Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A megyei tanács vezetése jövô héten tárgyal a Malév magyar légitársaság képviselôivel az új légi járat bevezetésérôl. A napokban a marosvásárhelyi repülôtér magánosításáról is szó esik, ebben érdekelt a hamburgi repülôtér.

Az idei év elsô - tegnapi - sajtótájékoztatóján Virág György tanácselnök elmondta: jövô héten Marosvásárhelyre várják a magyarországi Malév légitársaság képviselôit, hogy megtárgyalják, milyen feltételek mellett indítható útnak a Budapest-Bukarest légi járat. "Az erre irányuló szándék már tavaly novemberben megfogalmazódott a Malév részérôl, fôként, miután a Tarom pénzügyi megfontolásokból beszüntette a két fôváros közötti járatát. A Malév számára vonzónak tûnik az a lehetôség, hogy Marosvásárhelyt (és környékét) bekapcsolják a nemzetközi légi forgalomba" - jelentette ki az elnök.

Szintén a napokban várható a hamburgi repülôtér küldöttségének látogatása, ezúttal azonban a marosvásárhelyi repülôtér magánosításáról lesz szó. A német légitársaság készítette egyébként azt a piackutási tanulmányt, amelybôl kiderül, hogy van igény a megyeszékhely (és a környezô megyék) valamint nyugat-európai városok közötti légi járatok beindítására. A hamburgi repülôtér nem az egyedüli érdeklôdô a privatizáció iránt, hasonló szándékkal kereste fel a megyei tanácsot december 22-én a Dél-afrikai Köztársaság romániai nagykövetségének képviselete. Újságírói kérdésekre válaszolva Virág György elmondta: a privatizációt állami- magán társvállalkozásként képzelik el, legkevesebb 20 éves idôszakra. Ez alatt az idô alatt a külföldi beruházóra hárulnának a repülôtér mûködtetési költségei, a légi járatok útvonalainak meghatározása, az árak megszabása. A magánosításra remélhetôleg az idei év elsô félévében sor kerül - jelentette ki az elnök.

A marosvásárhelyi repülôtér fejlesztésébe az utóbbi években mintegy 30 milliárd lejt ruházott be a megyei tanács, azonban a röptér - elsôsorban légi járatok híján - veszteséges. A helyzeten valamicskét változtathat, ha március 27-tôl kezdôdôen sikerül beindítani a tervezett Koppenhága- Marosvásárhely-Bukarest járatot.

Napirenden a marosvásárhelyi televízióstúdió ügye

A megyei tanács január 29-i ülésének napirendjén szerepelni fog a marosvásárhelyi tévéstúdió ügye is. A ligetbeli fizioterápia részlegének otthont adó épület lehetne a stúdió székhelye, ehhez immár megvan a jogi lehetôség is. December 24-én ugyanis az egészségügyi minisztérium jóváhagyta az épület rendeltetésének megváltoztatását. Ezek után már csak a megyei tanácsosok kétharmadának szavazata szükséges, hogy a megyei önkormányzat tulajdonát képezô épületet átutalhassák a Román Televíziótársaság ügykezelésébe. Virág György szerint a megyei közegészségügyi igazgatóság, amely lemondott az amúgy meglehetôsen leromlott állagú épület ügykezelési jogáról, meggondolta magát és visszaköveteli, ám kevésbé hihetô, hogy sikerrel járnak. Az épület feljavításához 8-10 milliárd lejre lenne szükség, és erre egyelôre sem a megyei tanácsnak, sem a közegészségügyi igazgatóságnak nincs pénze.

Egy 2004-re szóló esetleges SZDP-RMDSZ együttmûködési megállapodás megkötése szakaszokban történne, a helyhatósági választásokat megelôzô, illetve az azt követô idôszakra, közölte kedden Octav Cozmînca, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezetô elnöke.

A kormánypárt január végéig elemzi az RMDSZ-szel való viszonyát és dönt arról, hogy aláír-e vagy sem egy újabb protokollumot a szövetséggel, mondta a kormánypárti politikus. Kifejtette: az SZDP értékeli, hogy az RMDSZ korrektül viselkedett parlamenti szinten, és hogy a szövetség olyan partner, amelyre a kormánypártnak figyelnie kell.

A tavalyi, hivatalosan mûködô 800, valamint a becslések szerint mintegy 300, feketén dolgozó taxival szemben január elsejétôl 765, taxis szolgáltatást végzô jármû közlekedik Marosvásárhelyen.

A helyi tanács 2003. évi 174-es számú határozatával jóváhagyták a Marosvásárhely területén zajló taxisszolgáltatások megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályzatot. A tevékenységet kizárólag a taxizási engedéllyel rendelkezôk folytathatják, a város polgármesteri hivatala által kibocsátott állandó, illetve idény jellegû engedély alapján.

A taxival való személy-, illetve teherszállítást a 2003. évi 38-as számú törvény szabályozza, s a szolgáltatás végzéséhez szükséges engedélyt a szállítást végzô vagy a független taxis kérésére bocsátják ki. A törvény értelmében az elôírások január elsejétôl lépnek életbe. Az alkalmazásáról Bakó Attila közgazdászt, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Társadalmi-kulturális Tevékenységek Igazgatóságának igazgatóját kérdeztük.

- A 2003. december 24-i román nyelvû Hivatalos Közlönyben megjelent 93-as számú kormányrendelet leszögezi: a törvény alkalmazását június 30-ig halasztják el. Ennek oka, hogy a törvény elôírja, a taxikat pénztárgépekkel kell felszerelni. Csakhogy egyelôre nem döntötték el, hogy melyik cég által gyártott pénztárgépet használják.

Eredetileg, a 174-es tanácsi határozat értelmében Marosvásárhelyen 750 taxi kellett volna mûködési engedélyhez jusson. Utólag a hivatal szakigazgatósága ezeknek számát 765-re emelte. A taxisoknak egy többhetes tanfolyamon kellett részt venniük, s a 3 millió lejes tanfolyam elvégzése után vizsgáztak. A viselkedési, megjelenési és egyéb szabályokat is magában foglaló tanfolyam végén sikertelenül vizsgázók eleve nem nyújthatták be iratcsomóikat elbírálásra. A pontozási rendszerre alapuló elbírálás eredményeképpen 509, taxizási társaságokba tömörült igénylônek és 106 egyéni vállalkozónak bírálták el kedvezôen kérelmét. Ezek 5 évre szóló engedélyt válthatnak majd ki. Ugyancsak a törvény értelmében, abban az esetben, ha az egyik csoport taxi-engedély-kérésének száma kisebb, mint az illetô csoportnak odaítélt engedélyek száma, a fennmaradt állandó jellegû engedélyeket a másik csoport kérelmezôinek ajánlják fel, 1 éves idôtartamra. Ennek eredményeképpen 80, különbözô társaságok nevében engedélyért folyamodó taxis kérését bírálták el utólag kedvezôen. Az elbírálás elôtt két társaság kérését utasították el, hiányos dokumentáció miatt. Eredményhirdetés után öten nyújtottak be óvást, ebbôl hármat hagytak jóvá, kettôt elutasítottak. A kedvezô elbírálásban részesült taxisok tulajdonosai december 31-ig kellett pontra tegyék jármûveiket, azaz azoknak legalább felsô részét sárgára festették, s fehér-fekete kockás sávval látták el. A kocsi tetejére szerelt TAXI felirat két oldalán látható a kivilágítható "foglalt", illetve "szabad" felirat.

Ugyancsak a 174-es tanácsi határozat szabályozza a várakozási helyeket, ezeknek száma egyharmada kell legyen a jóváhagyott taxik számának. Vásárhelyen 260 várakozási hely létezik, ahol kifüggesztették e helyek maximális befogadóképességét is.

Bakó Attila elmondása szerint január elsejétôl csakis azok a taxik végezhetnek ilyen jellegû szolgáltatást, amelyeknek névjegyzékét jóváhagyta a szakbizottság, s errôl elismervénnyel rendelkeznek. A pénztárgépek körüli huzavona tisztázása után a taxisok átvehetik a meghatározott idôre érvényes engedélyeket.

Az igazgató szerint hetente végeznek majd ellenôrzéseket és róják ki az arra hivatott intézmények (polgármesteri hivatal, közlekedés- rendészet, polgárôrök, a Gépjármû- nyilvántartási Hivatal, a közúti hatóság) a meglehetôsen borsos pénzbírságot az elôírásokat megszegôknek.

Aktuális

Az egészségügyi rendszer talpra állítása kétségtelenül az új év egyik legnagyobb kihívását jelenti a kormánypárt számára. Valóságos és nem álreformokat kell gyakorlatba ültetni, itt az ideje, hogy felhagyjanak a kísérletezgetéssel. 2004 választási év, így valószínû, hogy a PSD nagyobb erôbedobással igyekszik majd rendet teremteni abban a káoszban, amit a kórházak, a járóbeteg- ellátás körül tapasztalunk, bár az elmúlt 14 év lemaradását nem lesz könnyû behozni.

A kezdet máris rossz. A gyógyszerárak és a vények körüli botrány mellett kiderült, tegnaptól a kórházak háromnegyede nem tudja beszerezni az egészségügyi fogyóanyagokat, a laborvizsgálatokhoz elengedhetetlen reagenseket. Az ok egyszerû: nem törlesztették a 2002(!)-ben felgyûjtött adósságokat, emiatt az érintett vállalkozások nem hajlandók eleget tenni a rendeléseknek. Az orvosi felszereléseket forgalmazó cégek országos szövetségének elnöke szerint eddig mindössze a 2002-es adósságok felét törlesztette az állam, 5000 milliárd lejre rúg a fennmaradt összeg.

Mindez annak ellenére történik, hogy tavaly több ízben is hangoztatták minisztériumi illetékesek, 2004-et "tiszta lappal" kezdi az egészségügy, adósságok nélkül. December végén azonban az egészségügyi tárca vezetôje már más húrokat pengetett: 3700 milliárd lejt azért nem lehet kifizetni, mert elköltésükkor nem igazodtak a törvényes mutatókhoz. Az ellenôrzési miniszter pedig 1400 milliárdot nem akar "megadni", mert a kórházak állítólag nem tartották be a közbeszerzési törvény elôírásait. A forgalmazók ezek után attól félnek, hogy pénzüket nem kapják meg.

