Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Végighallgattam számtalan szakelôadást az árvaházakban felnövô gyerekek életképtelenségérôl, alkalmazkodási nehézségeirôl, de tulajdonképpen csak akkor döbbentem rá, hogy mekkora gondról beszélnek, beszélünk, amikor a hétvégére, az önkéntes program keretében hazavitt 12 éves Zoltán közel fél órát ült a tûzhely mellett és csodálta az aragázkályha lángját.

Nem látott még ilyent. Mint ahogy nem utazott soha autóbusszal a városban, nem volt zsebpénze, amire fagyit vagy csokoládét vegyen.

Az árvaházban nem szenvedett hiányt, csak burokban élt. Reggel felkelt, bevetette ágyát, reggelizett, átsétált az udvaron levô iskolába, meghallgatta a leckét, felügyelet alatt tanult, a délutánt a központ udvarán levô játszótéren töltötte, ha megengedték, este tévézett, s villanyoltás után hancúrozott még. Családban felnövô gyerekek, fiatalok számára elképzelhetetlen, hogy egy 12 éves gyerek soha nem kellett kivigye a szemetet, bevásároljon, megterítse az asztalt, teát fôzzön, egyedül vagy barátaival busszal utazzon, beossza a kirándulásra kapott pénzt. Élje a valós életet.

Az életképtelenség elleni "küzdelem" részeként mától a megyeszékhelyi 3-as számú elhelyezési központban önkénteseket fogadnak. Fiatalokat és idôsebbeket, akik pár órát foglalkoznak a gyerekekkel. Velük tanulnak, játszanak, esetleg elviszik, hazaviszik ebédelni. Hogy a gyerekek betekintést nyerjenek a családi életbe, megtanuljanak kérni, megköszönni, s miért ne, érvelni, vitázni. Hogy beleszokjanak a minden-napok mozgalmasságába.

Zoltán három évig minden hétvégét nálunk töltötte. Gyorsan feltalálta magát, s lassan pótolta hiányosságait is. Nagyon szeretett piacra járni és rajzolni. Amikor úgy alakult, hogy a lassan fiatalemberré cseperedô Zoltánt nem tudjuk tovább fogadni, meglepôen könnyen elfogadta ezt. Párszor még visszajött fagyizni, beszélgetni. Büszkén mesélte, hogy szakmát tanul, s reméli, hogy dolgozni is fog.

Az egymásra szánt idô, türelem meghozta, meghozza gyümölcsét.

Ma délelôtt 11 órától alakuló ülésre gyûlnek a június 6-án megválasztott új megyei tisztségviselôk. A harmincöt (15 RMDSZ-es, 7 PSD-s, 4-4 PNL-s és PRM-s, 3 PUNR-s és 2 PD-s) tanácsosból álló testület soraiból választ elnököt és két alelnököt.

Érdekesnek ígérkezik az alakuló ülés, nem csak amiatt, hogy az RMDSZ-frakción belül felmerült, elsôsorban a két "belsô" elnökjelöltet, Lokodi Editet, illetve Benedek Imrét támogató érdekcsoportok közötti konfliktus nem ült el teljesen, hanem a liberálisok pretenciói miatt is.

A PNL-PD Szövetségnek megnôtt az étvágya, s túlzottnak látszó igényeket készül a plénum elé tárni. Ezek közül csak egy, hogy olyan megyei tanácselnököt javasolnak, aki "nem a PSD-RMDSZ protokollum része", illetve a két alelnökre is van javaslatuk: egyik legyen a PNL-PD Szövetségbôl, a másik az RMDSZ-é.

Ám, ami ezeknél is érdekesebb volt, az a tegnapi találkozó, amelyen a liberális-demokrata szövetség vezetôi osztogatták a megyei tanácsi tisztségeket. Elhatározták, hogy a szövetséges tanácsosok külön frakciót alakítanak, amelynek a vezetôje Mihai Antonie (liberális), helyettese Samarghitan Gheorghe (PD) lesz. Ugyanakkor írásban is közölték a megyei tanáccsal a szakbizottságokra vonatkozó igényeiket. Eszerint a költségvetési bizottságba Mihai Antoniét és Dinu Socotart javasolják; a városfejlesztéshez Mora Ákost és Lazar Ioant; az egészségügyi szakbizottságba Samarghitan Ioant; a közszolgáltatásokhoz Teodor Giurgeát.

A képviselô kifejtette, hogy a törvény megengedi, hogy egy tanácsos több bizottságban is részt vegyen. Ezért Dinu Socotart a közszolgálatokhoz, Samarghitan Gheorghét a jogi bizottságba, Mora Ákost a mezôgazdasági szakbizottságba is be akarják juttatni. Ugyanakkor a megyei tanács "politikai algoritmusa alapján" maguknak követelik egy bizottság elnöki és egynek a titkári funkcióját.

Tegnap este a szövetségesek újabb tárgyalási fordulót tartottak, ezen véglegesítették az elnöki és alelnöki tisztségekkel kapcsolatos álláspontjukat, illetve kijelölték a személyeket is. Abbeli kívánságuk után, miszerint az elnök ne legyen sem RMDSZ-es, sem PSD-s, találgatni is lehet: vajon liberális, demokrata, avagy PUNR-s vagy nagyromániás elnökjelölttel rukkolnak-e elô? Hiszen e két utóbbinak sincs "semmi köze a protokollumhoz".

Eugen Nicolaescu PNL-képviselô tegnapi sajtótájékoztatóján az iméntieken túl négy nyilatkozatot ismertetett: egyikben a kormány menesztését követelte, a másikban a kormánypárt gazdaságpolitikáját bírálta, a harmadikban a Megyei Közpénzügyi Igazgatóságot vádolja információszivárogtatással, ami árt az ellenôrzés alatt levô vállalatok imázsának. Ezért követelte, hogy a pénzügyminisztérium menessze Lucian Savu vezérigazgatót. Emellett parlamenti tevékenységérôl is beszámolt.

Újabb négy családi házat adtak át tegnap délben Marosszentkirályon. A Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság két évvel ezelôtt, gyermeknap alkalmával nyitotta meg az elsô, nyolc gyermek és pótszüleik befogadására alkalmas tágas házat. A fennmaradó kilencet pénzszûke miatt nem tudták a betervezett ütemben befejezni. A megyei tanács tavaly 5 milliárdot, idén újabb 4 milliárd lejt utalt át a munkálatok folytatására, így vált lehetôvé, hogy tegnap újabb 32 gyerek családi házba költözhessen, családban élhessen.

Domby Károly, a gyermekjogvédelmi igazgatóság igazgatója üdvözlôbeszédében kiemelte: az elmúlt években 237 pótszülôt képeztek ki, akik 326 árva és elhagyott gyerek nevelését vállalták. A megyei tanács támogatásából befejezett négy marosszentkirályi házzal 20-ra emelkedik a megyében mûködô családi házak száma. A jelenleg felavatott házak közül kettônek a költségeit az igazgatóság, egynek az ortodox egyház, míg a negyediknek a Benta Alapítvány vállalta fel. A pótszülôket az igazgatóság választotta ki, a 14 évnél nagyobb gyerekeket a megyeszékhelyi 3-as számú elhelyezési központból költöztették át. Kérdésünkre az igazgató azt is elmondta, hogy egyelôre csak helyi és marosvásárhelyi román pótszülôket alkalmaztak. A gyermekfaluban még félkész állapotban levô öt ház és központi épület kapcsán Domby Károly úgy vélekedett: amennyiben a megyei tanács vezetôsége továbbra is támogatni fogja a tervet (közel 5 milliárd lejre van szükség), idén be lehetne fejezni a többi lakóházat is.

Virág György megyei tanácselnök utolsó hivatalos munkanapján azon reményének adott hangot, hogy a megyei tanács következô vezetôsége is támogatni fogja a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság terveit, tevékenységét.

- Az elhagyott gyerekek megérdemlik, hogy szeretetben, családban nôjenek fel. Ezen házak átadásával 32 gyereknek teremtettünk otthont, pótszülôk gondjaira bíztuk ôket, s reméljük, hogy igazi szülôkként fogják szeretni, nevelni ôket. Az alapítványok, az építô cég segítsége nélkül nem sikerült volna befejezni a házakat. Bízunk abban, hogy a helyi közösség befogadja, sajátjának tekinti a gyerekeket - mondta Virág György.

Az erdô mellett fekvô korszerû házakban nyolc-nyolc szerencsés gyerek fog élni, megfelelô körülmények között. Az árvaházat családi házra, a nagy közösséget családra cserélték. Fejlôdésükhöz, beilleszkedésükhöz minden feltétel adott. Most már a pótszülôkön, a helyi közösségen és természetesen rajtuk múlik, hogy merre haladnak.

Az Európai Néppárt (EPP) vezetôi üdvözölték a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) a júniusi romániai helyhatósági választásokon elért eredményeiért - közölte pénteken az RMDSZ bukaresti sajtókiadványa.

Az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalának tájékoztatója szerint Wilfried Martens, az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítô Európai Néppárt (EPP) elnöke az RMDSZ-hez eljuttatott nyilatkozatában méltatta az EPP romániai tagszervezeteinek erôfeszítését a néppárti értékek terjesztésében. Az EPP elnöke annak a meggyôzôdésének adott hangot, hogy a választási eredményeknek katalizáló hatása lesz egy életképes, egységesen gondolkodó román keresztény-demokrata pólus kialakításában. Romániában a politikai alakulatok közül az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) tagja a néppártnak. Az RMDSZ eddigi legsikeresebb önkormányzati választásán van túl, a PNTCD számára pedig az a bíztató, hogy megôrizte az egyik legjelentôsebb romániai nagyváros, Temesvár vezetését, annak ellenére, hogy a parasztpártnak jelenleg nincs képviselete a román parlamentben.

Az idézett RMDSZ-hírforrás szerint az EPP elnökének nyilatkozatát megelôzôen René van der Linden, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének néppárti frakcióvezetôje levélben gratulált Markó Béla szövetségi elnöknek az idei helyhatósági választásokon elért eredményekhez. Az európai helyi és önkormányzati hatóságok megfigyelôi szerint az idei helyhatósági választások megfeleltek a demokratikus elvárásoknak, és pozitív lépésként értelmezhetôek a fejlett és stabil romániai demokrácia kialakulásának folyamatában - áll a levélben.

