|
VI. évfolyam 134. (15704.) sz. |
2004. június 10., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A tisztaság fél egészség. Ezt a kórházak, egészségügyi intézmények vezetôinek is tudniuk kellene. Azokról a kórházakról van szó, ahol a higiénia még mindig csak elméleti szinten létezik. Ahonnan a beteg - valami balszerencse (?) folytán - egy-két fertôzéssel "gazdagabban" tér haza, és nem tudja, minek tulajdonítsa a dolgot. Fel sem merül benne ugyanis, hogy ott, ahol patyolattisztaságnak kellene lennie, garázdálkodnak a különféle, nem éppen ártalmatlan baktériumok.
A megyei kórház saját ellenôrei nemcsak a kórtermekben, a "steril" orvosi mûszereken vagy az ápoló kezén találtak például kólibaktériumot, de egyenesen egyes sebészeti részlegek mûtôiben is. A magyarázat, miszerint megtörténhet, hogy egyik frissen mûtött betegtôl származnak a bacilusok, azaz azok a fránya ellenôrök éppen akkor tértek be mintavétel-re, amidôn a vastagbéllel operált beteget levették a mûtôasztalról, számomra elfogadhatatlan. Feltételezem ugyanis, hogy a kórházi fertôzések ellenôrzésének is van egy módszertana, nem fejetlenül végzik valami amatôrök. De az olyan esetek sem ritkák, amikor élôsködôket szállított ruhájában haza a beteg, vagy éppen az ápoló. Például bolhát, rühöt.
A betegekrôl annyit, hogy a felvilágosultabbja vegyes érzésekkel figyeli, amint esetenként az asszisztensnô, az ápoló vagy a takarítónô ügyködik. Védôkesztyû nélkül dolgozik, legjobb esetben önmagát védve, egyetlen pár kesztyûvel több beteget is ellát. Bár még kezet sem mos közben. (Apropó: a mihailesti-i robbanásban súlyos égési sérüléseket szenvedett áldozat sebeinek bekötözését a televízió külön mûsorban közvetítette. Egy ország népe láthatta, amint csupasz kézzel bontja le a régi kötést a nôvérke és tesz újat). Vagy a takarítónô, aki, miután felmossa a folyosót és kitakarítja az illemhelyet, segít kiosztani a vacsorát. Még ha mos is kezet, nem hiszem, hogy rá hárulna ez a feladat. A beteg látja, de nem mer szólni. Ha mégis, kiteszi magát a személyzet haragjának. De szólhatnék a "reformnak" köszönhetôen pótágyakkal túlzsúfolt kórtermekrôl, a krónikus ágynemûhiányról és következményeirôl, a betegeket különbözô klinikákra (ideértve a fertôzô betegségek klinikáját is) átszállító mentôautók tisztának nem mondható belsejérôl, de azokról a beteglátogatókról is, akik nem csinálnak lelkiismereti kérdést abból, hogy védôöltözék híján behurcolnak mindenféle kórokozót.
Nem mindenhol vannak ilyen elrémisztô állapotok, de a kórokozókkal a trehányság is terjedôben van, különösen azóta, amióta nem a gyógyítás, hanem a pénzhajsza áll mindennek a középpontjában. Mégis, az illetékeseknek jobban oda kellene figyelniük arra, hogy mi is történik a higiénia biztosításával, a betegek biztonságával. Tudott dolog, hogy ez is pénzkérdés, de az egészségügyben a megelôzés - legalábbis a betegeknek és a költségvetésnek - még mindig kifizetôdôbb, mint a kialakult betegségek költséges kezelése...
A június 6-i helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjei az Önök szavazatainak köszönhetôen fölényes gyôzelmet arattak Marosvásárhelyen és a megye többi településein. Az elsô fordulóban 28 polgármestert állítottunk, illetve további 16 helységben második fordulóba jutottunk. A megyei összesítés szerint az RMDSZ tanácsosai vezetik a listát 459 bejutott tanácsossal. Továbbá a megyei tanácsban 15 tanácsost tudtunk helyzetbe hozni.
A Maros megyei magyarság ismét bebizonyította, hogy tisztában van érdekeivel, és ezek érvényesítését az RMDSZ tudja érdemben ellátni. A siker az Önök szavazatainak köszönhetô! Mi ezúton is megköszönjük, hogy megtiszteltek bizalmukkal! Tudatában vagyunk annak, hogy a bizalom kötelez, ezért megígérjük, hogy ehhez a bizalomhoz hiteles érdekérvényesítô munkával fogunk felnôni!
Túl a választási ígéreteken, tisztában vagyunk azzal, hogy nagyon sok a dolgunk, de Önök is biztosak lehetnek abban, hogy mi tudjuk, merjük és tesszük, amit kell!
Köszönettel, dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke
Körvonalazódni kezd a 2004. június 6-i helyhatósági választások eredményeként kialakult RMDSZ-jelenlét a helyi és megyei önkormányzatokban.
Ezekrôl mindenekelôtt elmondható, hogy a szövetségnek a 2000. évi választásokhoz viszonyítva több jelöltje nyert már az elsô fordulóban, azaz 150 nyertes polgármester szerzett mandátumot most, míg négy évvel ezelôtt 110 polgármester került ki gyôztesen az elsô forduló után. Fontos megemlítenünk azt is, hogy a helyhatósági választások elsô felvonása után az RMDSZ második helyet foglalja el a megválasztott polgármesterek számát illetôen.
A szövetség mindemellett megôrizte a megyei tanácsokban való jelenlétét. Egyes sajtóspekulációkkal ellentétben ugyanis, ha figyelembe vesszük azt, hogy 16,4 százalékkal csökkent a megyei tanácsok létszáma, akkor megállapítható, hogy az RMDSZ által 2000-ben megszerzett 135 megyei tanácsosi szék és a mostani 112 mandátum közötti különbség hasonlóképpen 16 százalékos.
A szövetségnek ugyanakkor 2487 helyi tanácsosjelöltje szerzett mandátumot. Ez annál is kiemelkedôbb eredmény, hogy 2000-hez viszonyítva - amikor 2451 helyi tanácsosa volt az RMDSZ-nek - 5 százalékkal csökkent a helyi tanácsok létszáma.
Romániában az idén gyorsabb lehet a gazdasági növekedés üteme, mint amirôl a hivatalos elôrejelzések szólnak - jelentette ki Mugur Isarescu, a központi bank elnöke. Hozzátette: lassulhat az infláció is, a folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is aggodalomra ad okot.
A korábbi hivatalos elôrejelzések az idén 5,5 százalékos gazdasági növekedésrôl, 9 százalékos inflációról és a folyó fizetési mérlegnek a hazai össztermék (GDO) 5,5 százalékára való csökkentésérôl szóltak.(Statisztikai adatok szerint a vártnál erôteljesebben, 6,1 százalékkal nôtt a GDP az idei év elsô negyedében, mert élénkült a belföldi fogyasztás).
"Az idén a növekedési ütem elérheti a hat százalékot, az infláció 8,5 százalékra csökkenhet, de feszültségek keletkezhetnek az import oldalon, ami alááshatja a 2005. évi inflációs célt" - mondta Isarescu az Adevarul lapnak adott interjúban.
"Jó lenne, ha folytatódna a jelenlegi tendencia, hogy az export gyorsabban bôvül, mint az import. A jelek azonban arra utalnak, hogy nem bízhatunk a folyó fizetési mérleg hiányának a GDP 5,5 százalékára való csökkentésében" - tette hozzá.
Az import az idei év elsô négy hónapjában 19 százalékkal bôvült, meghaladván az export 17 százalékos növekedését. Ezzel a külkereskedelmi mérleg hiánya 1,07 milliárd euróra nôtt az egy évvel korábbi 805,7 millió euróról.
Románia azt ígérte a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy az idén csökkenti a fizetési mérleg hiányát, miután az tavaly az import növekedés miatt a GDP 5,8 százalékára duzzadt. Ígéretet tett arra is, hogy az inflációt az idén 9, jövôre 6 százalékra mérsékli a 2003. évi 14,1 százalékról. Áprilisban éves összevetésben 12,5 százalék volt a drágulás üteme. Az IMF igazgatósága a jövô hónapban dönt arról az újabb két éves készenléti hitelmegállapodásról, amit Románia novemberben kötött az IMF-vel.
A kolozsvári polgármesteri hivatal elvesztése nagy kudarc a Nagy-Románia Párt (NRP) számára, amelyet Gheorghe Funar választópolgárokhoz intézett, többé már nem aktuális üzenetei okoztak, jelentette ki szerdán, sajtótájékoztatón Petru Calian, a párt Kolozs megyei szervezetének elnöke.
Calian elmondta, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem volt képes kezelni a városi tanácsban kialakult válságot sem és másfél évig feloszlottnak tekintette a testületet.
A Kolozs megyei NRP szerint a kolozsvári magyarokat összezavarta Funar választási üzenete, akinek minden kolozsvári lakos polgármestereként kellett volna fellépnie.
- Az az üzenet, hogy Cluj-Napoca soha nem lesz Kolozsvár, nem volt egy jól átgondolt stratégia. Valami ahhoz hasonlót kellett volna, hogy: "Funar minden kolozsváriért!" - fogalmazott Petru Calian. Hozzátette, a helyhatósági választások eredményeinek kiértékelését szerdán végzi az NRP Állandó Bizottsága.
Június 13-án, vasárnap a
Görgényszentimrei Polgármesteri
Hivatal megszervezi a leányvásárt.
A Görgényvölgye, a megye és a szomszédos megyék lakói számára immár hagyományossá vált eseményt a Mocsárerdô tisztásán tartják, ahol vasárnap népdalokat és -táncokat mutatnak be, a kereskedôk különbözô áruikat kínálják, s nem hiányzik majd a jókedv, a mititej és a rostonsült, valamint a sör és üdítôitalok sem.
Ne gondolkodjanak, jöjjenek el a leányvásárra, s érezzék jól magukat!
A polgármesteri hivatal
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúlag megszavazta Irak szuverenitásának helyreállítását és a demokratikus állam megteremtését támogató határozatot.
