Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Románia sokszínû ország, nem csak az itt élô számos nemzeti kisebbségnek köszönhetôen, de politikai szempontból is. Véleményem szerint a választási rendszer módosításának nem lett volna jótékony hatása a romániai politikai életre - fejtette ki Markó Béla szövetségi elnök hétfôn, február 9-én a Radio România Actualitati Sfertul academic címû mûsorában.

Az RMDSZ elnöke elmondta, örül annak, hogy választási törvényeket kidolgozó parlamenti bizottság elvetette az egyéni választókerületes rendszer bevezetését, amelynek elfogadása esetén jelentôs mértékben lecsökkent volna a magyar kisebbség képviselete a parlament mindkét házában.

Ugyanakkor a szövetségi elnök fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mi a lényegi különbség a jelenlegi választási rendszer és az ún. egyéni választókerületes rendszer között: a jelenlegi választási rendszer arányos képviseletet tesz lehetôvé a pártok számára a parlamentben, az a rendszer azonban, amelyet egyéni választókerületes rendszernek nevezünk, tulajdonképpen egy többségi rendszer. Pontosabban fogalmazva, az említett rendszer a nagy és erôs pártoknak kedvez, akik a szavazatok 40-50 százalékát megszerezve a parlamenti mandátumok 60-70 százalékához jutnának hozzá. A választási rendszer a demokrácia alappillére, így különösen fontos, hogy az arra vonatkozó törvények módosításának ügyében a parlamenti pártok konszenzusra jussanak - tette hozzá Markó Béla.

Emma Nicholson de Winterbourne bárónô, az Európai Parlament raportôre hétfôn sajtótájékoztatón közölte, hogy nem mond le a Romániáról szóló jelentés kapcsán benyújtott indítványról, amelyet több európai parlamenti képviselôvel egyött írt alá, és úgy véli, hogy a csatlakozási tárgyalásokat jelenlegi formájukban fel kell függeszteni.

Nicholson szerint a 2007. január 1-jei csatlakozási dátum nem kizárt, de Romániának sok intézkedést kell meghoznia e célkitûzés elérése érdekében. Románia nehézségekkel szembesül bizonyos területeken, amelyek a koppenhágai politikai feltételekkel kapcsolatosak, szögezte le a raportôr.

Kifejtette, elsôsorban a korrupció, különösen a politikai szinten létezô korrupció elleni harcról van szó és a megfelelôs törvények alkalmazásáról, aztán az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségérôl és mûködôképességérôl, fôként az Igazságügyi Minisztérium jogkörével kapcsolatban; több pénzt kell kiutalni az igazságszolgáltatási rendszernek, mondta Emma Nicholson.

A bárónô hangsúlyozta, intézkedéseket kell hozni a véleményszabadság biztosítása érdekében, az újságírók megfélemlítése és zaklatása ellen, a médiák politikai nyomásgyakorlást lehetôvé tevô gazdasági függôségének csökkentése érdekében, ugyanakkor fel kell lépni a nem megfelelô rendôri bánásmód ellen.

Az Arie Oostlanderrel együtt aláírt kezdeményezés kapcsán Emma Nicholson kifejtette, az indítványban kérik a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését jelenlegi formájukban, hogy lehetôvé váljon az elôrelépés az igazságügyi és közigazgatási reformok területén, hogy elegendô idô, pénz és emberi erôforrás jusson ezekre a területekre. Ezt követôen folytatni lehet a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val - tette hozzá.

Romániának "lassan kell sietnie", mivel a parlament már több ezer jogszabályt fogadott el, de a jelenlegi igazságügyi és közigazgatási rendszerben nagyon nehéz gyakorlatba ültetni ezeket - közölte Nicholson. A tárgyalások egyre több törvény elfogadását eredményezik, az Európai Parlament pedig gyakorlati alkalmazásukat kívánja - szögezte le.

- Az igazságügyi rendszer nem eléggé erôs, hogy a több ezer törvény terhét viselje, a közigazgatási rendszer pedig képtelen alkalmazni ezeket a jogszabályokat, tehát a politikusoknak nagyobb erôfeszítéseket kell tenniük - fogalmazott a raportôr.

Emma Nicholson szombaton érkezett Romániába és kedden tér vissza Brüsszelbe. Látogatása során az EP-raportôr találkozott Gabriela Comannal, az Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hatóság vezetôjével, Quinton Quayle brit nagykövettel, Olaszország bukaresti nagykövetével, az Európai Bizottság bukaresti képviselôivel, Ion Iliescu államfôvel, az igazságügyi miniszterrel, bírákkal és parlamenti pártok frakcióival.

A bárónô kedden Adrian Nastase kormányfôvel tárgyal a nemzetközi örökbefogadások kérdésérôl, az EP-hez benyújtott jelentésrôl, a véleményszabadságról és a nyílt versenytárgyalások kérdésérôl.

Aktuális

Néhány hónapja már, hogy megszületett a döntés az észak-erdélyi autópálya megépítésérôl. Ebben az esetben a RMDSZ-lobbizás szerencsésen egybeesett bizonyos kormánykörök érdekeivel, mi több (ha ez egyáltalán nyom valamit a latban, idônként ugyanis erôsen kételkedünk benne) az egész régió és az ország érdekeivel is. A sajtó tele volt azzal, hogy aláírták a kivitelezési szerzôdést az amerikai Bechtel céggel, mindenki tudhatta, hogy idén nyáron megkezdôdnek a munkálatok, s 2012-ben autópályán utazhatunk már Marosvásárhelyrôl Budapestre vagy Bukarestbe.

Éppen ezért roppant furcsa, hogy ennyi idô után jelentkeznek az autópálya-ellenes megnyilvánulások, ráadásul olyan irányból, ahonnan roppant nehéz kivédeni ôket: az Európai Unió bizonyos illetékesei részérôl. Az még érthetô lenne, hogy az Egyesült Államokkal gazdasági hidegháborúban s politikai vitában álló Európának nem tetszik, ha egy tengerentúli cég kap meg egy ilyen zsíros megbízatást, ami azonban nehezen követhetô, hogy miért nem a szerzôdés aláírásakor jelentkeztek a tervezet vitatói, illetve ha volt potenciális európai kivitelezô, miért nem akkor tette meg - esetleg kedvezôbb - ajánlatát.

Éppen ezért nagy valószínûséggel lehet arra tippelni, hogy tulajdonképpen nem is az EU, hanem olyan - Európa bizonyos politikai köreire befolyással bíró - belföldi érdekcsoportok indították el a lavinát, amelyek nem nézik jó szemmel, ha Észak-Erdély fejlesztéshez jut. S nem kell sokat tépelôdni, hogy rájöjjünk, kinek fájhat leginkább az észak-erdélyi autópálya megépülése: azoknak, akik eddig is tudatosan szétromboltak minden régióbeli fejlesztési tervet, akik több mint egy évtizede szabotálják a marosvásárhelyi nemzetközi repülôteret, akiknek bármely délebbre fekvô kisvárost megkerülô tranzitút megépülése fontosabb egy olyan, 150 ezres megyeszékhelyénél, mint Marosvásárhely.

Feltûnô, hogy Belsô-Erdély megyéiben 2015-ig egyetlen (!) európai uniós támogatásból megvalósítandó nagy beruházást sem vettek tervbe. Kockázatos lenne azonban ezért Brüsszelt hibáztatni, hisz onnan nézve sok esetben még Bukarest és Budapest is összemosódik, hát még akkor milyen nehezen felfogható a különbség, ami a román fôváros környéke, valamint egy Erdélynek nevezett földrajzi régió között van, amely "szintén ott van valahol Romániában, ahová a támogatás irányul". Egyértelmûnek tûnik: Belsô- Erdély azért nem részesül uniós támogatásban, mert Romániából "elfelejtettek" ilyen irányú kéréseket benyújtani!

Neves európai és amerikai politikusok az elmúlt években közbenjártak a román kormánynál, hogy romániai gyermekeket lehessen örökbe adni külföldre az érvényben lévô embargó ellenére - hozták nyilvánosságra a hétfôi lapok a Demokrata Párt (PD) elnöke, Traian Basescu által közölt információt.

Az ellenzéki politikus olyan kormánydokumentumokat mutatott be a sajtónak, amelyekbôl kiderül: számos amerikai, francia, olasz, görög, svájci, kanadai és izraeli politikus és tisztségviselô járt közben Bukarestnél, hogy a nemzetközi örökbefogadási tilalom ellenére romániai gyermekek külföldi szülôkhöz kerülhessenek. A "listán" olyan nevek szerepelnek, mint Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, Alvaro-Gil Robles, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Antonio Di Pietro és Jacques Santer európai parlamenti képviselô, akárcsak az amerikai törvényhozás több tagja, így Tom Lantos, John Kerry, Edward Kennedy, Richard Lugar, Tom Harkin, Bob Smith.

A Basescu által bemutatott "bizonyítékok" a kormány által összeállított listák másolatai voltak. Ezeken a külföldi örökbefogadásra kijelölt gyermek neve mellett ott szerepelt a közbenjáró személyiségé is.

Románia az Európai Unió nyomására 2001-ben állította le a nemzetközi örökbefogadásokat, mivel fennállt a gyanú, hogy a gyermekek külföldre juttatásából sokan jó üzletet csináltak. Addig ugyanis több mint tízezer román gyermek került más országba. A moratórium ellenére a bukaresti kormány az utóbbi két esztendôben mintegy ezer "kivételt" tett, vagyis engedélyezte e gyermekek külföldi elhelyezését. Ez késztetett arra az utóbbi napokban két európai parlamenti képviselôt, hogy javasolja a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztését.

Adrian Nastase miniszterelnök a múlt héten újabb kormányrendeletben tiltotta meg a külföldi örökbefogadásokat, és utasította a korrupcióellenes ügyészséget, hogy vizsgálja meg az utóbbi tíz évben történt összes "kétes ügyletet".

A neves politikusok lobbitevékenységével kapcsolatban Nastase hétfôi rádiónyilatkozatában elmondta: olyan örökbefogadási ügyekrôl volt szó, amelyek már az embargó bevezetése elôtt folyamatban voltak. A megnevezett külföldi politikusok közbenjárása biztosítékot jelentett arra, hogy a romániai gyermekek megfelelô körülmények közé kerülnek külföldön - mondta a miniszterelnök.

