Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Ünnepélyes keretek között nyitotta meg hétfôn a Székelyhíd-Létavértes határállomást Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök.

A magyar kormányfô a határállomás felavatása elôtt megbeszélést folytatott Jacques Barrot-val, az európai bizottság regionális ügyekért felelôs biztosával, valamint Balázs Péterrel, az Európai Unió magyar biztosával a létavértesi polgármesteri hivatal épületében. Ezután zajlott le az avató ünnepség a néhány kilométerrel arrébb megnyílt határátkelônél.

Az eseményen jelen volt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatalnak a határon túli magyarság ügyeiért felelôs államtitkára, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Balázs Péter, Jacques Barrot, valamint Létavértes és Székelyhíd polgármestere, Kiss Tiborné, illetve Gyurcsik Zoltán.

Az avatón a két kormányfô hangsúlyozta, hogy a program hozzájárul a határforgalom gördülékenyebbé tételéhez, valamint a román-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlôdéséhez. A két miniszterelnök Nagyváradon hivatalos megbeszélést is folytatott Románia EU-csatlakozásáról és a felek közti tárgyalások más kérdéseirôl, így a Gozsdu Alapítvány sorsáról.

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök a határállomás megnyitásának alkalmából elmondta, Magyarország továbbra is támogatja Románia európai integrációs törekvéseit. A magyar kormányfô ugyanakkor hozzátette, az Unió tíz tagországgal való kiegészítése korántsem jelenti a bôvítési folyamat végét, ez a továbbiakban is folytatódni fog, hisz ez az Európai Unió érdeke is. Magyarország támogatni fogja Romániát abban, hogy az integráció sikeresen végzôdjön - jelentette ki Medgyessy Péter, majd hozzátette, véleménye szerint a román és a magyar nép szoros együttmûködése révén hozzájárulhat egy jobb, egységesebb és békés Európa kialakításához.

A Székelyhíd-Létavértes határátkelôt egy hónappal korábban kellett volna megnyitni, de míg a magyar oldalon már elkészült az infrastruktúra (épület, út), a román fél még el sem kezdte a határig vezetô 10 kilométer hosszú közút leaszfaltozását. A román hivatalos szervek az utolsó két héten nagyszámú munkást mozgósítottak, hogy a létesítmény felavatásáig elkészülhessen az oda vezetô út. Az aszfaltút elkészülése érdekében három magáncég több mint száz munkást foglalkoztatott az elmúlt hét végén.

Az Országos Autópálya és Országút Társaságon belüli források a Mediafaxnak azt nyilatkozták, hogy a 160 milliárd lej értékû útépítési megbízás pályázat nélkül, közvetlenül történt, az elkészült út átadására csak két-három hét múlva kerül sor. A sietség nyomai még láthatóak voltak hétfôn, a két miniszterelnök megérkezésekor, amikor 26 munkagép állt a frissen leaszfaltozott út mentén.

Míg a határátkelô magyar oldalán környezetkímélô fedett létesítményeket és üdítôitalokat forgalmazó mozgóegységeket állítottak fel az eseményre érkezô mintegy háromszáz helybéli számára, a határ román oldalán, ahol mintegy száz hivatalosság és helybéli lakos jelent meg, semmit nem szerveztek. A határôrség képviselôi elmondták a Mediafaxnak, hogy hétfôig még a szolgálatot megkezdô határôrök egyenruhái sem érkeztek meg, így az eseményre a borsi határátkelô dolgozóit vezényelték át.

A nehézségek ellenére a két miniszterelnök beszédét követôen a határátkelôt felavatták. "Ez az elsô román határátkelô, amely egy új, európai logikába illeszkedik, mivel nem elválaszt, hanem összeköt" - fogalmazott Adrian Nastase.

A kizárólag személyforgalmat bonyolító Székelyhíd-Létavértes határátkelô az elsô olyan létesítmény, amelyet a román-magyar határon építettek Magyarország EU-csatlakozása után, ugyanakkor az elsô román-magyar közös határátkelô, épülete magyar területen van, amelyben magyar és román határôrök és vámhivatalnokok dolgoznak. A határátkelô román részén négy vámtiszt és hat határôr teljesít majd szolgálatot 7 és 23 óra között.

A reggeli (egyeseknek kora hajnali) ébresztô harsonaszóra sokan morcosan keveredtek ki az ágyból a tegnapi kezdô buli után. A Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió nevet viselô, Tusnádfürdôn megtartott diákszeminárium július 4. és 10. között nem csak a szórakozással várja az érdeklôdôket, hanem programját komoly politológiai, jogi, közgazdasági témakörû elôadások is tarkítják.

A naponta több alkalommal sorra kerülô elôadások mellett az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és magyarországi településekrôl érkezett, EU-kék polóba bújtatott diákok különféle csoportokban sajátíthatják el az angol, német és francia nyelvû európai uniós szakzsargont. A hét folyamán Farkas Andrással, a Communitas irodavezetôjével az EU-s pályázatírás taktikáit sajátíthatják el nyolc órában az érdekeltek, továbbá szó esik arról is, hogy honnan érdemes informálódni a témával kapcsolatban. A sport kedvelôi is megtalálhatják a számukra kedves tevékenységet, lesznek focimérkôzések, kötélhúzás, méta-, tollaslabda-, lufiröplabda-, asztalitenisz-, lábteniszversenyek.

A hétfô reggeli program Vastagh Pál, a magyar országgyûlés alkotmányjogi bizottsága elnökének, illetve Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetôjének üdvözlô beszédével indult, amit Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnökének Székelyföld európai jövôje címû elôadása követett. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja az euróra való áttérés folyamatáról Romániában témakörben értekezett. Vastagh Pál délutáni elôadásában az Európai Unió alkotmányának kérdéseit boncolgatta.

Mint már olvashatták, szombaton az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsán Markó Béla elnök politikai tájékoztatója adta meg az alaphangot. A hozzászólások, illetve a felszólaló képviselôk is ráhangolódtak az általa felvetett problémákra, kezdve a magyarság iránti felelôsségtôl el egészen a magyar közösség megosztóinak elítéléséig. Az alábbiakban a vélemények között tallózunk, kiemelve azokat, amelyekre mindenkinek érdemes odafigyelnie. A megszólalók egyértelmûen az RMDSZ és az egység mellett foglaltak állást.

Az RMDSZ sikeres kampányt zárt, hiszen 40-nel növelte polgármesterei számát, majdnem 2500 helyi tanácsosa van, több, mint négy esztendôvel korábban, s míg 1996-ban két megyei tanácsot vezetett, 2000-ben négyet, ma öt megyének - Hargitának, Kovásznának, Marosnak, Szatmárnak és Biharnak - van magyar elnöke.

Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke kijelentette: Biharban a magyarok a józan eszükre hallgatva az RMDSZ jelöltjeire szavaztak, 6544-gyel többen, mint 2000- ben. Történt ez annak ellenére, hogy "az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Polgári Szövetség korifeusai magyaráztak nekik valamit, amit azok sem értettek, mi több, nem is hittek, akik magyarázták". Vagyis, hogy ôk a választás szabadságát kínálják, az autonómia kivívása érdekében.

Lakatos Péter szerint az egyszerû emberek nem találtak választ arra a kérdésre, hogy hogyan akarja kivívni az autonómiát a román többséggel szemben egy olyan polgári szövetség, "amely önmagát sem volt képes beíratni a választási versenybe"? Azt sem értik, hogy "ki a fônök": Szász Jenô, az MPSZ elnöke, vagy Tôkés László, az EMNT ügyvezetô elnöke és tiszteletbeli elnöke, aki ugyanakkor a Polgári Szövetség tagja is? Arra is választ keresnek: "hogy akarhat erkölcsi bizonyítványt kiállítani az RMDSZ-rôl az a Szilágyi Zsolt képviselô, aki végig a szövetség ellen kampányolt a szövetség pénzén, s úgy jelentette be nagy csinnadrattával kilépését, hogy elfelejtette közölni a médiákkal, hogy 48 millió lej tartozást hagy maga mögött"? Végül, mondta Lakatos Péter, arra is választ várnak, hogy "hogy akarnak az autonómiáért küzdeni az MPSZ tagjai a PSD, az Actiunea Populara, egyszóval a román pártok listáin"?

Lakatos szerint dôreség lenne azt várni, hogy az MPSZ és EMNT vezetôi beismerjék tévedéseiket és lemondjanak. Indulni fognak a parlamenti választásokon, mert már "1% támogatottság esetén is elérhetik céljukat: parlamenti képviselet nélkül hagyni a romániai magyarságot". Ennek elkerülése érdekében javasolta, hogy az RMDSZ egy idôben "nyisson és zárjon". Folytatni kell a nyitást a civil szféra felé, ugyanakkor zárni kell a sorokat az önkormányzatokban, a megyei szervezetekben. A megyei szervezetek feladata, hogy tudatosítsák a magyar választókban: Romániában még nincsenek olyan belpolitikai viszonyok, hogy az erdélyi magyarság nélkülözhesse az egységes fellépést és az egységes érdekvédelmi szerepet. Mint mondta, az ôszi választásokon az egyéni preferenciákat alá kell rendelni az egységes parlamenti képviselet biztosításának. Nem szabad elfelejteni - mondta végül -, hogy az RMDSZ hajója jó irányba megy, nehezen fordul, de gyorsan süllyed, ha belülrôl ütnek rajta léket.

Kelemen Kálmán úgy gondolta, az RMDSZ-ben nagyobb hangsúlyt kellene kapjanak a kereszténydemokrata értékek, hogy nem használják ki kellôképpen a nemzetközi kapcsolatokat.

Kónya Hamar Sándor elmondta, hogy Kolozsváron váratlan fordulatokban, rendkívüli helyzetekben kellett dönteni mind a jelöltállításkor, mind utóbb. Az RMDSZ fölvállalta, hogy az SZDP jelöltjét támogatja, hogy eltávolíthassák Funart. Azonban a nacionalista retorika a második fordulóban is megmutatkozott, ez akadályozta meg a román választókat, hogy megértsék Ioan Rus európai ajánlatát.

