Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az Azomures vegyi kombinát vezetôsége és a szakszervezeti képviselôk a hétfôi többórás "békítô" tárgyalásokon sem jutottak megegyezésre a bérnövekedés arányát illetôen.

Mint már írtunk róla, az Alternativa 2002 szakszervezet a munkakonfliktus kirobbantása mellett döntött, mivel az általuk kért 20 százalékos bérnövekedés helyett (az évi pénzjutalmak megtartása mellett) a kombinát vezetôsége csupán 12 százalékos fizetésemelést hajlandó biztosítani, megvonva azonban a pénzjutalmak egy részét. A vállalatvezetôk szerint csak a 12 százalékos növelést "engedhetik meg maguknak", csak ez teszi lehetôvé, hogy az alkalmazottak idejében és teljes mértékben megkapják bérüket.

Maria Dandarau szakszervezeti elnök szerint a szakszervezet továbbra is kitart követelései mellett, mert nem engedhetik meg, hogy a kombinát tulajdonosai "csúfot ûzzenek az emberekbôl, valósággal kényszermunkának vessék alá ôket a túlóráztatásokkal".

A tegnapi gyûlésen úgy határoztak, hogy megkezdik az aláírásgyûjtést a sztrájk kirobbantása céljából. Mivel a törvényes elôírások megnehezítik a sztrájk megszervezését, Maria Dandarau kijelentette: a megyei munkafelügyelôség fôfelügyelôjét, Carmen Vamanut kéri fel arra, hogy a munkabeszüntetés ideje alatt felügyelje a kombinátbeli tevékenységet.

vagyis "gyakorlatilag, Carmen Vamanu mondja meg, melyik részleg, melyik berendezés álljon le és melyik mûködjön".

Az aláírásgyûjtés tehát egyelôre megkezdôdött, arra, hogy mikor kerül sor a sztrájkra, a szakszervezeti elnök nem tudott pontos választ adni.

Aktuális

A Nyugdíjasok Egyesületének országos vezetôi hétfôn találkoztak az új munkaügyi miniszterrel, Dan Mircea Popescuval. Kopogtattak az egy hete beiktatott miniszter ajtaján, ugyanúgy, ahogy megtették ezt - bátran állíthatjuk, hogy teljesen hiába - elôdeinél is. Kéréseik nem változtak: a nyugdíjak újraszámítását, a fûtéstámogatás megemelését, a kezelési jegyek árának csökkentését igényelték. Számadatokkal indokolták elvárásaik jogosságát. Példaként említették, hogy az idén szeptember elsejétôl beharangozott nyugdíj-kiegészítés nem fedezi a közmûszolgáltatások ellenértékének növekedését. Az elmúlt idôszakban drágult a villanyáram, földgáz, mindez maga után vonja a hôenergia elôállítási költségeinek növekedését is. A kiegészítés ezen drágításokkal szemben nem tud helytállni.

A nyugdíjasok képviselôi azt szeretnék, hogy jövôtôl egy évben egyszer, év elején számítsák újra a juttatásokat, s azok legyenek arányosak az általános áremelkedésekkel. A kezelési jegyek kapcsán kifejtették: a kisnyugdíjasoknak biztosítsanak nagyobb kedvezményt, mert a jelenlegi állapot (minden érintett ugyanazon arányban kap kedvezményt) elônytelen számukra.

A miniszter megígérte, hogy a kormány elé terjeszti kéréseiket és beszámol elégedetlenségük okairól is. Véleménye szerint igényeik teljesíthetôk, s a pénzügyminisztérium által is támogatottak. Hozzátette azt is, hogy a nyugdíjasok kéréseinek teljesítését az általa vezetett minisztérium prioritásként kezeli.

A találkozó után Dan Mircea Popescu bejelentette, hogy a munkaügyi minisztérium 2005-ben nem háromhavonta, hanem évente egyszer, már az év elején módosítja a járandóságokat. Tervek szerint az egyszeri emelés az infláció mértékéhez lesz igazítva. Az Országos Statisztikai Intézet számításai szerint az infláció várhatóan hétszázalékos lesz.

Lehet, hogy a jelenlegi munkaügyi miniszter fogja megtörni a hiábavaló ígérgetéseket egyre-másra halmozó, de a tettekig el nem jutó miniszterek sorát? Lehet, hogy mégsem volt hiábavaló a hétfôi találkozó?

A válaszra még várnunk kell.

Nyolc szegedi evezôs, közöttük Petrovics Kálmán, Páger Zoltán és Kajner Gyula kajakvilágbajnokok, valamint Wichmann Tamás kenuvilágbajnok, illetve Penke Botond akadémikus jubileumi túrán vesz részt a Maroson. Petz István, a Hunnia Csónakázó Egylet tagjának tiszteletére, aki 100 évvel ezelôtt Ratosnyáról Szegedig csónakázott, megismétlik ezt az útvonalat. Az expedíció megyénkbôl Ratosnyáról indul, Szászrégenben, Marosvásárhelyen és Kutyfalván állomásozik. A rendezvény célja a két ország közötti kapcsolatok létrehozása, Románia EU- harmonizációjának elôsegítése, a környezetszennyezés mérséklése és a vízi turizmus népszerûsítése. Az expedíció tagjai útjuk során hivatalosságokkal, nemkormányzati szervezetek képviselôivel is szeretnének találkozni.

Pár éve megpezsdülni látszik az élet Marosjárában. A fôúttól nyolc kilométerre levô, eldugott kis faluba tanulni vágyó gyerekek, fiatalok jönnek, akik egyúttal a környezô tájak szépségeivel is megismerkedhetnek.

- 15 évvel ezelôtt létesült az Árva Fiatalokért Alapítvány. A kezdeményezô Márffi Gabriella Svájcban élô hegedûmûvész, az általa gyûjtött pénzösszeggel építették a házat. A mûvésznô azóta is gondoskodik a folyamatos fenntartásáról - meséli a kezdeteket Kádár Csilla, az alapítvány gondnoka. Márffi Gabriella egy Erdélyben tett körút alkalmával szeretett a járai tájba, s határozta el, hogy tehetsége és ereje szerint segít az itt lakó rászorultakon. Négy évvel ezelôtt az épületet tanulmányi házzá alakították. Diákok számára tartanak elôadásokat, érettségi felkészítôket, mások egyszerûen ismereteik gyarapítása, tudásszomjuk kielégítése céljával jönnek. A házban egész évben tevékenység folyik, iskolaidôben hétvégeken, szünidôben egész héten népes diáksereg szállja meg az épületet. A rendezvények, elôadások hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a földrajzfelkészítôn részt vevô 16 bolyais diák 9-esen felüli jegyet ért el az érettségin. Emellett az orvosi és gyógyszerészeti egyetemre felvételizôk is hasznos útmutatásokban részesülnek.

Az emeletes épület földszintjén az étterem, konyha és az elôadóterem, az emeleten öt, egyenként négyágyas szoba, valamint közös fürdô. Itt szállásolják el a tanulókat. Júliusban a Talentum Alapítvány gyerekeit látják vendégül, az egyhetes programban tanulás és elôadások, kirándulás és sportrendezvények szerepelnek. Marosjárában rendkívül sok, anyagi nehézségekkel küzdô családból származó gyerek él. A megélhetési nehézségek miatt a szülôk többsége Magyarországon dolgozik vendégmunkásként. A faluban mûködô I-IV. osztályos iskolában összevont osztályokban tanul a 14 gyerek. Négy évvel ezelôtt 21-en voltak, s számuk továbbra is csökken. Számukra is talált megoldást az alapítvány. A jó képességû gyerekeket az alapítvány támogatja, s így többen tovább tanulhatnak. Kádár Csilla elmondása szerint Dávid Mária a faipari líceumban folytatta tanulmányait, jelenleg a Sapientia hallgatója. Az oktatási, bentlakási költségeket az alapítvány vállalta magára.

Vasárnap délben a Keresztelô Szent János Plébánián az ünnepi szentmise után, valamint este 7 órától Cserealján a Szent Kozma és Damján Plébániatemplomban az ifjúsági szentmise végeztén került sor a Soli Deo Gloria Közmûvelôdési Alapítvány szervezésében Jézus, a szívünk békéje címmel ifjúsági kórusfesztiválra.

A Hajdó Károly vezette Laudate Dominum, a Fülöp Judit karnagy dirigálta szovátai Intermezzo nôi kamarakórus, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar - karnagy Hajdó Károly -, valamint a Jubilate ének-hangszeres együttes - Simon Kinga kántor - tagjai kapcsolódtak be a liturgián elhangzó énekek rendjébe ill. az áldozás alatt is, majd a gyülekezet tagjaival közösen énekeltek a plébániatemplom udvarán. Este, a Cserealján az említett kórusok Bárdos L.: Missa tertiáját és motettákat énekeltek. Orgonán mindkét alkalommal Makkai Edit és Elekes Gyöngyi kísért. A fesztivál a részt vevô kórusok emlékezetes, felemelô minihangversenyével folytatódott majd az emlékoklevelek átadásával ért véget, melyet a szervezô, Hajdó Károly karnagy és dr. Bartha Jenô közösségszervezô a Soli Deo Gloria vegyes kar elnöke adott át a fesztivál sikeres megrendezésén bô két hónapja munkálkodó karnagyoknak, szervezôknek. A nemzet imáját és a záróéneket követôen kérdeztük Hajdó Károlyt az említett közmûvelôdési alapítvány elnökét a rendezvény céljairól. - A közmûvelôdési alapítvány által megfogalmazott fô célunk a marosvásárhelyi és környéki plébániák közös kóruséneklésének a felkarolása volt, mivel sok plébániának nincs kórusa. A szép éneklésben az egyházközség kórusa tud példát mutatni. Eredetileg tíz együttest nyertünk meg, objektív okok - vizsgák, felvételi, mezei munkák, nyári szabadságolás stb. - miatt azonban néhányuk lemorzsolódott. Napjaink másik nagyon fontos problémája békességet teremteni közösségeinkben. Ennek érdekében kell megbékélnünk elsôsorban Istennel, majd egymással is. Különben nem lesz Jézus a szívünk békéje. Disszonancia adódik az életben. Van a zenében is. Tennünk kell azért, hogy a disszonanciák feloldódjanak. Erre kell hát törekednünk és ezt szolgálja ez a hagyományteremtés igényével elsô alkalommal megrendezett ifjúsági kórusfesztivál is.