A 1546 számú BT-határozat értelmében Irak június 30-án visszanyeri teljes szuverenitását, véget ér a megszállás, feloszlik az Ideiglenes Koalíciós Hatóság, és hivatalba lép az iraki ideiglenes kormány.
John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet történelmi mérföldkôként méltatta a határozatot, amely világosan megerôsíti, hogy Irak szuverenitása csorbítatlan lesz. A diplomata - aki az Egyesült Államok kinevezett iraki nagyköveteként a hónap végén New Yorkból Bagdadba költözik - azt is hangsúlyozta, hogy az egyhangú szavazás megmutatta, milyen széleskörû nemzetközi támogatása van a határozatban célul kitûzött "föderális, demokratikus, pluralista és egységes" Iraknak.
Hosjar Zebari iraki külügyminiszter a határozat jelentôségét abban nevezte meg, hogy az véget vet a megszállásnak, ami - tette hozzá - "számos nehézség oka volt a felszabadulás óta".
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia május 24- én nyújtotta be a határozat tervezetét, amelynek ötödik átdolgozott változatát fogadta el végül a testület. A legvitatottabb kérdés az volt, ki ellenôrizze az Egyesült Államok által vezetett 160 ezer fôs többnemzetiségû erôket. Franciaország, Németország és más BT-tagok szorgalmazták, hogy a határozat biztosítson vétójogot a bagdadi kormánynak a nagyobb szabású katonai mûveletek felett. Ezt Washington végül is nem adta meg, cserébe partnerséget ígért, egyeztetést a parancsnokok és a bagdadi kormány illetékesei között, és konzultációkat a nagyobb támadó mûveletek megindítása elôtt.
Az amerikai parancsnokság alatt álló többnemzetiségû erô ENSZ-megbízatása a határozat szerint automatikusan lejár, mihelyt beiktatják az új alkotmány alapján demokratikusan megválasztott iraki kormányt, amelyre 2005 végén, vagy legkésôbb 2006 elején kerül sor.
Mélységes csalódottságának adott hangot szerdán az új iraki kormány egyik kurd tagja a Biztonsági Tanács Irakkal kapcsolatos határozata miatt, és kilátásba helyezte, hogy a kurd miniszterek lemondhatnak tiltakozásuk jeléül.
Neszrín Musztafa Barvári közmunkaügyi miniszter arra reagált, hogy az ENSZ BT amerikai és brit javaslatra elfogadott keddi határozata nem szentesítette a márciusban kialkudott ideiglenes iraki alkotmányt, amely elismerte az arab ország három kurd többségû tartományának különlegesen széles körû autonómiáját.
A kurd kisebbség fô politikai vezetôi, Dzsalal Talabani, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) és Maszud Barzani, a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) feje kemény politikai harcot folytatott azért, hogy a többi iraki erô elismerje az ideiglenes alkotmányban a kurd autonómiát, és azért is, hogy a BT-határozat szentesítse az ideiglenes alkotmányt. A BT-szavazás elôtt mind Talabani, mind Barzani azzal fenyegetôzött, hogy ha nem lesz benne a határozatban az ideiglenes alkotmány megerôsítése, pártjaik kivonják a kurd minisztereket az iraki ideiglenes kormányból, a kurdok nem vesznek részt a jövô évi országos választásokon, és nem engedik be a központi kormány képviselôit a kurdok lakta területekre.
Barvári kijelentette, hogy mélységesen csalódott az Egyesült Államokban. "Nem ezért harcoltunk, nem ezért hoztunk áldozatokat. Minden tavalyi harcunk értelmét vesztette ezzel" - mondta bagdadi nyilatkozatában.
A két fô kurd párt tanácskozásra gyûlt össze szerdán, hogy döntsön a BT- határozatra adandó kurd válaszról, a kurd miniszterek esetleges visszavonásának kérdésérôl.
Díszvacsorával megkezdôdött az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország és Oroszország vezetôinek találkozója az egyesült államokbeli Sea Islandben közép-európai idô szerint szerda kora hajnalban.
A világ legfejlettebb iparú országai és Oroszország állam- és kormányfôinek értekezlete röviddel azután kezdôdött, hogy két résztvevô állam - az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - elérte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy a testület egyhangúlag elfogadja az Irak szuverenitásának helyreállítását és a demokratikus állam megteremtését támogató határozatot. Jelen van a tárgyalások egy részén Gázi Masal Adzsíl al-Jáver iraki elnök is, akinek ez az elsô nyilvános nemzetközi programja június elsejei kinevezése óta.
A roppant szigorú biztonsági intézkedések közepette tartott georgiai értekezlet résztvevôi érkezésükkor szinte egyöntetûen üdvözölték a BT-határozatot. George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a vacsora elôtt rövid kétoldalú találkozót is folytatott, amelyen Bush az iraki nép számára nagy gyôzelemnek, Putyin pedig nagy elôrelépésnek minôsítette a BT- döntést. Tony Blair brit miniszterelnök az új Irak történetében mérföldkôként értékelte a határozatot, Gerhard Schröder német kancellár a stabilitást megalapozó dokumentumként. A csúcsértekezleten - az Európai Unió soros elnökségét képviselô ír miniszterelnök, Bertie Ahern társaságában - szintén részt vevô Romano Prodi európai bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy a határozat elfogadásával a szoros együttmûködés ideje kezdôdik a BT-tagok kapcsolatában.
A nyolcak csütörtökig tartó tárgyalásain az iraki helyzeten túl fô kérdésként szóba kerül a közel-keleti demokratizálódás, a terrorellenes harc, a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni küzdelem, a világgazdasági helyzet és a fejlôdô országok segélyezése. Már a csúcs elôtti kétoldalú találkozókon kitértek az olajárak kérdésére is: több vezetô szükségesnek tartotta az árak további emelkedésének megakadályozását.
(MTI) - A Benes-dekrétumok semmissé nyilvánítását követeli egy cseh lapban kedden megjelent interjújában Habsburg Ottó.
"Feszültnek érzem a (cseh-német) kapcsolatokat, s olyanok is maradnak, amíg a csehek nem nyilvánítják semmissé a Benes-dekrétumokat. Nem csak a németek, de általában az európaiak számára is elfogadhatatlanok. Ez az emberi jogok abszolút megerôszakolása. És ennek el kell tûnnie. Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy azután a csehek és a németek kapcsolata páratlanul jó lesz. Elsôsorban a fiatal cseh nemzedéken látom, hogy érdeke a jó kapcsolat, ápolja azt, s ez a helyes út" - nyilatkozta Habsburg Ottó abban az interjúban, amelyet a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes közölt.
Az egykori osztrák uralkodóház képviselôje elmondta: azért vesz részt minden évben a kitelepített szudétanémetek pünkösdi találkozóján Nürnbergben, mert "alapvetô módon" ellenez mindenféle kiûzetést. A szudétanémetek kitelepítésének tervét annak idején Edvard Benes csehszlovák köztársasági elnöknek személyesen is a szemére vetette. "Kommunikációs hibákat látok azonban a német oldalon is" - jegyezte meg Habsburg Ottó, aki jelenleg az Európai Parlament képviselôje.
Elmondta, hogy az Európai Unió kibôvítése nagy álmának megvalósítását jelenti. "Nagy siker ez Európa és az európaiak számára is" - véli Habsburg Ottó.
A Benes-dekrétumok alapján Prága a II.
világháború után kollektív
háborús bûnösnek nyilvánította a
csehszlovákiai szudétanémet és magyar
kisebbséget. A németeket és a magyarokat
megfosztották állampolgárságuktól,
vagyonuktól, majd mintegy hárommillió németet
kitelepítettek
az országból. A magyarok kitelepítését a
gyôztes nagyhatalmak potsdami értekezlete 1945 nyarán nem
hagyta jóvá.
A megyei tanfelügyelôség közelében, csendes környezetben több mint ötven éve várja diákjait a Constantin Brâncusi Építészeti Iskolaközpont, a valamikori Építészeti Szakiskola. A tanintézményben háromfajta oktatás zajlik: léteznek líceumi, mesteriskolai és ipari iskolai - mûvészetek és mesterségek iskolája - osztályok.
A jövô iskolai évben hagyományteremtô szándékkal indulna egy középiskolai magyar osztály, amely mûépítész-technikus képzést biztosítana. Ez a szakosztály románul immár a negyedik éve mûködik. Az osztály végzôsei belsô építészetre szakosodhatnak, építészmérnöki, mûépítészeti egyetemre jelentkezhetnek, technikumi tanulmányokat folytathatnak. Az osztályba egy kizáró jellegû képességvizsga alapján lehet bejutni, amelyet az országos teszt után tartanának. Huszonnyolc fôs létszámmal mûködne, a diákoknak két lehetôség is a rendelkezésére áll az osztályba való bejutásra: az elsô vizsga június 27-én lesz, a második július 13-14-én. A képességfelmérést megelôzôen az iskola rajztanárai felkészítôket tartanának, az elsô periódus június 21-25. között zajlana, a második felkészítô július 11. és 12. között. A vizsgán a felvételizôk tehetségét vizsgálják, és nem technikairajz- tudását.
A tanintézményben jövô évtôl is indulna a mesteriskola esti tagozatain építômester és épületgépész-mester képzés, mindkettô román nyelven folyna. Beiratkozhatnak a líceumot végzettek, érettségi diplomával vagy anélkül, ha megfelelô szakképesítéssel rendelkeznek, vagy legalább ötéves szakmai tapasztalatuk van. A tandíjat egyénileg vagy a munkáltató által fizethetik.
Ipari iskolai (mesterségek és mûvészetek iskolája építészeti szak indul a jövô tanévtôl is román és magyar nyelven egyaránt nappali tagozaton. Az ideihez hasonlóan három szinten folyik az oktatás. Az elsô szintre - IX. és X. osztály - a nyolcadik osztályt végzett tanulók iratkozhatnak be, képességi diplomával vagy anélkül, akik két év múlva, a szakvizsgák letétele után a következô szakképzést nyerhetik el: épületszerkezet-szerelô munkás, befejezô munkálatokat végzô és épületgépész munkás (víz-gáz szerelô). A második szintre - tizenegyedik osztály - az elsô szint végzôsei jelentkezhetnek, akik egy év múlva kômûves-kôfaragó-vakoló, épületács-épületasztalos- parkettázó, fal- és padlóburkoló, festô-mázoló-tapétázó- gipszmunkás, központifûtés-szerelô vagy szellôztetôberendezés-szerelô szakképesítést nyerhetnek. A harmadik szinten érettségizhetnek a diákok, akiknek már megvan a képességi diplomájuk, a szakvizsgák letétele után építésztechnikusokká, épületgépész technikusokká válhatnak.
