Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Még le sem csillapodtak a helyhatósági választások kapcsán felkavarodott magyar-magyar indulatok, újabb botrány mutatkozik a láthatáron. Történt ugyanis, hogy Szász Jenô, Székelyudvarhely híres-hírhedt polgármestere összerúgta a port az Illyés Közalapítvány kuratóriumával az általa vezetett Székelyudvarhelyért Alapítvány által kapott támogatás kapcsán. Az IKA kuratóriuma a minap Budapestre invitálta Szászt, számoljon be a Székelyföldi Civil Központ vételárához hozzájárulásként kifizetett közel 40 millió forint sorsáról. A jogi véleményezés idejére azonban az IKA kitessékelte a polgármestert a terembôl, aki sértôdötten vette a sátorfáját, s nem maradt a helyszínen, hogy álláspontját utóbb ismertesse a testülettel. Az eredmény: az Illyés közleményt bocsátott ki, mely szerint megteszik a szükséges jogi lépéseket az elszámolandó összeg visszaszerzése érdekében.

Ezek a tények, mint ahogy az is megkérdôjelezhetetlen valóság, hogy a közalapítvány által felkért független jogi szakértôk egybehangzóan azt állapították meg, szükség van az elszámoltatás beindítására. Szász Jenô "természetesen" politikai bosszúhadjáratról beszél, személye elleni lejáratási kampányról, ennek azonban két tény is ellentmond: az IKA kuratóriumában a politikai paletta minden árnyalatát képviselô személyek megtalálhatók, illetve a jogi szakértôk sem csupán egyetlen véleménycsoportot képviselnek.

Nos, ezeken a hasábokon nem fogunk véleményt mondani a támogatás elköltésének módjáról, ennek megállapítására megvannak az erre szakosodott szervek, s abban sem kételkedünk, hogy Szász Jenônek minden bizonnyal vannak adui a kezében. Csupán arra szeretnénk már választ, hogy ugyan kinek használ az indulatok ismételt felkavarása? Magyarázhatja-e Szásznak egy többpárti testület általi kiutasítása a terembôl a politikai áldozat szerepében való tetszelgést, az erdélyi magyarság megosztását célzó áldatlan igyekezetében?

A hosszú ideig a magyar politikai megosztottság miatt mûködésképtelen Illyés Közalapítvány végre ismét betöltheti azt a szerepét, amelyet a határon túli magyarság támogatásában vállal; vajon nem vezet-e az újabb botrány egy megismételt blokázshoz?

Reménysugár, hogy az IKA nyitva hagyta a megegyezés lehetôségét, s talán elvárható, hogy a felek józan esze gyôzedelmeskedjen a túlzott önérzeteskedés fölött. Szász Jenô pedig annak rendje és módja szerint elszámol a kapott összeggel. Az adományban részesülô ugyanis semmiképpen sem határozhatja meg a játékszabályokat, ez az adományozó kizárólagos hatásköre. No persze, a politikában más, ott mindenbôl lehet népszerûségi tôkét kovácsolni. Az IKA tevékenységének azonban mégsem kellene politikai töltetet kapnia. Ellenkezô esetben ugyanis ismét az a veszély fenyeget, hogy az anyaország határon túli nemzetrészeinek szánt támogatás elsikkad a magyar-magyar indulatok kavarodásában.

Az RCS kábeltelevíziós társaság, amely a közelmúltban felvásárolta a Romsat és a Portal szolgáltató cégeket, mintegy két hete küldte ki a marosvásárhelyi tulajdonosi társulásoknak azokat az értesítéseket, melyekben közli, hogy a hálózaton korszerûsítéseket végeznek, amihez kéri a címzettek beleegyezését. Szerkesztôségünknek többen is jelezték, hogy egyes tulajdonosi társulások vezetôi nem hajlandók jóváhagyni a szerelési munkálatokat, attól tartva, hogy a tömbházak tetôzete emiatt megrongálódik. Jogos-e az adminisztrátorok aggodalma? - kérdeztük Gheorghe Prosteant, az RCS marosvásárhelyi egységének igazgatóját.

- A teljes kábeltelevízió-hálózatot felújítjuk, ami lehetôvé teszi, hogy az elkövetkezôkben bôvítsük a programcsomagot, javítsunk az internet-szolgáltatáson és nem utolsósorban telefonos szolgáltatást is bevezessünk. Utóbbi alternatívát jelent a Romtelecom által nyújtott telefonszolgáltatással szemben. A korszerûsítési munkálatok költségeit teljes egészében a cégünk állja, az ügyfeleinknek nem kell pluszban fizetniük. Mintegy 2-3 hete értesítéseket küldtünk ki a tulajdonosi társulásoknak, beleegyezésüket kérve a munkálatok lebonyolításához, hiszen a tömbházakon belül kell dolgozniuk szakembereinknek, ami ugye, a lakók közös tulajdonát képezi. Leghamarabb az Egyesülés, a Meggyesfalvi és a November 7 lakónegyedekben kezdtük el a modernizálást. Azokat az övezeteket választottuk ki elôször, ahol eddig a Portal volt jelen, hiszen az ittlakók jogosan várják el, hogy ugyanazokat a programcsomagokat kapják, mint amit a többi lakónegyedbelieknek biztosítunk. Jelenleg a November 7 negyedben dolgoznak csoportjaink, itt rövidesen befejezzük a munkálatokat.

- Egyes társulások adminisztrátorai nem szívesen veszik, hogy a tömbházak tetôzetén dolgozzanak a cég szakemberei. Volt-e eset, hogy elutasították kérésüket?

- Volt ilyen esetünk, de utólag, a lakók követelôzésére meggondolta magát. Az adminisztrátoroknak tudniuk kell, hogy a tömbháztetôrôl csak a régi felszerelést kell eltávolítanunk, amivel semmilyen kárt nem okozunk a tetôszigetelésen. Ott, ahol a tetôszigetelési munkálatok még garanciában vannak, a vita elkerülése érdekében, azért, hogy meggyôzôdhessenek, nem sérül a szigetelés, akár a tetôjavítást kivitelezô cég, esetleg a tulajdonosi társulás részérôl jelen lehet valaki, amikor leszereljük a régi vezetékeket. A tulajdonképpeni korszerûsítésre a tömbházon belül kerül sor. Ha viszont ezt a társulásvezetô (vagy a szóban forgó tömbházlakók többsége) nem engedélyezi, adott pillanatban kábeltévé-szolgáltatás nélkül maradnak a lakók, hiszen a régi rendszert kiiktatjuk. A dolognak anyagi vonzata is van, hiszen a hálózatkorszerûsítést most a mi költségünkön végezzük, s ha a munkálatokat ellenzôk utólag meggondolják magukat, az már nekik fog kiadást jelenteni.

246 alpolgármester képviseli a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az elkövetkezô négy esztendôben a helyi önkormányzatokban. Ez jelentôs növekedést mutat 2000-hez viszonyítva, hiszen a négy évvel ezelôtti helyhatósági választásokat követôen a szövetség 206 alpolgármestere nyert mandátumot. Arad megyében 7, Beszterce-Naszód megyében 4, Bihar megyében 28, Brassó megyében 6, Fehér megyében 4 alpolgármestere van a szövetségnek. Hargita megyében 70, ebbôl: Csík területen 25, Gyergyó területen 12, Udvarhelyszéken 23 alpolgármester nyert mandátumot. Kovászna megyében 30, ebbôl: Felsôháromszéken 10, Háromszéken 20 alpolgármester képviseli az RMDSZ-t. Kolozs megyében 19, Máramaros megyében 4, ebbôl a történelmi Máramaros területén 1, és Nagybánya területén 3 alpolgármestere van a szövetségnek. Maros megyében 45, Szatmár megyében 20, Szilágy megyében 15, Temes megyében 4 alpolgármester szerzett mandátumot az RMDSZ színeiben.

Az erdélyi magyar egyetem tevékenységét méltatta Orbán Viktor Fidesz-elnök vasárnap Kisvárdán, a Tôkés László Alapítvány egyéni díjának ünnepségén.

Az erdélyi magyar egyetem léte és mûködése azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külsô erô nem oszthatja meg - jelentette ki a volt kormányfô. Az intézmény tevékenysége a legbölcsebb válasz arra a kihívásra, amelyet a kirajzolódó új korszak intéz az erdélyi magyar közösség felé - mondta Orbán Viktor. A posztumusz elismerést Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem alapító rektora kapta. A kitüntetést a tavaly augusztusban elhunyt professzor családtagjai vették át ünnepi istentisztelet keretében, amelyen Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az erdélyi egyetem annak jele, hogy a Kárpát-medence magyarsága úgy tekint ma önmagára, mint egy nagy, határokon felülemelkedô közösségre - mondta Orbán Viktor. A politikus hozzátette: csak akkor lesz igazán sikeres a magyar nemzet, ha mindenki szert tesz a versenyképes tudásra és az elôdöktôl örökölt kultúrára.

Az idén két díjat ítélt oda az alapítvány kuratóriuma, a másik elismerést Vári Fábián László, Kárpátalján élô József Attila- díjas költô kapta, ô október 10-én veszi át a Tôkés-díjat Kisvárdán.

Dan Ioan Popescu, az SZDP egykori alelnöke és a fôvárosi pártszervezet exelnöke hétfôn kijelentette, hogy a kormánypárt vezetôségi struktúrái "talán áttekinthetetlenek és kevéssé hatékonyak voltak". Hozzátette, nem gondolja, hogy a pártot "a Corlatean kezére" hagyták.

"Nem gondolom, hogy a pártot a Corlatean (Titus Corlatean, az SZDP szóvivôje - szerk. megj.) kezére hagytuk, akirôl nekem igen jó véleményem van" - mondta kérdésre válaszolva Dan Ioan Popescu. Elismerte, a kormánypárt vezetô struktúrái "talán áttekinthetetlenek és kevéssé hatékonyak voltak", és elmondta, az Adrian Nastase kormányfô által szombaton bejelentett döntések célja az SZDP "tevékenységének hatékonyabbá tétele".Popescu leszögezte: az SZDP Állandó Delegációja kapcsán kerülni kell az "önfeloszlatás" kifejezés használatát.

