Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Medgyessy szerint elôre kell tekinteni

A múltat le kell zárni, a román-magyar kapcsolatokban elôre kell tekinteni, Magyarország ennek szellemében kész megosztani integrációs tapasztalatait szomszédjával - egyebek között errôl beszélt Medgyessy Péter miniszterelnök a román rádióban szerdán délelôtt elhangzott interjújában.

Magyarország támogatja, kifejezetten szorgalmazza, hogy Románia mielôbb bekerülhessen az Európai Unióba - mondta Medgyessy, hozzáfûzve, hogy Magyarország kész megosztani szomszédjával az integrációs felkészülés során felhalmozott tapasztalatait. A román csatlakozásig tartó átmeneti idôszakban is lehet ugyanakkor számos területen segíteni a két ország közeledését. Ezt szolgálja például az autópályák építése, a határátkelôk megnyitása, a nagyfeszültségû villamosvezetékek kiépítése, a térségközi együttmûködés legkülönbözôbb formáinak a kialakítása - mondta a magyar kormányfô.

A miniszterelnök emlékeztetett arra: román kollégájával, Adrian Nastaséval együtt sokat lobbizott az észak-erdélyi autópálya ügyéért. Medgyessy Gerhard Schröder német kancellárnál és Jacques Chirac francia elnöknél is közbenjárt, a pályázati kiírásokkal kapcsolatban ugyanis voltak bizonyos kifogások. A magyar kormányfô - mint mondta - szerette volna elérni, hogy minél hamarabb megépüljön az autópálya, hiszen ez közös érdek.

A miniszterelnök a magyar kormány sikerének tekinti, hogy az elmúlt két évben Magyarország stabilizáló tényezô volt a térségben, normális, kiegyensúlyozott kapcsolatot alakított ki a környezô országok kormányaival. Mindez persze a szomszédokon is múlott, így a román kormányon is.

A magyar-román kapcsolatok terén elôre, a jövôbe kell tekinteni - mondta, hangsúlyozva: "ha a múltba nézünk, mindig találunk valamit, ami fáj, hol az egyiknek, hol a másiknak". A jövôvel kell tehát foglalkozni, a múltat pedig tisztességesen rendezni kell. Medgyessy szerint ez meg is történt azzal, hogy a román kormány lehetôvé tette az aradi Szabadság-emlékmû felállítását.

Medgyessy büszkén nyilatkozott arról, amit az elmúlt két évben a román-magyar kapcsolatokban elért. Mindez megfelel az európaiságnak, s egyaránt szolgálja a Magyarországon élô román, illetve a Romániában élô magyar kisebbség érdekeit - hangsúlyozta a román rádiónak Medgyessy Péter.

Aktuális

Várhatóan több mint 30 milliárd lejt utalnak ki a megyének, ha a kormány - mai ülésén - jóváhagyja az RMDSZ által kezdeményezett- szorgalmazott határozattervezeteket.

Kampányidôszakban vagyunk, mondhatják egyesek, persze, hogy dôl a pénz. Akár kampány van, akár nem - mint arról beszámol Borbély László képviselô -, a pénz jól jön, és nem hiszem, hogy annyira könnyû lenne kilobbizni, politikai kontextustól függetlenül, hogy a zömében magyarlakta településeket összekötô utak javítására 10 milliárdot "áldozzon" a kormány, vagy hogy a történelmi magyar egyházak 12,5 milliárd lejt kapjanak a templomok restaurálására (megközelítôleg 3 milliárd lejt a bözödi katolikus és unitárius templomok újjáépítésére fordítanak). Már a múlt héten megjelent a kormányhatározat, miszerint 10 milliárd lejt utalnak ki a marosvásárhelyi mûjégpálya felújítására.

A milliárdok sora nem ér itt véget. Az RMDSZ-nek azért is "közelharcot" kell vívnia, hogy humanitárius gesztusként két minisztériumtól kicsikarja egy súlyosan beteg, csontvelô-átültetésre szoruló gyerek 85.000 euróba kerülô mûtétjéhez szükséges pénzt. A munkaügyi tárca 40.000, míg az egészségügyi 20.000 eurót ígért az ilyen célokra fenntartott különleges pénzalapból. Bár a törvényes lehetôség megvan az ilyenszerû, költséges és életmentô mûtétek finanszírozására, tipikus romániai helyzet, hogy a pénz hiányzik (csupán havi 38.000 euró a keret!). A segítségre szoruló marosvécsi gyermek élete talán menthetô lesz, ha a meggyôzô munka eredményeként sikerül megszerezni a kormánytól a mûtét költségeinek oroszlánrészét, és bizonyos alapítványoktól a különbözetet.

Bizonyára igazuk van azoknak, akik állítják, hogy választások idején nagy a serteperte. Ilyenkor fût-fát ígérnek a jelöltek, pártok. Míg azonban egyesek - független jelöltként - milliárdokat költenek saját maguk népszerûsítésére, plakátokról "szólítják meg" a választót hangzatos, ám tartalom nélküli jelszavakkal, szalmalángszerû, de költséges választási kampányt rendeznek, mások a köz javára lobbiznak. Mert ezt is lehet.

De nem (csak) ezért fogok az RMDSZ polgármesterjelöltjére szavazni vasárnap. Az ok egyszerû: a magyar közösség nem maradhat önkormányzati képviselet nélkül, fôleg nem Marosvásárhelyen, és fôleg nem most. A tét nagyobb annál, mint hogy ki kit utál, éppen kire haragszik, és ezt minden felelôsségérzettel rendelkezô magyar polgárnak fel kell ismernie. Még azoknak is, akik "megfogadták", hogy többé soha nem mennek el szavazni, "mert úgysem változik semmi". Pedig rajtuk (is) múlik...

Június 1-jén délután került sor a Romániai Magyar Közösség Napjára, amelyet Szép Gyula, mûvelôdési ügyvezetô alelnök nyitott meg. Ezt követôen Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a globalizáció idôszakában az integrációra és várakozásra vonatkozó dilemma esetében a válasz egyértelmû. A romániai magyar közösség részt kíván venni a folyamatban. Az értékeit kívánja megjeleníteni, és identitásának megôrzésével párhuzamosan integrálódni az Európai Unióba - mondta az RMDSZ elnöke a magyar pavilon megnyitóján. A kiállítás azért is különleges, mert rámutat arra, hogy a gazdaság is az identitás egyik jele, mely sajátos üzenetet hordoz. Az a tény, hogy önálló kiállítás mûködhet itt és most, azt a tényt bizonyítja, hogy a romániai magyar közösség önálló értékként kíván integrálódni - zárta szavait Markó Béla.

Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete beszédében hangsúlyozta, az integrációs erôfeszítések során fontos az útravaló, és hasonlóan lényegesek azok az értékek is, amelyeket a romániai magyar közösség az EU-nak kínál. Ez a kiállítás pedig éppen azt bizonyítja, hogy igencsak van mit kínálni az Uniónak.

Kerekes Gábor, gazdasági ügyvezetô alelnök szerint nagy kihívás állt a romániai magyar vállalkozók elôtt, lévén, hogy a teljesen eltérô kultúrkörnyezetben kellett megállják a helyüket. Az integráció egyedi esély, a romániai magyar közösség potenciálja, mint azt a magyar pavilon kiállítása is bizonyítja, rendkívül értékes - hangsúlyozta Kerekes Gábor.

A vásáron felszerelt E-meló stand bemutatkozó szórólapokkal és internetes kapcsolattal ellátott bemutatkozási lehetôséget kínál a látogatóknak. Több mint 30 romániai magyar vállalkozó mellett külön részleget mûködtet az E-meló csapata. A program felelôsei szerint egy ilyen kiállításon való részvétel hasznos lehetôségeket kínál mind a jelenlevô magyar vállalkozóknak, mind a pavilont látogató érdeklôdôknek. Több résztvevô kiállító is felkereste a munkaközvetítô- program felelôseit, egyrészt a romániai magyar munkapiac helyzetérôl érdeklôdve, másrészt a munkakínálók programban való részvételének részletei kapcsán. Az ingyenes munkaközvetítô szolgálat az érdeklôdôk számára a vásár egész ideje alatt a program legfrissebb adatait kínálja.

Csütörtökön 11 órai kezdettel a Romániai Magyar Közösség Pavilonjának vendége a román közszolgálati televízió kolozsvári területi, nemzetiségi stúdiójának magyar szerkesztôsége. A szerkesztôség általános tevékenységét, valamint különbözô filmfesztiválokon díjazott anyagait a fôosztály felelôsei és szerkesztôi mutatják be.

A helyhatósági választások monitorizálása; a Politika közpénzen címû tanulmánykötet bemutatása; az Országos Diszkriminációóllenes Tanácshoz elôterjesztett, a faji megkülönböztetésre vonatkozó észlelések orvoslásának megtagadása - ezekkel a napirendi pontokkal tartottak a tegnap sajtótájékoztatót a Pro Európa Liga vásárhelyi székhelyén.

- A Pro Európa Liga a megyében 80 önkéntes megfigyelôt küld a helyhatósági választásokra. Az elôzô választások tapasztalatainak hatására közülük 46-ot a falusi szavazókörzetekbe irányítunk, egy személy pedig a Megyei Kerületi Választási Irodában tartózkodik majd - jelentette ki Haller István, az emberjogi iroda programvezetôje. A megfigyelôk saját felelôsségre írt nyilatkozatban jelentik ki, hogy semmiféle politikai pártnak nem tagjai. Hamis nyilatkozat esetén a büntetés szabadságvesztés. A liga vezetôi felkérnek minden Maros megyei szavazópolgárt, ha vasárnap bármiféle rendellenességet illetve kihágást észlelnek, azt jelezzék a 250-182, illetve 250-183-as telefonszámon. Hozzáfûzte: egyes községekbôl már érkeztek észlelések, hogy visszaélések történtek a választások elôkészítésében, ezekre a településekre küldenek elsôsorban megfigyelôket.

