|
VI. évfolyam 48. (15618.) sz. |
2004. február 28., szombat |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Napirenden levô kérdéseket vitattak meg csütörtökön a Maros megyei RMDSZ-szervezet székházában megtartott rendezvényen a szövetség színeiben megválasztott polgármesterek.
Virág György, a megyei tanács elnöke ismertette, milyen szempontok alapján utalják ki az országos költségvetésbôl leosztott pénzeket. - Aki azt mondja, hogy hátrányos helyzetbe került, elismerem, hogy igaza van. Sajnos, nem tudunk minden igénynek eleget tenni. Én már azt is óriási dolognak tartom, hogy minden intézmény mûködését biztosítani tudtuk - ha létminimumon is, úgy, hogy javítási munkálatokra egyetlen lejt sem költhettünk, de sehol nem kellett bezárnunk semmit - mondta Virág György. A megyei tanács elnöke tájékoztatta a jelen levô polgármestereket, hogy költségvetés- kiegészítés várható. - A pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy kéthavonta újabb összegekkel pótolják a megyék büdzséjét. Igaz, hogy február mindjárt eltelt, és ennek még semmi jele, de reméljük, úgy lesz, ahogy a tárcavezetô ígérte - nyilatkozta.
Elsôsorban a szociális segély kiosztása sürgeti a kistelepülések költségvetésének kiegészítését. A helyi önkormányzatoknak a legtöbb fejtörést ez okozza, fôként amikor kiderül, hogy a szomszédos községben adják a pénzt, náluk pedig nem. Virág György szerint a jelenleg rendelkezésre álló összegekbôl a szükségleteknek a 15-16%-át lehetne állni, és hiába létezik az a lehetôség, hogy közhasznú munkára váltsák a szociális segélyt, (az igénylôk besegítenek a helyi közösség javát szolgáló tevékenységekbe, cserében a munkaügy hatáskörébe kerül át a fizetésük kérdése), ez újabb utánajárást igényel, ami miatt a legtöbb önkormányzat nem élt az alkalommal.
A megyei tanács elnöke felhívta a figyelmet a SAPARD- pályázati lehetôségekre.
- Ekképpen készülhetett el például a Szásznádasról Pipére vezetô 4 km-es út, amelyet április közepén adunk majd át. Minden elismerésünk a helybelieké - mondta Virág György. Pályázattal jelentkezett Nyárádszereda és Mezôbánd is, érettük Bukarestben is lobbiznak, hogy finanszírozást nyerjenek.
Burkhardt Árpád alprefektus tájékoztatta a jelenlevôket arról, hogy a kormány jóváhagyta: Nyárádtô városi rangot kap, Sóvárad és Koronka pedig községgé lép elô (elôbbi Szovátáról, utóbbi Jeddrôl válik le). Az alispán a birtoklevelek kiállításának felgyorsítását sürgette, mert ezen a téren több településen jókora lemaradások tapasztalhatók, illetve arra szólított fel: a polgármesterek hívják közmunkára településeik lakóit, és önerôbôl tisztítsák meg a sáncokat, folyópartokat, mert az ô érdekük, hogy tiszta legyen a környezetük.
Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezetô elnöke a választási elôkészületekrôl beszélt. - Március 15-ig be kell fejezôdniük a beszámoló gyûléseknek. A Területi Képviselôk Tanácsa március 11-én rendezi soron következô ülését, ahol véglegesítik a jelölési szabályzatot, ezt 15-e után alkalmazni lehet - mondta. Hangoztatta: alapvetô szempont a nyitottság (aki meg akar méretkezni az RMDSZ-en belül, megteheti), illetve a szakmaiság (a hozzáértô embereket kell elônyben részesíteni).
A jelen levô polgármesterek több gondjukat ismertették a megyei vezetôkkel. Az érdekesebbek: nem biztosítják számukra azokat a lehetôségeket központi szinten, amelyek a földek kimérését és a tulajdonbizonylatok kiállítását felgyorsítanák, ennek okán nem érzik megalapozottnak a prefektúra bírálatait és fenyegetéseit; Jobbágyfalván külön választási körzetet szeretnének; meg szeretnék oldani minél hamarabb, hogy a csergedi tetôn át lehessen gépkocsival közlekedni; a Kis-Küküllô mentiek jobb telefonálási lehetôséget szeretnének, mert rengeteg a félrekapcsolás, nagyon nehezen tudják felvenni a kapcsolatot azzal, akivel szeretnék.
Az RMDSZ által rendelt közvélemény- kutatás eredményeirôl, a városi stadion átnevezésérôl, felújításáról, az Aquaserv helyzetérôl, a hidegvölgyi cigányok gondjairól, a terelôutakról, az észak-erdélyi autópályáról, illetve a március 15-i rendezvényekrôl volt szó az RMDSZ megyei székházában tegnap délelôtt tartott sajtótájékoztatón.
A gazdag témakör majd mindegyik visszatérô motívuma Dorin Florea, illetve az általa tett nyilatkozatok voltak. A sajtótájékoztatón részt vett Borbély László képviselô, a Területi Képviselôk Tanácsának elnöke, Brassai Zsombor megyei ügyvezetô elnök és Dávid Csaba városi tanácsos, az RMDSZ municípiumi szervezetének elnöke.
Ne vezessék félre a közvéleményt!
A sajtótájékoztató legfontosabb mozzanata az RMDSZ által rendelt közvélemény-kutatás eredményeinek a bemutatása volt. Borbély László felvezetôjében elmondta, hogy elsôsorban ilyenkor, kampány idején minden párt, politikai alakulat rendel felmérést, mert fontos ismerni az állampolgárok álláspontját. Ami az RMDSZ által rendelt felmérést megkülönbözteti a többitôl, az, hogy nemcsak a választásokkal kapcsolatos kérdésekre utaltak, hanem az emberek közérzetére, a román-magyar viszonyra, az életszínvonalra is.
A képviselô, miközben ismertette az adatokat, összehasonlította a minap bemutatott, egy ismeretlen szervezet megrendelésére készült felméréssel, és mint mondta, az összehasonlításból kiderült, hogy abban egyes adatok nem felelnek meg a valóságnak. Például a Kelemen Atilla támogatottságát illetôen.
Az RMDSZ támogatottsága a magyarság körében 94%, a románok és magyarok együttesen 56%-ban szavaznának az RMDSZ-re. A polgármester esetében a megkérdezettek 51%-a az RMDSZ jelöltjére adná a voksát, más pártokra (független jelöltre) 40% szavazna. A parlamenti választások esetében 56% az RMDSZ támogatottsága, a PSD-re 15%, a PRM-re 11%, a PD-re 4% adná a voksát.
Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdésre, mely pártnak a jelöltjére szavaznának, a magyarok 79%-a az RMDSZ jelöltjére, 6% a PMSZ- re, 2,3% a Kiss Kálmán pártjára, másra 4,6%, (8% nem megy el szavazni, Dorin Floreára a magyarság 1,6%-a adná a voksát. Tehát, sommázta Borbély, nem igaz, hogy a magyarok 16%-a szavazna Floreára.
A felmérés szerint az RMSZD-képviselôk, szenátorok támogatottsága még a román lakosság körében is magas, ami ékes bizonyítéka, hogy a köz ügyeivel is foglalkoznak. Borbély László szerint nyilvánvaló, hogy az, ami az utóbbi idôben a sajtóban megjelent a Florea támogatottságát illetôen, hamis adatokat tartalmaz. Nem akarunk nyilatkozatháborút, de arra kérjük a polgármesteri hivatalt, ne vezesse félre a közvéleményt.
Májusra tervezik átadni a Bölöni László Stadiont
Az utóbbi években a marosvásárhelyi sport nem dicsekedhetett sikerekkel. Pénz sosem volt a stadionra, a polgármester egyetlen vassal sem támogatta, mert nem érdekelte a sportpálya sorsa. Ezért született az RMDSZ javaslatára a kezdeményezés a múlt év decemberében, hogy a kormány 10 milliárd lejjel támogassa a stadion felújítását. Errôl kormányhatározat is született. Úgy gondolják, hogy a város egyik legjelesebb sportemberérôl, Bölöni Lászlóról nevezik el, amibe a sportoló is beleegyezett. Májusban, az átadáskor román-magyar öregfiú-mérkôzést szerveznek. Az ügyben egyeztettek mind a magyar, mind a román labdarúgó-szövetséggel.
Akik terelôutakról beszélnek, nézzék meg elôbb az autópálya nyomvonalát
mondta Borbély László, miközben hangsúlyozta, mennyire fontos Marosvásárhely számára az épülô autópálya, kiemelve az RMDSZ szerepét ennek a megvalósításában. Brüsszelben - jelentette ki - , Miron Mitrea az RMDSZ támogató nyilatkozatával "felfegyverkezve" érvelt a sztráda mellett.
Az autópálya építése 2004 júliusában elkezdôdik, két irányból. Az egyik a Bors-Berettyószéplak, Kapus-Aranyosgyéres 2004-ben, 2005-ben az Aranyosgyéres-Maros-vásárhely szakasz következik, ami azt jelenti, hogy 2008-ig elkészül Marosvásárhelyig az autópálya. Akik terelôutakról beszélnek - tette hozzá -, meg kellene nézzék a sztráda nyomvonalát, és ehhez kellene igazítsák a terveket, s fôleg nem kellene rombolják a természetet. Egyetértett a városi tanácsosokkal abban, hogy a megyei tanács terve a reálisabb, azt kell támogatni, mert a polgármesteri hivatalé nem reális, és tönkreteszi a környezetet.
Florea letagadta rasszista, kisebbségellenes nyilatkozatait
A továbbiakban a képviselô Floreának arra a kezdeményezésére reagált, hogy 15 millió lej fejében ki akarná költöztetni a városból azokat a romákat, akiknek nem szól ide a személyazonosságijuk. Tegnapelôtt kiszállt az ügyben a Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács két képviselôje, azonban Florea tagadja, hogy ilyen nyilatkozatot tett volna. Mivel a kijelentés nyilvánosan, sajtótájékoztatón hangzott el, és a hírek is egybehangzóan ebben az értelemben jelentek meg, Borbély László a sajtó segítségét kérte az ügyben. A képviselô rasszista, kisebbségellenes kijelentéseknek nevezte a polgármester nyilatkozatait, amelyekért felelnie kell.