Az Építészeti Iskolaközpont jó testvériskolai viszonyokat ápol hazai és magyarországi, hasonló profilú iskolákkal, és kilátásban van egy német iskolával való kapcsolatfelvétel is. A kecskeméti Gáspár András Mûszaki Szakközépiskolában és a pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskolában az idén 15 marosvásárhelyi diák gyakornokoskodott. A németországi Hanns Seidel Alapítvány segítségével a jövôbeli tervek közt szerepel egy duális képzés biztosítása is, ami azt jelentené, hogy a Constantin Brâncusi Iskolaközpontban megszerzett diplomát, szakképesítést elismernék az Európai Unió országaiban.
Egy kicsi köpcös, bajuszos ember mostanság gyakran emlegeti. Úgy kiáll a fôtér közepére és elmondja, hogy ô akkor és ott, itt és rögvest a Székelyföld legfôbb városában áll, meghív magához kissé modoros szívélyességgel. Hívását mégis ôszintének érzem. Tudja isten, látom rajta, hogy meg van gyôzôdve, az a hely valóban Siculia legfôbb települése.
Csak nem rendelkezik efelôl semmiféle bizonyítékkal. Ha csak becsületszava nem elég nekünk. Elég?
Hiszen ez a Székelyföld a 21. század eleji kezdeményezés, ötlet, vágyálom, amit éppenséggel Orbán Balázs életidejében, 1876 után szedett szét, bontogatott le az egységesítô magyar közigazgatás. Amikor megszüntette a székelység széki szervezetét, különállásának középkortól hozott utolsó közigazgatási jegyeit. Ugyanis a modern magyar (kelet-magyarországi) vármegyék már nem követték szolgaian a széki határokat és a szokásjog szentesítette beosztást. A modernizáció (utak, megközelíthetôségek, nagybirtokok, nyersanyagtelepek) és a parlamenti választások kormánypárti sikereinek elméleti biztosítása sokkal fontosabb volt, mint a hagyomány. Az ország egységét kellett megvalósítani, hogy a budapesti minisztériumokból és fôhivatalokból mindenüvé azonos utasítások futhassanak ki és azonos mintákat követô jelentések érkezhessenek föl. Hogy a népiskola-hálózat és a zökkenômentes közigazgatás minden polgárt egyformán fogjon be.
Ettôl kezdve a Székelyföld néprajzi- érzelmi tájegység, emlék-nosztalgia-földrajzi fogalom. Hogy lakói egymást keresték, keresik a nyelv és az etnikum, a dialektus okán, a történelmi közös tudat folytán - természetes.
Csak hát senki nem jelölte ki a fôvárost a Székelyföld városai (-falvai??) közül. Ilyen ugyanis a székely székek létezése idején sem volt. Marosvásárhely szabad királyi volt, a többiek pedig városi rangot kapott települések, leginkább a székközpontok voltak. (Sepsiszentgyörgy, Kézdivá-sárhely, Csíkszereda, Gyergyó- szentmiklós, olykor Nyárádszereda, Székely- vagy Szitáskeresztúr, na és a kisember városa, mely az "anyaszék" melléknevet is viselô közigazgatási területen feküdt). Ezek mindegyike a maga székében volt a fôváros. Marosvásárhely és Udvarhely törvényszéki (ítélô) központ is volt, de ettôl még hiába szerették volna a vásárhelyiek, hogy az ô városuk viselje a fôváros kitüntetô címet, ezt gyakorlatilag megtagadták tôle a többiek.
Ja, hogy a Kis-Küküllô-parti akar fôvárossá válni?!! Nemes cél, csak kéretik szorgalmasan gyakorolni.
Meg aztán, ha a lokálpatriotizmus dolgozna bennem (megnyugtatásul közlöm: ugyancsak robotol), akkor a kisember szavaiból azt veszem ki, hogy mi - marosvásárhelyiek - már le vagyunk írva. Már elvesztünk a kismagyarok, székelyek és fôvárosiság státusa számára.
Ja, és akkor még semmit sem beszéltünk Aranyos- székrôl, amelyben pedig ott virult az egykor (ma is?) városi rangot viselô Felvinc. (Errôl egy közkeletû vicc folytán még Japánban is tudják, hogy nem azonos Alvinccel)
Arra kell törekedni, hogy a közösség, a város vagy község valós gondjainak a megoldásáról szóljanak a nyilvános viták, ne pedig terhes kötelesség kipipálását jelentsék a mindenkori tanácsülések! (Virág György) * Mikor édesanyám 1966 márciusában váratlanul meghalt, édesapám már 80 éves elmúlt, egyedül nem hagyhattuk, a háztartásukat teljesen felszámoltuk. A Földvárról ôrzött adatait a többi rengeteg feljegyzésével együtt, mivel egyikünk lakásán sem volt elég hely, elégettük. Így váltak semmivé azok az adatok, amelyek segítségével ennek a rettenetes tragédiának a méreteirôl sokkal többet tudnánk. (Lôrinczi Ildikó) * A magyarság egységét bomlasztók vajon megértik-e Tempfli József nagyváradi püspök szatmári konferencián mondott lelkiismeret-ébresztô figyelmeztetését: "Aki a magyarság egységét bomlasztja, az a magyarság sírásója!"? (Pakó Benedek) * Volt egy álmom: piciny kert, tele tulipánnal. Pirosak, fehérek, sárgák, csíkosak, de feketék is voltak. Összevissza álldogáltak a kertben, gondtalanul bámulták a többi virágot. Egyszer aztán megjelent a gazda, hatalmas ollóval a kezében. (Fábián Gy. András) * Üzenem a szászrégeni magyarságnak, hogy bármilyen gondja van, forduljon nyugodtan hozzánk, az RMDSZ tanácsosaihoz, az alpolgármesterhez (ha lesz). Legyen bátrabb, bizakodóbb a magatartásuk! (Nagy András) * SZÁSZRÉGEN ÉS VIDÉKE, 2004. június
Megállsz a diákbejárónál, ott, ahol nyolcadikban az elsô és utolsó fikapofont kaptad. Iskolád nem tiéd már, valakirôl elnevezték, nem tudod, kirôl, neked már nem üzen, üzeneted nem lehet. Nélküled történt itt négy év az életedbôl. Orzott telkekre építették, országot is lehet így, udvara alig, gyümölcsösök, veteményesek csábítottak csórni ezt-azt, a csonka kertek gazdái csahos ebeket kötöttek szilvafákhoz. Nadrágod kettô volt, egy afféle egyennadrág, s egy másik, amelyet akkor vett az anyád, amikor eldôlt, hogy a pótfelvételin mégis bejutsz, kell a gyerek, kevés a magyar. Honnan teremtette elô a pénzt. Lakbérre, élelemre, ruhára. Könyvet is kaptál. Kerékpárt, tán mert világossá vált: nadrágos leszel végképp, a kolhozban nincs mit keresned, vadonatúj bringát, rá írva: Carpati. Ez a neve a jobb fajta szûrô nélküli cigarettának is, méregerôs kapadohány, a sepsiszentgyörgyi a legerôsebb, némelykor penészes.
Itt cigiztetetek a vécé elôtt, ha jött valaki, pöcc a pisildébe, találgassa, kinek a szájáról pördült az oda. Nagy pofon volt, amit kaptál, akkor nektek, fikáknak nem volt szabad a nagyok között lézengeni, imponált, hogy a tizedikesek már szívhatták, de a kilencedikesek közül csak egyik-másik, aki hozta a dozsót, vagy szép volt a nôvére. Vagy a kemény öklû gyerekek, bunyózni kellett, zsigeri üthetnék parázslott az udvaron, a folyosón, a levegôben, a tanáriban is. A nagyok titkosan verekedtek, miként a régiek párbajoztak, királyi tiltás alatt. Kikergettek szünetre, hallgatóztatok. Hatalmas csattanások, csörr, az ablaküveg. Mibôl lehetett tudni, ki nyert? Hogy másnap az Á-ból meg a C-bôl hányan hiányoztak. Ôk voltak az ások, ti meg a cések. Amerikában alfa, beta és gamma van. Itt egy betû át lett ugorva.
Bent nem cigiztél, minek. Albérletben laktál két melós csóróval, asztalossal, pékkel. Te mentél szivarért, disznófôsajtért, sósuborkáért, csípôs paprikáért, borért. Úgy hívták, hogy vindemásza, sze úgyis kihányjuk. Esténként elô a hegedût, Kálmán abszolút afon volt, horkolni is négy szólamban szokott, Feri az asztalon brummadzázott az ujjaival, özvegy Kovácsné(ni) kinyitotta szobája ajtaját, csipkés hálóingben, bokáig érô gatyafélében, libegett és dúdolta a nótát.
Nagy pofont kaptál, kitôl.
Alacsony volt. Az a típus, akire azt mondják, földmély a súlypontja, az isten is terepjárónak teremtette. Döbbenetes szôke, ezek között, akik lesik, mikor szalad ütközôjükbe egy-egy fika, nem volt ilyen, talán ezért gondoltad egy ideig, hogy itt a románok közül a németek a legerôsebbek. Neked a német, az szász volt. A város virágkertésze. Bogácsiak, zsidveiek, balkácsiak. Német-németnek kizárólag azokat lehetett mondani, akik jeltelen sírokban pihentek fehér arcú temetôk szélén, gazzal benôtt hantok alatt. Dôlt kereszt, rohamsisak, ha szerencséd van, rozsdás kézigránát, mint elaggott tigris a fûben.
