Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Pontosan két hét választ el az athéni olimpia megnyitójától, s a világ lassan kezd a játékok lázában égni. A külföldi sportadásokban egymást érik az Athénnal foglalkozó mûsorok, a nyomtatott sajtóban is egyre-másra látnak napvilágot az olimpiához köthetô hírek, csupán a hazai sportsajtó tûnik egyelôre érdektelennek a téma iránt, hatalmas teret szentelve ugyanakkor néhány egykori valutaüzér, Dâmbovita-parti ügyeskedô öntelt kijelentésének. Madarat tolláról, a hazai sportéletet sportsajtójáról...

No de nem az olcsó - a sport lényegének közelében sem járó - szenzáció hajhászásában egymást túllicitáló központi sportsajtó színvonala fölött szeretnénk ezúttal pálcát törni. Igaz, talán ez is magyarázatot ad arra, hogy miért közömbösek a sport iránt olyan intézmények, amelyeknek alapvetô feladatai közé tartozna éppen a felkarolása. Maradjunk meg ezúttal Marosvásárhelynél.

Jelen állás szerint ugyanis úgy tûnik, az egykor népes olimpikongárdát adó volt sportfellegvárnak nem lesz képviselôje Athénban. Halvány remény Viorel Bubau indulása, de amennyiben mégis sikerül neki az olimpiai rajt, az csupán saját ambíciójának, kitartásának köszönhetô, s nem a város támogatásának. Ami nem azt jelenti, hogy nem lesz olimpiai résztvevô váro-sunkból indult sportolónak - csupán más képviseletében. A súlyemelô Feri Attila magyar, az asztaliteniszezô Vaida Cornelia horvát színeket képvisel majd. Az innen indult súlyemelô, Sebastian Dogaru Románia versenyzôje, de már rég nem vásárhelyi színekben. Közös bennük, hogy mindeniküket a helyi érdektelenség ûzte el.

De hogyan is maradhat meg sportoló abban a városban, ahol a teljes tavalyi évben összesen 568 millió lejt fordítottak sportra, ebbôl teljesítménysportra pedig összességében nevetségesen kevés, 313 millió jutott (abszolút számban kevesebb, mint 2000- ben). Csak összehasonlításképpen, egy A- osztályos labdarúgócsapat költségvetése minimálisan 30-50 milliárd lej körül mozog, s több esetben ennek jelentôs részét állja a város. Ne legyünk azonban mohók, s tekintsünk el a labdarúgástól, feltételezve, hogy túl sokat követelô sportág. De ha csupán tízmilliárdos összegrôl beszélünk, az is lényegesen elmarad a hasonló nagyságrendû városok sportra szánt költségvetésétôl.

A sport társadalmi fontossága az 1-2%-ot mindenképpen megérdemelné. Furcsa, hogy épp egy - a város élén álló - orvos nem látja ezt be, s ûz csúfot a nevetséges támogatással (az is elemzés tárgya lehetne, hogy azt a keveset is mire költik, s miért éppen arra) Marosvásárhely sportjából.

Tegnapi lapszámunkban beszámoltunk a Marosvásárhely-szerte elhíresült Tudor negyedi garázsügyrôl, s jeleztük, hogy a szemben álló felek ismét tárgyalásra ültek össze a polgármesteri hivatalban. A megbeszélésen jelen volt Kelemen Lajos, a 36-os tulajdonosi társulás elnöke, Buksa Jenô, a 38-as társulás adminisztrátora, valamint Bárczi Gyôzô István alpolgármester és Törzsök Sándor tanácsos, a városrendészeti szakbizottság tagja.

A megbeszélést követôen Törzsök Sándor tanácsos lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy továbbra is nehezen kezelhetô helyzetrôl van szó, mert a polgármesteri hivatal határozatok végre nem hajtását, illetve részleges végrehajtását követte el, amely a konfliktus kialakulásához vezetett.

- A tanács elvi döntést hozott, hogy nagyobb autonómiát biztosít a tulajdonosi társulásoknak azáltal, hogy saját használatukba kapják a tömbházakhoz tartozó területet. A 36-os társulás ilyen értelemben kérte a tanács jóváhagyását a garázsépítésre, és a 2003. október 2-i tanácsi határozat jóvá is hagyta ezt. A határozat második cikkelye azonban feltételeket szab: garázst csak a lakók többségének beleegyezésével építhetnek úgy, hogy ha beszerzik az összes engedélyeket. Azonban a többséget a 36-os társulás nem tudta igazolni. A közgyûlésükön harmincvalahány lakó vett részt a körülbelül 700 érintettbôl. S mai napig sem rendelkeznek a garázsokhoz vezetô útra vonatkozó építkezési engedéllyel, valamint a közmûvek engedélyével - mondta a tanácsos.

Mivel a garázsellenzôk kérést nyújtottak be a tanácshoz, idén május 29-én Molnár Gábor és Törzsök Sándor a Busuiocului-Bucinului övezetbeli garázsépítésre vonatkozó újabb határozattervezetet nyújtott be, ezt újratárgyalták, azonban a tanács nem fogadta el, és az elôzô határozatot nem sikerült visszavonni. (A tanácsülésen csupán 10 RMDSZ-tanácsos volt jelen). Ekkor arról döntöttek, hogy a polgármesteri hivatal szakembereibôl és a tanácsosokból álló csoport kiszáll a helyszínre. Ez nem történt meg! Viszont Dorin Florea polgármester - a választások elôtt! - a helyszínen megígérte, hogy a Vadász utca házai mögött, a Busuiocului utcában nem építenek garázst. Ennek ellenére a választások után öt nappal 15 garázs építésére a polgármesteri hivatal kiadta az építkezési engedélyeket, anélkül hogy megszerezték volna a 36-os társulás többségi igenlését és megkérdezték volna a 38-as társuláshoz tartozó szomszédos Bucinului utcai tömbházak lakóit.

- A mára kialakult helyzet már túllépi a tanács hatáskörét. A tanácsi határozat jó, csak a végrehajtónak be kellett volna tartani! A felelôsség Dorin Florea polgármestert terheli, mert a polgármesteri hivatalba mai napig nem érkezett be a tulajdonosi társulástól a lakók többségi beleegyezése. Ennek ellenére aláírta az építkezési engedélyt! Ezt sem lett volna szabad kiadni, már csak azért sem, mert a garázsokhoz vezetô útra nincs meg az engedély. Sôt, a fák kivágására is olyan engedélyt bocsátott ki a hivatal, amin nincs keltezés, s rajzot sem mellékeltek, úgyhogy az engedélybôl nem derül ki, hogy mit lehet és mit nem lehet kivágni! - mondta Törzsök Sándor.

Az ügyet tovább bonyolítja az a tény, hogy a garázsépítôk már megrendelték az elôre gyártott garázsokat, amelyek darabja körülbelül 35 millió lejbe kerül, s ezt az összeget egyesek már ki is fizették, s a gyártó mielôbb le akarja szállítani azokat. Arról nem is beszélve, hogy illetékeket fizettek ki a hivatal számlájára, amelyet abban az esetben, ha elmarad az építkezés, nem lehet visszafizetni.

Moszkvai villámlátogatásán Adrian Nastase kormányfôt hivatalos látogatáson fogadta a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz államfô. A magas szintû találkozó a román-orosz kapcsolatok fontos mozzanatát képezi, amely a tavaly aláírt kétoldalú szerzôdés életbelépését jelzi.

A tarágyalások során az államférfiak a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megerôsítését szorgalmazták. A tárgyalófelek ugyanakkor hatékonynak nevezték a román-orosz kormányközi bizottság tevékenységét és leszögezték a további prioritásokat.

Adrian Nastase a kormányközi és parlamenti kapcsolatok erôsítését szorgalmazta, kijelentve, hogy Románia európai uniós csatlakozása után a nyitott partnerségi kapcsolatok jellemzik majd a román-orosz viszonyt. A kormányfô ugyanakkor ismertette a Románia által elért eredményeket, amelyeket az orosz fél pozitívan értékelt. Megegyeztek , hogy folytatják a konzultációkat.

Adrian Nastase átadta Ion Iliescu levelét, amelyben Vlagyimir Putyint meghívja Romániába.

(MTI) - Egységes magyar nyelvû felsôoktatási hálózat kialakítására van szükség Erdélyben, s annak oktatási intézményeit elsôdlegesen állami forrásokból kellene finanszírozni - szögezik le a Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. Találkozójának résztvevôi kedden elfogadott ajánlásukban, kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a megkezdett beruházások befejezését.

A Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) az erdélyi Csíkszeredában szervezett kétnapos tanácskozást a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). A testület által megfogalmazott ajánlás szerint az erdélyi egységes magyar nyelvû felsôoktatási hálózat kialakításának feltétele a színvonalas elemi és középfokú oktatás.

Az erdélyi magyar felsôoktatás fejlesztésével kapcsolatban a dokumentum megállapítja: "a felsôoktatási hálózatban azokat a szakokat kell mûködtetni, olyan elosztásban, valamint létszámban, amelyre az erdélyi magyarságnak szüksége van".

Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban az ajánlást kidolgozó munkabizottság tagjai leszögezik: "Minden szakot elsôdlegesen állami forrásokból kellene finanszírozni. Minél több szakot az alapképzésben és a mesterképzésben is állami egyetemeken kell mûködtetni, emellett a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) és az EMTE állami támogatását is el kell érni". Az erdélyi magyar magánegyetemek gazdasági, mûködési, anyagi feltételei kritikus helyzetbe kerültek a támogatás mértékének csökkenése folytán - állapítja meg ajánlásában a bizottság.

A testület által kidolgozott dokumentum szerint az MPV kéri a magyar kormányt, hogy vállalja az EMTE és a PKE folyamatos támogatását. Ugyanakkor megállapítja: a magyar kormány által nyújtott anyagi támogatás részleges megvonása akadályozza az egyetembôvítési munkálatok elvégzését és a tanév kezdetéig a legszükségesebb eszközállomány beszerzését. Ezért - olvasható az ajánlásban - az MPV kéri a magyar kormányt, hogy lehetôség szerint támogassa a megkezdett beruházások befejezését.

