Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

NATO-bázis létesítését fontolgatják a vidrátszegi nemzetközi repülôtéren - hangzott el a megyei tanács helyi sajtótájékoztatóján. A hír pedig nem csak azért érdemel nagyobb figyelmet, mert az évek óta mélyen a lehetôségek alatt kihasznált légikikötô "elhivatottságának" megtalálását vetíti elôre, hanem mert a régió olyan fejlesztési lehetôséghez juthat általa, amilyen eddig a helyi vezetôk és a lakosság fejében fel sem merült.

No igen, a lehetôség jelenleg legfeljebb egy aprócska gondolat, a "megvizsgálás" szintjén mozog, puszta elképzelés, amelybôl vagy lesz valami, vagy nem. Amennyiben azonban mégis komolyabban kezdik fontolgatni, nem árt valóban megvizsgálni mivel jár mindez.

Az tény, hogy a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu repülôtér ideiglenes használata az iraki háború idején óriási gazdasági elônyöket jelentett a településnek, dollármilliókat költöttek nagyon rövid idô alatt olyan infrastrukturális beruházásokra, amelyek utóbb a helyi közösségnek maradtak. Egy állandó katonai bázis létesítéséhez szükséges fejlesztés ugyancsak roppant kedvezô hatást fejthet ki, nem csupán az építéshez igénybe vett helyi munkaerô és beszállítók használata révén, de bizonyos fejlesztések a civil társadalom kényelmét is szolgálják majd. (Szinte biztosra vehetô, hogy meggyorsítaná az utóbbi idôben annyira kétségbevont jogosságú autópálya építését.) Az üzembe helyezés után sem lehet elvonatkoztatni egy ilyen létesítmény körül keletkezô pozitív gazdasági hatástól.

Minden gazdasági haszna ellenére azonban az esetleges negatív következményektôl sem lehet teljesen elvonatkoztatni. Az elsô, ami felvetôdik, az a polgári légikikötô megôrzésének kérdése, s aligha férhet kétség ahhoz, hogy annak megszûnése nem igazán lenne kedvezô a városra és környékére. Jelenleg bizonyos politikai és gazdasági érdekcsoportok erôs lobbiját élvezô kolozsvári és nagyszebeni repülôterek "szívják el a levegôt" a vidrátszegitôl, számukra siker lenne a konkurencia végleges kiiktatása. Amennyiben azonban meg is maradna a civil repülôtér (ennek megszûnését semmiképpen sem szabadna engedni), a létesítmény akkor is kifogná részben a szelet a turizmus fejlesztésére irányuló erôfeszítések vitorlájából. Nem lehet elvonatkoztatni ugyanis attól, hogy egy katonai bázis léte a közelben a kikapcsolódást keresô turisták számára riasztó tényezô.

Hozzátehetjük, hogy Marosvásárhely és környéke - remélhetôleg - békeszeretô lakosságának is hozzá kell majd szoknia adott esetben, hogy a katonai uniformisok (az teljesen mindegy, hogy milyen célt szolgáló hadseregé) árnyékában éljen.

Az Állami Protokollalap döntése értelmében február 20-tól 32.000 lejjel többet, azaz 642.000 lejt kell fizetni az útlevelek kibocsátásáért, tájékoztat az Informatizált Lakossági Nyilvántartó Fôigazgatósága.

Azok a személyek, akik február 20-ig befizették az útlevelek kibocsátási díját, és ezt követôen kérik a dokumentumokat, kifizetik a 32.000 lejes különbözetet.

A 315.000 lejes konzuláris díj változatlan maradt, így egy útlevél kibocsátásáért összesen 957.000 lejt kell fizetni.

A nem magyar kisebbségeket képviselô jelölteknek az eddiginél több szavazatra lesz szükségük a parlamentbe jutáshoz. Errôl szerdán döntött a választási bizottság - jelenti a Mediafax.

A jelölteknek az országos átlag-szavazatszám 5 százaléka helyett ezentúl annak 20 százalékát kell megszerezniük. Az elôírás része lesz a Képviselôház és a Szenátus megválasztását szabályozó törvénynek.

Az új elôírás gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a 2000-es választásokon egy nemzeti kisebbség jelöltje 1.271 szavazattal parlamenti mandátumhoz jutott, az idei választásokon 5-6.000 szavazatra lesz szüksége.

Egy másik módosítás értelmében csak a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezô etnikumok vehetnek részt önállóan a választásokon.

A választási bizottság szerint az új rendszer alkalmazásával a parlamentben jelenleg képvizelt tizennyolc nemzeti kisebbség közül négy nem jutna be a törvényhozásba: a szláv-macedónok, az albánok, a rutének és a lengyelek.

Viorel Hrebenciuc (SZDP), a választási bizottság elnöke elmondta, a pártok azért döntöttek így, hogy
"gátat szabjanak a nemzeti kisebbségek száma növekedésének a parlamentben". Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának képviselôje kifejtette, "fennáll a veszélye annak, hogy új kisebbségeket találnak ki, csak a parlamentbe jutás érdekében". Hozzátette, a bevándorlók részérôl is nyomás tapasztalható a parlamenti képviselet érdekében.

Elkeseredett házaspár kereste fel kedden szerkesztôségünket. Hároméves kisfiú volt velük, az ô sorsa miatt aggódnak.

- Nyolc hónapja vettük ki az árvaházból a 2001. június 6-án született Mátét és a 2000. augusztus 16-án született Esztert. Hivatásos pótszülôk vagyunk, s három saját gyerekünk mellett szeretettel és szülôi gondoskodással vettük körül a gyerekeket - mondta a fickói Szász Jenô. Az eltelt idô alatt különösen hozzánôttek az életvidám, minden iránt fogékony és rendkívül kedves kisfiúhoz, akit a falubeliek és az óvónô is hamar megkedvelt. Bár születésekor megállapították, hogy Máténak egészségi problémái lesznek és szellemileg is sérült, a szeretetteljes családi környezetben rendkívül gyorsan fejlôdött, tanult.

- A gondok szeptemberben kezdôdtek, amikor egy Amerikai Egyesült Államokban élô házaspár felhatalmazottja és a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság képviselôje eljött hozzánk azzal, hogy Esztert viszik Amerikába, s videofelvételeket kell készítsenek róla. Ugyanaznap Mátéról is készült néhány fénykép. Aztán az ügy abbamaradt, Eszter
maradt nálunk - meséli Szász
Magdolna. Karácsonykor megint jelentkezett a meghatalmazott, hogy végül is Mátét fogadják örökbe. A pótszülôket nem az zavarja, hogy a kisfiú a tengerentúlra kerül, hanem az - amint a január 14-i Maros Megyei Törvényszéki polgári ítélet is igazolja -, hogy az örökbefogadó apa 77 éves.

- Árva volt a gyerek, s lehet, hogy néhány év múlva újra árva lesz - érvel Szász Jenô. Feltevôdött benne mindaz, amit az örökbefogadási ügyek körül manapság beszélnek. - A pótszülôi tanfolyamon minket arra tanítottak, hogy az örökbefogadók eljönnek, hogy összeszokjanak a gyerekkel, ne érje traumaként az idegenbe való becsöppenés - fejtegeti a pótmama. Ezért fogalmazták meg azon óhajukat - azonban túlságosan késôn -, hogy örökbe fogadják Mátét, a törvényszéki ítélet azonban végleges.

A pótszülôk Virág György megyei tanácselnökhöz fordultak segítségért, aki a tegnap mindenkit mozgósított, ám az üggyel foglalkozó bukaresti Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Országos Hatóságnál senki sem tudott érdemleges válasszal szolgálni.

- Számomra is rendkívül gyanús az ügy - fogalmazta meg Virág György.

Domby Károly, a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta: a pótszülôk törvénytelenséget követtek el azzal, hogy az örökbefogadásra vonatkozó bizalmas adatokat világgá kürtölték.

- Tudomásunk szerint felfüggesztették az örökbefogadásokat. Hogyan történhetett meg, hogy mégis örökbe fogadták a kisfiút? - tettük fel a kérdést Domby Károlynak.

- Az örökbefogadásra vonatkozó törvényben létezett egy cikkely, amely kimondta, hogy különleges esetekben kormányhatározattal örökbe lehet fogadni gyerekeket. Ezt a cikkelyt mindössze két hete törölték a törvénybôl, tehát január 14-én, amikor a törvényszék jóváhagyta a kiskorú örökbefogadását, még érvényben volt. Azokban az ügyekben, amelyeket a törvényszék letárgyalt és döntést hozott, a döntés törvényerôre emelkedik, s végre kell hajtani. Ezután már nem történik több örökbefogadás - nyilatkozta az igazgató. Hozzátette, az igazgatóság által szervezett pótszülôi tanfolyamon nem tanítanak semmi olyasmit, hogy az örökbefogadók meg kell ismerjék a gyereket, s véleménye szerint az amerikaiak teljesen törvényesen jártak el.

- Profi pótszülôk, akik szerzôdést írtak alá a gyerekek nevelésére, s akik tudatában vannak annak, hogy semmiféle információt nem tehetnek közzé az új szülôk kilétét illetôen - mutatott rá az igazgató. Elmondta, a kisfiú édesanyja (az apa ismeretlen) a gyerek születése után aláírta a nyilatkozatot, miszerint lemond szülôi jogáról, s a gyereket örökbe fogadhatják. Ettôl a pillanattól a gyerek a bukaresti Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Országos Hatóság nyilvántartásában szerepelt, a megyei igazgatóságnak már semmi beleszólása nem lehet a gyerek sorsának alakulásába. Hogy az amerikai házaspár örökbe fogadja, kormányhatározattal hagyták jóvá. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy ennyire elôrehaladott korú szülôkhöz kerülhet egy nem egészen hároméves kisgyerek, Domby Károly kifejtette: az 1997. évi 25-ös számú sürgôsségi kormányrendelet mindössze azt mondja ki, hogy az örökbefogadott és az örökbefogadó között minimum 18 év korkülönbségnek kell lennie, az örökbefogadó felsô korhatárát nem szabja meg.