"Nem hallottam, hogy Adrian Nastase nyilatkozatában önfeloszlatásról beszélt volna. Úgy értettem, hogy az augusztusi kongresszusig az Állandó Delegáció felfüggeszti tevékenységét" - mondta Dan Ioan Popescu. A kormánypárt Állandó Delegációja szombaton felfüggesztette tevékenységét az SZDP augusztusra tervezett kongresszusáig. Az SZDP ügyvezetését egy Koordinációs Bizottság biztosítja majd, közölte Adrian Nastase szombaton.

Az EU miniszteri tanácsa hétfôn hivatalosan is megerôsítette azt a döntést, amely szerint október 29-én Rómában fogják aláírni az EU alkotmányos szerzôdését.

Az idôpontról és a helyszínrôl a tagállamok állandó EU-képviselôi a múlt héten már megállapodtak, s a külügyminiszterek mostani jóváhagyásával a döntés hivatalossá vált.

Korábban is Róma számított a legvalószínûbb helyszínnek, mert az EU alapító szerzôdései közül 1957-ben ott írták alá az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerzôdést, amelyeknek Olaszország a letéteményese. A március 11-i madridi terrortámadások után elhangzottak olyan javaslatok is, hogy az aláírási ünnepséget az áldozatok emlékére Madridban rendezzék meg.

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök eredetileg november 20-át jelölte meg az aláírás idôpontjaként, ezt azonban néhány napja elôrehozták október 29- re. A módosítás oka az, hogy október 31-én jár le a Romano Prodi vezette Európai Bizottság megbízatása, s így Prodi két nappal ezt megelôzôen még bizottsági elnökként vehet részt az aláíráson.

Az EU elsô alkotmányos szerzôdésének végleges szövegérôl a június 17-18-i csúcson állapodtak meg a huszonötök állam- és kormányfôi. Az aláírást követôen a szerzôdést valamennyi tagállamban ratifikálni kell ahhoz, hogy - a várakozások szerint valószínûleg 2007-tôl - életbe léphessen.

Közös kormányzásra kérte fel Ariel Saron izraeli kormányfô Simon Pereszt, a legnagyobb ellenzéki erô, az Izraeli Munkapárt vezérét. A két vezetô politikus hétfôn kezdôdött találkozóján megegyezett a Gázai övezetbôl való kivonulás meggyorsításáról.

A kormányfô az elsô megbeszélések után figyelmeztette a kormányzó Likud párt tagjait, hogy ha nem támogatják a nagykoalícióra vonatkozó elképzeléseit, elôrehozott választásokra kerülhet sor Izraelben. A nemzeti egységkormány létrejöttével Saron megszerezhetné a többséget a Gázai övezetbôl való kivonuláshoz.

A két politikus Saron rezidenciáján hétfôn reggel kezdett tárgyalásokat. Saron felkérte a veterán ellenzéki politikust: csatlakozzék az általa vezetett meggyengült koalícióhoz és kezdjenek azonnal tárgyalásokat az Izraeli Munkapárt kormányra lépésérôl.

A konkrét tárgyalásokhoz a feleknek még támogatókat kell szerezniük, de a tárgyalásokhoz közel álló politikai források hétfôn azt mondták, hogy viszonylag gyors megállapodás jöhet létre. A munkareggeli keretében tartott megbeszélésen Saron azt kérte Peresztôl, hogy a lehetô leghamarabb kezdjék meg a konzultációt az egységkormányról - jelentette ki Joram Dori, Peresz szóvivôje. Elmondta: Peresz még hétfôn találkozik munkapárti képviselôkkel. Ezt követôen kedden ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, s ekkor már arra lehet számítani, hogy az ellenzék vezére elfogadja Saron felkérését a közös kormányzásra.

Az Európai Unió bizottság inkább a nem biztonságos légitársaságok "fekete listáját" akarja elkészíteni, semmint egy olyan "kék listát", amelyet a biztonságosnak tartott cégekrôl vezettek be Franciaországban - jelentette ki szombaton az Európai Bizottság közlekedési biztosa.

Loyola de Palacio asszony az EU közlekedési minisztereinek amszterdami kétnapos nem hivatalos tanácskozása közben nyilatkozott újságíróknak. E tanácskozás során terjesztette kollégái elé Gilles de Robien francia miniszter a "kék listát" és javasolta annak európai szintû kiterjesztését.

A francia elképzelés szerint azok a légi társaságok, amelyek ezt igénylik, 2005 közepétôl bizonyítványt kérhetnek biztonságukról egy független szervezettôl. Loyola de Palacio abban egyetértett Robiennel, hogy javítani kell a szervezett utakra befizetô turisták tájékoztatását arról, hogy melyik cég utaztatja ôket és lehetôséget kell nekik biztosítani arra, hogy lemondják helyfoglalásukat, ha a vásárlás után az utazási iroda megváltoztatja a légi társaságot.

A biztos nem bocsátkozott részletekbe arra vonatkozóan, hogy mikorra készül el a "feketelista" és benne lesz-e az Európán kívüli repülôgépek biztonságáról szóló jelentésben, amelyet elsô ízben az idén, az év végén hoz nyilvánosságra az EU. A jelentés a tagállamok biztonsági ellenôrzéseirôl készült beszámolókon alapul, az unión belüli légi közlekedési ellenôrzések megszigorításáról szóló 2004-es direktíva értelmében. A direktívát februárban fogadták el a francia turistákat szállító egyiptomi charterjárat lezuhanása után. Ha ezek az ellenôrzések bebizonyítják, hogy egyes légitársaságok nem biztonságosak, "megemlítik ôket" a jelentésben - mondta Loyola de Palacio.

A közlekedési biztos szóvivôje bejelentette, hogy a bizottság összehívta a 25-ök szakértôi tanácskozását, hogy megtárgyalják a "piszkos bombákkal" kapcsolatos biztosítói fenyegetéseket.

A biztosítási társaságok nem akarják a jövôben kifizetni azokat az esetleges károkat, amelyeket a "piszkos bombák" szállítása okozhat a gépeken. Egy ilyen bakteriológiai, vegyi vagy radioaktív bombával lakott területre terrorista-akcióból lezuhanó repülôgép több milliárd dolláros kárt is okozhat és a biztosítók el akarják kerülni ezt a kockázatot. A 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadás után az EU-tagállamoknak már támogatniuk kellett légitársaságaikat, hogy biztosítsák ôket az ellen, hogy gépeiket fegyvernek használják a terroristák. Késôbb azonban az EU nyomására a légitársaságok visszatértek a kereskedelmi biztosítási rendszerhez. Ugyanakkor az európai cégek nehezményezik, hogy az amerikai szövetségi kormány továbbra is támogatja az amerikai légitársaságok biztosítását.

131 diák maradt le a listáról megyénkben a 4430 általános iskolát végzett tanulóból a számítógépes elosztás nyomán. Ennek eredményét a hét végén függesztették ki a vizsgaközpontokban illetve a középiskolákban. Neagu Nicolae, a tanfelügyelôség szóvivôje szerint az ok a rossz tanácsadásban keresendô, amiért részben az osztályfônök, valamint a szülôk a felelôsek.

Neagu szerint az általános iskolák vezetôségét tájékoztatták arról, hogy az idén magasabb lesz a bejutási küszöb a középiskolákban, mivel az V-VIII. osztályban elért általános a jegy 50 százalékát teszi ki, a tavaly csak 25 százalék volt. Az elôrejelzés be is teljesült, annál is inkább, mivel az idei tesztvizsga - az általános vélemény szerint - valamivel könnyebb volt, mint a múlt évi kisérettségi. Így a legnépszerûbb osztályokban 30 százalékkal magasabb volt a bejutási átlag, sôt, helyenként még ennél is nagyobb. Ezért is javasolta a tanfelügyelôség, hogy kiindulópontnak a felvételi tájékoztató füzetet tekintsék, ami a középiskolai osztályok új kódszámát is tartalmazta. A hibás kód, valamint a beiratkozási íven feltüntetett igényeknek nem az elért eredményekhez való igazítása miatt 131 diákot nem sorolt be a számítógép. Ezek közül tíznek nyolcason, harminc gyereknek kilencesen felül van az általánosa. Mint megtudtuk, a líceumi osztályokban maradtak üres helyek: a Református Kollégiumba 14 jelentkezôt vártak, a Bolyaiban induló katolikus osztályba ugyanennyit. Meglepôen sok hely maradt üresen a Constantin Brâncusi Iskolaközpontban induló mûszaki rajzoló osztályban. Sok az üres hely a Mûvészeti Líceumban is, mind zene, mind pedig képzômûvészet szakon.

Amint az építészeti iskolaközpontban tájékoztattak, tegnap délig lehetett beiratkozni, tegnap felkészítôt tartottak, és ma lesz a képességvizsga rajzból. A Bolyai líceumban induló katolikus osztályba jutásért szintén ma reggel vizsgáznak hittanból, a reformátusban szerdán, július 14-én lesz a Biblia-ismereti és egyházi zeneismereti vizsga. A Mûvészeti Líceumban szintén ma reggel tartják a képességvizsgát mind zenébôl, mind pedig képzômûvészetbôl. Azok a diákok, akik ez alkalommal sem járnak sikerrel, július 15-ig adhatják be kérelmüket, a további üresen maradt helyekre. Az ipari iskolai vonalon bôven van még hely, néhány osztályt kivéve alig van jelentkezô a magyar tagozaton meghirdetett osztályokba. Ahol az igény indokolja, és van jelentkezô, akár két osztályt is indítanak. Remélhetôleg a nagyon népszerûnek bizonyult testápolás szakon is (fodrász, pedikür, manikür), amelyet a marosvásárhelyi Traian Vuia Iskolaközpontban hirdettek meg.

A második országos szintû elosztásra július 18-án kerül sor.

Nem minden rózsás a városvezetés háza táján, a gondok pedig csak szaporodnak a nyári idôszakban. Ezt a hangulatot tükrözte a tegnapi sajtótájékoztató is. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere bosszúságát fejezte ki amiatt, hogy a polgármesteri hivatal jelenleg is jogi vitában van néhány céggel (ez "az örökség" számlájára írható).