Az erdélyi magyar felsôoktatásban részt vevô intézmények köszönetüket fejezik ki a magyar kormánynak az eddigi anyagi támogatásért, és remélik annak folyamatos folyósítását. A Magyar Professzorok Világtanácsa támogatja a magyar kormánynak azt az álláspontját, miszerint a romániai magyar felsôoktatás fejlesztése a román és a magyar állam közös érdeke.

Az amerikaiak továbbra is erôsen megosztottak az Irak ellen indított háború megítélésében: ötven százalékuk hibának tartja, 47 százalékuk pedig jó döntésnek véli. A CNN amerikai hírtelevízió, a USA Today lap és a Gallup közvélemény-kutató intézet közös felmérésének kedden nyilvánosságra hozott eredménye szerint a többség sem John Kerry demokrata párti elnökjelöltrôl, sem pedig George Bush hivatalban levô republikánus párti elnökrôl nem feltételezi, hogy világos terve lenne Irak jövôjét illetôen. Mindazonáltal Bush jobban áll ebben az összehasonlításban: 45 százalék gondolja, hogy neki van határozott elképzelése ez ügyben, s csak a megkérdezettek harmada vélelmezi Kerryrôl.

A július 19. és 21. között, ezer fô bevonásával végzett reprezentatív felmérésben megkérdezettek 45 százaléka gondolja úgy, hogy Bush szándékosan megtévesztette az Egyesült Államok lakosságát, amikor azt állította a háború indoklásában, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak. Ez a legrosszabb eredmény az elnök szempontjából május óta, amióta a közvélemény-kutatók felteszik ezt a kérdést felméréseikben, ám a többség (52 százalék) most sem feltételez rosszhiszemûséget az elnök részérôl. A megkérdezettek 23 százaléka úgy vélekedett, hogy az iraki kérdés befolyásolja majd leginkább az amerikai választókat a novemberi elnökválasztáson. 28 százalék szerint inkább a gazdasági helyzet, 19 százalék szerint a terrorizmus kérdése, 16 százalék szerint pedig az egészségbiztosítás ügye lesz a döntô szempont.

155 évvel ezelôtt Segesvár irányába indult a honvédsereg Marosvásárhelyrôl. Bem tábornok és kísérete, köztük Petôfi Sándor a Vácmányon átkelve, Balavásár érintésével Kelementelkén, Erdôszentgyörgyön, Bözödön és a Gagy keresztjén át érkezett Székelykeresztúrra, ahol pihenôt rendelt el, és eligazítást tartott a tisztikarnak a másnapi fehéregyházi csata elôtt. Kelementelkén özvegy Simonné úrnônek ízlésesen berendezett kastélyában állapodtak meg, ahol a vezért és táborkarát a mûvelt háziasszony és négy szép leánya finom ebéddel fogadta. A kelementelkiek vasárnap emlékeztek a fehéregyházi csatára, az ott elesett honvédekre és a lánglelkû költôre, Petôfi Sándorra. Az RMDSZ helyi szervezete, Orbán Mihály elnökkel az élen emlékezett. Dobra Csaba tanár, önkormányzati tanácsos felidézte 1849 júliusának forró eseményeit, majd többek között ezeket mondotta: - Nálunk több mint egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy emléktáblát helyezzünk el arra a helyre, ahol megfordultak a magyar szabadságharc és a magyar irodalom kiváló vezéralakjai (mint ismeretes, Jókai is vendége volt a Simon-kúriának). 1990 után minden évben emlékezést tartunk, és felidézzük a 155 éve történt eseményeket, megkoszorúzzuk az emléktáblát és a falon az emlékplaketteket. Fokozott figyelmet fordítunk az épület karbantartására. Kívánatos lenne, ha a lakosság, és különösen a helyi ifjúság nagyobb gonddal ôrizné meg a felújított épület rendjét és tisztaságát.

A kúria pincéjét nemrég rendezték be hangulatos vendégfogadó hellyé. Délután érkezô csongrádi vendégeiket itt fogadták eledellel és finom borral Balogh Gyuláék.

Augusztus elsején, vasárnap negyedik alkalommal szervezik meg a Kolozs megyei Magyarfrátán a hagyományossá vált Szent László kútja zarándoklattal egybekötött szórványtalálkozót. A meghívottak között lesz dr. Papp Vilmos, a Budapest- Kôbánya gyülekezet lelkipásztora. A frátai zarándoklat mindenkori kedves vendége és támogatója a templomi ünnepségen méltatja néhai Kövesdi Kiss Ferenc életét, aki e találkozók megálmodója és mozgatója volt. A Mezôség nemrég elhunyt "prófétájának" Riadóra szól a harang címen Budapesten kiadott kötetét ugyancsak Papp Vilmos mutatja be. A Szent László-keserûkúthoz vezetô zarándoklat után, amelyet az idén is a nagysármási zenekar vezet, a helybeli mûvelôdési otthon gazdag mûsor színhelye lesz. Fellép a nagysármási tánccsoport és színjátszó kör. Minden szórványtelepülés képviselôit és a nem szórványbeli érdeklôdôket is szeretettel várják.

Szociális központot szeretnének létesíteni Gyulakután - tájékoztatott Gál Sándor polgármester. A létesítményre szánt épület korábban a volt szarvasmarha-tenyésztô telepé volt. A kollektív gazdaságok felszámolása után az épület gazdátlanul, használatlan maradt, majd átkerült a hivatal tulajdonába. A Kis-Küküllô kistérségi régiós társulás egy szociális központ kialakítására nyújtott be pályázatot az Illyés Közalapítványhoz. A pályázatot kedvezményesen bírálták el, így mintegy 140.000 forintnak megfelelô értéket kapnak, amelyet az épület tetôzetének a javítására fordíthatják. A pénz azonban nem elegendô a munkálatra, ezért azt szeretnék, ha a megyei tanács is hozzájárulna az újjáépítéshez, ezenkívül pedig pályázatot nyújtottak be a szociális és munkaügyi minisztériumhoz is. A tervek szerint e központban - a nemrég megnyílt nyárádszeredai intézményhez hasonlóan - az otthoni betegellátó központ irodáját rendezik be, emellett orvosi rendelôt, valamint munkaerô- átképzô központot rendeznének be. A terv megvalósításához kb. 2 milliárd lejre van szükség. Remélik, hogy az idén sikerül valahogy a tetôt rendbe tenni. A polgármester tájékoztatott arról is, hogy megjött a támogatás a legutóbbi vihar okozta károkra. Kormánytámogatással 78.100 tetôcserepet hoznak a dicsôszentmártoni gyárból, eddig a mennyiség egynegyede érkezett Gyulakutára. Ezenkívül 530 négyzetméter ablaküveget kapnak Scaienibôl, amelyet szintén a károsultaknak szánnak. Sajnos, a mintegy 1000 ha mezôgazdasági területen okozott kárt nem tudják megtéríteni, mert a gazdák nem biztosították be terméseiket, így az idei munkájuk eredménye odaveszett. Ugyancsak kormánytámogatással, de ezúttal a román társadalmi fejlesztési alapból, mintegy 2 milliárd lejes támogatással javítják a ravai utat. A mintegy 3,5 km-es községi útra 30 cm-es kôréteg kerül. A támogatás 10 %-át a helybéliek állják. Az említett összeg értékében munkaerôvel járulnak a munkálatok kivitelezéséhez. Eddig a lakosok kitakarították az árkokat és elôkészítették a terepet a munkagépeknek. A munkálatot várhatóan a jövô hónapban be is fejezik.

Anyanyelvünk

Sokan azt gondolják, hogy az -ó, -ô képzôs (folyamatos) melléknévi igenév csakis olyan személyt vagy dolgot jelöl, aki vagy ami a cselekvést végzi. Ez a nézet téves. Igaz ugyan, hogy a füstölgô kémény csakugyan füstölög, a hulló kô valóban hull stb., tehát e kifejezésekben a közlés idejében folyó konkrét cselekvésrôl van szó, az ilyen szerepû -ó, -ô képzôs igenevet tartalmazó alakulatok java része azonban nem is összetétel, hanem körülírandó - és külön hangsúllyal is ejtendô szószerkezet. Bár bizonyos fokig összetételnek számítanak, jobb körülírni a tanuló vezetô, festékoldó szer- féléket is. Az egybe- vagy különírásban a kialakult szokásnak, az elôtag vagy utótag egyszerû, illetôleg összetett voltának stb. is van szerepe.

Összetételben az -ó, -ô képzôs igenév - a folyóvíz, küzdôtárs, termelôszövetkezet-féle részben szintén átmenetû kettôs jellegû, részben kivételként egybeírt alakulatokon kívül - csak akkor fordulhat elô, ha az -ó, -ô nem éppen folyó konkrét cselekvést, történést, hanem például valamire való alkalmasságot, állandó sajátosságot stb. jelent, elô- és utótagja pedig egyszerû szó. Az ilyen - ó, -ô képzôs elô- és utótag jelölheti a cselekvés tárgyát, pl. ivóvíz, amelyet isznak, szántóföld, töltôtoll, vágómarha, vetômag, amelyet szántanak, eszközt, amellyel mosogatnak, számolnak, fürdôszobát, várótermet, ahol várakoznak. Sôt, olykor önállósodhat is az igenév, ha elmarad elôle a fônév. Mindezek ôsi magyaros nyelvi formák. Semmi alapja sincs tehát azoknak a laikus kifogásoknak, amelyek szerint az evôkanál, játszótér stb. hibás alakok, mivel sem a kanál nem eszik, és a tér sem játszik.

(MTI) - A szexipar legalizálása következik be Nagy- Britanniában, ha megvalósul a terv, amelyet az angol belügyminisztérium hozott nyilvánosságra az elmúlt hetekben.

"Drámai lépés, legális bordélyok" - írták róla a királyság bulvárlapjai. A terv ugyanis tartalmazza vörös lámpás zónák létesítését a városokban, engedéllyel rendelkezô bordélyházak megnyitását, a szex munkásainak nyilvántartásba vételét. A radikális átszervezés célja nem Angliának a gyönyör Mekkájává változtatása, sokkal inkább a prostituáltak védelme, kizsákmányolásuk megszüntetése. David Blunkett belügyminiszter elmélyült közvitát sürgetett a témáról, ugyanakkor kifejezte elszántságát olyan intézkedések bevezetésére, amelyek megtisztítják a szexipart.