Jegyzet

Jobbágytelke most már nemcsak e népdal által ismert. Immár a hatodik alkalommal rendezte meg a marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány a marosszéki tánctábort, ahova nemcsak hazai, de külföldi látogatók is eljönnek. Egy hétig a népi kultúra iránt érdeklôdôk e községre figyelnek, fôként külföldrôl jönnek el azért, hogy lássák, hogyan él, dolgozik, mulat a nyárádmenti nép. A nemkormányzati szervezet megtett mindent azért, hogy fenntartsa, minôséget mutasson fel a tábori életben. A gond azonban már a hodosi eltérônél kezdôdik, ahonnan Jobbágytelkéig szinte járhatatlan az út annyi rajta a gödör. Ha netán esôs idôt fognak ki a vendégek, akkor kóstolnak igazán bele az erdélyi falusi életbe, ugyanis a községközpontban olyan nagy a sár, hogy alig lehet ott járni. S van még egy kellemetlenebb aspektus is.

A táborszervezôk felhívják ugyan arra a figyelmet, hogy a kút- és forrásvizek ihatatlanok, de annak érdekében, hogy ez feljavuljon a helyi hatóságok mindeddig nem tettek semmit. A tábori élet központja a kultúrotthon és környéke. S ha másért nem, legalább egy-egy táborozásra jó lenne, ha ezt is feljavítanák, korszerûsítenék. Nem beszélve a mellékhelyiségekrôl, amelyek kritikán aluliak.

Egyszóval, a helyiek részérôl a vendégszeretet nemcsak abban kellene megnyilvánuljon, hogy befogadnak sátorozni, illetve házakba - nem ingyen, természetesen - igényesebb vendégeket, hanem immár igényesebb feltételeket is kellene teremteni a tábornak. Valóban vannak rejtett (kulturális) értékeink, amelyeket még az Európai Unióba is bevihetünk, büszkén adhatunk el az uniós állampolgároknak, azonban ahhoz, hogy valóban idecsalogassuk, visszavárjuk ôket, megfelelô körülmények is kellenének. Ebben is mutassuk fel azt, hogy mi, erdélyiek, jobbágytelkiek méltóak vagyunk arra, hogy hagyományainkat megôrizve ugyan, de egyenrangú polgárokként belépjünk az unió nagy családjába.

(MTI/AFP) - Megkezdte mûködését kedden Strasbourgban az immár huszonöt európai uniós tagország képviselôibôl álló újonnan választott Európai Parlament (EP), amely alakuló ülésén elnökévé választotta a spanyol Josep Borrellt.

A katalán szocialista politikust már az elsô szavazási fordulóban megválasztották az EP elnöki tisztségére: Borrell 388 támogató szavazatot kapott vetélytársával, a liberális Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminiszterrel szemben, aki 208 voksot gyûjtött be.

Az eddig az ír Pat Cox által betöltött EP-elnöki tisztségre három esélyes jelöltet emlegettek, Borrell és Geremek neve mellett még Francis Wurtz francia kommunista képviselôt sorolták ide. A legnagyobb eséllyel mindazonáltal Borrell indult, hiszen az EP két legnagyobb képviselôcsoportját adó Európai Néppárt (EPP) és Európai Szocialisták Pártja korábban "technikai" megállapodást kötött a tisztségek elosztásáról az EP- ben, amelynek megbízatása 2009-ig érvényes. A megállapodás értelmében Borrell - megválasztása esetén - az elnöki tisztséget 2006-ban átadja az EPP képviselôjének, aki - egyelôre úgy tûnik - a német Hans Gert-Pöttering, az EPP-frakció vezetôje lesz.

Az Európai Parlament ülését Borrell megválasztása elôtt a képviselô testület korelnöke, Giovanni Berlinguer olasz szocialista euroatya nyitotta meg. Berlinguer a képviselôk tapsvihara közepette köszöntötte a májusban csatlakozott tíz új uniós tagország EP-képviselôit, kijelentve, hogy Európa korlátai ledôltek, az unió kiterjeszti tevékenységének határait. Egyes képviselôk leplezni sem igyekeztek meghatódottságukat.

Az Európai Parlament 732 képviselôje - várhatóan csütörtökön - arról is dönt, hogy jóváhagyja-e José Manuel Durao Barroso volt portugál kormányfô jelölését az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

A francia külügyminiszter változatlanul készül Izraelbe látogatni ôsszel, de csak akkor, ha addig sikerül eloszlatni a két ország közt múlt héten kirobbant feszültséget.

Michel Barnier francia külügyminiszter kedden az Europe-1 kereskedelmi rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy "mihelyt megkaptuk a kellô magyarázatot, és folyik a szükséges párbeszéd errôl a félreértésrôl, látogatást tervezek Izraelben szeptemberben vagy októberben".

A feszültséget a kétoldalú viszonyban Ariel Saron izraeli kormányfô robbantotta ki, aki a múlt héten felhívta Franciaország zsidóságát, hogy mielôbb vándoroljon ki Izraelbe, mert mostani hazájában elharapózott az antiszemitizmus. Jacques Chirac francia köztársasági elnök mélyen megsértve azzal válaszolt, hogy közölte: az izraeli miniszterelnököt addig nem látják szívesen Franciaországban, amíg kellô magyarázattal nem szolgál felhívására. Saron párizsi látogatását régóta készítik elô, bár konkrét idôpontot még nem tûztek ki.

Az izraeli kormányszóvivô hétfôn azt bizonygatta, hogy félremagyarázták, sôt rosszul is értették Saronnak amerikai zsidók elôtt vasárnap mondott angol nyelvû megnyilatkozását, ám ez a mentegetôzés nem csitította el a párizsi háborgást. Izrael ugyanis már korábban is többször bírálta Franciaországot, hogy hatóságai nem tesznek eleget a fôleg fiatal arab bevándorlók számlájára írt zsidóellenes kilengések megfékezésére.

Franciaországban él a világ harmadik legnagyobb létszámú zsidó közössége, amely mintegy 600 ezer fôt számlál. Ebbôl a közösségbôl 2000 óta izraeli kimutatások szerint alig hétezren vándoroltak ki Izraelbe.

Az Európai Bizottság hétfôn bejelentette, hogy eljárást indít Németország, Ausztria, Finnország, Görögország és Luxemburg ellen amiatt, hogy késlekednek nemzeti jogrendjükbe illeszteni a fajüldözés és a diszkrimináció elleni két európai uniós irányelvet.

Az öt ország egy évvel a megszabott határidô, 2003. júliusa után sem fogadta el a faji megkülönböztetéstôl mentes, egyenlô bánásmódról szóló EU- direktívára vonatkozó nemzeti jogszabályokat, és több mint fél évet késlekedik a foglalkoztatási esélyegyenlôségre vonatkozó uniós irányelv saját jogrendbe illesztésével, amelynek a határideje 2003. decembere volt. A két irányelvet a miniszteri tanács 2000-ben fogadta el.

A faji megkülönböztetéstôl mentes egyenlô bánásmódról szóló irányelv megtilt mindenfajta, faji alapon történô megkülönböztetést számos területen, így a foglalkoztatás, az oktatás, a javak, a szolgáltatások, a szociális ellátás, valamint a munkakörülmények és a bérezés területén.

A foglalkoztatási esélyegyenlôségre vonatkozó irányelv megtilt minden megkülönböztetést életkor, fogyatékosság, vallás, lelkiismereti meggyôzôdés és szexuális irányultság alapján a foglalkoztatásban és a szakmai képzésben.

Az elsô irányelv esetében a bírált országok nem hozták meg a szükséges hazai intézkedéseket a nemzeti jogba történô megfelelô átültetés érdekében, sôt egyes esetekben egyáltalán nem történt erre nézve intézkedés.

Eljárást indítottak az öt ország és Belgium ellen amiatt is, hogy nem illesztették be teljesen jogrendjükbe a foglalkoztatási esélyegyenlôségre vonatkozó irányelvet.

Április óta közel 60 túszt engedtek szabadon Irakban.

Az alábbiakban ismertetjük azon ismert külföldi személyek listáját, akiket április óta Irakban elraboltak. Túlnyomó többségük még mindig fogságban van vagy már megölték ôket.

- Április 8.: Elrabolták az iraki származású kanadai Rifaat Mohammad Rifaatot, az Abu Graib börtön rehabilitációs feladataival megbízott szaúdi cég alkalmazottját - a férfi azóta sem került elô.

- Április 9: Iraki emberrablók kezébe került Keith Maupin 20 éves amerikai katona, akit egy amerikai menetoszlop ellen Bagdad nyugati részén végrehajtott támadáskor eltûntnek nyilvánítottak. Ugyanebben a támadásban tûnt el Elmer Krause 40 esztendôs amerikai ôrmester is, valamint az olajüzletekben érdekelt, a Halliburton leányvállalataként mûködô KBR cég hét amerikai alkalmazottja. Egyikük, Thomas Hamill 53 éves teherautósofôr május 3-án megszökött fogva tartóitól, június 28-án pedig az al- Dzsazíra bemutatott egy felvételt Maupin állítólagos kivégzésérôl.