Máté a hét végén már Bukarestben lesz az amerikai nagykövetségen, ahonnan az új szülôk viszik új hazájába. Feltûnô az aggodalom amiatt, hogy, úgymond, törvénytelen a pótszülôk részérôl az úgynevezett bizalmas adatok közzététele. Engedtessék meg azonban, hogy a pótszülô is aggódjon a gyerek sorsáért. Az viszont nem derül ki, hogy a vonatkozó törvénycikkely szerint a szóban forgó örökbefogadás mitôl számít "különleges eset".

Az egész világra kiterjedô akciósorozatot kezdett hétfôn a gyermekkorban elkövetett bûncselekmények tetteseinek kivégzése ellen az Amnesty International, amely szerint ez a büntetési gyakorlat az Egyesült Államokban a leggyakoribb.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének hétfôi londoni közlése szerint fôleg fiatalok bevonásával a hét végéig tartanak a kampányrendezvények mind az öt földrészen, részeként a múlt hónapban indított világkampánynak. A 30 országra kiterjedô akciósorozatban követségek elôtti tüntetések, kormányoknak elküldött, több tízezer aláírással ellátott petíciók és figyelemfelhívó rendezvények, televíziós viták szerepelnek.

A hétfôi londoni AI-közlemény "szégyenteljesnek" és a nemzetközi jogba ütközônek nevezi olyanok halálra ítélését és kivégzését, akik az ítélet alapjául szolgáló bûntettet 18 éves koruk elôtt követték el.

Az Amnesty International a közlemény szerint az utóbbi másfél évtizedben az Egyesült Államokban, Kínában, Kongóban, Iránban, Nigériában, Pakisztánban, Szaúd- Arábiában és Jemenben dokumentált olyan kivégzéseket, amelyeket gyermekkorban elkövetett bûncselekményekért hozott ítéletek alapján hajtottak végre.

A szervezet szerint 2000 óta 15 bizonyított esetben végeztek ki ilyen elítélteket, közülük kilencet az Egyesült Államokban. Az AI hétfôi londoni nyilatkozata szerint az amerikai Legfelsô Bíróság a múlt hónapban közölte, hogy ismét megvizsgálja 1989-ben hozott döntését, amely engedélyezi 16-17 éves korban elkövetett bûncselekmények tetteseinek kivégzését. Több amerikai államban is folyamatban van az alsó korhatár 18 évre emelésének törvényesítése. Mégis, egyedül Texas államban, csak 2004 elsô felére négy olyan elítélt kivégzésére van érvényes, kitûzött dátum, akiket gyermekkori bûncselekményért ítéltek halálra - áll az emberi jogi szervezet közleményében. Az ország egészében hetvennél is több ilyen halálra ítélt ül siralomházban, de a legutóbbi jogi fejlemények felcsillantanak valamelyes reményt, hogy nem hajtják végre rajtuk az ítéletet - közölte az Amnesty International.

A szervezet, amely általánosságban is küzd a halálbüntetés eltörléséért, januárban kétéves kampányt kezdett annak érdekében, hogy 2005 végéig a világ minden országában felszámolják a gyermekkorú bûnözôk kivégzésének gyakorlatát.

Több mint 200 ezer hamis dollárt foglaltak le egy illegális nyomdában Bulgáriában a bolgár rendôrség és az amerikai titkosszolgálatok közös akciójának eredményeként.

A bolgár belügyminisztérium keddi bejelentése szerint Burgaszban mûködött az illegális nyomda, ahol hamis 100 dolláros bankjegyek készítésén értek tetten egy férfit és egy nôt. A hatóságok mindkettejüket ôrizetbe vették.

Az illegális nyomdát hónapok óta figyelték. Az amerikai titkosszolgálatok és a bolgár rendôrség közös akciója azt követôen indult, hogy Kaliforniában hamis dollárokat találtak, s kiderítették, hogy a hamis bankjegyeket Bulgáriában készítették.

Egy hónappal ezelôtt az Europol és a bolgár rendôrség közös fellépésének eredményekét mintegy 300 ezer hamis dollárt foglaltak le Várnában, egy illegális nyomdában.

A bolgár belügyminisztérium mostani közleménye szerint két különbözô pénzhamisító hálózatról van szó.

(MTI/AP) - A legtöbb mértékadó iraki politikus elutasítja a hatalomátadás módjára vonatkozó amerikai tervet, az alternatív megoldásról azonban egyelôre nem sikerült egyezségre jutniuk.

Kevesen támogatják az iraki kormányzótanács tagjai körében azt az amerikai elképzelést, amely szerint 18 regionális küldöttválasztó gyûlés választaná meg az arab ország új törvényhozó testületét. Washington eredeti tervei szerint ez a testület választaná meg az iraki kormányt, amely június 30-án átvenné a hatalmat, és ezzel hivatalosan véget érne a háború utáni amerikai megszállás.

- Úgy gondolom, hogy ez a rendszer nem alkalmazható az iraki viszonyokra - jelentette ki a kormányzótanács egyik kurd nemzetiségû tagja. Mahmud Oszman hozzátette: - Ez a rendszer az Egyesült Államokban használatos, Irak pedig különbözik az Egyesült Államoktól.

A regionális gyûlések választotta nemzetgyûléssel szemben közvetlen választásokat szorgalmaz a lakosság többségét kitevô síiták elsô számú vezetôje. Egyre valószínûbb azonban, hogy Ali Huszeini asz-Szisztani nagyajatolláh követelése nem teljesül. Amerikai részrôl azzal az indoklással utasítják el, hogy megfelelô választói névjegyzékek, választási törvény, valamint közbiztonság hiányában a világ egyetlen országában sem lehet választásokat tartani. Valószínûnek látszik, hogy Kofi Annan ENSZ-fôtitkár is a korai választások ellen foglal állást a ma elôterjesztendô jelentésében.

Mint a The New York Times címû amerikai lap írja szerdai számában, a síiták részérôl felvetôdött az is, hogy részleges választásokat tarthatnának Irakban. Ez azt jelenti, hogy az ország viszonylag biztonságos, síiták és kurdok lakta területein felállítanák az urnákat, a Bagdadtól északra elterülô, forrongó szunnita háromszögben azonban nem. A korai választásokat szorgalmazó Iraki Nemzeti Kongresszus, amely az egykori vezetô emigráns iraki politikusokat tömöríti, rögtön elvetette a részleges választások ötletét. Irak egységes ország, a választásokat meg kell tartani az ország minden településén - mondta a szervezet szóvivôje.

Miután úgy tûnik, hogy egyelôre nem lehet általános választásokat tartani, az amerikaiak által javasolt rendszer pedig elfogadhatatlan az irakiak számára, két megoldás marad. Az elsô megoldás az, hogy a koalíciós erôk elhalasztják a hatalomátadást addig, amíg a helyzet meg nem érik a választások megrendezésére. A másik kínálkozó megoldás, hogy a fôhatalmat június 30-án nem egy ideiglenes kormánynak, hanem egy más jellegû iraki testületnek adják át, s ez a testület vezetné az országot a választásokig.

A jelenleg hivatalban levô ideiglenes kormányzótanácsra való hatalomátruházást sok iraki elveti, mert úgy érzi, hogy ezt a testületet az amerikaiak tukmálták rá az országra. Ehelyett olyan új vezetô testületre lenne szükség Mahmud Oszman, a kormányzótanács egy kurd tagja szerint, amelyet az afganisztáni törzsi nagytanács (loja dzsirga) mintájára megalakítandó, a lehetô legtöbb, különféle vallási és politikai nézeteket valló irakiakból összetevôdô tanács jelölne ki. Az iraki kurd politikus szerint ezt a változatot támogatni fogja az irakiak többsége. "Az amerikaiak azt mondják: nem ellenzik a hatalomátadás egyetlen olyan módját sem, amelyrôl egyetértés mutatkozik az iraki nép tagjai körében" - fûzte hozzá Oszman.

(MTI/ANSA) - Üstökös okozta az éhínséget és az elsô pestisjárványt Kr. u. 536-ban - vélekedik egy brit tudóscsoport. Nem mintha a kométát égi jelnek vélnék, hanem mert feltételezésük szerint az üstökös a Földbe csapódva felrobbant és olyan porfelhôt okozott, amely hónapokra elsötétítette az égboltot, lefékezve a fotószintézist és a növények növekedését.

Az idôjárás korabeli alakulásának tanúságát a fák évgyûrûi mutatják a kutatóknak: az ír mocsári tölgyektôl az amerikai mamutfenyôkig és a mongol és argentin fákig mindenütt azt jelzik, hogy Kr. u. 536 és 545 között a növények növekedése megállt. Ez a jelenség egybeesett azzal, hogy a hômérsékleti átlag mintegy 3 Celsius-fokkal csökkent. A kínai archívumokban erre az idôre vonatkozólag olyan feljegyzéseket találtak, hogy porszél sötétítette el az eget és nyáron fagyott. A Földközi-tengeri országok történészei arról találtak krónikás lapokat, hogy ebben az idôben gyakori volt az erôs köd, ami több mint egy éven át gyengítette a nap erejét, egy brit szerzetes pedig óriási tûzvészeket figyelt meg kolostorából.

Az egymáshoz kapcsolódó jelenségek magyarázatára eddig felvetôdött egy óriási vulkanikus kitörés lehetôsége, ám ilyennek nincs nyoma ebbôl a korból, vagy egy üstökös becsapódásának lehetôsége - de erre utaló krátert sem találtak. Az Astronomy and Physics címû csillagászati szaklap legfrissebb számában viszont Dereck Ward-Thompson vezetésével egy cardiffi tudóscsoport azzal az elmélettel állt elô, hogy egy kisebb üstökös robbant fel a Föld légkörében, és így került a légkörbe az égboltot elsötétítô anyagtömeg a VI. században. Ez magyarázatot adna arra, miért nincs nyoma üstököskráternek ebbôl a korból.

