Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Mit gondolhat magában Michael Guest amerikai nagykövet azok után, hogy a kormánya által a romániai egészségügybeli korrupció felszámolására felajánlott négyszázezer dollárt a hazai szaktárca vezetôje elpackázta? Kettôt: vagy azt, hogy a minisztériumban inkompetens személyek ügyködnek az adófizetô polgárok pénzén, vagy pedig, hogy a kormánypártnak nem érdeke elvégezni a tisztogatást az egészségügyben. Személy szerint az utóbbira tippelek.

A történet arról szól, hogy az amerikai nagykövet kilenc hónappal ezelôtt a fent említett összeget felajánlotta az egészségügyi szaktárcának azzal a feltétellel, hogy a rendszerbeli korrupció felszámolására fordítják. Ovidiu Brânzan tárcavezetô akkor úgy gondolta, hogy ezt a pénzt inkább a hazai pszichiátriai klinikák felújítására fordítják, és elrendelte, hogy a tárca államtitkára és egy külügyi tanácsos dolgozzon ki egy olyan tervet, amellyel meggyôznék az amerikai felet, hogy hasznosabban is elkölthetô a pénz, mint a korrupció elleni küzdelemben. A miniszter azt hihette, hogy a hazai "mindent el lehet rendezni egy kis ügyeskedéssel" gyakorlatnak megfelelôen, telehinti porral Michael Guest szemét, aki beleegyezik abba, hogy a négyszázezer amerikai dollárból korszerûsödjenek az amúgy tényleg embertelen körülmények közt mûködô elmegyógyintézetek. (Az építkezési cégek máris dörzsölhették a markukat a zsíros szerzôdésekre várva.) Ellentmondásos az is, hogy míg a nagykövet négy-, Brânzan miniszter háromszázezer dollárról beszél. Hova lett a százezer? - ez még tisztázásra vár.

A vádak kölcsönösek: Guest szerint a tárcavezetô számtalanszor visszutasította telefonhívásait, leveleire sem válaszolt, Brânzan elsô reakciója pedig az volt, hogy kétségbe vonta magának a pénznek a létezését is, mondván, hogy "meg kell vizsgálni, valóban megvolt-e a szóban forgó összeg, és kinek a hibája, hogy elvesztették". A miniszter a késôbbiekben önmagának ellentmondva kifejtette: még márciusban rájött, hogy az amerikai fél által kijelölt május 24-i határidôt nem tudják betartani, így aztán ültek tovább ölbe tett kézzel.

A napokban kirobbant botrány kapcsán csak annyit mondhatunk: ismét elszúrtuk! De természetesen ezúttal is megkerülnek a bûnbakok. A szaktárca és önmaga imázsának védelmében a miniszter menesztette Iulian Popescu államtitkárt és Ioan Sbârna külügyi tanácsost, akiket a "kommunikációs zavarok" miatt tett felelôssé.

Egy biztos: a kemény kezûnek beharangozott Brânzan miniszternek nem volt mersze belenyúlni a darázsfészekbe: sem a gyógyszermaffia közé csapni, sem az egészségügyi intézmények felújítását végzô építkezési cégek körmére nézni, sôt, az anyag-, az orvosi felszerelések beszerzésére kiírt versenytárgyalások esetében sem következtek be látványos javulások. Csak azt felejtik el folyton- folyvást az illetékesek, hogy nem elég nyilatkozati szinten harcolni a korrupció ellen, tenni is kellene már valamit!

A 13A jelzésû, Balavásár és Szováta közötti országút javítását szorgalmazó Kerekes Károly parlamenti képviselô naponta átiratban kéri Miron Mitrea minisztertôl a munkálatok megkezdését. A képviselô átiratában hivatkozik Szovátafürdô nemzetközi hírnevére, arra, hogy a település igen népszerû a turisták körében, ám a rossz út miatt nehezen megközelíthetô és naponta tájékoztatja Miron Mitreát a helyzet alakulásáról. Kerekes Károly kitartása eddig annyi eredménnyel járt, hogy a Környezetvédelmi Felügyelôség mára behívatta székhelyére az érintett községek polgármestereit az útjavítással kapcsolatos környezetvédelmi engedély kibocsátása végett.

Az RMDSZ vezetôit fogadta Iliescu államfô

A gyengébb önkormányzatok pénzbeli támogatását, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását, a törvényhozás munkájának felgyorsítását szorgalmazták Ion Iliescu elnöknél a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetôi, amikor kedden este Bukarestben, a Cotroceni- palotában fogadta ôket az államfô.

Ion Iliescu elnök a helyhatósági választások utáni politikai konzultáció-sorozatot kezdeményezett a parlamenti pártokkal. Ennek keretében kedd este fogadta az RMDSZ küldöttségét, amelyet Markó Béla szövetségi elnök vezetett.

Az államfôvel folytatott megbeszélés után Markó az MTI-nek elmondta: az RMDSZ három témát vetett fel Iliescunál, s valamennyi szorosan összefügg Románia uniós csatlakozási folyamatának felgyorsításával, illetôleg az ôszi parlamenti választások elôkészítésével.

Azzal kapcsolatban, hogy az államfô szorgalmazta a helyhatósági munka folyamatosságát, az RMDSZ javasolta a gyengébb helyzetû önkormányzatok támogatását. A magyar szervezet azt javasolta, hogy költségvetési pénzekbôl hozzanak létre olyan támogatási alapot, amelybôl a szegényebb önkormányzatokat segíteni lehet az EU- pályázataikhoz szükséges önrész biztosításában.

Markó rámutatott: ezúttal is felvetették az államfônek a romániai gazdasági fejlesztési régiók átszervezését, mert az RMDSZ továbbra sem ért egyet ezek kialakításának területi ismérveivel.

A romániai magyar politikai vezetôk az államfônél is szorgalmazták a törvényhozási munka felgyorsítását: egyrészt a készülô általános választási törvény megalkotásának mielôbbi befejezését, hogy az ôszi választásokon induló politikai pártok és szervezetek idejében megismerhessék részvételük jogi feltételeit, másrészt a módosított alkotmány valamennyi új elôírásainak alkalmazásához szükséges jogszabályok mielôbbi elfogadását. Ezért az RMDSZ indítványozta a parlament augusztusi rendkívüli ülésszakának összehívását - közölte Markó.

A helyhatósági választások után a kormányzó Szociáldemokrata Pártban (PSD) elôállt helyzetrôl az RMDSZ-elnök az államfônek kifejtette: a PSD-ben túlzott választási elvárások miatt keletkeztek problémák. Valójában csak az történt, hogy a választások után kiegyensúlyozottabbá vált a belpolitikai helyzet - mondta Markó, majd hangoztatta: az RMDSZ meg van elégedve a PSD-vel fennálló megállapodással, s a maga részérôl teljes mértékben tiszteletben tartja azt.

Szombaton elsô alkalommal szerveztek falutalálkozót Marosjárában. Az egynapos rendezvény ideje alatt a helybeli iskolában berendezett falumúzeumot látogathatták meg az érdeklôdôk.

- Valamikor mûködött a településen falumúzeum, s ezt a hagyományt szeretnénk újraéleszteni - nyilatkozta a múzeum kezdeményezôje, Szabó Mária-Magdolna. Nagy Zoltán igazgató 1962-ben rendezte be a múzeumot a Vízy László-kúrián. Ez a ház mára már nem létezik, a kommunizmus utolsó éveiben dúló épületbontás "áldozatává vált". Akárcsak Sükösd Mihály lelkész háza. "A terv a falvak összetömörítése volt, hogy a járaiak Gernyeszegre költözzenek" - mondják a gyökereiket nem hagyó emberek. A néhány évig mûködô falumúzeumban érmék, cserépkannák és - korsók, cséphadaró és egyéb munkaeszközök kaptak helyet.

A szombati falumúzeum azonban felülmúlta elôdjét. Az ízlésesen berendezett teremben a legrégebbi tárgy a Miriszlay család tulajdonát képezô, 1848-ból származó virágos váza volt. "Idôskorúságát" tekintve ezt követi az 1856-ban készült süteményestányér. Miriszlay Anna 1893-beli menyasszonyi ruhája, kombinéja, vállkendôje mellett Miriszlay Éva 1930-ból származó elsô báli ruháját lehetett megtekinteni, míg a konfirmálóruháját a falunapok alkalmával az egyik kislány öltötte magára. Irsayné Györfi Ilona 1900-ban varrt 12 személyes fehér abroszát terítették az ugyancsak korabeli asztalra. A padokat és ablakokat díszítô varrottas párnák és írásos függönyök "alig" 30-40 évesek. Ugyanezen években szôtték azokat a kosztümöket, amelyekben a járai asszonyok és lányok jártak, s amelyek elmondásuk szerint "jó meleget tartottak telente".

Külön helyet foglal el a szövôszék (1890), fonógép (1906), fateknô (1910), kenderéhelôk, csôrelôk, motolla, korsók, kannák, asztalos- szerszámok, gyalu.

- Állandó jellegûvé szeretnénk tenni a falu sajátosságait és népmûvészeti értékeit felsorakoztató falumúzeumot. Férjem dédszüleinek házát 1890-ben építették, ezt szándékszunk feljavítani, s itt múzeumot nyitni. Hiszen csak úgy lehet egy nemzetnek jövôje, ha közben tisztelettel adózunk múltunknak és jelenünknek - összegzett Szabó Mária-Magdolna.

Vissza kell szerezni a fogyasztók bizalmát

Az utóbbi hónapokban többször is felvetôdött a marosvásárhelyi hôenergia- ellátás európai szintû megoldásának szükségessége. Mint tudjuk, régóta folynak a tárgyalások a bécsi Energiekonfort céggel, amely elôször az Egyesülés negyedet, majd az egész várost ellátná hôenergiával. A hôszolgáltató rendszer haszonbérbe adása azonban több problémát is felvet, ezért fontos, hogy minél több szakember véleményét kikérjék ebben a problémában. Tegnap városunk vendége volt George Gambut, aki 35 évig volt az igazgatója a lyoni hôszolgáltató vállalatnak, és nagy tapasztalattal rendelkezik a hôellátó rendszerek megtervezésében is.