Sokan úgy gondolták, egyértelmû üzenetet kell megfogalmazni a megosztásról, mert ezt várják az emberek. Ezt a gondolatot nagyon szemléletesen tolmácsolta Székely Ervin egy székely viccel. Két székely fát vág az erdôn. Az egyik megszólal: - Isten áldjon, komám! - Miért? - Mert a fa feléd dôl. Székely szerint a szakadárok nem húzódtak félre, viseljék a következményeket.

Takács Csaba arra figyelmeztetett, hogy az RMDSZ megkapta a bizalmat, de a magyarok egyértelmû választ várnak a magyar-magyar kapcsolatokról. Meg kell értetni, hogy az RMDSZ-nek szüksége van partnerekre itthon és külföldön, és hogy az RMDSZ "a mindenkori magyar kormánnyal van jó együttmûködésre ítélve" az erdélyi magyarok érdekében.

Markó Béla válasza nem replika volt, hanem az együttgondolkodás folytatása. Gratulált a fiataloknak, a hölgyeknek, akik a kampányban "becsületet szereztek az RMDSZ-nek". Kifejtette: a kereszténydemokrata platform jelentôs platformja és ideológiája az RMDSZ-nek, de nem kizárólagos, az RMDSZ-ben más ideológiának is helye van.

Az MPSZ Markó szerint az elmúlt hónapokban mozgósította a magyar közösséget, sok helyen ezért is álltak ki az RMDSZ mellett, de sokfele lehetett olyan hatása, hogy nem mentek el szavazni. A választási törvény módosításáról elmondta, a kisebbségek képviselôi kérték, hogy ne váljon "etnobiznisszé". Ezen az alapon született a törvénymódosítás, és ezért volt felesleges minden errôl szóló vita.

Az MPSZ képviselôi, akik csaltak az aláírásgyûjtéskor, Markó szerint bizonyára az RMDSZ-ben tanulták meg, hogy meg lehet szegni az alapszabályt, az SZKT-határozatokat, s azt hitték, így megy ez a román törvényekkel is.

A távlatok szempontjából kijelentette: a következô hónapokban keményen kell dolgozniuk, hogy erôs parlamenti képviseletet hozzanak létre. Az önkormányzatok megerôsödtek, de nagyon hamar nagyon gyengék lesznek, ha a kormányra befolyással levô képviselet nélkül maradnak.

Elmondta, hogy a napokban "tisz-tességtelen" ajánlatot kapott az MPSZ elnökétôl: osszák el fele-fele arányban a parlamenti helyeket. Markó kijelentette: a magyar közösség helyeit az RMDSZ nem fogja osztani, elôválasztáson fogják megkérdezni a magyarokat, kit akarnak a parlamentbe juttatni. Nem osztjuk senkivel sem a helyeket, sem a koncot - mondta a szövetségi elnök.

Nagy Zsolt kampánybeszámolója sem maradt visszhang nélkül. Egybehangzó vélemény volt, hogy a neheze ezután következik. Bunta Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy "ne importáljuk a gyûlöletbeszédet". Mint mondta, nincs szükség polgári körökre, sem olyan szoborparkokra, mint például Székelyudvarhelyen, "ame-lyek Csaba királyfit ábrázolják, de Orbán Viktorra hasonlítanak". Vannak, akik kikiáltják az autonómiát, és vannak, akik dolgoznak érte, tette hozzá. Ha folytatják a rombolást, amit Udvarhelyen elkezdtek, nem lesz jó vége, jelentette ki.

Ehhez a felszólaláshoz csatlakozott Sófalvi László, aki frontvárosnak nevezte Udvarhelyt. Elmondta, hogy a kampány idején "masszív Fidesz- jelenlét" volt tapasztalható Székelyud-varhelyen, és hogy "a Fidesz a legmagasabb szinten avatkozott bele a választásokba". A választás napján "12 tagú Fidesz-kommandó felügyelt a választásokra". Új elemként említette a "felekezeti aspektust", ami a kampány során láthatóvá vált. Ugyanis a "független" jelölt katolikus, az RMDSZ jelöltje református volt. Azt is elmondta, hogy az egyik választási szlogen az autonómia volt, a másik a kettôs állampolgárságot lovagolta meg, errôl azonban ma már szó sem esik. Úgy gondolta, az RMDSZ-nek meg kellene magyaráznia, mi is az autonómia, mert szûkebb pátriájukban az emberek "erdélyi önállóságként képzelik el", külön határokkal, külön kormánnyal.

A testület megállapodott, hogy a következô SZKT- ülést szeptember 4-én tartják, amelyen eldöntik, indít-e az RMDSZ államelnökjelöltet.

Az EU soros elnökségét július 1-tôl betöltô Hollandia reméli, hogy Románia és Bulgária az idei év vége elôtt lezárja az uniós csatlakozási tárgyalásokat, Európa azonban további elôrelépéseket vár több területen, jelentette ki hétfôn Pieter Jan Wolthers, Hollandia bukaresti nagykövete.

Wolthers elmondta, Románia figyelemreméltó eredményeket ért el a reformok területén, de még sok tennivaló van, különösen a gazdaság, a környezetvédelem, az igazságügy és belügy, valamint a jogszabályok gyakorlatba ültetése terén.

A nagykövet hangsúlyozta: a tárgyalások lezárásának pillanata közeledik, de még nem érkezett el, és utalt a holland kormányfô Adrian Nastaséhoz intézett szavaira: "a kulcs Románia kezében van".

A csatlakozási tárgyalások hátralévô fejezetei meglehetôsen nehezek, a konkurenciával, a környezetvédelemmel, az igazságüggyel és belüggyel kapcsolatos fejezetek fokozott figyelmet igényelnek, mondta a nagykövet. Hozzáfûzte, ha a munka az eddigi, vagy még gyorsabb ütemben zajlik majd, "nem lehetetlen a tárgyalások lezárása az idei év végéig".

Pieter Jan Wolthers és Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetôje hangsúlyozták, a tárgyalások lezárásával kapcsolatos döntés fontos eleme az EB október 6-ra várt országjelentése.

Scheele elmondta, ez lesz a jelenlegi EB egyik utolsó fontos döntése - hogy hangsúlyozza a Románia és Bulgária által elért sikereket, hogy eldöntse: Románia megkapja-e vagy sem a mûködô piacgazdaság státust, és hogy megfogalmazzon egy elôrejelzést: "Meg-felelôen felkészült lesz-e Románia és Bulgária a 2007-es csatlakozásra?".

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi történik, ha Romániának nem sikerül 2004 végéig lezárnia minden fejezetet, Wolthers emlékeztetett a holland külügyminiszter nyilatkozatára, aki arról beszélt, hogy nem jelent katasztrófát, ha technikai okokból szükséges lesz egy fejezet lezárásának 2005 elejére halasztása.

"Románia és Bulgária csatlakozási szerzôdése már készül, és az a fontos, hogy a dokumentumot 2005-ben aláírják, 2006-ban ratifikálják a tagállamok, így nem kerül veszélybe a 2007-es csatlakozás" - tette hozzá Pieter Jan Wolthers.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa, a Mediafax jelentése szerint szerdán tárgyalja meg a Románia makrogazdasági kilátásairól az intézmény szakértôi által készített jelentést, valamint a bukaresti vezetés kérését egy újabb, precautionary stand-by típusú megállapodás aláírásával kapcsolatban.

Az új megállapodás értelmében Románia mintegy 362 millió dollárt kaphat a Valutaalaptól, de csak elôreláthatatlan gazdasági válságok esetén.

A kétéves program fôbb céljai a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése idén a GDP 5,5 százalékára, a tavalyi 5,8 százalékról, valamint az infláció 14,1 százalékról 9 százalékra csökkentése. A drágulás jövôre 6 százalékos, 2006-ban pedig 4 százalékos lenne. További célkitûzés az 5 százalékos gazdasági növekedés a következô években, továbbá a GDP 2,1 százalékával egyenértékû költségvetési deficit az idén, a tavalyi 2,4 százalékhoz képest.

Aktuális

Zeusz aranyszobra, a rodoszi kolosszus és más ókori csodák megalkotóinak kései utódjai vasárnap este egy újabb csodáról gondoskodtak. Hellász legénysége olyan bravúrt hajtott végre a portugáliai labdarúgó Európa- bajnokságon, amely nem csupán amiatt ér fel a nyolcadik csodával, mert a korábban egy-egy vb-re vagy Eb-re legfeljebb csak elvétve kijutó görögök Európa legjobbjai lettek, hanem azért is, mert ezt úgy érték el, hogy két mérkôzésen is legyôzték a házigazdákat.

Természetesen ez önmagában is komoly fegyvertény, hisz a foci már réges-régen nem csupán egy szûk sportkedvelô réteg számára téma. Államelnököket és kormányfôket befolyásoló jelenség - hogy a vasárnap esti döntônél maradjunk: Kosztasz Karamanlisz görög miniszterelnök úgy sírt örömében a körülötte szoborrá dermedt portugál hivatalosságok körében, mint egy gyermek. A görög siker üzenete azonban még ennél is tovább mutat. Valami olyasmit sugall, mint a népmesék szegénylegénye sorsának jóra fordulása, vagy a fivérei által lenézett és megvetett legkisebb királyfi trónra lépése a világszép tündérleány párjaként. Azt üzeni a világnak, amit a napi valóság cinizmusa következtében nem merünk elhinni: hogy nincs örök értékrend, a "nagyok és erôsek" rendje munkával és kitartással megváltoztatható, hisz tulajdonképpen a mostani hatalmasok is (mindegy, hogy milyen területen) hosszú évek kemény küzdelmével váltak azzá.

