Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A választási eredmények összesítésének utolsó óráiban gyakorlatilag már nincs mire különösebb türelmetlenségekkel várakozni, hiszen a döntô csatákat megvívták. Kétségtelenül egyik nagy vesztes a Szociáldemokrata Párt, amelyet hideg zuhanyként érhettek az eredmények azok után, hogy a "megrendelt" közvélemény-kutatások folyamatosan igen nagy arányban hirdették a kormányzópárt sikeres szereplését egy esetleges választáson. Elvesztették a fôváros polgármesteri székét többek közt, és ez lehet a legfájdalmasabb. Bár az sem mellékes, hogy vidéken, az ország többi városában helyenként mekkora "sikert" aratott az SZDP. Például Marosvásárhelyen sem sokat javított a statisztikán: míg a városi tanácsba 2000-ben mindössze két képviselôt, ezúttal hármat juttattak be. A megyei önkormányzat esetében sem dicsekedhetnek nagy teljesítménnyel, megközelítôleg húsz százalékkal kullognak az RMDSZ nyomában. Nem nagy eredmény attól a párttól, amely a legjobbnak, legdemokratikusabbnak hirdette magát éveken át. Igazoltnak látszanak a politikai elemzôk állításai, melyek szerint az SZDP viszonylag színvonalas külpolitikát, ám annál gyatrább belpolitikát folytatott az elmúlt években.

A választások lecsengése után bizonyára eljön a számonkérés, számadás napja is. Amikor is kimagyarázzák a gyenge eredményeket, megkerülnek a bûnbakok, lehullnak egyes fejek. Amikor levonják a konzekvenciákat (ami mellesleg az RMDSZ-re is ráfér), hiszen közelegnek az ôszi: a parlamenti és elnökválasztások.

Az SZDP imázsának kisminkelése egyébként máris, közvetlenül az urnák lezárása, a bukaresti exit poll eredmények feldolgozása után megkezdôdött. Az ország nyilvánossága meglepetten vehette tudomásul, hogy a miniszterelnök fût-fát ígért a népnek. Kétszeresére növelt bérek, nyugdíjak, mezôgazdasági nyugdíjak, a minimálbér megduplázása, kórházak felújítása. Csak kapkodtam a fejem. Miután évek óta ígérgetik például a nyugdíjak kiigazítását (miközben a nyugdíjbiztosítási pénztár több ezer milliárd lej hiánnyal küszködik), és nemrég a szakszervezetek szinte közelharcot vívtak a minimálbér emeléséért, most hirtelen kiderül, mindenre van pénz. Legalábbis el kellene hinnünk, hiszen egy ország miniszterelnöke feltételezhetôen komoly ember. Ha pedig még sincs pénz, akkor Nastase felelôtlen kijelentéseket tett, amelyek bumerángként ütnek majd vissza. (Azért kíváncsi lennék, hogy miért vártak eddig a kórházak felújításával, avagy mi az egyenes kapcsolat a betegeknek biztosítandó feltételek és a választási kampány között?)

Tény, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy az elkövetkezô pár hónapban hogyan alakul a gazdasági, politikai helyzet, mi újul meg a pártok retorikájában. Ettôl (is) függ a parlamenti választások sikere.

RMDSZ-sajtóértekezlet

Markó Béla szövetségi elnök a helyhatósági választások elsô fordulóján elért eredményeket értékelve az RMDSZ heti, bukaresti sajtóértekezletén elmondta, az RMDSZ gyôztesen került ki a választásokból. Jobb eredményeket értünk el, mint 2000-ben, minden spekuláció ellenére nagyobb támogatást kapott a szövetség, mint négy évvel ezelôtt - jelentette ki Markó Béla.

Ezt bizonyítja az a tény, hogy az elsô fordulót követôen az RMDSZ 150 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, a 2000. évi helyhatósági választásokon elnyert 110 polgármesteri mandátumhoz képest. Ugyanakkor a helyhatósági választások június 20-án sorra kerülô második fordulójában további 76 polgármesterjelöltje méretkezik meg a szövetségnek, közülük is, 20- 25-ön valószínûleg gyôztesként kerülnek ki, így ezzel is kiegészül majd az RMDSZ-t képviselô polgármesterek száma. Ugyanakkor a helyi és megyei tanácsokban sikerült megtartanunk az RMDSZ arányát, sôt, van, ahol sikerült megnövelni tanácsosaink számát, így például Bihar, Szatmár és Maros megyében is.

Az RMDSZ a helyhatósági választásokat megelôzôen azt a célt tûzte ki maga elé, hogy minél erôsebb és hatékonyabb önkormányzati képviseletre tegyen szert, hiszen a decentralizáció folyamata továbbra is folyatódik, szükség van arra, hogy minél rátermettebb, hozzáértôbb emberek lássák el a teendôket a helyi és megyei tanácsokban. Továbbá az EU-integráció szempontjából is igen fontos az, hogy jól felkészült, erôs önkormányzataink legyenek az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatában. Ezt a célt pedig sikerült elérnünk - mutatott rá Markó Béla.

A szövetség elnöke kifejtette, a romániai magyar választóközönség újonnan bebizonyította, hogy az RMDSZ-t támogatja, ezért külön köszönet jár a magyar választópolgároknak, de a megyei szervezeteknek, civil szervezeteknek és egyházaknak, illetve mindenkinek, aki munkájával részt vett a szövetség kampányában, illetve elment szavazni. Természetesen dicséret illeti önöket is, a sajtó képviselôit, az objektív és pontos tájékoztatásért - jelentette ki Markó Béla az RMDSZ heti sajtóértekezletén.

Erdélyben nemcsak megôriztük a pozíciónkat, de jobb eredményeket értünk el, mint a 2000. évi választásokon. Az eredmények újra meggyôztek mindenkit arról, hogy a szövetség Erdély legmeghatározóbb és legfontosabb politikai formációja - mondta Borbély László RMDSZ- képviselô.

A magyar szavazók nagy számban vettek részt a vasárnapi szavazáson, és nem elhanyagolható az a tény sem, hogy számos településen, ahol elôzôleg elôválasztásokat szerveztünk, az emberek immár másodszor járultak az urnák elé. Az RMDSZ ügyvezetô alelnöke pozitívumként értékelte azt a tényt is, hogy idén több helységben vége szakadt az etnikai szavazásnak. Példaként említette Zsombolyát, ahol Kaba Gábor RMDSZ-es polgármesterjelölt a szavazatok 60%- át tudhatja magáénak, annak ellenére, hogy a helység lakosságának csak 15%-a magyar nemzetiségû. Említhetjük azonban Ilyés Gyulát is, akinek Szatmárnémetiben a szavazatok 45,6%- át sikerült megszereznie. Ezen szavazatoknak több mint 10%- át a románok voksai teszik ki. Íme, mit tud elérni egy polgármesterjelölt, ha valóban megnyeri a választók bizalmát, etnikai hovatartozástól függetlenül - hangsúlyozta Borbély László.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy mind a kampány, mind a választás civilizáltan zajlott, nagyobb incidensek nélkül, és a polgárokkal való közvetlen találkozók meghozták az eredményt. Ennek az eredménynek pedig egyértelmû az üzenete: a választók ebben az évben is bizalommal szavaztak ránk - hangsúlyozta Borbély László.

A végleges választási eredmények alapján a 35 megyei tanácsosi tisztség közül az RMDSZ 15-öt szerzett meg, a Szociáldemokrata Párt 7-et, a Nagy-Románia Párt 4-et, a Nemzeti Liberális Párt 3-at, a Román Nemzeti Egységpárt 3-at és a Demokrata Párt 2-t.

A megyei tanácsosi helyekre leadott szavazatokból 95572 szavazatot szerzett meg az RMDSZ szerezte meg, az SZDP 48689-et, az NLP 25160- at, az NRP 24819-et, az RNEP 18371-et, a DP 15536-ot kapott. A többi párt és független jelölt ennél kevesebb szavazatot szerzett, nem érve el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbértéket. A megyében összesen 1274 tanácsosi tisztséget kell betölteni, ezek közül az RMDSZ már megszerzett 459-et, az SZDP 280-at, az NLP 146-ot, az NRP 99- et, a DP 62-t, az RNEP 58-at, a Román Humanista Párt 41-et, az Új Generáció Pártja 31-et, a Romák Szociáldemokrata Pártja 21-et, a Román a Román Ökológus Párt 12-t, Nemzeti Parasztpárt 9-et, a Német Demokratikus Fórum 3-at, és 40 független tanácsost is választottak.

Egy hónappal ezelôtt fogtak a vásárhelyi Poklos- patak medrének takarításához. A munkálatok a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a vásárhelyi börtön vezetôsége között kötött szerzôdés alapján folynak. Szôlôsi Géza ezredes, a börtön parancsnoka elmondta, a 22-25 rabból álló csoport naponta 8 órát dolgozik. A kotrógépet és a lerakódás elszállítására használt teherautót a hivatal biztosítja. Jelenleg a Dacia- piac környékén takarítják a medret, s elôrelátások szerint még másfél hónapig tart, míg a Poklos-patak medre teljes mértékben tiszta lesz. A részt vevô rabok büntetése minden egyes hónap munkáért 7 nappal rövidül.

- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hosszas huzavona után hétfôn egyetértésre jutott az iraki demokratikus állam megteremtését a nemzetközi jog keretébe foglaló határozattervezetrôl, amelynek hivatalos elfogadását várhatóan kedd estére várták, még a hét vezetô ipari állam és Oroszország (G8) egyesült államokbeli csúcstalálkozójának a kezdete elôtt.

John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet, aki július elsejétôl országa iraki nagykövete lesz, kitûnô határozatnak nevezte a többször is módosított szöveget és hangoztatta, hogy "nagyon derûlátó", bízik abban, hogy azt kedden késô este egyhangúlag megszavazzák.

Washington a megegyezés érdekében igyekezett belefoglalni a tervezetbe a BT-tagok elvárásait. Günter Pleuger német ENSZ-nagykövet úgy ítélte meg, hogy az amerikai diplomácia "rugalmasságról és kompromisszumkészségrôl" tett tanúságot.