Ion Iliescu elnök hétfôn kijelentette, tizennégy év alatt a román hivatalosságok megszokták, hogy "apróra darálják" ôket, utalva Bukarest és Brüsszel jelenlegi viszonyára, amely a romániai nemzetközi örökbefogadások kapcsán alakult ki.

Az államfô elmondta, vasárnap este telefonon beszélt a kérdésrôl Adrian Nastase miniszterelnökkel, akivel kedden személyesen is találkozik, hogy "az aktuális kérdésekrôl" tárgyaljanak.

- Mi ezeket a dolgokat nyilvántartjuk. Tizennégy év alatt megszoktuk, hogy minden egyes alkalommal apróra daráljanak. Meghaladunk egy problémát, megjelenik egy másik - fogalmazott Iliescu. Az államelnök leszögezte, az örökbefogadások kérdését tisztázni kell. - Le kell zárnunk ezt a kérdést, véglegesíteni kell az errôl szóló törvénytervezet szövegét, el kell fogadtatni a parlamentben, hogy mindenki számára világossá váljon a kérdés, és több vita ne szülessen - fogalmazott Ion Iliescu.

Újhelyi az erdélyi helyzetrôl

A magyarországi politikusok nem mérik fel, mekkora történelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika színterévé változtatják - jelentette ki vasárnap Újhelyi István országgyûlési képviselô, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (Fibisz) mozgalom elnöke Kolozsváron.

Újhelyi a Fibisz vezetôsége és Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezetô elnöke között lezajlott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón nyilatkozott. A találkozón részt vett Zuschlag János országgyûlési képviselô, a FIBISZ alelnöke is.

A Fibisz elnöke helytelenítette, hogy egyes magyarországi politikai erôk hozzájárulnak a romániai magyarság megosztásához. Újhelyi szerint ezek az erôk nem mérik fel, mekkora történelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika színterévé változtatják.

A megbeszélésen szóba került az is, hogy az RMDSZ támogatja a fiatalokat az idén esedékes romániai önkormányzati választásokon. A szövetséggel együttmûködô romániai Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) azt a célt tûzte ki, hogy idén 200 fiatalt juttasson be az önkormányzatokba. Takács Csaba ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ az alapszabályzatában rögzített elôírásokon kívül logisztikai segítséget is nyújt majd az ifjúsági szervezet által támogatott jelölteknek.

Újhelyi István bejelentette: a Fibisz szakmai képzéssorozatot indít közösen a MIÉRT-tel, hogy a romániai magyar fiatalok minél jobban megismerjék az önkormányzati tevékenységet.

Emil Constantinescu Marosvásárhelyen

Ma délután 4 órakor, a Kultúrpalota kistermében mutatja be Emil Constantinescu, a Népi Akció elnöke, 1996-2000 között Románia államfôje, a Rombolás ideje, építés ideje címû mûvét. A könyvet Al. Cistelecan méltatja.

A könyvbemutató elôtt, 14.30-kor sajtótájékoztatót tart a Continental Szálló Zöld termében. A Népújságot Nicolae Havrilet, a Népi Akció megyei elnöke tájékoztatta a látogatásról. Megtudtuk, hogy a volt államelnök az ország összes nagyvárosában bemutatja a könyvet. Tegnap Nagyváradon volt, Marosvásárhelyen találkozik a párt vezetôivel. A könyvbemutató mellett, a látogatás célja a helyi szervezet, illetve a marosvásárhelyi polgármesterjelöltek támogatása.

Az európai királyokat, királynôket lekörözik a hercegek - legalábbis vagyon szempontjából.

A La Derniere Heure címû belga lap által közölt összeállítás szerint Európa legvagyonosabb uralkodója a liechtensteini nagyherceg, Hans-Adam, aki hárommilliárd eurós vagyonnal rendelkezik. Mögötte Rainier monacói herceg jön, kétmilliárd euróval, s csak harmadik helyen szerepel végre egy királyi fô: II. Erzsébet brit uralkodó a maga 1,8 milliárd eurósra becsült vagyonával. Ami a belga királyt, II. Albertet illeti, ô valósággal koldusszegény: "csak" néhány ingatlannal rendelkezik, s így 12,5 millió eurós a vagyona.

A liechtensteini nagyherceg vagyon szempontjából több lábon áll. Elôször is van egy 20 ezer darabos mûkincsgyûjteménye - benne egy Rembrandt-képpel, amely legalább 4 millió eurót ér -, azután 15 ezer hektár fenyôerdô tulajdonosa Ausztriában, ahol számtalan palotával is rendelkezik. S végül az ô vagyonát gyarapítja a liechtensteini LGT Bank profitja is: ez egy olyan vagyonkezelô pénzintézet, amelynél az ügyféllé váláshoz legalább 2,5 millió eurót kell a számlára tenni.

Rainier monacói herceg viszont az ingatlanüzletben érdekelt: számos épület tulajdonosa a hercegségben, s ezek lakbére természetesen az ô kincstárába érkezik. Emellett igazi üzletember: van egy utazási ügynöksége, övé a legnagyobb monacói ajándéktárgyüzlet és számos cégben van részesedése. S végül amire a legbüszkébb: a világ harmadik legértékesebb bélyeggyûjteménye is az ô páncélszekrényében található.

Az európai hercegek és királyok mindenesetre még így is elbújhatnak harmadik világbeli kollégáik mögött: Brunei szultánja például hosszú ideig a világ leggazdagabb emberének számított, a maga 24,4 milliárd eurós vagyonával, s bár azóta megelôzte ôt Bill Gates, a Microsoft tulajdonosa, azért még mindig van mivel töltenie napjait, hiszen csak a palotája 1788 szobás.)

A szaúd-arábiai Fahd király vagyonát 16,2 milliárd euróra becsülik, a kuvaiti emírét 13,8 milliárdra, a japán császárról pedig annyit tudni, hogy csak az udvartartása 1090 embert foglalkoztat: benne 4 személyi orvossal és 46 történésszel, akiknek az uralkodó minden tettét, lépését meg kell örökíteniük.

Javában tart a síszezon Európa síterepein. Románia sípályái és üdülôi azonban még nem túl népszerûek. Érdemtelenül, hiszen a Kárpátok síparadicsomaihoz ez a vidék is hozzátartozik.

A Kárpátokban szinte valamennyi sípályán jelentôs felújításokat végeztek. Székelyföld hegyei között is olcsó, jó minôségû pályákon lehet száguldani: a hargitafürdôi, a madarasi-hargitai, a kovásznai, a Gyilkos- tónál épített és a marosfôi pályákon könnyû a tanulás. Ezek ugyanis felvonóval rendelkezô, nem meredek pályák, és nem is túl hosszúak.

Brassó Poján környéke (Poiana Brasov) a legkedveltebb. Tizenkét különbözô nehézségi fokozatú sí- és szánkópálya között lehet válogatni. Akiben feltör a vágy - legyôzni a hegycsúcsok kihívásait -, négyféle felvonórendszer segítségére számíthat. Van olimpiai méretû pálya és két síugrató, de lehet minigolfozni, teniszezni, kézi- és kosárlabdázni is. Vannak persze egyéb rendezvények, például koncertek is.

Szinaján (Sinaia) a kábelkabin útvonalának egyharmadát felújították, teraszosítottak, és kábelszékeket szereltek a pályákra. Hamarosan átadják a bobpályát is. A 800-1000 méter magasságban létesült üdülôhely szub-alpin klímájú. Átlagosan fél méteres itt a téli hótakaró. A Szinaja közeli Busteni-ben és Azugán is pályafelújításokat végeztek, sôt mûhó-gépeket is felszereltek, amelyeknek köszönhetôen itt a telet négy hónappal meg tudják hosszabbítani. Azugán nyolc kilométeres sífutó-, valamint egy hódeszkapálya is várja a látogatókat.

A Prahova folyó völgyében Predeal egy másik kedvelt helye a téli sportot ûzôknek. Itt már a múlt század elején síbajnokságokat szerveztek. Síklubok és sportiskolák is létesültek, így a város nagy nevû sportolókkal büszkélkedhet. Itt van a Román Síszövetség székhelye is. A pályákat éjjel is kiválóan megvilágítják, remek hógépekkel dolgoznak, és több elfeledett lefutó felújítása is napirenden van.

Paltinis a Déli-Kárpátok kedvelt turistacsalogatója, Nagyszeben környékén fekszik. Itt ugyan komoly beruházásokat régóta nem végeztek, de a hely vonzereje megmaradt. Részben, mert ez volt az elsô üdülô, amelyet a Kárpátokban létesítettek (1894-ben), részben, mert a hegylánc legmagasabban fekvô üdülôhelye, 1450 méter tengerszint feletti magasságban.

Vatra Dornei Beszterce közelében található, a Keleti-Kárpátokban, 810 méteres magasságban. Három sí-, egy bob-, és egy szánkópályát mûködtetnek a helységben, emellett még 10-35 kilométeres hójárgány-túrákat is szerveznek.

Az útjavítások folytatásáról, a szükséglakásokról és a kormányhoz felterjesztett ajánlatokról, kérésekrôl számolt be soros sajtótájékoztatóján Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Nem mulasztotta el negatív jelzôkkel illetni az RMDSZ-tanácsosokat, akik - véleménye szerint - nem szavazzák meg az utak javításához szükséges pénzösszeget, s ráadásul kisajátítják, magukénak vallják az ô városrendezési, beruházási ötleteit, terveit.

A város vezetôje felsorolta azokat a megyeszékhelyi utcákat, ahol - amennyiben az idô felmelegszik -, megkezdik az aszfaltozást. Elsôsorban a Maros-hídon és a Hídvég utcában, majd a Negoiului, Pandúrok, Ion Buteanu, Szabadság, Horea és Arany János utcákban dolgoznak majd az utászok, majd soron következik az Aurel Filimon és a Cuza Voda utca is, ahol felújítják a járdákat és fákat is ültetnek. Az utcák kapcsán Dorin Florea arról is tájékoztatott, hogy hamarosan nyilvános vitát szerveznek a Tudor negyedet a megyei kórházzal összekötô terelôútról. A tájékoztató jellegû és a lakosság véleményét felmérô vitára minden marosvásárhelyit elvárnak majd.

