Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Tegnap, a prefektúrán írta alá Soknan Han Jung, az ENSZ, Kofi Annan fôtitkár Romániában akkreditált nagykövete, Ovidiu Natea prefektus és Virág György, a megyei tanács elnöke az Agenda 21 elnevezésû fenntartható fejlesztési program Maros megyére való kiterjesztésérôl szóló egyezményt. Az eseményen részt vettek a municípiumok, városok polgármesterei.

A nagykövet, aki egyben az ENSZ információs központjának az igazgatója, elmondta, hogy Marosvásárhely egy kísérleti ENSZ-program része. Az aláírás országos premiernek számít, ugyanis itt írják alá elôször, és Maros megye az elsô, amely a fenntartható fejlesztésrôl szóló programot kívánja kiterjeszteni a megye területére. Az utóbbi években Románia jelentôs haladást ért el makrogazdasági téren, ezért az ENSZ-programot végrehajtó csapat nagylélegzetû projektek megvalósításába akar besegíteni: környezetvédelem, infrastrukturális fejlesztés, energetikai hatékonyság, termelékenység növelése, decentralizáció, AIDS elleni harc és mások. Ilyen értelemben folytattak tárgyalásokat a megyei hatóságokkal az állami és magánszektor közötti partnerség megerôsítésére.

Maros megye volt az elsô, amely az Agenda 21 programot a városokra is ki próbálja terjeszteni, jelentette ki a nagykövet, és azért jöttek elsôként Marosvásárhelyre, mert Maros megye igényelte, hogy részt vegyen a közös fejlesztési programban. A nagykövet elégedetten nyugtázta, hogy Maros megyének van rövid, közép- és hosszú távú gazdasági és környezetvédelmi programja, pénzügyileg is hozzájárult a projekthez, és a kisebb személyes ellentétek dacára a megyei tanács és a prefektúra közös erôfeszítéseket tesz a fejlesztési program megvalósítására. Ez más megyében nem megy ilyen harmonikusan, mert a politikai ellentétek rányomják a bélyegüket a kapcsolatokra. Az aláírók egyetértettek abban, hogy a nagylélegzetû programok megvalósításához elengedhetetlen az állami intézmények és a civil társadalom együttmûködése partnerség keretében.

Az uniós joganyag lassú romániai átvétele és a román energiaszektorral kapcsolatos gondok miatt kétségessé válhat a második EU-bôvítési hullám céldátumának tarthatósága, Horvátország pedig szinte bizonyosan nem tud már bekerülni a 2007-re tervezett második hullámba, ha az akkor valóban lezajlik - ez áll az egyik legnagyobb londoni befektetési és elemzô ház új jelentésében.

A JP Morgan, a világ második legnagyobb pénzügyi szolgáltatója heti feltörekvô piaci elemzésében azt írta: Bulgáriának a 2007-es csatlakozásra történô felkészülését nem övezik aggályok, de az uniós joganyag, az acquis communautaire romániai meghonosításának lassabb üteme "felvet bizonyos aggodalmakat".

Az elemzés szerint ugyancsak a késés veszélyét idézi fel a romániai energiaszektor átszervezése, a román csatlakozási folyamat egyetlen olyan gazdasági eleme, amely komoly aggodalmak forrása az EU-ban. Különös figyelem fogja övezni a Petrom olajcég immár másodszor elhalasztott privatizációját, valamint a hazai és a nemzetközi energiaárak harmonizációját - írták a JP Morgan londoni elemzôi.

A ház szerint ezeket a kapcsolódó munkahely- leépítések és a nyilvánvalóan népszerûtlen energiaár-emelések miatt nehéz lesz az idei választási évben végrehajtani, és jóllehet a román kormánykoalíció továbbra is jól szerepel a népszerûségi listákon, nem lehet kizárni annak kockázatát, hogy ezeknek az átalakításoknak az ügyében a politikai megfontolások kerekednek felül.

Ha azonban a bôvítés mégis lezajlik a 2007. januárra tervezett célidôpontban, Horvátországnak igen halvány esélye marad csak arra, hogy ezzel a második hullámmal szintén bekerüljön az EU-ba - áll a JP Morgan jelentésében.

A londoni szakértôk szerint az érdemi csatlakozási tárgyalások még a legkedvezôbb forgatókönyv esetén is az év végén kezdôdhetnek, vagyis 24 hónap maradna e tárgyalások sikeres befejezésére, a csatlakozási szerzôdés aláírására és annak tagországonkénti ratifikálására. Ez példátlanul rövid idô lenne, rövidebb, mint amennyi Svédország felvételéhez volt szükséges - áll a londoni elemzésben.

Jó hír azonban Zágrábnak, hogy az EU késznek tûnik Horvátország egyéni felvételére, ami azt jelenti, hogy Horvátország 2008-ban vagy 2009-ben beléphet az unióba, anélkül, hogy más, esetleges harmadik hullámbeli országra várnia kelljen - áll a JP Morgan elôrejelzésében.

"Amíg én abban jártam, hogy testvérkapcsolatot alakítsak ki a civilizált világgal, itthon a primitív, civilizálatlan szellemiség arra törekedett, hogy felborzolja a kedélyeket..." hangzott el Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere hétfôi sajtótájékoztatójának bevezetôjében.

A glasgowi holokauszt megemlékezésen járt Florea elismerôen beszélt a Skóciában tapasztalt vendégszeretetrôl, és köszönetet mondott a marosvásárhelyi zsidóknak, akik közbenjártak, hogy meghívást kapjon. Beszámolt a glasgowi tûzoltókkal, orvosokkal, képviselôkkel folytatott megbeszéléseirôl, az ígért támogatásról (újabb felszerelés a rohammentô-szolgálatnak), valamint arról, hogy az együttmûködés további lehetôségeirôl áprilisban várható a válasz.

Ezen túlmenôen a hétfôi sajtótájékoztató az RMDSZ-es tanácsosok elleni alpári kirohanásokká alakult. A polgármester elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a város idei költségvetésébôl a tanácsosok lefaragtak bizonyos összegeket, ami véleményük szerint választási kampánycélokat szolgált volna, s logikusan arra szavaztak, hogy a polgármesteri hivatal közlönye csak a hivatalos rendeleteket közölje. A múlt heti tanácsülésen elhangzott vitát, amin távolléte miatt nem vett részt, Dorin Florea idény jellegû nagyotmondásoknak nevezte, amit szerinte a tanácsosok hideg idô miatt megváltozott hormonmûködése befolyásolt (iesiri hormonale generate de timpul negativ), s aztán emígyen folytatta: "a polgármesteri hivatal hátán élôsködô emberek", "akiknek leáldozóban van a karrierjük" (oameni la apusul carierei de stat pe spatele primariei), s "akik elintézték a saját bizniszüket", most elkezdték a nagyotmondást, hogy újra felkerüljenek a tanácsosok listájára. Ezt az általános hisztériát hibás genetikai örökséggel és nevelésbeli hiányosságokkal jellemezhetô személyek keltik, akiket csak a saját érdekük vezérel.

Dorin Florea a leginkább dr. Benedek István tanácsos ellen kelt ki, akit rosszindulatú, gyanakvó, csak a saját érdekei által vezérelt emberként jellemzett, és azt tanácsolta, hogy foglalkozzon inkább a szakmájával, a költségvetés problémáját pedig hagyja a szakemberekre. A továbbiakban kifejtette, hogy hiába nyirbálták meg a költségvetést annak érdekében, hogy a vásárhelyi közönséghez szóljon, a támogatóktól megszerzi a szükséges összegeket, majd kijelentette, hogy júliusban (miután megnyerte a választásokat) módosítja a múlt héten megszavazott költségvetést. Az epés megjegyzések nem kímélték Fodor Imrét sem, aki szerinte a polgármestersége idején nem csinált semmit.