Erre a lehetôségre azért nem gondoltak eddig, mert csak a tudóscsoport számításai derítették ki, hogy aránylag kis üstökös robbanása is járhat ilyen következményekkel. Az egy kilométernél kisebb átmérôjû üstökösöket eddig nem tekintették komoly veszélynek, csak helyi következményeket tulajdonítottak nekik.

Ward-Thompson csoportja megfigyelte egy üstökös becsapódását a Jupiter bolygóba 1994-ben, és ebbôl modellezte azt, hogyan viselkednének részecskéi a Földdel való ütközés esetén. Az üstökös pályája egyfajta üres folyosót vágna az atmoszférába. Ez úgy viselkedne, mint egy puskacsô, s amikor a kométa felrobban az ütközéstôl, koncentrálja a hatalmas detonáció energiáját, ebbe a "csôbe" sodorva az üstökös hulladékának legnagyobb részét. Ennek becsapódása nyomán a Földrôl óriási pormennyiség csapódna fel.

Ha manapság megismétlôdne egy ilyesfajta üstökös-becsapódás, az ugyancsak éhínségre kárhoztatná a világ népességének nagy részét - vélekednek a tanulmány szerzôi.

Helyi választási szövetség létrehozását javasolja a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt marosvásárhelyi szervezete, amely szövetség arra lenne hivatott, hogy Dorin Floreát támogassa a polgármester-választáson, és hogy a részt vevô pártok egyetlen közös tanácsosi listával induljanak a június 6-án sorra kerülô önkormányzati választásokon.

Az ötletet az adta - derült ki Eugen Crisan nyilatkozatából -, hogy Dorin Florea február 13- án azzal a felkéréssel fordult több politikai alakulathoz, hogy gondolkodjanak el azon, támogatják-e az ô városfejlesztési programját, egyben a személyét is a választásokon.

A felkérésre reagálva, a PNTCD vásárhelyi szervezete elmondta, hogy a forradalom óta eltelt 14 esztendôben, a helyi tanácsban minden olyan tervet támogattak, sôt kezdeményeztek, amelyek a város adminisztratív, szociális, gazdasági fejlôdését szolgálták. Természetesen ugyanígy lesz a jövôben is. Viszont úgy gondolják, hogy a tanácsbeli "etnikai megnyilvánulások" nem tesznek jót, ezért támogatják Floreát, de csak akkor, ha létrejön a pártok között a fentebb említett választási szövetség, amelybe meghívják "az etnikai jellegû pártokat is", lett légyen magyar vagy roma. Úgy gondolják, hogy egy polgármester csakis akkor tudja megvalósítani programját, ha a tanácsi többség mögötte áll.

Kiderült, hogy ebben az ügyben már volt is egy találkozójuk a PSD-vel, a PUNR-vel és a PRM-vel, de azok elutasították a gondolatot, és "arrogánsan" fogadták a parasztpárti kezdeményezést. A Parasztpárt azonban reméli, hogy 10 napon belül újabb találkozót sikerül összehozniuk, és megállapodnak a
"stratégiában". Különben, jelentették ki, saját jelöltet állítanak a polgármesteri tisztségre, és külön listákkal vesznek részt a választásokon.

A lapunk kérdésére Eugen Crisan kifejtette, hogy úgy gondolták, Florea lesz a független polgármesterjelölt, az összes párt egyetlen listát állít (amelyen ôk szerényen csupán két "bejutós" helyet igényelnek), és a nép arra szavaz. Különben "szerencsétlen etnikai egyensúly" alakulhat ki. A Népújság megkérdezte, mit ért ezen, de Crisan nem tudott pontos választ adni, csak annyit, hogy most nem mennek jól a dolgok, és az összes ilyenkor szokásos blablát hallhattuk. Azt próbálta magyarázni, hogy nem az RMDSZ ellen irányul, mert hát szövetkezhetne velük, mondjuk, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja vagy akár a liberális magyar párt is, de nem akarják, hogy a városi tanácsban etnikai viták legyenek.

Egyébként a Florea programjáról az volt a véleménye, hogy "nincs benne semmi lényeg", semmit nem mond az általános városfejlesztésrôl.

A Marosvásárhelyi Tanács a 2003. évi 571-es törvény alapján, amelyet a Hivatalos Közlöny 927-es számában közöltek, új határozatot hozott a reklám- és cégtáblákra vonatkozóan. A döntésben a 2004-es évre szabályozzák a reklámtáblák után fizetendô illetékeket.

A tavaly kirótt adókhoz képest jelentôs árcsökkenést észlelhetünk. Abban az esetben, ha ezt a táblát ott helyezik el, ahol a cég tevékenysége végbemegy, az évi illeték 200.000 lej négyzetméterenként (100.000 lejjel kevesebb, mint tavaly. Más, reklámcélból kifüggesztett hirdetményre, plakátra 150.000 lejt kell fizetni négyzetméterenként. 2003-ig külön illetéket róttak ki a hirdetôtáblákra, illetve a cégtáblákra. Az elôzôbôl 1,3 milliárd lej gyûlt össze, míg az utóbbiból 8,1 milliárd, tudtuk meg Ercsei Ferenctôl, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Adó és Illeték Osztályának vezetôjétôl. Ettôl az évtôl csak reklámtábla illeték létezik.

A hirdetésekre vonatkozó adó 50%-kal csökken abban az esetben, ha a táblák felirata kétnyelvû.

Az érintett jogi és fizikai személyeket kérik, hogy 2004. március 15-ig kötelezôen tegyék le ezen évre a hirdetôtáblákra vonatkozó nyilatkozatot.

Azok az adóköteles személyek, akik különféle reklám-hirdetés szolgáltatást végeznek, kötelesek szerzôdést kötni, és helyi költségvetési reklám-, illetve hirdetési adót kell fizetniük. Ennek értéke a szerzôdés értékének 3%-a, kivéve a hozzáadott értékadót. Ezt az illetéket havonta kell a reklámozónak fizetnie, a szerzôdés érvényességének egész ideje alatt. A fizetési határidô utolsó napja a követezô hónap 10-e.

A képviselôház plénuma kedden elfogadta a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó 2000. évi 147. számú törvény módosítását. Az RMDSZ által is támogatott módosításnak megfelelôen a nyugdíjasokat személyvonaton, távolsági autóbuszon, hajón megilletô évi 6 utazásra szóló 50%-os kedvezményt a gyorsvonatra is kiterjesztették. E módosítást az tette szükségessé, hogy az utóbbi idôben egyre több személyvonatot vontak ki forgalomból, ezek meg amúgy is csak rövid távon közlekednek. A hosszabb távon, vasúton utazni kívánó nyugdíjasok csak gyorsvonatot vehetnek igénybe, tehát szükségszerû volt a kedvezmény kiterjesztése erre a közlekedési eszközre is. Az intézkedés július 1-jétôl lép hatályba.

Elfogadásra került a romániai kisebbségek tulajdonában lévô elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó 1999. évi 83. számú sürgôsségi kormányrendelet jóváhagyására irányuló törvénytervezet egyeztetô bizottsági jelentése. A jogszabály elfogadott szövege elôírja az 1940. szeptember 6 - 1989. december 22. között, az állam vagy más jogi személyek által jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak. Kiemeljük, hogy ezekre az ingatlanokra vonatkozóan visszaigénylési kérés letehetô abban az esetben is, ha az egykori épület idôközben átalakult, megrongálódott, vagy teljesen összeomlott.

A plénum végsô szavazással visszautasította Márton Árpád képviselô törvénykezdeményezését, amely a kulturális intézmények finanszírozására és kofinanszírozására vonatkozik. A képviselô felszólalásában nehezményezte, hogy a kezdeményezést alapfokon tárgyaló pénzügyi bizottság nem tartotta fontosnak meghívni a tervezet vitájára, ugyanakkor bírálta a született döntést, amely a tervezet elutasítását célozta. Az EU jogharmonizációs intézkedéseket tartalmazó kezdeményezés elfogadása megalapozott lett volna, - mondta a képviselô -, így az RMDSZ ennek visszautasítása ellen szavaz.

A rendszerváltozás óta eltelt tizennégy év tapasztalatai mindinkább arra engednek következtetni, hogy a fényes "kirakatok" (igen, így, idézôjelben!) erôsen rontják az átlagpolgár tisztánlátását, szemmértékét. Hála azonban az ember lelki felépítésének, a remény, vagy pontosabban a reménykedés mindig felcsillant egy kis fényt az alagút másik végén… Ez a szikra újból mozgásba hozza a polgár testét- lelkét, aki négy évnyi csalódottság után ismét jelentkezik az urnák elôtt, leadva voksát a "szép jövô" vagy egyszerûen a "változás" reményében. Tény, hogy megváltozott (és jelenleg is változik) minden, az eredmények azonban nem egyirányúak az átlagpolgár álmaival. Már többször megesett, hogy a szavazás a valódi alternatívák hiányában "ellenszavazássá" fajult. S ha már a rosszat kell választanunk, válasszuk a kevésbé rosszat! - hangzott el számtalanszor, mintegy önigazolásul, hogy többet nem tehetünk.

A román származású amerikai politikusnô, Lia Roberts jól idôzített "hazaérkezése" és a szenzációval határos fellépése a hazai politikai porondra felébresztette a politikusokat "Csipkerózsika- álmából", annál is inkább, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, kik lesznek a jelöltek, mekkora lesz a tét, ki kit fog támogatni, és ki miért (ki miatt) fog visszalépni. Erre jön az a bizonyos Mrs. Roberts, s kerek perec kijelenti, hogy indul a romániai elnökválasztáson. A Nevada állambeli republikánusok vezetôje - elmondása szerint - 21 millió román állampolgár voksát szeretné megnyerni. Ha jól megnézzük, ennyi szavazásra jogosult állampolgár nincs széles e hazában. Ha pedig áttételesen értjük, akkor is nehéz elképzelni, hogy a lakosság egyöntetûen az amerikai-nevadai modellre adja voksát.