Az EPP-frakció elnöke levelében külön kiemelte annak jelentôségét, hogy több RMDSZ színekben induló polgármesterjelölt került ki gyôztesként olyan városokban, ahol a magyar lakosság aránya csak 30 százalék körül mozog. "Mindez azt bizonyítja, hogy az RMDSZ vonzása és politikai üzenete messze nem csak a magyaroknak szól" - írta a néppárti frakcióvezetô.

(MTI) Az Európa Tanács (ET) ellenôrzô bizottságot jelölhet ki a romániai Verespataknál tervezett bányanyitás ügyében folytatandó helyszíni vizsgálatra, ha megkapja Magyarországtól az ezzel kapcsolatos problémákat bemutató dokumentációt - közölte az MTI- vel pénteken Ékes József.

Az MDF-es országgyûlési képviselô elôzôleg a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyûlésének ülésén hívta fel a figyelmet a tervezett beruházás körüli súlyos aggodalmakra. Elmondta, hogy a Rosia Montana Gold Corp. (RMSC) kanadai-román vegyes vállalat hét település teljes lakosságát akarja kiköltöztetni, templomokat és temetôket számolna fel az aranykitermelô bánya megnyitása érdekében.

Az RMGC 2,5 milliárd dolláros nyereség reményében ciántechnológiás eljárással akar aranyat kitermelni Verespataknál, ami azzal a veszéllyel jár, hogy egy egész térség természetvédelmét tennék tönkre - állapította meg Ékes József.

Emlékeztetett arra, hogy négy éve súlyos természeti katasztrófa érte Magyarországot, amely nemcsak a Tisza vízgyûjtô területére, hanem a Dunára is kiterjedt. Ezt az váltotta ki, hogy a romániai Aurul cég aranybányájának gátja a heves esôzések hatására átszakadt, s Nagybánya térségében 100 ezer köbméter ciános vegyület jutott a Zazar folyóba, onnan a Szamosba, végül a Tiszába.

A képviselô annak az elôterjesztésnek a vitájában beszélt errôl, amelyet a határokon átnyúló európai vízgyûjtô területekrôl folytatott a közgyûlés. Megbeszélést folytatott Walter A. Lorenzzel, a testület mezôgazdasági és környezetvédelmi bizottságának újonnan megválasztott elnökével, aki készséget mutatott arra, hogy az ET - a problémákat ismertetô megfelelô dokumentáció birtokában - ellenôrzô bizottságot küldjön a helyszínre.

(MTI/AP/Reuters) Lövöldözés és robbanások zaja hallatszott pénteken az iraki Fallúdzsából, amerikai harckocsik és a páncélozott szállító harcjármûvek élénk mozgását jelentették a város körüli utakról. Az amerikai harcjármûvek és a várost valóságos erôddé kiépítô iraki fegyveresek heves tûzpárbajt vívtak Fallúdzsa keleti körzeteiben.

Már második napja élénk harctevékenység észlelhetô a nemzetközi megszálló erôkkel legmakacsabban szembeszegülô, túlnyomórészt szunniták lakta közép- iraki városban. Helyi kórházi források közlése szerint hét ember vesztette életét a csütörtöki és pénteki csatározásokban. Nem ismeretes, hogy kik az áldozatok.

A fallúdzsai ellenállók olyan videofelvételt juttattak el pénteken külföldi hírügynökségekhez, amelyen álarcos fegyveresek egy csoportja tagadja, hogy a városban tartózkodna Abu Muszab al- Zarkávi jordániai terrorista. Az állig felfegyverzett álarcosok szavai szerint "az amerikai megszállók csak ürügyül hozzák fel ezt, hogy újabb csapásokat mérhessenek a megszállással állhatatosan szembeszegülô városra". A Zarkávi vezette csoport, amely Washington szerint kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel, jelentkezett a csütörtökön több iraki városban elkövetett merényletsorozat elkövetôjeként. Mintegy száz ember életét követelte s több száz ember sérülését okozta a merényletek sorozata.

Az amerikai erôk az elmúlt hetekben többször bombázták a város egyes házait, arra hivatkozva, hogy gyanújuk szerint ezekben rejtôznek Zarkávi harcosai. Legutóbb csütörtökön délután lôtt ki két rakétát egy amerikai repülôgép egy épületre a város Suhada negyedében - közölték pénteken helybeli lakosok. Nem ismeretes, hogy voltak-e áldozatai a támadásnak. A csütörtöki merényletsorozat nyomán az amerikai erôk újabb ellenôrzôpontok sokaságát állították fel Bagdad körül, mert attól tartanak, hogy iraki fegyveresek robbantások sorozatát akarják végrehajtani az iraki fôvárosban autókba rejtett pokolgépekkel. A fôvárosba tartó gépjármûveket alaposan átvizsgálják, hogy elfoghassák, lefegyverezhessék a bejutni próbáló ellenállókat.

Ion Iliescu elnök pénteken, Iasi-ban nem kívánta kommentálni a helyhatósági választások eredményeit, mivel elmondása szerint ezzel kapcsolatban "komolyabb elemzéseket" vár az SZDP-tôl, amely szerinte eddig csak "mindenféle vélekedéseket és nyilatkozatokat" fogalmazott meg.

Az államfô szerint a politikai pártok még nem vontak mérleget az önkormányzati választások kapcsán. Arra a kérdésre, hogy az SZDP sem tette meg ezt, Iliescu kifejtette:

- Nem, ez nem mérlegvonás. Mindenféle vélekedések és nyilatkozatok láttak napvilágot, de mérlegvonás, elemzés nem történt. Én komolyabb elemzéseket várok, amelyek alapján én is megfogalmazhatom mondanivalómat.

Iliescu elmondta, ô nem "mentora" vagy "pedagógusa a pártoknak". "Azonban bizonyos következtetésekre szükség van, ami engem, illetve a pártokkal való párbeszédemet illeti" - tette hozzá.

Az államfô nem kívánta kommentálni azt a felvetést sem, hogy az SZDP-ben "szakadás" történt. Leszögezte, nem tárgyalt Adrian Nastaséval egy esetleges kormányátalakítás lehetôségérôl.

(MTI/AFP) Alig használt, alkalmi kriptákra licitálhatnak a lyoniak júniusban: a város három temetôjében található, elhagyott sírhelyeket a 19. század közepe óta minden év júniusában bocsátják árverésre.

A városi tanács évrôl évre meghirdeti az árverést, amelyen a sírhelyeket teljes berendezésükkel együtt kínálják az új tulajdonosnak (beleértve a sírkövet, a fejfát, az emléktáblát). A tulajdonjog bejegyzése után állítják ki a városi hatóságok az adott sírhely átruházásáról szóló határozatot. A licitre csak lyoni lakosok jelentkezhetnek.

"A negyedik tétel: sírlappal, emléktáblával, kovácsoltvas kerítéssel és egy nagy vázával. Kikiáltási ára nettó 500 euró (126 ezer forint)" - mondja a lyoni Alain Milliarede, aki 52 éve vezeti a temetôi vásárt.

Az idei évben magasak a kikiáltási árak: egy 8 személyes kriptát 30 évre 5650 euróért (mintegy másfél millió forintért), örök áron 18 650 euróért (4,7 millió forintért) kínálnak.

A sírhelyek egymás után új gazdára találnak: a vételi ajánlatoknál nem licitálnak egymásra, Milliarede azonban minden tételt a szokásos módon üt le: "Elôször... másodszor... harmadszor..."

Leggyakrabban azért kerül kalapács alá egy-egy sírhely, mert használatba vételi ideje lejárt, és az örökösök nem tudják, vagy nem akarják meghosszabbítani a koncessziót, a sírhelyek díja ugyanis magas. Ebben az évben 50 sírt kínálnak az új vevôknek.

"A kripták »használtak«, és van, akit ez zavar. Csakhogy Lyonban nincs új sírhely, így hát mindig el lehet adni az épületeket" - magyarázta Michel Borgue, a városi önkormányzat temetôgazdálkodási osztályának tisztviselôje.

Milliarede meglehetôsen csalódott: "Az emberek inkább új sírokat vesznek a külvárosban, a használt kripta kevésbé divatos. Régen sokkal festôibb volt az egész! A kôfaragók lakomát rendeztek, igazi, vérre menô licitálás folyt - micsoda remek hangulat uralkodott!"

A Marosvásárhelyi Napok része volt az a tegnapi rendezvény is, amelyen arany- és gyémántlakodalmas párokat köszöntöttek.

Közel félszáz marosvásárhelyi, 50-60. házassági évfordulójukat ünneplô pár foglalt helyet a túl kicsinek bizonyuló házasságkötô teremben. Némelyek szemében könnycsepp csillant, a boldogság és a végigdolgozott, végigharcolt, együtt végigszenvedett élet könnye. Germán László és Erzsébet augusztus elsején a 60. házassági évfordulójukat ünneplik. Elôrehaladott koruk ellenére egészségnek és szellemi frissességnek örvendenek. "Rendkívül sokat kirándultunk, kerékpároztunk. Egészséges életmódot folytattunk, most is kertészkedünk. És fôleg kölcsönösen segítettük, megértettük egymást" - osztotta meg velünk is a hosszú élet és fôleg a hosszú házasság titkát a 82 éves - a Szabadság utca lakói által egyszerûen Kapitánynak nevezett - Germán László. A folytonosságot, megmaradást és a szeretetet jelképezte a koszorúslánynak öltöztetett alig 6 hónapos Török Anita, aki az 51. házassági évfordulójukat ünneplô nagyszülôket, Török Istvánt és Rozáliát "kísérte el" a tegnapi eseményre.

A 49 párt a polgármesteri hivatal oklevelekkel, tortával, virágcsokorral és pezsgôvel köszöntötte.

A Marosvásárhelyi Napok alkalmával a Continental Szálló zöld termében került sor arra a konferenciára, amely a tôkebefektetéseket, az üzleti lehetôségek kihasználását ösztönzi. Az értekezlet fô témáját a Magyarország és Románia közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szolgáltatták.

A konferenciát Dorin Florea polgármester nyitotta meg, aki üdvözölte a jelenlevôket, s arról beszélt, hogy városunkban sikerült olyan hangulatot teremteni, amely kedvez az üzletkötésnek, s a tôkebefektetések csak a lakosság javát szolgálhatják.