A pof ébresztett rá, ki volnál, talán nem tudtad egészen. Nem elég az otthon, a falu meggyalázása, rokkant nagyapák nyakának kitekerése, szülôk térdre rogyasztása, anyák, özvegyek ágyba kényszergetése, nem az ötvenhatosok kivégzésének rettegve rebegett balladája, a vérrel kollektivizált gazdák mártíromsága, a szovjet típusú rablógazdálkodás tömlöcös tapasztalata, nem a harsogó hazugság, amely világgá kürtölte, hogy a mezôgazdaság szocialista átalakítása Románia egész területén befejezôdött - nem volt elég az elôtted járó nemzedék járomba fogása, nem. Jött a beetetés, majd a behülyítés. Pionírnyakkendôs, kisztitkáros nemzedék lett belôletek, hozzá nem csak a kemény propaganda teremtett lélekcementezô alapot, hanem a pofonokkal, seggberúgásokkal agyatokba kalapált "helyzettudat" is - hogy egyszer s mindenkorra megtanuljátok: ki itt az úr. (Pardon, az elvtárs.)
Aki gyorsabban és nagyobbat üt. Akinek a karjába futsz. Ismertétek a trükköt, mégis csapdába estetek. A mélytökû legények ott álltak, hosszú, méla lesben. Hogy hancúrozó, örvendezô, önfeledten szaladgáló fika fusson páncélöklükbe.
Villámposta. Szeretlek. Villámpofon. Üsd vissza!
Körbeszédülöd magad, mint elhaló pörgettyû, kerengsz.
Arcodba fröcsköl egy teniszcipô talpa.
Azt kell mondanod, jaj, de jószagú. Az anyád nyelvén, mert úgy az igazi.
Csattan a következô lövedék. Egy kicsit elájultál? Nincs megfogalmazható emléked? Évekkel késôbb, hajhaj, élesztenek életmentôk, szép és gyors halálból. Milyen volt? Nem tudod már. Áldozócsütörtök lehetett?
Éreztél kedves révületet. Talán vissza akartál rúgni.
Segített rajtad a foci. Nem kerültél pofonok agyrázásába, mert a gólokat mások rúgták. Benyovszki Gyuri, Rózsa Gyula, Korodi Pityu s a többiek. Örültél, hogy nem direkt kapusnak tesznek. Az volt a focineved: "Dáncsú". (Egy durva hátvéd a Kombinát csapatában.)
Hát felemelted zsenge térded. Talpalás. Ezért ma sárga lap járna.
Hatalmasat rándul mindened - és a suppendálás úgy akad el, mint mikor leáll a metróban a mozgólépcsô.
Lándzsa-térdedbe futott a szôke bombázó "logisztikai központja". (Kurt Vonnegutnál: derült égbôl tökönrúgás. )
Kilógtál az oszióráról, muszáj. Pisilsz, vissza, fél perc hallgatózás. Az egyik lány mondja: AZÓTA nem láttuk egymást.
Hatvannégy óta. Az Oszi sem él már, hét tanár ment el, Erzsit érettségi elôtt vagy utána ütötte el a teherautó, és három derék fiú is hant alatt. Délelôtt kezdtétek, pereg a film, fél három.
Negyven esztendô három szûk órában. Fájdalmak és sértôdések. Csalódások mindenek elôtt. Akik közösséget vállalnak velünk, és akik nem. Ki lát be minden szívburokba.
Jegyzed a zaklatott szavakat. A kibuggyanó fájdalmat. A 42 éves korában mozgássérültté vált osztályüdvöske megrendítôen szép levelét kölcsön kéred Marikától, aki a halálból jött vissza. Egyszer, kamaszlány korában, borotvapengét nyelt a friss veknivel. Ez a másik, ez több, mint a feltámadás. Halál elôtti élmények rémítenek. A daráló persze nem áll le soha. A lányok szültek és felnevelték gyermekeiket és egy kicsit meghíztak és egy nagyon picit meg is öregedtek. Jaj, de rosszmájú vagy.
Azt kérdik a lányok: hát te ki vagy? Hemingway?
Vaj ki tudja.
A fiúk: hiúk. Elhallgatják életük lényegét. Csúsztatnak, mint a politikusok. Te is. Szónokolsz, ahelyett, hogy magadba szállnál. Blöffölsz dúsan. Lehet, hogy a kétszínûség is fennmaradási stratégia. Na hallod. Egyiknek havernak elkotyogod a pofozást. (Tesztelnéd, hogy majd késôbb, a fehér asztalnál, miképp sülne, ha részletezô aprólékossággal. Elmondanád. )
Ja, legyint. Az nem úgy volt, öreg.
És elkezdi a másik sztorit. Amikor Kocsis Ferenc, a táncos matektanár, akit azért neveztek el Caknak a diákjai, mert egyszer egy elkésett fiatalúrnak azt mondta, "Jegyezd meg, fiam, utánam cak az Úriszten jön be!"
És még mi minden derül ki, amire nem, vagy rosszul, vagy egyáltalán nem emlékszel. Frász a memoárunkba.
Hagyd azt a pofont, jó? Elég, ha nézitek egymást.
A hétfô esti bemutató is jelzi, a Maros
Mûvészegyüttes magyar tánckara gondolt a
gyereknézôkre is. A Nemzeti Színház
nagytermében mesekincsünk egyik szép
darabjának, a Fehérlófia címû,
ôsi elemeket ötvözô tündérmesének a
táncjáték-változatával lepte meg a
közönséget az együttes tánckara és
zenekara.
A történés színhelyét - valahol az Óperenciás tengeren túl ill. a föld mélyébe képzelt túlvilági birodalomban, az alvilágban - megjelenítô díszletek, kellékek között az eredeti mesecselekmény kissé egyszerûsített változatában sorra elevenedik meg Fehérlófia aztán az alakoskodást elôsegítô és maszkot viselô Kapanyányi- monyók, a varázsló figurája például, akinek eszén - a nézôk nem kevés örömére, egyetértésére, jóváhagyó tapsára - csak a leleményes Fehérlófia jár túl, a késôbbiekben jelennek meg három-, négy-, sôt hétfejû mesebeli szörnyetegek, sárkányok is, melyek elrabolják és az alvilágba hurcolják Tündérország szépséges, jóságos tündérlányait és melyek felett - az Igazság és a Jóság nevében - szintén Fehérlófia gyôzedelmeskedik. Szintén ô az, aki a lelki szépség és jóság nevében bocsát meg a hozzá hûtlen, ôt cserbenhagyó három erôs cimborának. Valamennyien szerepüknek megfelelô színpadi viseletben, öltözékben szôtték a színpadon a cselekmény fonalát.
A tündérmese dramaturgiáját követô koreográfiának köszönhetôen a táncmûvészek mesehelyezetrôl mesehelyzetre haladva, beleértve a humoros, parodizáló zenei pillanatokat is - a történésekhez igazodva olykor kifejezô táncszólóval, máskor játékos járással, táncszerû mozgással, ismét máskor csoportos tánccal, könnyedén, ütemesen, jókedvvel kurjongatva fogalmazták látványélménnyé úm. a tánc nyelvén a mesék mindenkori igazságigényét, jóságintelmét.
S amint arról a széksorokban ülve magunk is meggyôzôdhettünk, a különbözô népzenei elemekre építô mesejátékban, táncjátékban a hangulatos, élô színpadi muzsika és tánc jótékony egymásba fonódásában bontakozhatott ki, teljesedhetett be látványos, dinamikus színpadi záró képben Fehérlófia és a tündér boldog lakodalma által a varázslatos tündérmese üzenete.
A perceken át tartó vastaps, a sok visszahívás arra bizonyság, hogy a bemutatott táncjáték - dramaturg: Pávai Csanád m.v., mûvészeti munkatárs: Tekeres Gizella m.v., díszlet-jelmez: Bandi Katalin Divatház ill. Bartha József m.v., zeneszerzô- koreográfus: Könczei Árpád - több mint táncszínházi kísérlet.
A helyhatósági választások második fordulójának kampánya országos szinten akkor kezdôdik, amikor a Központi Választási Iroda bejelenti az elsô forduló eredményeit.
Megyei szinten az illetô megyében a választások elsô fordulója eredményeinek hivatalos bejelentését követôen, illetve a választókerületek és a jelöltek személyének megállapítása után kerül sor a második fordulóra.
A Központi Választási Iroda bejelentése szerint helyi szinten akkor kezdôdik el a választási kampány, amikor a községi, városi vagy municípiumi kerületi választási irodák megállapítják a választások második fordulójában részt vevô jelölteket.
a kampány mindenhol június 19-én, szombaton reggel 7 órakor ér véget, tudtuk meg a Központi Választási Irodától.
Maros megyében az elsô fordulóban 58 polgármester jutott mandátumhoz, a második fordulóban több mint 60 jelölt áll újra rajthoz. Az RMDSZ az elsô fordulóban 28 polgármesteri mandátumot szerzett, a második fordulóban 17 jelöltje mérkôzik meg.
Az SZDP 22 polgármestert szerzett (31 jelölt indul a második fordulóban), az NLP-nek 3 polgármestere van, 20- án 7-en indulnak, a DP-nek egyetlen polgármestert sikerült funkcióba juttatnia, 4 maradt a második rajtra.
A Pro Európa Liga, a Pro Demokrácia Egyesület által koordinált hálózat részeként monitorizálni fogja a helyhatósági választások második fordulóját Maros megyében.
Ebbôl a célból olyan önkéntesek jelentkezését várják, akik megfigyelôként szeretnének részt venni a választásokon.
Jelentkezni legkésôbb 2004. június 13-ig naponta 10-14 óra között lehet a szervezet székhelyén: Rózsák tere 5. szám, III. emelet. A feliratkozáshoz kérik a személyazonossági igazolványt.
A jelentkezôk kérdôívet töltenek ki, amelyben saját felelôsségre nyilatkozzák, hogy nem tagjai egyetlen politikai pártnak, politikai szövetségnek vagy választási szövetségnek. Késôbb a megfigyelôk a választási törvényre, illetve a független megfigyelô szerepére vonatkozó felkészítôn vesznek részt.
A megyei tanács elnöke tegnap sajtótájékoztatón mutatta be az intézmény által 1500-as példányszámban megrendelt, Maros megyét bemutató kiadványt.
