Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Július másodikán a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség mûszaki vizsgálóbizottsága úgy döntött, hogy nem adja meg a környezetvédelmi engedélyt a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal által a Tudor negyedet az 1989. December 22. utcával összekötô, a Somostetôn áthaladó út megépítésére. A szakemberek nem tartották elfogadhatónak a tervben szereplô 12,8 ha erdô kivágását.

Mint ismeretes, a törvény által elôírt követelményeknek megfelelôen a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal három tervváltozatot készíttetett. Az egyik alapján a terelôút egy alagúton keresztül haladt volna, a másik változat szerint a Somostetôt kikerülve, a meglévô utcákat érintve valahol a Fül-orr-gége klinika környékén torkollott volna a Marinescu utcába, míg a vitatott változat a volt számológépgyár mellôl indulva az állatkerttôl mindössze 50 méterre szelné ketté az erdôt s megyei kórház mellett érintve az 1989. December 22. utcát. Az említett változatok közül az alagút, illetve az utcákat is belefoglaló nem képezte a környezetvédelmi felügyelôség mûszaki bizottságának elemzését, mivel azok nem érintették az erdôt. A vitatott változat tervének környezetvédelmi hatását a kolozsvári erdôgazdálkodási kísérleti intézet vizsgálta meg szakszerûen. Az intézmény megállapította, hogy a 12,8 hektáros terület - az út nyomvonala - nagyrészt a tölgyfamag-rezervációt érinti. A következô ellenvetés pedig az volt, hogy az egy tömbbe tartozó erdôn keresztül vezetô út káros hatással lenne a növény- és állatvilágra. A szakemberek figyelembe vették a március 16-i nyilvános vitán elhangzottakat is. Ezekbôl kiderült: mindenképpen szükséges, hogy tehermentesítsék Marosvásárhely fôterének a forgalmát, azonban a megoldást illetôen a vélemények megoszlottak. A Rhododendron Környezetvédelmi Szervezet, a Pro Európa Liga, a Valea Soarelui Egyesület és a Pro Biciclo Urbo nyújtott be hivatalosan az erdô kivágása ellen tiltakozó levelet a környezetvédelmi ügynökséghez. Ezt követôen a mûszaki bizottság április 5-én már ülésezett az ügyben, de mivel nem voltak megfelelô információk birtokában, a döntést július 2-ára halasztották, amikor az említett két okra hivatkozva elutasították a környezetvédelmi engedély kibocsátási kérvényét. Ennek megfelelôen a környezetvédelmi hatóság felkérte a polgármesteri hivatalt, módosítsa a tervet úgy, hogy kevesebb erdôt kelljen kivágni, emellett pedig egy olyan változatot mutassanak be, amelyben az út nyomvonala kikerüli a magrezervációt. (Sz. m.: az említett tölgyfamag- rezerváció a somostetôi erdô számológépgyár, állatkert és a volt gyümölcsös közötti részre esik.) A környezetvédelmi minisztérium rendeletének megfelelôen az ügynökséggel 10 napon belül közölni kell, melyik változat mellett döntöttek és 90 nap van arra, hogy benyújtsák a tervmódosítást. Ellenkezô esetben az engedélyeztetési eljárást elölrôl kell kezdeni.

Boca Gabriela, a megyei környezetvédelmi felügyelôség helyettes fôfelügyelôje lapunknak elmondta:

- Szakemberek szerint az út nyomvonalának elég lenne 4 hektár erdô, azonban a hivatalos okiratokban 12,8 hektár szerepel, ennek a kivágása volt a mûszaki elemzés tárgya, s ekkora erdôfelület kiirtását semmi nem indokolja. A másik két terv is csak azért volt bemutatva, hogy igazolja, anyagilag az erdôirtás a legelônyösebb az út megépítéséhez, ez viszont valóban környezeti károkat okozhat.

Tudomásom szerint Dorin Florea polgármester a Mix Fm rádiónak adott interjújában arról nyilatkozott, hogy már beszélt a tervezôvel annak érdekében, hogy a kevesebb fát érintô változatot dolgozzák ki. Arról is értesültem viszont, hogy a 24 órában Incze Árpád felügyelôt elmarasztalta, amiért ellenezte a 12,8 hektár erdôt megsemmisítô terv kivitelezését. A környezetvédelmi ügynökségnek a polgármesteri hivatalhoz eljuttatott beadványára még nem érkezett hivatalos válasz - mondta a fôfelügyelô-helyettes.

Az Azomures vegyikombinát szakszervezetei nem jutottak megegyezésre a vállalat vezetésével a béremelésrôl folytatott tárgyalásokban. Az Alternativa 2002 és a Független Szakszervezet együttesen lép fel egy esetleges sztrájk során.

A két szakszervezet vezetése tegnap közös sajtótájékoztatón jelentette be: az Azomures vezetésének jelezték a munkakonfliktus kirobbantásának lehetôségét. Az érdekvédelmi szervezetek vezetôi, Maria Dandarau és Ioan Siderias elmondták: a kollektív munkaszerzôdés megújításával kapcsolatos tárgyalások során nem sikerült megegyezniük a vállalat vezetôségével az általuk követelt 20 százalékos béremelésben (az évi prémiumok megtartása mellett), a patronátus mindössze 12 százalékot ajánlott, pedig 2003-ban a termelékenység 43 százalékos növekedést mutatott. A tavalyi nyereség a szakszervezetisek szerint 12 millió dollárt tesz ki, amivel nem sok vállalat dicsekedhet. "Az Azomures alelnöke, Yetkin Erman a földgáz árának emelésére hivatkozott, amely szerinte elérheti az ezer köbméterenkénti 190 dollárt, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatja a vállalatot. Mi abba is belementünk volna, hogy a 20 százalékos béremelést elôíró kollektív szerzôdéshez kiegészítô iratot csatoljunk, ami szerint, ha a gáz ára ténylegesen eléri az említett összeget, elfogadjuk a vállalat vezetôségének ajánlatát a 12 százalékos fizetésemelésrôl. Érdekes módon mindig akkor hivatkoznak a földgáz árának robbanásszerû növekedésre, amikor béralku van!" - nyilatkozta Maria Dandarau. A szakszervezeti képviselôk szerint a kilátásba helyezett munkakonfliktus következô lépéseként a vállalat vezetésének válaszára várnak, amit egy "békítési" folyamat követ, ha pedig ez sem vezet eredményre, a sztrájk és tüntetés következik.

Míg az Azomuresben az átlagfizetés 5,8 millió lej, egy Vietnamban megnyitott mûtrágyagyárban akár 2000 dollárt is keresnek havonta. Az Interneten meghirdetett ajánlatra az Azomuresbôl eddig legalább 40 mûszakvezetô és szakképzett munkás jelentkezett, közülük többen felmondtak és pár hete már a vietnami cég alkalmazottai. "Az Azomures vezetôsége a jelek szerint nem fektet hangsúlyt az alkalmazottak megtartására, márpedig a szakképzett emberek, a mûszakvezetôk nehezen pótolhatók. A kombinát, amely valamikor vonzó munkalehetôségnek számított, egyre kevésbé az, olyannyira, hogy több meghirdetett versenyvizsgára egész egyszerûen nem volt jelentkezô.

Míg régen az alkalmazottak betegen is bejártak dolgozni, áldozatokat hoztak, manapság egyre többen mennek el betegszabadságra, vagy válnak meg a vállalattól" - nyilatkozta az Alternativa 2002 elnöke. Maria Dandarau azt is kilátásba helyezte, hogy a Munkafelügyelôséghez fordulnak, kérve annak kivizsgálását, hogy az Azomures vegyikombinát milyen mértékben jelent kockázati tényezôt az egészségre.

A Maros megyei helyhatósági választásokon részt vevô jelöltek rendkívül alacsony kampányköltségeket jelentettek be a Számvevôszéknek. Viorel Nut Florea, a Maros Megyei Számvevôszék elnöke pénteken elmondta, az intézményhez benyújtott nyilatkozatok szerint a pártok és a jelöltek Maros megyében összesen kevesebb, mint 10 milliárd lejt költöttek el a választási kampány során.

A Maros megyei NLP, amely 64 polgármesterjelöltet, illetve 1.028 helyi és megyei tanácsosjelöltet állított, 870 millió lejes kiadásokat jelentett, ez a 32 milliárd lejes keretösszeg 2,72 százaléka.

Az RMDSZ 74 polgármesterjelölttel és 1.130 tanácsosjelölttel nyilatkozata szerint valamivel több mint egymilliárd lejt költött kampánycélokra, ez a törvény által biztosított összeg 5,8 százaléka.

Az SZDP kevéssel több mint kétmilliárd lejes kiadásokat jelzett (12,3%), a kormánypártot követi a DP (5%), az Új Generáció Pártja (3,92%), a Humanista Párt (0,77%), az NRP (0,61%), a KDNPP (0,47%), az RNEP (0,27%) és a Környezetvédô Párt (0,22%). A legnagyobb arányban a kevés jelöltet állító pártok költötték el a rendelkezésükre álló alapokat: a Románia Újjáépítéséért Szövetség az összeg 15,08 százalékát, míg a Német Demokrata Fórum 56,79 százalékát használta fel. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester a rendelkezésére álló 5,6 milliárd lejbôl, nyilatkozta szerint, 1,2 milliárdot költött el a kampány során. Viorel Nut Florea szerint a pártok és jelöltek nyilatkozatait csak 2005 elején kezdik ellenôrizni.

A Pro Europa Liga képviselôi, akik a választási kampány során jelezték, hogy bizonyos esetekben a kiadások összege túllépte a törvényes keretet, szkeptikusnak mutatkoztak a költségnyilatkozatokkal kapcsolatban, és közölték, párhuzamos költségfelmérést végeznek.

Kasza szerint az elmúlt fél évben Szerbiában sohasem tapasztalt erôszakhullám vette kezdetét az országban élô nemzeti kisebbségek ellen. "Bátran állíthatom, hogy ennyi súlyos kilengés a milosevici diktatúra tizenkét esztendejében együttesen nem történt, mint most hat hónap alatt" - írja az MTI-hez is eljuttatott levelében Kasza, aki szerint Kostunica a nemzetközi figyelmeztetések ellenére sem tett semmit ezen sajnálatos események leállítására, s nem emelte fel a szavát ellenük sem ô, sem kormányának egyetlen tagja, a rendôrség pedig egy esetben sem állította elô a tetteseket.

