|
VI. évfolyam 157. (15727.) sz. |
2004. július 7., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Románia és Magyarország kapcsolatai jól alakulnak, és ez a romániai magyarság szempontjából is fontos, hiszen Románia és Magyarország viszonya, Románián belül a románok és a magyarok kapcsolatai, nem választhatók el egymástól. Kiemelten fontos, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök úr a Székelyföldre is ellátogatott, hiszen a székelyföldi magyarság szempontjából nagyon fontos régió, sok magyar él itt, akik számára lényeges az elkövetkezendô idôszakban Magyarország támogatása a gazdasági fejlesztés és az intézmények fellendítése szempontjából, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap délelôtt, a Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel folytatott marosvásárhelyi megbeszélést követô sajtótájékoztatón.
Az európai uniós tagország Magyarország felelôssége a határain túl élô magyarság iránt igen jelentôs, jelentette ki Medgyessy Péter kormányfô. Kiemelten fontos pillanatnak nevezte, hogy román kollegájával közösen a Székelyhíd-Létavértes határállomást átadhatták. Mint mondta, ez a határátkelô-nyitás mutatja az elkötelezettséget, hogy Európa mérhetô módon megjelenjen a román és a magyar emberek életében. Személyes elkötelezettségnek nevezte, hogy a két európai biztost rávette, vegyenek részt az átadáson és folyjanak konzultációk arról, hogyan lehet segíteni a romániai magyarokat.
Ezt az alkalmat, folytatta a miniszterelnök, felhasználta egy gyors székelyföldi látogatásra, a tusnádfürdôi EU-s ifjúsági táborba, Csíkszeredában pedig találkozott RMDSZ-es polgármesterekkel, és tegnap az RMDSZ vezetôivel Marosvásárhelyen. Hangsúlyozta, a magyar kormány szándéka az, hogy Székelyföld fejlôdését tudatosan és következetesen segítse. Ugyanis, a határ menti települések gyorsabb fejlôdése evidencia, kínálja magát a lehetôség. Székelyföld ilyen szempontból elszigeteltebb helyzetben van és ez több felelôsséget ró a magyar kormányra.
Az uniós csatlakozás Magyarországnak egyúttal új kérdéseket vet föl, ez teszi szükségessé, hogy összehívják a Magyar Állandó Értekezletet szeptember 11-re. Az idôpontot Tusnádon be is jelentette, és egyúttal elmondta, hogy szándéka a határon túli püspököket is meghívni Magyarországra.
A székelyföldi polgármesterekkel Csíkszeredában kulturális kérdésekrôl, az identitás erôsítésének lehetôségeirôl beszéltek. Fölvetették, hogy a bukaresti magyar kulturális központ egy fiókintézményét hozzák létre Székelyföldön. Fontosnak tartja, hogy Csíkszeredában konzuli hivatal jöjjön létre, és mint mondta, számos más olyan kérdésrôl esett szó, ami segítheti a Székelyföld erôsödését.
Az RMDSZ-tôl néhány "jó gondolatot kapott" a MÁÉRT-tal kapcsolatosan, és arról is beszéltek, mennyire fontos a szellemi élet fenntartását biztosító alapítványok - az Illyés és az Apáczai Alapítvány - folyamatos eredményes mûködése. Elmondta, hogy Markó Béla tájékoztatta a választások tapasztalatairól. Úgy vélte, egyformán gondolkoznak abban, hogy az erdélyi magyarság az egység fontosságának tudatában éljen és tevékenykedjen. "Minden megosztási törekvést én személy szerint kifejezetten elítélek", jelentette ki a magyar miniszterelnök.
A találkozón szó esett a Sapientia jövôjérôl, és a sajtótájékoztató után megtekintette az egyetem campusának az építkezését. Mint mondta, a magyar kormánynak is érdeke, hogy a Sapientia korszerû, modern felfogású, jól mûködô egyetem legyen. Szóba került még a marosvásárhelyi repülôtér hasznosításának a kérdése, beszéltek az erdélyi magyar televízió létrejöttérôl. Véleménye szerint van esély, hogy még ebben az évben beinduljon az erdélyi magyar televízió. Mint mondta, arra van szükség, hogy a mûködéshez feltételként igényelt ingatlan kérdésében meglegyenek a megfelelô források és a mûködtetési feltételek. Medgyessy olyan mûködtetést tud elképzelni, amely folyamatosan épít arra, hogy a televízió népszerûségre tesz szert, ebbôl következôen, az állami támogatások mellett, a saját források is fokozatosan növekednek.
Medgyessy Péter és kísérete az RMDSZ vezetôivel együtt meglátogatta a Sapientia campusát, ahol az egyetem rektorával, Szilágyi Pállal, illetve az intézmény vezetôségével találkozott.
Újságírói kérdésre válaszolva mondta: - énnekem elég szigorú elveim vannak, ezt a Sapientia egyetemmel kapcsolatban is kénytelen vagyok képviselni. Azt gondolom, hogy a falak nagyon nagy értéket képviselnek, nagyon szép lehet egy campus, nagyon jó érzés ránézni a szép, új épületre, de számomra százszor fontosabb az, hogy mi van benne. Milyen színvonalú az oktatás, mennyire korszerûek a megoldások, mennyire sikerült olyan professzorokat találni, akik valóban nevelik és valóban felkészítik az ifjúságot arra, hogy európai polgárként helyt tudjanak állni egy nagyon- nagyon kemény versenyben. Ez nem annyira, vagy nem elsôsorban pénzkérdés. Szervezés kérdése, korszerûség kérdése, versenyképesség kérdése. Természetesen, lehetnek anyagi vonzatai is, ami elôl én nem zárkózom el. Olyan rendszert akarunk - ez az én személyes meggyôzôdésem, de végig fogom vinni -, amiben garanciát kaphatunk arra, hogy korszerû, versenyképes tudást lehet szerezni a Sapientia egyetemen.
Az RMDSZ, illetve a Sapientia vezetôivel folytatott tárgyalások során megbeszélték, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrás elég az építkezésre, az infrastrukturális kiegészítéssel, beruházásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon ésszerû gazdálkodást kell megköveteljen Magyarországon is a költségvetési pénzekbôl, "ugyanezt a célt kell érvényesítenem itt is, de ha emellett tudunk segíteni néhány tízmillió forinttal, hogy valóban mûködôképes legyen a megfelelô infrastruktúrával ellátott egyetem, meg fogjuk ezt tenni, ehhez azonban látnom kell a terveket".
Az NLP-DP szövetség szeptemberben ismerteti kormányprogramját és árnyékkormányát - közölte kedden Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke. "Szeptemberben, amikor bemutatjuk kormányzati programunkat, ismertetjük árnyékkormányunkat is" - mondta Basescu, de a struktúra szerkezetérôl vagy a kormányfô személyérôl nem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy mindez egyelôre nem ismeretes.
Basescu szerint az NLP-DP szövetségnek nem szükséges további szövetségeket kötnie az ôszi választások után, mivel megszerzi a voksok 51 százalékát. A demokrata politikus azonban elismerte, az lenne a "legkényelmesebb", hogy a választások után az RMDSZ-szel kössenek szövetséget. Mint mondotta, nem zavarja, hogy az RMDSZ "két pályán játszik".
"Nem léteznének, ha nem így tennének. Elveszítené varázsát a létezés a román politikai piacon, ha csak egy pályán játszanának" - mondta Basescu.
A javaslat szerint megszûnne az a kötelezettség, hogy az állampolgárságot kérôknek magyarországi lakóhellyel, illetve a magyarországi feltételeknek megfelelô jövedelemmel kell rendelkezniük - mondta az MDF országgyûlési frakcióvezetôje. Hozzátette: a határon túl élô magyarok így nem kényszerülnének lakóhelyük elhagyására ahhoz, hogy kettôs állampolgárrá váljanak.
A módosítás nem növelné a költségvetés terheit, hiszen a társadalombiztosítási juttatásokra csak azok jogosultak, akik Magyarországon végeznek munkát - hangsúlyozta az ellenzéki honatya, hozzáfûzve: a változtatás nem befolyásolná a választások eredményeit sem, mert a voksolásban csak a Magyarországon lakóhellyel rendelkezôk vehetnek részt.
Az MDF frakcióvezetôje emlékeztetett arra, hogy javaslatukat csaknem egy éve már beterjesztették az Országgyûlés elé, ám akkor a rendészeti bizottság nem vette tárgysorozatba azt. Felhívta a figyelmet arra, hogy azóta a Magyarok Világszövetsége mintegy 320 ezer aláírást gyûjtött össze a kettôs állampolgárság ügyében. Herényi Károly hangsúlyozta: javaslatuk elfogadásával a határon túli magyar szervezetek, valamint az aláírók igényeit is kielégítené az Országgyûlés.
Újabb útirányt jelölt meg a gyermekvédelem számára Jonathan Scheele az EU- küldöttség vezetôje. Véleménye szerint ezután a hazai szakembereknek, természetesen az unió irányításával, nem a gyermekvédelmi szolgáltatások javítására, hanem a hivatásos pótszülôk, a gyermekek gondozásával, nevelésével foglalkozó személyzet képzésére kell hangsúlyt fektetniük. Míg eddig az unió fôként a nagyméretû árvaházak felszámolására, az alternatív gondozási módszerekre adott pénzt, ezután a szakképzést támogatja. Tegyük hozzá, függetlenül attól, hogy az árvaházak feloszlatására vagy a szolgáltatásokat biztosító személyek felkészülésére fektetik a hangsúlyt, a cél ugyanaz: az árva és elhagyott gyermekeknek megfelelô életkörülményt, fejlôdési lehetôséget biztosítani. Az EU- küldöttség vezetôje azt is hozzátette: a nemrég elfogadott, 2005-tôl életbe lépô hazai gyermekvédelmi törvények inkább a külföldi örökbefogadásokra, a határokon túl alkalmazott elôírások, rendelkezések beiktatására fektette a hangsúlyt, szem elôl tévesztve a hazai, sajátos helyzet rendezését. A gyermekvédelmi törvényeknek minden romániai gyermek - függetlenül, hogy családban vagy intézetben él - javát kell szolgálniuk - hangsúlyozta a felügyelô.