Csegzi Sándor alpolgármester kifejtette, hogy az önkormányzat feladata az, hogy megmutassa a tendenciákat és a képességeket, továbbá, hogy megfogalmazza és szem elôtt tartsa a közös célokat. Mint mondta, Marosvásárhely multikulturális környezet és Európa felé igyekszik. A következô négy év (a csatlakozás jegyében) hatalmas feladatokat ró mindnyájunkra, hiszen itt a felzárkózási folyamat felgyorsításáról van szó, s ebben segítségünkre lehetnek azok a magyarországi vállalatok, amelyek nagy tapasztalattal rendelkeznek e téren (jó példa erre az ITD Hungary - Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht.).

A továbbiakban Halász János, az ITD Hungary romániai hálózatának vezetôje elmondta, hogy az elmúlt másfél évben bizonyos kormányzati, törvényhozási intézkedések sokat lendítettek Románia gazdasági, pénzügyi helyzetén, és vonzóbbá is tették a befektetôk szempontjából.

Nicolae Radulescu államtitkár a román-magyar turizmus kapcsolatait kitûnônek minôsítette, s örömét fejezte ki, hogy a Magyarországról ide utazók száma egyre nô (tavaly 15 százalékos volt a növekedés az elôbbi évhez képest).

Dr. Somogyi Zoltán a magyarországi idegenforgalommal kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a jelenlevôkkel. Hangsúlyozta, hogy a turizmusrévén alakulnak ki a nemzetközi kapcsolatok az üzletemberek, a beruházók esetében, s ez az ágazat a megbékélésnek, az egymás megismerésének leghatékonyabb eszköze.

Dr. Kiss István, a Bács-Kiskun megyei Vállalkozásfejlesztô Alapítvány igazgatója a kis- és középvállalkozásokról, valamint a non profit szervezetek tevékenységérôl tartott elôadást. Szerinte rendkívül fontos, hogy létrejöjjenek úgynevezett "hídképzô" intézmények és olyan gazdasági portálok, amelyek segítik a vállalkozókat döntéseikben, tanácsokat és ötleteket szolgáltatva.

Ha ma valamiért igazán érdemes a városnapok programjába belekóstolni, akkor az egyértelmûen a baróti TransylMania koncertje, még akkor is, ha a marosvásárhelyiek többségének egyelôre vajmi keveset mond ez a név. Az alig kétéves múltra (holnap lesz a születésnapjuk!) visszatekintô-etno-rockot játszó fiatalok - Cseresznyés Szilamér (basszusgitár, ének, az együttes alapítója), Bogyor Attila (gitár, ének), Tókos Imre (gitár, ének), Bogyor Gábor (billentyûs hangszer), Kátai Jocó (dobok), Ségercz Ferenc (töröksíp, pásztorfurulya, tilinkó, kaval), Orbán Ferenc (hegedû), Cseresznyés Emília (ének, vokál), Szélyes Margit (ének, vokál) - tehetségérôl, és játékáról elég csak annyit elmondani, hogy a Kormorán nem szégyellt többször is egy színpadra állni velük, s elsô CD-jüknél "bábáskodni"... Zenei hangzásviláguk Erdélyben egyedinek mondható. Kiválóan ötvözik népzenei örökségünk és nagy költôink érzésvilágát a hamisítatlan rockelemekkel. Az alig két hónapja megjelent Legyen úgy, mint régen volt címû albumuk - ennek anyagát játsszák ma is - tizenegy saját alkotást és a Kormorán Húzd a harangot címû szerzeményét (az irántuk való tisztelet jeléül) tartalmazza.

Az alapötletek nagy része Cseresznyés Szilamér tehetségét dicséri, de a próbateremben mindenki hozzátette tudása és fantáziája legjavát. Sokat építenek új társuk, Orbán Ferenc hegedûjátékára, de jelentôs szerepet kap Ségercz Feri bombard-, kaval- és furulyajátéka is, hiszen ezek a népzene alapjai, a leginkább rockzenében használatos hangszerek pedig a ritmusosságot hangsúlyozzák és határozzák meg.

Magyarországi lemezbemutatójuk egyértelmûen sikeresnek mondható - a budapesti TF csarnokába a drága jegy ellenére is több mint kétezren gyûltek be - meghívottjuk volt Varga Miklós és a Kormorán - ,filmet készített róluk a Duna TV, a felvételt szeptemberben mi is láthatjuk.

Ilyen elôzmények után kár lenne kihagyni az egyetlen olyan együttes koncertjét, akit fenntartások nélkül mindenki magáénak mondhat.

Azt ugyanis, hogy a magyar vizsgáról kijövô magyar tagozatos magyar tanuló nosztalgiával emlegeti a román vizsgát, ami számára könnyebb volt, annak ellenére, hogy anyaga azonos román kollégáinak vizsgaanyagával. Ennek megfelelôen gyengébb lesz az osztályzata is, és máris lépéshátrányba került említett társaihoz viszonyítva. Naponta hallhatunk, olvashatunk az anyanyelvi oktatás fontosságáról, arról, hogy sokszor milyen erôfeszítések árán sikerül egy-egy magyar osztályt megtartani vagy pláne létrehozni, no meg arról, hogy a leghatékonyabb oktatás anyanyelven lehetséges, s közben kiderül, hogy magyar diákok szívesebben vizsgáznak román nyelv és irodalomból, mint Petôfi meg Karinthy nyelvébôl. Szándékosan említettem nagy humoristánkat, ugyanis a vizsgatételként szereplô irodalmi paródia körüli hercehurca nem válik dicsôségére a tanügyi berkek vezetésében fontoskodó képviselôinknek (nem a gyakorló tanárokról van szó!). Emlékszem, kisdiák koromban, a '40-es évek végén, amikor a hittan még benne volt a tananyagban, mennyire szerettük a vallásórákat. A mosolygó pap bácsi magyarázatai élményszámba mentek, a visszakérdezés - mai kifejezéssel élve - humánusan történt, örömmel vártuk az óráit, amiken nemcsak a keresztény értékek lényegét ismertük meg, hanem a humán mûveltség egyik pillérének számító bibliai alapismereteket is elsajátítottuk. Nem "szigorús-kodott", nem akart belôlünk teológusokat nevelni, mégis még mindig többre emlékszem az akkor tanultakból mint pl. a késôbb felsôbb matematikából vagy történelembôl
"modern" (akkor legalábbis annak tartott) pedagógiai módszerekkel belénk sulykolt és a vizsgákon nagyszerûen visszadarált anyagból. S módszerének még volt egy lényeges eredménye: a tanügyi reform után, amikor a hittant már kitiltották az iskolából, mi továbbra is szorgalmasan jártunk "maszekben" vallásórára, le is konfirmáltunk becsülettel. Persze az ilyen hozzáálláshoz nagyon kell szeretni az illetô tantárgyat. Nem hiszem, hogy a magyar nyelv és irodalom ne érdemelne meg ilyen szeretetet. Csakhogy ehhez a tanulókat meg kell "fogni", nem elriasztani. Sajnos, tudok olyan esetrôl, amikor magyar diák, hallva az elôtte járók kifakadásait, átiratkozott a román tagozatra. Nem kellene szem elôl téveszteni, hogy nem minden tanuló készül nyelvésznek. Anélkül, hogy az oktatás minôsége (nem mennyisége!) kárt szenvedne, meg kellene találni annak a lehetôségét, hogy a magyar osztályzat ne le-, hanem felkerekítse a tanulók általánosát, ami lényeges - és mind nagyobb szerepet kap - a továbbjutásnál. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a német kisérettségizôk hasonló helyzetben vannak: az anyanyelvvizsga rontott a helyzetükön, s most kérik, hogy a német nyelvet ne vegyék tekintetbe az általános kiszámításánál.) Nem kellene a kisebbségi diákoknak a többségiekhez viszonyított - amúgy is hátrányos - helyzetét tovább rontani. Inkább segítsük ôket. S akkor minden bizonnyal valóra válik Kovács Emese magyartanár Magyarázom a bizonyítványom c. jegyzetében megfogalmazott vágya: "...úgy lenne jó, ha [a diákok vizsga után] ezt mondanák: «Ez igazán szép tétel volt, örömmel írtunk róla.» Talán így tarthatnánk meg ôket hiánytalanul a magyar tagozaton." Ne feledjük: jövônk érdekében nem csak a választásokat kell megnyerni, hanem a diákokat is!

Az Egészségügyi Világszervezet június 26- át a drogellenes világnapnak nyilvánította. Ebbôl az alkalomból minden évben megelôzô jellegû rendezvényeket szerveznek, melyek célja a közvélemény figyelmének felkeltése a kábítószer- fogyasztás veszélyeire.

A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségnevelési osztályának szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében olvasható, hogy a drogfogyasztás az egész társadalom számára komoly probléma. Míg 1990-ig mindössze a filmekbôl, illetve a hírekbôl hallottunk errôl a jelenségrôl, ma már hozzátartozik a mindennapokhoz. Romániában is egyre többen próbálják ki, válnak függôkké. 1996-1997-ben megjelentek az elsô áldozatok, a fertôzött tû használata nyomán pedig elsô HIV-fertôzések. Felmérések szerint az intravénás kábítószerek használata a világviszonylatban megjelenô HIV-fertôzések 5 százalékáért okolható.

A kimutatások szerint az emberek különbözô okokból fogyasztanak kábítószert: kíváncsiság, a valóságtól való menekülés, az egyre növekvô elvárásoknak való megfelelés, a mások általi elfogadás vágya.

A szakemberek figyelmeztetése szerint a kábítószer nem jelent megoldást a problémákra, hanem fokozza azokat. A lakosság minél hatékonyabb tájékoztatása érdekében 2001-ben alakult meg Marosvásárhelyen a Megyei Drogellenes és Tanácsadó Központ a Bartók Béla utca 1. szám alatt, s a bajban levôk számára hozták létre a 934-es segélyhívószámot.

Bevezetôként néhány sort az üvegfestészetrôl. Az üvegfestészet díszítômûvészet, melyet rendszerint templomok, közmûvelôdési és gyûléstermek ablakainak díszítésénél alkalmaztak már i.e. az I. században, a táblaüveg színezésétôl. Az V. században színes üveglapokból már ólomkeretbe rakva megfelelô geometrikus formákat alakítottak ki. A gótikus építészet elôszeretettel alkalmazta a színezett üveget magas csúcsíves ablakoknál. A következô kor, a reneszánsz idején, e mûvészet alkalmazása hanyatlott, de a barokk ismételten kedvezôen alkalmazta. A XVII-XIX. században technikai fejlôdés folytán az üvegfestészetet már olajfestményszerûen alkalmazták portrék és teljes emberi alakok ábrázolásával. A színes ablakok tervezôi képeiken a dicsô múlt nagyjainak arcképeit, csoportját, a régi hagyományokat (épület, népballada) éltették.