Nagy-Britanniában becslések szerint mintegy 80 ezer prostituált dolgozik, és az utcai lányok 95 százaléka drogfüggô. Több város kérte már korábban is - biztonságos körülményeket jelentô - különleges zónák létrehozását, és olyan nyilvántartást, amely lehetôvé tenné a lányok rendszeres orvosi ellenôrzését. Felmerült két-három örömlányt foglalkoztató kis bordélyok létrehozásának gondolata, mert ez biztonságosabb lenne számukra, mintha egyedül ûznék az ipart. Blunkett hangsúlyozta: véget kell vetni annak a bevett gyakorlatnak is, hogy a prostitúciót sokan szaunának, vagy masszázs-szalonnak álcázzák.

Liverpool elsôként kérte a vörös lámpás zóna létrehozását. A városban nagyon sok a prostituált, helyzetük tisztázatlansága miatt még a helyi anglikán katedrális elôtt is kínálják magukat fényes nappal. A kérés már ôsszel teljesülhet, bár még nincs a zóna kijelölve. A liverpooliak 83 százaléka egyetért létesítésével, a többség azonban azt szeretné, ha az mind a lakott negyedektôl, mind a kereskedelmi központoktól távol . A zóna ellen szavazók többségét éppen a lányok képezték, mivel a szakma teljes legalizálását akarják elérni. És mi a helyzet az Európai Unió többi államában? Hollandia, ahol a lányok különleges "kirakatokban" ülnek, úgy tekinti a prostitúciót, mint minden más szabad foglalkozást. Ugyanez a helyzet Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Görögországban és Portugáliában. Néhány éve Franciaországban is "megtûrik" ôket. Németországban mindenhol legális, de csak a lakott területektôl távoli zónákban. Ez utóbbi alól kivétel Berlin. Spanyolországban is legális, de Baszkföldön és Katalóniában a bordélyházak tiltottak.

Svédországban 1999 január óta törvénytelen a szexuális szolgáltatások igénybevétele. Még az ezzel való próbálkozást is büntetik, mivel a prostitúciót az erôszak formájának, a férfi-nô kapcsolat egyenlôtlensége kifejezôjének tekintik. Írországban minden prostitúcióval kapcsolatos cselekmény büntetendô, beleértve a szexuális szolgáltatásokat, a szexuális zaklatást és a nyilvánosházak mûködtetését - olvasható a milánói Corriere della Sera összeállításában. Olaszországban egy 50 éves törvény van érvényben, megreformálását 2002-ben tervezték, de azóta áll az ügy. A reform értelmében például a szabadban való tettenérés a kuncsaft és az örömlány pénzbüntetését vonta volna maga után. A visszaesô vendég nagyobb bírságot fizetett volna, míg a prostit 15 napi elzárásra is ítélhették volna. Büntetlenséget élvezett volna viszont az a nô, akit rákényszerítettek a prostitúcióra.

Az eMagyarország, illetve a határon túli területeken rendezett Neumann-táborok célja, hogy a felnövekvô generáció, a mai középiskolások számára stratégiát adjon a közös gondolkodásban, s hogy ez a nemzedék csatlakozzon az információs társadalomhoz - errôl beszélt kedden Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter Marosfôn.

A miniszter - aki kedden Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt megnyitotta a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett Neumann János informatikai tábort - az MTI-nek elmondta: az a cél, hogy a magyarság együtt legyen sikeres az Európai Unióban és a tudomány-gazdaság terén megjelenô kihívásokban. Ez nem csupán támogatás révén valósulhat meg, hanem egyenrangú partnerek közötti együttmûködéssel is - fûzte hozzá a tárcavezetô.

A miniszter megnyitóbeszédében elmondta: az idén négyezer középiskolás vesz részt tizenkét táborban, ebbôl kilencet Magyarországon, hármat a határon túli területeken szerveznek. A marosfôi táborban százhatvan gyerek van, közülük százhúsz Erdélybôl, negyven pedig Magyarországról érkezett. A magyarországi táborokban mintegy kétszáznyolcvan erdélyi fiatal tartózkodik.

Kovács Kálmán szólt az RMDSZ és az IHM között tavaly kötött együttmûködési megállapodás fontosságáról. Ennek az együttmûködésnek a keretében fogalmazódott meg a közös stratégia kidolgozásának fontossága. Ennek része a kultúra kincseinek digitalizálása, azaz átmentése más adathordozóra.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében bejelentette: elkészült az említett stratégia romániai magyar összetevôje. Ugyanakkor példaértékûnek nevezte az IHM és az RMDSZ közötti együttmûködést.

Sokat beszélünk mostanában a kettôs állampolgárságról, de a kérdésben igen nagy a bizonytalanság, nemcsak a köznép, hanem a politikusok körében is. Nehéz most okosnak lenni és elôrelátni, mit nyerünk, mit veszítünk, hogyan fogadja ezt majd országunk kormánya, és a kérdéseket lehetne tovább sorolni.

Ami a magyar politikát illeti, itt nincs egyetértés - még egyazon párton belül sem -, és messze van még egy közös álláspont kidolgozása. Ha csak a két nagy pártot vesszük, akkor is igen ellentmondásos a helyzet: a szocialisták azt mondják, tárgyaljunk róla, a Fideszben a vezetés sem egységes, elvben akarják a határon túliak magyar állampolgárságát, ugyanakkor hozzáteszik, ennek elsôsorban szimbolikus jelentôsége van. Valóban, ha Románia belátható idôn belül az EU tagja lesz, mondjuk 2010-ben, az utazás, kapcsolattartás kérdése megoldódik, feltehetôen más kérdések is rendezôdnek.

Nem osztom viszont azon aggályokat, melyek szerint feszültséget okoz majd a román-magyar együttélésben, vagy a kettôs állampolgárság felgyorsítja az elvándorlást. A magyarigazolvány esete bizonyítja, hogy alaptalanok ezek a félelmek. A román társadalom, ha látja, hogy valami nincs ôellene, nem ütközik érdekeibe, nem ellenzi, pontosabban nem törôdik vele. Az más, hogy némely politikusok néha felverik a port, de miattuk nem kell elbujdosnunk. Az elvándorlás sem gyorsult fel, sôt az idôleges munkavállalás sem. A magyar útlevél sem jelent sem munkahelyet, sem lakást, sem nagyobb keresetet. Ha meg amúgy is EU-tagok leszünk, a munkavállalás is liberalizálódik. Véleményem szerint akkor sem lesz tömeges elvándorlás. Tömeges nem, de egy bizonyos elszívó hatása az anyaországnak és az EU-nak lesz, fôleg a fiatalokra, kettôs állampolgárság és uniós tagság nélkül is. Ezzel számolni kell.

Ami viszont aggasztó a kérdésben, amit a Magyarok Világszövetsége szeretne kiharcolni. Minden elismerésem a 320 ezer aláírás összegyûjtéséért, és minden tiszteletem azoknak, akik aláírták, de vannak bizonyos dolgok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ez pedig a mai magyar (anyaországi) társadalom mentalitása, hozzáállása a magyar-magyar viszonyhoz. Ennek a társadalomnak a tagjai a Kádár-korszakban nôttek fel, abban a szellemben, mely szerint nem sok közük van az erdélyi magyarokhoz, nem részletezem, mindnyájan tudunk épületes példákat. A fiatalabb nemzedék pedig tanácstalan, mert a legkülönbözôbb hatások, tapasztalatok és tanítások érik. A szocializmusban a közöny volt az uralkodó, ma a rokonszenv és az ellenszenv váltakozik. Az viszont uralkodó nézet, miszerint a határon túli magyarok követelôzzenek otthon, amúgy jöhetnek látogatóba, szeretjük ôket, csak ne kerüljön pénzbe. Testvér, testvér, de le az eperfámról! - szól a népi mondás.

Ezt a társadalmat rászabadítani, hogy rólunk szavazzon, több mint könnyelmûség. Különösen úgy, ha az egészet kampányszerûvé teszik, s a politikusok egy része elmondja, hogy ô mennyire szereti mind a tizenötmillió magyart, más része elmondja azt, hogy bizony csak a kilencmilliót szereti. Szavazni pedig csak a kilencmillió fog!

Utána pedig hivatkozási alap lehet e népszavazás eredménye, ami nekünk semmiképp sem jó, öngól, mondhatnánk, a kezdeményezôk minden jó szándéka ellenére.

Megyénkben csupán két diák-, volt pionírtábor mûködik: a laposnyai és a szovátai, ahova a gyerekeket a megyei táborigazgatóságon keresztül szerzôdés alapján szállásolják el. Szovátán az idén nyolc csoport nyaral, nagyrészt a Kárpátokon túli megyékbôl: Vaslui, Bákó, Suceava, Konstanca, Teleorman, Dâmbovita stb.

- Táborunkba túljelentkezés van. Egy-egy csoportban mintegy 220 gyereket fogadunk a nagy komplexumban, de szállást adunk a Bernády villa szomszédságában levô 2. táborunkban, még az erdôkitermelô (IFET) menedékházban is - tájékoztat Farcas Dumitru adminisztrátor.

A táborban 186 ágyhely van diákoknak, 3 - 8 ágyas szobákban, az utóbbiakban közös zuhanyozóval. Az épület az idén lesz 27 éves. Ehhez képest megfelelô állapotban van, bár már ráférne a korszerûsítés. A bútorzatot gondozzák ugyan, de ezt sem ártana felújítani. Ottjárttunkkor javában folyt a legutóbbi csoport utáni nagytakarítás. Mintha a tatárok vonultak volna végig. Tökmagkupacokat, nejlonzacskókat, palackokat sepernek ki az ágyak alól.

- Sajnos, vendégeink nevelése hiányos. Bár velük vannak a felügyelô tanárok, mégsem tudják ôket kellôképpen fegyelmezni, mondja Farcas Eugenia, vagy Jeni néni, ahogy mindenki szólítja, a tábor adminisztrátorának felesége könyvelô s amolyan mindenes.