A tanácsi határozat szerint a megyei önkormányzat 30.000 eurót különített el a könyvre.
Maros megye turisztikai, adminisztratív, történelmi és földrajzi atlaszát az Edipres Tipo Kft. Adta ki, a fordító Kocsis Francisko. A kiadvány magyar, román, angol és német nyelven mutatja be a megyét helységrôl helységre.
A címbeli szólásunk a köznyelvben elsôsorban "megkegyelmez, megrendszabályoz" jelentésben él. Az is igaz, hogy némely nyelvjárásban megver, megfenyít értelemben is használják. Ezt jelenti Petôfi Kun László krónikája címû versében is, ahol arról van szó, hogy az egyébként a kunokkal cimboráló király "ráncba szedte ôket, ráadásul elég csúnyául. Kit levert a harcmezôn közülük, kit pedig kiûzött a hazábul." Ezzel szemben a mai köznyelvi használatot mutatja Mikszáth egyik elbeszélésének ez a részlete, melyben egy palóc menyecske a következô beszélgetést folytatja a szolgabíró hajdújával: - Az uramtól akarok elválni... részeges, egész éjjeleket átdorbézol, mindenemet elherdálja. - Hát miért nem szedi ráncba? - Szeretném én, de nem lehet. A múlt héten is részegen jött haza...
A szólás eredetére ez a régi - a múlt század közepérôl feljegyzett - teljesebb alakja derít fényt: Ráncba szedni a gatyát: szigorúan fogni valakit."
Abban az idôben, amikor a cseléd és parasztféle ember még télen-nyárban gatyában járt, és nadrágot egyáltalán nem viselt, de újabban ott is, ahol a bô gatya megmaradt a parasztemberek nyári viseletének, a kemény házi vászonból készült lóravalónak egyetlen ráncba szedése alapos hozzáértést, erôt és ügyességet kívánó foglalatosság volt. Azt sem tudta minden asszony megtanulni. A gatyába ugyanis nem belevasalták a ráncokat, hanem pusztán kézi erôvel úgy rögzítették a hajtásokat, hogy azok vasalás nélkül benne maradtak a fehérnemûben egészen a következô mosásig. A két szárát egyenletes ráncokba hajtogatták, a kemény vásznat erôs kézzel kellett fogni, hogy ne ugorjanak vissza a hajtások. A korcnál összefogott ruhadarbot addig ütötték a kar nélküli székhez, amíg meg nem puhult.
A gatya ráncba szedésének ez a módja azért válhatott a féktelen emberi indulatok megrendszabályozásának jelképévé, mert a mûvelet során is kemény kézben kell tartani az anyagot, nem lehet egykönnyen a kívánt alakúra formálni.
A szólás nyelvjárási "megver" jelentése pedig nyilván arra vezethetô vissza, hogy néhol az említett módon székhez való csapkodással, veréssel puhítják a ráncos gatyát vagy a ráncokba szedett pendelyt. "Ráncba szedni" valakit nem éppen üdvös mûvelet volt.
A rendszerváltás után eltelt tizenöt év alatt, sajnos, nem sikerült elérni, hogy színvonalas magyar tannyelvû mezôgazdasági, vidékfejlesztési, mezôgépészeti és erdészeti oktatás induljon magyar tannyelven megyénk valamelyik jó hírû középiskolájában, ahol a legkorszerûbb ismereteket sajátíthatták volna el a diákok, akiknek a külföldi tanulás, tapasztalatszerzés lehetôségét is biztosítva vidéki településeinken elindítói lehettek volna az újnak, a korszerûnek, a felzárkózásnak. Hogy kihasználhassuk a nehezen visszaszerzett földeket és erdôket, mielôtt még ügyeskedô vállalkozók kezére kerülve mások húznak hasznot azokból.
Mondják, hogy nem érdemes manapság mezôgazdasággal foglalkozni, hisz a földmûvelésen csak veszteni lehet, és ez a reménytelenség nyomja rá a bélyegét a fiatalok pályaválasztására is. A sok negatív tapasztalat ellenére van példa rá, hogy a mezôgazdaság és a vele kapcsolatos iparágak jövedelmezôek lehetnek. Ehhez azonban tudásra, tájékozottságra, a legkorszerûbb eszközök, lehetôségek ismeretére és kiaknázására, a támogatások jól átgondolt rendszerének kialakítására lett volna szükség. Csakhogy már az elsô lépésnél megrekedtünk.
Holott a mezôgazdasági oktatásnak elismerésre méltó hagyományai voltak Marosvásárhelyen. Az 1942-ben alapított iskola 1945-ben vált mezôgazdasági technikummá, majd az 1950-tôl kezdôdött el az állattenyésztés késôbb pedig az állategészségügyi technikusok képzése.
Varga Dénes nyugalmazott agrármérnök szerint, aki az iskola hajdani diákja és késôbb éveken át tanára volt, a középfokú mezôgazdasági oktatás a negyvenes évek derekán négyéves volt. A diákok növénytermesztést, kertészetet, állattenyésztést, az állategészségtan alapjait, géptant, üzemszervezést, növényvédelmet, és természetesen általános mûveltségi tárgyakat tanultak. Az iskola államvizsgával zárult, a végzôsök almérnöki diplomát nyertek, s egyben jogot arra, hogy fôiskolán folytassák tanulmányaikat, vagy ötévi termelôi-vezetôi munka után négy tárgyból államvizsgát téve mérnöki diplomát nyerhettek.
A gyakorlati képzés téren is valamikor úttörônek számított Marosvásárhely.
1942-ben (a mai iskolaépület befejezése elôtt), a Maros túlsó partján már javában mûködött a tangazdaság 50 hektárnyi földterületen. minden rendelkezésükre állt a diákoknak, hogy az akkori idôk legkorszerûbb ismereteit elsajátítsák. A tanítás délután 3-ig tartott, majd azt követôen a szaktanárok kíséretében vettek részt a diákok a tangazdasági gyakorlaton, amelynek során az állatok takarítását, az istállótisztítást, fejést és minden egyéb mûveletet megtanultak és rendszeresen végeztek, sôt még az éjszaki szolgálat is a feladatuk közé tartozott. A növény- és virágtermesztés, ill. növényvédelem terén úgyszintén alkalmuk volt minden munkát megtanulni - emlékezik vissza Varga Dénes.
1955-ben megszûnt a középfokú mezôgazdasági iskola. Ettôl fogva fokozatosan romlott a színvonal. 1955-ben létrehozták a hároméves szakmai iskolát, ami három évi gyakorlat után a hároméves mesterképzôbe való beiratkozást biztosította, a továbbtanulás lehetôségét viszont még a kilenc év elteltével sem. 1962-ben pártrendeletre felszámolták a tangazdaságot, amit a marosszentgyögyi kísérleti állomáshoz csatoltak.
- Ami mozgatható volt, mindent széthordtak, elvitték az állatokat (a 28 fejôstehén is átkerült Marosszent-györgyre) , a gépeket, kézi eszközöket, leszedték még a csatornákat is. Az idôközben felépült impozáns iskola 3. és 4. pavilonja közti területen (amely eredeti rendeltetése szerint botanikus kert volt, futballpályát képeztek ki, majd tömbházakat építettek. A tangazdaságnak meghagyott két hektár földterületbôl 0,5 hektárt ócskapiacnak "vágtak le".
1962-ben a tanintézet mezôgazdasági technikai iskolaként mûködött (növénytermesztés, állattenyésztés, állategészségügy, könyvelô- áruismeret szakokkal), de ez a forma sem biztosította a továbbtanulás lehetôségét.
1966-ban jött létre a mezôgazdasági líceum, a korábban említett szakokkal, az intézmény 1990- tôl iskolaközpontként mûködik. A szaklíceumi osztályokban kereskedelmi és pénzügyi, közigazgatási, élelmiszeripari, mezôgazdasági, állategészségügyi és környezetvédelmi technikusokat, a szakiskolai vonalon növénytermesztôket, faluturisztikai, malom- és sütôipari valamint tej-, hús- és halipari, valamint konzervipari dolgozókat képeznek, összesen tíz osztályban.
Az iskola történetének fél évszázada során a magyar nyelven indított mezôgazdasági oktatás elôször kétnyelvû lett, aztán fokozatosan megszüntették a magyar osztályokat, és a rendszerváltást követôen már a Sáromberkére átköltöztetett mezôgépész tanulókat is csak románul oktatták. Az akkor elsorvasztott és felszámolt szerkezeteket azóta sem sikerült visszaépíteni.
A 2003/2004-es iskolai évben volt ugyan egy próbálkozás, de már kezdetben látszott, hogy nem lesz, nem lehet jövôje.
A Marosvásárhelyi Mezôgazdasági Iskolaközpontban a szakiskolai vonalon beindított magyar osztály esetlegesen állt össze, s a kisegítô iskolák végzôsei mellett a megye távoli településeirôl számítógép osztotta be azokat a diákokat, akik már máshova nem fértek be. Az iskola pedig már nem tudta biztosítani a megfelelô oktatószemélyzetet sem. A tavalyi tapasztalat alapján az idén már nem is próbálkoznak, s megyei szinten mindössze Mezôbándon indul egy növénytermesztési szakosztály magyar nyelven.
Nánzán Jenô, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgató-helyettese szerint selejtet termel a mezôgazdasági oktatás. A középfokú végzetteknek csak kis százaléka helyezkedik el a termelésben, holott ez az oktatási forma lenne a korszerû gazdaképzés helye. Ehhez azonban sürgôsen meg kell reformálni. A jelenlegi elméleti oktatássá silányult képzést át kell alakítani a hagyományokkal rendelkezô fejlett országok mintájára. Amihez azonban egypár alapvetô dolgot meg kell változtatni: a beiskolázási számot nem az iskola befogadóképessége, hanem a valós igények figyelembe vételével kell megállapítani. Csak érdekelt és távlatilag a mezôgazdaságban elhelyezkedô gyerekeket kellene felvenni.