"Az esetek gyakorisága, szisztematikussága és szervezettsége sajnos arra enged következtetni, hogy korántsem spontán reakciókról van szó, hanem tudatos, megszervezett akciókról, amelyeknek az a célja, hogy a kisebbségekre fizikai és pszichikai nyomást gyakoroljanak" - írja Kasza. A kormányfônek tudnia kell szerinte, hogy törvény tiltja a diszkrimináció minden megnyilvánulását nemzeti, etnikai, faji és nyelvi alapon.

Kasza ismételten a leghatározottabban elítéli a "gyalázatos" temerini bûntényt, amikor "magyar nemzetiségû egyének, bûnözôk bántalmazták szerb polgártársukat". Rámutat ugyanakkor arra, hogy a belügyi szervek ez esetben is kettôs mércét alkalmaztak: a "for-dított esetekkel" szemben azonnal fényt derítettek a tettesek nemzetiségére, de mindmáig nem tájékoztatták a nyilvánosságot az ügy hátterérôl.

A pártelnök felháborítónak tartja, hogy a hét végén történt zombori temetôgyalázás után a belügyi szervek nem voltak hajlandóak azonnal a helyszínre kiszállni, jelentésükben pedig fele annyi lerombolt síremlékrôl tettek említést, mint amennyit valójában megrongáltak. Sérelmezi azt is, hogy a szombaton történt szabadkai incidensre - amelynek két magyar tizenéves volt a sértettje - a szabadkai rendôrség csak szerdán reagált, s igyekszik eltussolni az esetet.

Kasza felhívja a szerb kormányfô figyelmét arra, hogy az Európa Tanácsban rövidesen határozati javaslat fog születni az atrocitásokról, az Európai Néppárt pedig írásban tájékoztatja a magyarellenes atrocitásokról az Európai Parlament képviselôi. Foglalkozik a kérdéssel a washingtoni kongresszus, és tájékoztatást kap a Helsinki Bizottság és az Amnesty International.

A XXI. század Európájában a kisebbségek helyzete nem belpolitikai kérdés, ezért Kasza József elvárja a miniszterelnöktôl, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a kisebbségek elleni kilengések azonnali leállítására, határolódjon el ezen vandál cselekményektôl, és tájékoztassa a közvéleményt a mulasztások okairól.

Tom Lantos amerikai képviselô ugyancsak levélben sürgette Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknél, hogy kormánya tegyen határozott és érdemi intézkedéseket a vajdasági magyarok biztonságának és épségének szavatolása érdekében - tájékoztatta pénteken az MTI-t a New York-i székhelyû Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF).

Az amerikai törvényhozás Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának rangidôs demokrata párti tagját megfogalmazása szerint mélyen felkavarta a Vajdaságban egyre fokozódó magyar- és romaellenes, valamint antiszemita erôszakhullám. Tom Lantos ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a 2003-as ôszi választások óta Szerbiában és fôként a Vajdaságban drámaian megnôtt az etnikai, rasszista és vallási indíttatású erôszakos jelenségek száma. Kiváltképpen aggasztónak tartja, hogy a többségben felgyülemlett feszültség méltatlanul irányul olyan békés és ártatlan kisebbségek ellen, amelyek továbbra is igyekeznek kívül maradni az utóbbi évtizedek nemzetiségi konfliktusain. A feszültség jórészt a Boszniából, Horvátországból és Koszovóból a Vajdaságba telepített több százezer szerb menekülttôl ered, akik kiélezett etnikai konfliktusokkal terhes területekrôl érkeztek.

A képviselô mindezek alapján kéri, hogy a szerb kormány haladéktalanul fékezze meg azokat a vajdasági szerbeket, akik bûnbakként kezelik a magyarokat és más nemzeti kisebbségekhez tartozókat. Fontos - írja Tom Lantos -, hogy a szerb kormány tüzetesen kivizsgálja a gyûlöletbôl fakadó bûncselekményeket, és eljárást indítson elkövetôik ellen. A politikus azt is javasolja Vojislav Kostunicának, hogy vezetésével magas rangú szerb kormányzati vezetôk átfogó kampányban ítéljék el a kisebbségellenes megnyilvánulásokat, és törekedjenek a nemzetiségek közti békés együttmûködés több évszázados hagyományának helyreállítására a Vajdaságban.

Tom Lantos indítványai között szerepel még, hogy a belgrádi kormányzat biztosítsa a kisebbségi nemzeti tanácsok fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges anyagi forrásokat, állítsák vissza az Újvidéki Televízióban sugárzott magyar nyelvû mûsorok 2003-ban megkurtított adásidejét, s szolgáltassák vissza a kisebbségi egyházi és közösségi ingatlanokat.

A Szerbia és Montenegró miniszterelnökének címzett levél azután született, hogy a HHRF jelentésben tájékoztatta az amerikai képviselôt a Vajdaságban egyre gyakrabban elôforduló, kisebbségieket érô bántalmazásokról és zaklatásokról, a magyar és autonómiapárti vezetôk elleni fenyegetésekrôl, a temetôk meggyalázásáról és a történelmi emlékek megrongálásáról.

Elutasította Izrael a hágai Nemzetközi Bíróság pénteki határozatát, amelyben a testület a nemzetközi joggal ellentétesnek minôsítette az Izraelt Ciszjordániától elválasztó védôkerítést, s felszólította Izrael Államot a létesítmény lebontására.

"Izraelnek nincs oka arra, hogy meghajoljon ilyen képtelen döntés elôtt" - kommentálta egy, nevének elhallgatását kérô, magas beosztású izraeli tisztviselô a hágai véleményt, amelyet hivatalosan csak késôbb a nap folyamán tesznek közzé.

Egy, ugyancsak névtelenül nyilatkozó palesztin illetékes ezzel szemben üdvözölte a döntést, amely szerinte "nagyszerû gyôzelem" palesztinok számára.

"Az egyetlen döntés, amelyet az izraeli kormány figyelembe vesz, az izraeli legfelsôbb bíróság határozata" - jelentette ki Jószéf Tomi Lapid izraeli igazságügy-miniszter, aki azzal vádolta a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy tagjaiban elôzetesen Izrael-ellenes vélemény fogalmazódott meg. Mint mondta, "legtöbbjük európai ország képviselôje, az európai országok pedig ellenséges álláspontot foglalnak el" Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikájával szemben.

A hágai Nemzetközi Bíróságnak "nincs illetékessége" arra, hogy megítélje a kerítés jogszerûségét - ismételte meg az izraeli kormány szóvivôje a korábban már többször hangoztatott izraeli álláspontot.

A Háárec izraeli napilap és egy palesztin internetes oldal is beszámolt arról, hogy a bíróság tizennégy tagja foglalt állást Izrael ellen, s csak az amerikai bíró szavazott Izrael elmarasztalása ellen.

A testület, amellett, hogy a nemzetközi joggal ellentétesnek minôsítette a kerítést, felszólította Izraelt az építmény lebontására és azoknak a palesztinoknak a kártalanítására, akiknek a földjén a védmû keresztülhalad.

Mint a Brookings Intézet nemrég közzétett tanulmánya megállapítja, a vándorlási egyenleg többlete délen százezrekben mérhetô, bár még messze van az 1910 és 1970 között végbement átrendezôdéstôl, amikor feketék milliói költöztek át északra a szegénység és a diszkrimináció elôl menekülve. A mezôgazdaság, így a gyapotszedés gépesítése délen annak idején feleslegessé tette a munkaerô nagy részét, míg északon az iparnak szakképzetlen munkások millióira volt szüksége. Taszító, távozásra késztetô tényezô volt évtizedeken át a faji türelmetlenség és elnyomás légköre is. 1940-ben a fekete amerikaiak 77 százaléka élt Délen, 1970-ben már csak a fele.

A vándorlás irányának a megfordulása 1995-2000 között elég jelentôs és tartós volt ahhoz, hogy máris éreztesse hatását több amerikai nagyvárosban. A valaha az ígéret földjének tekintett Los Angeles, San Francisco, Chicago, New York és Detroit városát több fekete hagyja el, mint amennyi odaköltözik.

Kaliforniában egyúttal nô a hispánoknak nevezett spanyol ajkú latin-amerikaiak, valamint az ázsiaiak száma, és a feketék a harmadik helyre szorultak vissza mögöttük. A hispánok országos szinten is megelôzték a 36,2 milliós fekete népességet és 37 milliós lélekszámukkal a legnagyobb kisebbséggé léptek elô.

A visszavándorlás fô oka a Brookings tanulmánya szerint a déli gazdasági növekedés és modernizáció, a megjavult faji kapcsolatok és a régi kulturális és rokoni szálak. A statisztikai adatok tanúsága szerint a kilencvenes évek második felében több fekete költözött délre az Egyesült Államoknak mind a három másik nagy térségébôl (északkelet, közép-nyugat, nyugat), mint amennyi odavándorolt.

A legkedveltebb célpont a georgiai Atlanta, amely Amerika legnagyobb fekete metropolisza lett, valamint a texasi Dallas, az észak-carolinai Charlotte, valamint a fôváros, a 70 százalékban feketék lakta Washington. A fiatal feketék a fellendülô délen munka és tanulási lehetôséget keresnek, és gyökeret vernek abban a talajban, amelyet szüleik, vagy nagyszüleik mûveltek fél évszázaddal, vagy még többel ezelôtt. Délre vonulnak vissza nyugdíjas korukra azok is, akik munkás éveiket másutt dolgozták végig. A vonzerô nagyrészt mindenütt ugyanaz: olcsóbb lakbérek, nyugodtabb életmód, jobb tömegközlekedés, nagyobb közbiztonság és a visszavágyódás abba az országrészbe, ahol már a múlt része a nagy vándorlást kiváltó fajüldözés.

Egy fekete lelkész a Los Angeles Times c ímû napilapnak az elvándorlásról úgy nyilatkozott, hogy sokan mentek Kaliforniába szerencsét próbálni, de most már egyre inkább hazavágyódnak, s még a Csendes-óceán partján felnôtt fiatalok is érzik a Dél vonzását.

Georgiai, észak-carolinai régi, neves fekete oktatási intézményekbe iratkoznak be, s tanulmányaik után ott is ragadnak. "Itt minden eszement, a közlekedés ôrület, a lakásárak elviselhetetlenek, délen viszont nem olyan száguldó az életritmus. Itt elfelejtett, ott viszont a kiválasztott kisebbség vagyunk" - mondta a lelkész.

Megye-, de országszerte is mindenütt gondot jelent az utak állapota. Máté János, Balavásár község polgármestere útjavítási terveikrôl tájékoztatott.