A polgármester feljelentette az Aquaservet
Borbély László szerint a polgármester nyilatkozata és tettei kényszerítik arra, hogy állandóan vele foglalkozzék. Florea legutóbbi ténykedése az volt, hogy feljelentette az Aquaservet a Közszolgálatokat Felügyelô Országos Ügynökségnél. A képviselô elmondta, hogy a vízszolgáltató vállalat az ország legjobb ilyenszerû vállalata, amely 10 millió eurót hozott Vásárhelyre a vízellátás javítására. A polgármester ahelyett, hogy értékelné azt, hogy nem közpénzeket használnak a munkálatokra, és hogy javítani próbálják a szolgáltatás minôségét, jelentgetésekkel foglalkozik. Ez a tette annál súlyosabb - mondta -, mivel a hivatal 16 milliárd lejjel tartozik a szolgáltatónak.
A prefektúra egyre gyakrabban támad meg a kisebbségek javát is szolgáló tanácsi határozatokat
jelentette ki Dávid Csaba városi tanácsos. Mostanában két ilyen eset is történt. Az egyik a kétnyelvû reklámokra és cégtáblákra vonatkozik. A tanácsos kérte, utaljanak arra a törvénycikkelyre, amely megtiltja a helyi tanácsoknak, hogy ilyen határozatot hozzanak. Mint mondta, nehezményezik, hogy a prefektúra egy, a kisebbségekre vonatkozó határozatot támadott meg. A másik arra a határozatra vonatkozik, amely arról szólt, hogy a polgármesteri hivatal közlönye ne adjon helyet kampány jellegû reklámnak. Ezt is megtámadta a fôispáni hivatal. A tanácsos szerint túl gyakran támadnak meg a lakosság egy részére vonatkozó határozatokat, a fôispán nem objektív.
Végül arra hívták fel a vásárhelyieket, hogy méltóképpen ünnepeljék meg március 15-ét, a megemlékezés ne legyen választási kampány senki számára.
Kérdésre válaszolva, Borbély László hangsúlyozta, hogy Dónáth Adélnak meg Fodor Imrének a saját lelkiismeretével kellene elszámolnia, hiszen az RMDSZ jóvoltából kerültek mindketten funkcióba, Dónáth Adél még ma is a Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatótanácsának a tagja, Fodor Imre pedig RMDSZ-alpolgármester és az Országos Önkormányzati Tanács alelnöke.
A Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság tegnap nyilvános ülésen hirdette ki döntését, ismertette a hadrévi események áldozatai által megfogalmazott anyagi és erkölcsi kártérítések összegét. Az üléselnök Mihaela Cretu alig néhány érdeklôdô elôtt olvasta fel a bíróság ítéletét.
Mint ismeretes, az 1993. szeptember 20-án Hadréven történt eseményekben három személy életét vesztette, 12 ház leégett, további négyet részben leromboltak. Az ügyben indított büntetôjogi per bûnügyi vetületében már évekkel korábban jogerôs ítélet született, azonban a polgári felek többmilliárd lejes kártérítést igényelve folytatták a per polgári vetületét. Ebben született a tegnap ítélet. Eszerint Zoltán Floareának 100 millió lejes erkölcsi kártérítést kell fizessenek az 1993. szeptemberi eseményekben bûnösnek talált személyek, Moldovan Iulius, Lacatus Ghioloanca és Moldovan Bazil 50-50, míg Rostas Otilia és Rostas Octavian 30-30 millió lejt kapnak. Az erkölcsi kártérítést igénylô többi tíz személy esetében ennél kisebb összegek kifizetésére kötelezi a táblabíróság az elítélteket. A bírósági ítélet szerint annak ellenére, hogy Furdui Simion és Bucur Vasile (Tulai) elítéltek idôközben elhunytak, leszármazottaik kell fizessék a kártérítést. Ugyanakkor a bírónô elrendelte, hogy a javakért igényelt kártérítést igazítsák az inflációs rátához. A bíróság elutasította az elítéltek és az elhunyt elítéltek hozzátartozói által megfogalmazott kérést, melyben igényelték az erkölcsi kártérítés törlését, mivel azokat megalapozatlannak találták.
Nem marad olvasmányélmény nélkül, aki a botrányokat szereti szemezgetni a lapokban, hisz az utóbbi idôben egymást érik a sajtóban a többé vagy kevésbé lényeges kérdéseket érintô skandallumok.
Az utóbbi idôszak minden botránya azonban szinte összefoglaló módon abban a dokumentumfilmben csúcsosodott ki, amelyet a francia Arte televízióadó az 1989. decemberi eseményekrôl készített, s amelyet a hazai tévénézô is láthatott csütörtökön este. Aki azt gondolta volna, hogy a közel 15 esztendô távlatából már higgadtabban, letisztultabban emlékezhetünk az akkori eseményekre, ezt az alkotást megtekintve rájöhetett, mennyire tévedett, s mily módon lehet történelmi eseményeket a napi érdekek szolgálatába állítani.
A dokumentumfilm, az események fôszereplôit is megszólaltatva, az összeesküvés elméletét fejti ki. A végkövetkeztetés, hogy Ceausescu eltávolítását a CIA fôzte ki és hajtotta végre, akár valami valóságmagot is tartalmazhat (noha tudjuk, hogy ezt sokan hevesen tagadják), ám mit lehet kezdeni azzal a felvetéssel, mely szerint Ceausescu tulajdonképpen jól megvolt a békés népével, s csupán a külföld szemében kezdett szálkává válni, azért kellett megbuknia? A képsorokból továbbá az is kisejlik, hogy magyar hírszerzôk aktívan részt vettek a temesvári eseményekben (?!), mi több, fegyvereket csempésztek át a határon, holott mindenki, aki megérte azt az idôszakot, tudhatja, ez mekkora képtelenség.
Ha ilyesmit lát az ember, szinte természetesen teszi fel a kérdést: kinek milyen érdeke fûzôdhet hasonló gondolatok terjesztéséhez? Mielôtt azonban felocsúdna elképedésébôl, következik az újabb hidegzuhany: a filmet elemzô komoly analitikusok (kísért az összeesküvés elmélete), a napi politikára váltva, nem kevesebbet állítanak, mint hogy a franciák próbálják meg ezzel a filmmel hiteltelenné tenni az Egyesült Államokhoz (ezért a CIA-fonal) túlságosan közel került Romániát, még a tervezett EU-csatlakozás elôtt. Ugyanazok ugyanakkor szó nélkül elhiszik a magyar vonatkozású részeket, amit az is kihangsúlyoz, hogy a film egy temesvári áldozat magyarul beszélô családjának tragédiáját használja kerettörténetként.
Az összeesküvés elméletével elôhozakodó, s a maga részérôl az összeesküvés elméletét kiváltó film azonban példa arra, hogy hozzá nem értô - ha pedig valóban összeesküvést sejtünk mögötte, akkor rosszindulatú - kezekben mivé válhat az információ. Alkotójának szándékától függetlenül azonban ez a film a politikai sakktábla (Sakk-matt a film címe is) szereplôi közül ki-ki alá érdekei szerint adhat lovat. A film készítôje részérôl pedig ez több mint bûn. Hiba!
Günter Verheugen, az EU bôvítési biztosa a Der Spiegel címû napilap elektronikus kiadásában pénteken megjelent interjúban leszögezi, hogy Románia és Bulgária nélkülözhetetlen Délkelet- Európa stabilitásának megteremtésében.
- Amikor a két ország 1999-ben meghívást kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, a koszovói háború emléke elevenebben élt a közvéleményben, mint most - mondta Verheugen.
Azt, hogy a két országot a vasfüggöny elválasztotta Európától, a Németország által kirobbantott világháború okozta, mondta a bôvítési biztos, és hozzátette: a történelem leckéit nem szabad elfelejteni.
Verheugen egy azzal kapcsolatos kérdésre válaszolt, hogy Edmund Stoiber, a német CSU párt elnöke kijelentette, az EU nem képes finanszírozni Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását.
Az általános korrupció, az igazságszolgáltatás politikai alárendeltsége, a sajtószabadság korlátozása, a rendôrségi erôszakoskodások és visszaélések, a titkosszolgálatok politikai célú felhasználása miatt bírálja az Egyesült Államok külügyminisztériuma Romániát.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott szokásos évi jelentése ismerteti az emberi jogok helyzetét a világon, s azon belül Romániában. A dokumentum szerint "Románia általában tiszteletben tartja az emberi jogokat", azonban a román "igazságszolgáltatás továbbra is politikai befolyásolásnak van alávetve, továbbra is gond a kiterjedt korrupció, a hatóságok pedig olykor korlátozzák a sajtószabadságot, zaklatják a felekezeti kisebbségeket, jelen van a nôkkel szembeni erôszak és megkülönböztetés, s akadozik a kommunista rendszer által kisajátított ingatlanok visszaszolgáltatása".
Az elemzôk úgy ítélik meg, hogy az amerikai külügyminisztérium jelentése "nagyon hasonlít a Nicholson-jelentésre".
Oktatáspolitikai tanácskozás Csíkszeredában
- Az elmúlt évek során létrehozott jogi és intézményi keretek révén ma már reális lehetôség van a teljes körû önálló magyar felsôoktatás megteremtésére - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke péntekeken, a Csíkszeredában megrendezett magyar oktatáspolitikai konferencián. A Sapientia Magyar Tudományegyetem, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Fôosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által közösen szervezett rendezvényen neves elôadók, hazai és magyarországi egyetemi tanárok, RMDSZ-politikusok, társadalomkutatók és oktatáspolitikai szakértôk tanácskoztak a székelyföldi magyar felsôfokú képzés helyzetérôl, perspektíváiról, a felsôfokú oktatási reform és a munkaerôpiac átalakulásának vonatkozásairól.