A gyakorlati oktatás siralmasan gyenge szintû. Nincs megfelelô gépi felszerelés a mezôgazdasági iskolahálózat tangazdaságaiban, ahol el lehetne végezni a megfelelô alapképzést. Ma már nem traktoristákat, növényvédôket vagy állattenyésztôket kell képezni, hanem állattenyésztési, mezôgazdasági, gépészeti és közgazdasági ismeretekkel felvértezett gazdákat. A jelenlegi oktatás végzettjei esélytelenek. A mezôgazdasági oktatásnak nincsen szüksége államilag bérezett személyek sokaságára. Ha a tulajdonviszonyokat megváltoztattuk, a privatizációhoz kellene alakítani az oktatást is.
- Hogy van igény, azt onnan tudjuk felmérni, hogy a jelenleg gazdálkodó és elôtanulmányokkal nem rendelkezô fiatalemberek közül sokan beiratkoznak a különbözô szakmai tanfolyamokra: mint például a Megyei Szaktanácsadó Hivatal által szervezett kurzusokra, a Romániai Magyar Gazdák Maros megyei szervezetének tanfolyamaira, valamint az Agrom Ro Egyesület kurzusaira, amelyeken csak ebben az évben több mint százan szereztek farmer, állattenyésztô, méhész, molnár stb. szakképesítést.
Az alapfokú képzésben nagyon fontos lenne, hogy nálunk is kialakuljanak azok a mintagazdaságok, amelyekben a tanulók gyakorlati képzése történne. Úgy, ahogy Ausztriában vagy Svájcban mesterfokú gazdák mellett végezhetnek gyakorlatot a tanulók, akik a mezôgazdaságból szeretnének megélni.
Sürgôs lenne megreformálni a tantervet, majd annak megfelelôen átalakítani az iskolahálózatot is.
Hogy mennyire nem felel meg a mezôgazdasági oktatása jövô elvárásainak, azt van lehetôségem az igazgatóságon felmérni, ahol a klasszikus mezôgazdaság-adminisztrálási terv mellett új kihívások jelennek meg - vidékfejlesztés, infrastruktúra-kiépítés, üzemfejlesztés, termékfeldolgozás - amelyekhez nincs szakembercsoport, és a meglévôket át kellene képezni, hogy például a SAPARD-beruházásokat követni lehessen - vélekedik Náznán Jenô.
Csomóss Attila, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke sem túl derûlátó. Véleménye szerint a falun élô embereknél a szemléletváltást kellett volna elérni. A múlt rendszer utolsó éveiben ugyanis általában a leggyengébb diákok kerültek a mezôgazdasági iskolákba. Egyrészt azért, mert a szocialista rendszer az ipart részesítette elônyben. A mezôgazdaságban pedig, amelyet fentrôl irányítottak, nem volt szükség olyan emberekre, akik mertek és tudtak gondolkodni. Ma pedig az az általános tapasztalat alakult ki, hogy a mezôgazdaságból nem lehet megélni. Míg a fejlett országokban az aktív munkaerô hat százaléka dolgozik a mezôgazdaságban, nálunk a lakosság több mint ötven, az aktív munkaerô 37 százaléka ebbôl az ágazatból él, és 20-25 százalék kötôdik városon is a mezôgazdasághoz.
Csakhogy holnap, azaz az EU-csatlakozást követôen a tíz fejôstehénnel rendelkezô gazda nem tud megélni, mivel az unióban olyan magas minôségi követelmények vannak, hogy azt a jelenlegi kis gazdaságokban nem lehet bevezetni. Életerôs, pénzzel rendelkezô gazdákra van szükség, akik legalább 200-300 hektárt mûvelnek és képesek beszerezni azokat a gépeket és felszereléseket, amelyekrôl álmodni sem merünk.
Ezeknek a gazdáknak nyílna lehetôségük, hogy a SAPARD-program keretén belül az új technológiához hozzáférjenek, és ki is használják azt. Ehelyett mi továbbra is ragaszkodunk a nadrágszíj-parcellákhoz, ahol a modern technikát nem tudjuk alkalmazni.
A szemléletváltáshoz, a változáshoz, az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz a megfelelô oktatási és támogatási rendszer kiépítésére és megszervezésére kellett volna helyezni a hangsúlyt. Az RMGE ezért javasolta a XIX. század közepétôl hagyományossá vált népfôiskolai hálózat felélesztését, hogy a vidéken élô vagy visszavándorolt személyek képzése révén megértessük, hogy a mezôgazdaság az a húzó ágazat, amely bármely idôszakban a túlélést biztosíthatja, ha komolyan felkészült emberek mûvelik. Bár elônyben voltunk, hisz elôttünk állt a magyarországi példa, sem érdekvédelmi szervezetünkkel, sem a vidéki lakossággal nem sikerült megértetni, mi a teendô. Azok a gyerekek pedig akik többet és mást akartak, elmentek a határokon túl, és ott is maradtak.
A gazdák egyesülete az ezüstkalászos vagy a gazdaasszonyoknak szervezett ezüstkanalas tanfolyamokon próbált korszerû ismereteket nyújtani közel négyszáz személynek, ami azonban a mezôgazdaságban dolgozók számához képest elenyészô. A Közoktatási Minisztérium engedélyével öt mesterségben szerveztek hat hónapos tanfolyamokat. Bár mindent elkövettünk, és brüsszeli pályázatot is nyertünk, nem sikerült elérnünk, hogy a Mezôgazdasági Tanácsadó Országos Ügynökség a mi tanfolyamainkat is finanszírozza, ezért a magyar ajkú résztvevôinknek fizetniük kellett.
És ezzel a kör be is zárul. Ha ma indulna be az iskola, ahol (a negyvenes évekbeli tanterv mintájára, a korszerûség követelményeinek megfelelôen) komplex növénytermesztési, állattenyésztési, állategészségügyi, növényvédelmi, géptani, szôlészeti-borászati, virágkertészeti, faluturisztikai, közgazdasági, számítógépes és erdôgazdálkodási ismereteket sajátíthatnának el magyar nyelven a diákok, akkor is késô lenne. Hisz az elsô évfolyam már csak a remélt EU-s csatlakozás után végezne. Ha mindez egy nívós iskolában valósulna meg, amely a jó képességû, de anyagilag nehéz helyzetben levô vidéki gyerekek támogatását, valamint a külföldi gyakorlatot is biztosítaná, akkor jelentkezôkben sem lenne hiány.
Csakhogy már lekéstük ezt a vonatot is.
Több mint nyolcmillió magyar állampolgár jogosult vasárnap szavazni arról, hogy a 732 fôs Európai Parlament Magyarországnak jutó 24 helyét hogyan töltse be.
A voksolás Magyarországon június 13-án, vasárnap 6 órától 19 óráig tart; az Országos Választási Iroda tájékoztatása szerint a választásra jogosultak érvényes személyazonosító okmánnyal és lakcímet igazoló okmánnyal vehetnek részt a szavazáson.
Mintegy két és félezer magyar állampolgár a magyar külképviseleteken szavazhat; Magyarországon kívül 71 országban voksolnak majd magyarok.
A szavazásban a Magyarországon élô külföldiek is részt vehetnek. Az április 30-i határidôig az Európai Unió másik 24 tagállamából 1.934-ben kérték felvételüket a magyarországi névjegyzékbe. Nekik személyazonosságukat, bejelentett magyarországi lakhelyüket és tartózkodásuk jogszerûségét kell igazolniuk a szavazatszámláló bizottság elôtt.
Magyarország egyetlen választókerületet alkot, a szavazólapok a mintegy 11.000 szavazókörben mindenütt azonosak lesznek. A részvételi arány a választás érvényességét, illetve eredményességét nem befolyásolja.
A szavazáson egyéni jelöltek nem indulhatnak, a szavazók csak listákra adhatják le voksaikat. Egy-egy pártlistán legfeljebb 72 jelölt indítható, vagyis háromszor annyi, mint az ország számára megszerezhetô mandátumok száma.
A mandátumok elosztása arányos lesz; a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz, de csak akkor, ha a listát állító párt megkapja az összes leadott szavazat öt százalékát.
A szavazáson az Országos Választási Bizottság (OVB) döntése alapján nyolc párt indulhat. Az OVB sorsolása szerinti sorrendben a következôképpen jelennek meg a szavazólapon: Szociáldemokrata Párt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Nemzeti Szövetség, Szabad Demokraták Szövetsége, Magyar Szocialista Párt, Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, Magyar Igazság és Élet Pártja, Munkáspárt.
Három befutót és a bal- és jobboldali pártok közötti "döntetlen körüli eredményt" jósolnak Magyarországon a június 13- i európai uniós választáson a nagyobb közvélemény-kutató cégek.
A Magyar Gallup Intézet, a Tárki és a Medián egyaránt a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ európai parlamenti bejutását valószínûsíti utolsó, májusi felmérésében.
A három nagy közvélemény-kutató cég utoljára pénteken teheti közzé az EP- választással kapcsolatban mért kutatási eredményeit. A jogszabályok értelmében ugyanis a szavazást megelôzô nyolcadik naptól nem szabad az adatokat nyilvánosságra hozni.
A Tárki tíz nappal a választás elôtt készített elôrejelzésében "döntetlen körüli eredményt" valószínûsít a kormánypártok és az ellenzéki pártok között.
"A két nagy párt legalább tíz-tíz mandátumhoz jut, és az SZDSZ is biztos résztvevônek tûnik"- áll a kutatócég MTI-nek küldött ismertetô anyagában, s még azt írja: "az MDF is a mandátumszerzés közelében van".
A Tárki úgy ítéli meg, hogy a fennmaradó mandátumok eloszlása a részvételi aránytól, valamint a pártok mozgósítási eredményétôl függhet. A cég szerint az alacsony részvétel az MSZP-nek, a nagyobb a Fidesznek hozhat újabb mandátumot.
A Medián két héttel a voksolás elôtt a HVG megbízásából készített felmérést, e szerint is három parlamenti párt küldhet képviselôket az EP-be: a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ, de az erôviszonyok kiegyenlítettek lesznek a két politikai oldal között.
A közvélemény-kutató cég a legnagyobb ellenzéki pártnak 12, a nagyobbik kormánypártnak tíz, míg a kormánykoalíció kisebbik pártjának két mandátumot jósol.
