Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A mezôgazdasági igazgatóság szakemberei a napokban fejezték be a terméshozamok felbecslését. E szerint gabonatermesztés szempontjából az idei jó mezôgazdasági évnek bizonyul. A búzánál és az árpánál a terméshozamok meghaladják a 3000 kilogrammot hektáronként, de más gabonák hozama is jónak ígérkezik. Arra lehet tehát következtetni, hogy a gazdálkodók többsége minôsített vetômagot használt, tiszteletben tartotta a termesztési technológiát, s még vegyszerekre, mûtrágyára is több pénz jutott az idén. Ha az idôjárás is kedvez, a jövô héten a megye egyes tájegységein megkezdôdik az aratás. S itt jön a bökkenô. Ha minden rendjén megy, s nem esik kár benne, búzából a megye szükségleténél jóval több terem. A gazdálkodók, akiknek ilyenformán sikerült kikászálódni a tôkehiány kátyújából, másik kátyúba kerülnek, mert gond lesz a gabona raktározása. A megye különbözô övezeteiben valamikor szellôztetô berendezésekkel ellátott raktárakban tárolták a gabonát. Nem beszélve a Romcereal, a Comcereal raktárairól. A fordulat utáni elsô években ezeket még rendeltetésüknek megfelelôen használták. Aztán rossz évek jöttek, kedvezôtlen idôjárás, pénzhiány, csökkent a gabonamennyiség, a raktárak fenntartása költségessé vált. Így történt, hogy folyamatosan felszámolták ôket, más célra használták. Létezik néhány életerôs társulás, vállalkozás, amely vásárolt vagy épített magának raktárakat, de aránylag kevés. Kérdés, hogy az idei gabonatermésnek vajon hány százalékát tárolják majd megfelelô raktárakban. Valószínûbb, hogy nagyon sokan lakások, istállók padlásán fogják tárolni vagy nem megfelelôen kitakarított, fertôtlenített helyiségekben, hombárokban, nem is beszélve a szárítóberendezések hiányáról. Mert ha a helyiség nem tiszta, elszaporodnak a rágcsálók. Ha a falakat nem meszelték, nem fertôtlenítették, a gabonát nem szárították, elszaporodhatnak a gombák. Ezek nyomán a tárolás idején romlik a gabona minôsége, s a mennyisége is csökkenhet. Valaki azt mondta, saját bôrén tapasztalta, hogy a gabona tárolásához érteni kell és ugyanolyan figyelemmel kell követni a szemek állagát, mint a növény fejlôdését. Ha ez nem történik meg, akkor a tárolt gabonában nem nô a pénz. Érdemes lenne erre is összpontosítani idejében, még aratás elôtt.

A liberális-demokrata szövetség jelöltjét választották szerdán a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ szerezte meg. Serban Gratian (SZDP) korábbi tanácselnök árulással vádolta az RMDSZ-t.

A Kolozs megyei tanács elnökévé Marius Nicoara megyei NLP-elnököt választották 23 támogató és 14 ellenszavazattal. Pálffy Zoltán és Kerekes Sándor (RMDSZ) 19 igen és 18 nem szavazattal a megyei tanács két alelnöki posztját foglalhatta el.

Serban Gratian (SZDP), a megyei tanács korábbi elnöke árulásnak nevezte a szerdai szavazást, és azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy csak saját érdekeit tartotta szem elôtt.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete egy szerdán kiadott közleményben sérelmezi azt a "könnyedséget, amellyel az RMDSZ elárulja a nagy megbékélés célkitûzését, amelyre a kolozsvári magyarok több mint 80 százaléka szavazott".

- A magyarok 80 százalékának opciója elleni megállapodás az RMDSZ cinizmusát és gyávaságát bizonyítja, ami azt jelenti, hogy a szövetség ezentúl teljes mértékben hitelét vesztette a magyarság képviseletének politikai terében - áll az SZDP közleményében, amelyet Ioan Rus, a kormánypárt Kolozs megyei szervezetének elnöke írt alá.

Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint nincs szó árulásról. - Sok barátunk van, de még több érdekünk. Megállapodtunk a megyei tanács kapcsán, és a demokratikus opciót választottuk - mondta Kónya.