Franciaország és Németország mindenekelôtt azt követelte, hogy az iraki ideiglenes kormány kapjon vétójogot a jelentôsebb katonai-biztonsági támadó mûveletek felett. A kialakult kompromisszum szerint a bagdadi kormánynak nem lesz ugyan egyértelmû vétójoga, de az amerikai katonai parancsnokságnak egyeztetnie kell az iraki féllel a többnemzetiségû erôk nagyszabású akciói elôtt. A katonai együttmûködés módozatait az a két levél fejti ki, amelyet Colin Powell amerikai külügyminiszter és Ijád Allávi kijelölt iraki kormányfô intézett a BT-hez. A két levelet függelékként a határozathoz csatolják, és így nemzetközi jogilag kötelezô dokumentumnak számít majd.

A BT tagjai már korábban egyetértésre jutottak arról, hogy az amerikai vezetésû többnemzetiségû erô ENSZ-megbízatása automatikusan lejár, mihelyt beiktatják az új alkotmány alapján demokratikusan megválasztott iraki kormányt, amelyre 2005 végén, vagy legkésôbb 2006 elején kerül sor.

A bagdadi kormány a határozat értelmében már elôtte is bármikor kérheti a Biztonsági Tanácstól a többnemzetiségû erô mandátumának a visszavonását.

Az iraki biztonsági erôket a bagdadi kormány irányítja.

A kibôvült EP, a világ egyetlen törvényhozó szerve, amelynek 20 hivatalos nyelve van, egyre inkább Bábel tornyára hasonlít, ahová aligha lesznek képesek annyi tolmácsot toborozni, amennyire szükségük lenne.

Az Európai Unió május 1-jével csatlakozott 10 új tagjának belépése óta minden tárgyalást és írásos dokumentumot, amellyel a képviselôk dolgoznak, nem csupán 11, hanem 20 nyelvre kell lefordítani, egyebek mellett olyan alig ismert nyelvekre, mint a szlovén, amely 2 millió ember anyanyelve, az észt (1,4 millió) vagy a máltai (400 ezer).

Az "új nyelvekkel" mintegy 200 új fordító is érkezett az eddig a parlamentben dolgozó 600 régi mellé, de legalább még 200-ra lesz szükség, csupán az írásos dokumentumok elkészítéséhez - fejtette ki Gérard Bokanowski, a fordítószolgálat vezetôje.

"Vannak olyan nyelvek, amelyek esetében igen nehéz helyzetbe kerültünk, például a máltai, amelyre mindössze két pályázó jelentkezett. Hogy oldjam meg a feladatot két emberrel, miközben minden héten több ezer oldalt kell lefordítani?" - kérdezte a kétségbeesett hivatalnok.

A tolmácsoknál sem jobb a helyzet. "Új nyelvenként 80 tolmácsra lenne szükség, vagyis összesen 720 emberre. Mi száznál kevesebbet vettünk föl" - számolta ki Olga Cosmidou, az európai parlamenti intézményeket kiszolgáló tolmácsszolgálat vezetôje.

Hogy a tolmácsszûke ne akadályozza az óriási európai gépezet mûködését, a képviselôknek április elején meg kellett szavazniuk azt a módosító indítványt, amely átmenetileg jóváhagyja az EP-ben egyes nyelvváltozatok hiányát.

A nyelvrobbanás kevésbé gördülékeny, pontatlan fordítást eredményezhet. Az összesen 380 lehetséges nyelvkombinációt tekintetbe véve, gyakorlatilag lehetetlen felhajtani egy lett-portugál vagy lengyel- görög tolmácsot, ami "közvetítô nyelvek" közbeékelését teszi szükségessé - ezt a szerepet lényegében az angol, a német és a francia tölti majd be.

Az EU teljes költségvetéséhez képest elenyészô összegbe kerül az intézményi demokráciát biztosító soknyelvûség, vagyis az, hogy minden képviselônek joga van az anyanyelvén szólni a többiekhez.

"A soknyelvûség évente 900 millió euróba kerül, ami a teljes uniós költségvetés 1 százaléka" - tudatta Olga Cosmidou. "Így erre a célra minden európai polgár évi 2 eurót fizet: ennyi a demokrácia ára" - tette hozzá.

A megyei kórházi vezérigazgatói állásra hétfôn immár a második versenyvizsgát tartották, miután elsô alkalommal, a vizsgára feliratkozott három jelentkezô visszalépett. A kórház igazgatótanácsa múlt héten elemezte a határidôn belül benyújtott részvételi dossziékat, és jóváhagyta két jelentkezô: dr. Botianu Alexandru és dr. Bogdan Paltinean sebészek iratcsomóit. Mivel dr. Bogdan Paltinean esetében felmerült a kérdés, hogy teljesíti-e azt a feltételt, miszerint a jelentkezônek egyetemi oktatónak kell lennie, az egészségügyi minisztérium engedélyezte a versenyvizsgán való részvételt. Dr. Paltinean ugyanis nem az orvosi egyetemen, hanem a Petru Maior egyetemen elôadótanár. A jelentkezôk számára a vizsgabizottság nem módosította a könyvészetet.

A hétfô reggeli versenyvizsga kezdetén azonban nem kis meglepetésre, a két feliratkozott sebészorvos közül csak dr. Bogdan Paltinean jelent meg, konkurense visszalépett. Az egyedüli jelölt mind az írásbeli vizsgán, mind az interjún (az intézmény átszervezésére vonatkozó stratégiát tartalmazó menedzseri terv megvédése) részt vett, sikeresen vizsgázott. Dr. Bogdan Paltinean, az új vezérigazgató kinevezését igazgatótanácsi döntés alapján kapja meg, miután lejár az óvások határideje.

A hétfôi vizsga eredményeképpen remélhetô, hogy a dr. Constantin Copotoiut felváltó dr. Bogdan Paltinean menedzseri tervének köszönhetôen javítható lesz a megyei kórház siralmas pénzügyi helyzete.

Segesvári kontrasztok

A csodálatos reggeli napsütésben teljes szépségében tárul a látogató elé a város szívét alkotó vár, a szûk kis utcák a régi szász épületekkel középkori hangulatot árasztanak. Egy angol turistacsoport tagjai már tíz óra tájban nekiindultak a felfedezôútnak, a múzeum felé igyekeznek, miután a Vlad Dracul emlékház elôtt hosszasan eszmecserét folytatnak. Egy holland csoport pedig éppen egy hangulatos teraszhelyiséget "vesz birtokba". A vár körüli szépen felújított, színes kis házak jó befektetésnek bizonyultak: többségük már gazdát cserélt, elôrelátó emberek (állítólag sokan Németországból visszatért szászok) jó üzletet szimatolva vásárolták fel ezeket vendéglôt, pubot, panziót, internetklubot stb. alakítva ki bennük. Egyesek megôrizték a szász hagyományt, de a nyugatias, fiataloknak szóló szórakozóhelyek sem hiányoznak.

A keskeny utcákat járva azonban durva ellentétként ötlenek szembe a lerobbant házak: leomló vakolat, kopott, letöredezett falak, kitört ablakok. Nincs sok belôlük, éppen ezért érthetetlen, hogy miért tûri meg a városvezetés a fenti állapotban ezeket. Könnyen elképzelhetô, milyen benyomást keltett például az Európa Tanács képviselôjében az a Vár téri épület, amely az Európa Tanács díszplakettjének átadási ünnepségére felállított pódiumtól alig pár méterre található. A város polgármestere azonban úgy véli, hogy a várbeli magántulajdonban levô épületek felújítása nem az önkormányzat, hanem a tulajdonosok dolga. Dorin Danesan szerint a polgármesteri hivatalnak a várban már csak egyetlen épület van a tulajdonában, a Vlad Dracul emlékház és a Szarvas- ház között levô, amelynek homlokzatát hamarosan felújíttatja. A történelmi mûemléknek számító házak tulajdonosai adómentességet élveznek, azzal a feltétellel, hogy felújíttassák a szóban forgó épületeket. Kötelességük elvégezni a javításokat, karbantartani az épületeket, ellenkezô esetben a polgármesteri hivatal évekre visszamenôleg kötelezheti ôket az épületadó törlesztésére - tájékoztat a polgármester.

A tervek arról is szólnak, hogy a történelmi mûemlék épületek renoválása érdekében vissza nem térítendô kölcsönökhöz jussanak a háztulajdonosok. Ám mint tudjuk, a politika malmai lassan ôrölnek, a turisztikai szezon pedig máris elkezdôdött. Segesvár magas rangú támogatói közül valamelyiknek hátha mégiscsak eszébe jut: legalább a várban levô épületeket ünneplôbe kell öltöztetni...

Kerekasztal-beszélgetés a fogyatékosok helyzetének javításáért

A fogyatékosságokkal élô személyek mindennapjai tele vannak kisebb-nagyobb akadályokkal, amelyek gátolják a normális életvitelt. Az egészséges emberek ezt aligha érthetik meg. A marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány által szervezett Impact-napok keretén belül került sor A fogyatékos személyek információhoz való hozzáférése és közlekedési lehetôségei címû kerekasztal- beszélgetésre, amelynek résztvevôit próbatételek elé állították a bejáratnál. A polgármesteri hivatal, a prefektúra képviselôi tolókocsival lavíroztak az akadályok között, majd bekötött szemmel kellett az emeletre felmenniük.

A tárgyaláson a fent említett szervek, a szervezô alapítvány képviselôi mellett jelen voltak a Fogyatékos Személyek Maros Megyei Regionális Felügyelôségétôl, a Maros Megyei Munkaerô- elosztó és átképzési Ügynökségtôl, illetve néhány szülô, akiknek gyerekei születésük óta sérültek.

