Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A hetek-hónapok óta szemérmetlenül folyó kampányt látva merült fel a gondolat, kell-e nekünk kunyerálni pár helyet a marosvásárhelyi orvosi egyetemen? A válasz kézenfekvô: nem kell. Nem kell hiszen ez az egyetem megalakulásától 1962-ig kizárólag magyar nyelvû tanintézet volt, csak a késôbbi agresszív asszimiláció nyomán vált olyanná, amilyen ma. Vagyis, "lehet" tanulni magyarul is.

A tegnapi hírrel telik be igazán a pohár, miszerint már a román diákok is úgymond spontán tiltakozásba kezdtek. Talán itt az ideje végre élére állítani a kérdést, s kimondani a kimondani valót. Ugyanis ami hónapok óta folyik minálunk, már gusztustalan. A pártok egymást túllicitálva hadakoznak a kormány által határozatban elrendelt magyar helyek ellen. És nemcsak a nagy-romániások vagy az egységpártiak teszik, akiknek , mint tudjuk, ez a fô foglalatosságuk, hanem a magukat demokratáknak, liberálisoknak, sôt humanistáknak nevezôk. Átlátszó az "indoklásuk", már a román újságíró kollégáknak is feltûnik, sôt próbálják csitítani az orvosi egyetem kapcsán igencsak felajzott állapotban leledzô politikusokat. Mitôl mégis ez a nagy izgalom? Elfelejtették, hogy ez az egyetem színmagyar volt? A válasz mindig ugyanaz, dehogyis felejtették el, de... És következnek a lehetetlenebbnél lehetetlenebb magyarázatok a diákok jogainak emlegetésétôl el egészen addig az aberrációig, hogy mi lesz, ha a magyarul végzett orvos nem érti meg a román beteg problémáját? Ezt a csontot már ’90-ben lerágták.

A habzó szájú politikusok egymás sarkát tapossák nagy igyekezetükben, hogy minél hazafibbnak látsszanak, azonban már abból is kiderült példának okáért, hogy mennyire konjunktúralovagok, hogy hajba kaptak, amikor az ominózus tiltakozásukat megírták, amelyet elküldtek az államfônek, a miniszterelnöknek, s ki tudja még kinek. Nos, kiderült, hogy ezt a hazafias érzésektôl dagadó nyílt levelet azért nem írták alá a nagy-romániások, mert nem az ô nevük lett volna az elsô a listán. Világosan kitetszik: konjunktúra demokratákról, konjunktúra- liberálisokról és konjunktúra- humanistákról van szó. Ha pedig a nagy- romániásoknak fontosabb az aláírási sorrend, mint a "nemes" ügy, akkor arról aligha kell véleményt mondanunk.

Mindent egybevetve: a sokheti acsargást, tiltakozást és újratiltakozást figyelve, úgy gondoljuk, ki kell mondani végre: nem pár helyet akarunk, adják vissza maradéktalanul azt, ami a miénk volt: a magyar egyetemet! Tizenegy orvosi egyetembôl egy nekünk is jár!

Theodor Stolojan és Traian Basescu, az NLP-DP Szövetség vezetôi pénteken úgy határoztak, hogy a két párt bizalmatlansági indítványt kezdeményez a parla-mentben, ha a Nastase-kormány nem mond le, áll az NLP közleményében.

- Az NLP-DP Szövetség felkéri Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy bizonyítsa hazafiasságát és azonnal mondjon le. Ellenkezô esetben a két párt parlamenti frakciói bizalmatlansági indítványt kezde-ményeznek a kabinet menesztésére - áll a Stolojan és Basescu aláírását viselô közleményben.

A liberálisok és a demokraták szerint az Európai Parlament külügyi bizottságának döntése Románia csatlakozási stratégiájának módo-sításáról arra kötelezi a kormányt, hogy mielôbb lemondjon.

A pártszövetség társelnökei egy sor bírálattal illették a jelenlegi hatalmat, amely szerintük "veszélybe sodorta Románia 2007-es EU- tagsági esélyeit".Basescu és Stolojan szerint a kor- mány "törvényesítette a korrupciót, az SZDP járulékos szervévé tette az igazságszolgáltatást, minden hatalmi eszközzel támadta a sajtószabadságot", és a törvénytelen örökbefogadások ügyével a legkényelmetlenebb helyzetbe hozta Romániát. A két politikus azzal is vádolta a kormányt, hogy a közpénzeket "zavartalanul" az SZDP-polgármesterek településeinek fejlesztésére fordította, és a 2000-es helyhatósági választások után erôszakos kampányt folytatott az ellenzék képviselôinek behálózására.

- A Nastase-kormánynak mennie kell, mivel jelenleg a legnagyobb akadályt képviseli Románia európai integrációja elôtt. A Nastase-kabinet minden napja egy újabb visszalépés Románia számára - áll a közleményben.

A kormány tiszteletben tartotta a törvényes elôírásokat és átláthatóan járt el, amikor úgy döntött, hogy az amerikai Bechtel céggel köt szerzôdést a Brassó-Bors autópálya-szakasz megépítésére, a terv pedig "Románia egyik kötelezettsége az EU-val szemben", tájékoztat közleményében a Szállításügyi Minisztérium.

- A tárgyalás átláthatóan folyt, a sajtó és a közvélemény folytonos tájékoztatást kapott mind az autópálya- tervezetrôl, mind pedig a tárgyalások menetérôl - hangsúlyozza a szaktárca válaszképpen a Financial Times-ban csütörtökön megjelent cikk állításaira.

A brit lap szerint bizonyos EU-tagokban elégedetlenséget váltott ki Adrian Nastase döntése a Bechtellel kapcsolatban.

- Adrian Nastase kormányfô autópályát akart, de nem tudta megemészteni azt a gondolatot, hogy a közpénzek elköltésével kapcsolatban mindenféle kényelmetlen szabályt kell tiszteletben tartani (...) Nastase az EU-ba kívánja vinni Romániát, de nem tartja tiszteletben a játékszabályokat - áll a Financial Times cikkében.

A Szállításügyi Minisztérium szerint a szerzôdés aláírásának az a megállapodás biztosított alapot, amelyet Románia infrastrukturális program-jainak támogatásáról írt alá Bukarest és Washington.

Továbbá a szerzôdést különleges törvényben hagyta jóvá a kormány és a parlament. Ezenkívül a közbeszerzési törvény lehetôvé teszi a versenytárgyalás nélküli megbízást. Az Országos Útfelügyeletet a 120/2000-es sürgôsségi kormányrendelet hatalmazta fel, hogy kezdje meg a tárgyalásokat egyetlen céggel, az amerikai Bechtellel.

Behívatták a gyerekeket a helyi rendôrôrsre és nyilatkozatot kértek tôlük az iskola által szervezett magyarországi útjukkal kapcsolatosan - tett panaszt tegnap szerkesztôségünkben egy mezôpaniti szülô. Arra hivatkozott, hogy a vonatkozó elôírások értelmében a rendôrségnek nincs joga a szülô jelenléte nélkül nyilatkozatra kényszeríteni a kiskorú gyereket.

Elôször a Mezôpaniti Általános Iskola igazgatójához fordultunk, aki szerint mind ô, mind pedig a gyerekeket kísérô tanítónô jelen volt a rendôrôrsön, amikor a gyerekeknek a nevük és a születési adataik mellett arra kellett válaszolniuk, hogy voltak-e az elmúlt évben külföldön, és az ott-tartózkodás alatt elhagyták-e a csoportot vagy sem. Az iskolaigazgató szerint a helyi rendôrôrs vezetôje megmagyarázta, hogy ezzel az eljárással egy körlevélben megfogalmazott kérésnek tesz eleget, amely szúrópróbaszerûen azt vizsgálja, hogy nem estek-e áldozatul egyes gyerekek az emberkereskedelemnek, vagy az arra irányuló próbálkozásoknak.

Mivel más szülôk arra gyanakodnak, hogy megfélemlítésrôl van szó, Ardelean Augustin biztostól érdeklôdtünk, aki a Megyei Rendôr- felügyelôség közrendészeti részlegén a vidéki rendôrôrsök munkájáért felel.

A biztos eredetileg nem tudott a körlevélrôl, a késôbbiekben viszont arról tájékoztatott, hogy az Országos Rendôr-felügyelôség szervezett bûnözéssel foglalkozó osztályától ered, ahol egyes, Magyarországon járt csoportoknak a reklamációja miatt készítenek felmérést, hogy kiszûrjék a gyanús eseteket. Kérdésünkre, hogy a megye más településeire is érkezett-e hasonló körlevél, nem tudott válaszolni. Kijelentette viszont, hogy csak tisztázni akarták, hogy a külföldön való tartózkodás során nem volt semmi gond, és a beszélgetés alatt jelen volt az iskolaigazgató is. Véleménye szerint akkor lenne szó jogsérelemrôl, ha bûnügyi kihallgatásra került volna sor a szülôk beleegyezése nélkül.

Szemmel láthatólag megszívlelték a hatóságok az Európai Parlament ajánlásait, mert a tegnapi videokonferencián Eugen Bejenariu kormányfôtitkár, Gabriel Oprea közigazgatási és Dan Nica távközlési miniszter nem igazán bánt kesztyûs kézzel a helyhatóságokkal. Kemény hangon követelték a közigazgatási reform felgyorsítását, a SAPARD- programok megpályázását, és szankciókat is kilátásba helyeztek.

Eugen Bejenariu fôleg az elállamosított ingatlanok visszaszolgáltatásával, a 10. számú törvény, illetve a 2002. évi 94-es sz. sürgôsségi kormányrendelet alkalmazásával volt elégedetlen.

Felszólította a köztisztviselôket, vegyék komolyan a munkájukat, "ne tologassák az aktákat" és "sétáltassák az embereket", mert ha a parlament elfogadta az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt, a kormány kidolgozta az alkalmazási normákat, a helyhatóságoknak kötelességük a törvény alkalmazása. Vagyis, meghatározott idôn belül vagy elutasítják a kérést, vagy vissza kell szolgáltatni a tulajdont. - Rosszindulat és inkompetencia mutatkozik a dossziék elbírálásánál - jelentette ki Bejenariu. Figyelmeztette az érintetteket, hogy a törvény 2001-ben lépett életbe, az emberek panaszaiból kiderül, sokan úgy gondolják, jobb lett volna egyenesen bírósághoz fordulniuk igazukért. Mint mondta, a kérések elbírálásánál a köztisztviselôk szubjektivizmusa érvényesül, ezért szankciókat helyezett kilátásba.