Nem tudom, ki milyen következtetést von le Görögország mostani sikerébôl, lehet, sokan csupán tényként könyvelik el, de üzenetet Románia számára egészében és az itteni magyar közösség számára is hordoz - ha hajlandóak vagyunk azt felismerni. S természetesen nem csupán ami a hazai (vagy sajátosan a marosvásárhelyi) sport jelenlegi állapotát illeti, noha nyilván erre is vonatkozik. Nagyon sok egyéb területen vagyunk azonban többé-kevésbé objektív okok miatt lemaradva, s hátrányunk ledolgozása leginkább azért akadozik, mert mi magunk sem hiszünk a siker lehetôségében, hogy a csapatmunka teljes szétesésérôl ne is beszéljünk.

Az igazi fegyelmezett csapatszellem meghonosítása, s különösen a sikerbe vetett rendíthetetlen hit azonban mindenképpen a siker kulcsának számít. Gondoljátok meg, egymás ellen acsarkodó erdélyi magyarok!

És még egy, immár hamisítatlan couleur locale- t tartalmazó gondolat: A hihetetlen és váratlan sikert természetesen nem csak Görögországban, hanem a világ minden részén ünnepelték az ott élô görögök. Bukarest központjában is durrant a pezsgô, pergett a mámoros szirtaki. Eközben - micsoda szentségtörés lenne ez Marosvásárhelyen a piros-fehér-zölddel - a kék-fehér sávos zászlóval táncoló fiatalemberek valószínûleg nem is gondoltak arra, hogy tettükkel súlyosan megsértik Románia törvényeit, amelyek tiltják más nemzet jelképeinek nyilvános használatát. Szerencsére ez a közrendre vigyázó csendôröknek sem fordult meg a fejében. Ez a nemzet, ugye, nem az a nemzet!

(MTI/AFP) Megfigyelôk küldését kérte az ENSZ- tôl több amerikai képviselô a novemberi amerikai elnökválasztásra.

Az amerikai képviselôház kilenc demokrata párti tagja a múlt héten küldött levelet Kofi Annan ENSZ- fôtitkárnak, kérve, hogy a világszervezet szavatolja "a szabad és igazságos elnökválasztást" az Egyesült Államokban.

A 2000-ben tartott elnökválasztás példátlan vihart kavart az Egyesült Államokban: Florida államban, ahol a jelenlegi elnök mindössze 537 szavazattal gyôzött, többször is újraszámlálták a szavazatokat, míg a legfelsôbb bíróság lépett közbe és szentesítette George Bush gyôzelmét.

- Választott képviselôként kötelességünk biztosítani, hogy a nemzetnek ne kelljen ismét átélnie az akkori rémálmot - írták az amerikai törvényhozók levelükben.

A képviselôk emlékeztettek arra, hogy a polgári jogok érvényesülését vizsgáló szövetségi bizottság 2001-ben megállapította: a 2000-es választás Floridában azzal végzôdött, hogy jelentôs számú szavazótól megtagadták a választás jogát. A kétpárti bizottság jelentése szerint a választói névjegyzékrôl fôként feketéket és a legszegényebb választói körzetben élô embereket töröltek - olyan választókat, akik hagyományosan a demokrata párti jelöltre adják voksukat.

A levél felhívta a figyelmet, hogy a bizottság idén áprilisban kiadott jelentésében azt állapította meg: a beígért reformok ellenére nem hoztak olyan intézkedéseket, amelyek elejét vehetnék a négy évvel ezelôtt történtek megismétlôdésének.

Lapvélemény

A tekintélyes amerikai napilap, amely a Bush-kormányzat illetékeseire hivatkozott, úgy tudja, hogy a hálózat elsôsorban Szíriából és Jordániából csempészi a pénzt és a fegyvereket az iraki felkelôknek. A The New York Times szerint a szervezet egyik vezetôje Szaddám Huszein egyik unokatestvére, Fatik Szuleimán al-Madzsíd, a korábbi iraki különleges biztonsági erôk tisztje, aki az amerikai invázió után menekült Szíriába.

A lapnak nyilatkozók két további Madzsíd- klánbeli unokatestvért is megemlítettek, akik jelenleg Szíriában, illetve Európában élnek. Az Irakon kívül élô rokonok rendelkezésére több tízmillió dollár áll, amelyre még Szaddám Huszein rendszere idején, egyebek közt olaj és katonai felszerelések csempészésébôl tettek szert.

Az amerikai tisztségviselôk ugyanakkor elismerték, hogy az iraki ellenállás jelentôs bázisai alakultak ki a volt diktátorral való kapcsolatok nélkül is, mint amilyen a radikális síita vallási vezetô, Muktada asz-Szadr Mahdi Hadserege, vagy az al-Kaida nemzetközi terroristahálózathoz kötôdô jordániai Abu Muszab az-Zarkávi szervezete. Washingtonban mindamellett úgy gondolják, hogy a Szaddám-párti ellenállásnak legalább 5000 harcosa van, akiket a bukott rendszer egykori vezetôi irányítanak - tette hozzá a The New York Times.

A 63 éves, Walesben született Michael Howardot, aki az elôzô konzervatív kormányban egyebek mellett belügyminiszteri tisztséget töltött be, tavaly novemberben választották a legnagyobb ellenzéki párt elsô emberévé, ami miniszterelnök-jelölti poszttal jár.

Howard a BBC rádió fôleg hír- és kulturális programokat sugárzó 4-es csatornájának vasárnaponként jelentkezô közéleti portrémûsorában azt mondta: édesapja 1939-ben érkezett Erdélybôl Londonba, "amikor ugyan még nem tört ki a vihar, de már igen sok felhô gyülekezett a láthatáron".

A hátrahagyott családtagok közül késôbb mindenkit Auschwitzba deportáltak; a papa édesanyja, vagyis Howard nagymamája nem is tért vissza.

Howard elmondta: apjának nôvérét, az ô nagynénjét is Auschwitzba vitték, és háromszor is megjárta a gázkamrákat, de rendkívüli módon - hol technikai, hol egyéb okokból - mindhárom alkalommal kiterelték csoportját a kivégzôhelyiségbôl, és végül életben maradt, s a háború után csatlakozott idôközben Walesben letelepedett testvéréhez.

A konzervatív vezér elmondta: a haláltábort megjárt rokon elbeszélései sem változtattak a család vallásos meggyôzôdésén; ô - saját szavai szerint - ortodox életvitelû zsidó családban nôtt fel.

Howardról eddig is köztudott volt, hogy kelet-európai, apai részrôl erdélyi magyar zsidó menekültek leszármazottja, aki maga is tartja vallását, de ô maga ekkora nyilvánosság elôtt és ilyen egyenesen most elôször beszélt a család meghurcoltatásáról az erdélyi holokauszt idején. A vasárnapi interjúban ugyanakkor nem említette meg a korabeli magyar hatóságok szerepét hozzátartozói elhurcolásában.

Édesapja, Hecht Bernát 1947-ben változtatta nevét Howardra, és 1966-ban, 49 évesen hunyt el.

A brit sajtó - miután Howardot a múlt év végén tory vezérré választották - felkutatta a Hecht család egykori lakóhelyét, a Máramaros megyei Visóoroszi (Ruscova) falut. A falu polgármestere annak idején elismerte a The Sunday Telegraph helyszínen járó tudósítójának, hogy Hechtéknek ingatlanjai és kiterjedt birtokai voltak a környéken. Hozzátette ugyanakkor, hogy helyben semmiféle tulajdoni feljegyzés nem maradt; az iratokat szerinte a háború alatt Magyarországra szállították.

A rendkívül energikus Howard megválasztása óta a Konzervatív Párt támogatottsága érzékelhetôen megugrott; egyes felmérések szerint a toryk a kormányzó Munkáspárt elôtt járnak. Michael Howard zsidó származásának hatása a párt választási esélyeire azonban legalábbis nem egyértelmû: a Jewish Chronicle címû vezetô brit zsidó hetilap egy év eleji felmérése azt mutatta ki, hogy a brit választók ötöde nem látna szívesen vallását gyakorló zsidó miniszterelnököt a Downing Street 10. alatt.

Benjamin Disraeli, az eddigi egyetlen zsidó származású brit miniszterelnök, aki a viktoriánus idôkben állt a kormány élén, kikeresztelkedett.

Újabb tárlat megtekintésére várta a Vár Galériába csütörtökön délután a fotómûvészet kedvelôit a Marosvásárhelyi Fotóklub. Ezúttal Bálint Zsigmond és Puskás György válogatott ki az utóbbi idôben készült alkotásaiból egy- egy termet betöltô anyagot.

A képeket szemlélve megállapíthatjuk, hogy míg Bálint Zsigmond számára a hagyományos ábrázolás szolgál közlési eszközként, Puskás Györgynél ez a módszer kiegészül a digitális fényképezés, tehát a legkorszerûbb technika kínálta lehetôségekkel is.

Az ábrázolt világ mellett mindkét fotómûvész munkáiban felismerhetôk a fényképezés pillanatában átélt öröm mellett azok az érzések, gondolatok, hangulatok, amelyeket az alkotó közölni szeretne a nézôvel.

Bálint Zsigmond anyagát az utóbbi két év termésébôl készült válogatás képezi, mely - mint Bodolai Gyöngyi fogalmazott - azt a tökéletes harmóniát tükrözi, amelyben táj, ember és állat egységes egészben olvad össze. A Siklódon, Varságon és Borszék mellett készült képek azért is nagyon értékesek, mert olyan világról állítanak mementót, mely a globalizáció következtében talán nem sokáig lesz még a miénk. Puskás György világa - állapította meg a továbbiakban a beszélô - kicsit más, hisz tükrözôdik benne a három ország között ingázó, de a szülôföldhöz hûséges mûvész élményanyaga, s az a játékos kedv, mellyel a számítógépen is egymáshoz közelít távoli tájakat. Bolyai János szellemét követve szív alakban találkoztatja az alföldi sínpárt, s a tenerifei tengerre szebeni sikátorból nyújt kilátást. Érdekes makrofotóján a menyasszonyra leselkedô kígyót láttatja meg a papagájvirág különleges formájában, s bohókás pillanatot örökít meg a cipzárra emlékeztetô kiskacsák látványával. A szakmai értékelés és a bírálat igénye nélkül azt tanácsolhatjuk a fotómûvészet kedvelôinek, hogy ne mulasszák el megtekinteni a kiállítást, és ha ellátogatnak a Vár Galériába, engedjék továbbgyûrûzni magukban azt a varázst, amely a képek láttán megérinti a látogatót.

