Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Miután az ország egy jó részén tönkrement a termés, az ár elvitte az emberek feje fölül a fedelet, elpusztította az állataikat, újabb "jó" hír számunkra, hogy holnaptól ismét elsodor bennünket egy "árhullám". Ezúttal nem az esôzések zúdítják nyakunkba a bajt, hanem a kormány. A hírek szerint nô a hôenergia, az elektromos energia, a benzin és az élelmiszerek ára. Történik mindez a kisebb-nagyobb természeti katasztrófák kellôs közepén, illetve alig egy hónappal a legutóbbi áremeléseket követôen.

A legfájóbban a hôenergia árának 12%-os növekedése érinti a lakosságot, ami azt jelenti, hogy egy gigakalória holnaptól 896.000 lejbe kerül. Azt pedig mindenki tudja, hogy ez a drágulás maga után vonja a fûtésköltségek, a meleg víz árának növekedését is. Radu Opaina, a Romániai Tulajdonostársulások Föderációjának elnöke szerint a fenti szolgáltatások legalább 15 százalékkal drágulnak. S ha hozzászámítjuk, hogy 2007-ig a hôenergia szubvencionálása megszûnik - ugyancsak az EU-hivatalosságok, valamint a Nemzetközi Valutaalappal kötött egezségek értelmében - megnézhetjük a közköltségeket! És az amúgy is lapos zsebünket. Sovány vigasz, hogy a kormány szerint a szubvenciók fokozatos leépítésével, úgymond, párhuzamosan növelni fogják a hátrányos helyzetû személyek támogatását.

Az sem érdektelen hír, hogy az eddigi, úgynevezett "prémium" benzin helyett augusztus elsejétôl "ökoprémiumot" vásárolunk, amelynek a literenkénti ára legkevesebb 2000 lejjel lesz magasabb az elôzônél, és amely, mondják ismét, az európai uniós követelményeket követi.

S, hogy teljes legyen a "paletta", a posta is áremeléssel kezdi augusztust. A "sima" levél ára egy ezressel lesz több, egy kilogramm csomagküldemény 4000 helyett 6000 lejbe fog kerülni, emellett az egyéb postai szolgáltatások ára is növekedik, s elérhetik akár a 350%-os növekedést is, ha például valaki Amerikába akarna csomagot küldeni. Ezekhez képest már csekélység, hogy az esôzések/jégverés miatt fôszezonban ugrik meg a zöldségfélék, gyümölcsök ára...

Summa summarum, dicsekedhet a miniszterelnök, mondhatja naphosszat, hogy az ipari termelés idén hét százalékkal növekedik, az inflációs ráta látványosan csökken, hogy nô a GDP és egyebekkel. A statisztikák rózsaszín adatai nem tükrözôdnek a lakosság életszínvonalában, az életminôségben. De hát mi mást mondhatna egy kormány- és pártvezetô választások közeledtével?

Orbán Viktor július 24-én Tusnádfürdôn elhangzott beszédében a többi között azt mondta: "(...) ha megtagadják az Erdélyben élô magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellô alappal kéri felvételét az Európai Unióba, és ez a vélemény valószínûleg nem csak magyar vélemény, hanem minden olyan ország véleménye lesz, ahol egyébként természetesnek veszik az autonómiát. Autonómiát Önök soha nem fognak kiegyezéssel elérni Romániában. Vagy kiállnak érte, erôt mutatnak fel, megszervezik magukat és kikövetelik, vagy nem lesz autonómia."

A román miniszterelnök csalódottságának és szomorúságának adott hangot csütörtökön közzétett nyílt levelében, amelyben reagált Orbán Viktornak a szabadegyetem zárónapján, július 24-én Tusnádfürdôn elhangzott beszédére.

"Mélységes szomorúsággal vettem tudomásul az Ön beszédének radikalizmusát, a romániai etnikumok
közötti normális és harmonikus viszony tagadását" - olvasható a nyílt levélben, amelynek szerzôje szerint Orbán tusnádfürdôi üzenete nem felel meg sem a mai romániai valóságnak, sem pedig annak, amit a nemzeti kisebbségek, illetve az európai partnerek érzékelnek.

Nastase hangsúlyozta: nem holmi "tömegmozgalmak" vagy szélsôséges, ultimátumszerû követelések hozhatnak javulást a Magyarország határain kívül élô magyar kisebbségek számára. Ehhez csak a párbeszéd vezethet el, hiszen ez az egyetlen út, amely összhangban van a mai európai demokrácia realitásaival - fûzte hozzá Nastase, aki szerint minden ezzel ellentétes magatartás éppen a romániai magyarok ügyének okoz kárt, akik országukkal együtt fognak csatlakozni az Európai Unióhoz.

Nastase szerint Romániát mintaszerûnek tekintik az etnikumok közti kapcsolatok szempontjából, az Európai Bizottság legutóbbi jelentései pedig nyilvánvalóvá teszik, hogy az ország teljesíti az EU-csatlakozáshoz szükséges politikai kritériumokat, beleértve a nemzeti kisebbségek védelmét is.

Ugyanakkor Németh Zsolt, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetôje csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva szokatlannak nevezte, hogy a román miniszterelnök azelôtt nyilvánosságra hozta az Orbán Viktornak írt levelét, hogy azt a címzett megkapta volna. Mint mondta a román kormányfô eljárása a román választási kampánnyal magyarázható. "Pártjának a romániai önkormányzati választásokon megrendült pozícióit a nacionalizmussal és magyarellenességgel kívánja erôsíteni" - tette hozzá.

Újhelyi István erre reagálva az MTI-nek pénteken azt mondta: "Németh Zsolt nem akarja érteni a problémát, ha a diplomácia etiketthez való viszonyt elemzi egy felelôs magyar politikus botránykeltése kapcsán".

Ma délelôtt kezdik meg a múlt heti, gyulakuti és balavásári jégesô károsultjainak a kormány által kiutalt építôanyagok kiosztását. A prefektúra közleménye szerint mintegy 874 gyulakuti és 380 balavásári családnak jut segélyként 86100 darab cserép és 665 négyzetméter ablaküveg.

A napok óta tartó heves esôzések és felhôszakadások, jégverések károsultjainak megsegítésére a kormány 8,7 milliárd lejt utalt ki. A katasztrófa sújtotta megyékbe elsôsorban építôanyagokat szállítanak a megrongálódott lakások megjavítására, vagy újbóli felépítésére.

A hatalmas esôzések az ország 11 megyéjében okoztak károkat, különösen Bákó megyében, Nagyszebenben és a Zsil völgyében. A természeti katasztrófában hét ember életét vesztette. Országos szinten összesen 2800 lakást, gazdasági épületet öntött el az ár, több mint 1000 hektár termôföld pusztult el, mintegy 200 híd megrongálódott, és 240 kilométernyi utat tett tönkre az árvíz.

- A Magyar Koalíció Pártja (MKP) mindenekelôtt kulturális és oktatási önigazgatásra törekszik, programjában nem voltak, nem is lesznek olyan szándékok, amelyek Szlovákia egyes területeinek elszakítását céloznák - nyilatkozta pénteken az MKP elnöke a szlovák hírügynökségnek.

A TASR azért kérdezte meg Bugár Bélát, mert Németh Zsolt, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetôje, a Parlament külügyi bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten a határon túli magyar autonómiákat, elsôsorban a romániai vonatkozásokat érintô kérdésekrôl nyilatkozott: sodródónak, erôtlennek, koncepciótlannak és elvtelennek nevezte a magyar külpolitikát, amely szerinte nem képes felvállalni az alapvetô nemzeti érdekeket, ezzel szemben - mint mondta - a Fidesz az autonómiát az egyetlen lehetséges reálpolitikának tartja, mert az autonómia összhangban van az uniós jog betûjével, szellemével és fejlôdési tendenciájával egyaránt. Ezt a történelmi esélyt történelmi felelôsséggel ki kell használni - hangzott Németh Zsoltnak TASR által is ismertetett nyilatkozata.

A szlovák hírügynökségnek Bugár pártja oktatási és kulturális önigazgatásra összpontosító törekvéseit igazolandó az ôsztôl Révkomáromban kaput nyitó elsô önálló szlovákiai magyar felsôoktatási intézményt, a Selye János Egyetemet említette.

Duka Zólyomi Árpád, az MKP elsô alelnöke, az Európa Parlament tizennégy tagú szlovák küldöttségének egyik magyar tagja a TASR-nek válaszolva ugyanezzel kapcsolatosan azt mondta: "A területi autonómia egy a lehetséges megoldások közül, arról azonban tárgyalni kell." Emlékeztetett rá, hogy az autonómiának többféle formája létezik, de mindegyik csak a kisebbség és az adott többségi nemzet egyetértésével, kompromisszum árán, úgy jöhet létre, ha nem feszültséget, hanem elégedettséget teremt.

Megkezdôdött a III. Partiumi Magyar Napok elnevezésû rendezvénysorozat pénteken Szatmárnémetiben. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke fôvédnökségével több szatmári szervezet rendezésében zajló eseménysorozat mûsora egyebek mellett nemzetpolitikai tanácskozást és polgári találkozót, zongorahangversenyt és vásárral egybekötött könyvutcát, képzômûvészeti, népmûvészeti és fotókiállítást, sport- és kvízjátékot, magyaros gasztronómiai bemutatót is kínál.

A vasárnapig tartó rendezvénysorozat nyitónapján 10 órától a szatmárnémeti Scheffler János lelkipásztori központban Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel nemzetpolitikai tanácskozást tartanak. Tíz elôadáson egyetemi tanárok, történészek és politikusok, köztük Szakály Sándor történész, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magyarság európai integrációs kérdéskörét taglalja. A napot záró hangversenyen Duffek Mihály debreceni zongoramûvész lép fel.

Szombaton egyebek mellett gyermek- és népzenei színpad nyílik, amelyen színjátszók, bábosok és néptáncosok lépnek fel, délután a Duna Televízió szerkesztôi találkoznak a nézôkkel, este a nyári színházba a Bolondos nyár címû kabaréba hívják a nagyérdemû közönséget.

Vasárnap a lazább mûsorok napja: a szatmárnémeti RMDSZ egész napos Szatmári Polgári Találkozót szervez, ezzel párhuzamosan a gasztronómiai kertben magyaros ízeket, helyi ételeket, szatmári bort és pálinkát kóstolhatnak az éhezôk és szomjazók.