Gabriel Oprea a 2003. évi 15-ös törvény alkalmazását sürgette, felkérte a megyei tanácsokat, vegyék komolyan a dolgokat, leltározzák fel és hozzák a közvélemény tudomására azokat a területeket, amelyeket kioszthatnak a fiataloknak, a prefektusoknak pedig azt ajánlotta, monitorizálják, ugyanakkor támogassák is az önkormányzatokat. Felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatás reformja teljében van, de ez feltételezi "a mentalitás modernizálását" is. Olyan apparátusra van szükség, amely nemcsak Délkelet- Európának felel meg, hanem az EU-standardoknak is.

Dan Nica távközlési miniszter az informatikai rendszer szükségességére hívta fel a figyelmet, s felszólította a helyhatóságokat, intézményeket, ne járjanak minden apró-cseprô ügyben a minisztériumok nyakára, használják a számítógépeket. Mint mondta, nagyon sok panasz érkezik hozzájuk, amelyekbôl kiderül, hogy " a köztisztviselôk kompromittálják a közigazgatást és kínozzák az állampolgárokat".

Februárban két jelentôs kereszténydemokrata eseményre került sor. Az egyik Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) XVI. kongresszusa volt, a másik Madridban a Kereszténydemokrata Internacionálé (KDI) kongresszusa. Az eseményeken részt vett Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke, aki olyan részletekrôl számolt be, amelyek nem szerepelnek a hivatalos nyilatkozatokban. A politikus szerint mindkét rendezvény jelentôs volt a romániai magyar közösség szempontjából is, mert tisztázni kellett bizonyos helyzeteket, állapotokat külföld fele is, meg a hazai közvélemény irányában is.

Nem ismeretlen, jelentette ki az RMKDM elnöke, hogy a brüsszeli kongresszust megelôzôen jelentek meg olyan vélemények erdélyi magyar körökben, ahol amolyan erdélyi kakukkmadár módra egyesek olyan dolgokat próbálnak magyarországi politikusok vállára tenni, aminek a terhét mi - az RMDSZ és az RMKDM karöltve - viseljük már jó néhány esztendeje.

- Kire gondol?

- A polgári körökre gondolok, és azért adtam ezt a nevet nekik, mert a kakukk a tojását más fészkébe teszi. Ezzel a próbálkozással megkavarják a közvéleményt, ami nyilvánvalóvá vált az EPP kongresszusán is, hiszen nem vállalta fel ôket a Fidesz sem. És az EPP is határozottan az RMDSZ törekvéseit támogatja, ami az RMDSZ és az RMKDM elismerése, s a személyes kapcsolatoknak is köszönhetô.

Többek között beszélgettem Orbán Viktorral is, akinek a szavaiból azt értettem, hogy a romániai helyhatósági választásokat erôpróbának tekintette volna, és támogatta volna ezeknek a polgári köröknek a külön indulását, bár nem fogalmazott világosan.

Felkértem Orbán Viktort, hogy kissé széleslátókörûbben ítélje meg azt a helyzetet, hogy mit jelent az erdélyi magyarság megosztása, és hogy vannak a Fideszben olyan erôk, amelyek ezt szorgalmazzák.

- Mit mondhat Madridról?

- A munkamenet elsôsorban az emberi jogok kérdéskörére, a családon belüli erôszak megakadályozására történô intézkedések elfogadására, terrorizmus elleni küzdelem kérésére koncentrálódott, olyan szempontból, hogy a globalizáció negatív folyamatait kivédhessük és globális önzés helyett a globális szolidaritás elvét tudjuk gyakorlatba ültetni. Al. Herlea volt integrációs miniszter a Kereszténydemokrata Internacionálé támogatását kérte, abban a törekvésben, hogy ne szakítsák meg Romániával a csatlakozási tárgyalásokat.

MÚRE-klub

Nem csak a szakmabelieket érdeklô témáról vitatkozhattak szerda délután az újságírók a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének székházában, ahol Karácsonyi Zsigmond ügyvezetô elnök, valamint Mózes Edith területi megbízott vendége Haller István, a Pro Európa Liga emberjogvédô irodájának vezetôje volt.

A sajtó a demokrácia ôrzôje, s ez a szerep különösen fontossá válik ilyenkor, választási évben. A nyilvánosságot, a sajtószabadságot ma többféleképpen értelmezik, s a törvényhozók sem tudták eldönteni, hogy szükség van-e ma korlátozni ezt a jogot. Meddig terjedhet a demokráciában a szabadság? - ezen vitatkoznak ma jogászok, filozófusok és újságírók egyaránt. A szerdai vitaest témája is e körül forgott. Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje az Európai Emberjogi Bírósághoz került esetekkel illusztrálta, hogy a jogot másként értelmezhetik a posztkommunista társadalmakban, mint a fejlett nyugati demokráciákban. Az európai törvények elnézôbbek akkor, amikor közéleti személyiség kerül a nyilvánosság elé, mint a magánszemélyek esetében. Megállapították, hogy a romániai televíziós társaságok egy része ezeket az alapvetô emberi és személyiségjogokat sem ismerik, így születnek a szenzációhajhász riportok. A hatalom különbözôképpen gyakorolhat nyomást a sajtóra. Például a gazdasági támogatás, vagy ellehetetlenítés, amikor burkoltan reklámokkal, hirdetésekkel támogatnak lapokat vagy
"elzárnak" bizonyos anyagi forrásokat. Ilyen esetre is említett megyei példákat Haller István. A sajtóperekkel való fenyegetés mellett (a tavaly országos szinten mintegy 400 pert indítottak újságírók ellen) egyre inkább elszaporodtak az újságírók elleni támadások. A hatóságok határozatlansága, az ügyek elkendôzése aggodalomra ad okot, ezek ellen közösen lép fel a hazai újságíró társadalom. Egy másik vitatéma az Országos Audiovizuális Tanácsnak a közszolgálati és a kereskedelmi televíziókban sugárzott különbözô mûsorokkal szembeni fellépése. Megállapították, hogy az OAT sokszor túllépte hatáskörét.

Nincs megfelelôen szabályozva nálunk az internetes újságok disputaoldalainak, valamint az SMS-ek felelôssége sem. Ezek az újfajta médiumok, figyelmen kívül hagyva az ártatlanság vélelmét, az anonimátus álarca mögé rejtôzve, a politikai manipuláció eszközei is lehetnek.

Marosvásárhely

• Felnôttsürgôsségi ellátás a megyei kórházban mûködik a hét végén is, telefonszáma 210-878. A Caritsannál (Bartók Béla u. 10., tel: 266-249, 269-172) szombaton 8-18 óra között van általános orvosi rendelés, s ugyanott 9-13 óra között a gyermekgyógyászaton is fogadják a rászorulókat. Fogászati rendelés 8-tól 16 óráig, telefon: 266-249. Belgyógyászati szakrendelés az Avram Iancu utcai rendelôben (telefonszám: 216-510) van szombaton 9-12 óra között. A Cardio-Med orvosi központban (1989. December 22. u. 76. szám) szombaton 9-13 óra között van általános orvosi rendelés, telefon: 217-333;

• Mentô a 961 és a 213-131-es telefonon hívható;

• A SMURD Rohammentô-szolgálat (dr. Arafat) a 210- 110-es számon értesíthetô;

• Az egységesített diszpécserszolgálat telefonszáma: 112

• Halló, Oblio telefonvonal gyerekekért. Bajban levô, bántalmazott gyermekek és anyák támogatása érdekében létrehozott telefonszolgálat. Telefonszáma: 983.

• Az S.O.S.-Reménység telefonszolgálat számait: 210-865 (magyar), 210-864 (román) szombaton 19-6 óra között lehet tárcsázni, a hívás díja azonos a városi beszélgetések díjával.

Gyógyszertárak:

• Február 21-én, szombaton 13 órától vasárnap reggel 7 óráig az Aesculap 1. (1918. December 1. út 11-13. szám, telefonszám: 268-160), 8-20 óra között a Farmatop Plus (Állomás tér 1. szám, tel. 225-469) gyógyszertár szolgálja ki a vásárlókat.

• Február 22-én, vasárnap 8-13 óra között az Aesculap 3 (Gyôzelem tér 35., tel. 266-649), a Belladonna (Radnai u. 59., tel. 269-971), az Ephedra (Brassó u. 16., 230- 652), a Firu Farm (Horea u. 43., tel. 261-357), a Farma Dan (1848 u. 15. szám, telefonszám: 231-233) és a Salvia 1 (Rózsák tere 17., tel. 250-126); 9-12 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc u. 1/A., tel. 227-158); 9-13 között a Pro Vita (Brassó u. 2. szám, tel. 230-807), a Diamant (Cutezantei u. 13., tel. 255-515) és a Salix (Pandúrok u. 113., tel. 249-622); 9-14 óra között az Elitpharm (Rózsák tere 6-8., telefonszám 263-565), 13-20 óra között az 1918. December 1. út 11-13. szám alatti Aesculap 1, 8-20 óra között a Farmatop Plus (Állomás tér 1. szám, tel. 225-469), míg 20 órától hétfô reggelig az Aesculap 3 (Gyôzelem tér 35., telefonszám 266-649) tart nyitva.

• Hétfô éjszaka az Egyesülés negyedi Aesculap (Decebal u. 40. szám, telefonszám: 313-642), kedden éjszaka az Aesculap 4 (Állomás tér 5., telefonszám 233-223), szerdán az Aesculap 5 (1848. u. 37., tel. 237-026), csütörtökön az Aesculap 6 (Bolyai u. 18. szám, telefonszám: 264-244), pénteken az Aesculap Poli 1. (Gh. Marinescu 50. szám, tel. 210-319) szolgálja ki a vevôket.

• A B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103) és a Royal (1918. December 1. u. 86B/6, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart.

Segesvár

• felnôttsürgôsségi ellátás a városi kórházban a sebészeten és a belgyógyászaton van (Zaharia Boiu utca 29.), a sebészet telefonszáma 771-593, a belgyógyászaté 771-479;

• gyermeksürgôsségi rendelés a gyermekkórházban van (Zaharia Boiu utca 40. sz.), telefon 771-634;

• fogászati sürgôsségi ellátás a fogászati központban mûködik (Zaharia Boiu u. 29. sz.), telefon 772-271.

Szászrégen

• felnôtt- és gyermeksürgôsségi szolgálat a városi kórházban mûködik (Kórház utca 20. sz.), telefon 520-684;

• fogászati sürgôsségi ellátás szombaton 9-14 és 15-19.30, valamint vasárnap 10-13 óra között az Aranypatkó magánrendelôben (Cosbuc utca 7-9. sz.), telefon 537-520.