A Medián értékelése szerint az MDF-nek is lehet reménye a bejutásra, de ebben az esetben mandátumot a baloldaltól, az MSZP-tôl venne el, és így a jobboldali pártok küldhetnének több képviselôt Strasbourgba.
A Magyar Gallup Intézet a választás elôtt 3-4 héttel készített kutatása ugyancsak a Fidesznek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek jósol EP-mandátumot.
"Ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti választást, a Fidesz 12, az MSZP 11, az SZDSZ 1 mandátumra számíthatna" - áll a közvélemény- kutató cég internetes oldalán közzétett felmérés elemzésében.
A Gallup felmérésébôl azt a következtetést vonja le, hogy az említett idôszakban az MDF vezette listára a választókorú népesség "szûk 3 százaléka" szavazott volna.
A közvélemény-kutatók június 13-án a szavazókörök este 7 órai bezárását követôen már nyilvánosságra hozhatják az elôzô 8 napban mért, vagy közvetlenül a voksolás után felvett "exit poll" elôrejelzéseiket, de az MTI által megkérdezett cégek egyike sem kapott egyelôre erre az idôszakra szóló megbízást.
Az Európai Bizottság hétfôn ismételten emlékeztette a tagállamokat, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a hét második felében tartandó európai parlamenti választások eredményeit mindaddig, amíg az utolsó szavazóhelyiségeket is be nem zárják.
Ezúttal június 10-én, csütörtökön kezdôdnek és vasárnapig tartanak a választások, amelyek különbözô napokon esedékesek a 25 EU-tagországban. Hivatalos eredményeket sehol nem lehet nyilvánosságra hozni vasárnap 22 óra elôtt.
A tagállamok többségében 13-án, vasárnap tartják a voksolást, Hollandiában és Nagy-Britanniában azonban június 10-re, Írországban 11-re, Csehországban 11-12-re, Lettországban és Máltán 12-re, Olaszországban 12-13-ra tûzték ki a választás napját.
Az eredmények nyilvánosságra hozatalának problémája azért merült fel, mert Hollandiában egy vidéki választási bizottság bejelentette, hogy már a szavazás elsô napján, június 10- én meg akarja tenni ezt.
Jürgen Dittberner német politológus szerint jórészt a pártok felelôsek azért, hogy az emberek nemigen érdeklôdnek a június 13-i európai parlamenti választások iránt.
Dittberner kifejtette: a politikai pártok a szavazást saját nemzeti céljaikra használják ki, valamint arra, hogy saját népszerûségüket megmérjék, ahelyett, hogy fontos európai témákat állítanának kampányuk középpontjába.
"Olyan kérdésekkel kellene foglalkozni, mint az euró-övezet bôvülése, vagy Törökország uniós csatlakozásának ügye, de a pártok plakátjain szereplô szlogenek kizárólag a szavazók rövid távú mozgósítását szolgálják, s az emberek számára Európa a messzi távolban marad, nem érzékelik fontosságát, s olyan számukra, mint egy délibáb" - mondta a professzor.
Hozzátette: legtöbben nem ismerik ki magukat az uniós intézmények között, nem látják át a munkamegosztás lényegét, és nem túl ismertek a szereplôk sem, vagyis nem létezik európai politikai kultúra - vélekedett Dittberner, s nem utolsósorban e véleménye alapján csekély részvételt jósolt a vasárnapi voksoláson.
Az Európai Unió közös házába beljebb kerülvén is mind gyakrabban hallható, olvasható kifejezés a hungaricum (többes száma: hungarica). Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint "magyar vonatkozású régi vagy újabb szellemi alkotás (könyv, nyomtatvány), történelmi vagy természetrajzi lelet".
Hasznos kézikönyvünknek eme szócikke fölött is eljárhatott az idô, mert hiszen mostanság paprikát, pálinkát, Pick szalámit és tokaji bort, sôt: újabban a közönséges szikvizet is hungaricum gyanánt emlegetik, jellegzetesen magyar termék értelemben. A fogalom népszerûségét mi sem jelzi jobban, mint hogy újabban már - a kiejtést követve - hungarikumnak is írhatjuk.
De hát mi is a hungaricum? A kérdés költôi, hiszen az Unió szabályai szerint a reklámban vagy a megjelenítésben ezentúl tilos hivatkozni a nemzeti eredetre. Vagyis a csomagolásokról eltûnik majd a "made in Hungary" titulus, és a nációkat, régiókat összemosó "made in EU" váltja fel. Ez alól csak egyes hagyományos specialitások lesznek kivételek.
Egy e témában a közelmúltban megrendezett konferencián a tanácskozók arra jutottak, hogy hungaricum az, aminek "gyártása nagy múltra tekint vissza, magas minôséget képvisel, nemzetközileg ismert és elismert". Ami a nagy múltat illeti, a Tokaji a világ elsô édes borát termelô régiójának jeles produktuma, már Rákóczi fejedelem is ajándékozott belôle XIV. Lajosnak. A Pick szalámi több mint 130 éves, a legrégebbi porcelángyár, a herendi manufaktúra a XIX. század végétôl gyárt - a régi kínai porcelánok mintájára - olyan egyedi termékeket, amelyek a világ ötvennyolc országában vannak jelen, a pápai sonka pedig már száz éve is keresett luxuscikknek számított Európa nyugati felén. A halasi csipke is méltán került e sorba. Egyesek szerint a szikvizet is joggal illetné meg a hungaricum kategória, hiszen Jedlik Ányos találmánya több mint 180 éve fogyasztható.
Múltján kívül azonban a hungaricum azzal is kiemelkedik a hasonló termékek közül, hogy valami többletet - minôséget, patinát, megkülönböztetô ízt vagy szépséget, esztétikai finomságokat, sajátosan magyar jelleget - nyújt. Ilyen alapon, persze, hungaricum lehetne a Hortobágy és a gulyásleves éppúgy, mint a bábolnai ménes, a Ganz dízelmozdonya, az ajkai kristály, a Zsolnay porcelán és így tovább. A lehetôségeknek, persze, nem a csillagos ég szab határt, hanem ama prózai tény, hogy egy külföldi legfeljebb tíz terméket tud fejben tartani hungaricum gyanánt, s az vesse rá az elsô követ, akinek kapásból eszébe jut ennél több gallikum vagy germanikum.
Az elmúlt egy-két évben népszerûvé vált fogalmat elôszeretettel használja mindenki a magyar sajátosság szinonimájaként. Termelôk és forgalmazók szívesen nevezik hungaricumnak terméküket - a pirospaprikát, a makói hagymát stb. -, hogy ezzel hangsúlyozzák portékájuk egyediségét. Az elsô levédési kezdeményezés a pálinka megmentéséért indult azzal a céllal, hogy ezentúl csak a magyar gyümölcspárlatot illethessék ezzel a betûsorral. (A pálinka nem földrajzi név, hiszen az EU más országaiban, például Ausztriában is gyártják.) Ilyenkor nemigen szempont, hogy voltaképpen a szlovák pálit ('éget') ige származékából pálinkává magyarosodott, pálenkává csehesedett és páljenkává szlovénosodott italt tudhatjuk immár hungaricumnak. Egészen pontosan: 2002 júliusától a "pálinka" megnevezés kizárólag a gyümölcsbôl vagy szôlôtörkölybôl lepárolt szeszes italokra alkalmazható, melyek elôállítása során az etilalkohol használata tilos.
A gyulai kolbász a Tokajival, a Pick szalámival, a Zwack
Unicummal és a halasi csipkével már régóta a
hungaricumok között szerepel. A nemzetközileg is "jó
néven vett", jegyzett magyar márkák ugyanis 1999-ben
Hungaricum Club néven egyesítették erejüket. Nem
haszonszerzési céllal, persze, hiszen a hagyományos
márkák külön-külön is könnyen
boldogulnak. Ám a közös fellépés
erôsítheti a hazánkról kialakított
képet. Nemcsak külföldön, hanem itthon is: a hungaricum
méltán dagaszthatja a nemzeti büszkeségtôl
duzzadó honfiúi keblet, s táplál afféle
mozgalmakat, amelyek magyar áruk, termékek piacát
pátyolgatják
"Vásárolj hazait!" jelszóval.
Aki csak pálmafákkal és valószínûtlenül kék tengerrel, esetleg hófödte csúcsok alatt mesekönyvekbe illô mézeskalács-menedékházakkal tudja elképzelni a turistacsalogató úti prospektusokat, téved. Az elôttem fekvô - összeállítója szerint a turistákat azonnali utazásvágyra gerjesztô - prospektusnak a fedôlapján tehéncsorda sétál haza komótosan a falun átvezetô országúton, mellette lovas szekér szállítja egy kivénhedt Oltcit karosszériáját. Egy belsô oldalon utcai jelzôtábla: piros körben, fehér alapon szekér, eléje fogott lovat mintázó rajzolattal, azaz - a közlekedésrendészetben kevésbé jártasoknak - állatvontatású jármûvek behajtása tilos. Az úti cél megnevezése pedig? - Románia, Erdély. Vakáció Európa peremén.
Saját vágyainkból kiindulva, talán soha nem ilyen képekkel mutattuk volna be szülôföldünket. Az egyre nagyobb teret nyerô faluturizmus is "nyugati" arcát próbálja fordítani a potenciális látogató felé, szégyellni valónak tartjuk, ha az utcán elhaladó állatok kerülnek a külföldi vendég elé, s ha készülnek is prospektusok, azok kizárólag a "napos oldalt" mutatják be. Aztán pedig azon csodálkozunk, ha az ide tévedô turista nem egészen elégedett, hisz egyébre számított.
Torben Christian Schreiber dán üzletember - mint aki alig néhány éve csodálkozott rá elôször erre a tájra - azonban minden bizonnyal jobban tudja, mi kell honfitársainak. Skandináv precizitását sértené, ha mást akarna eladni, mint a valóság, ám azt is tudja: éppen erre van a hiperurbanizálódott dán társadalomban élôknek szüksége. Falusi idill, egy nyugaton már letûnt világban, amelynek vulgáris természet- közeliségét sokszor nyomasztónak érezzük, s meg sem fordul a fejünkben, hogy ami számunkra egész egyszerûen szegénység és a civilizáció hiánya, valakinek érdekes, vonzó is lehet.
