Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Marosvásárhely lakossága döntött: Dorin Florea lesz a következô négy esztendôben is a város polgármestere. Az eredménnyel annál kevésbé lehet vitatkozni, hogy a hivatalban levô polgármester ezt a sikert döntôen a magyar választók segítségével érte el, akiknek legkevesebb egyötöde vélte helyesnek rá szavazni. Nehéz lenne megmondani, hogy magyar részrôl mi magyarázza az önpusztításnak eme demokratikus formáját, s azt, hogy az immár tizennégy éves tapasztalat ellenére miért érhet el továbbra is sikert a populizmus legvegytisztább, a demagógiának már-már mûvészi szintre emelt megnyilvánulása. Az is egyértelmû, hogy míg a magyar nemzetiségû választók esetében megszûnt az oly sokat szidott "etnikai szavazás", a román választók továbbra sem tudnak szabadulni a többségi nemzet komplexusától, a nacionalista beidegzôdéstôl, hisz az eredmények mutatják: ideológiai meggyôzôdésük, sôt józan eszük ellenére is arra a román jelöltre adták szavazatukat, aki egyedüli esélyesnek számított a választási harcban, "csak magyar ne legyen" felkiáltással. Az mindenesetre világosnak tûnik, hogy Marosvásárhely lakossága nem érett még meg az igazi demokráciára, hisz továbbra is a konfrontációt választotta az együttmûködés helyett.

Nekünk Mohács kell? Kolozsváron 12 év kellett Funar megbuktatására - jegyezte meg valaki -, Marosvásárhelyen egyelôre csak egy ciklust fejezett be a város "fura ura".

Sokat lehet vitatkozni azon is, hogy mi lett volna, ha... Az igazság az, hogy Florea az utóbbi nyolc évben (már prefektusként is) igen hozzáértôen tudott a maga vitorlájába fogni minden látványos megvalósítást és megnyilvánulást. Különösen a modern kor kevésbé mûvelt és tájékozott emberére oly nagy hatással bíró televíziót kerítette hatalmába, az egyik helyi adó kampánymûsoraiból kilométerekre kilógott a lóláb. Mindezt pedig - különösen, hogy az alpári stílus és diktatórikus hajlam ellenére, a már említett nemzeti komplexusból kifolyólag, az összrománság Florea mögé sorakozott fel - nagyon nehezen tudta (volna) az RMDSZ ellensúlyozni. Ráadásul a városi tanács a ciklus elején jóhiszemûen megpróbált együttmûködni a négy éve újonnan megválasztott polgármesterrel, s amire kiderült, hogy reménytelen esetrôl van szó, már nem tudta megváltoztatni a kialakult képet.

Most azonban már másként tevôdik fel a kérdés. Florea újraválasztása ellenére ugyanis a városi tanácsban megerôsödött az RMDSZ-képviselet. Márpedig ez az egyetlen eszköz azoknak a kezében, akik továbbra sem hisznek a melldöngetô, az ellenvéleményt nem tûrô, önzô, egyénieskedô vezetési stílusban, s amely lehetôséget biztosít a számonkérésre. És itt már rég nem román-magyar kérdésrôl, hanem a város jövôjérôl van szó.

A vasárnapi helyhatósági választások végleges és hivatalos eredményei ugyan még nem ismeretesek, de amit már tudhatunk, elegendô alap az értékelésre, az elsô következtetések levonására. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Kelemen Atillát, a Maros megyei szervezet elnökét kértük rövid értékelôre.

- Véleményem szerint nagyon jól szerepelt a romániai magyarság a helyhatósági választásokon, és számunkra nagyon fontos, hogy bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. Most már lassan-lassan ismerjük az országos arányszámokat, és ebbôl az derül ki, hogy az RMDSZ nagyon jól áll. A legutóbbi adataink szerint 150 polgármesterünk van már elsô fordulóból. 2000-ben elsô forduló után volt 110 polgármesterünk, a második után 148. Most már az elsô forduló után van 150 és még számos helyen van esélyünk, hogy második forduló után polgármesterünk legyen. Azt hiszem, hogy ez az egyetlen számadat jól mutatja, hogy milyen eredményt ért el az RMDSZ.

- Az RMDSZ céljai között voltak kiemelt fontosságú települések...

- Egyik fontos célkitûzésünket teljesítettük azzal, hogy leváltottuk Gheorghe Funart Kolozsváron. Ez, azt gondolom, nemcsak a kolozsváriak, hanem az egész erdélyi magyarság számára fontos. És persze vannak rossz eredmények is, hiszen nekem marosvásárhelyiként nyilván fájdalmas, hogy nem sikerült itt az elmúlt négy évi helyzeten változtatnunk.

Az RMDSZ számára minden település fontos, de kiemelni Kolozsvárt és Marosvásárhelyt emeltük ki.
Volt, aki azt a látszatot próbálta kelteni, különösen néhány magyarországi politikus, hogy Székely-udvarhely is ezek közé tartozik. Székelyudvarhely fontos ugyan, de ott mégiscsak magyar-magyar szembenállás van. Tehát ezt nem tartottuk kulcskérdésnek. A két kiemelt fontosságú helység közül Kolozsváron sikerült máris elérni a célt, mert Funar be sem jutott a második fordulóba. Marosvásárhelyen viszont elemeznünk kell természetesen, hogy mi történt, de úgy látom ebben a pillanatban, hogy ez nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Ha politikai kérdés lenne, azon viszonylag könnyû lenne korrigálni, meg kellene néznünk, mit végeztünk rosszul, de azt hiszem, hogy itt mélyrehatóbb elemzést kell készítenünk. Egyszerûen fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínûleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon. Ehhez kell stratégiát készíteni az elkövetkezendôkben. Nem véletlenül hangsúlyoztuk mindannyian az elmúlt években, hogy Vásárhelyre intézményeket kell telepíteni, intézményeket kell építeni, és itthon kell tartani a fiatalokat.

Én a marosvásárhelyieknek megköszönném, hogy eljöttek szavazni, megköszönném azoknak is, akik Maros megyében eljöttek szavazni. Egyébként a Maros megyei eredmények jók, meg kell mondanom, és ezért köszönettel tartozunk a magyar közösségnek. Másrészt pedig Marosvásárhely magyarságának azért mindenképpen azt üzenném, hogy az RMDSZ az elkövetkezôkben azon fog dolgozni, hogy ez a rossz eredmény Vásárhely magyarságára ne hasson ki negatívan. Meglesznek a politikai eszközeink arra, hogy ellensúlyozzuk azt, amit esetleg a polgármester vagy mások próbálnak ott tenni.

- Marosvásárhelyen nem sikerült visszaszerezni a polgármesteri széket. Ez baj, és nagyon részletes elemzésnek kell alávetni az okokat. Azt hiszem, nem a kampánnyal és nem a jelölttel volt probléma, hanem mégsem voltunk annyian, mint reméltük. Voltak, akik elmentek, voltak, akik nem jöttek haza, bizonyára volt egy bizonyos fokú átszavazás is.

- Ezzel megelôzte a kérdésemet, hogy mire vélhetô, hogy még egy második fordulóra sem futotta a marosvásárhelyi magyarságtól?

- A második forduló, úgy gondolom, keveset változtatott volna a dolgokon. A második fordulóban mindig bajba kerültünk. Az, hogy a másik fél már az elsô fordulóban gyôzött, azt mutatja, hogy a románság jobban felmérte az érdekeit, jobban tudta, hogy mit akar, s ennek megfelelôen, következetesebben cselekedett.

- Hogyan szerepelt az RMDSZ a megyében?

- A marosvásárhelyi tanácsban is meg fogjuk tartani a többségünket, és a megyében is mindenképpen a legerôsebb politikai szervezet maradunk. Meg kell próbálni ezt kihasználni, és a javunkra kamatoztatni. Azt hiszem, hogy azért nagyon oda kell figyelni mind a városi, mind a megyei tanácsban végzett munkára. Nagy feladatok hárulnak az RMDSZ-re.

- Meglehetôsen éles és hellyel-közzel útszéli meg törvénytelen eszközöket is bevetô kampány után, véleménye szerint milyen lesz az RMDSZ-tanácsosi frakció és a hivatalában
maradt Dorin Florea viszonya? Lehet-e normalizálni valamiképpen?

- A viszony mindig két vagy több rész kapcsolatát jelenti. Egyedül az ember nem viszonyul semmihez, csak az abszolút semmihez. A viszonyhoz partnerre van szükség. Én bízom abban, hogy valamilyen módon meg kell találni a közös hangot, mert a munkának mennie kell. Nem elképzelhetô az, hogy egyáltalán ne legyen kommunikáció a két fél között. Bár azt már tudjuk, hogy Dorin Floreával nehezen lehetett együttmûködni az elmúlt négy évben is. Remélem, hogy nem egyfajta Funar típusú polgármester van kialakulóban Marosvásárhelyen. Az RMDSZ részérôl - ez számomra evidencia -, hogy sokkal fegyelmezettebben kell dolgozni ezentúl, hiszen a mozgásterünk lehet, hogy beszûkült. És egy ilyen beszûkült mozgástérben sokkal fegyelmezettebbek kell legyenek a politikai koreográfiák is.

Természetes, ilyen esetben a világ nem áll meg. Én nagyon megköszönöm annak a több mint negyven százaléknyi marosvásárhelyi lakosnak, hogy rám szavaztak. Megköszönöm mindenkinek a bizalmát. Igyekeztem megfelelni ennek a feladatnak. Úgy gondolom, jó kampányt folytattunk és köszönet illeti mindazokat, akik mellém álltak.

Ha a polgármesteri széket el is vesztette az RMDSZ Marosvásárhelyen, gyôzelemként könyvelheti el, hogy tizenkét tanácsosi mandátummal többséget szerzett a városi tanácsban. A végleges adatok szerint tanácsosi mandátumhoz jutott még négy román párt és egy román független jelölt.