50 példány jutott Maros megyének a Politika közpénzen címû, a bukaresti Közpolitikai Intézmény (IPP) által összeállított jelentésbôl. Ezeket a megyei könyvtárnak, valamint a különbözô politikai pártoknak juttatják. A jelentés elkészítéséhez szükséges dokumentálódást 2003. augusztus és 2004. április között végezték, valamint az IPP interjúkat készített a politikai pártok, közigazgatási intézmények képviselôivel és újságírókkal. Három települést - Konstanca, Iasi és Marosvásárhely - választottak ki, ahol soron követték, milyen módon használták fel a politikai célokra szánt közpénzeket.

Haller István elmondta, a kötet megjelenése után is folytatódik a projekt, ezúttal arra fordítanak figyelmet, hogy a választásokon függetlenként induló jelöltek milyen módon költik el a pénzt. Ez alkalommal a lakossághoz intézett üzenetek jellegét is tanulmányozzák, hangsúlyt fektetve a gyermekeket felhasználó politikai üzenetekre. A régi szlogének parafrazálását is kivizsgálják. A programvezetô elmondása szerint az "Aki nincs velünk, az ellenetek van" szlogén politikai szempontból az ellenség képét alkotja.

A sajtótájékoztató harmadik pontja az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz továbbított, a faji megkülönböztetésre vonatkozó észlelések orvoslásának megtagadására vonatkozott. Haller István elmondta, 2003. december 3-án a Pro Európa Liga ismertette azt az esetet, miszerint egy roma egyetemi hallgatót nem engedtek bemenni egy szebeni lokálba. Az átiratban az eset tíz szemtanújának nevét is megjelölték, ám azokkal a Diszkriminációellenes Tanács nem vette fel a kapcsolatot. Az ügy nem nyert megoldást.

A második eset a 2004. február 17-i észlelésre vonatkozik, amikor egy romániai polgármester nyilvánosan kijelentette: "Tanulmányozom annak lehetôségét, hogy kitelepítsem a város központi részében lakó cigányokat. Véleményem szerint a 15 millió lejes összeg elégséges lenne mindegyik bûnözônek, cigánynak, koldusnak, hogy elhagyja a várost." Mindez megszegi a személyi méltóságra vonatkozó 2000. évi 137-es számú kormányrendelet 19. cikkelyének elôírásait - vélekedtek a liga szakemberei. Erre is csak részleges válasz érkezett.

A harmadik észlelést 2003. november 18-án továbbították az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz: egy közintézmény versenyvizsgát szervezett a takarítónôi állás betöltésére, s ezért a jelentkezôktôl 500.000 lejes részvételi díjat igényelt. A kérést elutasították, mivel a törvény lehetôvé teszi ezen díj igénylését.

Haller István elmondta, az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2002 augusztusában alakult 7 taggal. Eredeti szándékuk volt, hogy a tagok számát 30-ra növeljék, míg a pénzbírságokat kirovó felügyelôk száma elérje az ötvenet. Ez azonban nem történt meg. Joggal vonhatjuk le a következtetést, hogy a tanács nem mûködik a civil társadalom elvárásainak megfelelôen - mondta a programvezetô. Hozzáfûzte: nemsokára el kell készülnie a kormánynak a tanács mûködésére vonatkozó jelentése, ezzel párhuzamosan a Pro Európa Liga is készít egyet, amelyet az Európa Tanácshoz továbbítanak.

Ma délután 6 órától kampányzáró ünnepséget tartanak Nagysármáson. Meghívott vendégek: Borbély László parlamenti képviselô és Brassai Zsombor megyei ügyvezetô elnök, megyei tanácsosjelölt. A vendégek és a Nagysármás kerülethez tartozó települések jelöltjeinek bemutatása után fellép a helyi Tulipán néptánccsoport, majd bál zárja az estét.

Nyárádszeredában ma este 8 órától tartják a kampányzáró ünnepséget, a mûsort Kozsik József színmûvész vezeti, fellép a szászrégeni Titán együttes, a jobbágyfalvi és nyárádszeredai néptánccsoportok. A rendezvény alkalom bemutatni a Nyárádszereda kerülethez tartozó települések 7 polgármesterjelöltjét és 90 tanácsosjelöltjét is. Az országos és megyei RMDSZ részérôl is érkeznek meghívottak.

Marosszentgyörgyön a ma este 8-tól kezdôdô kampányrendezvényre Makkai Gergely parlamenti képviselôt várják a választók.

Szeretett testvéreink!

A 2004. június 6-i helyhatósági választások újabb állomását képezik annak a demokratizálódási folyamatnak, mely Romániában az 1990-es és utána következô néhány esztendô sokszori botladozásai, megtorpanásai után úgy tûnik, ma már határozott, Európa felé tartó irányt vett. A román többséget és a magyar kisebbséget egymástól elválasztó félelmek egyre inkább oldódni látszanak, és ma már a felelôsségteljesen politizálók mindkét táborban felismerték, hogy az országnak mind céljai, mind pedig érdekei sokkal inkább közösek, mint a letûnt kétpólusú világban. Sajnálattal tapasztaljuk azonban, hogy a törvényhozás és a mindennapi élet, a többnyire külföldnek szánt nyilatkozatok és a valóság szintjén még óriási különbségek vannak. Jelenleg még távol állunk attól, hogy az országnak a többséggel minden szinten egyenértékû állampolgárai legyünk. Bennünket jog szerint megilletô javaink legtöbbször hosszas, idegfeszítô politikai alku tárgyát képezik. Egyházi javaink hajdani elkobzása pillanatok mûve volt, visszaadásuk azonban évekig húzódik. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy életünket a magunk szintjén elviselhetôbbé, önmagunkhoz méltóbbá tegyük. Ennek érdekében nekünk, Isten református vallású magyar gyermekeinek is vállalnunk kell a politikai felelôsséget.

Éppen ezért, az egyház közéleti felelôsségének tudatában, szeretettel felhívjuk figyelmeteket a következôkre:

1. Minden, egyházáért és népéért önmagát felelôsnek érzô református magyar ember június 6-án menjen el szavazni! A szavazás ugyanis az élet alakításának lehetôsége, mely ma nemcsak jogunk, hanem egyben kötelességünk is. Június 6- án semmi se legyen ennél elôbbre való számotokra! Sem munka, sem szórakozási, sem kényelmi szempont. Ideje van ugyanis a hallgatásnak, és ideje van a szólásnak! Most pedig a szólás ideje érkezett el! Egy számbelileg kisebb közösség ugyanis a maga szintjén csak úgy tudja érvényesíteni akaratát, ha erôit a megfelelô idôben mozgósítja! De akkor teljes hittel és erôbedobással!

2. Szavazzatok azokra a jelöltekre, akik ugyanazt a sorsot hordozzák, mint ti, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, mint ti, akikkel ugyanannak a templomnak padjaiba ültök és imádkoztok. Ne adjátok el bután szavazataitokat sem ígéretért, sem egy pohár italért! Csak a leggyengébb jellemû emberek teszik ezt!

Szavazzatok azokra, akikrôl tudjátok, hogy nem önös érdekeket képviselnek, hanem közösségünk, benne református egyházunk javát is szolgálják!

Bízunk abban, hogy egészséges hittel és egyenes, hozzánk méltó jellemes tartással járultok mindannyian az urnák elé úgy, mint akik tudják, mi a kötelességük!

Felhívásunkat egy bibliai Igével zárjuk: "…Igyekezzetek a városnak jólétén!…" (Jeremiás 29,7.) Isten parancsa ez nemcsak az egykori Izraelnek, hanem mindenkori népének, így nekünk is.

Igyekezzetek a város, faluközösségetek jólétén, mert attól függ a ti jólétetek is!

Ezért a jólétért pedig most együtt kell tennünk!

Szász Attila esperes

Geréb Péter fôgondnok

A marosvásárhelyi labdarúgás egykori kiválósága, az ASA "aranycsapatának" népszerû csatára, Kanyaró Attila is szerkesztôségünkhöz fordult, hogy tudassa a közvéleménnyel, nincs köze a választási kampányeseményként péntekre beütemezett old boys labdarúgó-mérkôzéshez.

Kanyaró elmondta, az eltelt években gyakran részt vett az ASA-s öregfiú-találkozók szervezésében, most a klub részérôl nem keresték meg ilyen kéréssel. Az ASA fennállása 40. évfordulójának megünneplését nem ilyen módon képzeli el, hogy egy bizonyos párt kampányfogásként a maga hasznára fordítsa a meccs nyújtotta népszerûséget. Meggyôzôdése, hogy a mérkôzés ilyenszerû politikai célú felhasználása nem illô a jubileum szelleméhez. Ô maga sportemberként mindig teljes odaadással és egyenes gerinccel igyekezett szolgálni csapatát és a szurkolókat, most sem akar csalódást okozni azoknak, akik hisznek benne. Ezért jelenti ki, hogy nincs köze a jelenlegi szervezéshez és a találkozóhoz, elhatárolja magát attól.

Az RMDSZ szervezésében térítésmentesen utazhatnak Kolozsvárról Marosvásárhelyre azok az egyetemi hallgatók, akik élni kívánnak szavazati jogukkal a 2004. június 6-án sorra kerülô önkormányzati választásokon.

Az autóbuszok pénteken, június 4-én 16 órakor indulnak a Tordai úti "stoppoló" helyrôl. A visszaútra június 6-án 18 órakor kerül sor a Nemzeti Színház parkolójából.

A helyeket a jelentkezés sorrendjében biztosítják, helyfoglalás Kolozsváron a 0264-593109 telefonszámon, valamint a valasztas@rmdsz.ro elektronikus postacímen.

Minden szavazatra szükség van ahhoz, hogy Kelemen Atilla személyében Marosvásárhelynek újra magyar polgármestere legyen. Tartozunk ezzel városunknak! Minden szavazat számít!

Kérjük azon személyeket, akik szavazni szeretnének, de valamilyen betegség miatt nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségekbe, hogy a 2004. évi 67-es számú törvény 83. cikkelyének 1. bekezdése értelmében a szavazás napján reggel igényeljék a mozgóurnát annál a szavazókörzet elnökénél, ahova tartoznak.

Ugyanakkor felhívjuk azoknak a marosvásárhelyi választópolgárok figyelmét, akiknek valamilyen okból kifolyólag nehezükre esik elmenni a szavazókörzethez, amelyhez tartoznak, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezete kérésre biztosítja a szállításukat. Igényeiket, kérjük, jelezzék a 214-077-es telefonszámon.