Eredményhirdetés az érettségin

Tegnapelôtt, illetve tegnap függesztették ki megyénkben az idei érettségi eredményeit. Megyei szinten a 16 központban vizsgát tett 4154 végzôs tanulónak a 79,58 százaléka ért el átmenô jegyet - tájékoztatott Albertini Zoltán helyettes fôtanfelügyelô. A végeredmény két nap múlva - az óvások elbírálása után - lesz ismeretes, és a remények szerint eléri majd a 80 százalékot.

A délelôtti órákban nagy volt az izgalom a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskolában, ahol az elméleti líceum, illetve a Református Kollégium diákjai várták az eredmények kifüggesztését. Székely Emese, a kollégium igazgatónôje szerint kiegyensúlyozott volt az idei megmérettetés, a tantárgyak zömébôl a jól felkészült diákok könnyen értek el jó eredményt. A diákok úgy vélekedtek, hogy román nyelvbôl az egyik bizottság a vártnál alacsonyabb jegyekkel osztályozott a szóbelin. A tanárok szerint a következetlenségek a tételeket illetôen az idén sem hiányoztak, s angol nyelvbôl volt olyan kérdés is, amely nem a minisztérium által jóváhagyott tankönyvekbôl származott. A két iskola magyar, illetve román tagozatán 12 diák nem ért el átmenô jegyet a vizsgán.

Összességében a "30 százalék", akinek nem sikerült az érettségije, a pótérettségi során próbálkozhat másodszorra. A pótérettségire július 12-16. között kell beiratkozni, a szesszió augusztus 23-án kezdôdik.

Jegyzet

A minap találtam a postaládámban egy értesítésnek nevezett hivatalos förmedvényt, amiben a Salubriservnek titulált kt. közli, hogy tartozom nekik ennyi és ennyi lejjel, amit ha nem fizetek ki, akkor az ilyen és ilyen számú izé - valami rövidítés, amit legjobb tudomásom szerint nem vagyok köteles megfejteni, bár lehet, hogy ez is beletartozik állampolgári kötelezettségeimbe - értelmében majd ellátják a bajomat. A továbbiaktól most is borsódzik a hátam, mivel olyan szörnyûségeket helyeznek kilátásba, mint szerzôdésfelbontás, szankciók meg miegymás. Hát, kérem szépen. Elôször is szeretném tudni, hogy mirôl is van szó. Csak sejtem, hogy szemétrôl - azt ugyanis nem tartották szükségesnek közölni, miért is tartozom. Igen ám, de melyikrôl? Mert van, ugyebár, utcai szemét - barkochbázom magamban -, amiért akkor fizettem, amikor kiegyenlítettem a házadót, ez tehát elesik. Ezek szerint marad a másik, a háztartási szemét, aminek a díját minden hónapban egy kedves hölgy nyugta ellenében szokta átvenni, általában hónap végén. Utoljára június végén jelentkezett, s így befizetési hátralékról szó sem lehet. Nem értem tehát, mitôl ez a nagy fenyegetôzés. Ehelyett javasolnék egy sokkal kulturáltabb hangnemet, valahogy így: "Tisztelt Szemetelô Polgártársunk! Tekintettel arra, hogy… (s itt jönne az ok, pl.: amikor a pénzbeszedô kereste, nem találta otthon), tisztelettel kérjük, hogy eddig és eddig a dátumig székhelyünkhöz elfáradni s ennyi meg ennyi lejre rúgó X havi szemétdíját kiegyenlíteni szíveskedjék. Tisztelettel: aláírás". Valahogy ilyennek képzelem el a civilizált szolgáltatást. Hagyjuk a katonás felszólításokat a hadseregnek. A lényeg végül is ugyanaz, de "mecsoda" különbség! (Azt már csak halkan és zárójelben jegyzem meg, hogy el tudnék képzelni egy vagy több kerületi, központi pénztárt, ahol a gáz-, a víz- és a villanyszolgáltatás is képviseltetné magát, s - kimondani is alig merem - egy járással, egy alkalommal, egy helyen kiegyenlíthetnénk összes számláinkat, ami idôsek esetében nagy szó!) A fenyegetôzést egyébként is feleslegesnek tartom. A jól fizetôknek elég egy egyszerû, udvarias felszólítás is, a nem fizetôk meg úgysem ijednek meg, s továbbra sem fizetnek. Kérem, tartogassák ezek számára a szigorúságukat! Sajnos, hasonló stílust tapasztalhatunk gyakran más szolgáltatók részérôl is, sôt jellemzô majd minden hivatalra, amint az ügyfeleket felülrôl, gyakran gorombán (le)kezelik, s az olyan esetek, mint amikor pl. az Aquaserv elnézést kért, amiért "feltúrt" egy utcát, ritkák, akár a fehér holló.

Valamikor, rövid ideig, egy idôs doktor bácsi mellett famuluskodtam. Feltûnt, hogy amikor valamilyen kiegészítô vizsgálatra volt szüksége, ezt a következôképpen kérte: "T. Labor! Tisztelettel kérem az alábbi próbák elvégzését… Köszönettel, aláírás". Megkérdeztem, nem túl sok-e ez a tisztelet meg köszönet, hisz a laboratórium a szomszédban van, elég lenne átszólni. "Fiam - emelte fel mutatóujját öreg tanárom -, jegyezd meg jól, hogy sohasem lehetünk elég udvariasak. Lehet, a laboráns fáradt, ideges, s egy kedves szó ilyenkor - de máskor is - csak hasznos lehet, ártani meg egyáltalán nem árt". Nézem az itt-ott még fellelhetô választási plakátokat, melyeken az elegáns jelöltek fût-fát ígérnek. Nem ártana a felemelt ujjú, ôsz doktor bácsi képét is kitenni a falakra, amint az idézett tanácsot az illetékesek figyelmébe ajánlja.

Azt mondják, és állandóan ismétlik, hogy a szolgáltatók vannak értünk és nem fordítva, hiszen még az elnevezés is erre utal: szolgáltatás. Amilyen naiv vagyok, hajlanék is arra, hogy ezt elhiggyem. Még szerencse, hogy idônként gondoskodnak a felvilágosításomról. Ezúton fejezem ki köszönetemet a hideg zuhanyért, amivel visszarántottak a valós életbe, tisztelettel

Eb 2004

Vasárnap este került sor a portugáliai Eb utolsó találkozójára. A döntôben két olyan csapat találkozott, amely felnôtt együttessel ennek elôtte még soha nem tudott megnyerni egyetlen nagy tornát sem. Szintén egyedülálló, hogy mindkét válogatottat külföldi szakember irányította. "Idegen-légiós" edzôvel eddig szintén nem nyertek világtornát.

Görögország napokkal a döntô elôtt futball- lázban égett, az utazási irodák nem tudták teljesíteni a szurkolók igényeit, a görög utazási miniszter mintegy 2,5 ezer szurkoló számára biztosította, hogy az Olimpic Airlines gépein kedvezményes áron jusson el Lisszabonba. Otto Rehhagelnek pedig görög állampolgárságot ajánlottak fel. Vagyis futballnemzet lett a görög. Nem véletlenül, hiszen az esélytelennek tartott csapat elsô mérkôzésén éppen a házigazdákat gyôzte le, majd hazaküldte a címvédô franciákat, végül pedig az addig hibátlan, nagy esélyes cseheket is.

Mindeközben Portugália sem akart semmiben lemaradni, már az Eb kezdetétôl a házak ablakaiban megjelent a nemzeti zászló, a szurkolók a nagyobb tereken már órákkal a mérkôzés elôtt gyülekeztek, sôt a médiatermékek (írott és elektronikus) soha nem látott tereket szántak Luiz Felipe Scolari csapatának. Persze, itt ez egy kicsit más, hiszen Portugáliában mindig is nemzeti kérdés volt a futball, és az elsô nagy elégtételt már az okozta, hogy az ôsi rivális spanyolokat sikerült idô elôtt hazaküldeni, majd az angolokat és a hollandokat is.

A döntô vezetését a német Markus Merkre bízták, ami azonnal kiváltotta a portugál sajtó nemtetszését. Köztudott, hogy a mindennapokban fogorvos Merk Kaiserslauternben él, ugyanott, ahol a görögök német szakvezetôje, Otto Rehhagel. Gyorsan kiderült, hogy a fogorvos a Rehhagel család orvosa, így az UEFA az elmúlt napokban folyamatosan kapta a fricskát, amiért ilyen döntést hozott.

De térjünk át a mérkôzésre, amelyet fantasztikus hangulatban kezdtek a csapatok, az iram ennek megfelelôen hatalmas volt, azonban kapu elôtti helyzetek alig-alig voltak az elsô félidôben. Miguel távoli lövését és egy gyönyörû görög összjátékot érdemes csupán megemlíteni. Az Eb egyik felfedezettje, Miguel az elsô félidô vége körül megsérült, így le kellett cserélni. A két labdazsonglôr, Figo és Cristiano Ronaldo csak szenvedett a rendkívül jól szervezett görög védelem elôtt, Pauletáig pedig alig-alig jutott el labda. A második félidôre kicsit elszántabbak lettek a portugálok, ez azonban helyzetek kidolgozásában nem mutatkozott meg, sôt az elsô görög szöglet gólt ért. A beívelt labdát Hariszteasz a portugál védôk gyûrûjébôl fejelte a kapuba. A hazaiak nyomása fokozatosan erôsödött, sorra lôtték a szögleteket, azonban ez az este már nem róluk szólt. Hiába játszott igazi karmesterként a csereként beálló, utolsó válogatott mérkôzésénél tartó Rui Costa, gólt nem tudtak szerezni. Így tehát a trófea Athénba költözött, Otto Rehhagel pedig végleg felülhet az Olümposzra, az istenek közé. Ô lett minden idôk legidôsebb szövetségi kapitánya, aki világtornán diadalra vezette csapatát. A görögök mindent neki köszönhetnek: azt a hihetetlen fegyelmet, amellyel végigjátszották az Eb-t, azt a taktikai koncentrálást, amely soha nem volt jellemzô a balkáni csapatokra. A görög futball legnagyobb gyôzelmét egy német mesternek köszönheti. Ebbôl a magyarok is tanulhatnak, hiszen Matthäus hasonló taktikai fegyelmet szeretne a magyar válogatottnál. Lehet, hogy a magyar focisták még nem értek meg erre?