Doru Opriscan városi tanácsos elmondta, hogy az elkövetkezô idôszakban számítanak a francia szakember tanácsaira, aki ismeri a koncesszionálás nyomán származó elônyöket és a "gyenge pontokat" egyaránt. Kifejtette, hogy feltétlenül javítani kell a szolgáltatások minôségét, ugyanis a fogyasztók az utóbbi tizenöt évben elvesztették bizalmukat a szolgáltatók és a helyi adminisztráció iránt. Fontos, hogy segítségül hívjunk egy olyan partnert, aki meg tud felelni a követelményeknek, és az Energomurt is erôs lábakra helyezi. Ha sikerrel járnak a tárgyalások, a koncesszió 25 évre szólna, a minimális befektetés pedig becslések szerint elérné a 16 millió eurót.

George Gambut szerint a bécsi Energiekonfort céggel való együttmûködés minden bizonnyal jó választás, hiszen Ausztria hôszolgáltatás szempontjából az elsô helyen van Európában, így a cég embereinek szakmai tudása és hozzáállása egyaránt garanciát jelenthet. Nehezményezte azonban, hogy Romániában hiányoznak a törvények, amelyek pontosan elôírnák a szolgáltató és a fogyasztó közötti viszonyt. Említette, hogy Franciaországban (és a legtöbb európai államban) senki nem válhat le önkényesen a hálózatról (például egy tömbház esetén), ahogy azt nálunk ezrek megtették már, különösen veszélyesnek tartva az egyéni hôközpontok beszerelését. Kifejtette: a kogeneráláson alapuló rendszereké (amelyek villamos és hôenergiát szolgáltatnak) a jövô, és ezt az utat érdemes járni. "Meggyôzôdésem - mondotta -, hogy évek múltán mindenki rájön, ez a leghatékonyabb megoldás." Mint mondotta, a fogyasztók az egységesített rendszerben magas szintû szolgáltatásokat kapnak majd alacsonyabb áron.

Újabb bûnvádi eljárás indul Csibi István ellen, egy személy megkínzása miatt.

Dan Petru, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság fôügyésze elmondta, az ügyiratot várhatóan a jövô héten adják át a bíróságnak, Csibi ellen pedig valószínûleg negyedszer is elôzetes letartóztatási parancsot kérnek.

"Ez az az ügyirat, amely teljességében tükrözi Csibi István személyiségét" - nyilatkozta a Mediafaxnak Dan Petru. Hozzátette, a bûnvizsgálati dokumentációt már ismertették a vádlottal, de a procedúrát meg kell ismételni, mivel a sértett fél tanúvallomást kíván tenni.

"Csibi István semmit nem tudott felhozni védelmében" - mondta a fôügyész. Elmondta, az üzletember saját kezûleg kínzott meg egy férfit.

Az ügyészek szerint Csibi egy oszlophoz kötözte a férfit, szétzúzta ujjait, eltemette, majd szabadon engedte.

"Úgy vélem, sikerként könyvelhetjük el, hogy az Országos Rendôrparancsnokság segítségével Olaszországból elhoztuk az áldozatot, aki az elszenvedett sokk ellenére vállalta, hogy beszámol a történtekrôl" - mondta Dan Petru. A fôügyész közölte, pszichiátriai szakvizsgálatot kér Csibi esetében.

Anyanyelvünk

Leggyakrabban valami készülôben levô munkára alkalmazzuk ezt a szólást, és azt fejezzük ki vele, hogy nem lesz abból semmi, nem fog az sikerülni. Állító alakban nem használatos ez a kifejezés, kérdô mondatban azonban néha elôfordul. Móra Ferenc egyik regényében például, ahol két fiatalnak összeboronálásán fáradoznak, így kap hangot ez a kétely, hogy sikerül-e összeházasítani ôket: "lesz-e ezekbôl prédikációs halott". A Prédikációs halott helyett az ország némely vidékén énekes halottat is mondtak.

A szólás az egyházi életbôl származik. Megértéséhez tudni kell, hogy régebben másképp temették a szegény és másképp a módosabb embert. A falu legszegényebbjeinek a temetésén csak ima hangzott el. Akinek a családja nagyobb stólát tudott fizetni, azaz több pénzt adott a temetésért az egyháznak, annak búcsúztató is járt, amit rendszerint a kántor mondott, kínrímekben búcsúztatta az elhunytat mindennemû hozzátartozóitól, s arra törekedve, hogy a szem nem maradjon szárazon. A falu leggazdagabbjainak temetésén prédikációt mondott a pap, sôt énekes diákokat is hívtak, mintegy a temetési pompával is mutatva, hogy nem akárki volt az elköltözött. Az ilyen halottakat hívták prédikációs vagy énekes halottnak. Minthogy a fényes temetés alkalmával bôven jutott papnak, kántornak és az énekkar tagjainak is, prédikációs halottnak lenni nagy becsületet jelentett az egyháziak szemében.

A szólás valószínûleg a régi falusi egyházi iskolákban született. Ott mondhatták elôször a kántortanítók azoknak a gyerekeknek, akiknek nem nagy jövôt jósoltak, hogy nem lesz belôlük prédikációs halott. Késôbb azután tréfás átvitellel tárgyakra, dolgokra vonatkoztatva is kezdték használni ezt a kifejezést, s ebben az átvitt értelemben szólás lett belôle.

Az európai integráció a kormány felelôssége, ám a Demokrata Párt (DP) önkormányzati képviselôi támogatni fognak minden, az integrációt szolgáló lépést, jelentette ki szerdán Adrian Videanu, a DP alelnöke, válaszképpen Ion Iliescu keddi nyilatkozatára.

"Az integráció a kormány felelôssége, ugyanakkor megnyugtatjuk és biztosítjuk Ion Iliescu elnököt, hogy helyi önkormányzati képviselôink megteszik kötelességüket és támogatni fognak minden, integrációt célzó erôfeszítést" - fogalmazott Videanu.

A demokrata alelnök azt javasolta az államfônek, hogy "ne aggódjon", és megjegyezte, Iliescu "egyre idegesebb". "Ôszig nagyon ideges lesz" - tette hozzá.

Az elnöki hivatal keddi közleménye szerint az NLP és a DP nem támogatja Románia EU-csatlakozással kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek teljesítését azáltal, hogy megtagadták a részvételt az államfô és a parlamenti pártok konzultációján.

"A két párt téved, ha azt hiszi, hogy a polgároktól kapott mandátumuk megköveteli, hogy szembeszegüljenek az államfôvel és a többi romániai politikai erôvel. Mandátumuk fontos politikai felelôsséget jelent, amelyet ez a két párt nem vállal" - áll a közleményben.

Catherine Day, az Európai Bizottság környezetvédelmi igazgatóságának vezetôje szerdán találkozott egy ukrán külügyminisztériumi küldöttséggel, amely részt vesz a Dunamenti Együttmûködési Folyamat Bukarestben zajló konferenciáján. A megbeszélés témája a Duna-delta ukrán részén épülô Bistroe-csatorna kérdése volt.

A találkozó után Catherine Day kijelentette, az Európai Bizottság nem foglal állást a duna-deltai fejlesztések ellen, de szeretne megbizonyosodni arról, hogy a felesztés nem okoz környezeti károkat.

Az EB kérte a Bistroe-csatorna építési munkálatainak leállítását, amíg nem készül egy környezeti hatástanulmány, Day szerint Kijev megértette az európai testület álláspontját, és reméli, hogy mielôbb részletes információkat kap, amelyek lehetôvé teszi a tárgyalást a csatorna környezeti hatásairól.

Catherine Day további információkat kért a csatorna megépítésérôl, és kapott néhány dokumentumot, amelyet a következôkben áttanulmányoz.

Az ukrán vezetés hajlandónak mutatkozott további információkat adni az EB-nek, Leonyid Kucsma államfô pedig kedvezôen fogadta egy EB-szakértôkbôl álló delegáció térségbeli látogatásának javaslatát, tette hozzá Catherine Day.

A VMSZ küldöttsége Kostunicával tárgyalt

A vajdasági magyarok elleni kilengések megelôzésével és a súlyosabb atrocitások kivizsgálásával foglalkozó két bizottság megalakításáról született megállapodás a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetôi és Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök szerdai belgrádi megbeszélésén.

Az eszmecsere illeszkedik a szerb kormányfô által kezdeményezett tárgyalássorozatba, amelynek célja a vajdasági magyarok elleni kilengések okainak feltárása és a jelenség megfékezése. A VMSZ részérôl a megbeszélésen részt vett Kasza József pártelnök, Bunyik Zoltán alelnök, vajdasági oktatási miniszter és Korhecz Tamács tartományi kisebbségügyi miniszter.

A megbeszélés után Kasza emlékeztetett: július 9-én kemény hangú levélben reagált arra, hogy a szerb kormány passzívan viszonyul az egyre szaporodó magyarellenes megnyilvánulásokhoz. Ez adott apropót a szerdai megbeszélésnek.

"A párbeszéd elkezdôdött, és remélhetôleg eredménye is lesz. Csak az lenne elfogadható eredmény, ha megszûnnének a vajdasági magyarok elleni atrocitások. Semmilyen félmegoldást nem tudok elfogadni" - szögezte le Kasza.

A pártelnök szerint a miniszterelnök munkatársai részérôl voltak kísérletek a kérdés súlyának kisebbítésére, de - mint mondta - a VMSZ ezt nem engedi meg. "A jó szándékot vélem felfedezni a kormányfô kijelentéseiben és higgadt reagálásaiban, ellenben munkatársai megpróbálják elkendôzni a problémákat" - mondta Kasza. A pártelnök ugyanakkor nem kívánt részletekbe bocsátkozni, mondván: "nem visszafelé kell fordulni a problémák generálásával".

Megállapodás született arról, hogy a kormányzati képviselôk és a vajdasági magyarság képviselôi közösen fognak tevékenykedni a magyarellenes megnyilvánulások megfékezése érdekében. Két vegyes bizottság alakul: az egyik a megelôzô intézkedésekkel foglalkozik majd, a másik a legsúlyosabb atrocitások felülvizsgálatával és hátterének feltárásával. Magyar részrôl Korhecz Tamás foglalkozik majd behatóan a problémával.