Nehezményezte, hogy több esetben is törvénytelenül róttak a közintézményre büntetéseket (említette a Víkendtelep esetét), a korábbi vezetés gyengesége, érdektelensége (?) miatt. Szerinte egyáltalán nem helyes, hogy egy közintézmény bankszámláit zárolják, és bírósági végrehajtó segítségével hajtják be az adósságokat a bírói végzés kimondása elôtt. Mint mondotta, ez elhamarkodott döntés volt, s elvárják, hogy az illetékes szervek idôben és pontosan közöljék a szóban forgó intézménnyel, milyen számlákat zároltak, ez ugyanis nem történhet önkényesen. A közpénzek ésszerû és hatékony kezelésének fontosságát hangsúlyozta, valamint egy újabb, módosított rendelet elfogadását, ami megkönnyítené a polgármesteri hivatal munkáját. "Nem kérjük, hogy kiemelten kezeljenek minket, a helyi hatóságoknak azonban végre meg kellene érteniük, hogy nem telik az idônkbôl naphosszat peres ügyeinkkel bíbelôdni, a polgári perekéhez hasonló módon."- fejtette ki. Elmondta, hogy a jogászok már dolgoznak egy tervezeten, amelyet a Municípiumok Föderációjának Tanácskozásán mutatnak majd be (e hónap vége felé), és remélik, hogy több megyei jogú város is hozzájárul ennek támogatásához, elfogadtatásához.

A továbbiakban elhangzott, hogy rövidesen sor kerül egy találkozóra, amelyen bankszakemberek vesznek részt, és amely elônyös kölcsönök felvételét célozza.

A hôenergia-ellátás problémája is napirendre került. Ma érkezik Marosvásárhelyre egy neves franciaországi szakember (ô kivitelezte Lyonban a kiegészítô hôellátó rendszert), aki a városi tanács néhány tagjával és az Energomur szakembereivel vesz részt egy eszmecserén.

Ami a lakótársulások vezetôivel való kapcsolatot és a közös munkát illeti, a polgármester elmondta, hogy posztliceális képzést indítanak fiatalok számára, akik késôbb szerzôdéses alapon fogják a lakótársulásokat képviselni. Így elérhetô, hogy a társulások élén szakmailag felkészült, elhivatott egyének álljanak. Ugyancsak a lakótársulások gondja a költségelosztók felszerelése is. Erre vonatkozóan legkésôbb szeptemberig szabályzatot dolgoznak ki.

Nem lesz könnyû a maxitaxisok élete a jövôben. Szeptembertôl ezek számát szabályozza a polgármesteri hivatal. Különbözô követelményeknek kell majd eleget tenni (elsôdleges az autó mûszaki állapota). Akinek pedig nem jut egy "szelet a kenyérbôl", annak más területen kell szerencsét próbálnia.

Jegyzet

Pénteken késô délután szemlátomást megélénkül a Tudor lakónegyed amúgy is forgalmas útkeresztezôdése. Hazafelé igyekvô autósor, kirándulni indulók jármûvei sorakoznak az útkeresztezôdésben. A villanyrendôr lassan vált, hosszú másodpercekig kell várakozni az átjutásra. A legjobb alkalom a koldulásra a négykerekûek között futkározó gyerekeknek.

Mezítláb, a piszoktól feketén, szakadozott, piszkos ruhában, kócos, gondozatlan hajjal cikáznak a jármûvek között, mocskos kis kezeiket könyörögve nyújtják a sofôrök felé. Veszélyes gyorsasággal szökdécselnek a meg-meginduló autók között, félô, hogy bármelyik pillanatban egy kerék átmegy apró lábukon. Ideges tülkölés figyelmezteti ôket, ám egy pillanat múlva újra ott vannak. Aprópénz csörren, a kéregetô boldogan rohan tovább. Egy másik üres burgonyapehely-tasakot zörget, simítja a gyûrôdéseket. Lehet, hogy már üresen került hozzá, de az sem kizárt, hogy valaki maradék chipsét adta az éhes gyereknek. Az út túlsó oldalán fiatal anyuka kézen fogva vezeti csemetéjét. A gyerek jóízûen falatozik a csokikrémes kiflibôl. A csont-bôr koldus melléjük szegôdik. Szemét le nem veszi az ételrôl, miközben megállás nélkül duruzsolja mondókáját az anyukának. Kényelmetlen helyzet, amelyet a villanyrendôr zöld jelzése old meg. Az útkeresztezôdéshez közel gyorsétterem, a járdán székek és asztalok. Talán az éhség, talán a fáradtság csalogatta ide az alig négyévesnek látszó kisfiút, aki néhány percre leül. Átellenben fekete szoknyás asszony lép elô a templom mellett magasra nôtt bokrok szegélyezte rejtekébôl. Egy intés, s a gyerek újra "munkába áll". A nô elégedetten lép vissza leshelyére.

Este a számvetés idôszaka. A gyerekek aznapi bevételükkel a bokrok mögött, a nô körül gyülekeznek. Elôveszik a pénzüket, az asszony értékel. Az egyik, ötévesnek kinézô gyerek gyûjtötte a legtöbbet. Ezért jutalom jár. Rágyújthat egy cigarettára...

Kellemetlen pillanatokat okozott a Román Humanista Párt (PUR) megyei elnökének, Marian Cornaciunak a pénteki sajtótájékoztató. Tudniillik, a siralmas választási eredmények elemzésekor, amikor kiderült, hogy a Maros megyei eredmények jóval az országos szint alatt vannak, kényelmetlen újságírói kérdésekre kellett (volna) válaszolnia. Igaz, megpróbált kitérni az egyenes válasz elôl, attól azonban a tények még tények maradnak. Vagyis, megyeszinten mintegy tízezer szavazatot sikerült begyûjteniük, Vásárhelyen pedig még háromezret sem. Nincs tanácsosuk a városi tanácsban. A megyei tanácsba sem sikerült egyetlen jelöltet se bejuttatni.

Egyértelmûen elhangzott a kérdés, hogy miért állított a párt saját polgármesterjelöltet Marosvásárhelyen, ha a PUR tulajdonában levô Antena 1 televízió végig a független jelöltnek kampányolt, miközben a saját jelöltje alig kapott mûsoridôt? A kérdést felvetô újságíró ahhoz a paraszthoz hasonlította a pártot, aki az eladásra szánt tehenét ócsárolta a vásárban. Amikor a komája rákérdezett, hogy akkor ugyan minek vitte oda, azt válaszolta: azért, hogy csúffá tegyem.

Marian Cornaciu, a PUR megyei elnöke, aki egy személyben a fenti tévécsatorna igazgatója is, szemmel láthatóan irritáltan reagált a felvetésre. Érthetô módon, ugyancsak zavarba hozta a kérdés az érintett jelöltet is. A két politikus egyformán tagadta, hogy "marginalizálták" volna a PUR marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét, és azt is, hogy nyíltan vagy álcázva a független jelöltnek kampányoltak volna. Inkább arról beszéltek, hogy Marosvásárhelyen "sajnos, érzelmi szavazás" történt, meg hogy tulajdonképpen elérték a céljukat, mivel sikerült alternatívát felmutatni a választóknak és a többi.

Cornaciu, aki egyébként a választási kampány idején egyetlen sajtótájékoztatón sem vett részt, végül beismerte, hogy ô maga nem "politikus alkat", és hogy a parlamenti választásokra sokkal komolyabban kell készülniük, ha eredményt akarnak elérni.

Tegnap egy amolyan alibi sajtótájékoztatót tartott a kormánypárt megyei ügyvezetô elnöke, Cristian Georgescu. A "témát" a nagy- romániások múlt heti nyilatkozata szolgáltatta. Azon Adrian Moisoiu képviselô állítólag kijelentette, hogy a PSD tulajdonképpen azt jelenti, hogy a párt megszûnôfélben van, vagyis (PSD - annyi mint - "partidul se duce").

A replika ironikusan politikai elemzônek nevezi a nyilatkozót, akit "egy beteg múzsa ihletett meg", majd közmondással válaszol: "A kutya a hosszú úttól döglik meg, és ... a mások miatti aggodalomtól". Majd arra figyelmezteti a nagy-romániás képviselôt, hogy foglalkozzék a saját pártjával, illetve az emberek problémáival, és inkább gondolkozzék el a PRM választási eredményein és tegye azt, amit a kormányzópárt tett: elemezze az eredményeket és vonja le a megfelelô konzekvenciákat.

Az egyik helyi lapban felröppentett hírre reagálva, amely szerint szóba jöhet egy esetleges egyesülés a PUNR-val, Georgescu kijelentette, a helyhatósági választásokon nagyon jól együttmûködtek Marosvásárhelyen és néhány községben. Ezt folytatják, de az egybeolvadás szóba sem jöhet.

Egyébként folytatják a helyhatósági választások kielemzését. Eddig Szászrégenben mondott le a párt helyi elnöke, Marian Traian és a helyi tanácsoslista elsô három helyezettje, mivel a választásokon nem értek el megfelelô eredményt. Nagysármáson, Dédán, Bátoson is lemondott Floarea Gheorghe, Pascan Gavril és Andone Alexandru. A parlamenti választások stratégiájáról az augusztus eleji rendkívüli kongresszust követôen tudnak többet mondani.

A Bukaresti Értéktôzsde és az Elektronikus Tôzsde (RASDAQ) július 12-én kezdôdött tranzakciós hetét Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke nyitotta meg tegnap ünnepélyes keretek között az International Business Center épületében. Az eseményen az RMDSZ elnöke mellett jelen volt dr. Gabriela Victoria Anghelache, az Országos Értékpapír- felügyelô Bizottság elnöke, Erôs Viktor, az Országos Értékpapír-felügyelô Bizottság tagja, Andrei Siminel, az Országos Értékpapírokkal Kereskedô Vállalkozások Egyesületének elnöke, valamint Stere Farnache, a Bukaresti Értéktôzsde vezérigazgatója.

- Meggyôzôdésem, hogy ezen a reggelen a tôzsdei hetet egy pozitív kicsengésû üzenettel nyitjuk meg, ami az európai és nem csak az európai befektetôknek szól, a biztonságosabb részvételért a román tôkepiacon, és így a román gazdasági életben is - mondotta Markó.