Maros megye sem kivétel: számos kórháznak vannak még 2002-rôl maradt kifizetetlen számlái. A megyei sürgôsségi kórház például több mint 100 milliárd lejjel adós. Tegnap küldte el az anyag-megrendeléseket a forgalmazóknak. Lehet, hogy hoppon marad. A segesvári kórházban januárra elegendôk a készletek, de február 1-tôl a legrosszabbakra számítanak, ha nem sikerül visszafizetni a tartozást, 22 milliárd lejt. A dicsôszentmártoni kórház bankszámlája zárolva, mert nem fizették ki a gázszámlát, ami 2 milliárd lej. Bár a pénzügyi törvény szerint az adósságokat régiségi sorrendben kell fizetni, a kórházigazgatók számítottak arra, hogy külön kormányrendeletet hoznak a 2002-es adósság törlesztésére, amint ígérték. A költségvetési törvény viszont nem engedi meg, hogy az idei büdzsébôl a 2002-es kiadásokat fedezzék.

Ellentmondásos törvénykezés, szakmai hozzáértés hiánya, bizonytalanság, mindennek levét a betegek, a biztosítottak isszák meg.

Octav Cozmînca, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezetô elnöke kedden kijelentette, hogy a párt vezetésének és tagságának alapjaiban kell változtatnia magatartásán 2004-ben, állandó és teljes elkötelezettséget kell tanúsítaniuk az SZDP tevékenysége iránt a választások megnyerése érdekében.

Cozmînca rámutatott, a párt állandó változásban van és nem dolgozhat tovább az eddigi ütemben. Hangsúlyozta: az SZDP megválik azoktól, akik "nem tartják a lépést", akik aktivitást "színlelnek".

- Valódi tevékenységet akarunk, eredményeket, amelyekrôl a közvélemény tudomást szerezhet - mondta az SZDP ügyvezetô elnöke. "Többé nem fogadunk el magyarázkodást, mindenkinek dolgoznia kell", fûzte hozzá.

Cozmînca elmondta, az SZDP központi vezetése január 19-23. között konzultál a párt összes megyei szervezetével, amelyek "bekerülnek a politikai taposómalomba". Ezeken a találkozókon megvitatják a megyeszékhelyek polgármesterjelöltjeinek kérdését is - tette hozzá. A pártvezetés január 30-31-én, Szinaján találkozik az SZDP honatyáival, hogy megvitassák az alakulat parlamenti stratégiáját. A kormánypárt a sajtó képviselôivel is találkozni kíván, hogy javítson a médiákkal való kapcsolatán - mondta Octav Cozmînca.

Románia katonai felszereléssel kíván hozzájárulni az új iraki hadsereg létrejöttéhez, és Afganisztánnak is szállítana haditechnikát, nyilatkozta a Mediafaxnak Decebal Ilina, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára.

- Elvi ajánlatot tettünk arra, hogy versenyképes áron katonai felszerelést szállítunk egy új iraki hadsereg felállítására (...) Vannak elvi esélyeink egy ilyen szerzôdés megkötésére, mivel Irakot nem túlságosan korszerû haditechnikával szerelik fel, hanem olyannal, amit Románia is képes elôállítani - mondta az államtitkár. Hozzátette, nemzetközi tender kiírása esetén Románia konkrét ajánlattal jelentkezik.

Az egyik szándéknyilatkozatot a Romarm Országos Társaság nyújtotta be, Románia ugyanakkor együttmûködik a spanyol védelmi szaktárcával egy közös ajánlattevés érdekében.

Egy másik potenciális katonai piac Románia számára Afganisztán. - Mind Irak, mind Afganisztán haditechnikai piacán jelen akarunk lenni - szögezte le Decebal Ilina.

Digitális ujjlenyomatot vesznek belépéskor a vízumköteles országokból érkezô utasoktól hétfôtôl az Egyesült Államokban. A US-VISIT nevû programot az amerikai belbiztonsági minisztérium egyelôre az ország 115 nemzetközi repülôterén és 14 kikötôben vezette be.

Tom Ridge belbiztonsági miniszter az atlantai nemzetközi repülôtéren hétfôn maga üdvözölte az új beléptetési rendszer szerint érkezô külföldi utasokat. Ridge a sajtónak is nyilatkozott a repülôtéren. Kijelentette: hétfôn új fejezet kezdôdött a kormány elkötelezettségében, hogy megoltalmazza a nemzet biztonságát, ugyanakkor fenntartsa az utazás szabadságának és a külföldiek szívélyes fogadtatásának amerikai eszméit.

Ridge szerint a program fontos eleme a terrorizmus elleni globális háborúnak és elôsegíti a biometrikus jellemzôk alkalmazásának nemzetközi elterjedését az utasok beléptetésének felgyorsítására. Amerika meg akarja mutatni a világnak, hogy nyitva tudja tartani határait, miközben gondoskodik a nemzet biztonságáról - tette hozzá a miniszter.

A vízummal érkezô külföldi utas két mutatóujjának lenyomatát belépéskor számítógépbe szkennelik és digitális fényképet is készítenek az illetôrôl személyazonosságának ellenôrzése végett. Az így nyert mintát összevetik a Szövetségi Nyomozó Iroda nyilvántartásával, a terrorista gyanús személyekrôl és bûnözôkrôl tárolt adatokkal.

Az ujjlenyomatvételt a jövôben kilépéskor is megismétlik, egyelôre kísérleti jelleggel, amivel egyebek között azt is ellenôrzik, hogy a látogató túllépte-e a megengedett tartózkodási idôt. A kiléptetési eljárás tesztelése hétfôn kezdôdött meg a Baltimore-Washington nemzetközi repülôtéren és egy miami kikötôben. Az utasok az erre szolgáló fülkékben maguk léptetik ki magukat az újabb ujjlenyomat azonosítással.

A US-VISIT program tulajdonképpen már az amerikai nagykövetségek konzuli hivatalaiban kezdôdik, ha a technikai eszköz erre már rendelkezésre áll. Az elsô ujjlenyomatot akkor veszik, amikor a kérvényezô vízumért folyamodik. A határátkelônél így ellenôrizhetô, hogy a belépô azonos-e azzal, aki a vízumot kapta.

A belbiztonsági minisztérium az új beléptetési procedúra kipróbálását már november 17-én elkezdte az atlantai repülôtéren. Az eddigi tapasztalatok szerint utasonként 10-15 másodperces többletidô szükséges a beléptetéshez. Várhatóan évente mintegy 24 millió beutazót fognak az új szabályok szerint ellenôrizni. A US-VISIT programot a tervek szerint 2004 végére az 50 legforgalmasabb, 2005 végéig pedig az összes szárazföldi átkelônél is bevezetik.

Nem kell ujjlenyomatot adnia annak a 28, többségében európai országból érkezô utasnak, amelyek állampolgárai vízummentességet élveznek a 90 napnál rövidebb egyesült államokbeli látogatásnál.

Ellenlépések az amerikai intézkedésre

Többórás várakozásra kényszerültek az amerikai állampolgárok Brazíliában, ahol hasonló intézkedéssel válaszoltak az amerikai rendeletre.

Több országban rosszallást kifejezve vagy ellenlépésekkel reagáltak az amerikai intézkedésre. Csehország például jelezte, hogy megfontolja a vízumdíjak emelését az amerikaiak számára.

Brazíliában úgy döntöttek, ugyanolyan kötelezettséget rónak ki a belépô amerikai állampolgárokra, mint amilyenek az Egyesült Államokba tartó brazilokat sújtják. Csakhogy miközben az Egyesült Államokban az ujjlenyomatvétel és a fényképezés digitális, és nem vesz többet igénybe fél percnél, Brazíliában még a hagyományos - tintás - ujjlenyomat- készítést és nem digitális fényképezési módot alkalmazzák, ami jóval hosszadalmasabb. Mindennek következtében a brazil belépôhelyeken hétfôn jókora tumultus alakult ki. Sok amerikainak hét órát is kellett várnia, mire túlesett a procedúrán.

Az Egyesült Államok brazíliai nagykövetsége közleményben tiltakozott az eljárás ellen, elismerve mindazonáltal, hogy Brazíliának joga van saját megítélése szerint belépési feltételeket szabni az érkezôk számára.

Több mint hat évvel a párizsi katasztrófa után megindult az elsô hivatalos brit vizsgálat Diana walesi hercegnô és szerelme, Dodi Fayed halálának ügyében, miközben újból életre keltek az összeesküvési elméletek, ezúttal egyenesen a brit trónörököst megnevezve a tragédia kitervelôjeként.

A vizsgálat elkezdését Michael Burgess hivatalos udvari halottkém jelentette be kedden kora délben a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban.

Burgess az elôzetes híreknek megfelelôen megerôsítette, hogy külön fogja vizsgálni Diana és Dodi Fayed halálát; a két vizsgálat elkülönítésének hangsúlyozása végett a helyszínek sem lesznek azonosak. A néhai walesi hercegnô ügyét a londoni konferenciaközpontban, Fayedét Burgess hivatalának Surrey grófságbeli székhelyén vizsgálják.

A vizsgálat kezdetének keddi londoni bejelentésén jelen volt Mohamed Fayed, Dodi apja, a világhírû londoni Harrods luxusáruház és a nem kevésbé patinás párizsi Ritz szálló tulajdonosa, Dodi apja, aki a fia és a hercegnô életét kioltó, 1997. augusztus 31-ének hajnalán történt párizsi autóbaleset óta hangoztatja azon meggyôzôdését, hogy merénylet történt.

A hat évvel ezelôtti párizsi szerencsétlenség után azonnal lábra kaptak a legkülönfélébb összeesküvési találgatások. A merényletelmélet hívei - élükön Mohamed Fayeddel - azt vallják: a brit titkosszolgálat nem akarta, hogy a Dianával állítólag házassági terveket szövögetô Dodi személyében egy hithû muszlim kerüljön a hercegnô fiának, Vilmos hercegnek, a brit trón várományosának közvetlen környezetébe.

Az összeesküvést gyanítók érveik komoly megerôsítéseként értékelték, hogy Paul Burrell, Diana egykori személyi inasa tavaly októberben kiadott, rendkívüli vihart kavaró könyvében felfedte: a néhai walesi hercegnô kevesebb mint egy évvel az életét kioltó autószerencsétlenség elôtt azt írta neki, hogy szerinte merényletet készítenek elô ellene, mégpedig úgy, hogy halála autóbalesetnek látsszék.