- 3,5 kilométer községi út köti össze Kendet Szentdemeterrel, míg Balavásár és Szénaverôs között az út hossza meghaladja a 10 kilométert. Ez utóbbi járhatóvá tételére pályázatot nyújtottunk be a SAPARD- hoz - nyilatkozza Máté János. A 10 kilométeres út két szakaszból áll: Balavásár és Fületelke között aszfaltréteg borítja, innen egészen Szénaverôsig kövezett. Ez utóbbi szakaszon 2003-ban felmart aszfalttal kátyúztak. Ugyancsak 2003- ban kedvezô elbírálásban részesült a SAPARD-hoz benyújtott pályázat, melyben a Balavásár-Szénaverôs út javítására 50 milliárd lejt igényeltek. Az útszakasz aszfaltozása mellett a Szénaverôs patakán átívelô, rendkívül rossz állapotban levô híd helyett újat építenek, valamint az átereszek fölött másfél méter átmérôjû betongyûrûbôl kisebb hidat létesítenek.

Elvi megegyezés született a medgyesi gázszolgáltató vállalattal, hogy a 7 milliárd lejes betonhidat ôk készítik, mivel nagy kapacitású jármûveikkel használják a község útjait és hídjait. Az egyezség értelmében a balavásári polgármesteri hivatal nem rótt ki útadót, hanem a vállalat oldja meg a terv ezen részét.

A polgármesteri hivatal jelenleg várja az értesítést a finanszírozási szerzôdés aláírására.

A projekt értelmében az 50 milliárd lej 20 százalékát önerôbôl kell elôteremteni, s ez meglehetôsen nagy megterhelést jelent az önkormányzatnak, lévén, hogy ugyancsak a helyi költségvetésbôl finanszírozzák a kendi mûvelôdési otthon építését, amelynek értéke 9 milliárd lej. Az elképzelések szerint az útjavítási munkálatok elkezdéséig a kultúrház építését már befejezik, így lesz forrás a kiadások fedezésére.

Továbbra is gondot okoz a szentdemeteri községi út állapota, ahova évente szállítanak felmart aszfalttörmeléket. Az utóbbi két évben 200 tonna törmelékkel tömítették a lyukakat. A hivatal tervezi, hogy a nyáron az út mentén 70-80 centiméteres sáncokat ásnak, így megelôzve az ôszi esôzés miatt az árkok feltelítôdését és az árvizet.

Jegyzet

Egy Felsô-Maros menti községben arról érdeklôdtem, hogy van-e olyan régi mesterséget ûzô, jó szakember, akit érdemes bemutatni az olvasóknak. Érdemes, mert ritkának minôsíthetô a mesterség, vagy azért, mert ritka jól végzi. Nálunk nincsenek igazi, hagyományos mesteremberek - mondta a község vezetôje. Nincs ki megszorítsa a hordó abroncsát, aki megvarrjon egy elszakadt hámot. A koporsókat is a szomszédos községbôl vásároljuk. Igaz, hogy van malom, gépkocsijavító- és asztalosmûhely, számos kereskedelmi egység, s a lakók nagy része dolgozik, de összességében véve hiányoznak a mesteremberek.

Hasonló helyzetben vagyunk mindannyian, ha szükségünk van egy villanyszerelôre, aki kicserélje az elromlott dugaszt, bekösse a mosógépet, egy asztalosra, aki összeillessze a költözés során szétszedett vagy szétesett, s szakemberi hozzáértést igénylô polcokat. S hányszor kérdeztük meg munkatársainktól, szomszédainktól, hogy véletlenül nincs-e egy megbízható csemperakó, festô, autószerelô, cipész vagy miért ne, kertész ismerôsük. Olyan szakembereket, mesterembereket keresünk, akik pontosan és becsületesen dolgoznak, akikre rá lehet bízni a munkát, nem kell folyamatosan felügyelni ôket, akik nem tartanak egyórás kávé- és cigarettaszüneteket, s otthonról nem az elrejtett vodkásüveggel jönnek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy mennyiért dolgoznak. Mert legtöbben szívesen megfizetünk egy jó szakembert, még ha valamivel többet is kér. Inkább fizetünk, tudván, hogy így megspórolhatjuk a kellemetlenségeket.

Költôi a kérdés, hogy hol vannak a jó mesteremberek, s még inkább megválaszolatlan az, hogy hol van az utánpótlás? Miért választja a fiatalok nagy többsége az egyetemet, a líceum utáni képzést, ahelyett, hogy szakmát tanulnának, s jól képzett, megbízható mesteremberekké válnának? Kapásból felsorolhatunk néhány okot: hiányzik a komoly képzés; nincsenek öreg szakik, akik mellett inaskodni lehet; a továbbtanulás ideig-óráig helyettesíti a munkavállalást; divat egyetemre járni.

Pedig az oly sokat hangoztatott Európai Unió kapujára is fel van írva: Mesteremberek, szakik kerestetnek.

Két nappal ezelôtt, a Kultúrpalotában Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a lakótársulások vezetôivel találkozott. Az összejövetelen megvitatták a város, és ezen belül a lakótársulások legfôbb gondjait, érintve a lakótársulások vezetôinek tevékenységét.

A polgármester kifogásolta, hogy akadnak jó néhányan, akik nem tesznek eleget feladataiknak. Hangsúlyozta, hogy az ilyen egyének szerzôdését nem hosszabbítják meg, mint ahogy világossá kell válnia annak is, hogy az újonnan "kenyérbe lépett" adminisztrátorok szerzôdése sem "örök érvényû". Javasolta, hogy válasszák szét a különbözô lakónegyedek problémáját (ugyanis minden lakónegyed sajátos, a másikétól eltérô gondokkal küzd). Megígérte, hogy legkésôbb szeptember végéig minden lakónegyed lakótársulási vezetôivel leül tárgyalni, hogy terveket, helyi stratégiákat dolgozhassanak ki. Arra is kitért, hogy a helyi adminisztrációban nem lehet helye a "politikai és etnikai" szándékoknak. A lakótársulások vezetôire mostantól jóval nagyobb felelôsség hárul, ezért mind szakmailag, mind pedig emberileg (a kapcsolattartás terén) többet kell nyújtaniuk.

Ami a hôenergia-ellátást illeti, Dorin Florea szerint a város a káosz felé tart. Itt a magánhôközpontok és a hagyományos megoldások "tarka világára" utalt, s elmondta, hogy az egységes, európai színvonalú rendszer (amelyet a bécsi Energiekonfort kivitelez a közeljövôben) sokkal alacsonyabb energiaárakat garantál, s bizonyára sokan visszatérnek majd a "hagyományos" megoldáshoz.

A parkolók és a garázsok, valamint a zöldövezetek helyzete továbbra is temérdek gondot okoz. Szabályozni fogják a város különbözô területein való parkolást, ezzel magánvállalatokat bíznak meg. A szabálytalankodók autóit az erre illetékesek "begyûjtik" a tulajdonosok nem túl nagy örömére, komoly büntetéseket helyezve kilátásba.

Ígéret van évi 400-500 új parkolóhely létesítésére, a város költségvetésébôl kiutalt összeg ugyanis ennyit tesz lehetôvé.

A szemét elszállítása évek óta kényes téma. A lakótársulások vezetôinek e tekintetben szigorúbban, határozottabban kell majd dönteniük és eljárniuk, hogy elkerüljék az esetleges büntetéseket.

Befejezésként szó volt a Kapcsolattartó Rendôrség munkájáról, s arról, hogy a lakótársulások vezetôi miként vegyenek részt a személyes biztonságot illetô kérdésekben. Elhangzott továbbá, hogy a rendellenességek megoldása érdekében a polgármesteri hivatal segítségét is igénybe vehetik. Ezért szükséges a kapcsolattartás a hivatal és az adminisztrátorok között.

A lakótársulások vezetôi e találkozón nemigen jutottak szóhoz, ezért az eltervezett párbeszéd monológ jelleget öltött. Érdemi tárgyalásokra különben is csak az ôsszel kerülhet sor, mi azonban kíváncsiak lettünk volna a lakótársulások vezetôi által felvetett problémákra, a véleményükre is. Talán majd szeptemberben...

- 2004. évi második meghirdetés -

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány pályázatot hirdet 40 éven aluli kutatók, alkotó mûvészek számára külföldi tudományos tanácskozásokra, fesztiválokra, mesterkurzusokra való kiutazás résztámogatására.

A pályázatok benyújtása csakis erre a célra kiállított formanyomtatványokon, azaz pályázati ûrlapokon történhet, amelyek letölthetôk az RMDSZ honlapjáról (www.rmdsz.ro) vagy beszerezhetôk a Communitas Alapítvány titkárságán (hétfôn és csütörtökön 11-17 óra között), az RMDSZ területi szervezeteinél, illetve kérhetôk e-mail-en, a communitas@rmdsz.ro címen.

A formanyomtatványhoz mellékelni kell a meghívólevél másolatát, az igényelt támogatás részletes lebontását (amennyiben szükséges), árajánlatokat (amennyiben léteznek), egy, a szakterületen elismert kutató ajánlását, valamint a pályázó személyazonossági igazolványának másolatát.

A pályázatok leadási határideje 2004. augusztus 30. (postabélyegzô dátuma). A pályázatot egy példányban a következô címre kérjük eljuttatni: Fundatia Communitas (Utazástámogatási Szaktestület), 400489 Cluj-Napoca, str. Republicii nr. 60., jud. Cluj

A borítékra ne felejtsék el feltüntetni, melyik szaktestülethez pályáznak!

A pályázatok beküldése csakis ajánlott levél, prioripost, vagy valamely gyorspostaszolgálat révén történhet. A titkárság a személyesen behozott pályázatokat a határidô napján du. 2 óráig fogadja.

Pályázatot sem faxon, sem e-mailen nem fogadunk el!

Minden pályázót postán értesítünk a támogatási kérelmére vonatkozó döntésrôl.

Kedvezô döntés esetén a megítélt összegrôl, a felhasználás és az elszámolás módozatairól a pályázót külön értesítjük.

További információkért forduljanak a Communitas Alapítvány titkárságának munkatársaihoz: Farkas András programfelelôs, Bordás Szabolcs titkár.

