Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Divatos ünneppé vált mostanában nálunkfelé is az Európa-nap. Miközben az iskolákban színes-változatos mûsorral készülnek május 9-re, egy valami ezekbôl az ünnepségekbôl kimarad. A legfontosabb. Az európai szellemiség, ami többek között azt jelenti, hogy a mellettünk élô, de más nyelven beszélô embert is ugyanolyan tiszteletben tartjuk, mint önmagunkat, hisz az Unióban minden tagország nyelve annyira hivatalos nyelvvé válik, mint a leggazdagabb és legnagyobb nyugati államoké. Május elsejétôl e nyelvek közé tartozik a magyar is, itt nálunk viszont, ahol a lakosság felét vagy néhol a többségét képezzük, a rejtett, vagy kifejezett nacionalizmus szelleme jellemzi továbbra is ( tisztelet a kivételnek) a tanfelügyelôségtôl kezdve az iskolák többségi vezetôségét és tanári karát. Ezért gond, hogy az óvodákra, iskolákra, mint a többi közintézményre magyarul is kikerüljön a felirat, sôt némelyik magyar személyiség nevét vegye fel. Érdekes módon ez ellen, nem egy helyütt éppen azok hangoskodnak a legjobban, akik fele részben a magyar diákok oktatásából élnek meg. Ezért hangozhat el a XXI. században egy marosvásárhelyi iskolában az az érv, hogy, ha például városépítô polgármesterünk nevét kapná az illetô iskola, aki egyébként alapította, akkor a román szülôk elvinnék onnan a gyereküket. (Ennek igencsak ellentmond a Bolyai példája, amelyhez egyesek olyan nagyon ragaszkodtak.) Az Európa-nap kapcsán az is eszünkbe jut, hogy van olyan iskola, ahol az igazgató rászól a kollégára, hogy a magyaróra tematikáját román nyelven írja be a "kondikába", míg az angolt vagy latint tanító pedagógus irkálgathat a szóban forgó nyelven is. Másutt büszkén mutatják a szülôknek szóló táblát, amin a szóban forgó tanintézmény kínálata olvasható csak egyetlen nyelven. Az pedig már csak "hab lesz a tortán", hogy az Európa elnevezést felvevô iskolában állítólag csak románul teszik ki a névtáblát. "Európai szellemiség" helyi változatban! Sok más mellett erre gondolok, amikor továbbra is fenntartom, hogy a marosvásárhelyi iskolák egy részének összezagyválásakor külön kellene választani a magyar tagozatokat. És megkérdezem: önök hol vannak kedves szülôk? És hol vannak a törvény által elôírt iskolaszékek, amelyekben az érdekelt felek elmondhatják a véleményüket, és az iskolák sorsáról közösen hoznak határozatot. És kérdezem a politikai döntéshozókat is, hogy mit tesznek, amikor dûlôre lehetne, kellene vinni ezt a dolgot. Május 9-én Európa napját ünnepeljük. Szellemiségének vállalása nélkül, különös helyi logikával.

Tôkés László püspök Áldás, népesség avagy Pártosság és zsákmányszerzés címszó alatt nyilatkozatot adott ki, amelyben beszámol a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület lelkészi karának 2004. május 5-i nagyváradi értekezletérôl. A nyilatkozat szerint "az Áldás, népesség missziói terv és mozgalom egy olyan kezdeményezés, mely népünk további apadásának és sorvadásának kíván gátat vetni". Ugyanis az "egyeduralkodó" RMDSZ "fennállásának közel másfél évtizedében tétlenül, sôt hamis látszatok keltésével hagyta figyelmen kívül az erdélyi magyarság szinte elôzmény nélküli, vészes pusztulását..."

A közvélemény számára érdekes lehet a 3. pont, amelyben kijelenti, hogy az egyházkerület álláspontja, úgymond, erkölcsi természetû, és "ennek megfelelôen nem egyik vagy másik politikai szervezet, hanem azok mellett foglal állást, akik nemzeti érdekeink képviseletét következetes módon vállalják." Egyben úgy ítéli meg, hogy "az RMDSZ-pártszervezet - az egykori Magyar Népi Szövetséghez hasonlóan - ma már sokkal inkább a többségi román, mintsem a magyar nemzeti érdekek képviselôje".

Egyéb vádak mellett jelenti ki, hogy "az RMDSZ vezérkarának pénzügyi monopóliuma - egyebek mellett - a Communitas és Progress alapítványok, Bihar megyei szinten pedig a Mecénás Alapítvány zsákmányosztó tevékenységében érhetô tetten. Ezekkel szemben viszont szándékos hátratételt szenvednek a nemzeti érdekeink szolgálatára létrehozott Illyés és Sapientia alapítványok, valamint a megszüntetésre ítélt Apáczai Alapítvány."

Véleménye szerint a Communitas Alapítvány, amelynek "kuratóriuma egy az egyben azonos az RMDSZ vezérkarával", a "zsákmány elven" mûködik, így aztán a "korlátlan pénzeszközökkel rendelkezô RMDSZ mára már szinte teljes egészében uralja a romániai kistársadalmat, a magyar önkormányzati és civil szférát". Tôkés szerint az RMDSZ "pénzügyi hatalma a magyar történelmi egyházakra is nagymértékben kiterjed, és durva sérelmet jelent alkotmány elôírta autonómiájukra."

Ami azonban a legfigyelemreméltóbb, hogy "az RMDSZ pénzügyi átvilágítását" követeli. "Fontosnak tartjuk, hogy a Román Korrupcióellenes Ügyészség az RMDSZ-re is terjessze ki vizsgálódását". Végül felhívja "a magyar kormányt, illetve a kormánypártokat arra, hogy a totalitárius magyar pártegység nevében, illetve az igazi magyar nemzeti egység rovására ne részesítsék egyoldalú és kizárólagos támogatásban a hivatalos RMDSZ-t."

A romániai bankredszer hagyományairól, jelenérôl és perspektíváiról szervezett tudományos szimpóziumot a Petru Maior egyetem bölcsészkara. A rendezvényen kereskedelmi bankok kirendeltségeinek vezetôi, egyetemi tanárok, valamint a téma iránt érdeklôdô diákok vettek részt.

A tizenhat elôadás egyik része a román bankrendszer történetének bizonyos vetületeit tárta fel, a többiek pedig a jelenlegi állapotot tükrözték, elsôsorban a kereskedelmi bankok vezetôinek szemszögébôl, illetve a jövôképet vázolták fel. Az egészet mintegy keretbe foglalta Nagy Ágnesnek, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa tagjának elôadása a romániai bankrendszer fejlôdésérôl 1989. után. Mint az elôadásból kiviláglott, noha egyértelmûen fejlôdô tendenciáról lehet beszélni, a román bankrendszer nem volt mentes a megrázkódtatásoktól sem, mára azonban sikerült befejezni a fizetésképtelenné vált pénzintézetek felszámolását. Több mutató összehasonlítása alapján, Románia bankrendszere még mindig elmarad a többi közép- és kelet-európai államétól. Az 1990-es hat bank helyett ma ugyan 38 mûködik Romániában, míg azonban az Európai Unióban (bôvítés elôtt) átlagban 2000 lakosra jut egy banki kirendeltség, ez a szám Romániában 6500. Ugyanakkor még mindig nagyon magas az állami tulajdonhányad, aminek lényeges csökkenése a piacot magasan vezetô BCR privatizációja után várható.

VÁLASZTÁSOK 2004

Tegnap Ovidiu Natea prefektus sajtótájékoztatón elmondta, hogy mindenhol elkészültek az állandó választói névjegyzékek, illetve kisorsolták mind a 102 választási iroda elnökét és helyetteseiket. Ugyanakkor a prefektúrát és a megyei kerületi választási irodát "forró vonallal" kötötték össze a körzetekkel.

A választásokra a kormány a központi költségvetésbôl 2,5 milliárd lejt utalt ki a prefektúrának. Ebbôl kell állni a szavazólapok, a pecsétek költségeit, valamint a választási irodák tagjainak a napidíját. Az egyéb költségeket a helyhatóságoknak kell elôteremteniük.

Megtudtuk, hogy Maros megye 30 tonna papírt kapott, most folynak a tárgyalások a kivitelezôkkel. A pecsétek már elkészültek és a szavazókörzetek ôrzésérôl is tárgyaltak. Mivel a rendôrség és a csendôrség nem tudja lefedni az összes szavazókörzet védelmét, a Központi Mûszaki Bizottság felvette a kapcsolatot a védelmi minisztériummal, hogy a katonaság is besegíthessen a munkába. Június 5-én 18 órától kezdik meg a szavazókörzetek ôrzését.

A választói névjegyzék szerint a megyében 481265 szavazatra jogosult választópolgár van, ennyien járulhatnak az urnákhoz a június 6-i választásokon.

Kérdésre válaszolva Ovidiu Natea kijelentette: Dorin Florea nem tagja a PSD-nek.

Marosvásárhelyi elôadómûvészek ill. alakulóban, formálódóban lévô fiatal hangszerszólisták lépnek hangversenypódiumra ma és vasárnap este a Kultúrpalota nagytermében: az állami filharmónia Tiberius vonós-négyese, valamint a mûvészeti líceum zene szakos hallgatói közül néhányan. Tízéves fennállása óta a Molnár Tibor elsôhegedû Leitman Zsolt másodhegedû, Molnár József brácsa, ifj. Kozma Péter gordonka alkotta kvartett 1997-ben harmadik helyezést ért el a Kolozsváron megrendezett Mozart-versenyen, 1998-ban a hollandiai Orlando- fesztivál meghívottjaként lépett közönség elé, ill. a londoni Amadeus Summercours ösztöndíjasaiként képezhették magukat. Koncerteztek már Magyar-, Olasz-, illetve Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban a Feröer szigeteken. Mai hangversenyükön Haydn: C-dúr, Mozart: F-dúr, Beethoven: é-moll vonósnégyesét tolmácsolják

Vasárnap a nagyteremben Szônyi Zoltán zongoramûvész, a mûvészeti líceum tanára, az iskola szimfonikus zenekarának tíz éve állandó karmestere vezényletével az említett zenekar kíséretében hangzanak fel - többek között - Haydn-, Mozart-, Weber-, Saint-Saëns-, Chaminade-, valamint Mendelssohn-, Bartholdy-mûvek:gordonka-, fuvola-, hegedû-, zongora- ill. klarinét- versenymûvek.Szakirányítók: ifj. Kozma Péter, Vincze Ferenc, Szônyi Zsuzsánna, Elekes Márta-Adrienn, Calin Calugaru, Darabont Zsuzsa, Valeriu Maior. Hétfôn a 2003-ban a Zene Doktora címet szerzô Florentin Croitoru hegedûmûvészt, a Bukaresti Zenei Egyetem tanárát hallhatjuk, aki a bécsi Fritz Kreisler-versenyen I. díjat, a Varga ill. a Paganini-versenyen második helyezést szerzett. Elôadómûvészete világszerte ismert. Mostani hegedûszólóestjén Paganini 24 capriccióját szólaltatja meg.