Az idei Partiumi Magyar Napokon külön hangsúlyt kap az egyház és az irodalom. Tekintettel arra, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, ebbôl az alkalomból a Vécsey-házként ismert Mûvészeti Múzeumban a püspökség kegytárgykiállítása lesz látható. Ugyancsak a komolyabb mûfajok közé tartozik a három napon át nyitva tartó könyv- és virágutca, amelyben romániai magyar könyvkiadók és - terjesztôk várják a szellemi táplálékra vágyókat. A Partiumi Magyar Napokat az Apostol, valamint a Zanzibar együttes koncertje zárja.

Nem zárta ki egy Tajvan elleni háború lehetôségét egy magas rangú kínai vezetô arra az esetre, ha a szigetország elnöke továbbra is fenntartja az új alkotmány 2008-as bevezetését - jelentette pénteken a China Daily címû pekingi napilap.

Vang Cej-hszi (Wang Zaixi), a kínai államtanács Tajvan- ügyi hivatalának miniszterhelyettese arra is utalt, hogy "nem lenne bölcs dolog Tajvan részérôl további fejlett haditechnikát vásárolni az Egyesült Államoktól".

Csen Suj-pien (Chen Shui-bian) tajvani elnök korábban bejelentette, hogy államfôi mandátuma végén, 2008-ban új alkotmányt akar elfogadtatni Tajvan számára. Kína és Tajvan között 1949-ben, a polgárháború végén jött létre a szakadás, de Kína Tajvant továbbra is saját területe részének tekinti és azt hirdeti, hogy a sziget hivatalos függetlensége háborúhoz vezetne. Vang az interjúban leszögezte: bár Peking egyáltalán nem kívánja a katonai konfliktust Tajvannal, de nem is zárhatja ki azt. A pekingi politikus szerint a feleknek mindent meg kell tenniük azért, hogy megakadályozzák a kétoldalú kapcsolatok romlását, de a politikai feszültségek csak akkor enyhülhetnek, ha Tajvan elfogadja, hogy Kína részét képezi.

Vasárnap este kezdôdik és augusztus 8-ig tart a VIII. Vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor. A nemzetközi szintû rendezvény szervezôi a Zichy-Horváth Alapítvány, a polgármesteri hivatal és a Zalai Táncegyüttes.

Az elôzô évi alkalmakon a hazai érdeklôdôk mellett holland, svéd, svájci, német, kanadai, japán, francia és ausztráliai résztvevôk is elsajátították a magyar népi táncok alaplépéseit. Hétfôn, kedden, csütörtökön és pénteken egész napos táncoktatás folyik, kezdô, középhaladó és haladó szinten. Ugyanakkor helybeli zenészek hegedülni, brácsán és cimbalmon játszani oktatják a tanulni vágyókat. Mindennap délután egy óra közös énektanulás szerepel a programban, amikor is az öregek régi népdalokat adnak elô. A pénteki táncoktatás kizárólag a haladóké, akik sárpataki, valamint mezôpaniti lépéseket tanulhatnak. Esténként koncertek, színdarabok, a Zalai Táncegyüttes fellépése teszi színesebbé a programot, majd hajnalig tartó bál lesz a kultúrotthonban. A hagyományokhoz híven szerda (augusztus 4.) szabadnap. A táborba feliratkozók választhatnak a kézmûves-foglalkozás, a Maros-parti lovaglás, az íjászat, horgászat, illetve a környezô festôi dombokon való barangolás között. A pihenônap délutánján, 17 órától tíz környékbeli együttes részvételével hagyományôrzô fesztivált rendeznek. Este bál. Szombaton 19 órától regrutabált tartanak, majd tábortûzzel zárul a tábor.

Alighogy átestünk a komoly karszalag-ellenôrzésen, napi-, heti lila, zöld, ezüst, barackvirágszínû karpántjainkat végigforgatták a "szak-emberek", piros szórólapot osztogató hölgybe ütközünk. Az egyik alapítvány a Félszigettel karöltve AIDS-megelôzô propagandát folytat. A színes papír elejére-hátára röviden megfogalmazták, hogy mit nem és mit kell tennünk ahhoz, hogy ne legyünk HIV-fertôzöttek. Az oktató anyaghoz még egy amerikai gyártmányú óvszert is mellékelnek.

Aztán ahogy bennebb lépünk, a baloldalt felemelt sátraknál is újabb meglepetések várnak. A fesztivál verôfényes idôjárására való tekintettel potom áron napszemüveget lehet beszerezni, a félszigetes karszalag mellé fagyöngybôl, bôrbôl készült karkötôket és nyakékeket, a felhôk elûzésére amuletteket, csillagjegynek megfelelôen. A Student Travel sátornál vetélkedôt hirdetnek. A Sapientia egyetemistái - a marosvásárhelyi és a csíkszeredai karok hallgatói - komoly programmal jelentkeznek a Félsziget alatt, a többnyire humán szakos szervezôk korunk egy súlyos, égetô problémáját, a kábítószer-fogyasztást választották ki témául. Ugyancsak a Sapientia-sátornál vásárolhatók pólók az egyetem logójával, egyéníthetô EMTE-s csészék.

A kisszínpadon lelkesebb, ill. kevésbé aktív közönség elôtt zajlik naponta csütörtöktôl a Tálentum tehetségkutató fesztivál, amely keretén belül 14 kezdô rock, punk, heavy metal amatôr csapat harcol a rajongók szívéért és a különféle kisebb- nagyobb díjakért, mint egy teljes album kiadása az EuroMusic kiadónál, egy-két dal megjelenítése válogatásalbumon, hangfelvétel elkészítése stúdióban, fellépések a Félsziget és a Rockmaraton 2005-ös rendezvényén, illetve különféle szereplési lehetôségek az írott és elektronikus médiában. Maros megyébôl a következô együttesek lépnek-léptek fel: a Big Land Yoz, a Gedeon, a Háborgató Masz-kura, a Joshua Marosvásárhelyrôl és az Otto Jobbágyfalváról.

Míg az elsô fellépésükön alig lézengtek, a csütörtökire egész szépszámú közönség összegyûlt - vélte a Szomszédnéni Produkciós Iroda nevû humortársulat egyik tagja. Ugyanezt a népességnövekedést tapasztalhatták azok is, akik az erotikus filmek iránt érdeklôdtek a fesztivál második napján. Míg a szerdai nap elsô két filmjét mindössze ötvenen kísérték végig, addig csütörtökön kétszer többen voltak kíváncsiak a vetítésre.

A szervezôk tájékoztatása szerint mintegy félezren neveztek be eddig a sportrendezvényekre (a fent említett növekedési arányoknak megfelelôen valószínûleg ez a szám is duplázódni fog). A futball- és a kosártornára negyven csapat iratkozott fel csütörtökig, nagy népszerûségnek örvendett az asztalitenisz és a darts. A tömeges jelentkezésre a magyarázat nem csak a résztvevôk állandó mozgásigényének kérdése, hanem ígéretes nyeremények üthetik a legjobbak markát. A szervezôk álomkirándulást sorsolnak ki, a szerencsés dönthet afelôl, hogy Párizsra, Londonra vagy inkább Brüsszelre kíváncsi.

Folytatódik a buli a Félsziget Fesztivál nagyszínpadán. Ma délután öt órakor kezdôdnek a koncertek, elsôként a romániai viszonyokat extrém módon szókimondó stílusban világba kiabáló Luna Amara lép fel. Többször be akarták ôket tiltani az országvezetô hatalmasságok (egy állítólagos demokráciában!), így mindenképp érdemes ellátogatni koncertjükre. 18 órától a legendás Cargo próbálja elállítani az esôt, este nyolctól a Directia 5 zenél. Blues-, buli-, és irodalomkedvelôk, figyelem! 22 órakor színpadra lép a Hobo Blues Band. Kommentár fölösleges. Éjfélkor pedig a színes zenei világgal rendelkezô Sziámi lesz a nagyszínpad vendége.

Holnap, szintén délután öttôl az Aliaj indítja a koncertek sorozatát, hattól a Heaven Street Seven britpopjára bulizhatunk. 20 órától a Vama Veche, míg 22-tôl a hírneves Voltaj zenél. Tizenegykor lép színpadra Döglégy, azaz Ganxsta Zolee és a Kartell, éjjel egytôl pedig az egyik legjobb erdélyi magyar rock és rythm’n’blues zenekar, a csíkszeredai Role zárja a fesztivált. Indulhat a tánc!

Az Országos Meteorológiai Intézet és a Vízügyi Igazgatóság szakemberei szerint az elkövetkezendô napok esôzései miatt helyenként megemelkedhet a folyók vízszintje. Ez különösen hegyvidéken jelent gondot, ahol a hirtelen lezúduló esôzések miatt a szûk hegyi patakok átléphetik medrüket, továbbá gondot okoznak a síkvidéki folyóvizek is, hiszen ott felgyûlhet a hordalék, ami torlaszokat okozhat. Az utóbbi 72 óra kiadós esôzése Hunyad, Fehér, Kolozs és Maros megyét érintette. Megyénkben Marosludason esett a legtöbb csapadék, itt 65,7 litert mértek négyzetméterenként, ami jóval meghaladja az ilyenkor szokásos mennyiséget. Ennek ellenére megyénkben a folyók egyelôre a figyelmeztetési szint alatt maradtak, azonban továbbra is ilyen változékony idôjárásra kell számítani, ezért a katasztrófa-elhárító bizottságok készenlétben vannak.

Ma telihold lesz, mégpedig a második július hónapban, ami viszonylag ritka jelenség. Sokan vannak, akik teliholdkor álmatlanságra panaszkodnak és a rendôrôrszobákon megszaporodnak a "holdkórosok" telefonhívásai. Azt tartja a néphit, hogy teliholdkor növekszik a születések száma. Orvosi körökben tagadják azonban és világszerte készített tanulmányok azt állítják, hogy a telihold nem gyakorol befolyást az emberi magatartásra. A felmérések szerint az sem igaz, hogy ilyenkor több lenne a szövôdmény a mûtéteknél.

Németország lakosságának 39 százaléka hiszi azt, hogy a Hold alvászavarokat okozhat, negyven százalékuk viszont azt is hiszi, hogy a négylevelû lóhere szerencsét hoz - mutatott rá Jürgen Zulley német alváskutató, akinek szintén meggyôzôdése, hogy a hold fázisai nincsenek hatással az emberi magatartásra.