A kérdésre, hogy miért drágult a közszállítás, Dorin Florea szerint ezt a vállalat vezetôsége tudná megválaszolni, majd a támogatások kapcsán az RMDSZ-képviselôket tette felelôssé azért is, hogy túl sok kategória számára szavaztak meg szubvenciót, és kijelentette, hogy ô maga 65 évesen szégyellné az ingyenes utazás lehetôségét igénybe venni.

A tanácsosok megválasztásáról úgy vélekedett, hogy hasznosabb lenne az egyénre szóló szavazás, ami több felelôsséget feltételez, mint csordában megszavazni az önkormányzati képviselôket. Ugyanakkor csökkenteni szeretné a tanácsosok számát, akik részben a polgármesteri hivatal alkalmazottai lennének - fejtette ki eredeti elképzeléseit, anélkül, hogy ennek törvényes lehetôségérôl szót ejtett volna. Elmondta még: nemsokára bejelenti, hogy ô maga és nem más oldotta meg a város távfûtési gondjait. Kérdésre válaszolva pedig kifejtette, hogy korábban nem volt, de most már van pénz a futball támogatására, a stadion felújítására, de nem igaz, hogy az RMDSZ egy lejt is szerzett volna erre a célra.

Mit tehetünk mindehhez? Dorin Florea sajtótájékoztatói kész aranybányát jelentenek az RMDSZ-nek.

A szászrégeni tanács január 29-i ülésén napirenden kívül egyes tanácsosok felvetették, hogy a városban fiatalok illegális autóversenyt tartanak, s ezáltal veszélyeztetik a lakosok életét, de leginkább a csendet zavarják, mivel nagyrészt éjjel zajlik a verseny. A rendôrség azt állítja, szó sincs erôpróbáról, csupán néhány fiatal virtuskodik a státusszimbólumnak számító jó nevû, drága személygépkocsival.

December 27-én éjjel súlyos közúti baleset történt a Pandúrok és a Vadász utca találkozásánál. Egy fiatalember gyorshajtás és figyelmetlenség miatt kiszaladt BMW típusú személygépkocsijával az úttestrôl és nekicsapódott egy villanyoszlopnak. Ez az eset hívta fel a közvélemény figyelmét a törvénytelen autóversenyzésekre. Különösen gyanússá vált az ügy amiatt, hogy a balesetet két ismert szászrégeni üzletember fia okozta. Hârsan Vasile, a Nemzeti Liberális Párt helyi tanácsosa a legutóbbi ülésen arra kérte a helyi közigazgatás vezetôit, hassanak oda, hogy beszüntessék az autóversenyeket, mert egyre több lakos panaszkodik miattuk. Az ülésen Marian Traian polgármester nem foglalt állást e témával kapcsolatosan, csak annyit válaszolt: a rendôrök már megoldották ezt a gondot.

Erôss Csaba, a szászrégeni tanács RMDSZ- frakciójának tagja lapunknak elmondta, kialakult a városban egy dúsgazdag vállalkozói réteg. Ezek gyermekei nagy teljesítményû márkás autókkal közlekednek, s úgy viselkednek, mintha az övék lenne a város. Nemcsak a Pandúrok útján, hanem az Egyesülés negyedben, a fôtéren is 100-120 km/órás sebességgel hajtanak. Mindenki ismeri ôket, de senki sem mer ujjat húzni velük, mert nincs bizonyíték. Senkinek nem hiányzik egy rágalmazási per. A liberális párt képviselôjének az interpellációja is csak szóban hangzott el a legutóbbi tanácsülésen.

Nagy András alpolgármester másként vélekedik az esetrôl, szerinte szó sincs autóversenyekrôl. Tavaly nyáron a városi parkban szerveztek illegális motorversenyt, errôl idejében tudomást szerzett a rendôrség és sikerült megakadályozni. Az emberek csak a december 27-i baleset kapcsán fantáziálgatnak.

Marian Traian polgármester is tagadja a törvénytelen versenyek szervezését.

- Egyesek már kampányolnak, ezért vetették fel tanácsülésen az autóversenyzést. Ez csekélység, amivel már a rendôrség is foglalkozik, így nincs amiért a tanácsban ilyesmirôl vitázni.

Mindezek után a legilletékesebbekhez, a szászrégeni rendôrôrs parancsnokhelyetteséhez fordultunk. Stoica Leon fôbiztos a következôket mondta:

- Valóban a december 27-i baleset indította el a városban a híresztelést. Szó sincs arról, hogy itt olyan autóversenyek zajlanának, mint amilyent a televízióban mutattak Bukarest külvárosaiban. Megtörtént, hogy a gazdag szülôk gyermekei diszkóból hazatérve virtuskodtak, ilyenkor jobban rátaposnak a gázra, de ezt nem lehet versenynek nevezni. Ilyen fiatal nagymenô gépkocsivezetôk nemcsak nálunk, máshol is vannak - mondta a Népújságnak a rendôrfôbiztos.

Az egészségbiztosítási pénztárral szerzôdéses viszonyban levô, egészségügyi szolgáltatásokat végzô magán- vagy jogi személyeknek kötelezô módon mûhiba, vagyis polgári felelôsség-biztosítást kell kötniük valamelyik akkreditált biztosító céggel. A pénztár az idei keretszerzôdések megkötésénél feltételül szabja ezen malpraxis-szerzôdések felmutatását, a kórházak azonban várják, hogy az egészségügyi alkalmazottak egyénenként kössenek szerzôdést a biztosítókkal. Utóbbival viszont a szakszervezet nem ért egyet.

Az idénre öt biztosítótársaság kapta meg a Biztosításokat Felügyelô Országos Bizottság jóváhagyását a mûhiba- biztosítási szerzôdések megkötésére. Ezek a bukaresti Asirom, Astra, Omniasig, Allianz Tiriac és a kolozsvári Ardaf. Kiválasztásuk egy kritériumrendszer alapján történt, amely figyelembe vette a biztosítótársaság alaptôkéjét, a bevételek és kártérítések értékét, a fizetôképességet, az évi könyvelési mérleget és nem utolsósorban a benyújtott árajánlatot.

A szerzôdéseket már január 30-ig meg kellett volna kötniük azoknak, akik a törvény értelmében szerzôdéses viszonyban állnak az egészségbiztosítási pénztárral - jelentette ki lapunknak dr. Csíki Zsuzsanna, a megyei pénztár igazgatója. A családorvosok, járóbeteg-rendelôkben dolgozó orvosok, gyógyszerészek, akik egyénileg szerzôdnek a pénztárral, egyénileg kötnek polgári felelôsségi szerzôdést az öt biztosító egyikével. A kórházaknak mint jogi személyeknek szintén meg kell kötniük a malpraxis- szerzôdéseket. Kérdésünkre, hogy a megyei kórház mint intézmény ír-e alá ilyen szerzôdést az alkalmazottak nevében, vagy az ott dolgozó asszisztensek, orvosok egyénenként, az igazgatónô kijelentette: "a törvény a pénztárral szerzôdéses viszonyban álló magán-, vagy jogi személyekre vonatkozik. A pénztár a maga részérôl teszi a kötelességét, a kórház belsô dolga, hogyan jár el." Bár a pénztár és a megyei kórház vezetése között mára várható az idei keretszerzôdések aláírása, a malpraxis- szerzôdések tegnap még hiányoztak a kórházak által benyújtott dossziékból, márpedig ezek hiányában nem köthetôk meg a keretszerzôdések.

A törvényes rendelkezésekrôl Vasile Nistor, a megyei kórház gazdasági igazgatója úgy vélekedik, hogy az orvosok, asszisztensnôk is, ha nem is direkt módon, de "közvetve", a kórházon keresztül szerzôdéses viszonyban állnak a pénztárral, hiszen "egészségügyi szolgáltatásokat végeznek", tehát külön-külön kell malpraxis-szerzôdést kössenek. Nistor szerint a megyei kórház egy évi 400 eurós (!) polgári felelôsség- biztosítást kötött az Asirom társasággal, és nem várható el, hogy minden egészségügyi alkalmazottja nevében ilyen szerzôdést írjon alá.