A keddi Daily Mirror nyilvánosságra hozta - amit egyébként Burrell is elhallgatott könyvében -, hogy Diana a levélben egyenesen volt férjét, Károly trónörököst gyanúsította az általa vélelmezett merényletterv kidolgozásával. A volt inas könyvében ki volt feketítve annak neve, aki a néhai hercegnô fakszimile-másolatban közölt levelében Diana szerint "fékhibát" tervez elôidézni, a brit bulvárlap azonban kedden, a vizsgálat elindításának napjára idôzítve azt írta, hogy a szakértôk által már korábban valódinak elismert levél kitakart részében a "férjem" szó szerepelt.

A kedden indult vizsgálat vezetôje bekérte az inas birtokában lévô levelet is.

Diana szerint Károly azért akarta az ô halálát, hogy akadálytalanul elvehesse régi szerelmi kapcsolatát, az elvált Camilla Parker Bowlest.

Az érdekelt erdélyi megyei tanácsok beleegyeztek egy orvosi mentôhelikopter beszerzését célzó projekt finanszírozásába, közölte kedden, sajtótájékoztatón Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke.

Virág szerint a helikopter beszerzésérôl szóló kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, a projektben érdekelt megyei hatóságok pedig kivétel nélkül támogatják a beszerzést.

- Örvendetes tény, hogy a kormány tartalékalapjából finanszíroza a helikopter kötelezô 400 repülési óráját - tette hozzá Virág. Elmondta, a helikopter, várhatóan az idei második félévtôl lép mûködésbe.

A 2003-ban gyártott, 4 millió euró értékû helikoptert felszerelték sürgôsségi orvosi ellátáshoz és mentéshez szükséges berendezésekkel. A gép mûködéséhez szükséges pénzalapokat a Maros, Fehér, Szeben, Brassó, Hargita, Kovászna, Beszterce- Naszód és Kolozs megyei tanácsok biztosítják saját költségvetésükbôl, de erre a célra összegeket különítenek el az egészségügyi és egészségbiztosítási alapokból is.

Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke szerint még nem született döntés arról, hogy a következô választásokon indul-e valamilyen tisztségért. Basescu hangsúlyozta, a döntést nem neki, hanem az NLP-DP Szövetség vezetô testületeinek kell meghozniuk. "Ilyen jellegû vita nem volt. Véleményem szerint az ezzel kapcsolatos információkat a sajtó röppentette fel", nyilatkozta Basescu a Mediafaxnak. "A döntés a DP- ben történik majd, az NLP-DP Szövetség pedig elfogadja, vagy elutasítja azt. Én olyan tisztségre pályázom majd, amely a szövetség számára a legmegfelelôbb lesz", fûzte hozzá.

Basescu elismerte, hogy ha választani tudna, egy újabb fôvárosi fôpolgármesteri mandátumra pályázna.

Újabb mélységi rekordot döntött a dollár az euró ellenében kedden, a kora délutáni kereskedésben: 1,2786 dollárt adtak ekkor egy euróért, és ezzel a nap folyamán a dollár már 1 százalékot vesztett az európai valutával szemben.

A jen ellenében viszont tartotta magát egy hajszállal az elôzô napi hároméves mélypont felett. A jen ellenében tanúsított ellenállását a japán jegybank intervenciójának tulajdonítja a piac. Egy dollár a New York-i tôzsdenyitás idején 106,23 jent ért.

Az ázsiai kereskedési szakaszban a dollár két emelkedési hullám során intervenciós mûveletek hatására utaló módon 106,40-ig emelkedett a jen ellenében. Az intervenciók nem kaptak hivatalos megerôsítést. Még hétfôn a dollár három éves mélypontot ért el a jen ellenében alig valamivel a 106,00 jenes küszöb felett. Az elmúlt hónapban a 106,60/70-es határ még szilárd alsó küszöbként szolgált számára.

A japán támogatás ellenére a dollár változatlanul nyomás alatt áll a jen ellenében csakúgy, mint az euró ellenében az amerikai folyó fizetési mérleghiány finanszírozásával kapcsolatos aggodalmak és az alacsony kamatszint miatt.

Közép-európai idô szerint délelôtt tíz órakor az euró/dollár még 1,2725-ös szinten állt, a New York-i tôzsdenyitás idején 1,2782 dollárt adtak egy euróért.

Bert Rürup, a német kancellár gazdasági tanácsadóinak egyike szerint bár a jelenlegi euróárfolyam már aggodalomra ad okot, a német gazdasági élénkülést nem veszélyezteti. Az n-tv adónak nyilatkozva Rürup kijelentette, hogy az 1,25-1,30 dollár között euróárfolyam már aggasztja, de az idei évre ezzel együtt is 1,6-1,7 százalékos gazdasági növekedést vár Németországban.

Év vége, év eleje. A mezôgazdálkodók számára a számvetés, a számadás, a tervezés idôszaka. A jó gazdákhoz hasonlóan Náznán Jenô mérnökkel, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgató-helyettesével próbáltuk elemezni az elmúlt év fontosabb eseményeit és felvázolni a megyénkbeli mezôgazdaság idei esélyeit, azokat a sokszorozódó tennivalókat, amelyek 2004-ben a szakágazatban dolgozókra várnak.

- A 2004-es év több szempontból is meghatározó esztendô lesz a román mezôgazdaság számára. Melyek ezek a szempontok?

-Mielôtt utalnék erre, nem kerülhetem meg a 2003-as év fontosabb jellegzetességeit. A mezôgazdaság szempontjából nagyon nehéz évet hagytunk magunk mögött. Elég ha csupán a hosszas szárazságot említem. Az évi átlagosnál 100-150 literrel, helyenként 200 literrel kevesebb csapadék hullott, fôleg az év elsô felében. Ezt a tavaszi vetésû növények nagyon megsínylették fôleg a kikelés idôszakában. De az ôszi vetés is károsodott. Emiatt lényegesen alacsonyabb átlaghozamok alakultak az elôzô évekhez viszonyítva. Errôl már sokat beszéltünk, de következésképpen jegyzem meg, hogy azokon a területeken, ahol a gazdák megfelelô termesztési technológiát alkalmaztak, a terméskiesés nem okozott nagy gondokat. Említhetünk növényeket, amelyek elfogadható termést biztosítottak a mostoha idôjárás körülményei között is. Kiemelném a cukorrépahozamot. Mintegy 2500 hektáron termesztették a gazdálkodók, a 34,5 tonnás hektáronkénti hozam szép termésnek minôsíthetô a jelenlegi technológiai ellátottság szintjén. A gabonahozam gyatra volt, ugyanígy a takarmánymennyiség is csökkent. Az elmúlt aszályos év viszont kedvezett a gyümölcsöknek. A megye össztermése 85.000 tonna volt. A múlt jellemzôi között szerepel, hogy növekedett az állatállomány: a szarvasmarha 8%, a sertés 3%, a birka 9%, a baromfi 43%-kal az elôzô esztendôhöz viszonyítva.

- A múlt évben nemcsak a száraz idôjárás okozott gondokat a gazdatársadalom számára, hanem a rendszertelenül folyósított állami támogatások is...

- Nagyon remélem, hogy ezeket a támogatásokat idén rendszeresebben folyósítják, mint tavaly. Ez esetben a 2003-as év eseményei összefonódnak a 2004-re vonatkozó gondolataimmal is. Elég, ha arra gondolunk, hogy a múlt évben 160 milliárd lej tejpénzt kellett volna a gazdák átvegyenek, ennek mindössze 76%-át folyósították, 123 milliárd lejt. A sertéshús támogatásánál még rosszabb a helyzet, a 14 milliárdból hetet vehettek át a sertéstenyésztôk. A szakminisztériumnak egyik ágazatban sem sikerült folyósítania a támogatásokat egészében (marhahús 58%, baromfi 74%, vemhes üszôk, borjak 73%, méhészet 24%).

- Beszélgetésünk elején a fordulat éveként említette az idei évet. Miért?

- Ebben az évben el kell kezdenünk megalapozni az EU-s csatlakozásunkat. Jelen pillanatban a növénytermesztésben, tejágazatban, az állattenyésztés szektoraiban is a farmok nagy többsége nem teljesíti azokat az állategészségügyi, higiéniai, szálláshelyi, munkavédelmi feltételeket, amelyeket az európai uniós normák elôírnak. Ez azt jelenti, hogy a mennyiségi termelés mellett fôleg a minôségi termelésre kell törekedni. Tudni kell, hogy az EU rendelkezik a kontinens legnagyobb piacával. Több mint félmilliárd ember igényli a termékeket, de az egyik legigényesebb piac is a világon. Kétes minôségû termékkel ezen a piacon nincs mit keresni. Az idén pénzalapok is megpályázhatók akár hazai, akár külföldi támogatási alapokból. Itt a SAPARD-támogatásokra gondolok. A SAPARD-program életbe lépése után megyénkben mindössze négy olyan pályázat készült el, amelyet elfogadtak. A négy feldolgozó által készített nyertes pályázatoknak az összértéke 4 millió euró, folyamatban van a támogatás folyósítása, amelynek 50%-a vissza nem térítendô.

- A mezôgazdaságban dolgozók számára mi az idei év legnagyobb kihívása?

- A mezôgazdaság mûszaki hátterének javítása, a farmok modernizálása, fejlesztése. A SAPARD-program újabb fejezetének keretében január 1-jétôl pénz igényelhetô gépvásárlásra, fajállat, farm modernizálására, új beruházások kivitelezésére pályázatok révén. De két alapfeltétel van: magas termelékenységet biztosító versenyképes farmot kell tervezni; az igénylônek a finanszírozás végösszegének 50%-ával kell rendelkeznie. A pályázatok elfogadásánál ez a két alapvetô kritérium. Meg kell tanulni a minôségi pályázatok elkészítését. Ez is kihívás minden csatlakozni vágyó gazda számára.

- Az az érzésem, hogy a kormány által meghirdetett agrárpolitikai koncepciók és a támogatási rendszer között nagy hézag van. Marad az idén is?