Kapkodhatja fejét a hazai gyermekjogvédelmi szakember és a törvényhozó. Ha az európai unió elvárásait tartja szem elôtt, zárójelben hozzátehetjük, hogy miután az elmúlt években 70 millió eurós támogatást kaptunk gyermekvédelmi programokra, igencsak oda kell figyelnie az uniós követelményekre, akkor azért feddik meg, hogy miért nem a saját udvarában levô hiányosságokat pótolja. Ha csak a hazai sajátosságok alapján, legjobb tudása és tehetsége szerint dolgozza ki a programokat, fogalmazza a törvényeket, akkor pedig azt vetik a szemére, hogy miért mellôzte az uniós elvárásokat, ott jól bevált programokat.
Az arany középutat nehéz megtalálni. Nehéz egyensúlyt teremteni a külföld rendeletei és a belsô valóság, lehetôségek között. Nehéz, de nem lehetetlen. S ami a legfontosabb: ne feledje el sem a törvényhozó, sem a gyermekjogvédelmi szakember, hogy minden rendelkezés, törvény, szabály elsôsorban a gyermek javát, s nem, vagy nem csak, az ország imázsát kell szolgálja.
A korszerûsítés egy fontos szakaszának lezárását követôen tegnap bemutatkozott a sajtónak a Gedeon Richter Romania Rt., azaz a marosvásárhelyi volt Armedica gyógyszergyár, amely keveset hallatott magáról az utóbbi idôben. A romániai piacon hozzáférhetô áron világszínvonalú termékeket kínáló cég 2003-ban integrálódott a Richter csoportba, és vette fel jelenlegi nevét.
A nyílt napon, amely a vállalat megtekintésével kezdôdött, Bogsch Erik, a Gedeon Richter Rt. magyarországi vezérigazgatója ismertette a cég múltját, jelenét és jövôbeli stratégiáját, Valeria Dan vezérigazgató a 362 dolgozót foglalkoztató helybeli leányvállalat korszerû gyógyszercéggé válásáról számolt be, Magdalena Badulescu fôgyógyszerész, az Országos Gyógyszerügynökség elnöke pedig a legmagasabb minôségi követelményeknek eleget tevô GMP- rendszer bevezetésének egyértelmû sikerérôl és fontosságáról szólt.
Bár kívülrôl még a réginek látszik, a falakon belül egy rendkívül korszerû, a nemzetközi szabványoknak megfelelô gyár mûködik, amelynek központi raktárában és tablettázóüzemében kalauzolták el tegnap a látogatókat, ahol ottjártunkkor éppen a fasconal valamint az aszpirin készült. Amint a bemutató során és a sajtótájékoztatón is elhangzott, a belsô átalakítás és korszerûsítés tovább folytatódik, majd azt követôen kerül sor az épület külsejének rendezésére is.
A Richter Gedeon gyógyszerész által 1902-ben alapított vállalkozás ma öt és fél ezer alkalmazottat foglalkoztat. A regionális multinacionális céggé válás folyamatában fontos lépés volt a marosvásárhelyi Armedica gyógyszergyár többségi tulajdonának megszerzése (1998-ban), amely a 14 különbözô országban levô leányvállalat közül a legjelentôsebb - hangoztatta Bogsch Erik vezérigazgató. A Gedeon Richter Románia Rt. 2003-ban olvadt be az Armedica részvénytársaságba, ekkor vált zár körû társasággá és változtatott nevet, majd a többszöri tôkeemelések során tulajdonrészesedése 98,46 százalékra emelkedett. Jelenleg a hatodik helyet foglalja el a romániai gyógyszerpiacon, s további célja a terjeszkedés, amelynek érdekében marketing- és kereskedelmi hálózatában nagyszámú orvoslátogatót foglalkoztat. A vállalat mûködési stratégiájában fontos helyet foglal el a kutatás, s a leányvállalatok között a marosvásárhelyi az egyetlen, ahol kutatóbázis is mûködik, amelynek célja a saját fejlesztésû új termékek kidolgozása a termékkínálat bôvítése érdekében - hangsúlyozta a vezérigazgató.
A privatizálást követôen kezdôdött el a termékszerkezet átalakítása a licencpartnerektôl vásárolt valamint a saját fejlesztésû termékekkel. A vállalat közép- és hosszú távú stratégiájában a marketinghálózat megteremtése mellett a fô célt a minôségbiztosítási rendszer kialakítása képezte, továbbá valamennyi olyan feltétel biztosítása, amely lehetôvé teszi a nemzetközi szabványoknak megfelelô gyógyszerek elôállítását. Mindezekre 20 millió dolláros beruházást eszközöltek. Ennek eredményeként mind a romániai, mind a magyarországi minôségellenôrzéseknek eleget tett a marosvásárhelyi vállalat, amely minden vonatkozásban elérte az anyavállalat színvonalát. A fejlesztés során a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel közösen létrehozták a bioekvivalencia-laboratóriumot, ami jelentôs segítség az egyetemen folyó kutatómunka számára is.
A Richter Gedeon Rt.-vel közösen történt meg a termékkínálat megújítása és korszerûsítése. Jelenleg a marosvásárhelyi vállalatban 43 féle gyógyszert gyártanak, a szív-érrendszeri, központi idegrendszeri betegségek, fertôzések, bôrbetegségek gyógyítására tabletta, kenôcs valamint oldat formájában. A termékpaletta korszerûsítése érdekében a Richter Gedeon évente három-öt új termék bevezetését tûzte ki célul, ami 2003-ban meg is valósult.
A sajtótájékoztató során kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a cég stratégiájának megfelelôen a profitot újabb beruházásokra használják, s ilyenformán a kis befektetôk továbbra sem számíthatnak arra, hogy az elkövetkezô öt év során részesedést kapjanak. A továbbiakban a vezérigazgató kiemelte, hogy a cég csak akkor lehet sikeres a jövôben is, ha nem történik meg a gyógyszerárak befagyasztása, amelyeknek - véleménye szerint - követniük kell az egyéb szolgáltatások árának emelkedését.
A Népújság kérdésére Bogsch Erik jó lépésnek nevezte a marosvásárhelyi gyógyszergyár kivásárlását. Véleménye szerint a fejlôdésben fontos szerepe volt, hogy egy fiatal, jól képzett munkatársi csoporttal kezdték meg az együttmûködést, amelynek eredményei egyre inkább beérnek.
A Magyarok Világszövetsége több mint 320 ezer aláírást gyûjtött össze, hogy ügydöntô népszavazást írjanak ki a határon túli magyarok kettôs állampolgársága ügyében. Az aláírásgyûjtô íveket pénteken adták át az Országos Választási Iroda irodavezetôjének.
Az Országos Választási Bizottság hétfôi ülésén Rytkó Emília, az OVI vezetôje elmondta: a Magyarok Világszövetsége 64 darab csomagban adta át az aláírt íveket, ebbôl egyet szúrópróbaszerûen felbontottak és megállapították, hogy már maga a Magyarok Világszövetsége is megpróbálta kiszûrni a hibás, hiányos aláírásokat.
A bizottság tagjai ezt követôen személyesen ellenôrizték az aláírt íveket és megállapították, hogy azok pontosan elô vannak készítve az ellenôrzéshez.
Az ellenôrzést az Országos Választási Iroda fogja elvégezni, erre 45 nap áll rendelkezésére.
Az Alkotmánybíróság március 1-jén hagyta jóvá az OVB határozatát, amely elfogadta az MVSZ által kezdeményezett népszavazáson felteendô kérdést. Eszerint arra kellett válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják.
Valéry Giscard d’Estaing azt szeretné, ha az európai alkotmányos szerzôdést két éven belül, 2006. július 1-jére sikerülne minden uniós tagországnak ratifikálnia. Errôl a konvent elnöke az Európai Néppárt budapesti frakcióülésén beszélt, hétfôn.
"Jó lenne, ha az alkotmány ratifikálása összehangoltan és viszonylag gyorsan megtörténne, hiszen közös akaratról van szó, ami egész Európa életét meghatározza" - jelentette ki az európai alkotmányos szerzôdés kidolgozásában kimagasló szerepet játszó francia politikus, volt államfô.
Mint mondta, az alkotmány ratifikálására a népszavazás jobb módszer, mint a parlamenti szavazás, mert átláthatóbb és közvetlenebb, ráadásul "a legjobb ellenszer az euroszkepticizmusra". Az európai szellem zárt ajtók mögötti vitákkal semmit sem nyerne - fûzte hozzá.
Giscard nemrég maga javasolta, hogy Franciaországban referendum döntsön az európai alkotmány ratifikálásáról.
A konvent elnöke hétfôn Budapesten azt mondta, az európai alkotmánynak a brüsszeli EU-csúcson elfogadott végsô változata néhány átalakítással, "95 százalékban" az a verzió, amelyet a konvent terjesztett elô.
A 78 éves politikus szerint ugyanakkor néhány dologban visszaléptek az általa elôterjesztett korábbi szöveghez képest; ezek közé sorolta azt is, hogy minden tagország egy-egy egyenjogú biztost ad az Európai Bizottságba.
Giscard d’Estaing, aki 1974-tôl 1981-ig volt Franciaország elnöke, közölte, az alkotmány érthetôbb, hatékonyabb és demokratikusabb Európát eredményez, és utat nyit a kontinens elôrehaladásához.