A fenti véleménnyel ellentétben Emil Giurconiu, a megyei Sanitas szakszervezet elnöke úgy tudja, csak egyetlen biztosító - az Ardaf - kapta meg a jóváhagyást, és elfogadhatatlannak tartja, hogy kötelezzék, ezzel az egyetlen céggel kössenek szerzôdést. Szerinte megsértik a szabad választás jogát. Azzal sem ért egyet, hogy a megyei kórház egészségügyi középkáderei egyénenként kössenek malpraxis-szerzôdést, mivel nincs külön szerzôdésük az egészségbiztosítási pénztárral. Ezt Giurconiu szerint a kórháznak mint intézménynek kell megtennie az alkalmazottak nevében.

Giurconiu hozzátette: ebben az ügyben ma tárgyal a Sanitas országos vezetôsége Bukarestben.

A kérdésben megkerestük mind az egészségbiztosítási pénztár, mind az Asirom társaság jogászát, de eltérô válaszokat kaptunk. Abban az egyben értettek egyet, hogy az orvosi mûhibát elkövetôknek egyénenként kell felelôsséget vállalniuk.

A Hivatalos Közlönyben megjelent az egészségügyi szolgáltatók polgári felelôsségi szerzôdésére vonatkozó alkalmazási utasításokban a minimális összeg, amelyre malpraxis biztosítási szerzôdés köthetô (amit a biztosító mûhiba esetén kifizet) a családorvos és a gyógyszerész esetében 50.000 euró, a szakorvosok esetében 75.000 euró, a sebészek esetében 125.000 euró, az egészségügyi középkáderek esetében 10.000 euró, illetve 500.000 euró a megyei és egyetemi kórházak, 250.000 euró a városi, 100.000 euró a községi kórházak esetében. A biztosítást egy évre kötik.

Aktuális

Nem ért meglepetésként, de a hétvége óta intézményesen is igaz: az erdélyi magyarság kettészakadása megváltoztathatatlan valósággá vált. A "hát én immár kit válasszak?" kérdésére az erdélyi magyar állampolgárnak pedig úgy kell megtalálnia a választ, mint az egyszeri cigánynak a belga hadseregben, aki a vallonok és flamandok szétválasztásakor egyedüliként maradt valahol középen, a senki földjén.

Abból az alapállásból kiindulva, hogy valóban a Magyar Polgári Szövetség által kinyilvánított választás szabadsága szakadt a nyakunkba, az elsô ami feltûnik, az MPSZ kínálta valós alternatíva hiánya. Az világos, hogy tagjai és szimpatizánsai elégedetlenek az RMDSZ tevékenységével, s nyilván sokak véleményét fogalmazzák meg, amikor kijelentik: az erdélyi magyarság sokkal kevesebb joggal rendelkezik, mint amennyi megilletné. Az is megállja a helyét, hogy az RMDSZ politikusai talán nem minden esetben tudták a legjobb megoldást találni egy adott helyzetben. Az RMDSZ bírálata tehát - elvégre demokráciában élünk - lehet akár jogos is, ugyanakkor nem képezheti politikai platform alapját. Sajnos a Magyar Polgári Szövetség alakuló kongresszusán nem derült ki, hogy milyen alternatívát kínálnak, az autonómia szorgalmazása ugyanis semmi olyasmit nem hoz, ami az RMDSZ programjában már évek óta ne lenne benne. Avagy józan gondolkodással ki feltételezheti, hogy a mai román politikai hatalomból akár jó szóval, akár fenyegetéssel ki lehet csikarni az önrendelkezés bármilyen formáját?

Mivel az MPSZ vezetôirôl nem tételezzük fel, hogy a fellegekben járnak (tagságuk, szimpatizánsaik jelentôs hányada - talán), inkább egyebütt kell keresni az RMDSZ-szel való szembefordulás okát. S ha kissé "küljebb" tekintünk, azonnal világossá válik, hogy a magyarországi, kormányzatváltással járó választások után kezdôdött meg az erdélyi magyarság szétszakadási folyamata. Korábban, míg a Fidesz vezette kormány az RMDSZ keretében mûködô, saját ideológiájához közel álló platformokat anyagilag preferenciálisan támogatta, senkinek nem jutott eszébe a "választás szabadságáról" beszélni. Amióta a Fidesz-forrás elapadt, s a Magyarországról érkezô támogatás jelentôs részének sorsáról ismét az RMDSZ ernyôje alá tartozó szervezetek képviselôi döntenek (nincs mit tagadni, így igaz!), a körön kívül rekedtek kapva kaptak a Fidesz azon törekvésén, hogy határon túlra terjessze táborát, melytôl a magyarországi párt a következô választások megnyerését, az MPSZ az anyaországi csap ismételt - immár feléjük irányuló - megnyitását reméli. Ez az MPSZ valódi alternatívája!

Azt már csak csodálkozva vehetjük tudomásul, hogy - mint Tôkés András nyíltan is megfogalmazta - a magyarság parlamenti képviseletének elveszítését sem tartják túl magas árnak a fenti célok elérése érdekében. Az egyszerû erdélyi magyar pedig hadd maradjon a "vallonok" és "flamandok" között - a senki földjén.

Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Nicolae Havrilet, a párt megyei elnöke Ioan Ciorca alelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, hogy az elkövetkezendôkben állandóan rajta fogják tartani a szemüket a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalon.

Ezt annak kapcsán mondták, hogy a múlt héten elfogadták a hivatal költségvetését. Ennek egyik tétele a közszolgáltatások. Mivel a Népi Akció szívén viseli a fûtés problémáját, elhatározta, hogy alaposan a körme alá néz a hivatalnak, mert véleményük szerint az Energomur túlságosan költekezik a közpénzekbôl. Ez csak az egyik probléma, amely felkeltette az érdeklôdésüket, de a többi is legalább ennyire érdekli ôket. Ezért úgy határoztak, hogy az elkövetkezendôkben, mivel nincs képviseletük a tanácsban, részt fognak venni a tanácsüléseken és mindenrôl tájékoztatják a közvéleményt.

Ugyanakkor bejelentették, hogy vasárnap rendkívüli kongresszust tartottak, amelyen bekebelezték a Román Ökológiai Föderációt (FER).

A demokrácia gyôzelmének nevezték, hogy Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelöltet indítanak, mert szerintük meg kell adni a lehetôséget a magyaroknak is, hogy legyenek kereszténydemokraták, baloldaliak vagy jobboldaliak. Azonban, mivel a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) nincs a parlamentben, káros lenne, ha az RMDSZ nem érné el a választási küszöböt, mivel a maga 7 százalékával az egyetlen olyan formáció Romániában, amelynek kapcsolata van az Európai Parlamentben többségben levô kereszténydemokrata irányultságú Európai Néppárttal.

Nyárád menti polgármesterek találkozója

Szombaton Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke és Marosvásárhely polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus találkozott Székelybósban a Nyárád menti polgármesterekkel. A mûvelôdési házban sorra került jó hangulatú találkozón megyei tanácsosok, vállalkozók is részt vettek. A vendégeket a házigazda Nagy Márton, Jedd község polgármestere köszöntötte.

Székelybósról az elsô írásos emlékek 1567-bôl valók. Az 1910-es népszám- láláskor 456 román és magyar lakost számoltak, 2003-ra már csak 119-en maradtak. Ennek ellenére életképes közösség - jelentette ki a polgármester.

Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke az összetartás fontosságáról beszélt. Ami mostanában történik, ezt a megosztást Magyarország hozta a nyakunkra. A nemzetrombolás eredménye megvan a felvidéki önkormányzatokban, megvolt a vajdasági választásokon és megvan Kárpátalján is. Ha ezt nem tudjuk levetkôzni, csak vesztesek lehetünk, mondta az elnök.