- Április 12: Vael Mamduh jordániai üzletembert elrabolták Bászrában rendôregyenruhába öltözött ismeretlenek.

- Május 6.: Az al-Arabíja tv-ben bemutattak egy elrabolt, bekötött szemû férfit, majd másnap egy nô, aki a férfi édesanyjaként mutatkozott be, ugyanezen a csatornán közölte: Eban Mahmoud Elias iraki származású amerikai állampolgárról van szó.

- Május 11.: Elrablói kivégezték Nick Berg amerikai állampolgárt, akinek április 9-én veszett nyoma.

- Június 2.: Egy török állampolgárt, Bülent Yanikot és egy egyiptomit, a keresztény Victor Toufic Gergest egy videofelvételen fegyveres férfiak foglyaként mutatta be az al-Dzsazíra katari és az al- Arabíja dubaji hírtelevízió.

- Június 5.: Az al-Dzsazíra hírtelevízió felvételt mutatott be az elrabolt Szajdan Szaadun kuvaiti teherautósofôrrôl. A férfi amerikai erôknek szállított ellátmányt.

- Június 7.: Egy török építkezési vállalat két török alkalmazottját, Adnan Azizoglut és Tarkan Arikoglut, valamint türkmén nemzetiségû iraki sofôrjüket rabolták el Fallúdzsa közelében. Azizoglut másnap elengedték fogva tartói.

- Június 10.: Iraki felkelôk elraboltak és meggyilkoltak egy libanoni állampolgárt és két iraki munkatársát. Huszein Ali Alján és két társa holttestét az iraki Fallúdzsa és Ramádi között találták meg két nappal késôbb.

- Június 14.: Túszul ejtettek Irakban két török állampolgárt. Sem az elrabolt személyek, sem az emberrablók kiléte nem ismert egyelôre.

- Június 17.: Elrabolták egy dél-koreai biztonsági cég tolmácsát Fallúdzsában, Kim Il Szunt késôbb, június 22-én fogva tartói kivégezték.

- Július 7.: Iraki fegyveresek elrabolták Angelo de La Cruz Fülöp-szigeteki teherautósofôrt, a Fülöp- szigetek két nappal késôbb bejelentette, hogy az emberrablók követelésére megkezdte Irakban szolgáló békefenntartóinak kivonását Cruz kiszabadulása érdekében.

- Július 8.: A június 21-én eltûnt Wassef Ali Hassoun amerikai tizedes az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségére érkezett.

- Július 13.: Az emberrablók megölték az Irakban két héttel azelôtt foglyul ejtett két bolgár túsz, Ivajlo Kepov és Georgi Lazov egyikét. A csoport azzal fenyegetôzött, hogy végez a másik bolgár tússzal is, ha az amerikai hadsereg huszonnégy órán belül nem engedi szabadon az összes iraki foglyot a börtönökbôl.

- Július 17.: Egy török kamionsofôrt elraboltak ismeretlen fegyveresek Irak északi részén, Moszul város közelében. Nyolc török kamion üzemanyagot szállított az amerikai hadseregnek, amikor álarcos fegyveresek támadtak a konvojra.

- Július 19.: Szabadon engedték elrablói az Irakban túszul ejtett egyiptomi kamionsofôrt, Mohammed al-Garbavit. A csaknem két hét fogság után szabadon bocsátott férfi jelenleg Egyiptom bagdadi nagykövetségen tartózkodik.

George W. Bush amerikai elnök és Adrian Nastase kormányfô mai találkozójának témái a terrorizmus elleni harc, az afganisztáni és az iraki helyzet, a NATO az isztanbuli csúcsértekezlet után, valamint a közép-keleti helyzet kérdései lesznek, közölte a Fehér Ház.

Scott McClellan sajtótitkár közleménye szerint a megbeszélés napirendjén szerepelnek az ENSZ tevékenységével kapcsolatos kérdések is, tekintettel arra, hogy júliusban Románia tölti be a szervezet Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségét.

A találkozón szó esik továbbá a romániai politikai és gazdasági reformokról is, áll a közleményben.

Adrian Nastase miniszterelnök az amerikai kormány támogatását kérte a Konstanca-Pancsova-Omisalj- Trieszt kôolajvezeték megépítéséhez.

A kormányfô hétfôn este New Yorkban találkozott Spencer Abraham amerikai energiaügyi miniszterrel és részt vett az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma, valamint a romániai Nukleáris Tevékenységet Ellenôrzô Bizottság közti együttmûködési megállapodás aláírási ceremóniáján. A Gazdasági Minisztérium kiválasztott néhány céget, amelyek közül kikerül majd a projekt mûszaki- gazdasági tanulmányát elkészítô társaság. A kôolajvezeték Konstancából indul és Szerbián át a horvátországi Omisalj exportterminálig halad, ahonnan Triesztig hosszabbíthatják.

Nastase javasolta az amerikai félnek, hogy vegyen részt mind a vezeték megépítésében, mind pedig a cernavodai atomerômû III-as egységének befejezésében, tekintettel arra, hogy az erômû elsô két egységének berendezéseit az Egyesült Államok szállította.

Az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvései szükségessé teszik a párbeszédet a többi romániai nemzeti kisebbséggel, a politikai pártokkal és a civil társadalom képviselôivel - fogalmazódott meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, amelynek keddi elôadásai az európai autonómiaformákról szóltak.

Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselô, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (ENMT) alelnöke elôadásában vázolta a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az elmúlt másfél évtizedben, illetve a Székely Nemzeti Tanács és az ENMT megalakulása óta eltelt idôszakban. Hangsúlyozta: az elképzelések megvalósítása érdekében széles körû társadalmi és politikai párbeszédre van szükség, de helyre kell állítani a romániai magyar társadalom keretén belül is az 1993-ban még létezô konszenzust az autonómia kérdésében.

Kérdésekre válaszolva Toró T. Tibor kifejtette, hogy a területi autonómia és a magyar állampolgárság elnyerésére irányuló törekvések között nincs ellentmondás. Az autonómia a többség és a kisebbség viszonyát rendezi, a kettôs állampolgárság pedig a magyar kisebbség és az anyaország viszonyát hivatott rendezni. Szerinte mindkettô a magyar kisebbség identitásának megôrzését és fejlôdését szolgálja - mondta.

Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója történetiségében ismertette a dél-tiroli autonómia kialakulásának körülményeit, vázolva annak a területen lakó népcsoportok önazonosságának megôrzésében, a kultúra fejlôdésében, illetve a gazdaság fellendülésében játszott szerepét.

Davide Zaffi a dél-tiroli olaszok szemszögébôl beszélt a tartomány autonómiájáról, hangsúlyozva, hogy nehéz volt elfogadni számukra, hogy egy kisebbség kisebbségeként élnek az olasz nemzetállamban. Hangoztatta: a területi autonómia csak kis területeken biztosítható, nagyobb területek esetében - például Erdély viszonylatában - már államszervezési kérdéssé alakul. Ez pedig nagyon kényes kérdés - hangsúlyozta.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, a Népi Akció Párt alelnöke elôadásában azt taglalta, hogy milyen esélyei vannak Romániában a regionalizmusnak, az autonómiának. Fontosnak mondta az állam szerkezeti reformját. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatban az elôadó kiemelte, hogy az mindenképpen figyelembe kell hogy vegye Erdély, tágabb értelemben Románia sajátosságait, a lakosság elvárásait, s erôsítenie kell a román-magyar viszonyt.

A Verespatakra tervezett aranykitermelés kapcsán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) üdvözli a Román Akadémia állásfoglalását, amelyben a legmagasabb román tudományos fórum a beruházás felmondását javasolta a román kormánynak hétfôn.

Császár Tibor, a KVM sajtófônöke az MTI-t tájékoztatta arról, hogy a tudós testület álláspontja lényegében megegyezik a magyar aggodalmakkal. "Egy szuverén ország valamely beruházásának megvalósítása vagy elhagyása természetesen alapvetôen az adott állam belügye egészen addig, amíg a beruházás esetleges káros környezeti hatásai nem érinthetnek más, szomszédos államot" - közölte a sajtófônök.

Hozzátette: a verespataki bánya esetében éppen errôl van szó, hiszen a projekt olyan jelentôs, hogy nemcsak a helyszínen szennyezné a környezetet, hanem a zagytározó meghibásodása esetén cián jutna a Tisza vízgyûjtô területére. "A magyar kormány is annak örülne, ha a külszíni aranybánya beruházás egyáltalán nem valósulna meg, mert így nem merülne fel környezeti kockázat" - idézte a közelmúltban a helyszínen tájékozódó miniszter szavait a sajtófônök.

Megközelítôleg 238 milliárd lejre rúg az az összeg, amelyet a községek elöljárói igényelnek a sürgôsségi munkálatokra: az iskolák, kultúrottho-nok, utak javítására, csatornázási munkálatokra, gázbevezetésre - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. Az újságírókkal megtartott elsô hivatalos találkozóján a megyei tanácselnök azt is hangsúlyozta, hogy nyitottságra törekszik a sajtóval szemben.

A sajtó képviselôi jóformán az elsô percektôl kezdôdôen kérdésekkel "rohanták le" a megyei tanács új elnökét. A Maros TV-vel kapcsolatban Lokodi Edit elmondta, hogy a beruházásra vonatkozó feladatfüzeten jelenleg még dolgozik egy erre a célra megalakított bizottság, valamint a gazdasági igazgatóság. Kissé késésben vannak, aminek az az oka, hogy nem jutottak birtokába néhány - a Román Televíziós Társaságtól igényelt - adatnak. Kijelentette, nincsen határidô a feladatfüzet véglegesítésére, "minél hamarabb el kell készülnie", hogy az augusztus második felében sorra kerülô megyei közgyûlés elé lehessen terjeszteni. Mellesleg a közgyûlés napirendje már elkészült, köztük a testület szervezési- mûködési szabályzatának módosítása is szerepel.