Dicsôszentmárton

• felnôtt- és gyermeksürgôsségi ellátás a városi kórházban van (Victor Babes utca 2. sz.), telefon 441-915 - felnôttsürgôsség, 441- 864 - gyermeksürgôsség;

• fogászati sürgôsségi szolgálat ugyanitt mûködik, telefon 441-915.

Marosludas

• felnôtt- és gyermeksürgôsségi ellátás a városi kórházban van (Köztársaság u. 63. sz.), telefon 441-250.

Néhány felesége lefejeztetése, az angol haditengerészet kiépítése és a Rómával való szakítás közepette VIII. Henriknek a jelek szerint focira is jutott ideje - legalábbis errôl tanúskodik egy most felfedezett leltár, amely szerint a nagy természetû uralkodó meglehetôs összegért egy pár futballcipôt is rendelt királyi cipészétôl. A southamp-toni egyetem egyik kutatója által elôásott jegyzékben világosan szerepel, hogy a király 1525-ben 56 pár új cipôt - köztük a legfinomabb spanyol bôrbôl, illetve keleti selyembôl készülteket - rendelt Cornelius Johnson mûhelyétôl. Az akkurátus cipôleltár egyik tétele mellett jól olvasható a "fote ball" (football, azaz futball) szó.

A rendelési jegyzékbôl kiderül az is, hogy csak ezért az egy pár futballcipôért 4 shillinget - mai pénzen 96 fontot, azaz mintegy 38 ezer forintot - fizetett Johnson mesternek az udvari kincstár.

A szerdai The Times megjegyzi, hogy David Beckhamnek, a Manchester United egykori és a Real Madrid jelenlegi megasztárjának 115 fontos Adidas Predator cipôivel összehasonlítva VIII. Henrik még olcsón megúszta az exkluzív királyi futballcipôt.

Arról nem maradtak fenn feljegyzések, hogy Henrik hogyan szerepelt a pályán, de az történelmi tény, hogy két évtizeddel késôbb, 1548-ban királyi rendelettel tiltotta be a játék akkori formáját, miután annak rendkívüli durvasága helyenként már zavargásokba torkollt.

Az oxfordi egyetem egyik történelemprofesszora a The Timesnak azt mondta: akkoriban több százan kergették a felfújt sertéshólyagból készült labdát, a játéktér mérföldekre elnyúlt, és a tét általában az volt, hogy a hólyaglabdát az egyik falu csapata át tudta-e juttatni a rivális faluba. Kapu, bíró és lesszabály nem volt, viszont már a XV. századból vannak olyan feljegyzések, amelyek halálos sérülésekrôl tudósítanak.

Kertész Róbert

A tehene mentette meg az életét egy új-zélandi parasztasszonynak.

A nô gazdaságát árvíz öntötte el, és miközben megpróbálta 350 marháját kiterelni a vízbôl, ô maga csaknem belefulladt.

Amikor már jócskán nyelt vizet, és csaknem feladta a küzdelmet életéért, észrevette, hogy egyik tehene felé tart, és amikor mellé ért, belekapaszkodott. A marha azután nagy nehezen, de kievickélt a partra gazdasszonyával együtt. - Mindketten remegtünk a kimerültségtôl és az átéltektôl, de megúsztuk - mondta a nô, akinek gulyájából 15 marha fulladt a folyóba.

Az életét megmentô tehenének neve: Tehén 569.

- Ezentúl extrafigyelmet kap tôlem - mondta az asszony. - Öreg is, csúf is, de hálás vagyok neki.

"Mivel a társadalom mind ez ideig nem rendelkezett megfelelô eszközökkel a perverzitás kezelése terén, a tolerancia és a büntetés között ingadozott, de ez nem oldotta meg a problémát. A perverz személy nem felelhet ezért az állapotért, de távol van attól, hogy - dianetika auditálás nélkül - normális legyen."

(L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya)

V. Irma 53 éves, magányos, idegbeteg nô volt. Pszichiátriai kezelésekre járt egy neves elmegyógyászhoz, de az állapota egyre romlott. Irma közveszélyes volt, mert gyakran nyitva felejtette a vízcsapokat, és elaludt a fürdôkádban. hetente egyszer eláztatta az alsó szomszédot. De Irma saját magára is roppant veszélyes volt, mert néha nyitva felejtette éjszaka az ajtót. Egy ilyen alkalommal valaki, állítólag fiatal férfi (ezt ô állította, így nem lehetett komolyan venni) behatolt a lakásba, és a kábult, majdnem magatehetetlen nôt megerôszakolta, órákig gyötörte mindenféle eszközzel, és megalázó aljasságokra kényszerítette. Elmenéskor, mivel a nô nem emlékezett, hogy hol tartja a pénzét, alaposan elverte, és néhány értékesebb ruhadarabját magával vitte. Feljelentés történt a rendôrségen, megkezdôdött a nyomozás, szokás szerint eredménytelenül. Azóta viszont Irmához költözött özvegy bátyja, egy 65 körüli, alacsony kis asztalos. Nagyon eleven kis ember volt, ajtókat, ablakokat javított. Estére mindig hazament Irmához.

Már kezdett lehûlni az idô, szeptember volt (két hónappal a betörés után), amikor egy éjszaka zörögni kezdett a kilincs. Jóska bácsi, az apró harcias ember talpra ugrott. Az ajtóhoz lépett, és óvatosan megnyitotta. Ezt az akciót ô már régen eltervezte, és egy biztonsági láncot szerelt az ajtóra, amely úgy 20 cm-re nyílni engedte az ajtót, ott meg megállította. Kívül azt gondolhatták, hogy Irma tartja az ajtót, ezért egy férfihang kedvesen besuttogott:

- Irma, Irma, ne félj, nyisd ki az ajtót. Én vagyok, Csabi, engedj be, hát nem jól voltunk a múltkor? Neked nem volt jó? Ne félj, nem bántalak s keveset ülök. Nincs sok idôm, Irma… Irma.

Jóska bácsi megmarkolta a vésôjét, és az ajtórésen keresztül az illetô arca felé vágott vele. Talált. Kint éktelen üvöltés hangzott fel, és egy test zuhant a földre. Nemsokára minden szomszéd kint volt, így Jóska bácsi is lassan kimerészkedett. A földön egy 38-40 körüli sovány, szôke férfi feküdt, bal szemöldökére szorítva a kezét. Csúnyán felhasadt és nagyon vérzett, szerencsére a szeme fölött érte a vésô. B. Csaba volt, munkanélküli, akit nyugdíjas anyja tartott el, ô meg lopott holmikat forgalmazott lejekért, amely lejeket haladéktalanul italra váltott be. Összevissza három és fél évet ült már.

- Nem akartam semmi rosszat - motyogta részegen -, csak egy kis szexet. Nem élhetek szex nélkül.

Csizmadia Mihály

A barcelonai Caixaforumban megnyílt "Dalí- tömegkultúra" kiállításon a látogatóknak levetítettek egy hatperces rajzfilmet, amelynek rajzait az idén 100 éve született katalán szürrealista zseni készített Hollywoodban, Walt Disney megbízásából.

Salvador Dalí és Walt Disney nem találkozhatott úgy egymással, hogy abból ne kerekedett volna ki a mûvészetnek valamilyen megjelenési formája. "Megérkeztem Hollywoodba és kapcsolatot teremtettem három nagy amerikai szürrealistával: a Marx testvérekkel, Cecil B.De Mille rendezô-producerrel és Walt Disney-vel" - idézi a Corriere della Sera címû milánói lap Dalí barátjához, André Bretonhoz 1937-ben írt levelét. Disney-vel a munkakapcsolat kilenc évvel késôbb jött létre. A rajzfilmkirály nagyra értékelte Dalí mûvészetét, s 1946-ban rendelte meg tôle a rajzfilm anyagát. A festô, akitôl nem volt idegen a mozi világa - korábban Luis Bunuellel együtt elkészítette Az andalúziai kutya és az Aranykor címû filmeket, és ô tervezte Alfred Hitchcock Elbûvölve címû filmjének híres álomjelenetét - lelkesen mondott igent.

Nyolc hónapon át minden reggel megjelent a Disney- stúdióban, hogy együtt dolgozzon a néhány hete, 95 éves korában elhunyt John Hench rajzolóval. Közös munkájukból 125 rajz, valamint húsz olaj- és akvarellkép született. A terv azonban vélhetôen pénzügyi problémák miatt nem valósult meg, és az anyag a Disney archívumába került. Ott porosodott, míg 2000-ben az örökös, Roy Disney elhatározta, hogy elkészíti belôle a filmet.

A Destino - Sors - címû alkotás Oscar-jelölt a rövidfilm-kategóriában. Nincsenek benne párbeszédek, zenéjét Armando Do-minguez azonos címû dala adja, Dora Luz tolmácsolásában. A történet természetesen szürreális. Egy lány szerelmét meséli el Kronosz isten szobra iránt. Dalí a megszokott motívumaival különcködik benne: lágy órákkal, telefonokkal, sivataggal, óriás bogarakkal.

A bemutatón Roy Disney is jelen volt, és hangsúlyozta: a filmet pontosan úgy valósították meg, ahogyan annak idején nagyapja és Dalí elképzelte, az eredeti rajzok felhasználásával. A történet kirakós játékának összeállításán 25 ember két éven át dolgozott.

11. Fehér árvacsalán. Lamium album. (Árvacsihán, árvacsihány, hóttcsihán, hóttcsihány.)

Erdôk szélén, üde és erdei gyomtársulásokban, kerítések mentén, árokpartokon, temetôkben tenyészô évelô növény. Szára 30-40 cm magas, álörvökben álló virágai fehérek, áprilistól augusztusig nyílnak. Külön a virágot vagy a növény egész, föld feletti részét gyûjtik. Teáját légcsôhurut, bélhurut, hólyaghurut, álmatlanság ellen isszák. Jó hatású prosztata- (dülmirigy-) megnagyobbodás, fehérfolyás, menstruációs zavarok esetén is.

A népi orvoslásban a virágjából érelmeszesedés, szívfájás, magas vérnyomás és hasmenés ellen fôznek teát. A növény forrázatával a gyulladásos testrészt borogatják.