Az európai parlamenti választások alacsony részvételi aránya is azt mutatta, hogy az állampolgárok elégedetlenek a jelenlegi helyzettel - mondta a konvent elnöke. Kedvezô fejleménynek nevezte viszont, hogy június 13. után az Európai Néppárt megerôsödött mint az EP elsô számú politikai alakulata, és az Európai Bizottság következô elnökét is ez a tömörülés adja.
Illetékesek arra számítanak, hogy az idei napraforgótermés 1,4 millió tonna lesz, ami mintegy 100 ezer tonnával kevesebb a tavalyinál elsôsorban a kisebb vetésterület miatt. Románia az egyik legnagyobb kelet- európai napraforgó termesztô, finomítatlan napraforgó olajat és napraforgómagot exportál Olaszországba, Spanyolországba és Szerbiába.
A mezôgazdasági minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy a termelôk 1,1 millió hektáron vetettek napraforgót a tavalyi 1,18 millió hektár után. Kereskedôk a becsült termés alapján arra számítanak, hogy Románia mintegy 100 ezer tonna finomítatlan napraforgó olajat és közel 300 ezer tonna napraforgó magot exportál a 2004/2005-ös piaci évben.
Kertész Róbert
A legnagyobb várakozás nem magát az egyébként sokak által vitatott kivitelû alkotást övezte, hanem azt, hogy miképpen üdvözlik egymást a Windsor-ház - vagyis a királyi család - tagjai és a csaknem hét éve meghalt walesi hercegnô, Lady Diana Spencer hozzátartozói.
A két család között már a Dianát ért párizsi autószerencsétlenség elôtt is igen feszült volt a viszony, miután kiderült, hogy milyen rideg módon bánt az udvar - és személyesen a volt férj, Károly herceg is - a brit trónörököstôl 1996-ban, 15 év után elvált hercegnôvel.
A kapcsolat az 1997. augusztusi tragédia után teljesen megszakadt a Windsorok és a Spencerek között. Errôl Diana öccse, Charles Spencer gróf gondoskodott már a temetés napján, amikor rendkívüli beszédében, a Westminster apátságban összegyûlt több ezer gyászoló elôtt rótta fel nyers szavakkal a királyi család kôvé dermedten hallgató tagjainak a Dianával szembeni rút bánásmódot. A beszédet spontán és példátlan tapsvihar követte az ôsi koronázó templomban; a két család azóta messze elkerülte egymást.
Kedden azonban maga Spencer gróf várta a királyi Bentley-n érkezô Erzsébetet a Hyde Parkban, és barátságos mosollyal, protokolláris meghajlással üdvözölte az uralkodót, akivel váltott néhány szót is. Késôbb Károllyal, és Fülöp herceggel, a királynô férjével is látszólag kötetlen beszélgetésbe elegyedett. Az uralkodó az emlékmû avatására - állítólag a szokásoktól eltérôen ezúttal jórészt saját maga által - írt beszédében egyetlen mondattal utalt a súlyos konfliktusokra, mondván: természetesen "voltak nehéz idôk ... de ezek az emlékek enyhülnek az évek múlásával".
A királynô beszédében megemlékezett arról "a sok-sok boldogságról", amelyet Diana az ô két unokájának - a trónörökös pár két gyermekének -, Vilmos és Harry hercegeknek adott; ugyanebben az összefüggésben azonban feltûnôen nem említette meg saját fiát, Károly trónörököst, Diana volt férjét.
Kijelentette ugyanakkor, hogy Diana "képes volt nemcsak megérinteni, de meg is változtatni mindazok életét, akik a környezetébe kerültek".
A Diana-emlékmûrôl azt mondta: alkotóinak "sikerült megragadniuk valamit e figyelemre méltó emberi lény alapvetô lényegébôl".
A meglehetôsen terjedelmes alkotás központi eleme egy 210 méter átmérôjû, ovális, enyhe lejtésû kôgyûrû, amelynek legmagasabb pontjáról két irányban víz áramlik. Az egyik gyûrûszakaszban a víznek lépcsôkön, szûk szakaszokon, kiemelkedô formációkon kell különbözô alakzatokat felvéve átzubognia, a másik irányban sima, akadálytalan, lassú áramlással érkezik a gyûrû alján lévô, kisebb tóvá szélesedô részre, ahonnan elölrôl kezdôdik a körforgás.
A tervezô, az amerikai Kathryn Gustafson szerint - akinek 3,6 millió fontba került mûvét 10 ezer pályázat közül választották ki - éppen ezek az ellentétek jellemezték Diana életét.
A brit sajtó azonban nincs elragadtatva; egyes bulvárlapok odáig mentek a bírálatban, hogy a világ legdrágább lefolyójának nevezték az alkotást.
A Létavértes-Székelyhíd határátlépô felavatása után Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Tusnádfürdôre, az Erdélyben elôször megrendezett Kárpát- medencei ifjúság és az Európai Unió nevet viselô diákszemináriumra érkezett, ahol az RMDSZ-vezetôk, Markó Béla, Nagy Zsolt, a megyei tanácsok, polgármesteri hivatalok képviselôi fogadták. A magyar miniszterelnököt és Markó Bélát dr. Vastagh Pál, a Magyar Országgyûlés és Alkotmány Igazságügyi Bizottságának az elnöke és a tábor mentora köszöntötte.
Immár hatodik éve szerveznek ilyen témájú diáktáborokat - hangsúlyozta Vastagh Pál, viszont ez az elsô, amire a határon túl kerül sor. Szeretnék a nehezen megszerzett tapasztalataikat, ismereteiket az itt élô fiataloknak is átadni, hiszen Magyarország legalapvetôbb célkitûzése, hogy a környezô országok is minél hamarabb és minél zökkenômentesebben csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Az ittlétük ennek a célkitûzésnek a konkrét valóra váltását jelenti. Nem a magyar belpolitika konfliktusait jöttünk exportálni, hanem azért jöttünk, hogy segítsünk, mert ez a kötelességünk - emelte ki Vastagh. Az Európai Unió fejlôdése évrôl évre kínálja azokat a fontos és értelmes témákat, amikkel érdemes foglalkozni. Ebben a táborban a legfontosabb, legaktuálisabb kérdésekkel szeretnének eszmecseréket folytatni, átadni azokat az ismereteket, amiket eddig megszereztek.
A szülôföldön boldogulásnak, megmaradásnak esztétikai tartalma is van - emelte ki beszédének elején Markó Béla -, egy ilyen szép szülôföldet nem lehet itt hagyni. Alapvetô kérdésnek számít, hogy hogyan lehet eljutni Európába úgy, hogy közben helyben maradjunk.
- Mi nem egyenként, hanem közösségként szeretnénk eljutni az Európai Unióba. Markó elôadásában a továbbiakban boncolgatta az erdélyi magyarság szerepét az integráció elôsegítésében, azt, hogy ebben a törekvésben hogyan segíthet az anyaország minket. Kérdés, hogy volt-e, van-e integrációs dilemmánk. Markó véleménye szerint most már nincs, mert mára feloldódott, de volt a kilencvenes évek elején. "Tudatában vagyunk, hogy Erdély vagy Romániával jut be az EU-ba, vagy vele együtt marad ki. A csatlakozási idôszakot arra szeretnénk felhasználni, hogy Románia mélyrehatóan alkalmazza azokat a kritériumokat, amelyek a saját közösségünk életében is fontosak lehetnek." Az erdélyi magyarságnak alapvetô érdeke az európai uniós integráció, ami új perspektívákat is jelent mind az ország, mind a magyar közösség számára, emellett demokratikus érdekeket is, emberjogi és kisebbségjogi kérdéseket is. A Magyarországhoz való közeledés szempontjából is kiemelten fontos, szülôföldön való maradásunk szempontjából is alapvetô. Az erdélyi magyarságnak, és elsôsorban a fiataloknak azt kell megpróbálniuk, hogy az integrációs versenyben ne vesztesek, hanem nyertesek legyünk.
A székelyhídi határátlépô az elsô EU-s átkelô, és azt kell elérniük, hogy belsô határrá alakuljon - hangsúlyozta Medgyessy Péter, romániai látogatásának hétfô délelôtti eseményére utalva. - Érdemes azért szorgoskodni, hogy az EU mindannyiunké legyen. Medgyessy Péter elmondta, mindent megtesznek azért, hogy Romániát az integrációban segítsék, hogy a nem egyszerû követelményeket teljesítse. Az elsô akadályt Románia sikeresen vette, NATO-tag lett, a következô akadályt is lehet venni - véli a miniszterelnök. Úgy látja, hogy Romániában sok elôrehaladás történt, de még hosszú út van hátra. Az EU sok magasztos eszmét, értékeket fogalmaz meg, olyanokat, mint a szabadság, függetlenség, teljesítmény, szolidaritás, verseny, demokrácia. Az átlagember számára azonban Európa az élet apró dolgait is jelenti: egy határátlépôt, egy autópályát. Olyan nagy ügyek is felvetôdnek, hogy meg tudjuk-e magyarságunkat, identitásunkat ôrizni.
Kultúránkat, értékeinket megfelelôképpen meg kell becsülnünk, továbbadnunk. Senki ne gondolja azt, hogy az EU egy nagy olvasztótégely, hanem éppen a nemzetek kultúrájának színességére épít. A kultúra, nyelv, történelem, hagyományok nem csak megôrizhetôek, hanem továbbadhatók. Az erdélyi magyarság büszke értékeire - véli a miniszterelnök, és éppen ezzel a büszkeséggel kell az EU-hoz közelednie. A magyar-magyar párbeszéd fontos, igen nagy szükség van most az összefogásra.