Összességében elmondható, hogy a taktika gyôzedelmeskedett a látványos megoldások felett. Az derült ki, hogy megfelelô taktikával a kis csapatoknak is van esélyük, azonban ehhez rengeteg munka és fegyelem kell. Van üzenetértéke az élet más területein is annak, hogy nem minden a tehetségen múlik, bár számunkra sokszor a tehetségek sziporkázása igazibb látványt nyújt, mint a taktikailag tökéletesen felépített csapatjáték.

Székelyföldi, magyarországi és burgenlandi hagyományôrzô együttesek részvételével tartották meg az erdélyi Csíksomlyón az Ezer Székely lLány Napja rendezvénysorozatot.

A szervezôk szándéka szerint a rendezvénysorozat a népdal, a néptánc, a népzene és a népviselet ôrzését, továbbadását és népszerûsítését szolgálja, ugyanakkor fórumot kíván teremteni a mûkedvelô csoportok és a hivatásos együttesek találkozásának. Emellett célul tûzték ki a magyar közösség saját kultúrájának és hagyományainak ápolását, nemzeti önazonosságának erôsítését és vallási értékeinek védelmét.

A találkozó résztvevôi vasárnap reggel a csíkszeredai Vár téren találkoztak. A csoportok népviseletbe öltözött tagjai lóháton, lovas szekereken, énekszóval vonultak végig a városon, így értek a pünkösd szombati nagy zarándoklat színhelyére, Csíksomlyóra.

A néptáncegyüttesek tagjai, valamint a két Somlyó-hegy közti nyeregbe összesereglett közönség szentmisén vett részt, a szónok a sziklaszilárd hit meglétének fontosságát hangsúlyozta.

A szervezô Ezer Székely Leány Napja Alapítvány nevében Boros Károly felcsíki római katolikus fôesperes köszöntötte a jelenlévôket, majd közös fényképet készítettek valamennyi, népviseletben megjelent résztvevôrôl.

A Hármashalom oltár-színpadon sorra léptek fel a csíkrákosi-göröcsfalvi, csíkszeredai, csíkszentimrei és csíksomlyói csoportok mellett a magyarországi Hajdúszoboszlóról és az ausztriai Ôri-szigetrôl érkezett hagyományôrzô együttesek, majd lóverseny következett.

Miután a nyertes legény átvette a leggyorsabb lovasnak felajánlott nyerget, a színpadon csíkszentdomokosi, gyimesközéploki, maroshévízi, szentegyházi, borzsovai és csíkszentkirályi együttesek mutatták be mûsorukat, valamint a magyarországi Nagykáta Tápiómente együttesének utánpótlás csoportja lépett közönség elé.

Látványos volt az íjászok és a lovas íjászok bemutatója. Mûsoron szerepelt még egy csikó kisorsolása, továbbá a tusnádfürdôi hagyományôrzôk és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkciója.

A rendezvénysorozat táncházzal zárult.

Az Ezer Székely Leány Napja rendezvény megálmodója Domokos Pál Péter volt. Elsô alkalommal 1931-ben szervezték meg a Csíksomlyón mûködô nôi szerzetesek, a Szociális Testvérek Társasága.

A kommunista diktatúra éveiben szünetelt a rendezvény, a rendszerváltás után, 1990-ben azonban felelevenítették, az anyaországgal való kapcsolatépítés lehetôségének megteremtése révén a találkozó pedig nemzetközivé terebélyesedett.

Tavaly közel félmillió résztvevôje volt az Ezer Székely Leány Napja rendezvénynek, amelyen elôször adták elô Erdélyben az István, a király címû rockoperát.

Július többnyire a vakáció, a nyaralás hónapja. Elmondhatjuk azonban, hogy Marosvásárhelyen ebben az idôszakban is rengeteg a tennivaló. A tegnapi sajtótájékoztatón Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere elmondta, hogy az út- és járdaépítési munkálatok, valamint az utcai világítótestek modernizációja ütemterv szerint halad.

Az utak és járdák állapota sok gondot okoz, az útlezárások pedig gyakran torlódásokhoz vezetnek mind a gépjármûvezetôk, mind pedig a gyalogosok bosszankodására. A tömbházak körüli szeméttárolók gondját (a szemét idejében való elszállítását) még mindig nem sikerült kellôképpen megoldani, mint ahogy a Gyôzelem téri aluljáró építési munkálatai is lassan (bizonytalanul?) haladnak.

Nehezményezte a polgármester, hogy a Szabadság, illetve a Nicolae Grigorescu utcában a munkálatok üteme messze elmarad a várttól.

Felvetette továbbá a Víkendtelep programjának módosítását (a környezet óvása érdekében). Kifogásolta, hogy itt sokan szabálytalanul parkolnak, akadályozva ezáltal a normális közlekedést. A zsúfoltság csökkentése érdekében további parkolók létesítését javasolta .

A városvezetés kéttagú küldöttségének múlt heti németországi látogatásán merült fel a moduláris lakások alternatívájának esélye. Rövidesen sor kerül az ajánlatok számbavételére, amelyeknél elsôsorban a hatékonyság kritériuma dönt majd.

A továbbiakban felvetôdött egy olyan diszpécser- szolgálat megteremtésének szükségessége, amely természeti vagy más jellegû katasztrófák idején mûködne.

A polgármester elégedetlen a tömbházak körüli hulladék elszállításával, ugyanakkor azt is nehezményezi, hogy nincs meg a kellô párbeszéd a lakótársulások vezetôi és a lakók között. Ezért olyan embereket javasol a lakótársulások élére, akik néhány hónapos adminisztratív képzést kapnak, és közvetlen szerzôdéssel kerülnek majd erre a felelôsségteljes posztra. Csütörtökön a Kultúrpalota nagytermében a polgármesteri hivatal képviselôi a lakótársulások vezetôivel találkoznak és a lakosságot érintô legégetôbb problémákról értekeznek majd.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár "meglepetten" vett tudomást az Egészségügyi Termékeket Forgalmazók Egyesületének tiltakozásáról.

A pénztár sajtóirodájának pontosítása szerint az intézmény még februárban megkezdte, részletekben, a 2002-es adósságok törlesztését, ami tavaly kifizetetlen maradt. Jelenleg a 2002-es adósságokat 98,3 százalékban törlesztették, ami a januárban - az egészségügyi minisztérium, az országos egészségbiztosítási pénztár, a pénzügyi minisztérium és az Egészségügyi Termékeket Forgalmazók Egyesülete által - aláírt egyezményben szereplô kitételeknek (melyek szerint az adósság teljes törlesztésére idén szeptemberi határidôvel sor kell kerüljön) megfelel.

Idén a kórháziak a 2003 és 2004-es tartozásokat egyenlítik, ami a várható költségvetés-kiegészítés reményében bonyodalommentes lesz.

Tanítóknak szervezett három továbbképzô tanfolyammal kezdôdött hétfôn Csíkszeredában és Szováta- fürdôn a magyar pedagógusok erdélyi Bolyai Nyári Akadémiája, amelyet a magyar oktatási tárca is támogat.

Burus Siklódi Botond, a nyári akadémiát szervezô Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) fôtitkára az MTI-nek elmondta: a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamai a pedagógusok továbbképzését szolgálják.

- Az évek során körvonalazódott, hogy mind nagyobb igény mutatkozik a neveléslélektani és humán jellegû tanfolyamok iránt - mondta a fôtitkár, jelezve azt is, hogy a romániai tanárképzésben éppen erre a területre fektetik a legkisebb hangsúlyt. Ezért az idén a nyári akadémia tanfolyamainak a háromnegyede neveléslélektani jellegû - közölte Burus Siklódi Botond, hozzátéve: az általuk tapasztalt érdeklôdésre kívánnak reagálni számítástechnikai tanfolyamaikkal is. Az idén például óvónôknek és tanítónôknek is szerveznek továbbképzést a számítástechnika oktatásban történô felhasználásáról. Ebben a tekintetben kezdô szinttôl a multimédia-fejlesztô programokig terjed a kínálat.

Az RMPSZ fôtitkára elmondta, hogy a Bolyai Nyári Akadémia finanszírozója a magyar oktatási minisztérium határon túli magyarok fôosztálya, a román nyelvtanárok számára szervezett képzést pedig a román kormány mellett mûködô kisebbségi fôosztály támogatja anyagilag. A rendezvény becsült költségei megközelítik a 3 milliárd lejt.

Az RMPSZ 1993-tól évente megszervezi a romániai magyar pedagógusok, valamint a Magyarországról és más, határon túli magyar területekrôl érkezô magyar tanítók, tanárok számára a Bolyai Nyári Akadémia elnevezésû továbbképzô-sorozatot. Az idén nyolc helyszínen: Csíkszeredában, Szovátafürdôn, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószent-miklósón, Székelyudvarhelyen, Segesváron és Marosvásárhelyen - összesen 32 tanfolyamot szerveznek, mintegy 900 hallgató és 150 elôadó részvételével. Az elôadók 60 százaléka Magyarországról érkezik.