12. Fekete na-dálytô. Sym-phytum offi-cinale. (Fekete nadály, feteke nadály, hízólapi, nadály.)

Árkokban, út mentén, nedves kaszálókon, nyirkos réteken, folyók mentén elôforduló évelô növény. Gyökere kívül fénylô fekete (innen a neve), belül fehér, szára 50-80 cm magas, egyenes, elágazó. Ibolyás- rózsaszín, ritkán sárgásfehér virágai kunkorvirágzatot alkotnak. Egész nyáron át virágzik.

A gyökere és a levele tartalmazza a drogot. A gyökerét tavasszal, virágzás elôtt (március-áprilisban), vagy ôsszel, szeptember- októberben kell gyûjteni, jól megmosva, megválogatva, padláson, rétegezés nélkül szárítani. A gyökerébôl áztatással készített kivonat gyomor- és bélfekély esetén hatásos, de jó csonterôsítô, csonttörés gyógyulását elôsegítô. Zúzódásokra, sebekre, visszér-gyulladásokra borogatónak és toroköblögetônek használják.

A népi orvoslásban is hasonló az alkalmazása, azzal a különbséggel, hogy a gyökeret vízben vagy tejben megfôzik, és így kötik rá az ütésre, dagadásra, ficamra, törésre. Reumás fájásokra a levelébôl készítettek pakolást. "Virágja jó vérnyomás ellen, de vigyázni ké vele, me megjárhassa, a vérnyomást erôst leveszi." Az állatgyógyászatban is használják.

13. Kék búzavirág. Centaurea cyanus. (Búzavirág, sollóvirág, sallóvirág, sallófû, sollófû)

Közönséges vetési gyom. Szántókon, búza- és rozsvetések szélén, parlagokon, szárazabb réteken élô, 30-50 cm magas, elágazó szárú, egyéves növény. Kék színû, ("búzakék"), ritkán rózsaszín vagy fehér fészekvirágzata májustól augusztusig nyílik. Termése bóbitakaszat. A kék virágzatot gyûjtik, árnyékban kiterítve szárítják, de vigyázni kell a szárítással, mert a kifakult virág értéktelen.

Forrázatát külsôleg szemgyulladás borogatására és toroköblítésre használják. Általában teakeverékek alkotórésze: étvágyjavító, görcsoldó, erôsítô hatású.

A népi gyógyászatban is mint szemborogatót ismerik, de használják nôi vérzés esetén is. Forrázatáról azt tartják, hogy vizelethajtó, vesetisztító és gyulladáscsökkentô. Levelét tarlóvágásra (a tarló által a talpon, bokán, lábszáron ejtett sebre) borítják, fôzetével a sebet mossák.

14. Kék iringó. Eryngium planum. (Boszorkányfû, iringó, jákfû, kék gilingó, kék ringó, kék tövis, ördögszekér, szamártövis.)

Legelôkön, kaszálókon levô, kék színû szárú és virágzatú, szúrós, kellemetlen gyom. Virágai tömött fejecskevirágzatot alkotnak. Júliusban-augusztusban a föld feletti szárát kell gyûjteni.

Teája légcsôhurut és szamárköhögés ellen hatásos. Erre használják a házi orvoslásban is. Társítható a kakukkfû föld feletti részével.

A bevezetôben írtak igazolására klasszikus példa: a régi népi gyógyá-szat erdélyi felhasználása alapján ellenôrizték és igazolták hatását, s így került be a tudományos gyógyászatba.

Gub Jenô

(Folytatjuk)

A KZST vendége dr. Szabó István püspök

A Kemény Zsigmond Társaság februári összejövetelének vendége dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. A rendezvényen közremûködik Farkas Ibolya színmûvész. Helyszín: a Kultúrpalota kisterme. Idôpont: február 24., kedd, délután 6 óra.

Magnificat

A marosvásárhelyi történelmi egyházak és a Mustármag Megújulás Szolgálattal közösen ökumenikus népevangelizációt szerveznek. Az ünnepi megnyitóra február 24-én, kedden 19 órakor kerül sor a Nemzeti Színházban, ahol a nagyteremben a Magnificat (teremtéstörténet) rockoperát viszik színre. A belépés díjtalan.

Félezer városrendészeti bizonyítvány

Az utóbbi négy hónapban 2077 kérést, beadványt és beszámolót nyújtottak be a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban mûködô fôépítész osztályára. Ezen kérésekre 465 városrendezési bizonyítványt, 72 építkezési engedélyt, 17 megszüntetési engedélyt bocsátottak ki, valamint 10, az urbanisztikai dokumentáció jóváhagyására vonatkozó határozattervezet született. Két jegyzôkönyv pénzbírság kirovására vonatkozott. 22 jegyzôkönyv a munkálatok átvételekor készült. 253 nyilatkozat az engedély díjának kiigazítását szolgálta.

Közel 400 állás a megyében

A Megyei Munkaerô-elosztó és - átképzési Ügynökség tájékoztatása szerint a megyében mûködô gazdasági egységek 395 állásra keresnek alkalmazottakat. Fôképpen textilcikkeket összeállítókra van szükség (164 üres állás), de állásokat ajánlanak a rakodók (27), szabók (23), elárusítók (20), asztalosok (19), jármûvezetôk, árumozgatók (7), textilipari mesterek, építôipari villanyszerelôk, szerszámgéplakatosok, ôrök (6), pincérek (5), könyvelôk, kômûvesek (4), szakácsok (3), kereskedelmi ügynökök, csemperakók, traktoristák (2) részére is, és szükség van meteorológusra, általános orvosi asszisztensre, titkárnôre (1).

Baricz Lajos Csíkfalván

Február 23-án, hétfôn 14 órától a Csíkfalvi Általános Iskola látja vendégül Baricz Lajos marosszentgyörgyi papköltôt. A találkozón Szántó Edit olvas fel a költô verseibôl, Szántó Árpád az általa megzenésített verseket adja elô.

Farsangfarkán

A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Farsangfarkán címû elôadásával búcsúztatja a telet február 23-án, hétfôn este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az elôadás elsô részében az Erdélyország az én hazám címet viselô mûsor táncos barangolás során mutatja be Erdély néhány tájegységének jellegzetes táncait. A második részben egy farsangfarki guzsalyas mulatságot elevenít fel a Háromszék Táncegyüttes. Jegyek a színház jegypénztáránál válthatók.

Hol radaroznak a hét végén?

Mint Archiudean Luciantól, a Megyei Rendôr- felügyelôség közlekedésrendészeti osztályának tisztjétôl megtudtuk, szombaton a Ákosfalva-Balavásár, Hadrév-Maroskece, Marosszentgyörgy-Nagyernye közötti országutakon, míg Marosvásárhelyen a Dózsa György és az 1918. December 1. úton radaroznak. Vasárnap a sebességmérô készülékeket Szásznádas-Balavásár, Maroskeresztúr- Kerelôszentpál, Marosszentgyörgy-Gernyeszeg közötti útszakaszokon állítják fel, de a megyeszékhelyi Gh. Marinescu és a Köztársaság úton haladóknak sem árt az elôvigyázatosság.

Farsangi bál Beresztelkén

Ma este 8 órakor a beresztelki mûvelôdési otthonban bált tartanak, majd február 24-én délután 2 órától a község utcáin több farsangi menet vonul végig. A szekereken helyet foglalók minden portánál megállnak, s a házigazdák kürtôs kaláccsal, fánkkal és borral kínálják a farsangolókat, akik mókázásra invitálják a falu apraját- nagyját.

Mesemondó vetélkedô

A Nagyapó mesefája mesemondó vetélkedô megyei szakaszára ma, szombaton délelôtt 9 órától kerül sor a marosvásárhelyi Szabadi úti református templom Juhász András Gyülekezeti Központjában.

Elmarad az elôadás

A Maros Mûvészegyüttes február 22-ére, vasárnap este 7 órára tervezett nyárádszeredai vendégszereplése betegség miatt elmarad. A Kalotaszeg címû kétrészes elôadást február 29-én, vasárnap 19 órától mutatják be. A jegyek érvényesek, illetve a megvásárlásuk helyszínén visszaválthatók.

EKE-turistabál

Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosvásárhelyi osztálya február 28-án, szombaton turistabált szervez a Matricon (Blue Pearl) étteremben. A mulatság során díjazzák a legszebbnek ítélt jelmezeket és kosarakat, de nem hiányzik a táncverseny, vetélkedôk és vetítések sem. Jelentkezni a 232-212-es és a 0721/619-995-ös telefonszámokon lehet.

Tûz Báldon

Egy magánlakás tetôzete, egy televízió- készülék, egy szekrény és a benne levô ruhák égtek el a csütörtökön délben a Sármás községhez tartozó Báld faluban történt tûzben. A helyszínre kiszálló tûzoltók megállapították, a szerencsétlenséget a kályhából kihulló parázs okozta. A tulajdonos nem volt otthon, így a lángok könnyûszerrel továbbterjedtek, számottevô kárt idézve elô.

A Bihar megyei RMDSZ megállapodást írt alá a DP-vel és az SZDP-vel

A Bihar megyei RMDSZ pénteken együttmûködési megállapodást írt alá a Demokrata Párttal (DP) és a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Lakatos Péter, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke kifejtette, a két protokollum fô célja a politikai stabilitás biztosítása Bihar megyében a helyhatósági választások után. A demokraták szerint a megállapodás, amely a két alakulat 2004 és 2008 közötti együttmûködésének feltételeit szabja meg, "a DP és az RMDSZ érett és felelôsségteljes" viszonyának természetes következménye. - A dokumentum nem korlátozza a feleket abban, hogy más politikai alakulatokkal is megllapodást kössenek. Ugyanakkor a DP és az RMDSZ elkötelezi magát, hogy prioritásként kezeli a protokollum elôírásait - áll Petru Filip, a Bihar megyei DP elnökének közleményében. Ioan Mang, az SZDP megyei elnöke elmondta, a protokollum aláírása pillanatában tudomása volt az RMDSZ-DP megállapodásról, de ezt a döntést egyelôre nem kívánja kommentálni.

Keresik a hargitai fegyveres rablókat

A Hargita megyei rendôrség fokozott erôvel keresi a csíkszeredai fegyveres rablás elkövetôit. A rendôregységek csendôri erôsítést kaptak, a megyei katonai alakulatoknál ellenôrzéseket végeznek az esetleges fegyvereltûnések kiderítésére. Mircea Nicolae Costrut fôfelügyelô, a Hargita Megyei Rendôrség képviselôje pénteken elmondta, a nyomozás megfeszített ütemben folyik, hogy a rablás elkövetôit mielôbb kézre kerítsék. A Mediafax jeletése szerint a fôfelügyelô közölte, szerda éjjeltôl folyamatosan ellenôrzik a megye ki- és bemenô forgalmát, a rendôrségi ellenôrzô egységek munkáját a csendôrség segíti, az ôrzô-védô szolgálatok tájékoztatásban részesültek, és fokozták a bankok és egyéb, nagyobb pénzforgalmat bonyolító egységek védelmét. Mircea Nicolae Costrut azt is elmondta, hogy a rendôrség munkáját mintegy háromszáz önkéntes is segíti. Szerda este két álarcos személy egy revolverrel és egy Kalasnyikov géppisztollyal mintegy 200 millió lejt és ebédjegyeket rabolt el egy csíkszeredai cég székházából, majd az épülett elôtt várakozó gépkocsival eltûntek a helyszínrôl.