Mi igyekszünk a lehetôségekhez mérten minden feltételt biztosítani, éjjel-nappal hideg, meleg víz van, s amit mindenki értékel, az az erdélyi konyha. A táj szépsége, a Medve-tó vonzereje mellett mindenki a konyhánkkal elégedett, s ezért térnének ide vissza - fûzi hozzá.

Jelenleg 12 idénymunkás gondoskodik arról, hogy minden rendben legyen a szovátai táborban, van olyan is, aki Marosvásárhelyrôl jár ide dolgozni. A gyerekekkel a kísérô tanárok foglalkoznak. A programjukban szerepelnek környékbeli kirándulások is. Bérelt autóbusszal eljutnak Korondra, Parajdra, vagy akár a Gyilkos- tóhoz, a Békási-szorosba is. Szerveznek sport- és kulturális vetélkedôket is, de leginkább a Medve- tóhoz szeretnek járni.

Négy széria már táborozott Szovátán, további négyet várnak még. Ottjártunkkor egynapos takarítási rendbetételi szünnap volt. Nagy igyekezettel rendezték az ágyakat, takarítottak, hogy megfelelôen, az erdélyiek vendégszeretetére jellemzôen fogadják az új vendégeket.

Alkotótábor Szovátán

A MADISZ a tizedik alkalommal szervezte meg Szovátán azt a képzômûvészeti alkotótábort, ahol 20 erdélyi képzômûvészeti középiskolás fiatalt fogadott. Az idén a táborvezetô szaktanár Irsai Zsolt volt, aki fô témának a kettôsséget, a dualizmust választotta.

- Az idei programot úgy állítottam össze, hogy az kiegészítse a középiskolai tananyagot, szakmai gyakorlati tudást sajátítsanak el a résztvevôk. A szokásos mûhelygyakorlatok mellett komoly, majdhogynem egyetemi színvonalú elôadásokat hallgathattak meg a diákok, így betekinthettek az alkalmazott képzômûvészetbe is - tájékoztatta lapunkat a mûvész.

A tábor ideje alatt a Teleki Oktatási Központban Pál Péter a japán tájmûvészetet ismertette a diákokkal, és saját tapasztalatait is megoszthatta velük, hiszen több alkalommal vett részt alkotótáborokban a keleti országban. Kiss Lóránt grafikus az erdélyi falképek restaurálásáról, a középkori templomok mûvészettörténeti értékeirôl beszélt a táborlakóknak. Ifj. Molnár Dénes egy másik területre kalauzolta a hallgatókat. Ô a vizuális jelképrendszert - korunk kommunikációjának szimbólumait - tárta fel. Az elméleti elôadások mellett a fiatalok ellátogathattak a szovátai Mihály Ferenc restaurátor mûvész mûtermébe, ahol azt követhették végig, hogyan állítható meg a tárgyak öregedése, s megtudhatták, milyen gazdag anyagot kínál e téren Erdély a világörökségnek. A szintén szovátai Sánta Csaba szobrászmûvész mûtermében pedig azt láthatták, hogy készülnek a köztéri bronzszobrok, milyen fáradságos munkával lehet elôállítani egy mellszobrot.

- Az idei tábor témája a dualizmus volt. Arra próbáltam rávezetni a diákokat, hogy találják meg például az ember által beépített és az érintetlenül hagyott természet közötti kettôsséget, azt, ahogyan az architekturális elemek a természettel ötvözôdnek. Választ vártam tôlük arra a kérdésre is, hogyan lehet képzômûvészeti szempontok szerint ábrázolni a természetet a mûépítészeti struktúrákban. Célunk nem az, hogy az itt készült alkotásokból valamilyen kiállítás készüljön. Ezek olyan vázlatok, rajzok, amelyeket késôbb beépíthetnek a diákok más, nagyobb munkáikba. Arra törekedtem, hogy az elhangzott témákkal kapcsolatosan kérdéseket tegyenek fel, amelyekre közösen találjuk meg a válaszokat. Erre alkalmas helyet is találtam néhány kidöntött rönkön, ahol naponta órákat is beszélgettünk, vitáztunk - mondta Irsai Zsolt.

Ami a jövôt illeti, megtudhattuk, hogy lesz tizenegyedik tábor is, amit szintén a MADISZ és most már aktívabban a képzômûvészeket felölelô ARCUS Alapítvány szervez meg. A táborba benevezô gyerekeket pályázatkiírással munkájuk alapján válogatják ki, s olyan program várja ôket, aminek alapján a képzômûvészet gyakorlati alkalmazásáról kapnak majd alaposabb szakfelvilágosítást.

A hûségesek kórusa. Így nevezhetném a marosvásárhely-alsóvárosi (Ludas utcai) reformátusok dalárdistáit, akik minden alkalmat megragadnak, hogy (szó szerint) hallassák a hangjukat. Pár éve velük lehettem Kunszentmiklóson, Petôfi egyik lakhelyén (ahol aztán megbukott mint országgyûlési képviselôjelölt), és megtapasztalhattam, mennyire szeretnek együtt lenni, barátkozni, dalolni. Az éneklést az amatörizmusnak azon a még rokonszenves szintjén mûvelték, amelyrôl nem ácsingózik koncerttermekbe, komoly kórusversenyek pódiumaira a csoport, a dalt nem magas mûvészetként értelmezi, hanem az önkifejezés, a barátkozás eszközének, és ennyi egy mûkedvelô kórustól éppen elég, hogy rokonszenvvel kísérjük útját.

Templomokban, kórustalálkozókon lépnek fel, rendszeresen részt vesznek a fehéregyházi emlékezésen, - itthon, a Kossuth utcai szobornál és a turulmadaras emlékmû elôtt - Petôfi-dalokat énekelnek, és a közönség velük dalol. Augusztus hetedikén oda készülnek, ahol egykor Bözödújfalu volt. Ezt is hagyománnyá szeretnék emelni. Vezetôjük Murár Mária zenetanár. (Képünkön a kórus egy része. Fotó: Koncz J.R.)

Ki állította, hogy ma már nincs a kultúrák, sôt szubkultúrák és álkultúrák között folytonos cserehatás, alul- és fölülfertôzés? Mi például átvettük az uralkodó nemzettôl a padlizsán- (vinetta-) evést és mititejt, ôk átvették tôlünk a pálinkát és téliszalámit, valamint Erdélyt. Mi átvettük tôlük a paté (pástétom), punga (zacskó), boxa (rekesz), doszár (irattartó, ügyirat, iratcsomó), frájer (balfasz), boschetar (bokorlakó, hajléktalan), buletin (igazolvány), blokk (tömbház) stb. szavakat, ôk meg tôlünk káromkodásainkat. Ámbátor a pszichológusok figyelmeztetnek rá, hogy az idegen nyelvû káromkodások, alpári szavak a beszélô számára nem olyan erôsek, nem olyan súlyúak, mintha ugyanezeket a román ember Creanga, a magyar pedig Arany nyelvén szórná szét.

Szegény Borsos Tamás jól megjárta. Nem elég, hogy várat alapított e falu fölött, s mi volt a hála érte az utókor részérôl? Elôbb a szeku székházát helyezték a Borsosról elnevezett utcában és mindenki azt hitte, hogy ô alapította a politikai hekuritátét, aztán néhány éve a felavatásra váró szobrát már egyszer megcsúfolták egy válogatott mérkôzés örömmámorában ökrendezô szurkolók.

Most jön egy alak, aki végre kideríti, hogy Borsos Tamás élô húsvér ember volt, s azonmód közli az alapanyagot, amibôl Borsos Tamás minden embertársával együtt készült. Feltehetô, hogy az ifjú ember, aki ezt világgá kürtölte piros festékkel (szép képzavar, hm!), aznap tudta meg véletlenül, holott már legalább 14-15-ik életévét is elrúgta, de még nem harminc, amikor sokkal körmönfontabb módon elégítik ki perverz tudásvágyukat a nagy mázolók. Hôsünk ondolált állapotban volt.

Azt is sejtjük, hogy olyan román fiatal volt, aki magyar haverjaitól kapta a mûszót ajándékba és nyomban, hogy el ne felejtse, felírta egy útjába akadó szoborra spermatográf ceruzájával, csak a szó magyar írásképét nem ismerte. Ugyanis (még) nem hallott arról, hogy a farkas té (nem Bolyai Farkas) magyar megfelelôje a c (c mint céda, cécó, cézár, cékla, cédulás stb.). Sôt, ha tettét minôsítenünk kell, akkor: ccc!

De ha románul olvassuk ki a felfirkált szitokszót, akkor jelentése azonnal megváltozik, még örvendhetünk is, ugyanis barátunk a géták (és implicite a dákok, tehát Dácia ókori lakói) közé sorolja Borsos Tamást, kikrôl köztudomású, hogy nem szûznemzéssel születtek, hanem hasonló kismesteri módon juttatták be az emberalapanyagot a méhbe, ahol aztán kilenc hónap múltán világra jöttek a kicsi géták és dákok, akik a kontinuitás nevében már kilépve a géta anyaméhbôl Dácia meghódítása után (Kr. u. 106-tól) jó cives romanus módjára, mit sem törôdve a dák anyák szülési fájdalmai közepette dákul kiabált szavaival, bölcsôdalaival rögtön latinul kezdtek beszélni, nem feledve azonban azt az öt szót, ami a dák nyelvbôl megmaradt, mint brânza (túró), mânz (csikó), viezure (borz) stb.

Évekkel ezelôtt abban a reményben ringattuk magunkat, hogy Marosvásárhely véres márciusa után a megkezdett ismerd meg felebarátodat kampány, melyet mindkét oldal számára a Pro Európa Liga kezdeményezett, olyan ifjúságot eredményezhet, akiknek tudatát a múlt soviniszta mérgei már nem itathatják át. Hittük, hogy az európai integrációs folyamatokban az évszázados gyûlölködés megszûnik. Ma már tudjuk, hogy azok száma, akikben nincs elôítélet és nemzeti acsar, kivételnek számítanak. Illúzió azt hinnünk, hogy a fiatalok mentesek lesznek a gyalázkodástól. (Vö. Szerbia magyar fiatalokat verô ifjú szerb hôseivel.)