Az egyik emberjogvédô szervezet képviselôinek nyilatkozatára reagálva, miszerint a bérlakásokban élô személyek hamarosan az utcára kerülnek, mert a hatóságok nem tudnak szociális lakásokat biztosítani számukra, a polgármester kifejtette: a polgármesteri hivatal jelenleg öt tömbházlakást építtet, amelyeket szociális lakásokként fog majd kiosztani; két tömbházat vásárolt, ahol átmeneti idôre fogadják a kilakoltatott vagy más okból lakás nélkül maradt személyeket. Hozzátette: a volt tulajdonosoknak visszaadott lakóházak bérlôi már legalább négy éve tudják, hogy egyszer mozdulniuk kell, de csupán egynegyedük nyújtott be lakáskérést a hivatalhoz. A bérlakásoknál maradva, a polgármester kifejtette: fontolgatja, hogyan tudná a város központjában, a központhoz közel levô bérlakások lakóit befolyásolni, s a lakások egy részét felszabadítani. Lehetséges, hogy pénzt ajánlanak fel nekik, hogy elhagyják Marosvásárhelyt, s máshol telepedjenek le. Különös megoldás, és honnan lenne ilyesmire pénz?!

A újságírókra zúdított információlavinából érdemes megemlíteni, hogy a polgármesteri hivatal 14 ajánlatot terjesztett fel a szakminisztériumokhoz, különbözô földterületek, épületek átvételét igényelve. Példaként említhetô a Táborigazgatóság víkendtelepi romhalmaza által elfoglalt terület átvétele (ahova sós vizû medencét készítenének), a megyei tanács által szerinte jogtalanul kisajátított napközi otthonok és óvodák épületének visszaszerzése. Dorin Florea személyesen akar Bukarestbe utazni, hogy felgyorsítsa az ügyintézést lehetôvé tevô kormányhatározatok összeállítását, napirendre tûzését - tudhattuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón.

Közpénzekbôl kifizetett büntetések?

A közszolgáltató vállalatok képviselôivel találkozott tegnap Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki sajtótájékoztatója elsô felében arról számolt be, hogy az érintett szolgáltatók, különösen az Aquaserv semmibe veszi a törvényes határidôket, s hosszú ideig tartja lezárva az utakat.

Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv sajtószóvivôje cáfolja az állítottakat, s arról tájékoztatott, hogy a tegnap reggeli találkozón a polgármester olyan munkálatok befejezésére is felszólította ôket, amelyeket már rég elvégeztek.

A polgármesteri felrovások során elhangzott: a vízszolgáltató vállalat vagy annak alvállalkozója hosszú ideje elmulasztotta befejezni az Aurel Filimon és a Nicolae Grigorescu utcában végzett munkálatokat. Holott a törvényes elôírások értelmében köteles 48 órán belül a forgalom számára megnyitni a beavatkozás során feltört úttestet. Ugyanakkor a polgármester azt is kiemelte, hogy a közutak helyreállítása során a szolgáltatók nem kavicsot, hanem csupán földet helyeznek vissza. A hivatal többször felszólította és meg is büntette az Aquaservet. A büntetések rendszeres kirovását kerüljük, hiszen a szolgáltató közpénzekbôl, a fogyasztók, a marosvásárhelyiek pénzébôl fizeti ki azokat - nyilatkozta a polgármester.

Dorin Florea kijelentéseire válaszolva Sófalvi Szabolcs elmondta: Az elmúlt évben az Aquaservre két, jelentéktelen összegû büntetést róttak ki, ami tulajdonképpen az alvállalkozót terhelte, amely elvállalta, hogy a törvényes határidôt betartva végzi el a munkát. Idén csak figyelmeztetéseket kaptunk, tegnap például olyan utcákért is, amelyeket befejeztünk már. A törvényes határidô kapcsán azt kell mondanom, hogy amennyiben nem csôrepedésrôl, hanem befektetésrôl van szó, mint például a Nicolae Girgorescu utca esetében, öt napon belül kell helyreállítani az úttestet. A vízszolgáltató vállalat az elôírások értelmében kavicsréteget helyez el, s szakszerûen végzi a munkálatot. A szóban forgó utcában az alacsony hômérsékleti értékek miatt nem haladt a munkálat, hiszen mínusz 5 fok alatt nem lehet aszfaltozni, csak gyengébb minôségû munkát lehet végezni. Jelenleg azonban dolgoznak. Az Aurel Filimon utcában a gázvállalat dolgoztat - nyilatkozta a sajtószóvivô.

Minden a lehetô legnagyobb rendben zajlott az elmúlt évben a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság körzetéhez tartozó igazságügyi szerveknél - derült ki tegnap a Grosu Floare elnöknô által tartott sajtótájékoztatón, amelyen annak a jelentésnek az adataiból ismertettek néhányat, amely a szakminisztérium képviselôjének a jelenlétében tartott pénteki kiértékelô ülésen hangzott el.

Az elnöknô az igazságügyi munka minden területén látványos növekedésrôl számolt be a 2002-es év adataihoz viszonyítva. A tavaly növekedett mind a bejegyzett, mind pedig a lezárt esetek száma: 2002-ben 3421, 2003-ban pedig 4238 ügyben hoztak határozatot.

Polgári ügyekben 1582 keresetet tárgyaltak, s ezek száma mindössze a bíróságokon csökkent. A fellebbezések száma szinte a kétszeresére nôtt, s a felülvizsgálati kérelmeké sem csökkent. Kereskedelmi téren 392 üggyel többet tárgyaltak, s a bûnügyek száma is 14,33 százalékkal növekedett az elmúlt évben.

A határozathozatal 2,02 százalékkal gyorsult, egy bíró átlagosan 810 ügyet tárgyalt, és ebbôl 571-ben hozott határozatot. Az elmúlt idôszak fontos feladatát jelentették (a múlt év augusztusában életbe lépett kormányhatározat nyomán) az igazságügyi szervek illetékességének megváltozásából eredô átszervezések, az úgynevezett reformstratégia alkalmazása. Az elnöknô szerint az átszervezést az tette lehetôvé, hogy sikerült biztosítani a pénzügyi keretet a személyzet bôvítésére, s így a táblabíróságon 60, a megyei törvényszéken 22,7, a Marosvásárhelyi Bíróságon 28,5 százalékkal nôtt a bírák száma. Mivel nem sikerült minden állást betölteni, februárban országos szinten újabb versenyvizsgát szerveznek. A bírák mellett az írnokok és a köztisztviselôk számát is sikerült növelni, s a meglévô géppark átcsoportosításával a táblabíróságon is számítógépen szerkesztik a határozatokat. Grosu Floare bejelentette, hogy a telekkönyvi hivatalban megszüntette a telekkönyveket kezelôk és az állampolgárok, az ügyvédek, jegyzôk közvetlen kapcsolatát, ugyanakkor meghatározták, hogy egy-egy mûvelet mennyi idôt vesz igénybe. Sürgôsségi jelleggel pedig csak az elnök jóváhagyásával, jól megindokolt esetekben adhatók ki telekkönyvi másolatok.

Kérdésre válaszolva az elnöknô elmondta, hogy semmi kifogása nincs az Erdôszentgyörgyi Bíróság mûködése ellen, amit egyébként belefoglaltak az igazságügyi szervek mûködésérôl szóló jogszabályba, és ahogy közlik a szükséges személyzet számát, és megteremtôdnek a bérezésükhöz szükséges pénzügyi keretek, áthelyezik illetve kinevezik azokat. Az, hogy Kerekes Károly parlamenti képviselô interpellációjának milyen szerepe volt a helyzet megváltozásában, és hogy miért tûnt el az igazságügyi szervek szerkezetébôl a szóban forgó bíróság, végül is nem derült ki a válaszok során.

Lesz önálló kereskedelmi törvényszék - jelentette be Grosu Floare. Ez a fórum a Fellebbviteli Bíróság keretében mûködik majd, és székhelyet is a meglévô épületekben biztosítanak számára.

A kérdésre, hogy mikor kerülnek fel a törvény által elôírt kétnyelvû feliratok azokra az intézményekre is, amelyek a jogszabályok betartásán ôrködnek, az elnöknô szerint ennek az ügyintézés fontossági sorrendjén kívül csak pénzügyi okai vannak. Mivel a táblabíróság még nem rendelkezik önálló pénzvitellel, pénzügyi szempontból továbbra is a törvényszék hatáskörébe tartoznak, aminek a közeljövôben meg kell változnia. Megoldották viszont, ami hat éven át nem sikerült (állítólag törvényszéki alelnökként nem tehetett semmit ennek érdekében), hogy az igazságügyi alkalmazottak kitûzôt hordjanak - hangsúlyozta az elnöknô.

A kérdésre, hogy elégedett-e a bíráknak és az alkalmazottaknak az állampolgárokhoz való viszonyulásával, akik közül egyesek lekezelô, az egyszerû állampolgárt semmibe vevô viselkedése ellen a sajtóban többen is kifejtették véleményüket, az elnöknô azt válaszolta, hogy a bírák ellen nem nyújtottak be panaszt, a táblabíróság két alkalmazottja azonban írásbeli figyelmeztetést kapott, két másik személy viselkedése ellen pedig folyamatban van a kivizsgálás - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.