Az RMDSZ képviselôi, szenátorai és szakértôi tevékeny szerepet játszottak az új törvényi keret kidolgozásában, az uniós tôkepiac felé vezetô új piaci lehetôségek népszerûsítésében, lehetôvé téve így a csatlakozásunk elôtti kétoldalú és sokoldalú kapcsolatok létrejöttét az európai uniós tagországokkal.

Ez az új törvényi keret serkentette a tôkepiac konszolidációs folyamatát a Bukaresti Értéktôzsde és a RASDAQ elektronikus tôzsde egyesítési folyamatának felgyorsításával. A két piac összeolvadása után csak azokat a kereskedelmi vállalatokat jegyzik majd itt, amelyek már bizonyították gazdasági potenciáljukat, ezzel biztosítván egy önálló értéktôzsde létrejöttének perspektíváját, az európai szabványoknak megfelelôen.

Számunkra, romániai magyarok számára, a gazdaságnak kiemelt jelentôsége van az interetnikai kapcsolatok javítása terén, hisz az üzleti világban valóban csak a tehetség és a szakmai hozzáértés számít, nem pedig a nemzetiségi hovatartozás - hangsúlyozta megnyitóbeszédében az RMDSZ elnöke.

Mementó

Kezdô mondatomban azt óhajtom jelezni, hogy nem vagyok politikus és jogász sem. Idôs orvos vagyok, aki 1918-ban, a trianoni diktátum idején elemi iskolás tanuló voltam.

A számunkra tragikus trianoni döntést akkor csak éreztem, a lényeget és a következményeket viszont hosszú életem folyamán folyamatosan tapasztaltam.

Gondolataim kifejtésére az adott alkalmat, hogy öt magyar képviselô bátran és szakmai hozzáértéssel benyújtotta a román parlamentnek a magyar nemzetiségi autonómiánk tervezetét. A rögtöni reakció várható volt, úgyannyira, hogy legfelsôbb szinten is a nemzetvédelmi tanács összehívását javasolták, mert úgy vélték, hogy veszélyben van az ország. Aztán lassan elcsendesedtek.

Visszatérve Trianonra. Könyörtelen döntést hoztak az akkori gyôztesek, és még ma sem biztos számadat szerint 4 millió magyart csatoltak el az ezeréves ország területétôl. Hogy ez mennyire igazságtalan és tájékozatlan döntés volt, egy akkori hírt közlök: a tárgyalás alkalmával Wilson, az USA akkori elnöke a nagy térképen mutogatópálcájával Magyarországot valahol a Balkánon, Macedónia tájékán kereste. Mire figyelmeztették, hogy feljebb, a pálca a Duna-deltája tájékán állott meg. Egy másik megalázó esemény volt az, hogy a tárgyaláskor a fotelekben ülô elnökökkel szemben a kiváló, sok nyelvet beszélô és frakkban, cilinderrel megjelenô gróf Aponyi Albertet egyszerû tonettszékre ültették és úgy mondják, hogy Aponyi ekkor irattáskáját és cilinderét a földre tette, és így hallgatta végig a meg nem változtatható, kegyetlen döntést.

A tragikus Trianon vergôdô magyarjai az anyaországban lettek egy-két évig vagonlakók, a budapesti pályaudvarokon. Sokan még messzebb vándoroltak. Itthon maradottak saját bôrünkön éreztük a gyôztesek gátlástalan rendelkezéseit. Tudniillik Trianon döntött a hovatartozásról, de arról egy paragrafus sem szólott, hogy az utódállamoknak milyen kötelezettségei vannak a nemzetiségekkel, illetve velünk, magyarokkal szemben. Az itt maradottak s benne családom is elszenvedte az elsô kitelepítést, a nyugodalmas, becsületes módon élô életet, és 1919-ben szülôhelyemrôl, az akkor már szépen rendezett többnemzetiségû városba, Brassóba kerültünk. Nagy Károly püspök úr jóvoltából édesapám mint lelkész- igazgató dolgozott tovább az akkor még létezô református leánynevelô felsô kereskedelmi iskolában.

A brassói környezet mint gyermeket és késôbb mint ifjút összehozott a többségben akkor ott élô szászokkal, a város peremére beköltözött székelyekkel és a bolgárszegi Sf. Nicolae templom környékén élô románokkal. Ifjúvá növekedve tudatosult bennem, hogy 1867-tôl kezdôdôen a nagy magyar politikus, Deák Ferenc kiegyezési terve után néhány évtized alatt Magyarország a polgári demokrácia szintjére emelkedett, utak, vasutak, középületek, iskolák és egyetemek létesültek.

Gondolataimat most röviden a nemzetiségi autonómia felé terelem. Erdélyben az elsô autonómia a szászoké volt, amely nem volt törvénybe foglalt, a második az évtizedekkel késôbbi, a kóros kommunista diktatúra szülötteként, és rövid ideig a Magyar Autonóm Tartomány.

A szászokat, mint az jól ismert, az 1200 körüli években az utolsó Árpád-házi királyok hívták be és telepítették le Erdély délkeleti csücskében a szorosok védelmére, és szabad kezet adtak nekik, hogy várat építsenek, földet mûveljenek és gazdagodjanak. Elsô és legnagyobb településük Brassó - Kronstadt - volt és a hozzá tartozó, csodálatosan szép és termékeny barcasági síkság. Tovább is terjedtek, felsorolok néhányat: Szeben - Hermannstadt, Erzsébetváros, Medgyes, Segesvár, sôt még távolabb Szászrégen.

Ahogy én barátkoztam velük, zárkózott, dolgos, megfontolt népcsoportnak ismertem meg és ennek is bizonyultak, amíg a II. világháború kegyetlen kommunista hatalma elsodorta ôket annyira, hogy ma legtöbb 60-80.000 él Romániában. Csak közben említem meg, hogy 1700 körül Mária Terézia magyar királynô ugyancsak a német néphez tartozó svábokat telepített le a néptelen, de jó termôfölddel rendelkezô Bánátba, ahonnan az említett rendszer ugyancsak elüldözte ôket. A szászokkal kapcsolatban mint létezési formát az autonóm életet jelöltem meg. Így is volt. A szászoknak külön tanácsuk volt, ebben a fôszerepet a 600-as évek után lutheránus nagypapjaik játszották, például a híres Honterus, kinek szobra talán még ma is létezik Brassóban. Építettek csodálatos kôvárakat: Brassó, Törcsvár, Rozsnyó, Kôhalom, Szászrégen. A gondosan, értelmesen felépített, széles utcájú, magas földszintû, nagy kapus házaikban munkával, de gondolkodva éltek és élhetnének máig. Vártemplomokat, tanácsházakat építettek: pl. a brassói Fekete-templom a gótikus építészet legszebb emléke, a segesvári, zigmándi és sok más nagyközség iskolával és tanácsházzal. Ma is elôttem van, amikor édesapám az ôszi szántás-vetéskor kivitt Prázsmárra, Hermányba, Szentpéterre, ahol abban az idôben a rövid csizmás, kék munkakötényes szász gazda a nagy teherbíró macklenburgi lovakkal szántott és vetett. Mûveltségük a környezethez képest magas volt, mert olyan iskoláik voltak, mint a brassói Honterus gimnázium és a híres szebeni és segesvári középiskola. Az autonóm életük egyik példájának tekintem azt, hogy nemzeti zászlójuk a bordó és sötétkék, nemzeti és vallási ünnepeiken (más zászló nélkül) ott lengett épületeiken és senkinek sem lett semmi baja. Kis szaporulatú népcsoport volt. Egy-két gyermekes családban éltek. Jómódúak voltak. Fiaik egy részét német egyetemeken taníttatták, de visszatértek és így lett településeiken kiváló és elismert kisiparuk és gyáriparuk. Megemlítem a brassói Schell és Hesheimer, valamint a Czell gyáripari üzemeiket, amelyeket szintén a kommunista rendszer pusztított el.

Mindezt azért írtam le, hogy így is lehetett élni és élhettünk volna mi, magyarok is Erdélyben és a Partiumban, amikor számunk 1919-ben az említett területeken 3 millió körüli volt.

A következô autonómia a kommunista diktatúra színpadi epizódja volt. A térképen is szerepelt egy ideig, aztán eltûnt. 1945-ben a többségi nemzet nacionál kommunizmusa a kolozsvári egyetem legnagyobb fakultását, az orvosit kitelepítette, hazug ígéretekkel az akkori székely kisvárosba, Marosvásárhelyre.

Egyik elôbbi írásomban a lényeget már elmondtam, most csak néhány emléket elevenítenék fel. A Magyar Autonóm Tartomány kommunista vezetôi közt akadtak egyszerû, tanulatlan, de jóindulatú, békés emberek is. Megemlítem Soós József polgármestert, akit nehéz problémáink közepette egyszer felkerestem a Bernády- féle gyönyörû városháza polgármesteri szobájában. Felállt és megkérdezte, doktor úr, mi a problémája, de megjegyezte, a kicsi asztalhoz üljünk, mert a nagy asztalt csak Bernády érdemli meg, aki ezt a várost építtette. Valamit tudott is segíteni, sajnos keveset. A másik személy, akivel beosztásom során kapcsolatba kerültem, a csendes hangú Csupor Lajos. Tartományi elsô titkár volt. Több kéréssel fordultam hozzá, szívélyesen és jóindulatúan segített, amiben csak tudott. Ennek a diktatúrában született autonómiának egyetlen érzékelhetô pontja az volt, hogy magyarul beszéltünk, sôt magyar újságunk is volt. Tehát az úgynevezett autonómia egy tartalom nélküli színjáték volt. Visszatérek néhány mondatban a jelenleg parlamenti asztalon fekvô autonómiára.