Párbeszéd a jövôért

Az RMDSZ által kezdeményezett Párbeszéd a jövôért címû konzultáció-sorozat keretében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök és Kerekes Gábor gazdasági ügyvezetô alelnök a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Sebestyén Csaba elnök által vezetett küldöttségével tanácskozott május 7-én Kolozsvárott.

A megbeszélésen áttekintették az RMDSZ és a RMGE együttmûködése folytatásának módozatait. Különös hangsúlyt kaptak a romániai magyar gazdálkodókat érintô azon kérdések, amelyek megoldásában a politikai érdekképviseletnek a szakmai szervezet által tolmácsolt elvárásokra kell alapoznia a törvényhozásban, mind a jelenleg érvényben lévô szabályozások megfelelô módosítása terén, mind új törvények (például a családi gazdaságokról szóló jogszabály) kezdeményezésében. A résztvevôk az együttmûködés kiemelten fontos céljának jelölték meg a romániai magyar gazdatársadalom felkészítését az EU-csatlakozásra, és az integrációs stratégiák közös kidolgozását.

Markó Béla biztosította a RMGE küldöttségét: az RMDSZ támogatja az egyesület közhasznú szervezetként való elismertetését, ami lehetôvé teszi, hogy költségvetési támogatásban részesüljön, és szükségesnek tartotta azt, hogy a RMGE erôs szakmai, érdekképviseleti ernyôszervezetként mûködjék.

A tanácskozáson megegyezés született egy konkrét témákat felölelô együttmûködési megállapodás kidolgozásáról.

Nem szûnik meg az Apáczai Közalapítvány önállósága, az oktatási tárca a határon túli partnerekkel történt egyeztetés után elvetette azt az elképzelést, hogy a szervezet egy másik közalapítvány részeként mûködjön a jövôben - közölte Medgyes Péter nemzetközi helyettes államtitkár a közalapítvány létrehozásának ötödik évfordulóján rendezett csütörtöki budapesti közgyûlésen.

A közalapítvány idén az Oktatási Minisztériumtól 170 millió forintos támogatásban részesül, ehhez várják még a munkaügyi tárca hozzájárulását, és a szakképzési alapból 500 millió forint jut a szervezetnek, amelynek "költségvetése a tavalyihoz képest jelentôsen nem csökken" - mondta a helyettes államtitkár.

Tavaly a közalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintból gazdálkodott.

Medgyes Péter szerint az, hogy a támogatást az Apáczai Közalapítvány vagy más osztja el, másodlagos.

Medgyes Péter ugyanakkor utalt arra, hogy a közalapítvány jövôjére vonatkozóan több terv is van. Hozzátette: nem szerencsés, hogy országgyûlési képviselôk ülnek a szervezet kuratóriumában.

Medgyes Péter az MTI kérdésére kifejtette: nem gondolják, hogy a közalapítvány kuratóriuma nem mûködne jól. Közölte: elvi alapon nem tartják helyesnek, hogy egy szakkuratóriumba politikusok kerüljenek.

Elmondta: a kuratóriumi tagok megbízatása 2005. májusáig szól, s az Oktatási Minisztérium úgy gondolja, a tagok kitöltik mandátumukat.

A jövôre vonatkozóan felvetôdött, hogy minden párt, illetve határon túli szervezetek is delegáljanak tagokat, illetve az is, hogy politikusok egyáltalán ne vegyenek részt a szervezet munkájában.

Az oktatási tárca véleménye az: helyi sajátosságok figyelembe vételével egységes magyar oktatáspolitikát kell folytatni határon innen és túl - szögezte le a helyettes államtitkár.

Markó Béla RMDSZ-elnök "nagyon helyesnek" nevezte a Kolozs megyei RMDSZ döntését azzal kapcsolatban, hogy visszavonják a szövetség kolozsvári polgármesterjelöltjét.

Markó Kolozsváron tartott pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, konzultált a Kolozs megyei szervezettel a saját polgármesterjelölt kérdésérôl, de a végsô döntést a megyei szervezet hozta.

Az RMDSZ elnöke szerint Ioan Rus, az SZDP kolozsvári polgármesterjelöltje felkészült a polgármesteri tisztségre. "Felkészült nem csak arra, hogy legyôzze Funart és véget vessen a jelenlegi polgármester tevékenységének, hanem arra is, hogy a következô négy évben megfelelôen igazgassa a várost, amely Funar miatt hátrányos helyzetbe került gazdasági és beruházási szempontból" - mondta Markó.

A szövetségi elnök szerint a magyar közösség számára is kedvezô, ha Kolozsvárnak "megfelelô" polgármestere lesz.

Az RMDSZ csütörtök este visszavonta jelölését a szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje, Máté András. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a döntés "a legmegfelelôbb a kolozsvári magyar közösség számára".

A civil társadalom fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök pénteken, megkezdve második négyéves hivatali idôszakát.

Putyin a Nagy Kreml Palotában, a cárok egykori tróntermében letette az ünnepélyes hivatali esküt, jobbját az alkotmányra helyezve, három dísztermet megtöltô 1700 vendég, fôleg állami és egyházi vezetôk jelenlétében.

Az államfô ezután rövid beszédben méltatta az orosz nép helytállását az elmúlt négy év kritikus pillanataiban, beleértve az ország egységének megôrzését, a nemzetközi terrorizmus agresszióival való szembeszállást és a gazdasági növekedés alapjainak megteremtését.

A következô négy év célja a jólét érezhetô emelése. Az átalakítások folytatásához érett polgári társadalom, valódi többpártrendszer szükséges, hogy minden ember szabadon valósíthassa meg képességeit, s a felhalmozott potenciál új fejlôdési energiává alakulhasson át. Csak szabad emberek járhatnak sikerrel szabad országban. Ez a tartós növekedés és a politikai stabilitás alapja - fejtegette.

Az eskütételt az elnöki ezred tisztelgése és lovasparádé követte a székesegyházak terén, 30 üdvlövéssel a Moszkva folyó rakpartjáról. Bár a beiktatás után Mihail Fradkov miniszterelnök az alkotmány értelmében benyújtotta a március 14-i elnökválasztás küszöbén alakított kormány lemondását, Putyin megbízta ôt és kabinetjét: ügyvezetôként maradjanak helyükön, amíg az alsóház újból meg nem erôsíti kinevezésüket.

A több mint 71 százalékos szavazataránnyal újraválasztott Putyin elsô elnöki ciklusában stabilitást teremtett az olajkonjunktúra talaján, megújítva a gazdasági növekedést és visszaadva a rubel értékét (a Szovjetunió 1991-es felbomlását követô zûrzavar és hanyatlás után).

Putyin újraválasztása elôtt a hazai össztermék tíz év alatti megduplázását ígérte, és hozzáfogott az államigazgatás reformjához. Mindamellett szinte minden hatalmat a saját kezében összpontosított, ami könnyítheti gazdasági modernizációs, de nehezítheti demokratizálási ígéreteinek beváltását.

A magyar Külügyminisztérium (KüM) a vajdasági magyarság biztonságának megôrzését kérte Szerbia és Montenegró budapesti nagykövetétôl - tájékoztatta a minisztérium közleményben az MTI-t Boros Jenô helyettes államtitkár és Dejan Janèa, Szerbia és Montenegró budapesti nagykövete pénteki budapesti találkozójáról.

A magyar külügyi vezetés a koszovói események óta fokozott figyelemmel kíséri a vajdasági magyarság helyzetét. Kovács László külügyminiszter és Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök többszöri, a témával kapcsolatos telefonbeszélgetésére hivatkozva nyomatékosan kérjük a vajdasági magyarság biztonságának megôrzését - áll a közleményben.

A Külügyminisztérium bízik abban, hogy az illetékes szerb hatóságok hatékonyan kivizsgálják az elmúlt hetekben a vajdasági magyar kisebbség fenyegetettség-érzetét kiváltó cselekedeteket, és intézkednek azok okainak megszüntetésérôl. A magyar kormány reméli, hogy az örvendetesen fejlôdô magyar-szerb kapcsolatokat ezen események nem hátráltatják a jövôben.

A közlemény szerint a budapesti szerb nagykövet ígéretet tett, hogy tolmácsolja a minisztérium állásfoglalását Belgrádnak.

Szórakozás vagy munkakeresés? Pénteken ez a kérdés vetôdhetett fel sok egyetemistában, hiszen választaniuk kellett egy kizárólag nekik szervezett állásbörze és a már hagyományos, jó bulinak ígérkezô négy éjjel-nappal tartó diáknapok között. A mérleg egyértelmûen az utóbbi felé billent.