Az SZDP és az NRP bejelentette, hogy ellenzékbe vonul a Kolozs megyei tanácsban.

Az SZDP-RMDSZ konfliktus elôzménye, hogy Magyari Nándor László szociológus Eckstein-Kovács Péter szenátor hétfôi sajtóértekezletén kijelentette: "az RMDSZ téves taktikát alkalmazott, amikor még az elsô fordulóban Rust támogatta". Magyari gondolatát Eckstein folytatta, aki hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia SZDP-barát magatartását. - Ne legyünk egy talán visszavonulóban levô párt utolsó csatlósai - fogalmazott.

Kónya-Hamar Sándor azonban úgy véli, nem volt rossz döntés Ioan Rus támogatása, mivel Emil Boc semmiféle lépést nem tett az RMDSZ felé.

- Nem mi hibáztunk, az bizonyosodott be, hogy Kolozsvár nem érett meg a megbékélésre - mondta.

A Kolozs megyei RMDSZ néhány tagja eltávolítaná Kónya-Hamar Sándort a megyei szervezet élérôl, a Ioan Rus által a kolozsvári polgármester-választáson elszenvedett vereség miatt, tájékoztat a Ziarul Clujeanului címû napilap. A lap szerint a megyei szervezet két vezetôje, Kónya-Hamar Sándor és Eckstein- Kovács Péter közötti nézeteltérés azt követôen vált nyilvánvalóvá, hogy az RMDSZ visszavonta kolozsvári polgármesterjelöltjét, a megyei szervezetben pedig fokozódott a feszültség Ioan Rus választási kudarca után.

RMDSZ-en belüli források szerint a Kolozs megyei szervezet elnökével szembeni elégedetlenség június 6. után növekedett, mivel a saját polgármesterjelölt versenyben tartásával az RMDSZ eggyel több városi és megyei tanácsosi mandátumot szerzett volna.

Az idézett források szerint Ioan Rus választási kudarca után "rob-bant" az elégedetlenség a megyei szervezetben, a szabadelvûek pedig Máté Leventét látnák Kónya helyett a Kolozs megyei szervezet elnöki tisztségében. A váltás tétje az ôszi parlamenti választások, amikor Vekov Károly és Kónya-Hamar Sándor helyett magyar szabadelvûek kerülnének a parlamenti jelöltlista befutó helyeire.

Erre utalva mondta el egy neve elhallgatását kérô kolozsvári RMDSZ-tisztségviselô, hogy a Szövetségi Képviselôk Tanácsában kevés befolyással bíró liberális vonal Boc megválasztását ürügyként használja saját pozíciója erôsítésére a helyi szervezetben. Hozzátette: még Boc elhíresült eskütételét is hajlandók elfelejteni. Szerinte elôre isznak a medve bôrére, hiszen ha az RMDSZ bármilyen természetû ügyben el kíván érni valamit, azt aligha érheti el a Nagy-Románia Pártot is szövetségesének tekintô, egyébként a nacionalista retorikától sem idegenkedô NLP-DP koalíciónál. "Esetleg Eckstein megmutathatná, hogy álláspontja hogyan is lehet hasznára az érdekképviseletnek."

Kónya elégedett a Kolozs megyei RMDSZ választási eredményeivel és nincs szándékában lemondani.

Az RMDSZ szerezte meg a Bihar Megyei Tanács elnöki posztját a testület szerdai alakuló ülésén. A két alelnöki tisztséget a DP és az SZDP képviselôi töltik be.

A megyei tanácselnöki tisztségbe Kiss Sándor (RMDSZ) tanácsost választották, aki az elmúlt négy évben a testület alelnöke volt. Kiss a 35 szavazatból 34-et szerzett meg.

A két alelnöki tisztséget Stefan Seremi (DP) korábbi alelnök, illetve Gavrila Ghilea (SZDP) korábbi nagyváradi alpolgármester tölti be. Seremi 32 támogató és három ellenszavazattal, Ghilea 19 igen és 16 nem vokksal nyerte el a Bihar Megyei Tanács alelnöki tisztségét.

Az eredmények elégedetlenséget okoztak az NLP- tanácsosok körében, akik úgy vélekedtek, éppen szövetségeseik, a demokraták miatt maradtak ki a vezetô tisztségek elosztásának képletébôl.