Mint öregember visszagondolok arra, hogy a gondolat, az akarat szép és helyes, de egy dolog végtelenül nehéz. Amint már mondottam, bizonyos fokú autonómiát megérdemeltünk volna, sôt, talán kötelezô lett volna már 1918-ban, de sajnos, ennek az ellenkezôje történt. Szétszóródásunk, egy szóval kifejezve, szórványosításunk, távozásaink, disszidálásunk hallgatólagos örömmel fogadása, népcsoportunk számának csökkenése, amely pedig egy valamirevaló területi autonómiát igényelhetne, nehézségeket fog támasztani. Ezért reménykedem az Európai Unióban, amelynek alkotmányos rendszere megteremti majd a megfelelô lehetôségeket egy igazi autonómiára, megoldja a kisebbségi kérdéseket, egyéni és kollektív jogainkat, hogy megteremtsük az eljövendô generációk itthonmaradásának feltételeit, mind Erdélyben, mind a Partiumban.

Lovagrendek bemutatkozása, középkori zene és tánc, színjátékok, filmek, a vár "kulturális ostroma" - néhány részlet a július 30 - augusztus 1. között sorra kerülô Segesvári Középkori Fesztivál programjából, amelyet idén a Segesvári Polgármesteri Hivatal, az Expo Media Serv Kft. és a Scena Kulturális Alapítvány szervez.

A szervezôk ezúttal kiiktatták a programból a rockzenét, arra törekedve, hogy a rendezvények megfeleljenek a fesztivál jellegének. Valóságos "ostromra" számíthatnak a segesváriak, a fesztivál résztvevôi: a különbözô lovagrendek lovagjai kultúrával ostromolják a várat, Segesvár történelmi központját. A vár utcáin, terein, a bástyákban naponta tartanak elôadásokat, felvonulásokat. A július 30-án délután kezdôdô fesztivál a középkori öltözékben megjelenô lovagok, várúrnôk, színészek, bohócok, zenészek várbeli felvonulásával indít. A hivatalos megnyitót az ideiglenes várparancsnoki tanács megalakítása, a kormányzó megválasztása jelenti. Újdonságként, idén megalakítják a szabad emberek tribünjét, ahol az elégedetlenek hangot adhatnak panaszaiknak, de csak miután felbaktattak a várbeli 176 lépcsôfokon.

A szervezôk szerint megközelítôleg 400 mûkedvelô és hivatásos mûvész lép fel a rendezvényeken, a belépti díj pedig marad a tavalyi 10.000 lej.

Az idei rendezvény meglehetôsen szûkös költségvetéssel rendelkezik, mintegy 140.000 euróval, ami 50.000 euróval kevesebb a tavalyi összegnél. A rendezésben részt vevôk száma a jelenlegi 50- rôl a fesztivál idején várhatóan több százra növekszik.

A fesztivál minden évben sok turistát vonzott, a szervezôk ezúttal is élénk érdeklôdésre számítanak. Máris mintegy tízezer turista jelentette be szállásigényeit a Küküllô-parti város szállodáiban, panzióiban, úgyhogy nem kizárt, az érdeklôdôk egy része Marosvásárhelyen lesz kénytelen megszállni.

Tárlatnyitáskor jeleztük, megyeszékhelyünkön a Várgalériában nyílt meg a Marosvásárhelyi Fotóklub két tagjának, Bálint Zsigmondnak és Puskás Györgynek a közös kiállítása. Beszélgetôtársunk, Bálint Zsigmond elôször jelentkezett színes anyaggal Marosvásárhelyen.

- Valóban. De csak itthon. Idén Gyôrött, a Határon Túli Összmûvészeti Fesztiválon mutattam be a Székelyvarsági tájak, emberek címû, csak színes képekbôl álló anyagom. Májusban, itthon, szintén Puskás Györggyel közösen állítottuk ki a szebeni Astra megyei könyvtár olvasótermében az itteni képanyag egy részét. Különben mindössze két-három éve, hogy színesben fotózom.

- Mi újat hozott önnek a színes fotózás?

- Amikor színesben fotografál valaki, nemcsak a kifejezés, a forma a fontos. A színek egyensúlyának a megteremtése is.

- Az erdélyi táj vonzásában született gazdag képanyagában helyet kapnak az emberek is. Hogyan készülnek ezek a fényképek? A keszkenôje alól alig felsejlô fehér hajával ránk tekintô idôs asszony, a kerítésén utcára könyöklô gazda, a harangozó asszony portréja láttán nem nehéz következtetni az egyéniségükre, jellemükre, hangulatukra.

- A fotográfiának szerintem egyformán fontos minden ága. A tájkép is, az arckép is, az emberi test szépségének bemutatása is. Rendkívül izgalmas, ha az arcképen keresztül sikerül ábrázolnia az embernek a jellemet is. A szem csillogása, az arc vonásai, ráncai, az évek barázdái nagyon sokat elmondhatnak. Igaz, ahhoz, hogy elkészíthessem valakinek a portréját, mindenképpen szükség van arra, hogy - hadd nevezzük ôt modellnek - elbeszélgessek vele. Alázattal, ôszinte érdeklôdéssel kell közelednem hozzá, hogy természetesen viselkedjen.

- Vagyis a fotósnak rá kell éreznie, fel kell ismernie a pillanatot.

- Igen, különben nem sikerül hozzátennem azt a kis plusszot, ami által sikerül a képet olyanná tenni, hogy a nézô számára is közöljön valamit. Modelljeim szembenéznek az objektívvel anélkül, hogy lemerevednének. S miközben valóban életszerûen, természetes módon társalgunk, olykor el-elkattan a fényképezôgép. Akkor tér el a fotó a megszokottól, ha az ember tudatosan rúgja fel a képszerkesztés általános szabályait. De csak abban az esetben, ha ezt a kép témája igényli.

- Minden portrénak adott a története.

- Valóban, minden arcképnek van elôzménye. Olyan magyarázata, mely megelôzi a felvételt. Csak akkor készül el az arckép, amikor az arckifejezés mond valamit. Valami általánosat, hiszen nem személyiségekrôl készülnek. Maga az arc egyéniséget fejez ki.

Komoly anyagi kárt jegyeztek Gyulakuta községben. Az összesítés szerint 1000 hektár mezôgazdasági terület károsult, ebbôl teljes mértékben tönkrement 20 hektár zöldséges (a gazdák kertjei), 30 hektár krumpli, 5 hektár ôszi árpa, 13 hektár szôlôs, 150 hektár kukorica. 4000 gyümölcsfa már többé nem terem. Részlegesen (35-65 százalékban) károsult 200 hektár búza, 65 hektár zab, 15 hektár tavaszi árpa, 180 hektár kukorica, 10 hektár szôlô, 45 hektár krumpli, 220 hektár takarmány. 400 épület (magánházak és középületek) cserepeit, ablakait törte össze a többcentis átmérôjû jégdarabok. A kelementelki iskola cserepeit is átlyukasztotta a jégzápor, majd a jég a padláson megolvadva beáztatta a plafont és a falakat. Hétfô délben sem száradt ki teljes mértékben, az épületben nehéz szag terjengett.

A helyszínen járva könnyes szemû, elkeseredett embereket láttunk a Nagy utca kapuiban. Asszonyok, férfiak, idôsek, fiatalok, akiknek munkája veszett oda, s reménytelenül néznek a tél megpróbáltatásai elé. Hiszen fáradozásuk gyümölcse vált semmivé alig két óra alatt. A kerteket, termôföldeket ért károk mellett lakásaik és a gazdasági épületek tetôzetének javítására is komoly összeget kényszerülnek fordítani.

- A kertben a betakarítás elôtt álló paradicsomból, uborkából, fôzôtökbôl, vinetából semmi sem maradt. A pajtát is kifedte a jég, egész vasárnap a törött cserepeket cseréltük. Még szerencse, hogy tavaly vásároltam egy szekér cserepet, most azzal pótoltam a törötteket. 15 csirkémet ütötte agyon a jég. Az elsô jégroham lehullása után kissé elcsendesült a természet, a csirkék azt hitték, étel van a földön, akkor érte ôket a második jég - meséli a szombati rémálmot a 350. szám alatt lakó Bíró József. Gyorsan számol: az anyagi kár 50-60 millió lej. Felesége hozzáfûzi: a ház elôtt levô virágcserepekben akkora volt a jég, hogy teljesen elfedte a virágot. S az egész utcát. A porták elôtti vízelvezetô sáncot teljesen betömték a jégdarabok, az út kifehéredett tôlük. "Seprûvel nem bírtunk vele. A lapátot vettük elô, azzal takarítottuk el az utat, pucoltuk ki a sáncot" - mondják az emberek. Takács Attila udvarában még mindig fürjtojás nagyságú jégdarabok hevernek a ripityára tört szôlô és a kinn felejtett mûanyag teknô roncsai mellett. "Képzelje el, mekkorák voltak, ha még három nap után sem olvadtak el." Mások a hûtôszekrénybe rakták a jégdarabot, emlékbe. A 73 éves Bálint Mária egyedül lakik. "Porrá ment a csûröm, s a jég az istállót és a lugast sem kímélte. A pincém még mindig tele vízzel" - patakzanak arcán a könnyek. Idôsb. Szabó Dénes 77 éve lakik a községben. Elmondása szerint még soha ekkora jégdarabok nem hullottak. "Csak borsó nagyságúakra emlékszem" - mondja a sokat megélt öreg.

Az emberek a biztosítót várták, felmérni a kárt. Ám sokuknak nem volt anyagi lehetôsége biztosítást kötni. S nem tudják, hogyan vészelik majd át a következô hónapokat. A helyi tanács sürgôsségi kormánysegítségre számít, hogy az enyhítsen a nehézségeken.

Máté János, Balavásár polgármestere hétfôn egész nap a helyszínen mérte fel a kárt. Az összesítés itt még lehangolóbb: 1435 hektár termôföldet ért a jég, az anyagi kár 14,61 milliárd lej. Búza 50 százalék alatt 300 hektáron pusztult el, a kár 2,4 milliárd lej. Árpa 30, cukorrépa 10, zöldség 50, krumpli 150, zab 60, szôlô 15 hektáron ment tönkre. Kukorica 50 százalék felett 560 hektáron, 50 százalék alatt 260 hektáron semmisült meg, az anyagi kár közel 10 milliárd lej. A csapás Kend, Szentdemeter, Fületelke és Szénaverôs magángazdaságait érintette.