Hogy ez taktikai húzás avagy politikai rövidlátás, arra csak a választási kampány adhat választ. Azt azonban nehéz elképzelni, hogy e hölgy tényleg elhiszi (hogy bár hosszú éveken keresztül az Államokban tartózkodott): reális esélyei lehetnek az elnöki szék elnyerésére.

Pozitívum, hogy programjában fontos szerepet kap a korrupció visszaszorítása, a külföldi befektetôk ide csalogatása, új munkahelyek létesítése, egyszóval: a változás. És mindez megvalósítható az amerikai politikai tapasztalattal felvértezve (?!)

Lia Roberts azonban nem tért ki a dolgok mikéntjére. A polgárok mindezt megtudják, ha eljön majd az ideje… Pontosabban, ha a hölgy államelnök lesz. Ez azonban sovány vigasznak tûnhet. És itt nem Lia Roberts szavahihetôségérôl van szó. Meggyôzôdésem, hogy kitûnô politikus, karizmatikus személy. Egy belsô hang mégis mintha azt súgná: asszonyom, ez itt nem Amerika!

A Magyarországról érkezô támogatások jelentôsen hozzájárultak eddig is az erdélyi magyarság mûvelôdéséhez, szellemi életének fenntartásához - mondta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Markó Béla az MTI érdeklôdésére reagált arra a sajtónyilatkozatra, amelyet az Országgyûlés Külügyi Bizottsága adott ki kedden, s amelyben a bizottság tagjai úgy látják: a magyar kormány tervezett takarékossági intézkedéseinek nem szabadna érinteniük a költségvetésben a határon túli magyarság támogatására tervezett összeget.

Az RMDSZ elnöke egyetértett ezzel az állásfoglalással, emlékeztetve, hogy a múlt héten Budapesten maga is tárgyalt errôl a témáról budapesti kormány- tisztségviselôkkel. Akkor ígéretet kapott, hogy az oktatási támogatáshoz szükséges pénz mindenképpen rendelkezésre fog állni.

Markó Béla hangsúlyozta, hogy a magyarországi támogatások alapvetôen fontosak a határon túli magyarság identitásának megôrzésében. Utalt arra, hogy például az erdélyi könyvkiadás elképzelhetetlen lett volna e segítség nélkül, de fontos volt az a támogatás is, amit a romániai magyar sajtó és számos mûvelôdési intézmény kapott. Az oktatási intézmények e támogatás nélkül nem tudnának lépést tartani az európai követelményekkel - mondta az RMDSZ-elnök.

Ritkán látott telt ház jellemezte a Bernády Ház nagytermét kedd délután. A zsúfoltságra ezúttal könyvbemutató adott okot, Karmazsin Ferenc nyugdíjas közgazdász Kovács János és a többiek címû, az aradi Irodalmi Jelen Kiadó gondozásában megjelentetett kötete került méltatásra.

A rendezvényt Markó Enikô házigazda nyitotta, majd Karácsony Zsolt költô, a kiadó munkatársa kapott szót, aki bemutatta az Irodalmi Jelen címû havilapot, pár szót szólt a nemrég alapított kiadó által megjelentetett kötetekrôl, majd Karmazsin Ferenc könyvét méltatta. - A szerzô megpróbál túljárni az olvasó eszén, Kovács János életének bemutatásával meséli el az orosz hadifogság, a lágerek megpróbáltatásait, a memoárirodalomhoz közel álló kötetrôl van szó. Élményeket, történeteket mesél a második világháború poklairól, hasonló könyv pedig az utóbbi idôben nemigen került bemutatásra. Székely Jánoshoz hasonlóan nála is a leventék élete kerül elôtérbe, miközben feltárul elôttünk a világháborús hátországbeli élet. A riport az orosz lágereket megjárt Kovács Jánosról szól, de nemcsak róla, hanem mindazon kovács jánosokról, akik megélték azokat az idôket. Jó elbeszélôhöz méltón nem dramatizál, csak felmutat, elmesél. Nyugodt derû lebeg a történet felett, a hit abban, hogy mindig újrakezdhetô az a történet, amit életnek hívnak.

A laudáció után Markó Enikô két hasonló témájú könyvet ismertetett az érdeklôdôkkel, Kovács István Ôrmester úr, nincs puskám és Kilyén Károly Fennmaradni címû mûveit. Mint elmondta, az élményanyag a három könyv közös vonása, Karmazsin Ferenc kötete azonban az idôskorban kezdôdik, a visszaemlékezések átszövik egymást és ezek útján tárul fel az egykori, tragédiába torkolló szerelmi történet.

Az új kötet néhány részletének felolvasása után a szerzô kapott szót.

- Minden írásom úgy született, hogy valamin felháborodtam. Most májusban háborodtam fel, és június végéig megszületett a könyv. Az utolsó mondatért íródott meg: " Kell az idô, fiam, arra is, hogy az ember az idô sok viszontagságára nézve az emlékezéssel balzsamot tegyen". Ez a periódus nem szerepel gyakran az irodalmunkban, pedig nagyon kellene, hisz hatvan éven keresztül még az emlékeinket is megcenzúrázták. Hatvan éven keresztül mi voltunk a rosszak, mi voltunk a gonoszak, pedig mi szenvedtünk. Több, hasonló témájú könyvre lenne szükség - zárta szavait a szerzô.

Az est a közönség kérdéseivel ért véget.

Van ilyen egyesület, a nagycsaládosoké. Nem vagyok tagja, sôt ismerôseim körébôl sem meríthetnék példát efféle demográfiai kis robbanásra. Kár. (Kérdôjellel is - a magtalan-meddô oldal megnyugtatására.)

Hanem azért végig szoktam kérdezni tanítványaimat (magyarok), hányan vannak fivérek- nôvérek (kedvesek és kedvetlenek), s leggyakrabban egy-két-három testvérrôl adnak számot. A több - szokatlan, meghökkentô. Valamilyen vallási fanatizmust sejtet. Ám ha azt kérdezem, hány testvére van apukának, anyukának, hány volt a nagyszülôknek, menten megugranak a számok. Egyáltalán nem ritkák a nyolc-kilenc gyerekbôl állott famíliák. Amibôl azt a következtetést kellene levonnunk, hogy régebben, a 20. század elején például, többen voltunk, mi (ti, ôk) magyarok idehaza Erdélyben és Közép- Kelet-Európában. Ám ha a statisztikákkal vetjük össze, akkor következtetésünknek ellentmondanak a demográfiai adatsorok. Ma többen vagyunk (még), mint, mondjuk, 1910-ben.

Persze növekedett az átlagéletkor, sokkal több ember érte meg a felnôttkort, mégis sorainkat két világháború, spanyolnátha és civilizációs betegségek (stressz, szív- és érrendszeri betegségek, rákos-daganatos kórok) és növekvô számban közúti balesetek apasztották-olvasztják rendszerességgel.

Mi az oka a demográfiai szaporulat lassúbbodásának? Tudós elmék számtalanszor kíséreltek meg elfogadható magyarázattal szolgálni. Rengeteg okot sorakoztattak fel. Leggyakrabban azt, hogy amint civilizációs telítettségünk növekszik, vagyis egyre jobban élünk, úgy apad el a gyereknemzési kedv, annál inkább féltjük az elért jóléti színvonalat az utódvállalás nagyságától, szaporaságától egy-egy családon belül. Ha megnézed újgazdagék villáit (magyarok is akadnak közöttük), tizenhat szobából négyet laknak, tizenkettôben gyermek vagy unoka nem valószínû hogy valaha játszani fog.

Persze akkor óhatatlanul az is felötlik bennünk, ha következetesen végiggondoljuk a dolgot: vajon Kelet-Európa viszonylagos lemaradása (a politikai tényezôk, hatalmi és elosztási viszonyok mellett) nem köthetô ahhoz a tényhez is, hogy a 19. század második felében, a múlt század elsô felében - mikor már a csecsemôhalandóság csökkent - oly nagy volt nálunk a nagycsaládok száma, tehát az emberek inkább a létfenntartással küszködtek, kevéssel beérték, mintsem a civilizáció és kényelem megteremtésével foglalkoztak volna? Vajon az igényszint viszonylagos alacsony volta magyarázhatja-e a fogyasztás relatív visszafogottságát, a különleges, másság iránti igények csökevényes voltát?

Magyarán: a keserves kenyérkeresés erkölcsösebb volt, mint a mazsolás kalács fogyasztása. És ennek a földbeágyazottságnak tudható vajon be a polgári fejlôdés elmaradása? (Többek között?)

Mielôtt bárki bármit is hozzánk vágna, én is tudom, a fejlôdés, a növekedés az emberért történnék, nem az egyed van a dôzsölésért.

Míg megemésztjük a hallottakat, fogyjunk csöndben demográfice.

Internet versus Gutenberg

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

A könyv és az internet csatájából a számítógép kerül ki gyôztesen, emögött az húzódik meg, hogy a könyv egy másféle, mondjuk, a Bibliához vezethetô magatartásmódra épít. A könyv, az parancsol, a könyvnek nem mondhatok ellent. A számítógéppel beszélgethetek. Ez a kétféle mód harcol egymással.

A KÖNYV egyben a nemzetek bölcsôjét is jelenti. A könyvkultúra jelenti a Bibliát, az egyes számú könyvünket - attól függetlenül, hogy vallásosak vagyunk vagy sem -, Európában ezt el kell ismerni, és ebbôl jönnek aztán a törvénykönyvek, a történelemkönyvek, tankönyvek, az irodalom. A Bibliával nem lehet, nem illik vitatkozni. A számítógéppel lehet. Tehát az egyik esetben alárendelés van, a másikban mellérendelés. A mai ember nem fogadja el az alárendelést, és éppen ezért a gondolkodásához sokkal közelebb áll a számítógép, és ilyen szerepet játszik a mobiltelefon is, ezek a kommunikálásnak egészen könnyû, a szabályokkal nem számoló, szerkesztetlen módját teszik lehetôvé. Kétségkívül áldásos találmányok, sms, villanylevél, videotelefon - és ki tudja, még mi jön.