A Megyei Munkaerô-elosztó és - átképzési Ügynökség tájékoztatja az érdekelteket, hogy idén is igényelhetôk kedvezményes kamatú kölcsönök a munkanélküliségi alapból. A felvett kölcsön kamatja: a Nemzeti Bank által alkalmazott kamat 50 százaléka. Kölcsönt igényelhetnek azok, akik kis- és közepes vállalatokat, kisipari egységeket hoznak létre, családi vállalkozásokat létesítenek vagy gazdasági tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezô magánszemélyeket foglalkoztatnak. A kedvezményes kamatú hitelt termelési, szolgáltatási és turisztikai tevékenységekre biztosítják.

Beruházások esetén a kölcsön lejárati ideje három év, termelés esetén egy év.

A 2002. évi 76-os törvényt kiegészítô 107-es számú törvény értelmében kölcsönt igényelhetnek azok a 30 évnél fiatalabb személyek, akik állami vagy magán, engedélyezett vagy akkreditált felsôoktatási intézményekben, elsô ízben, nappali tagozatos hallgatók. Az egyetemisták a kölcsönt egyénileg vagy csoportosan igényelhetik kis- és közepes vállalatok, kisipari egységek, családi vállalkozások létrehozására, illetve gazdasági tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezô magánszemélyeket foglalkoztatnak.

Az elôírások értelmében a munkanélküliség felszámolása érdekében vissza nem térítendô hitelt igényelhetnek azok a személyek, akik a fent említett termelô- és szolgáltatási egységeket olyan településeken hozzák létre, ahol nagy a munkanélküliségi arány. A vissza nem térítendô hiteleket a megvalósíthatósági tanulmány alapján, a létesítendô munkahelyek számának arányában biztosítják.

A törvény által biztosított kedvezményekrôl a megyeszékhelyi, illetve a megye városaiban mûködô munkaügyi kirendeltségeknél lehet érdeklôdni. A marosvásárhelyi ügynökség telefonszámai: 263-645, 263-760. Kapcsolattartó személy: Florentina Suciu.

Engedjék meg, hogy személyes vallomással kezdjem mondandómat. Gyermekkoromban Háromszéken úgy tanultam, hogy a székely ember nem szokott lelkendezni, óvatosan fogadja a jót, megvizsgálja elölrôl- hátulról, forgatja ide-oda, és csak utána szólal meg hümmögve: nem rossz! Ha jólesett az étel, annyit illett mondani annak idején: nem rossz! Vagy: elég jó! Vagy: meg lehet enni! Az én székely szótáramból hiányoztak az olyan kifejezések, mint: nagyszerû, kiváló, csodálatos, ragyogó, hihetetlen. De nemcsak a székely, hanem általában az erdélyi magyar ember is megtanulta a történelem során, hogy nem árt óvatosnak lenni, nem árt mérsékletet mutatni a legnagyobb örömben is, nem árt nyugalmat és egyensúlyt parancsolni magunkra akkor is, amikor legszívesebben kitörô ünneplésbe fognánk. Nem tagadom, alkatomhoz, ízlésemhez, életfelfogásomhoz nagyon is közel áll ez a szemlélet, nagyon is a magaménak érzem ezt az erdélyi magyar körülményeskedést, óvatosságot, a helyzet alapos mérlegelését, a szôrszálhasogatásnak tûnô megfontolt elemzést.

Nos, erdélyi magyar szóhasználat szerint, kedves kollégák, a helyhatósági választásokon elért eredményünk: nem rossz!

A közkeletû politikai szóhasználathoz igazodva viszont: nagyon jó!

Tegyük hát félre egy pillanatra az óvatoskodást, és mondjuk el egymásnak, hogy kiválóan szerepelt az RMDSZ az elsô és második fordulóban.

Mert bizony nem rossz, sôt, nagyon jó, hogy negyvennel növeltük polgármestereink számát az idén, hiszen 2000-ben 146, most pedig 186 RMDSZ-es polgármester képviseli szövetségünk programját erdélyi községek, kis- és nagyvárosok élén. Nem rossz, sôt, nagyon jó, hogy majdnem 2500 helyi tanácsosunk van, több mint ezelôtt négy esztendôvel. Nem rossz, sôt, nagyon jó, hogy míg 1996-ban két megyei tanácsot vezettünk, majd 2000-ben négyet, ma öt megyének, Kovásznának, Hargitának, Marosnak, Szatmárnak és Biharnak van magyar elnöke. Én még jól emlékszem egy pártra, amely azzal dicsekedett, hogy tizenötezer szakembere áll készen az ország ügyeinek rendezésére. Nos, láthattuk, hogy a dicsekvés hova vezetett. Mi viszont nem dicsekszünk, amikor azt mondjuk: a polgármestereket, alpolgármestereket, helyi és megyei tanácsosokat összeadva csak az önkormányzatokban háromezer emberünk áll készen Erdély ügyeinek rendezésére.

Megtartottuk, sôt, növeltük az erôinket június 6-án és 20-án.

Gratulálok a nyerteseknek!

Köszönöm a helyi, területi, megyei RMDSZ-szervezetek, az országos ügyvezetô elnökség és kampánystáb munkáját. "Elég jól" végezték a dolgukat! Sôt: többnyire nagyon jól!

Ha ez valóban így van, akkor miért kezdtem mégis mai elemzésemet egy óvatosságra intô kis példabeszéddel, kérdezhetné valaki. Talán csak nem egyfajta captatio benevolentiae, tehát figyelemfelkeltés végett?

Egyáltalán nem!

Ám ezt az eredményt azáltal értük el, hogy bizakodók voltunk ugyan, de nem elbizakodottak. Mi több, aggasztott minket, joggal, az erdélyi magyar közvéleményt hónapokon át lefoglaló vita a politikai egységrôl, illetve a politikai alternatíva létrehozásának kísérletérôl. Erre mi odafigyeltünk, és a tanulságait megfogalmaztuk a magunk számára.

Az RMDSZ válasza a nyitottság, a befogadókészség, a fiatalítás volt ezekre a vitákra.

A magyar közösség válasza pedig az RMDSZ-re adott szavazatoknak a négy évvel ezelôttinél nagyobb aránya volt.

A helyhatósági választások politikai üzenete számunkra: a megerôsített bizalom. Hiszen mindenképpen bizalmi szavazás volt ez, és most tulajdonképpen pontot is tehetnénk a vitákra: a magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak, ezt akarja továbbvinni, és nem ért egyet azokkal, akik pártokra akarnak bontani minket.

Erôs önkormányzati képviseletet akartunk állítani a következô négy esztendôre, és megvalósítottuk ezt. Erdély számos fontos régiójában ott leszünk a döntéshozatalban és a végrehajtásban. Ezt terveztük, és ez ma valóság! Az európai uniós csatlakozás éveiben nem marad önkormányzati képviselet nélkül a magyar közösség, vagyis nem leszünk kiszolgáltatottak!

Ez így igaz!

Mégsincs okunk az önelégültségre.

Egyrészt azért, mert a nagyobb bizalom nagyobb felelôsséget is jelent, másrészt pedig a valóban szép, kövér számok mögött bizony árnyak is el-elsuhannak.

Nem minden kitûzött célunkat teljesítettük!

Nem minden jelöltünk bizonyított.

Nem minden RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét vagy legalább annak meggyôzô többségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és meg kell tartani a tisztújítást. Egy olyan szervezetben semmit sem ér a gyôzelem, ahol a vereség semmiféle következménnyel nem jár. Nekünk ma nem kell ugyan hamut szórnunk a fejünkre, de a mulasztásokat, a hibákat, a munkátlanságot, a közönyt, önzést nekünk sem szabad eltûrnünk.

Sok helyt jártam én magam is ebben a kampányban. Vártak és várnak minket, és szemünkre hányják, hogy ritkán fordulunk meg számos eldugott településen. Akinek attól hízik a mája, hogy azt mondják neki: ismerjük a televízióból, az nem érti, miért is fogalmaznak így. Azért, mert minket nemcsak a televízióból kellene hogy ismerjenek, hanem személyes találkozásokból is. Az RMDSZ- politikus nem feledkezhet meg arról, hogy honnan jött. Ha pedig mégis megfeledkezik, akkor emlékeztetni fogjuk, mint a jól ismert példázatban a gereblye a városra szakadt fiút.

Voltak kiemelt célkitûzéseink is az idén: Kolozsvár és Marosvásárhely. A kolozsvári polgármestert leváltottuk, a marosvásárhelyit nem. Természetesen errôl is beszélnünk kell még.

De amikor az árnyakra - vagyis a gondokra - utalok, természetesen elsôsorban néhány elvi dilemma tisztázását szeretném szorgalmazni, és ha lehet, elôsegíteni.

Soha ugyanis olyan élesen nem fogalmazódtak meg ezek az elvi dilemmák az RMDSZ életében, mint az idén.

Persze végül is mindez egy alapvetô kérdésre egyszerûsíthetô: mi az RMDSZ? Erre kell ismét választ adnunk 2004-ben. A magyar közösségen belül ma egyértelmûnek látszik a válasz, de lehet, hogy holnaptól újból szembe kell néznünk a megosztó próbálkozásokkal. Aki ugyanis el akar minket szakítani, az abból indul ki, hogy az RMDSZ-t párttá kell tenni, és ezáltal indokolttá válik egy másik párt létrehozása. Taszítanak most minket bal felé, hogy jobbról ürüljön a hely egy másik szervezetnek, de ugyanígy taszíthatnának jobb felé is, hogy balról legyen üresedés, mert nem állunk mi sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen. Ezt a helyet kell az RMDSZ-nek megôriznie továbbra is.

Magyarországi barátainknak is, román partnereinknek vagy konjunkturális ellenfeleinknek is üzenjük: sajnos, nem tudunk segíteni! Az RMDSZ nem tud abban segíteni, hogy a jobboldal végképp legyôzze a baloldalt, és abban sem, hogy a baloldal egyszer s mindenkorra vereséget mérjen a jobboldalra. Mi nem vállaltunk semmi ilyesmit sem a magyarországi pártokhoz fûzôdô kapcsolatunkban, sem a romániai politikai életben.