Emlékezzünk csak vissza, mennyire magabiztos volt néhány hónappal ezelôtt az amerikából frissen hazatért, Románia elnöki székére pályázni szándékozó Lia Roberts. Be kell vallanunk, jól látszott rajta az amerikai "politikai iskolázottság", s az a huszonöt év, amelyet "a világ legdemokratikusabb" országában töltött. Mindenképp figyelemreméltó az a fajta önbizalom, amelyet Amerika földje kölcsönöz az ott lakóknak, és az a törôdés, amely a külföldön tartózkodó amerikai állampolgárokat megilleti. Nincs ez másképp a politika magas szféráiban sem. Többször is tapasztaltuk, hogy az önbecsülés elhomályosít minden más, objektív tényezôt, s néha ez a magatartás vezet a célok eléréséhez. Hasonlóképpen jó taktika a pontos idôzítés, mint ahogy ehhez is kitûnô érzékkel közelít a szóban forgó politikusnô. A helyhatósági választások ideje lejárt, Mrs. Roberts máris turnézik Moldvában. Jól tudja, hogy a jól megszervezett, aprólékosan felépített kampányt semmi sem pótolhatja. Csakhogy a már említett túlzott önbizalom néha meggondolatlan, agresszív, esetleg sértô nyilatkozatokhoz vezet, ez pedig megbosszulhatja magát. Lia Robertsnek is védekeznie kell bizonyos híresztelések folytán, s egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen módon teszi. Fellépése mindeddig kemény, könyörtelen. A kompromisszumok ki vannak zárva, ô Románia elnöke akar lenni és semmi más. Ami az itteni politikusnôket illeti, ôk nem "szállhatnak nyeregbe" Lia Roberts ellenében, ugyanis nem vérbeli politikusok, és hiányzik belôlük a "belsô tûz". A siker pedig azokat szereti, akik semmitôl sem ijednek meg.
Biztosan igaza van. De azt állítani, hogy "én vagyok az egyetlen megoldás, a többiek csak részei a feladványnak", enyhén szólva sértô lehet. Ez esetben nemcsak a politikum, hanem a választó is gondolkodóba eshet.
Lia Roberts szerint Romániának újabb húsz évet kell várnia egy hasonló lehetôségre. Vajon mit értett ez alatt? S egyáltalán: mi lenne az, amit húsz évig nem tudnánk nélkülözni?
A Balavásár-Csíkszereda közötti DN13/A jelzésû országos rangú úton a minap Szováta felé haladva a makfalvi, kibédi szakaszon tátongó gödrök miatt igencsak nehézkesen tudtunk a gépkocsival közlekedni. Szovátafürdô a megye legjelentôsebb turisztikai célpontja, nagyszámú hazai és külföldi turista keresi fel, ezért érthetetlen és felháborító az illetékesek passzív magatartása, akik semmit sem tesznek az úttest javításáért.
Érdeklôdésünkre a megyei tanács útügyi igazgatóságának vezetôje, Bochis Nicoleta elmondta, hogy országos rangú út lévén, nem tartozik a megyei önkormányzat ügykezelésébe, tehát semmit nem tehetnek. Még ha volna is pénz a fenti út megjavítására, nem használhatnák fel, hiszen ez sikkasztásnak számítana. A szóban forgó út az Országos Utak Igazgatóságának ügykezelésébe tartozik, ám az intézmény vezetôje, Gheorghe Ispas lapunknak tegnap kijelentette: nincs pénz erre a célra. A Balavásár-Csíkszereda közötti út felújítására a közszállítási Minisztérium kétéves lefutású programot dolgozott ki, a munkálatok megkezdésére az idén kellett volna sor kerüljön. Miután kisebb javításokhoz (éppen csak a gépkocsiforgalom lehetôvé tétele érdekében) kezdtek, ami azonban még a munkálatok 0,1 százalékát sem jelenti, elfogyott a pénz. A megyehatárokon belül azonban nem csak a Szováta felé vezetô útszakasszal vannak gondok, szinte járhatatlan részek vannak Nagysármás felé, a Szászrégen-Maroshévíz közötti szakaszon, Dicsôszentmárton felé. Ezekre sincs pénz - közölte.
A prefektúra szóvivôje, Szamcsek Mihaela elmondta, a fôispán többször jelezte a szakminisztériumnak a helyzetet, és úgy tudja, hamarosan hozzáfognak a javításokhoz.
Talán van, aki emlékszik arra, hogy mintegy négy évvel korábban a szovátai úton valósággal kínszenvedés, sôt, bravúr volt végigautózni. Az illetékesek akkor sem mozgatták fülük botját sem, míg Kerekes Károly parlamenti képviselô interpellációja következtében végül napokon belül megjavították az utat. Eddig tartott csupán? Mit tehet ismételten az RMDSZ-képviselô? Parlamenti szünidô lévén, Kerekes Károly ezúttal annyit ígért, hogy még ma írásban jelzi a Közszállítási Minisztériumnak a fenti útszakasz állapotát, és kéri a javítási munkálatok sürgôs megkezdését.
A héten két bizottság is vizsgálódik a megyében, az egészségügyi intézmények állapotáról készítve felméréseket.
A közelmúltban kirobbant botrányok sorozata oda vezetett, hogy az Egészségügyi Minisztérium programot dolgozott ki a szülészeti osztályok korszerûsítésére. Maros, Hargita, Kovászna, Szeben megyékben, valamint Iasi-ban, Botosani-ban és Vasluiban keresik fel a szülészeti osztályokat a bukaresti Proiect Rt. szakemberei, akik elsôdleges felmérést készítenek a legszükségesebb munkálatokról. Szászrégenben múlt héten, Marosvásárhelyen tegnap, míg Segesváron, Dicsôszentmártonban és Marosludason holnap tájékozódnak. A jelentéseket a szaktárcának továbbítják, amely végül kiválasztja a világbanki finanszírozással felújításra kerülô részlegeket. Ami Maros megyét illeti, a megyei sürgôsségi kórház szülészeti osztálya viszonylag megfelel a követelményeknek, és van rá esély, hogy a városok kórházaiban mûködtetett részlegek bekerüljenek a kormányprogramba - jelentette ki megkeresésünkre dr. Buicu Florin, a megyei kórház adminisztratív igazgatója.
Ugyancsak ezen a héten tartózkodik a megyeszékhelyen az a szakbizottság, amelynek feladata felmérni a TBC, a HIV és a járványkórházi, bôrgyógyászati laboratóriumok állapotát, felszereltségét, az ISO-szabványok szerint, akkreditálás céljából. Ehhez korszerûsíteni kell a laboratóriumokat, melyek felszerelését modern berendezésekkel várhatóan az Egészségügyi Minisztérium biztosítja.
A hét végén ismét nagyszabású ellenôrzést végeztek a közlekedési rendôrök több útügyi hatóság képviselôjével és a pénzügyôrséggel közösen. Mintegy 650 gépkocsivezetôt ellenôriztek, ezek közül 157- nél különbözô kihágást állapítottak meg. 153 esetben pénzbírságot róttak ki, a megbüntetettek közül 102-en személygépkocsit vezettek, 8 kerékpárral közlekedett, 10 gyalogost is megbírságoltak és 7 szekerest is elmarasztaltak. 11 jogosítványt felfüggesztettek, mivel a jármûvezetôk alkoholt fogyasztottak.
Július elsején két rendôr tetten érte a 22 éves L. Antont és a 20 éves L. Vasilét, mindkettô visszaesô marosvásárhelyi bûnözô, akik délben támadták meg és erôszakkal meg akarták fosztani nyakláncától F. Annát. A tetteseket letartóztatták és rablótámadás alapos gyanújával indítottak eljárást ellenük.
Június 15-én éjjel Marosvásárhelyen két Olt megyei lakost három prostituált egy kapualjba irányított, ahol szexuális kapcsolatot létesítettek velük. Közben, kihasználva figyelmetlenségüket, mindkettôjük zsebébôl elloptak 3, illetve 5 millió lejt. A rendôrségi nyomozás után kiderült, hogy a tettesek a 37 éves C. Vali, a 20 éves C. Julieta-Persida és a 24 éves G. Zsuzsa nyilvántartott prostituáltak voltak. A tettesek ellen szabadlábon prostitúció és minôsített lopás miatt folyik a kivizsgálás.
Hétvégén Mikházán ismét csûrszínház lesz. Az ötlet roppant egyszerû, a helyhatóságok támogatásával néhány lelkes, a színjátszást több mint hivatásként szeretô színész kimegy falura, s ahogy hajdanában a vásáros komédiások tették, a népnek játszanak. S ebben nincs semmi rossz, ördöngös. A falu egy hétvégére megváltozik, valami más, új költözik ide, ami egy kicsit színesíti az itt lakók szürke mindennapjait. Mert kellenek az ünnepek, s kell a változás, nem csak vidéken. Vannak hagyományos rendezvényeink, Vándorcsizma, Gyöngykoszorú, falutalálkozók stb., ezzel nincs is gond, csak hát egy kicsit már elkoptak. Mindig ugyanaz a forgatókönyv, ugyanazok a szereplôk, s valahogy belsô ünnepek lettek, ahol önmagunknak eljátszunk valamit, s aztán annak örvendünk, hogy jól sikerült. Azon kellene viszont elgondolkodni kultúrszervezôknek, helyhatóságoknak, hogyan vihetünk be valami újat, eredetit e sok unalmassá váló, egy lére történô események sorába. Mert higgyék el, ha nehezen is fogadják el a közösségek a mást, az újat, újítani s megújulni kell, mert ez jelzi a haladást, a nyitást. Nem kell valami túl költséges rendezvényekben gondolkodni. El tudom képzelni, hogy a helyi önkormányzatok meghívására fotó- és képzômûvészeti táborokat szerveznek, megkeresnek új, fiatal, tehetséges együtteseket, akik talán a játék, a fellépés lehetôségéért kis közönségnek is játszanak. S a pénzbeli gázsit kompenzálná a vendégszeretet, egy kupica kisüsti, vagy a barátság tábortüzénél megsütött szalonna. A csûrszínház egy ilyen próbálkozás tájainkon. A helyhatóságok új képviselôinek kellene elgondolkodniuk azon, milyen ehhez hasonló ötlettel álljanak elô, s szerényen, de ily módon is támogatnák a kultúrát, a megújulást. Várjuk tehát a kezdeményezéseket.