De velük nemzedékek idegenednek el egymástól. Olyan szakadék keletkezett a két világ, "a könyves nemzedék" és "a tévés-internetes- maroktelefonos generáció" között, aminek az áthidalására még javaslatot nem tudnék tenni, nemhogy megoldást ajánlani. Aki megoldja, Nobel-díjat érdemel.

Az idôsebb nemzedék a könyvön nevelkedett, a könyvet tisztelte, és ami a könyvben volt, azt elfogadta, még hogyha esetleg nem is értett egyet vele - ma pedig a tízéves gyerek is már "zongorázik" a számítógép billentyûin, és egészen másféle gondolkodással él. Az idôsebb nemzedéknek van egy közös története, múltja, amelyben benne van Szent István, benne van Hunyadi János, benne van Dózsa György és benne van Balassi Bálint - aki mellesleg itt harcolt, nem messze tôlünk, a kerelôszentpáli réten -, a mai fiatal, aki interneten nô fel, az a Kubixért lelkesedik, A csillagok háborúját nézi, a különbözô számítógépes játékokért él-hal, és fütyül arra, amit magyar történelemnek nevezünk, amit román történelemnek nevezünk stb., stb… Ha nincsenek közös történeteink - nekünk, idôsebbeknek van egyféle történetünk, a fiatalnak a "csillagháború" -, akkor egyáltalán nem tudunk egymással beszélni. Nem beszéljük át a gondjainkat, hiszen nincs közös témánk. Emiatt erôsödtek föl annyira a nemzedéki ellentétek, egyenesen ellenségeskedés van a generációk között. Az óvodástól a tizenévesekig tartó életkorszelet tagjai is gyakorlatilag már alig kommunikálnak "konzervatívabb" szüleikkel. Olyan új helyzet állt elô, amely esetleg meg fog oldódni, de hogy mi lesz a kimenetele, ami a hagyományos kultúrát, a könyvkultúrát, a nemzeti kultúrát illeti, azt én nem tudom.

Az tény, s ezzel zárom ezt a nem túlságosan optimista eszmefuttatásomat, hogy katasztrofális az olvasás. Marosvásárhelynek van egy nagyon rangos könyvesboltja; amit az ember csak megkíván a magyar és a világirodalom alkotásaiból, az mind ott található - de van olyan nap, mikor egyetlenegy vásárló be nem nyitja az ajtót... És akkor tessék a fôtéren végigmenni, és látni, hogy hány mobiltelefonos üzlet van, és az mind tömve vásárlóval. Mondhatják: azért is hal meg a könyv, mert nem lehet megfizetni - valóban, a könyv drága, tényleg nem olcsó -, de ha azt vesszük figyelembe, hogy hányan vesznek mobiltelefont, vagy azt, hogy a legutóbbi statisztikák szerint a luxusautókból húsz százalékkal többet vásároltak tájainkon az állampolgárok 2003-ban, mint 2002-ben - ugye tudják, mekkora veszélyt jelent Marosvásárhelyen átmenni az úttesten, az autóoszlopok, a sûrû forgalom miatt -, akkor azt kell mondanom, hogy nem éppen olyan nagy a szegénység mifelénk. És könyvre mégsem adunk…

Persze ezt nem lehet semmiféle erôszakkal, sem rábeszéléssel megoldani, itt a gyökerekrôl van szó - és még egyszer visszatérek rá - ez az emberek eltávolodása az írott kultúrától, a könyvkultúrától. Egy világnak a változását jelenti. Az internet az nemcsak más technika, hanem más gondolkodás - és ha tovább megyünk ezen a vonalon, és a kereszténységet is elveszítjük, akkor nagy jövôt az európai kis népeknek nem jósolok.

Mégis a bizakodás és a derû jegyében folytatódott a találkozó. Búzásbesenyôn szerencsére még nincs szakadás a nemzedékek között. A térerô szeszélyesen váltakozik, mobiltelefont nem mindig s nem minden utcában lehet használni. Internet még nincs, de lesz, mert nem nélkülözhetô, és mert okosan használva nagyszerû. A tévét sem nézik az ôrületig, mert a városi kínálat itt nincs meg. Könyvet ugyan nem árulnak a boltok, de például a most Radnóton szolgáló Vakaria Béla plébános úr besenyôi paposkodása idején két-háromezer kötetnyi könyvet hozott, és az hozzáférhetô. Közösségi megnyilvánulásban sincs hiány, a vezetôk, a közösség értelmiségi irányítói az összefogást, az építést szorgalmazzák. A Biblia szent a katolikus, református, ortodox felekezetekben, a két galaxis háborúja ott még ismeretlen. Egyébiránt pedig az a mérvadó, amit számosan elmondtak már a falutalálkozókon is: mit visz magával a szerencsét próbálni induló gyermek a tarisznyájában. Népies kifejezéssel: hogy’ van hazulról eleresztve. Egy felmérés kimutatta, hogy a magyarországi diákok nemzetközi összehasonlításban messze nem teljesítenek úgy, mint régebben. A vizsgált országok közül, hangzik a konklúzió, Magyarországon befolyásolja leginkább a tanulók eredményeit az, hogy mit hoztak otthonról. A már meglévô különbségeket pedig csak még tovább mélyíti az iskola. Hogy a romániai, közelebbrôl az erdélyi diákok miként teljesítenek, nem tudom. A média csak a kiemelkedô sikerekrôl, tantárgyversenyekrôl, díjakról stb. szokott beszámolni. De a hátrány bizonyára valós. Persze le lehet dolgozni falun is, akkor, ha semmirôl sem mondunk le, ami jó. Ha a nyolcadikosok nem az elemisták színvonalán olvasnak. Ha egészen zsenge korban könyvet adunk gyermekeink kezébe. Mindennek persze akkor lesz foganatja, ha az apuka és az anyuka is olvas, félanalfabéta családokból ritkán jön zseni. Ha nem csupán a nagyszülôk olvasnak fel olykor egy-egy mesét, satöbbi. És ha "komputerezik" a gyerek, az egyáltalán nem baj, sôt. Tanítsuk meg okosan kihasználni, amit a masina, a programok kínálnak. Szoktassuk ebben is okos gazdálkodásra. Esetleg (nem szégyen, e sorok írója megtette): tanuljunk velük, gyermekeinkkel, a fiatalokkal! Tôlük! Nemcsak nekik jó az internet, jó az a szépkorúaknak is. Tapasztalhattam: az okos internetezôk egyben mûveltek is, képesek kiszûrni a fölösleges információt, a ballasztot, nem válnak az internet rabjaivá. És igen, a hálóra kerülô sajtótermékek mellett "rendes", azaz nyomtatott újságot, folyóiratot is olvasnak, s azokból nemcsak a tévék mûsorára kíváncsiak. És vannak könyveik, a szerelmesek napján például a piros virág mellé szerelmes antológiát is ajándékoznak a kedvesüknek…

Ilyenkor tartották az átkosban "a könyv hónapját falun". Irányított, ellenôrzött folyamat volt, de íróink komolyan vették, és tudtak felejthetetlen élményt nyújtani, értettük, ami a sorok között bújkált, a rejtjelezett üzenetet meg tudtuk fejteni, és jólesett ez a titkos cinkosság, ez a csöndes lázadás…Nagyon tiszteltük, aki a cenzúrával dacolva, semmibe véve a besúgói rendszer mechanikus és eleven poloskáit, szép perceket szerzett az "olvasótábornak". Nem kellett volna idézôjelbe tennem, hiszen akkor még valóban létezett olvasótábor. Ma is lenne, ha az erôsebb közösségek akarnák. De úgy tûnik, "a szabadság nyomorúsága" kiöli lelkünkbôl a szép szó iránti vágyat. Pedig voltaképpen rajtunk múlik, hogy képesek legyünk otthon és jól érezni magunkat a földön, melyet Isten ideiglenes szállásunkként jelölt meg idelent.

(A felolvasás, dedikálás Búzásbesenyôn sem maradt el, a hallgatóság feltöltôdve távozott. A szerzôk szava nem szállt el a kinti világ mínusz tízvalahány fokos hidegébe, hanem - köteteikkel - mintegy bekérezkedett a családokba, és ott remélhetôleg otthonra lel, kicsik és nagyok könyvespolcain.)

Mandátumuk vége felé járnak a 2000-ben megválasztott önkormányzati képviselôk: polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok. Eljött tehát a számvetés ideje. El kell számolniuk, hogyan sáfárkodtak a közpénzekkel, találtak-e utat-módot az amúgy krónikusan szegényes költségvetés kiegészítésére, illetve mivel próbálkoztak az állami segítségen, az adókból-illetékekbôl befolyó bevételeken kívül, hogy felmutassanak valamit mandátumuk ideje alatt. A nemrégiben Székelybósban megtartott Nyárád menti polgármesterek találkozója kínált alkalmat, hogy megkérdezzük a kisrégió polgármestereit, hagynak-e maguk után valamit, amire büszkék lehetnek, vagy a négyéves mandátum lejárta után egykettôre elfelejtik ôket az emberek.

Újságíróként gyakran járom a megyét, az országot. Természetes, hogy nem kerüli el a figyelmet, hogyan néz ki egy-egy község, város, falu. Van, amelyik eléggé siralmas látványt nyújt: elhanyagolt házak, szemetes utcák, fûvel-gazzal benôtt sáncok dísztelenkednek az út mentén. Ezek elsôsorban a helységgazdákat, de magukat a lakókat is minôsítik. Aztán vannak szebb, rendezettebb, tisztább községek, ahol adnak arra az emberek, hogy környezetüket szebbé, lakályosabbá tegyék. Ezek is maguktól beszélnek.

A miniszterelnök egyszer azt mondta, hogy lehangoló képet nyújt Románia, ha valaki Nyugat felôl érkezik. Tanulhatnánk a magyaroktól, figyelmeztette a helyhatóságokat! Tanulhatnánk tisztaságot, rendet, megtanulhatnánk lemeszelni a ház elejét, lefesteni a kerítést, megtanulhatnánk virágot ültetni.