A Megyei Munkaerôelosztó- és Átképzési Ügynökség által tegnap reggel 9 órától a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartott munkahelypiacra ennek ellenére azért csak eljöttek jó páran. A hét elején jelentkezô kilenc munkaadó cég száma a börze napjára huszonötre duzzadt. Állásajánlat is akadt bôven, mintegy négyszáztizenhárom munkahely várt "gazdára". A biztosítócégek kínáltak a legtöbbet, kétszáz ügynököt kerestek erre a területre. Hasonló munkakörben ajánlottak fel két kereskedelmi, hét reklámügynöki állást. Akik pénzügyi (biztosítói) tanácsadó munkakörben szerettek volna elhelyezkedni, azoknak negyven állás állt rendelkezésükre. Külföldi munka-toborzó cégek is megjelentek, amelyek az egyetemistáknak három, hat és tizenkét hónapos idôszakra kínáltak külhoni állásokat különféle területekrôl, harminc-harminc au-pair és bébiszitter kerestetett, többnyire Angliába, Németországba, az Arab Emírségekbe, Kuvaitba. Aki a határon túl akarta a mindennapit megkeresni, választhatott az orvosi, asszisztensi, eladási ügynök, közgazdász állások közül. Továbbá kerestek olyan elektronikával foglalkozó személyeket is (egyetemistákat, mérnököket, almérnököket), akik a marketing felé hajlanak, vagy olyan marketinget végzett (végzô) hallgatókat, akiket a technika érdekel. Azt mi sem bizonyítja jobban, hogy manapság idegen nyelvek nélkül nem könnyû munkát találni, hogy minden cég a magyar és román mellett legalább az angol, esetleg a német alapos tudását követeli meg, elônyt jelentenek a számítástechnikai ismeretek, a hozzáértôbbeknek a C, C++ programnyelvek, programálás jelenthet biztos, a konyhára jól hozó jövedelemforrást.

A vállalatok képviselôi a Népújságnak elmondták, hogy eléggé nehéz kiválasztani a megfelelô személyeket, mert egyrészt viszonylag kevesen jelentkeztek, akik pedig leadták önéletrajzukat, elbeszélgettek velük, kezdôk, nem értenek az adott szakmákhoz. A pályájuk elején állóknak több cég is úgy ad segítséget, hogy a nyár folyamán, esetleg év közben gyakornokoskodhatnak náluk.

Gyakorta hallhatjuk, hogy manapság diploma, egyetemi oklevél nélkül nem lehet boldogulni. A Maros Megyei Munkaerôelosztó- és Átképzési Ügynökség adatai szerint viszont az sem jelent biztosítékot, hogyha egy egyetemet elvégeztek, hiszen megyénkben a munkanélküliek 2,32 %-a felsôfokú végzettséggel rendelkezik.

A megyei tanács elnöke szerint

A Maros Megyei Tanács kedden újabb magyarországi megyével írt alá együttmûködési megállapodást. Gyôr-Moson-Sopron megye mellett immár a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal is jó kapcsolatokra törekszik Maros megye, ami Virág györgy tanácselnök szerint "Romániát közelebb viszi az Európai Unióhoz".

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke, Gazda László és Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke által aláírt megállapodás szerint a két régió elsôsorban a gazdasági, szociális, kereskedelmi, oktatási, kulturális, sport és turizmus területeken mûködik majd együtt, tapasztalatcseréket szerveznek szintén gazdasági és közigazgatási területen, ugyanakkor partneri és testvéri kapcsolatokat alakítanak ki a települések és kistérségek között. Támogatják a tapasztalatcserét és együttmûködést az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggô kérdésekben, a régiófejlesztést, a közös infrastruktúra fejlesztését, és évente sor kerül a tevékenység kiértékelésére. Virág György a téma kapcsán hozzátette: a megyei tanács ugyan kezdeményezi az együttmûködési kapcsolatok kialakítását különbözô térségekkel, de ezen belül az oktatási, kulturális és más intézmények sokkal többet tehetnének azért, hogy hasonló intézményekkel együttmûködjenek. "Mindenki mindent a megyei tanácstól vár. Miként van az, hogy az Ariel színház szerteágazó és jól mûködô kapcsolatrendszerrel rendelkezik, míg ugyanez nem mondható el például a Nemzeti Színházról, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemrôl, a Megyei Könyvtárról?" - tette fel a kérdést a tanácselnök.

A helyhatósági választások megszervezéséhez a prefektúrák a logisztikai feltételeket, a helyi tanácsok és a megyei tanács az anyagiakat teremtik meg. Virág György szerint a kormány fenti döntése meglepetésként érte az önkormányzatokat, hiszen az eddigi gyakorlat alapján a választások lebonyolítására az országos költségvetés tartalékalapjából minden alkalommal elkülönítettek bizonyos összeget. "Ha most másképp is van, nem szabotálhatják a választásokat". A megyei tanács illetékeseinek számítása szerint 1 milliárd lejt kell erre a célra áldozni, amit a tartalékalapból "vesznek el". Kérdésünkre a tanácselnök elmondta, hogy minden község és város részesül a pénzbôl, a lakosság számának függvényében. Az 1 milliárd lej kiutalását Virág György "vállalva a kockázatot", elôzetesen jóváhagyja, bár errôl a tanácsosi testületnek kellene határozatot hoznia. Május 20-a körül kerül sor arra a tanácsülésre, amelyen 21 képviselô szavazata szükséges a pénz kiutalásához.

A Maros megyei prefektúra elôtt tegnap az Azomures, az Armedica, a dicsôszentmártoni Carbid Fox, Carbid Conmet és Bicapa, a marosújvári Upsom szakszervezetek tiltakozásának "második felvonására" került sor. A kormánytól a gáz és a villanyáram kedvezményes árának megállapítását kérik a nagyfogyasztók számára.

Siderias Ioan, az Azomures-beli független szakszervezet elnöke szerint a vegyi és kôolajipari független szakszervezeti szövetség tiltakozó akciósorozatáról van szó, amit még a múlt ôsszel elkezdtek. Követelik, hogy a kormány hozzon olyan intézkedéseket, amelyekkel enyhítse a földgáz és villany árának beharangozott emelése során várhatóan bekövetkezô szociális feszültségeket. Siderias szerint fôként a földgáz és villamos energiát felhasználó nagyüzemeket érinti majd legérzékenyebben az európai uniós szintre való áremelés, ami a tevékenységük korlátozásához, az alkalmazottak tömeges elbocsátásához vezetne. A szakszervezeti vezetô szerint ilyen intézkedés lehetne a földgáz árának differenciált megállapítása a nagy- és kisfogyasztók esetében, amire mellesleg létezik törvényes keret, vagy a 2007-es határidô kitolása, amikor az uniós követelményeknek megfelelôen a nyugati országokban alkalmazott árakat léptetnék életbe Romániában is. "Az idôpont meghosszabbítása lehetôséget adna arra, hogy módosítsuk, korszerûsítsük a termelési technológiákat, így csökkentsük az áremelés okozta veszteségeket. Csütörtökön a prefektushoz is eljuttattuk követeléseinket, aki továbbította a kormány felé. Ígéretet kaptunk ezek elemzésére" - jelentette ki Siderias Ioan.

Száz éve, 1904. május 5-én halt meg Budapesten Jókai Mór, a magyar romantikus próza kiemelkedô képviselôje.

1825. február 18-án Komáromban született, értelmiségivé vált nemesi családból, apja ügyvéd volt. Iskoláit Komáromban végezte, majd Pozsonyba került. 1841-42-ben a pápai református kollégiumba járt, itt kezdett írni és itt ismerkedett meg Petôfivel is, aki nemcsak politikai felfogására, de írásmûvészetére is jelentôs mértékben hatott. 1842-1844 között Kecskeméten jogot hallgatott, elsô drámáját is ott írta. Komolyan foglalkozott festészettel, de jogi vizsgája után áttért az irodalomra. 1847-ben az Életképek szerkesztôjeként a lapot a fiatal radikálisok fórumává tette. 1846 elején a Tizek Társaságának tagja lett, ekkor változtatta nevének y-ját demokratikus szemléletbôl i-re.

1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont megfogalmazásában. Laborfalvi Róza színésznôvel kötött házassága miatt összeveszett Petôfivel, sôt anyja is kitagadta. Kossuth megbízottja lett, a kormánnyal Debrecenbe menekült, s ott megindította a békepárti Esti Lapokat. Szemtanúja volt Buda visszafoglalásának, majd Szegedre követte a kormányt.

A bukás után a Bükkben, Tardonán rejtôzött, de késôbb visszatért a fôvárosba. Kibékült anyjával, népszerû író, újságíró lett, ô szerkesztette a kor élclapját, az Üstököst. 1858-ban az MTA levelezô, 1861-ben rendes tagja lett. 1861-96 közt országgyûlési képviselô, Tisza Kálmán bizalmasa. A Hon címû napilapjával Tisza politikáját támogatta.

Rudolf trónörökös bevonta Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben címû sorozat szerkesztésébe. 1886-ban özvegyen maradt. Számos kitüntetést kapott, ötvenéves jubileuma alkalmával száz kötetben adták ki mûveit. 1899- ben feleségül vette Nagy Bellát, a húszéves színésznôt, újabb botrányt okozva. 1904. május 5-én halt meg Budapesten, temetését nemzeti gyász kísérte.

Indulásakor a francia romantikusok, Hugo, Sue, George Sand hatottak rá. Kedvelte a különös, groteszk motívumokat, az egzotikus, titokzatos környezetet. Késôbb stílusa nemzetibb és egyénibb lett, az anekdotázás mellett a szentimentalizmus és a népmesei hang sem idegen tôle. Mûvei tiltakoztak az elnémetesítô törekvések, a hazafiatlan életszemlélet ellen. A reformkor és a szabadságharc nemzeti egysége lebegett elôtte eszményként, de mûveiben feldolgozta szinte az egész magyar történelmet. Hôsei közt a nemesség rétegei mellett ott található az értelmiségi, a városi polgár és az iparos is, mellékalakjaival rengeteg hiteles karaktert rajzolt meg.

Elsô, 1850-65 közti korszakának fôbb mûvei: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr, Mire megvénülünk. Következô évtizedében a reformkor hôsei után a munkásbarát vállalkozót, a nagy feltalálót, vagy diplomatát mutatta be pozitív alakként: A kôszívû ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, Egy az Isten, Egy hírhedett kalandor. Az arisztokráciát és papságot kigúnyolta, a haladás kerékkötôiként ábrázolta, a modern nagyváros, a természettudomány, a kapitalizálódás mellett a rousseau-i utópiáért is lelkesedett, de bírálta a kapitalizmust is.

Harmadik korszakában (Gazdag szegények, Tengerszemû hölgy, A sárga rózsa) témáit a XIX. század korábbi eseményeibôl merítette, személyes élményekre támaszkodott, a komáromi úri köröket, a pesti külváros lakóit ábrázolta. E regényekben nagy eszmék már nem jelentek meg, fôként kuriózumok foglalkoztatták. Kivétel a Rab Ráby, melynek hôse a felvilágosodás elveit képviseli a vármegye visszahúzó erôivel szemben. Utolsó éveiben a késô romantika és dekadencia, Baudelaire, Swinburne, Wilde mûvei hatottak rá. Drámáit zajos siker fogadta, mégis, már életében elavultak. Az ô mûveibôl készült Strauss Cigánybárójának, és Erkel Dózsa Györgyének szövegkönyve.