Ma 22 órától az Antena 1 magántelevízió-adó marosvásárhelyi Tu decizi! címû választási adásában jelen lesz dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, aki ezúttal a többi polgármesterjelölttel vitázik a város jövôjérôl.

Május 29-i keltezéssel a Központi Választási Iroda semmisnek nyilvánította a Maros Megyei Kerületi Választási Iroda május 25- én hozott határozatát, amely szerint Dorin Floreának szabad használnia a választási kampányban a román trikolórt és a nemzeti szimbólumokat. Határozatban törvényellenesnek minôsítette, és az összes olyan plakát levételére kötelezi Floreát, amelyen látható Románia nemzeti zászlaja.

A közvéleményt már tájékoztattuk a választási kampány plakátháborúiról. Azzal kezdôdött, hogy a független polgármesterjelöltet támogató ökológusok megyei elnöke, Mircea Munteanu két óvást tett le a Municípiumi Választási Irodához (BEM). Egyik szerint úgy gondolta, hogy az RMDSZ polgármesterjelöltjének, Kelemen Atillának a "részben" fehér szakálla zöld mezôben Magyarország zászlaját idézi, a másikban pedig azt kifogásolta, hogy a PNL polgármesterjelöltjének, Teodor Giurgeának piros a nyakkendôje. Ez pedig a sasszemû megfigyelô szerint pont olyan, mint a román nemzeti lobogó! Hogy a reklamálót csak kevéssel áldotta meg a fennvaló, az egy dolog. Azon azonban meglepôdtünk, hogy a BEM 9 tagja 5 igen, 4 nem szavazattal helyt adott a bôdületes reklamációnak.

Ezt a határozatot fellebbezte meg mind az RMDSZ, mind a PNL a Megyei Kerületi Választási Irodánál (BEJ), amely határozott: maradhat a szakáll meg a nyakkendô is!

Egy másik óvásban az RMDSZ azt kifogásolta, hogy Dorin Florea plakátjain és szórólapjain egyrészt a román nemzeti lobogó van a háttérben, másrészt a füzetecskéin is rajta van a trikolór. Érdekes módon ezt az óvást a BEM elfogadta, és határozatban kötelezte Dorin Floreát a plakátok levételére, az erre benyújtott fellebbezésnek pedig a BEJ adott helyt. Vagyis nem tartotta törvényszegésnek a nemzeti szimbólumok kampánycélokra való használását!

Ez ellen a határozat ellen fellebbezett az RMDSZ megyei szervezete, hangsúlyozva, hogy a független jelölt megsérti a helyhatósági választásokat szabályozó 2004. évi 67-es törvény 72/6. cikkelyét azáltal, hogy a plakátjai hátterében mindenhol ott látható Románia nemzeti lobogója.

A Központi Választási Iroda (BEC), miután ellenôrizte az óvásban felhozott adatokat, megállapította, hogy a BEM jól döntött, a BEJ viszont hibázott, mivel a fentebb idézett törvénycikkely szerint "tilos az olyan választási plakátok használata, amelyek olyan színkombinációkból állnak össze, hogy Románia vagy valamely más ország nemzetei szimbólumait idézik". Ennek alapján azt is megállapította, hogy "Dorin Florea független jelölt választási plakátjain a háttérben ott van a román lobogó, amivel tagadhatatlanul megsérti a fenti rendelkezést".

Ezért helyt adott az RMDSZ óvásának, és kötelezi Dorin Floreát "az összes olyan választási plakát levételére, amelyen rajta van Románia nemzeti lobogója". A döntés végleges, olvasható a BEC elnöke, Petre Similean bíró aláírásával kiadott határozatban.

Csütörtöki kimenô

Megint átkutatták az én, a ti közvéleményemet (-nyeteket). Azt vizsgálták az ideák vámosai, ha a tanulás által mégyen még elébbre a náció, a polgár és annak fia-lánya-borja. Ha az oskolák még mindig felettébb szükségesek, mint azt ügyünkben Apáczai Csere János megállapította, esetükben, már mint a többségiek esetében valaki más, egy ottani klasszikus, mondjuk Gheorghe Asaki ugyanerre az (elhamarkodott) következtetésre jutott. Mi ugyanis a történelembôl tudjuk, hogy az a háromszáz- kétszáz esztendô nem bót, egy fricska csupán az idô végtelenjében. Aki, teszem azt föl 1635-ben kijelenti, hogy felette nagy igény lenne al- és fôiskolákra, az nem tudja, hogy 2004-re kiderül, ahhoz, hogy az ember gazdag legyen és prosperáljon az üzlet/biznisz, egyáltalán nem szükséges a sok tanulás. Legfennebb a más kárán. Akarom mondani kizsákmányolása révén. (De nem akarom mondani, ugyanis ez a szó számûzött és jócskán bevírusolta a marxizmus.)

No persze tanulmányokra fölöttébb szükség van. Egyetemekre és iskolákra, külföldi tanulmányi ösztöndíjakra, szuperül képzett szuperfejekre, de ezek csak mint alkalmazottak jöhetnek szóba, akiket jóval áron alul vásárol meg az okos és ügyeskedô, kevés iskolával rendelkezô cégtulajdonos, munkaadói oldal, vagy oldaladói munkakönyvtartó. Rosszul fizeti, esze ágában sincs elbocsátani, hiszen általa prosperál az üzlet/vállalkozás, no meg a munkás bivalyereje húzza, de ez mellékes, hiszen amaz annyi tanulás mellett sem rendelkezik tôkével, sôt nem is fog, ha a munkaadón múlik, míg én (a vállalkozó) kaptam egy fülest, egy drótot, egy éceszt, belevágtam valamibe, kockáztattam, amit semmilyen lila egyetemen nem tanítanak, megkentem, akit kell, megkent, akinek kellettem, volt egy kis erôfeszítés, egy kis furfang, néhány álmatlan vagy kényszerbôl átlumpolt éjszaka, s aztán sínre kerültem.

Nem pont így van, ismerem el, erôs benne a rövidítési hajlam és a regényesség, talán vulgármarxista és didaktikus, de mindezzel szemben áll, ahogyan a régi hadijelentések kiigazítása szól, hogy ma az emberek úgy látják, a közvélemény 52 %-a azt mondja, ha hihetünk a közvélemény-firtatóknak, hogy nem érdemes túlságosan sokat tanulni, mert szegény maradsz, munkanélküliség fenyeget, nem azt fogod csinálni az életben, amire fiatalságod 15-20 esztendejét rászánod…, s ha megnézed, a nagyvállalatok tulajdonosai, a cégbárók nem olvasnak írók által írt könyveket, legfeljebb újságot, internetet futnak át, kicsit navigálnak a világhálón és sokat a világtengereken, egy kezeden megszámlálhatod azokat a nagytôkéseket, akik támogatják a (humán)kultúrát és mûvészeteket, nem csupán a mûvésznôk kebleit kézzel foghatóan…

Ha végletesen fogalmazunk, akkor már állíthatjuk, hogy - kérdem a szociomókusokat - vagy patronnak (bocs, munkaadónak), vagy páriának születik az ember? Kivételek egyelôre még akadnak (kis- és középremények és reménytelenségek). Az emberek közötti egyenlôtlenségek most merevülnek meg, és elkezdôdött kis hazánkban is a kasztosodás?

Érdeklôdéssel várjuk a feleletet a naponta észlelhetô fejlemények tükrében. És csak abban reménykedhetünk, ama tükrözés nem lesz post festa.

Ui. Elsô olvasóm, elôolvasom megjegyezte: azért azt is bele kellene foglalni a kimenôbe, hogy a nem diplománál a legpicibb diploma is jobb.

Figyeljünk a gyerekekre!

Nem lehet eleget hangsúlyozni a közösség tagjainak egymás iránti, illetve a szülôk gyermek iránti felelôsségét - mondja a gyermekjogvédô szakember, miközben átadja az Enfance Roumanie szervezet által a bántalmazott gyermekekrôl összeállított tájékoztató füzetet. A nemzetközi segélyszervezet szakemberei részletesen tárgyalják a különbözô bántalmazási formákat, a helyi közösségek felelôsségét, és közzéteszik azt az eljárást is, amely alapján a helyi gyermekjogvédôk segíteni tudnak a bajba jutott kiskorún. A Mondj nemet a hallgatásnak címmel megjelent kiadványból a legfontosabb közérdekû ismereteket válogattuk ki.

Az érvényben levô törvények értelmében a 18 évet be nem töltött egyén kiskorúnak bizonyul, szülei, nevelôszülei, gyámja felel érte. A bántalmazásnak különbözô formái vannak, az enyhébbeket sokszor összetévesztjük a szigorú gyermeknevelési módszerekkel. A szakemberek szerint beszélhetünk fizikai bántalmazásról, amelynek lehetnek súlyosabb formái, amikor a gyermek testén ütés, égés, szúrás nyomai látszanak, vagy enyhébbek, amikor nincsenek maradandó nyomok. Fontos megemlíteni a lelki bántalmazást is. Akkor beszélhetünk errôl, ha a gyermeket a felnôttek, nagyobb testvérei folyamatosan megalázzák, megfélemlítik, szidják, olyan követelmények elé állítják, amelyeket a kiskorú nem ért meg, nem tud teljesíteni. A legismertebb s legvitatottabb a szexuális bántalmazás, ide tartozik a nemi aktus, de a pornográfia, a gyermek szemérmének megsértése is. Nem bántalmazásnak, de a kiskorúak ellen elkövetett vétségnek számít a gyermek elhanyagolása, a testi-lelki fejlôdéséhez szükséges körülmények megteremtésének elmulasztása is.

A testi, lelki terror nyomán a gyerek, a kiskorú viselkedése gyökeresen megváltozik, így a szülôk, hozzátartozók, tanárok észrevehetik azt, s segíthetnek. A viselkedésbeli változások közül megemlítjük: fokozott félénkség vagy agresszivitás, passzivitás, alvászavar, az érintéstôl való megmagyarázhatatlan tartózkodás, tisztálkodási kényszer vagy éppen ennek ellentéte.