A municípiumi választási iroda adataiból kiindulva Marosvásárhelyen 133.667 személy volt szavazásra jogosult, közülük 86.875-en járultak az urnákhoz. Az érvényes szavazatok száma ennél kevesebb, 83940 volt, 2.935 szavazatot érvénytelenítettek.

A helyhatósági választási törvény értelmében kettôvel csökkent a tanácsosok száma a városban, így a következô négyéves mandátumban 23 városi önkormányzati képviselô dönt majd a város sorsáról. A szavazatok elsöprô többségét az RMDSZ szerezte meg: 35.134-en szavaztak a tanácsosi listára, így többségi frakciót képes alakítani a szövetség. A többi párt illetve független jelölt a következô szavazatszámot szerezte meg: a Szociáldemokrata Párt 10.059, a Nagyrománia Párt 9.982, a Román Nemzeti Egységpárt 6.279, Doru Mihai Opriscan 5140, a Nemzeti Liberális Párt 4.438, a Demokrata Párt 2.829, a Román Humanista Párt 2.636, az Új Generáció Párt 1.893, Ráduly Levente 1.347, Ölvedi Zsolt 961, a Román Ökológus Párt 740, Románia Újjáépítéséért Szövetség 548, a Keresztény Nemzeti Parasztpárt 500, a Román Munkáspárt 450, a Romániai Szociáldemokrata Párt 434, a Népi Akció Pártja 242, a Romániai Ruténok Kulturális Szövetsége 170, a Nemzeti Kereszténydemokrata Párt 158 szavazatot. A leadott érvényes szavazatok 5 százalékát, a tanácsba való bejutási küszöböt 4.197 szavazat jelentette, amit a független jelöltek közül mindössze Doru Mihai Opriscannak sikerült megszereznie.

A végsô eredmények alapján tehát a marosvásárhelyi tanácsban négy politikai alakulat képviselôi lesznek jelen: az RMDSZ 12, a PSD 3, a PRM 3, a PUNR 2, a PNL 2, valamint Opriscan Doru Mihai független jelölt. Lapzártig nem kaptunk információt arról, hogy a választások eredményei ellen óvást nyújtottak volna be.

Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje értékelte a helyhatósági választások lefolyását Maros megyében. Az általa aláírt közlemény szerint a Pro Demokrácia Egyesülettel közösen 80 megfigyelôjük követte figyelemmel a választások menetét.

Megállapították, hogy több szavazólapról hiányzott az ellenôrzô pecsét; * a megyei tanácsosok szavazólapjának a belseje nem volt rögzítve; * két szavazóirodából eltûntek bélyegzôk; * egyik szavazóirodában jelezték, hogy a szavazófülkében levô jelöltnek egy másik fülkébôl adtak át szavazólapokat; * három helységben alkoholt osztottak ingyen a választóknak; *nem minden igénylôhöz vittek ki mozgóurnát; * egy helységben a polgármesteri hivatal gépkocsija választási plakátokat sétáltatott a választások napján; * két szavazóirodában az urnákat a megmaradt szavazólapok annulálása elôtt felnyitották; * egy szavazóirodában délután 2 óráig választói kártyával is szavazhattak; * egy körzetben egy csoport fiatal megkapta azoknak a listáját, akik nem mentek el szavazni, és házhoz mentek (etnikai alapon kiválasztva a személyeket), hogy mozgósítsák ôket; * a szavazásra vonatkozó utasításokat csak román nyelven függesztették ki; * két szavazókörzetben megnehezítették a megfigyelôk munkáját.

Az emberjogi szakértô szerint ezek a rendellenességek nem voltak befolyással a szavazás eredményére.

A polgármesteri székért versenybe szállt nyolc jelölt közül Dorin Florea független jelöltre adta voksát a marosvásárhelyiek többsége, aki ezáltal újabb négy éven át igazgatja a város sorsát. Nála 13.931 szavazattal kapott kevesebbet az RMDSZ jelöltje, Kelemen Atilla.

A marosvásárhelyi polgármesteri székért indított versenyben másodszorra szenvedett vereséget az RMDSZ. Míg 2000-ben alig néhány szavazaton múlott Fodor Imre megválasztása, ezúttal közel tizennégyezer szavazat elônyre tett szert Dorin Florea, aki a 85.892 leadott érvényes szavazatból 48.556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34.625-ön szavaztak, 509-cel kevesebben, mint a városi RMDSZ-tanácsosi listára.

A többi polgármesterjelölt összesen 2711 szavazatot szerzett. A Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Teodor Giurgea 902-t, a Demokrata Párt képviselôje, Lavinia Sandru 757-et, a Humanista Párt képviseletében Silviu Morariu 407-et, a Népi Akció pártjának jelöltje, Havrilet Niculae 142-t, és az Új Generáció Pártja által indított Borsan Doru 355-öt.

A megválasztott polgármester hétfô reggel újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az elkövetkezô négy évet Marosvásárhelyen a románok és magyarok együttes, a normalitás, az európaiság építése érdekében tett erôfeszítése jellemzi majd. "Az európaiságot nem elég meghirdetni, tenni kell érte. Mi európaiságból Marosvásárhelyen már levizsgáztunk". A volt ellenfeleinek nem üzen semmit, "hiszen a politikusoknak meg kell érteniük, hogy mindenféle személyes ambíciók fölött kell álljanak, fôleg itt, Marosvásárhelyen". Terveirôl szólva azokat említette, amelyeket a városlakók jónak találtak 2003-ban: a terelôutakat, lakónegyedeket, a Poklos-patak befedését. - Együtt kell büszkék legyünk azért, hogy marosvásárhelyiek vagyunk - jelentette ki Dorin Florea.

A kolozsvári polgármester-választáson Ioan Rus (SZDP) a szavazatok 40,1 százalékát, Emil Boc (NLP-DP) a voksok 33,1 százalékát szerezte meg, Gheorghe Funar (NRP) 22,1 százalékkal a harmadik helyen végzett, derül ki az elsô választási forduló végleges adataiból, amelyeket a Kolozsvári Választási Iroda hozott nyilvánosságra.

A június 20-i második fordulóban Rus és Boc mérkôzik meg a polgármesteri székért.

A városi önkormányzati helyekért folyó versenyben az NLP-DP szövetség 29,5 százalékot szerzett, majd következik az NRP (20,8%), az SZDP (20,5%) és az RMDSZ (19%).

Az 5 százalékos bejutási küszöb alatti eredményet elért pártok szavazatainak elosztását követôen megállapították a négy politikai alakulatnak járó mandátumok számát is.

A 27 városi önkormányzati képviselôi mandátumból kilencet kap az NLP-DP szövetség, hatot- hatot az NRP, az SZDP és az RMDSZ.

Petru Filip (DP) jelenlegi polgármester és Bíró Rozália (RMDSZ) kerültek a polgármester- választás második fordulójába Nagyváradon, derül ki a városi választási iroda összesített adataiból.

A végleges adatok szerint Petru Filip a szavazatok 47,73 százalékát szerezte meg, Bíró Rozália 20,66 százalékot kapott. A harmadik és negyedik helyen Cornel Popa (NLP) és Mihai Bar (SZDP) végzett 12,22, illetve 11,44 százalékkal.

A városi önkormányzatban a DP tíz mandátumot szerzett 32,97 százalékkal, az RMDSZ hét tanácsosi helyet 22,74 százalékkal, az NLP négy mandátumot 13,59 százalékkal, az SZDP három mandátumot a szavazatok 11,78 százalékával, míg az NRP egy tanácsosi helyet szerzett 6,19 százalékkal. A szavazatok újraelosztása után az SZDP és az NRP kapott még egy-egy tanácsosi helyet.

Az RMDSZ és az SZDP jelöltje mérkôzik meg a polgármester-választás második fordulójában Sepsiszentgyörgyön. Kézdivásárhelyen Török Sándor (RMDSZ) nyert újabb polgármesteri mandátumot az elsô fordulóban, a szavazatok 85 százalékával.

Kézdivásárhely kivételével minden Kovászna megyei városban második fordulóra van szükség a polgármester megválasztásához.

Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány, közölte hétfôn Irina Toboltoc, a városi választási iroda elnöke.

Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,82 százalékát szerezte meg, ôt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,12 százalékkal, Dénes István független jelölt 18,23 százalékkal. A negyedik helyen Otto Milik (NLP) végzett 5,78 százalékkal, Ötvös Mózes (független) 3,63 százalékkal, Victor Raica (NRP) 2,69 százalékkal, Dumitru Dragomir (RHP) 1,29 százalékkal és Maria Peligrad (RNEP) 1,17 százalékkal.

A sepsiszentgyörgyi városi tanács 21 mandátumából az RMDSZ 15-öt szerzett meg, az SZDP hármat, az NLP kettôt. Kónya Ádám, az MPSZ támogatta független tanácsosjelölt szintén két mandátumot szerzett.

Kézdivásárhelyen minden városi tanácsosi helyet az RMDSZ szerzett meg.

Kovásznán a több mint 5.000 szavazó közül 1.800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1.600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat.

Baróton 60,49 százlaékos volt a részvételi arány, a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkôznek meg.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos kampánystábja köszönetét fejezi ki a választópolgároknak, akik június 6-án az RMDSZ polgármester- és tanácsosjelöltjeire leadott szavazatukkal újabb négy évre bizalmat szavaztak az önkormányzati munkában feladatot vállaló tisztségviselôknek.