Hátrányos helyzetû, értelmi fogyatékos gyermekek számára épül gondozási központ Segesváron. A megyei tanács fôtitkára, Toganel Ioan szerint a 30 milliárd lejes beruházásra a pénzt az Európa Tanács Fejlesztési Bankja valamint a román kormány biztosítja. A terv keretében gondozási központot építenek 53 értelmi fogyatékos gyermek számára, akiket a marosvécsi kórházotthonból szállítanak át Segesvára, egy 20 férôhelyes nappali központot, ahol csoportos tevékenységek keretében foglalkoznak azzal a 110 hátrányos helyzetû gyerekkel, akik Segesváron nevelkednek családi környezetben és végül egy tanácsadóközpontot ezen gyerekek szüleinek. A beruházás kivitelezését a versenytárgyaláson nyertes cég, a helybéli Consig Kft. végzi, amely 22 milliárd lejes ajánlatával elôzte meg a másik négy jelentkezô céget.

Lokodi Edit szerint a polgármesterek, naponta tízen is, pénzigénylésekkel keresik fel. Elsôsorban az iskolák javítására kellene a pénz, ez a legsürgôsebb, de más beruházásokra is kérnek támogatást: kultúrotthonok javítására, útjavításra, víz-, gázbevezetési, csatornázási munkálatokra. Összesen 238 milliárd lejt tesznek ki az "igények". hogy ebbôl mennyit kaphat Maros megye a költségvetés- kiegészítéskor? - Reméljük, minél többet - jelentette ki a tanácselnök, hozzátéve, hogy egyelôre az érintett polgármesteri hivatalok megvásárolják a szükséges építôanyagokat, és a szülôk segítségével elkezdhetik a munkálatokat.

A tanács vezetése a múlt héten Marosvásárhely polgármesterével tárgyalt a megyei és a városi önkormányzatot egyaránt érintô, nagyszabású beruházási tervekrôl. Szó esett az ipari parkról, az elmúlt két évben számos vitát szült környezetkímélô hulladékteleprôl, a repülôtér ügyérôl, a terelôutakról, a mûvelôdési intézményekrôl, a mentôhelikopter beszerzésérôl. A hulladékteleppel kapcsolatosan Fratean Alexandru Petru, a megyei tanács alelnöke úgy vélte, át kell gondolni a tervet, hiszen Marosvásárhely részvétele nélkül (a jelenlegi terv szerint csak a megye többi városai érdekeltek) a hulladéktelep csôdbe jut. - Nem szeretnénk, hogy kétszer költsünk el jelentôs összegeket hulladéktelepre, ezért az álláspontokat közelíteni kell a megyei tanács és Florea polgármester között. Az érvek, a kivitelezési módozatok kell eldöntsék a végleges megoldást - jelentette ki. A megyei tanács által szorgalmazott nyárádtôi hulladéktelep mintegy 30 millió eurós beruházásnak indul, amit a 20 évre szóló haszonbérleti szerzôdés szerint az Agenda 21 olasz tôkével mûködô bukaresti székhelyû társaság építene meg. Marosvásárhely részvétele 30 százalékkal csökkentené a szemétkezelés költségeit, hiszen a hulladékok mintegy fele a megyeszékhelyrôl gyûl össze. Ehhez viszont, ha megegyezés születik a megyei és a városi önkormányzat között, szerzôdést kell módosítani a kivitelezô céggel.

Ami azonban konkrétumnak tekinthetô a marosvásárhelyi polgármesterrel való megbeszélést követôen az az, hogy a repülôtéri beruházások részére a polgármesteri hivatal átutalt 1,4 milliárd lejt. Fratean szerint Florea polgármester részérôl "közeledés, nyitottság" tapasztalható a közös tervek iránt.

Nyílt levél Marosvásárhely vezetôihez

A Memorial 89 Egyesület nevében Ilcu Vasile Francisc, az egyesület sajtószóvivôje nyílt levelet intézett, Marosvásárhely polgármesteréhez, alpolgármestereihez és tanácsosaihoz. Az egyesület - mint a nyílt levélbôl kiderül - támogatni akarja a megyeszékhely vezetôségét, hogy betarthassa választási ígéreteit, s átlátható, gyors ügyintézéssel szolgálhassa a lakosságot. Az egyesület képviselôi felsorolják a véleményük szerint legfontosabb tennivalókat: a 2001/544-es, a közérdekû információkhoz való szabad hozzájutást biztosító, valamint a 2003/52-es, a döntéshozói testület tevékenységének átláthatóságát szabályozó törvények betartása; a helyi tanácsülések közvetítése a helyi tévéadók egyikén; a polgármesteri hivatal Közlönyének további megjelentetése, a kiadvány arányos módon közöljön adatokat mind a polgármesteri hivatal, mind a városi tanács tevékenységérôl, ismertetve a civil társadalom és a helyi lakosság véleményét is; a lakosság rendszeres tájékoztatása a folyamatban levô programokról, nagyméretû tervek esetén közvita vagy referendum szervezése; egy egyeztetô tanács létrehozása, amely segítené a helyi tanácsot a tervek kidolgozásában és megvalósításában, a tanácsnak tagjai lehetnek: kereskedelmi társaságok képviselôi, szakemberek, a város díszpolgárai; rugalmas és a lakosság igényeinek megfelelô fogadóórák bevezetése; közérdekû témák megbeszélését célzó vitafórumok szervezése legalább félévenként a helyi közigazgatási egységek és a civil társadalom képviselôinek részvételével; a mártírvárosi cím értékelése, megbecsülése.

Mindezen javaslatok elfogadása, megvalósítása hozzájárul a választások elôtt tett ígéretek megvalósításához - vélekedik a Memorial 89 Egyesület.

A beiratkozások összesítése alapján a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Karán a legnagyobb érdeklôdés a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak, illetve a számítástechnika szak iránt mutatkozik. Hollanda Dénes, a mûszaki kar dékánjának tájékoztatása szerint a hétfô-kedden lezajlott felvételire a mûszaki kar száznyolcvan helyére - kilencven tandíjas és kilencven tandíjmentes - százkilencvenegyen jelentkeztek, a pedagógia-szociálpedagógia, illetve társadalmi kommunikáció-közkapcsolatok harminc tandíjas és tíz-tíz tandíjmentes helyére kétszázhuszonheten. Felvételi eredmények ma délután várhatók, fellebbezések negyvennyolc órán belül adhatók le. Hollanda professzor továbbá elmondta, hogy a be nem töltött helyekre szeptember 28-án újabb felvételit szerveznek.

Tegnap kizáró vizsgákkal indult a felvételi a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, mától péntekig a felsôoktatási intézménybe jelentkezôknek írásbeli próbákon kell bizonyítaniuk felkészültségüket.

A mérnöki karon a beiratkozások alapján a legnagyobb verseny a számítógépek szakon várható, ahová a hatvan tandíjmentes és ötven tandíjas helyre százhatvanöten jelentkeztek, a tavaly az elsô bejutási eredmény a szakra 9,79 volt és az utolsó hallgató 5,88-cal került be. Hasonló népszerûségnek örvend az ipari vállalatgazdaság szak, az itt meghirdetett 50 tandíjmentes és 25 tandíjas helyre százöten iratkoztak be. Az ötéves nappali mérnöki szakokon a következô a helyzet: gépgyártás-technológián a hetvenöt helyre harmincnégyen iratkoztak, mechatronikára hetvenöt helyre negyvenkilencen pályáznak, automatizálás szakon száztíz helyre ötvenheten, villamos-energetikán az ötven helyre huszonheten jelentkeztek. Amellett, hogy a fent említett szakokon megemelték a helyek számát, az idén új szakok is indultak a mérnöki karon: az általános elektrotechnika szak ötven tandíjmentes és huszonöt tandíjas helyére csupán huszonegyen pályáznak, illetve az ipari környezetmérnöki ugyanennyi helyére pedig negyvenhatan. A mérnöki karra jelentkezôk ma matematikából írásbeliznek, az itt elért jegy és az érettségi átlag ötven-ötven százalékot nyom a latban a bejutásnál.

Az egyetem természettudományi és bölcsészettudományi karán négy-, ötéves nappali, illetve távoktatásos képzés mûködik. A matematika-informatika szak negyven tandíjmentes és negyven tandíjas -illetve az ötven távoktatásos - helyére negyvenhatan vizsgáznak pénteken algebrából, matematikai analízisbôl vagy Pascal/C programozó nyelvbôl, ez adja a felvételi eredmény kilencven százalékát és hozzáadódik a tíz százalék érettségi átlag. Hasonló a felvételiztetés az informatika szak 50-50 tandíjas és tandíjmentes helyére, amelyért hatvanhatan szállnak versenybe. A humán szakok között a román-angol nyelv és irodalom párosításra jelentkeztek a legtöbben, nyolcvanketten a harminc tandíjmentes, ötven tandíjas és hetvenöt távoktatásos helyre. A felvételizôk ma román nyelvbôl és irodalomból, illetve angol/francia nyelvbôl írásbeliznek, csütörtökön franciából, Románia történelmébôl, pénteken pedig angol nyelvbôl. A román nyelv és irodalom-idegen nyelv szakon 45-45%-ot számít a román és az idegennyelv-vizsga és 10-et az érettségi átlag, történelem-nyelv szakon hasonló az eloszlás. A történelem-európai tanulmányok szakon húsz százalékot ér a francia/angol nyelv írásbeli és hetvenet az írásbeli Románia történelmébôl. A távoktatásos helyeknél csak az érettségi átlagot veszik figyelembe.