Van ok a bizakodásra

- jelentette ki Virág György. Elmondta, hogy a Nyárád menti polgármesterek évek óta rendszeresen találkoznak, és olyan párbeszédet folytatnak az RMDSZ-szel, amely mindenki számára hasznos, kölcsönösen tanulnak egymástól. Szükség van arra, hogy megtárgyaljuk közös dolgainkat, elmondjuk esetleges kétségeinket, anélkül, hogy félre- lavíroznánk, tette hozzá. Megemlítette a két megyei tanácsos (Tôkés András, Berekméri Sándor) furcsa visszalépését, szólt a fe- lelôsségrôl, mert "hiába mutogatunk egymásra egy esetleges sikertelen polgármester- választás után".

Felemlegette C. V.Tudornak a szenátusban el-hangzott ki- jelentését, miszerint szobrot állítana Tôkés Lászlónak, mert megtette, amit neki nem sikerült: szétverte a magyarokat. Ennek ellenére, biza- kodásra mégis van ok, ha egység van, minden megvalósítható. Arról kell meggyôzni a magyarságot, hogy menjenek el szavazni, a szavazó- fülkében tudni fogják, mit kell tenniük, mondta Virág György.

A polgármesterek saját községeik gondjairól, eredményeirôl szóltak. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere a Nyárád menti kistérségi régióról beszélt, Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere a múlt héten megnyílt európai integrációs irodáról szólt, arra figyelmeztetve, hogy pár évvel az integráció elôtt nem kell a felaprózódás, mert az egyszerû embert könnyen félre lehet vezetni.

*Hogy merészel Mitrea négyhelyes repülôjáratot indítani közpénzekbôl? * A pénzügyminisztérium ellenôrizze a megyei közpénzügyi igazgatóság illegalitásait! * Iliescut ne szédítse el a kampány heve * Több mint szükségszerû volt a Lgefelsôbb Védelmi Tanács ülése a székelyföldi autonómia ügyében * Az RMDSZ manipuláló reakciója * Nyúlkálnak a zsebünkbe

Ezúttal sem csalódtunk a Nemzeti Liberális Párt szóvivôjében, Eugen Nicolaescuban. Nyilatkozatokkal árasztotta el az újságírókat a tegnapi sajtótájékoztatón. Az egyikben a párt nevében hívja fel Iliescu elnök figyelmét arra, hogy elnöki tisztsége összeférhetetlen azzal, hogy bekapcsolódik az SZDP kampányába. Feltette a szónoki kérdést is: hogyan minôsítheti magát szegénynek és becsületesnek, amikor elfogadja maga körül a "pészédés oligarchiát", amely kénye-kedve szerint adja-veszi az országot.

A másik kirohanás Miron Mitrea ellen irányult, aki rendeletet adott ki arra, hogy Bukarest és Vásárhely között heti két alkalommal "négyüléses" repülôjáratot tegyenek be. Egy ideig azon meditált, hogy vajon egyik nap a románok, másikon a magyarok utaznak-e, mert világos, hogy ha a megyében 13 képviselô és szenátor van, akkor a járat kizárólag az SZDP-s, illetve RMDSZ-es képviselôket fogja szállítani, vagy egyszer a szenátorok, máskor a képviselôk utaznak. Hogy merészel közpénzbôl ilyen járatot indítani, tette fel a kérdést, és válaszolt is rá. A miniszter bizonyára elképzelte, hogy "a járaton azok fognak utazni, akik lefizetik az SZDP-t".

Végül, de nem utolsósorban arról beszélt, hogy "az utóbbi idôben a közvélemény tudomására jutott információk, amelyek szerint korrupciós eseteket észleltek a megyei közpénzügyi igazgatóságon, bizonyítják, amire ôk már régebb figyelmeztettek, hogy "a vásárhelyi pénzügyi hivatal úgy végzi a dolgát, hogy közben mélyen benyúl az adófizetôk zsebébe". Nyilvánosan felkérte a pénzügyminisztériumot, ellenôrizze a DFP illegalitásait.

Kérdésre válaszolva kijelentette: a székelyföldi autonómia-tervezet alkotmányellenes, hogy a CSAT összehívása "több volt mint szükséges", és örült, hogy "végre lépett a hatalom". Csak azt sajnálta, hogy nem vitték végig a dolgot, s az ügyészség nem indított azonnal eljárást a "bûnösök" ellen.

Alina Mungiu politológus minapi nyilatkozatára reagálva, hogy az RMDSZ nélkül elképzelhetetlen Románia EU- integrációja, kijelentette: meglepô, manipuláló szándékú, rosszhiszemû nyilatkozat. Markó Béla is manipulál szerinte, és "megtanulta, hogy akármelyik kormánnyal ágyba bújjék", reagált az RMDSZ elnökének a kijelentésére, hogy a PRM-n kívül bárkivel hajlandók szövetségre lépni. Markó nyilatkozatait "sziruposnak" nevezte, aki szerinte "így akarja megkönnyíteni az RMDSZ dolgát, hogy bejusson a parlamentbe".

A PSD-s polgármester megfenyegette az embereket

Mora Ákos Daniel, a megyei szervezet fôtitkára elmondta, hogy erôsödnek a megyében, 62 helyi szervezetet hoztak létre, március 15-ig ezek számát 85-re tervezik szaporítani. Legutóbb Rücsön alakítottak szervezetet, bár a község PSD-s polgármestere megkísérelte megfélemlíteni az embereket, megfenyegette ôket, nehogy el merészeljenek menni a liberálisok gyûlésére. Mora szerint "a forradalom még nem ért el Rücsre", mert 14 évvel a fordulat után az emberek félnek megszólalni, újságot olvasni. Ennek ellenére 25-en részt vettek az alakuló ülésen. A helyi szervezet elnöke Manoila Ioan lett, aki eddig PSD-s tanácsos volt. Ugyancsak hozzájuk csatlakozott Erceanu Ioan helyi tanácsos, aki a PUNR színeiben jutott a tanácsba. Így egybôl két helyi tanácsosa is lett a PNL-nek.

Nem mindennapos sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének Ifjúsági Fôosztálya. Mintegy 20 fiatal futóversenyen vett részt, a versenyszámok helyett azonban olyan településneveket tûztek magukra, ahol fiatal jelöltek indulnak a helyhatósági választásokon. A célba érkezést követôen Erdély térképén egy-egy kis RMDSZ-tulipánnal megjelölték ezeket a településeket. Kovács Péter ifjúsági ügyekért felelôs ügyvezetô alelnök elmondta: a fiatalítás, az új arcok megjelenése kulcsa lehet az RMDSZ választási sikerének.

Kovács Péter a szabadtéri sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a szövetség ifjúsági szervezetek általi támogatottsága soha nem volt ilyen erôs. Megfogalmazta az ifjúsági kampány célját is: 200 fiatalt, mintegy 80 településen önkormányzati tisztségbe juttatni. Az alelnök elmondása szerint a fiatal jelöltek elsôsorban a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezeteinek vezetôi közül kerülnek ki, azonban várják a MIÉRT ernyôjén kívüli szervezetek bekapcsolódását is. Kovács felhívta mindazon fiatal szakemberek figyelmét, akiknek nincs ifjúsági szervezeti hátterük, azonban érdeklôdnek a politika iránt, hogy vállaljanak szerepet az önkormányza-tokban, illetve a választási kampányban. Az alelnök leszögezte: kizárólag azokat a fiatalokat tudjuk támogatni, akik vállalják az RMDSZ-en belüli megméretkezést. Kérdésre válaszolva az ifjúsági fôosztály vezetôje hangsúlyozta, hogy az ifjúsági kampány fô célkitûzése a fiatalok mozgósítása. - Meggyôzôdésem, hogy egy sikeres választási szereplés kulcsa lehet a fiatalok jelenléte bejutó helyeken az RMDSZ listáin, hiszen ezáltal könnyebben el lehet vinni az ifjakat szavazni - mondta. Kovács szerint az ifjúsági kampányban a fiatalok nyelvén kell beszélni, nem gyûlésekkel, konferenciákkal lehet ôket megszólítani, hanem meg kell találni azokat a csatornákat, amelyek "másik végén" a fiatalok vannak. Szükség van egy dinamikus, zajos, látványos arculati elemekben bôvelkedô kampányra.