Szavazataiknak köszönhetôen az RMDSZ növelte polgármestereinek számát, és megerôsítette önkormányzati képviseletét, ezáltal hatékony közösségi képviselet ellátását biztosítva az elkövetkezô négy évben.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 150 polgármesterjelöltje szerzett mandátumot már a helyhatósági választások elsô fordulója után. Ez, az adatoknak részleges feldolgozása után, mintegy 40 mandátummal jelent többet a 2000. évi helyhatósági választások elsô fordulója után, amikor 110 jelölt nyert a szövetség színeiben. A június 6-án regisztrált számarány azonban jelentôsen megnövekedhet, hiszen 42 RMDSZ jelölt méretkezik meg ismét a június 20- án sorra kerülô második fordulóban. Így a második fordulóban dôl el többek között, hogy ki irányítja Szatmárnémetit az elkövetkezô négy évben, ekkor kell dönteniük a szavazóknak a most 47 százalékot magáénak tudó RMDSZ jelölt Ilyés Gyula és a 32 százalékot megszerzô Nemzeti Liberális Párt képviselôje között. Hasonlóképpen két hetet kell még várniuk a nagyváradiaknak, hogy megtudják ki lesz polgármesterük, az elsô fordulóban ugyanis egyik jelöltnek sem sikerült egyszerû többséget szereznie: a Demokrata Párt jelöltje, Petru Filip 46,97 százalékkal, az RMDSZ-t képviselô Biró Rozália pedig 20,62 százalékkal várja a második fordulót. Sepsiszentgyörgy is csupán két hét múlva választ városvezetôt, a 44,5 százalékot szerzô, RMDSZ-t képviselô Albert Álmos és a 23,38 százalékot "összegyûjtô" kormánypárti Rétyi Ödön között.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az elsô forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvô tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az elsô fordulóban, öt pedig a másodikban.

Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdôszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelôszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezôbodonban, Dávid Gyula Mezômadarason, Bartha Mihály Mezôpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szôcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben.

A második fordulóban legalább 29 SZDP-jelölt és 17 RMDSZ-jelölt vesz majd részt.

A részleges eredmények szerint az NLP három településen nyerte meg a választásokat, kilenc polgármesterjelöltje bejutott a második fordulóba.

A Statisztikai Hivatal 70 választókerület adatai alapján készült becslései szerint a megyei tanácsban az RMDSZ 42 százalékot szerzett, majd következik az SZDP 21,3 százalékkal, az NLP 9,5 százalékkal, a DP 5,6 százalékkal és az NRP 5,1 százalékkal.

(MTI) - Jacques Chirac francia államfô és Gerhard Schröder német kancellár az Európai Bizottság élére javasolta Edmund Stoiber bajor kormányfôt, a CSU vezetôjét - jelentette hétfôn megjelent számában a Focus müncheni hírmagazin. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) fôtitkára, Markus Söder megerôsítette a Focus hírét, de hozzátette, hogy Stoiber elutasította a felkérést, mondván: az ô területe továbbra is a német belpolitika.

Az ajánlat nagy megtiszteltetés és Stoiber képességeinek az elismerése, de a miniszterelnök, egyben a CSU vezetôje "rövid gondolkodás után úgy döntött, hogy feladatai Németországhoz, Bajorországhoz és a CSU-hoz kötik" - közölte Söder.

Edmund Stoiber a legutóbbi német parlamenti választáson Gerhard Schröder kihívója volt, s még nem nyilvánította ki, hogy a 2006-ban esedékes választáson harcba indul-e ismét a kancellári posztért, vagy sem. Stoibernek ajánlották a német államfôi posztot is, de azt a jelölést is visszautasította.

Az Európai Bizottság élérôl távozó Romano Prodi helyére számos potenciális jelölt jön számításba, például Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, Pat Cox, az Európai Parlament elnöke, Chris Patten, az EU külügyi biztosa, és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fômegbízottja.

(MTI) - Washingtoni kormányzati jogi szakértôk tavaly egy titkos jelentésben úgy foglaltak állást, hogy az amerikai elnököt bizonyos körülmények között nem kötik a kínzásokat tiltó nemzetközi és hazai egyezmények, s ilyen esetekben azok a kormányalkalmazottak, akik az elnök fennhatósága alatt állva foglyokat kínoznak meg, nem vonhatók felelôsségre.

Mint a The Wall Street Journal címû amerikai lap európai kiadása írja hétfôi számában, a jelentés Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter számára készült, miután a guantánamói börtön parancsnokai tavaly januárban arról panaszkodtak feletteseiknek, hogy hagyományos módszerekkel nem tudnak elég információt kicsikarni foglyaikból. (A Kuba területén lévô guantánamói támaszponton az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez tartozó, vagy ezzel vádolt embereket tartják fogva az amerikaiak.)

A dokumentum szerint a kínzásokat tiltó nemzetközi és amerikai egyezményeket nemzetbiztonsági szempontok miatt felül lehet bírálni. A jogászok véleménye szerint George Bush amerikai elnöknek gyakorlatilag korlátlan jogköre van úgy irányítani az Egyesült Államok által viselt háborút, ahogy akarja, s ebbe se a washingtoni kongresszus, se a bíróságok, se a nemzetközi jog nem szólhat bele. Mindezt azzal támasztották alá, hogy az amerikai alkotmány az elnököt teszi meg a legfôbb parancsnokká, felruházva ôt az ehhez szükséges jogkörrel. "S néha a társadalom érdeke csak a büntetô törvénykönyv paragrafusainak megsértésével biztosítható" - tették hozzá.

A jogászok szerint a kínzás, sôt akár az illetô halála is indokoltnak mondható, s "önvédelemnek" minôsíthetô, ha annak végzôje ôszintén hitt abban, hogy a kínzásra szükség van egy, az Egyesült Államok ellen irányuló, küszöbön álló támadás megelôzése érdekében.

Ez a felfogás éles ellentétben áll az ENSZ 1994- es, kínzások elleni nemzetközi egyezményével, amely szerint semmilyen rendkívüli körülmény nem igazolhatja a kínzást. E fenti állítást a 2001. szeptemberi amerikai terrorakciók után, azok ellenére megerôsítette az egyezmény felügyeletét ellátó ENSZ-bizottság, s mint a lap írja, maguk az amerikai jogászok is elismerték szakvéleményükben, hogy
"más nemzetek, vagy nemzetközi testületek szigorúbban korlátozhatják a megengedhetô kihallgatási módszereket, mint a Bush-kormányzat."

Az Európai Unió terrorellenes koordinátora szerint a földrész minden országában valós veszély a terrortámadás, még azokban az államokban is, amelyek nem hozhatók összefüggésbe az iraki beavatkozással.

Gijs de Vries ezt hétfôn Bécsben jelentette ki azon a sajtóértekezleten, amelyet Ernst Strasser osztrák belügyminiszterrel tartott. Az EU koordinátora szerint a terrorizmus kérdéseivel foglalkozó európai szakértôknek az volt az érzésük, hogy a márciusi madridi terrortámadásokkal egész Európát érte támadás. Kiemelte, hogy Európa nyitott társadalomban él, és nyitott társadalomként sebezhetô is. Százszázalékos védelmet nem lehet garantálni, azonban az Európai Unió mindent meg akar tenni, hogy csökkentse ennek a sebezhetôségnek a mértékét - szögezte le.

A koordinátor az európai titkosszolgálatok és rendôrségek együttmûködésének a fokozása mellett szállt síkra. Felhívta a figyelmet arra, hogy már a madridi merényletek elôtt is tettek uniós szintû lépéseket ennek érdekében, a márciusi támadás pedig újabb ösztönzést jelentett ehhez. Elmondta, hogy az Európai Unió terrorellenes részlege rendszeres értékeléseket készít a fenyegetettségi helyzet alakulásáról, s olyan akciótervet terjeszt az EU miniszteri tanácsa elé, amelyben rövid-, közép- és hosszabb távú feladatokat megjelölô törvényjavaslatokat fogalmaz meg. Arra szólította fel az EU tagországait, hogy alkalmazzák is ezeket, mivel a munka operatív részének dandárját nemzeti szinten kell elvégezni. Bírálta azokat az országokat, amelyek még nem illesztették jogrendjükbe az európai letartóztatási parancs alkalmazásának engedélyezését.

Új "versenyszámmal" bôvülnek az idén a Nyári Olimpiai Játékok: mint az ókori olimpiák idején, helyet kap a programban a színjátszás is. Athén régi repülôterén, egy 25 ezer négyzetméteres területen a valenciai Santiago Valatrava építész már az óriási díszleteken dolgozik. Barátságból teszi ezt, ahogyan ingyen komponál zenét az elôadások számára Vangelis (Vangélisz) is.

Augusztus 14-tôl kezdve az Olimpia egész ideje alatt némileg megkurtított három klasszikus görög tragédia lesz mûsoron: A trójai nôk, a Hekuba és az Agamemnón. A nôi fôszerepeket három nagy színésznô játssza: a görög Irene Papas (Papász), aki egyben az Olimpia háziasszonya is, a spanyol Angela Molina és az olasz Mariangela Melato. Mindhárman anyanyelvükön mondják majd szövegüket.

"Szeretem a görög tragédiákat - nyilatkozta Irene Papas a milánói Corriere della Sera címû lapnak - feltéve, ha elszakad a klasszikustól. A szenvedélyek maradnak, de a forma változik. Kényes szövegekkel lesz dolgunk. A trójai nôk csaknem a New York-i ikertornyokról beszélnek, és Klütaimnésztra modern módon áll bosszút. A színház mindig történelmi jelen. Nem játsszuk, hanem éljük."

A három tragédiát egymás után adják elô minden este, az elôadás körülbelül három és fél órás lesz, és mindig 22.30-kor kezdôdik. A színpadon kétszáz színész és statiszta váltja egymást. A nézôk egy ezer férôhelyes forgó lépcsôsoron foglalnak majd helyet.