Telenézô

Gazdag volt a sportkínálat a hét végén, fôleg a "kábelezôk" dúskálhattak benne: izgalmas teniszmérkôzések, foci az Eurosporton (mikor láthatjuk a román sporttévét is?), az olasz bajnokság mérkôzései a B1-en (szombaton és vasárnap) -, de a csúcs a budapesti mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság volt - azért is, mert a magyar fôvárosban zajlott, és azért is, mert a magyar sportolók szép teljesítményt nyújtottak. A Budapest Sportarénát igazából Sebestyén Júlia avatta fel szenzációs sikerével. (Én hûtlenül máris "ki- hívójának", Pavuk Vikinek szurkolok. Legyen neki is aranya!) A "bajnokság embere" mégsem "a Juli" volt, még csak az aranyérmes Brian Joubert sem, hanem a karrierje csúcsára jutott nagy tehetség, a sportot magas mûvészetté avató Jevgenyij Pljusenko, Zsenya - aki, pechjére, kifogott egy rossz napot, csak második lett. Ô az, aki ezt is megengedheti magának. Mert a gálán aztán megmutatta, mit tud! Tombolt is az Aréna. (Ismerôsöm meséli, hogy a gyermekei egész egyszerûen Plüssmackónak becézik Jevgenyij-Jenôt.)

Az Afrika-kupa küzdelemsorozata lassan a végéhez érkezik, Európa nem igazán figyel rá, holott a kihagyott ziccerek okán a tunéziai torna résztvevôi akár a Rekordok Könyvébe is bekerülhetnének. Tanulságos lehet, ahogy az európai országok bajnokságaiban szereplô profik "otthoni környezetben" hirtelen grundfocit kezdenek játszani. Azt hiszem, a nigériai csapatot kíséri egy sajátos zenekar, pergô dobszóra ugyanazokat a motívumokat trombitálják, véget nem érôn. Sikerült háromszor is elaltatniuk egyetlen meccs alatt...Mikor a teniszre kattintottam, elôbb azt hittem, tévedés, hiszen Bukarestben is zakatoltak-muzsikáltak, lelkesen szurkoltak Paveléknek. A Davis-kupa mérkôzésein ezt is szabad, hiszen nem pártatlan a közönség. A román nézôk kifejezetten rendesek, mondták a svájciak. Mégsem lehetett lemuzsikálni ôket a pályáról. Federer "kiette a sajtot" Andrei szájából. Egyik szünetben megkérdezték Ilie Nastasét: voltaképpen mi a gond ezzel a Federerrel. Az egykori ász a maga lakonikus módján ennyit válaszolt: - Az, hogy megszületett.

Parti Nagy Lajos, a Magyarország Európában Alapítvány díjazottja (l. a Múzsa 7. oldalát) beszélget Verebes Istvánnal a Napkeltében. Kilépett a Magyar Írószövetségbôl. Szíve joga. Kívülálló - erdélyi - nem érti a Verebes utalásait. Ez is "relatív depriváció", lopom el a kifejezést Babarczy Esztertôl, aki Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes szociológusokkal szintén a mûsor vendége. Az, hogy nincs meg nekem, amit megérdemelnék. Ez nemcsak gazdasági, anyagi vonalon mûködik, hanem szellemi szinten is. Ha ugyanis nem vagyok benne abban a körben, ahol félszavakból, homályos utalásokból is értik egymást, sôt ugyanúgy replikáznak is, hiába érdemelném meg magyarságommal, erdélyiségemmel, nemzethez tartozásommal: nem jutok az áhított értelmezés birtokába. Nem tudom, mi van. (Ha interneteznék, talán.) Annál inkább fülembe ragad a Karácsonyi Ágnessel készült interjúból az idézet: "Ez a demokrácia nem csinál kedvet magához." Ojjé, ez partinagyos találat. És elmélázok; ha ott, az anyaországban a magyar nem, akkor itt minekünk miként fog az "eredeti" vagyis igencsak sajátos román demokrácia kedvet csinálni - no, nem saját magához - az életünkhöz egyáltalán...

(Pacsirta-természetû lévén, szerencsésen kezdtem mind a vasárnapot, mind a hétfôt. Másodszor is megnéztem a Lyukasórát a Duna TV-ben, és elméláztam azon, miként fûzi az élet ugyanarra a zsinórra József Attilát, Kosztolányi Dezsôt és Ady Endrét egy szokatlan rímpár (inog/jázminok) csalijával... Hogy mennyien bújtak elô Dózsa György unokája szellemköpenyébôl... Hétfô hajnalban újra a jégparádé! És azonmód elfeledtem zsákutcára nyíló, egekre sápadó, transzszilván depriváltságomat...)

Csütörtök délutántól a hétfôi záróünnepélyig tartottak a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum iskolanapjai. A rendezvény 1992 óta hagyományos, több mint ötven program közül válogathattak a diákok, tanárok és érdeklôdôk a tudományok, irodalom, történelem, nyelvek és a sport körébôl. Érdekes, színes plakátok hirdették a különféle vetélkedôket, a figyelmet leginkább felkeltô talán az öko ki mit tud versenyé volt.

Mi zubog a lombikban?

Péntek reggel, az eseménysorozat második napján nagy a sürgés-forgás az épületben, hiszen a rendezvények legjava ide zsúfolódott be.

Talán a kémiateremben a legnagyobb a zsivaj. Hamarosan kezdôdik a kémia ki mit tud, amelyet Kajcsa Julianna tanárnô támogatásával a XI. E, J és H osztály szervezett meg. Ez a vetélkedô immár nyolcadik éve hagyományos, tudtuk meg Patek Enikô tanárnôtôl. Kezdetben a kémia-biológia, most pedig a természettudomány szakos osztályok vállalták fel a rendezést. Ugyancsak Patek Enikô tanárnô emeli ki, hogy ezeknek a vetélkedôknek a lényege a rugalmas gondolkodás fejlesztése, a különféle tantárgyak közti hídépítés. A kémia mellett ugyanis szükségesek a fizikai, illetve számítástechnikai ismeretek is. A kilenc- tizedikesekbôl összeálló hat csapat eleinte öt villámkérdés megválaszolásán töri a fejét, kisebb-nagyobb tudással: ki fedezte fel az oxigént, a hidrogént, ki az elsô Nobel-díjas nô, mire használják a timsót vagy a dolomitot. Közben a háttérben hárman
"szökôkútfakasztással" fáradoznak. Már a fél terem fulladozik az ammónia szúrós, kellemetlen szagától, de a kísérlet még akkor sem sikerül. A verseny szervezôi az Aktív Oxigén, Ózon, Gyémántok, Lombikbébik, Ásványok, Buborékok nevû csapatokat különféle vegyi anyagok felismerésével is próbára teszik: azok makettja alapján, vagy a szaglószerveiket híva segítségül. A tanárokból és tizenegyedikes, tizenkettedikes diákokból álló zsûri a IX. G osztály Buborékok nevû csapatának gyôzelme mellett dönt.

A kémiavetélkedôvel párhuzamosan zajlott a sakk- és asztalitenisz-bajnokság, a különféle tudományos dolgozatok bemutatása, mint például az 1918-1940-es idôszak erdélyi magyarságáról szólók. Csíki Emese tanárnô vezetésével a csapatok német történeteket "filmesítettek" meg. A rajzok zsírpapírra kerültek, amit gyertya segítségével világítottak meg.

Érdekességek Bolyai Jánosról

Az iskola dísztermében dr. Oláh Gál Róbert egyetemi adjunktus, Bolyai-kutató szemléletes, Bolyai János és a Református Kollégium kapcsolatáról szóló elôadását kísérhették végig az összegyûltek. A videoprojektoros vetítés során feltûntek az iskola volt nagy tanárainak alakjai, akikrôl Bolyai János mindvégig tisztelettel ír jegyzeteiben: Köteles Sámuel, Antal János, Borosnyai Lukács János, Bolyai Farkas, az édesapa, valamint néhány volt diáktárs. Az elôadó magával hozta a nagy tudós érettségi bizonyítványának fénymásolatát, valamint számos jegyzetét, szövegtöredékét az adott témával kapcsolatban.

Szakácsverseny németül

A fehér kötényes lányok után eredve, eljutok a német finomságok bemutatójára. A katedrán kukta, gôzölgô fazék, mûanyag poharak, tányérok várják, hogy a nézôsereg elcsituljon. Az egyik német specialitást, a borlevest megkóstolva jutok arra a következtetésre, hogy inkább a hazai koszt mellett maradok, habár a zöldséges húsleves, a zöldpaprika disznóhússal (amit felénk csak egyszerûen töltött paprikának hívnak) jóval ínycsiklandóbbnak tûnik. Aztán jön a svájci tésztakülönlegesség, a Raquelette, ami bámulatos gyorsasággal és kreativitással, percek alatt készül el a szemünk elôtt. És akkor még hol van a bajor kolbászsaláta, és a szépen feldíszített torták! Az elsô sorban ülôk mindenesetre már alig bírták szusszal a sok ételféleséget. Mint megtudtam, ez a "tárlat" egyedi kezdeményezés, az ezelôtti években ugyanis divatbemutatóval léptek fel a német szakos diákok. Az ételrecepteket a Svájcból érkezett Michael Schödeli és a némettanárok ajánlották.

"Dalolja el nevét a városnak..."

A földrajz ki mit tud vetélkedô az amfiteátrumban ugyancsak sok érdeklôdôt vonzott. Nyolc csapatnak kellett bebizonyítania, hogy ismeri Marosvásárhely történelmét, Európa földrajzát. A tíz villámkérdés kissé elnyújtotta a verseny elejét, még ha igen széles is volt a témakörök skálája. A kérdéseknél fontos lehetett a város domborzatának, nagy alakjainak, híres intézményeinek (szállodák, kocsmák, paloták, házak, iskolák, a Kultúrpalota, a színház épülete), azok építészeti stílusának, a szobroknak az ismerete. Míg a csapatok a második próbára készülôdtek - egy adott épület bemutatása egy magyar lapban hetven-nyolcvan szóban - , a szervezôk tombolát sorsoltak ki. Ennek különlegessége, hogy nem a megszokott számok szerepeltek a lapocskákon, hanem a vetélkedô "szelleméhez" méltón hegy-, folyó-, illetve városneveket tüntettek fel rajtuk. A díjak között szerepelt két üveg méz, és öt, két személyre szóló színházjegy is. A közönséget azonban kifejezetten nekik szóló kérdésekkel is próbálták bevonni, illetve kitölthettek egy totót Európa
"legeivel". A versenyzôknek a továbbiakban húsz épületet kellett felismerniük azok részletei alapján, és bizonyítaniuk, hogy ismerik a város és Európa térképét. A vetélkedô csúcspontja és a legjobban sikerült versenyszám: nyolcsoros ének Marosvásárhelyrôl egy szabadon választott népdal alapján. A több-kevesebb bátorsággal, hanggal elôadott hazafias nóták a Zöldre van a, zöldre van a..., Azt hallottam kis angyalom, Cukrot adnék annak a madárnak címû dalok mintájára csendültek fel. A csúcsra ezen a vetélkedôn - nevükhöz méltón - a XI. H Csúcsok csapata jutott.