Az elôválasztási kampány idôszakában több mint 200 ifjúsági vonatkozású rendezvényre kerül sor. Ezek döntô többségét ifjúsági szervezetek kezdeményezik és bonyolítják le. A választási listák véglegesítését követôen sor kerül egy képzési folyamat elindítására, amelyet az Ifjúsági Fôosztály és a Magyar Ifjúsági Értekezlet közösen szervez. Ennek célja a fiatal jelöltek és kampányban részt vevô önkéntesek szakmaiságának növelése.

A parlament nemzeti kisebbségi csoportja semmibe vette a demokrácia értékeit, amikor a választási törvény kisebbségi szervezeteket sújtó módosítását indítványozta - véli a román Helsinki Bizottság társelnöke.

Gabriel Andreescu politológus, a magyarországi Pro Minoritate díj kitüntetettje a Ziua címû román ellenzéki napilap hétvégi számában beható bírálatnak vetette alá a román választási törvény kisebbségeket érintô módosítására irányuló indítványt. Ennek tárgya a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei választási részvételének korlátozása.

Az történt ugyanis - írta Andreescu -, hogy (a nem magyar) kisebbségiek parlamenti csoportja a választási törvény olyan módosítását indítványozta, amelynek értelmében csak azok a kisebbségi szervezetek indulhatnak a választásokon, amelyeknek már van parlamenti képviselete. Az összes többi kisebbségi szervezet viszont "csak drákói szigorú feltételek teljesítése esetén" vehet részt a választásokon. A legfôbb feltétel, hogy magukba kell foglalniuk az adott kisebbség legalább 15 százalékát.

Ez a 15 százalék a romák esetében legalább 75 ezres, a magyarok esetében legalább 225 ezres taglétszámot jelent szervezetenként. Ehhez jönnek még a tagság területi megoszlására vonatkozó szigorítások - mutatott rá Andreescu, aki ezt messzemenôen méltánytalannak és jogtalannak minôsítette. Szerinte hosszú távon e törvénymódosítási indítványban megtestesülô magatartás könnyen a romániai kisebbségek ellen fordulhat.

Az indítványt egyébként a parlament illetékes szakbizottsága - az RMDSZ egyetértésével - elfogadta és a képviselôház elé terjeszti. Törvénnyé válása esetén a romániai magyarság szervezetei közül (egyelôre) csak az RMDSZ jogosult részt venni az idei romániai választásokon.

Súlyos vereségbe szaladna bele az euró meghonosítását bizonyos feltételekkel pártoló brit kormány, ha most írná ki a megígért népszavazást a közös valuta bevezetésérôl: a legújabb felmérés szerint a britek csaknem kétharmada biztosan nemmel voksolna.

A Barclays Capital befektetési bank havi közvélemény-kutatásának adatai szerint a válaszolók 64 százaléka vetné el a font sterling feladását az euró kedvéért.

A ház a felmérésében most elôször azt a hivatalos kérdésformát alkalmazta, amelyet a kormány a majdani euróreferendum szavazólapján feltüntet majd. A múlt hónapban nyilvánosságra hozott egyszerû kérdés úgy hangzik: meghonosítsa-e az Egyesült Királyság az eurót saját valutájaként?

Ha a választóknak most kellene bejelölniük valamelyik választ a szavazófülkékben, a Barclays Capital felmérése szerint mindössze 26 százalékuk voksolna igennel. A megkérdezettek tíz százaléka nem mondott véleményt.

A britek 53 százaléka akkor is nemmel szavazna az euróra, ha a kormány teljesítettnek nyilvánítaná a közös valuta bevezetéséhez megszabott gazdasági alapfeltételeket.

A kormány idei törvénykezési programját ismertetô novemberi királynôi beszéd egyik sarkalatos pontja volt, hogy az idén az alsóház elé kerül a brit valutauniós tagságról rendezendô népszavazás törvénytervezete.

A kormány által az uralkodó kezébe adott beszédbôl sem maradt ki azonban az a félmondat, miszerint az euró meghonosítása továbbra is annak függvénye, hogy teljesül-e az ehhez megszabott kormányzati feltételrendszer. Gordon Brown pénzügyminiszter, aki a kormányon belül a legkevésbé lelkes híve az eurónak, már tavaly nyáron bejelentette az alsóházban, hogy a közös valuta meghonosításához szabott feltételek zöme nem teljesült. Ezt annál is könnyebb szívvel megtehette, mert a referendum a közvélemény-kutatások szerint akkor sem ígért sok sikert az európártiaknak.

A felmérések több éve rendre azt mutatják, hogy a britek hozzávetôleg kétharmada elutasítja az eurót.

A Barclays Capital fôközgazdásza a The Sunday Telegraphnak azt mondta, hogy rövid távon szinte megnyerhetetlennek tûnik az euróról kilátásba helyezett nagy-britanniai népszavazás.

(MTI/AFP) Legkevesebb 56 személy esett áldozatul az iraki Kurdisztánban, Erbílben vasárnap elkövetett kettôs merényletnek, s a két öngyilkos robbantás megtizedelte a két legynagyobb iraki kurd párt vezetôségét.

A merényletet az íd al-adha négynapos muzulmán ünnep elsô napján hajtották végre, s egybeesett Paul Wolfowitz amerikai védelmiminiszter-helyettes Irak megszállása óta harmadik bagdadi látogatásával. Ez volt az egyik legvéresebb merénylet Szaddám Huszein volt iraki elnök tavaly áprilisi bukása óta.

A Maszúd Barzáni vezette Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP), amelynek Erbíl a bástyája, két helyi kormányzati miniszterét vesztette el: Savakat Sejk Jezdint, a kormányzati ügyek és Szaad Abdalláhot, a mezôgazdaság felelôsét. Meghalt a párt harmadik számú embere, Számi Abder-Rahmán, Akram Mantak tartományi kormányzó, a helyettese, Mahdi Hosnau, Narimán Abdel-Káder városi rendôrfônök és a KDP két másik tisztségviselôje is.

A merénylet idején Barzáni a hegyekben, Szaláheddínben tartózkodott, s ott látogatókat fogadott.

Dzsalál Talabáni Kurdisztáni Hazafias Szövetségének (PUK) helyiségeiben, ahol kevesbé pusztító volt a robbanás, a párt politikai bizottságának három tagja (Hoszro Sera, Sahrán Abbász és Behru Kesta) s egy negyedik tisztségviselô vesztette életét.

(MTI/AFP) A mekkai zarándoklaton, a muzulmánok legfôbb vallási találkozóján vasárnap a Mína- völgyben kialakult, több mint 250 zarándok halálára vezetô tömegtorlódást az elôzô években több súlyos tömegdráma elôzte meg.