Papasnak a rendezésben nagy segítségére volt Mihalisz Kakojannisz, a görög rendezôk doyenje, akivel annak idején együtt forgatta az Elektra, majd a Zorba, a görög címû filmeket. A színésznô azt tervezi, hogy a színházi elôadásokat a jövôben is szeretnék az olimpiák részévé tenni. "Gondolkodunk azon, hogy minden évben elôkészítünk egy szöveget, így a 2008-as kínai olimpiára készen leszünk kilenc tragédiával, az Átreidák egész történetével."

(MTI/dpa) - Bôvitik a Panama-csatornát, hogy a most legfeljebb 295 méter hosszú és 32 méter széles hajóknál nagyobbak is áthaladhassanak rajta.

Nagyobb zsilipek építése, továbbá ezek vízellátását biztosító további tározó tavak létesítése is tervbe van véve. Ez utóbbiak ellen azonban máris ellenállás tapasztalható a lakosság részérôl. A tervezett létesítmények összköltségét legalább 5 milliárd dollárra becsülik.

Amikor 1999 végén az Egyesült Államok a Panama- csatornát Panamának átadta, volt oka a közép- amerikai országnak az ünneplésre. Gazdaságilag azonban nehéz idôk jöttek, mivel egyrészt az amerikai katonák és polgári alkalmazottak kivonásával azok vásárlóereje is eltûnt, másrészt Panamát is elérte a világgazdasági konjunktúra lassulása. Közben azonban ismét növekedési pályára állt az ország. Az elsô negyedévi 6,8 százalékos GDP-növekedés után a kormány a teljes 2004-es évre 4,5-5,5 százalékos GDP-növekedést vár, ami lényegesen gyorsabb a latin-amerikai átlagnál.

Az ország növekedési motorja mindenekelôtt a csatorna. Az ismét növekedésnek induló világkereskedelemnek köszönhetôen nôtt a teherforgalom. Tavaly a csatornahatóság (ACP) adatai szerint több mint 13 ezer hajó haladt át a 80 kilométer hosszú vízi úton az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között, 242,7 millió tonna teherrel. Ez az államnak 293,6 millió dollár (250 millió euró) bevételt hozott. A csatornának köszönhetôen nôtt a forgalom a be- és kimeneti kikötôkben, továbbá a szabadkereskedelmi zónában, az atlanti-óceáni Colon városában is. Új bevásárlóközpontok jelzik az építôipar fellendülését.

Legújabban a turizmus is gazdasági tényezô lett Panamában. Miközben korábban a menetrend szerinti hajók csak áthaladtak a csatornán, most horgonyt vetnek Colónban vagy Panama-városban, és kirándulásokat kínálnak az utasoknak.

Colon szabadkereskedelmi övezetében a világ minden részébôl származó áruk közbensô raktározása és szemlére bocsátása különleges lehetôséget kínál a Latin-Amerikából és a karibi térségbôl érkezô vásárlóknak, de olcsón piachoz juthatnak általa az árukat forgalmazók is.

A csatorna bôvítésétôl további gazdasági impulzusok várhatók. Fékezôleg hat viszont a korrupció, a csekély hatékonyság és a nem kielégítô munkaerô képzési politika. "Még ha Panama helyzeténél fogva Latin-Amerika Szingapúrjává válhatna is, sokat mond az a tény, hogy a csatorna fennállásának 100 éve alatt mégsem lett az - véli a Bank Credit Suiss First Boston.

1782-ben barokk stílusban épült a Marosszentgyörgy községhez tartozó Csejd református temploma. A mûemlékszámba menô épület mostanra siralmas állapotba került, s így a helybeli lelkipásztor a fôjavítás mellett döntött.

- Az 1900-as évek elején történt fôjavítás, utána mindössze kisebb tatarozásokat, javításokat eszközöltek - nyilatkozta a faluban 2001 szeptembere óta szolgáló Bíró Jenô. A csejdi gyülekezet lélekszáma 186. Korábban apadó gyülekezetnek számított, ám néhány éve több gyerek született. Számukra, az utókor számára akarják megmenteni a szellemi támpontot jelentô épületet.

A domb aljában levô templom köré a természetes feltöltôdés eredményeként magas földhányás keletkezett. A templom falai nedvesek, s a föld csak fokozza a vízfelszívódást. Egy hónapja kezdték a föld elhordását, a kotrást. Szükséges az aláfalazás, amellyel megállítható a további vízfelszívódás, illetve a templom süllyedése. A munkálatok során a templom köré vízelvezetô árkot is építenek. A föld elhordásával párhuzamosan verik le a külsô vakolatot, mivel a falakban keletkezett repedéseket is ki kell tölteni. A megereszkedett tetôszerkezet is komoly gondot okoz, a falakat nyomja szét. Bíró Jenô a mûemlékvédelmi hivatalhoz fordult, s a szakemberek úgy vélekedtek, több gerenda is konzerválható, ezáltal megmenthetô a templom építészeti jellege. A hivatal által elkészített dokumentáció 175 millió lejbe kerül, s ez magában foglalja az építési engedélyt is. Az illeték kifizetéséig mindössze a bontási folyamatot végezheti az egyház. Ugyancsak a két évszázada tartó vízfelszívódás eredményeként a padlózat teljesen elkorhadt, így a fôjavítás során azt is kicserélik.

A több milliárd lejes beruházás akár öt évig is eltarthat, vélekedett Bíró Jenô. A hívek hozzájárulásával mintegy 350 millió lej gyûlt össze. Júliusban érkezik az észak-hollandiai Siegeswourde testvérgyülekezet 11 tagú küldöttsége, akik a pénzadomány mellett maguk is részt vesznek a javítási munkálatokban. A református egyházkerületen keresztül a németországi Gustav Adolf Berk Alapítvány a jövô évre 2550 eurót ígért a nagyméretû terv kivitelezésére.

- Október 3-án elsô alkalommal szervezünk Csejden falutalálkozót. A hagyományteremtô ünnepélyen, a már részlegesen felújított templomban, fellép a helybeli gyermek- és nôi kórus, s más rendezvények is szerepelnek majd a programban. Célunk a helybéli közösség felrázása - osztotta meg velünk jövôbeli terveit a református lelkész.

Egészségnevelô kampány fiataloknak

Erdôszentgyörgyön, Maroskeresztúron, Mezôbándon, Libánfalván, Görgényben és Dánoson szerveznek egészségvédelmi témájú kampányokat június 15-20. között orvosok és önkéntes fiatalok. A Közegészségügyi Igazgatóság és a SECS (családtervezéssel és fogamzásgátló módszerek népszerûsítésével foglalkozó szervezet) által kezdeményezett, a szakminisztériumok és a nemzetközi Global Fond által támogatott kétéves programot a múlt héten mutatták be Marosvásárhelyen. Mint Oltean Ana-Elena orvosnô, programvezetô kifejtette: elsôsorban a HIV-vírus és a nemi betegségek terjedésérôl, a védekezési lehetôségekrôl beszélnek majd a vidéki települések lakóinak, de katonai egységekben és lehetséges, hogy a megyeszékhelyi börtönben is tartanak elôadásokat.

Visszafogott optimizmus

Az országos szintû, a helyi közegészségügyi egységek, nemkormányzeti szervezetek megelôzô jellegû tevékenységét összehangoló kampány elsôsorban 15-24 év közötti fiataloknak szól, hiszen ôk tartoznak a legveszélyeztetettebb korosztályba. A szakemberek véleménye egybehangzó: a fiatalok 90 százaléka ismeri a nemi betegségek, a halálos HIV- vírus terjedésének módját és a védekezési lehetôségeket is, azonban csupán 10 százalékuk alkalmazza a jó tanácsokat. Az általános kimutatás fényében Oltean Ana-Elena orvosnô visszafogott optimizmussal nyilatkozott az egészségnevelô kampány eredményességérôl. Kihangsúlyozta: csak kis lépésekkel, folyamatos információáradattal lehet megnyerni a fiatalokat. Minden beszélgetésnek, elôadássorozatnak életmentô szerepe van. Mint elmondta, a szakemberek, továbbképzôkön felkészített középiskolások, egyetemisták falutalálkozókon, diszkókban, szabadtéri tevékenységek keretében szólítják meg a fiatalokat. A kétéves program alatt negyedévenként újabb településekre szállnak ki, és bejárják az egész megyét. A helyszíneken játékokat, vetélkedôket is szerveznek, bevonva a tevékenységbe a családorvosokat, tanárokat. A részletes, településekre leosztott programra visszatérünk.

Maros megyében 2003 decemberéig 425 HIV-vírussal fertôzött személyt tartottak nyilván, közülük 215 meghalt, az életben levôk nagy többsége 13 év feletti fiatal. A jelenleg még gyógyíthatatlan kórt hordozó fiatalok nagytöbbsége hamarosan megkezdi, megkezdheti a szexuális életet, ezért hatványozottan fontos az informálás, a figyelemfelkeltés - vélekedett Aurelia Cojan, a Közegészségügyi Igazgatóság Járványmegelôzési Osztályának vezetôje.

A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébániatemplom Laudate Dominum ifjúsági kórusa és a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar folytatja missziós tevékenységét a szórványban. Június 13-án, vasárnap 11 órakor Medgyesen, 18 órától Dicsôszentmártonban a szentmise liturgiájában az Ôrangyal gregorián misével és motettákkal mûködik közre. Támogató az Illyés Közalapítvány, a Communitas, a Progress, a Soli Deo Gloria Közmûvelôdési Alapítvány és a megyei tanács.

Báthori Csaba, Sigrun Casper, Dalos György, Domokos Johanna, Kiss Noémi, Maria Kolenda, Iwona Mickievitz-Sturo, Nagy Beáta, Alain Rivière, Rüdiger Safranski, Selyem Zsuzsa, Rajvinder Singh, Szijj Ferenc, Giti Thadani, Richard Wagner, Mario Wirtz és Gernot Wolfram írásai Berlinrôl, Berlinbôl.