Johanna Paungger és Thomas Poppe "holdúttörôként" híresült el. A házaspár tiroli paraszti megfigyeléseket idézô kalendáriumában a Hold titokzatos erôit írja le. A megfelelô idôben címû könyv, amely 22 nyelven 13 millió példányban kelt el, mindenre megadja a megfelelô idôpontot - legyen szó befôzésrôl, mosásról, vagy a fogorvos felkeresésérôl. Forrásokat nem nevez meg a könyv. "Mi magunk kipróbáltunk mindent, nincs szükségünk más bizonyítékra" - állítja Thomas Poppe. Felesége Tirolban, egy nagy gazdaságban nôtt fel, ahol a Hold járása szerint ásták fel a kertet, építették a kerítést és kezelték a szemölcsöt.

Léteznek favágók, akik fogyó Hold idején kivágott fából építenek kunyhót, mert Poppe szerint az a fa kemény, mint a vas és nehezen ég. Ám a tudományos vizsgálatok nem találtak eltérést a fogyó hold idején és máskor kivágott fa között. Mindenesetre a teliholdas éjszakákon megnô a forgalom a rendôrségi ügyeleteken: általában olyan emberek telefonálnak, akik különben is egy kissé zavartak, és történeteket mesélnek - mondták el Németország egyik leismertebb ôrszobáján, a hamburgi Davidwachén.

Idén 2-án volt az elsô júliusi telihold. A következô 29 napra rá lesz, szombaton pontban 20 óra öt perckor. Az amerikaiak "kék" Holdnak (blue moon) nevezik az egy hónapon belüli második teliholdat, jóllehet az éppen olyan ezüstösen ragyog, mint az elsô és semmi esetre sem kékesen. Az elnevezés abból a népi mondásból ered, hogy "I will marry you, m’lady, when the moon is blue", magyarul: akkor veszlek el, amikor kék lesz a hold - vagyis az esküvôre jó sokat várhatsz, kedvesem! A most szombatit követô újabb "kék" Hold 2007. júniusban várható.

Valóban kék Hold csak nagyon ritkán látható. Ilyen volt például 1883-ban egy indonéziai vulkán kitörését követôen a Hold. A levegôbe került hamu ugyanis szûrôként mûködött, és kék színben tüntette fel Földünk hûséges kísérôjét.

Merlin, a kelta legendák és az Arthur-mondakör nagy varázslója valós személy volt: igaz, nem mágus, hanem egy harcias törzs királya, aki Anglia északi részén élt és a VI. században jelentôs gyôzelmet aratott a földjére betörô ír hódítók felett. Erre az eredményre jutott majd harmincévi kutatómunka után John Matthews, Arthur király legendájának egyik legismertebb brit szakértôje.

A varázsló alakja már a középkortól kezdve élénk viták tárgya volt: fôleg arra próbáltak választ adni, hogy kitalált figura, mítoszok hôse, vagy valós, történelmi személy volt-e. Abban az idôben, fôként a kor népszerû "történésze", Geoffrey of Monmouth írásainak nyomán az a nézet volt a legelterjedtebb, hogy Merlin földi anyától és démonapától származik.

Merlin Arthur király, valamint a legendás uralkodó édesapja, Uther Pendragon tanácsadója és gyóntatója volt a legendák szerint. Pendragon az ô tanácsára hozta létre a kerek asztal lovagjainak rendjét, s ugyancsak ô volt, aki az Excalibur próbájával bizonyította: Arthur jogosult a brit trónra, mert ô az egyetlen, aki képes kihúzni a sziklából az oda leszúrt nevezetes kardot. John Matthews évtizedeken át tanulmányozta az ôsi kelta regéket, írásos emlékeket. Végül arra a következtetésre jutott, hogy Merlin - vagy miként korábban nevezték Myrddin - a VI. században élt, a mai Skócia területén honos Picts nevû törzs vezetôje volt. Harcosai az ô vezetésével arattak fényes gyôzelmet a betolakodó ír hódítók felett 573-ban, az arderydi csatában.

A véres ütközetben azonban családjának több tagja is életét vesztette. Emiatt elméje elborult, hátralévô éveiben remeteként kóborolt a Skócia és Anglia határát elborító Celyddon erdejében. Többször látták, hogy az erdô vadállataival beszélt. Lassan regék, legendák születtek róla, s végül átlényegült Merlin varázslóvá. Ez az átalakulás feltehetôen az elsô évezred vége felé történt, amikor elkezdték összegyûjteni és írásba foglalni az Arthur király életérôl szóló történeteket. Myrddin neve is felbukkant, s végül ô a királyi család mágikus erôvel bíró tanácsadójaként illeszkedett a történetbe. A brit kutató Merlinrôl szóló könyve közvetlenül az Arthur király címû film bemutatása elôtt jelent meg. John Matthews egyébként közremûködött a film elkészítésében is szakértôként. Talán ez magyarázza, hogy a filmben Merlin, akit Stephan Dillane alakít, erôsen hasonlít egy harcias törzs vezetôjére.

Az evolúció elméletébôl kiindulva egy amerikai pszichológus kétféle féltékenységet különített el az emberi viselkedésformák között, attól függôen, hogy a félrelépô fél a gyengébb vagy az erôsebb nemhez tartozik.

Az austini (Texas) egyetem professzora, David Buss vizsgálódásaiból arra a következtetésre jutott, hogy a nôk könnyebben megbocsátják, ha partnerük beismeri: megcsalta ôket egy másik nôvel, mint ha azt hallják, hogy az beleszeretett valakibe.

A férfiak esetében éppen fordított a helyzet: ôk azt viselik el nehezebben, ha partnerük ágyba bújt egy másik férfival, s nem szívják túlzottan mellre szívük hölgyének elszerelmesedését.

Az úgynevezett evolúciós pszichológia, amely Charles Darwin evolúciós elméletén alapul, azt tanítja, hogy érzelmeink is a természetes kiválasztódás termékei. A féltékenység eszerint csak arra jó, hogy elôsegítse a sikeres szaporodást és az utódok fölnevelését. A texasi professzor azzal érvel: azok az ôsemberek, akik ügyeltek partnerük hûségére, sikeresebben tudtak szaporodni, és így elônyhöz jutottak a kiválasztódás során.

A férfi számára a partner hûtlensége sokkal súlyosabb, mint megfordítva. Legrosszabb esetben ugyanis olyan utód születhet az illegális kapcsolatból, amelynek egy másik férfi az apja - ám a fölnevelés a férjre hárul. Vagyis idôt és energiát kell áldoznia olyan utódra, amely nem az ô génjeit hordozza. Emiatt (is) ôrködik a férfi ádázul neje szexuális hûségén, hogy elejét vegye az energia
"pazarlásának".

(Az állatvilágból jól ismert példa: az oroszlánfalkában a vezér szerepét megkaparintó fiatal hím elsô teendôi közé tartozik, hogy felkutatja és megöli elôdje zsenge korú utódait. Addig ugyanis, amíg ezeket szoptatni kell, az anyák nem hajlandók párosodni az új vezérhímmel, így az nem tudja örökíteni génjeit.) A nô esetében más a helyzet: a gyerekek fölneveléséhez neki a partner odaadására, támogatására van szüksége. Arról kell tehát gondoskodnia, hogy a férfi érzelmileg kötôdjön hozzá. Ebbôl a szempontból egy alkalmi félrelépés kevésbé fenyegetô jelenség, mint egy új szerelem.

Buss több ezer amerikai férfit és nôt kérdezett ki arról, mit tartanának súlyosabbnak: partnerük szexuális hûtlenségét vagy elszerelmesedését. A válaszok egyértelmûen igazolták elméletét. Más kutatók - így Christine Harris a kaliforniai egyetemrôl - azt állítják, hogy Európában és Ázsiában végzett fölmérések jóval kisebb eltérést mutattak ki a nemek között. Ez arra utal, hogy a hûtlenség megítélésében a kulturális háttér éppúgy szerepet játszik, mint a nemi késztetés.

Környezetünk elszennyezôdését a gyárak füstjébôl s a gépkocsik üzemeltetése során a levegôbe került kén több módon is fokozza. A savas esôk kialakulásáért, de a gépjármûvek katalizátorainak hatástalanná válásáért is a kén felelôs. A dízelmotorok üzemanyagának kéntartalmát ezért szinte évente csökkentik, akár nemzetközi szabványok kényszerével.

Az üzemanyagként használatos, különféle eredetû és gyártású gázolajok 1990-ben még 0,5 százalék ként tartalmazhattak. Az üzemanyagban, de a szénben is meglévô kén az elégése közben kén-dioxiddá alakul és a légkörben magasra emelkedve kiváltja a növényzetet is pusztító savas esôket, szennyezi a városi levegôt.

A környezetvédô elôírások hatására a finomítóknak elôbb 0,2, aztán 0,05, mára 0,035 százalékra kellett csökkenteniük a gázolajok kéntartalmát, 2005- tôl pedig már 1 ezrelékre. A rendkívül szigorú rendelkezéseknek Magyarország már 15 év óta eleget tesz.

A szigorításokkal nemcsak a környezetet, hanem kiemelten a kocsik katalizátorait védik, habár a savas esôk kialakulásához még ez a minimális kéntartalom is hozzásegíthet.

A kén halálos ellensége a katalizátornak, mert a drága szerkezetnek a leghatásosabban "szûrô", a szén-hidrogéneket veszélytelen szén-dioxiddá és vízzé oxidáló, aránylag kis részeire hajlamos lerakódni, s ezzel elôbb csökkenti, majd meg is gátolja a katalizátor hatásos mûködését. S ha a következô zöldkártyás ellenôrzésen "megbukik" a katalizátor, drága mulatság a regenerálása vagy újjal pótlása.

Az új, a kéntartalmat tovább csökkentô szigorítások fô célja tehát inkább a drága katalizátorok élettartamának növelése, és csak közvetetten a városokban közlekedôk levegôjének védelme. Sajnos, a tengerparti települések továbbra is elszennyezôdhetnek, mert a hajómotorokban még megengedett az akár 5 százaléknyi ként tartalmazó, ezért jóval olcsóbb gázolajok használata is. Példaként: Los Angeles kén-dioxid- szennyezésének felét a tengerrôl fújja oda a szél!

A világ egyik legnagyobbjának számító chicagói O’Hare repülôtér mintegy két tucatnyi felelôs vezetôje zakóját és nyakkendôjét levetve személyesen volt kénytelen kitakarítani az elmúlt napokban a létesítmény vécéit és tisztálkodóhelyiségeit.