- 1975 December: Mekka közelében tûz ütött ki a zarándokok egyik táborában, 200 ember vesztette életét. - 1979 November 20: Több száz, a szaúdi rendszerrel szemben álló fegyveres több tucat zarándokot túszul ejtve elbarikádozta magát a mekkai nagymecsetben. December 4- én a szaúdi rendfenntartó erôk megrohamozták ôket, hivatalos jelentés szerint az akcióban 153 ember meghalt, 560 megsebesült. A szaúdi kormányzatnak francia antiterrorista szakértôk is segítséget nyújtottak. - 1987 Július 31: A szaúdi rendfenntartó erôk leverték az iráni zarándokok betiltott tüntetését. A hivatalos szaúdi közlés szerint 402 ember halt meg, köztük 275 iráni. A drámát követôen az iráni-szaúdi kapcsolatok megszakadtak és csak 1991-ben újultak fel. - 1990 Július 2: Mekkától délre Mína egyik közlekedési alagútjában feltehetôen a szellôzôrendszer meghibásodása miatt pánik tört ki a zarándoklat színhelyére igyekvô sokaságban, az emberek halálra taposták egymást. 1426, többségében ázsiai zarándok vesztette életét. - 1994 Május 24: 270 zarándok halt meg a sátán megkövezésének mínai szertartásán kialakult tömegtorlódásban. - 1997 Április 15: egy gázrezsó okozta tûz Mína völgyében felgyújtotta a zarándokok sátortáborát, 343 ember vesztette életét, több mint 150 ember megsebesült. -1998: Április 9: legalább 118 zarándok meghalt és 180 megsebesült a megkövezési szertartásán kialakult újabb tömegtorlódásban. 2001 Március 5: 35 zarándok veszti életét hasonló körülmények között a mínai ceremónia alkalmával. 2003 Február 11: 14 embert taposnak halálra Mínában. 2004 Február 1: 244 halott ugyancsak a sátánt jelképezô kôoszlopok megdobálásakor kialakult tömegtorlódás következtében. A háddzs, a mekkai zarándoklat egyike az iszlám vallás öt követelményének, minden muzulmántól elvárják, hogy ha anyagi helyzete ezt lehetôvé teszi, életében legalább egyszer vegyen részt rajta. Az idei részvételrôl még nincs adat, tavaly hivatalos közlés szerint 1 millió 892 ezer ember volt jelen, ezek közül 1 millió 420 ezer zarándok érkezett külföldrôl.

Tizenkét fejezetbe tömörítették a megyei tanács idéni gazdasági programját. Ezek között a közintézmények beruházási és javítási tervei, a vidéki vízellátás, a közmûvesítés, a gázbevezetés, útkövezés, lakásépítés szerepel.

Lehet utazgatni

Csomoss Benedek RMDSZ-tanácsos a csütörtöki tanácsülésen szorgalmazta a Marosvásárhely- Marosszentgyörgy közötti vízhálózat felújításának szükségességét, míg Pokorny László a marosvécsi gázbevezetéssel kapcsolatban kérte, hogy 2005-re vegye tervbe azt a megyei önkormányzat. A gazdasági program egyik fejezete a közigazgatási intézmények informatizálására vonatkozik, míg egy másik a külkapcsolatok ápolására. Eszerint fontos a kormány európai integrációs politikájának alkalmazása a közigazgatásban, a tapasztalatcsere külföldi közintézményekkel, nemzetközi fórumokon való részvétel. Kérdés csak az, hogy mennyire hatékonyak, eredményesek ezek a találkozók, milyen haszna származik a megye lakosságának a küldöttségeknek a sok nemzetközi konferencián való részvételébôl? Egy másik fejezet a szegénység leküzdésével foglalkozó bizottság programját tartalmazza, stratégiát dolgoztak ki a gyermekjogvédelemre, a kulturális tevékenységekre. A testület jóváhagyta a programot.

2,2 milliárd lej tájékoztatási kampányra

A tanácsülés napirendjén jelentés szerepelt a megyei önkormányzat által kidolgozott tájékoztatási stratégiáról az európai integrációval kapcsolatban. A jelentés közvélemény-kutatásokra alapoz, melyek szerint Románia lakosságának többsége az integráció mellett van, de nagyon sokan nem tudják, mit jelent a csatlakozási folyamat. A megyei önkormányzatnak kétféle a tájékoztatási stratégiája: helyi és a külföldi vonatkozású. Maros megyében a mezôgazdászok, diákok, közigazgatásbeliek, újságírók stb. tájékoztatására fektetik a hangsúlyt, külföldön pedig a megye gazdasági lehetôségeit ismertetik. A stratégia alkalmazására 2,2 milliárd lejt áldoz a megyei tanács. A tervbe vett rendezvények között, melyben olyanok szerepelnek, mint Mit tudunk Európáról? (január-februárban - 10 millió lej), Maros megyeiek az Európai Unióban (március-május - 200 millió lej), A sajtó és az EU (50 millió lej), EuroRural 2004 (felkészítô program vidéken dolgozó köztisztviselôknek - 1,2 milliárd lej), A megyei tanács euro-tájékoztató lapja (a havi kiadvány, amely a tanács tevékenységét tükrözi, hangsúlyosan az integrációs jellegûeket - 200 millió lej) stb. A tanácsosok ezt a stratégiát is jóváhagyták.

Nem mûködik "normálisan" az orvosi szakvéleményezô bizottság

A hátrányos helyzetûek védelmérôl szóló határozattervezet megvitatásakor Toganel Ioan fôtitkár
"kirohant" a hátrányos helyzetûeket szakvéleményezô orvosi bizottság ellen. Kijelentette, hogy a bizottság nem mûködik "normálisan", át kell "értékelni". A baj ott kezdôdik, hogy dr. Samu József, a bizottság elnöke fôállásban a megyei kórháznál van, "pedig a törvény kimondja, hogy a Hátrányos Helyzetûek Szociális Osztályán kellene alkalmazni". A bizottság többi orvos tagja "nem dolgozik szervezetten", nem kerül sor a heti, kétheti gyûlésekre, a problémák megvitatására. Toganel szerint ezt a bizottságot fel kell számolni, és újat alakítani, mert elfogadhatatlan, hogy Maros megye országos szinten a második helyen álljon a hátrányos helyzetûek számát illetôen. "11.202 személyt tartanak nyilván, ez a szám pedig nem reális" - jelentette ki.

Megnyirbált pénzalapok

A megyei tanács idei kiigazított költségvetése a testület csütörtöki döntése szerint 639 milliárd lej. A tételes adatokból válogatva kiderül, hogy a megyei kórházbeli legsürgôsebb javításokra 72 milliárd lejt igényelt a kórház vezetôsége, a megyei tanács azonban csak 6 milliárdot tud biztosítani. Az elôterjesztésbôl kiderül, hogy a sporttevékenységek támogatására idén 500 millió lejt szánnak, a SMURD-nak 700 milliót (ebbôl 250 milliót a 112-es telefonszámú központosított ügyeletre). A történelmi egyházak 1 milliárd lejt kapnak.

A tanács a marosvásárhelyi repülôtér költségvetését is elfogadta. Bár Stefan Runcan repülôtér-igazgató 28 milliárd lejt kért a megkezdett beruházások befejezésére, a testület csak 4,7 milliárdot hagyott jóvá. Runcan igazgatóval szemben rég megfogalmazott kifogás egyes tanácsosok részérôl az, hogy nem megfelelôen menedzseli az évek óta veszteséges repülôteret. Virág György tanácselnök hangsúlyozta, hogy az idei évre még nem kötötték meg az igazgatóval a menedzseri szerzôdést, amely tartalmazni fogja a kötelezôen megvalósítandó célkitûzéseket.

Hangzatos címekkel - Korrupció a közigazgatásban és A lakosság és a közigazgatási szervek kapcsolata - szervezett a politikai pártok ifjúsági szervezetei számára a hét végén kétnapos találkozót az RMDSZ megyei szervezete és a Fiatal Szociáldemokraták. A víkendtelepi Éden vendéglôben tartott délutáni megbeszéléseken a szervezôk mellett jelen voltak a parasztpárti, nagyromániás, egységpárti, a népi mozgalmat és a romákat képviselô fiatalok is.