A fogyatékosoknak a közösség segítségére van szükségük ahhoz, hogy ezeket az életfeltételeket elviselhessék - hangsúlyozta Györki Éva, az alapítvány képviselôje. Ezt a segítséget azonban nem kiváltságként kell értelmezni, hiszen ez alapvetô emberi jog. A fogyatékos személyek esélyegyenlôségére vonatkozó szabályokat az ENSZ 1993-ban vezette be azzal a céllal, hogy ezeknek a személyeknek a többiekéhez hasonló jogaik lehessenek. Az ide tartozó huszonkét szabály az államok felelôsségére vonatkozik, eligazítást nyújt a fogyatékosok politikájáról, és ötleteket ad a konkrét tevékenységekhez. Az elsô szabálycsoportba az elôfeltételeket megfogalmazó tételek tartoznak: a társadalom tagjainak fel kell hívni a figyelmét a hátrányos helyzetû társaik jogaira, szükségleteire, a sérült személyeknek megfelelô egészségügyi ellátásban, támogatásban kell részesülniük. A következô szabálykategóriába tartoznak az oktatásra, munkahelyi alkalmazásra, jövedelemre és a családi élethez, valláshoz, a kultúrához való jogra vonatkozó szabályok. Ezek közül az egyik legfontosabb pont a közintézmények, szabadidô- központok megközelíthetôsége, elérhetôsége: amennyiben a társadalomban mindenki egyenlô, mindenkinek egyenlô módon kell hozzáférnie az információkhoz, kultúrához, mindenkinek egyenlô módon kell megadassék a lehetôség a kommunikációra.

Számos szabály létezik, mely a hátrányos helyzetûek életét hivatott megkönnyíteni. Kérdéses azonban, hogy mennyire tartják be ezeket. Dorin Suciu, a Fogyatékos Személyek Maros Megyei Regionális Felügyelôségének képviselôjeként hangsúlyozta, hogy a legtöbb középületben nincs a mozgássérülteknek feljáró, nem kivételek a polgármesteri hivatalok, iskolák, kultúrotthonok. Maros megyében az épületek tíz százalékánál gondoltak a segítségre szorulókra, és elkeserítô tény, hogy ezeknek is csupán a tíz százaléka felel meg az uniós elôírásoknak. Sok középületben, ha a bejáratnál van is feljáró a fogyatékosoknak, az irodák legtöbbje az emeleten található, ide azonban már nehezebb feljutniuk, ha nem lehetetlen. A legutóbbi felmérések szerint Hargita és Fehér megye áll a legjobban a feljárók biztosításával, megyénkben (ahol 2,6 % a mozgásképtelenek aránya) azonban igen gyerekcipôben járnak ezek a próbálkozások. A polgármesteri hivatal képviselôje kiemelte, hogy nem pénzhiányról van szó, hanem arról, hogy ezek az épületek másként voltak megtervezve, és nehéz átalakítani ôket.

A tárgyaláson a fogyatékosok munkavállalásának kérdése is felvetôdött. Sokan nem szívesen vállalnak munkát, mivel akkor elvesztik azt a kevéske segélyt is. Reghina Farcas, a Munkaerô-elosztó és - átképzési Ügynökség vezetôje elmondta, hogy a szakminisztériummal folytak tárgyalások e téren, és kérték, hogy ezeknek a személyeknek alkalmazásuk esetén egészben vagy legalább részben továbbá is folyósítsák a pótlékot. Egy fogyatékos gyerek édesanyja beszédében azt emelte ki, hogy azon a felfogáson kellene javítani, amely a fogyatékosokat egyfajta teherként kezeli. Meg kellene növelni a függetlenségüket, és bebizonyítani, hogy nem csak bélyegragasztásra, doboztûrögetésre használhatók.

Az Alpha Transilvana Alapítvány által Phare- alapokból mûködtetett Impact központ egész hetes, június 7-14. között tartandó rendezvénysorozattal hívja fel a közvélemény figyelmét a sérült személyek jogaira. Az Impact nappali rehabilitációs központban családban élô szellemi és/vagy testi fogyatékos gyerekekkel, fiatalokkal foglalkoznak.

Az Ébredj fel és kapcsolódj be! mottóval szervezett kampány hétfôn az általános iskolásoknak szervezett vetélkedôvel kezdôdött. A megmérettetésre benevezô rajzok, történetek témája: Különbözô emberek élnek mellettünk. Tegnap az egészséges és sérült gyerekek együtt kézimunkáztak, festettek, szendvicseket készítettek a Tudor negyedi központban. Ma 10-12 óra között a várszínpadon a különbözô alapítványok által foglalkoztatott sérültek mûsorára kerül sor. Csütörtökön a Víkendtelepre költözik a rendezvénysorozat, ahol a fogyatékos és egészséges gyerekek közösen játszanak, vetélkednek. Június 11-én, pénteken a fôtéri parkban aszfaltrajzversenyre várják az érdeklôdôket.

Györki Évának a központ vezetôjének tájékoztatása szerint az egész hetes programba közel 300 sérült és egészséges általános iskolás gyereket vonnak be. A második alkalommal megszervezett Impact-napok célja el- és befogadtatni a fogyatékos gyerekeket, fiatalokat.

Több mint másfél évszázad telt el Kriza János tájszótárának megjelenése óta, és azóta sem született egy újabb összefoglaló munka, mely a székelység egyik legnagyobb kincsét, a nyelvet térképezné fel. A költôként is jól ismert szerzô, Sántha Attila ezt a mulasztást próbálta pótolni a Székely Szótár szerkesztésével. Munkája egyaránt alapos filológiai és irodalmi teljesítmény: úgy rögzíti a székelység mai, az egyediségét érdekes módon megtartó nyelvállapotát, hogy találó irodal mi (és nemcsak irodalmi) példamondatokat keres a szavakhoz, melyek fényében azok felragyognak. Sántha Attila 1968-ban született Kézdivásárhelyen. Tanulmányait a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1996-ban magiszteri diplomát szerzett szocio-etno- lingvisztikából. Verskötetei: Münchhausen báró csodálatos versei (1995), Az ír úr (1999), Kemál és Amál (2004). Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke.

A Székely Szótárt szütörtökön 19 órakor mutatják be Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban. A szerzôvel Bölöni Domokos beszélget el, majd a szótár- összeállító dedikálja mûvét.

Június 9-11-e között ballagnak a XII. osztályt végzett diákok. Az idén mintegy 4100-an végeznek, míg az érettségire 4375-en iratkoztak fel.

Marosvásárhelyen a következô beosztás szerint ballagnak: ma, június 9-én 21 órakor a marosvásárhelyi Unirea Nemzeti Kollégium; június 10- én 9 órakor az Al. Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium, 10 órakor a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Református Teológai Líceum, Gh. Marinescu Iskolaközpont, Mezôgazdasági Iskolaközpont, Elektromaros Iskolaközpont, Mûvészeti Líceum, 12 órakor a Sportlíceum; június 11-én 9 órakor Gh. Sincai Iskolaközpont, 10 órakor Avram Iancu Ipari Iskolaközpont, M. Eminescu Pedagógiai Líceum, C-tin Brâncusi Iskolaközpont, Ion Vlasiu Iskolaközpont, Traian Vuia Iskolaközpont, Transilvania Kereskedelmi Líceum, Ipari-Kémiai Iskolaközpont.

A vidéki líceumok végzôsei a következô program szerint ballagnak: június 9-én 9 órakor a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpont, 12 órakor a Mezôbándi Elméleti Líceum; június 10-én 10 órakor a szászrégeni Lucian Blaga Iskolaközpont, a dicsôszentmártoni Andrei Bârseanu Elméleti Líceum, 11 órakor a Szászrégeni Mezôgazdasági Iskolaközpont, a dédai V. Netea Faipari Iskolaközpont; június 11-én 9 órakor a Dicsôszentmártoni Ipari Kémiai Iskolaközpont, a Radnóti Iskolaközpont, 10 órakor a Marosludasi Ipari Iskolaközpont, a Görgényszentimrei Erdészeti Iskolaközpont, a Sáromberki Mezôgazdasági Iskolaközpont, 11 órakor a Szovátai Iskolaközpont, az Erdôszentgyörgyi Iskolaközpont, a segesvári Joseph Haltrich Elméleti Líceum, a segesvári Mircea Eliade Elméleti Líceum, a Segesvári Könnyûipari Iskolaközpont, a Segesvári Mezôgazdasági Iskolaközpont, 12 órakor a Sármási Iskolaközpont.

A dicsôszentmártoni unitárius egyházközségnek az amerikai testvérkapcsolati bizottság révén sikerült ismeretséget teremtenie egy Washington melletti unitárius gyülekezettel, amelynek képviselôi 1995-ben jelentkeztek elôször. Elsô látogatásuk egy évvel késôbb történt, kapcsolatuk mára igen jól mûködôvé, sokrétûvé fejlôdött, tudtuk meg Nagy Endre unitárius lelkésztôl. A dicsôszentmártoni egyházközséget folyamatosan komoly anyagi támogatásban részesíti az amerikai gyülekezet, segítségükkel vehetik igénybe az internetet szolgáltatásait.

Két éve indultak el, ugyancsak amerikai finanszírozással a nagy sikernek örvendô angol nyelvtanfolyamok. Három csoportban oktatnak: egy kezdô és egy haladó felnôtt- és egy gyermekcsoport tagjait. Egy nyugdíjas angoltanárnô hetente foglalkozik a mintegy huszonöt- harminc tanulni vágyó személlyel, akik nem csak unitáriusok, hanem vannak köztük katolikusok és reformátusok is. Az amerikai küldöttség látogatásakor nyílt órát is tartottak, amely a tanfolyam eredményességét tanúsította. A templomban egy angol nyelvû mûsort is elôadtak.

Az amerikai testvérközösség mondhatni évente látogat Dicsôszentmártonba, hamarosan várnak egy négy-öt fôs ifjúsági csoportot. A lelkész házaspárnak sikerült a tavaly eljutnia az ottani közösséghez.

Az iskolákban elkezdôdött a visszaszámlálás idôszaka. Ó, ió, ció, áció, káció..., s rövidesen ott díszeleg a táblán a felszusszanást hozó vakáció. Bármely kategóriába is tartozzon a diáksereg, nagyon várják a felszusszanást hozó vakációt.