A szövetségi elnök elôadásában úgy értékelte, optimizmusra ad okot az erdélyi magyar felsôoktatás egyre dinamikusabb fejlôdése. Statisztikai adatok szerint míg az 1998-1999-es tanévben 16118 magyar diák tanult valamelyik romániai felsôoktatási intézményben, ez a szám a 2002-2003-as tanévben 25762-re emelkedett. Ennél is biztatóbb, hogy míg a ’91-92-ben 8777 magyar egyetemistának csupán 6%-a, mintegy 581 diák tanult magyar tannyelvû intézményben, a 2002-2003-as tanévben a magyar egyetemisták közel 26 ezres létszámából mintegy 40%, valamivel több mint tízezren magyar nyelven tanulnak. Az egyetemi képzés számára erôteljes utánpótlást biztosít az a kiterjedt önálló magyar iskolarendszer, amely jelen pillanatban 58 önálló tanintézményt foglal magába, ezt a hálózatot további 75 magyar tagozattal rendelkezô középiskola egészíti ki. A következô évek alapvetô feladata, hogy a politikum, a szakma, a civil szféra összefogásával megôrizzük és növeljük a magyar felsôoktatás fejlôdésének dinamikáját - mutatott rá.
Markó Béla kifejtette, a XXI. század elején, az európai uniós csatlakozási folyamat teljében alapvetôen fontos, hogy milyen célt követ az anyanyelvû oktatás kiterjesztése. Értékelése szerint a székelyföldi magyar felsôoktatás szerepének és fejlôdési irányának meghatározása döntô mértékben függ attól, hogy milyen fejlôdési irányt szabunk a Székelyföld általános fejlôdésének.
A szövetségi elnök elôadásában hangsúlyozta, hogy közvetlenül a választások utáni idôszakban meg kell kezdeni az oktatási törvény felülvizsgálatát és módosítását, tovább kell bôvíteni az intézményi önállóság, az anyanyelvi oktatás kiterjesztésének törvényi lehetôségeit. A jogszabály megváltoztatása amiatt is idôszerû, mivel az alaptörvény módosítása nyomán alkotmányos joggá sikerült emelni a felekezeti oktatás lehetôségét, mûködését pedig az oktatási törvény keretében szabályozni kell.
Az RMDSZ elnöke úgy véli, a felsôoktatási rendszer továbbfejlesztése terén ugyanakkor még számos tennivaló van: mihamarabb rendezni kell a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében létrehozandó magyar karok ügyét, pontosabban ki kell eszközölni az erre vonat-kozó kormányrendelet megszületését, ezáltal ugyanis feloldható az a patthelyzet, amelyet az egyetemi autonómia helytelen értelmezésébôl adódóan, az intézmény szenátusának ellenállása idézett elô. Markó jelentôs eredménynek nevezte, hogy az elmúlt hónapokban sikerült elérni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló magyar nyelvû oktatás beiskolázási számainak rögzítését, ez ugyanis stabilitást és tervezhetôséget teremt az oktatás ezen szakágazatában.
Bálint Pataki József, a HTMH elnöke elôadásában beszámolt a határon túli magyar oktatást célzó kormányzati támogatásokról. A politikus elmondta, a támogatási stratégia a határon túli diákok szülôföldön való továbbtanulását támogatja. Bálint-Pataki ugyanakkor bejelentette, a magyar állam az idén 1531 millió forintos, mintegy 235 milliárd lejes támogatást nyújt az erdélyi magyar oktatásnak.
A rendezvény során Szilágyi Pál rektor a tudományegyetem helyzetérôl és fejlesztési terveirôl, Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai karainak dékánja a székelyföldi tudományosság hagyományairól, Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ székelyföldi frakciójának elnöke a székelyföldi falu- és birtokközösségek szerepérôl, Kötô József, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke az erdélyi magyar felsôoktatás és az integráció összefüggéseirôl, Borbély Gábor, a magyar oktatási minisztérium fôosztályvezetôje a bolognai folyamat magyarországi tapasztalatairól, Lévai Imre, a Magyar Tudományos Akadémia képviselôje a magyarországi felsôoktatási reform tapasztalatairól tartott elôadást.
Csütörtökön este Marosvásárhelyen megválasztották a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megyei szervezetének elnökségét. Az elnöki tisztséget az elkövetkezô két évben Tôkés András tölti be, a szervezet alelnökei Ölvedi Zsolt, Dónáth Adél és Komsa Attila lettek. Az MPSZ arról is döntött, hogy hozzálát a tagtoborzáshoz.
A napirend ismertetését követôen Tôkés András reagált a "legsúlyosabb és legigaztalanabb vádra", miszerint "az MPSZ megosztja a magyarságot", kijelentve, hogy "nem az MPSZ osztja meg a romániai magyarságot, a romániai magyarság megosztottsága hozta létre az MPSZ-t. Azoknak, akik nem tartják példaértékûnek a mindenkori román kormány nemzetiségi politikáját, szükségük van érdekképviseletre. A választási törvénytervezetrôl kifejtette, hogy "Bukarestben nem az önrendelkezést megvalósítani akaró MPSZ-re, hanem a magyarságot visszafogni képes RMDSZ- re van szükség".
Az MPSZ megyei szervezete elhatározta, hogy elkezdi a tagtoborzást, Tôkés András pedig a gyûlés résztvevôinek támogatását kérte az aláírásgyûjtô ívek kitöltéséhez. A tagtoborzással kapcsolatban többen vetettek fel kérdéseket. Csíki Sándor például azt tudakolta, lehet-e valaki egyidejûleg MPSZ- és RMDSZ-tag (Tôkés szerint igen, hiszen nem pártokról, hanem érdekvédelmi szervezetekrôl van szó). Fülöp Géza szerint sokan nem tudják, mi az MPSZ, és "az a baj, hogy az MPSZ-nek nincs elég publicitása, ami elengedhetetlen a választási sikerhez". Hideg András a székház helyzetérôl számolt be.
Fodor Imre szerint "nem igaz az, hogy nem vagyunk eredményesek, de az idei helyhatósági választásokon kell kimutassuk, hogy ez a vonulat elég erôs. Lesznek olyan helységek, ahol okosabb, ha külön jelöltet indítunk, de olyanok is, mint Marosvásárhely, ahol reméljük, valamilyen formában kiegyezünk".
Dónáth Adél az MPSZ székelyudvarhelyi kongresszusán elfogadott program alapelveit ismertette, Kiss István a szervezet alapszabályzatának fôbb pontját olvasta fel. Ölvedi Zsolt a marosvásárhelyi polgármesterjelöltekre utalt beszédében, hangoztatva, hogy az RMDSZ polgármesterjelöltjét a marosvásárhelyiek nagy része nem fogadja el.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel (MOGYE) kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az itteni magyar oktatás fenntartására "olyan lépéseket próbálnak politikai sikerként elkönyvelni, amelyek talán a meglévô diákszámot konzerválják, de az egyetem valós problémájára, a magyar oktatók utánpótlás-hiányára nem nyújtanak orvoslást. Az egyetlen megoldás a külön kar létrehozása lenne sürgôsen". Ráduly Levente is kitért a MOGYE helyzetére, szerinte a magyar egyetemi oktatók nem külön beiskolázási számot, hanem külön magyar kart kértek.
A felszólalásokat követôen került sor az elnökség megválasztására. Elnöknek Tôkés Andrást, alelnököknek Ölvedi Zsoltot, Dónáth Adélt és Komsa Attilát választották.
Minden közintézmény vagy hatóság, amely közpénzeket használ, köteles tájékoztatni a lakosokat tevékenységérôl, költségvetésérôl, saját programjairól, a stratégiákról stb. - áll a tavaly októberben megjelent és az idéntôl hatályba lépett 544-es, a közérdekû információkhoz való szabad hozzáférésrôl szóló törvényben. Annak ellenére, hogy az elôírás már hosszabb ideje érvényben van, a cikkelyeit sem az intézmények alkalmazottai, sem pedig esetenként az újságírók nem ismerik. A törvényrôl és alkalmazásáról tartottak a héten Szászrégenben négynapos felkészítôt, amelyre hivatalok szóvivôit, újságírókat hívtak meg.
A szervezôk: a prefektúra, a marosvásárhelyi rádióstúdió és az Inforum Egyesület célja nemcsak a törvény ismertetése, hanem olyan gyakorlati ismeretek átadása is, amelyekkel a sajtóval és a közönséggel kapcsolatot tartó személyek könnyebben, pontosabban juttatják majd a megfelelô információhoz az érdekelteket.
- A törvény sem a legtökéletesebb, annak ellenére, hogy a különbözô újságíró-szervezetek sokat tettek azért, hogy ebben a formában inkább a médiát, illetve a közérdeket szolgálja, mintsem a titoktartás egyik leple legyen - mondta a résztvevôknek Georgiana Ilie, a bukaresti központú Független Sajtóközpont (Centrul de Jurnalism Independent) képviselôje.
A nyitórendezvényen elhangzott: a törvény könnyíti a sajtó és a kapcsolattartó személyek munkáját. A demokrácia erôsítésének egyik biztosítéka, hiszen a közhivatalok munkájának átláthatóságát valósítja meg. Az elmélet azonban távol áll a gyakorlattól, derült ki a résztvevôk közötti párbeszéd során. Az újságírók elmondták, ma is nagyon nehéz információkat kapni a törvényszékrôl, táblabíróságról, a korrupcióellenes ügyészségrôl is, vagy akár a megyei egészségügyi intézményektôl. Ami a lakosságot illeti, az újságírók azt tapasztalták, hogy a polgárok "félnek" a közintézményektôl információkat kérni, mert sok esetben türelmetlenül elutasítják, vagy irodáról irodára sétáltatják ôket - hallhattuk többek között a felszólalóktól.
Ezt a mentalitást kell megváltoztatni - mondta válaszként a beszélgetésvezetô. Példaként a helytelen közalkalmazotti magatartásra a Konstanca megyei esetet ismertette, amikor egy újságíró a Román Hírszerzô Szolgálattól szerette volna megtudni, a SRI-sek hány telefont hallgattak le. Megtagadták tôle az információt, nem hagyta annyiban, per lett az ügybôl. Az 544-es törvény értelmében a törvényszék az újságírónak adott igazat, s így bírósági úton kötelezték a Szolgálatot az információ kiadására.