A Bihar Megyei Tanácsban az RMDSZ tíz mandátumot szerzett, a DP kilencet, az NLP hetet, az SZDP hetet és az NRP két mandátumot.

Mintegy hetven csíkszeredai romát költöztettek a város szélén elhelyezett lakókocsikba, mivel a polgármesteri hivatal elkezdte annak a lepusztult épületnek a lebontását, amelyben a romák törvénytelenül laktak - jelenti a Mediafax. Kovács Imre, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szóvivôje szerint a Nagy Imre utcai épület mûszaki szakvizsgálata nyomán kiderült, hogy az ingatlan bármikor összedôlhet. A városvezetés több ízben figyelmeztette a veszélyre az épületben 1989 óta lakó roma családokat és rendelkezésükre bocsátott nyolc lakókocsit a város szélén, de a romák mindannyiszor megtagadták az átköltözést. Kovács elmondta, a romákat végül sikerült meggyôzni, hogy költözzenek ki az omladozó épületbôl, amelyet a következô napokban lebontanak. A polgármesteri hivatal szóvivôje azt is elmondta, hogy a lakókocsikat csupán átmeneti szállásnak szánják, a romáknak szociális lakásokat építenek egy ezután kijelölésre kerülô területen.

A nemzetközi örökbefogadások kapcsán kialakult botrányokat igyekezett rendezni az új örökbefogadási törvény, amelyet nemrég fogadott el a képviselôház. Amerikai örökbefogadó szülôk írásos kérést juttattak el Ion Iliescu államfôhöz kérve, hogy ne írja alá az új törvényt, vagy legalább tegye lehetôvé a már folyamatban levô örökbefogadások lezárását. A vitatott elôírásokról, s arról, hogy milyen lehetôségeket biztosít az árvaházakban élô gyerekek számára az elôreláthatólag 2005. január 1-tôl érvénybe lépô törvény, Domby Károllyal, a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetôjével beszélgettünk.

- A képviselôház elfogadta az új örökbefogadási törvényt, s folyamatban van az új, módosított gyermekjogvédelmi törvény tárgyalása is. Beszélhetünk gyökeres változásokról esetükben vagy csak formai különbségekrôl?

- Az örökbefogadási törvényt az európai országok joggyakorlata szerint építették fel. Életbe lépésekor megszûnik az országos örökbefogadási bizottság, és a gyermekjogvédelmi vezérigazgatóság keretében egy új hivatal jön létre, amely kizárólag az országos és nemzetközi örökbefogadásokkal foglalkozik majd. A megyei bizottságok helyét az országos hivatal által kinevezett helyi szakemberek veszik át. Elôreláthatólag kezdetben igazgatóságunk szakemberei fogják ellátni ezeket a feladatokat. Véleményem szerint az örökbefogadási törvény alapjaiban megváltozott, s jelenlegi formájában megfelel az uniós követelményeknek. A gyermekjogvédelmi törvény végleges formáját még nem fogadták el, de abban is jelentôs változások lesznek, például nagyobb szerephez jutnak az igazságszolgáltató szervek, a törvényszéken gyermekjogvédelemben szakosodott bírók, tanácsok lesznek majd.

- Konkrétan miben változott az örökbefogadási procedúra?