A közgazdasági és közigazgatási karon a menedzsment, illetve a könyvelés és számviteli informatika szakok 45-45 tandíjmentes és 60 tandíjas - 120 távoktatásos helyére 135-135-en jelentkeztek. A jogtudomá-nyokon meghirdetett 50 tandíjas-70 tandíjmentes hely száztizenkilenc jelentkezôt vonzott, a közigazgatás szakra kilencvenegyen iratkoztak be, viszont a kereskedelem, szolgáltatások és turizmus közgazdaságtan száz helyére csupán hárman.

Az egyetemen továbbá mûködik egy fôiskolai kar, amely hároméves nappali és négyéves távoktatásos képzést biztosít például olyan szakokon, mint gépjármûvek, ipari formatervezés, automatizálás, edzôi, alkalmazott elektronika.

Korunk 2004. július:

Letûnt korok anyagi emlékeivel, némelykor kincsekkel, máskor "csendes" hétköznapok nyomjelzôivel szembesülni, ezekbôl kor- és élettörténeteket kiolvasni és rekonstruálni - egyebek közt ez (is) a régészet és a régész feladata. Olyan leletek közt kutakodni, melyek "leltár nélküli, elhagyott könyvtárhoz" hasonlíthatók, amelyekben a szorgalmas búvár éveken át mindig új és új felfedezéseket tehet.

"Van egy igen elterjedt közfelfogás, mely szerint a régészet fura, titokzatos tudomány - s valahogy ekképpen tartják számon mûvelôit is: különös, világtól elrugaszkodott, hóbortos emberekként" - olvasható a Korunk Régészet - anyagi kultúra súlypontú lapszámának egyik írásában. Hogy ez így van-e, mennyire fura tudomány e valóban varázslatos diszciplína, döntse el az olvasó, aki régészetbôl - e "megismételhetetlen kísérletbôl", mely "miközben napvilágra hozza, egyben jórészt el is pusztítja vizsgálatának tárgyát" -, archeológiatörténetbôl és e szakma jeles képviselôinek munkásságából kap ízelítôt júliusi számunkban, hazai és külföldi régész szakemberek jóvoltából.

A tartalomból: Sztáncsuj Sándor József: A múlt színeváltozásai; Balázs László-Benkô Elek: Kolozsvár-Szentpéter régészeti emlékei; Szôcs Péter Levente: Kerámiaedények a régészet és az írott források tükrében; Lupescu Radu: Vajdahunyad, a vár kutatástörténete (19-20. század); Vincze Zoltán: Posta Béla és tanítványai; Kürti Béla: Gondolatok az avarokról és az avar továbbélésrôl.

"A legnagyobb probléma a stratégia hiánya, az improvizálás, azaz, hogy ötletszerûen itt vagy ott, ilyen vagy olyan támogatások történnek, ez azonban nincs összehangolva, az egész nem kutatási vagy nemzetstratégia része" - fejtette ki Berényi Dénes, a kutatás vezetôje, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Hozzátette: nem kívülrôl kell támogatni a határon túli felsôoktatást és kutatást, hanem ténylegesen integrálni kell azt a magyarországi felsôoktatási és tudományos rendszerbe, továbbá az Európai Unió célkitûzéseinek megfelelôen az etnikai támogatási koncepció helyett regionális oktatási-kutatási hálózatokat kell kialakítani, és ezen belül kell megkeresni a magyar nyelvû felsôoktatás helyét.

Elmondta: a kutatásban az 1990 és 2002 közötti idôszakot vizsgálták a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban abból a szempontból, hogy mennyire hasznosult a határon túli felsôoktatásra és kutatásra ez idô alatt fordított 12 milliárd forint. Hangsúlyozta: általánosságban elmondható, hogy jó helyre került a pénz, azonban a hasznosulás "kissé ellentmondásos".

Megemlítette, hogy a támogatások segítségével létrejött a Partiumi és a Sapientia Egyetem, illetve Beregszászi Fôiskola, valamint kiépült a felsôoktatási és tehetséggondozó kollégiumok hálózata is, a többi között Komáromban, Nagyváradon, Marosvásárhelyen vagy Újvidéken. Mint mondta, igen nagy a jelentôsége a magyarországi egyetemek és fôiskolák kihelyezett tagozatainak is, amelybôl több mint 30 mûködik a négy magyar kisebbségi régióban. A kutatásból kiderült, hogy ezek a tagozatok nagymértékben hozzájárultak a magyar értelmiség képzéséhez, anélkül, hogy akár a szülôföldjükön belül, akár azon kívül utazniuk vagy elvándorolniuk kellett volna. A diákok nagy többsége azonban nem tartja kielégítônek az itt szerezhetô gyakorlati képzést.

Közölte: szintén nem egyértelmûen pozitívan hasznosulnak a határon túli fiatalok számára juttatott magyarországi doktori ösztöndíjak sem, hiszen azok részben hozzájárultak ugyan a határon túli felsôoktatás fiatal képzett oktatókkal történô ellátásához, másrészt azonban elôsegítették a szülôföldrôl való elvándorlást is.

A három éven keresztül folyt, több mint 50 ember munkáját összefogó kutatásban elemezték a határon túli és a hazai sajtót, kérdôíves adatgyûjtést végeztek a diákok és az oktatók körében, mélyinterjúkat készítettek mértékadó hazai és határon túli személyekkel - számolt be a kutatás vezetôje.

Július 24. és augusztus 1. között nagyszabású ünnepséget szerveznek a Nyárád mente központjában. Július 24-én, szomban Szentannán lesz az ünnepi megnyitó. A többnapos programban szerepel képzômûvészeti kiállítás, könyvbemutató, háborús emlékmû koszorúzása, parkszentelô, szarvasmarha-kiállítás, szántóverseny, kézmûves-foglalkozás, rovásírás- tanítás. A gyerekek bábelôadásokat tekinthetnek meg. Részt vesznek az aszódi és a simontornyai testvértelepülések kultúrcsoportjai és sokan mások. A kulturális eseményeken kívül labdarúgótornát is szerveznek. A rendezvény augusztus 1-jén utcabállal zárul.

Legközelebbi nyelvrokonaink az obi-ugorok: a hantik (osztjákok) és manysik (vogulok). A hantik 22 ezer, a manysik több mint 6 ezer lelket számlálnak. A múlt század harmincas éveitôl nemzetiségi, majd autonóm terület neve ma Hanti-Manysi Autonóm Körzet, és része az Orosz Föderációnak. Sorskérdései a 19. század második felétôl rendszeresen napirenden voltak, de ennyire élesen, mint az utóbbi két évtizedben, sosem kerültek elôtérbe. Ezt az állapotot a folytonosan erôsödô civilizálódási, iparosítási folyamatok eredményezték. A 18-19. században még számûzetési helynek számított a nyugat-szibériai Tobolszk gubernia. Mára a 21. század világa felé magabiztosan kitárulkozó területté vált.

Alapvetô változásokat hozott, hogy 1959-ben az elsô kôolajkút ontani kezdte az olajat. Világossá vált, hogy a hantik és manysik ôsi földjei, halász- és vadászterületei rejtik magukban Oroszország leggazdagabb kôolajtartalékait. Gyorsan növekedett a kitermelés, az utóbbi évtizedben világszínvonalra emelkedett a bányászat technológiai szintje, és ez meghatványozta a terület gazdasági erejét és vonzóságát - egyben pedig a bevándorlási kedvet is.

Megindult a demokratizálódási folyamat, a politikai viszonyok konszolidálódtak, a világ szakmai és laikus közvéleménye fokozottabban figyel a kis nemzetekre, ezek hatására kedvezô szemléletváltás következett be a hantik és manysik életét, sorsát illetôen is. A bevándorolt többség részérôl fokozódik a komolyabb, elmélyültebb figyelem és rokonszenv irántuk. Erôsödik a tudat, hogy sajátos, számos ôsi értéket hordozó kultúrájuk megôrzése az emberi civilizáció számára közös és fontos feladat.

Meghatározó körülmény, hogy a hantik és manysik biztosabb létét-jövôjét a körzet önkormányzata által elfogadott törvények és rendeletek segítik. Ezek példaként szolgálhatnak Oroszország más régiói számára is, ahol hasonlóképpen kis nemzetek léte forog kockán.

Az obi-ugorok tevékenyen részt vettek a fennmaradásukért való küzdelemben, élükön olyan irodalmár személyiségekkel, mint Juvan Sesztalov, Jeremej Ajpin, Andrej Tarhanov. De ahhoz, hogy kultúrájuk, nyelvük megérje a 22. századot, továbbra is e népek szívós nemzeti öntudatára, folyamatos küzdelmére lesz szükség.

A körzet parlamentje és kormányzata a kilencvenes évek közepén törvényekkel biztosított jogi keretet az ôslakosság kultúrájának, nyelvének megôrzése, ôsi földterületeik megtartása, hagyományos foglalkozásaik zavartalan mûvelése számára. A hanti és a manysi "haza" hatalmas terület (523,1 ezer négyzetkilométer, alig kisebb, mint Franciaország), folyókkal, tavakkal, mocsarakkal. A hatalmas távolságok és a nehéz megközelíthetôség miatt a két nyelvben az egyes régiók, járások között jelentôsek az eltérések. A hantikat például a négy legerôsebb nyelvjárás alapján létrehozott négy különbözô nyelv képviseli. Az obi-ugorok nyelve csodálatos színskálával, gazdag kifejezési eszköztárral tükrözi a hantik és manysik gazdag, színes népköltészetét, a természet megnyilvánulásainak ezernyi rezdületét. De mikor a gyorsan fejlôdô iparosítási és civilizációs folyamatokkal találta szembe magát, a nyelv képtelen volt alkalmazkodni a változásokhoz. Az ipari-mûszaki vívmányok naponta tolakodó újabb és újabb szókincsét nem tudja saját közegében feloldani. Ezért a mûszaki szókincs szinte teljes egészében orosz jövevényszavakként került az obi-ugorok nyelvébe. Ezt az is segítette, hogy az obi-ugorok döntô hányada kiváló színvonalon beszéli az oroszt. A gyakorlati kétnyelvûség tehát számukra természetessé vált.