A tájékoztató füzetnek találó a neve, felhívja a hozzátartozókat, érintetteket, hogy mondjanak nemet a hallgatásnak, vagyis amennyiben tudomásuk van bántalmazott, nem megfelelô körülmények között élô kiskorúakról, értesítsék a Megyei Gyermekjogvédelmi igazgatóságot vagy a gyermekekkel foglalkozó alapítványokat. A Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság a bántalmazott, elhanyagolt gyermekek számára hozta létre a Halló, Oblio segélyszolgálatot (telefonszám: 931); a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet a megyeszékhelyi 10-es számú általános iskolában mûködtet tanácsadó-, segítôszolgálatot.

A tanú szelektíven emlékezett

A Marosvásárhelyi Bíróságon tegnap újabb tárgyalást tartottak a Lazar Ladariu, a Cuvântul liber címû lap igazgatója és fôszerkesztôje által Spielmann Mihály városi tanácsos ellen indított perben, akitôl a felperes egy euró kártérítést, valamint a sajtóban közzétett nyilvános megkövetést kér. Ezúttal Moraru Octavian képviselôt hallgatták meg, aki hevesen támadta becsületsértéssel és rágalmazással megvádolt tanácsos kollégáját.

Bár az idei díszpolgárok személyét is már megszavazta a helyi tanács, Lazar Ladariu, a Román Nemzeti Egységpárt országos alelnöke korábban azért nyújtott be bûnügyi panaszt Spielmann Mihály ellen, mivel a múlt év májusában tartott ülésen, amikor a 2003-as díszpolgári címek adományozásáról hoztak határozatot, Spielmann tanácsosi minôségében nem értett egyet azzal, hogy Ladariu is a kitüntetettek között legyen. A marosvásárhelyi magyar közvéleményre utalva Spielmann Mihály azzal érvelt, hogy egy születetten mindenben magyarellenes személy helyett olyan tekintélyes román polgárokra adják a szavazatukat, akiket nemzetiségüknél függetlenül minden marosvásárhelyi tisztel. Ladariu, aki agresszív etnikai szavazásnak minôsítette a múlt évben történteket, panaszában arra hivatkozott, hogy a tanácsosnak az volt a célja, hogy tekintélyét csorbítsa, s megalázó helyzetbe hozza.

A tegnapi tárgyaláson Moraru Octavian azt vallotta, hogy a múlt évi tanácsi ülésen Spielmann Mihály hevesen és erôszakosan nevezte Lazar Ladariut születetten magyarellenesnek, amivel különös kárt okozott a szóban forgó személynek. Bár tanácsos kollégája szavaira ennyire jól emlékezett, Jung Ildikó védôügyvéd kérdésére nem tudta megmondani, hogy végül is Ladariu helyett kik lettek a múlt évi díszpolgárok. Azt viszont biztosan állította, hogy kizárólag a magyar tanácsosok szavaztak Ladariu ellen, ami az ülésrôl készült jegyzôkönyv szerint nem felel meg a valóságnak, mivel a fôszerkesztônek román részrôl is voltak ellenzôi. Jung Ildikó kérdésére elmondta még, hogy a román nemzetiségû tanácsosok figyelembe vették választóik véleményét. Sajnálatos módon azonban a bírónô az elmúlt tárgyalásokon tapasztalt "barátságtalan" hangnemben ezúttal is visszautasította a védôügyvéd minden második kérdését, arra hivatkozva, hogy nincsen információs értékük a bûnügyi panasz elbírálásában, így a komolyabb témákban nem derült ki a meghallgatott tanácsos véleménye.

Mivel a tárgyalásra beidézett másik tanú a meghallgatás alatt bent tartózkodott a teremben, nem kapott szót. Az újabb tárgyalást június 16-án 12 órára halasztották - tudtuk meg Jung Ildikó ügyvédnôtôl.

4000 liter alkoholt koboztak el kedden a Maros Megyei Pénzügyôrség biztosai. A törvénytelen alkoholraktárra lakossági bejelentés révén bukkantak.

Kedden reggel 8 órakor érkezett a névtelen telefonhívás, amely szerint a marosszentgyörgyi Kertész utcában egy garázsban illegálisan dolgozzák fel és palackozzák a szeszes italokat. Fél óra múlva a pénzügyôrség alkalmazottai a helyszínen voltak. 20-60 literes mûanyag hordókban mintegy 4000 liter alkoholt találtak. A helyiségben elôkészítve állt 1200 mûanyag palack, amelyekbe a szeszes italt töltötték. A garázs tulajdonosa elmondta, a helyiséget május 20-án bocsátotta rendelkezésére egy Bucur nevû személynek, aki autójavítás céljából bérelte ki. A biztosok elkobozták az alkoholt, s abból mintát vettek, amelyet laborvizsgálatra küldtek. A tegnap értesítették a rendôrséget és az ügyészséget az alkoholt törvénytelenül elôállító személy azonosítása és ôrizetbe vétele érdekében. A pénzügyôrség 200 milliótól 1 milliárd lejig terjedô pénzbírságot ró ki a luxusadóra köteles termékek eltitkolása miatt.

Gutiu Ionel, a pénzügyôrség biztosa lapunknak nyilatkozva elmondta, májusban ugyancsak lakossági bejelentés alapján hasonló két, illegális alkoholgyártó és -palackozó lerakatra bukkantak. A marosvásárhelyi Cosbuc utcában egy garázsban, míg a Kövesdombon egy garzonlakásban összesen 2000 liter alkoholt találtak. Mindkét esetben az elkövetôk bérelték a helyiségeket, s a tulajdonos tudta nélkül törvénytelen ügyleteket folytattak. Az árut elkobozták, a szabálysértôket pénzbírsággal sújtották.

Pénteken csengetnek ki az általános iskolák végzôsei számára.

Megyei szinten az idén 7453 diák fejezi be a nyolcadik osztályt, kettôvel kevesebben, mint az elmúlt tanévben. A végzôsöknek május 17-28. között kellett feliratkozniuk az országos felmérésre, amelyet június 14-22. között szerveznek meg megyénk 29 iskolájában.

A felmérô lapokat hét központban értékelik ki, ahol a javító bizottságok székhelye lesz.

Bár az általános iskolák magyar tagozatán az idén 20-szal kevesebb tanuló fejezi be tanulmányait (2335), remélhetôleg a megmérettetésre többen fognak jelentkezni, mint az elmúlt tanévben, amikor a 2355 diákból 1901 jelent meg a kisérettségi elsô napján.

Ezúttal teszteléssel mérik fel a végzôsök tudását, s az elsôre, román nyelv és irodalomból június 14-én kerül sor. 15-én írnak anyanyelvbôl a magyar, illetve a német tagozatos tanulók, majd 16-án matematika, 17- én a Románia földrajza, illetve történelme tantárgyakból készült tesztet kell megoldani.

Marosvásárhelyen hét vizsgaközpont mûködik: a 17-es, a 2-es, 8-as, a George Cosbuc, a Mihai Viteazul gimnáziumokban, a Mûvészeti Líceumban, valamint a Constantin Brâncusi Iskolaközpontban, ahova a környezô falvak iskoláiban végzett gyerekeket is beosztották. A Nyárád menti falvakból Nyárádszeredára, a Kis-Küküllô mentérôl Erdôszent-györgyre utaztatják a vizsgázókat. A javító bizottságok a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu és a 4-es általános iskolában, valamint a Sportlíceumban, megyei szinten a régeni Petru Maior Iskolaközpontban, a dicsô- szentmártoni vegyipari, a ludasi, valamint a segesvári Miron Neagu Iskolaközpontban mûködnek.

A tesztvizsga eredményét június 19-én 12 óráig függesztik ki, óvást benyújtani aznap 18 óráig lehet. A végsô eredményeket június 22-én hozzák a diákok tudomására.

Anyanyelvünk

Kannisto Artúr egy olyan finn korszak nemzedékének volt gyermeke, amely már teljes meggyôzôdéssel és erôvel dolgozott a finn nyelvtudomány, mûvelôdés és a rokon népek múltja és jelene barátságának elmélyítéséért. Míg nálunk a közfelfogás hidegen húzódozott a magyarság finnugor rokonságának gondolatától, Kannisto Artúr már elemista korában Magyarországról szóló útleírásokat, gimnazista korában pedig magyar vonatkozású fejtegetéseket olvasott, sôt a rokon népek és nyelvek iránti vonzástól áthatva a hetedikes diák már hozzákezd magyarul tanulni. Egyetemi hallgató korában még jobban erôsödik benne a magyarság iránti szeretet.

1901-tôl öt évig a helyszínen tanulmányozta a finnugorság legtávolabbi ágának, a vogulságnak nyelvét és mûveltségét, minthogy a vogul tudvalevôleg az osztjákkal és a magyarral együtt a finnugor né-
pek legkeletibb ágát alkotta, így Kannistónak a legközelebbi rokonunk nyelvére vonatkozó kutatásai magyar nyelvtudományi szempontból is rendkívül fontosak. 1906-ban tizenegy vogul nyelvjárásra, sok néprajzi jelenségre, kb. négy kötetre tehetô népköltési szöveggyûjtéssel, 150 lemezre fölvett vogul dallammal, valamint 650 néprajzi tárggyal tért vissza Kannisto fáradságos gyûjtôútjáról.

Kannistónak a magyarsággal való kapcsolatai személyi és tudománypolitikai természetûek voltak. A legtöbb korabeli magyar nyelvtudóssal személyes kapcsolatban volt. Közülük a Debrecenbe elszármazott Csûry Bálinttal állott különös kapcsolatban. Barátságuk tudományos téren is megnyilvánuló vetületét mutatja az az együttesen kiadott nagy értékû szótár, amelyben az 1932-ben elhalt finn nyelvésznek, Wichmann Györgynek északi-csángó hagyatékát rendezték együtt sajtó alá. Wichmann 1906-ban és 1907-ben járt a moldvai és a hétfalusi csángók között, nagyon értékes anyagát haláláig nem tudta feldolgozni. Ennek elvégzésére Kannisto vállalkozott. A módszeres nyelvjárás- kutatásnak az addig legnagyobb méretû és arányú csángó nyelvtani szótári anyag közkinccsé tétele is a két finn nyelvtudós, Wichmann és Kannisto nevéhez fûzôdik. Még szerencse, hogy Kannisto és Csûry együtt munkálkodása rendjén megjelenhetett e nagyarányú csángó nyelvi anyag.