Szászbogács csendes völgyben húzódik meg, Dicsôszentmártontól 15 kilométernyire, a két Küküllô közén. Hogy egykor szászok lakták, a fôutcát szegélyezô jellegzetes házsor jelzi, több száz éves evangélikus temploma, az egykori érseki központ ma is uralja a faluképet. A templomot körülölelô erôdfal kapubástyája már rég nem ad otthont a lakók télire elraktározott szalonnájának, mint egykor. Herr Hans, az idôs templomgondnok elmondja: 22 lélek tartozik még a gyülekezethez, az egykori népes közösség maradéka. Önmagában is csodálatos mûemlék, Schreibert és vendégeit azonban nem feltétlenül vagy kizárólag a szász építészet vonzza Bogácsra, noha minden bizonnyal a faluba érkezô csoportok elmaradhatatlan programpontja a templom megtekintése is.
Hogy miért éppen Bogács? A Dániában bútorgyárat mûködtetô Schreiber elmondja: Erdélybôl elszármazott szász alkalmazottjai hazalátogatásakor kísérte el ôket néhány éve, s lenyûgözte a hely varázsa. Azonnal megfordult a fejében egy panzió létrehozásának lehetôsége, s elhatározását rövidesen tett követte.
- Románia a kontrasztok országa - vallja Torben Schreiber annak a nyugatinak a szemszögébôl, aki elôzetes ismeretek nélkül, ám nyitott lélekkel érkezett Erdélybe (A turisztikai prospektusban ez így jelenik meg: a legújabb típusú Mercedesek lovas kocsik mellett húznak el, a parabolaantennás házak kertjének végén árnyékszékek húzódnak meg, a tehéncsordát terelô fiú fején walkman fülhallgatója látható.) -. Nem akarom önöket megsérteni, de ha Marosvásárhelyen alig lehet észrevenni különbséget Nyugat és Románia között, néhány kilométerrel odébb, így itt, Bogácson is, mintha ötven évvel ezelôtt megállt volna az élet. A "múltba való visszatérés" azonban csak egyike a vonzerôknek, hisz az árak színvonala a húsz évvel ezelôttit tükrözi, s ez is vonzza a dán turistákat.
A falu házainak sorában, néhány esetben talán csak a frissen meszelt homlokzat jelzi, hogy nem egyszerû parasztportákról van szó, ám a szász kapuk mögött a gazdaság kellékei helyett lugas, flekkensütô, kétoldalt földbe süllyesztett olajmécses-sor fogad. Kicsit kontrasztos az udvar hátsó felében "itt ragadt" istálló, de annak is "funkciója" van.
- Van néhány juhunk, s egy szamár - magyarázza Salceanu Constantin, a Schreibers cég bogácsi vendégházainak adminisztrátora -, a dán vendégeknek roppant felkeltette az érdeklôdését.
A gondnok a feleségével, Susival, a megmaradt maroknyi szászság helyben maradt képviselôjével viseli gondját a "birtoknak", amelyben azonban juhok ide, szamár oda, mégsem paraszti életvitel dívik. Az állatok ugyan roppant érdekesek, ám a vendéglátás szabályai még az ilyen világ végi turizmusban is érvényesek. A rusztikus környezetben ugyanis minden kényelemmel felszerelt szobák várják a vendégeket. A bútor festett, szász paraszti mintákkal, két lépésre azonban hûtôszekrénnyel, vízmelegítôvel felszerelt konyha, fürdôszoba, csillogóan tiszta padlócsempével. A társítás jelzi, hogy a vadkelet romantikájának is van határa. A nyugati turista ugyanis - hacsak nem az extrém élmények kedvelôje - csak múzeumi kuriózumként szereti a letûnt világ falusi környezetét, amikor a pihenés ideje jön el, már otthonról megszokott kényelmet kíván.
Vagy mégsem egészen? Gerda Hjerrild tanárnô Koppenhágából érkezett, tizenéves Steffi lányával. Remekül érzik magukat - mondja, s ôszinte lelkesedéssel beszél mindarról, ami az erdélyi falu - távolról sem EU-konform - sajátja. Elsôsorban Steffi tud nehezen betelni a szomszéd kertjében rikoltozó pulyka, a ház elôtti földút rendezetlen sáncának zavaros vizében hancúrozó ludak, a helyenként szabadon engedett disznók látványával.
- Dániában elfelejtettünk a természettel élni - vallja a tanárnô, s a legcsekélyebb elmarasztalást jelzô mellékzönge sincs a hangjában - ott nem láthatók állatok ilyen szabadon.
Mosolyogva veszi tudomásul hogy én azonban mégis inkább a dán rendet tartom követendô példának, majd a kert végébe mutat, mint arra a látványosságra, amit a legkevésbé sem gondolna az ember turistacsalogatónak. A házban minden kényelem megtalálható, de a kertsarokban mégis egy ottragadt, igen gyakorlatias céllal épült faalkotmány árválkodik.
- Ezt is élmény volt kipróbálni - s észre sem veszi megrökönyödésemet. - Két-három évtizede még Dániában is megszokott volt az ilyesmi - újságolja lelkesen.
A Schreiber Tours azonban nem csupán a Gerda Hjerrild típusú turistákra épít, kínálata igen rugalmas, nagyon is tisztában van vele, hogy a faluturizmusban sem elég a szállás, esetleg az étkezés biztosítása. A Bo-gácsra érkezô dánok ugyanis teljes egészében maguk döntik el, hogy milyen programot szeretnének. A falu csupán a kiinduló hely, az étkezés (van egy saját, hangulatos pinceétterem, valamint egy bár berendezve a számukra) fakultatív, egyébként mindenki azt a programot választja, amelyet akarja. Akad olyan vendég is, aki egész egyszerûen gépkocsit bérelve egyedül fedezi fel az országot, mások programok sorából válogathatnak. Segesvár, Szováta, vagy a zsidvei pincegazdaság borainak kóstolása természetesen adódó lehetôségek, de lehet akár szimfonikus koncertre is befizetni Marosvásárhelyen, kilátogatni a "keleti stílusú", s ezért roppant érdekes somostetôi állatkertbe, s a sor folytatható. Vadászni, halászni, vagy fotószafarin részt venni ugyancsak érdeklôdésre számot tartható kínálatok, de kérhetô program Drakula szellemének felkutatása Segesváron és Törcsváron. A sportosabbaknak hegyikerékpározást, lovaglást rendeznek, a jövôben golfozási lehetôséget is ígérnek, s hogy a helyi sajátosságoknál maradjunk, cigányest zárhatja a napot. S hogy nem csupán kelet egzotikuma lehet vonzó, nagy népszerûségnek örvend a két nagy marosvásárhelyi bevásárlóközpont, hisz a dán árszinthez képest ezekben bagóért szerezhetôk be a legkülönbözôbb árucikkek.
Ja, és a megközelíthetôség. A bo-gácsi vakáció aligha lehetne sikeres, ha a turisták körülményesen jutnának el ide, ezért a Schreiber Tours heti rendszerességû Koppenhága- Marosvásárhely légijárat mûködtetésével biztosítja a látogatók utaztatását. Torben Schreiber teljes körû szolgáltatást biztosít, mert tudja: sem a bogácsi központ, sem a járat nem mûködne önmagában. A deklarált természetszeretet ellenére ugyanis világos a számára: a turista, különösen a nyugati, igencsak kényelmes fajta. Az általa igényelt szolgáltatásnak nemcsak a szállás, hanem a gyors és kényelmes szállítás is a része.
Németország - Magyarország 0-2 (0-2)
Vasárnap este Kaiserslauternben került sor az 1954-es berni labdarúgó világbajnoki döntô visszavágójára. Mindenki emlékezhet rá, hogy a fél évszázaddal ezelôtti döntôt a magyar "Aranycsapat" és a német válogatott vívta. A mérkôzés tétje nagy volt: Magyarország, a keleti blokk tagjaként elsôként hódíthatta volna el a vb-címet, miközben Németország a világháborús vereséget követôen elsô igazi diadalára készült. Azóta is emlegetik a politikai-gazdasági-társadal-mi vetületét ennek a mérkôzésnek.
De térjünk vissza a mába. Mindenki arról beszélt, hogy csak a gólkülönbség kérdéses. Aztán elkezdôdött az újabb 90 perc, és csoda történt, már az elsô percben Torghelle egyedül vezethette rá a labdát Kahnra. Ezt még kihagyta, de két másik alkalommal már (fotó: a 2. gól) betalált, és Magyarország tartalékosan, de simán nyerte a mérkôzést. A játékosok odaadásból és küzdeni akarásból jelesre vizsgáztak. Ilyen válogatottat akar látni a szövetségi kapitány.
A másnapi német lapok lehúzták a vizes lepedôt Völlerrôl, a szurkolók napok óta gúnyt ûznek a csapatból. Jellemzô, hogy a német Bild napilap által indított e-mail-es akció kapcsán a Völler csapatot ilyen "bekia-bálások" segítik: "azért leszünk Európa-bajnokok, sem a bennünket elverô magyarok, sem a románok nem kvalifikálták magukat". A szerkesztôk mindent bedobtak, egy ima-rovatot indítottak a lapban, melyben a következô könyörgések fogalmazódtak meg a futballisten felé: "add, hogy a többi csapat még nálunk is rosszabb legyen", "növessz még két kezet Oliver Kahnnak, hogy minden labdát elérjen".
Közben Magyarországon a német-verôket hatalmas tömeg fogadta Ferihegyen és az is kiderült, hogy a 150-szeres német válogatott Matthäus marad Budapesten.
Kósa András
Déda és Harasztkerék a bajnokok
Déda és Harasztkerék nyerték a labdarúgó megyei bajnokság északi illetve déli csoportját. Ennek ellenére kérdéses, hogy vállalják-e, hogy az ôsztôl a D-osztályban szerepeljenek. Erre nem csupán a két bajnoknak, de a sorrendben utánuk következôknek is lehetôsége nyílik, sajnos azonban kevesen vállalkoznak a feljebb lépésre. A prózai ok, hogy a D-osztályban szigorúbb feltételeknek kell eleget tenni, kötelezô az ifjús&aac