Különben a jelzett szó a Gergely becézô formájából ered. Mint a kukac ‘jancsi’ neve. Eredetileg szalonképesebb fedôszónak, helyettesítônek szánták, aztán közkeletû alpári szóvá vált. Ugyanis nem csak a szobroknak, a szavaknak is megvan a maguk sorsa.

Aki vasárnap Segesvárról szeretett volna eljutni Fehéregyházára (a faluba vagy a Múzeumkertbe), ki kellett sétálnia a Küküllô hídjáig, s a buszmegállóban buzgón fohászkodnia, hogy egy eltévedt busz vagy valaki úrvezetô fölvegye. E tekintetben semmi sem változott vidéken; éppolyan nehéz utazni a közutakon, mint tíz éve volt. Fehéregyházára nem engedték be a rend ôrei a sajtót. A civil ruhás fônöktôl is kérdeztük, miért -: csak. Gépkocsivezetônk nem állhatta meg, hogy oda nem mondjon: - Bezzeg, ha a protévé jönne, földig hajolnátok… Kerülôvel, vagyis a telepesek utcáinak megkerülésével jutottunk ki egy dombra, ahonnan jól látszott az egykori csata tere, mondhatnám, panoramikus látvány tárult a szemünk elé. Látszott az újonnan épült unitárius templom is, szemben a turulmadaras emlékmûvel, oda viszont a kiszámíthatatlanul kanyargó mezei út nem akart elvinni, úgyhogy végül egy tarlón át siklottunk "a rendes vágányba" (egy másik mezei útba), s mit ad Isten, éppen a járôrkocsi mögé sikerült parkolnunk. Itt aztán döbbenten láttuk, hogy a bejárási tilalom nem vonatkozik a dinnye- és bóvliárusokra, mert azok bizony kutyástól- macskástól ott voltak; pénz beszél, a kutya ugat. (Alább megtetszik, hogy tényleg.) Így hát csak hazafelé menet suhantunk az aszfaltozott bejárón, amelynek korszerûsítésére Gábos Dezsô, a Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület elnöke idén is köszönetet mondott Borbély László képviselônek. Mi tagadás, szebb a környék, jobb az út, és épül- szépül, bôvül-tágul a (furcsán hangzik, de:) Petôfi Magyar Ház is, gondozóinak egyike elmondta: Kovács László külügyminiszter is felkereste, és aztán háromszázmillió lej értékû támogatást járt ki a hátralevô munkálatok pénzelésére. Van egy közepesen tágas fogadóterme, ahol a korszak relikviái tekinthetôk meg, van könyvtárszobája, és hátul most készül a raktárként, kamraként, konyhaként, akár próbateremként is használható traktus. Ha számításba vesszük, hogy a kis múzeumot is átrendezték, a budapesti Petôfi Irodalmi Társaság segítségével, új, korszerû koncepció szerint helyezték el a tárgyakat, dokumentumokat benne, no meg ha hozzávesszük, hogy a turulmadaras emlékmû körül egyre szaporodnak a Petôfi-fordítók emlékét megörökítô szobrok, a kiskunfélegyháziak ajándékai - akár meg is lehetnénk elégedve, hiszen van itt látnivaló bôven, nem csak iskolai kirándulások kötelezô állomása ez, hanem életre szóló élményt nyújtó emlékhely.

Csak hát úgy tûnik, az idei esztendô szegényebb a többinél. A környék turisztikai kalauzaként is használható Fehéregyházi Tájékoztató idén nem jelent meg, szerkesztôje, a nemes indulatú lokálpatrióta Máthé Attila (a PSME titkára) szerint nem jutott rá pénz. De persze, aki erre jár, a szerény jelzôtáblák ellenére is megtalálja a szûk bejárót, és fejet hajthat a négyszáz honvéd maradványait ôrzô tömegsír és a lánglelkû költô emléke elôtt, elhelyezhet egy koszorút, pár szál virágot.

Persze, ha Petôfi román költô volna, sugaras tágasság vinné a turistabuszokat naphosszat a kertig s vissza, a szomszédok fasírttal töltött puliszkát gyömöszölnének kutyáik szájába, hogy ne ugassák szét az ünnepi szónokokat (minden évben ez van), a politikai pártok és mûvelôdési intézmények, polgári szervezôdések versengenének, ki adjon többet a környék kiépítésére, infrastruktúrájának európaizálására. Lenne Hotel Petôfi, Jozef Bem Mûvelôdési Központ, Haller Disco, lenne Turulmadár száll a házra folklórfesztivál, csenáklu satöbbi.

És az Ispán-kút! (Ja, hát azt többször is, ugye…) Ott hatalmas transzparens hirdetné, hogy a NEMZET NAGY KÖLTÔJE hol nyugszik. (Petôfi természetét ismerve ez fölöttébb merész kijelentés.)

De hát Petôfi - világszabadság ide, világszabadság oda - magyar nemzeti költô, úgyhogy az ispán-kúti emléket tatarozni, javítani kell, és azt megint vajon mibôl. Azt ismét ki kell kunyerálni valahonnan. (Bocsánat: pályázni kell.) Lesz dolguk a fehéregyháziaknak, ne irigyeljük hát tôlük azt a kis hírnevet, amely Petôfirôl verôdik rájuk minden évben egyetlenegyszer, július utolsó vasárnapján.

17 órától a szászrégeni Titán nyitja a napot, az egyórásra tervezett koncert után a Bikini lép színpadra, majd ôket követi a Tankcsapda, a debreceni keményrock-csapat 15 éves történelmének legjobb dalait játssza el. A fesztivál abszolút sztárja a brit Chumbawamba, amelynek Tubthumping címû dala minden valószínûség szerint megmozgatja majd a közönség sorait. Az est zárókoncertjét a Zdob si Zdub Moldova köztársaságbeli zenekar tartja.

DJ Budai funky-technóval készteti önfeledt bulizásra az igényes klub-techno híveit. A Freee Magazin és az Egoist Records alapítójaként jelenleg is az egyik legnépszerûbb magyar lemezlovas, aki mellett a szintén technóban utazó NewL és az erre az estére tech- house-zal készülô Sylvie kápráztatja el a fesztivál közönségét.

A Tálentum fesztivált követôen 19 órától a Black Beers lép a színpadra, majd egy óra múlva az After Midnight. A 22 órától kezdôdô Sarmalele Reci-koncertet a magyarországi Nyers nevû együttes fellépése követi.

Az Apolló-klubban a Szomszédnéni Produkciós Iroda, három kolozsvári egyetemistából álló humorcsapat újabb kabaréval jelentkezik ma 15 órától A gyilkos tehén címmel. A bukaresti színmûvészeti egyetem idei végzôse, Bogdan Saratean De haladuiala címû elôadása 16 órától egy élô lélek vallomásait rejtegeti. A MIMOSZ Lizotte és a május címû darabja du. 5 órától tekinthetô meg.

Ma a Mobex-kantinban társasági táncokat oktatnak a népek tánca keretében, bemutatót is tartanak.

11-12 óra között síkbábkészí- téssel, mesejátékkal indul a program. 15-16 óra között Vitéz László Az elátkozott csodamalom címû vásári bábjátéka tekinthetô meg Vincze László elôadásában. 15-18 óra között lehet ismerkedni a bábokkal.

A Mobex-kantinban Stanley Kubrick 1971-es Mechanikus narancsát 12 órától 14.30-tól Alfonso Cuaron Anyádat is címû filmje követi a vásznon. Lars von Trier Idióták címû filmjét fél öttôl vetítik.

A sportok kedvelôinek ma indulnak a tevékenységek a fesztiválon. Ma reggel 10 órától tükrözés lesz (hogy ez mit takar, még egyelôre rejtély), egy óra múlva korfballbemutató. 12 órától asztalitenisz, 14-tôl méta, 15- tôl lufiröplabda, 16-tól kosárlabda, 17-tôl foci várja az érdeklôdôket.

- Az utóbbi évtized legjobb gabonatermése lett az idei - nyilatkozta lapunknak Náznán Jenô mérnök, a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese. A betakarított mennyiség jóval meghaladja a megye szükségleteit - vélte a szakember.

A becslések szerint az idén mintegy 150.000 tonna búzát takarítanak be megyénkbôl, a szükséglet 90.000 tonna körül van. Eddig a bevetett területek 65%-áról aratták le a kiváló minôségû szalmásgabonát, és 110.000 tonna került a raktárakba. Átlagban hektáronként 3800 kg termett, de voltak olyan rekordtermelôk is, akinek 5000-6000, vagy még több gabonát sikerült betakarítaniuk. Ilyen mennyiséggel a radnóti Agroservice társulás, a szélkuti Spicul bértársulás, valamint olyan magántermelôk büszkélkedhetnek, mint a vámosgálfalvi Balog Elemér, a nyárádszentlászlói takács Benjamin, a radnóti Keszeg György és sokan mások.

E teljesítményt Náznán Jenô azzal indokolta, hogy az állami támogatásnak köszönhetôen (sz. m.: 2 millió lej hektáronként) az idén nagyobb területet vetettek be a gazdák, így megyénkben 7000 hektárral több területrôl arattak le búzát, mint tavaly. Ezenkívül az idén kedvezett az idôjárás is, s mindezekhez hozzájárult, hogy a gazdák megfelelô technológiát alkalmaztak.

A gondot ezentúl az esô jelentheti, mert ilyen idôben nem lehet bemenni a földekre, a nedvesség miatt pedig romlik a búza minôsége is. Sajnos, a betakarítás lassulhat a kiöregedett gépállomány miatt, hiszen a kombájnok gyakran meghibásodnak. A szükséglethez képest elég kevés megyénkben a kombájn. Ezért is, de a magas költségek miatt várhatóan lassabban gyûjtik be a szalmát a mezôrôl, így megkéshetnek az ôszi szántással, ami a jövô évi termésre is kihathat.