- Eddig, amennyiben a gyerekrôl a szülô lemondott, vagy a törvényszék a gyereket elhagyottnak nyilvánította, a kiskorú neve és adatai felkerültek egy országos jegyzékre. Az örökbefogadásra alkalmas gyerekek névsora 60 napig állt a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságok rendelkezésére, majd, amennyiben belföldön senki nem "akarta", felkerült a külföldi várakozási jegyzékre. Tudni kell azt, hogy míg az országban csak magyar és román gyerekeket választottak, addig a külföldieknek a nemzetiség és a bôrszín nem számított. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az örökbefogadásokkal nemcsak az országos bizottság, hanem számos alapítvány foglalkozott. Ezen alapítványokat azzal vádolták, néhol jogosan, hogy a külföldre vitt gyermekek után kapott pénzbôl gazdagodtak meg. Ezzel megszegték mind az erkölcsi, mind a gyermekjogvédelmi szabályokat. Az új törvény értelmében a gyerekeknek elsôsorban a családban, a bôvített családban van a helyük. A megyei igazgatóságok szakembereinek ezt kell szem elôtt tartaniuk. Amennyiben ez nem lehetséges, egy összetett tanulmányt kell elkészíteniük, amelyben javasolniuk kell, hogy melyek a gyerek számára a legjobb megoldások. A törvény a belföldi örökbefogadásokra fekteti a hangsúlyt. Az örökbefogadást törvényszéki határozattal lehet jóváhagyni. Visszatérve az oly sok külföldi által vitatott 39-es számú cikkelyre, elmondhatom: az elhagyottnak nyilvánított gyereket csak akkor veheti örökbe külföldi állampolgár, ha a családjának egyik tagja a kisgyerek másodfokú rokona (a cikkely csak a nagyszülôket nevesíti). Ez az elôírás jelentôsen lecsökkenti, majdnem lehetetlenné teszi a külföldi örökbefogadásokat. A törvény azt is kizárja, hogy a külföldi örökbefogadásokkal alapítványok, civil szervezetek foglalkozzanak. Ugyanakkor elôírja, hogy a külföldre vitt gyerekek fejlôdését, beilleszkedését helyi gyermekjogvédelmi szervezetek (csak azok, amelyek szerepelni fognak a román szakminisztérium által elfogadott jegyzékben) két évig kell felügyeljék és jelentést készítsenek.

- Az új örökbefogadási törvény változtat-e a hazai örökbefogadási procedúrán? Többször szó volt arról, hogy nagyon hosszú az az idô, amely alatt egy gyereket igénylô családhoz kerül egy-egy kisgyerek. Csökkent-e ez az idô? Tavaly hány gyereket fogadtak örökbe az országban?

- Az örökbefogadási folyamat majdnem azonos és továbbra is idôigényes. Nem szabad szem elôl tévesztenünk azt, hogy a gyereket egész életre a családra bízzuk, a hosszú lefutási idô az elôvigyázatosság jele is. Az árva és elhagyott gyermekek addig családi házakban, hivatásos pótszülôknél nevelkednek, készülve a családi életre. Az elmúlt évben 25 gyereket fogadtak örökbe megyénkbôl, elsôsorban 0-3 éveseket. Abban az idôszakban, amikor engedélyezték a nemzetközi örökbefogadásokat, a családra talált gyermekek száma jóval nagyobb volt - tájékoztatott az igazgató.

Az MDF elnöke levélben gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnökének a romániai önkormányzati választásokon elért kiváló eredményekért.

A Magyar Demokrata Fórum örömmel értesült arról, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2004-ben az eddigi legsikeresebb önkormányzati választási eredményét érte el. Az MDF örömmel tapasztalta, hogy az erdélyi magyarok az eddigi következetes munkát értékelve elônyben részesítették az RMDSZ-t az erdélyi politikai életben tapasztalható megosztó törekvésekkel szemben.

Meggyôzôdésünk, hogy az erôs önkormányzati jelenlét szükséges, de önmagában még nem elégséges alapfeltétele a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi harcának, ezért ezek az eredmények megerôsítik azon reményünket, hogy az RMDSZ, mint az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete az ôszi parlamenti választásokat követôen is megkerülhetetlen tényezô marad a romániai országos politikában.

Külön szeretnénk gratulálni azon városok (Szatmárnémeti, Margitta, Szászrégen, Zsombolya) és községek polgármestereinek, akik annak ellenére szerezték meg a szavazatok abszolút többségét, hogy a magyarság már nincs többségben településükön.

Az MDF ezúton megerôsíti azon szándékát, hogy az Európai Néppárt romániai tagjával, az RMDSZ-szel együttmûködve képviselje továbbra is az erdélyi magyarság érdekeit az Európai Parlamentben és az európai uniós intézményekben.

Vélemény

A romániai választási törvények antidemokratikus rendelkezéseirôl és az ellenzék indulását korlátozó bírói ítéletekrôl 1990 óta valamennyi választás elôtt és után leleplezô cikkeket írtam, mindhiába. Annak reményében, hogy ez az antidemokratikus gyakorlat nem folytatódhat az idôk végezetéig, ismét megszólalok.