Mialatt az autóval átrobogunk egy-egy falun, községen feltevôdik bennem a kérdés: miért is lesz valaki polgármester? Kényszerbôl, jobb híján - valószínûleg ritkán. Akkor bizonyára ambícióból, tenni akarásból, talán karriervágyból, netán valamely helyi csoportosulás érdekérvényesítô igyekezetébôl kerül a helyi közügyek igazgatásának élére.

Egy ilyen út adta az ötletet, kérdezzük meg a polgármestereket, kinek mi fûzôdik a nevéhez? Az embereknek mirôl jut majd eszükbe a polgármester neve? Egy- egy vidéki polgármestertôl nem várja el senki, hogy Kultúrpalotát építsen, mint Bernády György. Azonban tehet ô is a saját közösségéért, amirôl megemlegetik, és amire ô maga is büszke lehet. Ha nem, pár nap alatt elfelejtik, s a négy esztendô amolyan pünkösdi királyságnak számít majd.

Balogh István, Csíkfalva polgármestere, emlékezve a választási kampányban tett ígéretére, sietett elmondani, hogy már az elsô évben megjavították a vadadi és a búzaházi bekötôutakat. A második évben pályázat nyomán szinte hárommilliárd lejt tudtak fordítani erre az útra. Megnyertünk egy SAPARD- pályázatot is, ami azt jelenti, hogy ha az idén nem is, de 2005-ben meg is lesz a munka. A búzaházi kultúrotthon javítására is megnyertek egy körülbelül 1 milliárd 700 millió lejes pályázatot. Ebbôl teljesen új tetôzetet tudnak majd készíteni, bevezetik a vizet, ajtókat, ablakokat cseréltek. Balogh István szerint ez lesz a Nyárád mente legszebb kultúrháza.

Emellett, mondta, sikerült megoldani a háztartási szemét kezelését. Szerzôdést kötöttek a Salubriservvel, havonta elszállítják a szemetet, így mintegy 70%-kal csökkent a természetbe kivitt szemét mennyisége, aminek meg is látszik az eredménye. Egy éve mûködik a teleház, odajárnak a fiatalok különbözô tevékenységekre: sport, kultúra stb. Léptek a közösségformálás terén is, újraindították a kórust, amely, mint megjegyezte, biceg, de mûködik. Jobbágyfalván közmunkával építettek egy óvodát 2003- ban, már tetô alatt is van.

Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere a megnyert pályázatokra büszke. Valóban nem kevés, hiszen például, a kanalizáláshoz megnyertek 38 milliárd lejt, s megkezdhették a tisztítóállomás elkészítését és két utca vízhálózatának a kiépítését. Ezt érzi a legnagyobb eredménynek.

Pályázatot nyertek ezen kívül a SAPARD, FRDS programból a Székelysárd-Székelymoson közötti útszakasz kijavítására (2,5 milliárd lej), PHARE-pályázaton két szociális programot nyertek meg a betegek otthoni ellátásához (900 milliós program) és a kórház felújítására, gyermekotthon létesítéséhez 3 milliárd lejt, a megyei tanács, a Caritas, a Rhemedium Alapítvány, a munkaügy partnerségével.

Lényegesen nagy teljesítménynek nevezte, hogy várossá nyilvánították Nyárádszeredát, ami a lakosság 54 százalékának kívánságát teljesítette.

Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere úgy gondolja, sok mindent sikerült megvalósítania a három és fél év alatt. A birtoklevelek kiosztását, illetve a birtokba helyezést 43%-kal vették át, most 90 százaléknál tartanak, bár kilenc település tartozik a községhez, és a birtoklevelek száma hatalmas. Az idén sikerült 660 hektár erdôt kimérni a kilenc településen.

2001-ben beindult a hulladék elszállítása, az iskolákba vizet vezettünk be, az óvodákba hideg-meleg vezetékes vizet és toaletteket szereltünk, sorolja, s hozzáteszi, hogy a munkálatokra nem írtak ki licitet, hanem saját erôbôl próbálták megoldani. Pályázatokat nyertek útépítésre (például a harasztkereki útépítésnél közel 20 milliárdos befektetésrôl van szó), rendbe tették a Cserefalva és Csóka közötti 7 kilométeres utat saját erôbôl.

És nemrég integrációs irodát nyitottak, mert, mint mondta, úgy gondolták, lehetôséget kell adni a Kis-Küküllô illetve a Nyárád mentének, hogy a négy út keresztezôdésénel, Ákosfalván egy európai integrációs irodában ismertessék a SAPARD-, az ISPA-, a PHARE-programok adta lehetôségeket, megtanulják a programok kidolgozását és a legmegfelelôbb információkat eljuttassák a közvéleményhez, a vállalkozókhoz, egyházakhoz, és akár az egyszerû parasztemberekhez. Vagyis mindenkihez, aki arra törekszik, hogy valamit megvalósítson.

Orbán Sándor, Székelyhodos polgármestere elmondta, hogy a múlt év folyamán készült el a jobbágytelki kultúrotthon. A négy faluból álló községben (Székelyhodos a községközpont, Jobbágytelke, Ehed és Iszló). Rendbetették az iskolákat. Idénre tervezik az ehedi meg az iszlói kultúrotthon tetôszerkeze- tének a javítását. Égetô probléma a gáz bevezetése, jelentette ki, amit a lakosok hozzájárulásából 70%-ban sikerült elvégezni.

- Az idei költségvetésbôl 900 milliót különítettünk el erre, tette hozzá, és úgy néz ki, hogy kapunk a megyétôl is, amibôl reméljük, be tudjuk fejezni a gáz bevezetését.

- Nem pályáztak meg európai uniós programokat?

- Pályázatunk nincs, reméljük, az idén sikerül.

- Miért nem pályáztak?

- Eddig is próbáltuk, aztán nem jött össze.

jelentette ki Ferenczi György, Karácsonfalva polgármestere. Emellett természetesen, szinte mindenütt, minden évben csináltunk valamit, tette hozzá. Betonhidat építettek a Nyárádon, tanácsházat modernizáltak, utakat építettek, az iskolákat rendbe tették, vizet, gázat vezettek be a községbe, sorolja. Erre azonban saját bevallása szerint nem büszke, hanem örvend, hogy tenni tudott valamit a községért.

Majd hozzáteszi: - Én sose voltam elégedett, és ez hajtott mindig, hogy még valamit el kell végezni.

Csíki József, Backamadaras polgármestere büszkén vallja, hogy a 2003-as évet nagyszerû körülmények között tudták lezárni, sok mindent megvalósítottak. "Teljesen felújítottuk a községben a közvilágítást, amit úgy sikerült megszervezni, hogy a tervezett összeg egynegyedébe került. Számomra ez a legnagyobb elégtétel". Megvették az anyagot a három nagy kultúrotthon, a - szent-gericei, bálintfalvi és backamadarasi - feljavítására. Madarason a belsô felújítás teljesen elkészült, az iskolák elôtt járdákat készítettek. Szentgericén egy különleges alapból 1000 méter járdát öntöttek. A volt mozitermet felújították, ahova a falumúzeumot szeretnék beköltöztetni, amely eddig egy osztályteremben volt.

Birtok György, Nyárádremete polgármestere számára a legnagyobb eredmény, hogy sikerült a közbirtokossági erdôket maradéktalanul visszaszerezni, sikerült az egyházi vagyont teljes egészében visszakapni. Ezen kívül, olyan civil szervezeteket hoztak létre, amelyekre a jövôt lehet építeni: például az állattenyésztôk szövetsége, a romaszervezet. "Fontos számunkra, hogy csatlakoztunk a Maros Megyei Hegyi Szövetséghez, ami új perspektívákat nyit számunkra, mivel mi a övezetünkben a hegyekkel, a turizmussal és a faiparral tudunk csak kirukkolni"

- Elégedett a tevékenységével?

- Nem vagyok elégedett a földek visszaadásával, mivel 57 ezer parcellánk, van feldarabolva. Mivel a régi területeken adtuk vissza a parcellákat, vontatottan haladt a munka, rengeteg idônket elrabolta. A többit azonban elégedettséggel nyugtázom. A mandátumom végére úgy néz ki, sikerül a gázat is bevezetni Nyárádremetére.

Nagy Márton, Jedd polgármestere szerint a kérdésre sok mindent lehet mondani, de a legfontosabbnak azt tartja, hogy 1992 óta, amióta polgármester, sikerült bevezetni a gázat a községhez tartozó hat településre. Büszke arra, hogy Koronkában egy kilométer betonutat építettek a bekötôúttól a központig, Jedden pedig aszfaltúttal kötötték össze a megyei utat a tanács épületével, helyi forrásokból.

- Ezen kívül, a község egész területén mûködôképessé tettük iskoláinkat, óvodáinkat, középületeinket, kultúrotthonainkat feljavítottuk - teszi hozzá.

Nagy tervünk, jelentette ki, hogy szeretnénk ha Koronka és Székelybós külön közigazgatási egységgé válna. Megvolt errôl a népszavazás, a kormányrendeletet várjuk, Koronkában pedig márciusban megkezdjük az új polgármesteri hivatal építését. Egy év alatt szeretnénk befejezni.

- Ez azt jelenti, hogy még egy mandátumot vállal?

- Ha a lakosság vállal engem, én vállalom.

Majláth Károly, Nyárádmagyarós polgármestere arra a legbüszkébb, hogy Nyárádselyében újraindult a nyolcosztályos magyar iskola,és egy új kultúrházat tudtak építeni.

- Ez a pályafutásom legnagyobb megvalósítása, nyilatkozta kérdésünkre. Ezen kívül, mind a tíz faluban minden iskolát, mindegyik kultúrházat feljavítottuk, ugyanakkor egy összekötô utat tudtunk építeni Kendô és Nyárádselye között, így körforgalmat lehet lebonyolítani a községben, mert eddig ez a két falu el volt zárva a külvilágtól - egészítette ki.

- Elégedett a tevékenységével?