- A kiváló mennyiségû és minôségû termés miatt sajnos, csökkent a búza értékesítési ára, ezért azt javasolom a gazdáknak, hogy ne adják még el terményeiket, hanem inkább tárolják a gabonát, állami támogatást igényelve. Jelenleg - tudomásom szerint - 4500-5000 lejért tudnak eladni egy kg búzát, ami messze nem fedezi a termesztési költségeket. Sajnos, ami a vásárlókat érinti, a búza árcsökkenését nem követte a kenyér ára, mert továbbra is 18.000-20.000 lejért adják el a mindennapi asztalra valót. Ha nálunk megfelelôen mûködne a piacgazdaság, akkor ilyen termés mellett a pékek nyugodtan csökkenthették volna a kenyér árát. Azonban itt, ha valaminek az értékét felvitték, akkor ebbôl már senki sem enged - mindannyiunk zsebe kárára - mondta Náznán Jenô.

Az igazgató még egy információval egészítette ki tájékoztatását. Befejezôdött az árpa betakarítása. Ebbôl 5712 hektárról átlagban 3705 kg/ha mennyiséget összesen 21.000 tonnát gyûjtöttek be. Ez is jó termésnek számít.

A 21. Jegyzôkönyv - még egy stratégia?

Folyamatban van a Maros Megyei Agenda 21 fenntartható fejlesztésre vonatkozó jegyzôkönyv elkészítése. E munkában a helyi szakembereket külföldi tanácsadók is segítik. Emellett elmondhatjuk, hogy megyénk az országban az elsôként vállalta fel azt, hogy kidolgozza a fenntartható fejlesztési stratégiát. E munkában természetesen számít az elôzetes tapasztalat, hiszen Marosvásárhely és Segesvár is elkészítette saját terveit. A megyei Agenda 21 célja az, hogy megteremtse a megye harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztési stratégiáját, egyeztetve a gazdasági és a társadalmi szempontokat a környezetvédelmi követelményekkel. E terv promoválása számunkra nagyon kedvezô körülmények között kezdôdött. Ebben az idôszakban újra áttekintik a regionális fejlesztési terveket. A stratégia az, hogy a megyék közötti, valamint a vidéki és az urbánus települések, illetve központi és peremvidékek közötti különbségeket felszámolják, ugyanakkor megelôzik azokat a gondokat, amelyek ebbôl adódhatnak. E regionális terveket összehangolják az országos és az Európai Közösség irányvonalaival. Nagyon fontos tény, hogy a regionális fejlesztési terv igazolja az európai uniós támogatások szükségességét az adott régióban, valamint a kis- és középes vállalkozások, a helyi és regionális infrastruktúra, a szolgáltatások, a turizmus, a környezetvédelem, a humán erôforrások és a mezôgazdaság terén.

A Regionális fejlesztési terveket egyeztetik a megyék és a municípiumok hasonló elképzeléseivel. Az a tény, hogy megyénkben már van Agenda 21, esélyt teremt arra, hogy a terveket befoglalják a 7-es régió fejlesztési tervébe. Az sem elhanyagolható, hogy Románia EU-csatlakozási folyamatában ki kell dolgozni egy, az Európa Tanács 1260/1999-es szabályzatának megfelelôen egy országos fejlesztési tervet, amelyet az EU anyagilag is támogat. Természetesen ennek része lesz a regionális és a helyi terv is.

Nagyon fontos a megyei Agenda 21, ezért megfelelô hangsúllyal kell kezelni a dokumentum kidolgozását. Ez lehetôséget teremt a közszolgáltatások fejlesztésére, a pénzalapok megpályázására. Ugyanakkor szert kell tenni olyan tapasztalatokra, amelyek megfelelnek az európai elveknek és politikának, hiszen mindezek megkönnyítik a csatlakozási feltételeket azáltal, hogy tudjuk kezelni az EU-s pénzalapokat az európai gazdasági és szociális kohéziós politikának megfelelôen.

Az egyik elv, ami nagyon fontos, az a partnerkapcsolatok kiépítése. Ez feltételezi azt, hogy a tervek kidolgozásában és megvalósításában egyformán részt kell vállalnia minden érdekelt partnernek. Az eredmények célcsoportokat, illetve bizonyos zónákat érintenek, mivel így nagyobb hatékonysággal lehet monitorizálni a programok kidolgozását, végrehajtását, célratörôbben állapíthatók meg a prioritások és könyebb határozatokat hozni. A "helyi egyezmények, protokollumok" egy új társadalmi dialógusformát jelentenek. Egy helyi egyezmény alapján a társadalmi partnerek közösen állapíthatnak meg olyan fejlesztési prioritásokat, amelyeknek a kivitelezését mindannyian támogatják.

Egy másik fontos elv az integrált területfejlesztés. Ezalatt nem a meglévô közigazgatási terület értendô, hanem olyan zóna, amelyet a kulturális, történelmi, földrajzi identitás határoz meg. E helyi identitás alatt elsôsorban olyan területek kerülhetnek szóba, amelyek valamilyen egyedi, de még nem ismert identitással rendelkeznek, amelyeket viszont a helyi partnerek nagyon jól ismernek, kihasználhatnak egy fenntartható fejlesztési terv által, illetve saját elképzelésüknek megfelelôen, és ezáltal új arculatot teremtenének az említett területnek.

Természetesen a fenntartható fejlôdés minden politikus központi objektuma, így ez nemcsak a környezeti gondok megoldására vonatkozik, hanem gazdasági és társadalmi integrált fejlôdést jelent.

A megyei Agenda 21 nem "még egy" stratégia. Megyénk közössége (közigazgatóság, helyhatóságok, magánszektor, oktatási intézmények, nemkormányzati szervezetek, üzletemberek) egyformán aktívan kell részt vállaljanak ebben a folyamatban. Mindezt azért kell megtenniük, mert ez egy lehetôség arra, hogy a Maros megyeiek érdekeit érvényesítsük, másrészt pedig a vidék fejlesztésével együtt lehetôség arra is, hogy a saját szervezetük is elôrelépjen, s oda jusson, hogy másokkal egyenlô eséllyel pályázzanak különbözô pénzalapokra.

A Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelôslég információs és dokumentációs központjában (Marosvásárhely, Hídvég utca 10. szám) adatokat találhatnak az érdeklôdôk az országos, regionális és helyi fejlesztési stratégiákról, terveikrôl, különbözô programokról, valamint a jelenlegi és a jövôbeni EU-s finanszírozási lehetôségekrôl.

Boca Gabriela, a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója

A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa 1989. december 31-én adta ki az 1989. december 31-i 9-es számú törvényrendeletet egyes törvényes jogszabályok azonnali érvénytelenítésére, amelyek igazságtalan és megkülönböztetô jellegük következtében komoly anyagi és erkölcsi kárt okoztak a román állampolgároknak. A nemzeti Megmentési Front Tanácsa elrendelte a régi diktatórikus rendszer által kibocsátott 21 jogszabály hatályon kívül helyezését. A rendelet megfogalmazása szerint ezek a jogszabályok hatályon kívül kerülnek és maradnak, vagyis az ezek alapján elrendelt jogfosztó döntések, fôleg ami a vagyonjogokat illeti - elkobzás, pénzbüntetések stb. - visszamenô hatállyal semmisnek nyilváníthatók.

Tudjuk, hogy az általános szabály szerint a törvény csak a jövôre vonatkozólag rendelkezik, nincsen visszaható hatálya. E szabály alól képeznek kivételt a 9. számú rendelet- törvényben felsorolt esetek. Véleményünket a Legfelsôbb Bíróság egy döntésére alapozzuk, ahol az országba való visszatérés megtagadása bûncselekményének alapján a sok éve kimondott vagyonelkobzást, lefokozást kimondó ítéletet semmisítette meg a Legfelsôbb Törvényszék, elrendelve a lefoglalt és elkobzott vagyontárgyak visszaszolgáltatását vagy kártérítését, megállapítva ugyanakkor a nyugdíjjogosultságot is.

A teljesség igénye nélkül a 21 jogszabályból felsorolunk néhányat:

- az 1968. évi 19-es számú törvény a municípiumokban és városokban a beépítetlen területek jogi rendezésére vonatkozólag (megjelent a Hivatalos Közlöny 81. számában 1968. június 24- én);

- a földalapra vonatkozó 1974. évi 59-es számú törvény 44-50. szakasza (megjelent a Hivatalos Közlöny 138. számában 1974. november 5-én) csak a törvényes öröklés alapján tette lehetôvé földterületek megszerzését és megtiltotta ezen földterületek eltulajdonítását vagy megszerzését élôk közötti jogügylet alapján;

- az 1974. évi 223-as számú törvény (megjelent "Egyes javak és területek rendezése" címmel a Hivatalos Közlöny 152-es számában 1974. december 6-án). E törvényerejû rendelet kimondta, hogy épületeket és hozzájuk tartozó földterületeket csak olyan fizikai személyek birtokolhatnak tulajdonosi minôségben, akiknek lakhelye az országban van. Tehát mindazok, akik az ország végleges elhagyása érdekében tettek le kérést, a jogszabály szerint az indulás pillanatáig kötelesek voltak javaikat elidegeníteni. Az eladás csak az államnak történhetett, aki az átvett javakat az 1973. évi 4-es számú törvény szerint fizette meg. Azoknak a javai, akik csalárd, törvénytelen módon hagyták el az országot vagy kiküldetésükbôl nem tértek haza, fizetés nélkül, ingyenesen kerültek állami tulajdonba. A területek, amelyek kiszolgálták az építményt, a földalapról szóló törvény 13. szakaszának rendelkezései szerint kerültek állami tulajdonba. Ez a rendelet azokra is vonatkozott, akik megjelentetése elôtt hagyták el az országot. A Legfelsôbb Bíróság egyesített tagozatai kimondták, a bíróságok jogosultak a 223-as rendelet alapján állami tulajdonba került ingatlanok visszaszolgáltatására beadott keresetek letárgyalására.

- A büntetô törvénykönyv 253. szakasza az országba való hazatérés megtagadásának bûncselekménye.

- A külföldi fizetôeszközök rendszerét szabályozó 1960. évi 210-es számú rendelet 37. szakasza. E jogszabály alapján történtek az arany- és nemesfém-elkobzások és jogalap egyúttal a visszatérítési keresetekre is.