Az utóbbi idôben ugyanis megszaporodtak az utasok panaszai a repülôtéri toalettek tisztaságát - vagy inkább annak hiányát - illetôen, s ezért az észak-amerikai város repülôtéri hatóságának vezetôje, John Robertson radikális eszközhöz nyúlt: kötelezte legközelebbi munkatársait, hogy ingujjukat felgyûrve maguk takarítsák ki ezeket a helyiségeket. "Ez volt a legjobb mód annak megértetésére, milyen fontos, hogy a vécék tiszták legyenek" - magyarázta el a pedagógiai lépés okát a repülôtéri vezetô a Chicago Sun-Times címû napilap hasábjain.

A jó példával maga John Robertson járt elöl: nyolc órán át mosta a toalettek csempéit és mosdóit - közölte Annette Martinez, a fônök szóvivôje.

Az O’Hare repülôtéren naponta 200 ezer ember fordul meg, közülük sokan több órát is töltenek ott átszálláskor, s így a mellékhelyiségek tisztasága számukra különösen fontos.

Az RCS (Romania Cable Systems) kábeltévés társaság két magyar nyelvû csatornával bôvíti szolgáltatásait. Mától az "alapcsomag" részévé válik az RTL Klub, valamint a TV2, amelyek kínálatában az interaktív mûsorok, a játékok, a sorozatfilmek és a játékfilmek (szuperprodukciók) egyaránt fellelhetôk. Gheorghe Prostean, az RCS marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója arról tájékoztatott, hogy a mûsorpaletta folyamatos bôvülése ellenére mindhárom "csomag" bérleti díja változatlan marad (4,9, 6,9 illetve 8,9 dollár /hó). Elmondta, hogy továbbra is folynak a modernizációs munkálatok a kábeltévés adások minôségének (nézhetôségének) javítása, valamint az elôrehaladottabb technológiák alkalmazása céljából.

Mint mondotta, az utóbbi hetekben felmerült rendellenességeket (a Duna TV, az ATV és a B1TV esetében a hang és a kép szinkronja nem volt megfelelô) sikerült kiküszöbölni. A modernizációs munkálatok befejezése után az RCS vezetôsége olyan speciális "prog-ramcsomagok" kidolgozását helyezi kilátásba, amelyek lehetôvé teszik, hogy a bérlôk ízlésüknek megfelelôen válogassanak. Ennek megvalósítása azonban még idôbe telik, mint ahogy a szóban forgó programcsomagok bérleti árát sem tudhatjuk véglegesnek.

Európa-szerte léteznek olyan áruházak, üzlethálózatok, amelyek a kevésbé módos vásárlóknak kínálnak termékeket alacsony áron. Az utóbbi hetekben Marosvásárhelyen is nyílt néhány hasonló kereskedés, tömve a legkülönfélébb árucikkekkel. Vásárlóban nincs hiány, bár úgy tûnik, hogy némileg megcsappant a kezdeti érdeklôdés. Akadnak, akiknek "olcsó húsnak híg a leve"-alapon fenntartásaik vannak, mondván: ilyen olcsón nem lehet minôségi árut vásárolni. A tények azonban azt igazolják, hogy a többség nem így gondolkodik, sokan igénylik az alacsony áron beszerezhetô termékeket, így tartósnak látszik a szóban forgó üzletek népszerûsége.

Van üzlet, amelyet a vásárlók már reggel "megrohamoznak", s az elárusítóknak gyakran "ôrködniük" kell az ajtóban, nehogy egyszerre túl sok vevô kerüljön belül. A kosarakban, a polcokon meglepôen sokféle áru található (a minôség is széles skálán mozog), mindenki tetszése és ízlése szerint válogathat. Minden termék vadonatúj, a tulajdonosok pedig esküsznek rá, hogy pont olyan minôségûek, mint a más üzletekben (piacokon) forgalmazott áruk.

A Fogyasztóvédelmi Hivatal fôosztályvezetôje, Anca Cârstea elmondta, hogy egyetlen esetben fordultak hozzájuk panasszal (lejárt szavatossági idejû arckrém), az ellenôrzések alatt azonban minden terméket rendben találtak. Kifejtette, hogy a fogyasztóvédôk nem az árat nézik, hanem minden esetben azt, hogy a termék megfeleljen a követelményeknek. Szerinte a lakosság számára kifejezetten hasznosak az ilyen típusú kereskedések, hiszen az itt forgalmazott áruk vadonatújak és "normál" minôségûek. Úgy gondolja, az árut azért tudják ilyen olcsón beszerezni, mert a "konténeres" szisztémát alkalmazzák, és a nagyon olcsón felvásárolt termékeken szintén alacsony árral, de mégis nyereségesen tudnak túladni.

A Népújság kérdésére, hogy milyennek látja az ilyen típusú kereskedelem jövôjét, Anca Cârstea úgy véli: "Hosszú távon nem tudom elképzelni fennmaradásukat, mert tartósan lehetetlen promóciós áron forgalmazni a termékeket, másrészt, a konkurencia törvényei is mûködnek.

A jövô bizonytalan, de a konjunktúrát meg kell lovagolni. Ahogy az egyik üzlet tulajdonosa mondta: addig folytatják, amíg van kereslet. Amikor már nincs, kitalálnak valami mást. Addig is turkáljunk kedvünkre, hiszen 35-40 ezer lejért vásárolhatunk férfi- és nôi pólókat, rövidnadrágot, esernyôt, elektromos órát, képkereteket, számológépet. A lábbelik (sportcipôk és nyári papucsok, szandálok) 80 és 150 ezer lejbe kerülnek, míg a nôi és férficipôk 100-150 ezer lejbe. Akár fényképezôgépet vagy hajszárítót, számológépet is vásárolhatunk 125, illetve 65 ezer lejért. Minden olcsó, azonban nem árt jól körülnézni, hisz nem mind arany, ami fénylik...

Minden munkálat ábécéje a szántás, hiszen ha ezt jól elvégzik, akkor a terméshozamot akár 30-40%-kal is megnövelhetik - tudja ezt minden mezôgazdasághoz értô. Mindezt bizonyítani állt rajthoz 11 nyárádszeredai és környékbeli gazda a III. alkalommal megrendezett szántóversenyen.

A mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal, a polgármesteri hivatal és a helyi tanács segítségével megszervezett vetélkedônek hagyománya van a Nyárád mentén. Ápolásával azonban nem a szocialista kollektív gazdaság versenyszellemét akarják ezáltal felidézni. Az új kor új kihívásaihoz igazodva alapos szakmai kritériumokkal elbírált versenyt szerveznek. Szabó Árpád mérnök, a nyárádszeredai mezôgépészeti állomás vezetôje lapunknak elmondta: mintegy 11 szempontot figyelembe véve nyolctagú szakmai bizottság bírálja el a szántás minôségét. Olyanokat vesznek majd figyelembe, mint a barázdák mélysége, egyenessége, vagy a kezdô barázda elkészítésének módja, a munkaszélesség betartása, az eke és a gépek minôsége. A mindenkinek egyformán kiosztott, mintegy 14 méter széles parcellát megfelelô idôben kellett elkészíteni. A mûveletekre külön-külön pontszámokat írtak ki a bírók, így a legjobbak a 100-at is elérhették.

A versenyre eljöttek a marosvásárhelyi Sapientia EMTE kertészmérnök szakának elsôéves hallgatói is, akik egyben mezôgépészeti gyakorlatot tartottak. Az igazi attrakciót az Agrom-Ro által bemutatott svájci eredetû traktor és forgóeke jelentette. A zsûri nehezen tudott dönteni, s a magas pontszámok tükrözték azt is, hogy a gazdák igazi megmérettetésnek tartották e rendezvényt. Az elsô helyezett a mosoni Matei Cornel lett 97 ponttal, második a csíkfalvi Szabó Árpád 94, míg megosztva harmadikok lettek Bíró Hunor és Fazakas Ödön 93 ponttal. A nyertesek pénzjutalmat és a támogatóknak köszönhetôen különbözô ajándékokat kaptak. Külön elismerésben részesült Kocsis Endre, a tavalyi verseny nyertese, aki az idén csak bemutató-parcellát aratott. Ezenkívül díjazták Bán Róbertet, aki 16 évesen a legifjabb benevezôként vehette át az elismerés jeleit, valamint Nagy Lajost, aki a legtávolabbi helységbôl, Iszlóból állt rajthoz.

Részlet Markó Béla beszédébôl

"Mit adott nekünk, külön, Petôfi Sándor? Nyilván a magyar költészet múlhatatlan gyöngyszemeit adta nekünk, a magyar költészet legnagyobb életmûvét nyújtotta át utódainak, az egész magyar nemzetnek. De ezenkívül emberként és személyiségként is adott számunkra rendkívül fontos eszméket: a szabadság gondolatát, a meg nem alkuvás gondolatát, a nyíltság gondolatát, a szószegés mentes élet gondolatát. Hiszen mi Petôfi Sándort azóta is keressük képletesen, keressük itt, a fehéregyházi síkon, vannak, akik keresik Szibériában, hiábavaló módon. Keressük a szívünkben, keressük a lelkünkben, keressük az életünkben, keressük a cselekedeteinkben - és mindmáig nem akarjuk elhinni, hogy Petôfi Sándor halott. Föl kell tennem magamnak a kérdést: oly számosan haltak meg nagyjaink a történelemben, és annyit mégsem keressük egyiküket sem - önmagunkban, a lelkünkben, a csatatereken, Szibériában, és másutt -, mint Petôfi Sándort. Vajon miért? Azért, mert amikor Petôfi Sándort keresi ez a nemzet, akkor a maga legszebb lelkiismeretét keresi. A maga legszebb eszméjét, a maga legszebb alakját, a nemzeti jelképét keresi Petôfi Sándorban - és nem tudja ez a nemzet, nem tudjuk mindannyian, hogy már réges-rég megtaláltuk! Hiszen azóta is itt van Petôfi Sándor miközöttünk. Hiszen Petôfi Sándor egy hihetetlenül és példátlanul következetes életnek a mintáját adta mindannyiunk számára.