Cím: Fundatia Communitas, 400489 Cluj Napoca, Str. Republicii nr. 60. Telefon/fax: (0264) 594 570. E-mail: communitas@rmdsz.ro

29. Akác. Robimia pseudo-acacia. (Akác, ákác, akácfa, ákácfa.)

Vidékünkön mindenütt jól ismert fa, de erdôt nem alkot. Ahol megtelepszik, kiirtani nehéz, szinte lehetetlen.

A hüvelyesek családjába tartozó növény, májusban nyíló illatos virágai fürtökben állnak. A virág gyógyító hatása régóta ismert. Teája kellemes ízû, illatos, köhögést csillapító, enyhe hashajtó, gyomorsav-túltengést szüntetô. Aromás anyagait az illatszeripar hasznosítja. A fa kérgének fôzetét székrekedés, gyomorsavtúltengés, gyomor- és bélfekély esetén isszák, de vigyázni kell a használatával, mert mérgezô fehérjéket is tartalmaz! A népi orvoslás régi, kedvelt gyógynövénye. A levelébôl fôzött tea hatásos magas vérnyomás csökkentésére. Az akácvirág önmagában is és bodzavirággal összefôzve szünteti a hûlést, köhögést, gyógyítja a szamárköhögést is. Az akácméz kitûnô, kedvelt csemege, "gyógyszer". "Nannyójék régebben az akácvirágot palacsintába tették, e finom vót, de mostanság má nem csinálják." A gyerekek az akácvirágot eszegetik. Szárított leveleitôl télen a tyúkok jól tojnak. Fája erôs, szíjas, sok mindenre használják. Készítenek belôle létrafogat, gereblyefogat, szerszámnyelet stb.

30. Egybibés galagonya. Crataegus monogyna. (Galagonya, gelegonya, geregonya, istenkenyér, tövisfa.)

A rózsafélék családjába tartozó, bokros helyeken, cserjésekben, legelôkön, erdôk szélén, lombos erdôkben élô, tövises ágú cserje vagy fa. Fehér virágai bogernyôben állnak. Májusban, júniusban virágzik. Piros termése gömbölyded vagy tojásdad, átmérôje 1 cm-nél kisebb, kialakulásában a húsos vacok is részt vesz.

A virágos-leveles hajtásvég, a májusi újulás, az üdezöld levelek, és a még nem teljesen érett, korallpiros termés egyaránt gyûjthetô. A száradni tett virágokat rétegbe kell kiteríteni, forgatni nem szabad, mert a szirmok könnyen leperegnek. A gyógyszeripar a termésébôl különbözô készítményeket állít elô. Házilag is sokoldalúan használható: nyugtató hatású, szívizom-erôsítô, szívritmus-szabályozó, koszorúér-panaszokat szüntetô, görcsoldó, vérnyomás- szabályozó, neurózist gyógyító. A házi kezelés ha-tása hosszan tartó, 7-10 napi teakúra után várható. A népi gyógyászatban magas vérnyomás ellen fél liter vízbe evôkanálnyi szárított virágot egy percig fôznek, ebbôl reggelenként egy-egy csészével isznak. Ugyancsak a leveles-virágos hajtásokból készített tea gyógyítja az érszûkületet, a prosztatagyulladást, de jó hatású érelmeszesedés esetén is. Érelmeszesedés és gyomorfájás ellen az érett termését nyersen eszik. A levelébôl és termésébôl fôzött tea jó vesegyulladás és májbetegség ellen. Fája erôs, ezelôtt belôle "kláné- tát" (klarinétot) készítettek és pásztorbotot faragtak.

(Folytatjuk)

Gub Jenô

"A tónusskála egy személy emocionális állapotait mutatja. Ezek sorban, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig: derû, lelkesültség, unalom, harag, félelem, apátia. A tónusskála használatával lehetôség nyílik az emberi viselkedés elôrejelzésére."

(L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya)

B. Endre - hirdette az ajtón a kis inoxtábla. Valaki megnyomta a csengôt. Jó sok idôbe telt, amíg a félénk, hatvan körüli asszony ajtót nyitott. Ahogy kilesett, egy mosolygó, magas barna fiatalembert látott.

- Csókolom. A férjét keresem, tudja, valami munkáról van szó.

- Nincs itthon. A lakóbizottság irodájában van.

- Hol van az, csókolom?…

A néni megmagyarázta, a fiatalember megköszönte és elsietett.

2000 márciusa volt.

B. Endre nyugdíjas könyvelô a város egyik lakóbizottságának dolgozott. Ô kasszírozta és könyvelte el a bevételt. Azon a márciusi napon 60 millió lejjel indult haza. Másnap nyolckor számította beszállítani a pénzt a bankba. Belépett a lépcsôházba. Két magas fiatalember a lakólistát tanulmányozta. Ahogy melléjük ért, a fiúk megfordultak és rárontottak. Néhány ütés meg rúgás után a testes öregember már a földön volt, de a táskát nem akarta elengedni. Egyik fiú keményen a kezére taposott, hogy három ujját eltörte.

Hetek teltek el, amíg B. Endre meg a neje kimerészkedett az utcára. Csendesen sétáltak, nem néztek senkire. Endre bácsi keze gipszben volt, egyik lábát meg kínosan húzta. Egy vízórákat leolvasó férfitôl tudjuk, hogy Endre bácsi otthon naphosszat az ablak elôtt ül és kifelé bámul. Bizonyára annak a fiatalembernek az arcát próbálja felismerni, akirôl robotkép is készült az ô vallomása alapján, természetesen, hiába. A rendôrség most is teljesen megfeledkezett az esetrôl.

A tudomány elismeri ugyan, hogy a szerencse meg a véletlen fontos szerepet játszik az ember életében, de azért tévedés lenne komolyan számítani rájuk.

Úton voltam Budapest felé egy buszon 2000 szeptemberében. Ilyenkor mindig aggódik az ember, nehogy kellemetlen útitárssal kelljen megtennie azt az 550 km-t. Egy 26- 27 éves fiatalember ült le mellém, úgy néztem, hogy ittas, és az is lehetett, mert alig hagytuk el Vásárhelyt, már elôreejtett fejjel aludt. Idônként fel-felébredt és megkérdezte, hol járunk.

A határnál leszállt cigizni. Vacogva szállt fel. Magyar területen szokás szerint megálltunk egy butiknál egy sörre vagy kávéra. Az útitársam még mindig vacogott. Rossz bôrben volt.

- Vásárhelyen hol tetszik lakni? - érdeklôdött.

- A Tudorban - válaszoltam kelletlenül.

- Ott raboltunk ki valakit egy fél éve.

- Ne mondjon el nekem ilyesmit, ember - méltatlankodtam. - Nem vagyok pap.

- Egy lakóbizottság kasszása volt - folytatta az emberem. - Hatvanmilliót szedtünk el tôle.

- Ismerem! - kaptam fel a fejem felháborodva. - Én olvasom le a vízóráikat.

- Mit csinálnak?

- Mit csinálnának? Betegek. A néni agyvérzést kapott, félig lebénult.

- Mit szól, fel kéne adjam magam?

- Megvan még a pénz?

- Dehogy van. A haverom majdnem mind elvitte. Elment Németbe a csajával.

- Hát akkor?…

- Hogy segíthetnék rajtuk?

- Sehogy. Még akkor sem, ha feladja magát. Csak egy valakin segíthet: saját magán.

- Saját magamon?… Azt meg hogyan?

- Úgy, hogy egyre többször felidézi a rablás minden mozzanatát.

- De hát rá sem merek gondolni.

- Akkor csak igyon tovább és sajnálkozzon.

- Azt az izét hogy kell csinálni?

- Úgy, hogy pontosan, a legapróbb részletekig újra meg újra felidézi, átéli az egész történetet.

- És megnyugszom?

- Meg, ha elégszer megismétli.

- És ôk… az öregek?

- Nem tudom. Meglátom, talán megkeresem ôket.

(Láthatjuk, hogy a fájdalmas emóciók senkit sem kímélnek, nemcsak a két öreget taszították le a tónusskálán, hanem magát a bûnözôt is. Ha az ember tartósan elakad az apátia 0,5-ös tónusán, még az élete is veszélybe kerülhet.)

Csizmadia Mihály

Az orvos véleménye

Az emberek sokat panaszkodnak a fronthatásokra és a sajtóban is egyre több, részletes orvosmeteorológiai elôrejelzést találhatunk.

Ha tudni akarjuk, hogy mit is jelent a fronthatás, abból kell kiindulnunk, hogy a légkör alkotóelemei: a hômérséklet, a légnyomás, a páratartalom, a szélerôsség és a levegô elektromos töltései hirtelen és együttesen megváltoznak. Mivel a modern élettel járó fokozott stressz és a környezetszennyezôdés amúgy is megterheli az emberek szervezetét, sokak idegrendszerének ezek a gyors idôjárás-változások nehezen feldolgozható többlet-megpróbáltatást jelentenek. Ilyenkor a szélsôséges körülmények, a hosszan tartó és fokozott forróság, vagy a nagy hideg, az alkalmazkodóképességet túlterhelik és a vérnyomás- illetve érrendszerben zavarok keletkezhetnek.

Bár a frontérzékenység alapvetôen egyéni, megfigyelhetôk bizonyos általános jelenségek. Melegfront idején amikor emelkedik a hômérséklet, nô a páratartalom, csökken a légnyomás, az erre érzékenyek vérnyomása csökken, reflexeik lelassulnak, megnövekszik a gyulladások, trombózisok kockázata. Ezzel szemben a hidegfront esetén, amikor lecsökken a hômérséklet, nô a légnyomás és a szél is megerôsödik, felpörgetett idegállapotot, ingerlékenységet, reumás tüneteket okozhat. Akármi is magyarázza a fronthatásokat, érdemes felkészülni a fogadásukra. A változó frontokra hozzávetôleg minden harmadik ember érzékeny, az átlagosnál jobban a nôk és persze az idôsebbek, mert náluk a szervezet élettani válaszai nem olyan rugalmasak, kifinomultak és pontosak, mint a fiatalok esetén.

A légnyomás csökkentésére különösen azok érzékenyek, akik szívelégtelenséggel bajlódnak, de erôsödhetnek az emésztôszervi betegségben szenvedôk tünetei is, a tbc esetében gyakoribbá válhat a tüdôvérzés. Az is elôfordulhat, hogy akiknek nincs szervi betegségük, de érzékenyebb a vegetatív idegrendszerük, légnyomáscsökkenéskor szorongást, esetleg légzési nehézségeket éreznek. Ennek valószínûleg az az oka, hogy az emésztôrendszerben lévô gázok kiterjednek és emiatt korlátozódik a rekeszizom mozgása.