- Elégedett vagyok, tehetségem szerint mindent megtettem a községem érdekében.

Te mi vagy ? Nem is ismertem Atira! Ki a fekete nindzsa? Ne hadonássz, csak "szépen" üssél a karddal! - hangzott a sok kíváncsiskodó kérdés, féltô intés a farsangi jelmezbe öltözött kis elsôsök ajkán szombaton délelôtt Marosvásárhelyen, a 8-as számú általános iskolában. Imola tanító néni a zsûrizés szempontjait ismertette, majd egymást váltva lépett rövidke versikéjével, mondókájával szülôk, nagyszülôk elé Jancsi bohóc, a varázsló, az angyalka, a fehér cica, a nindzsa, az erdô lánya, a nyuszika, Zorró, Batman és folytathatnánk a felsorolást. Zene szólt, volt tánc s keletje a szeletelt friss kalácsnak, meleg citromos teának. Három jelmezt kis meséskönyvvel, kettôt édességgel jutalmaztak. Zsákban futás is volt, nyelvi fejtörôk, csoportos kötélhúzás, gyömölcsjoghurttal etették egymást bekötött szemmel, ügyességi játékok, kúszás, mászás páros kézen,lábon, magyarán. versenyszellem a javából, fáradhatatlanság...

Mindent összevetve, jó volt tapasztalni hogy ezek a szinte még óvodások Tóth Imola tanítónô munkájának is köszönhetôen így tudtak szórakozni, figyelni egymásra.

Tíz, kereskedelmi profilú középiskola kapcsolódott be az ECO NET elnevezésû programba. Az ausztriai Kultur Kontakt és az Oktatásügyi Minisztérium által koordinált programot az osztrák külügyminisztérium támogatja anyagilag.

- A 2003-2004-es oktatási évtôl a többi középiskola mellett a vásárhelyi Transilvania Kereskedelmi Kollégium is tagja a modern alapokra helyezett gyakorlati oktatást célzó programnak, amely a Gyakorlati cégek elnevezést kapta - nyilatkozta Ocnean Liliana szaktanár. A középiskola hét XI. osztályának tanulói hét céget hoztak létre, ebbôl kettô turizmusra, négy kiskereskedelmi árusításra, kettô pedig interneten való értékesítésre szakosodott. A tanintézet egy emeletet határolt el, ahol hat termet rendezett be ezen tevékenységek lebonyolítására. Ezeket számítógéppel, megfelelô bútorzattal látták el, míg a tanácsteremnek kinevezett helyiségbe egy hatalmas óvális asztal került, a reggeli elosztók és munkamegbeszélések helyszínéül. A titkárságot telefonnal, faxal és scannerrel szerelték fel. A diákok hetente egy napot kizárólag erre a tevékenységre szánnak, s komolyan veszik feladatukat. Hiszen nagy a tét, a hét cég közül a legügyesebbnek bizonyuló vesz majd részt a márciusban Temesváron sorra kerülô országos vásáron, ahol majd bemutathatják cégüket, ismertethetik elképzeléseiket, valamint tapasztalatot cserélhetnek az ország többi, a programba kapcsolódott városaiból (Turnu-Severin, Braila, Pitesti, Szeben, Nagybánya, Arad, Iasi, Kolozsvár és Temesvár) érkezett korukbeli fiatalokkal.

Múlt kedden a Kereskedelmi Kollégium elsô emeleti folyosóján a XI. B létesítette Style Power Kft. üdvözlôlapokból és dísztárgyakból szervezett kiállítást. Kiss Anna, a Dalia Alapítvány alapító tagja elmondta, az alapítvány által patronált 2-es számú speciális iskola nyolcadik osztályos tanulói készségesen csatlakoztak a kezdeményezéshez, hiszen a gyakorlati órákon megtanulhatják, mi is történik egy cégen belül, illetve milyen elvárásoknak kell eleget tenniük ahhoz, hogy hasznos tagjaivá válhassanak a társadalomnak. A tanárnô elmondta, reméli, hogy a fiatalok hasznos ismeretekre tesznek szert, hiszen az elôzô években az árvaházakból illetve a kisegítô iskolákból kikerülô fiatalok nagy hányada nem tudott beilleszkedni a társadalomba.

A múlt héten Nagyváradon tartott csángó esten Szilágyi Zsolt köszöntötte az egybegyûlteket. Szólt arról, hogy a csángó napot immár negyedik alkalommal sikerült megrendezni, s elôször vesznek részt rajta Gyimesbôl érkezett csángók. Az elôzô esztendôkben moldvai csángókat láttak vendégül. A csángóügy avatott ismerôje, Szilágyi Zsolt a "mai nap felfedezettjét", Ferencz Csibi Ilonát is köszöntötte, aki tizenhét esztendeje él Váradon, s idén elôször jelentkezett a csángó napi népdalversenyre. A gálamûsorban elsôként a pusztinai Nyisztor Ilona lépett föl, aki csobánlegén balladáját, s más gyönyörûséges csángó dalokat énekelt. Ezután a gyimesi hagyományôrzôk muzsikáltak és táncoltak. Van ezekben a csángó táncokban és dallamokban valamilyen vad, varázslatos ôserô, amely igazi kincs, olyan érték, amelyet vétek volna elveszíteni, elfeledni, pusztulni hagyni… Aki látta, hallotta ôket, mindenféle magyarázat nélkül megérthette mindezt. Ferencz Csibi Ilona természetesen úgyszintén csángó dalokat énekelt. A gálaest méltó befejezéseként a marosvásárhelyi Öves együttes lépett pódiumra. Az együttes nyolc esztendeje foglalkozik a különös, szép hangzású furulyás zene hagyományával. A találkozón csángó dalokat hallhatott tôlük a közönség. A szervezôk valamennyi fellépôt megajándékozták a bihari értékeket jelképezô révi fazekasok alkotásaival és a Révrôl, Bihar sziklakapujáról szóló könyvvel. A gálaest után remek hangulatú, rendhagyó csángó táncházat tartottak, ahol az Öves és a Komló zenekar muzsikált.

Február 17-én, kedden Mezôcsáváson kerületi értelmiségi találkozót rendeztek, amelyre meghívták a mezôszabédi, mezôfelei, mezôcsávási és galambodi tanárokat, tanítókat, óvónôket, orvosokat és lelkészekeket is. A rendezvényen jelen volt dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Brassai Zsombor a megyei RMDSZ szervezet ügyvezetô elnöke, valamint Dáné Károly, megyei oktatásügyi alelnök.

A megbeszélésnek három fô napirendi pontja volt: 1. az értelmiség szerepe a vidék életében; 2. a február 22-i referendum, amelynek nyomán a községet három részre osztják; 3. önkormányzati választások. Dr. Kelemen Atilla ismertette a Maros megyei RMDSZ- szervezet álláspontját a helyhatósági választásokkal kapcsolatosan. - Az értelmiségnek kiemelt szerep kell hogy jusson a következôkben. Az Európai Uniós csatlakozás jelentette kihívásnak csak akkor tudunk eleget tenni, ha felkészült önkormányzati képviselôket és képzett polgármestereket tudunk állítani a települések élére - mondta dr. Kelemen Atilla.

Egyik volt tanítványom nemrégen mondotta, hogy az országúti névtáblán a Kiskörös felirat olvasható. Az árvizekkel kapcsolatban pedig számos újság a Kôrösök magas szintjérôl számolt be. Mindkét írásmód hibás. Lássuk csak, miért!

Kezdjük a folyókkal! A három Körös folyó nevét már a VI. században említi Jordanes Grisia néven. Középkori forrásaink Kris vagy latinos Crisium formában említik. A Békés megyei nép ejtésében Kerezs (mindkét e-je zárt). A zárt e az ö-zô nyelvjárásokban rövid ö-vé válik (Szöged). A ö-zô forma került be a köznyelvbe is. A folyónév eredete ismeretlen, de az bizonyos, hogy elsô magánhangzója a kiejtés megkönnyítésére ékelôdött be a két mássalhangzó közé. Hasonló módon fejlôdött a szláv Kriszt szóból a régi magyar kiriszt, majd a mai kereszt (zárt ekkel; ö-zô nyelvjárásokban köröszt).

E folyónevek fejlôdése tehát valószínûleg a következô volt: Kris, ebbôl Kiris, majd Kerezs (zárt ekkel), végül Körös: Fehér-, Fekete- és Sebes- Körös. Valamelyik Körös nevét viseli ma pl. Körösladány, Körösapáti, Köröstarcsa.

Nagykôrös és Kiskôrös Árpád-kori települések. Keüris vagy Keürüs lehetett e városnevek eredeti alakja, azonos ejtésû tehát a kôrisfa névvel. A fanév honfoglalás elôtti jövevényszó valamelyik török nyelvbôl, tehát a honfoglaló magyarok már ismerték, és a magyarok nevezték el a két várost is. A régi magyar Keürüs vagy keüris változatból fejlôdött ki egyrészt a kôrös városnév, másrészt a kôris fanév. Nem ritkaság a magyarban, hogy településnév keletkezik valamely jellemzô fa nevébôl. Így az égerfa eger változata adta nevét az Eger-pataknak, majd közvetve Eger, Eger városának, a cigla nevû törpefûz pedig Cegléd
városának.

Tanuljunk mások hibájából

2004. február 16-án a backama-darasi élelmiszerüzletekben, bárokban, Kirizsán Károly alpolgármester kíséretében megjelentek a rágcsáló- és rovarirtással foglalkozó bukaresti Vassym Impex Kft. képviselôi. Azt nyilatkozták, hogy megyeszerte végzik a fertôtlenítést, rágcsálóirtást, a szolgáltatás ellenértéke 595.000 lej. A backamaradasi üzlettulajdonosok, az alpolgármester által kísért személyek ajánlatát elfogadták, kifizették az összeget, számlát is kaptak. A szolgáltatás abból állt, hogy a szônyeg szélét párszor befújták valami spray-vel. A meglepetésükbôl felocsúdott üzlettulajdonosok megpróbálták azonosítani a céget, s tárcsázták a képviselô által hagyott telefonszámot, azonban többszöri próbálgatás után sem válaszoltak - olvasható T.I. levelében. Az olvasó felteszi a kérdést, hogy valóban megyeiszintû rovartalanító körútról van szó, vagy egy csaló hálójába estek a backamadarasiak? Arra a kérdésre is szeretne választ kapni, hogy milyen szerepe van a helyi polgármesteri hivatalnak az ügyben.