Az ötnapos rendezvény zárószavai

A Bolyai-napok záróünnepélyére hétfôn került sor a díszteremben. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte néhány megyei és városi elöljáró, akik közül sokan itt koptatták az iskola padjait. Elsôs, ötödikes és középiskolás diákok köszöntötték az egybegyûlteket. Átadták a szót Bálint Istvánnak és Székely Emesének, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, illetve a Református Kollégium igazgatóinak, akik a Bolyai Farkas születésnapja alkalmából immár tizenharmadik alkalommal tetô alá hozott eseménysorozatot egyértelmûen sikeresnek ítélték meg, akárcsak az iskola diákjainak elsô félévi tanulmányi eredményeit. Az oktatás színvonalát jelzi, hogy több mint négyszáz diák ért el kilences fölötti félévi átlagot, a huszonnyolc ötödikes közül tízen végeztek tízes általánossal. Az ünnepség keretén belül díjazták a tanintézmény évfolyamelsô diákjait, illetve az iskola rádióstúdiójának hét tanulóját, akik az öt nap alatt a programok technikai hátterét biztosították.

Az ünnepély rövid mûsor- összeállítással zárult: szavalatokkal, az elsô osztályosok igen jól sikerült és mosolyra fakasztó bemutatkozásával, tánccal és furulyaszóval. A X.G osztályos tanulók az iskola nagy tanárainak szellemét elevenítették fel.

Közös fejlesztésû csereprogramok

Az idei Bolyai-napok vendégeként a hajdúnánási Csiha Gyôzô Közép- és Szakközépiskola, valamint a Pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium képviselete járt Marosvásárhelyen. Míg a hajdúnánásiakkal már többéves a kapcsolat, a pécsiekkel teljesen új. A cél viszont az egymás megismerésén és a korábbi együttmûködési formákon túl közös fejlesztésû csereprogramok beindítása, amelyek, ahogy azt Bálint István igazgató is kiemelte, a Bolyai számára elôkészítik, megkönnyítik a felkészülést az európai uniós integrációra.

A hajdúnánásiakat Sinka György igazgató vezetésével a Majorosné Páll Edit magyar- történelem szakos tanárnôbôl, valamint a Bakó Sándor informatika szakos tanárból álló küldöttség képviselte, akik az együttmûködési megállapodás alapján egy 23 témát felölelô, pontosan rögzített ütemtervvel érkeztek. Ennek célja, hogy a lexikális típusú ismeretanyag helyett a csapatmunkában végzett tevékenység során a tanulók problémamegoldó képességét növeljék, elôsegítve a kreatív gondolkodást, az önálló kutatást és ismeretszerzést, a szûkebb és tágabb régió hagyományainak megismerését, és mindezek EU-s elvárásoknak megfelelô bemutatását. A témákat, amelyek között a környezetvédelem is fô helyen szerepel, a legkorszerûbb eszközök használatával dolgozzák fel - tájékoztatott Sinka György igazgató.

A nyolc évfolyamos pécsi gimnáziumot Paulovics András igazgató-helyettes és Sarudiné Ádáz Katalin történelem szakos tanár képviselte. Mint elmondták, nemrégiben született meg az ötlet, részben mert egy vásárhelyi kolléga most Pécsett él, másrészt mivel Bálint István igazgató decemberben járt ott, és néhány fontos kérdésben a tanár- és diákcseréket illetôen már akkor megegyeztek. Ennek értelmében áprilisban 25 fôs csapat érkezik Pécsrôl, a bolyais diákokat pedig májusban látják vendégül Baranya megye központjában. A kölcsönös megismerésen túl az igazgatóhelyettes szerint a matematika és informatika, valamint az angol nyelv okatatása terén lehetnek egymás segítségére.

Mindkét partneriskolának széles körû nemzetközi kapcsolatai vannak, a pécsiek örömmel vették tudomásul, hogy sikerült nyitni Erdély felé. Sinka György pedig kiemelte, hogy nemzetközi diáktalálkozók szervezésére vonatkozó közös pályázatokban is megállapodtak, s a legközelebbire a lengyel, német és másik két erdélyi partneriskola mellett szívesen látják a Bolyai diákjait is.

- Az EU-s integráció során a romániai és a magyarországi modellek, folyamatok hasonlóvá válnak, s a felzárkózás érdekében a már kipróbált magyarországi tapasztalatokra támaszkodhatunk, annál is inkább, mivel mindkét iskolában a miénkhez hasonló szakágazatok vannak. Ki kell használnunk a Bolyai jelentette elônyt, azt, hogy olyan diákjaink vannak, akik könnyen rá tudnak hangolódni bármilyen új dologra, s a minôségi oktatás megvalósítása a tanárok részérôl is azt feltételezi, hogy nyissanak az újdonságokra - összegezhetjük Bálint István szavait.

Az állatállomány téli takarmányozása

Köztudott, hogy a tehenek tejtermelésének alakulása nagymértékben függ a takarmányozástól. Bizonyított tény, hogy a vetett gyepekbôl származó 4 kg zöldtakarmány egy liter jó minôségû tejjel növelheti a fajállat hozamát, avagy 60 kg zöldtakarmány 1 kg-mal gyarapíthatja a húsállat élôsúlyát. Az elmúlt két aszályos évben a gazdálkodók többsége nem figyelt kellôképpen a takarmányok biztosítására. Emiatt a szükségesnél kevesebb takarmányfélékkel próbálják sokan átteleltetni az állatokat. Az árak is emelkedtek. Egy kg lucernaszénáért például jelenleg 10.000 lejt kérnek. De vannak olyan állattartó gazdák is, akiknek sikerült a megfelelô mennyiségû és minôségû takarmányt elôállítani és tárolni is a téli idôszakra. Ilyen gazda a 75 éves nyárádszeredai id. Csizmadia György.

Elsô osztályos volt, amikor édesapja elôször rábízta a borjak legeltetését. Gyerekkorában szinte észrevétlenül tanulta az állattenyésztés titkait, de a gabonatermesztés sem maradt idegen számára. Hosszú idôn át a kollektívben dolgozott, elnökként. Hatalmas termelési tapasztalatra tett szert. Nyugdíjazása után sem hagyta abba azt a munkát, amelyhez ért. A több gazdasági udvaros magángazdaságban 30 szarvasmarhát tartanak, ebbôl 14 fejôstehén, 6 borjútinó, 10 növendék. Ezenkívül 2 igáslovat és 14 juhot is ellátnak.

A házigazda alaposan számolt, és az elmúlt, idôjárás szempontjából kedvezôtlen években is figyelt a takarmánytermesztésre. Öt és fél vagon szénát tárolt, amelynek nagy részét saját maga termesztette. Augusztus végén 20 vagon silókukoricát silóztak el. A silógödörbôl 8 vagon immár elfogyott. A 2 vagon maláta felét is már feletették az állatokkal. A tapasztalt házigazda a fejadagot a következôképpen állítja össze: abraktakarmány malátával - siló. Ezután szénával, szalmával "nyomtatják". A fejadag hatékonysága megmutatkozott, ettôl az adagtól 3-4 fejôstehén naponta átlagosan 30-35 liter tejet ad.

A takarmány kevesebbe kerül, ha a gazda saját maga állítja elô, de csak minôsített vetômagból. A Csizmadia család által tárolt takarmánymennyiség 90%-át vetetett füvekbôl, gyepekbôl, pillangósokból biztosították. A termesztési technológiát szigorúan betartották. Ez a magyarázata annak, hogy az aszályos évek ellenére is elegendô és jó minôségû takarmányt sikerült elôállítaniuk és tárolniuk, s így az állományuk sem sínyli meg a teleltetést!

Az elmúlt napokban több, fûtéspótlékra jogosult személy is jelezte, hogy a januári nyugdíj-kiigazítás miatt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnál kénytelenek jelentkezni és nyilatkozatot kitölteni, mert megváltozott jövedelmük alapján más támogatási kategóriába kerültek. Január folyamán ilyen ügyben több mint ezren keresték fel a hivatal szociális szakosztályát.

Miért kell a nyugdíjasokat egyenként ide járatni a hivatalhoz, ahol tolongás, idegeskedés közepette állnak sorban, míg hozzájutnak a nyomtatványhoz, majd leadják azokat a szakosztálynak? - kérdeztük Cotcas Vioricát, a tulajdonosi társulásokkal való kapcsolattartással foglalkozó iroda referensét.

- A fûtéspótlékra vonatkozó tavalyi 81-es számú kormányrendelet értelmében az idei téli szezonban egyszer kellett benyújtani a támogatási igényléseket, novemberben. A logika abban állt, hogy ne járassák annyit az embereket, elkerüljék, hogy havonta megismétlôdjön a nyomtatvány-beadási kálvária. Ugyancsak ez a rendelet írja elô, hogy minden, a családok összetételében vagy jövedelmében bekövetkezett változást 5 napon belül az érintettek kötelesek a polgármester tudomására hozni. Mivel januárban a kiigazítás miatt emelkedtek a nyugdíjak, nagyon sokan más támogatási besorolásba kerültek. Valóban sok idôs embernek nehezére esik eljönni a polgármesteri hivatalba, de nincs mit tenni. Egyébként a kormányrendelet azt is elôírja, hogy a jövedelmi adatok módosulásának közlése a nyilatkozó saját felelôsségére történik, az egyéni nyilatkozatok leadásával, a tulajdonosi társulásokon illetve a hôszolgáltató cégen keresztül. A fogyasztók tehát elméletileg nemcsak hozzánk, hanem közelebb, a tulajdonosi társulásokhoz is fordulhatnának. A társulások jó része azonban nem rendelkezik nyilatkozat- nyomtatványokkal, amit az Energomurtól kellene beszerezniük. Az adminisztrátorok többsége kényelmes, nehezen mozdul meg. Ezért jönnek az emberek ide. Mi munkanapokon 8-12, kedden és csütörtökön délután 2-4 óra között is fogadjuk a közönséget.