Jókai Mór mûvein széles olvasóközönség nevelkedett, nemzeti regényt alakított ki, a maga eszközeivel a nép vágyait és csalódásait, álmait és illúzióit, olykor önámításait is kifejezte. Ideális alakjai példaképet adtak, humanista törekvéseiken, erkölcsi és jellembeli pozitívumaikon nemzedékek nôttek fel. Életmûve jelentôsen befolyásolta a társalgási nyelvet. A XX. századi regényirodalomra is erôsen hatott, így Mikszáthra, Bródy Sándorra, Krúdyra, Gárdonyira, Móriczra, Szabó Dezsôre. Portréját Mikszáth festette meg Jókai Mór élete és kora címû könyvében. Petôfi és Madách mellett hosszú ideig a külföldön legolvasottabb magyar író volt. Bár hatása napjainkban csökkent, elsôsorban nyelvének avulása miatt, mégis, irodalmunk legnagyobbjai között van a helye, s amíg magyarul olvasnak az emberek, Jókait olvasni fogják.

A jólét trubadúrjai

a sikereseknek dalolnak,

s a közönség dalol önfeledten.

Pedig szûk ez a terem,

s az elôadás rövid -

holnap történelem.

És haza kell menni...

Végig a vesztesek

bárdfenô kövein.

Hadnagy József

Nehéz elmondani, leírni, hogy milyen lehet az a szenteste, amikor karácsonyfa nélkül, csak esti harangszót, esetleg vigasztaló csendet várhat az emberfia. Nyilván a vigasztalás nem az ajtón kívülrôl volt várható, hanem egy-két sorstárstól, vagy belülrôl, abból a másik világból, melyet úgy fogalmazott meg még 1823-ban egy zseni, hogy "semmibôl egy új, más világot teremtettem." Apja sem értette. De nem errôl akartam szólni, hanem arról a karácsonyfa nélküli estérôl. Alig voltam pár km-re szeretteimtôl, és mégsem volt fám (karácsonyfánk). Egy füzetet viszont adtak. Abba írhattam gondolataimat. Nem voltak karácsonyiak. Pl. "Virágözönben vittelek oda, hol a kaktuszok mindig elszáradnak…" Sehol fa, és még a kaktuszok is. A füzetet aztán visszavették, reménykedtek, hogy ötleteket adok.

Akkorjában inkább az új évet ünnepelték, azt hitték, hogy kitalálhatnak valami újabb, halasztó hatályú mendemondát. Ha jól számolom, még tartott azért tizennégy évig a halasztás…

Szóval akkor nem volt karácsonyfám, csak egy füzetem (decemberben még megvolt), és az ablakon való kitekintés esélye, mely fôleg az eget mutatta. A szobában mindig világosság volt. Éjjel-nappal. Este csak a sötét eget láthattam. Azt nem akarták megvilágítani. Csak tervezték… Azóta is ezzel vannak az örök jólétet ígérgetôk elfoglalva. Fôleg az ígérgetésük maradt meg. A karácsonyfa nélküli estémre azért emlékezem most már tisztábban, mert akkor derült fény a (villany)fényre, hogy kiválasztott idôben éltünk. Néhányan. Egyesek készültek nagyobb tettekre is. A kinyilatkoztatásra. Három-négy év múlva be is következett. Persze, akkor még élt Illyés Gyula, Pilinszky János és Nagy László is. Fortyogott a közép-kelet-európai üstben valami. De fôleg bûzlött…

A karácsonyfám viszont azon az estén valahol az ég és föld között lebegett. Mindig szerettem a lebegést. Így több tér- és idôbeli dimenziót tudok átfogni, átérezni. Akkor nagyon fontos volt ez. Így tudtam átmenekíteni a mai napig azt a koordinátarendszert, melynek segítségével az ég és föld között, a szeretet és a gyûlölet között végül azt tudtam választani, ami összeköti az együvé tartozókat. Így tudtam megérteni, hogy egyeseknek miért nem, másoknak pedig érthetôvé válik, hogy a relatív térben és idôben a párhuzamosok is találkoznak…

Ám a fenyôfánál hagytam abba. Azóta kedvenc fám a tûlevelû. Nála nincs tél vagy nyár. Örökzöld. Amíg él. Ezért igyekszem karácsonykor is gyökeresen megvenni. Van egy jó földdel teli ládám, azt teszem a szobába, és vízkereszt után nem eldobom tûlevelû barátomat, hanem kiteszem a teraszra és tavasszal általam is látható helyre ültetem. Így mentem át az újjászületés varázsát.

Közben van idôm gondolkozni a mulandóságról is, öröklétrôl, örömrôl és bánatról, azokról is, akik az elmúlt évtizedekben nem csak nekem okoztak fenyôfa nélküli karácsonyokat. Róluk csak annyit, hogy akár vörösben vagy feketében éltek, haltak (lám az ördög színei), a történelem ítélkezett és ítélkezik felettük. A zöld tûlevelû viszont mindig reménykeltô. Ezért ha tehetem, akár fenyvesekbôl hozott csemetét, vagy a karácsonyfámat ültetem el újból. Így próbálom éltetôvé tenni azt a huszonkilenc évvel ezelôtti fenyôfa nélküli, rácsos égboltú estémet, mely néha úgy tûnik, hogy a világegyetem tágulásával egy idôben távolabbra kerül, majd közelít, de végül bennünk is megszülethet az a világ, melyrôl Pál apostol ekképpen szólt a korinthusbeliekhez: 1/ "Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint zengô ércz vagy pengô czimbalom." 2/ "És, ha jövendôt tudok is mondani, és minden titkot, és minden tudományt ismerek is; és egész hitem van is, ugyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökrôl, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok." Ilyenkor (ilyen idôkben) pedig ezek a sorok igazíthatnak el: "Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet." (Pál apostol I. levele a korinthusbeliekhez 13/13)

Reménykedjünk, hogy ebben a fene nagy tágulásban, tülekedésben, felzárkózásban, csatlakozásban azért ezek a sorok iránymutatók lehetnek, és élô fenyôfáink megtartó erejûek.

Pethô László

"Én nem hiszek a lélekvándorlásban,

De mindezt mintha egyszer

láttam volna már." Szôcs Kálmán

Ma reggel elképzeltem üveges világom,

S míg a rongyos ruhájú semmivel

pereltem - letagadtam.

Mert hát ezt is megszoktam,

- letagadni

A kávéízû reggelt,

A rímtelen verseket,

Az ôszülô idôt,

Szôkeségem,

Tizennyolcadik évem,

A hamuval telt éjszakát, - - -

S nem tudom,

De mintha mindezt

Egyszer letagadtam volna már;

Mégis újra bánt

vekkerem

konok kattogása,

éjjelilámpám fénye,

S bánt, ha akácos illattal

elsiet a reggel,

S bánt, ha estét koldul a

hajléktalan délután,

S nem tudom.

De mintha mindezt

egyszer letagadtam volna már.

B. László-Zsolt

Gondolkoztam, emeljem-e címbe a metaforikus nemzedéki önmeghatározást, nincs-e benne elmarasztalható töltet, elvégre a születésnapján felkeresett mûvész nem olyan értelemben használta vallomásos beszélgetésünkben, de az ilyesmi mindig kiforgatható. Aztán úgy döntöttem, hogy címként ugrasztom ki, kérdôjellel kétkedôvé szelídítve a kijelentést. Mert igaz ugyan, hogy ekképpen is jellemezhetô ez a sajnálatosan fogyatkozó festôgeneráció, de másként is sokféleképpen meghatározható. Tagjai nevezhetôk a természettel, a szülôfölddel szervesen azonosuló, hagyományteremtô, hagyományápoló hûségeseknek is, egy jelentôs marosvásárhelyi kultúrtörténeti korszak utolsó aktív képviselôinek és így tovább. Siklódy Tibor például egyike azon keveseknek, akik még Bordi András egykori neves festôiskolájában kezdték tanulmányaikat. Majd Kolozsváron végezte el a képzômûvészeti akadémiát éppen ötven évvel ezelôtt Kovács Zoltán, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor, Kádár Tibor tanítványaként. És hazakerült, megélve, éltetve Marosvásárhely nagy mûvészeti felfutását. Azokat az éveket, évtizedeket, amikor a diktatórikus megkötések, szorongattatások ellenére a város az ország második legjelentôsebb képzômûvészeti központjává nôtte ki magát.

Érthetô, hogy nosztalgiával gondol arra a periódusra, noha a proletkultos, szocreálos elferdülések abszurditásait, a cenzúra igáját sem feledheti. Tájfestôi elkötelezettségét a hatalom apolitikus magatartásnak, a behódolást kijátszó szembenállásnak tekintette, emiatt mindegyre voltak kellemetlenségei - mondja. Mégis hite szerint dolgozott tovább, és kiállított, ahányszor csak tehette. A vele együtt alkotó sok kiváló tehetség és markáns egyéniség pedig színvonalasan gazdagította, színesítette a gyarapodó mûvészközösség arculatát. De már akkor, harmincöt, negyven esztendôvel ezelôtt megjósolta társainak:
"Meglátjátok, mi leszünk itt az utolsó bölények." Kevesen vannak, akik emlékezhetnek erre. Sokan fiatalon elhunytak, mások áttelepültek, szétszóródtak a világban. Megváltozott a vásárhelyi alkotógárda összetétele, a mostani fiatalok érdeklôdése más irányba terelôdött, környékünkön is a médiamûvészet, a vizuális mûvészetek válfajai kezdenek dominálni, túlhaladottnak, divatjamúltnak, kihalásra kárhoztatottnak tartják a tájélmény ihlette festészetet - véli Siklódy.