A jog eszközeivel is élni próbálok, annak reményében, hogy a romániai bíróságok - az európai uniós elvárásoknak megfelelôen - elôbb-utóbb meg kell szabaduljanak a politika gyámkodásától.

A helyhatósági választási törvény ominózus hetedik szakasza rendelkezéseinek ismeretében, meg sem várva azt, hogy a törvény megjelenjen a Hivatalos Közlönyben, bepereltem a román államot azért, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassak, kérve a választási törvény hetedik szakasza alkotmányellenességének megállapítását. Az igazság malmai elég lassan ôrölnek, ezért csak június 17-én született meg a számomra kedvezô döntés. A bukaresti 5. kerületi bíróság elvben elfogadta az alkotmányellenességi kifogásom, és azt érdemi döntésre felterjeszttette az Alkotmánybírósághoz.

Az alkotmányjogi kifogást arra alapoztam, hogy a helyhatósági választási törvény hetedik szakaszának és a párttörvény 19. szakaszának rendelkezései alkotmánysértôk A hetedik szakasz rendelkezései szerint egy olyan kisebbségi szervezet, amelyiknek jelenleg nincs parlamenti képviselete, csak abban az esetben indulhat a választásokon, ha legalább 25.000 taggal rendelkezik, akik közül 300-300 fô 15 megyében és Bukarestben kell lakjon és aláírjon. (A párttörvény csak annyival szigorúbb, hogy 18 megyét és 700-700 aláírót követel meg). Ezek a rendelkezések sértik a pluralizmust, amit az alkotmány a demokrácia biztosítékaként fogalmaz meg, mivel igen megnehezítik újabb kisebbségi szervezetek és újabb politikai pártok létrehozását és választásokon való indulását. A már létezô szervezetek ezeknek a követelményeknek nem kellett és nem kell eleget tegyenek, ezért jogosulatlan elônyben részesülnek - mindez pedig az egyenjogúság és diszkrimináció tilalmát megfogalmazó alkotmányos rendelkezésekkel ütközik. Ha egy állampolgár adminisztratív vagy jogi akadályok miatt nem talál kedvére való pártot vagy szervezetet, akkor sérül a választás és választhatóság szabadsága, a lelkiismereti szabadság elve. Ezek a korlátozó rendelkezések öt, Románia által aláírt emberjogi nemzetközi egyezményt is áthágnak.

A román civil szervezetek, demokrata értelmiségiek és az Európai Néppárt is a leghatározottabban tiltakozott a helyhatósági választási törvény alkotmányellenes kitételei és a Magyar Polgári Szövetség választási indulását megakadályozó Központi Választási Iroda döntései és a törvénytelen kizárások ellen, de a karaván mégis tovább halad.

Az ôszi általános választásokat elôkészítô parlamenti bizottság egy még inkább alkotmánysértô tervezetet dolgozott ki és hagyott jóvá. Az újabb törvénytervezet kiagyalói az alkotmányt és a nemzetközi szerzôdéseket sértô rendelkezéseket még tovább "fejlesztették" Az általános választójogi törvény tervezetébe azt is belefoglalták, hogy a kisebbségi szervezeteket támogató aláírók csak az illetô etnikum tagjai lehetnek és a jelöltjeik is csak az etnikum tagjai közül kerülhetnek ki. De ki dönti el, hogy ki a magyar? Csak a fajtiszták írhatnak alá, vagy a kevertek is? Az etnikai eredet vizsgálatát már az 1945. évi Nemzetiségi Statútum is tiltotta, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról nem is beszélve. Egyáltalán, Hitler után hatvan évvel hogyan lehet ilyen elképesztô törvénytervezettel elôállni? Hol marad az identitásválasztás szabadsága?

E kérdés taglalásakor egyetértôleg hivatkozom a román demokrata sajtóra. A bukaresti Cotidianul 2004. május 27-i cikke szerint a választási törvény rendelkezései alkotmányellenesek és joggal kritizálják ôket. A szerzô szerint figyelembe véve azt, hogy a parlamenti választásokig bôven van idô, nem kizárt, hogy a nemzetközi szervezetek közbelépnek és elítélik Romániát az antidemokratikus, alkotmánysértô választási törvények miatt. Nagyon remélem, a román demokraták figyelmeztetése nem marad pusztába kiáltott szó.