Növekedik a lélekszám, nôtt az utóbbi negyed évszázad alatt a természetes szaporulat is. Az összlakosság száma 1926-27-ben 36.886 fô volt, abból ôslakos 15.105. Aztán 1999-ben 1.369.500 lélek lakta a területet, melybôl ôslakos 28.556. A városi lakosság a múlt század húszas éveiben alig 2.685 személybôl állt, ez a szám 1999-re elérte az 1.247.000-et. Az ôslakosság aránya 41 százalékról 2,1 százalékra csökkent. Ilyen nyelvközegben nem könnyû megmaradni. Emelkedik a vegyes házasságok száma is. Mára elérte a 39 százalékot. Elônyt jelent beházasodni egy manysi vagy hanti családba, mert az ôslakosság egész sor juttatást élvez, és kivételes bánásmódban részesül. Például gyorsabban jut lakáshoz, ingyenes élelmiszeradagot kap, élvezi a nemzetségi földterület örökös használatát. A vegyes házasság kötelékébe lépôk kétharmada nô. A manysi és hanti férfiak eleve hátrányos helyzetben vannak a civilizációtól megedzett, gátlástalanul bevándorló fiatalokkal szemben, esélyeik kicsik. A vegyes házasságból születô gyermekek döntô többsége az ôslakosság nemzetiségével kötelezi el magát. De ez leggyakrabban nem jár együtt az anyanyelv és az ôsi kultúra valódi elsajátításával.

A vegyes házasság eredménye egészen más. Serkenti a nemzeti elmosódás folyamatát az ifjú nemzedékben. Másrészt a nemzeti tudat erôsödését szolgálja: a vegyes házasságokból született fiatalok többsége (ôk ugyanis eleve magabiztosabbak az orosz nyelvi kapcsolatokban) a nemzeti értelmiség tevékeny, oszlopos tagjává válik.

Veszélyt jelent a városiasodás. A Manysikat jobban vonzza a városi életmód. Fôleg a nôket. Tanulékonyak, fogékonyabbak az újra, magasabb mûveltségi szinttel rendelkeznek, férfitársaiknál aktívabban viszonyulnak a civilizációs folyamatokhoz. Az urbanizáció következtében a kis települések felszámolódnak.

Az obi-ugorok számára egyre élesebben vetôdik fel a kérdés: hogyan viszonyuljanak a civilizációs folyamatokhoz? A korszerû eszközök megkönnyítik életüket. Nem lehet elutasítani a század vívmányait. A megoldás valahol középen, a hagyományos életmód és a civilizáció ésszerû ötvözetében keresendô. Óvatosan és átgondoltan közeledni a 21. századhoz, megôrizve ugyanakkor a hagyományos életmódot, a sajátos kultúrát és az anyanyelvet. Maguk döntik el, milyen civilizációs vívmányokat építenek be jövôjükbe úgy, hogy nemzeti értékeiken ne essék csorba.

A hantiknak és manysiknak nincs saját pártjuk, de van érdekvédelmi tömörülésük, a Jugra Megmentéséért Társadalmi Szervezet, amely az ôslakosság lélekszámának, gazdasági, szociális helyzetének erôsítését, élettere védelmét, etnikai sajátosságainak, nyelvének-kultúrájának, hagyományos életmódjának megôrzését, jogi, gazdasági és szociális érdekvédelmi rendszerük kiépítését, a terület kormányával, a municipális önkormányzati szervekkel való együttmûködés elmélyítését határozta meg. E társulásnak minden járásban és városban, nagyobb településen van képviselete (összesen 22). Munkáját további három társadalmi szervezet segíti: a Hagyományos Népmûvészet Mestereinek Szövetsége, a Magán-rénszarvastenyésztôk Szövetsége, a Hagyományos Népmûvészet Mestereinek Szövetsége és az Obi-ugor Nemzetek Ifjúsági Szervezete.

A rénszarvastenyésztôk összefogásával, a nemzetiségi földterületek örökös használati jogát biztosító törvény szerint, a rénszarvastenyésztés fejlesztésével fenntartható az a környezet, amely a leghatékonyabb eszköz az ôsi kultúra megôrzésére, a gazdasági függetlenség, a biztonság elérésére. (Mázsár László: Obi-ugorok - kikényszerítik jövôjüket. A Nyelvünk és kultúránk címû folyóiratból)

Csodavilág

"- 1946. január hatodikán foglaltam el a helyem a harmadik emeleti hálóban, ahol 26-an voltunk összesen, s ahova a lovardából vittünk szalmát szalmazsáknak. Azóta (58 éve) járom a 118 lépcsôt, mivel a közegészségtan katedra is a harmadik emeleten van, ahol az egyetem Marosvásárhelyre költözésekor a bentlakókat elhelyezték."

Dr. Bedô Károly akadémikus, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott közegészségtan professzorának visszaemlékezését idéztük, aki a napokban töltötte a 80. életévét. Kora ellenére ma is szinte mindennap megjárja a 118 lépcsôt. Hihetetlen munkabírásának, kitartásának, különleges szorgalmának eredményét jelzi az a 282 tudományos dolgozat, amelyet önállóan vagy munkatársaival, diákjaival közösen írt és közölt. Ugyanakkor társszerzôje a két Romániában megjelent legteljesebb közegészségtan könyvnek. Közremûködését 1990-ben a Román Akadémia Victor Babes díjával jutalmazták, egész tevékenységét pedig 1992-ben a Román Orvosi Akadémia rendes tagságával. Hallgatói számára 12 kurzust írt elméleti és gyakorlati ismeretekrôl. Az 1959-ben Kolozsváron közölt táplálkozástani jegyzetével romániai viszonylatban e tudományág alapjait teremtette meg. Egyetemi tanárként 250 hallgató államvizsga dolgozatát irányította, és az utódok nevelése is fontos szempont volt számára. Az ifjúság oktatásában végzett kitartó munkájáért 2003-ban Budapesten dr. Genersich Antal- díjjal tüntették ki.

Születésnapja alkalmából életérôl, pályájáról kérdeztük.

- 1924. július 14-én születtem Brassóban. Édesapám mozdonyvezetô volt. Ez az egyik oka annak, hogy egész életemet a pontosság határozta meg.

A középiskolát a brassói Római Katolikus Fôgimnáziumban végeztem magyar nyelven, s 1943-ban a Saguna líceumban érettségiztem románul. Amit megkönnyített, hogy már gyermekkoromban játék közben megtanultam a román és a német nyelvet is. Mivel Dél-Erdélyben maradtunk, 1943-ban a Nagyszebenbe menekített Ferdinánd Egyetem orvosi karára felvételiztem, ahova a több száz fiatal közül hárman jutottunk be magyar anyanyelvûek. Az egyetemmel együtt Kolozsvárra kerültem, ahol a harmadik évet kezdtem el, majd átiratkoztam a magyar egyetemre, amely 1946-ban Marosvásárhelyre költözött.

Negyedéves koromtól már fizetéses gyakornok voltam a Bôrgyó-gyászati Klinikán, majd ötödéven a bakteriológia- közegészségtan katedrán, hatodéven pedig már mint tanársegéd dolgoztam a Bakteriológia- Közegészségtan Tanszéken.

- Miért választotta a közegészségtant, mi vonzotta erre a szakterületre?

- Az anyagcsere érdekelt, a táplálkozással akartam foglalkozni, ami az élet alapját képezi.

1950-ben, amikor a táplálkozástan önálló tantárggyá vált, megbízást kaptam az elôadások megtartására és e diszciplína vezetésére. 1954-tôl mint adjunktus, 1971-tôl elôadótanárként, 1976-tól nyugdíjazásomig pedig mint egyetemi tanár dolgoztam a Közegészségtan Katedrán, amelyet 1973-tól vezettem.

- 1991-ben nyugdíjazták olyan professzor kollégákkal együtt, akik még nem töltötték be a hetven évet….

- Minket akaratunk ellenére, idônap elôtt küldtek nyugdíjba. A következô öt évben óraadó tanárként dolgoztam 1996-ig, s a katedrán ma is mindennapos vagyok.

- A felfele ívelô egyetemi karrier mellett, a tudományos dolgozatok tanúsága szerint rendkívül változatos, sokszínû munkát végzett. Mibôl is állt ez a gyakorló orvosi tevékenység?

- A laboratóriumi kutatáshoz e tantárgy keretében hozzátartozik a terepmunka is. Amikor például a nyárádszeredai mintajáráshoz tartozó települések ivóvizeit vizsgáltuk, 5212 kút és a csorgók vizét elemeztük. Egészségügyi felügyelôként a volt Maros Magyar Autonóm Tartomány, fôleg Csík rajon fürdôtelepeinek elbírálását végeztem. A csíkszentimrei büdös fürdô tanulmányozásával, amihez a terepezés is hozzátartozik, ma is foglalkozom. A néptáplálkozás terén a székely és a csángó lakosság táplálkozási szokásairól készítettünk átfogó felmérést munkatársaimmal, hallgatóimmal együtt. Dolgoztam iskolaorvosként félnormával, és több éven át tanulmányoztuk országos méretû felmérés keretében az iskoláskorú gyermekek fejlôdését városon és falun. Voltam orvos a városi mentôszolgálatnál, dolgoztam a tartományi egészségügyi felügyelôségen, valamint az Országos Közegészségügyi Intézetnél, amelynek laboratóriumai közösek voltak a Közegészségtan Katedra laborjaival. Közös volt a kísérleti állatistálló is, amelyet magam szerveztem meg, s ami lehetôvé tette az állatokon (nyúl, egér, patkány, tengeri malac, béka) való folyamatos kísérletezést.