Az új büntetôtörvénykönyv elôírásainak életbe léptetésével aggasztó méreteket öltött a bûnözés. Az új szabályok szerint a nem erôszakos bûncselekmények elkövetôit a rendôrségi ôrizet után a bíróság szabadlábra helyezheti. Ennek eredményeként szaporodtak el a lakásbetörések, a kocsilopások és -fosztogatások, tolvajlások. Mi több, a bûntetteket fényes nappal, a járókelôk szeme láttára követik el.

Vasárnap, délután 3 óra. A városközponttól talán 200 méterre, a fôútról mellékút nyílik. Hétköznaponként a közlekedési rendôrség kedvenc leshelye. Most azonban egyetlen egyenruhást sem látni. Az utcában, a járdára félig felhúzva egy Dacia személygépkocsi. Mellette, a falnak dôlve három suhanc. A lányok után füttyögnek, minden jel arra mutat, hogy csak az idôt múlatják. Aztán az egyik a vezetô oldali ajtóhoz lép, s megfordítja a zárban a kulcsot. A sarkon egy újabb gyalogos tûnik fel. A fiú gyorsan abbahagyja foglalatosságát, s társaihoz szegôdik. Heherésznek, trágár szavakkal sértegetik az elôttük elhaladót. Az szemlesütve szaporázza lépteit. A fiú ezúttal az anyósülés ajtajánál próbálkozik. Kezében kulcscsomó. Hármat próbál elforgatni a zárban, de ezúttal sem jár sikerrel. A fosztogatók ügyködését senki sem zavarja.

Hétfô délelôtt. Az Ady negyedbeli kis vegyesboltba tér be a kereskedelmi ügynök. Átlátszó zsákkal tér vissza, benne lejárt szavatossági idejû burgonyapehely. A padokon ülô fiatalok összenéznek. Az ügynök az árut az útszélen parkoló cégautó csomagtartójába zárja, majd a szomszédos boltba lép be. Rosszat sejt, s ezért pár másodperc múlva kinéz az ajtón. Mögötte a százhúsz kilós üzlettulajdonos. A barna bôrûek a kocsi csomagtartóját feszegetik. A tulaj hangjának dörrenésére sem ijednek meg, pimaszul hátat fordítanak, s mint akik jól végezték dolgukat, továbbsétálnak. Csak azt a pár tasak rágnivalót sajnálják...

A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök elôterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta a 75. születésnapját ünneplô Kányádi Sándor Kossuth-díjas írónak, költônek nemzetközileg is számon tartott irodalmi életmûve elismeréseként; a kitüntetést a kormányfô adta át pénteken a Parlamentben.

Kányádi Sándor "emberségével, mûvészetével, saját élete példáján keresztül valamit adott ennek a nemzetnek, valamit és nem keveset" - hangsúlyozta az erdélyi születésû alkotó életmûvét méltatva Medgyessy Péter.

Hozzátette: Kányádi Sándor olyan ember, aki megtanulta, mit jelent kisebbségben élni, akkor is hallatta hangját, amikor ahhoz nagy bátorság kellett, s vállalta saját magát: magyarságát, mûvészetét.

A kormányfô kitért arra, személyes okokból is örül annak, hogy ô adhatja át a kitüntetést. "Atyafiak vagyunk, földiek vagyunk, erdélyiek vagyunk" - szólt származására utalva a költôhöz.

Medgyessy Péter kiemelte: a magyar nemzet nem csak 10 millió magyarországi magyarból áll, hanem 3,5 millió határon túli, de a határhoz közel élô, továbbá 1,5 millió, a világban szétszórt magyart is jelent.

"Szavaiddal, kérlek, sokáig takarj be még minket" - köszöntötte a miniszterelnök születésnapja alkalmából Kányádi Sándort.

A kitüntetett az ünnepségen úgy fogalmazott: "azt hiszik, hogy én egy költô vagyok, ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit".

"Ez egy olyan foglalkozás (...), hogy csak az illetô halála után derül ki teljes bizonyossággal, az volt-e, akinek hitték ôt egész életében, akinek hitte magát" - tette hozzá Kányádi Sándor.

Ha majd az unokák, dédunokák érdemesnek tartanak valamit kézbe venni abból, amit írtam, elmondhatják: egyszer egy igazi költôt láttak a televízióban - jegyezte meg.

Az ünnepségen jelen volt Románia budapesti nagykövete, részt vett továbbá a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselôje.

Ha falukönyvet vesz kezébe az ember, azonnal a szerzôre lesz kíváncsi. Petôfi intése, hogy ti. ne nyúljon senki könnyelmûen a húrok pengetésihez, minden szakmában, mesterségben érvényes, nem csak a mûvészetben. Márkodról, errôl a kis faluról, mely "a Nagy-Nyárád és a Kis- Nyárád között fekszik, a Bekecs-hegy nyúlványainak egyik rejtett völgyében", vagyis a Felsô-Nyárád mentén, egy faluéletben ôshonos, néprajzban inkább csak inaskodó, de töretlen hitû mûkedvelô írt könyvet, monográfia-szerû dolgozatot, melynek anyaga nélkülözhetetlen lesz a majdani szakmonográfiához. Suba Ferenc 1938-ban született Márkodban. Szakiskola, továbbtanulás, érettségi Nyárádszeredában; Segesváron gépészmesteri képesítés - ez rövidre fogva az útja. Volt traktorista, brigádos, karbantartó, részlegvezetô és mester a szeredai mezôgépészeti állomáson. Sajtólevelezôként is szorgoskodott, tudósított, aztán emlékeit, tapasztalatait foglalta írásba. Ez a készség segítette, hogy szülôfaluja föllelhetô néprajzi értékeit biztonságos szellemi tárlóba terelje, majd közreadja. Ôsz fejjel tanulta a gyûjtômunka titkait a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen Asztalos Enikô tanárnônél. Felhalmozott kincseit egymaga kívánta feldolgozni, s ez bizony meglátszik munkáján. Az már nem csupán az ô vétke, hogy "munkatársi köre" vaskos szakszerûtlenséggel kezelte kötetét - szerkesztés, korrektúra, nyomtatás stb. tekintetében. Ha elrontott könyvet tart kezében az ember, nem vigasz, hogy legalább tudja, kit szidjon. (A botcsinálta könyvcsinálók neve ott áll a fura belsô elôzék-oldalon, Majláth Károly nyárádmagyarósi polgármester tisztességes Ajánlása után. Jobb lett volna, ha álnokul elhallgatják kilétüket...)

Suba Ferenc szándéka s munkálkodása azonban minden tiszteletet megérdemel. Márkod "históriája" így is izgalmas történet; adattára, történeti, földrajzi, egyházi, gazdasági stb. leírásai, rajzi és fényképészeti adalékai, szenvedélyes odafigyelése a népi kultúra minden fellelhetô ágára-bogára, vaskos dokumentációs készlete igazolják a lokálpatrióta néprajzos - szerénységében is imponáló - szándékát: "...bemutatni ôsapáink, nagyapáink életkörülményeit, szokásait - az idôsebbek elbeszélései, egyházi és levéltári adatok, valamint gyermekkori visszaemlékezéseim alapján." Maga is reméli: könyve serkenti mindazokat, akik még tudnak valamit Márkodról és népérôl, adatait gazdagítva járulnak hozzá a teljes monográfiához. Ilyen magánkutatókra, szülôföld-szerelmû szorgos krónikásokra mindenütt szükség van tájainkon. Néhol az élet kigyöngyözi krónikásait, tollforgató emlékállítóit, a világító embereket. Másutt már csak rom és homály jelzi, hogy lett volna mit keresgélni a történelem kérge alatt; de a kincsek alámerültek a nemtörôdömség és a pusztulás bánat-tengerébe...

Lesz-é jövôje Márkodnak? Lesz. Kell, hogy legyen. A Sóvidék legnagyobb községében, Korondon "saját" tankönyvbôl tanulják nemzetük, népük és hazájuk, falujuk múltját- jelenét, népismereti tárgyként, az iskolában, a hajdani sárkovácsok életre termett maradékai. Effélét kell tanítani mindenütt. Tudni önmagunkat! Aki ismeri nagyapái múltját, nem herdálja el szülei jelenét; emel házat s hazát: a jövô köveit biztos kézzel pászítja egymáshoz, tudja, melyik hová illik. Lankadatlan kitartással, bizakodva. "Ahogy lehet?" Úgy is. De fôleg: ahogy kell! (Suba Ferenc: Márkod históriája és néprajzi leírása. Magánkiadás, Marosvásárhely, 2004)

A napokban sor kerül a marosvásárhelyi és a Maros megyei líceumokban a hagyományos kicsengetési ünnepségekre.

Érdeklôdéssel várjuk a ballagást, mely a végzôs diákok sikerélményének elsô jelentôs állomása. Osztozunk örömeikben és sikert kívánunk elképzeléseik valóra váltásában.

A kicsengetés, a ballagás az erdélyi iskolákban régi hagyomány, de az idôk folyamán sokat változott a forgatókönyve.

A középkorban a kolostori iskolákban szentmisén kérték Isten áldását azok számára, akik tanulmányaikat befejezték.

A reformáció megjelenésével ünnepélyesebb lett a diákok búcsúztatása. A végzôs diákok az iskola dísztermében istentiszteleten vettek részt, ahol a rektor- professzor rövid búcsúbeszédet mondott. Ezt követôen a végzôsök végigballagtak az alma mater folyosóin, majd az udvaron megôrzésre átadták az utánuk következô osztálynak az iskola zászlaját, a lélekharang kongatása közepette kézfogással búcsúztak tanáraiktól és az iskolatársaktól.

Ez a puritán búcsúztató évszázadokon át fennmaradt, de új, elfogadható motívumokkal is bôvült. Így például a Marosvásárhelyi Református Kollégium végzettjei az ünnepély elôtt megkoszorúzták elhunyt tanáraik sírját. Este a végzôsök és a tanárok az iskola konviktusában közös vacsorán vettek részt, ahol kötetlen beszélgetés során felidézték az iskolához és a tanárokhoz fûzôdô diákcsínyeket, emlékeket.