Az ólomlécek közé rakott és rögzített üvegfestészet világszerte elismert alkotómûvésze a budapesti Róth Miksa volt, aki fáradhatatlanul tanulmányozta a régi középkori üvegfestészet emlékeit, alkotóik mûhelytitkait, a régi dómok, templomok üvegfestményeinek színhatását. Szerencsének mondható, hogy Róth Miksa alkotásai közül egynéhány - amelyeket a mûvészeti lexikonok nyilvántartanak - a marosvásárhelyi közmûvelôdési Palotában látható. De lássuk egyenként a városban található színes üvegablakokat.

A magas tornyú Városháza (székház) 1905- 1907-ben épült, melynek fôlépcsô-pihenôje nagy ablakán a székház színes üvegfestménye, valamint a székház építése elôtt ott állt régi házak képét örökítette meg az alkotó. A székház nagy gyûléstermének ablakai közül a középsô üvegfestményen Ferenc Józsefet, Magyarország királyát háromszoros életnagyságban ábrázolta Szent István palástjában.

A jobbra és balra lévô két-két ablakon Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, illetve Deák Ferenc és Kossuth Lajos életnagyságú portréi voltak. Sajnos, a gyûlésterem ablakaiból a felsorolt öt színes üvegfestményt 1921-ben kiszedték és ismeretlen helyre kerültek. Valamennyit Róth Miksa készítette. Értékük a székház 700.000 koronás építési költségébôl mintegy 50.000 koronát tett ki, de mûvészeti értékük annál nagyobb volt. Itt említem meg: az épület tervezôi Komor Marcell és Jakab Dezsô budapesti mûépítészek voltak s a székház a város lakosságának pótadójából épült.

A Közmûvelôdési Ház, a palota valamennyi színes üvegablaka is Róth Miksa budapesti mûtermében készült. Valamennyi kép tudatosan komponált, szimbolikus jelentôségû, mûvészeti remekmû. Közülük egynéhányat a San Franciscó-i világkiállításon aranyéremmel díjaztak.

A palota 1910-1913-ban ugyancsak Komor Marcell és Jakab Dezsô terve alapján épült. A színes üvegablakok kartonjait Körösfôi Kriesch Aladár, Torockói Wiegand Ede, Muhits Sándor és Nagy Sándor neves alkotómûvészek rajzolták. Megemlítem, hogy 2001-ben a budapesti Iparmûvészeti Múzeum kiállításán azon kartonok közül sokat kiállítottak. A színesüveg-portrék, képek és azok díszítése Róth Miksa mûtermében készült. Róth az üveglapok festésénél, színezésénél, a színek összeállításánál arra törekedett, hogy az azokon át beömlô fény, a megszínezett világosság misztikusan ünnepélyes hatást keltsen a termekben tartózkodókban. Az üvegfestmények színei az átszûrôdô fényben rezegnek, változnak, ragyognak aszerint, amiképpen a megvilágító napsugár változik.

A két fôlépcsô pihenôinek magasságában lévô középsô nagy ablakon van Jókai, Kossuth, Petôfi, illetve Liszt, Erkel és Munkácsy portréja. Egyébként az ablakok színes és nem festett üveglapokból készültek virág- és geometrikus formákkal: a két oldalsó keskenyebb ablakok fômotívuma egy-egy lant.

(Folytatjuk)

Keresztes Gyula

Lazítsunk a munkahelyen

A helyes relaxációra 3 dolog jellemzô: izmaink teljesen ellazulnak; a vér egyenletesen kering testünk minden részében, még a legtávolabbi pontokban is; a gondolatok teljesen hiányoznak vagy nagyon felületesek.

Még egyszerûbben: a relaxáció egy olyan belsô jóléti állapot, amelyben lassan lélegzünk, nem gondolkodunk, és közben kellemes meleg árad szét testünkben.

A meghatározás szerint azt gondolhatnánk, hogy ez lustaságot jelent, amitôl elálmosodhatunk, de valójában igen sok erôt igényel ennek az állapotnak az elérése, amellyel erôs harmonizációs és gyógyító folyamatok indulnak be fizikai és lelki síkon.

Ha mindennap idôt szánnánk a relaxációra, új energiával töltôdnénk fel, biztosíthatnánk testi és lelki frissességünket. Ugyanakkor az ellazulás segítene bizonyos betegségek megelôzésében vagy leküzdésében, mint pl. idegesség, félelem, stressz, szorongás, álmatlanság.

Ismertetnék néhány gyakorlatot, amelyeket munkahelyünkön is könnyen elvégezhetünk, fôleg, ha irodában dolgozunk több órán át, és érezzük, hogy nyakunk és tagjaink elfáradtak.

Elsô lépésként határozzuk el, hogy szünetet tartunk, nyissuk ki az ablakot és hívjuk munkatársainkat, hogy tartsanak velünk! A nyak forgatása: üljünk egy székre, könyökünket helyezzük magunk elôtt az asztalra, fejünket hajtsuk elôre, kezünket tegyük a tarkóra, vagyis fejünk hátsó részére, közvetlenül a nyak felett. Ujjainkat fonjuk össze és igyekezzünk elôre húzni fejünket úgy, hogy állunk érintse a mellkasunkat. Hunyjuk le a szemünket és számoljunk 5-ig.

Ugyanaz az alaphelyzet: ülünk a széken, könyökünkkel támaszkodunk az asztalon. Jobb kezünket helyezzük a tarkóra, fejünket forgassuk bal felé addig, amíg állunk a bal tenyerünkbe ér. Jobb kezünkkel nyomjuk, bal tenyerünkkel pedig támasszuk a fejünket. Maradjunk így 5 másodpercig. Aztán ismételjük meg a gyakorlatot, jobb felé forgatva a fejünket.

Következik a vállak forgatása: üljünk a székre, most már kissé távolabb az asztaltól. Ujjainkat helyezzük a vállakra. Az így behajlított karokkal elôre, majd hátrafelé körözô mozgásokat végezzünk, miközben ujjainkkal nyomjuk a vállakat.

És végül álljunk fel enyhe terpeszállásba, egyenes térdekkel. Mély belégzéssel igyekezzünk megtölteni tüdônket levegôvel. Emeljük karunkat a magasba és dôljünk hátra, hogy minél jobban lássuk a plafont. Aztán lassan kilélegezve a levegôt hajoljunk elôre és igyekezzünk megérinteni a padlót, anélkül hogy behajlítanánk a térdünket. Ismételjük meg 3-szor a gyakorlatot.

Dr. Nyulas Kinga

"A tónusskála olyan skála, amely egy személy emocionális állapotait mutatja. Ezek sorban, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig: derû, lelkesültség, unalom, harag, félelem, apátia. A tónusskála használatával lehetôség nyílik az emberi viselkedés elôrejelzésére."

(L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya)

Voltam már kereskedelmi ügynök is. Az egy olyan szakma, hogy házalni kell és rá kell beszélni az embereket, hogy megvegyenek olyasmiket, amikre soha semmi szükségük nem lesz. Nem volt nekem való. Hasonlított az életbiztosítási ügynöki álláshoz. Ebben az a lényeg, hogy az ember fizeti ugyan a biztosítási összeget, de nem betegszik meg soha, és ha teheti, örökre életben marad. Ez sem ment.

Volt viszont valaki, akinek ezek a munkák nagyon mentek, és könnyûszerrel fenntartotta magát belôlük. Ez az ember egy csendes szavú, félszegnek látszó, 28 éves, vékony fiú volt, és akinek az öltözéke finom fekete-fehér darabokból állt, nôtlen volt, és állítólag egy nagy szerelmi csalódás áldozata.

Egy szemafornál találkoztunk, vártuk a zöldet, én itt, ô túl. Óriási hôség volt, de ô, Robi, hosszú ujjú inget viselt, és most is feltûnt nekem, hogy a jobb kezében olyan érdekesen tartotta a levéltáskát. Nem is érdekesen, hanem furcsán. Negyvenfokos meleg volt. Egy lovasszekér is részt vett a forgalomban. Tisztán emlékszem az izzadt lovak büdös, kesernyés szagára. Robira néztem, és feltûnt, hogy a fiú tágra nyílt szemmel, szinte irtózva bámulja az elballagó lovakat. Közben átmentem, de Robi úgy belefeledkezett a lovak csodálásába, hogy odaát ragadt.

- Undorító állatok - motyogta Robi. - Undorítóak, mint apám.

Meghökkentem. Tudtam, hogy Robi rossz viszonyban van az apjával, de azért ez túlzás volt. Az anyja már nem élt, az apját meg évek óta nem látogatta meg, pedig csak 6 km-re lakott, egy falucskában.

Valahogy rávettem Robit, hogy jöjjön el velem egy sörre. Leültünk. Robi megmasszírozta a jobb karját. Kérdô tekintetemre kelletlenül magyarázkodni kezdett:

- Baj van a jobb karommal. Valami járvány következménye. Volt egy fivérem, Mihálynak hívták, húszévesen vitte el ôt ugyanaz a járvány. Én csecsemô voltam, ô nagy legény. Én megmaradtam, ô nem, de részben lebénult a karom, így nem vagyok másra alkalmas, csak ilyen munkára. Emiatt hagyott el a menyasszonyom… Szemét öreg, szemét öreg… Gyûlölöm!

Ilyen volt Robi. Csendesen gyûlölködô, de nem hittem volna, hogy éppen az apját gyûlöli így. De velem megjárta, mert többet nem engedtem el. Elvittem egy öreg tudóshoz, akit nagyra becsültem. Elmagyaráztam Robinak, hogy mi is egy dianetikaterápia-ülés. Robi nehezen állt kötélnek:

- Hagyjuk a lelkizést, jó?! Nem kérek belôle!

Két óra múlva, egy keserves zokogás után Robi rejtélye megoldódott. A dianetikaauditor segítségével egy hihetetlen történet került napvilágra.

Robit mint legkisebb fiút imádták a szülei. Édesapja le sem tette az ölébôl. Elvitte a pajtába, hogy a lovakat megmutassa neki. Rettenetes dolog történt.

Egyik ló váratlanul a csecsemôhöz kapott és kis vállába harapott. Sokáig hordozták kezelésre a szülei, amíg úgy ahogy rendbe jött a fiú keze, de elmondani soha nem merték neki.