Ô viszont eggyé nôtt, azonosult a tájjal, állandó témája, ihletôje, éltetô eleme a természet és abban az ember nyoma. Ezt festi, ezt variálja immár több mint fél évszázada, önmagát adva általa. Nem az a fontos, hogy olyan-e a valóságos természetkép, amilyenné a festményen kerekedik, hanem az, hogy a mûalkotás a táj lényegét, a táj lelkét ragadja meg, s azt úgy tárja a nézô elé, hogy abban a szemlélô a festô személyiségét, érzelmeit és hangulatait is felismerje. Pályakezdôként az akadémizmus béklyóitól szabadulva már erre törekedett, szándéka a hetvenes évek elejétôl kezdett kiteljesedni, amikor felfedezte magának az akvarellezést, ezt a könnyed, de csöppet sem könnyû technikát, amelyet egykori mestere, Bordi András vitt mifelénk tökélyre. Az ô nyomdokain haladt elôre, mind több hívet és elismerést szerezve képeinek. Közben az olajról se mondott le, és megkedvelte, festôi céljai szolgálatába állította a gouache-t is. Az egyéni és csoportos kiállításokon hol ezzel, hol azzal jelentkezett, vagy vegyesen mindenikkel. A közönség pedig meggyôzôdhetett, nemcsak az egyik legegyénibb hangú, kitûnô kolorista tájképfestônk Siklódy Tibor, hanem annak ellenére, hogy egészségével egész fiatal korától hadilábon áll, az egyik legtermékenyebb alkotómûvészünk is. Betegségét elmulasztani nem tudta az alkotás láza és öröme, de amikor festeni kezdett, feledte bajait. Így van ez azóta is, fôtéri mûterme, otthona tele van szebbnél szebb új képekkel, fôleg akvarellekkel. Másfél esztendeje megrendezett sikeres egyéni tárlata, a Bernády Házban nagy látogatottságnak örvendett kiállítása után sem pihent meg babérjain, fiatalokat is megszégyenítô energiával dolgozott tovább. Másként nem is tehetne, vallja. Nyilván nem úgy, mint 1972-ben, amikor hat hétig hajnaltól estig az akvarellezés minden fajtáját kipróbálva folyamatosan festett, amíg önkívületi állapotba nem került, de mostanában is folyamatosan provokálja a több méretre felvágott minôségi papír, és festi a maga sajátos naplóját. Ha végignézzük a képeket, egy lázgörbéhez hasonlítható képzeletbeli hangulati görbe is kirajzolódik. Évszakokra, hónapokra, napszakokra lebontva. Nem kell különleges jártasság ahhoz, hogy a nézô érzékelje, mikor volt jobb vagy rosszabb, derûsebb vagy pesszimistább lelkiállapota a festônek.

Ennyibôl is kiviláglik, Siklódy nem másolni akarja a tájat, a természetet, hanem igényei, elképzelései szerint átformálja a szeme elé táruló látványt. Élménnyel telítôdve teremti meg a maga jellegzetes világát, amelyben a Mezôséget, a Nyárád vagy a Maros mentét, a Hargitát vagy a Görgényi-havasokat vélhetjük felfedezni, mégsem sikerül pontosan betájolnunk a megfestett helyeket. Nem is sikerülhet, hiszen a mûvész már rég nem kinn a természetben festi, amit lát, évtizedek óta a belsô tájait vetíti ki, felerôsítve azzal az üzenettel, amit közvetíteni kíván. Pályája elsô tizenöt évében folyton a tájban csatangolt, festett, rajzolt, rögzítette magában Erdély személyiségjegyeit. Azóta ezeket új, de hamisítatlan elrendezésben álmodja erdélyi hegyekké, erdôkké, vízpartokká, suvadásos dombok alján meghúzódó tanyabokrokká. Gondolatban ma is sokszor barangol a kedves kirándulóhelyeken, idônként korábbi társai, Nagy Pál, Nyilka Róbert és a többiek is vele vannak, mint a kezdetekkor, amikor még sûrûn portrézott is, azokat a régi élményeket is igyekszik hozzáadni a most festettekhez.

Vannak, akik az akvarellezés esetlegességét, véletlenszerûségét hangsúlyozzák. Festônk határozottan cáfolja ezt. Az akvarellfestônek is tudatosnak kell lennie. Érik benne a téma, az újabb látvány, s azután ugrik fel, hogy kifesse magából. Nem tagadja, a vízfestés olyan, hogy véletlenül is becsúszhat valami a képbe, de a festônek tudnia kell, hogy mit akar. A természettel való állandó kapcsolat igénye erôsebb benne, mint az emberekhez fûzôdô viszony. A természet sosem csapta be, a természetben sohasem csalatkozott. A Somostetô fái ismerôsként fogadták, otthon volt mindig közöttük, együtt lélegzett az erdôvel - mondja. Most is az a másfél évtized a legszebb emléke, amikor szinte naponta kijárt oda. Az ember a tehetségét ajándékba kapta, a jó fantázia is ilyen. Egy felhôfoszlányról is felsejlik elôtte egy tájkép. Különben az ég lehetséges állapotait is végigfestette kora hajnaltól késô estig. Aztán jobban kezdte érdekelni a föld topográfiája, a talaj, a domborzat, a fák, a növények. Ennek az egyéni megjelenítése jelentett kihívást számára. Gyakran vannak színes álmai, ezeket másnap ki is festi magából. Talán ez magyarázza azt az álomszerûséget, amely több képét jellemzi. Dráma és líra váltja egymást színkölteményein. Mély, melegbarnák, haragoszöldek, komor feketék, erôteljes lilák, kékek, napfényes sárgák, égôpirosak dominálnak képein, állnak össze kellemes, zengô harmóniává vagy feleselnek egymásnak. És nem feledhetjük a kivételes tudást igénylô fehéresszürkés akvarelljeit, varázsos téli tájait, melyeken Siklódy fehéret fest fehér nélkül nem kihagyással, nem úgy, hogy a papír fehérje sugallja a színt. Egyébként meggyôzôdése, hogy a színek jellemzik leginkább az embert, a festôt különösen.

Költészetrôl tettem említést az elôbb, Siklódy az ecset lírikusa. Nem véletlen, hogy egyik értô méltatója, a Marosvásárhelyhez ezer szállal kötôdô mûkritikus, a néhai M. Kiss Pál egy József Attila-verssorral hozta összefüggésbe festészetét. "Az igazat mondd, ne csak a valódit!" Tájképei tényleg ilyen szellemben fogantak. Ezt a szakma is mindenkor kiemeli és becsüli. És nem csak ezt. A mûvészkollégák elismerését a Képzômûvészek Szövetsége helyi fiókjának érdemoklevele is tanúsítja. Május 5-i születésnapján adták át az ünnepeltnek. Társítsuk hozzá a mûvészetkedvelôk, olvasóink jókívánságait is.

Nagy Miklós Kund

- Mit viszünk Európába? - halljuk jó ideje immár. - Kultúránkat - hangzik a válasz. Mûvelôdésünket. Például írásos kultúránknak egyedülálló kincsét, a (székely) rovásírást. A magyar nyelvtörténeti irodalom, egyáltalán az akadémikus tudományosság nehezen vesz tudomást arról, hogy pl. a székely rovásemlékek nyelve a magyar, tehát ezek a magyar nyelv emlékei. Az uniós belépéssel minden bizonnyal más, új megvilágításba kerül a rovásírás problémaköre is.

Ráduly János 15 évesen figyelt föl a székely (magyar) rovásírás különös, titokzatos világára. "1952-ben Csokfalván (ma Hármasfalu, itt nevelkedtem) a parasztasszony Sándor Mari néni révén hozzájutottam az Ethnographia 1913-14-es évfolyamainak számaihoz, épp azokhoz, amelyekben az isztambuli rovásemlék körüli ismertetések és viták folytak. Megtanultam rovásul írni, de a legelsô rovásíráscikkemet csak negyven év múlva, 1992-ben közöltem."

Ez a hosszú "edzés" kora volt. Népköltészeti gyûjteményein dolgozva percig sem feledkezett meg titkos szenvedélyérôl, polcain gyûltek, szaporodtak a régi írásrendszerekkel foglalkozó könyvek, hogy aztán megírja elsô cikkét. A megsokszorozódott erdélyi rovásemlékek száma bírta rá kis tanulmányai, szakvitairatai közzétételére. Ezeket gyûjtötte új kötetébe.

Míg 1990 elôtt mindössze tizennégy feliratos (epigráfiai) rovásfeliratról volt tudomásunk, mennyiségük mára meghaladta a negyvenet. - Közleményeimet egyúttal úgy szerkesztettem kötetté, írja Elöljáró beszédében, hogy az olvasó "szemrevételezhesse" elôbb a legkorábbi erdélyi emlékanyag java részét, eljutva fokozatosan a 20. századból való 1935-ös kéziratos rovásábécéig. Jelezni kívántam, hogy ezt az írásfajtát a magyarság folytonosan - századokon át - "hasznosította". Úgy öröklôdött ránk, akár csodálatos szépségû mesekincsünk és népballada- költészetünk.

A harmincöt cikk java - kereken húsz - lapunkban látott napvilágot, a többi a Romániai Magyar Szó, a Mûvelôdés és a Hazanézô címû kiadványokban jelent meg. (Ráduly János: Titkok a rovásírásban - Adalékok rovásírásunk ismeretéhez - Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székely-udvarhely, 2004.)

B.D.

Önzetlenségre, kivételes egyéniségre vall egy bábszínház alapító tagjai közt lenni - különösen olyan vidéken, ahol a bábos mûfajnak nincs hagyománya, és olyan korban, amikor a hivatalos szervek gyanakvása övez minden polgári kezdeményezést. Ugyanakkor kivételes szellemiségû és munkabírású vezetô kell ahhoz, hogy a frissen létrejött bábtársulat - anyagi, szakmai nehézségeket legyôzve - néhány rövid év alatt országos jelentôségû intézménnyé nôje ki magát. Így összegezhetô dióhéjban az a történet, amelynek fôszereplôje Herskovits Antal Pál, a marosvásárhelyi bábszínház alapító tagja, társulatvezetôje, állandó rendezôje, szerzôje, színésze.

1949-ben, amikor lelkes mûkedvelôk - köztük Révész Endre szobrászmûvész és Ligeti Herta írónô - bábtársulatot alapítottak, Antal Pál medikus és bölcsészkari hallgató keveset értett a bábos szakma csínjához-bínjához. 1950-ben azonban már társulatvezetô, az egyetemet is ott hagyta új hivatásáért, és ezzel a marosvásárhelyi bábszínház elindult az egyéni arculat kialakításának útján - a kísérletezésekkel, az orosz, cseh bábszínházi hagyományokra való odafigyeléssel, a folytonos mûvészi önvizsgálat fegyelmével.