A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány július 11. és 18. között immár a hatodik alkalommal rendezi meg Jobbágytelkén a marosszéki népzene- és néptánctábort. A rendezvényt joggal lehet nemzetközinek nevezni, hiszen a rendszeresen visszatérô hazai vendégek között olyanok is vannak, akik ismételten eljöttek Hollandiából, az Amerikai Egyesült Államokból, Francioarszágból és természetesen az anyaországból.
A marosszéki népzene- és néptánctáborban mindenekelôtt nyárádselyei és marossárpataki táncokat tanulhatnak a kezdôk és a haladók, s mint minden évben, az idén is gyerekeknek is szerveznek tanfolyamot. Táncoktatók: László Csaba, László Zsolt, Kádár Elemér és Imre Béla. A népdalokat, elsôsorban a "tiszta forrásból" merített marossárpataki énekeket Kásler Magda, a Maros Mûvészegyüttes táncosa, énekese tanítja majd az érdeklôdôknek, zeneoktató szakirányító ezúttal is Vavrinecz András. A talpalávalót a péterlaki zenészek, a Csalóka együttes, Bartis Zoltán és barátai, Sinkó András, a Cinege és az Öves együttes szolgáltatja. Az érdeklôdôk minden este hagyományôrzô néptáncegyüttesek mûsorában gyönyörködhetnek. Az együttesek a következô sorrendben lépnek fel: vasárnap a jobbágytelkiek, hétfôn a marossárpatakiak, kedden a marossárpataki cigány csoport, pénteken pedig a nyárádselyeiek szórakoztatják a jelenlevôket. A népi kultúránk iránt érdeklôdôk neves kutatóktól érdekes és értékes elôadásokat hallgathatnak meg. Hétfôn dr. Tánczos Vilmos, a Sapientia EMTE tanára: A bogdánfalvi szeptemberek és népénekeik címmel, kedden Balázs Lajos: Erotika a lakodalomban, csütörtökön Lázár Katalin: Népi játékok Erdélyben, pénteken Ráduly János: Székely népballadák, szombaton Bálint István: A gyermekáldás szokásvilága a Nyárád mentén címmel értekeznek a táborban. Az elméleti oktatás gyakorlattal is társul, mivel a táborlakók megismerkedhetnek a jobbágytelki népi mesterségekkel és falusi munkálatokkal, a gyerekek pedig Papp Emese irányításával állandó kézmûvesmûhelyben tanulhatják meg a nemezelést, agyagformázást, fonást és sok más érdekes népi mesterséget. A korábbi táborok emlékét, valamint a hajdani Jobbágytelkét fotókiállítás idézi majd fel. Az említett programok mellett lesz még kirándulás az esztenához, videovetítések és folkkocsma hajnalig. A gálamûsor vendégei a Rizgetós és a Szelence táncegyüttes a Vajdaságból és a marossárpataki Csoma Miklós citerás.
A táborszervezôk napi háromszori étkezést ígérnek, az elszállásolást kérésre családoknál biztosítják, aki pedig sátorral érkezik, külön kijelölt hely várja. A gyerekeknek felügyeletet biztosítanak, és orvos is lesz. A programok idején pedig játszóház is mûködik.
A résztvevôk óva intik a pihenésre vágyókat, hogy tartózkodjanak a táborban való részvételtôl, mert itt, az elôzô évekhez hasonlóan, mulatás lesz reggeltôl estig, estétôl reggelig, ahogy ez hajdanában volt egy igazi népi bálon.
Egyhetes erdélyi hangvernykörútja alkalmával Székelyudvarhely ill. Segesvár után városunkba is ellátogatott a hét végén a gyôri pedagógusok kara. Székelyudvarhelyen a nagy múltú Székely Dalkör vendégei voltak, Segesváron pedig idôt szakítottak arra is, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Petôfi által megtett utat bejárják.
Többszólamú, gyönyörû egyházi és világi kórusmûvek-motetták, karácsonyi adventi ének, madrigál, népdalfeldolgozás hangzott fel pénteken délután az istentisztelet végén a Vártemplomban. Igényes, üzenetértékû- tartalmú emlékezetes mûsorával élményteljes, kellemes hangulatot teremtô pedagóguskar mûvészileg aligha kifogásolható elôadásában a XVI-XVII. századtól a modern koron át el a XX. századig különbözô korok, szerzôk - Hassler, Kodály, Bárdos, Farkas Ferenc, Szervánszky E. - darabjaiban gyönyörködhetett a gyülekezet. Az 55 éves múltra visszatekintô vegyes kar élén - gazdag repertoár birtokában cselekvô résztvevôje nemcsak Gyôr hanem az egész ország zenei életének is - olyan, nagy tekintélynek örvendô dirigens is állt, mint Szabó Miklós. Katona Tibor, aki a gyôri bazilika kórusát is vezényli, 1992 óta a karvezetôjük.
Nagy sikerû várbeli hangversenyük végén gratulálva, a mûsor összeállítása felôl kérdeztük a karnagyot, mivel egymást nem véletlenszerûen követô darabokat hallhattunk. Lásd: Vörösmarty-Kodály: Szép vagy, ó hon!, Petôfi-Szervánszky Endre: Kicsapott a folyó, akár Kodály Szent István népének feldolgozása.
- Valóban tudatosan összeállított mûsorról van szó, mivel tudtuk, hova jövünk, kik közé, és mert sejtettem is talán, mit várnak tôlünk: ezeknek a kívánalmaknak próbáltunk megfelelni és a repertoárunkból kiválogatott darabokat úgy szerkeszteni mûsorrá, hogy nyilvánvalóvá váljon, valahova törekszik, elér egy csúcspontot, majd lekerekedik, bezárul és - reményeink szerint - mindenki jó szívvel indul majd haza. A dalok lelkünkbôl jöttek - mondotta a karnagy.
Szék 1970-2003. Egy mezôségi falu változásai. Wagner Péter rajzai és fényképei
Wagner Péter 1951-ben született Budapesten, építész. Erdély-járóként ô is megfordulta magát Széken, ez a kis sziget felnyitotta a fiatalok szemét egy addig titkolt valóságra; a magyarságtudat új csíráit élesztgették a hátizsákos turisták felfedezôútjai és az élményekbôl, dokumentumokból kibontakozó erdélyi tükör fel-felhomályló cserepei. "Amikor 2002 decemberében hosszú idô óta elôször kezembe kerültek az itt látható fényképek, elemi erôvel fogott meg a kemény fekete- fehér nagyítások mögül kiáltó emberi sorsok drámája - vallja a szerzô. - A szegénység, a monoton, egyszerû élet, a kemény, egész napon át végzett munka, ugyanakkor az ünnepek, a mulatságok, az emberi kapcsolatok szépsége, vidámsága és tisztasága."
A kiállítás Wagner Péter hetvenes években készült épületfelméréseit, valamint a hetvenes években és 2003-ban készült rajzait és fényképfelvételeit mutatja be. A tárlat vasárnap nyílt, és naponta látogatható a Vártemplomi Diakóniai Otthonban.
Tordaszentlászló és Kalotaszentkirály. Nem esnek közel egymáshoz, mégis azonos célt követve próbálnak európai lábon sasszézni. A Tordai Hasadék örök kirándulóhely magyarnak és nem magyarnak, Szent László király "pénzei" tündökölnek a porban, a mítoszok, balladák, mesék szikkadó kincsestárának aranyai vezetnek a roppant egyszerû tapasztalathoz - hogy a kenyérben szûkölködô erdélyi talajba évszázadokon át kôgyökerekkel kapaszkodó székelyek maradvái lássák jövôjük zálogát: a faluturizmust. Mit hámozhatunk ki az egymástól oly távoli, szellemiségben s gyakorlatiasságban viszont testvéri közelségben lobogó közösségek "filozófiájából?"
Tordaszentlászló Tordához, Kalotaszentkirály Bánffy-hunyadhoz "húz közel", bár messze esnek egymástól, a magyarok két nagy szent királya szívükben matatott, szabályozta dobogásukat. Az országépítô Szent István alapította templomok és települések népe szövetségbe tömörülve tartja évente határokon túlcsengô találkozóit (idén a közeli Marosszentkirály lesz a házigazda augusztus elején); az országvédô szent, László királyunk nevét ôrzô közösségeink is egybe forrva ünneplik a nemzet megmaradását "Szent Lászlós" találkozóikon. "Magyarok éke,/ Szép tisztessége,/ Imádkozzál értünk,/ Szent László király!"
A Tordaszentlászlói Napok évrôl évre vonzóbb, ha úgy tetszik, drágább is, ami nem az infláció következménye csupán. Azt is jelenti, hogy olyan minôség jelent meg, olyan ellátást, kiszolgálást biztosít a település, a Boldizsár Zeykék munkássága nyomán kibontakozó erôs turizmus, ami a magyar elithez közelíti. Láttuk a Tamás-bár szakácsát saját készítésû szarvassültjét népszerûsítve, igen vonzóan. Közelebbrôl érint a XV. Szent László-napi kórustalálkozó, oda megyénkbôl is eljárnak kórusok. Idén közel harminc dalkar lépett fel. Az eddigi tizenöt találkozón összesen 360 kórus és dalcsoport nevezett be Komáromtól Brassóig, Hollandiától a Vajdaságig, s több mint tizenháromezer dalos ajkán csendült fel az Istent dicsérô, közösséget formáló és lelket megújító szép magyar ének. Erdély nem lesz magától tündérkert. Isten ôrizze attól, hogy idegen befektetôk ötlete s tôkéje nyomán váljék turistaparadicsommá. Pedig számos jel arra mutat, hogy a lényeges és fontos parancsot - Szôlôd magad mûveld, ne add másnak! - kevesen fogadták meg. Kótyavetye "az erdélyi magyar préri". Adják-veszik, akiknek vérük-fajuk, kultúrájuk- hagyományaik alapján vajmi kevés közük van hozzá. A kótyavetyéhez tapsol az álliberális populista párttábor - a biznisz "templomának" karzatáról. Házunk tájából így tûnik el tájunk háza. Maradunk egy-két vadszôlô-vesszôvel, vad hutyoróval.