- Szegény öreg - suttogta Robi. - Holnap felkeresem…

Sz. Róbert eddigi életét a tónusskála 1-es fokán, a rejtett ellenségeskedésen élte le egy sajnálatos baleset miatt. (Az alacsony tónus veszélyes, mert a közelben lévôket is letaszítja a tónusskálán. A dianetikaterápia ezt az állapotot is képes megszüntetni.)

Csizmadia Mihály

25. Vérehulló fecskefû. Chelidonium majus. (Fecskevirág, jézusvére, vérejáró, vérejárófa, kutyaté, kutyatej.)

A mákfélék családjába tartozó évelô növény. Nyirkosabb talajon, árok- és patakparton, erdôk szélén, bokros helyeken, romokon, kôkerítéseken, házak körül él. Minden része narancssárga nedvet tartalmaz. Szára 50-80 cm magasra növô, elágazó, szögletes, csöves levele szárnyasan szeldelt, csipkés, fonákján kékeszöld, finoman szôrös. Sárga virágai ernyôben állnak. Áprilistól késô ôszig virágzik. A föld feletti részét virágzáskor gyûjtik.

Mérgezô növény! Vigyázattal kell bánni vele! Epehólyag, májbaj, gyomor- és bélhurut elleni gyógyszert készítenek belôle. Külsôleg a sárga nedvét sümölcsre (szemölcsre) és tyúkszemre cseppentik, melyek pár nap alatt leszáradnak.

A népi gyógyászat is használja, de tudják, hogy mérgezô, ezért óvatosságra figyelmeztetnek. Sárgaság ellen a gyökerét megfôzték, egy aranygyûrût beleáztattak, majd 24 óra múlva a levet itták. A régi öregek azt tartották, hogy sárga leve a szeplôt is elmulasztja. A növény fôzetével állatok sebét is kezelték.

Lágyszárú erdei növények

26. Citromfû. Melissa officinalis. (Citromfû.)

Tölgyesekben, bokros helyeken élô, ritka növény, de több helyen kertekben termesztik. Ajakosvirágú, kellemes citromillatú, évelô növény. Szára egy méter magas is lehet, bokrosan elágazó. Levelei keresztben átellenesen állanak, kicsiny fehér virágai álörvökben helyezkednek el, júniustól nyílnak. Az ép, leveles szára tartalmazza a drogot, azt kell virágzáskor gyûjteni. Kellemes, citromízû teája idegerôsítô, szívnyugtató, görcsoldó, emésztést serkentô, szélhajtó, izzasztó, epemûködést elôsegítô. Bár a nép között ma kevesen ismerik, a felhasználása megegyezô a hivatalos gyógyászatban alkalmazottal.

27. Orvosi tüdôfû. Pulmonaria officinalis. (Dungóvirág, dongóvirág, szôrös tüdôfû, tüdôfû.)

Az érdes-levelûek családjába tartozó, bokros helyeken, bükkösökben, gyertyánosokban tenyészô, évelô növény. Kora tavasszal megjelenô szára átlag 20 cm hosszú, a virágok csövesek, élénkpirosak, majd kék színre változnak. Márciustól májusig virágzik.

A növény ép, kifejlett, egészséges tûleveleit kell gyûjteni. Teáját légzôszervi megbetegedések ellen használják. Régebb a tüdôbajosok itták (a neve innen származik).

28. Pirosló hunyor. Helleborus purpu-rescens. (Bolondító, bolondvirág, kígyó- fûgyökér, pakonya, pahonya, papmonya, tyúkvirág, vakvirág.)

A boglárkafélék családjába tartozó, bokros, bozótos helyeken, erdôk szélén, erdôkben elôforduló évelô növény. Nagyméretû levelei tenyeresen szeldeltek. A zöldes virágok lepellevelei kívül lilásak, lilás pirosak. A gyökeres föld alatti (gyöktörzset) márciusban, áprilisban, vagy augusztusban, szeptemberben gyûjtik. Mérgezô növény! Egyes országokban szívszerek elôállítására szolgáló gyógyszeripari nyersanyag.

A népi orvoslásban lázas állatok gyógyítására használják, de tudják a növényrôl, hogy mérgezô. Disznónak, lónak, ha láza van, az állat fülét suszterárral kilyukasztják, majd tollszárral egy darab szárított, kérgétôl megfosztott gyökeret belehúznak. "Ha az állat füle megdagad, s a gyökér körû kirothad, akkó herejô, de ha ne, akkó nincs ojan urus amék herehozza." "Erôst mérges, de a gyükér megfôzve, s jól meghígítva a ló rühösségit elmúlassza. Régebb használták az ember rûje ellen is."

(Folytatjuk)

Gub Jenô

Költözik a kincstár is

Az elmúlt héten a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság jövedelemügykezelô igazgatósága is átköltözött a Dózsa György utca 1-3. szám alatti új pénzügyi palotába. Így a régi székhelyen, a Calarasilor utca 26-28. szám alatti volt Bancorex-épületben már nem lesz ügyfélfogadás. Hétfôtôl a közpénzügyiek után a kincstár is kizárólag az új székhelyen fogadja az ügyfeleket.

Közgazdászok találkozója

A Románia Magyar Közgazdász Társaság marosvásárhelyi szervezete találkozót tart szerdán, június 30-án du. 17 órakor a Braila utca 9. szám alatt. A találkozó témája a 2004-es félévi tevékenység kiértékelése, valamint a 2004-es RMKT- vándorgyûlés.

Románia zászlajának napja

Románia zászlajának napja alkalmából a prefektúra szervezésében ma 10.30 órakor a marosvásárhelyi fôtéri nagy ortodox katedrálisban sor kerül a zászló megszentelésére, 11 órakor Avram Iancu szobránál az ünnepélyes felvonásra, ezt díszbeszéd követi, majd katonai parádé zárja a rendezvényt.

A Vásárhelyi Napok hétvégi programjából

A Marosvásárhelyi Napok keretében ma délelôtt 11 órakor az EMKE szervezésében modern fényképészeti kiállítás nyílik a Deus Providebit Házban. A várban 17 órakor kezdôdik a kulturális program, majd 20 órától a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a Folk Center Alapítvány Bolyai-bulit szervez. Vasárnap 10 órától a Mészárosok bástyájának elsô emeletén az Ariel színház tart elôadást a gyerekeknek. A polgármesteri hivatalban 12 órakor a kitûnô tanulókat díjazzák. 12.30 órakor az Eminescu utcai diakóniai központban köszöntik Kerekes Tóth Erzsébetet, aki szerdán vette át a díszpolgári címet. Délután 5 órakor a várszínpadon kulturális program kezdôdik, majd éjfélkor tûzijáték lesz.

Évadzáró a KZST-ben

A Kemény Zsigmond Társaság kedden délután 6 órakor tartja évadzáró összejövetelét a Kultúrpalota kistermében. A már hagyományos Lyukas óra résztvevôi: Illyés Kinga, Killár Katalin, Haller Béla, Káli Király István, Kovács András Ferenc és Nagy Attila.

XV. Vándorcsizma néptánctalálkozó

Backamadarason ma 17 órától kezdôdik a XV. Vándorcsizma néptánctalálkozó. A vendéglátó Kincses táncegyüttes meghívottjai az ákosfalvi Forrás, a medgyesi Nefelejcs, a nyárádszentbenedeki Reménység, a szentháromsági Tüzes, a marosvásárhelyi Boróka és a göcsi tánccsoport. A backamadarasi kultúrotthonban zajló tánctalálkozó keretében az idén is megszervezik az Ezüstcsizma táncversenyt, és táncház is lesz. Zenél a Bekecs zenekar.

Tanfolyam pályakezdôknek és munkanélkülieknek

A Studium MIOK Felnôttoktatási Központ pályakezdôk és munkanélküliek számára Vállalkozási ismeretek és álláskeresési tréning címmel tandíjmentes tanfolyamot szervez július 2-3-án a Bod Péter Diakóniai Központban. Jelentkezni a 264-028-as, valamint a 259-997-es telefonszámon lehet.

Nyári tábor a forradalmárok gyermekeinek

A December 21.- Mártírváros Egyesület tengerparti táborozást szervez augusztus 8-16. között Navodari-on a forradalmárok gyermekeinek. Iratkozni július 5-ig lehet a prefektúrán Octavian Seciu szakfelügyelônél. Szükséges iratok: iskolai igazolás, születési bizonyítvány fénymásolata, a szülôk forradalmárigazolványa, a szülôk személyazonossági igazolványának fénymásolata.

Kirándulás Borszékre

A Nyugdíjasok Maros Megyei Egyesülete július 2-án, pénteken kirándulást szervez Borszékre. Feliratkozni hétfôtôl péntekig délelôtt 9-12 óra között lehet a székházban - Marosvásárhely, Bolyai tér 36. szám.

Módosul a félfogadás a mozgássérültek egyesületénél

A nyári idényre való tekintettel a Mozgássérültek Maros Megyei Egyesületénél módosul az ügyfélfogadás: hétfôn délután 3-6 óra, kedden, szerdán és csütörtökön délelôtt 10-14 óra között várják az ügyfeleket.

Népmûvészeti kiállítás

A hagyományos népmûvészeti értékeket megôrzô megyei központ, valamint a megyei tanács közös szervezésében ma délelôtt 11 órakor népmûvészeti kiállítás nyílik a Köztársaság tér 9. szám alatti Unirea kiállítóteremben. A 37 kiállító munkáját Constantin Cotârlan, a megyei központ igazgatója és három szakértô méltatja.

Büntettek a rendôrök

A legutóbbi razzia során a Maros Megyei Rendôr- felügyelôség közlekedésrendészeti osztálya a gyalogosforgalmat ellenôrizte, figyelmeztetésül a közúti, de fôleg a gyerekek miatt bekövetkezett balesetek elkerülése céljából. Az ellenôrzésben 58 rendôr és 18 önkéntes gépkocsivezetô vett részt. Két nap alatt a forgalmi szabályok be nem tartásáért 115 gyalogost bírságoltak és 99-et figyelmeztettek. A büntetések értéke közel 29 millió lej. A rendôrök a figyelmetlenül elôzôket is büntették, 31 gépkocsivezetôt 31 millió lejre bírságoltak.

Áramszünet

Az Electrica Transilvania Rt. marosvásárhelyi fiókegysége közölte, hogy június 29-én és 30-án, kedden és szerdán 8-20 óra között hálózati munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Csapószentgyörgyön.