Floridában 28 órás hajsza után lelôtték Bobót, a tigrist, miután a vadállat megszökött tulajdonosától, Steve Sipek színésztôl, aki valaha Tarzant alakította.

A hatéves, 360 kilós Bobót, "aki" egy bengáli és egy szibériai tigris keresztezôdésébôl született, egy erdôség szélén érte utol végzete. Az ôt keresô vadôrök egyike ugyanis rálôtt, mert fenyegetve érezte magát.

Steve Sipek West Palm Beachben lévô birtokán valóságos állatkertet tart, oroszlánokkal, pumával, fekete párduccal és egy másik tigrissel. Az ex-Tarzan kedvencének hétfôi szökése után maga is csatlakozott a nyugtató nyilakkal felszerelt vadôrök által szervezett hajtáshoz, nevén szólítva a vadállatot. Egy szomszéd csaléteknek saját disznaját ajánlotta fel, amelyet el is hozott a helyszínre, de eltanácsolták.

A nagymacska békés befogására tett kísérletek azonban hiábavalónak bizonyultak, amikor az erdô szélén, egy lakónegyed melletti úton feltûnt Bobo és megindult a vadôr felé. Steve Sipek, aki kölyökkora óta nevelte a tigrist, könnyekben tört ki, amikor megtudta, hogy kedvencét lelôtték.

A Palm Beach Post címû lap szerint azonban a tigris nem volt egészen feddhetetlen múltú: korábban megharapott egy asszonyt, aki a ketrecét festette. "Lehet mondani, hogy ez szelidített állat, de egy vadállatról ezt soha nem lehet teljes biztonsággal állítani" - magyarázta el a lapban Willie Pus, egy helyi természetvédelmi felelôs.

Egyébként Steve Sipke birtokának bejáratánál a következô felirat látható: "Aki illetéktelenül hatol be, azt felfalják". Erre a feladatra Bobo szomorú pusztulása után is maradt ott néhány vadállat.

Július elsô negyedében Budapesten háromnapos európai néppárti rendezvényre került sor. Hans- Gert Pöttering, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke meghívására részt vett Kelemen Kálmán és dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke, illetve politikai alelnöke is. A részletekrôl Kelemen Kálmán számolt be a Népújságnak.

Az elnök olyan jeles személyiségek felszólalását méltatta, mint Wilfried Martens, az EPP elnöke, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Valerie Gyscard d’Estain, az Európai Unió alkotmányát kidolgozó konvent elnöke, Antonio Constanzo fôtanácsos, vagy Hans-Gert Pöttering alelnök, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetôje. Ez utóbbi, Kelemen Kálmán szerint, szorosabb kapcsolatot óhajt kiépíteni a nemrég megválasztott magyarországi, elsôsorban kereszténydemokrata képviselôkkel, akiknek szerepet szánnak az elkövetkezendôkben.

Az újonnan megválasztott europarlamenti képviselôk felszólalásai közül az RMKDM elnöke figyelmet érdemlônek az olaszországi képviselô szavait nevezte, aki nehezményezte, hogy nem került be az európai alkotmányba a keresztény gyökerekre való hivatkozás.

A minden esti fogadásokon - mondta Kelemen Kálmán -, sikerült magánbeszélgetéseket folytatnia Wilfried Martenssel, akinek beszélt az itteni megosztási kísérletekrôl. Martens úgy gondolta, hogy ha nem sikerül az erdélyi magyarság egységét biztosítani, eredménytelenek lesznek az ôszi parlamenti választások. Az RMKDM elnöke szerint ezt a véleményt osztotta Hans-Gert Pöttering, és Habsburg Ottó is úgy vélte, nem jók azok a megosztási kísérletek, amelyek Erdélyben történnek a magyarság politikai képviseletében, és megoldást szorgalmazott.

- Elnök úr, ezeken a beszélgetéseken ön például nem vetette fel, hogy az erdélyi magyarság megosztásának zászlóvivôi éppen a Fidesz egyes politikusai, akik ide importálják az otthoni feszültséget?

- De igen, ezt magának Schmidt Pálnak is elmondtam, aki úgy értékelte, hogy megoldást kellene találni az esetleges választási vereség elkerülése érdekében. Ô maga nyitott a párbeszédre, mondta, az RMDSZ-szel és az RMKDM-mel is, de azt is hozzátette, hogy nem ô az egyetlen a Fideszben, aki befolyásos módon véleményt tudna kialakítani ebben a dologban. Én ezt is eredménynek tekintem.

Az RMKDM elnöke elmondta a továbbiakban, hogy a rendezvény harmadik napján jelen volt Borbély László képviselô, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke is. Ô Antonio Constanzóval beszélgetett, aki nem rejtette véka alá, hogy az erdélyi magyarság megosztásáért az RMDSZ-t is hibáztatja. Szerinte az utóbbi idôben olyan vélemény alakult ki Brüsszelben, és nemcsak a Fidesz jelentéseibôl, hogy az RMDSZ túlzásba vitte az együttmûködést a Szociáldemokrata Párttal. Azt ajánlotta, felül kellene vizsgálni az együttmûködés módozatait. Hangsúlyozta, hogy az RMKDM-nek fontos szerepe lesz az elkövetkezendôkben, illetve, hogy a jövôben sokkal szorosabbá kell tenni az együttmûködést az Európai Néppárttal, jelen kell lenni a bizottságok munkájában mind az RMDSZ-nek, mind a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. Nem zárkóztak el egy romániai látogatástól sem, amelyre szeptember- október folyamán kerítenének sort.

Július 4-10. között a tusnádfürdôi Univers Kempingben került megrendezésre A Kárpát- medencei ifjúság és az Európai Unió nevet viselô diákszeminárium, amelynek mentora dr. Vastagh Pál, aki jelenleg a Magyar Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának az elnöke. 1990-tôl országgyûlési képviselô, 1994-1998 között igazságügy- miniszter, 1999-tôl az Európai Jogakadémiának a tagja. Az Olt-parti üdülôvárosban a tábor létrehozásának körülményeirôl, a jövôbeli tervekrôl faggattuk a neves politikust.

- Sokakban felvetôdött a kérdés, hogy ez a rendezvény a Tusványosi Nyári Egyetem ellentábora lenne. Miért éppen Tusnádot választották a szeminárium színhelyéül?

- Azt mondhatnám, hogy a körülmények és az elôzmények hoztak ide. A körülmények alatt azt értem, hogy háromszáz fô elhelyezésének ideális körülményei biztosíthatók itt, a másik ok az, hogy Orosháza és Tusnádfürdô között létezik egy élô testvérvárosi kapcsolat. Ezt a tábort öt éve Magyarországon, Békés megyében folyamatosan megszerveztük. Tavaly, ittjártamkor felvetôdött a gondolat, miután erdélyi fiatalok voltak a mi táborunkban, hogy talán ezentúl itt is meg lehetne rendezni. A tábor összetételén lehet látni, hogy az ötlet nem volt rossz, hiszen a résztvevôk száma jóval több, mint háromszáz. A tematikáról sokan mondták azt, hogy túlságosan komoly, kemény, de ezt én nem bánom, mert a fiatalok sokoldalú információkat kaptak.

- Mennyire válik hagyományos helyszínné a tusnádfürdôi Univers Kemping?

- Én szeretném, ha itt gyökeret eresztene a tábor, hiszen ez a háttér segít bennünket abban, hogy a magyarországi és itteni fiatalok folyamatosan hírét vigyék a nívós együttlétnek. Nagyon sok neves elôadó, szakember érkezett Magyarországról is, akik évtizedek óta foglalkoznak ezekkel a témákkal. Megérdemlik a figyelmet, jó lenne, ha többen figyelnék és hallgatnák ôket. Érdektelenségre egyáltalán nem lehet panaszkodni. Itt komoly munka folyt, elôadások, délutánonként nyelvoktatás, pályázatíró tanfolyam.

- A mai fiatalok ön szerint mennyire fogékonyak az EU-s szellemben való nevelésre?

- Én nagy fogékonyságot tapasztaltam, hiszen ha nem így lenne, egy-két nekifutás után ez a tábor nem nôhetett volna sorozattá. Csak a reális érdeklôdésre számot tartó témák vonzanak embereket, vonzzák a fiatalokat. Nagyon sokan és egyre többen ismerik fel közülük, hogy a következô évtizedekre a legdöntôbb hatást ez gyakorolja. És nem mindegy, hogy arra a világra, ami itt is 2007 után beköszönt, mennyire készülnek fel, mennyire ismerik. Nagyon sokan vannak, akik eljutnak oda, hogy szakmai szinten is folytassák ezt az érdeklôdést. A tábornak vannak visszatérô vendégei, kialakult a törzsközönsége. Mindig igyekeztünk azokat az ügyeket, folyamatokat elôvenni, amelyek éppen az unió fejlôdésében dominánsak, így volt téma az alkotmányozás a mostani tábor kapcsán, a regionális politika, ennek az erdélyi vonatkozásai. És nem mindegy, hogy amikor 2007-ben Románia megkapja a kontingenst az EU szervezeteibe, apparátusaiba, lesz-e elegendô romániai magyar fiatal, akik el tudnak oda menni dolgozni. Tehát ez egy hallatlanul fontos kérdés, hogy abból a 800-900 fôbôl Románia hány helyet kap. Most az utolsó pillanatokat éljük, hogy ezt felismerjék, és tudatosan építsék a jövôt, hogy akiben van kellô nyelvi felkészültség, szakmai, politikai érdeklôdés, azokat tudatosan kell orientálni arra, hogy a felvételi vizsgán jól szerepeljenek. Ezek a vizsgabizottságok nem azt figyelik, hogy kinek mi az anyanyelve, hanem hogy mennyire felkészült, és ha jól megoldja a tesztet és szimpatikus a beszélgetés során, bekerül az apparátusba. Nem arról van szó, hogy elônyösebb helyzetbe kerülnek, hanem olyan kapcsolattartási lehetôséget és tájékozódási pontot jelenthetnek, amit itt lehet kamatoztatni.