Kannistio szóban és tettben az igaz rokon, az igaz barát lelkületével viseltetett irántunk. Éppen ezért 1943-ban bekövetkezett halálával nemcsak a finn nép és a finn szellemi élet vesztette el egyik legkimagaslóbb alakját, hanem hûséges barátot és munkatársat veszítettek vele a magyar nyelvészek is.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint a szolgalmi jog az ingatlannak egy olyan terhe, amely egy másik személy ingatlanának használatát és rendeltetését szolgálja. A jogviszony mindig a két telektulajdonos, az uralgó és a szolgáló telek tulajdonosa, tehát személyek és nem ingatlanjavak között keletkezik.

Keletkezése vagy létrejötte vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv a szolgalmi jogokat három nagy kategóriába sorolja: a természetes, a törvényes (a törvény által elôírt) és a személy akaratán alapuló vagy egyezményes szolgalmi jogokra.

Az egyezményes szolgalmi jog létesíthetô jogügylettel vagy végrendelettel.

A törvény által elôírt szolgalmi jogra példa többek között a 2001. évi 10-es törvény végrehajtási utasításának azon rendelkezése, amely elôírja, hogy "abban az esetben, amikor a kért és visszaadott terület között különbség van, mert törvényes rendeltetésre köztulajdonban bizonyos területrészt visszatartottak (védôzóna kialakításáért, magasfeszültségû vezetékhez az eljutás biztosításáért, ugyanezt a távvezetékekhez és ezekhez hasonló helyzetekben), a visszajuttató végzésekben/rendelkezésekben ezeket a törvényes szolgalmakat fel kell tüntetni és mellékelni kell a visszajuttatott terület rajzát." Így a köztulajdonban levô és maradó uralgó telket, mivel csak ezen keresztül biztosítható az átjárás a távvezetékhez stb., átjárási szolgalmi joggal terhelik meg. Véleményünk szerint, a kataszteri törvény egységes alkalmazása érdekében, a szolgalmi jogot, de fôleg az átjárási szolgalmi jogot fel kell tüntetni mind az uralgó, mind pedig a szolgáló telek mindenkori tulajdonosainak telekkönyvében.

Az átjárási szolgalmi jog megállapítása és rögzítése különösen fontos a telekfelosztások és eladások esetében. A tulajdonos, szándékát közokiratba foglalva felosztja ingatlantulajdonát, és a tulajdonában maradó egyik parcella javára átjárási szolgalmi jogot létesít, annak reményében, hogy a többi telek eladásra kerül. Ezt közokirati formában még a többi telek eladása elôtt, saját rendelkezésére létesített szolgalmi jognak nevezzük. Így a telektulajdonos a kialakított telkek vagy parcellák megközelítéséhez átjárást biztosít egy vagy többnek megmaradó telkén, parcelláján keresztül. Ha egyetlen parcellát sem kíván tulajdonában megtartani, egy olyan vagyonközösségben maradó, az átjárást biztosító parcellát is kialakít, amelybôl a leendô telektulajdonosok meghatározott részt vehetnek meg, biztosítva így az utat, az átjárást, telkük megközelítését a tulajdonjog megléte alapján.

A két fentebbi megoldás között lehet választani.

A szolgalmi jog dologi jog, a vele kapcsolatos okiratokat közokirati alakban, közjegyzô elôtt kell elkészíteni.

Mellau György

A környezetvédelmi, a szállításügyi, valamint a gazdasági és kereskedelmi minisztérium kidolgozta a hulladékszállításra vonatkozó rendeletet, amely a 2004. április 15-i, 324-es számú román nyelvû Hivatalos Közlönyben jelent meg. Ez a helyi, megyei és megyeközi hulladékszállításra vonatkozik. A veszélyes hulladékokat, beleértve az egészségügyi hulladékokat is - ha évente több mint 1 tonna gyûl össze adott helyen - , annak a környezetvédelmi ügynökségnek az engedélyével szállíthatják, amelynek körzetében a megsemmisítô, illetve felhasználó berendezések találhatók. Az engedélyt a veszélyes hulladék feladójának kell kérnie.

A hulladékszállításra két típusú engedélyt bocsátanak ki. Az egyszerû engedély egy bizonyos típusú veszélyes hulladék egyszeri szállítására vonatkozik, míg az általános engedély egy bizonyos típusú veszélyes hulladék 2 évig terjedô idôszakon belüli szállítására vonatkozik. Minden szállítmány esetében a címzettnek alá kell írnia a kísérôlevelet, amellyel bizonyítják, hogy átvették a veszélyes hulladékokat és ezeket az érvényben lévô törvények értelmében kezelték.

A szállításra kerülô veszélyes hulladékokat kötelezô módon csomagolni kell. Vasúton csak abban az esetben szállítható veszélyes hulladék, ha a Környezetvédelmi Ügynökség megszerezte a szállító cég beleegyezését.

Abban az esetben, ha a veszélyes hulladékok évente - beleértve az egészségügyi hulladékokat is - egy tonnánál kisebb mennyiségben gyûlnek fel, a Környezetvédelmi Ügynökség engedélye nélkül szállíthatók. Ezek a szállítmányok a feladó és címzett által aláírt és lepecsételt kísérôlevél alapján szállíthatók.

A jogszabály be nem tartása 50-tôl 100 millió lejig terjedô bírsággal jár.

Támad a kolorádóbogár és a szövôlepke

Ebben az idôszakban jelennek meg a burgonyabogarak, ismertebb nevén a kolorádóbogarak a krumpli-, padlizsán- (vinetta)-, paradicsomparcellákon. A védekezés optimális ideje, amikor az I. és II. korosztályba tartozó lárvák tömegesen megjelennek. Kezelésre a III. és IV. (közepesen és enyhén mérgezô) hosszú ideig tartó utóhatású vegyszereket ajánljuk. A kezeléseket két-három hetenként érdemes megismételni a következô szerekkel: ACTARA 25 WG - 0,06 kg/ha, REGENT 200 SC - 0,1 l/ha, MOSPILAN 20 SP - 0,06 kg/ha, MOSPILAN 3 EC - 0,05 l/ha, VICTENON 50 WP - 0,5 kg/ha, CALYPSO 480 SC - 0,08 l/ha, COMANDO - 1 l/ha, DACKILLIN - 0,2 l/ha, FURY 10 EC - 0,075 l/ha, LASER 240 SC - 0,1 l/ha, MAVRIK 2 F - 0,2 l/ha, ZEBRA - 0,2 l/ha.

Ha a kezelés idôszakában magas a levegô hômérséklete, amely kedvez a párolgásnak, ajánlatos 400-600 liter vizet használni hektáronként. A permetezést, hogy hatékony legyen, reggel és este kell végezni.

A megye több övezetébôl jelezték az amerikai szövôlepke lárváinak megjelenését. A kártevô elsôsorban az elszigetelt és napsütéses helyeken lévô gyümölcsfákat és más élô fákat támadja meg. A lárvák kikelésük után hálófészkeket képeznek a friss hajtásokon, a levelek kültakarójából és az élô növényi szövetekbôl táplálkoznak. Amint fejlôdnek, növekednek, a lárvák elterjednek a lombozaton, így a támadás veszélyessé válik, mivel a lombozat részlegesen vagy teljes egészében levél nélkül marad. Az amerikai szövôlepke elsô hálófészkeinek megjelenésekor kötelezô módon le kell vágni az ágakat és azokat el kell égetni, a magasabban lévô ágakon hosszú rúd végére kötött és gázolajba mártott rongy segítségével elégetni a fészkeket. Ha a lárvák szétszéledtek a fa koronáján, rovarölô szerek használata ajánlatos: FASTAC 10 EC - 0,02%, FURY 10 EC - 0,01%, DECIS 2,5 EC - 0,025%, SUMITHION 50 EC - 0,1 - 0,2%, CIPERTIN 10 EC - 0,02%, DACKILLIN - 0,01%, KARATE 2,5 EC - 0,02%, POLYTRIN 200 EC - 0,02%, CALYPSO 480 SC - 0,2 l/ha, RIMON 10 EC - 0,035%, SINORATOX PLUS - 1 l/ha. A kezeléseket lehetôleg reggel és este kell végezni (max. 23 C fok).

Hatásosak a biológiai rovarölô szerek is: DIPEL 2 X WP - 0,05 - 0,07%, FORAY (Biobit) - 0,1 - 0,2%, DIFELES vagy DIPEL WP - 0,1%, SILPOSAN CA 2 - 0,2%-os adagokban. Figyelem! A biológai rovarölô szerek csak akkor hatásosak, ha a kezelést a lárvák kezdeti fejlôdési szakaszában végzik. A biológiai vegyszerekkel permetezni lehet a családi gazdaságokban is, mivel a termékek nem mérgezôek az emberekre, állatokra. A III. - IV. életszakaszban lévô lárvák ellen használni lehet a biológiai szerek és az ajánlott rovarölô szerek közül egy kiválasztott szer keverékét. Mindkét szer a megadott adagban vegyíthetô. Egy- két hetenként megismételhetô a kezelés a gyümölcsök, zöldségek megéréséig.

Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi elôírások tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô.

Ioan Ungurusan, a megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója

Ügyintézés

A 1996. évi 105-ös számú törvény 16. cikkelye értelmében minden 14. életévét betöltött személynek, továbbá azoknak, akiknek személyazonossági iratuk lejárt, kötelesek az Informatizált Lakosság-nyilvántartó Hivatalnál jelentkezniük.

A rendôrség közleménye szerint az idei év elsô 5 hónapjában 24.183 személy kért személyazonossági igazolványt, azonban 21.842-en még mindig nem rendelkeznek személyazonossági kártyával, így áthágják a törvényes rendelkezéseket.

A kihágás 250 ezertôl 500 ezer lejig terjedô büntetéssel sújtható. A rendôrség felkéri azokat a személyeket, akiknek rendezetlen a helyzetük, mielôbb jelentkezzenek a lakosság- nyilvántartó hivatalnál.