A Megyei Polgári Védelmi Felügyelôséghez érkezett adatok szerint a szombati jég Székelyhodost, Nyárádmagyaróst és Székelyberét sem kímélte. Nyárádmagyaróson 100 hektár kukoricát és 60 hektár búzát, Berében 100 hektár kukoricát és 50 hektár búzát károsított meg. Székelyhodos falvaiban a következô károkat okozta: Jobbágytelkén 500, a községközpontban 200, Iszlón 300, míg Eheden 250 hektár termôföldön károsult a vetés.

A fenti cím akár mottója is lehetne a június végén, Budakalászon megszervezett Kárpát- medencei Kisebbségi Magyar Közmûvelôdési Civil Szervezetek Fórumának, amelyen közel 100 erdélyi, csángóvidéki, szlovákiai, horvátországi, szerbia-montenegrói és boszniai résztvevô volt jelen különbözô civil szervezetek képviseletében.

Hajdó Károly zenetanár-karmester valamint jómagam elsô alkalommal vettünk részt ezen a találkozón, amelyet immár 4. alkalommal szervezett meg Budakalászon a Magyar Kollégium mint civil szervezet és a Magyar Mûvelôdési Intézet mint költségvetési intézmény. Mindkét szervezet több mint egy évtizede végez olyan munkát, amely a határon túli magyarság kulturális életét segíti. Hajdó tanár úr a Soli Deo Gloria Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriumi elnökeként, én pedig a marosszentgyörgyi Jubilate katolikus csoport tagjaként vettem részt a tanácskozáson, amely rendkívül hasznosnak bizonyult, mivel kihangsúlyozta és konkrét tanácsokkal alátámasztotta az anyaország és a határon túli régiók közötti kulturális - ezen belül a közmûvelôdési - szféra fejlesztését.

Az eltelt idôszak világosan megmutatta, hogy az állami intézményrendszer - jellegébôl, feladataiból, felépítésébôl adódóan - nem képes az emberek felmerülô "szellemi" igényeinek teljességét kezelni és kielégíteni, nem tud eléggé rugalmas lenni. A civil szervezetek közelebb "állnak" az egyénhez, ennek igényeinek megfelelôen jönnek létre, mûködnek és lassan átveszik az "állam bácsitól" a szerepet a közmûvelôdés terén. Ehhez viszont nagy szükség van a tapasztalatcserére. A határon túli civil szervezetek napi munkájukhoz a legtöbb segítséget - éppen, mert az szakmai, módszertani segítség - a magyarországi civil szervezetektôl kaphatják. A tapasztalatok kicserélése nemcsak a résztvevôk munkáját segíti, hanem hozzájárulnak - a civil szervezetek között épülô kapcsolatrendszer által - a kisebbségben élô magyarság önazonosság-tudatának erôsödéséhez. Kiváló alkalomnak bizonyult ez a fórum a kapcsolatteremtésre, amely többek között azt tûzte ki célul, hogy: képet adjon a civil szféra által végzett kulturális, közmûvelôdési munka jelentôségérôl; módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerôsítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közmûvelôdési kezdeményezéseinek és közösségi erôinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erôforrásokat.

A meghívott elôadók közül Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Szövetségének helyettes elnöke hangsúlyozta beszédében, hogy Magyarország EU-s tagállammá válása nem akadályozza meg a határon túl élô magyar civil szervezetekkel a kapcsolatot, hanem annál inkább több segítséget fog nyújtani szellemi és anyagi téren, hiszen "minden magyar felelôs minden magyarért", az új határ pedig addig nyúlik, ameddig ezt a felelôs civil szervezetek "megengedik". Az elnökhelyettes azt is kiemelte, hogy ezentúl egyre nagyobb felelôsség hárul a civil szervezetekre, mert kötelesek megtanítani az embereket régiókban és nem határokban gondolkodni és meg kell tanulniuk, rövid idô alatt, megpályázni az EU-s alapokat. A közmûvelôdési szervezeteknek is nagy szerepük lesz, mert "az EU mindent globalizál, de minden népnek meghagyja a kultúráját, sôt támogatja a nyelv és a hagyomány megôrzését".

Lakatos Mihály, az NKÖM Nemzeti Kisebbségek Tanácsának vezetôje felhívta a figyelmet, hogy az EU- s tendenció nem az, hogy különbözô szervezetek mûködését, hanem az ezek által kezdeményezett, szervezett programok lebonyolítását támogassa. Az elôadások után szekcióülések következtek a szakmai képzésekrôl, a már bevált módszerekrôl, az anyaországi szervezetekkel való együttmûködés tapasztalatairól. A fórumot egy közös, Kárpát-medence alakú kenyér megsütése zárta, amelyhez a lisztet, a sót és a kovászt a rész vevô tagok "exportálták" saját országukból.

A fórum részvevôi nyilatkozatban foglalták össze a tanácskozás fôbb eredményeit. Ebbôl idézek: "A fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet, és azt is, hogy szükséges az anyanyelvû, szakmai továbbképzés annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei civil szervezetek lépést tudjanak tartani az anyaország EU-csatlakozásával felmerülô követelményekkel. Ehhez a magyarországi intézmények és szervezetek támogatását kérjük. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében és vezetésében"

Budakalászról hazafelé jövet két mondat csengett vissza a fülembe: "a civil szervezetek sokszínûsége gazdagságot jelent, a gazdagság pedig biztonságot és jövôt. Mindennél fontosabb, hogy a munkánk elkezdésekor pontos célt állítsunk fel és minden törekvésünk e cél megközelítése és elérése érdekében történjen" (Hajdó Károly, Marosvásárhely).

"Tengernyi könnynél többet ér egy cseppnyi tett" (Urbán Aladár, Szlovákia).

Még az absztinenseket is csodálatba ejti gazdagságával az a bormúzeum, amelyet I. János Károly spanyol király avatott fel a La Rioja tartománybeli Brionesben.

Egy helyi borkereskedô, Pedro Vivanco 30 évi gyûjtômunkájának eredményeképpen a világ legnagyobb bormúzeumát tekinthetik meg a látogatók. A család saját erejébôl építette fel a 9 ezer négyzetméteres épületet, amelyben több mint kétezer tárgyat állítottak ki, nem számítva a világ legnagyobb kollekcióját képviselô 3000 dugóhúzót, amelyek között megtalálhatók feltalálásától, a XVII. századtól használt legrégibbek és a legújabbak is - írta a spanyol El País címû napilap.

A kiállítás elsô részében a szôlôtermesztés történetével ismerkedhetnek meg a látogatók, a kezdetektôl, azaz a több mint 10 ezer évvel ezelôtti kaukázusi szôlészettôl a mai, modernig. Látható az elsô, Spanyolországban használt szôlôeke is, még gôzgép mûködtette. A borkészítés egyes fázisai egy speciális üvegre vésett képeken keresztül követhetôk nyomon. Régi görög kádak, különbözô prések, hordók teszik szemléletessé az évezredek során bekövetkezett fejlôdést.

Külön szektor foglalkozik a borkereskedelemmel. Itt a tárgyak fôként régi, szerencsétlenül járt hajókról származnak. Szép számmal sorakoznak az egyiptomiak és görögök agyagkorsói, a rómaiak üvegedényei. Ezt az anyagot a római birodalom bukása után nem használták többé egészen a XVII. századig. Vivanco saját borait egy XVIII. századi üveg másolataiba palackozza. Az eredeti példány a múzeum egyik dísze.

A mûvészlelkek valószínûleg a Mûvészet és szimbólum elnevezésû teremben érzik a legjobban magukat. Itt nézhetik végig, milyen volt a szôlô és a bor mûvészi ábrázolása a különbözô kultúrákban. Csodálatos az egyiptomi Séni-Nefer halotti sztéléje, a Bacchust ábrázoló római mozaikok, a Kr. e. IV. századi, bort vizelô Dionüszosz, a kehely, amely a mai Törökország területén 3000 évvel ezelôtt virágzó Yorkan-kultúra emléke. És akkor még nem szóltunk a flamand festôk csendéleteirôl, a Picasso- rajzokról...

Mivel a szôlô és a bor dicséretébôl nem maradhatott ki korunk találmánya, a mozi, a kiállítás sem feledkezett meg róla. A látogatók részleteket láthatnak Henry King Ez az én szívem, Eric Rohmer Ôszi mese és Walt Disney Fantázia címû filmjeibôl.

A múzeum mellett létrejött egy alapítvány is, amelynek a Spanyol Királyi Akadémia igazgatója, egy történész, egy szakács és egy kardiológus a védnökei.

Tizennégy személy - köztük néhány külföldi - sebesült meg hétfôn az észak- spanyolországi Pamplonában megrendezett újabb bikafuttatáson - közölték helyi kórházi források.

Az idei ünnepségsorozaton a mostani, hatodik futtatáson sérültek meg a legtöbben. Két spanyolt úgy öklelt fel a bika, hogy a pamplonai arénában létesített orvosi rendelôben meg kellett mûteni ôket. Összesen nyolcan sebesültek meg a bikák szarvától, a többiek kisebb-nagyobb zúzódásokat szenvedtek, mikor a felajzott állatok elôl menekülve elestek.

A város védôszentje, San Fermín tiszteletére évente megrendezett fesztivál keretében tartott látványosságon az önkéntes résztvevôk 850 métert futnak mintegy 3 percen keresztül nyomukban a bikákkal.

Az 1911 óta hagyománnyá vált pamplonai bikafuttatáson, amelyet Ernest Hemingway is megörökített Fiesta címû, 1926-ban írt regényében, a több mint kilenc évtized alatt tizennégyen haltak meg. Az idén még nem volt haláleset.

Marlon Brando halála után vallotta be Irene Papas, hogy a nagy amerikai színész volt élete legnagyobb szerelme.

"Szerettem Marlont, hosszú ideig tartott a kapcsolatunk - tárta fel a görög színésznô a milánói Corriere della Sera címû lapnak. - Lehet, hogy rosszul teszem, hogy beszélek róla, most, hogy ô már nem tud megcáfolni, de azért vallom be éppen most, mert ô már messze van mindenkitôl és mindenkié."