Pénzbírsággal házasságtörésért

Továbbra is büntetendô cselekmény marad a házasságtörés Romániában, igaz, a parlament illetékes bizottsága úgy módosítaná a törvényt, hogy a jövôben ne börtönnel, hanem csak pénzbírsággal sújtsák e tett elkövetôit. A képviselôház jogi bizottsága a büntetô törvénykönyv módosításáról szóló vitában elvetette azokat a javaslatokat, amelyek szerint a bigámiát, a házasságtörést és a prostitúciót a jövôben ne tekintsék bûncselekményeknek. A legtöbb vitát a prostitúcióval kapcsolatos javaslatok váltották ki. Minodora Clivetti, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PDS) képviselôje azt indítványozta, hogy töröljék a törvénykönyvbôl a prostitúció bûncselekményét, hiszen szerinte állampolgári jog, hogy mindenki saját belátása szerint rendelkezhessék testével. Ha pedig valaki így akarja hasznosítani bájait, az lehet erkölcstelen, de a jog nem szólhat bele - vélte a politikus. A bizottság többsége egyetértett az elvvel, szerintük csak a "törvénytelen" prostitúciót kellene büntetni. A törvény azonban egyelôre nem rendelkezik arról, hogy mi a törvényes prostitúció. A honatyák úgy vélik: addig is, amíg ez jogilag nem tisztázódik, nem kellene szabályozatlanul hagyni ezt a területet. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a prostituáltak emberkereskedôk hálójába kerülnek. Ilyen megfontolásokból az indítványt végül elvetették.

MVSZ: vizsgálják felül a magyar-román határátlépési megállapodást

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) követeli a kormánytól, hogy vizsgálja felül a magyar-román határátlépési megállapodást, mert az korlátozza a két ország állampolgárainak szabad mozgását - jelentette ki az MVSZ elnöke pénteken, Budapesten. - Követeljük a magyar kormánytól, hogy vizsgálja felül ezt a megállapodást (...) hiszen (...) megengedhetetlen, hogy Magyarország (...) még a schengeni kötelezettségeken túlmutató gátakat emeljen a határon túli magyarok Magyarországra való érkezésével szemben - mondta Patrubány Miklós, hozzátéve, hogy a kormányközi megállapodás "emberek ezreinek lehetetlenítette el az életét." Az összességében 90 napot meghaladó tartózkodás - túltartózkodás - a másik ország területén, megfelelô tartós vízum hiányában kiutasítást, pénzbüntetést és két évre szóló kitiltást vonhat maga után - olvasta fel a Magyar Köztársaság Kolozsvári Fôkonzulátusának február 5-én, a Szabadság címû újságban közzétett közleményét.

Nyolc emberre bukkantak a vámosok egy kisteherautóban Nagylakon

Nyolc elrejtôzött embert találtak a vámosok egy belépésre jelentkezô, üres rakterû kisteherautóban pénteken Nagylakon, az ügyben eljárás indult - közölte a regionális vámparancsnokság szóvivôje az MTI-vel. A vezetôfülke mögötti, lerekesztett részben egy román és négy kínai férfi, valamint három kínai nô bújt meg. Az úti okmánnyal nem rendelkezô emberek Németországba szerettek volna eljutni, Romániában vették fel ôket - tájékoztatott a szóvivô. Bunyevácz Miloje alezredes elmondta: a német rendszámú kisteherautót átvizsgáló vámosnak az tûnt fel, hogy a jármû rakodórészének külsô mérete nagyobb, mint a belsô tere. A rejtôzködô külföldieket és a gépkocsivezetôt a nagylaki vámhivatal átadta a határôrség bûnügyi szolgálatának, ahol megindult az eljárás az ügyben.

ahogyan Kovács Levente látta

Kovács Levente második színházi könyve Madách Imrérôl és Harag Györgyrôl szól. Pontosabban a két alkotó találkozásáról a marosvásárhelyi színpadon egykor, 1974-1975-ben. Madách Haragban volt, mondhatjuk aforisztikusan, vállalva a képzavart is. Ugyanis ha volt rendezô, aki igazán belemélyedt a Tragédia szövegébe, beburkolózott szövetébe, királyi palástként hordta a bölcs és tálentumos szolga alázatával, akkor éppen a romániai magyar színház mágusa, Harag György volt az.

Bosszantóak, elszomorítóak a múlt idôk ebben a szövegben, a könyörületet nem ismerô elmúlásban, az elfutott szinte két évtizedben, mely a rendezô halála óta eltelt. A produkció lepergett, elszikrázott, a nézôk felkeltek a zsöllyékbôl, páholyokból, székekrôl, a becsúsztatott pótülésekrôl, elmentek aludni, elmélázni, egy kicsit meghalni, a világ minden ágára jutott egy vásárhelyi nézô, aki nem tudott soha többé szabadulni Harag György színházának varázsától, bármit is látott azontúl itt és Bantusztánban, jobb helyeken és lepuszult metropolitan operákban. A színészek lemaszkoltak, kinyújtóztak, megittak egy snapszot, és elkezdték továbbadni, amit Harag Györgytôl hallottak, tanultak a próbák alatt, amit megtudtak tôle a világról, tanítani kezdték a fôiskolákon mesterfogásait, gyötrelmeit, iskolák teremtek nyomában, csak az az elôadás nem jön létre soha többé úgy és azképpen, ahogyan Vásárhelyen egyszerivé fogant. Megismételhetetlen. Miként Kosztolányi írja szívszorítóan: "…mint fán se nô egyforma két levél".

Milyen szerencse, hogy Kovács Levente összegyûjti a nyomtatott sorokat, kritikákat, elemzéseket, melyek az elôadások nyomán, a látvány törmelékébôl, emlékekbôl, megsejtésekbôl, fel- és félreismerésekbôl állnak össze, a kortársi tévedések és melléütések, ráérzések és futó benyomások vegyülnek a tanulmányíró személyes emlékeivel, midôn rendezôsegéd volt, s a csodát egész közelrôl láthatta Kincses Elemérrel és más nyolcvan-száz személlyel együtt, részt vett a rendezésben, megbeszéléseken, útkeresésben, ötletbörzén, próbákon, agyfacsarásban.

Bosszantó a kortársak akkori értetlensége, a kor kukacoskodása, és bosszantó a lexikonszerkesztôk nagyvonalúsága, amellyel átlépnek egy olyan fontos kollektív mûalkotáson, mint Az ember tragédiájának színrevitele Marosvásárhelyen 1975-ben. Ugyanis az Akadémiai Kiadó által megjelentetett Magyar színházmûvészeti lexikon Harag György címszava meg sem említi a Tragédia vásárhelyi elôadását. Befolyásolta volna a szerkesztôket az akkoriban megjelent kritikák sora, s 1995- re (a lexikoni adatgyûjtés lezárásának idôpontjára) még nem láttak napvilágot, nem voltak hozzáférhetôek az utólagos ellenvélemények, mint a Metz Katié? Nem tudhatjuk, szerencsére azonban nem a hiányos lexikonról, hanem egy izgalmas és érdekes mûhelyvallomásról kell a közönségnek beszámolnom.

Efféle könyvek nem túl gyakran látnak napvilágot honunkban a szélesebb szellemi-színházi haza magyarjai számára. Ezért is figyelemre méltó a Mentor könyvkiadó törekedése, midôn nevéhez híven, mentora lett a színházi irodalomnak is, felvállalja az eredeti drámairodalom közzétételét és a színházról szóló mûveket, a teatrológiai, dramaturgiai, elméleti és színháztörténeti írások megjelentetését is.

Kovács Leventének ez a függönylila színû, a Harag-féle vásárhelyi Tragédia-elôadásról szóló könyve végül is több mint elôadástörténet és rendezéstörténet: benne található a törékeny emlékezet megmentette viták párlata, a szereplôkkel való együtt dolgozás munkarajza, a korszak sajtóvisszhangja, a rendezés iskolapéldája, utalások a korszak olvasmányélményeire és sikerkönyveire, a tudománypolitikai kérdések özönére, melyeket a rendezés úttörô módon kezelt, a hetvenes évek kiútkeresése a diktatúra esélytelen esztendeibôl. Olykor beszüremlik a politikum, de az cseppenként hull fejünkre-tenyerünkre. Harag kerülte a színpadról felröppenô közvetlen brechti politizálást.

Harag György rendezései, a róla szóló munkák önértékük szintjén - emeletein - is érthetôk, referencia-elôadásokká váltak, melyekhez nekünk, egykoriaknak, tanúknak, statisztáknak, játszó személyeknek még nem kell külön fogózkodókat ajánlani.

Majd csak azoknak lesz szükségük efféle pótmûvekre, -székekre, pótlékokra, dopping- drazsékra, akik kimaradtak, lemaradtak a Haraggal való kortársiságról(-ból), "a nagy csapatból", és ajzószerekkel akarják pótolni a pótolhatatlan, megismételhetetlen Ajrópát, melyben Harag György varázslatai folytán összefügg Auschwitz és Madách, a diktatúra bosszantó zsinórpadlást elcsapó hókuszpókuszai és a látvány hibátlansága térrôl-tömegrôl, alattvalókról és elitrôl, összefûzhetô a fogyasztói társadalom kasszagépeinek csattogása és a londoni szín, Kepler és a paradicsomi Ádám magánya, Lucifer és az értelmiségi kételye, kiábrándultsága, valamint a huszadik század utolsó harmada a végtelennel és a meglelhetetlen fényképekkel egy tegnapelôtti színházi elôadásról, ahol a siker összevegyül az egyénre lebontható magánnyal. Mára pedig a doktorkalap - a Harag György-i theátrum avatott ébren tartásával.