Elsô nap a kissé nehezen induló, a meghatározott témától állandóan eltérô beszélgetés során az ügyintézésekben felmerülô nehézségekrôl, elfáradt, ideges köztisztviselôkrôl, a hatalommal és befolyással való visszaélés módozatairól, az ajándékba vagy hálából adott csokoládéról, negyedkilós kávéról volt szó. Feltevôdött a kérdés, hogy miért lépnek a fiatalok is a szülôk által kitaposott útra, s miért próbálják meg ismerôsökkel, kisebb-nagyobb ajándékokkal elintézni ügyes-bajos dolgaikat: különbözô tevékenységek kifejtéséhez szükséges engedélyeket, személyi igazolvány- vagy útlevélcserét, jól fizetett állás betöltését. Bár a kérdésre senki nem adott pontos választ, pár továbbgondolásra érdemes gondolat elhangzott: a jelen levô fiatal politikusok, a leendô döntéshozók, tanácsosok, osztályvezetôk, igazgatók ugyanúgy elfogadják-e majd az ajándékot, ugyanúgy kihasználják hatalmukat, vagy éppen ellenkezôleg, harcolni, tenni fognak ellene. Szó esett a korrupció mértékérôl készült közvélemény-kutatások hitelességérôl, az általánosítás veszélyérôl - ha valaki csak csúszópénzzel, ismeretséggel tudta a fôispánságon elintézni a problémáját, akkor mindenki csak úgy, kizárólag csak úgy tudja majd -, és a lehetséges megoldásokról is. Az általánosságok szintjén maradva, konkrét korrupciós eseteket nem említve zárult az elsô nap.

Szombaton megoszlott a jelenlevôk véleménye a megadott témáról. Míg a nagyromániás fiatalok úgy vélték, hogy a közigazgatásban dolgozók nincsenek eléggé felkészülve, nem elég kedvesek és türelmesek, addig a fôispánságon dolgozó Cornel Briscaru, a Fiatal Szociáldemokraták megyei alelnöke azt nyilatkozta: a lakosok nem ismerik jogaikat, s nem követelik meg azok betartását. Míg városon megértették, hogy ügyintézés során be kell tartani bizonyos lépéseket, addig sok vidéki településen még mindig a polgármesterrel, a megyénél dolgozó ismerôssel, rokonnal próbálják elintéztetni az éppen aktuális gondokat. Megyénkben hiányoznak azok az egyesületek, civil társulások, amelyek felvállalnák az összlakosság képviseletét, tájékoztatását. Amikor mindenki megérti, hogy a közigazgatási intézmények alkalmazottait az ô pénzükbôl fizetik és azok a törvény által biztosított keretek között dolgoznak, gyorsabb és zökkenômentesebb lesz az ügyintézés - vélekedett a jogász.

Fejétôl büdösödik a hal - hangoztatták többször a felszólalók, pozitív ellenpéldának állítva a megyei Rohammentô- szolgálatot és annak vezetôjét, Raed Arafatot, aki követendô példaként áll a szolgálatnál dolgozók elôtt, s megköveteli a szakszerû, emberközpontú egészségügyi ellátást.

A roma párt fiatal képviselôje, aki egyben a prefektúra roma felügyelôje is, arról számolt be, hogy az elmúlt években az általa képviselt személyek könnyebben hozzájuthatnak a közhasznú adatokhoz, a közintézmények szolgáltatásaihoz.

- Ezen találkozók célja, hogy a megyében tevékenykedô politikai pártok ifjúsági szervezeteinek képviselôi találkozzanak, megismerjék egymást, megbeszéljék idôszerû gondjaikat - válaszolta kérdésünkre dr. Dragos Popa, a Fiatal Szociáldemokraták megyei elnöke, kiemelve, hogy a havonta tartandó alkalmakat különbözô pártok szervezik, s ôk határozzák meg a terítékre kerülô témát is.

A kétnapos rendezvény jó alkalom volt az ismerkedésre, a beszélgetésre, s remélhetôleg hosszú távon konkrétabb, a helyi közösségek életébôl merített problémákat átbeszélô találkozókra is sor kerül.

Szombaton tartotta meg a megyei MADISZ és az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete a magyar történelmet felelevenítô videovetítés-sorozat második estjét. A múlt hónap végén a magyarok ôshazáját keresô Julianus barát címû filmet vetítették.

- E kezdeményezéssel megpróbáljuk a magyar történelmet és kultúrát közelebb hozni a marosvásárhelyi érdeklôdôkhöz. A filmvetítéseken magyarországi produkciókat mutatunk be, amelyek a saját történelmünkbôl merített témákat dolgoznak fel - mondta lapunknak a fôszervezô, rádiószerkesztô Farczádi Attila. Tegnap a filmvetítést megelôzôen Kolozsvári Szilárd fiatal történelemtanár tartott rövid elôadást a filmben ábrázolt korról. A Koltai Gábor rendezésében 2001-ben készült Sacra Corona címû film a Szent István utáni idôszakot mutatja be 1046-tól - Szent László megkoronázásáig, ami tulajdonképpen a fiatal magyar feudális állam megszilárdításának kora. Nem sokkal halála után István király új országában belviszályok törnek ki az utódlásért. A különbözô érdekek harca veszélyezteti a fiatal állam létét, így valami összetartó erôre, az utódlás legitimizálására van szükség. Így születik meg a Szent Korona eszméje. Géza bizánci tiaráját egyesítik a Szent Király sírjából kiemelt koronával s ez lesz az a tárgy, amelyre majd felesküsznek a mindenkori magyar királyok, amely összetartja majd a nemzetet.

A Nemeskürti István tanácsai alapján készített filmben magyar szereplôk között kiemelkedô teljesítményt nyújt az ismert olasz filmcsillag Franco Nero.

A fogyasztóvédôk és a fôispáni testület körútja

A személyszállító cégek mûködését, az utazóknak biztosított körülményeket vizsgálták a megyei fogyasztóvédô felügyelôk a fôispánság ellenôrzô testületével közösen. A megyében tevékenykedô cégeknél talált rendellenességek miatt az ellenôrök büntetéseket róttak ki, engedélyeket függesztettek fel.

Az ellenôrzô körút során a felügyelôk a megyeszékhelyi, segesvári, szász- régeni, szovátai és dicsôszentmártoni távolsági autóbuszállomásokat valamint magáncégeket keresték fel. Szovátán, Radnóton és Marosludason kereskedelmi egységek mûködnek a váróteremben, az utasok a helyiségekben, vagy ezek elôtt várakoznak. Hiányosságként jegyezték fel, hogy nincs külön váróterem biztosítva a dohányzó és nem dohányzó utasoknak, az autóbuszokon nincs megfelelô fûtés, szemétláda, az állomásokon piszkosak vagy hiányoznak a mellékhelyiségek, nincs kifüggesztve a járatok programja, a jegyek ára. A fogyasztóvédelmi törvények be nem tartásáért 21 millió lej értékû büntetést róttak ki. A körülmények feltérképezése mellett a fôispán ellenôrzô testülete az engedélyeket, a buszjegyek biztosítását, a megállóként kijelölt helyek betartását, a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítást is vizsgálta. Rendellenességeket tapasztalt egy marosszentgyörgyi és két megyeszékhelyi szállítónál; az összbüntetések értéke: 27,2 millió lej.

A megyei fogyasztóvédô hivatal felügyelôi a hivatal Jeddi út 7. szám alatti székházában, vagy a 255.153-as telefonszámon fogadják a vásárlók, utazók észrevételeit, panaszait.

Legalább 30 százalékkal drágul az ivóvíz

Mint január elején beszámoltunk róla, a Vidéki Vízszolgáltató Vállalat (SURM) február elejétôl legalább 30 százalékkal drágítja az ivóvíz- és csatornázási díjat. Kérdésünkre tegnap Blaj Virgil, a vállalat igazgatója elmondta: elôzetes számításaik szerint a szolgáltatás (ivóvíz, csatornázás) ára köbméterenként 32.000 lejre emelkedik.