Jó hagyománynak bizonyult a végzôs diákok tablója, ami századok során hirdette az önazonosságunkat…

1948-ban, az iskolák államosítása után a hatalom rendelettel szabályozta az ünnepségek forgatókönyvét. Így a kicsengetési kártyák kinyomtatását csak abban az esetben engedélyezte, ha azon idézet jelent meg a párt fôtitkárának valamelyik beszédébôl. Kihúzták az osztály névsorából a számukra nem kívánatos szülôk gyermekeinek a nevét. Késôbb a kártyákat csak román nyelven nyomtathatták ki, nem hagyva üres részt arra, hogy a végzôs diák anyanyelvén is elbúcsúzzon szeretteitôl.

Az ünnepség elôtt ellenôrizték a díszítéseket, s ha a virágok közt véletlenül magyar színeket véltek felfedezni, felelôsségre vonták az iskola vezetôségét.

Az ünnepélyen a fôtitkári üzenet felolvasása után számos egymást ismétlô, unalmas beszéd is elhangzott a kiküldöttek részérôl, s így a jelenlevôk alig várták, hogy a Gaudeamus igitur latin diákdal véget vessen az ünnepségnek.

1989 után az iskolák igazgatóságai és a végzôs diákok közösen, a hagyományok alapján szervezik meg a búcsúztatást. Sajnos, több iskolában még ma is kísért a múlt beidegzôdése, sok a beszéd és a felesleges ceremónia. Csökkenteni kellene a kiadásokat is, például ki kellene iktatni a költséges tûzijátékokat és egyéb "kik vagyunk mi" attrakciókat. Az ünnepi búcsúvacsorát is meg lehetne szervezni az iskola éttermében, esetleg a tanulók osztálytermeiben - ahol a szülôk közremûködésével - sokkal családiasabb hangulat alakulna ki, mint a vendéglôkben. Érdemes ezen elgondolkozni!

A megye valamennyi iskolájában arra kell törekedni, hogy a kicsengetés maradandó emléket és biztatást jelentsen a helytállásra, a továbbtanulásra, az érvényesülésre.

Ismeretlenül ismerôs

Kiállítással mutatkozott be Marosvásárhelyen a Nógrád megyei Fotóklub. A Bernády Ház emeleti galériájában rendezett tárlat megnyitóján jelen volt a magyarországi klub tizennégy képviselôje, a marosvásárhelyi fotósok, Salgótarján alpolgármesternôje és sok-sok érdeklôdô.

Nagy Miklós Kund nyitóbeszédében elmondta, hogy a házigazda Dr. Bernády György Alapítványnak öröm a ház kihasználtsága, a kulturális élet pezsgése. A most kezdôdô rendezvénybôl, remélik, cserekapcsolat fog kialakulni - most járnak elôször a Nógrád megyei fotósok Marosvásárhelyen, legközelebb azonban nem csak mint vendégeket, hanem mint barátokat szeretnék fogadni ôket Erdélyben.

Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere az idén negyvenéves klubot mutatta be a nagyközönségnek. Megszállottság kell a négy évtizednyi mûködéshez, az 1970-ben létrehozott elsô magyarországi fotógaléria mûködtetéséhez, a szintén harminc évnyi múltra visszatekintô Fotómûvészeti Szemle állandó megszervezéséhez. A rengeteg alkotás legjava érkezett Marosvásárhelyre, kis hazai ízt hoztak, olyan üdvözletet, amely ott van Nógrád megye településeinek, lakosai életének villanásaiban - mondta Czene Csilla.

Nagy Miklós Kund a magyarországi és hazai fotók, témák, érzések, keresések, ihletések rokon voltát hangsúlyozta, az ismerôs, mégis ismeretlen képek érzelemvilágát, tematikáját, az ismeretlen rokonságát ele-mezte.

Homoga József, a magyarországi klub elnöke bemutatta a vendégeket, majd Bálint Zsigmond a vásárhelyiek képviseletében mondott rövid köszöntôt.

Pár napig kalandoznak az anyaországi kamerák Marosvásárhely környékén, hogy alkotásokban gazdagon térhessenek majd haza. Hamarosan pedig a Marosvásárhelyi Fotóklub állítja ki tagjainak munkáit Salgótarjánban: az erdélyi, ismeretlenül ismerôs mûveket.

A római pápa elsô ízben idén köszöntötte a csíksomlyói zarándokokat. II. János Pál üzenetét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tolmácsolta a somlyói Nyeregben egybegyûlt százezreknek, azoknak a római katolikus meg nem katolikus magyaroknak, akik Erdélybôl, Moldvából, Magyarországról, a Kárpát-medence más tájairól sereglettek össze pünkösd szombatján, hogy hitet tegyenek Krisztus iránti odaadásukról, s ily módon is kifejezésre juttassák hovatartozásukat.

A 438. csíksomlyói búcsút kiemelkedô eseménnyé avatta az a tény, hogy a lengyel származású, idôs római pápa áldását küldte el mihozzánk. "A csíksomlyói Mária-kegyhely pünkösd vigíliáján tartott hagyományos zarándoklat alkalmával tanúságot kívánok tenni az erdélyi nép évszázados hûségérôl az evangéliumhoz" - hangsúlyozta üzenetében a szentatya.

Talán felfigyeltek ezekre a szavakra sokfelé, a világ távolabbi országaiban is. Talán kérdezgetik most némely, Európára figyelô diplomaták és emberjogi területeken mûködô szakemberek: hol is van ez a Csíksomlyó, ez az Erdély, ahol a népesség évszázadok óta oly hûséges az evangéliumhoz?

Mindnyájan szívbôl köszönjük a felemelô pápai ajándékot.

Van azonban valami - mindössze két szó - ebben az üzenetben, amit nehéz lenne megkérdôjelezô csodálkozással észre nem venni. II. János Pál "az erdélyi nép" hûségérôl beszél. Holott köztudomású és letagadhatatlan: Erdélyben különbözô anyanyelvû, kultúrájú népek élnek egymás mellett; ez a tartomány itt, a Kárpátok karéjában, jellegzetesen az etnikai sokszínûség, a nyelvi és vallási különbözôségek otthona. Erdélyi viszonylatban semmiképpen sem lehet egyetlen nép itteni jelenlétérôl beszélni. (Voltak s manapság is vannak, sajnos, olyan fajta történelmietlen, erôszakolt homogenizáló kísérletek, hogy Erdélyt csakis a románság hazájának nevezzék ki. Hisszük, hogy az egyesülô Európában nincs nagy jövôje az efféle többségi próbálkozásnak...)

A csíksomlyói búcsú évszázadok óta mindenekelôtt az erdélyi magyarság nagy ünnepe - egyre inkább felekezeti hovatartozástól függetlenül. Megtévesztô tehát ebben az összefüggésben nem kimondottan a magyar népet említeni. Csíksomlyóra az idén is magyarok jöttek el a Székelyföldrôl, a Maros mentérôl, Kalotaszegrôl, Moldvából, a határokon túlról. Persze: jelen lehettek volna görög katolikus meg ortodox - román - hívek is, bárhonnan az ország legkülönbözôbb sarkaiból, de az ilyesmire a múltban sem volt példa. Holott fölöttébb örvendetes lenne ilyenképpen is építgetni az ökumenikus tolerancia új falait.

Az már esetleg apróságnak tûnik - de nem mellékes apróság -, hogy az "erdélyi nép" fogalma mintha kizárná magából a Kárpátokon túli csángókat. Noha minden idôkben ôk voltak s ôk manapság is a somlyói búcsúk leglelkesebb résztvevôi. Nekik jelent legtöbbet ez a minden évi zarándoklat. Sajnos, a szentatya mind ez ideig nem vette gondjaiba a moldvai csángó magyarokat olyan mértékben, ahogy elvárható lenne. Nem szorgalmazza kellôképpen, egyházfôi tekintélyével annak a természetes igényüknek a teljesítését, hogy papjaik anyanyelvükön szólhassanak hozzájuk templomaikban. Hogy megôrizhessék sok évszázados hagyományokban gyökerezô magyar nemzeti identitásukat.

Bár ki tudja: II. János Pál pápa idei üzenete a csíksomlyói zarándokokhoz mégis hátha valami továbblépést jelent ezen a területen?

Nem tehetünk mást: reménykedünk.

Május 29-én avatták fel Nagyváradon az Ady Endre Kulturális Központ konferenciatermét, amely a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye együttmûködésével épül fel a magyar kormány 320 millió forintos támogatásával.

Az avató alkalmával Tôkés László püspök állásfoglalást tett közzé, amelyben azt állítja, hogy a református egyházkerülettôl "elorzott pénzen történik az építés". Egyben botrányoznak tartja és tiltakozik a "Széchenyi-terv keretében, 320 millió forint összegben elnyert pályázatunk tisztességtelen eltérítése és nem eredeti rendeltetése szerinti felhasználása ellen".

Tôkés László állásfoglalására válaszolt az elmúlt héten Tempfli József megyéspüspök, az alábbiak szerint:

A nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ ügyében közzétett állásfoglalásban ( Bihari Napló, 2004. június 2.) Tôkés László püspök, mint már többször is megtette ezzel az üggyel kapcsolatban, félrevezeti a közvéleményt.

Ismételten kijelentjük az alábbiakat, tételesen cáfolva Tôkés László püspök alaptalan rágalmait :

1., 2. Sem a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sem a Mecénás Alapítvány nem "orozott el" semmit a Királyhágó- melléki Református Egyházkerülettôl. Ha Tôkés László püspök nem kapott meg egy támogatást, annak okát elsôsorban önmagában keresse. Ha nem találja, miért nem pereli, mint ígérte, azt, akitôl nem kapja a várt támogatást ?