Minisztériumi rendelettel a lakosság-nyilvántartó hivatalok szombaton és vasárnap 9-21 óra között is fogadják az ügyintézôket.

Ciobanu Dorin, az Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal vezetôje arról tájékoztatott, hogy a helyi választásokra való tekintettel attól tartanak, hogy megrohamozzák az intézményt, lévén, hogy az emberek utolsó percben ébrednek fel, hogy érvénytelen személyazonossági igazolvánnyal nem mehetnek el szavazni.

Azoknak, akik mégis utolsó pillanatra hagyták a személyi iratok érvényességének intézését, azoknak a következô iratokkal kell jelentkezniük a hivatalban: születési bizonyítvány, valamint a házasságlevél eredetiben, 65.000 lejes CEC-nyugta, 20.000 lejes okmánybélyeg, az álladó lakhely szerinti ingatlanra vonatkozó iratok - telekkönyvi kivonat, adásvételi szerzôdés vagy bérleti szerzôdés.

A személyi iratokat kérelmezôk Marosvásárhelyen, Segesváron, Szovátán, Dicsôszentmártonban, Marosludason és Szászrégenben is benyújthatják a kéréseket.

Lankadó figyelem, akár vegetatív idegrendszeri elváltozások is megfigyelhetôk az állandóan zajos környezetben élô gyermekeknél.

Egy német felmérés szerint az emberek 33 százalékának a közúti közlekedéssel járó zajjal kell együtt élnie, s a repülôgépek zúgása csaknem ugyanennyi lakosnak keseríti az életét. A gyermekzsivajra minden hatodik német panaszkodik. Ugyanakkor sokan azt hiszik, hogy a zajártalom nem hat a gyermekekre - mivel ôk maguk is éppen eléggé lármásak. Nos, ez tévedés! Az erôs zajban a gyerekek könnyebben fáradnak ki, figyelmük szétszórt lesz, nehezen koncentrálnak.

Ha legalább 68 decibel zajt észlelnek - egy forgalmas étteremnek van ekkora lármája -, az már mutatkozik a gyermekeken. Például izomfeszességük emelkedik, anyagcseréjükben zavarok állnak be, még a bôrszínük is elváltozhat. Tehát vegetatív idegrendszeri tünetek tapasztalhatók náluk.

Az Egyesült Államokban, Los Angeles repülôterének közelében élô és a város zöldövezetében lakó gyermekek teljesítményét mérték össze a kísérletezô szakemberek. Kiderült, hogy a kilenc darabból álló, összerakós képet a zajártalomnak kitett gyerekek 53 százaléka nem tudta négy perc alatt egésszé varázsolni, sôt: addigra a gyerekek 31 százaléka fel is adta a sikertelen próbálkozásokat. A nyugodt, csöndes környéken élô gyerekeknek csak a 4 százaléka adta fel idô elôtt a kísérletezést és kétharmaduk négy percen belül sikeresen be is fejezte a feladatot.

…a volt és a jelenlegi strandok környékén, ahol a város lakói kora tavasztól késô ôszig fürödhettek, napozhattak és szórakozhattak.

Az elsô városi strandot a Kossuth Lajos utcánál két ágra szakadó Malomárok egyikében (a ligetet körbefogó ágában) hozták létre még a XIX. század végén. Deszka partfalakkal és padlózattal képezték ki a Malomárok medrét, s a férfiak és a nôk fürdôhelyét magas deszkakerítéssel elválasztották, hogy a tetôtôl talpig fürdôruhába öltözött nôk bájait a férfinépség ne csodálhassa. 1903-ban a régi Malomárok vizét betoncsatornába (a Turbina-árokba) szorították, ami a régi strand megszûnését is jelentette.

1904-ben felépült a városi malom helyén a nyári hideg fürdô, amit 1923-ban egy olimpiai méretû és egy gyermekeket kiszolgáló betonmedencével bôvítettek.

Itt zajlottak le a múlt század ’30-as és a ’40-es éveiben az MSE (Marosvásárhelyi Sport Egyesület) egykori aranycsapatának vízilabda- mérkôzései, melynek oszlopos tagjai között volt Svarcz László, Svarcz Bandi, Daróczy László, Kelemen Atilla (Ata), Aranyosi László, Kovács dezsô, Vancea Iosif és az akkor még gyermekként a nagy csapatban játszó Simon Feri, aki ma városunk díszpolgára. Neves edzôjük, Dienes Gyula, Majd Mészöly I. vezetésével a román és a magyar bajnokságban az elsôk között végeztek éveken át.

1959-ben a Kárpátok sétány építésekor a Maros-gát közelében Gazda György tervei alapján új strandot hoztak létre. Az olimpiai méretû medencének a vizét az erre a célra felépített hôközpontban melegítették és tisztították. Kellemes hangulatot kölcsönöz a fürdôzôk számára a medence körül kialakított napozó és a sportlétesítmény.

Jelenleg ez a strandon ápolják a marosvásárhelyi vízilabda és az úszósport hagyományait. Itt készítik fel a versenyzôket az országos és nemzetközi vetélkedôkre.

A strandon láthatjuk Bálint Károly szobrászmûvész nôi aktját, melyet a hozzá nem értô kezek kék festékkel mázoltak le. Reméljük, hogy már ebben az évben sor kerül a megtisztítására.

A városi strand és a szomszédságában lévô kemping a vásárhelyiek és a városunkba érkezô turisták igényeit kell kiszolgálja olyan színben, amit a XXI. század Európája elvár tôlünk.

Fodor Sándor (S.)

Gondolom, hogy ebben a globalizálódó, rohanó, túlhajszolt korban, a pénz ördögének uralma idején nem árt néha említést tenni, emlékeztetni az emberségrôl, arról a magatartásformáról, melynek hivatalos meghatározása valahogy így hangzik: más személyek, különösen a rászorultak iránti jóindulat, segítôkészség, a becsület kinyilvánítása, az illendôség, tisztességtudás, a társadalmi, erkölcsi szabályok betartása.

De hát ebben a gyûlölködô, gyilkoló, szeretetlen, önzô, anyagias világban létezik olyan személy, aki az emberség fogalmának fentebb említett szabályait mind ismerné, betartaná, gyakorolná vagy gyakoroltatná?

Minden millióból esetleg egy kísérli meg ezen normák némelyikének a gyakorlatba ültetését. Lehet, hogy a létfenntartás ösztöne, de lehet a nevelés, neveltetés, oktatás ilyen irányú hiánya következtében olyan az ember, a ma embere, amilyen. Pedig Földünk összes lakójának az élete összehangoltabb, harmonikusabb, szebb, virágzóbb, gyümölcsözôbb, elégedettebb, emberségesebb lehetne.

Hiszen elegendô földterülete, tengere, hegye, erdeje, altalajkincse van "golyóbisunknak". A technika mai csodálatos fejlettsége lehetôvé tenné mindezek kihasználását, mûvelését, formálását, elosztását, felhasználását oly módon, hogy ne legyen elnyomó, elnyomott, dúskáló, éhezô, éhen haló, uralkodó és igába fogott, fájdalmaktól kínzott emberi teremtmény ezen a földön.

Én megértem azt, hogy az ember törtetô, hatalomra, dicsôségre vágyó, hogy a természet (világmindenség) titkainak mind újabb és újabb megismerésére törekszik, ami által az életét könnyebbé teheti, de ne legyen elégedetlen, telhetetlen, korlátlan akarnok, Bábel-tornyot építeni akaró, a teremtô Istennel versenyre kelô.

A véges, halandó ember ne akarjon földi életében a végtelen ura, az örökkévalóság gyôztese lenni, mert úgysem megy, nem fog sikerülni. Tudnunk kell, vagy ha nem tudjuk, meg kell tanulnunk, hogy a Teremtô a teremtésnek, alkotásnak bizonyos titkait magának tartotta meg, és aki emberfia azt megkísérli kikutatni, megszerezni, az pórul jár.

Isten azt és annyit látott jónak közölni az emberrel alkotásának, akaratának titkából, amennyit a Bibliában találunk.

Odáig jutottunk, hogy még az állatok szenvedését, kínzását törvények által igyekszünk mérsékelni, csökkenteni, de odáig még nem, hogy az emberi test és lélek könyörtelen kínzását, elpusztítását minden formában és áron megakadályozzuk. Példa rá a mai világkép.

Majd akkor vágtassunk, száguldozzunk a világûr végtelen útjain tovább, amikor a földön minden lehetôséget megpróbáltunk és kihasználtunk a teremtés koronájának, az embernek a boldogulása javára.

Maradinak, naivnak tarthatnak sokan, de akkor is fenntartom, hogy a Földünkön található, elérhetô természeti adottságok, gazdagságok, erôk a technika fejlettségének kihasználása által lehetôvé teszik az emberiség, tehát minden nép és minden ország számára az élet igazabb, jobb megél(het)ését. Aki embernek született, annak egytôl egyig egyforma joga van az élete emberibb alakításához, a föld javainak élvezéséhez, ha dolgozik és részt vesz a jobb élethez való egyszerûbb vagy komplikáltabb javak elôállításában, közvetlen vagy közvetett úton. A heréknek még a méhek világában sincs helyük.

Az az út, amelyen halad, vagy éppen rohan az emberiség, nem vezethet jóra. Ha az állatvilág életútját vizsgáljuk, az életösztön, a létfenntartás, megmaradás útját követik, járják, de amikor jóllaktak, tovább nem ölnek, gyilkolnak, vagyis nem telhetetlenek. Sajnos, mai világunk embere nem ilyen, fejlettsége, modernsége ellenére egyre önzôbb és durvább.

Végezetül figyeljünk a Bibliára (Máté ev. 24. része, János jelenések 20. rész), mert azokból az embertelenség és a végítélet világképe sejlik fel. A Föld légkörét körbeégethetjük, nemde?

Dr. Ágoston Albert

Egyik napilap fényképet közölt az alábbi szöveggel: "megrohamozták nagyváradon azokat az elosztóhelyeket, ahol átvehetôk a kisjövedelmûeknek kiutalt élelmiszerjegyek. Délre már a polgárôrséget kellett mozgósítani a tolongók féken tartására. A fejenként két darab, egyenként 500 ezer lej értékû jegyet azoknak a nyugdíjasoknak utalták ki, akiknek havi jövedelme decemberben nem haladta meg az 1,5 millió lejt".