- Erre tételesen nem tudok felelni, de példálozni igen. A kormány valóban helyesen tette, amikor kinyilvánította, hogy a jövôt a mezôgazdasági üzemszerkezetek képviselik. Ez nem csupán szövetkezési, társulási formát jelent, hanem bérletit, kereskedelmi társasági formát, magángazdaságot összevont területekkel, tehát bármilyen módon létrehozott versenyképes farmokat ajánlatos létesíteni. Ez a hivatalos álláspont. Ezzel szemben populista módon megjelent a rendelet, miszerint 2,5 hektárig ingyen mûtrágya igényelhetô. Ez hova vezetett? Akinek 4 hektárja volt, kétfelé osztotta, gyermekeivel, vagy valakivel, azért, hogy mûtrágyához juthasson. Tehát e támogatásnak a hatása nem a föld tagosítása, a termelés összevonása, hanem annak feldarabolása. A hektáronkénti 2 millió lejes támogatás nem nevezhetô reális mezôgazdasági támogatásnak. Ennek inkább társadalmi segély jellege van. Öthektáros nagyságrendig folyósítják a kétmillió lejt. Nagyon sok huzavona volt körülötte. A 36-os törvény alapján alakult társulások nem igényelhették. Majd módosították a rendeletet, amely alapján kérelmezhették a társulások is a támogatást. De továbbra sem igényelhetik e támogatást a mezôgazdasági kereskedelmi társaságok, a kft.-k, a bérlôk, amelyek komoly farmokat hoztak létre. Ez is ellentmondásban van a hivatalos agrárpolitikával.

- Milyen elvárásokat fogalmazott meg az új évre?

- Nagyon boldog lennék, ha következetesebb lenne a mezôgazdasági törvényhozás, és ha a finanszírozás valóban a kitûzött célok érdekében történne. Nem populista módon, nem választási trükkös és más egyéb szájízû támogatásokra van szükség. Említem a mezôgazdasági hiteltörvényt, érvénybe lépett a múlt évben, de megyénkben még senki sem igényelt mezôgazdasági hitelt. Sokkal orientáltabb jogszabályozásra lenne szükség. Reménykedem ebben az évben is. Azt is szeretném, ha az idén a piac olajozottabban mûködne, mint az elmúlt esztendôben, hogy stabilizálódjanak az árak, és hogy a mezôgazdasági termelés végre kiszámítható lenne, hogy a jövedelmezôség bizonyos kultúráknál, ágazatokban ne véletlenszerûen alakuljon, mint az elmúlt években.

A Megyei Egészségbiztosító Pénztár e hét folyamán folytat elôzetes tárgyalásokat a családorvosokkal, gyógyszerészekkel, a kórházak vezetôivel az idei évre érvényes keretszerzôdés megkötését illetôen. Errôl dr. Csíki Zsuzsanna, a pénztár vezérigazgatója tájékoztatta lapunkat.

- A gyógyszerészek arra hivatkozva, hogy nincs érvényes keretszerzôdésük a pénztárral, és nem tudják, hogy milyen összegbe kell beilleszkedniük, az év elsô napjaiban nem bocsátanak ki ingyenes és ártámogatott gyógyszereket. A kialakult helyzetért a pénztárat okolják. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban?

- A gyógyszertárak vezetôi jól tudják, hogy bár a szerzôdések lejártak, az élet megy tovább, a betegeket ki kell szolgálni. A gyógyszerészek mindig a pénztárat hibáztatják, azonban a megyei pénztárnak még nincs költségvetése, a központi leosztás még nem történt meg. A gyógyszerészek azt is tudják, hogy a keretszerzôdéseket minden év elsô hónapjában írtuk alá. Ettôl még ki lehet bocsátani a gyógyszereket, mert a régi keretszerzôdést érvényesnek tekintjük. A keretszerzôdés megjelent a 920-as számú 2003. december 22-i román nyelvû Hivatalos Közlönyben, a szerzôdés megkötésérôl ma tárgyalunk a gyógyszerészekkel, csütörtökön a családorvosokkal és pénteken a kórházak vezetôivel.

- Kétszer is közöltük a lapban, hogy január elsejétôl kizárólag csak az új vények lesznek érvényesek. Tegnapelôtt az országos pénztár vezetôsége meglepetésszerû bejelentést tett. Most mihez tartsák magukat a betegek, orvosok és gyógyszerészek?

- Az országos pénztár körlevélben közölte, hogy január 15-ig az új receptekkel párhuzamosan a régiek is érvényesek maradnak. A krónikus betegeknek múlt év decemberében felírt vények január 31-ig érvényesek és kiválthatók.

- Az új vények elkeltek-e a pénztárnál?

- Valamennyit kiosztottuk, újabb tétel január folyamán érkezik még a megyei pénztárhoz.

Amennyiben havazni fog; s elég hideg lesz, hogy megmaradjon a fehér lepel, péntektôl három sípályát is felkereshetnek a téli sportok kedvelôi. A víkendtelepi korcsolyapályát egyelôre díjmentesen lehet használni.

A Marosszentgyörgy közelében levô Cinege-tetôn mûködésbe helyezték a két sífelvonót, s esti világítást is biztosítanak. Amennyiben megfelelô hóréteg lesz, már csütörtöktôl használni lehet a sípályát - tájékoztatott a pályát mûködtetô Gerhardt Kft. tulajdonosa, aki azt is elmondta, hogy a sífelvonók naponta 10-22 óra között mûködnek, a felnôtteket 15.000 lej, a gyerekeket 10.000 lej ellenében szállítják fel a tetôre. Sötétedés után a kivilágított pályát használhatják a sízôk, szánkózók, hódeszkázók.

A szovátai sípályán egyelôre nincs elegendô mennyiségû hó, ennek ellenére, mint Pirosca Ioantól megtudtuk ma egy külföldi csoportért beindítják a sífelvonót, s kipróbálják a pályát. Amennyiben a meteorológusok által beígért hó megérkezik, hétvégén már teljes gôzzel mûködik majd a sífelvonó. Egy jegy ára felnôtteknek 40.000 lej, gyerekeknek 10.000 lej, a kispályára tízezer lej ellenében lehet feljutni.

A Parajdtól nem messze levô bogdándi sípályán tegnap 10 centiméteres volt a hó, a hóegyengetô géppel használatra alkalmassá tették a pályát. Egyelôre nincs bejelentkezve turistacsoport, így csak hétvégén indítják be a csákányos felvonót - számolt be Székely Béla adminisztrátor. - A vendégeket 11-17 óra között szállítják a felvonóval, egy jegy ára 15.000 lej, napidíj 150.000 lej.

A Víkendtelepen levô felemás állapotú korcsolyapályát egyelôre a gyerekek díjmentesen használhatják. Mint Cârcu Ioan, a víkendtelep ügykezelôje elmondta, amennyiben az elkövetkezô napokban is alacsony marad a hômérséklet, megpróbálnak jobb minôségû jeget készíteni. Még nem kell belépôjegyet fizetni. Amennyiben alkalmazzák a tanácsi határozatot, hétköznaponként délután 5 óráig felnôtteknek egy jegy ellenértéke 9.000, gyerekeknek 4.000 lej; 17 óra után, a kivilágított pályán 17.000, illetve 9.000 lej. Szombaton és vasárnap 17 óráig kiskorúaknak 5.000 lej, kísérôiknek 9.000, míg sötétedés után a kicsiknek 10.000, nagyobbaknak 20.000 lej a belépô.

Jegyzet

Rég nem utaztam vonaton. Volt más szállítási eszköz. Most, ünnepekre viszont ismét e jármûvet választottam. Gondoltam, nosztalgiázom. Valamikor 1989 elôtt csoportosan jártunk fel a Maros völgyébe. Akkor nem számított a zsúfoltság, volt gitár, jó hangulat, valahogy eltelt. Jól sejtettem, azóta a vasútnál semmi nem változott. Pedig eltelt már 13 év. S hogy mi volt 2004 január 4-én a Marosvásárhely-Brassó személyvonaton, az leírhatatlan: leszakadt csomagtartók, szemét a vagonokban, olyan piszkos ablak, hogy azon alig lehetett kilátni, nem beszélve a WC-rôl, a fülkékrôl. Emellett pedig egymás hegyén-hátán összezsúfolódott utasok. Vasárnap délután a Gyergyószentmiklósról Marosvásárhelyig közlekedô személyvonaton csak négy vagon volt. Ebbôl kettô elsô, kettô másodosztályú. Hogy milyen elgondolás szerint állították össze a szerelvényt, nem tudni. Említeni sem kell, hogy az elsô osztályú fülkékben üres helyek is voltak, míg a másodosztályú vagonokba alig tudtak felülni az utasok. Civilizáltabb országokban ünnepekre, vagy iskolakezdéskor pótjáratokat is közlekedtetnek. Mi több, a járatnak több mint egyórás késése volt. Az egyik vidéki állomáson kellett állni, mivel késett az ellenkezô irányból érkezô személyvonat. Persze, az utasokat senki sem tájékoztatta a várakozás okáról. A rendszerváltás óta a vasúti társaság rentabilitásra hivatkozva egyre csak drágított a viteldíjon. A fontosabb útvonalakon a tavalytól korszerûbb Kék nyíl nevû vonatokat közlekedtetnek, mindemellett az ilyen mellékvonalakon, mint amilyen Kocsárd és Déda, illetve Brassó mintha semmi sem változott volna. Úgy tûnik, hogy errefele a korszerûsítés is csak gôzmozdony húzta szerelvényen érkezik.

avagy milyen manapság egy családorvos kötelességtudata

Karácsony elsô napjától forrik bennem a düh. Csillapítottam magam, hisz karácsony a szeretet ünnepe, de valami keserûség csak megmaradt bennem.

Izgalommal készültünk a karácsonyra. Nagymamámnak kis fát díszítettünk, amit az ágya mellé helyeztünk, az asztalra, hogy láthassa. Lehet, hogy az utolsó karácsonyfa, aminek örülhet, hisz 104 évet töltött és ágyhoz kötött, augusztusban elesett és eltörött a csípôje.

Sajnos, nem csak az Angyal jött el az este. Mamám délutáni álmából nehezen ébredt, nehezen tudott beszélni és megvastagodott a nyelve.

Tudtuk, valami történt alvás közben. Mindemellett, mikor az egész család elénekelte ágya mellett a karácsonyi éneket, összekulcsolta kezét és szája mozgásából tudtuk, hogy énekel ô is.