Mellau György

A június 29-i 574-es román nyelvû Hivatalos Közlönyben jelent meg a 2000. évi 19-es számú társadalombiztosítási törvény 169. cikkelyét módosító 276-os számú törvény, amely a nappali tagozaton végzett egyetemi éveknek a munkaidôként való elismerését szavatolja.

Morent Ilona, a Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatója tájékoztatott, mi az ügyintézés útja, lévén, hogy a törvény hatályba is lépett és az Országos Nyugdíjpénztár átirata pontosításokat közölt ennek alkalmazására.

Az egyetemi tanulmányaikat nappali tagozaton végett nyugdíjasoknak kérvénnyel kell a Megyei Nyugdíjpénztárhoz fordulniuk, amelyhez mellékelni kell az oklevél másolatát, a nyilvántartási lap (foaia matricola) másolatát, a személyi igazolvány fénymásolatát, esetenként az egyetem által kibocsátott igazolást és egy nyugdíjszelvényt.

A nyugdíjasokat hétfôtôl csütörtökig 7.30-13 óra között fogadják a Tudor Vladimirescu utca 60. szám alatti székházban.

A körlevél szerint azok az egyetemet végzett nyugdíjasok, akik 1950 elôtt már bejegyzett hallgatók voltak, tehát csak nappali tagozatosak lehettek, így 1952-ben, 1953-ban, 1954-ben és 1955-ben végeztek, valamennyien jogosultak az egyetemi évek elismertetésére, így nekik nem kell igazolást kérniük a felsôfokú oktatási intézménytôl, hogy egyetemi éveiket befoglalják a munkaidôbe.

Azok a nyugdíjasok, akiket 1950 után jegyeztek be egyetemi hallgatónak (amikor érvénybe lépett a Minisztertanács 1950. szeptember 2-i 954-es számú határozata, amely lehetôvé tette az esti és látogatás nélküli fôiskolai képzést), az egyetemtôl kérvényezniük kell igazolás kibocsátását, amelybôl kiderül, hogy nappali tagozaton végeztek. Mivel a jogosultak idôs emberek, s az utazás nehézkes, postán is kérhetik az igazolást. A Közoktatási Minisztérium kérte a felsôoktatási intézményeket, hogy az igazolásokat díjmentesen bocsássák ki.

Az orvosi, gyógyszerészeti, valamint állatorvosi egyetemet végzett nyugdíjasoknak nincs szükségük az egyetem igazolására.

Azok, akik külföldön végeztek egyetemet, a külföldi egyetem igazolása nélkül, a nyilvántartási lapot és az oklevelet mellékelve, saját felelôsségre tett nyilatkozat mellett is beadhatják a kérésüket, azonban 6 hónapon belül szükséges az illetô külföldi egyetem igazolása, amelyet le kell fordíttatni és hitelesíttetni kell. Abban az esetben, ha az egyetemi évek elismerését követô hat hónapon belül nem nyújtják be a szóban forgó igazolást, a nyugdíjas elveszíti jogait.

Ha valaki két nappali tagozatos egyetemet végzett, csak az egyiket számítják be a munkaidôbe.

(mezey)

Ha itt a kánikula, vagyis a kutyameleg, azt mindannyian megszenvedjük. Az állattartóknak a rájuk bízott életekrôl is gondoskodniuk kell. De mi a teendô ilyenkor kedvenceinkkel?

Állatainknak - ugyanúgy, mint nekünk - szükségük van a napfényre és a melegre, de csak bizonyos mértékig. A kánikulában - fôleg a hosszú szôrû kutyák - nagyon szenvednek, ezért ilyenkor az árnyékba húzódnak hûsölni. A fák vagy bokrok alatt a nedves földbe hatalmas lyukakat ásnak, majd belefekszenek. Amely kutyáknál lehetséges (uszkár, schnauzer, illetve ha nem visszük kiállításra, akkor a bobtail és a máltai is) nyírassuk bundájukat kozmetikussal. Könnyebben lehet kezelni a rövidebb szôrt, ráadásul a hôguta kialakulásának is kisebb az esélye.

Soha ne felejtsük el, hogy a kutyák, macskák nem képesek úgy izzadni és ezáltal a felesleges hôtôl megszabadulni, mint mi! Testfelületükön ugyanis jóval kevesebb a verejtékmirigy, és ezek is inkább a talppárnákon találhatók. A hôleadás egyedüli megoldása a lihegés, amely révén azonban nemcsak hôt, de nagyon sok folyadékot is veszítenek, ezért a víz folyamatos pótlására nagy gondot kell fordítani. Az ivóvizet a nagy melegekben gyakrabban cseréljük, mert felmelegedve kedvenceink sem szívesen isszák meg.

A hûsölés másik módja az úsztatás. Annak ellenére, hogy minden kutya ösztönösen tud úszni, tehát erre nem kell ôket megtanítani, mégsem mindegyik szereti a vizet. Ha strandon, tóparton vagy szabad víz mellett nyaralunk, csak akkor engedjük a vízbe kutyáinkat, ha azt tábla nem tiltja, ha nem zavarjuk ezzel mások nyugalmát, illetve ha a víz kellôképpen tiszta. Sokszor elôfordul ilyen fürdôzések után, hogy kutyánk füle begyullad a fertôzött, szennyezett víztôl. Ne halogassuk a dolgot, mielôbb vizsgáltassuk meg az állatot, és kérjük állatorvosunk tanácsát, segítségét.

Ha autónkkal szállítjuk a kutyát, cicát, mindig vigyünk egy kis üvegben számukra - lehetôleg hûtött - vizet. Idônként álljunk meg pihenni egy rövid sétára az autópálya parkolójában, és engedjük le az ablakot. Ha tehetjük, inkább kora reggel induljunk, amikor nincs olyan nagy hôség. Ha autónk légkondicionálóval van felszerelve, óvatosan használjuk ki a lehetôséget, mert a légkondi túlzott mûködése mind nálunk, mind állatainknál kötôhártya- gyulladást idézhet elô.

Amikor bevásárolni megyünk - még ha csak öt percre is - soha ne hagyjuk a kutyát egyedül az autóban, s ha mégis, legalább ne teljesen felhúzott ablakokkal! A levegô a zárt térben pillanatok alatt a kritikus hômérséklet (45-50 fok) fölé emelkedhet, és kialakul a veszélyhelyzet. Kedvencünk elfekszik, erôteljesen liheg, hívásra nem vagy csak alig reagál, késôbb tudatát is veszítheti. Elsôként hideg vizes borogatás kerüljön ilyen esetben a végtagokra, a szájat és környékét nedves ruhával töröljük meg, az állatot haladéktalanul vigyük hûvös helyre, és mielôbb juttassuk állatorvoshoz. Öntudatlan állapotban tilos vizet vagy bármilyen folyadékot itatni az állattal, mert félrenyelheti!

Ha kedvencünk mûtéti beavatkozáson esik át, és a mûtét után hazavihetjük, azt lehetôleg még a hûvösben tegyük. Amennyiben erre nincs lehetôség, akkor kánikulában mielôbb siessünk vele haza, mert hôszabályozásuk még gyorsabban és könnyebben felborulhat, mint egészséges társaiké.

Kinek jár az ingyenes villanyáramkvóta?

Balázs Tereza gyulakuti olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, tisztázzuk, kinek jár ingyenes energiakvóta. Olvasónk a gyulakutai hôerômûnél 24 évet dolgozott és 1993-ban vonult nyugállományba.

Kérdésére az Electrica villanyáram- szolgáltató vállalat szóvivôje, Hulpus Claudiu válaszolt:

- A 2003. évi 1041-es, majd az 1461-es kormányhatározat értelmében azok a nyugdíjasok, akik a Villamos- energiaügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó egységeknél, az ebbôl levált gazdasági egységeknél, a RENEL-nél, vagy a CONEL- nél dolgoztak, házi fogyasztásra évente 1200 kW ingyenes villamos energiában részesülnek.

Az ingyenes villanyáramkvótát a következô feltételek mellett kapják meg az energetikai iparban dolgozók: ha a nyugdíjazás 2000. szeptember 30. elôtt történt az elôbb említett egységekbôl; ha az illetô nyugdíjas legalább 15 évet dolgozott energetikai egységekben 2000. szeptember 30. elôtt.

Abban az esetben, ha e dátum után valamely energetikai egység olyan kollektív munkaszerzôdést kötött az alkalmazottaival, amelyben benne foglaltatott a nyugdíjazás idejére szóló ingyenes energiakvóta, akkor azok az alkalmazottak, akik 2000. szeptembere után vonultak nyugállományba, ingyenesen kapják a szolgáltatást. Ellenkezô esetben nem.

Claudiu Hulpus arról tájékoztatott, hogy a szóban forgó kormányhatározatok értelmében az ingyenes energiakvótát már 2004. január elsejétôl kellett volna folyósítsák, de mivel sem a Termoelectrica (amelyhez a gyulakutai hôerômû is tartozik), sem a Hidroelectrica nem írt alá erre vonatkozó szerzôdést az Electricával, e hónapig nem biztosították az ingyenes villanyáramot. E hónaptól kezdve azonban egy egyezmény értelmében a számlákon már megjelenik a kiegyenlítés, s a jogosultaknak visszamenôleg elszámolják a nekik járó ingyenes energiát. Az Electricának ezek a cégek visszamenôleg elszámolják az ingyenesen szolgáltatott villanyáramot.

Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy helyben, a volt munkahelyén ellenôrizze, rajta van-e az ingyenáramra jogosultak listáján, amelyet a gyulakutai hôerômû állított össze. Ha nincs, akkor kérvényezze, amire hivatalos választ kell kapnia.

Az egész évi fegyelem, tanulás után hirtelen felszabaduló gyerekek, akiknek mozgásigénye egyébként is többszörös a felnôttekhez képest, vakációban a leginkább hajlamosak arra, hogy feledjék, feladják a szülôk, a pedagógusok intelmeit az óvatos, elôvigyázatos, szabályos közlekedéssel kapcsolatban. A rendôrség tapasztalatai szerint ilyenkor lépnek leggyakrabban féktávolságon belül a gépkocsik elé, ilyenkor kanyarodnak szabálytalanul a jó bizonyítványért kapott kerékpárral, arról nem is szólva, hogy gyakran felelôtlenül száguldoznak görkorcsolyával vagy gördeszkával, veszélyeztetve önmagukat, társaikat és a közelben tartózkodó felnôtteket is.