Most mégsem a szokásos, a tanulmányi eredményeket méltató vagy elmarasztató mérleg kapcsán fogalmazódnak meg bennem a gondolatok, hanem visszatérek arra, amit négy évvel ezelôtt villantottam fel elsôs kislányom elsô iskolai napját követôen. Akkor kikívánkozott belôlem a cigány gyerekek sorsa iránti aggodalmam, úgy éreztem, hogy legalább a saját eszközeimmel pártjukat kell fognom a kis csöppségeknek. Ugyanis megdöbbentett az a mód, ahogy a szülôk ezekhez a gyerekekhez és az ôket elkísérô szülôkhöz, nagyszülôkhöz viszonyultak. Ha szemükbe nem is, de hátuk mögött, szülôi értekezleten kifejtették, nem kívánják a cigány gyerekek jelenlétét az osztályban, visszataszító a velük járó bûz, nem kérnek az agresszivitásukból, a visszataszító viselkedésükbôl, s a tetveikre sincs szükség. Felháborítónak tartottam, hogy miért nem hajlandók egyesek ezeknek a csöppségeknek és szüleiknek bizalmat szavazni, hiszen ôk is emberek, s megvan bennük a beilleszkedés szándéka. Fôleg az szomorított el, hogy eleve megtagadjuk az esélyegyenlôséget tôlük, s ha nyilvánosan nem is, de gondolatban mindenáron kiközösítik ôket.

Teltek a hónapok, az évek, mindegyre érdeklôdtem Csilla, Sándor, Csabi, Robi és Peti sorsa felôl. Sorra kimaradoztak, állítólag csak a gyerekpénzért jártak. Hárman már az elsô két évben kikoptak, kimaradtak az iskolából. Nem volt elég kitartás, nem volt, aki tiszta ruháról, tanfelszerelésrôl, de fôleg a pontos program betartásáról gondoskodjon, s igény sem volt a tanulásra. Utolsónak Peti maradt. Jó képességû gyerek. A tanító néni mindent megtett érte, megvásárolta a munkafüzeteket, fizette a táncórát, versenyre vitte, jó tanácsokkal látta el. Hiába. Nem ért semmit. A fiú csak tanév közepéig járt, húsvét elôtt eltûnt. Néha fel-fel bukkan az utcán, a Színház téren, nagyobb utcagyerekekkel csatangol, a volt Elektromaros stadionban, a lelátó alatt alszik, bevegyült egy bandába. Nagymamája nem tudja ellenôrizni, kiszaladt a kezébôl, pedig szép gesztus volt, amikor kihozta a nyárádszeredai árvaházból.

Mi lett a többi gyerekkel? Esetleg újrakezdték a cigányiskolában, ott próbálják betörni ôket. Kérdés, milyen eséllyel?

Vándorcsizma-találkozóra igyekeztünk múlt vasárnap délután. Az idei, elsô találkozónak az újonnan alakult dózsagyörgyi tánccsoport volt a házigazdája. Mint a helyszínen kiderült, a néptánccsoport- találkozóval egy idôben a polgármesteri hivatal egész napos gyermeknapi bulit szervezett a községközpont futballpályáján. S ha figyelembe vesszük, hogy pünkösd vasárnapja, úrvacsoraosztás volt, akkor bátran elmondhatjuk, hogy a helybélieknek választékos "program" állt rendelkezésükre.

A kultúrházhoz vezetô kis séta és a mûvelôdési ház környéke lehangoló volt. Néhol, a házak elôtt, a sáncmarton virító gazhoz kell simuljon, aki a járdán akar közlekedni. A kultúrház mögött árválkodó két rozoga mellékhelyiség igazi "vendégváró" volt (mint közben kiderült, használaton kívül vannak, s aki szükségét érzi, az az úton túl a méteres gyom közül kikandikálót használhatja).

A kultúrotthont székely ruhás gyerekek és fiatalok, szülôk, érdeklôdôk töltötték meg. 15 éve nem ropta senki a táncot ezen a színpadon, mondja egyik idôs ember. A Vándorcsizma- találkozókat harmadik éve szervezi Veress Kálmán táncoktató. Mint elmondja, a táncolni akaró gyerekek találkozója ez. Idén tíz tánccsoport jelezte, hogy fogadja, megvendégeli a többieket. A luka-ilencfalvi, újfalusi, lôrincfalvi, egyszóval a dózsagyörgyi tánccsoport meghívottjaként a göcsi, nyárádszentbenedeki, backamadarasi és szentháromsági gyermekek léptek fel. A kezdés kissé eltolódott, hiszen a már megtelt kultúrházban elôször fôpróbát tartottak. Veress Kálmántól azt is megtudtuk, hogy valamennyi csoport új mûsort mutat be, s így össze kellett szokniuk a Bekecs zenekar tagjaival (Kacsó Vilmos hegedû, Sinkó András brácsa, Marton Szilárd nagybôgô). A tánctanulás során a kis táncosokat kazettofon kíséri, így kell egy próba, amikor barátkoznak az élô zenével.

Elôször a többnyire lányokból álló helybéli kiscsoport mutatott be egy pünkösdi szokást, majd a nagyobbak léptek "elsô alkalommal - közönség elé.

A tavaly szeptemberben alakult dózsagyörgyi tánccsoportot Imreh József, a csoport alapítója, támogatója mutatja be. Tôle tudjuk meg, hogy a 8-18 éves táncosok hetente egyszer próbálnak, Veress Kálmán irányításával. Az oktatás költségeit egy ideig a szervezô állta, majd átvállalták a szülôk (ez eredményesnek bizonyult, hiszen így szorgalmasabban járnak a gyerekek, fiatalok). Imreh József véleménye szerint a néptáncoktatás erôsíti a közösségérzetet, lehetôséget biztosít a fiataloknak, hogy együtt legyenek, együtt szórakozzanak, megismerjék és megszeressék nemcsak a nyárádmenti, hanem a mezôségi, széki, felcsíki táncokat, szokásokat.

Remélhetôleg nemcsak a felszínen mozdult meg az élet Dózsagyörgyben. S a reményeknél maradva: a nagy tömegeket vonzó, látványos rendezvények szervezését ajánlott javítással (lásd az óvoda kerítését), takarítással (kultúrotthon és környéke) kezdeni.

Nagy szeretettel várnak bennünket, és a társulat is lelkesen készül a turnéra - mondta Barabás Olga rendezô. Ez nem is csoda, hisz az Ariel színház mûvészei ezúttal nem szokványos útra indulnak: a hét végén Csángóföldön turnézik az együttes.

A turné körülményeirôl Barabás Olga elmondta, hogy a klézsei székhelyû Csángóföldi Oktatási Program vezetôje, Hegyeli Attila hívta meg a társulatot. A Program a csángó gyerekek magyar nyelven történô oktatását vállalta fel, ennek alapján történt a meghívás. - Nagyon szegényes a csángóföldi (magyar) kulturális élet. Azt hiszem, eddig mindössze egy bábelôadást láttak az ott élô gyerekek. A Ludas Matyit visszük el, a mû az iskolai programban is benne van, és a gyerekek elôre készülnek az elôadásra: újraolvassák, megbeszélik. De nem csak elôadással lepjük meg ôket. Nagy az igény a magyar nyelvû gyerekkönyvekre, szépirodalomra, amelybôl ott igencsak híján vannak, ezért három hónapig tartó gyûjtési akciót szerveztünk: meghatóan nagy könyvadomány gyûlt össze - egy kisebb könyvtárra való. Ezúttal is meg szeretnénk köszönni az adakozók nagylelkûségét. A könyveket a csángóföldi programszervezôknek adjuk át, ôk osztják szét az intézmények, gyerekek között.

A turnén négy elôadást fogunk tartani, Pusztinán, Somoskán, Külsôrekecsinen, Magyarfalun játszunk majd, és reméljük, hogy tartós kapcsolat alakul ki a csángóföldiek és az Ariel színház között. Minden esély megvan arra, hogy barátságok szövôdjenek, hiszen családoknál leszünk elszállásolva és nagyon várnak már minket, a társulat pedig kíváncsian és reményteljesen néz az utazás elébe. Barátságos, kedves hétvégére számítunk és reméljük, hogy a késôbbiekben több elôadással is ellátogathatunk Csángóföldre - zárta szavait Barabás Olga.

Korok, stílusok, mûfajok tekintetében gazdag mûsorral - Beethoven-, Brahms-, Enescu-, Csajkovszkij-, Mozart- illetve Gershwin-mûvek: zenekari darabok, rapszódiák, nyitányok, versenymûvek - tért haza az elmúlt héten spanyolországi hangversenykörútjáról a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara és két hangszeres elôadó: Mihai Ungureanu zongora- és Cristina Anghelescu hegedûmûvész.

- Nagyon örülök hogy négy-öt év után ismét abban az országban turnézhattunk és gyarapíthattuk külföldi hallgatótáborunkat ezúttal Shinya Ozaki, a filharmónia állandó karmestere vezetésével - mondta Vasile Cazan, a filharmónia mûvészeti igazgatója.

Különösen nagy sikernek örvendett a Gershwin-mûsor, illetve Cristina Anghelescu hegedûmûvész közremûködése. Nem a zenekar tagjainak, nem a koncertmesternek vagy Ozaki mesternek az elfogultságáról van szó. Szimfonikusaink nívós szereplésérôl adnak hírt a különbözô helyi - nyolc városban léptek fel - lapok, a sajtó. Ami reményeink szerint utóbb az impresszáriót is arra késztetheti, hogy ismét a marosvásárhelyi filharmóniával szervezzen turnét.

Újból megrendezzük - immár ötödik alkalommal - Székely-udvarhelyen a színészvetélkedôt. A Míves Emberek Sokadalma zárónapján sorra kerülô versenyre magukat fiatalnak érzô színészeket várunk egyszemélyes ötpercesekkel. Lehet próza, vers, monológ, ének, pantomim, bármi, aminek köze van a színjátszáshoz. Az ötperceseket rangos zsûri - Bereményi Géza, Kossuth-díjas író, rendezô, Mispál Attila filmrendezô, Szûcs Katalin Ágnes színikritikus - és a közönség fogja díjazni. A zsûri legjobb nôi, illetve férfi alakítás díjat ad ki, amelyért 60-60.000 Ft jár és egy különdíjat 30.000 Ft. értékben. A közönségnek is meglesz a maga kedvence, ezért a díjazott 30.000 Ft jutalmat kap.