Nem kellett volna meghalnia itt, a fehéregyházi síkon. Valóban mindannyiunkat, az egész magyar nemzetet furdalhatja azóta valamilyen módon a lelkiismeret, hogy miért hagytuk legnagyobb költônket, leglendületesebb, leglángolóbb életû költônket itt, a csatatéren elpusztulni. Nem kellett volna meghalnia. Mégis: fontosabb történelmi üzenet itt számunkra, mint Petôfi Sándor halála, nincsen. Mert a következetességet, a kimondott szót, a megjósolt élet igazságát mutatja mindannyiunk számára. Kegyetlen dolog, amit mondok, de néha arra kell gondolnom, hogy ez a törékeny, érzékeny életû huszonhat éves fiatalember, ez a gyerekember szinte kereste a halált itt, a fehéregyházi síkon. Neki nem kellett volna visszajönnie a csatába, nem kellett volna feltétlenül jelen lennie ebben az öldöklô mészárlásban… Sokszor az az érzésem, hogy Ô szántszándékkal jött ide, szántszándékkal kereste a halált, mert igazolását akarta adni annak, amit egész életében hirdetett - hogy a szabadságért, hogyha szükséges, az életünket is fel kell áldozni. Igazolását akarta adni annak, amit verseiben számtalanszor elmondott, hogy a halál, az velejárója az életünknek akkor, ha másképp a szabadságért cselekedni már nem tudunk.

Nem kellett volna meghalnia; és legnagyobb gyászunk az, hogy egy huszonhat éves költô, legnagyobb költônk a csatában pusztult el - de ennek ellenére legnagyobb példánk és legfontosabb üzenetünk is: a következetes életnek, a példaadó életnek az üzenete.

Ha már fölvetettük a kérdést, hogy Petôfi Sándor mit adott nekünk, azt is föl kell tennünk, hogy mi mit adhatunk, mit adunk ma Petôfi Sándornak. Azt gondolom, hogy mi Petôfi Sándornak a Hozzá méltó élet példáját adhatjuk, semmi mást. Hogy méltóan élünk ahhoz, ahogyan Ô a szabadságot elgondolta, ha méltóan élünk ahhoz, ahogyan Ô a magyar nemzetet elgondolta. Ha méltóan élünk ahhoz, amit Ô úgy fogalmazott meg, a jövôbe tekintve, hogy a magyar név megint szép lesz. Ma, 2004-ben, a XXI. század elején lehetôségünk van úgy cselekedni és úgy élni, hogy a magyar név ismét szép legyen.

A magyar név szép ma is. Széppé tette tulajdonképpen maga Petôfi Sándor, hiszen az ô életpéldája és halálpéldája után magyarnak lenni sokkal nagyobb dolog a világon, mint azelôtt volt. Mert aki magyar, amögött ott van Petôfi Sándor nagysága, nagyszerûsége és kiválósága. Halála után egész más dolog magyarnak lenni. Szép azóta is a magyar név, de a mi kötelességünk, a mi feladatunk - és csak így válaszolhatunk Petôfi Sándor hívására - , hogy a XXI. században igazán, egész Európa számára, és az egész világ számára: széppé tegyük a magyar nevet. Erre most van alkalom, politikai és kulturális értelemben is. Európának ismét teljes jogú tagjai lettünk, a magyar nemzet nagyobbik része, és mi, a kisebbik rész is, remélhetôleg hamarosan teljes jogú tagjai leszünk Európának. Itt az ideje, hogy a maga legteljesebb, legtartalmasabb, leggazdagabb értelmében igazoljuk azt, amit Petôfi Sándor jóslatként úgy fogalmazott meg számunkra, s úgy hagyta ránk feladatként, hogy: a magyar név megint szép lesz! Cselekedjünk Petôfi Sándor üzenetéhez méltóan!

(Elhangzott 2004. július 25-én a fehéregyházi emlékezésen. Szerkesztett szöveg.)

Lejegyezte: B.D.

Hajnal

hosszú ez a hajnal selymes szôke haj

szálanként omlik szét a dombokon és

vállaidra hullva téged is takar---------

fényháló tömi be a gödröket még fakó

árnyékok a szeplôk szájad sarkában

megcsillan a harmat s ha valahol

megrebben a fasor ébredni látszol

kedvesem ------------------------------

érzem az arcod öled melleid melegét

az ujjaimban valahogy testeddé válik

a táj csak nézni kell és várni mocca-

natlan hogy fölszálljon az elsô szó-

madár ------------------------------------

(1845-1905)

Gyermekeimhez

Mentek, mentek, mind itt hagytok,

mi magunkra maradunk.

Hozzá vagyunk már mi szokva,

bár titokban, bús-zokogva

gyakran meg-megsiratunk.

Nemcsak távozásotok fáj,

jobban fáj az minekünk,

hogy szülôi jótanácsnál

és egy néma szentáldásnál

többet már nem tehetünk.

Menjetek Isten nevében!

Küzdjetek, dacoljatok.

Aki el nem csügged gyáván,

diadalt nyer minden pályán,

csak híven harcoljatok.

Minket is a csergô-óra

távozásra integet.

De örömmel szállunk sírba,

ha harcedzve nyomainkba'

láthatunk majd titeket.

Önálló folyóiratként is megjelent az Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap által kiadott 16 oldalas melléklet, a világ legnagyobb példányszámban megjelenô magyar irodalmi havilapja. Az augusztusi számban többek között Szôcs Géza, Olosz Lajos, Szucs László, Márkus András, Schiau Andrea, Böszörményi Zoltán, Eszteró István, Farkas Wellmann Endre versei, Mészáros Sándor, Zöldi László, Lászlóffy Csaba, François Breda, Ferencz Zsuzsanna prózája, Csép Sándor transzszilvanizmusról szóló, vitaindítónak szánt írása olvasható; interjút közöl a szám Orbán János Dénessel, Konrád Györggyel és Ilse Hehnnel, K. Kovács István beszámol az idei kisvárdai színházi fesztiválról, Irházi János a partiumi írótáborról, Szekernyés János Jecza Bíró Klára textilalkotásait méltatja, oldalas összeállítás idézi Örkény István munkásságát.

A mostantól Magyarországon is kapható Irodalmi Jelen ára 20 ezer lej, elôfizethetô (hat hónapra 100 ezer, egy évre 180 ezer lejért).

Maros megyében az Irodalmi Jelent a Difprescar és az Euro Forum forgalmazza.

A Nyugati Jelen által kezdeményezett novellapályázat eredményhirdetésére nem az eredetileg meghirdetett napon, 2004. október 31-én, hanem egy héttel késôbb, november hatodikán kerül sor.

A költészet

Oh szent költészet, mint le vagy alázva,

Miként tiporják méltóságodat,

Az ostobák, s ép akkor, amidôn

Törekszenek, hogy fölemeljenek.

Azt hirdetik föl nem kent papjaid,

Azt hirdetik fennszóval, hogy terem vagy,

Nagyúri, díszes, tündöklô terem,

Hová csupán csak fénymázas cipôkben

Lehet bejárni illedelmesen.

Hallgassatok, ti ál hamis proféták,

Hallgassatok, egy szótok sem igaz.

A költészet nem társalgó-terem,

Hová fecsegni jár a cifra nép,

A társaság szemenszedett paréja;

Több a költészet! Olyan épület,

Mely nyitva van boldog-boldogtalannak,

Mindenkinek, ki imádkozni vágy,

Szóval: szentegyház, ahová belépni

Bocskorban sôt mezítláb is szabad.

Mindenki benn van a slamasztikában

Az öregasszony csontos, bütykös, aszott kezeiben remegve morzsolgatta a rózsafüzér igazgyöngyeit. De miközben erôsen imádkozott, szemeit mintha odaszögezték volna a szabadtéri mozi vetítôvásznára, annyira lekötötték az ott történô események. Egy hatalmas labdarúgó-stadion lelátói elôtt Jézus Krisztus életét bemutató filmet vetítettek. A film talán a legteljesebb történelmi hûséggel dolgozta fel a názáreti Jézus 12 órás, pokoli menetelését a halálba. A keresztút valósághû ábrázolása nagyon sok nézôt felkavart, sokan zokogtak, mások a sok kegyetlenség, vér és húscafat láttán rosszul lettek. A vallási köntösbe bújtatott véres horror, vagy érzelmi megtisztulás, nagyon sok indulatot váltott ki a jelenlévôkbôl.

Az öreg kéz is megrándult minden korbácsütésre, s még görcsösebben szorította az igazgyöngyöket, hûen fejezve ki az idôs nô lelkiállapotát. Ezek a kezek nem tudtak hazudni! Függetlenül attól, hogy életében mennyit dolgozott, vagy hányszor nyúlt örömök után, nem a boldogság használta így el ôket. Az arc sosem tud ilyen megrendítôen és megsemmisítôen ôszinte lenni. E kezek láttán mindenkiben felmerül a kétely az élet örömeinek létezésérôl, s mind jobban meggyôzôdik arról, hogy a lét nem más, mint szenvedés. Igaz, nem annyira sûrített, mint a filmen látott Jézus kínhalála, hanem lassan adagolva, de egy egész életen át. Végül mindannyiunk keze ilyen lesz: aszott, ráncos, fáradt, tanácstalan, elhagyatott, remegô öreg kéz.

Kísértetiesen hasonlított a stadion felett világító telihold - amelyet csak a város fénye halványított el egy keveset - a filmvásznon lévô, nyomasztó félhomályhoz, amelynek sötét egén szintén ordított a telihold. A film cselekményének helyszíne a Gecsemané kert, az idôszámításunk szerinti 34-ik év kora tavaszán. A bibliai fák között magányos férfi áll, keze reszket, bizonytalanul támaszt keres egy fatörzsön. Imádkozik. A közelben a tanítványok. Három közülük alszik, pedig virrasztaniuk kellene. A templom közepén egy másik férfi, Júdás áll. Keze reszket. Mohón lesi a felé repülô bôrerszényt. A harminc ezüst szétszóródik, tompán koppan a durva kövön. A sötét erdôben fegyveresek gyûlnek, a tanítványok közül ki menekül, ki tôrt ragad. Jézus áll, szembenéz sorsával. Ö tudja, mi vár rá. És mi vár ránk. Tudjuk mi is, de úgy teszünk, mintha nem érdekelne. Nem messze a stadiontól, a város arab negyedében utolsó közös imára gyûltek össze a fekete ruhás özvegyek. Összesen tízen, férjeik halálát jöttek megbosszulni. Öngyilkos iszlám fanatikusok, hogy a testükre erôsített bombákkal felrobbantsák magukat. Allah tanítása szerint minél több keresztényt ölnek meg, annál nagyobb dicsôségben részesülnek a túlvilágon. Vallási vezetôjük, aki az agymosásukat is végezte, még adott néhány utasítást, s megvizsgálta a bombák állapotát is. Hogy fokozza a halálba menôk elszántságát, nagyobb adag kábítószert vetetett be velük, és hogy jobban tudatosítsa bennük kiszolgáltatottságukat, a többiek szeme láttára még utoljára megerôszakolta a fiatalabb özvegyet.