A legtöbb gyermekbaleset mégis gépkocsiban történik, méghozzá a jármû közlekedéséért felelôs felnôtt vezetô hanyagsága miatt! Balesetek, tragédiák vizsgálatának hosszú soránál derül ki: az utasok nem használják a biztonsági elôírásokban meghatározott eszközöket, a biztonsági övet és gyermekülést. A felnôtteknek a szünidôben még az általában elvártnál is nagyobb figyelemmel kellene közlekedniük gépjármûvekkel játszóterek, lakótelepek, üdülôkörzetek környékén.

Az EU országokban éves átlagban több mint 40 ezer ember életét követeli a gépjármû- közlekedés, s a legveszélyeztetettebbek a l4-25 év közötti fiatalok. A prognózis szerint a csatlakozott országokban a gazdasági növekedés, a régiók egymás közötti kapcsolatainak bôvülése tovább növeli a közutak forgalmát, ezért annak feltételrendszerén javítani kell. Így hatékonyabbá kell tenni az iskolai tanulók közlekedésre nevelését, s szélesíteni kell a pedagógusok közlekedési ismereteit is. A tanulók közlekedésbiztonsági, kerékpáros, segédmotor kerékpáros versenyei, a különféle közlekedési vetélkedôk, akciók és kampányok kiegészítik mindezt.

A gyerekek nagy része ma még nem ismeri a forgalmi szabályokat, bár naponta közlekednek kerékpárral.

Sétám városunk legrégebbi és legnagyobb méretû mûemlékéhez, a Vártemplomhoz vezet. Építésének pontos idejérôl eddig megbízható adatok nem kerültek elô, de az összes körülményeket egybevetve, nagyon valószínûnek látszik, hogy a templom szentélyét a XIV. század utolsó harmadában a Ferenc-rendi szerzetesek kezdték építeni késô gót stílusban. 1444-ben a törökverô Hunyadi János közbenjárására a templom a szalvatoriánus szerzetesek birtokába került, akik felépítették a mai templomhajót és a tornyot. A templom befejezését a torony kivételével 1490-re, Mátyás király halálának évére tehetjük. A templomhajó és a szentély hossza 56 m, szélessége 16,5 m, legnagyobb magassága 12,40 m.

A gyorsan elôretörô hitújítás következtében 1556 után a templom a reformátusok birtokába került, akik a régi vallásra emlékeztetô képeket, szobrokat és az oltárt eltávolították. 1559-ben, Mindenszentek napján itt tartották meg ez elsô erdélyi zsinatot, amely a reformációnak Kálvin János által hirdetett igazsága mellett tett hitet.

A sok háborút, a törökdúlást majd az 1600-ban és 1602-ben az idegen katonák és hajdúk pusztításait a templom még átvészelte, de 1658-ban a II. Rákóczi György ellen támadó seregek rombolását már nem. Beomlott a nagy hajó mennyezete, elpusztultak az ablakok üvegfestményei és a páratlanul szép orgona. A templom éveken át fedetlenül, használatlanul omladozott, míg 1685 és 1695 között gróf Teleki Mihály (1634-1690), Apafi Mihály kancellárjának jóvoltából újrafedték, és a hajóban kazettás mennyezetet készítettek. A kazettás mennyezetet késôbb lebontották, de két táblája ma is látható a papi szék fölötti falrészen. 1790-1791 között Anton Türk építômester által eszközölt munkák adták meg a templom hajójának mai barokk jellegét.

Itt látható az 1789-ben Johann Prause brassói orgonakészítô által épített barokk stílusú orgona.

A padok és a fôpillérek között elhelyezett egyszerû baldachinos késô barokk ülésszékek 1835-1836-ból valók. A szószéket 1841-ben gróf Teleki Ferenc tervei szerint Erdélyi János, míg az úrasztalát ugyanazon esztendôben Zalányi György megrendelésére Bartók György készítette.

A templom szentélyének északi falához kapcsolódó emeletes épület az egykori ferences kolostorhoz tartozott, ahol feltételezhetô, hogy kolostori iskola is mûködött.

Az 1557. június 1-10. között tartott tordai országgyûlés elhatározta, hogy a pusztán maradt épületben létrehozza a Schola particulát. Ez az iskola 1718-ig mûködött, és ôse volt a marosvásárhelyi Református Kollégiumnak. A kolostor falán emléktábla hirdeti, hogy 400 évvel ezelôtt e falak tövében temették el Baranyai Decsi Csimor Jánost, a Schola particula humanista tanárát. A Vártemplom udvarán millenniumi kopjafa áll. A Vártemplom sokszor volt országos jelentôségû események színhelye, falai között 37 országgyûlést tartottak. Megfordult benne a törökverô Hunyadi János, majd János Zsigmond, Erdély elsô fejedelme is, aki az 1568. január 6- 13-i tordai országgyûlésen meghirdetett vallásszabadságot 1571. január 6-án a Vártemplomban megerôsítette. Itt ült össze 1707. április 8-án az az országgyûlés, melyen II. Rákóczi Ferenc is részt vett.

A Vártemplom kiemelkedô épülete az 1602 és 1658 között felépített várnak, ma az I. sz. marosvásárhelyi református egyházközséget szolgálja.

Fodor Sándor (S)

Július elején megkezdôdött a versailles-i palotakomplexum restaurációja, amely a tervek szerint 17 évig tart, és kiterjed az egykori királyi palotára, a melléképületekre és a kertekre is.

Versailles viharos múltra tekinthet vissza. 1623-ban még csak szerény vadászpavilon volt, majd fokozatosan a mindenkori királyok pompázatos rezidenciájává vált. Az 1789-es polgári forradalom alatt kincseit részben megsemmisítették, de I. Napóleon még ott töltötte a nyarakat. Helyrehozataláért azonban még az utána következô Bourbon-királyok, XVIII. Lajos és X. Károly sem tettek semmit. Végül 1830-ban Lajos Fülöp a nemzetnek ajándékozta azzal, hogy "váljon Franciaország minden dicsôségét bemutató" múzeummá. A dicsôség azonban egy ideig még késett. A palotaegyüttes az 1871-es porosz- francia háború idején kórházként mûködött, majd I. Vilmos császár a tükörtermet választotta a második német birodalom kikiáltásának színhelyéül. Revansot a franciák 1919-ben vehettek, amikor ugyanebben a galériában írták alá a versailles-i szerzôdéseket - idézi fel a történelmet a madridi El País címû lap.

A sok hányattatás otthagyta nyomait a palotán. A 73 méter hosszú, 17 nagy ablakos "tükörterem" falain repedések keletkeztek, a mennyezet beázott, Charles Lebrun híres falfestményeinek színei megfakultak, a 357 tükör elhomályosult. Az az évi hárommillió ember, aki odalátogatott, már csak halvány másolatát láthatta annak a csodálatos szépségnek, amelyet XIV. Lajos 1686-ban elképzelt, hogy elkápráztassa a sziámi királyt.

A tükörterem festményeinek restaurálását egy magáncég vállalta magára, 10 millió eurót áldoz rá. És hogy a Versailles-ba érkezô turista ne legyen nagyon csalódott, a munkát részletekben végzik el. A lezárt területeken folyó restaurálást pedig monitoron keresztül teszik láthatóvá. A feladattal négy év alatt kívánnak végezni.

A francia kulturális minisztérium a felújítás elsô szakaszára (2004-2009) 135 millió eurót ad. Ebben van az elektromos rendszer, a 414 ablak rendbe hozása, a tetôzet kijavítása, a tûzveszély minimálisra csökkentése, a márvány belsô udvarok eredeti állapotukba való visszahelyezése, a közönségfogadás modernizálása.

A felújítás egyik célja kényelmesebbé, sokszínûbbé tenni a turisták számára a látogatást. Ízelítôül már az idén augusztus végén lovasbemutatót szerveznek a kertben, októberben pedig kortárs mûvészek fellépése várható. Néhány eddig használaton kívüli helységbôl pedig pedagógiai központ lesz. Mindezzel azt is meg akarják akadályozni, hogy az örökség egyfajta Disney- parkká változzék.

Ôsi életformájuk védelmében bírósághoz fordultak a Kalahári-sivatag híres ôslakói, a még ma is vadászó- gyûjtögetô életmódot folytató busmanok, akiket a botswanai kormány kitelepített egy fejlesztési programra hivatkozva. Az Afrika déli részén, Botswana, Dél-Afrika és Namíbia között élô bozótlakók 20 ezer éve lakják a kietlen pusztaságot, és sokuk még ma is a hagyományos vadászó- gyûjtögetô életformát folytatja. A busmanok egy 243 fôs csoportja azonban nem akarja elhagyni a Kalahári-sivatagot, a világ egyik legnagyobb természetvédelmi területét.

A hatóságok különbíróságot állítottak fel a sivatagban, hogy lehetôvé tegyék minél több érintett meghallgatását. A kitelepült bírói csoport július közepén kezdte meg a lakhelyére visszatérni kívánó 243 busman és ügyvédeik meghallgatását a sivatagon kívül létesült új településen, New Xade faluban.

A bírák elôzôleg felkeresték a felperesek korábbi lakhelyeit a majdnem járhatatlan pusztaságban. "A botswanai alkotmány védi az állampolgárok jogát, hogy ott éljenek, ahol akarnak, így a kormány alkotmányos jogukat tagadja meg a busmanoktól" - érvelt a bozótlakók mellett Gordon Bennett ügyvéd. A sivatagi meghallgatások várhatóan július 30-ig tartanak, amikor is az ügy tárgyalása a botswanai legfelsôbb bíróság lobatsei székhelyére kerül át. Az egykori brit mandátumterület az 1990-es évek végén kezdte meg egy modernizációs program keretében a hajdan külön az ô számukra létrehozott rezervátumban szétszórtan élô busmanok kitelepítését és táborokban való elhelyezését.

A hatóság döntését azzal indokolta: az ôslakosok túlságosan nagy területen sz&oa