Az ünnep elsô napján kihívtuk a mentôsöket. Udvarias, fiatal mentôs jött ki, aki megvizsgálta. Tudatta:
kétoldali tüdôgyulladás-gyanús és lehetett egy kisebb agygörcs. Sajnos, receptet nem tud kiírni, keressük a háziorvost, majd ô ír ki gyógyszert.

Felkerestük az asszisztensnôt, tudtuk, hol lakik. Fel is hívta a háziorvost, akit kocsival kihoztunk és hazavittünk volna. A válasz egyszerû és érthetô volt: hétfôig szabad vagyok. Vigyék a kórházba!

Éreztem, ereim megpattannak a homlokomon. Ez nem lehet igaz! A doktornô tudja, mama csípôtöréssel fekszik augusztustól, tudja, hogy 104 évet töltött, hogy gondolja, hogy egy ilyen idôs beteget csak felkapunk és viszünk a kórházba, mint egy csomagot?

Doktornô, ne féljen, nem írom ki a nevét, hisz ha elolvassa (remélem), fogja tudni, önrôl van szó.

Nem írtam volna, de eljött a karácsony utáni hétfô, elmúlt a kedd, az újév, és a doktornônek eszébe sem jutott kiszaladni, megnézni, hogy van a 104 éves betege, akihez kocsival ki akarták vinni karácsony szent ünnepén, a szeretet ünnepén...

Kérdem én, hány 104 éves betege van?

Jól telt a karácsony? Hát az újév?

Na de ne idegesítse magát, találtunk egy orvost, aki nem háziorvosunk, de fél órán belül mamánál volt, ahogy elpanaszoltuk gondunkat-bajunkat.

Az ô nevét büszkén kiírom és hálásan köszönöm Neki és a sorsnak, hogy még vannak ünnepnapon is elérhetô orvosok.

Köszönjük Barabás doktornak a fáradságát és áldott, boldog új évet kívánunk.

A Szôcs család

Egyik legérdekesebb gyermekkori élményem a farsangolás volt. A vízkereszttôl hamvazószerdáig tartó ünnepkör idején felfordult a falu megszokott, régi, erôs hagyományokon alapuló világa, fellazultak vagy éppenséggel visszájára fordultak az eddigi szigorú szabályok, egymást követték a vidám, olykor túlontúl is erkölcstúllépô mulatságok, kacagtatós, enyhén megbotránkoztató játékok, éjjeli zenék, egymás megtréfálása. Most volt a legtöbb disznóvágás, az ezt megünneplô disznótor, az esküvôi lakomák is megsûrûsödtek, a fonókban fokozottan megélénkült az élet, eleven színt jelentett a gyakori maszkurajárás. A fonókban lüktetett a falu élete, mûködtek a "csepûtelefonok", meghányták-vetették a legutóbb történteket, egyszóval alaposan kipletykálták magukat, majd felcsendültek az énekek. A betérô legények farsangi sínre terelték a hangulatot, beavatkoztak a fonó lányok, asszonyok munkájába, ellopták az orsót, különféle cselekkel kierôszakolták a lányoktól a csókot, vaskos viccekkel szórakoztatták a munkálkodókat, humoros jeleneteket rögtönöztek esetekbôl, megtréfálták egymást, utánozták a valaki(k)vel megesett kínos dolgot, pl. pellengérre kerültek a vénlegények meg a vénleányok, akik sikertelenül próbálkoztak az idén is felvergôdni valahogy a házasélet virágzó fájára, bemutatták, hogyan értekezett a süket ember a kiküldött elvtárs úrral, hogy a dadogó miként gyónt, hogy a részeges miképpen mulatott a kocsmában, és hogyan ment haza stb., stb. Minden legény igyekezett a társával vagy bárkivel "kitolni": megsózta a teát, ecetet töltött bor helyett a pohárba, bekenték valakinek a képét korommal vagy cipôkrémmel ("boksszal"), rothadt almákkal rakták tele a "leggangosabb" fiú kabátjának a zsebét, élô egeret csempésztek egy lány inge alá, az elszunyókáló öregasszonynak csengôt akasztottak a nyakába, a megittasodott legényt eltemették stb.

Este nagyon kellett vigyázni az utcán, mivelhogy sûrûn jártak a maszkurák, akik igyekeztek megijeszteni a járókelôket. A farsangolók úgy öltöztek fel, hogy minél ijesztôbbek, érdekesebbek legyenek, s fôleg ne lehessen felismerni ôket: ördög, banya, halál, cigány, cigányné, haramia képében szerepeltek. Mikor betértek egy házba, általában nem szóltak egy szót sem, csak mutogattak, ijesztgettek, esetleg elváltoztatott hangon beszéltek. Az izgalmat fokozta, hogy a házbeliek végig találgatták, ki kicsoda. A családban, a fonókban "óriási kalamajkát csináltak: beavatkoztak az ottlévôk munkájába, udvaroltak kivétel nélkül mindenkinek, táncba rángatták a család, a fonó tagjait, megdézsmálták a megtalálható ételeket, italokat.

Sokszor hetekig emlegették a jól sikerült farsangjárást, meg a legügyesebb maszkurákat, s bámultak, mikor megtudták például, hogy a félelmetes ördög, halál egy csinos kislány volt, a boszorka pedig egy legény.

Kajcsa Jenô, Marosvásárhely

Ezt az írást inkább kérésnek szántam azok nevében, akiket nem vet fel a pénz, mert kizárólag olyan nyugdíjból tengôdnek, hogy nem engedhetik meg maguknak soha a taxin utazást. Ezért kérem, hogy a postafiókokat ne csak a különféle díjak begyûjtésére tartsák nyitva, hanem a csomagok átvételére és átadására is. S ne csak egyetlen csomagkiadó központja legyen Marosvásárhelynek.

Tudjuk, hogy a különféle rendszereknek vannak nyertesei és vesztesei. Ennek a rendszernek a nyugdíjasok a vesztesei.

Ma ember legyen a talpán, aki kategorizálni tudná a mai társadalmi rétegeket. Nincsenek kizsákmányolók és kizsákmányoltak, csak mélységek és magasságok vannak. Szaporodnak a villák, de egyre több a hajléktalan.

Az nem igaz, hogy az emberek nem figyelnek egymásra. Figyelnek és segítenek. Ezt tapasztaltam karácsonykor is. De ez nem elég, ha azok, akik a várost irányítják nem járnak el körültekintôen, nem a lakosok, hanem a közigazgatás elônyeit képviselik.

De mirôl is van szó? Arról, hogy városunk megnôtt, amit ma már nem lehet átgyalogolni nagy csomaggal, amit egy idôs ember képtelen felemelni a buszra.

Még a véletlen is, szerettem gondoskodásából úgy kedvezett, hogy karácsony estére meglepetésszerûen érkezett egy csomag. Mit tehettem akkor, amikor mindenkinek ezer tennivalója van? Egyedül mentem a postára egy kétkerekû szatyorral. A csomag nem fért be a táskába, így a táskához bogoztam. Így indultam egy hosszabb szakaszra. A csomag minden döccenésre kibújt a spárga kötelékébôl s a sárba hengeredett. Emberek jöttek és segítettek, visszabogoztuk, de hiába, a csomagnak nem tetszett a kétkerekûn, döcögôs úton. Mindegyre a sárba mártotta magát. Tettem- vettem a parkoló autókon megpihentettem, továbbgurigázott, amíg megérkeztünk jó sárosan. Fáradtan, kiábrándultam estem be az ajtón. Ettôl az örömtôl elment a jókedvem. Az járt a fejemben, hogy van az, hogy a csomag hófehéren, hiánytalanul érkezett meg a postára egy másik országból és most csupa sár. Hosszabb és terhesebb a magam útja? Miért nem ültem taxiba? Egyszerûen azért, mert a kormány a taxi- díjat nem számolta bele a nyugdíjamba.

Az idôsebb lakosság nevében kérdezem, hogy azok, akik a postát irányítják, miért nem gondolnak ránk is, s úgy szervezik meg a tevékenységüket, hogy a külföldrôl érkezô csomagokat lakhelyünkhöz közel tudjuk átvenni? A város lakosságához mérten több ilyen postai egység is elkelne.

Kali Ágnes, Marosvásárhely

Ha nem ülve olvastam volna a Népújságban (2003. dec. 23-i sz.) azon hírt, hogy a Marosvásárhelyi Törvényszéket (Tribunal) a Justitiei (Bíróság) u. 1. szám alól átköltöztették az Ítélôtábla (Curtea de Apel) épületébe a Bolyai utca 30. szám alá, az Ítélôtáblát pedig átvitték a törvényszék épületébe, a Bíróság utca 1. sz. alá, hát hanyatt estem volna. Mi indokolhatta ezt az eddig titokban tartott, most pedig nagy csendben végrehajtott csereberét?

A törvényszék épületének sorsa, rendeltetése különösen érdekel, hiszen életpályámat ebben az épületben kezdtem el 1945-ben, amikor pár hónapi tevékenység után Patrascanu akkori igazságügyminiszter megköszönte az észak-erdélyi magyar igazságügyiek szolgálatát, köztük nekem is, és menesztett a törvényszéki joggyakornoki állásból.

Akkor kerültem az akkori Református Kollégiumba, ma Bolyai líceum, amit nem bántam meg már azért sem, mert nem kellett közremûködnöm a késôbbi utasításra, parancsra hozott ítéletek születése és véghezvitele terén semmilyen formában.

A törvényszék neoklasszikus épületét az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a millenniumi ünnepségekre való készülôdés jegyében építették Bustya Lajos építészmester vezetésével a XIX. század utolsó évtize-dében. Az impozáns épület akkor is és ma is tökéletesen megfelelt rendeltetésének. Ehhez hasonló törvényszéki épülettel országunknak nem sok városa rendelkezik ma sem.

Funkcionalitás tekintetében állta a sarat akkor is, amikor a rajoni bíróságok megszûntek (pl. Nyárádszereda, Erdôszentgyörgy) és épületébe kerültek ezeknek az ügyvitelei is.