Megerôsítették tisztségükben a Kovászna Megyei Tanács korábbi vezetését

A Kovászna megyei tanács korábbi RMDSZS-es vezetôségének tagjait megerôsítették tisztségükben a testület pénteki alakuló ülésén. A tanácselnöki tisztségbe újra Demeter Jánost választották, Baka Mátyás és Vajda Lajos alelnökök újabb négyéves mandátumot kaptak. Miután a megyei tanács tagjai letették a hivatali esküt - az RMDSZ-es tanácsosok magyarul, az SZDP és a DP tanácsosai románul esküdtek a Bibliára - a testület elnöki tisztségének betöltésére egyetlen javaslat született Demeter János személyében. A kovászna Megyei Tanácsban az RMDSZ-nek 25 képviselôje van, az SZDP- nek négy, a DP-nek pedig kettô.

MISA-tiltakozások erdélyi városokban

Az Abszolútumba való Szellemi Integrációért Mozgalom (MISA) tagjai és szimpatizánsai tiltakozásokat szerveztek pénteken Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron, a MISA-tagok ellen elsô rendôri fellépések óta eltelt századik napon. Kolozsváron több mint ötven MISA- szimpatizáns és jógagyakorló személy állt kétórás sztrájkôrséget a prefektúra elôtt, tiltakozásképpen a mozgalom tagjai ellen elkövetett túlkapások ellen. Liana Berindei jógaoktató elmondta, a tiltakozást száz nappal azt követôen rendezték, hogy a MISA-tagok ellen beindultak a rendôrségi, csendôrségi és ügyészségi túlkapások. - A hatóságok száz nap alatt nem találtak bizonyítékokat. Nincs hivatalos vád a MISA ellen. Ennek ellenére a MISA tagjai nem kapták vissza törvénytelenül elkobozott javaikat, és folyamatosan megfélemlítik ôket. Nem szeretnénk, hogy a folyamatos túlkapások feledésbe merülnének - mondta Liana Berindei. Sepsiszentgyörgyön mintegy százötven, Temesváron ötven jógázó vett részt a tiltakozáson. - Békésen tüntetünk az alkotmány és a hatályos törvények által biztosított jogaink védelmében. A jóga által az emberek jobbak, szabadabbak lesznek, így az ország vezetése többé nem manipulálhatja ôket - nyilatkozta Cristina Costas jógaoktató a Mediafaxnak.

Az RMDSZ vezeti a sepsiszentgyörgyi városi tanácsot

Az RMDSZ két képviselôjét választották Sepsiszentgyörgy alpolgármestereivé, a városi tanács pénteki alakuló ülésén. A tanácsosok támogatták az RMDSZ javaslatait, és Czimbalmos Kozma Csabát és Sztakics Évát választották a két alpolgármesteri tisztségbe. A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt így az RMDSZ vezeti, miután a szövetség jelöltje, Albert Álmos a polgármester- választás második fordulójában legyôzte az SZDP színiben induló Rétyi Ödönt. Sztakics Éva az elsô nôi alpolgármester Sepsiszentgyörgy történetében. A sepsiszentgyörgyi városi tanács 15 RMDSZ-tanácsosból, két liberális, három szociáldemokrata és egy, az MPSZ által támogatott független tanácsosból áll.

Az amerikai közvélemény immár hibának tartja az iraki háborút

Az amerikai közvélemény az Irak ellen indított hadjárat kezdete óta elôször immár elhibázottnak lépésnek tartja a háborút - derült ki egy frissen végzett felmérés adataiból. A USA Today címû lap, a CNN hírtelevízió és a Gallup intézet reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett amerikai állampolgárok 54 százaléka úgy nyilatkozott: tévedés volt csapatokat küldeni Irakba. Ez az arány három hete 43 százalékos volt. Szakértôk felhívják arra is a figyelmet: a vietnami háború óta ugyancsak elôször fordul elô, hogy az amerikai társadalom többsége elutasítja honfitársaik tömeges harci bevetését külföldön - olvasható a USA Today internetes honlapján. Ugyancsak megváltozott annak a megítélése is, hogy az iraki háború nyomán biztonságosabbá vált-e az Egyesült Államok. A szondázásba bevontak 55 százaléka ugyanis már úgy tartja: a hadmûvelet Amerika sebezhetôségét növelte. Decemberben még a megkérdezettek 56 százaléka ennek ellenkezôje mellett foglalt állást. Annak ellenére, hogy az amerikaiak véleménye gyökeresen megváltozott a háborút illetôen, George Bush elnök az elmúlt hetekben javított népszerûségi mutatóin a Fehér Ház birtoklásáért folytatott küzdelemben vele párharcot vívó kihívójának, a demokrata párti John Kerrynek a rovására. A választani óhajtó polgárok 48 százaléka most Bushra adná szavazatát, 47 százaléka pedig Kerryre voksolna. Három hete Kerry 6 ponttal (49-43) vezetett Bush elôtt.

A dalai láma fellép a gyorsétterem ellen

A dalai láma levélben kérte fel az amerikai központú Yum! étteremláncot, hogy ne nyisson Kentucky Fried Chicken (KFC) gyorséttermet Tibetben; az étterem eddig nem válaszolt. A dalai láma állítása szerint akkor vált vegetáriánussá, amikor végignézte egy csirke levágását. A tibetiek nagy része nem vegetáriánus, fontosnak tartja azonban az állatok minél kevesebb szenvedéssel járó levágását, és azt, hogy minél kevesebb élôlényt pusztítsanak el, ezért részesítik elônyben a nagyobb méretû jak húsát. A vallási vezetô kifejtette, mennyire visszataszítónak tartja a megkopasztott, fellógatott csirkék látványát. Embertelennek tartja a csirkékkel való indiai bánásmódot - az ázsiai országban ugyanis az éttermek mellett, szûk ketrecekben zsúfolják össze a levágásra ítélt szárnyasokat, amelyeket arra sem méltatnak, hogy árnyékot biztosítsanak a számukra. A láma levelében azt is megemlítette, hogy a tibeti nép eredeti étkezési szokásai között nem szerepel a csirke és a hal fogyasztása, az csak az 1951-es kínai offenzíva után terjedt el. A levelet egy virginiai központú állatvédelmi egyesület is támogatta. Tibet kivételével az összes kínai fennhatóságú területen beindította már üzletét a KFC, és a cég egy januári bejelentése szerint Tibet meghódítása is szerepel terveik között.

Szakemberek elôtt is ismeretlen József Attila-vers kéziratát vásárolta meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum egy aukción a kulturális minisztérium támogatásával - mondta az intézmény szóvivôje az MTI-nek.

"Ez a fazon új fazon / Azon / Ban lehet, hogy el is utazom" - írta a költô "Klasszicizmus 3 rimmel" címû háromsoros versében, amelyet Babits Mihálynak, örök mesterének ajánlott.

Az 1925. december 21-i keltezésû kézírásos tercina fénymásolatát Lengyel András, a múzeum irodalomtörténésze bocsátotta az MTI rendelkezésére.

Az intézmény szóvivôje, Medgyesi Konstantin közlése szerint a költô egy 1925-ben publikált, Ady Endre-versfordításokat tartalmazó kiadványba írta bele a költeményt.

A múzeum irodalomtörténésze szerint József Attila alighanem baráti társaságban kapta a kis füzetet, amelybe ott helyben rögtönözve jegyezte le Babits Mihályt fricskázó avantgárd alkotását.

A fiatal költô számára kezdetben Babits amolyan "apa-pótlékot" jelentett, a késôbbiekben viszont szembefordult vele - magyarázta Lengyel András.

József Attila a múzeum birtokába jutott "szösszenetben" - amelyet egykori mesterének ajánlott ironikusan - Babits Mihály klasszicizáló stílusát tûzte tollhegyre - mondta Lengyel András.

Közlése szerint az ismeretlen vers felbukkanása segítséget jelent a kutatóknak József Attila életrajzának pontosításában is.

Korábban úgy gondolták a szakértôk, hogy a fiatal költô 1925 karácsonyán Bécsben tartózkodott, a Klasszicizmus 3 rímmel címû verset azonban egészen biztosan Budapesten írta, erre utal a keltezés is - fûzte hozzá.

József Attila 1925 nyaráig volt Szegeden egyetemi hallgatóként, azután Bécsbe ment tanulni.

Lengyel András szerint az elôkerült alkalmi vers azért is érdekes, mert "stíluskészletét" tekintve lényegében lezárja a költô szegedi szerzôi korszakát. A kézirat a közelmúltban bukkant fel a budapesti Központi Antikvárium árverésén.

Vörös Gabriella Csongrád megyei múzeumigazgató elmondta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kért és kapott anyagi segítséget ahhoz, hogy az értékes dokumentum a múzeum irodalomtörténeti gyûjteményébe kerüljön.

"Szerencsére nem volt sok licitáló az aukción", mintegy félmillió forintért jutottunk hozzá a kézirathoz - mondta a szakember.

A vers és irodalmi elemzése hamarosan megjelenik Lengyel András gondozásában - közölte a múzeumigazgató.

125 éve született az író

Móricz Zsigmond szülôfalujában, Tiszacsécsén szombaton kezdôdik a Móricz- emlékév, amelyet az író születésének 125. évfordulója alkalmából hirdetett meg a nevét viselô emlékbizottság - hangzott el a szervezôk sajtótájékoztatóján, hétfôn Nyíregyházán.

Tiszacsécsén Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke ünnepi istentiszteleten emlékezik meg az íróról, akinek leszármazottai is ott lesznek a vendégek között - mondta Hopka András, a falu polgármestere.

A jubileum alkalmából emléktáblát helyeznek el a templom falán, a falunapon a Móricz- emlékháznál különféle mûsorokkal, iparmûvészeti kirakodóvásárral várják az érdeklôdôket.

Október elején a Nyíregyházi Fôiskolán oktatók és kutatók részvételével tudományos emlékülést tartanak Az újraolvasott Móricz címmel. Ugyanekkor megkoszorúzzák a városban található Móricz-emléktáblákat és szobrokat is.

A szentendrei székhelyû Móricz Zsigmond Társaság által kezdeményezett megemlékezések védnöke Hiller István kulturális miniszter - mondta Bihari Albertné, a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és városi könyvtár igazgatóhelyettese.

Közlése szerint novemberben országos Móricz- prózamondó versenyt tartanak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban az íróról elnevezett iskolák tanulóinak részvételével.

A szabolcsi iskolákban rendhagyó irodalomórákat szerveznek. Külön programokkal készül az író nevét viselô nyíregyházi és érpataki iskola. A nyíregyházi színház tervei között szerepel egy Móricz-mû bemutatása az új évadban.