Elmondása szerint Olaszországban találkoztak, amikor Brando 30, Papas 24 éves volt. Azonnal nagyon megtetszettek egymásnak. "Szerettük egymást és ebben a mozinak nem volt szerepe. Nem játszottunk együtt soha egyetlen filmben sem. Ô volt életem nagy szenvedélye, a legjobban ôt szerettem és becsültem. Ezt a két dolgot általában nehéz egybehozni. Varázsa volt, egész könyvet kellene írnom, hogy ki tudjam fejezni, mi volt számomra ez az ember és ez a különleges képességû színész. Fantasztikus intelligenciája, hatalmas hódító ereje és kivételes személyisége volt."

Papas érzelmi életérôl soha nem tudott meg semmit a közönség. Nem voltak pletykák sem körülötte. Sok évvel ezelôtt maga mesélte el házasságát egy fiatal göröggel, akivel annak idején megszökött, mert a családjaik ellenezték házasságukat. Szalonikiben volt az esküvôjük és három évig éltek együtt.

A színésznô szerint két dolog van a világon, amit nem lehet elmondani: a szerelem és a halál. A szerelmet egyébként is nehéz szavakkal leírni, és csak arra tartozik, aki átéli. Brandóval való kapcsolatát sem akarta megosztani senkivel, a titok csak az övék volt.

Kapcsolatuk megszakadása után is tudtak egymásról. Öt évvel ezelôtt pedig Brando Görögországba utazott, ahol elôadásokat tartott. Ekkor személyesen találkoztak. Tavaly Papas járt Los Angelesben és Brando akkor meghívta a házába. Neki azonban Mexikóvárosba kellett hirtelen utaznia, hogy szerzôi jogokról tárgyaljon Gabriel García Márquezzel, ezért késôbbre halasztotta a látogatást. "Nem tudom elmondani, mennyire bánt, amikor arra gondolok, hogy még találkozhattam volna vele. Pedig elmondtam volna neki, hogy miért szerettem" - mondta Irene Papas.

A haj hájtalaníthat, legalábbis abban a kaliforniai étteremben, ahol minden szerdán hajárszabás alapján fizetnek a vendégek: minél kopaszabb valaki, annál olcsóbban lakmározhat.

A tök kopaszok az ételek árából 100 százalékot vonhatnak le, azaz teljesen ingyen látja ôket vendégül Gary Arnold, az étterem tulajdonosa. Aki csak félig tar, az 50 százalék kopaszkedvezményt kap, míg az, akinek megvan minden haja szála, bánhatja, mert teljes árat fizethet, még ha beleôszül is. A kedvezmény-százalékot nem hajszálszámlálással, hanem ránézéssel állapítják meg a pincérek.

Hogy valaki természetes kopasz, vagy borotválás révén, az nem érdekli Arnoldot, a totáltarok ingyen ehetnek-ihatnak. A bolt ennek ellenére jól megy, mert ugyan költség a kopaszkedvezmény, ám híre jócskán élénkített az étterem forgalmán, ami bôven ellensúlyozza a tar tarhálók jelentette költségeket.

Aki pedig parókát hord, jobban teszi, ha kopaszszerdán belépés elôtt - akár egy kalapot - leveszi.

India lesz a világ legnépesebb országa, lélekszáma 2035-re meghaladhatja Kínáét, ha a népszaporulat a jelenlegi ütemben folytatódik a két országban. Az indiai népszámlálási hivatal legfrissebb, vasárnap közzétett adatai szerint India lélekszáma 1 milliárd 29 millió fô volt 2001 márciusának elején. Az elôrejelzés szerint 2035-re 1 milliárd 460 millió lakosa lesz a szubkontinensnek, ami meghaladhatja akkorra Kínáét. A népszámlálás adataiból kitûnt az is, hogy Indiában a lakosság 35 százaléka írástudatlan, csak a nôket tekintve pedig még magasabb az analfabéták aránya, közel 50 százalékos.

Mégis megdöntötte, méghozzá a tervezettnél jóval gyorsabban a 100 évesek 100 méteres síkfutási idôcsúcsát a dél-afrikai Philip Rabinowitz.

A gyorsabb "döntés" nem sebességére vonatkozik, hanem az idôpontra: az aggastyán ugyanis csak szeptemberre tervezte újabb próbálkozását, miután a múlt hét végén az idômérô szerkezet meghibásodása miatt nem tudta hivatalosan is megjavítani a korábbi világrekordot, hanem csupán a valóságban.

Rabinowitz 30,86 másodperc alatt szaladt végig a 100 méteren, bô 4 másodperccel fürgébben, mint a korosztály korábbi csúcstartója. Ugyanakkor bô 2 másodperccel elmaradt múlt heti teljesítményétôl. A hivatalos idômérô viszont sokkal jobban szerepelt, mint egy hete, mivel mûködött, így Rabinowitz másodjára végre befutotta magát a Guinness Rekordok Könyvébe.

Az aggastyán amúgy naponta bô 6 kilométert gyalogol és egészséges étrenden él. Még mindig dolgozik, lánya cégének könyvelését intézi.

A texasi Glen Rose melletti ranchon lövések dördülnek a nyári reggel csendjében. Két cowboy, J. T. Wild és Texas Jim Henry izzadságát törölgetve, lôporfüstbe burkolózva lövöldöz a menekülô bûnözôkre - nem filmben, hanem 2004. júliusában Texasban.

A ranchon fából épített vadnyugati város áll - bankkal, söntéssel, istállókkal és boltokkal. A két revolveres hôs a Comanche Valley Vigilantes - A Komancs-völgy éberei - lövészegylet tagja. Foglalkozásukat tekintve tanítók, orvosok, munkások, jogászok, mérnökök és tisztviselôk. Valamennyien szeretik a hajdani vadnyugatot, a lôfegyvereket, a mesterlövészeket és tûzpárbajokat. Az egykori marhapásztorok, a letûnt idôk folklórrá nemesült revolverhôsei a példaképeik. Az pedig nem játszik szerepet, hogy a törvénynek melyik oldalán álltak. Egyforma tisztelet jár ki a rabló Jesse Jamesnek (az amerikai "Robin Hoodnak"), Billy, a kölyöknek, vagy Wyatt Earp és Pat Garrett seriffeknek, míg a bûnözôket fémkorongok jelképezik a lövöldözésekben.

Az Egyesült Államok minden részében lövészegyletek százaiban tartanak lôgyakorlatokat hétvégeken és felelevenítik a hajdani vadnyugatot. Korhû ruhákat öltenek, durva lenvászonból készült nadrágot, inget és mellényt, amelyekhez jól illik a széles karimájú Stetson kalap. Nem ritka a mexikói lovasegyenruhát viselô lövész sem, mellén keresztbe vetett széles tölténytartóval. Sokak arcán a hajdan divatban volt terjedelmes bajusz díszeleg, szájukban pedig vastag szivar. Büszkén kihúzzák magukat és káromkodnak, mint a záporesô, feltehetôen a nagy hôség okozta verejtékezés miatt.

Ezek a szabadidôs lövészek példaképeikben olyan ideálokat tisztelnek, akik szerintük kivesztek napjaink társadalmából: a magányosan küzdô, megbízható, kötélidegzetû és biztos kezû mesterlövészeket. Ôk testesítették meg egykoron a nagy erejû machót, aki egyesítette magában a Nyugat pionírjainak valamennyi erényét. "Számomra ez csodálatos hobbi. A Nyugat egyik alakját testesítem meg és lövök. Nincs szebb dolog a lôporfüstnél" - mondja Joel LaBorde arlingtoni (Texas) pilóta, aki a hétvégeken J. T. Wild cowboybôrébe bújik.

A férfiak történelmi lôfegyverekkel vagy azok utánzataival lövöldöznek. Kezükben régi coltok és winchester-puskák. A középpontban a hajdani vadnyugat híres hatlövetû revolvere áll. Sokféle változatban megtalálható soraikban: szembetûnôen felújított, megszólalásig hasonló a hajdani revolverhez, és gondosan ápolt.

A ranchen éles lôszerrel lövöldöznek és bírák értékelik az eredményt. Csak kevés lôport és puha ólomgolyókat használnak, amelyek az ezernyi fémkorongban csekély kárt tesznek. Képzelt helyeken folyik a lövöldözés - söntésben, farmon, erôdben, de még temetôben is. Védekeznek indiánokkal szemben, elfognak bankrablókat, vagy védik a ranchot. A lényeg mindig az, hogy villámgyorsan és pontosan lôjenek a fémlapokra. Betartják a szigorú elôírásokat és a biztonsági rendelkezéseket: a férfiakon védôszemüveg, fülükben hangtompító dugó.

Az Egyesült Államokban országos vetélkedôket is rendeznek a hajdani vadnyugat mesterlövészeinek példájára. A férfiak számára ezek a hétvégék a valóság elôli menekülést jelentik. Egymás között vannak, és eljátszák kiagyalt szerepeiket. Olyan neveket vesznek fel, mint "Kaktusz Bill", "Rosszcsont Ben", vagy "Törvényen Kívüli" és komolyan veszik a dolgot.

Egyre "nôiesebbek" a brit halak: a környezetszennyezés miatt mind több hím változik át nôsténnyé.

A brit folyókban az utóbbi húsz évben ötven helyszínen végzett felmérés szerint a hímeknek már mintegy harmada mutat nôstényi jegyeket - állítja a brit környezetvédelmi hivatal. A jelenség okának azt tartják a szakértôk, hogy még a kezelt szennyvíz is túl sok szennyezôdést tartalmaz, egyebek közt természetes módon termelôdô nôi hormonokat, de szintetikusakat is a fogamzásgátló tabletták elterjedése miatt.

Egyelôre tanácstalanok a szakértôk, hogy miként lehetne kiszûrni a legjobban és a legolcsóbban ezeket a vegyületeket a szennyvízbôl.

A jelentés készítôi megjegyzik, hogy a halak nemváltoztatása világszerte tapasztalható, de Nagy- Britanniának vannak a legátfogóbb adatai a jelenségrôl.