A lakossággal való kapcsolattartásban ki kell építeni a megfelelô struktúrát, s az is tény, hogy szakképzett alkalmazottat igényel egy ilyen munkahely - hallhattuk. Ezért lesz hasznos a szervezôk kezdeményezése, hiszen e tanfolyamot - mint megtudtuk - több megyében is megszervezik majd.
Pénteken neves egyetemi elôadótanárok kommunikáció-elméleti elôadásokat tartottak, délután pedig mûhelygyakorlatokon is kipróbálhatták a résztvevôk, hogyan készül egy televíziós, rádiós anyag, vagy egy szakavatott sajtóközlemény.
A rendezvény ma délután zárul.
Folytatódik az egészségügy megreformálása - hangsúlyozta Ovidiu Brânzan egészségügyi miniszter a pénteken tartott videokonferencián. A megyék képviselôi térségük egészségügyi helyzetérôl, a kórházak költségvetésérôl, a felmerült gondokról számoltak be.
A miniszter kiemelte a jó szervezés fontosságát. A minisztérium szeretné tudni, mire költi egy adott egészségügyi intézmény az államtól kapott pénzt. Kijelentette, hogy sok kórház az évek folyamán nagy támogatásban részesült, ennek azonban nincs látszatja. A miniszter felhívta ezen egészségügyi intézmények vezetôinek figyelmét, hogy a lehetôségekhez mérten szervezzék át kórházaikat, javítsanak a körülményeken. Brânzan úgy véli, az idén sikerült igazságosan elosztani a pénzeket. Figyelembe vették a kórházak elôzô évi költségvetését, és ahol eddig jól gazdálkodtak, 20%-kal is nôtt a támogatás, máshol viszont csökkentették ezt. - A hatékonyságot kell pártolnunk - emelte ki a miniszter, és hozzátette, hogy a reformot nem csak intézményi szinten szeretnék megvalósítani. Az egészségügyben dolgozók mentalitásán, hozzáállásán is változtatni kellene. A betegekkel szemben tanúsított tisztelet, a kórházi folyosók csendje csak néhány elementáris elvárás, amit jó lenne, ha betartanának. A kiutalt pénzek eredményes felhasználására visszatért beszédében a miniszter. Sok helyen megvásárolják a legdrágább gyógyszereket, és nem marad anyagi fedezet a legszükségesebbekre: kötszerekre, gipszre, a jóval olcsóbb, fontos orvosságokra. - Orvosaink jó szakemberek, csak nem jó gazdák - véli a miniszter. Sok egészségügyi intézményt évek óta nem újítottak fel, Brânzan szerint nem a pénzhiány, hanem érdektelenség miatt.
- Javítani csak együtt tudunk - emelte ki a miniszter, szerinte nincs értelme új kórházakat létesíteni, amíg a régiekkel nem törôdnek. Ehhez a helyi hatóságok segítségét kéri.
A szökôévek február 29-éjén születettek aránya világszinten körülbelül 1:1453, azaz 1453 személy közül egy az, aki ilyen napon született. Hányaduk százalékosan: 0,07. Mintegy 4,1 millió személy ünnepli ezen a napon a születésnapját.
Számos híres ember is született február 29- én, akik csak a szökôévekben, négyesztendônként ünnepelhették (tik) meg a születésnapjukat.
A sevillai borbély hírneves zeneszerzôje, Gioacchino Rossini nemcsak február 29-én született 1792-ben, de halála is nevezetes napra esik, 1868. november 13-ára, egy pénteki dátumra.
Michele Morgan színésznô, akit Marcel Carné 1938-as filmje, a Ködös utak emelt a halhatatlanságba, 1920. február 29-én látta meg a napvilágot. Ô a sors útmutatásának tekintette születésnapját: "Az a kiváltság, hogy négyszer lassabban öregszem, mint mások, csak az elsô szerencsés esemény abban a hosszú sorban, ami engem ért életem folyamán" - nyilatkozta.
A két görög Nobel-díjas egyike, Georgiosz Szeferisz költô ugyancsak február 29-én született, 1900-ban. Az amerikai Hermann Hollerith, az IBM elôdjének, a Tabulating Machine Corporation nevû cégnek az alapítója 1860-ban szintén a február 29-én születettek sorát gyarapította.
A legfrissebb hírességek közül az 1968-ban világra jött Guy Philippe, a haiti zendülôk katonai parancsnoka reméli, hogy vasárnap a sziget fôvárosában, Port-au-Prince-ben ünnepelheti születésnapját...
Az akváriumok igazi díszei a széles úszójú, kerekded vitorláshalak. Tartásuk azonban az átlagosnál egy kevéssel több ismeretet követel.
A vitorláshal (Pterophyllum eimekei, P. scalare) az Amazonas, és mellékfolyóinak lakója. Kifeszített úszóival a 15-20 cm-es nagyságot is elérheti, ezért megfelelô tartásukhoz mindenképpen nagyobb, legalább 100 literes akváriumra van szükség. Több színváltozata is ismert, így márvány, arany, zebra, fekete, albínó, valamint fátyolos változat is létezik.
Lakhelyének aljzatát folyami, mészmentes homokkal, vagy apró gyöngykaviccsal borítsuk. Az akváriumba fôleg hosszú szárú növényeket ültessünk, azt is közvetlenül a hátlap elé, hogy az elôtérben halaink mindenképpen érvényesülhessenek. A megvásárolt, kezdetben egy-két centiméter átmérôjû kishalak megfelelô táplálás hatására (tubifex, szúnyoglárva, vízibolha) gyorsan növekedni kezdenek.
Egy év alatt válnak kifejlett egyedekké, amit a szem körül kialakuló, piros szemgyûrû is jelez. Ilyenkor kezdenek párokba fejlôdni és elkülönülni. A párokat tegyük külön, - ha jól érzik magukat, leikráznak növényi levelekre, cserép oldalára, esetleg az akvárium üvegfa-lára. A zavaró hatások elkerülésére (amennyiben több akváriumunk is van), célszerû az akvárium három oldalát papírlappal letakarni, és csak a frontüveget szabadon hagyni, - így halaink biztonságban érzik majd magukat. Máskülönben vagy elhagyják az ikrákat, vagy megeszik azokat. Jól, és változatosan táplált, nyugodt körülmények között tartott halak esetében ez nem fordul elô. A 300-500 ikrából kikelô kis halakat terelgetik, védelmezik. Felnevelésük azonban a tenyésztôtôl nagy szakértelmet, türelmet, sok törôdést igényel. Általában vegyes populációkban tartják ôket, más halakkal együtt.
Ügyeljünk arra, hogy olyan halakat társítsunk, amelyek nem "vérengzôek", azaz nem csipkedik le vitorláshalaink úszóit (mint például a sügérek), mert a sérülés további fertôzésekhez, valamint a halak pusztulásához vezethet.
Népi gyógyászat, természetgyógyászat
A középfül megbetegedése esetén orvoshoz kell fordulni, ám otthon kiegészíthetjük a következô módszerekkel:
Maria Treben az Isten patikája címû könyvében azt írja, hogy sok beteg esetében bevált a svédcseppel átitatott vatta füljáratba helyezése, mert elmulasztja a fülfájást, gyulladást. Elôtte meleg olajat kell csepegtetni. A svédcsepp összetétele rendkívül jó: aloe, mirha, sáfrány, szennalevél, kámfor, rebarbaragyökér. Mindezek természetes antibiotikumokat, gyulladáscsökkentô, méregtelenítô, fájdalomcsillapító, nyugtató anyagokat tartalmaznak. Ajánlja a meleg cickafark- és zsályafôzetes fülöblítést, amely szintén antibiotikumos, gyulladásgátló hatású.
"Édesapám arról mesélt, hogy a kövirózsából sajtolt levet a fülbe csepegtették, kétszer-háromszor naponta. Ezt fülbecsavarónak is nevezték. A levét összekeverték meleg olajjal is. Hamar meggyógyult tôle. Másik módszer, hogy a szôlô tavasszal, amikor megered, a vágott csapokból megindul a nedv, az üveget alája kötik, ezt a folyadékot összegyûjtik, s a régiek a fülbetegségek, fülfájás (valamint szembetegségek) gyógyítására használták." (Hajdúszoboszló, Magyarország)
Vöröshagymalevet - amely természetes antibiotikumokat, gyulladáscsökkentô anyagokat tartalmaz - csepegtettek a fülbe. Meleg napraforgóolajba mártott vászonnal kenegették jó mélyen a fület. A fülkagyló masszírozása élénkíti a szervezet életerô-keringését, megindítja az öngyógyító folyamatokat. (Lásd a második részt)
A csángók ilyen esetben fülgyertyáznak. "Egy tiszta fehér vászondarab egyik felén vékony olvasztott viaszt kennek el, miután megkeményedik, azt tölcsér alakban feltekerik, a vékonyabb felét a fülbe teszik, a másik végét meggyújtják." (Klézse) Ez megindítja az energiakeringést, oldja az energiablokkokat. A betegség energiatorlódás-, blokk- vagy -hiány eredménye. A hagyományos orvoslásokban, valamint napjaink természetgyógyászati gyakorlatában gyakran alkalmazzák a fül- és köldökgyertyázást.
"Régen, hogyha a babának fájt a füle, akkor az anyja egy kicsi tejet a fülébe fejt, s attól elmúlt. A felnôtteknek is csepegtették a fülükbe." (Makfalva, Kis-Küküllô mente) Az emberi váladékok gyakori gyógyító szerek a népi gyógyászatban. Ideális táplálék volta mellett, tudományos kutatások szerint, az anyatej sejtjeinek fertôzésgátló, immunrendszer-erôsítô hatása van. Saját vizelettel is megtették ezt.
Akinek már folyt a füle, kamillateával párolták, mosták.
Fülzsír esetén langyos vízzel kispriccelték, kimosták a fület, vagy szénamurva- (gyógynövény) fôzettel gôzölték. Ennek antibiotikumos, gyulladáscsökkentô hatása van.
Fültômirigy-gyulladás esetén hideg borogatást alkalmaztak. A vöröshagymát lereszelték, tiszta vászonba tették és a fülre borították. Langyos kamillafôzetet, vagy langyos étolajat is csepegtettek a hallójáratba.