A jelentkezôket július 17-ére, szombat estére várjuk, amikortól hétfô reggelig teljes ellátásban részesülnek. 18-án, vasárnap reggel minden résztvevô próbalehetôséget kap a helyszínen, a Székelytámadt vár udvarán felállított színpadon. A vetélkedô aznap este 20.30-kor kezdôdik.

Jelentkezni telefonon: 0040-744-593-192; 0036-305-524-249; 0040-266-210-682, illetve e-mailen: office@artera.ro lehet július 4-ig.

Horváth Károly Artera Alapítvány
mûvészeti vezetô - Veszprém

Lapozó

Egy dolog biztos. Román testvéreink valamit irigyelnek tôlünk. Az egységet! A századokon átívelô, mindig megtartó erôt: az egységet. Hát ez az, amit ôk szeretnének megbontani. Erre mi kell vigyázzunk, hogy ez ne sikerüljön nekik. Semmiképpen! (Nagy András) * A táltos bort öntött a vérhez, loccsantott belôle a földre, majd néhány csöppet a szélrózsa minden irányába. Aztán a vezéreknek nyújtotta a kupát, és sorra mindegyik ivott belôle. * A mai naptól kezdve - mondta hangos szóval a táltos - minden magyar, minden hun és minden kabar egy nemzetté váljék, mint ahogy eggyé vált a vér ebben a kupában. (Wass Albert) * Értük tartsd a magasba büszkén szent koszorúdat / Hunnia, s adj babérkoszorúd szentelt levelébôl / azoknak is, akik kihoztak újra a fényre. (Pakó Benedek) * Emlékszem egy esetre, mikor egy Szatmár környéki ikerpárt temetett el édesapám pár nap különbséggel, akiket jól ismert, mert már régóta segítettek minden temetésnél. Szép szál, pirospozsgás, kedves fiúk voltak, a tífusz végzett velük is, édesapám aznap sírva jött haza a temetésrôl. Egy jó hét múlva a két fiú édesanyja érkezett csomaggal, tele reménységgel; mikor sorra került és az ô nevüket mondta, édesapám szó nélkül, ájultan fordult le a székrôl. (Lôrincz Ildikó) * Vajon mikor érik meg azt az idôt a városban lakó, sok évszázados iskolai múlttal, hagyományokkal rendelkezô magyarok és szászok, hogy nekik is újból legyenek nevezetes személyeikrôl elnevezett önálló felekezeti iskoláik? A régi, egyházak által fenntartott és mûködtetett felekezeti iskolákat 1948 augusztusában államosították, s azok azóta is állami tulajdonban vannak. (Bíró Donát) * Bolyai János forradalma abban áll, hogy a matematika történetében elôször alkotott egy olyan ellentmondásmentes zárt logikai rendszert, a nemeuklidészi geometriát, mely nincs közvetlen kapcsolatban a valósággal. Megalkotása a fizikai valóságból indul ki, ami önálló matematikai elméletté vált, lehetôvé tette, hogy matematikusok, fizikusok, számítástechnikusok és mások felhasználják, alkalmazzák a problémák megoldásában. (Sárkány Ernô) * Felötlik bennem a gondolat, hogy ha most elmennék abba a faluba, s magyarul kezdenék kampányolni - mondjuk, az RMDSZ-nek -, vajon most is tapsot kapnék vagy füttykoncertet? Biztos az utóbbit, mert hol vannak már azok a nagy bajuszú öreg bácsikák, akik még emlékeztek arra, hogy "Ferenc Jóska táborában két szál majoránna..." Ötvenkét esztendô telt el azóta, hideg szelek fújtak, s elhervadt a majoránna. (Darvas Ignác) * Tavaly, pünkösd szombatján is elzarándokoltam Csíksomlyóra. A külsôségek ellenére mindenki vitt valamit a lelke mélyén: hálát, kérést, köszönetet, vagy csak mentünk, mert úgy éreztük, menni kell. Mentünk, mert Csíksomlyó csak egy van számunkra, és amit ott érezhettünk, az is egyedi itt, a földi életben. (Csiszér Imre) * Április 14-én, az ünnep utáni elsô napon, Lazar Nicolae vezérigazgató és Lazar Cornel kereskedelmi igazgató - a tulajdonos fia - két óra gondolkodási idôt adnak az alkalmazottaknak: vagy kérik munkaszerzôdésük felbontását közös megegyezés alapján, és akkor megkapják a munkanélküli segélyt, vagy a belsô fegyelem megsértése miatt fogják ôket elbocsátani. Az utóbbi esetben nem jogosultak a segélyre. (Fábián András Gy.) * Enyém e nyelv, e dal! / Szent örökség nékem, / Ôáltala hajlok / A szívedre, népem. (Kajcsa Jenô) * (SZÁSZRÉGEN ÉS VIDÉKE, 2004. május)

Fennáll a veszély, hogy az egészségkárosító hatások szempontjából a XXI. században az elhízottság lesz az, ami a XX. században a dohányzás volt - figyelmeztetett David Byrne, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelôs tagja.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusban tartott éves közgyûlésének egyik fô témája az egészséges táplálkozás és a testmozgás népszerûsítésére irányuló világméretû stratégia volt. A programot a WHO az ENSZ egy másik szakosított szervezetével, az Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezettel (FAO) közösen valósítja meg.

Byrne szerint a két szervezet által kezdeményezett stratégiát riadókészültség elrendeléseként kell értelmezni. Az egészségtelen, kiegyensúlyozatlan táplálkozás és a mozgásszegény életmód ugyanis idôzített bombaként mûködik, az elhízottság terjedése pedig a várható élettartam csökkenésével fenyeget.

"Az európaiak mintegy 20-30 százaléka szenved súlyfeleslegtôl vagy kóros elhízottságtól. Ha a jelenlegi irányzatok folytatódnak, nem telik bele sok idô, s a többségük ebbe a kategóriába fog tartozni. A kormányoknak, az élelmiszeriparnak, a civil szervezeteknek és a fogyasztóknak együtt kell mûködniük az egészségesebb jövô érdekében" - fûzte hozzá a biztos. Állásfoglalásában utalt arra, hogy az elhízottsággal foglalkozó nemzetközi szakértôi csoport becslései szerint a nyugati országokban az egészségügyi kiadásoknak a 2-8 százaléka már most is ezzel a jelenséggel áll kapcsolatban.

Az Európai Bizottság tavaly júliusban kezdeményezte egy olyan irányelv elfogadását, amelynek az lenne a célja, hogy a fogyasztók pontosabb és hitelesebb információkat kapjanak az élelmiszeripari terméktájékoztatókból az adott áru tápértékérôl vagy az egészségre gyakorolt hatásairól. A jogszabályt várhatóan jövôre fogadja el az Európai Parlament és a miniszterek tanácsa.

Félszáz szürkehályog- eltávolítást végeztek dr. Sisak István brassói szemész fôorvos irányításával a korszerû mûtôberendezéssel felszerelt marosvásárhelyi szemészeti mikroklinikán, amely az 1918. December 1. úton mûködik.

A látszerészeti üzleteket fenntartó Optofarm cég többmilliárdos beruházásával megvalósított létesítményben a legújabb fejlesztésûnek számító Alcon márkájú készülékkel történnek a bevatkozások. Amint Jeremiás László orvosi látszerész, optometrista, a cég vezetôje korábban ígérte, a mikroklinika felszerelése tovább folytatódik. Az utóbbi napokban a szürkehályog diagnosztizálására és eltávolítására szolgáló készülékek mellett egy Ultrascan biométeres echográffal gazdagodott a felszerelésük. E szintén Alcon márkájú készülék olyan ultrahangos szemészeti vizsgálatokra alkalmas, amit eddig romániai viszonylatban csak néhány nagyvárosban tudtak elvégezni.

Dr. Elekes Ella szemész fôorvos tájékoztatása szerint a készülékkel biometriai mérések végezhetôk, azaz ki lehet számítani a szürkehályogos, nem áttetszô szemlencse dioptriaértékét, és ennek megfelelôen, számítógépes program révén megállapítható a beültetendô mûlencse pontos dioptriaértéke is, ami jelentôs mértékben megkönnyíti a mûtôorvos munkáját. A nagyon pontos számítások alapján elvégzett mûtét nyomán a látás tökéletes élességet nyer.

A méréseken kívül az ultrahangos echográffal kimutatható a szemüregben lévô állapot, föl lehet fedezni egy esetleges daganatot, vizsgálni lehet a keringést a szemfenéki vénákban és artériákban, ellenôrizhetô a retina állapota.

Akkor is nagyon hasznos a készülék, amikor egy sérült szem törôközegei nem tiszták, s a hagyományos módszerekkel nem lehet feledni a belsô állapotokat: hogy történt-e retinaleválás vagy van-e idegen test a szemben. A koraszülött csecsemôknél is vizsgálni lehet a veleszületett betegségeket - tájékoztatott Elekes doktornô.

Elmondta továbbá, hogy a cégnél dolgozó orvoscsoportnak jó tapasztalatai vannak az ultrahangos szürkehályog-eltávolításokat illetôen. Amint korábban beszámoltunk róla, már a hályog felfedezését követôen mûteni lehet a pácienst. A bevatkozás ambulánsan is elvégezhetô, ami nem teszi szükségessé a kórházi beutalást. Az eljárás során egy pici résen avatkoznak be a szembe, s új lencsével helyettesítik a beteg lencsét, ami rövidebb vagy legtöbb hathetes idôszak alatt lehetôvé teszi a teljes gyógyulást.

A láb sérülése több októl is függ. Ezek közül kiemelkedik a "cukorbeteg láb", amely elsôsorban a cukorbetegségben szenvedôket érinti, a lábszárfekély, a visszeres láb, a hosszú ideig mozdulatlanul fekvô betegek esetében megjelenô felfekvéses fekélyes megbetegedések, a külsô sérülések vagy bôrsérülések (égések, mûtéti beavatkozások, vegyi tényezôk).