A XX. század végi renoválások óta kezdett kérdésessé válni, hogy miért zárták el az ügyfelek elôl a Justitiei (Bíróság) utca felôli bejáratot, sôt az is, hogy miért nem restaurálják az elôcsarnokban levô négy freskót? Nem illettek, vagy nem illenek oda? Hiszen amikor építették, akkor az építtetô jogállamiságának négy jelentôs, odaillô eseményét örökítették meg az igazságügyi palota halljában. Ezeket kultúrtörténeti vagy mûvészettörténeti szempontból is megôrizni, restaurálni illene.

A freskók ugyanis nem kisebb személyeket ábrázolnak, mint II. András Árpád-házi királyt, aki kiadta az Aranybullát 1222-ben, Mátyás királyt, akinek igazságosságát ma is emlegetik, Werbôczy Istvánt, aki a Tripartitum (Hármas törvénykönyv) megalkotója 1514-ben és Deák Ferencet, a haza bölcsét, akinek nagymértékben köszönhetô az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés.

A Kendeffy ház (Bolyai u. 30. szám) 1789-ben épült barokk stílusban, gróf Bethlen Krisztina megbízásából, mely a család téli szálláshelye volt 1827-ig, amikor is átadták a Királyi Ítélôtáblának, az elôcsarnoki márványtábla tanúsága szerint.

Az épület, bár befogadóképessége jóval kisebb, mint a törvényszék épületéé, jól megfelelt a táblai törvénykezés ügyvitelének, sôt, emellett más intézmények is helyet kaptak mindig benne. Különben ebben az épületben volt kancellista Avram Iancu és Al. Papiu Ilarian, az 1848-49-es magyar szabadságharcot megelôzôen. Ezt az épületet ostromolták és akarták felgyújtani 1990. március 19-én a Hodákról és környékérôl bevezényelt román munkások és parasztok.

Szeretnénk tudni, hogy az ismert igazságot szolgáltató hivatalokat miért kellett elmozdítani eredeti és rendeltetési helyükrôl, illetve miért kellett helyet, épületet cserélniük? Ennél sokkal jelentéktelenebb dolgokat elôre hirdetnek, a köz véleményét kikérik. Ezt miért kellett titokban, a megye és régió lakóinak tudomása nélkül megtenni?

Dr. Ágoston Albert

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: impress@fx.ro.

Panaszosok a szerkesztôségben

Ünnepekkor és ünnepek között a hétköznapi bosszúságok bosszantóbbá, bántóbbá hatványozódnak. Az ember elvárná, hogy a szolgáltatók, a szállítók tisztességesen végezzék munkájukat, de sajnos, nálunk ez még mindig nem így történik. Sôt az az érzésünk, mintha szántszándékkal törnének borsot az orrunk alá.

Kiss János marosvásárhelyi olvasónk családjával együtt december 27-én, szombaton reggel a fél nyolc órai gyergyói vonattal indult Dédabisztrára. Már a nagyállomásból döcögve indult ki a szerelvény, a kisállomásnál alig tudott kimozdulni, Ernyénél már másfél órát vesztegelt. Tény, hogy Szászrégenig három óra alatt jutottak el, mire az utasok csonttá fagytak és kénytelenek voltak leszállni. A dédabisztrai vendéglátóknak személygépkocsival kellett értük menniük, hogy úticélba érkezzenek.

December 30-án a hajnalban induló Ady Endre budapesti vonaton hasonlóan kellemetlen eset történt. A marosvásárhelyi vasútállomáson a kalauz közölte, hogy a 433-as vagon helyett, ahová a K. J. lányának jegye szólt, s amely a mozdony után az elsô kellett volna legyen, egy másik kocsit csatoltak a vonat végére. De csak Váradig, mert ott át kell majd szállni. Mint panaszosunk mondta, bosszantotta a bejelentés, hiszen a lányának nagy csomagja volt, s nem számítottak arra, hogy cipekedni is kell. Az átszállási tortúrát megelôzôen azonban már Várad elôtt érkezett az elsô mobiltelefonos üzenet: a vonat több mint egy órája a nyílt pályán vesztegel, elromlott a mozdony, s az utasok cidriznek a fûtetlen fülkékben.

Elsô esetben, lévén, hogy nem nagy összegrôl volt szó, nem is firtatjuk a jegy ára és a szolgáltatás közötti összefüggést, habár az okozott kár nem csak ennyi, hanem a gyógyszerekre elköltött százezreket is ide kell számolni, azonban a budapesti vonatra a jegy több mint egymillió lejbe kerül. Az anyagi áldozatot pedig éppen azért vállalták, hogy kényelmesen és kalandok nélkül érkezzenek meg. Azonban az ilyen utazás nálunk utópia.

Az adventi hetekre az egyébként sem túl díszes, inkább egyszerûségében ízléses és méltóságteljes császárváros ünnepi díszbe öltözött. A Kärtnerstrassén a hatalmas adventi koszorú díszelgett, megélénkült a Graben, élôfenyôk díszítették a nagy szállodák bejáratát, fenyôillat lengte be a kockaköves utcákat, aki pedig hangosan beszélt, lelkendezett, nevetgélt biztosan külföldi volt.

Az elsô ittjártakor már otthonosan mozog Bécs utcáin az erdélyi. - Mert magunkba szívtuk a történelmet? A Monarchia számunkra rövid ideig tartó, de emlékekben gazdag ideje a polgárosodást, a fejlôdést, az elôrejutást jelentette. Bármennyi szépet látok, bármily kellemes minden körülöttem, nem tudok szabadulni a gondolattól: mekkora ára volt annak, hogy néhány évtizedig európaiak lehettünk. Megpróbálom nem hánytorgatni a múltat, keresem az akkori, a régmúlt jelenlétünket, ha mégoly ismerôs is itt minden.

Az Albertina

Nem emlékszem arra, hogy az utóbbi tíz évben egy ilyen, az elejét alig látható sorban álltam volna. Az Albertina Bécs egyik leggazdagabb szépmûvészeti gyûjteménye, palota-képtára, reprodukció- gyûjteménye - szeptember óta Ajtosi Dürer- kiállítást mutat be. Városszerte megjelentek a gyönyörû Dürer-festmények reklámplakátjai, az Önarckép és a Nyúl, utóbbi, az Albertina jelképévé vált. A kígyózó sorok vége az Albertina teraszán és lépcsôin várakozik. Hátizsákos diákok csoportjai, sok helyütt magyar szót hallani. Idônként meglódul a sor, végül a gyönyörû belsô udvarra bejut egy-egy csoport. Itt van a pénztár, és az Albertina kiadványait árusító vonzó kis ajándékbolt. A belépô 9, 6,50 ill. 7,50 euró. Az utóbbi az öregeknek, nyugdíjasoknak járó kedvezményes jegy. A márványlépcsôk és a gyönyörûen restaurált belsô termek, végül is a kiállítás termeibe vezetnek, amelyekben csak a mûvek, a festmények vannak megvilágítva, ezzel is hangsúlyozva a jobb látványlehetôséget.

Dürer születésének ötszázadik évfordulójára rendezték ezt a nagyszabású, és a világ minden részérôl mûértôket, mûvészetkedvelôket vonzó kiállítást. A gyûjtemény a British Museum, a Londoni Nemzeti Galéria, a firenzei Uffizi, a New York-i Metropolitan múzeuma, a Washingtoni Nemzeti Galéria, a párizsi Louvre, a madridi Thyssen-Bornemisza, a lisszaboni múzeum tulajdona, és felsorolhatatlan, hogy még hány helyrôl kölcsönözték ezt a hatalmas gyûjteményt, beleértve a Budapesti Nemzeti Galériát is.

Keresem a gyönyörûen elrendezett, feliratozott bevezetôteremben az Ajtosi elônévre vonatkozó rövidke magyarázatot, de nem találom. Lehet, hogy nem túl fontos mozzanat a nagy mûvész ôseinek származási helye, a magyar Ajtós falu, ahonnan a Dürer (ajtó - ajtós) név is származik. A mûvész Nürnbergben született, élete folyamán nem volt kapcsolata Magyarországgal. Így hát … (?)

Kétszáznál több metszet, akvarell és grafika látható: a nürnbergi idôszakból, a velencei utazásáról, a hollandiai tartózkodásáról, és végül I. Miksa császár udvari festôjeként a császárról és udvaráról készült munkáiból.

Minden teremben a fô helyen megvilágítva látható a mûvész egy-egy ismert festménye, az Önarckép, a bibliai jelenetek közül Krisztus az írástudók közt, az Angyalfej, az ifjú Jézus, Szent Jeromos, a Haller Madonna és körös- körül szinte minden csodálatos festmény stúdiuma, tanulmánya. Ha arra gondolunk, hogy ez a hatalmas, felbecsülhetetlenül gazdag életmû egy fél évezreddel ezelôtt született, csodálatos színekben pompázik, kifejezô erôt sugall, belátjuk, hogy tökéletes és halhatatlan a mûvészet. Modern korunk viszont az óriási idôbeni távolságok ellenére lehetôvé teszi, hogy a mai öreg és fiatal, tanár és diák, kispénzû vagy dúsgazdag ember, a világpolgár vagy a kisvárosi egyszerû halandó közelrôl láthassa, megcsodálhassa ennek a nagy mûvésznek a keze munkáját, lenyûgözô tehetségét. A kiállítást egyébként meghosszabbították, és egyes újsághírek szerint szeptembertôl november végéig háromszázhetvenezer látogatója volt.

A Burg

Változatlanul él "a császár és király" és a Sissi-kultusz, megnyitották a nagyközönség elôtt Ferenc József és Erzsébet királyné lakosztályát, az ezüsttermeket, jobban mondva az aranyozott ezüst és ezüst ötvösmunkák, asztali remekek kincsestárát, amelyeket a 15. századtól a Burg és az Udvar felhalmozott. Minden képzeletet felülmúló, manapság úgy mondanánk, hallatlanul munkaigényes, mûvészi ötvös- és ezüstmûves mesterek remekei, a császári ceremóniákra, a díszebédekre, fogadásokra, netán udvari bálokra készült tálaló- és étkészletek. Minden tárgynak, így a hatalmas, vég nélküli aranyozott tálcának, vagy a száznegyven személyes aranyozott ezüst evôeszközkészletnek, a párizsi aranyszobrocskákkal ékes levesestálnak használati értéke is volt. Hatalmas tárlókban láthatók a Habsburg császári konyha edényei, eszközei: ôrlôk, mozsarak, sültes és süteményes tepsik, kalács- és tortaformák, ki tudná azt felsorolni hányfajta fôzô- és sütôeszköz, majd fôleg a császár és király ebédlôjének hófehér damaszt, lenvászon, csipkés asztalnemûi.