Nosztalgikus könyv, hiszen annyi kiváló, jeles személyiség bukkan fel lapjain, akiknek egykor tapsoltunk, rajongtunk értük, mikor közöttünk jártak, és megbeszéltük alakításaikat a Tutunban, társaságban, a fôtéren és Köteles utcában, buszon, földalattin és a föld feletti révületben, amikor a vásárhelyi színház még elsôrendû beszédtéma volt…

Kovács Levente könyve után, bizonyosak lehetünk, a jövendô lexikonok, színháztörténetek nem hallgatják agyon ezt a Tragédiát, mely az erdélyi színpadokon a legmerészebb volt, emlékezetét nem tudta eltörölni az idô szürkesége, a kivándorlás délelôttjei és az ásítozó publikum mobiltelefonjainak közbecsengése. Azt a rendkívüli vásárhelyi elôadást, rendalapítást, mely esélyt kínált a társulatnak közel félszázszor, hogy ismét visszaszerezze egykori kiválóságát.

Sebestyén Mihály

"és ezer más háború jön még / és hullnak még édes körték // hallod / szomorú szeretetem / hogy roszog csupasz / ínyünk közt ugyanaz?" (Csiki László: hatvan király) * "Elmondhatom, nem volt könnyû, de úgy éltem, hogy mindég csak magamnak tartoztam számadással, felszínen tartottam magam, bárminô mostoha körülmények között is éltem, úgy, ahogyan nekem megfelelô volt." (Bogdán László: Hutera Béla utolsó utazása) * "Miért számít a csók, a hús, az elme? / Engem zavart, hogy okosabb lehetnék - / S mégsincsen hely, mi jobban érdekelne." (Farkas Wellmann Éva: Hotel Continental) * "Állsz / csodára várva, / ki hétszer árva. / Föllendül megint / a karmesteri pálca / eljön fiskális / Katona Jósef úr is / az innen- s túlvilági bálba." (Pintér Lajos: Bevezetés egy Vígh Tamás- kiállításhoz) * "A mi Európánk koncentrációs táborait, világháborúit, a gyarmatosításokat nem biztos, hogy a kereszténység okozta. A sötétség Keleten is talán az iszlám ellenére uralkodik. A kereszténység szépségének ellentéte a keresztényizmus gôgje. Az élet és élvezetek iszlámjának semmi köze sincs az iszlamizmushoz." (Gulyás Miklós: A moszlimok) * "Mentem Segesvárra július végén, / az ezüst csorgott a levelek élén, / gyér törökbúzások a mindentudók, / kísérték az ösvényt meg a gyalogost, / bár engem egy veszteség gyôzelme vitt, / nem számolhattam, hogy ki ellen, mennyit, / mennyit gyûjtött össze a nyári nap, / és lépéshez szabtam a szavakat, / úgy kellett mennem szinte ünnep ellen, / nem kegyet kapni, még cserélgetni sem" (Páll Lajos: Mentem Segesvárra) * "Szemjon Üdegov a vörösen kelô nappal szemben sántikál. A varjún már meg sem lepôdik, amikor hangos rikoltozással elrepül feje fölött, egyenesen bele a fénybe. Vezess csak - s igyekszik utána, amíg meg nem látja újra, amint egy sudár ifjú nyírfa ágán tollászkodva várja ôt." (Hubbes László: Szemjon Üdegov két utazása) * "Nem értünk mi semmit./ Lehunyt szemhéjra a / tavaszi fény frissen / lehull. Látod-e otromba / arcomat, Uram?" (Fazakas Attila: Grünewald báránya) * "Kecskeméthy az elsôk között van Magyarországon, aki a bibliai szövegek pontos formai szerkezetét fordításban is visszaadja." (B. Szabó István: Kecskeméthy István bibliafordítása rendszeres teológiai szemmel) * "Ha figyelmesen olvassuk a Bibliának ezt a fejezetét, rögtön feltûnik benne a beszéd és a nyelv hangsúlyozott jelenléte: Jób siralmai és többféle változatban elôadott panasza, fel- feltámadó kérdései és perlekedései - egyfelôl a barátokkal, másfelôl Istennel; a barátok - ugyancsak több változatban és hangnemben megfogalmazott - érvelô beszédei: magyarázatok, ítéletmondások, vádak, tanácsok és tiltások, sôt, a hallgatás változatai is 'beszédesek'..." (Orbán Gyöngyi: A módszerprobléma hermeneutikai újraértelmezése a szövegértés vonatkozásában) * "Balázs Károly nemcsak lehetôvé tette, hogy egy görög tudással nem rendelkezô bibliaolvasó hozzáférjen az Újszövetség eredeti szövegéhez, hanem ugyanakkor lehetetlenné tette, hogy ha valaki az említett Szótárral a kezében történetesen a páli levelek konkordáns olvasati szövegének magyarosságáért dolgozik, be tudja fejezni ezt a munkát anélkül, hogy szert tenne egy alapfokú görög grammatikai, illetve lexikai jártasságra." (Berszán István) * "Akik ismertük ôt, tudtuk: rendszeres életet élt. A kommunizmus körülményei között is délben kettôkor, ebéd után lefeküdt egy órára, este kilenc felé ágyba vonult. A munkanap hajnali hatkor kezdôdött, írt, könyvtárazott, a szerkesztôségbe vonult, tanított, embereket fogadott, kilincselt és telefonált, cikket helyezett el a magyar és román lapoknál, amikor éppen szabadórát erôszakolt ki számára felesége, Éva asszony, eljárt teniszezni." (Sebestyén Mihály: A pokoljárás kézikönyve) * "A mai ember, ha egy percre meg kell állnia, és még egy cigaretta sincs kézügyben, hogy az ideges remegést levezesse, idegösszeomlást kap a hiánytól. Önmaga hiányától, ami a nem várt csendben hirtelen beleüvölt a fülébe." (Bodó Márta: Mai tanulság évszáza-dok tapasztalatáról) * "Kitalál egy történetet, amely aztán része lesz a valóságnak, utóbb a történet genezise meghatározhatatlanná válik, következményei pedig számonkérhetôkké." (Bányai Éva: Pontos történetek - útközben) * "Hogy Kolozsváron megnyílt az Ottlik-terem, ezen ma jobban lehet csodálkozni, mint tegnap. Úgy értem, ritkább mostanában egy ilyen hír." (Ackermann György: Ottlik-terem) * "A kilencvenes éveket is pezsgésként emlegetik. Akkoriban tûnt fel a Transzközép teóriája, és figyelemre méltó kísérletek történtek a megfelelô hibridizáció megteremtésére. A kérdés azonban itt is egyszerûen feltehetô: volt-e igazi nagy fogás?" (Végh Tamás: Van-e élet a halál elôtt?) * "A látott színek csak a szemnek különülnek el. Ahogy az est megérkezik, és arcodon érzed a szelek és a színek átköltözését. Zöldek, sötétek lesznek, majd ezüstös szürke tükrözi a holdfényt. Ha nem lenne ott, láthatatlan maradna, mi a téren átsuhan." (Domokos Johanna: Varázsszônyeg) * "Szenzációt kelt bús halálunk / - Ugynevezett tragédiánk -, / Emlegetik vagy tíz napig tán / A dalnokot s a szôke lányt. / Mindenfelé nagy lesz a részvét, / Mert az ilyesmi megható, - / Üzenjen a redakcióba, / Mikor halunk meg, kis Kató?" (Heltai Jenô: Mikor halunk meg?) * LÁTÓ, 2004. február

B. D.

Bárhol álljanak, vonzzák a tekintetet a várak, kastélyok, mûemlék épületek. Mifelénk többnyire siralmas állapotuk hívja fel rájuk a figyelmet. Ennek ellenkezôje a legritkább esetekben fordul elô. Az autós Kolozsvár felé robogtában is többfelé láthat leromlott állagú kúriát, és a felújítás nyomait is felfedezheti. Aranyosgerenden például, ezt pár nappal ezelôtt ismét elkönyvelhettem. Távolról észlelhetô, hogy renoválják a Bánffy- kastélyt. Hogy mennyire szakszerûen és milyen mértékben, azt csak az állapíthatja meg, aki az országútról letérve, közelebb merészkedik. De most nem ez a lényeg, másról szeretnék beszélni. A kormánykerék mellôl odavetett futó pillantás ugyanis nem csak egy felvillanó kép emlékét rögzíti az emberben, másképpen is mozgósíthatja a memóriát. A szerencsésebb utazónak eszébe juthat, hogy máshogyan is rögzült benne a szebb idôket megért ódon építmény látványa. Felsejlik benne Molnár Dénes metszete, amelyen együtt van a kastély és a község református temploma. Ki tudja hányadik az országjáró grafikus hasonló alkotásai közül? A ciklusok emberének talán ez volt a legismertebb sorozata és a legnagyobb vállalkozása. Éveken át barangolt Erdély, a Kárpát-medence tájain és sorra örökítette meg fametszetein az ôsvárakat, templomerôdöket, földvárakat, gótikus, reneszánsz és barokk épületeket, állított össze mûvészi és dokumentum értékû albumokat belôlük. Ez is bôven elég lett volna egy életmûnek. De ô ennél sokkal többet tett, megállás nélkül gazdagítva olajkompozíciói, pasztellképei, rézkarcai, szitanyomatai, karikatúrái, mûtára gyûjteményét. Nem szándékom a felsorolás, munkásságának átfogó körülírása, kellô idôben erre is sor kerülhet. Csak emlékezni és emlékeztetni akartam az olvasókat, akik között számos híve volt, hogy Molnár Dénes immár négy esztendeje távozott. Értékmentô, identitásóvó szelleme velünk maradt.

N.M.K.

Erre kell következtetnünk, hiszen ha olykor kis késéssel is, de megjelenik a székelyudvarhelyi lap újabb meg újabb száma. Legfrissebben a 2003-as évfolyam utolsó, a lapsorozat 15. száma jutott el szerkesztôségünkbe. Ez is természetesen a fôszerkesztô és felelôs kiadó Veres Péter ügybuzgalmának köszönhetôen, aki igazi mindenesként az Erdélyi Mûvészet megjelentetését biztosító támogatókat is felkutatja, a munkatársakat is megszervezi, és a terjesztést is közvetve, közvetlenül lebonyolítja.