Volt-e, s ha igen, mekkora esélye a székely falvak népe boldogulásának a most lezárult, körbeforgó évszázadban? Itt tesznek-vesznek közöttünk még azok a nénikék és bácsikák, akik elsô emlékei a húszas vagy harmincas évekhez fûzôdnek, s azokat szívesen mesébe oldják, ha akad, aki meghallgassa ôket. Történeteik mélyén fel-felcsillan a 70-80 évvel ezelôtt cseperedô és eszmélô évjáratok életútjának nem egy tanulsága, s tükrözôdik benne kimondhatatlanul is legalább két, azóta lezárult korszak, az interbellumról és a kommunizmusról kialakított véleményük. (A szerzô bevezetô soraiból) * Ahogy mondani szoktuk: minden emberi életrôl regényt lehetne írni. Ezek a sorsok - a Szôllôsi Ferenc Józsefé, az Incze Gergelyé, a Varga Vilmosé, a Deák Juliannáé, a Csoma Istváné, a Módi Ferencé, a Nagy Andrásé, a Plugor családé, a Szigeti Kocsis Andrásé - valamennyiüké - valóban regénybe illô élettörténetek. Döntô többségükben olyan idôs férfiak és asszonyok vallanak itt személyes élményeikrôl, tapasztalataikról, hányattatásaikról, kiútkeresô kísérleteikrôl, akik felnôttekként élték át, szenvedték végig a romániai kommunizmus gyötrelmeit, a székely falu hagyományos világának pusztulását az ’50-60-as esztendôkben, az erôszakolt kollektivizálás viharai közepette. És azokat is megismerhettük ezeknek a vallomás-beszélgetéseknek az olvasása rendjén, akiket a legkegyetlenebb intézkedések, önkényeskedések sem tudtak leteperni: akik felismerték a túlélés módozatait bármilyen helyzetben, s aszerint cselekedtek; akik töretlen székely leleménnyel és szorgos munkával képesek voltak talpon maradni a legvadabb viharokkal szemben is. Róluk szólnak ezek a dokumentum értékû, hiteles tudósítások. Beszédes székely sorsok bontakoznak elénk B. Kovács András szociografikus fogantatású riportjainak lapjairól; a történelem korjelzô mozzanatait láttatja a szerzô emberközelbôl - s ez talán munkájának legfôbb erénye. A Vargabetûs idôk ugyanakkor a nagy múltú erdélyi magyar valóságirodalom mai és holnapi lehetôségeire is figyelmeztet - példamutató módon. (Nagy Pál) * Dél-háromszéki települések, Mikóújfalu, Sepsibodok, Kökös, Étfalvazoltán, Gidófalva, Fotosmartonos, Szentivánlaborfalva, Bikfalva, Réty, Zágon, Gelence lakosai beszélnek, akik elhagyni kényszerültek a szülôföldet. Brassó, Bukarest kínált nekik munkalehetôséget. B. Kovács András kolozsvári születésû, de édesapja révén bözödújfalusi is, szociális érzékenysége ezzel is magyarázható talán. Élt Brassóban, Bukarestben, tanárkodott és riportokat közölt s közöl a romániai magyar lapokban, fôleg a Háromszékben. A háromszékiekkel Brassóban és a román fôvárosban is találkozott, akkor éppen az építôiparban keresték a kenyerüket. Éppen abban a tömbházban éltek, amelyben a riporter is lakott. Az élet néha tálcán kínálja a témát. És B. Kovács András felismerte a nagy lehetôséget. Sorsriportjai, faludrámái megannyi kanyargós életutat jeleznek, voltaképpen az otthontól az otthonig tartó küzdelmet. Tapasztalt riporter: engedi beszélni alanyait, a beszélgetést csaknem észrevétlenül irányítja. Jól szerkeszt. - Mikor élt a legjobban, legkönnyebben? Boldog volt-e - kérdezi a 94 éves öregasszonytól. - Mint a nótában - jön a válasz:

- "Nálam a boldogság nagyon ritka vendég"...Voltam, na! Mikor a gyermekek már megnôttek, s kimentek a háztól, s láttam, jól vannak. Voltam! S akkor sok szép helyet bejártam. Molnár Ferenc tanító, Balázs Antal kultúrigazgató és mások, akik szerettek, minket örökké vittek kirándulásra magukkal. A férjem odavolt velük Magyarországra is. Amíg élek, bánni fogom, miért sajnáltam magamtól a pénzt, és nem mentem én is velük. 400 lejbe került. De a Békásban jártam, Farkaslakán, be a Regátba. Ezek voltak a boldog napjaim. És sok könyvet olvastam. Nyirôtôl, aztán Fekete Istvántól. Vagy a Fekete gyémántokat is. Jókaitól, ugye: - Jó módban élt akkor? - firtatja B. Kovács. - Jómódban éltem, mert a szegénységgel meg voltam elégedve. Ez volt a szerencsém: soha nem terveztem. Mert örökké azt számítottam, a sors bosszút áll. Egy szomszédasszonyom, az örökké tervezett. Mondtam neki örökké: nem szabad! És szegénynek meghalt a férje, megint férjhez ment, az is meghalt, valakit szeretett, az becsapta. Én, ahogy jött a sors, a mindennapi valamivel meg voltam elégedve. A szegénységgel - azzal hát! * B. Kovács András: Vargabetûs idôk. Riportok. Szerkesztette Nagy Pál. A szöveget gondozta és a tipográfiát tervezte Kuti Márta. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004.

B. D.

Áradás

Leventének

Na, most sodorj magaddal, de

sok kanyar legyen, hogy rendre

ülepítse mindazt, mi kincs nekem.

Mit önmagára rántott tört-tükör

képzetem. Csodás prizmánk a múltunk:

rálehelek és elhomályosul. A lelked

parancsára felragyog, kisimul.

Fénylô, bölcs, egyértelmû,

meander-sorsú, könnyed,

homokszemenként épít holnaputáni "volt"-at.

Mannával, színarannyal

nem ügynököl bután.

Maradj a mélyeimben, sodorj a gát

után önmagaddal a hírhedt

kô-küszöbig, s talán...

- Emlékeztetô Márkos Lajos festômûvészre -

Kész regény az élete. Nem a rutin diktálta szokványos szóhasználat, a valóság fogalmaztat ekképpen. Márkos Lajos sorsa, pályája, élettörténete valóban könyvbe, mozivászonra kívánkozik. Marosvásárhelyrôl indult, Houstonban hunyt el, több évtizedig az olaszországi Friuliban volt az otthona. Tulajdonképpen ez adta a mostani megemlékezés ötletét, a napokban ugyanis Udinébôl érkezett egykori jó ismerôse, Albino Comelli költô mesélt róla elragadtatással. Akkor döbbentünk rá, hogy miközben Itáliában és Amerikában korunk egyik nagyra becsült festôjeként tisztelik Márkos Lajost, itthon, szülôvárosában a legtöbb ember alig hallott róla.

Idézzük hát fel kalandos életútja fontosabb állomásait. 1917. szeptember 28-án látta meg a napvilágot Marosvásárhelyen. Korán megvált szülôvárosától, tehetségét Budapesten bontakoztatta ki, ahol a Szépmûvészeti Akadémián Rudnay Gyula, sok kiváló festô mestere volt a tanára. Az ifjú Márkos 1940-ben végzi el a fôiskolát, komolyan dolgozik, mûvészi teljesítményét 1942-ben már Zrínyi- díjjal jutalmazzák. A világháború az ô sorsába is beleszól, a történelmi múzeum festôként dokumentálódni küldi a frontra, ahol a szövetséges csapatok fogságába esik. Az ausztriai Mauthen közelébe viszik fogolytáborba, ahonnan 1944-ben sikerül megszöknie. Észak-Olaszországba kerül, Friuli tartomány kies vidéke és barátságos népe fogadja be. Del Torso grófja karolja fel, támogatja alkotómunkáját. Festészetének, fôleg különleges mûvészi értékû portréinak híre mind szélesebb körben kezd elterjedni, népszerûségét meghatványozza az 1946-ban Montgomery marsallról festett, csatajelenetbe ágyazott nagyszerû arcképe. A festményt Angliában ôrzik a dorsetti Brit Háborús Múzeumban. Márkos egy ideig még ide-oda vándorol a régióban, majd S. Daniele del Friuli marasztalja. Késôbb Rómában, majd Milánóban is kis stúdiót létesít. Megismerkedik jövendôbeli feleségével, az ígéretesen induló fiatal szopránnal, Maria Madrisottival, aki egyre nagyobb sikereket arat, és operaénekesi pályáját az Egyesült Államokban kívánja kiteljesíteni. 1952-ben New Yorkba telepednek át. Onnan a texasi Houstonba mennek, ez a város játszik a továbbiakban döntô szerepet életében. 1954 és 1963 között elsôsorban oktatással foglalkozik egy magán festôiskolában. Életrajzírói fontosnak tartják azt a tévéfilmet is, amelyet a Kongresszusi Könyvtár szponzorálásával és minisztériumi támogatással 1954-ben portréfestészetérôl készítenek. 1961- ben az NBC Network országos hálózatán tart kétórás leckebemutatót. Számos megbízatást kap, világhírességek készíttetik el Márkossal a portréjukat. 1962-ben Robert Kennedy arcképét festi meg, 1963-ban a Pablo Casalét. Modellt áll neki II. Hasszán, Marokkó királya, Hollywoodban a filmsztár John Wayne és még sokan mások. Közben rendszeresen visszajár Friuliba, az ottani gyûjteménye is jelentôsen gazdagodik. A hetvenes évek második és a nyolcvanasok elsô felében behatóan foglalkoztatja a Vadnyugat meghódításának mítosza. Rézbôrûek és cowboyok népesítik be vásznait, az amerikai népek történelmének jelentôs epizódjai ragadják meg fantáziáját. 1975-ben Texas kormányzója fontos feladatot bíz rá: Fort Alamo legendás ostromát kell egy monumentális festményen megörökítenie. A 112 alakos hatalmas kompozíció 1983-ban készül el. 1982-ben a Texasi Kereskedelmi Bank houstoni székhelye számára rendeli meg tôle az állam múltjának tizenkét jeles személyiségét felelevenítô portrésorozatot.