Utána az élô bombák, a zombikká vált, bosszúra éhes hadiözvegyek a telihold fénye alatt elindultak a stadion felé. Mint az áldozatára lesô párduc, úgy suhantak észrevétlenül s tették meg az utat házról házra. A bejáratnál az alvó örök közt még besurrantak, de a jegyszedôknél fennakadtak. Csak hosszú alkudozás után, és persze jól megfizetve ôket, haladhattak tovább. Miközben Júdás a pénzt számolta, a fekete özvegyek szétszéledtek a sorok közt, s mindegyik elfoglalta a kijelölt helyét. Mobiltelefonon tartották a kapcsolatot vallási vezetôjükkel és egymással is. A vetítôvásznon talán a legvéresebb jelenetet játszották: Krisztus megkorbácsolását. Jézus kínzója borotvaéles pengékkel kivert korbáccsal hajtotta végre az ítéletet. A pengék tövig mélyedtek Krisztus hátába, ujjhegynyi darabokat tépve ki a húsból. Vérzik, szûköl, ordít, hörög, és vele együtt szenved a nézôközönség is. Majd a megkorbácsolt Jézus ezer sebbôl vérzô testtel, a kereszt súlya alatt átvonszolja magát a fél városon, fel a Golgotára. Már méterenként roskad össze, s eldagadt fél szeme nem is látszik, csak a másikkal néz körbe értôn, türelemmel, egy ôz szelídségével. Felérve a hegytetôre következik a keresztre feszítés. Erôs, inas férfikezet mutat a kamera, amint épp szeget vernek bele, de a szeg elgörbül, helyén vér szökken. Újra ütik a szeget, de a seb már nem vérzik, csak a kéz ujjai vonaglanak görcsösen. Mire felállítják a keresztet, váll ficamodik, ín szakad, csont törik. A sok borzalom láttán a legtöbb gyenge idegzetû nézô még a szemét is eltakarja. És ez volt az a pillanat, amikor a fekete özvegyek megkapták a jelet a bombák kibiztosítására. Hatalmas robbanások rázták meg sorban a lelátókat. Pillanatok alatt kitört a pánik. Hirtelen a döbbenet és a teljes fejetlenség kerítette hatalmába az egész labdarúgó-stadiont. Mindenfelé emberi testrészek repültek: húscafatok, belsô szervek. És vér, vér, vér. A továbbpergô film vetítôvásznára már valóságos vér is tapad, összemosva a virtuális képzeletet a tragikus valósággal: sérültek jajgatása, halálordítások, egymást túlkiabáló nézôk, hisztérikus, tehetetlen dühkitörések, az arcokon iszonyú félelem, lépten-nyomon menekülô emberek. Egyszerre csak kigyúltak a stadion villanyfényei. A látvány döbbenetes! Mintha a keresztre feszítés képei szálltak volna le a vetítôvászonról. A film iszonyatos, borzasztó jelenetei; megelevenedve a valóságban, többszörösen felnagyítva voltak kivetítve a közönség soraiba. Mire megérkeztek a mentôautók, a halottak száma megsokszorozódott. A helyben felállított tábori kórházban a könnyebb sérülteket kezelték és a menthetetlen, agonizáló haldoklókat. A súlyosabb, de szállítható sebesülteket kórházakba vitték, amelyek hamar megteltek, így a mentôautók mind messzebbre, már a közeli városokba kellett fuvarozzanak. A rendôrség jelenléte valamelyest csökkentette a pánikhangulatot, növelte a biztonságérzetet, de az átélt borzalom az emberek arcán így is leírhatatlan volt.

Megkezdték a hullák azonosítását. Egy külön erre kijelölt helyre gyûjtötték össze a fellelhetô emberi maradványokat. Kezek, lábak emberi testrészek, ruhafoszlányok, árválkodó cipôk, nôi táskák szétszaggatott maradványai gyûltek össze mind nagyobb halomba. Egy kisgyerek fogszabályozója a benne lévô fogakkal biztos támpont az azonosításhoz, de egy összetört, többdioptriás szemüveg már kevésbé.

Két leszakított nôi kezet is találtak egy rózsafüzérbe gabalyodva. Az egyik kéz egy öreg, bütykös, csontos, aszott nôi kéz volt. A másik, egy ápolt körmû, formás kéz egy fiatal lányé lehetett. A rózsafüzért az öreg kéz jobban szorította, míg a fiatal kézben egy mobiltelefon maradványait lehetett felismerni, kijelzôjén arab betûkkel.

A fiatal festô szinte önkívületi állapotban dolgozott napok óta. Bezárkózva a mûtermébe, jóformán még enni is elfelejtett, csak egész nap festett. Nagyméretû, akrilképeket. Mûvészi gondolkodásvilágában, festôi stílusában a szürrealisták álltak hozzá a legközelebb. Nem csoda tehát, hogy Salvador Dali volt a kedvence. Ôt tartotta példaképének. A festôk koronázatlan királya mégis az emberiség egyik legzseniálisabb alakja, Leonardo da Vinci maradt számára.

Alkotási lázában, hogy képzelôereje határtalanul több dimenzióba is át tudjon járni, ajzószereket használt. Abszintot ivott ecstasy tablettákkal. Meg is volt az eredménye. Egymás után festette a képeit, precíz kivitelezéssel, mindig a tökéletesre törekedve. De még eddig egyik alkotásával sem volt egészen megelégedve, szerinte hiányzott közülük a remekmû. Általában különleges lényeket festett, különbözô megjelenítésben. Mesebeli alakokat, földöntúli lényeket ruházott fel emberi tulajdonságokkal. Még gyerekkorából - mélyen belevésôdve tudatalattijába - hordozta magában egyik csínytevésének élményét. A vándorcirkusz spirituszba zárt torzszülöttjeinek a látványa - amit csak felnôttként lett volna szabad megnéznie - még ma is meghatározó módon hatott ízlésvilágára. Nem csoda, hogy gyakran festett összenôtt ikreket, eltorzult emberi testrészeket. Fittyet hányva az emberi test anatómiájának, képein gyakran olyan genetikailag manipulált arcok jelentek meg, melyek minden képzelôerôt felülmúltak. Figurái elôrevetítették a jövô emberének laboratóriumban gyártott vonásait, megjelenítve így a határtalan fantázia szülte földöntúli lények képzelt alakjait. Festményein összenôtt emberi arcok, több szemmel, szájjal, orral, állati testekkel ábrázolt mesebeli lények voltak láthatók - így egy új, futurista stílusirányzatot valósított meg. Tudatosan, vagy csak a mûvészi megérzés következtében, de nagyon kifejezôen, drámaian sikerült elôre megfestenie a napjainkban oly divatossá vált emberi klónozás szörnyû következményeit. Érezte, hogy valami újat alkot, ami elindíthat egy világrengetô mozgalmat, figyelmeztetve az emberiséget egy újabb tragédiára. Történelmet író bemutató kiállításra készült. Éjt nappá téve festette a képeit. Alkotásai különleges világba kalauzolták a nézôt. Meghökkentô genetikai káosz jellemezte nagyméretû festményeinek képvilágát, torzszülött alakok sokasága, emberi és állati lények keresztezésével.

Miközben dolgozott, mûterme falán állandóan ott lógott a nagy példa, a megismételhetetlen remekmû: Leonardo Mona Lisajának nagyméretû reprodukciója. Ô is, mint számos mûelemzô elôd, próbálta megfejteni a mosoly titkát, de azonkívül, hogy ismerte a képrôl alkotott elméleteket, többre nem jutott. Gyakran belefeledkezett a kép nézésébe. Tudta, hogy a rejtélyes mosolyú, kacér, érzéki, világias, a résen lévô, elégedett ôsi földistennô arcidegbénulásos, fogatlan, magas koleszterinszintû terhes nôt ábrázol, aki ráadásul nem más, mint a festô saját arcának szakállas tükörképe. Hogy lehetett ennyi mindent belefesteni egy olajképbe? - tette fel a kérdést többször is magának. De tudta, hogy Mona Lisa mosolya örök misztérium marad, azt csak Leonardo tudná megmondani, de ô titkával már rég a halhatatlanok soraiba lépett. A festô többször is megpróbálta lefesteni Mona Lisát, gondolta, így mélyebben be tud majd hatolni a remekmû rejtélyeibe. Saját arcvonásaira szerette volna átfesteni a képet, utánozva híresebb elôdeit, akik szintén megpróbálták már a maguk képére igazítani Mona Lisa vonásait.

Most is, miután befejezett egy nagyméretû akrilfestményt, átélve az alkotás örömének katarzisát, feszült idegállapotának enyhítésére titkolt vágyának tárgyát, egy megkezdett Mona Lisa- vásznat vett elô. Túlhajszoltsága, fáradtsága ellenére ezen a képen szívesen, hosszasan elmélázott. Szertartásszerûen, mint a megrögzött dohányos a kávéiváshoz, úgy fogott az új vászon festéséhez. Más palettát vett elô, s az ecseteket is kimosta. Majd szép sorjában kirakta a kiválasztott színeket. A színt még megkeverte, fel is rakta az ecsetre, de mozdulatai itt megálltak félúton a vászon felé. Egy különleges érzés vette hatalmába. Egyedül volt a mûtermében, de hirtelen úgy érezte, mintha társaságba keveredett volna. Elôször arra lett figyelmes, hogy a vásznon a nôi fej arcvonásai megelevenednek. Titokzatos, érzéki mosolya huncut, csábos nevetésre alakul, s nézése is mintha hívogatóan feléje fordulna. Hogy megbizonyosodjon, nem álmodja-e az egészet, néhány lépést tett jobbra, majd balra. Megrémülve vette tudomásul, hogy a kép végig követte mozdulatait. Mire észhez tért volna, már meghipnotizálva, delejes állapotban, ellenállhatatlan vonzódást érzett a nô iránt, aki mindenáron magába akarta kebelezni. Már el is indult, hogy odalép a napsütötte, sziklás táj elôtt pózoló titokzatos hölgyhöz, amikor valaki hátulról visszatartotta. Az erôs kéz szorítása Leonardo da Vincié volt. A festô már meg sem lepôdött, csak türelmesen, alázattal várta a nagytiszteletû mester útmutatását, ami nem is váratott sokáig magára.