Érdekes, tartalmas a mostani füzet is, képzômûvészetünk távolabbi, közelebbi múltjából, jelenébôl is találunk benne ízelítôt. A mát Korondi Jenô kolozsvári szobrász képviseli, Borbáth Zsuzsanna beszélgetett vele. Beszélgetést tett közzé Gazda József is, a 75 éve született, negyedszázada elhunyt Nagy Pál festômûvésszel folytatott utolsó dialógusuk szerkesztett változatát. Szintén Nagy Pálról olvashatunk Szücs György jóvoltából is, a lap a budapesti mûvészettörténész tárlatnyitó szövegét közli. A festô tavaly októberi marosvásárhelyi emlékkiállításán hangzott el. Murádin Jenô egy 1895-ben Debrecenben született, Erdélyben aránylag rövid ideig tevékenykedett festônôrôl, a köztudatban kevéssé fellelhetô F. Sárossy Etáról és nagybányai mûvésztelepi kapcsolatairól ír. Figyelmet érdemelnek azok az oldalak is, amelyek a kovásznai textilmûvésznô, Gazdáné Olosz Ella emlékét idézik föl önvallomásai segítségével. Róth András Lajos az aradi Szabadság-emlékmû hányatott történetét taglalja Murádin Jenô nemrég kiadott kötete kapcsán. Hasznos a négy hónap eseményeit összefoglaló kiállításfigyelô. És ismereteink fehér foltjait hivatott eltüntetni Vásárhelyi Ziegler Emil tanulmányának VI. része, a Mûvészetében élô Kolozsvár, amely további folytatásra vár.

Érdemes beszerezni, nyomon követni a Litera Könyvkiadó negyedéves kiadványát, a szerkesztôség a 0266-219286-os telefonszámon és a veresp@sigmasoft.ro e-mail címen érhetô el.

(nk)

Tizenöt éve, 1989. február 21-én halt meg San Diegóban Márai Sándor, a huszadik századi magyar próza mestere.

1900. április 11-én született Kassán. Apja, Grosschmid Géza kassai ügyvéd, bátyja Radványi Géza filmrendezô volt. Kassán és Eperjesen járt gimnáziumba, majd a fôvárosban Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál. 1919 ôszén Berlinbe, majd Frankfurtba ment, ahol egyetemi tanulmányokat folytatott. A Frankfurter Zeitung munkatársa lett, emellett rendszeresen küldte haza magyar nyelvû tárcáit, novelláit és fordításait. 1923-ban megnôsült, feleségével, Matzner Ilonával Párizsba költöztek, innen is rendszeresen írt magyar és német lapokba. 1928-ban hazaköltözött, a krisztinavárosi Mikó utcában, Kosztolányi szomszédságában lakott, akinek írásmûvészetéhez számos szál fûzte.

Elsô regényei a pesti polgárság világát, a konvenciók elleni lázadások lehetôségeit és bukását mutatják be, zömük azonban közepes alkotás. 1933-ban Berlinben nyomon követte Hitler hatalomátvételét, a Messiás a Sportpalastban a legremekebb magyar antifasiszta írás és egyben Hitler-paródia.

1934-ben jelent meg az Egy polgár vallomásai elsô kötete, melyben a vidéki, kassai polgárság életét mutatja be, s az európai hazafiságról beszél, amelynek az I. világháború vetett véget, s amellyel végleg az Európai ôrjárat, majd Európa elrablása címû útirajzaiban számol le. Az Egy polgár vallomásai a magyar próza élvonalába emelte, a Pesti Hírlap munkatársa lett, Vasárnapi krónikái nagy sikert arattak. 1941-ben, a Felvidék visszacsatolása után hazalátogatott Kassára, benyomásairól Kassai ôrjárat címû könyvében számolt be. Kaland címû darabja, melyet 1940-ben a Nemzeti Kamara Színház mutatott be, elnyerte a Vojnits-díjat. 1942-ben levelezô, 1945-ben rendes tagja lett az MTA-nak.

1943-ban kezdte írni Naplóját, melyet élet végéig folytatott. A fôváros ostroma alatt Leányfalun élt. 1948-ban a fenyegetô diktatúra miatt elhagyta Magyarországot, Itáliában, majd New Yorkban telepedett le, 1957-ben amerikai állampolgár lett. Az 1956-os forradalom hírére hazaindult, de már csak a szovjet tankok bevonulásáról értesülhetett. 1968-tól Nápoly mellett, Salernóban, 1979-tôl a kaliforniai San Diegóban élt. A nyugati magyarság irodalmi csoportosulásaiban nem vett részt, utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Önkezével vetett véget életének, 1989. február 21-én. Halála után visszaállították akadémiai tagságát és megkapta a Kossuth-díjat.

Pályáját versekkel kezdte, s bár e mûfajt nem tartotta sokra, Halotti beszéd címû verse (1950) az emigráció gyötrelmeinek, a magányosságnak és gyökérvesztésnek megrázó erejû megszólaltatása. Ezt a kérdést járta körül a San Gennaro vére címû, 1977-es regényében is. Regényei közül igazi stílusbravúr a Szindbád hazamegy, amely Krúdy életét, nyelvét és világát páratlan hitellel adja vissza, valamint a Vendégjáték Bolzanóban, egy Casanova-epizód, mesteri jellem- és lélekrajzokkal, bravúros szerkesztéssel. A Garrenek mûve címû regényfolyama a polgári Európa hanyatlását írja le, nem egyenletes színvonalon, de nagy beleérzéssel, érezhetôen Thomas Mann Buddenbrook- házának mintájára, ám modernebb eszközökkel. A magyar nyelv maradt a hazája, minden mûvét anyanyelvén írta. Ugyanakkor leszámolt az ábránddal, hogy lehet magyarnak maradni külföldön, hogy létezhet második haza: "Az nem lehet, hogy annyi szív... / Maradj nyugodt. Lehet."

Lágerreflektor

szerre levette arcait

és a polcra fölhelyezte mind

nem szólt:

ízlelgette a csendet

az éj neszei

könnyû permetként peregtek -

vállain megült a hallgatás.

A szuszogásukat figyelte,

ahogyan bejárja a házat,

kioson a falak mentén

az éjszakába és föl,

föl az istenverte csillagokig…

Egész lénye ez a szuszogás;

az asszonyé, a gyerekeké.

Gyûlölte a csillagokat.

A golyóstollal babrált, maga elé

mintegy védekezôleg szegezve.

Esténként álcákat öltött,

és bemenekült papírjai közé,

a teremtett szövegbe

számot vetni a léttel -

mindig a táborba érkezett.

A barakkablakból

a csillagokat nézte,

bizonyosságképp,

hogy létezik még a világ,

és rettegett,

nehogy valami einstand legyen

s a sonderkommando végül

csillagtalanítsa az eget.

(Megutálta ôket.)

Játszmák

1.

A mórestes öreg, akinek a kalapjában megbotolhatott volna a szárnyaszegett Nap, nem hitte, hogy fiú született, de jött, s megmért pontosan arasszal, mint a lehajtott fejû búzakalászt, és bejelentette, mint valami evangelizáló fôpap, hogy a fiú csakugyan megvan, de egy arasz s négy ujjnál egy pökkel sem nagyobb, hát aludjék csak az édesanyja oldalába bújva, nem lesz tüzér belôle soha, a világ akár lángba borulhat, de ha mégis megtörténne a csoda, s minden visszafelé folyna, mint a mamlasz Hernyós-patak, ô fehér fejjel ördögbôrbe bújik, s egy napig leszolgálja, amit erre a gyermekre szabnak ki az urak, s avval ment, mint a nagyon szerencsés mesehôs, aki öttel és egy kicsi bátorsággal gyönyörû királykisasszonyt és fele királyságot nyert, hogy a Cserében mutassa meg a legényeknek a határt, hadd telepedjék mérges kaszaélre a bágyadt, ôszi nap, mert az arasznyiért, lehet az bármekkora öröm, nem érdemes nagy port felverni: még világjáró bocskorból is csak kicsi kell neki.

2.

De kezdôdik, ha legördül a függöny, mint vesztett csaták után a történelem, s a hunyorgó petróleumlámpák beteges fényében szaporodnak a hôsök, sokasodnak, mint az irtástól az ördögök, s mert a közlegény, amióta a világ, nem késett le egyetlen csatát, hinnünk kell a történetet, hogy az ôrnagy úrnak, akinek gyér fogai közt, mintha gyomlálná, a sajkából kihörpintett lé még rotyogva rotyogott, igaza volt, ha káromkodott is, mert mások helyett neki kellett sietnie, a nagyon nagyok s a legénység ráér, akár békekötésig, mert a felelôsség köztük és az Úr között megoszlik: szabják csak a határokat tetszés szerint, úgyis mindenki a helyére esik, a nagy bánattól megszépülnek a mesék, színes köpönyeget terítenek magukra az esték.

3.

Annyi kígyó-kévét nem látott az egész világ, csúsztak, ha én rugaszkodtam rajtuk a pityergô Hold felé, pedig tudtam, mint más, hogy a hûvösön se szeretnek azok egy cseppet sem gyalogolni, a szélsô fülét hát behúztam a többi alá, hadd nyughasson a rúd alatt, míg a köves úton bokáznak hazafelé a hordásra újrafalazott kerekek, de ügyeskedni csak a vesztedre lehet, hát én is hiába menekültem késôbb, a lélektan mellé megkaptam a terû elôtt tekergô teheneket is, a villámló ostorral együtt, s hogy kérlelhetetlen pontos legyek, megígérték, kitekerik a nyakamat, amielôtt valami sokra vihetném, dobhatom a kút mélységes fenekére protestáns létemre a kereszt-kabalámat.

4.

Aztán; bekopogott a ropogó égerfák alá a parancs, hogy tele tüdôvel öröm-riadót fújjon; de a tüzérnek való öreget, aki akkorának született, mint egy nyári nap, nem találta sehol, s mert a törvény kényes cipellôben jár, nem ment ki az a boldogok közé a Kalonda alá; mind szipoghatott az anyóka-édesanya; a legénynek szép békeidôben be kellett vonulnia, hogy a "teremtô képzelet" helyett nyolcvanötös ágyúszó fonjon neki aranykötelet; ha a menny kapujába kacsintgatni kiült csillagok közé kívánkozna; hogy onnan könnyen haza találjon a tekintete; bár ölelik szép, körberakott hegyek a bölcsôhelyet, amelyet az égen botorkáló zajok helyett óv a telkekre épült, kicsi sütôházak hívogató illata, s nagyot kiált érte a kisharang.

5.

Hogy egy üveg borért kötöttem kôhöz a nagyfejû halat, nem árulták el a felettünk összeboruló fák, mintha nem történt volna semmi, tûzmadarunk araszolt a tiszta kék égen égô fekhelye felé tovább, s vak árnyak mérték, mitôl él itt a csend, és fogyhat tüzes italunk, mert a beért alázat egyre súlyosabb, hát ne keresse senki fölös csontunkat, nem születünk újra varázsló dobszóra, éppen sámánfánkon nem terem más, csak csoda.