3. A Medgyessy-kormány a jogszabályoknak megfelelôen támogatta azt a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséget és Mecénás Alapítványt, melyek a kormány részérôl sem addig, sem azóta más támogatásban nem részesültek, ellentétben a Királyhágó- melléki Református Egyházkerülettel, mely évek során óriási összegekkel gazdálkodott a magyarországi adófizetôk pénzébôl. (Igaz, ennek egy részét luxuskocsik vásárlására, valamint a vezetôséghez közel állók jutalmazására használták. Lásd: Megállapodás 242 millió forintról : II. Fejezet 30., 18 millió forint autókra, 10,8 millió forint bérköltségre ).

Ami a bibliai idézeteket illeti, a kialakult helyzetre találóbbak Pál apostol Timóteushoz írt elsô levelében foglaltak (6.3): " Ha valaki tévtanokat hirdet, és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez és a kegyességhez illô tanításhoz, az felfuvalkodott, és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében szenved, amelybôl irigység, gonosz gyanúsítás származik."

4., 5., 6. Nem tartjuk püspökhöz méltónak, hogy egy olyan rendezvényt, melyen részt sem vett, újsághírek alapján minôsítsen. Visszaesô ebben a hibában, amiért többször is nyilvános elmarasztalást kapott.

Ami Kiss Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke avatóbeszédébôl kiragadott idézetet illeti, "a nemtelen rágalmazók lejárató kísérletei" alatt ô többek között Paul Magheru nagy-romániás képviselô 2003. március 18-ai parlamenti interpellációjára és egyes nagyváradi román lapokban megjelent cikkekre utalt. Amennyiben ezeket Tôkés László püspök magára értette, annak csak egy magyarázata lehet, és ebben az esetben nincs mit tiltakoznia. Ha viszont a nagy-romániás képviselôt védi, az már Funar után szinte természetesnek tûnik.

7. Jóérzésû magyar ember, aki tisztában van a szavak értelmével, nem nevezhet "cinkos haszonélvezônek" egy nonprofit alapítványt, mely támogatást fogad el az anyaország kormányától. Haszonról esetleg annál a "profitorientált magyar gazdasági társaságnál" beszélhetünk, melyet olyan romániai természetes személyek és vállalkozások hoznának létre, mint a Góbé Csárda - Pápai Zoltán, a Partium Klub - Lenghel Gheorghe a Királyhágó-melléki Református Egyházkerülettel közösen, úgy, ahogy a Tôkés László püspök pályázatában szerepelt (62/2002.01.11. számú átirat Kávás Község Helyi Tanácsának 79 -2001sz., Pályázat 18.-19.oldal).

Érdekes a kettôs mérce, amivel Tôkés László püspök mér. Ô mindenben illetékes, ugyanakkor, ha más megalapozottan tesz szóvá valamit, amit ô megcáfolni nem tud, azt rögtön illetéktelennek minôsíti.

A Római Katolikus Egyház, valamint a Mecénás Alapítvány nem Érmindszent kárára, hanem Nagyvárad számára pályázott, és kapott támogatást.

Ami az egyházfôk közötti viszonyt illeti, azt a tények elhallgatása, a valóság elferdítése, a jó szándék megkérdôjelezése teszi kockára. Éket az olyan minôsítések vernek, mint "szégyenletes ügy", ha a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség elfogad egy anyaországi támogatást. Még a legegyszerûbb ember is felteszi a kérdést: hogy lehet az, hogy Tôkés László püspök állítólag 2001. május 29-én tárgyalt egy lehetséges pályázatról, és 2002 novemberéig nem talált módot arra, hogy errôl értesítse Nagyvárad római katolikus püspökét, felajánlva neki a közös megvalósítást. Igaz, idôközben volt idô arra, hogy bagóért felvásároljon nagy területeket Érmindszenten.

Az pedig végleg elfogadhatatlan, hogy Isten áldását jóvátételhez köti.

A továbbiakban nem óhajtunk a sajtón keresztül nyilvános vitát folytatni e témában.

Tempfli József megyéspüspök A Mecénás Alapítvány Kuratóriuma

A marosvásárhelyi Ady negyedi elsô emeleti lakásba belépve pedáns rend fogad. Sehol egy porszem, félrecsúszott kézimunka vagy ágyterítô. A délelôttönkénti fúrásról-faragásról mindössze a nappali vitrinszekrényében sorakozó munkák árulkodnak.

- 1945-ben születtem Mezôszabédon. Nagyölyvesen nôttem fel, 17 évesen kerültem Marosvásárhelyre, majd tanulmányaim elvégzése után 36 évig busz-, teherautósofôr voltam - meséli László Ödön. Jármûvezetôként járta be Oroszországot, Németországot, Magyarországot. S ahol csak átutazott, a látottakat megôrizte emlékezetében. Németországon áthajtva látta a mezôgazdasági épületek elôtt a gereblyét. Semmirôl sem készített fényképet, még csak bár rajzot, vázlatot sem. Ennek ellenére húsz év távlatából is pontosan emlékezett valamennyi részletre, apró alkotóelemre.

- Nyugdíjazásom után telente nagyon untam magam. A tavasz, nyár és ôsz hamar eltelt, mindig akadt munka a kertünkben - szövôdik tovább a történet. 1999 telén készült el a Szásznádason látott szekér. Alapanyaga fehér fenyô, naponta két- négy órát dolgozott rajta, majd másfél hónap múlva már a polcon ékeskedett. Korábban készült el a könyvespolc, az újság- és rádiótartó és a virágállvány. A szász szekeret követte a levehetô fedelû francia hintó. Két telet dolgozott rajta, nemsokára fog hozzá a négy ló kifaragásához. A gyûjtemény már tizenegy darabot számlál. Van közötte kétkerekû hintó, szekér, trójai harci kocsi, eke. A legimpozánsabb a bivalyok vontatta szekér. Két oldalán létra s a szénaforgatáshoz szükséges villa. Az ülés kifaragása is nagy hozzáértésrôl tanúskodik. - Egyes helyeken ez csak egyszerû deszka, ám Szebenben és Erzsébetvároson az ülôkéje szépen faragott. Ilyennek készítettem én is - magyarázza a darabokat féltô gonddal rakosgató férfi. A két fekete bivalyt Korondon rendelte meg, s méretre égették a mesterek. Az idén húsvétra készült el az orosz cári hintó. Távolról sem olcsó hobbi a faragás. Minôségi fából készülnek a darabok, csak a bivalyos szekér nyolc szál deszkát emésztett fel. Egy szál ára százezer lej. A Hollandiából származó bogmentes léc legtöbb két létra kifaragására elégséges. László Ödön már tovább gondolkodik: a nyár hamar elröppen, s karácsonyra szeretné elkészíteni a bulibasa szerekét.

A gyönyörû szép alkotások láttán joggal fogalmazódik meg a kérdés: gondolt-e készítôjük arra, hogy értékesítse azokat, hiszen a nyugdíjból meglehetôsen nehéz a megélhetés. - Németországi látogatók 200 eurót ajánlottak a bivalyok vontatta szekérért. De nincs szívem megválni tôle. Nem kizárt, hogy készítek majd eladásra is néhány darabot - mondta László Ödön.

A megyei kórház saját apparátusának keretében mûködô, a kórházi fertôzések megelôzésére szakosodott szolgálat (SPCIN) havonta végez ellenôrzéseket a különbözô részlegeken. A májusi jelentés szerint az utolsó ellenôrzés idején történt mintavételek eredményei az esetek egynegyedében túllépték a megengedett határártékeket.

A májusban kiadott jelentés szerint április folyamán 33 ellenôrzést végzett az SPCIN, 31 kórházi részlegen történt mintavétellel. Mind a levegôbôl, mind a különbözô kórházi berendezések, steril mûszerek felületeirôl, az ápoló személyzet kezérôl vettek mintákat (összesen 490-et). Az értékelés során 94 esetben derült ki, hogy a megengedettnél magasabb arányban találtak baktériumokat, szaprofita flórát. A legtöbb esetben a kólibaktérium (E. coli) volt kimutatható. A felületi mintavételekkor ilyet, valamint Pseudomonas fluorescens nevû baktériumot találtak például a 2-es számú sebészeti osztályon és ennek mûtôrészlegén. A plasztikai sebészeten (és a mûtôben), a gyermeksebészeti osztályon (és mûtôben), a diabetológián, a fül-orr- gégészeti osztályon, az ortopédián, az urológiai klinikán szintén a kólibaktérium a
"divatos", míg a gyermek ideggyógyászati részlegen gombás fertôzést okozó kórokozókat találtak.

A fenti helyzetrôl érdeklôdve a megyei kórház adminisztratív igazgatója, dr. Buicu Florin elmondta, hogy az ellenôrzések különbözô feltételek alapján történnek, és nem mindegy, hogy mikor és hol kerül sor a mintavételre. A betegeket semmilyen veszély nem fenyegeti, sôt, a kórház által létrehozott SPCIN nevû osztály éppen annak érdekében végzi az idôszakos ellenôrzéseket, hogy megelôzhetôek legyenek a kórházi fertôzések. "A szóban forgó ellenôrzések, mintavételek célja elsôsorban a prevenció, és számomra sokkal inkább gyanús, ha az ellenôrzések során semmit nem találnak. Ez azt jelenthetné, hogy vagy nem végzik megfelelôen a mintavételt, vagy ezek vizsgálata nem szakszerû. Ha tudjuk, hogy hol mi a baj, elejét vehetjük a kórházi fertôzésnek, hatékonyabb fertôtlenítési módszereket alkalmazhatunk" - jelentette ki.