Major Márta, a szociális osztály vezetôje kiegészítette a fentieket. Elmondta, hogy a megváltozott adatok a kormányrendelet szerint a bejelentést követô hónaptól válnak érvényessé. Éppen ezért, az eddigi gyakorlat helyett, amikor is az aktív dolgozók esetében a megelôzô hónapi jövedelmet vették alapul a támogatás megállapításában, a nyugdíjasok esetében pedig az éppen soros hónapot (hiszen hó végére már mindenki megkapta nyugdíját), ami az esetleges jövedelemváltozásoknál hátrányosan érintette a nyugdíjasokat, ezentúl mindkét esetben az elôzô hónapi jövedelmet, nyugdíjat veszik figyelembe. Major Márta szerint januárban mintegy ezren jelentettek be jövedelemváltozást a polgármesteri hivatalnál, és jelenleg közel tizenhárom ezren részesülnek fûtéspótlékban Marosvásárhelyen.

Sajtótájékoztató a Munkavédelmi Felügyelôségnél

- Negatív mérleget vontunk januárra. A tavaly a Munkavédelmi Felügyelôségen bejegyzett 114.900 munkakönyvvel szemben 2004. január 31-én mindössze 114.067 szerepelt a nyilvántartásunkban. Az okok a téli idôszakban szinte szokványossá váló, az építkezési vállalatoknál észlelhetô munkaviszony-megszüntetéssel, elbocsátásokkal, illetve a csôdbe jutott vállalkozások felszámolásával magyarázható - mutatott rá Carmen Vamanu fôfelügyelô a tegnapi sajtótájékoztatón. Hozzáfûzte: februárban is követik, hogy a januári munkaviszony- megszûnés csak idényszerû, esetleg az már általánossá váló jelenség. "A felügyelôségen eddig mindössze a vásárhelyi székhelyû Marco építkezési cég jelentett be tömeges elbocsátásokat. A csôdös vállalkozás felszámolása eredményeként több mint száz személy munkaviszonya szûnik meg" - válaszolta a Népújság kérdésére.

Carmen Vamanu a következôkben a januárban végzett ellenôrzések eredményeirôl szólt. A 182 kereskedelmi társulásnál végzett ellenôrzések során 8 munkáltatót büntettek meg, 220 millió lej értékben. A büntetések zömét (150 millió lej) a feketemunkáért rótták ki. Az ellenôrzések során derült ki, hogy 11, a kereskedelemben és a famegmunkálásban tevékenykedô személy törvényes keretek nélkül dolgozott. A fent említett idôszakban 45 panaszt nyújtottak be a felügyelôségre, amelyben azt kifogásolták, hogy a munkáltató nem készítette el az egyéni munkaszerzôdést, nem kapták meg fizetéseiket, a betegszabadságért járó juttatásokat, illetve nem vehették ki pihenôszabadságukat. Valamennyi panaszt orvosoltak.

Az év elsô hónapjában 9, idôleges munkaképtelenséggel járó munkabaleset történt a megye területén mûködô egységekben. Ezek során három személy lábát törte, négynek ujját csonkította a munkagép, egy pedig arcán szenvedett égési sebeket. A sajtótájékoztatón ismertetett adatok szerint az elmúlt év hasonló idôszakában a megye területén 12 idôleges munkaképtelenséget okozó és egy halálos kimenetelû munkabaleset történt.

Sokáig romokban állt Marosvásárhely egyik legrégibb épülete. Mûemlék voltához méltatlanul hagyták romosodni a mindenkori városgazdák, nem számított, hogy a helység egyik legszebb utcájában áll az egykori hóhér otthona, a 350 éves múltra visszatekintô Tolnai, vagy Pálffy-ház. Sorsa azonban jóra fordulni látszik: a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem tulajdonaként, mûvészeti központként éled újjá. Errôl kérdeztük dr. Béres Andrást, az intézet rektorát.

- A munkálatok nem tartanak már soká - mondta a rektor. - Reményeink szerint még az idei évben befejezzük a restaurálást, és a következô tanév kezdetén sor kerül az átadásra. A román oktatási kormányzat költségvetésébôl újítottuk fel az épület nagy részét, de az elôzô két évben igen jelentôs támogatást kaptunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM), ôk céladománnyal, az épület bizonyos részeinek helyreállítására szánt segítséggel tették lehetôvé a felújítást. Az NKÖM ezenfelül, pályázatunk eredményeként, újabb összeggel támogat, reméljük, hogy a segítô szándék még a napokban ténnyé válik. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy ismételt kéréseink nyomán sem a helyi tanácstól, sem a polgármesteri hivataltól nem kaptunk semmit, holott a ház felújítása a város érdeke is. A legrégibb vásárhelyi polgári épületrôl van szó, amelynek helyreállítása közérdek. Ráadásul nagyon komoly munkáról volt szó, az épületnek nem volt alapja, ezért alá kellett alapozni, és mivel mûemlék, felújítása kötött feladatsort jelent. Most már csak a belsô munkálatok maradtak hátra, a víz, gáz, villany bevezetése, hamarosan érkeznek az ajtók, ablakok, és akkor már az utcán sétálók számára is élményt jelent majd a ház látványa.

Kilencvenkilenc évre kaptuk koncesszióba, az oktatási felület bôvítését szolgálja majd. Az utóbbi években bevezetett új szakok mellé a jövô évtôl szeretnénk további képzéseket indítani, szeretnénk a mûvészeti oktatás terén bôvíteni a szakmai kínálatot: terveink szerint beindul a zenepedagógia, rajztanár, díszlettervezô, szcenográfus szak, románul, magyarul egyaránt és az intézet fokozatosan igazi mûvészeti egyetemmé alakul.

Az említett szakok magyar nyelven hiányoznak, vagy egyáltalán nem léteznek az országban. Szeretnénk megkapni a magiszterképzés és doktoriskola beindításának a jogát, ehhez a feltételek összegyûltek, egy-két éven belül számíthatunk az említett képzések megszervezésére. Éles fordulat következik az oktatás struktúrájában, nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak színészeket, dramaturgokat, illetve rendezôket képezzünk.

Mindezek megvalósításához pedig oktatási felületre van szükségünk, és ha egy mûemlék épületet a mûvészeti oktatás szolgálatába tudunk állítani, úgy érzem, jó dolgot cselekedtünk.

Az elmúlt hét végén a Maros Megyei Rendôrség a Belügyminisztérium által megszabott program keretében több razziát hajtott végre városon és falun egyaránt. Az akciókban részt vett a rendôrség közrendészeti és közlekedés-rendészeti osztálya, a bûnüldözési és fegyverrendészeti osztálya, valamint a szervezett bûnözést megelôzô osztály és a rohamosztag, továbbá a csendôrség, önkéntesek és erdészeti személyzet.

Az említett idôszakban 38 bûncselekményt - amelybôl 15 bûnügyi, 16 gazdasági, 7 közlekedési - fedtek fel, amelybôl 14 esetben tetten érték az elkövetôket. Az ellenôrzések során 1.074 kihágásért róttak ki büntetést, 405 millió lej értékben. A közutakon történô kihágások a leggyakoribbak, ezek száma három nap alatt 675 volt. Ittas vezetésért és gyorshajtásért 15 gépkocsivezetôi jogosítványt, továbbá a gépkocsi rossz mûszaki állapota miatt 16 bejegyzési igazolványt vontak vissza.

A razzia során a rendôrségnek Marosvásárhelyen sikerült elfogni B. Mihai Andrei nagyváradi lakost, akit csalásért és pénzhamisítás miatt körözött a rendôrség. A szóban forgó személy több marosvásárhelyi és nagyváradi gazdasági egységet károsított meg, körülbelül kétmilliárd lej értékben.

A rendôrök több diszkót és bárt ellenôriztek. A kábítószer-fogyasztást megelôzô osztály csoportja egy marosvásárhelyi diszkó illemhelyén két fiola veszélyes drognak számító Diazepamot talált, amelynek indokolatlan birtoklása, forgalmazása és fogyasztása a 2000. évi 143-as törvény értelmében bûncselekménynek számít. Ugyanebben a diszkóban 100 kalóz CD-re bukkantak - olvasható a megyei rendôrség szerkesztôségünkhöz eljuttatott közleményében.

Jegyzet

Fülsiketítô dudálás, fékcsikorgás tölti meg a vasárnap este csendjét. Az autó az utolsó pillanatban áll meg. A tinédzser pimaszul szemberöhögi a jármûvezetôt, s azzal továbbrobog.

A hét végén gyönyörû, tavaszi meleget és hangulatot árasztó napokra ébredtünk. Kicsitôl nagyig mindenki próbál minél több idôt tölteni a napfényben fürdô sétatereken, a szabadban. Ám ugyanez a meleg idô csábította elô a veszélyes szórakozásokat ûzô sihedereket is. Utolsó divat szerinti, szüleik fél fizetését jelentô görkorcsolyákkal, divatos, sportos ruhákkal felszerelkezve gyülekeznek a Fortuna útkeresztezôdésnél. S hogy még izgalmasabb és kihívóbb legyen mulatságuk, a görizést kora estére rögzítették. Amikor az utcákon éktelenkedô hatalmas, a sötétbe beleveszô gödrök kerülése és átugrása valóban mesteri tudást igényel. Öt, egymásnak át- átkiáltó fiút és lányt számolok meg, akik az út kellôs közepén száguldanak görkorcsolyáikon. Kissé hátrább, lemaradva, a járdán két 7-8 éves kislány szaporázza hasonló szerelésben, bizonyítva, már megvan az utánpótlás. A felelôtlen fiatalok a jármûvekkel egy irányban ûzik veszélyes játékukat, így nem láthatják a mögöttük közeledô autókat. Csak a hátukra esô fény és a fülükbe üvöltô duda, no meg a jogosan felháborodott gépkocsivezetôk kiabálása próbálja ôket jobb belátásra bírni. Teljesen hiába, a kölykök az úttesten maradnak. Már fönn vannak a Pandúrok útján, a tetôn, az iskola átellenében. Az egyik lány, mutatva hozzáértését, megfordul, s háttal halad tovább. Az a tény, hogy ezt a manôvert éppen a gyalogátjáró elôtt végzi, bizonyára nem véletlen, hiszen csaknem elsöpri a gyanútlanul lépkedô, ám utolsó pillanatban szerencsére félreugró nénit.