Képek közt

Csak nézelôdni jöttem.

E roppant tárlat túl tágas nekem.

Minden bugyrát míg át- meg átszelem,

fárad az elme; zegzugos

termeken keresztül-kasul

rohangál az értelem...

Leheletnyit

megpihenek a szegleten.

Komoly, kedves homályra

fektetem fáradt tekintetem...

A falon túl úgysincs már semmi, csak a

világegyetem...

Mondóka

KINT fény

bent CSEND

KINT csak senki

bent MINDENKI

tûzben remeg

darling

alkonyat

nyakon csókoltalak

aztán jött a pohár konyak

ez a te poharad

én csak a karima vagyok

a löttyöt

más tölti ki

tán színe is van

szivárványnimfáktól

mindegy

ôk képlékenyek

a kört én zárom

a karima a poháron

bújócska

elrejtôzöm

hogy majd tanulj meg

kitalálni

"Vénúsnak szép játéka" - Erotika a magyar irodalomban címmel kiállítás nyílt Budapesten, a Petôfi Irodalmi Múzeumban, amelynek megnyitóján közremûködött Dávidházi Péter irodalomtörténész, Bálint András színész és Kátai Zoltán énekmondó.

Az Erotika a magyar irodalomban címû tematikus kiállítás a PIM palotájának termeiben azt a közkeletû tévedést hivatott eloszlatni, hogy honi literatúránk nagy alakjai szemérmesen bántak volna a testi vágy ábrázolásával. Igaz - mint Ratzky Rita, a kiállítás kurátora, a PIM fôigazgatója írta ajánlójában -, "közép-európai vérmérsékletünk, vallási és erkölcsi szokásaink szemérmesebb kultúrát hoztak létre, mint amilyen... a latin népeknél van". Mégis, irodalmunkban Janus Pannoniustól kezdve hol nyíltan, hol virágnyelven mindig megfogalmazódik férfi és nô kölcsönös örömszerzésének témája.

"Kiállításunk témája népszerû, látogatóbarát" - mondta Ratzky Rita az MTI tudósítójának. A tárlókban, a táblákon a látogató ízelítôt kap az irodalomtörténeti nagyságok mûveibôl: Balassi örömlányokhoz írott költeményeitôl Csokonai szókimondó sorain, majd a biedermeier versek rejtett erotikáján át a 19-20. század fordulójának földindulásáig, Vajda, Reviczky és a mindent kiteljesítô Ady-versekig mindenki találhat magának igazi csemegét.

Az augusztus végéig látogatható tárlat mellett tudományos konferenciát is terveznek a 19-20. századi magyar irodalom erotikus alkotásainak témakörébôl. Ez nagyon idôszerû, mivel utoljára 1999-ben, Sátoraljaújhelyen rendeztek Ámor, álom és mámor címmel tudományos konferenciát, amely csak a régi magyar irodalom alkotásaival foglalkozott - hangsúlyozta a fôigazgató asszony.

A tárlat nemcsak irodalomtörténeti csemegékkel várja a látogatókat, hiszen a termeket képzô- és iparmûvészeti remekmûvekkel is díszítették. Zichy Mihály aktjai és erotikus jelenetei, Lotz Károly mûvei, Gyulai Líviusz gyönyörû Psyché-illusztrációi mellett erôteljes látványelem az Iparmûvészeti Múzeumtól kölcsönzött ágy és tükör, vagy az elsô terem mûködô szökôkútja. A hatást Jovián György Munkácsy-díjas festômûvész három freskója teljesíti ki - ismertette Ratzky Rita irodalomtörténész.

Egyik legsikeresebb bemutatóját zárta a Magyar Nemzeti Galéria: négy hónap alatt mintegy 180 ezren nézték meg a Mednyánszky- emlékkiállítást - tájékoztatta az intézmény Pr-menedzsere az MTI-t.

A vasárnap zárult tárlatot az utolsó két napon több mint kilencezren látták. Sok volt a diák, hiszen ôk szombatonként ingyenesen látogathatják a galériát - mondta Demeter Judit. A mintegy ötszáz Mednyánszky-mûvet, festményeket és grafikákat felvonultató emlékkiállítás iránt oly nagy volt az érdeklôdés, hogy a tárlat egy héttel tovább tartott nyitva, illetve az utolsó két hétben este nyolc óráig fogadták a látogatókat.

Az eddigi legteljesebb Mednyánszky-emléktárlaton a budavári intézményben ôrzött Mednyánszky- mûvek mellett a Szlovák Nemzeti Galériából származó alkotásokat is meg lehetett tekinteni. Több festményt elsô ízben láthattak az érdeklôdôk.

Demeter Judit ismertetése szerint áprilisban a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában nyílik nagyszabású válogatás a Mednyánszky- életmûbôl, majd ôsztôl Bécsben lesz látható összeállítás az 1852-ben született, 1919-ben elhunyt alkotó munkáiból.

Erdély a múló idôben

Hogy mit jelent Erdély a magyarság számára - ezt hûen tükrözik évszázadok államférfiainak, íróinak, költôinek vallomásai. Hiszen ide vágyott vissza a Márvány- tenger partjáról Mikes Kelemen, innen indult hosszú útjára, "rokonság-keresôbe" Kôrösi Csoma Sándor, ide jöttek vissza idegenben megszerzett tudásukkal a szülôföldet gazdagítani olyan nagy elmék, mûvészek, mint Apáczai Csere János, Tótfalusi Kis Miklós, Bolyai János; szülôföldje volt e "kis haza" Arany Jánosnak, Kölcsey Ferencnek, Orbán Balázsnak, Ady Endrének, Tamási Áronnak, Németh Lászlónak, Kós Károlynak, Wass Albertnek… Megfordult itt Kazinczy Ferenc, Jókai Mór, Fogarason tanárkodott Babits Mihály, Márai Sándort 1942-es marosvásárhelyi látogatása során Vásárhely "sugárzó lelke" ragadta meg, míg a Kalotaszegen idôzô Móricz Zsigmondot a sztánai legények délceg tánca. Vallomása szerint ekkor határozta el, hogy megírja háromkötetes Erdély c. regényét.

Nagy neveket soroltunk fel az imént, de legalább ennyit tenne ki a kimaradtaké is, ha listába gyûjtenénk. Mind szerették, féltették, védték Erdélyt. Akárcsak Makkai Sándor református püspök és neves író, amikor 1928 tavaszán felkérte Debreczeni László építészt, hogy vegye számba, rajzolja le egyházkerülete pusztulásnak indult emlékeit: templomokat, haranglábakat, szószékeket, mennyezeti kazettákat, temetôk fejfáit a Szilágyságban, Hunyad megyében, a Mezôségben, Kalotaszegen és a Maros partján. Debreczeni jobbára gyalog járta be ezt a hatalmas területet, megfordult a legkisebb falvakban is, és nem egészen két év alatt elkészült a munka, az Erdélyi református templomok és tornyok címû kötetet. Ebbôl idézzük most szerzôjének figyelmeztetô szavait, melyek csaknem 80 év múltán is e könyv alkotói - szerzôk, fotósok, tervezô és tipográfus - ars poeticájának is beillenének:

"Minden elhulló, kallódni hagyott kô vagy más emlék egy-egy rég elköltözött drága léleknek újbóli és végleges halálát, és minden pusztulásra hagyott, tudatlanságból, álszégyenbôl halálra ítélt épület lebontása, nyom nélküli eltüntetése kultúránk egy- egy gyökérszálának elvágását jelenti, s egy-egy lassú, de biztos lépés az öngyilkosság felé. Ennek meggátlását, a pusztulásnak feltartóztatását akarjuk, s ezért szükségesnek tartjuk, hogy ezek az élô, beszédes emlékek ne csak visszavonultan önmaguknak, de másoknak is: mindenkinek beszéljenek."

*

Ez a gazdagon illusztrált kötet Erdély barátainak szól, azoknak, akik bejárták varázslatos tájait, és szívesen idézik fel újra a székely kapuktól ékes falvak látványát, a történelmi városok, ódon templomok, várak különös hangulatát, s azt a szívbôl jövô kedvességet, amivel az ottaniak fogadják anyaországbeli "testvéreiket".

Ugyanakkor ez a könyv az Erdélyt nem ismerôknek is szól. Hívogatni szeretne Bethlen Gábor egykori Tündérországába, ahol még találni érintetlen természetet, ahol a magyar történelem olyan sok eseménye zajlott, s amely "kicsi ország"nemegyszer mûvelôdésünk letéteményese, továbbvivôje volt.

Képzeletbeli utazásunkon a Maros közelében lépjük át a határt, hogy aztán a Kárpátok ívét követve az Erdélyi- medencében érjen véget kalandozásunk. Közben várakra, kastélyokra, városokra, falvakra, vadregényes tájakra vethetünk egy-egy pillantást, felidézzük nagy emberek alakját, megemlékezünk jelentôs történelmi, mûvelôdéstörténeti eseményekrôl, a ma is eleven népmûvészet remekeirôl.

Erdély múltja és jelene tárul fel a lapokon. Hogy mondta Batsányi?

"Emlékezzél a múlt idôre,

Ismerjed a jelenvalót,

S értvén az újat és az ót,

Vigyázz, figyelmezz a jövôre!"

VESZEK javítást igénylô autót 5-20 millió lejig. Tel. 218-290. (70003)

ELADÓ sürgôsen és olcsón szoba-, ifjúsági szoba- és konyhabútor, Albalux mosógép és centrifuga, szônyegek, fekete-fehér tévé, Concert lemezjátszós rádió, valamint régiségek: Bobbin (francia) férfivarrógép, Telefunken rádió, ezüst evôeszközök, gyümölcsöstálkészlet, vasalók. Tel. 263-128, 12-20 óra között. (69987)

ELADÓ Zil hûtôszekrény kitûnô állapotban és kombinált szekrény régi típusú panelbôl, jutányos áron. Tel. 234-490. (69819)

NÉMET juhász kiskutya eladó. Tel. 318-263. (69736)

AKCIÓ! "Klikkes" parkett, 199.000 lej/m2, ragasztható parkett, 175.000 lej/m2 héa-val, német importból. Tel. 0744-640-875. (69561)

ELADÓ ipari presszó bárnak, asztalok és székek. Tel. 0744-500-681. (69849)

NAPOS húscsirke fehér és színes változatban megrendelhetô folyamatosan az egész szezonban a Cseresznye utca 1. sz. alatti tápboltban. Viszonteladókat és elônevel