- Elôbb fejezd be a képet, csak azután engedd, hogy a hatalmába kerítsen! - szólt a határozott hang. Majd Leonardo meg sem várta, hogy a fiatal festô valamiképpen is reagáljon a történtekre, megfogta a kezét, és együtt kezdték felvinni a színeket a vászonra. Furcsa volt egy megelevenedett portréra festeni! Ilyen lehet az arcukra maszkot festô sámánok rituáléja is, gondolta a festô, de ez most azért mégis egészen más volt. Mona Lisa minden ecsetvonásra egyre elégedettebben mosolygott, sôt késôbb átvette az irányítást, és már érezhetôen ô vezette a festô kezében az ecsetet. Megbabonázva, akaratától függetlenül - már csak kettesben a portréval - folytatta tovább a munkát. Érdekes módon Mona Lisa nem elégedett meg eredeti mellképes alakjával, egész alakos képet akart, sôt arra ösztökélte a festôt, hogy ruháját levetve, aktképet fessen róla. Hogy mennyi idô telt el, mire elkészült a kép, azt senki se mérte, de a festmény nôalakja tökéletesre, férfiszemmel is kívánatosra sikerült. Még maga Mona Lisa is - miután megnézte magát a tükörben - meg volt vele elégedve. A férfi, mielôtt belépett volna a festménybe, az akt mellé, meztelenre vetkôzött. Sokáig szenvedélyesen szeretkeztek a sziklák alatt a napfényes firenzei tájon, a puha fûben. Mikor elfáradtak, a tenger vizében frissültek fel. A festô csak késôbb vette észre, hogy Leonardo da Vinci a sziklák tetejérôl mindvégig figyelte ôket, és az összefonódott alakjukat hatalmas ecsettel az égboltra festette.

Másnap reggel a festô a padlón ébredt fel, meztelenül, meggémberedett végtagokkal. Jóformán semmire sem emlékezett, csupán arra, hogy az elmúlt este vendégei voltak.

Mikor meglátta a kifeszített vásznon az áldott állapotban lévô Mona Lisa-aktot, szeme-szája tátva maradt.

Wesselényit sokszor érte és éri - akárcsak Kossuth Lajost - elmarasztalás azért, hogy nem fordított kellô figyelmet a nemzetiségek iránt, holott a korabeli mentalitás korlátai között ugyan, ám mindketten igyekeztek a nemzetiségieket a jogkiterjesztéssel megnyerni az átalakulások megvalósításához. (...) Wesselényi...biztosítani kívánta az ortodox vallás teljes jogegyenlôségét az ország más keresztény vallásaival, az elemi iskolai oktatás anyanyelvûségét, a román egyházak önkormányzatát, a román közösségek (községek) jegyzôkönyveinek román és magyar nyelven való vezetését, végül pedig kötelezte volna a hatóságokat a román nyelvû beadványok elfogadására. (...) Wesselényi Miklós a legnagyobb magyar politikusok közé tartozott. Senki sem ismerte fel olyan pontosan, mint ô, a magyarság helyzetét s azokat a veszélyeket, amelyek a jövôjét fenyegették. Nem rajta múlt, hogy mentési terve hosszú távon nem valósulhatott meg. (Egyed Ákos: Wesselényi Miklós az 1848-as forradalomban) * A forradalom leverésével elvesztette ismét hosszú idôre függetlenségét a magyar nemzet. Emiatt a nyilatkozatnak nem következett be a remélt külpolitikai hatása. Ennek ellenére a kor politikai dokumentumai körében a Függetlenségi Nyilatkozat egy jelentôs politikai alkotás, amely logikus felépítése, nagyszerû érvelése révén elsôsorban Kossuth gondolatait és elképzeléseit tükrözi, amelyekkel meg tudta gyôzni kortársait a fontos döntés meghozataláról. (László László: 155 éves a Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozata) * Ady 1909-ben közreadott Önéletrajzában olvasható: "Gyerekkoromban a mesék igéztek meg..." Sem itt, sem máshol nem árul el semmi többet a mesék iránti érdeklôdésérôl. Ám A fehér lótuszok vallomása, hogy a lelke néha "naiv, szép gyermek-mesék hona", s ilyenkor maga is "áldott, szent, tiszta élet", azt sejteti, felnôtt szemmel és élettapasztalattal az egész mesekincset a gyermekek világába utalja. (Mitruly Miklós: Népköltészeti elemek és jellegzetességek Ady költészetében) * Habár református iskola volt, falai között szép számmal tanultak más vallásfelekezetû és nem magyar anyanyelvû fiatalok is. Ez, valamint a szegénysorsú diákok állandó segítése is minden bizonnyal hozzájárult az iskola látogatottságához, éppen úgy, mint mindenkori tanárainak lelkiismeretes, emberközelségû, szabad szellemû tevékenysége. (Kovács Miklós: A zilahi református kollégium diáknévsora) * Sámi radikális köztársaságpárti volt. 1848. június 8-án Zilah város mint képviselôt küldte a pesti országgyûlésre. A szabadságharcban nemcsak katona volt, hanem külföldön is toborzott növendékeket. Kossuth mellett dolgozott, mint nagy eszményképének titkára. 1849-ben, március végén Debrecenbe ment. A levert szabadságharc után, 1850-ben visszatért Zilahra, és Hirivel megnyitotta a kollégiumot. Nem sokáig taníthattak, mert az iskolát az osztrák parancsnokság két évre bezáratta, Sámit és Hirit igazoló eljárásra rendelte Kolozsvárra. (Seres Zsófia: Sámi László, a kiváló pedagógus) * A született nevelô és szervezô Hiri Ferenc életében hat keserves év következett. Az iskola is nagyon nehéz helyzetben volt. A társadalom letargikus állapota, az anyagi gondok, megfelelô tanerôk hiánya megnehezítették az intézmény fejlôdését. (Lakóné Hegyi Éva: Tanított és hatott) * Szilágybagos központjában áll egy épület szemben a régi iskolával, melyben most az elemis gyerekek tanulnak, s a nagyobbik helyiségében tornaterem mûködik. Ez az épület is megérne egy miatyánkot, hiszen már 1904 óta szolgálja a legifjabb nemzedék nevelését. (B. Simon György: A szilágybagosi óvoda története) * A Székelyföld leírásának megjelenése óta eltelt közel másfél évszázad alatt nem született még egy hasonló jelentôs mû az erdélyi magyarság keleti ágáról, a székelyekrôl, ezért azt hiszem, illendô megemlékeznünk Orbán Balázsról, születésének 175. évében. (László László: Orbán Balázs élete és mûve) * Fikker Dénest, a völcsöki református gyülekezet egykori lelkipásztorát a helyiek nemcsak hogy nem felejtették el, hanem mind a mai napig elevenen él emlékezetükben az egykori lelki-szellemi vezetô alakja, akinek több évtizedes itteni szolgálata számos vonatkozásban még a jelenben is meghatározza a gyülekezet közgondolkodását. (Kun-Gazda Gergely: A parókiaépítô) * Ezek a félgömb formájú kiemelkedések régóta ébren tartották a környezô lakosság képzeletét, kíváncsiságát. A népi emlékezet szerint a halmok a török idôkbôl származnak, s a halmokat alkotó földet sapkájukban hordták össze, alattuk törökök nyugszanak. * (Major Miklós: Különös temetkezési halmok [kurgánok]) Szilágynagyfalu határában) * Szilágyság immár két monumentális Wesselényi- emlékmûvel rendelkezik. Többet nem riogathatnak újkeletû sovén nacionalisták, hogy áthozzák Zilah fôterérôl a szobrot Zsibóra. Most már Zsibónak is van bronzba öntött Wesselényije, csak adja isten, legyen mindig fiatalsága is, amely legalább ügyelni és karbantartani lesz képes az elôdei által hagyott hatalmas értéket. (Kovács Kurucz János: Nunquam retro - avagy minden évszázadban egy szobor. A zsibói Wesselényi- szobor története) * Most itt vagy! Itt állsz! És kôoszlopodról / Távolba néz fönséges érc-szemed. / Ó, hogyha lát is: lásson szebb jövendôt, / Munkát, erkölcsöt, tiszta jellemet. (Ábrányi Emil) * HEPEHUPA. Szilágysági mûvelôdési folyóirat, III. évfolyam, 2. szám, 2004 április-június)

B.D.

Bizsilés a tûzzel

Két bôcs ricskó megkente,

Márist az anyja meglegyezte,

felturálta magát a cinka hát,

s irtó buszut esküde,

"Menj a küpüre, zákhányos leány,

s hozz vizet", s Máris a sirülônél

egy küpülôvel besirüle,

s közben bôgte, hogy "buszut, buszut!",

gübülve könnyeiben.

A küpünél hát Pisti mereget,

monya, mint egy tiknak,

kemény erôssen.

Sötétedett, szemerkélt,

s mit csináltak, mit nem,

Pisti a lokba bévitte,

s megmonyókolta a cinkát,

hogy kiduvadt a szeme.

Máris a lusztos valagával

Pistit még vagy kétszer kiküpülte,

otthon aztán az anyja látta ezt,

s puffogott erôssen:

"Ne bizsilj a tûzzel,

te düh kurva, te, mert megsirittlek!"

De Máris sem hagyta abba,

kulyakját az anyjába beléverte,

hogy megnyuvadt a szegény asszony,

Máris pedig a hegyre elszelelt,

Azóta csak büszüdik, büszüdik

a kályhán a leves.

Iszkiri a guruzsmás berbécs elôl

Viritt künn a Fehérmartok,

Máris alatta pusmog.

Ahajt jô egy berbécs,

szarva mint egy bünagy szurony,

zákhányos szemiben guruzsma,

vajon hol a dühüben volt?

Megjedt erre Máris erôssen,

karincáját esszevissza lepeselte,

s a berbécs guruzsmája elôl

iszkiri Peselneknek.

Merre, te szegény cinka, merre,

szembôl jô anyád, hátulról a berbécs,

jobbra mart, balra ügy, most merre?