Érdekes megjegyezni, hogy a melegfront esetén a szimpatikus idegrendszer kerül izgalomba és a tünetek már a front elvonulása elôtt 1-2 órával jelentkezhetnek. Fokozott ingerlékenység, fáradtság, az összpontosító-képesség csökkenése, depresszióra való hajlam, szapora légzés, emelkedett pulzusszám, vérnyomás-emelkedés, vércukorszint-emelkedés és a már említett trombózisra való hajlam növekedése. Ezzel szemben a hidegfront esetén a tünetek a front átvonulása után jelentkeznek. Ilyenkor a paraszimpatikus idegrendszer izgalma fokozódik és ezért a reakcióidô megnyúlik, álmosságérzet, szédülés, fejfájás jelentkezik. A gyomor-, epe- és vesebetegek esetén fokozódik a görcshajlam, csökken a vérnyomás és a pulzusszám, gyakoribbá válnak az allergiás reakciók és az asztmás rohamok, megerôsödnek az ízületi fájdalmak.

A nagyon meleg, illetve a különösen hideg idôjárás egyértelmûen növeli a halálozások számát, de az is bizonyított tény, hogy az idôjárás befolyásolja az adott idôben beinduló szülések számát is.

Ha tudjuk magunkról, hogy frontérzékenyek vagyunk, elôre felkészülhetünk a várható kellemetlenségekre, nemcsak utólag tudjuk kezelni ôket. Pl. a vérnyomásos betegek, ha pontosan szedik gyógyszereiket, a gyomor- és epebetegek, ha betartják a diétát, a cukorbetegek, ha ellenôrzik és korrigálják az elfogyasztott szénhidrátmennyiséget, elejét vehetik a panaszok kialakulásának. Az ízületi panaszokkal vagy fejfájással küszködôknél mindig legyen kéznél a fájdalomcsillapító gyógyszerük, így idôben enyhíteni lehet a panaszokat. A közlekedésben részt vevô frontérzékeny embereknek pedig különösen vigyázniuk kell ilyenkor, mert a fáradtság vagy a reakcióidô megnyúlása fokozza a balesetveszélyt.

Dr. Nyulas Kinga

vagyis az Y története*

Nevezhetnénk akár ábécénk arisztokrata tagjának is, hiszen tudjuk, mennyire irigyelt (volt) egy név végén ez a betû. Nyelvünkhöz hasonlóan gyakori írásjele az angol nyelvnek, de több afrikai nyelvnek is sajátja, hiszen Julius Nyerere politikus nevében a szerepe az, mint a magyar ny kettôs betûnkben, és a ghánai nyelvben is hasonló lágyító szerepe van, akárcsak a Canyon megnevezésben, amely y nélkül egy világcég, vagy netán egyházjogi fogalom is lehetne.

A görögöknél az ypsilon tarr, kopasz ill. rövid ü-t jelentett, és elôször Kr. e. 88-ban Lucius Cornelius Sulla konzulsága idején került át a latin ábécébe; ezért áll az ábécének majdnem a legvégén.

A rómaiak évszázadokon keresztül jól megvoltak nélküle, pontosabban a Kr. e. második évszázadig, amikor a mûvelt római körökben divatos lett a görög nyelv és irodalom felé fordulni. Ennek következtében nemsokára nyüzsgött a latin az új, ipszilonos szavaktól - mint: syllogismus, rhythmus és psyche. Nem lévén latin megfelelôje, egyelôre ü vagy i-nek ejtették, ami azonban csak szükségmegoldásnak bizonyult, s nemsokára elhatározták az idegen írásjel átvételét. Mellékesen: mivel az y késôn vonult be a latinba, soha sem latinosodott el teljesen, ami azt jelenti, hogy ellentétben a többi betûvel, amely elveszítette egykori görög nevét a latin rövid forma javára - pl. a és b az alpha és a béta helyett - e kései szerzemény megtartotta régi görög megnevezését. Ezért nevezik legtöbb nyelvben ma ypsilon-nak, ü-vel kiejtve, vagy a franciában y-grece.

Mostoha jellegét nem tudta lerázni sem a latinban, sem a németben, ehelyett azonban annál viharosabb ünneplésben részesült évszázadokon keresztül a filozófusok körében, mint gramma philosophon, azaz filozófus betû. Ennek alapja harmonikus formájában rejlik; az elágazó betût ugyanis az életpálya utcáján az erkölcs és a bûn egymástól elváló képletes ábrázolásának tekintették.

Olyan konzervatív nyelvekben, mint a német és a latin, az y nem tartozik a legfontosabb írásjelekhez és csak a tudományok és a filozófia tárának, az idegen szavak nélkülözhetetlen kelléke, hiszen a konzervatív német görcsösen ragaszkodik az írásformájához, olyan fonetikus írásmód, mint a magyarban, elképzelhetetlen. Ezzel ellentétben mind a magyarban, mind a rendkívül kozmopolita angolban, nélkülözhetetlen.

A svédeknél mindig ü-nek ejtik, pl. Ytterby és Yggdrasil (helységnevek); NB: Ytterby városka nevétôl kapta a nevét az Yttrium és Ytterbium nevû, alumíniumhoz hasonló ritka fém, ti. ott fedezték fel mindkettôt.

Az angolban azonban egy gyakran használt fél- mássalhangzóvá lett, ami azt jelenti, hogy magánhangzóként is használatos, mint a by, windy, day szavakban, és ahogyan mássalhangzóként is - kiejtése szerint azonos a német j-vel - a yes, vagy a yammer (nya- valygás), vagy yonder-ben (ott túl).

Az angolok különben ezt a hasznos betûjüket uái-nak ejtik, senki nem tudja, miért. Kevésbé érthetô, ha a németek logikus ypsilon-jára, vagy a franciák y-grece-ére gondolunk. E rejtély bizonyára visszanyúlik 700 évvel ezelôttre. Addig ugyanis az angol nyelvcsaládhoz tartozók is ü-nek mondták. Ezután pedig fokozatosan de ismeretlen okból kifolyólag elveszett azon képességük, hogy az addigi ü-t helyesen kimondják, s így lassan és végérvényesen eltûnt ez a hang az angolból. Az egykori ü-bôl egy hasonló oui, majd abból a mai uáj lett.

Az NSZK-ban nem létezik Y betûvel kezdôdô helységnév! S így egyetlen gépjármû sem viseli ezt a betût, hiszen valamennyi gépkocsi számtábláján az elsô betû vagy betûkombináció egy helységnévre utal. Egyedül és kizárólagosan a hadsereg, a Bundeswehr visel Y-t valamennyi gépjármûvének számtábláján. Belgiumban már van Y-os helység: Yper, ahol bevetettek egy harci gázt, amely neve ezért lett Yperit. Ausztriában is van Ybl nevû városka, ahonnan a neves mûépítész Ybl Miklós (*1814-†1891) neve juthat eszünkbe.

Alig lehet magyar olvasó, aki ne ismerné a nemesi nevek végén az y-t, sôt, az elôtte elôforduló s betû meg is kettôzôdik, mondjuk így: Andrássy, Ürmössy; de vö. a Vári egyszerû és annak "jobb" Váry formáját.

Az örökbe vett Y pályafutása csúcspontjának nevezhetjük a férfi nemet hordozó örökletes tényezô keresztségét, tehát az Y kromoszóma megnevezését. Valamennyi kromoszóma X betûs alakjával szemben ezen egyetlen kromoszóma több-kevesebb fantáziával tényleg Y-hoz hasonlít. Sz. K.

*P. J. Blumenthal amerikai szerzônek 1996-ban, a PM Magazinban megjelent írása nyomán

Tilos a nehézgépjármûvek közlekedése 12.00 és 18.00 óra között

A 7,5 tonnánál nehezebb gépjármûvek forgalmi korlátozása csak 12.00 és 18.00 óra között érvényes, áll a Szállításügyi Minisztérium közleményében. A szaktárca pénteken elôször azt jelentette be, hogy a nehézgépjármûvek 10.00 és 20.00 óra között nem közlekedhetnek a közutakon. A korlátozás nem vonatkozik személyszállításra, a romlandó anyagok szállítására és a sürgôs szállítmányokra. Az intézkedést az indokolta, hogy a nehézgépjármûvek károsítják a hôség miatt meglágyult aszfaltutakat. A korlátozás nem vonatkozik az európai utakra és feloldódik a hômérsékleti értékek csökkenésével.

Mihail Erbasu öngyilkos lett, állapította meg az ügyészség

Mihail Erbasu öngyilkosságot követett el, a bizonyítékok ezt egyértelmûen alátámasztják, az ügyészségnek azt kell még megállapítania, hogy mi késztette az üzletembert tette elkövetésére, jelentette be pénteken sajtótájékoztatón Marian Calota, a Legfôbb Ügyészség ügyésze. A kriminológusok és Dan Dermengiu, a Mina Minovici Törvényszéki Orvosszakértôi Intézet vezérigazgatója ismertették Erbasu halálának körülményeit. Az üzletembert június 21-én holtan találták snagovi villájának úszómedencéjében. A vizsgálat során helyszíni nyomozást, boncolást, törvényszéki orvosszakértôi vizsgálatokat, több szakértôi vizsgálatot és ügyészségi kihallgatásokat végeztek. Az üzletember villájából 72 biológiai nyomot (vér-, izzadság-, nyál- és bôrmintákat) gyûjtöttek be. Az Országos Ellenôrzô Hatóság ezzel párhuzamosan pénzügyi ellenôrzést kezdett Erbasu minden cégénél, hogy kiderítsék, van-e kapcsolat az üzletember halála és kereskedelmi társaságainak tevékenysége között.

Júniusban 0,6 százalékos volt az infláció

A lakossági fogyasztói árak júniusban 0,6 százalékkal növekedtek, az idei elsô félévben 3,7 százlaékos volt az infláció, tájékoztat közleményben az Országos Statisztikai Intézet. 2003 júniusához képest 12 százalékos volt a drágulás, ami 2 százalékponttal kevesebb, mint a 2002 december - 2003 december idôszakban. A tavalyi éves infláció 14,1 százalékos volt, az érték nagyon közel áll az elôzetes kormányzati célkitûzéshez. A kormány és a központi bank 9 százalékos drágulással számol az idei évre.