A bábszínház megalakulása pillanatától fogva utaztatta elôadásait, országos szintû pedagógiai és közösségnevelô szerepet vállalva. A mûvészi kibontakozás és az intézményesülés pillanatai szerencsésen egybeestek: 1950-ben a bábszínház a Székely Színház tagozata lett, 1951-ben megkapta jelenlegi, Posta utcai székházát, 1955-tôl pedig Állami Magyar Bábszínházként mûködött. A szélesebb körû szakmai elismerést a bábszínházak elsô országos dekádján való részvétel hozta meg, 1957-ben, amikor A tenger ôre címû Antal Pál- rendezés országos harmadik és rendezôi második díjat kapott. Csupán pár év kellett a beéréshez - késôbb már a társulat nem csak itthon, hanem rangos európai fesztiválokon is megállta a helyét, elôadásaival Ázsia néhány országát is bejárta. A marosvásárhelyi bábszínház szakmai és közönségsikerét Antal Pál legendás báb- illetve gyermekelôadás-rendezései fémjelezték (János Vitéz, Szarvaskirály, Ludas Matyi, Hófehérke, Magellánnal a Föld körül, Hat kis pingvin, Fram, a jegesmedve, Toldi, Csongor és Tünde, Csipkerózsika, A császár új ruhája stb.), amelyeket a világirodalom és a magyar irodalom értékesebb alkotásai, illetve ezek átiratai ihlettek. Ám igen korán kísérletezett a bábos-komédiás színpadi mûfaj határain belül felnôttelôadásokkal is (Botcsinálta doktor, Úrhatnám polgár, Paródiák, Kék madár, Oh, Rómeó... oh, Júlia, Doktor Faustus stb.). 1996-ban az Oh, Rómeó... oh Júlia (Antal Pál Shakespeare-átirata és rendezése) részt vett a Budapesti Unima Fesztiválon, és a rendezô-mester élete utolsó alkotása is egy Faustus-témát sajátosan értelmezô felnôttelôadás. A kritikák tanúsága szerint Antal Pál rendezéseire az apró mozzanatokig megkomponált összjáték, a képi, hangzó elemek ritmikus- élményszerû használata, tökéletes színészi elôadásmód volt jellemzô - ilyen értelemben totális színház létrehozására törekedett.

Nemcsak sikeresek, küzdelmesek is voltak a bábszínház évei: a rendszerváltás után szinte az egész társulat külföldre telepedett, Antal Pál új alkotóközösséget kellett létrehozzon és szakmailag kiképezzen, hogy a verejtékkel szerzett tudást, a negyvenéves tapasztalatanyagot átörökítse, életben tartsa.

Mindnyájunkra hárul a feladatból, hogy Antal Pált, a marosvásárhelyi bábszínház úttörô egyéniségét emlékezetünkben megôrizzük, az általa felmutatott értékekbôl is átörökítve ami átörökíthetô: tudást és tudatosságot, elkötelezettséget, kitartást.

Fehér Csaba

Tizenötödik évfolyamához érkezett a korondi Hazanézô címû hungarológiai folyóirat. Az idei elsô szám tartalmából: Ferenczi Géza: Gondolatok Firtosvár tulajdonosairól és a várbeli rovásbetûkrôl; Kovács J. Attila: Egy szenvedélyes botanikus (Soó Rezsôrôl); Sófalvi András: A székely tízes mint településtörténeti tényezô; Józsa András: A Székhavasa; Fülöp László: Birtokviszonyok Alsó- és Felsôsófalván 1920- 1945 között; Ráduly János: Két VII. század végi betû a székely rovásírásban; Sófalvi Krisztina: Nyelvünk és nyelvi környezetünk; István Lajos: A korondi szénégetés múltjáról; Márton Béla: A hagyományos határhasználat a Sóvidéken; Szekeres Lukács Sándor: A sófalvi sókamara és a sóbánya az Erdélyi Fejedelemség idejében; dr. Mátyus András: Kibédi Mátyus István, a korondi ásványvíz elsô elemzôje és magyar nyelvû leírója. A szám költôi Páll Lajos, Kercsó Attila, Puskás György és K. Kovács András; prózát, mesét közöl Ambrus Lajos, Bölöni Domokos és Takács Péter.

A lap egykori munkatársa, a Vancouverben tíz éve elhunyt Tamási Miklós költô emlékére költészeti pályázatot hirdet a Hazanézô. Pályázni lehet a megtartó anyanyelvrôl szóló lírai, epikai vagy drámai költeménnyel. Pályázhat állampolgárságától függetlenül bárki, aki magyarul ír. Beküldési határidô: 2004., július 1. Postacím: Ambrus Lajos, 537060 Korond, Alszeg utca 664., Hargita megye, Románia. A pályamunkákat a szerkesztôség által felkért szakmai zsûri bírálja el július 20-ig. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a Hazanézô Nemzetközi Irodalmi Tábor résztvevôinek közremûködésével kerítenek sort Miholcsa József Erôs várunk címû térkompozíciójánál, a korondi iskola elôtt. Díjak: elsô díj 300 dollár, második díj 200 dollár, harmadik díj 150 dollár.

D.B.S.

A felújítás és a restaurálás között különbséget kell tenni. A felújítás azt jelenti, hogy megvan egy adott film negatívja, de nincs róla jó minôségû pozitív kópia, és egyszerûen kell csinálni egy új pozitív kópiát. Ez persze nem szokott elsôre sikerülni. Restaurálásról pedig a Ludas Matyi esetében beszélhetünk, amikor magán a negatívon is filmkockánkénti manuális eljárás vált szükségessé ahhoz, hogy ezt a filmet meg lehessen menteni. De ennek természetesen a költsége is óriási. (Hatvannégyezer alumíniumdoboz) * Színes digitális restaurálásokat fôleg Amerikában csinálnak, de az ottani példákhoz képest is unikális, ha két-három százalékos színek alapján történik ez. Filmfelújítási tevékenységünk nemzetközileg is elismert. Hogy csak két példát említsek: Korda Sándor Arany emberét a nemzetközi Lumiere Alapítvány, egyetlen Janovics-némafilmünk, Az utolsó éjszaka restaurálását pedig a Hagha-film szponzorálta. (Ludas Matyi meséje. Az elsô színes magyar film restaurálása) * Berky Lili drámai erôvel alakította a hûtlenségéért egész életében bûnhôdô, s végül halállal lakoló asszonyt. Kifejezô arcjátéka néhány premier plánban már fôszerephez jut. Fekete Mihály sátáni csábító.(...) Az anyjába szerelmes fiú különös története, mely már az ókorban is hatott, ma sem poros. Az utolsó éjszaka nem remekmû, de élô, ma is nézhetô alkotás. (Kolozsvári némafilm Berlinbôl) * A filmfelújítási konferencia szakkifejezés négy éve létezik a magyar filmfelújítás szókincsében is. 2001-ben még a bolognai archívum javaslatára, és egy európai uniós támogatás keretében jött létre az elsô; azóta önerôbôl és szponzorok segítségével mûködik a rendezvény. 2004-ben immáron negyedik alkalommal került sor a Filmfelújítási Konferenciára a budapesti Örökmozgó moziban. (Nemzetisége ismeretlen) * A klasszikus mûvészfilmek nyilvános vetítése, terjesztése nemcsak Magyarországon, egész Európában jogilag tisztázatlan. Ezeket a gondokat, amelyek a filmklubok, mûvészmozik mûködését, a filmoktatással foglalkozó intézményeket érintik leginkább, még tovább súlyosbítja az évekig rendelkezésre álló, ma már azonban féltve ôrzött celluloid kópiák leromlott állapota. (A joghézag, a jogtiszta, az archívum és a DVD) * Két végletesen kövér ember, apa és lánya a sült húst uborkával eszik hosszú perceken keresztül, majd egyiküket felszippantja a kamra sötétje; néhány fallal odébb egy férfi monoton ritmusban angyalszobrocska ujjait reszeli, és szerelmi örömében felköti magát a csillárra. (Az erôs film erôsebb, mint a nézô) * Beke Mihály András ígéretet tett, hogy a jövôben is itt folytatódik a szakmai diskurzus, remélhetôleg több román résztvevôvel. (Piros pont kérdôjel) * Az ausztrál filmhét megnyitóján több oldalról is azt az ígéretet kaptuk, hogy ezekbôl a filmekbôl meg fogjuk ismerni az ausztrál embert. Én ennél kisebb igényekkel (jó filmek) ültem ott, de a filmhét végére be kellett látnom, hogy bizony volt abban a nyitószövegben igazság. (Localhero- lokál) * A látszólag unalmasnak tûnô téma igen izgalmassá válik, mihelyt a szerzô a dolgok mélyére ás: melyek azok a tényezôk, amelyek a fiatal francia lányt a gyárban való munka mellett marasztalják, hogyan épül fel egyáltalán, milyen értékekre alapoznak a saját önértékelésük kialakításakor, mit jelent a futószalagmunka, a szünet stb. (Egy életünk van, kevés az idônk) * A szerzô önéletrajzi elemekbôl is táplálkozó regénye Itáliában elsöprô siker volt, amiben persze nagy szerepet játszott, hogy ott mindenki a bôrén érezte a benne tárgyalt társadalmi problémákat. (Az évszázad legforróbb nyara) * A script-factory.net pályázatot ír ki, melynek célja, hogy szélesebb nemzetközi közönségsikert megcélzó produkciók elôkészítésére alkalmas játékfilm-ötleteket gyûjtsön össze. A bárki számára nyitott pályázatra 3-10 oldalas szinopszist várnak, melybôl egy legalább 90 perces, tetszôleges tematikájú, nemzetközi közönségsikert megcélzó játékfilmes alkotás. (FILMTETT, 42. szám, 2004. május)

B.D.

Meglehetôsen bonyolult a mûvész és a hatalom kapcsolata, nemcsak a diktatúrák idején, hanem a demokratikus rendszerváltás utáni idôszakokban is - ezt a gondolatot fejtette ki Szabó István filmrendezô Bukarestben, a magyar és román filmkedvelôkkel, a legrangosabb bukaresti filmkritikusokkal lezajlott találkozón a bukaresti magyar Kulturális Központban.