A suhancok továbbszáguldanak. A kisbuszok végállomásánál vannak. Jármûvek sora az útszélen, egyik a másik után kanyarodik át a másik sávra, indulnak tovább megszabott útvonalukon. A sofôröknek az autókon kívül a görizôkre is ügyelniük kell. Kegyetlenül szitkozódnak, eredménytelenül. A vagánykodók röhögnek. S közben nem gondolnak arra, hogy a saját és a körülöttük levôk életét kockáztatják.

A tavalyi év jelentôs változást, igazi fellendülést hozott az ingatlanpiacon. A lakás- és telekárak látványosan megugrottak, olyan lakásvásárlási illetve jelzáloghitel- rendszert alkalmaztak a bankok, hogy a kisebb jövedelmû családok is házat vásárolhattak. Az ingatlanügynökségek sem panaszkodhattak: ügyfeleik száma megszaporodott. Az idénre nem várható hasonló mértékû drágulás - vélekednek az ingatlanügynökök.

Robbantak az árak

- Jó évet zártunk tavaly. Lakásra, telekre, ingatlancserékre, bérbeadásokra volt igény bôven - válaszolja kérdésünkre Tóth Júlia, a marosvásárhelyi Nomex ingatlaniroda vezetôje. Tavasztól ôszig 30%-kal ugrott meg fôként a tömb-házlakások ára, az ok szerinte a bankkölcsön hozzáférhetôsége volt, mert a kisebb jövedelmûek is "jó" hiteleket kaptak. Általában a garzonokra, 2-3 szobás lakásokra volt nagy a kereslet. Év végére nôtt a házak és telkek iránti igény. Fôleg a városszéli ingatlanok voltak keresettek: Jedd, Koronka, Marosszent-györgy körül, az Egyesülés negyed, Szabad, Szentanna fele. Szinte mindegy hová, csak ki a városbeli zsúfoltságból.

Az Euroimobil ingatlanügynökség adminisztrátora, Ispas Octavian szerint is tavaly "fantasztikus láz" volt az ingatlankereskedés terén. Az 1-2 szobás lakások árai szinte megduplázódtak, míg a 3-4 szobások esetében a drágulás mintegy 35-50 százalékos volt.

- Nagyon fontos, hogy a hazai árak az EU-s ingatlanárakhoz igazodtak. Másik ok a hitelezési rendszer hozzáférhetôbbé válása. Attól kezdve, hogy a kölcsönöknél nem kértek kezest a bankok, hirtelen következett be az áremelkedés. Míg 2003 elején a vásárlók 20-30 százaléka fordult hitelért, a kezes nélküli jelzálogkölcsön megjelenése után 65 százalékuk igényelt kölcsönt.

Enyhe drágulással
indult az év

Az Euroimobil vezetôje szerint 2004 enyhe árnövekedéssel kezdôdött, de a vásárlóknak csak 15-20 százaléka igényelt bankhitelt. Február 1-jétôl alkalmazzák az új bankhitelekre vonatkozó szabályzatot, ami azt jelenti, hogy 25 százalékos elôleget kell fizetni az ingatlan árából. A havi részlet és kamat nem haladhatja meg a hitelt felvevô család nettó jövedelmét.

- Általában családok vesznek fel kölcsönt. Tehát ha a férj-feleség nettó 10 millió lejt keres, a részlet és a kamat nem haladhatja meg a 3,5 milliót. Elég nehéz helyzetbe kerülnek sokan, akik így szeretnének ingatlant vásárolni. Másrészt szembe kell nézniük a bankok ingatlan- alábecsülési tendenciájával, ami a nagyobb kölcsönre igényt tartók számára jelent hátrányt. Két lehetôség van: az elôleg megemelése, és akkor a bankhitel fedezi a jelzálogot, ha nem, a bankok a reális piaci áron értékeljék az ingatlanokat.

Ispas Octavian szerint februárban stabilizálódnak az árak, legalábbis amíg a "hitelláz" elmúlik.

- Próféta nem lehetek, de lejben úgy becsülöm, hogy egy 1-2 szobás lakásnál körülbelül 35- 40 % -os lesz a drágulás. A háromszobásoknál kisebb mértékben emelkedik az ár, a 4 szobásoknál még az inflációt sem fedezi a drágulás. A négyszobásoknál jelenleg hihetetlen árak vannak, olyannyira, hogy majdnem egy szerényebb magánház árával vetekednek.

A Nomex cég képviselôi, Tóth Júlia és Harai István szerint idénre az árak stagnálása várható, "bár ezt még nem érzékeljük". Harai István úgy. véli, hogy a hitelrendszer módosulása miatt az eddigihez képest sokkal kevesebben jutnak kölcsönhöz, és kezest is kevesen tudnak majd felmutatni. - 15 éven át vállalni a kezességet 200-300 euró havi részletre, nem ugyanaz, mint ha valaki egy televíziókészüléket vásárol, aminél a részlet havi pár száz ezer lej. Hosszabb lejáratra is lehet kölcsönt felvenni, de erre még nehezebb lesz kezest kapni.

Mi a menô?

Harai István szerint a nagyobb kereslet mindig az 1-2 szobás lakásokra lesz. A házvásárlások is jobban beindultak, de ezek esetében van alternatíva.

- Benta építi a második nagy lakónegyedet, a Jeddi úton, az Orizont negyedet. Ott az árak kissé nagyok, ezért úgy gondolom, hogy továbbra is a jelenlegi ingatlanok fognak menni, sôt a 60-70.000 eurós házak is eladódnak.

A lakásárakról elmondja, hogy központbeli kétszobás lakásért átlagban 23-25.000 eurót, lakónegyedbeliért 20-21.000 eurót kérnek az eladók. A telekáraknál a négyzetméterenkénti 3-4 euró a szokásos. Nagy hiány van az üzlethelyiségekbôl, nagyobb a kereslet, mint a kínálat. - A központ nagyon kicsi más városokhoz képest, a cégek sok üzlethelyiséget keresnek központi zónában".

Ispas Octavian szerint sokan készen bebútorozott tömbházlakásokat keresnek, legvadászottabb a 2 szobás. A garzonok ára 13.500-14.500 euró a Tudorban, az 1 szobás apartmanok ára 16.000 euró körüli.

Növekvô kereslet a telkekre

Az Euroimobil adminisztrátora úgy véli, hogy a telkek egyre inkább jó üzletté válnak. Legértékesebbek a városközpontban levôk, sokan hajlandók lebontani a régi épületet, csak hogy megvehessék a területet, valamint a somostetôi, az E60-as nemzetközi útra nyíló területek, vagy a Koronkai út mentiek. Lassúbb ritmusban nô a Szentanna, Marosszent- györgy, Mezôcsávás körüli területek ára. Itt inkább újraeladás céljából vásárolják fel a telkeket, a majdani jó ár reményében.

- Az alkotmányra kiírt referendumkor jóváhagytuk, hogy külföldieknek is eladható majd a terület. Meg kell várni az erre vonatkozó törvényt, de a telkekkel máris spekulálnak, és nagyon jó üzletekre lehet majd számítani. Az ingatlanberuházók jó része telkekbe fog fektetni, de nagyon figyelmeseknek kell lenniük, mert ez kockázatosabb, mint a lakásokkal való üzlet.

Hasonlóképpen, a telkek iránti érdeklôdés növekedését tapasztalta Core Luminita, a Victoria House Kft. tulajdonosa, ô leginkább ilyen tranzakciókat bonyolított le tavaly. Szerinte máris vannak olyan tehetôs személyek, akik viszonteladás céljából vásárolják fel a telkeket.

Nagyobb biztonság

Tóth Júlia szerint biztonságosabb az ügyfél számára, ha ingatlanügynökséghez fordul, hiszen az adásvétel lebonyolításával megbízott cég elôzetes "szûrést" végez az ügyfelek között.

- Az eladó lakásba például csak úgy visszük a vevôt, ha ezt megelôzôen már kikérdeztük, és biztosak vagyunk abban, hogy legalább elôlegre van pénze. Ha valaki magánúton hirdeti a lakását, több mindennek ki van téve. Nem tudja, hogy ki kopog az ajtaján, mit akar. Mi vagyunk a legfontosabbak egy tranzakciónál, mi vagyunk középen. Bárhol csattan az ostor, hozzánk jönnek panasszal.

Harai István hozzáteszi: amíg a tulajdonjog nem tisztázott, nem engedik, hogy a vásárló elôleget adjon. Bukaresthez képest nálunk van telekkönyv, ami 24 órára érvényes. Másodsorban a reklámozási költséget mindaddig nem fizeti az ügyfél, amíg nem hoztak vevôt és nem adták el a lakást. Ami a tranzakció gyorsaságát illeti, minden az ártól függ. Ha normális, piaci árat kérnek, az ingatlan hamar elkel, akár 2 hét alatt. Ha az ár a piaci fölött van, akkor hónapokat, éveket is kell várni, pl. magánházak esetében. A cég elôleg elvételekor szerzôdés-típusnyomtatványt biztosít, az alkalmazottak tanúk az elôlegátadásnál.

Ispas Octavian mindenkinek javasolja, hogy kössön közvetítôi szerzôdést az ingatlanügynökséggel.

- Hivatalosan több mint 20 ingatlanügynökség van, de számos "ügynök" dolgozik feketén. Ôk semmiféle szerzôdést nem kötnek az ügyféllel. Én a gyorsaságot, biztonságot tartom fontosnak, saját kocsival megyünk ki a színhelyre. Ingatlanfelértékelést is végzünk, három esetben: azok számára, akik klienseink lesznek, ingyenesen értékelünk. Akik hivatalosan kérnek felmérést, pl. nagykövetségek, osztozkodó felek - ebben az esetben 500.000 lej az ára, végül szakértôink által készített, fôként gazdasági jellegû felértékeléseket végzünk alaptôke- módosításnál, bíróságok kérésére, csôdeljárásoknál.