Afrikában 49 évre csökkent az átlagéletkor

A július 11-16 között sorra kerülô bangkoki AIDS- konferencia kapcsán az UNAIDS, az AIDS elleni harcra létrehozott ENSZ-szervezet által összeállított jelentés szerint a kór következtében Fekete-Afrikában az átlag-életkor a korábbi 62 évrôl 49-re csökkent. Hét olyan országban, ahol a lakosság AIDS- fertôzöttségének aránya meghaladja a 20 százalékot, az 1995 és 2000 között született személyek várható életkora ma már 49 év, 13-mal kevesebb, mint amikor ez a betegség még nem létezett - állítja a jelentés. Fekete- Afrikában a lakosság átlagos fertôzöttsége a népesség 25 százalékát tette ki 2003-ban. A térség legérintettebb országa Szváziföld, ahol a lakosság 38,8 százaléka HIV-fertôzött, majd Botswana következik (37,3 százalékkal, Lesotho 28,9 százalékkal, Zimbabwe 24,6 százalékkal, Dél- Afrika 21,5 százalékkal. Szváziföldön, Zambiában és Zimbabwében a várható életkor 35 évre csökkenhet, ha nem terjed el az antiretrovirális kezelés - hangoztatja a jelentés. A földrész egészén, fûzik hozzá az ENSZ- szakértôk, 2025-ig 38 afrikai ország népessége 14 százalékkal csökkenhet, ha nem indul erôs kampány az AIDS ellen. A kór terjedését ezen a földrészen elôsegítik az olyan tényezôk, mint a szegénység, a társadalmi instabilitás, a szexuálisan terjedô egyéb betegségek magas aránya, a nôk alacsony társadalmi státusza, a szexuális erôszak és az, hogy az AIDS elleni küzdelmet nem fogják össze. A térség rossz élelmiszerhelyzete csak súlyosbítja a helyzetet.

Hazaérkezett a láng

Pénteken visszaérkezett világkörüli "turnéjáról" az olimpiai láng, amely Krétában kezdi meg utolsó körútját az ötkarikás nyári játékok hazájában. A március 25-én meggyújtott fáklya eddigi útján 27 országban majdnem 78 ezer kilométert tett meg, és még egy hosszabb görögországi váltó után tér vissza a XXVIII. nyári olimpia augusztus 13-án sorra kerülô megnyitójára. Az 1936-os debütálás óta most elôször mind az öt kontinenst érintette a staféta, amelyben 300-500 méter erejéig mintegy 11 ezer futó kapott lehetôséget. A láng valamennyi korábbi nyári olimpiai helyszínen megfordult, illetve rendezôjelölteknél is "látogatást tett". A legtöbb városban, szám szerint négyben, az Egyesült Államokban futottak vele.

Posztumusz Tôkés-díj Tonk Sándornak

A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként posztumusz egyéni díjjal tünteti ki Tonk Sándort, az erdélyi Sapientia Egyetem elhunyt alapító rektorát a kisvárdai Tôkés László Alapítvány - tájékoztatta Lengyel Szabolcs, a szervezet kuratóriumi elnöke az MTI-t. A díjat július 11-én, vasárnap, ünnepi istentisztelet keretében adják át az egykori egyetemi tanár hozzátartozóinak a kisvárdai református templomban - mondta az alapítvány vezetôje. A kuratóriumi vezetô elmondása szerint az alapítvány az idén két díj adományozásáról döntött, Tonk Sándor posztumusz elismerése mellett Vári Fábián László költôt is kitüntetésben részesítik. Az ukrajnai Kárpátalján élô, József Attila- díjas költô októberben veszi majd át az alapítványi elismerést Kisvárdán.

A Világ Igaza elismerést kapott egy erdélyi magyar

Márton Áron püspök után újabb erdélyi magyarnak: a gyimesfelsôloki néhai Erôss Kálmánnak adományozott A Világ Igaza elismerést az izraeli Yad Vashem Intézet, a kitüntetést csütörtökön adták át. Sandra Simovich, Izrael bukaresti nagykövetségének elsô titkára a gyimesfelsôloki ünnepségen a 83 éves Erôss Kálmánné Csiszár Rozáliának, a tíz évvel ezelôtt elhunyt díjazott özvegyének nyújtotta át a Yad Vashem intézet elismerését: egy emlékplakettet és egy oklevelet. Egyben közölte, hogy a díjazott nevét megörökítették a jeruzsálemi Yad Vashem Emlékközpont falán, és fát ültettek tiszteletére. Az intézet indoklása szerint 1944-ben Erôss Kálmán egy haláltáborba tartó menetbôl menekítette ki a másfél éves Schick Veronikát és édesanyját, a mentéshez felesége személyi iratait használva fel.

Végleges eredmények és elosztások

Megyénkben az érettségire jelentkezett diákok 79,92 százaléka vizsgázott sikeresen. A benyújtott 605 óvás kivizsgálása nyomán 20 esetben emelték meg a jegyet. Tavaly az érettségizôk 74 százaléka kapott átmenô osztályzatot - tájékozatott Albertini Zoltán megyei tanfelügyelô-helyettes, akitôl azt is megtudtuk, hogy tegnap délutántól, legkésôbb ma délig minden középiskolában kifüggesztik a leosztás nyomán bejutott IX. osztályosok jegyzékét. Mint ismeretes, a kisérettségi-eredmények és a diákok kérésének összesítése alapján számítógépes program segítségével töltötték be a IX. osztályba meghirdetett helyeket.

Hét százalékkal több hívás

Az elmúlt napokban hét százalékkal többen kérték a mentôszolgálat ügyeleteseinek segítségét Marosvásárhelyen. A nagy hôség elsôsorban a szív- és érrendszeri betegségben szenvedôket, a magas vérnyomásos személyeket, az idegrendszeri problémákkal küszködôket viselte meg. Napszúrásos esetek is jelentôs számmal voltak. A rohammentô-szolgálatot igénybe vevôk közül elsôsorban a szívbetegek száma emelkedett meg. Az orvosok figyelmeztetik a lakosságot, hogy 11-17 óra között a lehetô legkevesebbet tartózkodjanak napon, viseljenek kalapot, és fogyasszanak sok folyadékot.

Nyárádszeredai Napok

A helyi tanács szerdai ülésén véglegesítette a július 25 - augusztus 1. között tartandó Nyárádszeredai Napok programját. Mint Iszlai Ildikó, a hivatal sajtószóvivôje elmondta, a rendezvénysorozat Szentannán istentisztelettel és a templom kertjének névadó ünnepségével kezdôdik. A Belényesi kertben tartandó ünnepség után a helybéli mûvelôdési házban képzômûvészeti kiállítást nyitnak meg. A vasárnapi program a hagyományos Anna-napi bállal zárul. A Nyárádszeredai Napokra várják a simontornyai és aszódi testvértelepülések küldöttségeit is.

Kistermi bemutató

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata július 14-én, szerdán 19 órakor a színház kistermében mutatja be Alexandru Gherman Doi pe-o banca címû darabját. Rendezte: Zoltán Schapira (Svédország).

Nyári tábor, itthon

Július 13-18. között egyhetes rendezvénysorozatot szerveznek a Petru Maior Egyetem víkendtelepi nyaralóházában a nemkormányzati szervezetek és az Axis Ifjúsági Központ. A Nyári tábor, itthon elnevezésû rendezvény keretében társasjátékokkal, kézmûvesmûhellyel, szórakoztató tevékenységekkel várják a gyerekeket. A tábor hivatalos megnyitóját július 13- án, kedden 11 órakor tartják.

Betegápoló Központ

Július 13-án, kedden 11 órakor Nyárádszeredában megnyitják az Otthoni Betegápoló Központot - tájékoztatott Dászkel László polgármester.

Kerék alá került

Csütörtökön délután a Papiu és Krizantém utcák keresztezôdésénél B. Ionel taxis elütötte S. Imre kerékpárost, aki, a rendôrség sajtóközleménye szerint az útkeresztezôdésnél nem adta meg az elsôbbséget. A balesetben S. Imre súlyos sérüléseket szenvedett.

Eskütétel

Ma 11 órakor a marosvásárhelyi Horea Tûzoltóalakulathoz besorozott kiskatonák leteszik az esküt.

Segítség nyugdíjasoknak

A Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete Selgros- belépôket biztosít tagjainak - tájékoztatott Kovács Irma, a szervezet elnöke. Az érdekeltek a személyazonossági igazolvány és az egyesületi tagságot bizonyító irat felmutatásával vehetik át az ügyféligazolványt. Az egyesület vezetôségének véleménye szerint a belépô valós segítséget jelent, hiszen az üzletházban olcsóbban lehet vásárolni.

300 millió felújításra

A székelyhodosi polgármesteri hivatal 300 millió lejt utalt ki az ehedi mûvelôdési ház felújítására. Mint Orbán Sándor polgármester elmondta, ki kell cserélni a tetôszerkezetet, bôvíteni az épületet és a külsô- belsô felújítás is szükségszerû. A községben, a tánctáborra készülve, kisebb munkálatokat végeznek a jobbágytelki kultúrházban is.

Bejegyzik a mezôgazdasági gépeket

Nagyernye községben folyamatosan jegyzik be azokat a mezôgazdasági gépeket, amelyeket, az érvényben levô törvények értelmében, csak községeken belül, mellékutakon, földutakon lehet használni. Az említett gépek adatait a polgármesteri hivatalban iktatják, s errôl egy igazoló iratot is adnak, amelyet szükség esetén felmutathat a jármûvezetô - tájékoztatott Jánosi Ferenc polgármester.

Készítik a tervet

A százéves vámosgálfalvi községháza felújítását tervezi a község vezetôsége. Mint Végh József polgármestertôl megtudtuk jelenleg készítik a tervet, amellyel a költségek elôteremtése céljából majd pályázni szeretnének. A helyi költségvetésbôl nem tudnak pénzt utalni a munkálatokra.

Nincs gond az ivóvízellátással

Az Aquaserv ÖV. értesíti a fogyasztókat, hogy a kánikulai hôség ellenére Marosvásárhelyen nincsenek gondok az ivóvízellátással. A magas hômérséklet nem befolyásolja sem a hálózati víznyomást, sem a víz minôségét. A szolgáltató biztosítja a fogyasztókat, hogy a továbbiakban is megfelelô ivóvízellátásban részesülnek.

- Tele a tököm … segítséggel! - fakadt ki hôsünk keserûen. Egyedül volt a szobában. Már csak így magában szokott dohogni. Annyi mindent megért az utóbbi években, többnyire negatív elôjelû dolgokat, hogy nem csoda ez a morfondírozás.