(Folytatjuk)
(Részletek a szerzô gyûjtésébôl. Bibliográfia: Dr. Saáry Kornélia: A fül betegségei In. Természetgyógyász magazin, 2000, IV. szám, 13-17. oldal.)
Elôzô cikkemben a helyi kômíves céh Rendszabályairól írtam, ez alkalommal röviden a címben foglaltakról általában.
A régmúlt embere közösségbe, rendekbe tömörülve élte polgári életét. Iparral vagy kereskedelemmel foglalkozók iparáganként céhekbe tömörültek, anyagi és erkölcsi életük biztosítása érdekében. Sok esetben az azonos foglalkozásúak egy utcában vagy városrészben telepedtek le, a kölcsönös ellenôrzés lehetôsége végett, illetve a konkurencia érdekében, Marosvásárhelyen a földmíves céhbeliek az Arató, a fazakasak a Fazakas utcában. A céhek közhatósági jelleggel bírtak, s tagjaik fölött bíráskodási joggal rendelkeztek. Mindezeket a céhlevelek (Rendszabályok) tartalmazták. A királyoktól kapott kiváltságlevelek szabták meg a különbözô céhek mûködését, jogkörét. A céhek mûködését az 1872. évi törvénycikk szüntette meg.
Az 1804. évi törvénycikk engedélyezte az ipartestületek alakulását, melyek törvényhatósági joggal felruházott városokban (községekben) jöttek létre. Az ipartestületek írásba foglalt szabályok szerint mûködtek. Az iparosok érdekeit törvény védte, de vitás kérdésekben a testület kebelében alakult ún. békéltetôbizottság határozata volt a döntô.
Az ipartestületeknek lehetôségük és joguk volt az iparostanonc-iskolák, esetenként iparostanonc-otthon létrehozására. Így a Marosvásárhelyi és Vidéki Építôiparosok Szövetsége 1911-ben építtette az Iparostanuló-otthon épületét. A kétemeletes épület a Deák Ferenc (Gyôzelem) téren áll, ahol a vidéki tanoncok részére szállást, a kômûves mestereknél tanuló ifjak részére az elméleti oktatást biztosították. A szecessziós-eklektikus homlokzatú épületet Csiszár Lajos építômester (építészmérnök) tervezte.
Marosvásárhely iparos mesterei iparcsoportonként tömörültek, és ipartársulatokat hoztak létre, mint az asztalosok, cipészek-csizmadiák, festôk, fodrászok, kocsi- és kerékgyártó, lakatos, mészáros, sütô, szabó, vendéglôs ipartársulat.
A mészárosok ipartársulata a fôtér és az Iskola utcát összekötô belsôségen, a Mészárosok legelôje helyét 1897-ben részben beépíttette, s létrehozta a Mészáros közt. A köz tér felôli részén már 1888-ban építtették székházukat, a köz hosszában pedig lakóházakat és mûhelyépületeket. Az egyemeletes székház földszintjén a Nagymészárszék néven friss húst árusító közös üzletüket nyitották meg a nagyközönség részére. Az emeleten iroda- és társalgóhelyiségek várták a tagokat. A székházat Nagy Gyôzô mérnök tervezte klasszicizáló homlokzattal. A Mészárosok Ipartársulatának önsegélyzô egyesülete is volt.
A Csizmakészítô Ipartársulat 1896-ban a Fô tér 49. sz. alatti belsôségén építtette emeletes székházát, melyben a jó hírnévnek örvendô Központi Szálloda és Étterem, valamint a társulat irodái nyertek elhelyezést. Az épület tervét Nagy Gyôzô mérnök készítette. A tér felôli homlokzata klasszicizáló barokk-reneszánsz utánérzésre vall. A telek udvarán fedett sörözôterasz és beszálló várta a vidéki vásárosokat.
1920-ban az ipartársulatok létrehozták a Magyar Iparos Egyesületet. Székházuk a Lázár Vilmos utca 5. sz. alatti föld-szintes épületben, majd a Szentgyörgy utca 5. sz. alatti Méder Szálloda és Étterem épületében volt. A székházban az irodai helyiségek mellett a tagok részére társalgó és játékterem is rendelkezésre állt. Az egyesületi tagok (mesterek) ténykedését és a tanoncok nevelését az egyesület vezetôsége ellenôrizte.
1945 után a MIE mûködését megszüntették. Azután az ifjak mesterséget szakiskolákban tanulnak. Kivitelezési (mesteri) engedéllyel vállalkozó lehet ma bárki, aki anyagi (tôke-) lehetôséggel bír.
Kô Pál kiállításáról fogalmazott így valaki a marosvásárhelyi Bernády Házban lezajlott megnyitó után spontánul kialakult baráti beszélgetésen. A Kossuth-díjas budapesti mûvész válogatott munkái láttán igazat kell adnunk neki, alkotásainak az emberség az egyik legjellemzôbb sajátossága. Negyven évet ölelnek fel a kiállított mûvek, 1964-es keltezésû a legrégebbi, a kisméretû Van Gogh-bronzszobor, 2004-es a legfrissebb, a rádiós szerkesztô Antall István grafitportréja. A kisplasztikák és a rajzok mellett plaketteket, dombormûveket, érmeket és vert érmeket is láthatunk, valamint három 1x1 méteres színes fotót a szobrász 1980-ban avatott híres római - Szent Adalbert, Szent Gellért és Boldog Özséb - kompozícióiról. Európai mítoszok, nagy elôdök, jeles egyéniségek, rendhagyó élethelyzetek ihlették a szobrászt, aki plasztikái megmintázásakor bôven kamatoztatta humorát is. Mûvészetérôl a tárlatnyitón többen szóltak, ma Sütô András és Kincses Elemér szövegét tesszük közzé.
Kô Pál öcsémuramnak,
változatlan szívvel becsült barátomnak
Bizony régóta próbálok hozzád jó szót, szépet, köszöntésbe illôt küldeni, régmúlt napok emlékét fölidézô levelet írni. Zaklatott napokban sodródik a szándék, mostan pedig az írás mezejére lépek, s nem csupán a hervadatlan baráti érzés okából. Gyönyörûséges Táncosnôd tulajdonosaként is szólok. Tulajdonos!?… Kossuth, Kölcsey, Kôrösi Csoma Sándor - múlhatatlan munkáid a mulandó tulajdonában?
Javítok hát: nem tulajdonosa, ôrizôje vagyok szép Táncosnôdnek, akit budapesti barátaim, Fábián Gyula és Bágyoni Szabó István ajándékul szántak nekem jubiláris kalamitás alkalmából, mondván: teljék örömöm benne, ha már háromnegyed évszázad szakadt a nyakamba.
Ôrzöm tehát munkaszobámban szép lánykádat, Pali - bronzba költözött álmodat; elnézem Ôt gyakran; csodás látvány; a nehézségi erô titkos állapotában arasznyi kicsinységében olyan súlyos, hogy már beszédes: noli me tangere! - el a kezekkel, uram!
Ölbe vételt, de még ide-oda tologatást sem
tûr, hanem elvárja tôlem az átszellemült
gyönyörködést - a homo ludens, jelesül a
táncos boldogság csodatételében; ahogy a
súlyos anyag és az alkotó szellem metamorfózisa
létrejön a mûvészi forma titkos ereje
révén. Így kelt bennem mindétig visszhangot a
látvány, esztétikai örömöt a
hívás, biztatás, galambôsz fejemnek a vigasz-
ígéret is. Annak jótékony sugallata, hogy tûnt
évek szárnyas emlékét rebbenti föl bennünk
ez a te bronzálmod, kedves barátom. Jómagam mintha
hangját is hallanám olykor. "Ó, vénséges
vénember! - Ne ereszd úgy el magad! Nézz föl az
idônek porából, a talaj menti ködbôl. Nézz
rám, repülök, szállok, bár a szárnyam
láthatatlan. De ne felejtsd: engem csak úgy látsz
igazán, ha kiszakítod magad a
földhözragadtságból. Ha fölhagysz a panasszal,
miszerint a te Idôd, a zúzmarás, már kiesett a
római naptárból, teneked már három nap egy
esztendô, miként a mesében." Aztán ilyet is
sugalmaz nekem a táncos lányod, Pali,
"Mondogatod, Öreg, hogy a szabadesés törvénye
szerint gyorsul zuhanásod. Én pedig Kô Pál
életkedvével és táncos mozdulataimmal mondom neked:
korai még, ôszikék - vagy télikék -
idején gyorsuló zuhanásról szólni.
Mondjál inkább lassúdad ballagást - ennyi bizonyosan
még kitelik tôled, ha sorsod nem is áldott meg
szobrász-atyám viharos életerejével."
Amelybôl sajátos ars poetikája sugárzik. Ezt
már én mondom persze, nem a táncosnô, aki ugyancsak
megtestesülése világlátásodnak és
szándékaidnak, Kô Pali. Én ezt axiomatikusan
sommázni nem tudom, de fölemlítek valamit táncos
lánykád sugallataiból. Azt mondja: ez a
varázsló kimentett engem a tömegvonzás
végzetébôl - átemelt a szárnyalás
szabadságába. A legellenállóbb
anyagvegyületekkel - cink, réz, ón meg ólom
konokságával - küszködik s olyan formát
kényszerít rájuk, hogy tán a halált is
legyôzi.
Még él és mûködik, ezt cselekszi velünk, bronzcsodáival, és ha majdan kilép e földi mulandóságból, velünk és általunk lesz ô múlhatatlan.
Hát úgy legyen! És legyen áldott, aki Téged ily módon áldott meg, Kô Pali!
Sütô András
*Elhangzott a marosvásárhelyi Bernády Házban, a 2004. febr. 21-i tárlatnyitón
Kincses Elemér megnyitóbeszéde
Drága Lajos,
hölgyeim és uraim, barátaink!
Nem botcsinálta, de barátságcsinálta kiállításmegnyitóként állok önök elôtt. Tíz évvel ezelôtt már egyszer ért az a megtiszteltetés, hogy Kô Pál kiállítását megnyithattam. Szalkay Józsi barátom felkérésének tettem eleget. Nem vagyok könnyû helyzetben... Valahogy úgy érzem magam, mint amikor a kisfiamnak mesélek a csillagos égrôl. Tehát beszélek valamirôl, amit csodálok, szeretek, de nem igazán értek.