Ismert és elismert festômûvész, az egykor általa alapított festészeti akadémia mûvészpedagógusaként is nagy tekintélynek örvend. Haza nem jön ugyan, de Amerikában sem felejti szülôföldi élményeit, festményein a honi tájak és emberek is folyamatosan jelen vannak, hasonlóképpen az olaszországiak. Albino Comelli, akinek Márkos 1978-ban szintén megfestette az arcképét, marosvásárhelyi látogatásakor elhozta azt az átfogó, szép katalógust, amelyet az udineiek a festônek szentelt 2001-es emlékkiállítás alkalmával jelentettek meg Vania Gransinigh mûvészettörténész szerkesztésében. A reprodukált portrék, táj- és életképek sokaságában, akárcsak a költô, Terramare címû verseskönyvének gazdagon válogatott Márkos-illusztrációi között bôven vannak olyan alkotások, amelyek a festô mûvészetének erdélyi, székelyföldi forrásvidékét mutatják föl. Klasszikus szépségû, a színekre, fényre különös érzékenységgel reagáló figuratív képek ezek, képtáraink becses darabjai lehetnének. Sajnos, Márkos Lajos festményei hazai kollekcióinkat nem gyarapíthatták. Jó tudni azonban, és nem kellene feledni, hogy honfitársunk, aki 1993. június 8-án hunyt el, festôecsetével a Somostetô aljából rajtolva a távoli Vadnyugatig hódította meg a világot, mûvészetével rólunk is rokonszenves üzenetet továbbítva a földgolyó minden részébe. A megemlékezéshez mellékletünk Márkos néhány alkotásának reprodukálásával járul hozzá.

N. M. K.

A KORUNK júniusi lapszáma

Megérteni Amerikát és az Egyesült Államokat a nagypolitika szintjén talán egyszerûbb, mint az állampolgár és a hétközna-pok felôl nézve.

Bár a kettô valószínûleg nem választható szét. John Lukács így mondja: "Az Egyesült Államok elsô évszázadában a legtöbb amerikai úgy látta magát, hogy amit ô képvisel, az éppen az ellentéte az Óvilágnak és az Óvilág bûneinek.

Száz év leforgása alatt ez a látomás fokozatosan átalakult. Az Egyesült Államok úgy jelent meg polgárai szemében, mint élenjáró ország, amelyet az Óvilágnak és talán az egész világnak követnie kell. Manapság azonban már mindkét vélekedés értelmetlen."

Amerikában és Európában élôk szólalnak meg e lapszámban, professzorok, írók, politikusok, közemberek, többségük kettôs - az Atlanti-óceánon inneni és túli - tapasztalatok birtokában. Értekeznek vagy nyilatkoznak a hétköznapokról és a nagypolitikáról, emlékeznek és prognosztizálják a jövôt.

Ugyan kit ne érdekelne ma, hogy merre halad Amerika, és mi történik az Óvilággal?

Samuel Huntington, Anthony Giddens, Timothy Garton Ash, Hertbert I. London, Alain de Benoist és mások - a Korunk júniusi lapszámának hasábjain.

A szerep

E tájat én jól ismerem,

szétszórták itt az Úr sebét,

a sziklakô is vért ereszt,

keresztek intenek feléd.

A prófétának vajon nehéz,

öröm csordul, akár a méz?

Bokor sóhajt, nem hit terem,

az ég is csak játszik velem.

Mert a szó véd, a tûz emészt,

kirakják szépen sorsodat

s ki túlélsz itt még másokat,

megvetsz vihart, mi visszatér,

hamis virágot, s csalfa fényt,

mitôl pontos halál arat.

Morzsolódunk

Megosztva, szétzilálva

morzsolódunk,

démoni malmok

roppant kövei között

lisztté válunk,

puliszka vagy málé

készül belôlünk

vagy felfalnak abrakként

falánk állatok.

(részlet)

A hideg víz elôl nem volt hová félreállni. Az ôr az ajtót becsukta, a fürdôbôl nem lehetett kimenni. Kénytelenek voltunk a jéghideg víz alatt állni, míg az ôr el nem zárta a vizet.

- Jó volt-e a fürdô? - kérdezte az ôr.

Mi nem válaszoltunk semmit. Szótlanul szedtük magunkra rongyainkat, hogy egy kicsit felmelegedjünk. Visszafelé megismétlôdött a seprûnyeles bál. Ez alkalommal is Sandu és Bartis kapott a legtöbbet. Annak ellenére, hogy hideg vízzel fürödtünk, egyikünk sem lett beteg.

Nehogy azt higgye valaki, hogy a cellák falai között zajtalanul folyik az élet. A rabok között is elôfordul néha nézeteltérés. A zárkában töltött éveim alatt annyira elmérgesedett a helyzet, hogy már alig volt olyan, aki beszélt a másikkal. Bugoiu törvénybíróval csak én maradtam beszélô viszonyban a tizenhárom rab közül. Bugoiu meg Bartis között súlyos viták folytak a román- magyar kérdésrôl. Egy ilyen vita alkalmával Bugoiu Bartist bántalmazta. Az eredmény az lett, hogy én is megszakítottam a beszélô viszonyt Bugoiu bíróval. Bugoiu bíró úr rettenetes kínokon ment keresztül az éhség miatt. Utoljára már annyira szenvedett az éhségtôl, hogy kikéredzkedett raportra. Írásban kérte, hogy adjanak több és jobb ételt, mert nem bírja elviselni az éhséget. Ezt ô személyesen mondta el, miután visszajött a kihallgatásról. A sok vita és nézeteltérés miatt létrehoztak egy ítélkezô bizottságot. A háromtagú bizottság Enea Nicolajból, Merea egyetemistából és énbelôlem állt, mint a bizottság elnökébôl. Engem azért tettek meg elnöknek, mert nem voltam senkivel sem haragban. Bugoiuval sem vesztem össze, csak szolidaritást vállaltam Bartissal. Annak ellenére, hogy nem beszéltem vele, vizet én töltöttem a kezére, mivel másképpen nem bírt volna tisztálkodni.

Ez a gyerekes bíráskodás sok esetben jónak bizonyult!

Olyan semmiségeken kaptak össze, amelyeket normális körülmények között figyelembe se vettek volna. Az ítélkezés legtöbbször rám maradt, mert a másik kettô is tartozott valamelyik oldalhoz. Énnekem könnyû volt, mert nem tartoztam egyik oldalhoz sem. Figyeltem a viták menetét. Bizony, sokszor durván megsértették egymást. A viták mindig haraggal végzôdtek. Ilyenkor jöttek, döntsük el, melyiküknek van igaza. Az ehhez hasonló esetekben legtöbbször egyedül maradtam az ítélettel, mert a másik kettô is szenvedô alany volt. Mivel figyeltem a vitákat, mindig megjegyeztem, hogy ki és mi módon sértette meg a másikat. Ekkor következtem én! Felróttam az elkövetônek a hibáját és megkértem, hogy az elkövetkezô vitánál ne használjon ilyen szavakat. Hol az egyiknek, hol a másiknak szépen, finoman megmondtam a hibáját. Vigyáztam, hogy ne sértsem meg! A másik fél elégedett volt és így megtörtént a kézfogás. Kibékültek, lekezeltek velem is. Szent lett a béke mindaddig, amíg újból össze nem vesztek.

A társaságban ketten voltunk magyarok: Bartis és én. A többi román és más nemzetiségû volt. Egyik napon Feri barátom nagyon rossz állapotba került. Hónapokon át vallatták, kínozták, a csontjait is összetörték a szekuritatén, s itt, a börtönben is sok-sok verést kapott. Elvesztette eszméletét, teljesen megmeredt. Megijedtünk, nem tudtuk, hogy mi történt vele. Megpróbáltuk hideg vízzel felmosni, de nem sikerült. Egyikünk megjegyezte, orvost kell hívnunk - ami azonban veszéllyel járt. Igen hamar haragra gerjedtek az ôrök, sok esetben ezt meg is torolták. De nem volt mit tenni, meg kellett kockáztatni...

Néztünk egymásra, ki legyen a hívó. A többiek tekintetébôl megértettem, hogy ez a feladat csakis rám vár. Nem volt mit tenni, ha félve is, az ajtóhoz közeledtem és bátortalanul megvertem az öklömmel. Mintha senki sem lett volna a folyosón. Semmi feleletet nem hallottam. Nem volt mit tenni, újból meg kellett vernem az ajtót, de most már valamivel erôsebben. Félve vártam a választ. Egy bizonyos idô után megszólalt az ôr. Azt kérdezte, hol verik az ajtót. Én feleltem:

- A hetes cellában!

- Miért vered?

- Azért, mert van egy súlyos betegünk. Kérem szépen, legyen szíves hozni az orvost!

Az ôr a következôt felelte: - Várjál és ne verd többet az ajtót!

Feri állapota egyre rosszabbodott. Az ôr nem jött az orvossal. Mit lehetett tenni? Újból az ajtóhoz menni és ismét verni azt. A következménnyel tisztában voltunk, de nem volt mit tenni. Halálos csendben vártuk a következményeket. Nem sokáig. Viharos léptek, csattan a kulcs a zárban és kinyílik az ajtó. Szemtôl szemben találom magam a Légyfejûvel. (Így csúfoltuk mi ezt az ôrt, mivel nem tudtuk az igazi nevét.)

- Ki verte az ajtót?

- Én - feleltem.

- Gyere ki!

Kiléptem. Miután becsukta az ajtót, úgy állon vágott, hogy beleszédültem. Nekiestem a falnak és összepisiltem magam. A földön tértem magamhoz.

- Állj fel és menj elôre az irodába! - ordította az ôr.

Úgy rúgott fenékbe, hogy elôre estem. Az irodában a Légyfejû elôvett egy seprûnyelet s kérdezte:

- Miért verted az ajtót?

- Azért, mert van a cellában egy súlyos beteg, és szüksége van orvosi kezelésre!

- De én azt mondtam neked, hogy ne verd többet az ajtót!

Tartsd a kezed!

Belevágott mind a két kezembe két-két tenyerest. Szemlátomást felpúposodott mind a két tenyerem. Újból megkérdezte, fogom-e még verni az ajtót.

- Tisztelt uram, ha újból szükséges lesz, akkor igen.

- Na, ha igen, akkor tartsd újból a kezed.

A negyedik sor tenyeres után kénytelen voltam nemet mondani.

- Na látod, ha hamarabb nemet mondasz, nem kaptál volna annyi tenyerest - és visszaküldött a cellába.

A két tenyerem duplájára nôtt. Manea Eugen, az egyik román cellatársam beáztatott két törülközôt,