Dohogásának az oka, hogy hazatértében azzal fogadta a Mama, hogy Misa telefonált, és…, és kitört, hogy ô segíteni akart rajtunk, s mi nem hagytuk, nem hagyjuk. Úgy látszik, sok pénzünk van…

De mi is történt?

Egy szerzôdést kellett meghosszabbítani. Mivel hôsünknek évek óta nincs munkahelye, így szükségeltetett egy közjegyzô által hitelesített nyilatkozat.

A mindennapi rohanásban, gondokban véletlenül késôn - szokásukhoz viszonyítva késôn, mert ôk nem szokták megvárni, míg körmükre ég a gyertya, hanem még idejében rendezni szokták az ilyen és hasonló dolgaikat, ügyeiket - csak néhány nappal a szerzôdés lejárta elôtt vették észre a határidôt. Sürgôs lett minden.

Indulni kell, de mennyi pénzt vigyen magával? Mert…

Annyit tudtak, hogy a közjegyzôi díjak nagyon elszaladtak… Ezt a gyanújukat az egyik szomszéd is megerôsítette: nemrég megtapasztalták…

És itt jön be a képbe Misa. Felhívták. Hisz neki kell legyen bizonyos rálátása az árakra- díjakra, már csak azért is, mert dolgozik nekik; mondja már: kb. mettôl meddig terjed egy ilyen nyilatkozat ára- díja?

Pontos választ nem kaptak, csak annyit, hogy mindenik más- más díjszabással dolgozik. Ennyit eddig is tudtak. De megígérte, hogy utánanéz, és még a délelôtt folyamán telefonál.

Hôsünk fél tizenkettôig várt a telefonhívásra, de akkor elindult. Az idô is sürgette.

A közjegyzônél, ahova benyitott, azt mondták, írassa meg a nyilatkozatot, s ôk majd hitelesítik. Azt, ingyen.

Állt az utcasarkon: most merre, hova menjen?

Aztán a szomszéd utcában lévô közjegyzôi iroda felé indult. Ott elôadta óhaját. A válasz: száztizenvalamennyi lej, s ha megfelel, kérik a személyi igazolványát. Felszusszant, hogy ennyivel megúszta. Hisz a szomszéd által említett árhoz viszonyítva ez szinte semmi. Fizetett, és nemsokára a kezében is volt a hitelesített nyilatkozat. - Holnap már lehet is intézni a szerzôdés felújítását, még idôben - nyugodott meg hôsünk.

Az utcán Misa jött vele szembe. - Már meg is van! - és mutatta a kezében lévô okiratot. Még elmesélte, hogyan járt a másik jegyzônél. Hogy ott tulajdonképpen elutasították. Aztán mentek mindketten a dolgukra.

Mert elutasították. - Ez a meggyôzôdése hôsünknek - mert valamikor, évekkel ezelôtt fordult már ehhez az irodához, és akkor ott elkészítették a kért iratot. (Akkor kisebb helyiségben, kevesebb személyzettel mûködött az említett iroda.)

Erre jött este a telefon: - hogy én segíteni akarok, és a fiad - mármint hôsünk - nem hagyja. Ha elment volna egy leíró irodába, akkor ott harmincezerért megfogalmazták volna az iratot, és ott, ahova elôször ment, ingyen hitelesítették volna. De úgy látszik, sok pénzetek van!… - így Misa.

- Persze… - mondta hôsünk - ha velem beszélt volna, akkor erre a kifakadásra csak ezt feleltem volna.

- De ez mind mese… - szólalt meg nemsokára hôsünk. - Ha Misa tényleg segíteni akart volna, akkor azt kellett volna mondja már a telefonba, hogy valahol várjam meg, mint tette máskor, amikor neki volt szüksége rám, vagy csak azért, hogy vigyem utána a táskáját… Mert sokszor azt sem tudta hôsünk, hogy miért, és mire jó az ô jelenléte. De nem, most ezt nem mondta. Pedig most is megvártam volna valahol, ott a téren, mint máskor, és együtt mentünk volna a közjegyzôhöz… Vagy egyszerûen mondta volna azt, hogy menjen el hozzá, ô megfogalmazza az iratot, és úgy a már kész okirattal mentünk volna, vagy mentem volna egyedül hitelesíteni azt. De nem. És nem is segítséget kérünk tôle, csak információt: és azt sem kaptuk meg…

- Fiam, mondtam neked, hogy ne telefonáljunk… - szólalt meg a Mama, hangjában a sok évtizedes keserûséggel.

- Ezt nevezi Misa segítségnek?!…

Czirmay Szabó Sándor

Jánosházy György

Bosch mester festett paradicsomában

az ifjúság forrásában fürödtem,

pucér fiúk vágtáztak körülöttem,

ôz és szelíd párduc nyaldosta lábam,

egy szundításnyi ideig örömben

lubickoltam, madarak lakodalmán

nászt ültem én is egy gémlábú, halvány

virágtündérrel óriási gyöngyben -

aztán szétpukkant gömbje hirtelen,

s eltûnt vele a víg, parázda éden:

magam bóklásztam szúrós szirteken,

elôttem csak a semmi, s messze, hátul,

a teremtés elôtti vaksötétben

Bosch mester kuncogott sunyin, kajánul.

Megkergült, felfordult világ ez:

a tûz fagyos, a jég meleg;

kikezdte az eget a tábesz,

nincsenek szép, szánkás telek,

nem fogy a folyók gyári szennye,

nem látsz szívpezsdítô nyarat:

megdôlt az Idô ôsi rendje,

nyomában csak szemét maradt -

és így kell élned, mégis élned,

sodródni undok, bûzös árral,

fügét mutatni nyári télnek,

dacolni álnok téli nyárral,

míg rajtad is betelt a Törvény,

és elnyel a keserû örvény.

Olvasom a lapban, hogy "a legrégibb adatot Jósika Miklós 1874-ben megjelent történelmi regényében találták, mely szerint Báthori Zsigmondot 1594 augusztusában Gyulafehérváron orvosa Borszékrôl vasabroncsos hordókban szállított vízzel gyógyította." Eddig az idézet, amely azonban számos kérdést hagy nyitva, nem is szólva arról, hogy a cikk belsejében arról is feltételezés történik, miszerint az ásványvizeit (ti. Borszéknak) valószínûleg már a rómaiak is ismerték. A Magyar Nagylexikon (1998) ezt megerôsíti, igaz, egy 1882- es monográfiára hivatkozva. Magunk nem vagyunk régészek, de kevéssé tartjuk valószínûnek, hogy a rómaiak, akik heves fürdôéletet éltek, a Dácia provincia legszélén fekvô borvízforrásokat ne hasznosították volna valamilyen formában, illetve ha volt kontinuitás, akkor ezeknek a fürdôknek, forrásoknak az emléke nem halványulhatott el ezer évre a középkor szenvedô emberei elôtt.

Hogy a csélcsap és impotenciában szenvedô Báthory Zsigmondnak mit írt fel az orvosa, ahhoz elsôsorban írásos és hitelt érdemlô okmányok, bizonyítékok kellenek. Ez még a nem történész nagyközönség számára is magától értetôdik. Jósika Miklóst bármennyire tiszteljük, mégiscsak a fikció mestere volt, nem a történelmi tények tudományos kutatója, közzétevôje. Ugyanis a két mesterség : az írói és a histórikusé még az oly alulfejlett Erdélyben is szétvált már akkor legalább száz esztendeje.

Melyik Jósika-regény lehet, arról nem szól a turisztikai ismertetô. Gondoltuk, utánanézünk, de sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy elsô kiadásban 1874-ben egyetlen, addig kéziratban heverô Jósika Miklós-regény sem jelent meg. A mondott évben - az író már 9 éve nyugodott sírjában - mindösszesen két könyve jelent meg második kiadásban az Egy kétemeletes ház Pesten, ill. A szegedi boszorkányok a Heckenast Gusztáv-féle kiadónál, mint a Jósika-regénytár 52-55. darabjai.

Ilyen alapon azt is nyugodtan megkockáztathatnánk, hogy Jézus Krisztusról elôször az 1926-ban (USA) készült Ben Hur címû filmben történik említés...

Mi annak az állításnak szavaznánk nagyobb történeti hitelt, amely azt állítja, hogy a 17. század végén fedezték fel igazán, mert 1700- ban egy leltárban említik Borszék mezejét, igaz, anélkül, hogy a fürdôre is utalás történnék. 1745-ben Gyergyószék fürdôházakat és kápolnát állított fel, ami arra enged következtetni, hogy a 18. század derekára a fürdôhely forgalma fellendült. (Ne gondoljunk túlságosan nagy számokra, ui. a vasút korában - 1891-ben a székely körvasút kiépülése elôtt még mindig 137 km-re volt a legközelebbi vasútállomástól, Szászrégentôl, s ekkor is csupán 1105 látogatót fogadott az egész évben.) 1773-ban a bécsi egyetemen a brassói származású Lucas Wagner nagyobb értekezésben De aquis medicatis Magni Principatus Transylvaniae (Erdélyi Nagyfejedelemség gyógyvizei) említi Borszéket is, vizének elemzését is adja a marosvásárhelyi orvosdoktor Mátyus István elôtanulmányai alapján az 53-59. oldalon.

S hogy némi fogalmunk legyen a gyógyvizes 18. századi fürdôéletrôl és a kúrák hasznáról, talán nem haszontalan, ha ideiktatom Halmágyi István kormányszéki tanácsos naplójának vonatkozó részét 1767-bôl, ill. 1769-bôl:

"Július-augusztus 1767.

Én sokféle erôtlenségeimet érezvén, engedelmet kérek a püspöktôl ô excellenciájától... a gyergyai savanyúvízre.... El is menék concipista (fogalmazó) Veres Ádám urammal. Sok barátságát mutatta vice királybíró Baló István uram, maga küldött Csomafalváról Gyitróba (Gyergyóditróba) és fel a havasra is Borszékig, hol a savanyúvíz vagyon, négy lovat adott. Vittünk alkalmas provisiot (élelmiszertartalékot) magunkkal, és noha gr. Toroczkai Zsigmond s Kemény Zsigmond urak grófnéjokkal együtt fenn lévén, megkívánták, hogy véllek együtt együnk, mégis valami 60 frtba felkerült utozásunk. De nem volt haszontalan oda való menetelünk, mert én is egészségemben nevezetes elômenetelt tapasztaltam.