Szabó István ugyanis az Európai Filmek Fesztiváljának díszvendége ezekben a napokban a fôvárosban. A május 7-tôl 20-ig tartó kulturális rendezvénysorozat keretében a földrész huszonegy európai országának harminc filmjét láthatja a közönség, köztük két magyar produkciójú alkotást. Elsô alkalommal szerepelnek e fesztiválon ír, török és bolgár produkciók. Nemcsak a fôváros mozijainak vásznain elevenednek meg ezek az alkotások, hanem az ország más városaiban ís, így Nagyszebenben, Temesváron és Iasi-ban.

Az Oscar-díjas magyar filmrendezô kitüntetett meghívottja volt a csütörtök esti bukaresti gálamûsornak, amely megnyitotta az európai bizottság bukaresti képviselete és a román filmmûvészek egyesülete által közösen - az európai országok helyi külképviseleteinek és kulturális intézeteinek a közremûködésével - szervezett rendezvénysorozatot. A gála keretében bemutatták a bukaresti közönségnek Szabó István A Furtwängler-ügy címû, német- francia-brit-osztrák koprodukcióban készült filmjét, amelyet Magyarországon Szembesítés címmel vetítettek.

A fesztivál elôestéjén nagy sikerû találkozó zajlott a bukaresti magyar kulturális központban, melynek igazgatója, Beke Mihály András személyesen is bemutatta a rendezôt az összegyûlt közönségnek, a magyar kolónia tagjainak, a román filmkritikusoknak, a filmkedvelôknek.

Nagy érdeklôdéssel hallgatták a jelenlévôk a rendezô ôszinte megnyilatkozását, fejtegetését a mûvészet és a mindenkori hatalom viszonyáról. Emlékeztetett arra, hogy errôl szólnak saját filmjei is.

Geoana és Rus fizetetlen szabadságon vannak

Eugen Bejinariu, a kormány fôtitkárságát irányító miniszter pénteken kijelentette, nincs törvényi akadálya annak, hogy Ioan Rus és Mircea Geoana részt vegyenek a választási kampányban. Hozzátette, a két miniszter jelenleg fizetetlen szabadságon van. Bejinariu a prefektusokkal tartott távértekezleten elmondta, Rus és Geoana miniszteri hatáskörének egy részét a tárcák más tisztségviselôi veszik át, a törvényes elôírásoknak megfelelôen. Gabriel Oprea közigazgatásért felelôs tárca nélküli miniszter átveszi a központi technikai bizottság elnöki hatáskörét, miután Ioan Rus lemondott errôl a tisztségrôl, tette hozzá.

Kolozsváron lesz a Brassó-Bors autópálya építési irányító központja

Az amerikai Bechtel társaság vezetése úgy döntött, hogy Kolozsvárról irányítják a Brassó-Bors autópálya- szakasz megépítését. Walker Kimball, a Bechtel kolozsvári képviseletének vezetôje csütörtökön Kolozsváron elmondta: "Kolozsvár a legfontosabb város az autópálya nyomvonalán". Walker Kimball szerint a munkálatokat romániai munkások és alvállalkozó cégek végzik majd. Michael Mix, a Bechtel bukaresti képviseletének fônöke szerint az autópálya megépítése kilométerenként 3,5-5,5 millió dollárba kerül. A munkálatok július közepén kezdôdnek, befejezésüket 2012-re tervezik. Az elsô autópálya-szakaszok 2008 decemberében készülnek el.

A tavalyinál nagyobb, a becsültnél kisebb búzatermés

A tavalyi 2,5 millió tonna után az ország idei búzatermése elérheti a 4,0 millió tonnát, de elmarad az év elején jósolt 6 millió tonnától. Az eredetileg számított 6 millió tonnás búzatermés számított, ami lehetôvé tette volna a termény újbóli kivitelét a közel-keletre, amely egykor komoly felvevô piaca volt a román búzának. Négy millió tonnás termés mellett a kivitel idén is elmaradhat. A tavalyi rendkívül gyenge termés miatt a kormány megtiltotta az exportot az idei termés betakarításáig. A kormány januárban még 6,06 millió tonna búzatermést jósolt, de szakértôk azóta többször hangsúlyozták, hogy a termés jóval kisebb lesz az elmúlt hónapok csapadékhiányos idôjárása miatt.

A Hargita megyei Pénzügyôrség vezetésének menesztését kérik

Az Országos Ellenôrzô Hatóság kérte Moise Fluieras, a Hargita megyei Pénzügyôrség fôfelügyelôjének, valamint Gogu Stefan, az intézmény osztályvezetô felügyelôjének menesztését, közölte Ionel Blanculescu, a hatóságot vezetô miniszter. Fluierast és Gogut azzal gyanúsítják, hogy elnézô magatartást tanúsítottak Csibi István csíkszeredai vállalkozó cégeivel kapcsolatban, ugyanakkor túlzottan szigorú ellenôrzéseket végeztek az azonos profilú cégeknél. Az Országos Ellenôrzô Hatóság vagyonvizsgálatot is kért a pénzügyôrség két alkalmazottja esetében.

Nagyvárad hangjai

Pénteken frekvencia-elosztó gyûlésén szavazott az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) két, Nagyváradon létesítendô kereskedelmi rádiófrekvencia ügyében - tájékoztat Gáspárik Attila, az OAT alelnöke. Gáspárik Attila elmondta, a meghallgatásokat követôen a tanács úgy döntött, hogy engedélyezi egy ultrarövid-, valamint egy középhullámon mûködô rádió létrehozását. Ennek értelmében, vélhetôen hat hónapon belül, elkezdi mûködését Nagyváradon a Radio Varadinum napi 24 órás sugárzási idejû magyar nyelvû kereskedelmi rádióadó. Középhullámon a szintén magyar nyelvû katolikus Mária Rádió nyert mûsorszórási jogot.

Bányarobbanás Petrilán

Négy bányász megsebesült, egyikük súlyosan a romániai Petrila szénbányában, ahol péntekre virradóra robbanás történt. A bányatársaság közlése szerint a bányászok éppen szénhulladékot távolították el, amikor egy szándékos robbantás után egy második, véletlen robbanás következett be. A bányának abban a részében csak az említett négy munkás dolgozott. Három sérültet a petrozsényi kórházba szállítottak, állapotuk nem életveszélyes. A negyedik bányász súlyos lábsérülést szenvedett, ôt sürgôsen a temesvári kórházba vitték.

Októberben tartják a Holokauszt Napját

A kormány elhatározta, hogy október 9-ét a Holokauszt Napjává nyilvánítja. A kormányszóvivô szûkszavú bejelentését követôen az Adevarul napilap kiderítette, hogy az indítvány nem a romániai zsidó közösségek szövetségétôl (FCER) származik. A kultusztárcának sincs köze a kezdeményezéshez, a javaslat az államfôi hivatalból indult ki.

Menesztették a Duna Televízió mûsorokért felelôs alelnökét

A pénteki nappal távozik a Duna Televíziótól Szakály Sándor mûsorokért felelôs alelnök - tájékoztatta a nap folyamán Szeles Pál, a közszolgálati médium szóvivôje az MTI-t, nem kommentálva azt az értesülést, hogy a médium elnöke menesztette a vezetôt. A szóvivô annyit közölt, "Pekár István elnök két új alelnököt nevez ki". Mint mondta, Belénessy Csaba, a Magyar Televízió (MTV) regionális, kisebbségi és határon túli mûsorainak eddigi fôszerkesztôje május 15-tôl, Borsány-Gyenes András, a Duna Televízió stratégiai igazgatója pedig a pénteki naptól tölti be a tisztséget. "A változtatások a szakmai munka színvonalának emelése érdekében történtek" - tette hozzá.

Bush bocsánatot kért

George Bush amerikai elnök bocsánatot kért csütörtökön II. Abdalláh jordániai királlyal folytatott megbeszélésén az iraki foglyok amerikai katonák általi megaláztatásáért. "Azt mondtam neki (II. Abdalláhnak), hogy sajnálom az iraki foglyok által és a foglyok családjai által elszenvedett megaláztatásokat" - mondta a Fehér Ház rózsakertjében, ahol a jordániai uralkodóval együtt jelent meg a tömegtájékoztatás képviselôi elôtt.

Felújítják a klinikák homlokzatát

A múlt héten tartott versenytárgyalás eredményeként a dicsôszentmártoni General Construct Kft.-nek ítélték a marosvásárhelyi fertôzô betegségek klinikája és a bôr- és nemi kórok gyógyászati klinikája homlokzatának felújítási munkálatait. A 2,3 milliárd lejes beruházáshoz hétfôn kezdenek hozzá, s a feladatfüzet szerint két hónapon belül adják át. Szükséges a homlokzat felújítása, a külsô vakolás, valamint az ablakok és a bejárati ajtók festése. A fertôzô betegségek klinikájánál a lépcsôfeljáró ment tönkre, azt kell újraönteni.

Ma Szkepszis

Szombaton a Marosvásárhelyi Rádió 15 órai hírmûsorát követô Szkepszis vendége Stracula Attila színházkritikus. Szerkesztô Henn János. A mûsorban a még létezô filmszínházakról, filmekrôl és színházról lesz szó. A hallgatók a 307-777-es telefonszámon kapcsolódhatnak a beszélgetésbe.

Antal Pál-emléknap

A marosvásárhelyi Ariel színház Antal Pál- emléknapot szervez. A marosvásárhelyi bábszínház-alapító, országos hírû rendezô és társulatvezetô halálának ötéves évfordulója alkalmával vasárnap délelôtt 11 órától az Antal Pál által 1993-ban rendezett Ludas Matyi címû mesét viszik színre.

Bikini és Zanzibár Marosvásárhelyen

A Bikini és a Zanzibár is fellép Marosvásárhelyen, az RMDSZ országos kampánystábja által szervezett erdélyi koncertkörút keretében. Szabad a tánc mottóval május 11-én, kedden este 7 órai kezdettel lép fel a két neves magyarországi zenekar a várszínpadon. Elôzenekarok: Titán, az Autostop MS és az After Midnight. A belépés ingyenes.