A képrôl aggódó, bánatos arcú, elkeseredett, dühöngô nyugdíjasok néznek szembe az olvasóval. Azóta is naponta elôveszem az újságot, és mindannyiszor valami érthetetlen, keserû fájdalom, lázongó borzadály járja át egész lényemet. Ilyenkor minden alkalommal - akaratom ellenére - egy tévémûsorban sugárzott, érdekes adás jut eszembe. A szerkesztô riporter beszélgetôpartnerét, egy képviselôt faggatta. Mennyi a fizetése? 30 millió lej. És azonkívül? Azonkívül még némi pénz. Azt nem pontosította, hogy az mégis hány milliót jelent. "Azonkívül részvényese vagyok 12 vállalkozásnak, van némi földem, néhány telkem, négy házam, és természetesen autóm."

A fiatalember tovább kérdezett: nem tartja túl soknak azt a 30 millió lejes fizetést? Egyáltalán nem! - volt a válasz, most már egy kicsit ingerültebb hangon. Miért volna sok, ott, ahol vannak 80, sôt 120 millió lejes fizetések is?!

Igaza van a képviselô úrnak. Egyetértek vele. Hiszen a múlt évben olvashattuk az újságokból, hogy a szenátus 2003 októberétôl 43 millió lejes havi bért állapított meg Teoctist pátriárkának, a közszolgálati tévé és rádió elnökei havonta 80-80 millió lejt visznek haza. Ez szép! Ezek szerint a 30 millió lejes havi fizetés tényleg nem sok. Csak az a nagy baj, hogy az újságban közölt fénykép nincs összhangban ezzel! Hatalmas a tömeg, a sor végét nem látni. Valamennyiük havi jövedelme egy és fél millió lej alatt van. Ez a fájdalmas valóság.

Ennek kapcsán jut eszembe az a statisztika, amely a lakosság vásárlóerejét tükrözi. E szerint az európai 100 pontos viszonyítási alaphoz képest Svájc 196, Szlovénia 74, Csehország 56, Magyarország 36, míg Románia 16 ponttal számol. Milyen szomorú! Nálunk van 300 szupergazdag és 6 millió szuperszegény ember, akik nyugati árakat fizetnek és keleti béreket, keleti nyugdíjakat kapnak.

Amíg a fenti dolgokon morfondírozgatok egymagamban, mégiscsak visszatérek minden alkalommal a képviselô úrhoz. Az a kérdés nem hagy békében éldegélni és nyugodtan aludni, hogy vajon egy képviselô vagy szenátor, akinek ennyi vagy ehhez hasonló jövedelme van, el tudja-e képzelni, van-e fogalma arról, hogy mit jelent ma nálunk havi egy és fél millió lejbôl megélni? Vagy gondolnak-e képviselôink, szenátoraink azokra a választópolgárokra, akik bársonyszékbe ültették ôket, és akik ilyen jövedelembôl tengetik életüket egyik napról a másikra? Én azt gondolom, hogy nem. Tudjuk, hallottuk, olvastuk, hogy egyhangúlag megszavazták saját fizetésük emelését - no, persze nem 2%-kal! És saját nyugdíjuk bebiztosításáról sem feledkeztek meg. De még olyant nem hallottunk - legalábbis én nem -, hogy egy képviselônk vagy szenátorunk bár egyetlenegyszer szót emelt volna a tisztelt Házban azért, hogy uraim, tegyünk végre valamit, legalább a szegénység küszöbe alatt tengôdô honfitársaink, választóink életkörülményeinek javítása érdekében. pedig mindaddig, amíg ezt nem teszik meg, csak olyan képeket láthatnak, amilyenrôl fentebb beszéltem, amely pontos képe mindennapi életünknek. Ezeket a képeket minden hazai tévé reklámozza, naponta többször is, hátha az illetékesek is felfigyelnek rá és tesznek valamit!

Szilágyi Domokos, Marosvásárhely

Keresem az alábbi volt 27. székely honvéd hadosztálybeli tisztek hozzátartozóit, ismerôseit adatgyûjtés céljából:

Barabás Béla, Demeter András, Fejér István, Fekécs Lajos, Kovács Sándor, Kölöni László, Nemes Károly, Pálffy Antal, Péter Loránd tartalékos zászlósok (Marosvásárhely), Benkô László és Gál János tartalékos zászlósok (lakhelyük ismeretlen), Horváth Károly tartalékos zászlós (Nagyenyed), Kakucs András tartalékos zászlós (Parajd), Thumesz Károly tartalékos zászlós (Teke), Fehérpataki Vilmos hadapród ôrmester (lakhelye ismeretlen), Váradi Márton hadnagy (Marosvásárhely).

Jelentkezni az alábbi telefonszámon: 0265/257-974.

Azok a személyek is jelentkezzenek, akik magyar királyi honvéd egyenruha (1940-1944) birtokában vannak.

Berekméri Árpád-Róbert levéltáros

Derûlátó volt dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke, marosvásárhelyi polgármesterjelölt a Bernády Házban megtartott jelölôgyûlésen. Tôle hallottuk, meg van gyôzôdve, hogy elegendô elképzeléssel, jóindulattal és bôséges tudással, tapasztalattal rendelkezik és rendelkeznek a szövetség tanácsosi listáján szereplô jelöltek, hogy megnyerjék a választást. Közösen meg tudják oldani városunk égetô és elhanyagolt gondjait.

A gyôzelem érdekében arra kérte Marosvásárhely magyarságát, hogy fogjanak össze, minél többen menjenek el szavazni. Ugyanezt kérem én is a város magyar lakosságától, hiszen Kelemen Atilla tele van energiával, vissza tudja adni a vásárhelyiek méltóságát. Az ô személye meg tudja állítani a nagy erôvel feléje törô hullámokat, s Marosvásárhely le tudja gyôzni a rá törô viharokat.

Varró Domokos, Marosvásárhely

Talán nem véletlen, hogy a Magányosok Klubjának tagjai éppen pünkösd hétfôjén keresték fel az Ügyes Kezek közösségéhez tartozó sérült gyermekeket, mely a Hit és Fény égisze alatt tevékenykedik.

Hagyomány nálunk, hogy Kopacz Imola pszichológus vezetésével köszöntsük ôket a gyermekek nemzetközi napja alkalmából. Úgy érkeztünk oda, mint régi ismerôsök, és úgy is fogadtak minket. Megható volt a gyermekek igyekezete, ahogyan bemutatták a zenés, táncos és szavalatokból álló kis mûsorukat. Vidámmá, családiassá vált a hangulat, amikor a klub tagjai bekapcsolódtak az elôadásba és együtt énekeltek a háziakkal. Német Ibolya, Lapsánszki Ilona és Székely Árpád néhány kedves dalra tanította a hálás kis csapatot. Az ajándékozás sem maradt el. Füzesi Anikó ötlete nyomán "ügyes kezû" klubtagok készítettek jópofa bábfigurákat, ezeket, édességeket és üdítôt szántunk meglepetésnek. A házigazdák által felkínált kávé mellett jó volt elbeszélgetni.

Az ott eltöltött rövid idô alatt mindnyájan éreztük a lélek kiáradását, mely szeretettel átölelte az egymásra talált két közösséget. Pünkösd volt.

Radványi Hajnal

Azért választottam a nyilvánosságot, hátha az általam felvetett problémák megoldást találnak.

Ha meg lehetne oldani, hogy a taxisok ne használják az Înfratirii-Armoniei u. sarkán lévô élelmiszerbódét, a lépcsôfeljáró alatti részt közvécének, nagyon örvendenék. Sajnos, még nappal is látni olyanokat, akik ezt az övezetet erre a célra érdemesítik csak. Nyáron szörnyû bûz árad innen.

Másik panaszom, amire senki sem gondolt, a vasúttal kapcsolatos. Nem tudom, hol lehetne intézkedni, megyei vagy országos szinten, de feltétlenül változtatni kellene. Már másodszor ficamítottam ki a lábam azért, mert vagy nincs peron ott, ahol a vagonok megállnak, vagy olyan magas a lépcsô, hogy nem lehet le- és felszállni a vonatra. Ugrani az idôsek, betegek, mozgássérültek nem tudnak. Miért nem lehet megemelni és meghosszabbítani vonathosszúságúra a peronokat? A nyolcvanas években oroszországi kiránduláson voltam, kellemes meglepetés volt számomra, hogy minden városban csak kisétáltunk a vagonokból, balesetveszély nélkül. Vajon a hozzánk látogató külföldi turistáknak mi a véleményük az itteni vasútállomásokról? Hogy a tisztaságról meg egyéb állapotokról ne is beszéljek.

Harmadik megjegyzésem: gyakran utazom Szováta felé maxitaxival, de csupán egyszer adtak jegyet. Nem csak velem történik ez meg, hanem a többi utassal is. Ennek is az lesz az eredménye, hogy megszüntetik a járatokat, akárcsak a kisvasutat azért, mert nem jövedelmezô?

Cs. Irén,
Marosvásárhely

A rovatban közölt levelek tartalmáért,
a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek.

Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: impress@fx.ro.

Évadzáró elôadások

Karinthy Frigyes mûveibôl összeállított színházi felolvasóesttel várja közönségét a kisterembe a Tompa Miklós Társulat. Az Egy nôt szeretni címû elôadás szombaton 19.30 órakor kezdôdik. Az elôadásra a nyugdíjasok ingyenesen, a nyugdíjszelvény felmutatásával léphetnek be. Hatházi András A dilis Resner címû darabját kedden 19.30 órától játsszák szintén a kisteremben. A Rejtélyes viszonyok címû dialógust csütörtökön 19.30 órától tûzték mûsorra.

A Hunyadi László Baráti Köre Társaság minden színi évad végén immár hagyományosan díjakat adományoz a Tompa Miklós Társulat fiatal mûvészeinek, egy mûszaki munkatársnak és egy nyugdíjas mûvésznek. A 2003/2004-es évadra szóló ünnepélyes díjkiosztásra szerdán este 7 órakor kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében, a Nyolc nô címû elôadás elôtt.