A porcelán étkészletek és tea- vagy kávés szervizek termeket töltenek meg. Hallatlan konzerváló erôt érezni, de nem a háború pusztító nyomát. Hiszen több porcelánmanufaktúrára való csodálatos érték ôrzôdött meg, van itt hófehér német étkészlet, a zöld ragyogó színeiben pompázó sevres-i porcelán, Huttschenreuter, morva és herendi, megannyi gyönyörûsége a császári ebédlôasztalnak, amelybôl felterítve látunk a lakosztály ebédlôasztalán, a korabeli udvari rendtartás szerint. Arany János sorai nem csak megidézhetôk, hanem kísértenek:
"vadat és halat, s mi jó falat, szem szájnak ingere…" - itt vannak az ôzet, bárányt, halat tálaló hatalmas készletek. Látható tehát, hogy milyen lehetett a "walesi lakoma".

A lakosztályok csodásan restaurálva és a császári és királyi pár egyszerûségérôl szóló feliratok szerint fogadószobát, hálószobát, Sissi toalettjét és fürdôszobáját követôen a Berglzimmer álomvilágát, egzotikus tájakat ábrázoló, falfestményekkel ékesített szobákat látunk. 1766-ban Johann Bergl alkotta a fiatal császárné gyönyörködtetésére. Erzsébet szalonja, Ferenc József tárgyalóterme, itt a fogadások elôjegyzési naplója és így tovább bejárható a huszonkét szobás lakosztály, amelynek restaurálása még folyik, és a restaurálás alatt álló termeken is átmehet a látogató. Többrendbeli Ferenc József-portré, a "mindent meggondoltam, mindent megfontoltam" joviális idôs ura, számtalan kitüntetésével, díszegyenruhában, milyen megnyerônek, milyen ideális uralkodónak látszik, de velünk nem tudja feledtetni az "aradi tizenhármat". Valahogy nem ránk, magyarokra szabták a Burgnak ezt a sok csodáját.

Szemben a Burggal a Pallavicini palota és a híres Pálffy palota, egy kedves kis vendéglôvel a földszintjén, ahol hét euróért hirdetik a kétféle menüt. Már-már az Unióban érzi az ember magát, amikor egy ragyogóan tiszta, kellemes kisvendéglôben valódi bécsi szeletet vagy éppen császármorzsát ehet, és mintha megállt volna körülötte az idô.

Wolfgang Amadeus Mozart és a Stefanskirche

Az adventet megelôzô vasárnapon a Szent István templom elôtt, a Credo-misét hirdette a szertartások rendje. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ezt a gyönyörûséget meghallgathattam. Fél órával a kezdés elôtt már szép csendben-rendben gyülekeztek a hívek, úgyhogy negyed tizenegyre ülôhely már alig akadt. Ugyancsak fél órával azelôtt elfoglalta helyét a zenekar az orgona közelében, készülôdött a kispapok serege, és a harangzúgás után fellépett a szószékre az igehirdetô, aki alighanem érsek, mert külön üdvözlik az egyházi méltóságok. A Credo-mise és az igehirdetés pontos dramaturgia szerint zajlik, az egyes tételek közt imádkozik és beszél a szónok, kristálytiszta hangok csendülnek fel a zenekar kíséretében. Ahogy Mozart remekmûveirôl írják, ez a zene világosságot teremt a sötétségben, diadalmas és felszabadító. A Credo a húsz Mozart-mise egyike.

Fájó, hogy ebben a városban, ahol a Mozartot megidézô kegyelet mindent elôhívott, ami lehetséges volt, emlékeztetôül, a zeneszerzô, aki felmérhetetlen egyházi zenei szolgálatot végzett életében, csak fizetés nélküli segédkarmesterként, illetve jövendôbeli utódként lehetett a Szent István templom karnagya. Egyébként az a karnagy is túlélte, akinek utódja lehetett volna. …De zeng a gyönyörû mise, tele van a város a legédesebb, Mozart képmásával díszes csokoládés dobozokkal és édességkülönlegességek tömkelegével. Mindenfajta ajándéktárgyon rajta van a képmása. A legszebb ajándék az oda látogatónak mégis az lehet, ha a Szent István templomban Mozart zenéjét hallgathatja.

Utószó

Lenne még sok mondanivalóm az udvarias bécsi villamosvezetôkrôl, a kedélyes áruházi kiszolgálókról, arról, hogy senkinek sem sietôs, ha útbaigazítást ad egy idegennek, jó szó, kedvesség jellemzi a bécsieket. Jól öltözöttek, de nem hivalkodók, szép, finom holmikat viselnek, és sem a metróban, sem másutt nem látni hajléktalanokat. A számtalan kávézó, cukrászda, kisvendéglô mindig tele, a Sacher cukrászdájában délután egyetlen hely sincs, bár egyszer megkóstolnám a Sacher-tortát. Estére marad a Rathaus (városháza) terének és parkjának hagyományos adventi vására, a Christkindlmarkt. A gyermekálmok végtelen birodalma tárul elénk, de ez sem talmi csillogás. Minden elérhetô a bécsieknek, a nyugatiaknak, amit itt kínálnak. Nekünk egy euró is sok a sült gesztenyéért, vagy négy euró a többféle forró puncsért, vagy a rétesszerû lángosért, de azért csak megkóstoljuk. A szépen elrendezett sátrak elôtt sokszor hallok román szót, elragadtatott gyönyörködést. Remélem, talán-talán az utánam jövôknek nem lesz nehéz és drága Bécsbe jutni, valahogy csak bearaszolunk szép lassan ebbe az Európába. Majdnem elfelejtettem, a Burg körüli kis ajándékboltokban 50-tôl 80 euróig árulják a kolozsvári porcelángyár csipkés szélû tálacskáit.

Bécs, 2003. november

Kilencven éve, 1914. január 7-én haladt át az elsô vízi jármû, az Alexandre La Valley nevû francia darushajó a Panama-csatornán.

A Panama-földszorost Vasco Nunez Balboa fedezte fel 1513-ban. Mivel itt vezetett a legrövidebb út az Andok vidékére, átvágásának tervével már V. Károly német-római császár is foglalkozott, 1524-ben. A nyugati partok gyors megközelítésének igénye a kaliforniai aranyláz idején jelentkezett a XIX. század közepén, és megépült a szorost átszelô Panama-vasút, az építkezésen a sárgaláz és a malária 60 ezer áldozatot követelt. Az Amerika körüli hajóút hosszúsága miatt a csatorna építése is napirenden maradt. A kolumbiai kormány a franciákat bízta meg a munkával, amelynek élére Ferdinand Lesseps, a Szuezi- csatorna építôje állt. Hajózó alagút, sôt vasúti hajószállítás - diolkosz - elképzelése is felmerült. Végül - mivel a helyszínt a bizottság egyik tagja sem ismerte - az óceán szintjén történô átvezetés mellett döntöttek.

A munkák 1881. február 1-jén kezdôdtek, nagy volt a lelkesedés, a részvényeket túljegyezték. Késôbb sorra jöttek a bajok: árvíz, földcsuszamlás, járvány, mûszaki nehézségek. Módosították a terveket, áttértek a zsilipes megoldásra s megnyerték az ügynek Gustave Eiffelt is, aki a zsilipkapukat tervezte. A gondokon ô sem tudott segíteni, a pénz elfogyott, s a meghamisított jelentések ellenére kitört a botrány: a társaság óriási adóssággal csôdbe ment.

1889-ben a munka leállt, Lesseps és Eiffel is bíróság elé került. Így lett a panama szó a gazdasági szélhámosság szinonímája. Az elkészült szakaszokat belepte a dzsungel, de az Egyesült Államoknak katonai okokból szüksége volt a vízi útra, mivel a Horn-fok megkerülése két hónapig tartott. Az amerikai szenátus a panamai változatot támogatta a nicaraguaival szemben. Megvették a francia társaság jogait és építményeit, de a kolumbiaiakkal nem tudtak megállapodni. Ezért az USA puccsot robbantott ki, és elszakította a területet Kolumbiától.

1903. november 3-án kikiáltották a Panamai Köztársaságot, az új kormány aláírta a csatorna-szerzôdést, és az Egyesült Államok javára lemondott egy 16 km széles övezetrôl. Az amerikaiak elôször a járványveszélyt számolták fel. A mocsarat petróleum, aszfalt és karbolsav keverékével öntötték le, majd felgyújtották. A szúnyogokat kiirtották, 1906 óta nem fordult elô sárgaláz az övezetben. Ezután a szállítási rendszert kellett megoldani, fôleg a panamai vasútra alapozva, valamint a települések vízellátását. A munkát folytatták, a zsilipes rendszer 1906. június 21-én csak kis különbséggel gyôzött a Kongresszusban. A Charges- folyó felduzzasztásával létrehozták a Gatun- tavat, ez adja a víz utánpótlását. A csuszamlások miatt a rézsû egyre laposabb, az árok teteje egyre magasabb lett, a fenékszélesség 90 m, a franciák tervezte méret négyszerese. Wilson elnök 1913. október 10-én robbantotta ki az utolsó földdarabot Washingtonból. A 33x300 m-es zsilipkamrák a kétirányú forgalom céljából párosával épültek. Gatunnál három kamra épült, a Csendes-óceáni oldalon 1+2. A zsilipek fala alul 15 m, fent 2,5 m széles vasalás nélküli beton, az alaplemez 5 m vastag. Naponta 2500 m3 betont dolgoztak be. A zsiliptáblák 20 m szélesek és 2 m vastagok, a zsilipeket elektromosan vezérlik, az áramot a gatuni gát termeli. A Gatun-tó 22 m-rel fekszik az óceán szintje felett, a zsilipekben a hajókat parti mozdonyok vontatják.