A betegek megfelelô tajékozottsága a felmerülô kockázatokról és a kiírt kezelés betartása megóvja a beteget az esetleges szövôdményektôl.

Folyó év július 2-áig tart az az "Egy ACT.ív lábért" nevet viselô kampány, amelynek célja a lábsérült betegek figyelmének felhívása az esetleges kockázatokra és annak tudatosítása, hogy csak egy kiírt, megfelelô kezelés pontos betartása védi meg ôket a szövôdményektôl. Részletes információk a 0740-308-585 vagy 021-224-3694 telefonszámokon igényelhetôk hétfôtôl péntekig 08.30-17.30 óra között. Orvos áll rendelkezésükre a kérdések megválaszolásában, aki egyben tanácsot ad a legközelebbi szakrendelô vonatkozásában is.

A láb sérülései olyan kezelést igényelnek, amely elôsegíti a sérült szövet gyógyulását és újraképzôdését, növeli a kollagénmennyiséget, biztosítva az adott terület megfelelô véráramlását. A gyógyulást és behegedést gyorsító kezelés hiánya a sérülés elterjedéséhez vagy ennek fertôzéséhez vezethet, bizonyos esetekben a láb levágását téve szükségessé.

Prof. Calin Giurcaneanu szerint: a proteinmentes vérdialízis típusú forradást elôsegítô gyógyszerek ajánlottak, amelyek elôsegítik a glükóz szövetekbe hatolását, ösztönzik a szövetek oxigénfogyasztását és molekuláris szinten hatva legyôzik a szöveti oxigénelégtelenséget.

Lábszárfekély

A krónikus lábszárfekély megjelenése összetett okoknak köszönhetô, eddig több mint 40 olyan sérülés ismert, amely a lábszár szintjén történô fekélyes megbetegedéshez vezethet. Leggyakrabban (az esetek 65-70%-ában) a fekély a bal lábszáron jelenik meg. A vérerek fekélyes megbetegedése gyakran társul a vérkeringés egyéb sérüléseivel.

A lábszárfekély megjelenését leginkább (80-90%-ban) a krónikus vérérelégtelenség idézi elô. Ami a visszeres fekély kezelését illeti, ez alapvetôen helyi - vélekedik a Colentina Kórházban dolgozó dr. Ioana Chebac orvosnô.

Visszerek

A szakemberek statisztikáinak megfelelôen a 25 év feletti nôk megközelítôleg egyharmadának volt visszérproblémája (vérérelégtelenség a láb szintjén).

A láb vérérrendszere biztosítja a vér keringését a gravitáció ellenében és a vér visszatérését a szívbe. A betegség kezdeti szakaszában a lábak nehezek, "mint az ólom" érzést keltik, a boka, majd a láb elkezd fájni, viszketni, ödémák (vízvisszatartás) jelennek meg és égô érzés jelentkezik. Ezután következik a visszerek megjelenése az erek mentén, majd megjelenik az úgynevezett visszérekcéma. Végsô fázisban megjelenik a visszérfekély, amely kezelés hiányában a láb levágásához vezethet.

Cukorbeteg láb

A "cukorbeteg láb" kifejezés magába foglalja a láb sérüléseit elôidézô fontosabb okokat, mint az idegbetegségek és vérér- megbetegedések vagy különbözô fertôzések.

A Nicolae Paunescu Intézmény keretében mûködô, cukorbeteg lábbal foglalkozó rendelôben dolgozó dr. Lawrence Nwabudike orvos szerint "a perifériás idegbetegségek megnyilvánulási formái a fájdalomérzet hiánya, zsibbadás, viszketés, görcsök, hideg- vagy melegérzet, amely általában a nyugalmi idôszakokra jellemzô. Ezután következik a fekélyes megbetegedés, az izomsorvadás, az izomgörcsök, a lábak elvékonyodása, az alsó végtagok kiszáradása és viszketése, a talp megrepedezése, a körmök alakvesztése, amíg az ujjak karmokhoz lesznek hasonlóak".

"A diabetikus vérér-megbetegedések a körforgási rendszer perifériás részeire vért szállító vérerek megbetegedését jelentik, amely révén csökken a lábak vérellátottsága. Olyan, mintha eldugult volna egy csô, és a víz már nem tud megfelelôen folyni. Az ily módon megbetegedett lábak általában hidegek, lilásak és megvékonyultak. Kiemeljük, hogy a láb semmilyen módon való megváltozása nem banális, csak ha a szakorvos vizsgálata is ezt igazolja".

Diana Georgescu

Nyár van, a kirándulások, természetjárások ideje. Erdôben, legelôn járva, illetve a fûben heverészve ki vagyunk téve a kullancsok támadásának. A nagyobb nôstények legtöbb másfél méter magas bokrokon, a másfél milliliter hímek legfennebb fél méteres magasságban tanyázhatnak. "Ha emberére talál", a rovar öt milliméter vért szív ki áldozatából, testsúlya a sokszorosára növekedik, és a bôrben marad. Miközben a vérünket szívja, a vírus, amelyet magában hordozhat, az emberi szervezetbe kerül, ahol agyhártya- és agyvelô-gyulladást okozhat. A rovar a borrelia nevû baktériumot is hordozhatja, amely az úgynevezett Lyme-kórt, az egyik leggyakrabban elôforduló idegrendszeri fertôzô betegséget idézi elô.

Jele a csípéshely körül kialakuló vörös kör, ami a baktérium szaporodása miatt növekedni kezd, s hetente egy-két centiméterrel lesz vastagabb, majd három hónap elteltével múlik el, ami nem jelenti azt, hogy a fertôzés veszélyétôl megszabadultunk volna.

A kullancsot nem szabad kézzel kiszedni, s a ragasztó, körömlakk sem megoldás. Ezekkel ugyanis csak azt érjük el, hogy mind mélyebbre hatol a bôrben, s a váladékát, nyálát a sebbe engedi ki, megtöltve azt kórokozókkal. A kullancsot a megfelelô csipesszel, körkörös mozgatással kell minél hamarabb kicsavarni, s ha a fej a bôrben maradt, azt is el kell távolítani.

Kirándulás után, különösen, ha olyan helyen pihentünk meg, ahol juhnyáj is jár, mind a saját, mind a gyerekek bôrét át kell vizsgálni, hogy eltávolíthassuk a kullancsot.

Ha a csípés helye körül észrevesszük a vörös karikát, azonnal orvoshoz kell fordulni, mivel a fertôzést a megfelelô antibiotikumos kezeléssel meg lehet szüntetni. Ha ezt nem tettük, a fertôzés nyomán látás-, valamint hallászavar, ízületi gyulladás, a bôr és a felsô zsírszövetek sorvadása, valamint éjszakai hátfájdalom léphet fel.

A férfiak közül rengeteg áldozatot szedô prosztatarák megelôzéséhez - negyvenéves kor felett - elengedhetetlen a legalább évenkénti szûrôvizsgálat!

A rendszeres szûrôvizsgálatok behívói figyelmeztetnek bennünket, ha meg kell jelennünk egy-egy rutinvizsgálaton. A nôk számára sok tekintetben megkönnyíti a megjelenést az intézményesített szûrési rendszer, de a férfiak esetében - sajnálatos módon - még nem alkalmazzák minden fontos területen ezt a módszert.

- Pedig nekik legalább olyan fontos lenne. Évente egyszer meg kellene jelenni urológus szakorvosnál, minden figyelmeztetés nélkül is. - A statisztikák alapos okot szolgáltatnak erre! A jóindulatú prosztata megnagyobbodástól a különféle súlyos szövôdményekig és a prosztata rákig sok férfi érintett különbözô mértékben. A férfiak felénél alakul ki élete folyamán a prosztatának nevezett dûlmirigy kisebb-nagyobb fokú elváltozása. Legtöbbször ez csupán kóros megnagyobbodás, de az egyik leggyakoribb rák is a prosztatát érinti, bár a megnagyobbodásnak önmagában ehhez még nincs köze.

Évente egyszer egy negyedórás vizsgálat elegendô lenne a bajok kiderítésére és megnyugtató kezelésére, az esetleges rákos daganatok idôbeni észlelésére. Ez a vizsgálat nem fájdalmas, nem drága az egészségügynek, s minden 40 éven felül férfinak igénybe kellene venni. A prosztata megnagyobbodás, a jóindulatú daganat kezelhetô, gyógyszerekkel, lézerrel, mikrohullámú eszközökkel és, ha 1-2 év alatt az állapot nem romlik, akkor nincs is további tennivaló, csak figyelni kell a jelzésekre. A gyakori vizelési inger, a vizelet nem teljes mértékû kiürülése, a sok éjszakai felkelés, a bennmaradó folyadék pangása mind-mind figyelmeztetô jel. A nem kezelt betegnél krónikus gyulladás, vesepanaszok, véres vizelet léphet fel és elhanyagolt esetben már csak a mûtét kerülhet szóba.

A prosztatagondok nem kifejezetten az idôskor jellemzôi. Negyven év felett már minden ötödik férfinél megfigyelhetôk ilyen panaszok, a 65-79 éves korosztály esetében pedig már 42,8 százalék az érintettség.

Keringenek a férfiak körében olyan téveszmék, hogy a gyakori nemi élet megvéd ezektôl a bajoktól, de az orvostudomány ezt nem támasztja alá. Az viszont tény, hogy az elhanyagolt prosztata bajok potenciazavarokat okoznak. Tehát egy okkal több, hogy minden férfi igénybe vegye évente egyszer a nem kötelezô, de saját érdekében fontos szûrési lehetôséget.

Leopold Györgyi

Az utóbbi húsz esztendôben az orvosok a szívinfarktus és a vele kapcsolatos megbetegedések elleni harcukban a vér "rossz" LDL-koleszterinszintjének csökkentésére helyezték a hangsúlyt. Napjainkra azonban új elgondolással egészíthetô ki ez a koncepció: a "jó" HDL- koleszterinszintjének gyógyszerek segítségével történô emelésével.

Eddig a szív- és érrendszeri megbetegedések és az azok következtében bekövetkezô halálesetek számát a vérnyomás javításával és koleszterinellenes kezeléssel legfeljebb 40 százalékkal lehetett csökkenteni.