Mert, hölgyeim és uraim, évtizedek óta Kô Pál a magyar szobrászat tiszta fényû állócsillaga. Ha közelebbrôl próbáljuk vizsgálni az állócsillagot, az elsô dolog, ami megérint, a csillag melege.
Gyönyörû melegség érinti meg azt az embert, aki a Kô Pál-galaxis csillagaihoz, e szobrokhoz közelít. A másik tényezô az emberség. Humánum, emberség, megértés, az embertársak végtelen szeretete, a szenvedés, az élet, a halál, a szerelem tökéletes ismerete mind-mind e mûvészet jellemzôi. De legfontosabb a magyarság. Kristálytiszta magyarságtudat. Nem magyarkodás, hanem magyarságtudat. Egy nálam gyakorlottabb kiállításmegnyitótól megkérdeztem, milyennek kell lennie egy megnyitónak. Rövidnek - szólt a válasz. Szobraid a lelkével is nézi-érzi az ember...
Drága Kô Pál! Köszönjük, hogy vagy.
Szép magyar könyv - 2003
Hatvanegy kiadó százhuszonnégy kiadvánnyal nevezett a Szép magyar könyv 2003. évi versenyére, a nyolc megpályázható kategória mindegyikébe érkezett jelölés - tájékoztatta a verseny titkára kedden az MTI-t.
A legtöbb, szám szerint 33 kiadványt a mûvészeti könyvek és albumok kategóriában nevezték a könyves cégek, a szépirodalmi és ifjúsági könyvek sorából 25 kötetet jelöltek a kiadók - mondta Paál Rózsa.
Az ismeretterjesztô munkák, tudományos mûvek, szakkönyvek, felsôoktatási kiadványok közül 23-an neveztek a versengésre. A gyermekkönyvek kategóriában 15 kiadvánnyal pályáztak.
A tankönyvek - általános és középiskolai, valamint a segédkönyvek - mezônyében 13, a tudományos mûvek, szakkönyvek, felsôoktatási kiadványok kategóriában 10 kiadvány kerül a bírálók elé.
A bibliofil és speciális munkák mezônyébe 3, míg a fakszimile, reprint és adaptált kiadványok kategóriába mindössze 2 mûvet jelöltek.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése (MKKE) által kiírt verseny elsô fordulójában az elôzsûrik értékelik a köteteket.
A tizenegy tagú fôzsûri az elôzsûrik elnökeibôl, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése elnökségének delegáltjaiból áll.
A különdíjakról ezúttal is a zsûri ajánlása alapján döntenek az adományozók.
A Szép magyar könyv versenyének díjait a hagyományok szerint ezúttal is az ünnepi könyvhét nyitó napján adják át.
Az idei, immár 75. ünnepi könyvhetet június 3- tól 7-ig rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése.
A budapesti központi eseménysorozat új helyszínre, valószínûleg a Szent István-bazilika elôtti térre költözik.
Folytatódnak a Felolvasó színházi esték
Szétszórtan sokan vagyunk, együtt gyakorta "híjjával találtatunk". A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat február 19-i bemutatóján is meglepôen kevesen voltunk a Nemzeti Színház kistermében. Pedig az esemény jóval nagyobb figyelmet érdemelt volna, hiszen felolvasó színházi estjei keretében a társulat az erdélyi magyar irodalom és a két világháború közötti mûvészeti élet egyik legjelentôsebb egyénisége, Bánffy Miklós alakját, szellemét idézte fel. Egyszerûen és hatásosan, emberien és tartásosan, élményteljesen és katartikusan. Elôadói teljesítmény tekintetében is egységesebben, kidolgozottabban, mint ahogy az elôzô hasonló jellegû irodalmi esten történt. Igaz, most csak három felolvasó - az írót megszemélyesítô Kárp György, a feleségét, Váradi Aranka színmûvésznôt megszólaltató Kilyén Ilka és a lányát, Bánffy Katalint megelevenítô Nagy Dorottya - stílusát, koncepcióját kellett egyeztetni, összehangolni. Ebben a mûsor megvalósítói bizonyára a mûvészeti tanácsadó, Kovács Levente tapasztalatára nagymértékben támaszkodhattak, az összeállítás sikere azonban elsôsorban az elhangzott anyagot válogató és dramaturgiailag is megkapó pódiumprodukcióvá szerkesztô Kilyén Ilka tájékozottságán, jó színpadi érzékén, közönségismeretén múlott.
A mûsor nem akar több lenni, mint aminek a sorozat létrehozói szánták, mégsem csak felolvasóest, eszköztelensége se távolítja el a színháztól, olykor szinte észrevétlenül dramatizálássá válik, ami ez esetben nemhogy zavaró lenne, ellenkezôleg, még inkább bekapcsolja a nézôt az író és családja világába, ráhangolja arra a korra és korhangulatra, amelyet a kiválasztott írások felidéznek. Bánffy Miklós gazdag, zaklatott életének utolsó, legnehezebb éveit ismerhetjük meg, a háború végsô szakaszától, 1944- tôl 1950-ben bekövetkezett haláláig, azt a periódust, amikor e korábban joggal nagyra tartott, megbecsült és ünnepelt sokoldalú szerzônek nap mint nap az új hatalom megaláztatásait kellett elviselnie, szeretett családja szétszóratását, erdélyi magánya minden baját, nyomorát kellett megszenvednie. Mint egyébként kegyetlenül büntetett osztálya annyi más tagjának. Az író, akinek e jegyzet kezdô mondatában hét évtizeddel ezelôtt indított híres regénytrilógiájára, az Erdélyi történetre céloztam, hosszú idôn át csak levélen tarthatta a kapcsolatot Budapesten megtûrt színészként sínylôdô feleségével és a magyar fôvárosból Casablancába költözött imádott lányával, Katóval. Döbbenetes erôvel tárják a hallgatók elé a három ember sorsát, drámáját az összefonódó napló- és levélrészletek. A színészek hol távolságtartón olvasnak fel belôlük, hol a megszólaltatottal azonosulva, saját gondolatukként, vallomásukként mondják, suttogják az érzelemdús, egyéniséghordozó szavakat, magukkal ragadóan felerôsítve az irodalmi megemlékezés érzelmi töltetét. Ezt gazdagítja az ilyen estek állandó közremûködôjévé vált zenész vendég, a fiatal és tehetséges gordonkás, Vilhelem András is.
Felemelô, szép mûsor a Szétszórtan, érdemes megismételni. Hátha közben a közönség nagyobb hányada is kedvet kap hozzá.
N.M.K.
Fazakas Attila
Rókák szaladnak a parkokban a tél felverte zúzmara-sátrát,
A nyár elvitte, ledobta súlyos csomagját -
Fújtat a téli idô száraz faggyal süvít!
Magányát remélve a tollszár régi csendbe rajzol,
S a szerelem a házban ruhát próbálva olcsó tükröknek szépül!
A tél dere a számon bár mint az érett bodza kékül,
Mellettem miként a halott Strutis alszol.
Világoddal, Uram, jóllakott a szemem
Kertem csupa rom, akár a kék ég
Sólyom nyugszik a mellemen
Tollait ôsi mesterkezek vésték
Kertem is csupa rom, akár e Szépség
Világoddal, Uram, betelt könnyû szemem
Jöhet a hatalmas Éjfél
Utolsót lobbanjon benne ifjú szellemem
Kertem csupa rom, latyak, sár - itt nyugszom
Uram, hol nem termett semmi Szépség…
Erôss Attila
Ez a délután is olyan volt, mint a többi.
Húsz esztendôvel ezelôtt búcsúzott el tanártársaitól és diákjaitól. Akkor úgy remélte - miközben lelke mélyén visszasírta ifjúságát -, hogy nyugdíja szerény, de tisztes öregséget biztosít számára. Tévedett. A rablókapitalizmus özönvízszerû demokráciája úgy szakadt rá, mint egy díszesen kivilágított színházterem korhadt mennyezete.
Nyugdíja csupán arra elég, hogy a havi gáz- és villanyszámláját kifizethesse. Mert ô ad erre. Ez így illik. De másra semmire se jut. Ha a gyermekei nem támogatnák, már régóta a családi sírboltban várakozhatna a boldog feltámadásra.
A kinti hômérô mínusz húsz fokot mutat. Ablakaira pompás virágcsokrokat pingált a cudar idô, a szobájában plusz tizenöt fok a "meleg". Egykori tanáros, tiszteletet parancsoló, prémes nagykabátjában ül az íróasztala elôtt. Ki tudná megmondani, hány ezer iskolai dolgozatot javított ki ezen az asztalon? Mennyi huncut, kedves, okos gyerek nôtt ki a keze alól. Csak reájuk emlékszik. A többieket elfeledte. Pedig voltak mások is... bizonyára voltak.
Ül az íróasztalánál és Cao Cse verseit olvasgatja. Hogy miért kedveli annyira ezt az ókori kínai költôt? Ezt a hányatott életû, szomorú herceget? Nem tudja pontosan. Talán azért, mert közel kétezer esztendôvel ezelôtt már így verselt:
A gazdagnak nem gondja a szegény.
Szûkölködôvel ki is tenne jót?
Meg sem látják a rókaprémesek,
hogy vacognak a ruhátlanok.
Sötétedik. Nem. Nem gyújt még lámpát. A villannyal is takarékoskodni kell. Csend. Nagy csend. Aztán felkapja fejét a könyvbôl.
Jól hallotta? Csengettek a kapuján. Valóban. Csengettek. Feszülten figyel. Ki lehet? Senkit sem vár. Kinek is jutna eszébe az egykori magyartanár? De újból szól a csengô, türelmetlen, rozsdás recsegéssel. Kaput kell nyitnia. Az ördögbe is! Ide-oda topog, téblábol a szobában, ahogy csak az öregek teszik. A gondolattól is irtózik, hogy végig kell mennie a huzatos kapualjon. Aztán megtalálja és fejére húzza kissé kopott szilszkin bundasapkáját. Úristen! Ötven esztendôvel ezelôtt kapta születésnapjára a feleségétôl. Begombolja a kabátját, és indul a látogató elé. Izgatott. Igenis, izgatott. Bevallja férfiasan. Izgatott.