A csatorna hossza 67 km, a kikotort óceáni szakaszokkal együtt 82 km. 1914. január 7-én haladt át az elsô vízi jármû, az Alexandre La Valley nevû francia darushajó. Az elsô tengerjáró, a Cristobal 1914. aug. 3-án, a német hadüzenet napján, a hivatalos ünnepségen, 1914. augusztus 15-én pedig az Ancon ment végig. A munka 280 millió frankba és 380 millió dollárba került, hétszer annyiba, mint a 162 km-es Szuezi- csatorna. 5609 ember halt meg, plusz a francia idôk kb. 20 ezres vesztesége. Az amerikaiak 177 millió m3 földet mozgattak meg, a franciákkal együtt 200 milliót, négyszer annyit, amennyit Lesseps a tengerszinti csatornához számolt. A forgalom gyorsan nôtt, 1916-17-ben 1876 hajó haladt át, ma évente 14-16 ezer, 60 millió tonna áruval, és állandósult a várakozás.

Madéfalvi megemlékezés

Ma van a Madéfalvi veszedelem 240. évfordulója. A történelmi eseményt Madéfalván emlékmûsorral idézik fel. Az emlékmûnél ma délelôtt zajló koszorúzási ünnepségen a helyi hivatalosságok mellett jelen lesz és beszédet mond Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Délután szimpóziumra kerül sor a kultúrotthonban Egyed Ákos, Garda Dezsô és Szôcs János történészek részvételével. Kozma Mária író, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó fôszerkesztôje Nyirô József Madéfalvi veszedelem címû regényét ismerteti.

Harminc erdélyi iskola a Sulinet programban

Tizenkét újabb erdélyi magyar közoktatási intézmény kapcsolódott be a Sulinet Expressz programba - mondta kedden Lászlófy Pál, a program erdélyi lebonyolító szervezetének, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Lászlófy az MTI érdeklôdésére emlékeztetett: ezzel a programban részt vevô magyar tannyelvû erdélyi iskolák száma elérte a harmincat (2001-ben tizennyolc tanintézmény részesült belôle). Az érintett iskolák novemberben és decemberben vehették át a támogatást az RMPSZ közvetítésével: a magyar oktatási tárca programja keretében 27 millió forint értékben a tizenkét magyar tannyelvû iskola mindegyike tíz gépbôl álló számítógép- hálózatot és perifériákat - nyomtatót, szkennert stb. - kapott. A magyar oktatási minisztérium ezen kívül összesen 7 millió forint értékben internetbérleti díjat folyósított a program keretében 23 oktatási egység számára - mondta Lászlófy.

Visszafizetendô alapítványi pénz

Másfél hónapon belül vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány (IKA) számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelybôl két évvel ezelôtt egy kétszobás ingatlant vásárolt a városban mûködô civil szervezetek részére. Az IKA azért döntött így, mert a pályázati cél nem teljesült. Az Erdélyi Riport címû hetilap szeptemberben terjedelmes tényfeltáró riportban számolt be arról, hogy az ingatlant a reális ár tízszereséért vásárolta meg a Székelyudvarhelyért Alapítvány. Az IKA ezután bizottságot küldött a helyszínre, hogy a pályázati cél megvalósulását ellenôrizze.

Tudják, hol a fekete doboz

Francia szakemberek pontosították a Flash Air egyiptomi légitársaság szerencsétlenül járt gépe "fekete dobozának" lelôhelyét a Vörös-tengerben. A szerencsétlenséget követôen a helyszínre érkezett francia kutatók kedden elôször fogták a Boeing 737-es repülési adatait rögzítô "fekete doboz" jeleit. Ennek nyomán néhány órával késôbb meghatározták a fekete doboz pontos lelôhelyét Sarm- es-Sejk közelében, a tenger mélyén. Megtalálták a francia szakemberek a repülôgép törzsének néhány darabját is - jelentették egyiptomi források a francia kutatócsoporttól kapott információk alapján. Az egyiptomi gép szombaton valószínûleg mûszaki okokból zuhant a Vörös-tengerbe. A fedélzetén tartózkodó 148 - többségében francia - személy közül senki sem élte túl a katasztrófát.

Oszama bin Laden hangja van a felvételen

A brit külügyminiszter szerint szinte biztos, hogy Oszama bin Laden él, és az ô hangja hallható a terrorvezérnek tulajdonított legújabb felvételen. Az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) illetékese is annak a véleménynek adott hangot, hogy "valószínûleg" bin Laden hallható a felvételen. A 2001. szeptember 11-ei merényletekért felelôsnek tartott al-Kaida terrorhálózat vezetôjének új hangfelvételét az al- Dzsazíra arab mûholdas hírtelevízió tette közzé a hétvégén. A bin Ladennek tulajdonított üzenet alig burkoltan megfenyegette a nyugati szövetségesekkel együttmûködô perzsa- öbölbeli arab országokat.

Maradt a magas szintû készültség

Az év végi ünnepek után is érvényben maradt a terrorizmus veszélyére figyelmeztetô magas szintû készültségi fokozat az Egyesült Államokban, a hatóságok azonban naponta felbecsülik a fenyegetettség mértékét - közölte az amerikai belbiztonsági miniszter. Tom Ridge az NBC tévécsatornának nyilatkozva elmondta: az amerikai illetékeseket ugyanolyan mértékben aggasztja a terrorfenyegetés, mint eddig, bár a veszély sajátossága változott a két héttel ezelôtti helyzethez képest, akkor ugyanis az év végi ünnepek idôszakával függött össze a készültség. Ridge hangoztatta, hogy továbbra is érvényes a december végén elrendelt magas szintû (a színskálán narancssárga színûnek megfelelô) készültség, s addig marad hatályban, amíg azt szükségesnek látják.

Nyomáscsökkenés a Nemzetközi Ûrállomáson

A levegô nyomáscsökkenését érzékelték az elmúlt napokban a Föld körül keringô Nemzetközi Ûrállomás belsô terében, de a vizsgálatok kiderítették, hogy nincs ok aggodalomra. Az orosz és az amerikai repülésirányítók jelezték az ûreszközön dolgozó két ûrhajósnak, hogy január elsején a nyomásmérô két, hétfôn pedig kilenc higanymilliméterrel mutatott alacsonyabbat a normálisnál. Az orosz Alekszandr Kaleri és az amerikai Michael Foale egy egész munkanapot áldozott arra, hogy tüzetesen átvizsgálja az ûrállomás moduljainak a belsô burkát. Szivárgást elôidézô résre azonban nem bukkantak. Tavaly november 27-én a két ûrhajós fémes csattanás zaját hallotta. Ennek eredetét azóta sem tudták kideríteni, azt azonban megállapították, hogy a burkolaton nem keletkezett benyomódás.

Ingyenes irodalmi folyóirat Párizsban

Sajtótörténeti premier lesz a hét közepén Párizsban: elsô ízben jelenik meg ingyenes irodalmi folyóirat, amelynek példányait csütörtökön és pénteken a fôvárosi metróállomások kijáratainál és a pályaudvarokon fogják szétosztani a gyalogos olvasóközönségnek. A "Mindenki olvasmánya" (Lectures pour tous) címen megjelenô 16-25 oldalas lapot azzal a célkitûzéssel indította útjára a francia könyvkereskedôk szakszervezete és a France-Info rádióadó, hogy "kivigye az utcákra a könyvet, közkinccsé tegye azt a luxusterméket, amely mostanáig egy kivételezett (értsd: fizetôképes) elitnek volt fenntartva". A havonta 100 ezres példányszámban megjelenô kulturális folyóiratot a könyvkiadók hirdetéseibôl tervezik finaszírozni. A lap "terítése" hetente két napra, alkalmanként 25 ezer darabra korlátozódik - egyelôre.

Tovább tart a karantén

A Közegészségügyi Igazgatóság Járványmegelôzô Központjának vezetôje, dr. Márialaki Ella tájékoztatott, megyénkben tovább tart a karantén. A kórházak azért nem látogathatóak, mert továbbra is nagyon sok a felsô légúti megbetegedés, azonban, mivel a téli ünnepek miatt a háziorvosok nem juttatták el hozzájuk a számadatokat, a rendelkezésükre álló statisztikák nem felelnek meg a valóságnak. A járványban megbetegedettek számát a jövô héten összesítik és közzéteszik.

Pénteken tárgyalnak a költségvetésrôl

A pénteki tanácsülésen dönt a gyulakutai önkormányzat, hogyan osztják el a község rendelkezésére álló költségvetési keretet. Gyulakuta 1,3 milliárd lejt kapott költségvetési kiegészítésként, 1,1 milliárd lejt a megyei tanácstól, 952 millió lejt utaltak át szociális juttatásra, 6,5 milliárdot pedig a tanügyre fordíthatnak. Ezenkívül még saját bevételbôl mintegy 1 milliárd lej áll majd a rendelkezésükre. Az említetteken kívül a pénzösszegek rendeltetésérôl döntenek majd a községgazdák a pénteki ülésen.

Hétvégi házakat törtek fel

Egyelôre ismeretlen tettesek a téli ünnepek alatt, sorban 5 hétvégi házat törtek fel a Nyárádremete községhez tartozó Vármezôn. A rendôrség tájékoztatása szerint a hívatlan vendégek elektronikai berendezéseket vittek el.

Újévi hangverseny

A közönség kérésére, január 10- én, este 7 órától megismétlik az újévi hangversenyt. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekarát Shinya Ozaki vezényli. Az elôadás a Kultúrpalota nagytermében lesz. Mûsoron: Strauss-, Bisset-, Rossini-, Donizzetti-, Verdi-, Hacsaturján- és Borogyin-mûvek.

Borszék és környéke fotókon

A nemrég eltelt év májusában tíz fotómûvész egy héten át Borszéken és környékén kereste a megörökíteni valót. A Hargita Megyei Mûvelôdési Központ szervezte alkotótáborban csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és marosvásárhelyi fotósok vettek részt. Munkáikat a Bernády Házban is bemutatják. Az arcok, tájak, életjelenségek ihlette felvételeket a január 9- én, pénteken 17 órakor nyíló kiállításon láthatják a vásárhelyiek.

Felnôttképzés

A Marosvásárhelyi Népi Egyetemen megnyílt és mûködik a Felnôttképzô Központ, ahol szakmai tanácsadást tartanak olyan fiataloknak és felnôtteknek, akik tanulmányaikat szeretnék folytatni vagy valahol dolgozni akarnak. A központ szolgáltatásai elsôsorban 45 év fölötti felnôtteknek, különösen nôknek, fiatal végzôsôknek és romáknak is szól. Nyitva tartás: 9 - 11 óra között, a Né