Hökkenten néztük, hogy magyarországi politikusok kampányolnak ellenünk. Ez a helyzet teljes félreértése, tisztelt uraim! Erdélyben ugyanis nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendôr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé. Nem a református templom tornya vitatkozik a katolikus templom tornyával, hanem a gombamód szaporodó ortodox építmények gôgölik le mindkettôt.

Aki ezt nem érti, semmit sem ért abból, ami Erdélyben történik.

Aki viszont érti, hogy mi van velünk, az tudja, miért van szükségünk egységes szervezetre.

És a nagy többség tudja ezt.

A megosztási próbálkozások mégsem veszélytelenek.

Szerencsénkre, hogy olyanok vették a kezükbe ezt a pártalapítási kísérletet, akik az RMDSZ- bôl éppen képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás, tárgyalókészség híján koptak ki. Márpedig aki bent tehetségtelen volt, az kint sem lesz tehetséges, legfennebb csak kiszellôzik a feje. Ahogy mondani szokás, a csengôbôl akkor sem lesz nagyharang, ha megöregszik. Sôt, akkor sem, ha átviszik a szomszéd faluba. Valahogy így jártak a mi Magyar Polgári Szövetséget - legalább a nevet nem kellett volna Magyarországról másolni - szervezô kollégáink is. Becsapott aláírók, meghamisított aláírási ívek, törvénytelenül "elszékelyesített" német fórumos listák maradtak mögöttük. Kár, mert magyarként reánk is szégyent hoztak.

Ezt legalább itt azért szeretném szóvá tenni.

Mi nem fogadhatjuk el, hogy a politikában helye van a hazugságnak, átverésnek, csúsztatásnak, hamisításnak, zsarolásnak. Nekünk erkölcsös közéletre, erkölcsös RMDSZ-re van szükségünk.

Aki például a szavazatát eladja, annak nincsen helye ebben a szövetségben, és annak sincsen, aki szavazatot vásárol. Mi nem nagyon szoktunk kizárni senkit, Besztercén mégis sor került egy kizárásra, jól tették.

De nemcsak a magyar-magyar kapcsolatrendszerben, hanem a román politikában is élesen szembe kellett néznie az RMDSZ-nek az idén azzal, hogy párt-e vagy etnikai szövetség. El egészen addig, hogy árulással vádoltak, mert nem úgy viselkedtünk, mint egy ideologikus párt.

Pedig világosan megmondtuk számtalanszor, kik vagyunk, mik vagyunk, mit akarunk.

Számunkra a politika csak eszköz.

Mi igenis etnikai képviseletet akarunk létrehozni. Tulajdonképpen sikerült is számos olyan képviseleti jogot kivívnunk, amelyekre egy elismert autonómia körülményei között jogunk van, megyék, városok, községek vezetésében, de ma még ez nem etnikai jog, hanem politikai, tehát nem a magyar közösségnek garantálja ezt az alkotmány és a törvény, hanem esetleg egy magyar szervezetnek, amennyiben az nyer a választásokon, és utána pedig jól tárgyal a román pártokkal. Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható ki, építhetô fel és ôrizhetô meg.

Ezt nem értik a román pártok.

Mi nem esküdhetünk örök hûséget ideológiáknak, mert már hûséget esküdtünk saját magyar közösségünknek.

Viszont megbízható, szavatartó partnerek voltunk, és azok leszünk ezután is. Kivel miben megegyeztünk, az tartani fogjuk.

Azt mondtuk az idén is:

1. Nekünk minél erôsebb képviselethez kell juttatnunk saját közösségünket a megyei tanácsok vezetôségében vagy a polgármesteri hivatalokban, mert ez minket nemcsak politikai, hanem közösségi jogként is megillet.

2. Ennek érdekében elsôsorban a kormánypárttal keressük az együttmûködést, mert nem kötöttünk ugyan választási szövetséget, de velük van politikai megállapodásunk 2004-re.

3. Ha valamilyen alapos okból nem lehetséges az együttmûködés a Szociáldemokrata Párttal, akkor az ellenzéki szövetséggel is meg lehet állapodni.

4. Semmiféle egyezséget nem kötünk a szélsôséges nacionalista Nagy-Románia Párttal.

Volt, aki jobban, volt, aki rosszabbul tárgyalt a megyei vagy helyi RMDSZ-vezetôk közül, de mindannyian ezeket az elveket követték. Én egyáltalán nem örülök annak, hogy Kolozsváron például nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezetô tisztséghez juttatni a megyei tanácsban, és azt is rendkívül méltányolom, hogy a kormánypárt jelöltje nyíltan vállalta a kampányban a magyarokkal való együttmûködést, mint ahogy neki is méltányolnia kellene a mi szolidáris támogatásunkat. Egyvalamit viszont mi nem tudunk megoldani: azt, hogy a két politikai tábor, a kormánypárt és a liberális-demokrata szövetség már lassan a községek szintjén sem hajlandó szövetkezni egymással, és inkább a Nagy-Románia Párttal állnak össze. Mi azt várnánk el tôlük, hogy a szélsôségek elszigetelése végett, ahol szükséges, nyújtsanak kezet egymásnak. Ettôl még országosan a természetes politikai szembenállás nem szûnne meg, sôt, nem is csorbulna. Az ugyanis teljes képtelenség, hogy ma már a legkisebb településen is ugyanolyan színû koalíciót akarnak létrehozni, mint országosan.

Néhány fontos konklúziót mindenképpen megfogalmazhatunk a helyhatósági választásokról, illetve az azokat követô tárgyalások és megállapodások nyomán:

1. Kiegyensúlyozottabbak lettek a politikai erôviszonyok, két hasonló nagyságú tábor áll egymással szemben: egy szociáldemokrata és egy liberális-demokrata.

2. Továbbra is hiányzik a kereszténydemokrata doktrína a vezetô politikai pártok közül.

3. Süllyedôben van a Nagy-Románia Párt.

4. Stabilizálódott egy kisebb politikai erô, a Román Humanista Párt.

5. Megôrizte, sôt, valamelyest még növelni is tudta támogatottságát az RMDSZ.

Az ôszig minden valószínûség szerint lényegesen nem módosul már ez a helyzet, nyíltabbá vált a küzdelem, és nem lehet biztos prognózisokat készíteni, bár a kormánypárt vidéken továbbra is vezet. Az RMDSZ számára hasznos volt az együttmûködés a Szociáldemokrata Párttal, olyan nehéz kérdéseket is megoldottunk együtt, mint legutóbb a Szabadság-szobor visszaállítása, és 2004-es megállapodásunkat ezután is tiszteletben fogjuk tartani. A magyarságnak is, Romániának is egy megbízható, kiszámítható, következetes RMDSZ-re van szüksége.

Végezetül pedig arról a jelenségrôl szeretnék szólni, amely a 2004-es helyhatósági választások legnagyobb újdonsága, és kétségtelenül legérdekesebb kihívása is. Az etnikai átszavazásra, az etnikai válaszfalak leomlására, a román szavazók RMDSZ iránti bizalmára gondolok természetesen.

Négy éve még különös kivétel volt Zsombolya, most pedig Szatmárnémeti, Szászrégen, Margitta és néhány olyan község, ahol nem vagyunk többségben, azt bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is fontos szemléletváltás ment végbe az elmúlt idôszakban. Az etnikumközi kapcsolatok új mintáját vetítheti elôre ez a változás, és nekünk nagyon pontosan elemeznünk kell, hogy mirôl is van szó. Az sem véletlen, hogy általában a modernizációra valamilyen okból fogékonyabb településeken történt ez a változás. Erdély nyugati része ma már készen áll a modernizációra, és az ottani románok ezek szerint már bizonyos helyzetekben ezt a modernizációt fontosabbnak tartják, mint az etnikai szembenállást. Az is nyilvánvaló, hogy az RMDSZ politikája meghatározó volt ebben a szemléletváltásban, hiszen sikerült jelentôs bizalmi tôkét felhalmoznunk az elmúlt években, és jelöltjeinket nem hovatartozásuk, hanem felkészültségük szerint ítélik meg sokan. Sôt, a hovatartozás is bizalomerôsítô lehet ma már, hiszen az idén az úgynevezett átszavazás azt jelentette, hogy az RMDSZ-hez jöttek a szavazatok és nem tôlünk mentek el. Külön örömmel gratulálok azoknak a jelölteknek, akik olyan közigazgatási egységekben nyertek polgármesteri tisztséget, ahol kisebbségben vagyunk.

Mostantól fogva a konkrét eredmények mellé rendkívül jelentôs változásként oda kell számítanunk az RMDSZ által elért szemléleti változást Romániában.

Ismétlem, megbízható, hozzáértô partnernek bizonyult eddig ez a szövetség a román politikai életben, de Magyarországon vagy Európában is. Az erkölcs igenis politikai kategória volt eddig is, és számunkra az lesz ezután is. A kampány során vagy a választások után voltak körülöttünk, sôt, az RMDSZ-en belül is olyan jelenségek, amelyekkel morálisan nem érthetünk egyet. Ha pedig nem értünk egyet, akkor ezt is meg kell beszélnünk egymással. Az RMDSZ-ben is, de egy alternatív szervezetben is politizáló, ide-oda kacsintó, két vasat tûzben tartó emberekkel nem megyünk messzire.

Van tehát, ismétlem, teendônk bôven. Mostantól ismét kampányban vagyunk tulajdonképpen. Rövid pihenô után már kezdôdik a parlamenti választási kampány, és még a nyáron komoly elôkészítô munkát kell végeznünk. Nemcsak az országos vezetôség, hanem a helyi és területi szervezetek is elkezdik a felkészülést már a következô napokban.

A kampány véget ért, kezdôdik a kampány!

A munkát elvégeztük, kezdjük a munkát!