Inkább fiatal, mint középkorú, elsô látásra jobban öltözött asszony didereg elôtte, kezében egy üres mûanyag pohárral.
Hát ez meg mit akar...?
- Bácsikám... - szólítja meg a tanár úrt szinte tolakodó bizalmassággal. - Van egy kis egészségügyi szesz a háznál? A kislányom elesett a jégen és felszakadt a térde...
Az öregúr a kislányt nem látja. Talán máshol várakozik az anyjára.
- Persze... Természetesen. Van. Hogyne volna... Azonnal hozom -, és már tér is vissza a fél üvegnyi, kékesen csillogó folyadékkal, hogy megtöltse a feléje nyújtott mûanyag poharat.
- Köszönöm... - ennyi a kurta válasz, és az asszony kezében megremeg a pohár. Még mond valamit, valami érthetetlent, aztán elrohan, mintha puskából lôtték volna ki. Rohan, de ellenkezô irányba, mint ahonnan érkezett.
Az öregúr szeme olyan lesz, mint egy éles kardvágás. Gyanút fog. És a félig nyitott kapun keresztül az asszony után pillant. No, nézd csak! Hát így állunk? Mert az, néhány perc után a szájához emeli és maradéktalanul kiissza a poharat.
- Szerencsétlen... - suttogja maga elé az öregúr, és látnia kell, amint az asszony már a következô ház kapujának csengôjét nyomkodja. - Hosszú, nagyon hosszú ez az utca, leányom, s ha így folytatod, sohasem érsz el két lábon a végére...
A fagyos szél átsüvölt a kapualjon, s már a szobája ajtajánál áll az öregúr, amikor mintha sikolyt hallana. Vagy csak fantáziál? Visszamegy a kapuhoz, és az esthomályba szenderülô utcát kémleli, de az néma, kegyetlen és titokzatos, mint maga az emberi sors.
Januári fagyot visz magával a szobába, s mielôtt az íróasztalához lépne, futó pillantást vet a régen kihûlt csempekályhára. Felkattintja a zöld ernyôs olvasólámpát, két tenyerét hosszasan a kiforrósodó villanykörte felé tartja, maga alá húzza a párnákkal kibélelt karosszékét, és tovább lapoz a kínai herceg verseskötetében.
Az egyik versnél hosszasan elidôz.
Virágjában volt a tavasz,
mikor a Város kivetett.
Most meg, hogy szívem visszavágy,
mindenütt hópehely lebeg.
Aztán csak néz maga elé. A lehelet fagyponthoz érkezett. A falióra elegáns Gé-dúr tercekben elüti a tizenegyet. A tanár úr szeme mindegyre lekókad. Nincs tovább. Kezébôl kicsúszik a könyv. Szelíd horkolása maga a megbékélés, a belenyugvás.
A könyvespolcok a mennyezetig érnek a szobában, melybôl régen kiszöktek az álmok. A könyvek némák. Szigorúan katonásak. A csend úgy folyik szét a bútorokon, mint az asztalra kiömlô tinta. Csupán a küszöb alatt muzsikál egy ôszrôl itt rekedt, léha tücsök...
Németország lesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége - számoltak be a német bemutatkozás szervezôi szerdán a budapesti Goethe Intézetben.
Az április 22-tôl 25-ig tartó könyvünnepet Mádl Ferenc magyar és Johannes Rau német államfô jelenlétében Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere nyitja meg - ismertették.
Köszönetet és hálát fejez ki az a gesztus, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása elôtt egy héttel azt a német kultúrát és könyvkiadást invitáljuk meg a könyvfesztiválra, amelynek a magyar szellemi élet a legtöbbet köszönheti - mondta Zentai Péter László, a könyvfesztivál igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének (MKKE) igazgatója.
Szavai szerint a magyar és német könyvkiadást évszázados, mondhatni genetikus kapcsolatok fûzik össze.
Zentai Péter László tájékoztatása szerint az intellektuális tartalmú, háromnapos könyves eseményt az olvasót megszólító, valódi publikumvásárnak szánják, amelynek programján 220 irodalmi és kulturális esemény szerepel.
A magyar irodalom színe-java "határon innen és túlról", a magyar szellemi élet, például tudomány és filmmûvészet több jeles képviselôje vesz részt a fesztiválon, ahol több mint 300 magyar alkotó és 60 külföldi szereplô lép fel - mondta a fesztivál igazgatója. Megjegyezte, hogy magyar könyvkiadók csaknem 300 új címet jelentetnek meg áprilisra idôzítve.
A fesztivál kiemelkedô eseménye lesz az irodalmi Nobel- díjas Kertész Imre és Günter Grass közös pódiumbeszélgetése. A könyvfesztivál díszvendégeként a német író veheti át a 2004-es Budapest Nagydíjat Demszky Gábor fôpolgármestertôl.
A német és magyar szerzôk közötti baráti párbeszédet jelképezve pódiumbeszélgetésen lép a közönség elé Nádas Péter Joachim Sartoriusszal, Konrád György Herta Müllerrel, Esterházy Péter Ingo Schulzéval és Bacsó Béla Michael Krügerrel.
Az idén is megrendezik az európai elsôkönyvesek fesztiválját, amelyre 15 ország delegálja fiatal, pályakezdô íróját.
Németország bemutatkozását a Goethe Intézet az MKKE-vel, a világ legnagyobb könyvvásárával, a Frankfurti Könyvvásárral és a budapesti német nagykövetséggel közösen szervezi.
Brigitte Kaiser-Derenthal, a Goethe Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal német írók fontos szerephez jutnak a fesztiválon.
Volker Neumann, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója üdvözölte: öt évvel azután, hogy a Frankfurti Könyvvásárnak Magyarország volt a díszvendége, az idén Budapesten Németország mutathatja be irodalmát, kultúráját. Üzenetében - amelyet a sajtótájékoztatón olvastak fel - kifejezte meggyôzôdését, hogy a magyar és német könyvkiadók és szerzôk között még szorosabbá válnak a kapcsolatok.
A Budapest Kongresszusi Központban, a fesztivál helyszínén pódiumbeszélgetéseket, könyvbemutatókat szerveznek az írók közremûködésével, szakmai beszélgetéseket tartanak német és magyar kiadói szakemberek és irodalomkritikusok részvételével. A kongresszusi központbeli programot felolvasóestek és egyéb rendezvények egészítik ki a Goethe Intézetben, a budapesti Német Iskolában, valamint más fôvárosi és vidéki kulturális intézményekben.
A díler
Nem tudok most beszélni, rendôrök vannak-
Mondja hirtelen barátom a kocsiból.
Én sem, mondom- rendôrök vannak.
Gyalog vagyok, kifele a parkirozóból.
Lesik minden léptem, nappal, éjjel-
Mindent tudnak- honnan, csak ámulok,
addiktológus ismer- ne írjon többet kérem.
Kábítószert, kábító verseket árulok.
Je n’ai
( J. A. soraira)
Arcodban is megmoshatod az arcod.
A másé foglalt.
Életedben is szomorú lehetsz.
A másé foglalt.
Shakespeare szemenszedett hazugságai.
A világ hét csodája .
Capri reggel, szalonnaszeletek, Santal.
Je n’ai point de théme. Én is költô vagyok.
IT
Ha nincs hely a hard-disc-emen
bénán nézhet képernyôként szemem.
Programozható szoft lelkiismeretem
vagy hétszázegy mosolyod kitörölhetem.
Rég
egyszer sztálingrád elôtt mondtam jocó szeretet nélkül nem tudok élni tudod Jocó két veréb látod szereti egymást látod what the fuck was this komiszkenyéren lehet élni szeretet nélkül nem kaliforniában lenne jó Jocó jó veled van még cigarettád jó lenne a donnál ott csokoládét osztanak vagy kaliforniában én komcsi vagyok komcsi a komcsit hej hej hejhejhej tudod jocó megazisten sztálingrád bevehetô látod ez vagyok én és juli meg a gyerek jó lenne velük de itt veled is jó meghalok itt vannak a verseim ez is jocó téged mindennél jobban bár lennénk egerek sztálingrád integet hajrá magyarok hajrá magyarország
Fejtô Ferenc új könyve
Az Édenkertben Évát megkísértô kígyótól a középkori keresztény egyház szerint mindenütt jelen lévô, kárhozatba vivô sátánján keresztül a kommunista üdvtanban a rossz megtestesüléseként beállított kapitalizmuson át a Bush elnök által leleplezett Gonosz tengelyéig kíséri végig Fejtô Ferenc legújabb könyve az Isten - vagy az ember? - által teremtett ördög figurájának útját a gondolkodástörténetben
"Cherchez le Diable!" - Keresd az Ördögöt! - munkacímû új, filozófiai, teológiai, történelmi esszéjérôl - amely Párizsban a Buchet-Chastel gondozásában, Budapesten a Holnap Kiadónál fog megjelenni - a Párizsban élô történész és gondolkodó interjút adott az MTI-nek.
A mû alapkérdése: miért volt (van) szüksége az emberiségnek az ördög alakjára - mondta el a 94 éves szerzô, számos történelempolitikai nemzetközi referenciamû írója.
Az új Fejtô-könyv fôszereplôje, az isteni hatalommal bíró mitikus figura megvolt már az ázsiai vallásokban, a görögök istenvilágában, az egyistent trónra emelô zsidó vallásban és tovább él a keresztény tanban is. Átvonul az emberi gondolkodás történetén, máig tartja magát.
A modern kor politikája sem képes nélkülözni az abszolút rossz, a gonoszság megtestesítôjét. Az Egyesült Államok Oszama bin Laden terroristavezérben talált rá a gonosz inkarnációjára. Húsz éve Reagan amerikai elnök a Szovjetuniót nevezte a Gonosz Birodalmának, aminek legyôzéséhez bármilyen eszköz igénybe vehetô. A XX. század két totalitárius eszmerendszere, a sztálini kommunista világmegváltó hitvallás a kapitalizmus ellen indít végsô harcot, ami saját táborában szedi legtöbb áldozatát, a nácizmus a zsidóságot pécézi ki a germán felsôbbrendûség zsigeri ôsellenségnek, s kipusztítására ipari technológiát állít hadrendbe.