Ezzel szemben a "jó" HDL-koleszterin úgy mûködik, mint "szállítóeszköz", azaz részt vesz az érelmeszesedésért felelôs LDL-vérzsiradék lebontásában. Ez az oka annak, hogy olyan emberek, akik vérében magas a "rossz" LDL- koleszterinszint, csak ritkán betegednek meg szívinfarktusban, ha ugyanakkor magas a HDL-koleszterinszintjük is. Ebbôl indultak ki az új gyógyszer kifejlesztésében.

A mesterséges HDL-koleszterint hetenként egyszer, hat-nyolc héten keresztül infúzióval juttatják a páciens vérébe, és az eddigi ismeretek szerint a "jó" koleszterin segítségével elérhetô a véredények falára lerakódott "mészréteg" néhány százalékos csökkentése.

A Pfizer gyógyszergyártó cég ezzel egyidejûleg egy másik eljárás, az úgynevezett ETC-588 kifejlesztésén is dolgozik. Ennek lényege az, hogy kis phospholipid gömböcskét juttatnak infúzióval a vérkeringésbe, amely azután szivacshoz hasonlóan felszívja az érfalakra lerakódott koleszterint, majd miután teljesítette feladatát, a véráram segítségével eljut a májba és azon keresztül távozik a szervezetbôl.

Mészáros Ernô meteorológus elôadása

Mészáros Ernô

meteorológus, a földtudomány doktora

Mészáros Ernô egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karának meteorológus szakán végezte, 1970-ben elnyerte a földtudomány doktora címet. 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezô, majd 1990-ben rendes tagjává választották. Jelenleg a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke. 1992 óta a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszékének egyetemi tanára. Hosszú évekig a Meteorológiai Világszervezet környezeti szakértôje, a világszervezet légszennyezôdés-mérési budapesti oktatási központjának vezetôje. Kutatási területe a környezettudomány, ezen belül a levegôkémia.

A Föld a Naprendszer bioszférával rendelkezô, ún. lakható bolygója. Az élet keletkezését a Föld Naptól mért távolsága és nagysága tette lehetôvé. Kialakulása után a bioszféra kölcsönhatásba került a geoszférákkal, és fontos szerepet játszott abban, hogy a magasabb rendû, bonyolultabb élet feltételei megteremtôdjenek. Így létrejöttek bolygónk különleges tulajdonságai, amelyek alapvetôen különböznek a Naprendszer többi bolygóján uralkodó állapotoktól. A Föld jelenlegi képének formálását idônként váratlan, kozmikus események is befolyásolták.

A víz a Földön mindhárom fázisban elôfordul, és a földi környezet legfontosabb összetevôjét jelenti. Nélkülözhetetlen volt az élet keletkezéséhez, és elengedhetetlen a jelenlegi bioszféra fenntartásához. Az óceánok kitüntetett szerepe egyrészt abban áll, hogy a bioszféra nagy része ma is itt található, másrészt az óceánok párolgása szolgáltatja a szárazföldi élet számára az édesvizet. Az óceánok tehát meghatározó szerepet játszanak a víz körforgásában. A felszíni párolgással innen indul a víz körforgása, majd a folyók vízszállításával, illetve az óceánokba hulló csapadékvízzel itt is zárul.

A csapadékkal, a folyóvízzel azonban a vizen kívül számos más anyag is érkezik az óceánokba, amelyek - legalábbis idôszakosan - a tengeri üledékbe kerülnek. A körforgása során az óceánokban minden elem megfordul hosszabb- rövidebb ideig. Az óceánokba kerülô különbözô ionok miatt sós a tengervíz. Átlagos sótartalma 3,5 tömegszázalék körül ingadozik. A só jelentôs része nátrium-kloridból, kisebb része magnézium- kloridból, magnézium-szulfátból, illetve egyéb anyagokból áll.

Ha valami különleges bolygónkon, akkor az a légkör. Ez a levegônek nevezett gázkeverék ugyanis messze van a fizikai-kémiai egyensúlyi feltételektôl. Az erôsen oxidáló közegben redukált állapotú gázok (pl. metán) is elôfordulnak. A redukált állapotban lévô gázok relatív koncentrációja ugyan kicsi (ún. nyomgázok), ennek ellenére számos légköri folyamat szabályozásában aktívan részt vesznek. Ha a fô légköri összetevôket, azaz nitrogént és oxigént tartalmazó gázkeveréket vízfelszínnel hoznánk érintkezésbe egy laboratóriumban, és a rendszert megvilágítanánk a napsugaraknak megfelelô sugárzással, akkor az oxigén lassan oxidálná a nitrogént, és a két elem egyensúly esetén a vízbe kerülne nitrát formájában. Ezzel szemben jelenleg a két elem a légkörben fordul elô egymás mellett. Az egyensúlytól való eltérés, más szavakkal a rendezettség fenntartása tipikusan az élô szervezetek tulajdonsága. Ilyen alapon jutott el Lovelock angol kutató ahhoz a filozófiai mélységû gondolathoz, hogy légkörünk tulajdonképpen a bioszféra része.

Mind a nagy, mind a kis légköri nyomással rendelkezô Vénusz, illetve Mars légkörét elsôsorban szén-dioxid építi föl. A Vénusz a Naphoz kb. 28%-kal közelebb van, mint a Föld. Ráadásul a nagy mennyiségû szén-dioxid jelentôs üvegházhatást okoz, ami a hômérséklet emelkedéséhez vezet. Ha a Vénuszon és a Földön a szénmolekulákat összeszámolnánk, akkor meglepôen hasonló értéket kapnánk. A Vénuszon azonban a szén a légkörben mint szén-dioxid van jelen, míg a Földön elsôsorban az üledékes kôzetekben karbonátok formájában található . Az eltérést a hômérséklet különbsége (és a bioszféra) okozza. 300sC- nál magasabb hômérsékleten ugyanis a szén- dioxid, alacsonyabban a karbonát a szén egyensúlyi formája.

A földi légkörben lévô molekuláris oxigén a bioszféra terméke. A növények, mint ismeretes, a Nap energiáját felhasználva vízbôl és szén-dioxidból fotoszintézissel szénhidrátokat állítanak elô. Az oxigén jelenléte alapvetô jelentôségû: oxidációval (égéssel) lehetôvé teszi az energiatermelést. Így az állatok és az ember légzéssel és szénhidrátok felvételével visszanyerik azt az energiát, amelyet a növények a napenergiából felhasználtak. Másrészt az oxigén részt vesz az elhalt élô anyag elbontásában - arról már nem is beszélve, hogy az ember az energiát a fa, illetve fosszilis tüzelôanyagok elégetésével termeli.

A talajok jellemzésére többféle definíció született. Az egyik a talajok keletkezési mechanizmusán alapul. Eszerint a talaj a Föld legkülsô mállott kérge, amely az egymással kölcsönhatásban lévô különbözô környezeti szférák (litoszféra, hidroszféra, légkör, bioszféra) zónájában a talajképzôdési folyamatok hatására alakult ki. A rendszerelméleti megközelítés szerint a talaj egy élô és élettelen alrendszerbôl álló önszabályozó rendszer, amelynek két alrendszere maga is több részrendszerbôl épül fel. Így a biológiai (élô) alrendszert az élô szervezetek sokasága, míg az élettelen alrendszert szerves és szervetlen vegyületek, ásványok, valamint ásványokból és szerves anyagokból álló bonyolult vegyületek alkotják. Az élettelen alrendszer komponensei mindhárom fázisban, illetve vízben oldott állapotban is elôfordulnak.

Mindkét definícióból következik, hogy élô szervezetek nélkül nincs talaj, illetve élôlények élettelen környezetük nélkül talajt nem képezhetnek. Ez azt is jelenti, hogy a Földön talaj csak a szárazföldi bioszféra meghonosodása óta, vagyis mintegy 400 millió éve létezik.

A talaj a szárazföldi növények alapvetô éltetô közege. Ebbôl következik, hogy biztosítja a szárazföldi növényevô állatok (ezen keresztül a ragadozók) létezését, valamint az ember egyik legfontosabb tevékenységét, a mezôgazdasági termelést. Számunkra a talaj a legfontosabb erôforrások egyike, amely feltételesen megújuló és megújítható. Ellentétben azonban a megújuló erôforrásokkal (pl. napenergia) a mezôgazdasági talaj megújulása nem megy végbe önmagától, hanem az ember aktív tevékenységét követeli meg. A talaj és környezete között állandó anyag- és energiacsere folyik, a talaj raktározza a növények számára a hôt, a vizet és a tápanyagokat.

A 6370 km átmérôjû Föld réteges szerkezetû. A legbelsô, a legnehezebb földi elemekbôl álló magot a köpeny borítja. A köpeny felsô részén helyezkedik el az asztenoszféra (a felszíntôl lefelé haladva kb. 100 km-nél mélyebben), amit megolvadt képlékeny anyag alkot. Az asztenoszféra fölött helyezkedik el a litoszféra, ennek felsô, 10-40 km-es rétegét nevezzük földkéregnek. A litoszféra hatalmas lemezekbôl áll, amelyek mozognak, csúsznak az alattuk fekvô asztenoszférán. A lemezek mozgásának sebessége elérheti az 1 cm/év értéket. A lemezek mozgását, az ún. nagy földi dinamikát az óceáni hátságoknál feláramló forró magma hozza létre, amelynek szétáramlása a lemezeket mozgásra készteti. Ebbôl a szempontból a legismertebb az Atlanti-óceáni hátság, amelynek egyes részei (pl. Izland) kiemelkednek az óceánok vizébôl. Bár vulkanikus tevékenység az óceáni hátságoknál is megfigyelhetô, vulkánok és földrengések elsôsorban a lemezek találkozásakor keletkeznek, amikor az egyik lemez a másik alá süllyed. Két óceáni lemez találkozásakor bármelyik a másik alá süllyedhet, egy óceáni és egy szárazföldi lemez találkozásakor mindig az óceáni lemez bukik alá. Ha viszont két kontinentális lemez ütközik, akkor hatalmas gyûrôdések, hegységek keletkeznek, mint például az Alpok és a Himalája, amelyek a földtörténet nem is olyan távoli idôszakában az európai és afrikai, illetve az indiai és eurázsiai lemezek összeütközésekor keletkeztek. A lemezek mozgása miatt a múltban változott a szárazföldek elhelyezkedése. Ugyanakkor a szárazföldek területének összege változatlan maradt.