Az SPCIN feladata javasolni ezeket a hatékonyabb módszereket, és kötelessége újraellenôrizni azokat a részlegeket, ahol a megengedett határértéket túllépô arányban találtak baktériumokat. A felelôsségre vonás szintén a hatáskörébe tartozik, amire abban az esetben kerülhet sor, ha ugyanazon kórházi részlegen a több alkalommal végzett ellenôrzés során sem változik a helyzet.

Az udvarfalvi Kardos családdal azon a virágkiállításon ismerkedtünk meg, amelyet május 23-án szerveztek Marosvásárhely fôtéri parkjában. A házaspárt az élet arra kényszerítette, hogy nem egészen fiatalon továbbképzô tanfolyamon vegyenek részt. A virágkertészeti, -kötészeti, virágrendezési és menedzsmenttanfolyam Marosszentannán zajlott három hónapon át. Kardosék ma már szakdiplomával rendelkeznek. Miként jutottak el az oklevél megszerzéséig?

Kardos A. András és felesége, Erzsébet öt éve virágokat termeszt, ebbôl élnek. Öt évvel ezelôtt munkanélküliekké váltak. András a vasiparban, Erzsébet a kereskedelemben dolgozott. Megélhetésük szempontjából a virágtermesztésben láttak jövôt. Egy egész nyáron át dolgoztak mindketten Magyarországon, hazajöttek és az ott keresett pénzbôl indították el vállalkozásukat. Tíz évvel ezelôtt vágott virágot termesztettek mellékfoglalkozásként. A lehetôség adott volt, hiszen kerttel, udvarral rendelkeztek. Beismerték, hogy akkoriban nagyon sokat tanultak a saját kárukon. Lassan érték el, hogy beruházzanak, hiszen nagyon nagy a befektetés.

Nagyon szépek a virágaik, és ez a szépség szakértelmet követel. Tapasztalataik alapján sajátítottak el újabb ismereteket, néha ráfizetéssel. Mert a virágokat meg lehet fagyasztani, túl lehet öntözni, és ha nem megfelelô a növényvédelem, betegségek pusztíthatják azokat. Jól jött a felnôttképzô tanfolyam.

Elmondták, hogy évekkel ezelôtt a szakterületen egyetemi képzettségû magyarországi rokonaik segítették ôket információval, szakirodalommal. Gyakran Udvarfalvára látogattak. A virágtermesztéshez nagy-nagy odaadás, hozzáállás szükséges. Nemhogy szabad nap, szabad óra sincs. A 8 ár területen fóliaházban és üvegházban fejlôdnek a virágok. A vizet a városi vezetékbôl és a kutakból biztosítják. A téli idôszakban föld alatti vezetékeken szivattyúzzák, nyáron a felszíni vezetékeken.

Negyven-ötven fajtát termesztenek: törpefajták több változatban, muskátli, zöld díszítôk, futók, kaktuszfélék stb. Függô cserépben láttam a valóban gyönyörû virágokat, nevük futó fukszia és futó szurfínia. Erzsébet asszony ezeket csak bemutatta. A szaporítás nem nehéz, de rengeteg türelmet igényel. A kis elôdugványoknak nagyon jó talajt kell elôkészíteni ahhoz, hogy biztonságosan gyökerezzenek. Ez három-négy hét alatt történik meg. Ezután hat hónap alatt fejlôdik ki a virág, közben hozzáértéssel nyírni, formálni kell a futónövényt, amíg szép formát ölt.

Szóba jött az értékesítés. A férj, András naponta kínálja a virágokat Marosvásárhelyen, a nagypiacon. De számos visszatérô vásárlójuk van Bukaresttôl Gyulafehérvárig, akik nagybani felvásárlók.

Az udvarfalvi 45 éves Kardos András és 35 éves felesége, Erzsébet asszony szándéka, hogy virágtermesztésbôl tartsák fenn magukat a jövôben is. Most már oklevéllel is rendelkeznek, ami feljogosítja ôket különbözô pályázatokon való részvételre.

Farmgazdaságok

Papp Zoltán 34 éves. Szászrégenben járt elemi iskolába, miután sikeresen felvételizett Marosvásárhelyen a mezôgazdasági líceumba. Állattenyésztô technikusként hagyta el az iskolát. Hazatért Szászrégenbe a szülôkhöz, akik akkor 4 ár területen gazdálkodtak. Papp Zoltán úgy érezte, hogy a terület szûkös, tudása, akarata és a szakmához vonzódása révén többre képes. Meggyôzte szüleit, hogy adják el Szászrégenben a családi házat és telket. E pénzbôl a beresztelki oldalon elkezdték kialakítani a mai közepes nagyságú állattenyésztési farmot.

Idôközben Zoltán feleségül vette Rékát, aki szintén városon nevelkedett. A "házi tanács" végül is elfogadta a fiatal állattenyésztô-technikus ötletét. Azzal kezdték, hogy pályázatot nyújtottak be a FAER Alapítványhoz, megnyerték. Sikerült fedezni az új istálló építésének költségeit. Zoltán figyelmét egyetlen felnôttképzô tanfolyam sem kerülte el. Bôvítette szakismereteit. A tanfolyamok során találkozott a marosszentgyörgyi Állattenyésztési Kutatóállomás volt igazgatójával, dr. Silvas Emillel, aki ajánlotta, hogy a kísérleti állomástól vásároljon fajtiszta állatokat. Az akkor vásárolt tejelô tehenek egy laktációs idôszakban 7000 liter tejet adtak egyedenként. Ekkor kezdôdött el a közepes farm kialakítása.

A Papp család ma 100 hektáron gazdálkodik, összesen 35 állatot tartanak. A Papp farmról a 11 fejôstehéntôl a múlt évben 76.000 liter tejet szállítottak a mezôszentandrási feldolgozóhoz. Zoltán az alapos számítások embere. Az elmúlt két aszályos évben a Papp család figyelmének középpontjába került a silótermesztés.
"Nagyot fogtak", ahogy mondták. Külföldi silókukorica-magot szereztek be, hektáronként 85-90 tonna silót takarítottak be, amit a legkorszerôbb svájci technológiával tároltak. Szóba került a tej elôállítási és felvásárlási ára. Meglepôdtem, amikor Zoltán azt mondta, hogy egy liter tej elôállítása kb. 5000 lej. A felvásárló viszont 6.500 lejt fizet. Nem nagy a jövedelem. Ennek a kis jövedelemnek a 80%-át az állattenyésztô visszafordítja a termelésbe. A farmon mindenki dolgozik, kicsitôl nagyig. A kilencéves Papp Botond már bizonyított. Marosvásárhelyen szervezték meg a múlt évben a megyei szintû szarvasmarha-kiállítást, ahol Botond A legfiatalabb állattenyésztô kategóriában az elsô díjat vihette haza. A munkafolyamatokban Zoltán édesanyjának, Emmának, édesapjának, Györgynek megvan a pontos feladata. Alpár kilencéves, keményen dolgozik. És hogyha a hat hónapos Zolikára gondolunk, akkor bizonyos a remény, hogy a Papp farmnak évtizedek múlva is tulajdonosa és vezetôje lesz.

A farmtulajdonos a két óra alatt másodszorra említi, hogy soha nincs és nem lesz pénze. Ez évre is elkészült a költségvetési terv. Hûtôtartályt szeretne üzembe helyezni, és folytatni próbálja a szabad
tenyésztést, ugyanis az így tartott tehén legkevesebb négy literrel több tejet ad. Az istálló tetôzetét át kell alakítani, hogy a helyiség szellôztetése javuljon. Van tehát tennivaló.

Örvendetes, hogy megyeszinten 2003-2004-ben növekedett a bemutatóparcellák száma és a terület. Jelenleg összesen 64 hektáron folytatnak ilyen jellegû tevékenységet a merészebb és tanulni vágyó gazdálkodók. Dr. Dorin Burciut, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Központ mérnökét a bemutatóparcellák hatékonyságáról, hasznosságáról kérdeztük.

E területeken idén újabb ôszi búza-, szemes és silókukorica-, szója-, napraforgófajták termesztését tapasztalják ki az erre vállalkozók. A bemutatóparcellák létrehozásának célja a legújabb haszonnövényfajták, hibridek, az alkalmazandó technológia részletes megismerése. Ezeken a területeken a mezôgazdasági kutatási újdonságokat lehet kipróbálni, de meggyôzôdhetnek a hozamokról, a fajta talajhoz, klímához való alkalmazkodási képességérôl. Valóságos kísérleti munkát lehet végezni. Mivel ez is a pénzbe kerül, figyelni lehet és kell a gazdasági hatékonyságra is. A bemutatóparcellákon a termesztés közösen történik a különbözô vetômag- elôállító, mûtrágya- és vegyszergyártó technológiát kidolgozó kísérleti állomásokkal, más intézményekkel és forgalmazó cégekkel. Az MMSZK az idén a következô cégekkel mûködik együtt: Tordai Vetômagtermesztô, Kísérleti és Fejlesztési Állomás, Pioneer, KWS, Alcedo, Syngenta, Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság - Szeged.

A tordai kísérleti állomás ôszi búza-vetômagot (4,5 ha), szójavetômagot (2,4 ha), kukorica-vetômagot (12 ha) biztosított és a termesztési technológiával kapcsolatos ajánlásokat.

A Pioneer 14 hibrid kukorica-vetômagot a magángazdálkodók, illetve mezôgazdasági vállalkozások összesen 21,25 hektáron vetettek. A KWS és az Alcedo által termesztett kukorica- és napraforgó-vetômagot 11,5 hektáron vetettek. Az Alcedo biztosítja a hibrid kukorica termesztési technológiája során szükséges gyomirtó szereket. A Syngenta által biztosított kukorica- és napraforgó-vetômagot 3 hektáron vetettek. Szegedrôl származó kukorica-vetômagot pedig 9,75 hektáron.

A bemutatóparcellákon a munkálatokat a szaktanácsadói hivatal kinevezett mérnökeinek felügyelete alatt v&eac