- A romániai egyetemi központokban végzett tudományos munka, tapasztalatcsere mellett sokfele járt Európában...

- Megfordultam Moszkva, Leningrád, Varsó, Krakkó, Szófia, Budapest közegészségtani kutatóintézeteiben, élelmiszertani kutató laboratóriumaiban, 1969-ben német akadémiai ösztöndíjjal három hónapot nyugat- németországi kutatóintézetekben töltöttem, tartottam elôadást a prágai egyetemen, és a római Kongresszusi Központban. Pályám során kétszer is volt alkalmam, hogy végleg külföldön maradjak, de mindig úgy éreztem, hogy a szülôföldet nem szabad elhagyni.

- Tudományos dolgozatainak címébôl ítélve egyik fô kutatási területe a tímusz volt. Milyen következtetésekre jutott a csecsemômirigy vizsgálata nyomán?

- Jelentôs eredmény volt (amely az állatkísérletek során is igazolódott), hogy a tímuszban levô serkentô és gátló anyagokat szeparáltam. Ezt a kísérletet ugyanabban az idôben végezte el Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós is, akivel dolgozataink különlenyomatát rendszeresen kicseréltük, és aki személyesen címzett levelet is küldött nekem. Ezt az Erdélyben egyedi példányt ma is nagy szeretettel ôrzöm.

- Több dolgozata született a népi táplálkozásról. Egészségesen táplálkozik-e a vidéki ember?

- Az ôslakosság körében sajnos az a szokás uralkodik, hogy ami nagyobb mennyiségben terem, és amelyik élelemhez könnyebben hozzájutunk, abból esznek a legtöbbet. Általában a zsíros étrend jellemzô, a falun élô embereknél mindennapos a szalonnaevés, ami fokozott zsírbevitelt jelent, s hozzájárul az ér falán képzôdô plaque-ok kialakulásához, és egy egész sor betegséget válthat ki.

- Ma annyi új elmélet jelenik meg a táplálkozás terén, s egyre többen válnak a vegetáriánus étrend követôivé, ami a gyerekek körében is terjed. Mint e terület szakértôje, hogyan vélekedik errôl a tendenciáról?

- A vegyes táplálkozás híve vagyok. Az étel üzemanyag, s mint ismeretes, a belekben a tápanyag fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra bomlik. A fehérjékben levô aminosavakat használja fel a szervezet az építésre. Azt, hogy mit hova épít, az endokrin rendszer szabályozza. Az állati fehérjék tartalmazzák a legfontosabb esszenciális aminosavakat. Ezek a növényi sejtekben is jelen vannak, csak más arányban. Az emberi szervezet megszokta, hogy mindenevô, a növényi és állati fehérjékbôl is fel tudja használni az esszenciális aminosavakat.

Ennek ellenére elismerem, hogy vannak esetek, amikor szükséges a vegetáriánus diétás étrend.

Az embernek az állati és növényi élelmiszerek mellett az ásványi anyagokra is szüksége van.

Az anyagcsere tökéletes mûködéséhez pedig a vitaminokra is. A zöldségeket nem kell agyonfôzni, a gyümölcs a vitaminok mellett vizet és ballasztanyagot is jelent a szervezetnek.

- Vannak olyan táplálkozással foglalkozó elméletek, amelyek szerint az ember számára egészségtelen és szükségtelen a tej fogyasztása. A Csontbarát étrend címû magyar és román nyelven megjelent népszerû könyvecskéjében, amely 71 ételreceptet is tartalmaz, a tejfogyasztás fontosságát hangsúlyozza a csontritkulás megelôzése érdekében.

- A tej értékét nem szabad lebecsülnünk. Az ember és az emlôs állatok élete a tejjel kezdôdik. Az anyatejnél értékesebb táplálékot a csecsemônek nem adhatunk. A népvándorlás korában a csecsemôk két- három éves korban is kaptak anyatejet. A késôbbiekben a tej önmagában nem elégíti ki a szervezet kalóriaigényeit, de mindvégig táplálkozásunk fontos összetevôje marad.

- Mint a táplálkozástan kiváló szakértôje, sikerült-e maradéktalanul betartani a helyes táplálkozás alapelveit? És a család tagjaival sikerült-e betartatni azokat?

- Nagyrészt igen.

- Mi a Bedô tanár úr kedvenc étele, amibôl a legtöbbet és a legszívesebben fogyaszt?

- A töltött káposzta, de most már diétásan elkészítve.

- Szokott-e fôzni?

- Tudok fôzni, de sajnos az enyéim már nem engednek közel a fôzôkályhához.

- Mi a véleménye a marosvásárhelyi ivóvízrôl, ami a megyénken áthaladó folyók vizével, és azok szennyezettségi fokának megállapításával együtt szintén a közegészségtan katedrán folyó kutatás tárgyát képezte?

- Az ivóvíz elemzése folyamatosan történt, és elmondhatom, hogy a városi víztôl fertôzô betegséget senki sem kapott. Rosszabb a minôsége nagy esôzések után, és ha javítják a vezetékeket, akkor bekerülhet a salakanyag, ami azonban a víz színérôl is megállapítható.

- Ezek szerint az sem igaz, hogy a marosvásárhelyi víztôl lambliával, azaz epeféreggel lehet fertôzôdni, amely meggyôzôdés annyira beépült a köztudatba, hogy a város lakóinak zöme kitartóan csak ásványvizet fogyaszt?

- Soha nem láttam kimutatva az ivóvízbôl a Giardia lamblia jelenlétét, viszont a köztisztaság és az egyéni higiéné hiánya miatt gyakran fordul elô a fertôzés.

- A professzor úr mit szokott inni?

- Teát, áfonya-, menta-, szeder-, hecserlilevél keverékébôl.

- Szó volt arról, hogy ma is mindennap bejár az egyetemre. Mivel foglalkozik?

- A mitokondriumok irodalmát tanulmányozom. Nem a sejten múlik az emberi élet, hanem ezeken a parányi organellumokon, amelyek valamennyi élô növényi és állati sejt citoplazmájában jelen vannak. Számuk (pár száztól több ezerig) a sejt, a szerv energiaigényességétôl függ. Az élettevékenység fenntartásához szükséges nélkülözhetetlen energiaforrást ezek a mikromnyi méretû organellumok jelentik, amelyekben forgó gépezetszerû részecskék mûködnek. Emberi elmével szinte felfoghatatlan csodavilág ez, amely ha eszembe jut, órákig tudok gondolkodni rajta.

A legnagyobb görög orvos, Hippokratész (i. e. kb. 460-377) is szerkesztett már gerincbetegei gyógyítására speciális tornapadot (scamnum Hyppocratis). Cornelius Africanus Scipio római hadvezér (i. e. 236-183) halott anyától császármetszéssel jött a világra. A halott anyán történô császármetszést már Róma második királya, Numa Pompilius rendeletben írta elô i. e. 715-ben. Az emlôrák családi elôfordulásáról már az i. e. 100-ból származó római írásokban is olvashatunk. Az asztmát ismerték az ókorban is, és az 1600-as évek végén már csaknem ugyanúgy írták le az orvosi tankönyvek, ahogyan ma. A klitoriszt (csikló) - orvosi szempontból - 1559-ben fedezte fel az itáliai Renaldus Columbus. Honfitársa, Galileo Galilei agyából pattan ki a hômérô ötlete, bár a lázmérô használata Sanctorio Sanctorius padovai orvos nevéhez fûzôdik. Az ô érdeme a percutan tracheostomia (légcsôsipoly-készítés bôrön át) elsô leírása is, míg az elsô modern közlemény e tárgyban évszázadokat várat magára: Sheldentôl származik 1957-bôl. Az akupunktúrát jezsuita szerzetesek honosították meg Európában a XVII. században. Akkor (pontosan 1610. április 21-én) hajtották végre Wittembergben az elsô orvosilag hiteles császármetszést élô terhesen. A halotton történô császármetszés elrendelésének legkorábbi magyarországi adata (III. Ferdinánd császár és király Praxis criminalisa) 1656-ból való.

A terhesség középsô szakaszában átélt hosszabb idôn át fennálló stresszes állapot valószínûsíti, hogy a születendô baba élete késôbbi szakaszában nyughatatlan, ideges természetû gyermekké fejlôdik - állapították meg belga kutatók. A vizsgálatok adatai szerint azoknak a nôknek az utódai között, akik terhességük 12. és 22. hetében folyamatos stresszt éltek át, az átlagnál jóval több volt a hiperaktív, összpontosításra képtelen gyermek - írta a Child Development címû folyóirat július-augusztusi száma a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem munkatársa, Bea Van den Bergh és kutató csoportja eredményeit idézve.

A terhesség késôbbi idôszakában átélt stresszállapotok viszont - a jelek szerint - nem befolyásolják a születendô gyermek késôbbi pszichés fejlôdését. Bea Van den Bergh szerint csupán a folyamatosan fennálló stressz okoz a késôbbiekben problémát a gyermek számára, attól senkinek sem kell tartania, hogy néhány percen át tartó ijedtségek károsítják a gyermeket. Az átélt stressz mennyiségének csökkentése érdekében azonban - a kismamáknak meg kell tanulniuk lazítani, hogy enyhíteni tudják az óhatatlanul bekövetkezô feszültségek magzatukra gyakorolt káros hatásait.