A Naprendszerben számos bolygónak van égi kísérôje, holdja. Így tehát semmi különös sincs abban, hogy a Föld sem kivétel. Van azonban valami, ami a mi Holdunkat a Naprendszerben egyedülállóvá teszi: a bolygójához viszonyított nagysága, illetve tömege. Gondoljuk csak el, a kis Föld kísérôje körülbelül akkora, mint a Naprendszer óriásának, a Jupiternek a legnagyobb holdjai. Ebbôl következik, hogy a Föld és a Hold között igen jelentôs a dinamikai kölcsönhatás, ami a Föld egész fejlôdését lényegesen meghatározta, és ami a földi élet, pontosabban az éghajlat szabályozásában ma is alapvetô.

Közismert tény, hogy a Föld forgástengelyének a keringési pálya síkjára merôleges irányhoz viszonyított dôlése okozza az általunk megszokott évszakok szabályos váltakozásait. A dôlési szög jelenleg 23,50. Ez a dôlés az elmúlt kétmillió év alatt némileg módosult (?1,30), befolyásolva a jégkorszakok és meleg idôszakok változását. Lényegében azonban a Föld története során állandó maradt, mint ezt az éghajlatra vonatkozó geológiai leletek bizonyítják. A modellszámítások eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy a többi Föld típusú belsô bolygó (Merkúr, Vénusz, Mars) tengelydôlése a múltban kaotikusan változott, míg a külsô óriásbolygók (Jupiter, Szaturnusz, Neptunusz és Uránusz) tengelyferdesége sokkal állandóbb volt. A numerikus vizsgálatokból az is következik, hogy a Hold nélkül a Föld tengelyének dôlése 0 és 850 között kaotikusan változna. A jelenlegi dôlésszög a bioszféra szempontjából optimálisnak mondható.

A kérdést azt teszi még érdekesebbé, hogy a szakemberek között egyre inkább elfogadott az a nézet, hogy a Hold, a Föld és egy közel Mars nagyságú égitest összeütközése útján jött létre valamikor a Naprendszer születésének hajnalán. Az összeütközés miatt az éppen megszületett Földbôl hatalmas tömeg szakadt le, amelybôl a Hold keletkezett. Az ilyen összeütközések
"véletlenszerû" eseményeknek tekinthetôk. Vajon egy véletlen égi katasztrófa segítette elô, hogy a Föld az élet számára alkalmassá váljék?

A Föld 4,6 milliárd évvel ezelôtt alakult ki. Ez alatt az idô alatt a földi környezet jelentôs változásokon ment keresztül. Így mintegy 4 milliárd évvel ezelôtt létrejöttek az óceánok és a szárazföldek, 3,8 milliárd éve az elsô egysejtû élôlények, baktériumok. Az egysejtûek az óceánokban több mint 2,5 milliárd éven keresztül az egyedüli élôlények voltak. Az elsô puhatestû többsejtûek az óceánokban 1 milliárd évvel ezelôtt keletkeztek. Mintegy 600 millió évvel ezelôtt az óceánokban forradalmi változások kezdôdtek: kialakultak az elsô szilárd vázas élôlények. A fotoszintetizáló élôlények anyagcseréje következtében a légkörben egyre több oxigén gyûlt össze, majd mintegy 400 millió éve az oxigénbôl keletkezô ózon kiszûrte a Nap sugaraiból a halálos, nagy energiájú sávokat. Ez megnyitotta az utat a szárazföldi élet számára. Az elsô szárazföldi élôlények a növények (mohák, harasztok) voltak, majd rövidesen a rovarok is megjelentek. A hüllôk elsô kétéltû gerincesbôl származtak. A Földet több százmillió éven keresztül a hüllôk uralták, amelyek minden bizonnyal az emlôsök és a madarak ôsei voltak. 65 millió évvel ezelôtt a hüllôk nagy része (pl. dinoszauruszok) kihalt, és fejlôdésnek indultak az emlôsök. Ezzel párhuzamosan a növényvilágban uralkodóvá váltak a virágos növények, amelyek szaporodásában a rovarok fontos szerepet játszanak. A fejlôdés kb. 5 millió éve az emberszabásúak kialakulásához vezetett, majd megjelentek az elôemberek, és mintegy százezer éve a mai, gondolkodó ember, a Homo sapiens. Közben - ahogy már utaltunk rá - a lemeztektonikus mozgások hatására mozogtak a szárazföldek, hidegebb és melegebb periódusok váltogatták egymást.

A környezet az élô szervezeteket körülvevô élô (bioszféra) és élettelen (légkör, talaj, hidroszféra) földi tartományok együttes rendszere. Az élôvilág és környezete állandó kölcsönhatásban van, folytonos energia- és anyagcsere zajlik köztük. Az élôlények közül különösen fontos számunkra az emberi faj, amely tevékenységével a környezet alakítójává vált. Ebben fontos szerepet játszott mintegy tízezer éve a letelepedéssel együtt járó mezôgazdasági forradalom, amely a felszín átalakításával, a talajok energia- és anyaggazdálkodásának megváltozásával, a növény- és állatvilág sokféleségének csökkenésével járt. Az ember különösen az 18. századtól induló ipari forradalom után lett a környezet alakítója, amikor az energiatermelés, és ennek köszönhetôen az ipari produkció alapvetô tevékenységgé vált.

Korunkban az ember hatalmas földi anyagmennyiséget mozgat meg, alakít át, és a fölösleges termékeket a levegôbe, a talajba, a felszíni vizekbe és az óceánokba bocsátja. A mezôgazdasági és élelmiszertermelés érdekében befolyásolja a természetes szárazföldi bioszférát (pl. erdôirtások), a talajok anyag- és hôforgalmát, valamint halászattal a folyók, a tavak és az óceánok élôvilágát. Mindez a nagyvárosokban élô emberek egészségének romlásához, a talaj és a természetes vizek sav- és nitráttartalmának növekedéséhez, az ivóvíz minôségének csökkenéséhez, végsôsoron nem kívánt éghajlatváltozásokhoz és az élôvilág elszegényedéséhez vezet.

Az emberi hatások közül különösen fontosak a globális változások, amelyek az egész bolygót érintik. Így a légkörben földi léptékben növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja, amit elsôsorban az energiatermelés okoz. A szén-dioxid mennyiségének növekedésével párhuzamosan valamelyest csökken az oxigén légköri szintje, ami azonban elhanyagolható mértékû. Ezzel szemben az üvegházhatású gázok, így a szén- dioxid koncentrációjának növekedése az éghajlat melegedését eredményezi.

Ákosfalván folytatják a megkezdett munkát

A kilenc faluból álló Ákosfalva községben 82 százalékos arányú gyôzelmmel választották újra Osváth Csaba RMDSZ-es polgármestert, aki folytatja az elôzô mandátuma idején megkezdett tervek kivitelezését. Miután az Országos Beruházási Alap kedvezôen bírálta el pályázatukat, idén hozzálátnak a sportpálya melletti sportterem építéséhez. A közeljövôben megkezdik a harasztkereki bekötôút aszfaltozását, amelyre a SAPARD-program keretében 20 milliárd lejt sikerült megnyerni. Szintén az útjavításnál maradva, tovább folyik a Göcs--Szövérd út javítása, amelyre újabb 3 milliárd lejt sikerült szerezni. Az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal szintén pályázat útján jutott hozzá 800 millió lejhez, amelyet iskolajavításra költenek.

Vízhálózat-felújítás Erdôszentgyörgyön

Erdôszentgyörgyön, az újonnan várossá avatott településen, az infrastruktúra felújítása vár a kilenc RMDSZ-es, két független, egy liberális és három demokrata párti taggal rendelkezô városi tanácsra, valamint Tar Endre újraválasztott polgármesterre. Legsürgôsebb a város meglévô és elavult vízhálózatának, továbbá a 30 éves csatornarendszer cseréje, amelyre a kormány beruházási alapjából 20 milliárd lejt különítettek el. A vízhálózatot a városnak azon a területein is kiépítik, ahol eddig nem volt.

Útjavítás Magyarbükkösön

A Magyarbükkös községhez tartozó falvakban - Magyarózdon, Gombostelkén és Lándoron - megkezdték az utak javítását. A munkálatokra a megyei tanács 500 millió lejt utalt ki. Ballai György, az új polgármester beszámolt arról, hogy a közeljövôben sort kerítenek a gombostelki mûvelôdési ház felújítására. A község gazdasági életének fellendítése érdekében egy téglagyár és egy kisebb fafeldolgozó üzem létesítése szerepel a polgármester tervei között.

Jogi tanácsadó

Szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba - ma délután 3 órától jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési szelvényüket, s azzal az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot, amelyben a szakember véleményét kérik.

Díjkiosztás a Nemzetiben

Ma este 7 órakor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében, a Nyolc nô címû elôadás elôtt Hunyadi László Baráti Köre Társaság ünnepélyes keretek között adja át a 2003/2004-es évadra szóló díjakat a Tompa Miklós Társulat fiatal színészeinek, egy mûszaki munkatársnak és egy nyugdíjas mûvésznek. A díjátadáson, valamint az elôadáson a nyugdíjasok és a tanulók díjmentesen vehetnek részt. A közönség többi tagjai jutányos helyárat válthatnak.

Reynolds professzor és a kaliforniai társulat Marosvásárhelyen

A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Bryan Reynolds kaliforniai professzort, színházi szakembert és a vele érkezô társulatot látja vendégül. Június 10-én, csütörtökön 11 órakor Reynolds professzor a Shakespeare szövegeirôl, How Theatre Changes Worlds címmel tart elôadást a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében. Ugyanitt este 7 órakor a professzor saját színdarabját mutatják be a kaliforniai egyetem hallgatói. A marosvá