Mennek az erdélyiek. Hová? Kérdem tisztelettel. Torkom szorítja Létay Lajos verse, a kolozsvári Helikonból. "Minden kincsemet elrabolták./ Veled lesz gazdagabb egy ország,/ ahonnan, hogyha visszanézel,/ szemed a nagy semmibe vész el. / Engem nem látsz meg soha többé,/ százrétegû emléked föd bé,/ s nem lesz senki, hogy kitakarjon,/ arcom Feléd hiába tartom." (Az áttelepülôhöz)
Ezt nem a tévében láttam persze; "csak" olvastam - és elszorult a szívem. Nyomják a zsebem Szent László pénzei. (Régiók - Kolozsvár, DUNA TV)
Július 28. és augusztus 1. között másodjára kerül megrendezésre Marosvásárhelyen a Félsziget Fesztivál. A fesztivál szervezôi nyereményjátékot indítottak az érdeklôdôknek. A feladat csupán annyi, hogy ki kell tölteni a fesztivál honlapján található online ûrlapot. Összesen 7 db, 500.000 lej értékû egyhetes fesztiválbelépô kerül kisorsolásra. Az elsô játék 2004. július 2-6. között zajlik. Mindennap egy jegy kerül kisorsolásra azon személyek között, akik helyesen válaszolnak a feltett kérdésre! Július 6. után hetente egy belépô kerül kisorsolásra. A fesztivál honlapja: www.felsziget.ro
Világhíres magyarok címmel a mûvészet, irodalom, történelemtudomány és sport területén világviszonylatban kimagaslót nyújtott magyarokról jelentetett meg népszerû ismeretterjesztô könyvet a Kossuth Kiadó; az ország európai uniós csatlakozásához kapcsolódóan napvilágot látott kötetet Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mutatta be hétfôn.
Ez a könyv sikerre ítéltetett, mert azokról a híres magyarokról szól, akik elôsegítették a világ fejlôdését - mondta Vizi E. Szilveszter, az öt fejezetre bontott és témánként eltérô színárnyalatú lapokra nyomott, ízléses kiállítású kötetet méltatva. Az Akadémia elnöke a Pallas Páholy nevû kávézóban tartott bemutatón hangsúlyozta: az EU-csatlakozás után különösen fontos, hogy a magyarok egészséges öntudattal, önbizalommal szemléljék tevékenységüket. Szavai szerint a magyarok sokszor hajlamosak lenézni azt, amit ôk alkottak, és felnézni mások teljesítményére. A könyv segít megteremteni egy egészséges nemzeti büszkeséget, amire az elmúlt évszázadban nem sok lehetôség nyílott - mondta.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök- vezérigazgatója kifejtette: a 300 személyiséget bemutató, tudományosan megalapozott, mégis népszerû ismeretterjesztô mûvet ôsszel német, angol és francia nyelven is megjelentetik azzal a szándékkal, hogy eljuttassák az Európai Parlament képviselôinek.
Gazda István tudománytörténész, a hosszabb- rövidebb ismertetôket tartalmazó, 168 oldalas könyv egyik szakmai fôszerkesztôje arról beszélt, hogy a század eleje óta sok hasonló kötet jelent már meg, e mostaninak azonban a hitelességében van az erôssége.
Az MTI kérdésére válaszolva megemlítette, hogy a könyv "végre tisztázza" a Nobel- díjasok hosszú idô óta kényes kérdését. Kifejtette: "nincs szükség feldúsítani" a magyar Nobel-díjasok sorát, például a nem is Magyarországon tanuló Bárány Róberttel, vagy a náci eszméket valló Lénárt Fülöppel.
Gervai András kritikus, a kötet társszerkesztôje azt mondta: a könyvben nem találni olyan hírességet, aki ne vállalta volna büszkén magyarságát, s olyan személyeket vettek bele a könyvbe, akik akár külföldre távozva is magyarnak vallották magukat, hiszen közülük sokan a világ legkülönbözôbb részein eresztettek gyökeret.
A kötethez - amely 25 szerzô munkája - Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök és Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke írt közös elôszót.
Kocsis András Sándor a sajtóbemutatón elmondta: a történelmi alakokról szóló rész kifejezetten az ô kérésére lett sovány, ugyanis nem akartak politizálni, és nem kívántak olyan személyiségeket a könyvben szerepeltetni, akik körül nincs nemzeti konszenzus. (A történelmi fejezetben Széchenyi István és Kossuth Lajos után egyetlen vastag betûs név olvasható, Nagy Imréé.)
A Kossuth Kiadó vezetôje egy kérdés kapcsán azt is elmondta: hiányosság, hogy a kötetben nincs névjegyzék, de ezt pótolják majd továbbfejlesztés esetén.
Korrekt?
Fôleg a reggeli órákban, a kezdetén a melegvíz-csapból elég sokáig (nem kis mennyiségû) hideg víz folyik. Ezt mindannyian, tömbházlakók, észleltük, tapasztaltuk, tudjuk.
Nemrég a Tudor negyedi 130-as tulajdonosi lakótársulásnál megkérdezte egyik lakó, hogy miért van ez így, azt fizettem, amit nem fogyasztok, vagyis a meleg víz árát a hideg vízért, ami tudvalevô, hogy kétszeresénél is drágább.
Az adminisztrátornô - aki elég sok tapasztalattal rendelkezik -, a jelenlegi ide vonatkozó ismeretei alapján csak annyit válaszolt(hatott), hogy az Energomur vállalat képviselôi egyik gyûlés alkalmával annyit mondtak a fenti problémával kapcsolatosan, hogy a jelenlegi technikával másképpen nem képesek csinálni.
Alulírott a következôképpen látom a fenti közös, sokunkat érintô problémát. Tekintettel arra, hogy a drágulási hullám mindannyiunkat érint, éppen ezért valóban törni kell a fejünket, hogy a hullámot visszaszorítsuk, kivédjük - mert ha nem, kegyetlenül elsodor, az iszapba juttat.
Errôl jut eszembe egy anekdota: A füst súlya. "Valaki gúnyolódni akart Dômonax tudásával, s ezért a következô kérdést intézte hozzá: - Ha ezer font fát elégetek, mekkora a súlya a füstnek, mely az égéskor elszáll? Démonax (cinikus bölcselô Athénban, i. sz. II. sz.) nem sokáig törte a fejét a válaszon, mely így hangzott: - Vond ki a hamu súlyát a fáéból, s megkapod a füst súlyát!"
Na ugye, milyen egyszerû - gondolhatnánk. A mi esetünkben vonjuk ki a melegcsapon kifolyt hideg víz mennyiségét az össz-melegvíz mennyiségébôl és megkapjuk a ténylegesen fogyasztott (hideg-meleg) vízmennyiséget.
Igen ám, de mégsem ilyen egyszerû. Az igaz, hogy a melegvíz-csapon kifolyt hideg víz mennyiségét bizonyos számítások alapján meg lehetne állapítani, mondjuk százalékban kifejezve, amit természetes veszteségként, a szolgáltató a számlázásnál levonna az összértékbôl, az össz-melegvíz árából, s ezt a költséget a szolgáltató vállalat vagy az állam állná. Így lenne korrekt. De ehhez szükség lenne egy általános szabályzat kidolgozására, s majd városi tanácsi határozatra vagy miért ne, országos kormányhatározatra. Hisz közérdek.
Addig a legélesebb eszû tulajdonosi társulás sem tud változtatni a fenti helyzeten.
Varró Domokos, Marosvásárhely
Mivel már több, a választások eredményét kiértékelô írásban olvastam arról, hogy a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze elvitt negyven embert a választás napján Budapestre, szeretnék helyesbíteni. Nem a lelkész, hanem én, a karnagy mentem el az énekkar negyven tagjával egy olyan vendégszereplésre, egy jubileumi hangversenyre, melynek idôpontját az év elején rögzítettük, amikor a szavazás idôpontját még senki nem ismerte. Már tavaly kezdtük a felkészülést komoly, rendszeres munkával, mert tudtuk, hogy nem akárhol, hanem Európa egyik zenei fôvárosában, annak zeneakadémiáján fogunk bemutatkozni, és ezzel képviselni fogjuk Erdély egyik reprezentatív református templomát. A vártemplom lelkésze tehát nem "vitt el" bennünket, csak elkísért, mert úgy érezte, hogy velünk kell lennie e megmérettetésen. Mire a választások napja bizonyossá vált, már elôadóterem és szállodai szobák foglalásán túl voltak vendéglátóink.
Mint hûséges RMDSZ-es egységpárti, aki számtalanszor vezényeltem kórusaimat különbözô rendezvényeken, és felkérésre ezután is készséggel fogom, lelkifurdalással mentem el, de adott szavamat be kellett tartanom. Különben én sem "vittem" erôszakkal senkit. Aki jött, önszántából tette, arra pedig nem tudnék válaszolni, hogy közülük hányan mentek volna és hányan nem választani, mert a kóruspróbákon énekelni szoktunk, nem politizálni, mint ahogy az istentiszteleteken is, szerény véleményem szerint, az emberek általában imádkoznak, nem politizálnak (kivétel természetesen itt is lehetséges). A mi valós bûnünkbôl viszont az RMDSZ és egyház viszonyára, és az utóbbira terhelô következtetéseket levonni - enyhén szólva túlzás.