Tragikus baleset történt tegnap 12.30-kor a Marosvécs és Felfalu közötti megyei úton. Az MS 4423-as ideiglenes rendszámmal közlekedô kombi Audi A6-os személygépkocsit vezetô 52 éves Gheorghe Mihail marosvásárhelyi vállalkozó letért az úttestrôl, nekicsapódott egy fának. Olyan erôs volt az ütközés, hogy a gépkocsi teljesen tönkrement, a gépkocsivezetôt a jármû lefejezte. Az elsô számtábla a fa tetején állt meg, míg az elsô jobb oldali kerék 100 méterre gurult a gépkocsitól. A sebességmutató tûje 140 km/h- nál állt meg, de a rendôrök feltételezik, hogy a sofôr sokkal gyorsabban hajtott. Annak ellenére, hogy a becsapódás elôtt - a jól kivehetô nyomok szerint - a jármû mintegy 70-100 méterrel letért az úttestrôl, nem találtak féknyomokat, így feltételezik, hogy a tulajdonos rosszul lett, s ez okozta a balesetet. A vállalkozó helyszínre érkezett alkalmazottai elmondták, a palotailvai fafeldolgozó üzemébôl igyekezett haza, ahol bankba ment volna, hiszen nála volt mintegy 6000 euró. A pénzt ottlétünkkor nem találták meg, bár átkutattak minden feltételezhetô tárolóhelyet. A baleset okát csak a törvényszéki orvostani vizsgálat után állapíthatják meg. A helyszínelô rendôrök lapunknak elmondták: nem volt szemtanúja a tragédiának, mi több, semmilyen zavaró tényezôt nem feltételeznek, hiszen az idôjárási és útviszonyok kiválóak voltak, a baleset helyszínén pedig az út is egyenes. A továbbiakban az ügyet a szászrégeni közlekedési rendôrség vizsgálja.

Úgy tûnik, hogy sikeresen vészelte át a piacgazdaságra való áttérést a szászrégeni volt IPM Sport, majd 1989 után az Alpina Rt. sportcipôket gyártó cég. A nagyvállalatot 1998-ban privatizálta a holland Stylmex Group BV konszern, miután olasz, angol és más vállalkozók is próbálkoztak gazdasági helyzete fellendítésével. Jelenleg a cég mintegy 90 %-ban külföldre, s csak 10%-ban dolgozik a hazai piacra.

A vállalat szakemberei nem titkolják, az tette vonzóvá a szászrégeni Alpina Rt.-t a külföldi beruházók elôtt, hogy viszonylag olcsón tudták a részvényeket átvenni, s ami szintén elônyös, hogy olcsóbb a munkaerô. A privatizálás után átszervezés történt, a több mint 2000 alkalmazottból 1753 maradt. Ugyanakkor a holland tulajdonos 25 - 30 ezer eurót fordít a gyár mûszaki felújítására, új gépek vásárlására, telepítésére. A felújítás mellett a cég munkaerô-képzéssel is foglalkozik. Van egy mûhelycsarnok, ahova havonta új munkásokat vesznek fel és tanítanak a cipôkészítés mesterségére. Az egy havi képzés után az inasok vizsgáznak, majd háromra ideiglenesen alkalmazzák ôket, s ha itt is megállják a helyüket, akkor állandó munkahelyük lesz az Alpina Rt.-ben. Ezenkívül külön képzésben részesítik a minôségi ellenôröket, hiszen áruik meg kell feleljenek az EU-s követelményeknek, a nyugati piacnak.

- Nagyon fontos, hogy jól képzett szakembereink legyenek, hiszen csakis megfelelô árban eladott, de kiváló minôségû termékkel tudunk betörni és megmaradni a piacon. A cipôgyártás amúgy is nagyon sok tényezôtôl függ, hiszen az évszaknak, ízléseknek, divatnak kell megfelelni. Mindezek fokozott figyelmet igényelnek a tervezôtôl, az eladási osztályon levôktôl, de még az egyes részleteket összeállító munkástól is - mondja Mariana Florean, az eladási osztály vezetôje, aki a továbbiakban kifejtette: Olyan állandó klienseik vannak, mint az ismert Puma, vagy a Viking cégek, de gyártmányaik nagy részét a Stylmex Group BV üzlethálózatán keresztül értékesítik, s adnak el terméket a Timex vagy a Leonardo cégeknek is. Állandó partnereik vannak Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról, Németországból (a Deichmann cég), vagy akár Görögországból is. 2003- ban összesen 1,5 millió pár cipôt értékesítettek.

- A piac mozgását elemezve megállapíthatjuk, hogy növekedett a hazai vásárlóerô, hiszen egyre több megrendelést kapunk belföldrôl is - mondja az osztályvezetô. - A romániai vásároló is igyekszik ízlésben, minôségben a külföldi divatot követni. Ha valamilyen új modell megjelenik az EU-s piacon, az egy hónap múlva már nálunk is megvásárolható. Van saját tervezôosztályunk, ahol mindig igyekeznek lépést tartani a követelményekkel, így mi is ajánlunk saját termékeket a piacra.

A nyersanyagok 80%-át külföldrôl hozzák, a kellékeket rendelik meg csak hazai gyártóktól, így is garantált a minôség. Ilyen feltételek között a tavaly 521 milliárd lej volt az üzleti forgalom. Hogy ez mennyiben tükrözôdik az alkalmazottak javadalmazásában, azt nem sikerült megtudni. Souca Dana, a személyzeti osztály vezetôje elmondta, folyamatban vannak a vezetôség és a szakszervezet közötti tárgyalások a kollektív munkaszerzôdésrôl, így nem hozhat nyilvánosságra ilyen adatokat. Tény viszont, hogy a bejáratnál levô automata pénztárgépnél hosszú sor volt, s úgy tûnt, senki sem elégedetlenkedett.

Emeletes ház a hajdani Fürsztelepen. Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határában. Udvarra nézô magas fala, tornáca csupa virág: pelargónia, színes muskátlik, illatos viola, dús szirmú dáliák. Se szeri, se száma a cserépnek.

- Elképzelni sem tudom az életemet virág nélkül. Hónapról hónapra, mi ahogy következik, nyílnak nálam is - bizonygatja s mosolyog is hozzá Annus, mármint Dikuj Anna. Akár itthon is árusíthatná - jegyzem meg önkéntelenül, s mert hallatán értetlenül néz, sietve teszem hozzá: Azért mondom, mert, mint hallom, 40 éve állandó árusa a "novemberhéti" piacnak.

- Úgy igen! De ha jól összeszámlálom, még annál is több, hogy piacozok. Kezdetben Körtvélyfájáról jártam be "leánkakoromban", úgy tizennégy éves formán, nagyanyámmal. Kis átalvetôvel, gyalog. Árultunk aztán a nagypiacon, onnan a néptanács mögé kerültünk, jártam oda is, ahol most a vasudvar van. Pityókát vittünk Régenbe, Szentiványra, Besztercére, Hodákra. Úgy jutottunk végre ide, a November 7 negyedbe a ’70-es években, miután leköltöztünk.

Rengeteg majorságunk volt, így vittem tojást is, nem csak csirkét, tyúkot, aztán búzát, kukoricát és egyebeket. Akárcsak ma is.

- Ennyi idô alatt kialakulhatott a vásárlóköre is.

- Vannak is kuncsaftjaim. Épp a tegnap üzente valaki: mondják meg Annus néninek - mert így szólít - , hogy paradicsomról s minden egyébrôl gondoskodjon. Volt úgy is, hogy valami miatt nem tudtam kimenni. Jöttek haza, s vitték el, mert mindent tisztességesen megcsinálok. Paprikáról káposztával savanyúságnak vagy karácsonyra két nagy kád káposztáról és sok egyébrôl szoktam gondoskodni télire. Édesanyám mindenre megtanított.

- Sok a nehéz ember, a válogatós vásárló?

- Tudom, hogy mennek a dolgok. Már itthonról úgy indulok, hogy mindenre és mindenkire gondolok. Viszek nagy pityókát, viszek apróbbat is. Ennek azt mondjuk, hogy nyugdíjas pityóka! Elôfordult az is hogy: jaj, Annus néni! Hiányzik kétezer lejem... - Hagyja, lelkem! Megkapom - mondom ilyenkor.

- S ha mégsem?

- A jó Isten annyival többet ad nekem jövôben. A szegénységrôl nem szabad megfeledkezni. Vásárlóval pórul nem jártam. Pedig 68 esztendôs vagyok.

- Mihez kezdhetett, mivel foglalkozott volna kert, virág, piac nélkül Annuska? Azzal együtt, hogy mára már unokái, sôt - mint nem kis büszkeséggel "elejtette" imént, háromhetes a dédunoka is.

- Örvendünk is nekik erôsen az öreggel. Egyébbe?! Hát nem kezdhettem volna. A családban mindenki ezt csinálta. Mert becsültük a földet. Amit örököltünk. Apáink izzadtak, kínlódtak, hogy nekünk legyen. Szakad meg a szívem érte.

Hát ha a jó Isten megsegít, menjünk - mondtam valamelyik este az öregemnek - ha már itt a gyönyörû saláta, paradicsom, tárkony eltéve, reszelt torma, sok szép virág...

Egészséget hát, és jó piacolást Annuskának továbbra is!

Július 9-én Miskolcon nemzetközi üzletember- találkozón vettek részt az RMGE küldöttei.

A miskolci Népkerti Vigadó éttermében került sor a XIII. Nemzetközi Üzletember-találkozóra, amelyre a Romániai Magyar Egyesületet is meghívták. A meghívó nem volt véletlen, alig egy hónappal azelôtt Szerencsen az RMGE sikeresen állított ki erdélyi népmûvé