A Megyei Közegészségügyi Felügyelôségtôl megtudtuk, hogy sem rendelet, sem elôírás nincs arra vonatkozóan, hogy jelenleg a megyében általános rovartalanítást, rágcsálóirtást kell végezni. Amennyiben volna ilyen jellegû körlevél, elsôsorban megyeszékhelyi, megyei és nem bukaresti cégekkel végeztetnék a szolgáltatást. A kereskedelmi egységek visszautasíthatják az ajánlatot, senki nem kötelezheti ôket, hogy igénybe vegyék a cég szolgáltatását. A backamadarasihoz hasonló esetet jelentettek Mezôgerebenesrôl is.

Csíki József backamaradasi polgármester arról számolt be, hogy a bukaresti cég képviselôi bemutatták mûködési engedélyüket, meleyeket ellenôrzött, s azt nyilatkozták, hogy megyeszerte hasonló kampány van. Az üggyel bôvebben az alpolgármester foglalkozott - mondta a község vezetôje.

Fiunk, ifj. Nagy Endre, az ATU Kft. üzemmérnöke 2003. március 16-án a francia Alpokban sízés közben elesett és súlyos agysérülést szenvedett. Öt heti kómás állapot után magához tért, bár a grenoble-i kórház kiváló ideggyógyász fôorvosa, dr. Cane szerint nem adtak sok esélyt az életben maradásához.

2003. május 22-én különrepülôgéppel, egy szakorvos és egy asszisztens kíséretében hazaszállították. A Pro tv filmezte az érkezést, bár ehhez szükség lett volna a család beleegyezésére is, de nem akartunk vitába keveredni. A repülôn való hazaszállítás csekély 14.600 euróba került. Hogy a biztosítási értéket, az 50.000 eurót meghaladó költséget ki vállalta magára, nem tudjuk. Lehet, egy francia segélyszervezet, mert országunk és Franciaország között nincs ilyen vonatkozásban semmiféle egyezmény.

Sok-sok jó barát és ismerôs önzetlen segítsége - anyagi és pénzbeli -, valamint feleségem reggeltôl estig tartó fáradhatatlan munkája, de nem utolsósorban fiunk fizikai és szellemi adottságai oda vezettek, hogy lebénult jobb lábát újra mozgatni tudja, sôt, ma már jobb kezében is reflexek vannak.

Lupsa doktor közbenjárására 2003. november 24- én a kolozsvári rekuperációs kórház ideggyógyászati osztályára került, ahol a rendszeres és kitartó napi intenzív tornáztatás és masszírozás meghozta eredményét. Ma már segítséggel járni tud a kórház folyosóján.

Az alsó lábszár tartásához "ortézist" kell használnia, amit a kórház gyógytornásznôje kölcsönöz.

A kezelô doktornô javasolta, hogy csináltassuk meg az ortézist. A vásárhelyi székhelyû Ortoprofil összeállított egy dossziét, amit leadtam a Maros megyei Egészségbiztosító Pénztárhoz, amelyet január 5-én a 7-es számmal iktattak. az iktatóban közölték, hogy kb. január 19-26. között a 250-040 telefonszámon, a 101-es mellékállomáson érdeklôdjek.

Február 10-én érdeklôdtem az iktatóban, mire azt a választ kaptam, hogy sok ügy még a tavalyról sincs megoldva.

Én megnyugtattam a tisztviselônôt, hogy kifizetem az ortézist, ami kb. 1.500.000-2.000.000 lej, csak tudjam, hogy elszámolják-e? Sajnos, válasz nélkül maradtam. Csak azt szeretném megtudni, hány hónapot kell várni egy beadott kérvény megválaszolására?

Tisztelettel,

id. Nagy Endre

A feltett kérdésre Cucu Elisabeta a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szakfelügyelôje elmondta: amennyiben a beadott dossziéban minden szükséges irat megvan, a kérvényezô felkerül egy listára, s a pénz függvényében 2-3 hónap, legtöbb fél év alatt megkaphatja az ortézist. Az egészségbiztosítási pénztár nem törleszti az érintett által megvásárolt ortézis ellenértékét - nyilatkozta Cucu Elisabeta.

Ôszintén mondom, régóta foglalkoztat a gondolat, hogy megírjam azt, amit átéltem, átélek és amit látok.

Elôrebocsátom, sem párttag, sem a szeku besúgója nem voltam.

Sôt, ha lehetôségem lenne hozzáférni, hogy megtudjam, mi volt a bûnöm, amiért figyeltek, hálás lennék, ha segítene valaki. Ezen cikk megírására Emil Constantinescu exállamelnök "A kormány szégyentelenül hazudik" címû kijelentése bátorított fel, amely megjelent a Népújság február 11-i számában, Mózes Edith tollából.

Ebbôl a cikkbôl kiemelném a következô mondatot: "A kommunista-szekus rendszer beépült elôbb a FSN-be, rátette a kezét a hatalomra, majd szétterjesztették az egész közigazgatásba". Hogy mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, ha megnézzük a PSD Maros megyei vagy municípiumi vezetôségét, amelyben volt pártfunkcionáriusok és szekusok vezetnek.

Én megtaláltam egyik ilyen ismerôsömet, a PSD municípiumi szervezetének egyik alelnökét. Mindenki keresse meg a magáét!

Ugye, jött egy olyan rendelet, hogy aki a PSD vezetôségi tagja, nem tölthet be vezetô funkciót állami vagy közhivatalban. Nyilván, hogy az illetôk inkább lemondtak a PSD-beli funkcióikról, mint egy aligazgatói állásról, többek közt a Megyei Közpénzügyi Igazgatóságnál. És annak is utána lehetne nézni, hogyan tölthet be valaki vezetô funkciót, ha a férje kft.-tulajdonos.

Az újságban idônként megjelenik egy-egy cikk, hogy a Munkaerô-elosztó és Foglalkoztatási Felügyelôség ennyi meg amannyi ellenôrzést végzett, mennyi pénzbírságot rótt ki az illegálisan foglalkoztatott személyekért, de soha egy szó sem esik arról: meghirdették-e a megüresedett állásokat? Szerveztek-e versenyvizsgát? Hányan jelentkeztek? Kik vettek részt a bírálóbizottságban stb.?

A napokban a vásárhelyi rádióban hallom, hogy a Kovászna megyei PSD elnöke nincs megelégedve a közhivatalokat betöltô személyzet etnikai összetételével.

Én vállalom ennek a szenátor úrnak a Vásárhelyre való és visszaszállításának költségeit, csakhogy gyôzôdjön meg arról, hogy az irodák ajttajára kifüggesztett listán hány kisebbségi név szerepel és mindez egy olyan városban, ahol a lakosság 50%-a még mindig "más" nemzetiségû.

Tovább megyek!

Egyre inkább a jogi vagy közgazdasági végzettség szükséges az üres állások betöltéséhez. Talán egy éve kb. 100 üres állást hirdettek meg, ahol a követelmény a jogi végzettség volt. Több mint 1.000 jelentkezôbôl vagy 60-an ütötték a mércét - tehát a jelentkezôk egytizede sem felelt meg szakmailag. Kérdem én: mifelénk szórják a diplomákat? Hol van a tudás? Lehetséges az is, hogy a jelentkezôk egy része azokból a személyekbôl állt, akik a régi rendszerben hivatalból kapták a diplomát, mert betöltött funkcióik elôírta azt? Megkockáztatom kijelenteni, hogy amíg nem a tudás lesz a munkahelyek betöltésének elsôdleges feltétele, addig semmi javulásra nem számíthatunk, még akkor sem, ha a cél Európa.

Valamikor meg volt határozva, hány személy után jár egy irodavezetô, igazgató stb. Most több igazgató van, mint népség, katonaság. Az átlagfizetést ezek alakítják, formálják arra a bizonyos 7.682.000 lejes meghirdetett átlagfizetésre.

Nagy Nimród

A Jedd községhez tartozó Székelybósban László Lajos és felesége, Zsuzsika néni február 15-én ünnepelték házasságuk 50. évfordulóját. Az aranylakodalmat két gyerekük, négy unokájuk és két dédunokájuk, valamint Harangozó György koronkai lelkipásztor és Nagy Márton jeddi polgármester társaságában ülték meg. A helyi kultúrotthonban szervezett délutáni ünnepségen az idôs házaspár is táncra perdült, bizonyítva, hogy fél évszázad után is talál a lépés.

Az ötletekben gazdag és vendégszeretetérôl ismert Gemini vendéglô tulajdonosa, Gazda Sándor február 7-én farsangi mulatságot szervezett marosszentgyörgyi vendéglôjében. A reggelig tartó bál nagyon sikeresnek bizonyult, amelyhez nagymértékben hozzájárult a barátságos terem, a szépen megterített asztalok, a kitûnô menü, az élôzene, a jó társaság és nem utolsósorban a vendéglátó igényes, magas színvonalú szolgáltatása.

Már szilveszterkor meggyôzôdhettem mindezekrôl, amikor az újság rejtvénypályázatának boldog nyerteseként vehettem részt egy felejthetetlen éjszakán. Ezt bizonyítja az is, ha alkalmam nyílt arra, hogy ide visszatérjek, hát örömmel megtettem, újra elmentem oda, ahol a házigazda szemmel láthatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyre növekvô igényekkel, a visszajáró vendégek óhajaival lépést tartson.

Köszönjük az élménydús estét, a kikapcsolódási lehetôséget, a remek szórakozást!

Schuster Klára, Küküllôpócsfalva

2000 nyarán a HIV-vírussal fertôzött gyerekek szüleiként úgy éreztük,