Rövid és hosszú távú tervek

A havadi községközpont Marosvásárhelyrôl két útvonalon közelíthetô meg: a Nyárádszereda - Havadtô, illetve a Balavásár - Havadtô - Havad vonalon. A hozzá tartozó falvak: Geges, Rigmány, Szentsimon, Vadasd, a község összterülete 41 négyzetkilométer. Az összlakosság 1545 fô, választásra jogosult 1238 polgár. A júniusi helyhatósági választásokon 746-an adták le voksukat. Az érvényes szavazatok száma 731 volt. Ellenlábasával szemben (180 szavazat) - aki nem az elôzô polgármester volt - Veress Gergely (RMDSZ) 551 szavazattal ülhetett a polgármesteri székbe. Az elmúlt négy évben tíz tanácsos döntött a község sorsáról, a következô négy évben 11 tanácsos hozza a döntéseket. A múlt hónapi választások után a következôképpen alakult Havad község önkormányzata: polgármester: Veress Gergely, alpolgármester: Csiszér István Csaba, jegyzô: Kaffai Endre. A polgármesteri hivatalban dolgozók átlagos életkora 44 év. Tanácsosok: (egy kivételével mindannyian RMDSZ-színekben indultak) Havad - Csalóka Ernô; Geges - Kacsó István, Karda Endre, Fülöp Dezsô, Sztojka Gábor (Roma Párt); Rigmány - Csipán János, Szabó Béni; Szentsimon - Csipán Sándor; Vadasd - Kutasi Dezsô, Simon Gyula, Kutasi Sándor. A község vezetése megváltozott. Mi történt az elmúlt három hét alatt? Milyen ígéretekkel indult az új polgármester? Milyen örökséggel találta szemben magát, és milyen terveket szövöget? Az újonnan megalakult csapattal megvalósulhatnak-e majd a következô négy év célkitûzései? Kérdések sora, amelyekre az újonnan választott polgármester válaszolt. Így sikerült összefoglalnunk "örökségét" és célkitûzéseit.

Magánvállalkozóból községgazda

Veress Gergely 53 éves, Rigmány-ban lakik. A nyárádszeredai Nyárád Szövetkezetnél dolgozott, volt csoportvezetô, felkérték a bútorvasalási részleg vezetésére is. Nem vállalta el, viszont vállalta az 1992-ben indított vállalkozásának kockázatait. Az általa Rigmányban létrehozott cég sikeres. Négy éve tanácsosként is részt vállalt a község gondjainak, problémáinak megoldásában. A múlt hónapi választások után cége vezetését fiára bízta. A szavazatok magas száma új életerôt, tenniakarást adott számára, arra ösztönzi, hogy polgármesteri munkáját a legnagyobb felelôsséggel, komolysággal és becsületesen végezze. Ezt a következetességét megköveteli munkatársaitól is. Két héttel hivatalba lépése után beszámolt eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy figyelmesen tanulmányozza a helyi költségvetést, hogy a kialakult pénzügyi helyzet alapján tervezgessen. Sem jelölésekor, sem megválasztása után két héttel nem ígérgetett a lakosságnak megvalósíthatatlan programokat. Veress Gergely kijelentette, hogy vannak olyan céljai is, amelyek csupán szervezéssel valósíthatók meg. Ez idôszakban tanulmányozza a közigazgatási törvényt, az ezzel kapcsolatos rendeleteket, hogy - amint mondotta: ne zöldfülûen álljon a dolgok elé.

Interneten lesz a vadasdi gyümölcsös

Havadon és a hozzá tartozó falvakban tôkehiány, sôt szegénység tapasztalható. Ennek oka elsôsorban a munkahelyek hiánya, emiatt a fiatalság elvándorol. Az idôsek pedig nehezen mûvelik meg földjeiket, egyetlen jövedelmi forrásuk a mezôgazdaság. Kevés a vállalkozó. A polgármester úgy döntött, hogy a hivatal számítógépét rákötik az internetre. Az a célja, hogy a világhálóra tegye fel a vadasdi gyümölcsöst, képekkel együtt. A gazdák a gyümölcsösben évek óta nem használtak vegyszert, az ott termett gyümölcs lehet biotermék is. A reménye az, hogy a világhálón valaki csak felfigyel az ajánlatra, hogy helyben dolgozzák fel a gyümölcsöt. Komoly tárgyalásokat folytatott már egy kecskeméti olasz vállalkozóval, akinek szándéka italtöltödéjét áttelepíteni Vadasdra. A palackokat Segesvárról rendelte meg. Ha sikerül egy kis feldolgozóüzemet nyitni Vadasdon, akkor újabb munkahelyek létesülnek.

Korszerûsítik a közvilágítást

A polgármester az elmúlt napokban tárgyal annak a cégnek a képviselôivel, amely felújítja a községben a közvilágítást. A helyi tanács erre a célra 321.872.000 lejt különített el. A cég vezetôi szerint a pénz csak a községközpont közvilágításának felújítására elegendô. A tárgyalások során Veress Gergely számításokat végzett, ezekkel gyôzte meg a cég képviselôit, hogy elvégezzék a munkálatokat.

Felújítják a Geges-Makfalva közötti utat

A Geges-Makfalva közötti valamikori hat kilométeres út felújítására a hivatal pályázatot nyújtott be a Román Fejlesztési Alaphoz. A pályázatot megnyerték, amelynek összértéke 75.000 dollár, ebbôl vissza nem térítendô összegként 70.000-t a fejlesztési alap biztosít. A múlt héten Gegesbôl Adorjáni Gergely, Kacsó István, és Nagy Jenô háromnapos felkészítôn vettek részt Busteni-ben, ahol a pályázat életbeültetésének módját is ismertették. Ha minden rendben, e héten meghirdetik a munkálatok kivitelezésére a versenytárgyalást. Az út felújításával lehetôség adódik a falusi turizmus beindítására.

Pékség építését tervezik

Pékségre lenne szükség, amely ellátná az öt falut kenyérrel. A polgármester elhatározta, hogy addig nem nyugszik, amíg nem talál egy vállalkozót, aki megnyitná a pékséget. Vállalkozóként gondolkodik. Két kemence megépítése - annál is inkább, hogy gáz ég mind az öt faluban - nem nagy beruházás. Ebbe nem lehet belebukni, ugyanis a helyben termett búzát használhatnák a kenyér alapanyagaként, ennek nyomán olcsóbb lenne a kenyér. De elképzelhetô, hogy a kenyeret cserébe vegyék át a gabonatermesztôk.

Jó csapatmunkára számítanak

A polgármester tervei között szerepel még Vadasdon futballpálya létesítése, a terület megvan, a kivitelezés csupán szervezés kérdése. Havadon kilátásban az üzlet elôtt gépkocsiparkoló elkülönítése, a kultúrotthon mögötti terület parkosítása, virágültetés, padok elhelyezése. Az iskolák épületeinek javítása, a vadasdi kultúrotthon bôvítése, a kultúrotthonok mellett illemhelyek felépítése, a termôterületek tagosítása.

- A sok más tennivaló mellett mennyi idô alatt valósítják meg ezeket a célkitûzéseket? Veress Gergely így válaszolt: - Mindez csapatmunkát igényel. Úgy érzem, hogy a helyi tanácsban, a polgármesteri hivatalban jó csapat alakult ki. Ahhoz, hogy a következô négy évben munkánk sikeres legyen, a lakosság segítségére, támogatására szükség van. Céljainkat csak közösen valósíthatjuk meg.

Yuko Hirano Tokióban lakik. 28 éves, egy szemüvegboltban szemvizsgálatokat végez. A fiatal lány már régóta érdeklôdik más népek kultúrája, nyelve és sajátosságai iránt. Ezért iratkozott fel a németországi tanfolyamra.

Márciusban került Németországba, ahol egy családnál lakott, s három hónap alatt sajátította el a német nyelvet. Itt szerzett tudomást az erdélyi programról, amelynek keretében japán személyek betekinthetnek a romániai kultúrába és a mindennapi életbe. Nem sokat tétovázott, s jelentkezett az egy hónapos programra. Házigazdája és tolmácsa, László Keve elmondása szerint a japán lány jelenléte a faluturizmus fellendítésének elsô lépése. Yuko már a második lány, aki ennek a programnak a keretében Erdélybe látogat, Havadon azonban ô az elsô vendég. Június 20-án érkezett a községközpontba, s a László családnál szállt meg. Piroska néni tanítja varrni, s szerinte rendkívül jó érzéke van a népi motívumok hímzéséhez. A mezôgazdasági munkák végzésekor vendéglátóival kimegy a mezôre, de csak passzív szemlélô. Kapát, kaszát most látott elôször. Tisztes távolságból szemléli a tehenek fejését, a kenyérdagasztást. Megragadta a cserépkészítés mûvészete. A programban kirándulás, a környezô települések látogatása is szerepel. Már járt Marosvásárhelyen, Parajdon, Szovátán, Korondon, Bözödön, Erdôszent-györgyön, Kôrispatakon a szalmakalap- múzeumot tekintette meg. Ami a leginkább megragadta, az a magyar népviselet, -tánc és -dalok. Részt vett a jobbágytelki táborban, itt a tánc alaplépéseit sajátította el.

Nemsokára lejár az egy hónap, s akkor tervei szerint egy kölni japán étteremben keres munkahelyet. Viszont egy dologban biztos: valamikor, még egyszer visszajön Havadra.

Rigmány központjában, a fôút mellett, a faluval egy idôben épült a bakterház. Apró kis épület, ahol az ôr éjszaka meghúzódhat. A falubeliek elmondása szerint abban az esetben, ha valami rendellenesség történne a faluban, az ôr riasztja a lakókat. Erre azonban közel egy évszázada nem volt szükség, a határ háborítatlan. Az éjszakai ôrrôl azonban nem mondtak le, s a bakterházat is feljavították. Kôporral szórták le, homlokzatára egyes és kettes jármot, cséphadarót és falábakat rögzítettek.

Júniusban polgármester- és önkormányzatváltás történt Havad községben is. Mit vár el az új vezetôségtôl, amelyet bizalmával kitüntetett? - kérdeztük a község lakóitól.

László János, 59 éves, magyar szakos tanár, Havad: - Gazdasági szempontból a község szinte hermetikusan elzárt vidék. Ezért véleményem szerint elsôsorban a mezôgazdaságot kellene fejleszteni, idôszerû lenne egy tejfeldolgozó üzem létrehozás