A magam részérôl a magyar diplomácia, a politikai elit és az értelmiség figyelmét szerettem volna felhívni erre, a sajnálatos módon a romániai magyar érdekvédelmi szövetség által is támogatott, újabb emberi jogot tipró kísérletre. A nemzetközi nyomás reményeim szerint rábírhatja a Szociáldemokrata Pártot és az RMDSZ-t, hogy legalább a választási törvény etnikai diszkriminációs rendelkezéseit töröljék a végleges szövegbôl. S az is elôfordulhat, felbátorodik az Alkotmánybíróság, és helyt ad a teljesen megalapozott alkotmányellenességi kifogásoknak. A hatalom bármi áron való megtartása semmi esetre sem indokolja a gyászos emlékû fajvédô törvények ismételt megjelenését.

Irak az egyik legfôbb kérdés lesz a jövô heti isztambuli NATO-csúcstalálkozón, de alig-alig van olyan elemzô, aki azt reméli, hogy ebben a témában érdemi döntés születhet a 26 állam- és kormányfô tanácskozásán.

Az ok: Irak az elmúlt évek legmélyebb válságát okozta a szövetségen belül, s bár a szenvedélyek mostanra már lecsillapodtak, a viták nem ültek el. Azok az országok, amelyek tavaly február-márciusban a "béketábort" alkották, s hosszú ideig még azt is akadályozták, hogy a NATO elôvigyázatosságból segítséget küldjön egyetlen, Irakkal határos tagjának, Törökországnak (mindenekelôtt Franciaországról és Németországról van szó) továbbra sem hajlandóak csapatokat küldeni a közép-keleti országba - miközben a NATO 26 tagállamából 16 már ma is állomásoztat ott egységeket, jelezve, hogy a francia-német felfogás egyelôre kisebbségben van.

Bárhogy legyen is, a NATO esetleges iraki szerepvállalásához konszenzusra lenne szükség, no meg arra, hogy ezt a szerepvállalást egy új, szuverén iraki kormány kérje. Mivel pedig ez utóbbi csak a csúcs után jön létre, már önmagában ez is az érdemi döntés elodázását valószínûsíti. Ennek ellenére az amerikaiak szeretnék, ha mégis születne valamilyen, számukra kedvezô, elôremutató határozat: ha nem is pótlólagos csapatküldésekrôl (ezt nemrégiben már George Bush amerikai elnök si valószínûtlennek vélte), de legalább arról, hogy a NATO bekapcsolódhat mondjuk az iraki biztonsági erôk kiképzésébe.

Egyébként a NATO-ra nem katonailag lenne szükség (több mint 170 ezer koalíciós katona van jelenleg az országban, ebbôl 138 ezer amerikai, s Washington arra számít, hogy fél éven belül, azaz nagyjából a teljesen legitim iraki kormány jövô januárra tervezett megalakulásáig javulni fog a katonai helyzet), hanem azért, mert a szövetség megjelenése növelné a megszálló erôk legitimitását, hozzájárulna a politikai stabilitáshoz.

Hogy milyen bonyolult megoldásokon gondolkoznak egyes NATO- tagállamok a "kör négyszögesítésére", azt jelzi a The Guardian címû brit lap múlt hét végi értesülése: eszerint London és Washington azt tanulmányozza, hogy a NATO gyorsreagálású erôibôl néhány ezer fôt, köztük újabb 3 ezer brit katonát küldenének Irakba, de ezt az alakulatot a NATO-bevetést ellenzô országok érzékenységének kímélésére ideiglenesen kivonnák a szövetség fennhatósága alól, s brit parancsnokság alá helyeznék.

A Fehér Ház kedden egy 300 oldalas emlékeztetôt hozott nyilvánosságra, amelyben kifejti, hogy miként kell bánni az Afganisztánban letartóztatott személyekkel, és taglalja azokat kihallgatási módszereket is, amelyeket a kubai guantánamói támaszponton fogva tartott rabokkal szemben alkalmazhatnak.

A dokumentum egyebek között utal arra az emlékeztetôre, amelyet George Bush amerikai elnök 2002. február 7-én írt alá. Ebben az áll, hogy az afganisztáni tálibokra nem vonatkozik a hatályos genfi konvenció, mert ôket nem tekintik hadifoglyoknak, de a dokumentum kiköti: emberségesen kell bánni velük.