Gondolom és remélem, hogy ezzel a vallomással megkönnyítem a sikertelenséget elemzôk, magyarázók dolgát. Most már csak annak az ezervalahányszáz vásárhelyi magyarnak a titkát kell megfejteniük, akik vagy el se mentek a szavazásra, vagy ha elmentek, a jelenlegi polgármesterre szavaztak.
Azért mint közösségekkel dolgozó embernek, azokat összetartani, nevelni próbáló, ilyen szempontból nem kis tapasztalattal rendelkezô pedagógusnak, lenne egy pár megjegyzésem, tanácsom. Az emberek nagyon sokfélék, ha egységben akarjuk tartani ôket egy közös cél érdekében, nekünk kell a legtürelmesebbnek, legtoleránsabbnak lennünk. Ha valakit sorozatosan megbélyegzek, intoleráns vagyok vele szemben, elôbb-utóbb ellenségemmé teszem. Ha a közösség nem úgy teljesít, ahogy én szeretném, elôször tartsak önvizsgálatot, mert valószínû, hogy valahol én hibáztam.
Kovács András zenetanár
Köztudott, hogy Péter és Pál napja után, július elsô vasárnapján tartják Székelykálban a római katolikusok a búcsút, melyre századok óta a környékbeli falvak katolikusai is eljárnak. De ünnepe ez a nap az egész falu népének, vallási hovatartozástól függetlenül. Ilyenkor térnek haza sokan a faluból elszármazottak közül.
A reformációbeli vallási villongások megszûnte után ebben a faluban kialakult a békés egymás mellett élés, megértô ökumenikus szellem és a három felekezet (római katolikus, unitárius, református) hívei megértik egymást, tisztelik a másik hitét.
Ennek tudatában hangoztattam a sajtóban a múlt évben, hogy 2004. július 4-ére, búcsú napjára jó lenne egy falutalálkozót szervezni és tartani. Már alig van Erdély-szerte olyan magyar falu, község, amely ne szervezett volna falutalálkozót. Hát Székelykál is ezek közé tartozna?
Ezért szólalok meg néha az újság hasábjain ébresztgetô, hajnalodást, pirkadatot elôidézni akaró írásaimmal.
Már fiatal korom óta fáj, hogy szülôfalum jövôje nem úgy alakul, ahogy én az 1940-es évek elején megálmodtam. Errôl az utóbbi évek során, amikor már tehettem, több cikket is írtam azzal a szándékkal, hogy a "jövôképe" alakításához cselekvô lelkekre találjak.
Hiszen ez a falu, amely valaha járási székhely volt csendôrséggel, jegyzôséggel, jól menô gazdakörrel és egyéni gazdaságokkal, üzletekkel, több ezret kitevô állatállománnyal, állatvásári joggal rendelkezett. Ha kezdeti fejlôdését, lélekszámának alakulását nem befolyásolta, gátolta volna a "kommunizmus kísértete", akkor mára rendezett, szép nagy község lenne, a környék (Ikland, Székes, Erdôcsinád, Vadad, Iszló, Székelybô, Székelymoson) gazdasági, közigazgatási, netán ipari központja.
Fekvése, környéke és éghajlata ideális, turisztikai látogatottságra tarthatna számot. Takarmánytermesztésre, állattenyésztésre kiválóan alkalmas, sôt, még ipari gyógynövénytermesztés sem lenne kizárt.
Nos, az elmondottak ismeretében nem egy szebb, jobb jövôt lehetne teremteni ebben a faluban, mint amilyen jelenleg van?
Bizony igen, csak azt a magot kellene elvetni a lelkekben, amelyik a múlt század elsô felében honos volt, amelybôl nagy, terebélyes fa fejlôdhetne ki.
Mint már említettem, tavaly arról cikkeztem, hogy jó lenne, ha ez év július 4-én, búcsú napján falutalálkozót tartanának, melyre bizonyára több százan hazalátogatnának. Egy szép ünnepély keretében le lehetne rakni az alapkövét annak az emlékmûnek, amely a két világháborúban elesett hôsök nevét tartalmazza. Ezzel tartozik, adós a falu a sok hôsi halottjának. Hiszen nem önként mentek, hanem vitték ôket a halálba.
Most megtartották a búcsút, a falutalálkozó sajnos elmaradt.
Nem akadt egy lélek, aki a kezdeményezést felkarolja, elindítsa, megszervezze. Pedig nem hiszem, hogy ne lenne senki, aki a gondolatot helyeselné. Kulturális, mûvelôdési szempontból sem elhanyagolható tevékenységként is felfogható és elindítható.
Sajnálom, hogy nem írtam fel azoknak a helységeknek a nevét, amelyek csak az utóbbi évben szerveztek és tartottak ilyen találkozót, számukat bizonyára kétjegyû számmal kellene írni.
Most, legutóbb is a 237 magyar lelket számláló Gödemesterházáról olvastam ilyen tartalmú cikket a Népújság június 28-i számában.
Székelykál testvéri kapcsolatot tart fenn - tudomásom szerint - a magyarországi Heves megyei Kál nagyközséggel (mintegy 4-5 ezer lakos), mely Füzesabonytól nyugatra, a Tarna folyó bal oldalán fekszik, vasúti csomópont.
Ez a helység is Székelykállal egy idôs település, mivel az 1331-1333-as oklevelekben szerepel mind a kettô. Ápolni kellene ezt a barátságot is, talán még anyagi haszon is származna belôle.
Szeretném, s bizonyára még mások is, hogy 2005. július 3-ára létrejöjjön ez a falutalálkozó, és a II. világháború után 60 évvel letegyék legalább az alapkövét a két háborúban elesettek emlékmûvének.
Azt is szeretném, ha senki nem sértôdne meg ezeket olvasván, és összefogva a cselekvés mezejére lépne. Ha nem a mánkért, akkor a jövônkért.
Én jönnék-mennék, de koromnál fogva már inkább csak akarok.
Dr. Ágoston Albert
Évek óta biztatnak minket, nyugdíjasokat nyugdíjemeléssel, nyugdíj- átszámítással. Mindhiába. A júniusban kapott 2 százalékos emelés egyenlô két kenyér árával. E mellett a nagy emelés mellett bejelentették, hogy 7,5 százalékkal többet kell fizetnünk a villanyáramért, 5 százalékkal többet a földgázért. A szolgáltatásokat, termékeket euróban számítják, de mi a nyugdíjunkat továbbra is gyenge lejben kapjuk. A nyugdíjunkat miért nem számítják az euró, vagy legalább a dollárárfolyam után?
Velünk ellentétben a külföldi nyugdíjasok becsületesen meg tudnak élni a ledolgozott évek után kapott járulékból. Meg tudnak vásárolni mindent, amire szükségük van, külföldön kezeltetik magukat, nem kell kuporgatni a gyógyszerre valót sem.
Mi is, hozzájuk hasonlóan tisztességesen dolgoztunk, építettünk, törlesztettük a biztosítási alapot. Ennek ellenére csak ígérgetéseket kaptunk. Ideje lenne betartani ôket, mert ma a nyugdíjasok nagy része a létminimum alatt tengeti életét.
Szeretném, ha az illetékesek figyelnének ránk is, s átszámítanák nyugdíjainkat. De úgy tûnik, a mi kéréseink süket fülekre találnak. Úgy gondolom, hogy 40 ledolgozott év után 3 millió lejnél többet kellene kapjak. Az átlagnyugdíj kiszámításakor figyelembe veszik azokat is, akik 10 millió lejt kapnak, s azért tûnik úgy, hogy megfelelô juttatásban részesül minden nyugdíjas.
Az ôszi választásokon nekünk, nyugdíjasoknak is szavunk lesz. Lehet szászrégeniesen fogunk pecsételni a tiszteletre méltó polgárra.
Jenei Árpád, Szászrégen
A május 25-i Népújságban már jeleztem, hogy a sintérek saját kényük-kedvük szerint szedik össze kedvenceinket, kutyáinkat. Egy jó ideig nem láttam a sintérautót, így abban reménykedtem, hogy ezután nyugodtan mehetünk bárhova, hisz távollétünkben nem viszik el kutyáinkat. Mindenki tudja, s láthatja, hogy ma már nincsenek Marosvásárhelyen kóbor, gazda nélküli kutyák, hiszen vagy összeszedték, vagy az emberek befogadták ôket.
Egyik éjjel, 2 órakor kutyaugatásra és füttyszóra ébredek. Én a Pandúrok utcában lakom, s velünk szemben van a Hidegvölgy. A sintérek, az éj leple alatt, füttyszóval csalogatták a kutyákat, hogy megfoghassák és elpusztíthassák ôket. Köztudott, hogy a Hidegvölgyben minden családnak van kutyája, s azok is tartoznak valakihez, amelyek az utcában szabadon vannak. A befogott kutyák, a fütyülô sintérek nagy zajt csaptak, sok embert zavartak.
Véleményem szerint nem becsületes dolog, hogy a kutyákat éjjel szedik össze, amikor legtöbb kutyát szabadon engednek a gazdák, hogy jobban tudja ôrizni a gazdaságot. Könnyen megtörténik, például a Hidegvölgyben, hogy a gyenge kerítésen kijön a kutya az utcára, de az nem azt jelenti, hogy kóbor, az oroszlán szájába való kutya.
Én úgy tudom, hogy a törvény tiltja az állatkínzást. Valamit tenni kellene, hogy ne fogják meg, ne kínozzák kedvenceinket.
Sztoján Teréz, Marosvásárhely
A megyei kórházigazgatóság 22 gyógyszerforgalmazó céggel kötött beszerzési szerzôdést, 70 milliárd lej értékben vásárolva gyógyszereket az elkövetkezô félévre. A listán fôként importból származó orvosságok szerepelnek, amelyeket elôreláthatólag még a héten megkapnak a kórházak.