Markó Béla

*Elhangzott az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsának július 3-i marosvásárhelyi ülésén

"Minden faluban megújultak az iskolák, óvodák és mûvelôdési házak. Megújult a polgármesteri hivatal épülete. Megoldódott a szemétkérdés. Új szemétládák kerültek a buszmegállók, középületek elé. Elkezdôdött a falvak köztereinek virágosítása. Nagy ütemben folytatódik Kiskend impozáns mûvelôdési házának építése. Nagykend egészségügyi rendelôjének munkálatai is nemsokára befejezôdnek" - olvasható a szerkesztôségünkbe érkezett levélben. A feladó Fülöp Kálmán nagykendi lakos. E levél alapján kopogtattunk a második mandátumában függetlenként indult, az elsô fordulóban 58 százalékos szavazattal nyerô Máté János polgármesternél.

- 2000-ben minden területen pangást észleltem. Elsôbbségi lista összeállításával kellett kezdenünk munkánkat. Mivel korábban a Marosvásárhelyi Környezetvédelmi Hivatalnál felügyelô voltam, leginkább a háztartásihulladék-gyûjtés, - szállítás és -tárolás foglalkoztatott. Elkezdtük az illegális szemétdombok felszámolását - taglalja a kezdeteket Máté János. Ezzel egy idôben a Kis-Küküllô holtágában, a településtôl távol, egy hektár területet határoltak el, ahol a rendezett lerakással történô hatástalanítás történik. A gödröt szakaszonként töltik fel. Még néhány évig van hely a lerakóhelyen, addig remélik, elkészül a nyárádtôi hulladéktároló.

Havonta két alkalommal hordják el a szemetet, az elsô és harmadik szombaton a község három, a második és negyedik szombaton a másik három falujából. Ezért a szolgáltatásért a lakosoknak havonta 4000 lejt kell fizetniük.

A községben igény a szépítés. Elsôsorban a buszmegállókba, a tan- és közintézmények épületei elé kerültek betonból öntött virágtartók, amelyekben nyaranta színpompás virágok virítanak, s egyre több szemetesládát szerelnek fel.

Informatikalaborok holland adományból

Négy évvel ezelôtt az iskolák és óvodák siralmas állapotban voltak. Valamennyi tanintézetnél teljes feljavításra volt szükség, a külsô-belsô munkálatok és tetôzetjavítás során azok új arculatot nyertek. Az épületeket kagylóval, angolvécével szerelték fel. A vizet az udvaron levô kútból hidroforral biztosítják. Az egrestôi iskola és óvoda esetében a holland testvértelepülés állta a munkálatok felét, a fennmaradó összeg a költségvetésbôl került ki. Új illemhelyet építettek, amelyet padló- és falicsempével láttak el. Járdát öntöttek, kerítést emeltek. A munkálatok másfél évig folytak, s értékük meghaladja a 350 millió lejt.

Hasonló munkálatokat végeztek a kendi iskolánál is, ahol ezek több szakaszban folytak. Elsô lépés volt a 2002-2003. évi vízbevezetés. A 76-os törvény alapján kômûvesek, ácsok, gáz- és vízszerelôk alkotta munkacsoport alakult, amely a tennivaló zömét végezte.

A balavásári iskola vízbevezetésénél a holland testvértelepülés nyújtott segítséget, így került a tavaly illemhely az iskolába. Jelenleg folyik az óvoda javítása, a hollandok az anyagot vásárolták meg, s a nyári szünidô alatt varázsolják újjá azt. A szentdemeteri iskolánál is az idén oldódik meg a vízprobléma. A holland testvértelepülések minden iskolát új padokkal és számítógépekkel szereltek fel. Így jöhettek létre a balavásári és kendi iskolákban az informatikalaborok.

A javítások befejeztével a tanintézeteknek nevet adományoztak: Szentdemeteri Pál Gyula Általános Iskola, Kendi Sámuel József Általános Iskola, Balavásári Török János Általános Iskola, Egrestôi Ku-delstaart Általános Iskola (a holland testvértelepülés neve után).

A soros javításokat a polgármesteri hivatal három-négyéves ciklusban gondolta, az idén azokkal kezdik, amelyeket még 2000-ben korszerûsítettek. Így ütemezték az idénre a szénaverôsi iskola belsô, a balavásári iskola külsô, valamint a községközponti óvoda külsô-belsô javítását. A kiadásokra az idei költségvetésbôl 663 millió lejt különítettek el, s az elsô tanácsülésen határoznak annak elosztásáról.

Idegeneknek belépni tilos - figyelmeztet a falra függesztett tábla. Kívülrôl egészen szokványos lakóház, mindössze a kapu elôtt parkoló olasz rendszámú autó jelzi, Rafael Acosta kis mûhelye elôtt állunk.

A valamikori ökölvívó Kubából jött, átutazóban volt Kenden. Akkor szeretett a kukoricaháncsba. Hazaérve határozta el, mûhelyt nyit. Az Acosta Y Bomba Kft. tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit, öt varrónônek és egy adminisztrátornak biztosítva megélhetést. Kizárólag természetes anyagból (len, kender, selyem) készülnek a csipkés szélû szalagok, az apró zsákok és szatyrok, a háncsból fonott, selyemkendôvel bélelt kosárka, amelyekre aztán háncsvirágokat rögzítenek. A zsákocskákba szigorúan öt szem cukorka kerül. Hogy miért éppen öt, nem tudta megmondani a kubai férfi. Felesége olaszországi, s itt hagyomány ezen apróságok keresztelôkön, esküvôkön, ballagásokon való osztogatása, egymásnak ajándékozása. A háncsvirágot a vôfélyek mellére tûzik. Az ízléses, természetes anyagokból készült darabok iránt igencsak nagy a külföldi kereslet. Havonta változik a rendelés. Jelenleg az ôszi milánói vásárra készülnek, piackeresés céljából is. Rafael Acosta bôvíteni szeretne. Nagyobb mûhelyt készül nyitni, ahol kerámiát is égetnek majd. Ez további 15-20 személy alkalmazását jelenti.

"Ahol nincs kultúr, ott nincs kultúra" - mondogatják a kendiek. Tény viszont, már nem sokáig kell ezt hangoztatniuk, hiszen a tervek szerint 2006 májusában adják át az új mûvelôdési otthont.

Kiskenden rendkívül rossz állapotban volt a klubhelyiség, ezt a polgármesteri hivatal lebontatta, s elkészült a tervrajz a korszerû mûvelôdési hajlék építésére. A terv kivitelezéséhez szükséges 9 milliárd lejt helyi erôbôl teremtik elô.

A munkálatokat a Coriz Kft. végzi. 2003 decemberében fogtak az építéshez, jelenleg az alapokat és a falakat öntik (felvételünkön). Az elképzelések szerint az épület egy 200 férôhelyes nagyterembôl és egy kisebb, szemináriumok tartására alkalmas terembôl áll majd. Lesz egy kiállítóterem, ahol állandó jelleggel Kend sajátosságait tekinthetik meg az érdeklôdôk, a falun átutazók. A tetôtérben két vendégszobát különítenek el.

A község többi kultúrotthonaira is nagy gondot fordítottak. A legrosszabb állapotban a szentdemeteri épület volt, ezért teljes felújítás, külsô-belsô javítások és a tetôzet kicserélése vált szükségessé.

Az illemhelyeket padló- és fali-csempével látták el, s egy korszerû konyhával bôvítették a létesítményt. Szénaverôsön és Nagykenden is hasonló méretû munkálatokat végeztek, itt azonban sikerült a vizet bevezetni a konyhába. A munkálatok befejeztével a balavásári tanács névadó ünnepséget szervezett. Így kapta a szentdemeteri épület a Vörösmarty Mihály, a nagykendi a Petôfi Sándor, míg a szénaverôsi a Mihai Eminescu nevet. "Ke-reszteletlen" maradt a balavásári mûvelôdési ház, ennek elnevezésére az újonnan alakult tanácstól vár ajánlatokat a polgármester.

Kend a kukoricaháncs-fonás hazája, ezt bizonyítja a csaknem minden második ház elôtti kirakóvásár.

Boga Berta a 125. szám alatt lakik. Portájának tapasztva építette a kis boltot, ám nyaranta szép, napsütötte idôben rengeteg áruja az útszélig terjeszkedik.

- Tíz éve foglalkozom az üzlettel. 30 évem van a kollektívben, kicsi a nyugdíjam, kénytelenek vagyunk valamivel kiegészíteni. Egyáltalán nem könnyû, de csinálom. Egyedül, mert a fiaim Magyarországon dolgoznak, amikor kapnak munkát. Szabóságot tanultak, ám ez itthon nincs megfizetve, így inkább külhonban, az építkezésben dolgoznak. Amikor itthon vannak, az apjuknak segítenek a mezôgazdaságban - meséli a hatvanéves asszony. Napsütötte arcán, kezén látszik, nehéz munkával ledolgozott élet áll mögötte. Kedvesen invitál boltjába. S közben magyaráz: a faárut (lapítókat, seprût) Szovátáról hozzák, a kerámia (váza, virágcserép, kerámiafigurák) Korondról származnak. Ha éppen nincsen pénze - hiszen ez is elôfordul - csereáruval fizet. A kerámiáért, lapítókért háncsból készült tárgyakat ad. Máskor pedig hitelben hagyják itt az árut. "Ismernek, megbíznak bennem" - mondja az asszony. Berta néni a háncsfonás rejtelmeibe is bevezet. Ôsszel, betakarításkor gyûjtik a kukoricaleveleket. Megszárítják, füstölik, áztatják, felvágják, majd felerôsítik a rámára. Amikor megszárad, leveszik. A kisebb darabokból kettô is elkészül egy nap, a nagyobbak - mint például a szônyeg, terítôk - több idôt vesznek igénybe. Leginkább télen dolgoznak, akkor több a szabad idô.

A boltban szemet gyönyörködtetô fonottasok: fakanál-, gyufa-, szalvéta- és virágtartók, bevásárlókosarak, élethû hagymafüzér, angyalkák és csillagok karácsonyfa díszítésére. Berta néni újabb és újabb ötletekkel lepi meg vevôit. Legújabb találmánya, a kukoricaháncsból font kantárba helyezett virágcse-
rép, amelybôl gy