Walter Dolak németországi elôadómûvész tart orgonaestet kedden 19 órától a Kultúrpalota nagytermében. Mûsoron: Bach: G-dúr versenymû, 3. korálelôjáték, J. H.Knecht: Gáláns stílusú darab, C. Franck: Könyörgés, M. Regner: Gloria in excelsis, Te Deum, W. Dolak: Szabad improvizáció. Június 10-én, csütörtökön este 7 órától szimfonikus hangversennyel várja közönségét a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. Vezényel Amaury du Closel, fellép: Kelemen Antal (klarinét), Dan Docolin (fagott).

Népdalválogatások

Tóth Erzsébet két CD-jének és kazettájának bemutatására kerül sor péntek délután 5 órakor a marosvásárhelyi Bernády Mûvelôdési Központban. A Kicsi madár, jaj de fenn szállsz és a Megrakják a tüzet címû CD-k anyagát a Marosvásárhelyi Rádió szalagtárából a 240 hangfelvételbôl Jászberényi Emese szerkesztô válogatta.

A meztelen igazság

A Gruppen Hecc Társulat jótékonysági céllal lép fel újra Marosvásárhelyen A meztelen igazság címû zenés-táncos kabaré-elôadással június 4-én, pénteken este 7 órakor a Nemzeti Színház nagytermében. A bevételt a Hunyadi László Baráti Köre Társaság javára ajánlják fel. Az elôadás végén sorsolást tartanak, amelyen a tombolajegyeket váltók értékes tárgyakat, mûalkotásokat nyerhetnek. A díjak: Kedei Zoltán- festmény, Pokorny Attila- és Székely Mendel Melinda- alkotások, antik gyertyatartó, Sandino-ruhakollekció, könyvek, CD-csomagok. Jegyek és tombolaszelvények a színház jegypénztáránál vásárolhatók, nyugdíjasoknak és diákoknak fél áron.

Székely Miklós egyéni tárlata

Újra közönség elé lép a fiatal képzômûvész, Székely Miklós. Újabb festményeit és korábban készült alkotásait bemutató tárlat nyílik ma (csütörtök) 18 órakor a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti termeiben.

Salgótarjáni fotósok Marosvásárhelyen

A Bernády Ház emeleti kiállítótermeiben június 4-én, pénteken délután 6 órától a Nógrád Megyei Fotóklub 25 tagja mutatkozik be. A kiállított munkákat Czene Csilla salgótarjáni alpolgármester, Nagy Miklós Kund, lapunk helyettes fôszerkesztôje méltatja. A Bernády Házban hétköznapokon 8-14 óra között fogadják a látogatókat.

Grafika és kisplasztika

Ôsz Zoltán grafikai és Fekete Pál kisplasztikai kiállítása június közepéig látogatható a megyeszékhelyi Unirea kiállítóteremben.

Koncz János fotói

A Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztárának Bolyai utcai klubjában Koncz János fotómûvész alkotásaiból nyílt tárlat.

Segesvári mûvész alkotásai Dicsôszentmártonban

A dicsôszentmártoni Kis-Küküllô Galériában (volt zsinagóga) Sz. Kovács Géza segesvári képzômûvész alkotásaiból nyílt
kiállítás.

Egyéni tárlat

A megyeszékhelyi Surtec mûszaki nagyáruházban megnyílt Kulcsár Erzsébet egyéni tárlata. A kiállítás június 30-ig tekinthetô meg.

Népmûvészeti alkotások

A vásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében még megtekinthetô a Kis- Küküllô menti népmûvészek kiállítása, amelyet az EMKE tavaszi fesztiválja keretében szerveztek.

Virágok és naplementék

címmel Vladimir Economu szlatinai fotómûvész képeibôl nyílt kiállítás a Várgalériában.

Molnár Dénes Képtár

A vadasdi Molnár Dénes Képtárban 32 színes grafikát, fametszetet tekinthetnek meg a betérôk. A Havadtól három kilométerre levô kiállítóteremben 2000-ben adományozott alkotásokat állítottak ki. Érdeklôdni, bejelentkezni az 585.080-as telefonszámon lehet, a Székely családnál.

Mesterkurzus Sárospatakon

A budapesti Crescendo Nyári Mûvészeti Akadémia augusztus 4-15. között Sárospatakon szervez mesterkurzust a következô szakokon: ének (elôadó: Rosemary Hardy, Ionel Pantea, Brigitte Schweizer), opera (Timothy Bentch, Dallos Erika), kamarazene (Kaposi Gergely, Daniela Risova, Lakatos György), zongora (Andreas Henkel, Dominkó István), színház (Ôze Áron, Kristopher Yoder), filmrendezés (Dér András), kreatív írás (Visky András), tánc (Julia Wirth), képzômûvészet (Somos Gyula). Jelentkezni, tájékozódni az alábbi címen lehet: office@crescendo.axelero.net, www.crescendo.axelero.net.

A képviselôházban ért véget a tanügyi tiltakozás

Véget ért a két tanügyi szakszervezet több ezer tagjának részvételével szerdán zajlott tiltakozás, miután a tüntetôk képviselôi benyújtották a képviselôház fôtitkárságán azt a törvénytervezetet, amely a GDP legalább 6 százalékát különíti el az oktatásnak. A megmozdulás szervezôi szerint a törvény által elôírtnál kétszer több támogató aláírás gyûlt össze. Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a benyújtott ívek 200.000 aláírást tartalmaznak. A benyújtott törvénytervezet legalább 6 százalékban szabja meg az oktatásnak szánt GDP- hányadot. Ez az elsô alkalom, hogy Romániában sikerrel jár egy ilyen kezdeményezés, tette hozzá a szakszervezeti vezetô.A szerdán, Bukarestben rendezett tiltakozó nagygyûlésen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetség és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség tagjai vettek részt az ország 38 megyéjébôl és a fôvárosból. A tüntetés a Pénzügyminisztérium épülete elôtt kezdôdött, a tiltakozók kérték az egyetem elôtti oktatásban dolgozók bérének növelését is.

Több mint 17,5 millió állampolgárt várnak az urnákhoz

Több mint 17.5 millió választópolgárt várnak az urnákhoz a június 6-i helyhatósági választásokon. A 16.662 szavazóhelyiségben összesen közel 400.000 jelölt közül kell önkormányzati képviselôket és polgármestereket választani. Kormányzati adatok szerint a helyhatósági választások lebonyolítása 323,74 milliárd lejbe kerül, ebbôl biztosították a szavazólapok kinyomtatásához szükséges több mint 2.000 tonna papírt, az összesen mintegy 90.000 pecsétet és közel 10 millió, szavazói kártyára kerülô bélyeget. A szavazóhelyiségeket pénteken 18.00 órakor veszik át a választási bizottságok elnökei, ezt követôen elkezdôdik a szavazólapok szétosztása, ennek felügyeletét a rendôrség, a csendôrség, vagy a hadsereg biztosítja. A választási törvény alapján június 5 és 6-án kampánycsend van.

Felavatása óta zárva az aradi Megbékélés Parkja

Az április 25-én Aradon felavatott Megbékélés Parkját még mindig kerítés övezi és a munkálatok szünetelnek, mivel a szakembereknek módosítaniuk kell a Részletes Városrendezési Tervet - nyilatkozta a Mediafaxnak Emanoil Voicu aradi alpolgármester. Az RMDSZ képviselôi remélik, hogy a park novemberig elkészül, a mûvelôdési szaktárca szerint addig kialakítják a zöldövezetet és elkészül a Diadalív is. "Számítunk az új önkormányzatra, amelynek további pénzalapokat kell kiutalnia, mivel jelenleg csak a Diadalív kapott kormányzati összegeket" - mondta Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke.

A csíkszeredai Pallas-Akadámia Kiadó az Ünnepi Könyvhéten

A Budapesti Ünnepi Könyvhéten a csíkszeredai Pallas- Akadémia K9nyvkiadó saját pavilonnal több mint 150 könyvcímmel vesz részt. A Szent István téri pavilonnál: június 4-én 16 órakor dedikál: Marosi Ildikó és Pomogáts Béla, június 5- én 16 órakor dedikál: Ágoston Vilmos, Bogdán László, Kozma Mária, Tompa Gábor és június 6-án 11-13 órakor dedikál: Daczó Árpád (Péter Lukács Ferenc-rendi szerezetes). A Vármegye Galériában (Vármegye u. 11.) június 4-én 13 órakor Költészet és képzômûvészet a csíkszeredai Pallas- Akadémia Könyvkiadó Mûhelyében címmel könyvbemutató lesz és képzômûvészeti kiállítás nyílik, amelyet Pomogáts Béla irodalomtörténész nyit meg. Bemutatásra kerülnek: Bogdán László, Kányádi Sándor, Markó Béla és Tompa ábor szerzôk kötetei, valamint Deák Ferenc, GaálAndrás, Haller József és Részegh Botond képzômûvészek könyvillusztrációi. Közremûködik Simon Mihály színmûvész.

Megugrott a magyar bevásárló turizmus Romániában

Magyar bevásárló turisták özönlik el minden héten a határmenti romániai városokat, ahonnan a magyarországinál olcsóbb élelmiszerekkel és üzemanyaggal térnek haza. Az Evenimentul Zilei Aradról, Nagyszalontáról, Nagyváradról, Érmihályfalváról és Szatmárnémetibôl keltezett tudósításokban számolt be arról, hogy május elseje, Magyarország EU-belépése óta megugrott a hétvégeken Magyarországról bevásárlási céllal Romániába utazók száma. A lap szerint a román-magyar határmenti városok és nagyobb települések kereskedôi elégedetten nyugtázzák a megnövekedett forgalmat. A magyar turisták egy része Aradra jár tankolni, mert Magyarországon sokkal drágább a benzin. Fôleg az alacsonyabb jövedelmû magyarországiak ruccannak át szombatonként a határ közeli román városokba és nagyobb helységekbe, ahonnan zsákszámra vásárolt olcsóbb román cukorral, olajjal, liszttel, rizzsel, cigarettával, üzemanyaggal, házi készítésû sós túróval térnek haza - írta a lap.

Együttmûködés a határon túli magyaroknak szóló tévémûsorokban

Megbeszélések kezdôdtek a Magyar Televíziót (MTV) és a Duna Televíziót f