Veres Ádám úrnak pedig sebes, sôt fistulás (sipolyos) lába egészen meggyógyult Isten kegyelmébôl. Feresztette a lábát mindennap kétszer egy-egy óráig és itta a vizet, vivén fel velem együtt 3 kupáig, melyet egy hétig continuáltunk azon mértékben, egy summában pedig voltunk helyben 23 napokig, feredtünk csak háromszor."

"Július 1769.

Gyengült egészségemre nézve engedelmet kérvén a savanyúvízre való menetelre, concipista Veres Ádám urammal együtt mentünk a nagybaconi határra Pisztángosra, holott vicekirálybíró Baló László úr kalibát csináltatván és maga is vagy két hetet velünk töltvén, alkalmasint éltünk... culináréval (konyhaszerekkel, itt: fôzôcskézéssel) s pisztránggal segítvén, rákunk pedig mindennap bôvön volt. Most két esztendeje voltunk a gyergyai Borszékin, mely erejére s ízire nézve Erdélyben és talán Európában is legelsô, csinált mindennap 5, 6, 7, 8 széket is, és alig ülhettünk fenekünkre, de alig is járhattunk utóljára, annyira csépte 4-ik, 5-ik szék után estvéig. A pisztrángosi pedig 3-4 székkel beérte, afféle fájdalom nélkül. A gyergyaiban volt csupa sal alcali (alkáli só). ... A gyergyai Veres uram sebes lábát mindennap kétszer feresztvén, begyógyította.

A gyergyain a substantia (hatóanyag) igen bajos és drága, havas tetején, és a szélsô falutól 6 órányira lévén, egy lóért, ha valamit hozattunk, 3 márjást kellett fizetni. A pisztrángosi szekérrel mehetô helyen és a falutól másfél órányira vagyon. Mindenik limitaneus katonák (határôrök) között, mely terhesíti a subsistentiát (a megélhetést)."

Végezetül az 1956-ban várossá nyilvánított település nevével kapcsolatban Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára fölvilágosít, hogy szóösszetétel, melynek elsô tagja az átfolyó Bor nevû patakra utal, a második részét a szék-et pedig mocsár, vizenyôs terület értelemben használták a névadó székelyek egykoron.

Sebestyén Mihály

Beszélgetés Ráduly Jánossal

Kibéd község de szép helyen van,

Mer’ a templom közepébe’ van.

Körös-körül vadgesztenye,

Rászállott egy bús gelice.

A hetvenes években ismertem meg személyesen is Ráduly Jánost. Együtt vettünk részt az Irodalmi Színpad mûsorain Makfalván és Kibéden, kétévenként Korondon és Parajdon, a Sóvidék íróinak találkozóján, aztán a magyartanárok továbbképzô tanfolyamain Kolozsváron. Azóta sok víz folyt le a Kisküküllön. Könyveinek száma közelíti a félszázat.

- Ki is vagy te tulajdonképpen, Kibéddel megáldott Ráduly János?

- Nyugdíjazásomkor, 1998-ban így zárták le a munkakönyvemet: "A tanügyben (annak keretében) dolgozott 43 évet". Nos, még csak negyedik osztályos elemista voltam, amikor eldöntöttem, hogy tanár leszek. Gizella édesanyám nagyon örült az
"elképzelésemnek", ô elôbb a tanítói diploma megszerzését látta célszerûnek. Tanítónôm, Domokos Eufémia viszont folyton csiholta bennem a nagyra törés "indulatait", biztató szavai ma is a fülemben csengenek.

- Boldog volt a gyermekkorod?

- Azt hiszem, igen. Pedig messzirôl, nagyon mélyrôl indultam, a negyvenes évek általános társadalmi szegénységében, nyomorában formálódtam ifjúvá. De életkedvemet nem az adott körülmények határozták meg, hanem a megálmodott jövô. Folyton a "holnap"-ban gondolkoztam, ez táplálta életerômet, nagyot- akarásomat. "Adott körülménynek" nevezem a sorsot, a rám szabottat. Íme: tisztviselô édesapám 35 éves korában meghal, édesanyám nevel minket, a három gyermeket. Aztán 1960-ban, 51 éves korában édesanyám is meghal, s így egyik napról a másikra családfenntartóvá válok. Ezért nem voltam katona. Aztán elhunyt a közbelsô húgom, Mária is. Görög mintájú sorstragédia. De az iskolában rendületlenül tanultam, sokat olvastam, s írni kezdtem. Harmadik-negyedik osztályos koromban már ontottam a verseket, s hallgattam - megbabonázottan - a népmeséket, balladákat. Édesanyám úgy szavalta el sokszor a Kômíves Kelemenné Kriza János által gyûjtött balladaváltozatát, hogy sírva fakadtunk. 1954-ben egész füzetnyi dalszöveget írtam össze, ez lett a nyitánya a 17 darabból álló kéziratos "mûnek". Az elsô füzet elsô oldalára - címül - ezt írtam rá: Énekek. Dalolva szép az élet. Népköltészeti és mûköltészeti alkotások. Gyûjtemény. I. kötet. Úgy látszik, már akkor "könyv-sorozatban" gondolkoztam.

- Hogyan kezdtél közölni?

- Érettségi után (1955) Erdôszent-györgyre kerültem, ahol az induló líceum nevelôje (bentlakási felügyelôje) voltam. Itt tovább folytattam a népköltészeti gyûjtést. Akkoriban jelent meg az elsô cikkem a Vörös Zászló 1959. június 4-i számában. Címe: Népmûvészeti kiállítás Erdôszent- györgyön. Tehát már néprajzi fogantatású kis "beszámoló" volt. 1962-ben Kibédre vezényelt a "jósors", ahol szembesültem a falu még élô-alakuló gazdag szokásvilágával, néphagyományával. Ezt a gazdagságot Ôsz János így érzékeltette - még 1897-ben - egyik, Seprôdi Jánoshoz intézett levelében: "Van itt mese, kedves barátom-druszám, zsákszámra, garmadájával, csak gyôzzem ôket összefirkantani". Legközvetlenebb kutatóelôdöm tehát Ôsz János, illetôleg Seprôdi János volt. Mindkettôjük emlékének egy-egy kibédi népköltészeti gyûjteményt szenteltem.

- Tanítónôd biztatása nem volt hiábavaló.

- Végül minden "bejött": csakugyan magyartanár lettem. Kibédi kollégáimmal sikerült intézményesítenünk az Ôsz János nevét viselô Irodalmi Kört, a faluban pedig mindvégig mûködött a Seprôdi János nevét viselô Irodalmi Színpad. Író- olvasó találkozóinkon megfordult nálunk az akkori romániai magyar irodalom írógárdájának színe-java: Kányádi Sándor, Sütô András, Beke György, Fodor Sándor, Nagy Olga, Faragó József, Tamás Mária, Markó Béla, Gálfalvi György, Magyari Lajos, Molnos Lajos, Király László, Györffi Kálmán, Cseke Péter, Zágoni Attila…

- Itt bontakozott ki néprajzi gyûjtômunkád.

- Kibéd gazdag néphagyománya már rég fölhívta magára a közfigyelmet. Itt született Kibédi Mátyus István (1725-1802), Marosszék elsô fôorvosa, aki hatkötetes nagy munkájában, az Ó- és Új Diaetheticában (Pozsony, 1787-1793) átfogó képet adott a vidék népének életvitelérôl. Ma ôt tekintjük a társadalomnéprajzi kutatások egyik jelentôs elôfutárának. A 19. század végén a faluban 17 évig tanított Ôsz János (1863- 1941), aki több kötetben is népszerûsítette Kibéd népmesekincsét. Fômûve 1941-ben jelent meg Kolozsváron (és Budapesten is) A csudatáska címmel. Az ô tanítványa volt Seprôdi János (1874-1923), aki a szülôfalunak kijáró tisztelettel és megbecsüléssel térképezte föl a helység legfontosabb népdaltípusait. Hagyatéka születésének századik évfordulóján látott napvilágot, Seprôdi János válogatott zenei írásai és népzenei gyûjtése címmel (Bukarest, 1974). Bartók Béla (1881-1945) is felfigyelt Kibéd népköltészetére: életében a legelsô népdal-lejegyzései a kibédi Dósa Liditôl valók, ezeket 1904-ben rögzítette Gerlicepusztán, majd utóbb Dósa Annától (Lidi húga) is gyûjtött Budapesten. A két énekessel való találkozása "elhatározó jelentôségû" volt pályájának alakulásában. Aztán Barabási András (életrajzi adatai még felderítetlenek) tett közzé népszokásokat, ezek az Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez címû kötetben láttak napvilágot (Kolozsvár, 1939). Nos, ez a láncszerûen kapcsolódó kibédi kutatómunka segítette elô a falu néphagyományainak jobb megmaradását. A romániai magyar sajtóban megszaporodtak népköltészeti közleményeim. Akkor állt mellém Faragó József a népballada-kutatás "reszortjában", Nagy Olga pedig a mesekincs újszerû fedolgozására, közlésére hívta föl a figyelmemet. Vállalták - késôbb - népköltészeti anyagaim gondozását, köszönettel tartozom nekik. A Babes-Bolyai Tudományegyetem mostani kutatógárdájával is kitûnô a kapcsolatom. Számon tartjuk egymás munkásságát, figyelünk egymásra. Nyilván, ki-ki a maga taposta ösvényen halad: épp ennek a különbözôségnek az önzetlen tudomásul vétele jelent erôforrást a továbbiakban.

- Szerencsés, irigyelt embernek tartod magad?

- A sors kegyes volt hozzám, hogy Kibédre "vezényelt". Nem hiszem, hogy irigyelnének, hiszen csak a munkában vagyok "gazdag". Harminc könyvembôl tizenkilenc népköltészeti gyûjtemény (mesék, balladák, találós kérdések, szolgavallomások), két könyv pedig népköltészeti tanulmányaimat, közléseimet tartalmazza. Az anyag zöme (95 százaléka) kibédi származású. Jelzi, hogy évek hosszú során át sikerült a lakosság szellemi értékeit "föltér-képeznem", majd közkinccsé tennem, mindannyiunk épülésére. És jelzi azt is, hogy a nagyközség népe roppant élô-eleven hagyományt ôrzött meg, úgyannyira, hogy további könyvek összeállítása lehetséges.

- Pedig a gyûjtés nagyon nehéz munka, a szakértelem mellett roppant türelmet és kitartást is követel.

- Mondok egy példát. A falu lakosságának csak 4,5 százaléka ismer népballadákat a hagyományból. A folkloristának eszerint 20-25 embert kell megkérdeznie,