Az Ószövetségben csak kétszer történik említés a Sátánról. Elsô feltûnése emlékezetes, ô csábítja kígyó képében az eredendô bûnre Évát. Másodszor a Jób-történetben kerül elô: fogadást köt az univerzumot megteremtô Mindenhatóval, bebizonyítja, hogy legbecsesebb alkotása, az ember tökéletlen és esendô, mihelyt rosszul megy sora, megtagadja istenét. A Sátán elveszíti a fogadást, az ördög leszerepelt, az Ószövetségben többet elô sem kerül.
A Jób-történet üzenete ma is megáll: az embernek joga van megkérdezni, ha mástól nem, Istentôl, miért büntetik, amikor bûntelen. A válasz: a szenvedés nem föltétlenül büntetés, hanem próbatétel.
Az ördög problematikája azt veti fel: ha Isten mindenható, akkor szinte cinkos a világon lévô rosszban. Ez a dilemma vezeti a keresztény egyházat az ördög szerepének kiszélesítésére - hogy mentesítsék Istent a cinkosság vádjától. Ez magával vonja az egyház szerepének növelését is - ô a közvetítô ember és isten között, s ennek révén erôsíti meg hatalmát az emberi lelkek fölött.
Az isten-ördög páros ellentmondásából a keresztény egyház nem tudott kiszabadulni. Szent Ágoston és Szent Tamás megkísérli feloldani a dogmatikus dilemmát, de nem merik kimondani, hogy ha az Isten mindenható, akkor az ördögért is felelôs.
A 250 oldalas esszé második kötete az egyházreformról, Luther tanításáról szól. Nála jobban senki nem hitt az ördögben - ô személyesen harcolt vele, egy tintásüveget vágott a fejéhez, amikor megjelent elôtte.
A felvilágosodás korában, Voltaire-rel és az enciklopédistákkal megváltozott a tét, elfogadták, hogy Isten van, de az ördögben már nem hittek - az emberi észt tették meg istennek, az egyházat elutasították. Ez ismét alkalmat adott az egyháznak, hogy az újabb ellenség, a racionalizmus ellen az ördögöt mozgósítsa, démonizálja ellenfelét. Az ördög volt a mentség.
Az ördögben való hit jó lelkiismerettel engedte az embereket évszázadokon át ölni és üldözni azokat, akik nem úgy hittek istenben, ahogy ôk.
Az emberrel foglalkozó tudományokban ma az az álláspont uralkodik, hogy azért amit az ember tesz a földön, csak önmaga felelôs. A pszichoanalízis válasza szerint a jóság és a gonoszság egyaránt az emberi pszichében keletkezik és vív meg egymással. A döntôbíró közöttük maga az ember, akinek az isten szabad választást adott.
Népes közönséget vonzott a kolozsvári Humanitas könyvesboltba László Ferenc zenekutató Béla Bartók si muzica populara a românilor din Banat si Transilvania (Bartók Béla és a bánáti és erdélyi románok népzenéje) címû, az Eikon Kiadónál megjelent könyvének bemutatója.
A kötetet méltató Cornel Taranu professzor szerint egy élet munkája csapódott le a könyvben, amely bôvített, átdolgozott változata egy korábban megjelentnek. A szerzô hosszú évek óta kutatja Bartók Béla zenei munkásságát, másik nagy "szerelme", Mozart mellett.
A románság számára is fontos megismerni Bartók és a román népzene kapcsolatát, hiszen több mint 3500 autentikus román dallamot gyûjtött, sôt a román nyelvet is megtanulta, hogy közvetlenebb kapcsolatot teremthessen a régi dallamok "ôrzôivel".
A bemutatón elhangzott: Bartók igazi szabad szellemû humanista volt, érzékenyen érintették a nemzeti hovatartozását feszegetô viták. Egy alkalommal, amikor Bécsben ilyen, nemzetiségét igazoló iratot kértek tôle, zsidónak vallotta magát. Ilyenformán szerette volna hangsúlyozni, milyen értelmetlen a zene csodálatos univerzumát politikai vonatkozásokkal "megszent-ségteleníteni".
Az anyagot korábban két kiadó is visszautasította. Hogy tévesen ítéltek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a könyv elnyerte a Romániai Zeneszerzôk és Zenetudósok Egyesülete 2003. évi Zenetudományi díját, amelyet e hónap 27-én nyújtottak át a szerzônek a fôvárosban. A kötet kiváló minôsége a fiatal kiadót dicséri. A borítón szereplô Bartók- portré a szerzô saját gyûjteményébôl való.
Könyvajánló
Kertész Imre
"Annak a szenvedélynek - azt kell mondanom, hogy életem egyetlen igazi, nagy szenvedélyének - kell utánajárnom, amely idôvel megszállottsággá fajult bennem, s amelynek tárgya természetesen egy könyv, ez esetben egy hiányzó könyv. B. eltûnt regénye volt. Volt? Hiszen még ma is elôkerülhet, ámbár nem hiszem. De miért gondolok rá mint kétségbevonhatatlan tényre, miért gondolom, hogy B. ezt a regényt megírta, annak ellenére, hogy a kéziratot soha senki sem látta, és a létezését mindenki tagadja? Nos, márpedig én biztos vagyok benne, hogy megírta. Nem mehetett el úgy, hogy ne írta volna meg, mert író volt, igazi író, az írók pedig befejezik a mûvüket, akkor is, ha ez sok ezer oldal, és akkor is, ha csak néhány kurta sor. Befejezetlen mûvet nagy író nem hagy hátra, ennyit a pályafutásom során már megtanultam. Életbevágóan fontos volna elolvasnom, mert valószínûleg megtudhatnám belôle, hogy miért halt meg, s talán azt is, hogy ha már ô meghalt, nekem vajon - hogy így mondjam - szabad-e még élnem."
"Ha az életemet történetként kívánom látni (és ki ne kívánná ismerni a saját történetét, melyet aztán megnyugodva - vagy éppenséggel nyugtalanul - a sorsának nevezhet), akkor B. történetét kellene elmondanom" - írja Keserû, Kertész Imre új regényének egyik hôse.
Keserû, foglalkozására nézve irodalmi szerkesztô, megpróbálja felkutatni különös barátja, B., az író utolsó, eltûntnek hitt regényét. Annál is inkább, mert B. éppen a rendszerváltás idején, 1990-ben öngyilkosságot követ el. Mi motiválja végzetes tettét? Demonstráció? Rezignáció? Hagyatékban maradt drámájában ugyanis B. kísérteties elôrelátással megírja Keserû és baráti köre jövôjét. Azt, hogy hogyan csúszik ki majd kezükbôl a saját életük, s hogyan válik "úgynevezett valósággá" mindaz, amit egykor kétségbevonhatatlan valóságnak, az életüknek hittek. Lényegében: hogy hogyan válnak a rendszerváltással véget ért negyven év túlélôivé, mint ahogyan ô, B. is csak képtelen auschwitzi születésének véletlen túlélôje.
Mi sem érthetôbb, mint hogy Keserû valósággal beleássa magát B., az ô - Keserû - számára annyira fontos, szinte példaszerû életébe: mániákusan igyekszik megérteni B. sorsát, szerelmi életét, halálának okát és körülményeit.
A Felszámolás tehát "nyomkeresés" is: nyomozás egy eltûnt kézirat és tûnôfélben lévô életek után. Egyúttal úgy tûnik, hogy bezárul az alkotói kör, amelyet Kertész Imre maga köré meghúzott: ha a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért után eddig trilógiáról beszéltünk, az új mû, a Felszámolás ezt a sort most tetralógiává egészíti ki.
Újabb 41 ingatlan kerül vissza a magyar történelmi egyházak tulajdonába
Az Egyházi Ingatlanok Visszaszolgáltatásáért felelôs Bizottság február 27-én megtartott ülésén újabb 71 ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. A szóban forgó ingatlanok közül ezúttal 41 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza (20 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 10 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 8 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és további 3 ingatlan a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába). Az említett ingatlanok között található a romániai magyarság számára nagy jelentôséggel bíró nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcsoportja, amely a Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza.
Lamperth Mónika kolozsvári és nagyváradi látogatáson
Kolozsvárra és Nagyváradra látogat szombaton Lamperth Mónika magyar belügyminiszter, aki találkozásai, megbeszélései során arról tanácskozik, hogy milyen új kihívások állnak a romániai magyar önkormányzatok elôtt. A miniszter szombaton Kolozsváron megbeszélést folytat Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A megbeszélésen részt vesz Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke, valamint Cseh Áron kolozsvári fôkonzul is. Lamperth Mónika ezután utazik a kincses város közelében lévô Magyarkapusra, ahol csütörtökök óta zajlik a vezetô önkormányzati szakértôk és tisztségviselôk európai uniós felkészítésére szervezett tanfolyam Új kihívások a romániai magyar önkormányzatok elôtt címmel. Itt hangzik el szombaton Markó Béla elôadása Románia EU-csatlakozása és a romániai magyarság címmel, ezt követôen pedig a miniszter tart elôadást az önkormányzatiság szerepérôl az Európai Unióban. Ezután Lamperth Mónika Nagyváradra megy, ahol megbeszéléseket folytat az ottani RMDSZ-székházban. Délután látogatást tesz a nagyváradi Ady Líceumban.
Az anyaországi megszorítások a határon túli magyarok támogatását is csökkentik
Nehéz helyzetbe kerül a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter által elôterjesztett megszorító intézkedések miatt. Az oktatási intézménynek az eredetileg tervezett 1894 millió forint helyett 380 millió forinttal kevesebbôl kell gazdálkodnia. A Draskovics-csomag megszorító intézkedései a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat is csökkentik. Eszerint kevesebb jut majd az Illyés Közalapítványnak, az Apáczai Közalapítványnak és az Új Kézfogás Közalapítványnak. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kiadásokat is kurtítják 37,5 millió forinttal. A csángó magyarok kulturális támogatására szánt összeg - amely évek óta évi 100 millió forintot jelent - az idén 20,4 millió forinttal lesz kevesebb.
Terjeszkedik az OMV
Az osztrák OMV 2008-ig a jelenlegi 60-ról 110-re emeli benzinkútjainak számát Romániában, s erre további 80 millió eurót szán - m