A tavaly novemberben kidolgozott program alapján a kórházaknak márciusig el kellett dönteniük, milyen gyógyszerekbôl mekkora mennyiségre van szükségük 2004-re. Bár eleinte egy 7500 gyógyszernevet tartalmazó listát bocsátottak rendelkezésükre, utólag 3765-re korlátozták az orvosságok számát és végül 290, nemzetközi megnevezésû gyógyszer esetében döntött úgy a szaktárca, hogy elektronikus versenytárgyalást szervez. A lista 95 százalékban importból származó gyógyszereket (antibiotikumokat, gyulladáscsökkentôket, fájdalomcsillapítókat stb.) tartalmaz - nyilatkozta a Népújságnak tegnap dr. Buicu Florin, a megyei kórház adminisztratív igazgatója, hozzátéve azonban, hogy a névjegyzék összeállításában nemcsak a gyógyszerek ára, hanem az elhasznált mennyiség is szempont volt.
Az országos szinten megszervezett elektronikus versenytárgyalás nyomán 23 hazai gyógyszerforgalmazó cég nyert, a beszerzési szerzôdéseket június 28-30. között megkötötték a kórházak, július 3-ig pedig leközölték a megrendeléseket a soros hónapra. Maros megyében a megyei kórház, a Szív- érgyógyászati Intézet, a városokban mûködô kórházak a megszabott évi költségvetésük arányában kötöttek meg 22 szerzôdést, 70 milliárd lej értékben (amibôl 60 milliárd lejre a megyei kórház, 4 milliárdra a dr. Radu Deac vezette Szív- érgyógyászati Intézet, 6 milliárdra a városi kórházak).
- Fedezi-e a szükségleteket a fenti összeg? - tettük fel a kérdést az adminisztratív igazgatónak.
- Bár kezdetben 10 hónapra szóló gyógyszerszükségletet továbbítottak a kórházak, amit végül is 6 hónap alatt használhatnak el, még így sem valószínû, hogy a 70 milliárd lejre vásárolt gyógyszermennyiség elég lesz. A szerzôdések érvényessége ugyanakkor 2005. április 30-ig meghosszabbítható, sôt, a forgalmazók, kiegészítô irat alapján, szükség esetén szállíthatnak még gyógyszereket, persze a versenytárgyalás eredményeként megállapított árfolyamon. A megyei kórház még legalább ugyanekkora összeget kell orvosságokra költsön. Remélhetôleg a júliusi és októberi költségvetés- kiegészítések nyomán sikerül újabb pénzösszegeket kieszközölni.
A kórházak 2000 eurón felüli összeg esetében kell elektronikus versenytárgyalásos úton lebonyolítsák a beszerzést. Ami magát a módszert illeti, az állítólagos elônyök (mint a licitek korrektsége, átláthatósága) mellett elôfordul, hogy ily módon magasabbra srófolódik egy gyógyszer ára, mint ahogy egyébként más szállítótól, direkt tárgyalásos úton megvásárolhatná az egészségügyi intézmény. E versenytárgyalásokon alkalmazott árakat a késôbbiekben a gyógyszerforgalmazók is "átveszik", tehát megugranak az árak. Arról nem is beszélve, hogy a szerzôdéskötések mintegy 30-40 százaléka általában sikertelen, ami miatt a kórházak kénytelenek újabb versenytárgyalásokon részt venni, a várakozási idô pedig kitolódik gyógyszerellátási zavarokkal küszködik az intézmény.
A zavaroknál maradva, jelenleg is van néhány olyan gyógyszer, perfúzió, vegyi anyag, ami hiánycikk a kórházakban, a szülészeti- nôgyógyászati osztályokon, a megyei kórház törlesztetlen adósságai miatt a kolozsvári Terapia gyógyszergyár is egyre kevesebb - egyébként az olcsóbb kategóriába tartozó - gyógyszert szállít le.
Július 12-én szintén elektronikus versenytárgyalással kötik meg a szerzôdéseket az egészségügyben használatos fogyó anyagokra.
Egy, mint mondta, szenzációszámba menô törvényhozási esemény ügyében keresett meg Kerekes Károly képviselô, amely elôtt, még az alkotmányjogászok is tanácstalanul állnak. Elmondta, hogy két, általa benyújtott törvénytervezetrôl van szó - egyik az etnikailag üldözött személyekre vonatkozó, 189/2000 t. módosításáról, a másik arra vonatkozott, hogy felszámoljanak bizonyos méltánytalanságokat -, amely egyrészt nemzetiségi vonatkozású, azon túl pedig törvényhozási szempontból precedens nélküli.
Bevezetôként tájékoztatott, hogy a törvényhozás felgyorsítása céljából a módosított alkotmány elôírja, hogy törvénykezdeményezések esetén, amelyekkel a törvényhozói testület egyik vagy másik házát megkeresték, 45 napon belül állást kell foglaljon az illetô törvénytervezettel kapcsolatosan. Komplexebb, fontosabb, bonyolultabb törvények esetén ez a határidô 60 nap.
Elmondta, hogy a két törvénytervezetet még februárban letette a szenátus asztalára. A törvénytervezet arra vonatkozik, hogy el kellene törölni a kárpótlási kérések letételének határidejét, mert erre már van precedens a veteránok, a politikai üldözöttek, és más kárpótlási törvényeknél. Ugyanis ez a törvény sokakat érint, fôleg, a Dél- Erdélybôl visszakerülteket. A másik tervezettel a képviselô a méltánytalanságokat szerette volna felszámolni, mert a havi járandóság, amiben az etnikailag üldözött személyek részesültek, a törvényhozás, valamint az 1999-ben kezdeményezô kisebbségi minisztérium hibájából, nem egyforma a különbözô sérelmezett kategóriák esetében. Emellett az az igazságtalan helyzet állt elô, hogy a túlélô házastárs két üldözött kategória - a "halálvonat utasai", valamint azok a munkaszolgálatosok, akiket Antonescu idején a keleti frontra hurcoltak esetében kétszer akkora járandóságot kap, mint a tulajdonképpeni szenvedô alany. Kerekes ezt a méltánytalanságot próbálta orvosolni a két törvénytervezettel.
Az alkotmány értelmében a szenátus a 45 napos határidôn belül állást kellett volna foglaljon: jóváhagyja vagy elutasítja az indítványt. Ám a tervezetek érdemi megvitatásában illetékes szakbizottságokat, az emberjogi, illetve a munkaügyi szakbizottságot a szenátus állandó bürója március 17-én kereste meg, és kérte fel arra, hogy készítsék el a jelentést. Május 26-án, a szenátus ülésén Doru Ioan Taracila ülésvezetô mindkét tervezetet visszautalta a szakbizottságoknak.
A képviselô június 8-án egy levelet fogalmazott meg a szenátus emberjogi bizottságának, amelyben figyelmeztetett, hogy a törvényes határidôt régen átlépték, és az alkotmány értelmében, ha 45 napon belül a megkeresett törvényhozási testület nem dönt, akkor elfogadottnak kell tekinteni, abban a formában, ahogy a kezdeményezô elkészítette, benyújtotta. Az ügy pikantériája, hogy a szenátus ugyanaznap napirendre tûzte a két tervezetet, anélkül, hogy meghívta volna a törvénykezdeményezôt, vagy a szakbizottságot, és a sürgôs elfogadását kérte, nehogy, úgymond, túllépjék a törvényes határidôt. A szenátus pedig elutasította és átutalta a képviselôháznak. A képviselôház is elutasította.
Ezek után Kerekes Károly, több mint 50 képviselôtársa aláírása által támogatva, az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület bár csak a már elfogadott és kihirdetés elôtt álló törvények esetében mond alkotmányossági véleményt, ez esetben olyan helyzetben van, hogy egy el nem fogadott törvényt kell véleményeznie. Bár az Alkotmánybíróságnak nincs határidôhöz kötött válaszadási kötelezettsége, a képviselô kb. 40 napon belül választ vár.
Külön tanulmányt érdemelne a hírességek élete. Mondhatnánk, persze: a magazinok pletykarovatai állandó jelleggel errôl írnak, mégsem fogynak ki a témából. Nem is fogyhatnak ki, hiszen az élet eseményei napról napra meghökkentô példákkal szolgálnak, s a bulvárlapok olvasói nem is titkolják, milyen jól szórakoznak a VIP-ek ("nagyon fontos személyek") kalandjain, mókás vagy "édesen unalmas" hétköznapjain. Tény, hogy e közéleti személyek (így vagy úgy) rászolgáltak arra, hogy az élet napos oldalán, dicsfénytôl övezve éljenek. Minden sikertörténet más, talán épp azért, mert "mindenki másképp csinálja", s nem is jó mindig tudni, hogy a "feljutó" minek köszönheti hallatlan népszerûségét.
A hírességeknek azonban - mint bárki másnak - utódaik is vannak, s számos példát láttunk már arra, hogy a gazdagok csemetéi nem tudnak mit kezdeni az ölükbe pottyant lehetôségekkel. Néha az erôs anyagi hátország élvezôi nem tudják elfogadni, hogy szüleik árnyékában kell leélniük életüket. Nem képesek az összehasonlítás terhét elviselni. Így aztán menekülnek a "végtelenbe", s anyagi (társadalmi) helyzetük lehetôvé teszi, hogy az elsô lépéseket a világ szemétôl távol, "észrevétlenül" tegyék meg. Gondoljunk csak arra, mit kell elviselnie Ion Tiriac-nak, a szerte a világon megbecsült üzletembernek fia (Ion Ion Tiriac) felelôtlensége miatt. A fiatalembert azzal vádolja az ügyészség, hogy kábítósze