Visszatérve a kérdésre, a tábor ideköltözik, ha sikerül megteremteni az alapokat, amik a mûködéshez kellenek. Nyilván, itt pályázati forrásokról van szó. Megpróbálunk olyan stabil hátteret teremteni, ami hosszú idôre biztosíték. Különben az európai együttmûködésnek ez az egyik legpreferáltabb formája, amikor egy tagállam, jelen esetben Magyarország, együttmûködik egy tagjelölt országgal, Romániával.

- Tehát, a tábor elérte célját?

- Az én meggyôzôdésem az, hogy igen, hiszen a fiatalok részt vesznek a foglalkozáson, a visszajelzések szerint szívesen jönnének jövôben is. Egy kérdôív segítségével próbáljuk az eddigi tapasztalatokat összegyûjteni, és figyelembe venni a következô évi program kialakításában. Olyan tanácsokat veszünk figyelembe, amelyek a tábor belsô struktúrájára, a szervezésre vonatkoznak. Olyan, úgymond technikai változtatásokra gondoltunk, mint például a délelôtti nagyelôadás idôpontja. A kilenc óra túl korai a tábor lakóinak az elhúzódó késô esti komoly programok és szórakozás miatt. Maga az alapszerkezet marad, az elôadások, szekciók, nyelvi képzés. Nagyon érdekes, hogy milyen sokan jelentkeztek a pályázatíró tanfolyamra. Én úgy hiszem, hogy bevált a belsô struktúrája a tábornak.

- A táborlakók többnyire erdélyi és anyaországi fiatalok. A jövôbeli tervek közt szerepel-e a többi határon túli magyarlakta vidékek ifjainak a bevonása?

- Vannak néhányan azért a Vajdaságból és Kárpátaljáról is. Egyelôre csak annyira futotta az erôbôl, hogy onnan csak néhány résztvevôt hívjunk, hogy elvigyék a tábor hírét. Ha lenne érdeklôdés, nyilván nagyobb számban is tudnánk fogadni majd ôket, de a tábor kapacitása, ami meghatározza a lehetôségeket, 300 fölé nem nagyon mehet.

- Hogy látja, mennyire reális Románia 2007-es európai uniós csatlakozása?

- Remélem, hogy az Európai Unió jól megfontolta azt, amikor 2007-et jelölte meg Románia és Bulgária csatlakozására. Én nem tartom elképzelhetônek, hogy 2007 után újabb bôvítések legyenek. Az ország részérôl megvan az elkötelezettség, nem hiszem, hogy ezt megváltoztatnák. Ami a felkészüléssel kapcsolatos Romániában, elsôsorban az adminisztratív kapacitások problémáját látom. Nem jogharmonizációs jellegû feladatról van szó, hogy meg kell alkotni egy jogszabályt, hanem ezek mögött mindig az a kérdés, hogy van-e alkalmas szervezet, amelyik ezt tudja érvényesíteni. Az uniós csatlakozás nyomán nincs az államszervezetnek olyan egysége, amely közvetve vagy közvetlenül ne kerülne hatása alá: az állategészségügyi szolgálattól a rendvédelmi szervekig, az igazságszolgáltatástól a számvevôszékig, a helyi közigazgatások, önkormányzatok. Ez az a pont, amiben valamennyi újonnan csatlakozó országnak még nagyon sok tennivalója van.

- Szakterülete az igazságügy. Ön szerint Románia ezen a téren milyen helyzetben van, a magyarországi tapasztalatok alapján milyen változtatásokra lenne szükség a csatlakozás elôtt?

- Én azt hallottam, hogy a romániai igazságügyi szolgáltatás, bírósági szervezet túlságosan lassan mûködik, és magának a bírói szervezetnek a függetlensége több garanciát igényelne. Mi Magyarországon egy nagyon konzekvens igazságügyi reformot hajtottunk végre, 1997-ben kezdtük el. Akkor én voltam az igazságügyi tárca vezetôje, tizenkét törvényt dolgoztunk ki, beleértve olyan kódexeket, mint a büntetô eljárásnak egy teljesen új szemléletû kódexe, létrehoztuk a négyszintû igazságszolgáltatási szervezetet, tehát egy regionális bírósági szintet. Kialakítottuk az országos igazságszolgáltatási tanácsot, ami az jelenti, hogy ma már Magyarországon a végrehajtó hatalomnak semmifajta személyi szervezeti igazgatási jogosítványa nincsen a bíróságokkal kapcsolatban, a bíróságok autonóm igazgatási fóruma az országos igazságszolgáltatási tanács, nem az igazságügy-miniszter. Ez a folyamat megszakadt a Fidesz-kormány alatt, és 2002-ben újból neki kellett indulni. Veszítettünk négy évet, de most már eljutottunk oda, hogy ennek a reformnak az elsô eredményeit láthatjuk.

Európa tanácsi jelentés készül a Romániában tervezett verespataki aranybánya lehetséges környezeti hatásairól - tájékoztatta kedden a sajtót Edward O’Hara jelentéstevô, aki az ET parlamenti közgyûlése kulturális örökség bizottságának egy másik tagjával együtt az Erdélyi Érchegység településén vizsgálódott.

Az európai képviselôk Fehér megyei tisztségviselôkkel, a ciános technológiájú beruházást ellenzô, illetve támogató civil szervezetek tagjaival folytattak eszmecserét. Román hírforrások arról számoltak be, hogy az egyházak képviselôivel is találkoztak. Az MTI bukaresti irodájának információi szerint ezt a hírt az erdélyi magyar történelmi egyházak cáfolták. Sem a környéken szolgáló református lelkészt, sem a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget nem értesítették az ET- küldöttség érkezésérôl. Ezeknek az egyházaknak az álláspontja változatlan, hiszen a tervezett felszíni aranykitermelés nemcsak a környezet szennyezésének, hanem történelmi ereklyék elpusztításának veszélyével is jár - fejtették ki sajtótudósítók érdeklôdésére az erdélyi magyar egyházi elöljárók.

A külszíni fejtést ellenzô Alburnus Maior helyi szervezet elnöke, Eugen David az európai képviselôkkel folytatott tárgyalás után megismételte: meg akarják védeni Verespatak község kulturális örökségét, a római kori tárnákat és épületeiket, templomaikat és temetôiket. Mint elmondta, a két faluból álló Verespatak 983 családjából eddig összesen mintegy 350-en költöztek el, néhányan még nem döntöttek, de több száz család biztosan helyben marad. Alapvetô jog, hogy amíg akár egyetlen ember is van, aki nem akar elmenni innen, nem lehet megvalósítani a tervet, vagyis megnyitni az óriásbányát, bármilyen engedélyt kapna is a kanadai-román vegyesvállalat - hangoztatta a helyi környezetvédelmi szervezet vezetôje. Az Európa Tanács küldöttsége még Bukarestben is tájékozódik, két-három hét múlva pedig elkészíti jelentését, amelyet a parlamenti közgyûlés elé terjeszt.

Július 13-án a körzeti elnökök tanácsa értékelô gyûlést tartott, annak az újságcikknek a kapcsán, ami 2004. június 9-én jelent meg a Népújságban.

Nem replika ez, csak pontosítás, a körzetek reakciója, állítjuk mi, körzeti elnökök, ugyanis kötelességünknek tartjuk mindenkor és minden körülmények között a tagság, a magyarság véleményét, óhaját az RMDSZ- fórumokon a különbözô vezetô testületek felé tolmácsolni, teljesen objektív módon.

A kampány aktív részesei voltunk mint körzeti elnökök, de nem mint városi szervezet. Igen, kimondtuk a véleményünket, de nem romboló, hanem építô szándékkal.

Nem vagyunk ellendrukkerek, mint ahogyan megbízott tisztségviselôk sem, választott képviselôi vagyunk a város RMDSZ-tagságának, a véleményünk ezáltal közvélemény és nem egyéni szimpátia vagy antipátia.

A marosvásárhelyi körzeti elnökök konzultatív tanácsa

A közelmúltban már jelzett újszerû kezdeményezés megvalósulásáról számolt be szerda délben a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen Kovács Levente, a magyar tagozat tanszékvezetô professzora: az intézet oktatói, fôleg a fiatal tanárok mûvészi kísérletezô munkájának eredményeként megszületett a Stúdió Színház mûhelyének elsô produkciója. A kortárs német drámairodalom egyik kiemelkedô képviselôje, Roland Schimmelpfennig színmûve, Az arab éjszaka házibemutatója július 18-án, vasárnap este 8 órakor lesz a Stúdió színpadán Szabó Máté, magyarországi vendégrendezô megjelenítésében. A nagyközönség ôsztôl, a tanév kezdetétôl tekintheti meg sorozatban a darabot.

A kezdeményezés egyik értelmi szerzôjeként megszólaló Kovács Levente elmondta, többes célt követtek. A mûhelymunkával, amelynek gyümölcse évadonként legalább egy hasonló produkció kell hogy legyen, hozzá szeretnének járulni az egyetem színészpedagógusainak és a pályakezdô színészeknek a továbbképzéséhez. Az oktatóutánpótlást is szorgalmazni akarják. És az sem elhanyagolható szempont, hogy a kisfizetésû fiatalok is némi többletjövedelemhez juthatnak az elôadások révén. A mostani premiert például anyagilag a Nemzeti Kulturális Alapprogram igazgatósága és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Az is szándékuk, hogy állandóbbá tegyék együttmûködésüket az ígéretes fiatal rendezôkkel. Szabó Máté a budapesti Színház- és Filmmûvészeti Fôiskola idei végzettje, tavaly már dolgozott Marosvásárhelyen, a sikeres Lila ákác elôadást rendezte. A napokban ott volt a mikházi csûrszínházi eseményeken is, Mezôcsávásra is meghívták, ide szeretnék csalogatni, hiszen jelenlétével nyerne Vásárhely színházi élete.