A leány erre a Feketeügybe szöke,

a vízben lefelé csösztete,

de már hirikelt szegény a jedtségtôl,

hiába szeplete.

Elmaradt volt a berbécs,

az anyja sem jöve, szegény Máris hát

a Fortyogóra bésirüle.

De mit ad Isten,

a suj ekkor leverte, ahogy guluttyolt

egy csomó borvizet:

tüdeje bégyulladt,

meg es kerált bele.

Máris bambucot vásárol

Márisnak egyszer fájt a foga,

de erôssen, a bambucra, s míg az anyja

a szomszédokat kerülte,

ô a pénzt megcsapta,

s még szedett peccset,

pástétomnak burungot,

azt Zelunak eladta, s egy csihányzsák

pénzzel bé a Robbantósba!

Hazament hát a sok bambuccal,

s ette nagy bôcsön, hogy ha látta,

guttát kap az anyja!

Osztán hogy mi lett, maga sem tudta,

rearütyült egy bidony fickót még,

a bort bendejibe béhúzta,

bátorságot kapott, s míg az anyja

a szomszédokkal üszküpült,

ô csórén bé a Bújdosóba,

egy kancsóval újra felhajta,

s még egy lájbi sem volt rajta!

Másnap a várost járta a temonda,

hogy Máris így, s hogy

gelevôgyi, s hogy kurva,

s végül a hír az anyjához visszajuta.

Szegény asszony, hogy az esetet megtudta,

azt se tudta hol van,

szégyeniben elsüllyedt volna,

de csak a hájdermennkövet

szedte le magában,

s agyargott, a cinkát meg ne lássa!

Osztán hogy Márist elkapta, lebbjiben

hirtelen megagyalta.

Utána bánta,

(kivált, hogy eltört a hutyuru)

de már mit tehet,

azóta beszéde kurtul,

s mondja mindenkinek:

"leányom hédervári,

de legalább nem mutuly!"

Könyvajánló

Inkább utóbb, mint elôbb, de rájössz arra, hogy a költészetnél fontosabb dolgok is léteznek. Egy jól sikerült szeretkezés, az egymás karjaiban való reggeli ébredés, egy kupa bor melletti anekdotázás esténként, hajnalig tartó vitatkozások az irodalomról, egy focimeccs, egy eksztázisos rockkoncert, egy-két kimondhatatlan, megfoghatatlan, misztikus pillanat… És mégis, a költészet, önmagunk Isten felé törtetésének e paródiája, segít abban, hogy ne essünk kétségbe, hogy szelíden tudjunk nevetni ezen a világon, mely abszurd lenne, ha nem volna mégis valamilyen titokzatos célja. Segít abban, hogy tudjunk néha titokban meghatódni, hogy a csúnyában a szépet lássuk és fordítva, segít, hogy az egész világot szeressük úgy, ahogy van. Rájössz, hogy a költészet ama szent feleslegesség, játék és sírva nevetés egyben, melynek határozottan értelme van.

Ne egyél puliszkát, mert megétnek

Nekidurálta egyszer magát,

hogy egy ler madarat sütne,

esszeszedte magát az anya,

a tekenyôbôl a tésztát kiszedte,

bészórta liszttel,

s a kemencébe bétette.

Máris meg ezalatt

egy sezlonyon hevert,

olvasgatott s egy murkot

hersegtetett erôssen.

Nézte egy darabig az anyja,

görbén, de nézte, osztán szemeit

méncsergette, s kiabálni kezdte,

az asztalhoz a lapittót verte:

"Én itt magamat teszem tönkre,

te pedig könyüt olvasol,

s mint a ló, herseg! Tetsz!

Eriggy a hiuba, törökbúzát hozz le,

darálóval ledaráld, s a darát

a vízbe belétedd!"

Felült Máris, a könyüt letette,

de azért Devlát guruzsmálta,

hogy anyját elvigye.

megcsinálta hát a darát,

puliszkának bévitte,

s gyükeret tett belé, hogy

az anyját megétse!

S így lett, szegény asszony

kecskebukát vetett

s felhengeredett abba a percbe.

Fogta Máris az anyját,

a lecspocsba kivitte,

a madarak a lerben

mind elégtek.

Nyomozás a dicsôszentmártoni szülészeten egy újszülött halála miatt

Ellenôrzô csoport vizsgálja a dicsôszentmártoni szülészet mûködését, miután egy csecsemô meghalt egy, a kórházból származó fertôzés következtében. Az ankétot Ovidiu Brînzan egészségügyi miniszter rendelte el a Maros Megyei Egészségügyi Igazgatóság jelentése nyomán. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint Cornelia Silvana Teban május 28-án jött világra a dicsôszentmártoni szülészeten. Innen a marosvásárhelyi szülészetre szállították agyvérzés és jobb arcának lebénulása diagnózissal. A vizsgálatok után, ami magában foglalt egy számítógépes agyröntgent is, a marosvásárhelyi orvosok a Klebsiella-vírussal történô fertôzést fedezték fel. Annak ellenére, hogy az agysebészeti beavatkozást követôen a beteg állapota kielégítônek bizonyult, a kislány a múlt hét végén meghalt. Bár ez egyedi esetnek bizonyult, az egészségügyi miniszter elrendelte a csecsemô halála okának vizsgálatát. - Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a ploiesti-i és tîrgovistei szülészeten történtek megismétlôdjenek. - Arra kértem az anyák és a gyerekek gondozásáért felelôs minisztériumi tanácsost, Alin Stanescu orvost, hogy személyesen vizsgálja ki, mi történt Dicsô- szentmártonban, és a legrövidebb idôn belül tájékoztasson a tapasztaltakról - jelentette ki Ovidiu Brînzan.

Folytatódik a csatornázás

Kevés sikerrel próbálkoztak eddig Dicsôszentmártonban a városi közszállítás, valamint a köztisztasági szolgáltatás privatizációjával, amire a meghirdetett versenytárgyalások során nem akadt jelentkezô. A város azért szeretné magánosítani ezeket a szolgáltatásokat, mivel a további mûködésükhöz nélkülözhetetlen korszerûsítésre nincsen anyagi fedezete. Jól haladnak viszont a csatornázási munkálatokkal, az autóbuszállomás közelében levô Ifjúsági utcában lefektetett fôvezeték közel 100 családnak teszi lehetôvé a csatlakozást. Popa Octavian polgármester tájékoztatása szerint az elôkészületeknél tartanak
a George Cosbuc utcában is.

Kórkép készül az utakról

98 kilométert tesz ki Szászrégen úthálózata. A napokban fejezték be a város ipari övezetén áthaladó és Görgényoroszfalu felé vezetô út teljes felújítását, majd az Akácos út következik. Nagy András polgármester arról tájékoztatott, hogy készülôben van egy látlelet elkészítése is , amelyhez egy szakértô cég közremûködését veszi igénybe a város. A diagnózis pontos ismeretében készül el az a terv, amely a teljes régeni úthálózat legkésôbb három évig terjedô felújításának menetét tartalmazza majd.

Képviselôk találkozója

Az ismerkedés, a problémák és a megoldási lehetôségek számbavétele érdekében hívta meg az RMDSZ régeni szervezete a városban és a vonzáskörzetében mandátumot szerzett három polgármestert, öt alpolgármestert és 45 tanácsost, akik közül a megjelentek tegnap délután a prefektúra, illetve a megyei tanács tisztségviselôinek társaságában folytattak megbeszélést a hatékonyabb önkormányzati munka érdekében.

Újra színes forgatag

A tegnap kezdôdött az idei évi Segesvári Középkori Fesztivál. Az eddigiekhez hasonlóan, idén is változatos programokban bôvelkedik a középkori jelleget egyre inkább kihangsúlyozó rendezvénysorozat, amelynek e jellegét különbözô megszorításokkal, új szabályok bevezetésével erôsítik. A fesztivál augusztus elsejéig tart.

Fél hattól Hatikwa

Ma délután fél hattól koncertezik a Gecse utcai kistemplomban a hollandiai, 20 tagú Hatikwa - Reménység - kórus és zenekar. Keresztény dalokat, gospel zenét játszanak és énekelnek, a belépés díjtalan. A koncertet a nyárádtôi református egyházközség szervezi. Holnap 20 órától a kórus a nyárádtôi kultúrotthonban is fellép mûsorával.

Megölte a rablót

A július 28-ai éjszakán holtan találták a 26 éves, Mezôzáh községbeli C.Valert. Mint a nyomozás során kiderült, az áldozat az elôzô éjszaka, éjfél körül a szintén községbeli 90 éves D. Alexandru lakásán tartózkodott, akit bántalmazott és megfenyegetett, majd elrabolt tôle 18 millió lejt. A két férfi összeverekedett, D. Alexandru pedig egy fejszével többször fejbe verte a rablót. Az ütések miatt hajnaltájt C. Valer elhunyt. A tettes szabadlábon védekezhet gyilkosság vádja ellen.

In flagranti

A július 28-ra virradó éjszaka a marosvásárhelyi rendôrök négy személyt kaptak el autófeltörés közben. Fél tizenkettô körül a Victor Babes utcában a vásárhelyi T. László és V. Nicolae két 1310-es Dacia csomagterét feszegette. Fél egy körül a Szabadság utca környékén tetten érték a 17 éves, marosszentgyörgyi D. Zoltánt és a 19 éves, helybéli F. Samirt, akik több autót készültek feltörni. A következô éjszaka a jeddi illetôségû, 19 éves B. Gábort és 11 éves B. Lajost fogták el, rövid idôvel azután, hogy az említettek kiraboltak egy üzletet. Mindkettôjük ellen lopás gyanújával indult eljárás.

Az új tanév menetrendje

Az oktatásügyi minisztérium rögzítette a 2004- 2005-ös tanév menetrendjét, amelyik 36 hetet - 178 munkanapot - tart, és két félévbôl áll majd. Eszerint az elsô félév a következôképpen alakul: szeptember 13-tól december 17-ig oktatás, december 18- tól 2005. január 2-ig vakáció. 2004. november 1-7. között az elemi osztályok tanulói vakációt tartanak. A második félév: oktatás (2005. január 3. - 2005. március 18.) és vakáció (25. április 19. - 2005. május 3.). A húsvéti vakáció után az oktatás folytatódik 2005. április 4-én és befejezôdik 2005. június 17- én, a nyári vakáció pedig 2005. június 18- tól szeptember 11-ig tart. Rendkívüli, alaposan indokolt esetekben, a helyi idôj&aacut