Nem lesz ivóvíz

A Borsos Tamás utcai vízvezetékcsere munkálatai miatt május 11-én, kedden 8-13 óra között szünetel az ivóvíz-szolgáltatás a Törvényszék, Memorandum, Stefan cel Mare, Bolyai utcában (a Törvényszék és Liszt Ferenc utcák közötti szakaszon).

Kirándulás nyugdíjasoknak

A Nyugdíjasok Szövetségének Maros megyei fiókja tagjai számára kirándulást szervez a mezôzáhi bazsarózsa-rezervátumba. A május 14- én, pénteken sorra kerülô kirándulásra hétfôn, kedden, szerdán és csütörtökön 9-12 óra között lehet feliratkozni a szervezet Bolyai utca 36. szám alatti székhelyén - tájékoztatott Kovács Irma elnök.

Cigaretta okozta tûz

A 12 éves A. Nicolae a csehtelki (Nagysármás község) ortodox templomtól pár méterre levô harangláb tetôzetén cigarettázott csütörtökön. Elejtette a cigarettát, s ettôl gyúlt meg és égett le a 6 méter magas harangláb.

Szennyezett a Maros vize

Az április 27-e és május 6-a között begyûjtött vízminták elemzésébôl kiderült, hogy a Maros folyó Csapónál ammónium- ionokkal szennyezett, amelyért az Azomures Rt. vegyi kombinát, a maroskeresztúri szennyvíztisztító állomás és a nyárádtôi szennyvízcsatorna-hálózat a felelôs.

1 milliárd lej aszfaltozásra

80 millió lejbe került az a tanulmány, amelynek alapján aszfaltréteggel borítják a megyei út - Nagylászló - Kislászló közötti, összesen 5 kilométeres útszakaszt. A tervet a SAPARD- pályázatra készítették, s a felmérések szerint a munkálatok összértéke 1 milliárd lej.

Egri fotómûvészek Marosvásárhelyen

Ma délelôtt 11 órakor újra tárlatnyitás lesz a marosvásárhelyi Bernády Házban. A tetôtéri galériában egri fotográfusok, a Heves Megyei Fotóklub tagjai mutatkoznak be. A történelmi emlékekben gazdag, patinás város képviselôi elôször állítanak ki megyeközpontunkban. A Heves Megyei Mûvelôdési Központtal közösen szervezett kiállításon több mint harminc fotómûvész tárja közönség elé félszáz változatos tematikájú felvételét.

Marosvásárhelyi textilmûvészek a budapesti Vármegye Galériában

Erdélyi impressziók címmel csoportos kiállítást rendez a budapesti Vármegye Galéria. A május 11-én nyíló tárlatra öt marosvásárhelyi alkotót is meghívtak. Bandi Katalin, Csíky Szabó Ágnes, Hunyadi Mária, Kolumbán-Kántor Zita és Nagy Dalma textíliái több Erdélyben élô, illetve innen elszármazott mûvésznô munkáinak társaságában adnak keresztmetszetet a tájainkon virágzó mûvészeti ág sajátos és egyetemes értékeirôl.

Vásárhelyi fotósok sikere Dublinban

Június 12-augusztus 24. között szervezik az Ír Köztársaság fôvárosában, Dublinban az 5. nemzetközi sporttémájú fotókiállítást. A tárlat érdekessége, hogy a 76 elfogadott képbôl 46 magyar. Az elsô díjat a magyarországi Takács Gábor nyerte. Romániából csak a marosvásárhelyi Fotóklub nevezett be. Puskás György, Haragos Zoltán, Tamás András és Török Gáspár alkotásai szerepelnek a kiállításon.

ELADÓ 2.275 m2 beltelek az Erdô köz és a Trébely utca között. Tel. 235-272, 0723-285-980. (171)

ELADÓK PVC termopán ablakok és ajtók minden méretben - német minôség. Áruk: 35-55 euró/m2. Tel. 446-034, 0744-573-629. (72437)

ELADÓ kisméretû faragászpad. Érdeklôdni naponta a 225-964-es telefonon, délután, este. (179)

ELADÓ fejôgép. Tel. 0723-965-371, 0744-896-124. (213)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, automata mosógépeket. Tel. 265-373, 0744-626-544. (210)

DISZPERZIÓS alapú beltéri festék eladó. Tel. 433-362. (72854)

ELADÓK Németországból hozott használt bútorok jó állapotban: szobabútorok, hálószobabútorok, kanapék, sarokkanapék. Érdeklôdni lehet a 331-233, 0742-606-321-es telefonszá- mokon. (73129)

NAPOS húscsibe eladó az egész szezonban. Cseresznye u. 1. sz. Tel. 269-669. (4439983)

ELADÓ 35 ár beltelek a Koronka felé vezetô úton található autóparkok mögött, alkudható áron. Tel. 0744-617-459, 0744-226-146. (99)

ELADÓ 1997-es Papuc Dacia. Tel. 0744-500-584 vagy 0744-643-509. (167)

ELADÓ Mezôpanitban traktor után való kaszagép. Tel. 322-297, este 8 óra után. (141)

ELADUNK 2002-es kiadású dízel Skoda Fabiát nagyon jó állapotban. Ára: 8.500 euró, HÉA- val. Bôvebb felvilágosítás a 0265/265-123-as és a 0745-173-800-as telefonszámon. (114-9263)

ELADÓ német gyártmányú elektromos gyógynövényaprító. Tel. 213-221. (90)

VESZEK kalorifereket. Tel. 263-514, 0740-561-322. (21)

ELADÓ 1997-es kiadású Ford Transit, 1998-as kiadású Opel Combo. Tel. 0742-090-675, 0740-073-288. (73455)

SÜRGÔSEN eladó 15,5 ár gyümölcsös Nyárádszentannán. Tel. 586-224, mobil: 0742-650-649. (73338)

ELADÓ garzon a November 7-ben. Tel. 0744-626-544. (210)

HÁZ eladó a Lupeni utcában. Tel. 0745-917-760. (40)

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás nagyon jó állapotban a Tudorban, a Dacia környékén. Irányár: 22.000 euró. Tel. 261-569, 0744-208-107, 0740-037- 050. (4439967)

A KÖVESDOMBON, a Magurei utca 3/1. szám alatt eladó I. osztályú, 3 szobás lakás saját központi fûtéssel. Tel. 237-145, 0742-255-768. (73429)

ELADÓ Ádámoson a Fô út 17. sz. alatti családi ház 16 ár telken, villannyal, gázzal, telefonnal, kábeltévével ellátva. Irányár: 12.000 euró. Tel. 450-082. (153)

ELADÓ Szovátán, az Eminescu negyedben egy garzonlakás, gáz, víz külön. Tel. 0740-475-800. (1)

ELADÓ 2 szobás tömbházlakás csendes helyen, a Bolyai u. 4-6. szám alatt, pincével, udvarral. Tel. 0742-701-685, 17-20 óra között. (249)

ELADÓ sürgôsen 2 szobás, I. osztályú tömbházlakás a Meggyesfalvi negyedben, csendes helyen. Ára: 795 millió lej, alkudható. Tel. 0745- 251-160. (235)

ELADÓ I. osztályú, 2 szobás, IV. emeleti tömbházlakás (10 év garancia a tetôre) a Kornisán (interfon, telefon, kábeltévé). Ára: 22.500 euró. Tel. 212-127, 8-10 és 17-22 óra között. (248)

ELADÓ sürgôsen 2 szobás, II. osztályú lakás IV. emeleten. 670 millió lej. Tel. 0745-983-660. (264)

ELVESZTETTEM Balizs Irina névre szóló egészségügyi biztosító könyvemet. Semmisnek nyilvánítom. (196)

FÜRDÔSZOBÁK felújítása, átalakítása! Csempeburkolás, kômûvesmunkák, vízszerelés anyagbeszerzéssel, határidôre, garanciával. Tel. 0741-569-948. (73348)

VIDEOMEGFIGYELÔ-rendszerek a legjobbtól a legolcsóbbig. Tel. 0745-660-922. (72859)

RENDELÉSRE kárpitozás vagy javítás. Tel. 0265/250-926. (74)

FESTÉST, mázolást vállalok. Tel. 267-689 vagy 0740-867-125. (73425)

VÁLLALUNK szobafestést, mázolást, tapétázást, gipszkartonozást. Tel. 227-389, 0721- 627-475. (73440)

AUTOMATA mosógépeket javítok a kliens lakásán. Tel. 0726-152-928. (255)

TÉVÉ- és képernyôjavítás a kliens lakásán, gyorsan, a legkisebb munkadíjjal, falun is. Tel. 244-748, 0742-822-599. (4439898)

Fájó szívvel és kegyelettel emlékezünk május 9-én NEMES JUDITHRA szül. Jakab halálának 5. évfordulóján. Drága emlékét szívünkben ôrizzük örökre. Pihenése legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos édesanyja, húga, Éva és családja. (136)

Szívünk mély fájdalmával emlékezünk május 9-én a legdrágább édesanyára, feleségre, NEMES JUDITHRA szül. Jakab halálának 5. évfordulóján. Nyugodjál békében. Ôt soha nem felejtô gyermekei és férje. (137)

Mély fájdalommal emlékeztetjük mindazokat, akik ismerték és szerették néhai ifj. ÉLTETÔ GYÖRGY volt nagyernyei születésû marosvásárhelyi lakost, az Imatex volt mesterét, hogy május 8-án van halálának 10. évfordulója. Az ûr, amit hagytál magad után, pótolhatatlan. Nincs az egyetlen, drága jó testvér, mosolygó arcod, ölelô karjaid. Eljössz néha, de csak álmainkban, és hiába megyünk hozzád, nem válaszolsz. A mi fájdalmunk, ha rád gondolunk, nem az a fájdalom, amitôl könnyes a szem, hanem amit magunkban hordozunk egy életen át némán, csendesen. Fájó, szép emléked szívünkben örökké élni fog. Húga, Ildikó és családja. (152)

Aki szerettei szívében él, nem hal meg, csak távol van. Nyolc szomorú év telt el, amióta itt hagyott bennünket a marosvásárhelyi RIGÓ CSABA, aki alig 23 éves korában munkabaleset áldozata lett. Elváltál tôlünk, mint hulló falevél. Senki sem tudja, mi az igazi fájdalom, csak akinek gyermek&eacut