A rendezô a drámáról beszélt elsôsorban. Bonyolult, többszintû cselekménye van, mondandója összetett, többsíkú, nehéz megtalálni hozzá a kulcsot, mégis sokfelé játsszák, Budapesten két színházban is színre vitték, nálunk Nagyváradon adták elô románul. Öt egyenrangú szereplôje van, ebben az elôadásban, melynek díszlet- és jelmeztervezôje László Balizs Ildikó, rendezôasszisztens pedig a IV. éves teatrológus, Nagy B. Sándor, a játszó személyek Györffy András, Tompa Klára, Nagy Dorottya, Sebestyén Aba és Zayzon Zsolt. Szabó Máté úgy érzi, hogy a színészek megkedvelték a feladatukat, közösen keresték a megoldásokat, és Az arab éjszakában, amelyet a rendezô olyannak tart, mint egy zenemûvet, a kvintett színesen, harmonikusan szólaltatja meg a partitúrát.

A vasárnapi elôbemutató sok dologra fényt derít, ôszig még csiszolhatják a produkciót, mondotta. Jó indulást tehát a mûhelynek, amely egyelôre még keresi a végleges nevét. Éltetôi minden névadó ötletet szívesen fogadnak.

Csütörtöki kimenô

Hónapok óta folyik már a vitatkozás, hogy a kettôs állampolgárság elônyei avagy akadályai a fontosabbak-e. Melyik is esik súlyosabban a latba. Ahhoz nem fér kétség, hogy az egyes állampolgárságnál jobb a kettôs, a kettôsnél is kívánatosabb a hármas vagy négyes. Világpolgárnak lenni, sok pénzzel a zsebünkben és bombabiztos, kipróbált bankban fekvô betéttel, állampapírokkal (több állam több papírjaival) a hátunk mögött, szóval gazdagon mindenütt jó, de legjobb sehol sem, hiszen ha az egyik helyen büdös, ég a lábunk alatt a talaj, benne vagyunk a slamasztikában, vagy befürödtünk egy rossz befektetéssel, a másik helyen még minden jóvátehetô, ott még lehet patyolattiszta lapunk. Ha bele nem pök levesünkbe, fôétkünkbe, habos tortánkba az Interpol, a bûnüldözés globalizációja.

Persze egyszerûbben is el lehet képzelni. Mondjuk, valaki itt egy szakiskolában nyammog a tanulással, románból egy szót sem csípett fel 15-16 éve alatt, holott itt él születése óta, igaz, egy színmagyar faluban (ahol csak a rendôr, a távolsági buszkalauz, a postamester és a tévék több mint fele nem beszél, nem feliratozik magyarul), és mert bukásra áll, a szülôk eldöntik, jöjjön csak a kettôs állampolgárság, mert akkor a gyerek majd Kiskúnmajsán fog érettségizni, ott tanulja ki a szakmát, amivel majd hazajön…, ámbátor nem lesz gárgyult, s inkább odamarad szegény erdélyi (mostoha)testvérnek. (A következmények további ismertetésétôl eltekintek.) Aztán ugyancsak a többes állampolgársággal a tarsolyában dr. prof. ing. Sznobék elküldik a gyerekeket az óvodától az egyetemig külföldre, hogy idehaza már csak dúsgazdag befektetôként jelenjenek meg szökôévente eccer-kéccer. Így maradnak munka nélkül a tanárok és tanuló nélkül a kiküzdött nemzetiségi-anyanyelvi- felekezeti iskolák. (Bár még reménykedhetünk a magyar nyelv világnyelvi, boldogulást elôsegítô jövendô eurós státusában, és akkor fönnmaradnak, mint a szász-sváb iskolák Erdélyben és a Bánságban, ahol csak a szászok és a svábok hiányoznak a tanterembôl és a tanáriból. Másutt mindenütt ott vannak a Lappföldtôl Lopföldig.)

Mondják, hogy a kettôs állampolgárság birtokában nem kellene arról ábrándoznunk, hogy mi is szavazati jogot kapunk, mert… Ez a kijelentés viszont nagyfokú idealizmusra vall. Hiszen e régi/eredeti egyes állampolgárságot nyújtó (a születéstôl a jogvesztésig) országban, ahol az ember jól-rosszul, tisztábban látja a politikai erôviszonyokat, még itt sem megy el az ember fia- lánya a 18. életéve után a szavazóhelyiségbe, nem gyakorolja állampolgári jogát. Akkor minek tenné egy olyan közegben, ahol semmi sem ismerôs, csak a nyelv, és az, hogy hogyan babrálnak ki veled a magyarul beszélô hatóságok, törvények, rendeletek, hogyan szûnik meg a magyar-magyar összetartás, hogy magányosodsz el vagy gyûlsz gettóba más hasonló erdélyiekkel együtt, és építesz ki magadnak akaratlanul kisebbségi státust. Szigetet, zsombékot a tenger hazában.

S mert író is vagyok, nekem az fáj, hogy kik elmennek, azok többé nem fognak erdélyi írókat, maiakat, most élôket olvasni. Magyar könyveink maradnak gazdátlanul. A hazalátogatók drága albumokat és olcsó nosztalgiákat vesznek Erdélyben. A többi itt is, ott is mérhetetlenül idegen és távoli lesz. Mint egy idegen bolygó pora.

A francia nemzeti ünnep alkalmából Raul Weiss fordító a La Parisienne pékséggel közösen annak épületében francia antikváriumot nyitott. Az ötletet, mint elmondták, az adta, hogy Franciaország számos kocsmájában, bárjában, cukrászdájában a tulajdonosok nem csak a vendégek szomjának oltására, hanem azok mûvelésére is gondolnak. Az irodalmi kávéházak mintájára nyílt a mini használtkönyv-kereskedés, ahol a nagy francia írók, Hugo, Flaubert, Zola, Verne regényei mellett néhány gyermekirodalmi könyv is megvásárolható, köztük La Fontaine fabulái.

Mens sana in corpore sano mottóval mindenki, aki az ízlésének megfelelô könyvet kiválasztotta, vásárláskor egy croissantot is kap. Az akció augusztus elsejéig tart. A könyvek ára 40.000-150.000 lej között mozog.

Július 18-án, vasárnap a délelôtti istentiszteletet követôen bensôséges ünnepségen emléktáblát avatnak a helybeli református templom falán.

A márványtáblával a község egykori lelkésze, Bertalan József emléke elôtt tiszteleg, aki nehéz idôkben, 1938. és 1974. között, 36 esztendôn keresztül szolgálta hûséggel és nagy megtartó erôvel a bogáti református gyülekezetet. A megemlékezést egy évforduló teszi idôszerûvé: Bertalan József, aki nyolc évig esperesként is teljes odaadással végezte nemes hivatását, száz évvel ezelôtt született.

2002. december 20-án és 2003. január 17-én megírtuk, hogy az egyetemi évek szolgálati idônek számítanak, és alapul szolgálnak a nyugdíj- kiigazításhoz. Azt is megírtuk, hogy a megyei nyugdíjpénztár az ilyen jellegû kéréseket elutasítja, és a nyugdíj- kiigazításra csak bírósági ítélet alapján hajlandó. E közlést perek sokasága követte, amit a nyugdíjasok, hála a Maros Megyei Ítélôtábla helyes törvényértelmezésének, minden esetben megnyertek, amit az ítélôtáblai végleges és visszavonhatatlan végzés alapján a megyei nyugdíjhivatal elismert, elfogadott és elvégezte a kért nyugdíj-kiigazítást, beszámítva szolgálati idônek azokat az éveket is, amelyeket a nyugdíjas nappali tagozaton végzett, ezt sikeresen befejezte, vagyis államvizsgázott. A bírói ítélet mellett a kérelmezô kellett mellékelje az egyetemi igazolást a fentiekrôl és egy nyugdíjszelvényt. Mivel az ítélôtáblák joggyakorlata nem volt egységes, nem mindenütt adtak igazat a nyugdíjasnak. Az egységes törvényértelmezés érdekében szükségessé vált a probléma megoldása törvényhozási úton. Ez megtörtént, mert a Hivatalos Közlöny 574. számában 2004. június 29-én közzétették a 276-os számú törvényt, amely egy új cikkelyt iktat be a nyugdíjtörvénybe. Ez kimondja, hogy kérésre a 2001. április 1-je elôtt nyugdíjazottak esetében is szolgálati idônek számít a rendes egyetemi tanulmányok ideje, a törvény által megszabott feltételek között. E kiegészítés a nyugdíjtörvény 38. cikkelye elsô bekezdésének kiegészítése a 276-os számú törvény rendelkezése szerint. Tehát ezután nem szükséges perelni, de be kell szerezni az egyetemi igazolást, amit a nyugdíjszelvénnyel egy kérés alapján az illetékes nyugdíjhivatalhoz kell eljuttatni, aminek alapján megtörténik a nyugdíj-kiegészítés, a nyugdíjjárulék kiszámítása, a hozzájárulás megállapítása az egyetemi évek hozzáadásával.

Tudomásom szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ezt ingyenesen adja ki, míg a Babes-Bolyai Egyetem ezért 8 eurónak lejben megfelelô díjat kér.

Kérés alapján az igazolás az egyetemtôl postai úton is beszerezhetô.

Mellau György

A leggyakoribb mondat, amit egy gyerek hall, valószínûleg valami tilalommal kapcsolatos. "Ne mássz fel oda! Nem szabad....!" A madridi mezôgazdasági és élelmezési kutatás és technológia országos intézetének kutatói, Laureano Castro és Miguel Angel Toro szerint az ilyen mondatok, vagy a nyelv kifejlôdése elôtti formái lehettek az emberi fejlôdés kulcsai. Ezek tehették lehetôvé ôseinknek, hogy kultúrát halmozzanak fel, anélkül, hogy keserves, hibákkal teli folyamatban mindenki magának kellett volna a dolgokat megtapasztalnia.

A kutatók elméletüket a Proceeding of The National Academy Of Sciences címû amerikai szaklapban tették közzé. Bár a tudósok egy része ezt a bizonyos kulcsot az ember utánzási képességében véli megtalálni, Castro és Toro nem hiszik, hogy ez elégséges lenne. "A gyerekek nemcsak úgy tanulnak, hogy lemásolják, amit szüleiktôl látnak, hanem úgy is, hogy a szülôk megmondják nekik, mit kell és fôleg mit nem kell tenniük. Emiatt nem kell mindent maguknak megtapasztalniuk" - magyarázta a madridi El País címû lapnak Castro.