Eddig ez az egyetlen elnöki direktíva a foglyokkal való bánásmódról - szögezte le kedden a sajtó képviselôi elôtt Alberto Gonzales, a Fehér Ház jogi szolgálatának a vezetôje.

Bush megerôsítette, hogy az Egyesült Államok nem tartja indokoltnak a kínzásokat, és kedden Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel tartott sajtóértekezletén leszögezte: ô maga sohasem adott parancsot kínzásokra.

Az amerikai kormányzat az iraki Abu Graib börtönben történt súlyos visszaélések, a rabok megaláztatása nyomán kialakult kritikus hangvételû viták miatt hozta nyilvánosságra az emlékeztetô feljegyzéseket.

Gonzales hangsúlyozta, hogy az Irak esetében az Egyesült Államok úgy döntött: a hadifoglyokkal szembeni bánásmódot szabályozó genfi konvenciókhoz tartja magát teljes mértékben.

A Bagdadban történt kínzásokról Washington januárban értesült, és ezt követôen vizsgálatot rendelt el. Eddig már több amerikai katonát vád alá helyzetek, és egyet közülük el is ítéltek amiatt, hogy embertelenül bánt az ôrizetében lévô foglyokkal.

(MTI/Reuters) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a dél-koreai túsz iraki lefejezése nyomán arra hívta fel a világ kormányainak a figyelmét, hogy a tragikus eset újfent megmutatja: nemzetközi összefogásra van szükség a terrorizmus elleni küzdelemben.

Delia Domingo-Albert Fülöp-szigeteki külügyminiszter közleményében leszögezte: a gyalázatos cselekménynek arra kell sarkallnia a világ országait, hogy egyesítse erejét a nemzetközi közösséget továbbra is fenyegetô terrorista veszély ellen. Jelenleg a Fülöp-szigetek látja el a 15 tagú testület soros elnöki tisztét.

Kofi Annan, a világszervezet fôtitkára egy külön nyilatkozatban szögezte le, hogy az ehhez hasonló cselekedetek elfogadhatatlanok.

A 33 éves Kim Szun Ilt, aki tolmácsként dolgozott Irakban, kedden végezték ki fogva tartói, miután a szöuli kormány nem tett eleget követeléseiknek, azaz nem döntött a jelenleg a közép-keleti országban tartózkodó 670 fônyi dél-koreai hadmérnök és egészségi személyzet kivonásáról, és arról sem tett le, hogy újabb 3 ezer katonát vezényeljen Irakba.

(MTI-Press) Mesés tokhalat fogott ki egy brit halász a dél-walesi partok mentén. Ám csaknem horribilis büntetést fizettettek vele, mert a törvény szerint a tok kifogása csak a királyi konyhák számára engedélyezett.

A középkorban törvényekben mondták ki, hogy a különlegesen ritka, vagy értékes vadak-halak az uralkodót illetik. Ilyet zsákmányolni tilos volt, s ha mégis megtörtént, fel kellett ajánlani az udvarnak. Mindmáig vonatkozik ez Angliában a tokhalra is.

Az acipenseriadae családba tartozó tok hat méter hosszúságúra is megnôhet. Valamennyi, a családba tartozó "csontos" hal - így a mi kecsegénk, s a viza is - Európában honos, a folyótorkolatokhoz közeli, vegyes vizû brakk-vizekben él s alul lévô szájukkal a fenékrôl szedik a táplálékukat. Ívás idejére felúsznak a folyók oxigénben dús vizeibe.

Elôször különös szerencsének tartották, ami Robert Davies halászt és társát érte, amikor a dél-walesi partok közelében hálójukba akadt egy 133 kg súlyú, 2,5 méter hosszú tok. Törvénytisztelô alattvalók lévén, menten fel is ajánlották a "royal fisht", a királyi halat II .Erzsébet udvartartásának. Ám a Royal Household - bár udvariasan megköszönte az ajánlatot - lemondott a tokról.

A szerencsés halászok az óriási halat mélyhûtôbe rakták, majd eladták a halpiacon, onnan viszont tovább került egy nagykereskedôhöz, aki a legdr&aac