Kevés a bizalom

A fogyasztóvédôk az utóbbi hetekben több ízben derítettek fényt rendellenességekre az ingatlanügynökségek háza táján. Talán ezért nincs elegendô bizalom az emberekben, és inkább választják, hogy maguk próbálják lebonyolítani az adásvételt. Öt évvel ezelôtt valóságos pszichózis alakult ki a Bukarestben történt rendellenességek miatt. Marosvásárhelyen is volt néhány nem túl dicséretes eset, de azóta a helyzet komolyodott, a cégek többsége szakszerûen dolgozik. A vásárhelyi ingatlanpiac fegyelmezettebb, mint a fôvárosi, a legtöbb ügynökség tagja az Ingatlanügynökségek Országos Szövetségének.

A piac megbírja

A megkérdezettek úgy vélekedtek, hogy a marosvásárhelyi piac megbírja a 20 ingatlanügynökséget, (plusz a feketén dolgozó ügynököket) hiszen az ingatlanok 20-30 százaléka tranzakcióban van. Az ingatlanügynökök sajnálatára azonban kevesen kötnek kizárólagos szerzôdést.

- Mindenki azon van, hogy hamar eladja a lakását, ezért több ingatlanügynököt is megkeres, vagy párhuzamosan maga is megpróbálja értékesíteni ingatlanát - mondja Harai István. - Ilyen exkluzív szerzôdések esetén teljesen más reklámkampányt is tud folytatni az ügynökség, megéri. Van cég, amely 1-2 hétre köt kizárólagossági szerzôdést. Mi nem igazán kedveljük ezt a fajta szerzôdést, mert ilyen rövid idô alatt nem lehet eredményesnek lenni.

***

Érdemes vagy sem az ingatlanügynökségekhez fordulni? Ezt mindenki maga dönti el természetesen. Kockázat nélkül nincs siker. Ha a nyugati országokhoz igazodunk, mindenképpen jó, ha szakszerûen járunk el, és arra bízzuk az adásvételt, aki a legelônyösebb feltételeket biztosítja.

Történelmünk folyamán már sokszor bizonyságot tettünk arról, hogy nem tudunk vagy nem akarunk egymással békében, egyetértésben élni. Sújt a turáni átok! Ha úgy érezzük, nincs potenciális külsô ellenségünk, sebaj, keresünk saját sorainkban. Egymásnak ugrunk, ütjük, rúgjuk, mocskoljuk egymást, hadd csodálkozzon a világ, hadd röhögjön rajtunk mindenki, tapsoljanak ellenségeink, hiszen mi végül is magyarok vagyunk, nemde?

Azok voltunk akkor is, amikor viharos történelmünk folyamán nem-egyszer veszítettünk csatát, sôt hazát is, a nemzeti egység megbontása, az ármánykodás, a széthúzás miatt. Szekfû Gyula így vall: "A rendek a közjónak is elibe helyezték saját érdekeiket. Az államéletet kiszolgáltatták egyes fôurak személyes érdekeinek." Heltai Gáspár: "Magyarország romlása 1382 ôszén, Nagy Lajos halálával kezdôdött, Mátyás halála után felgyorsult, és 1526 végzett vele, pontosabban az országnagyok végeztek a hazával. A törökök valójában csak a pontot tették fel az i-re."

Milyen fájdalmas, szomorú történelem ez. Mi mégsem tanultunk belôle. Ma, amikor tanúi vagyunk az erdélyi magyarság egységének, a nemzeti összetartozás megbontására irányuló törekvéseknek, a hatalmi harcok egyre szélesebb kibontakozásának, önkéntelenül történelmünk megannyi fekete napja jut eszünkbe, és kiáltva kérdezzük: Uraim, önök nem ismerik múltunkat, történelmünket? Ha ismerik, gondolkozzanak el rajta. Üljenek tárgyalóasztalhoz, egyeztessenek, vitatkozzanak, tárják fel ôszintén egymás és saját hibáikat, hiányosságaikat, tévedéseiket, vitatkozzanak, veszekedjenek mindaddig, míg közös nevezôre nem jutnak. Tegyenek bármit, de ne bontsák meg az erdélyi magyarság egységét, együvé tartozását, mert ezzel történelmi bûnt követnek el, amit sem mi, sem az utókor nem fog megbocsátani önöknek.

Gondoljanak a márciusi marosvásárhelyi gyertyás felvonulásra. Milyen csodálatos, milyen felemelô érzés volt látni azt a hatalmas, egységes, néma tömeget, gyertyával és könyvvel a kezekben, és hallgatni, mondani halkan a közös imádságot. Ilyen egységben, ilyen összetartozásban kell élnünk, mint akkor, azokban a szomorú napokban, mert ellenkezô esetben menthetetlenül elveszünk, eltûnünk a történelem színpadáról.

A 24. órában vagyunk. Még nem késô! Tegye félre mindenki az egyéni érdekeket, ambíciókat, ne törjön senki, - akár holttesteken keresztül is - hatalomra, ne ragaszkodjon senki foggal és körömmel a bársonyszékhez.

Nem baj az, ha mindenben nem értenek egyet, ha bizonyos dolgokat egészen másképpen képzelnek el, ha nézetkülönbség van köztük, ami a politikai taktikát, stratégiát illeti, sôt ez talán jó és szükséges, de mindezt oldják meg úgy, hogy az erdélyi magyarság egységes, összetartó, egyazon célért küzdô, erôs közösség maradjon! A közelgô választásokra ilyen érzésekkel, ilyen gondolatokkal készüljünk fel. Minden helységben - városon és falun egyaránt - egyetlenegy magyar polgármestert jelöljünk! Mindannyian menjünk el szavazni, és mindannyian szavazzunk erre az egy magyar polgármesterjelöltre. Hagyjunk fel végre az értelmetlen és érthetetlen hatalmi harccal, ellenkezô esetben ennek újabb Mohács lesz a vége.

Szilágyi Domokos

Régi magyar átok a mi fajtánké, igazi turáni átok, ami öröklôdik a történelem folyamán. A gondolattól is megborzongok, mennyire fura fajták vagyunk, és sohasem tanulunk, csak aztán a végén bánjuk és átkozódunk, esetleg a másikra kenjük a hibát. Kisebb közösségben is látom nap mint nap a jellemzô jeleket - kiábrándítóan szomorú. Szólamok: miért legyek jobb, mint a másik?; egy fecske nem csinál tavaszt; az unalmas, én nem csinálom; nem vagyok hibás; kérdôre sem vonhatnak. Szóval a jellemtelenségrôl, közömbösségrôl, gonoszságról beszélek, ami eléggé eluralkodott rajtunk, s mindezek az anyagiakra vezethetôk vissza.

Tudatosan próbálok vigyázni az egészségemre, nem stresszelem magam, hiszen ötven év tájékán minden betegségre hajlamos az emberi szervezet. Családomra, az aranyos hét és fél éves unokámra gondolok, velük foglalkozom, akarom mondani, pozitív hatású, kellemes és megnyugtató dolgokkal.

De egyre többen foglalkoznak a választásokkal, fôleg a városi szintûre gondolok. Imaként mondom, hogy ne engedjük kifolyni kezünk közül az utolsó esélyt. Mindnyájan menjünk el, és az RMDSZ jelöltjére, Kelemen Atillára szavazzunk, politikai párttól függetlenül, mindenfajta viszályt, ideg- és anyagi állapotot félretéve, hogy Sütônek a régi, féltô mondata legyen igaz: "Mi dolgunk a világon? Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk". (Nagyenyedi fügevirág - 1978)

Nem tudom elképzelni, hogy Borsos Tamás, Bolyaiék, Bernády, Molter Károly, Sütô András városát, csak úgy átadjuk az ellenfélnek, hadd uralják a várost a tôlünk kapott kincsekkel együtt. Csak azért, mert mi hanyagságból - nem ebbe a pártba tartozom alapon - nem megyünk el választani. S fôleg abban a kijelentésben rejlik a nagy veszély, hogy úgysem mi fogunk nyerni, mert a másikok minden elkövetnek, magukért! Mármint a saját gyôzelmükért.

Mi is kövessünk el mindent, menjünk el egyetlen jelöltre szavazni. Így még lehet esélyünk a megmaradásra, az itthonra.

Vásárhelyi és RMDSZ-tagként mondom, nem akarom, hogy gombóccá izmosodjon torkomban az elkeseredés.

Nagy Katalin, Marosvásárhely

Már január elején szétküldte futárait a király, hogy hírül adja: szavalóverseny lesz birodalmában, melyre minden derék, bátor III. osztályos ifjút és leányzót szeretettel elvár.

A nagy versengésre január 24-én került sor Hármasfaluban, a Szent István Általános Iskolában. A nagy hideg és hó ellenére sok ügyes III. osztályos tanuló jelent meg a körzet csaknem minden iskolájából: Kelementelkérôl, Gyulakutáról, Erdôszentgyörgyrôl, Makfalváról, Szovátáról, Nyárádremetérôl és Mikházáról. Természetesen a házigazdák is versenyeztek. A vendégek megérkezésekor az apródok köszöntötték ôket és vezették a király elé. A király is köszöntötte a vendégeket, és utasította az írnokot, hogy vegye ôket nyilvántartásba. Innen az apródok a Mulatóterembe kísérték, ahol meleg tea és kalács várta a versenyzôket. Ismerkedéssel, játékkal telt az idô a verseny kezdetéig. 10 óra. Kezdôdik a verseny a Trónteremben. Trombitaszóra vonul be a király és kísérete: apródok, hoppmester és játékmester.

Egymás után következnek a szebbnél szebb szavalatok, melyek elnyerték a népes közönség tetszését. Szüneteket is tartottunk, és hogy enyhüljön a feszültség a versenyzôkben, a játékmester éneket tanított, együtt játszott a gyermekekkel.

Az utolsó sz