A kutató szerint az utódok nevelésének képessége biológiai fejlôdés eredménye. "E fejlôdés következtében létrejött egy agyi modul, mértékegység, amelynek alapján ôseink morális kategóriákat tudtak felállítani és értékelni tudták, melyek a helyes és helytelen magatartásformák. Ez a mértékegység tette lehetôvé számukra, hogy az értékeket átadják gyerekeiknek és azok elfogadják ezeket az értékeket" - tette hozzá. Az emberi fejlôdést kutatók között a legelterjedtebb vélemény, hogy a nagy ugrás, amely átváltoztatta a több százezer évig merev, változatlan kultúrájú Homo Erectust a kulturális újító Homo Sapiensszé, a beszéd volt. Castro nem így gondolja. Véleménye szerint a fejlôdésben az új a gyerekek nevelésének képessége volt. "A nyelv csupán ennek következménye, mivel abból a szükségbôl eredt, hogy nevelni kell a gyerekeket, át kellett adni nekik információkat arról, hogy mit nem szabad tenniük egy olyan kulturális környezetben, amelyben ez az információ egyre bonyolultabb lett. És ugyanez a nevelési képesség az értékek átadására az emberi erkölcs gyökere lett."

Lehet, hogy az emberi nyelv elsô szava a "nem" volt? "Lehet, hogy igen" - vallja a spanyol tudós. "Nem kell feltétlenül szót használni a neveléshez. A csimpánzok mozdulattal is ki tudják fejezni, ha valami nem tetszik nekik. Ôk azonban ezt a nemtetszést nem tudják átadni kölykeiknek. Az embernél a lényeg nem a szó, hanem a jó és a rossz elvont koncepciójának megléte és az akarat ennek átadására. A csimpánzokat tanulmányozó kutatók tanúsíthatják, hogy a felnôtt egyedek a legtökéletesebb közönnyel nézik, ha kölykeik valami veszedelmeset mûvelnek" - mondta Laureano Castro.

Itt a nyaralási és strandszezon csúcspontja, a napsugárzás veszélyérôl, a napozás káros hatásairól szóló hírek és figyelmeztetések sokakat elriasztottak, vagy legalábbis elbizonytalanítottak, nem kevesen vannak azonban, akik a veszélyre továbbra is fittyet hányva órákat fekszenek a tûzô napon.

Kevesen gondolnak bele abba, hogy a nap 15 perc alatt annyi energiát sugároz a Földre, mint amennyit az emberiség - bármely formában - egy teljes év alatt elfogyaszt. Egy kéthetes földközi-tengeri üdülés során az átlag nyaraló bôrét annyi napfény éri, mint amennyi Nagy-Britanniában egy egész év alatt.

A veszélyeket némiképp számszerûsítve pedig érdemes tudni, hogy a rettegett bôrrák évente ötvenezer embert támad meg Nagy- Britanniában, és két százalékuk még abban az évben belehal a betegségbe.

Ausztráliában viszont, ahol a déli félteke fölött a legnagyobb az ózonlyuk kiterjedése, az összlakosságnak a fele (!) megkapja élete folyamán a betegséget.

Kétségtelen, hogy a napfény, és hozzá hasonlóan a mesterséges ultraibolya sugárzás a bôrrák kialakulásának elsôdleges, és - elkerülhetô - okozója. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a mind népszerûbb napágyak ugyanolyan veszélyt jelentenek, mint a természetes napfényben történô napozás, mivel a napágy által kibocsátott sugarak a napfényhez hasonlóan a bôr mélyrétegeibe hatolnak.

A túlzásba vitt napozás a szemnek is árt, hozzájárulhat a szürkehályog kialakulásához. A túlzott napozás nyomán keletkezô bôrégés megzavarja a fehér vérsejtek mûködését, és genetikai károsodásokat is okozhat.

Szakértôk felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ultraibolya sugarak a csontok, az izmok, illetve az immunrendszer mûködése szempontjából fontos D-vitamin legfôbb forrásai.

A legújabb kutatások szerint a D-vitamin csökkentheti bizonyos rákfajták - köztük a mellrák és a prosztatarák - kialakulásának kockázatát, és képes akadályozni a rákos daganatok terjedését. A napfény hozzájárul a jó közérzethez is, azzal, hogy stimulálja az agyban a hangulatunkat befolyásoló, triptaminoknak nevezett hormont termelô tobozmirigy mûködését.

Aki mindezt megfontolva a napbarnította szín mellett dönt, jól teszi, ha betart néhány fontos alapszabályt.

Elsô napozáskor nem szabad 15-ösnél alacsonyabb fényvédô faktorú napozószert használni, és eleinte 15-30 percnél tovább ne tartózkodjunk a napon. Az idôtartamot alkalmanként 5-10 perccel emelhetjük. Az utcán érdemes a karokat és lábakat takaró ruhanemût viselni, elkerülendô, hogy a bôrt a szükségesnél, illetve szándékoltnál hosszabb ideig érjék a napsugarak. Aki óvni akarja a látását, helyes, ha UVA-UVB védelmet nyújtó napszemüveget visel. Hat hónaposnál fiatalabb csecsemôt semmilyen mértékben nem szabad közvetlen napsugárzásnak kitenni. Fontos havonta ellenôrizni a szemölcsök és anyajegyek állapotát, és bármilyen változást azonnal meg kell mutatni az orvosnak.

2006. december 31-ig nyújthatják be kárpótlási igényeiket az 1940. szeptember 6 - 1945. március 6. között etnikai alapon meghurcolt személyek - tájékoztatott tegnap Kerekes Károly parlamenti képviselô. Mint elmondta, az 1999. évi 105-ös kormányrendelet értelmében a fent említett idôszakban etnikai alapon meghurcolt személyek 2003. december 31-ig kérhették jogaik megállapítását. Az idei, július 13-i 635-ös számú román nyelvû Hivatalos Közlönyben megjelent 323-as számú törvény 2006. december 31-ig hosszabbította meg a kérések benyújtási határidejét. Kerekes Károly a törvény újdonságáról is beszámolt: a megyei nyugdíjpénztárak kötelesek véleményezést kérni a kisebbségi érdekvédelmi szervezetektôl (a lakhely szerinti RMDSZ- körzetektôl) a kérvényezô személyekrôl. Ez az véleményezés azért szükséges, hogy bizonyítható legyen: az érintettet valóban etnikai alapon hurcolták el. A véleményezés módja még nincs tisztázva.

A meleg nyári idôszakban egyre többen barangolnak a természetben, mások a szállodák, villák, nyaralók komfortos szobáiban pihenik ki az év fáradalmait. A Maros Megyei Horea Tûzoltócsoport számos tûzmegelôzési ellenôrzést végzett, melyek során elsôsorban azt tartották szem elôtt, hogy a turisztikai egységekben milyen mértékben tartják tiszteletben a vonatkozó elôírásokat és szabályokat.

A szerencsétlenségek elkerülése érdekében a magán- és jogi személyeknek a következô tûzmegelôzési szabályokat kell betartaniuk: a cégek csakis tûzmegelôzési engedéllyel rendelkezô helyiségekben fejthetik ki tevékenységüket; hagyják szabadon a személyek kimenekítésére szolgáló kijáratokat; a vészkijáratokat villanyjelzésekkel lássák el, esetenként irányítótáblákat is szereljenek fel; engedélyezett személyzet ellenôrizze a villanyárammal mûködô, a melegítôberendezéseket, valamint a villámhárító és a földelés állapotát; idôközönként ellenôrizzék, hogy a tûzvészt jelzô riasztóberendezések mûködôképesek-e; az épületeket lássák el tûzoltókészülékekkel, hogy a tûzoltók érkezéséig megfékezhessék a lángok továbbterjedését; idôszakosan tartsanak elméleti és gyakorlati tûzvédelmi felkészítôket; biztosítsák a hozzáférést a természetes és mesterséges vízforrásokhoz, hogy szerencsétlenség esetén onnan szivattyúzhassanak az alakulatok.

(nagy a.)

Ebben az idôszakban a molytetû (Trialeurodes vaporarium) okozhat károkat azokon a parcellákon, amelyeken a gazdálkodók vinetát, paprikát, uborkát, tökféleségeket, paszulyt, paradicsomot, krumplit, különbözô virágokat stb. termesztenek. A kártevôk a növények leveleinek belsô részén jelennek meg, és elszívják a sejtek nedveit. Következésképpen a levelek elsárgulnak, ez megakadályozza a növények fejlôdését, miközben a levelek belsô, illetve külsô felszínén szaprofiták - korhadéklakó gombák - jelennek meg, amelyek károsan befolyásolják a növények fotoszintézisét, légzését. Veszélyes kártevô, mert nem csupán üveg-, és fóliaházakban van jelen, hanem a szabad területeken is, terjesztve a növények vírusos betegségeit.

A molytetû elleni védekezés során legkevesebb három kezelésre van szükség 2-3 napos szünetekkel, a következô hatékony vegyszerek egyikével: ACTARA 25 WG - 02%, MOSPILAN 20 SP - 0,04%, ORTHENE 75 WS - 0,1%, SHERPA 25 SC - 0,02%, CONFIDOR 20 SL - 0,075%. A Confidor 20 SL hatékonysága széles körû, a molytetûk mellett pusztítja a kártevô lepkék lárváit, a különbözô tripszeket.

A kártevôk elleni védekezésben bevált módszer az optikai csapdák felállítása. Ezek sárga színû mûanyag lemezek, amelyek felületére ragasztót lehet kenni. A sárga szín vonzza a molytetveket és más levéltetveket, rászállva a kártevôk odaragadnak. A lemezeket a kultúrák magasságában ajánlatos elhelyezni, közöttük három méter távolságra.

Mivel ebben az idôszakban a pókok is károkat okozhatnak, a felsorolt rovarölô szerekhez atkaölô szerek is adagolhatók: MITAC 20 EC - 0,3%, DEMITAN 20 SC - 0,05%, NEORON 50 EC - 0,08%, BYE-BYE 20 EC - 0,2%, SANMITE 20 WP - 0,75%.

A munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi szabályok elôírásainak betartása mindenki számára kötelezô!

Ioan Ungurusan, a Megyei Növényvédelmi Központ igazgatója

…a Turbinaárok és a vasúti töltés között, a régi Kádárok berke nevû részen, ahol a negyed legimpozánsabb, magas tetôs, tornyos, szecessziós épülete, a régi városi közüzem látható. A fôépületet Kós Károly terve szerint építették 1913-ban, mely négy fiatornyos zömök tornyával messzirôl felhívja magára a figyelmet. Hasonló stílusban építették a melléképületeket, munkacsarnokokat és a szolgálati lakásokat, Váradi Árpád és Bustya Lajos építômesterek kivitelezésében.

1912-ben Radó Sándor tervei alapján építették fel a gázgyár csarnokait, ahova a villamos centrálé generátorait helyezték el. A csarnok mellett épült fel a nagyméretû gáztároló vastartálya, melynek felhalmozott üzemanyaga biztosította 1930-ig a generátorok meghajtását, a villamos energia elôállítását. (A gáztároló tartályt a II. világháború után bontották le.)

1910-ben elkészült a Turbinatelep (a vízi erômû), mely a gázgyárral, késôbb a cukorgyárral a város fô villamosáram-termelôje lett.

1944-ben a visszavonuló német csapatok a villanytelepeket felrobbantották, de sikerült Soós József polgármester közrejátszásával két nagy teljesítményû dízelmotort megszerezni a körtvélyfáji építôteleprôl, amit vasúti kocsikon emberi erôvel leszállítottak a közüzembe. Páll Márton fôgépész irányításával az egyik csarnokban felszerelték és üzembe állították a gépeket s így a cukorgyárral együtt biztosították a város villamos energiával való ellátását.

1949 és 1951 között újjáépítették a Turbinatelepet is, mely a Resicán gyártott Kaplan típusú turbinával besegített az egyre növekvô energiaigény kielégítésébe, de a végsô megoldást az országos áramszolgáltatásba való bekapcsolódás biztosította.

A közüzem udvarán parkoltak hosszú idôn át a városi közszállítást biztosító autóbuszok, taxik, de itt székelt a helyipar építési és szerelési részlege is. Jelenleg az épületben az Aquaserv vállalat mûködik, mely elsôsorban a város ivóvíz-ellátásáért és a csatornahálózat jó mûködéséért felel. 1997. június 28-án, a Marosvásárhelyi Napok alkalmával román és magyar nyelvû bronztáblát helyeztek el a közüzem falára, majd 2001. június 29-én az üzem udvarán felállították a Gyarmathy János és Kiss Levente által készített szobrot Kós Károly (1885-1971) emlékére.

Fodor Sándor (S.)

Szeptember 2-ától lép életbe az a jogszabály, amely az európai normák szerint lehetôvé teszi, hogy a jelenlegi egészségbiztosítási rendszer mellett magántôkével mûködô biztosítási rendszerek jöjjenek létre Romániában is. A június 4-én közölt 212-es számú törvény alapján a kiegészítô jellegû magánbiztosítási rendszert választhatják mindazok, akik tudnak és akarnak áldozni arra, hogy magasabb színvonalú, jobb minôségû kezelésben részesüljenek. Az alapszolgáltatásokat továbbra is a jelenlegi rendszer látja el, a kiegészítô szolgáltatásokat a magánbiztosítók nyújthatják. Ezek a pótlólagos szolgáltatások nagyobb kényelmet, vagy várakozás esetén gyorsabb hozzáférhetôséget biztosítanak a különbözô orvosi kezelésekhez, beavatkozásokhoz.

A törvénybôl kiderül, hogy a magán egészségügyi biztosítással járó költségekbôl bizonyos feltételek mellett az állam is részt vállal. Az adófizetô polgár évi összjövedelmébôl 200 eurót írhat le magánbiztosítási díjként, s ezzel csökkentheti az adóköteles jövedelmét. A magán egészségbiztosítási társaságok létesíthetnek orvosi rendelôket, kórházakat, gyógyszertárakat, vagy egyéb egészségügyi ellátást végzô intézményeket. Magánbiztosítást minden Romániában élô, állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezô személy köthet, továbbá a munkaadó is alkalmazottai számára. Ezt a törvény által megszabott esetekben költségként el lehet számolni, ami az adóköteles jövedelmet csökkentheti.

A jogszabálynak az alkalmazási útmutatója még nem jelent meg. Ezt követôen lehet majd számítani a magántársaságok létrejöttére is.

Tegnap reggelig a fertôzô betegségek két klinikáján 22-en jelentkeztek a héten diagnosztizált trichinózis tüneteivel - tájékoztattak a Közegészségügyi Igazgatóságtól.

A fertôzött sertés húsát a marosvásárhelyi Gombóczi József (Domb utca 48. szám) adta el szomszédainak, 35 családnak, a meggyesfalvi negyedben. A két sertést, amelyek közül az egyik Trichinella spiralissal fertôzött volt, Szász Esztertôl (Dózsa György utca 128. szám alatti lakos) vásárolta. A két sertés húsát (egy 180 és egy 90 kilós) Gombóczi József a kötelezô állategészségügyi vizsgálat nélkül árulta - derül ki az Állategészségügyi Igazgatóság közleményébôl, amely szerint az ellenôrzés során már nem találtak húst sem az eladónál, sem a vevôknél. A fertôzött sertéshús értékesítôjét 30 millió lejjel büntették.

A Trichinella spiralis féreg okozta fertôzés lappangási idôszaka 2-7 nap. A betegség súlyossága a fertôzés erôsségétôl, az elárasztott szövetektôl, a gazdaszervezet immunrendszerének az állapotától függ. A letokolt lárvák a gyomorsav hatására szabadulnak ki, fejlôdnek és szaporodnak, majd a nyirok és vérerek útján jutnak el a szövetekbe. A trichinózis lefolyása lehet tünetmentes, enyhe, rövid ideig tartó panaszokkal kísért lázas állapot vagy súlyos, progresszív betegség, amely több szervrendszert érint. Tünetei a hasmenés, hasi görcsök, rossz közérzet. Kevésbé gyakori a hányinger. Az izmok elárasz-tásának szakasza az elsô hét végén kezdôdik és kb. hat hétig tart. A parazitákat tartalmazó izmokban gyulladásos reakció lép fel: láz, az izmok fájdalma, nyomásérzékenység és görcs jellemzô, a szem körül ödéma alakulhat ki. További tünetek lehetnek a kötôhártya- gyulladás, verejtékezés, elesettség, gyengeség, nyelési fájdalom, nehézlégzés, köhögés, rekedtség. A gyó-gyulás súlyos estekben három hónapig vagy ennél hosszabb ideig is eltarthat. Ennek során enyhe izomfájdalomra és rossz közérzetre panaszkodik a beteg.

Vénás betegségek (1.)

Statisztikai adatok alapján a vénás megbetegedések az ipari, városi környezetben száz lakosból 20-40-nél enyhébb vagy súlyosabb formában megtalálhatók. Általánosságban elmondható, hogy a vénás betegségek legsúlyosabb szövôdménye a trombózis (véralvadék zárja el a mélyvénát) és a tüdôembólia.

A kockázati tényezôkrôl, a tünetekrôl és a gyógyítás lehetôségeirôl dr. Puskás Attila belgyógyász fôorvostól érdeklôdtünk.

A felszínes vénák betegsége a visszeresség

- Egy korábbi beszélgetés során az artériás rendszer bántalmait vettük számba, s mielôtt rátérnénk a vénás betegségekre, anatómiailag tisztázzuk, hogy milyen szerepet töltenek be szervezetünkben a vénák.

- Míg a verôerek vagy artériák a friss, oxigéndús vért szállítják a szövetekbe, a szervek mûködésekor keletkezett szén-dioxid és bomlástermékek a hajszálereken keresztül jutnak el a gyûjtôerekbe (vénák, visszerek), ahonnan az oxigénben szegény vér a jobb szívfélbe kerül. A végtagok visszérhálózata a bôr alatt elhelyezkedô felületes, az izmok között található mélyvénákból, valamint a kettôt összekötô perforans ágak rendszerébôl áll. A mélyvénákhoz mindig társulnak a nekik megfelelô artériák (egy artériához általában két véna).

- Mivel jobbára a szív alatt találhatók, a vénák a gravitáció ellenében kell hogy biztosítsák a vér visszaszállítását. Milyen mechanizmusok alapján lehetséges ez?

- A vér visszaáramoltatását többek között a vénás billentyûk megléte biztosítja. Ezek egy irányba, azaz csak fölfele nyitó "szelepek", amelyek záródásukkal megakadályozzák a vénás vér visszaáramlását. Egyénenként 6-12-20 ilyen billentyû biztosítja ezt a funkciót.

A második tényezô az izompumpa. A mélyvénák ugyanis be vannak ágyazódva az izmok közé (pl. lábikraizom). Fizikai aktivitás során az izomcsoport összehúzódása összepréseli a vénás öblöket, amelyek kiürülnek. A vénás rendszer nagy ellensége a helyben állás és az ülô életmód.

A mélyvénás rendszer mellett található artériák nagynyomású lüktetése összenyomja a közvetlen szomszédságukban levô vénák falát. Meg kell említenünk a szív pumpa mûködését valamint a mellkas belégzéskor észlelhetô szívó hatását, amelyek szintén hozzájárulnak a gravitáció ellenében történô véráramláshoz.

- A felszínes vénák szemmel is jól látható kóros elváltozása a visszérbetegség. Minek a hatására alakul ki és milyen típusai fordulnak elô?

- Visszérbetegségrôl (varikozitás) akkor beszélünk, ha a felszínes rendszer vénái négy milliméter vastagságot meghaladva, kanyargósan kitágulva futnak le döntôen az alsó végtagokon. Az elsôdleges visszérbetegségben (primér varikozitás) a felületi rendszer érintett, s a mélyvénás hálózat átjárható. A másodlagos visszér akkor alakul ki, amikor a mélyvéna elzáródik, és ezt kompenzálandó oldalkeringés jön létre a felszínen (poszttrombotikus szindróma).

Túlsúly, ülô- és álló életmód

- Mi okozza a vénák kóros elváltozását?

- A statisztikák egyértelmûen földrajzi és családi halmozódást mutatnak ki. A betegek több mint 90 százalékánál, valamelyik elsôfokú rokonnál is megtalálható a visszeresség. Földrajzi szempontból Európában és az Egyesült Államokban gyakoribb, míg keleten, illetve az afrikai kontinensen ritkábban fordul elô. A nem is szerepet játszik, hisz nôknél gyakoribb betegség, amit a terhesség is kedvezôtlenül befolyásol.

További kockázati tényezôk: a túlsúly, az ülô és álló életmód s a ritkán elôforduló érmalformációk. Az alapmechanizmus ma sem tisztázott: nem tudni, hogy a billentyûk, vagy a vénafal gyengesége az elsôdleges ok a betegség kialakulásában.

Fokozatok

- Milyen tünetekre kell felfigyelnie a páciensnek?

- A visszértágulat megjelenése elôtt vékony, egy-négy milliméteres tágulatok, seprûérvénák alakulhatnak ki, amelyek azonban nem feltétlenül jelentik a betegség meglétét, de figyelmeztetô értékûek lehetnek. Ez az úgynevezett C 1-es stádium. A seprûvéna elsôsorban esztétikai jelentôségû, ha nem áll mögötte a nagyobb visszértörzsek tágulata.

A C 2-es stádiumban láthatóvá válnak a tágult visszerek (1-4 mm). A tünetes formákban a láb nehézkessé, fáradékonnyá válik, fôleg a nap második felében és nyári meleg idején. A páciens zsibongást, hangyamászás- szerû furcsa érzést, égést, forróságot, viszketést érez, s ha a betegség elôrehaladottabb állapotban van, a láb megdagad (C 3-as stádium).

Az úgynevezett C 4-es állapotban megjelennek a bôrtünetek is. Ott, ahol a legnagyobb a gravitáció, a lábszáron, a bel- és külbokán a bôr barnulni kezd. A tágulás és a billentyûk elégtelen mûködése miatt a vénákban megnô a nyomás (ami elérheti a 100 Hg/mm-t is), ez áttevôdik a hajszálerekre, ahol a vörös vértestek kiáramlanak a szövetekbe. Az oxidálódó hemoglobin barna színt kölcsönöz a lábnak. Egy idô után a bôr viszketni kezd, a kezdôdô gyulladás miatt megvastagszik és bereped. Ha ebben a stádiumban sem kezdôdik el a terápia, kialakul a lábszárfekély (C 5-6-os állapot). A fekélynek nem egyedüli oka a vénás betegség, a pontos diagnózist a bôrgyógyásznak és a belgyógyásznak közösen kell megállapítania.

- Hogyan állapítható meg a pontos diagnózis?

- A megfelelô kikérdezés, a panaszok számbavétele, a betegvizsgálat mellett óriási segítséget jelent a vénás ultrahangvizsgálat (echográfia és Doppler), amely lehetôvé teszi, hogy az orvos tájékozódjon mind a felszínen, mind a mélyvénákban levô állapotokról. Így sokszor kiderül, hogy csak a jéghegy csúcsa, ami a felszínen látható.

- Ha a szakorvosi beavatkozás nem történik meg, milyen szövôdmények alakulhatnak ki?

- A visszér vérrögösödése felületes trombózist okozhat (varokitrombózis). A vérrög a felszínes vénákból általában nem vándorol és nem szakad le, de két esetben embóliát okozhat: ha az érdugulás a felületes rendszer mélyvénákba való beömlési szintjén van, illetve, ha az összekötô ereken keresztül a vérrög beterjed a mélyvénás rendszerbe.

A lábszárfekély mint szövôdmény

- Mi a teendô, az orvos mit tanácsol a különbözô stádiumokban a betegnek?

- A visszérbetegség nem életet veszélyeztetô bántalom, de nagymértékben ronthatja az élet minôségét. A különbözô stádiumok szerint más-más stratégiát kell alkalmazni. Ha csak a láthatóvá vált visszerek jelentek meg, de a láb nem dagad, és a bôrön nincsenek elváltozások, akkor az életmód- terápiát ajánljuk: fogyás, az esetleges székrekedés megszüntetése, továbbá az úszás, kerékpározás, gyaloglás. Kerülendô a súlyok emelése, s a túl magas sarkú cipô viselése is (ami a vénás pumpa kiesését okozza). Ajánlott a ma már kapható rugalmas harisnyák viselete, amelyet reggel kell felhúzni, munka közben viselni, este pedig, amikor enyhén felemelve a lábfejet, pihen a láb, le kell húzni. Számos gyógyszeres készítmény is szedhetô. Növényi kivona-tokról van szó, a flavonoidokról, amelyek csökkentik a gyulladást, erôsítik a hajszálerek falát, és csökkentik a duzzanatot. Csodát nem mûvelnek, de a betegség elôrehaladását meggátolják, lassítják.

Ha a panaszok fokozottak, duzzad a lábfej és a bôrtünetek is megjelentek, kötelezô a mûtét, amellyel egy sor szövôdmény is megelôzhetô. A mûtéti feltételek adottak, gerincérzéstelenítéssel, kis rámetszéssel eltávolítják a visszeret, ami egy-két napos kórházi beutalást igényel.

Az okot kell megszüntetni

- Említette, hogy a lábszárfekély esetében is a mûtét segít...

- Ha a fekélyt elsôdleges visszérbetegség okozza, akkor csak az ok megszüntetését követôen lehet hatásos a bôrgyógyászati kezelés. Szemléletet kellene váltani ezen a téren, és tudatosítani, hogy mielôtt nekifognak a bôrgyógyászati kezelésnek, konzultálni kellene a belgyógyásszal, és ha indokolt, meg kell mûteni a pácienst. Az évek teltével a fekély ugyanis elrákosodhat.

A visszérbetegségek ellátását alapszinten kellene kezdeni, majd a megfelelô szakorvosi ellátásra lenne szükség, és ha indokolt, a pácienst meg kell gyôzni arról is, hogy a mûtét elkerülhetetlen. Ha nem lehetséges valamilyen okból az operáció, a harisnya, valamint a gumifásli korrekt használatára kell megtanítani a beteget.

A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság Egészségügyi Nevelési Részlegének közleménye

Az élelmiszer-mérgezéseket a patogén mikroorganizmusok vagy/illetve bizonyos patogén mikroorganizmusok által termelt mérgek okozzák.

Az ételmérgezések a meleg idôszakban sokkal gyakoribbak, mivel ilyenkor hamarabb romlik az étel, és gyakrabban fordul elô a nem iható víz fogyasztása, ami véletlenszerûen, például fürdôzés alkalmával is a szájba kerülhet.

A leggyakrabban a tojás, a hús, a tejtermékek, a krémek, majonézek okozhatnak mérgezést. Gyakran elôfordul, hogy ezen élelmiszerek kinézetébôl, szagából és ízébôl nem állapítható meg, hogy romlottak.

A betegség tünetei két-három órától két-három napig terjedô idôszakban jelentkezhetnek, attól függôen, hogy milyen mikroorganizmusok idézték elô a mérgezést. A tünetek: láz, rossz általános közérzet, hasmenés, alhasi fájdalmak. Esetenként nincs láz, hasmenést sem észlel a beteg, csak a rossz közérzet, a fejfájás, a hányinger, hányás utal arra, hogy baj van.

Ilyenkor minél hamarabb a családorvoshoz kell fordulni, hogy ne súlyosbodjon a beteg állapota.

Az élelmiszer-mérgezések megelôzésének az Egészségügyi Világszervezet által megállapított tíz aranyszabálya a következô:

1. Csak a megfelelôen feldolgozott élelmiszereket szabad fogyasztani;

2. Az élelmiszereket teljes mértékben fel kell dolgozni;

3. Elkészítés után azonnal el kell fogyasztani;

4. A feldolgozott élelmiszereket az elôírásoknak megfelelôen kell tárolni;

5. Az elkészített ételt teljes egészében fel kell melegíteni;

6. Kerülni kell a nyers és a feldolgozott élelmiszerek közötti kontaktust;

7. Gyakran kell kezet mosni, étkezés elôtt kötelezô módon;

8. A konyha minden részében tökéletes tisztaságot kell tartani;

9. Óvni kell az élelmiszereket a rágcsálóktól, rovaroktól és más állatoktól;

10. Csak ivóvizet szabad használni az ételek készítéséhez.

A megelôzés eszközei egyszerûek, mindenki ismeri, és mindenkinek a rendelkezésére állnak. Saját magatartásunk tehát meghatározó jelentôségû egészségünk megôrzésében a nyári meleg napok során is.

Dr. David Liana részlegvezetô

Megegyeztünk, hogy délután vásárolni megyünk a várostól nyugatra fekvô áruházba. A ház szükségleteire a legfontosabbak: konzervek, mosóporok, öblítôk, ízesítôk kerülnek ilyenkor, jó gazda módjára, a kamrába és a pincébe, nem feledkezve meg persze egy kis nyalánkságról sem, már ha eddig jöttünk és egypár lejjel olcsóbb is.

Lassan megtelik a bevásárlókosár szép dolgokkal, finomságokkal. Az izgalom a pénztárnál kezdôdik, de minden rendben, elég a pénz, vihetjük az árut, szóval vihetnénk, ha nem következne a pénztár utáni ellenôrzés. Csinos hölgy érkezik és beleturkál a már kifizetett portékába, rutinkérdéseket feltéve.

Tiltakoznom kellett, hogy a feleségem ki ne ürítse a tasakot, hogy elôvegye a 13 pálca csokoládét, hogy megkeressük a halomban a kérdésre a két öblítôt és így tovább. Végre hivatalosan mosolyog és köszönés nélkül a pecsét a számlára kerül, megnyugtató, hogy semmi hibát nem követtünk el, tehát mehet&uu