- Ismertettük a február elejétôl alkalmazandó árakat a megyei tanács vezetôségével, s Virág György tanácselnök túlzottnak tartotta ôket - tájékoztatott Blaj Virgil. - A nyárádtôi sörgyár leválása és az infláció miatt kénytelenek vagyunk megemelni szolgáltatásaink árát, ellenkezô esetben veszteségesen mûködünk. Még nem tudom pontosan megmondani, hogy mennyi lesz az ár. 30 százalékos áremelésre mindenképpen szükség van, ami az ivóvíz és kanalizálás árát köbméterenként 26.000-27.000 lejre emelné. Ezt az árat csak akkor tudjuk elfogadni, ha az érintett vidéki polgármesterek vállalják, hogy a településekre szállított vizet kifizetik. A községek, kisvárosok határánál vízórákat szereltettünk, s azt akarjuk elérni, hogy a fogyasztók fizessék ki a helyiségekbe beérkezô vízet. Hozzá kell tennem, hogy az elavult vezetékrendszerek miatt a településeken belül is jelentôsek a vízveszteségek. Amennyiben ezt a polgármesterek elfogadják, csak 30 százalékkal, ellenkezô esetben 30.000 lej fölé emeljük a díjakat. Február elejétôl mindenképpen drágítunk, még nem tudjuk csak, hogy mennyivel - számolt be Blaj Virgil.

Az EU szabványokhoz igazodás útján

Ez év január 31-tôl hatályba lép a 2003. évi 268/441/117-es számú módosított kormányrendelet, amelynek elôírásai szabályozzák a pálinkafôzdék mûkôdését, a termékek minôségét, a forgalmazás feltételeit az európai uniós elvárásoknak megfelelôen.

Romániában a becslések szerint 2002-ben hozzávetôlegesen 55.000-60.000 magántulajdonban lévô pálinkafôzde mûködött. A termelés - ugyancsak becslések szerint, jelenleg pontos adatok nem állnak a szakminisztérium rendelkezésére - 500 ezer hektoliter szilvapálinka (tuica) és gyümölcspálinka (rachiu) volt. Az említett italok nagyobb mennyiségét a magángazdaságokban mûködtetett kazánokban állították elô, elsôsorban saját fogyasztásra, de eladásra is. Mivel a szilvapálinkát és más italokat elôállítók száma nagyon nagy, mindannyiuk ellenôrzése szinte lehetetlen volt. Ennek következtében eléggé nagy mennyiségû minôségileg ellenôrizetlen pálinka jutott a piacra, nem egy alkalommal veszélyeztetve a vásárlók egészségét.

A fent említett rendelet elôírja, hogy azok a fôzdék, amelyek az italt a piacon is értékesíteni óhajtják, hivatalosan be kell jegyeztetniük vállalkozásukat és termelési engedélyt kell kiváltaniuk. Ennek célja, hogy a fôzdék mûködési körülményei, az italok minôsége, palackozása és értékesítése ellenôrizhetô legyen. A kormányrendeletben meghatározták a szilvapálinkát : "A szilvapálinka vagy szilvórium olyan ital, amelyet különbözô szilvafajták összetört állapotban való maggal vagy mag nélküli erjesztése, majd desztillálása nyomán allítható elô. A végtermék legtöbb 86%-os alkoholtartalommal rendelkezhet, és ízlelhetô legyen a gyümölcs aromája, amibôl készült." A 100%-os szesz esetében a metilalkohol- tartalom nem lehet magasabb 1000 grammnál hektoliterenként. A címkére nyomtatott elnevezések az alkoholtartalomtól függôen határozhatók meg. A fogyasztásra szánt italok alkoholtartalma nem lehet 24%-nál alacsonyabb.

A csatlakozás idôpontjáig hivatalosan csak azokat a fôzdéket jegyzik be és ellenôrzik, amelyek a piacra termelnek. A csatlakozás után az összes pálinkafôzdéket bejegyzik ée ellenôrzik. Románia könnyítést ért el, ugyanis a családonként elôállított 50 liter, 40%-os alkoholtartalmú pálinkáért az európai uniós adó felét kell kifizessék. Az 50 liter mennyiségen felül alkalmazni fogják az EU-s adózási rendszert - 550 euró/hl 100%-os szesz esetén.

A rendelet következményei: - azokat a fôzdéket, amelyek nem teljesítik a követelményeket, elkobozzák; - a pálinkatermelés csupán hivatalosan bejegyzett, egészségügyi szempontból is ellenôrzött fôzdékben fog történni megfelelô mûszaki körülmények között; - a fôzdék használhatóak lesznek szolgáltatási tevékenységre is; - az italok minôsége garantált lesz, növelve a vásárlók biztonságérzetét.

Végezetül: Maros megyében a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyilvántartásai szerint 67 fôzde (ennél sokkal több van - szerk. megj.) mûködik. A szakemberek az ellenôrzések nyomán kettôt nyilvánítottak megfelelônek.

Január 24-én tartották a Gyôzelem téren levô, felújított Hôsök keresztjének felszentelô ünnepségét. Az esemény szervezése és lebonyolítása mély elégedetlenséggel töltötte el a marosvásárhelyi Memorial ’89 Mártírváros Egyesület vezetôségét, amelyet a szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében Ilcu Vasile Francisc, az egyesület elnöke hoz a közvélemény tudomására.

Az átirat szerint az egyesület értesítette a polgármesteri hivatalt az emlékmûvön látható rongálódásokról, s ajánlkozott, hogy támogatókat keres annak felújítására. A kérés elemzését követôen Dorin Florea polgármester úgy vélekedett, hogy az emlékmû tatarozása tiszteletbeli ügy, s az a helyi közigazgatás feladata. A marosvásárhelyi tanács sürgôsségi rendeletként hagyta jóvá az 50 millió lejes összeget, amelyet ezen munkálatokra fordítottak. A december 21-i koszorúzási ünnepségig kicserélték a hármaskereszt fastruktúráját, ezen felül azonban a talapzat is felújításra szorult, és szóba került az emlékmû megvilágítása, a forradalmat idézô és az elesettek fényképét tartalmazó emléktábla felszerelése, valamint fedett gyertyatartó elhelyezése. "Mindössze ezen munkálatok elvégzése és átvétele után lehetséges valójában a felszentelés egy ökumenikus istentisztelet keretében" - olvasható az említett levélben.

Sajnos, a saját érdekeiket szem elôtt tartó személyek, akiknek egyetlen céljuk a szereplés és a magamutogatás, olyan rendezvényt szerveztek, amelyre tökéletesen ráillene a bohóckodás jelzô. Mi több, a résztvevô egyházi képviselôket és forradalmárokat teljesen félrevezették. A szervezôk megbecstelenítették a hôsök emlékét, bemocskolva a szent pillanatot. Ezek a személyek nem rendelkeztek egyetlen forradalmárszervezet, illetve a mártírok leszármazottainak jóváhagyásával ilyen nagyméretû esemény megszervezésére. Nem kizárt, hogy elôre megfontolt szándékkal történt minden, a forradalmárok és a hivatalos személyek lejáratásának céljával, amikor azt a hírt terjesztették el, hogy azok visszautasították a rendezvényen való részvételt. Az egyetlen, akiket nyomatékosan meghívtak, a sajtó képviselôi voltak, ami az egyes személyeknek a szereplésvágyával magyarázható.

Következésképpen, ezeknek a személyeknek a gesztusa minôsítetlen és megbocsáthatatlan, ám mi nem vonjuk ôket felelôsségre, hanem egyszerûen elfeledésre ítéljük ôket, megfosztva ôket a forradalmár harctársi minôségtôl és tiszteletünktôl.

Annak ellenére, hogy Beresztelke község három falujában van kultúrotthon, azokban szinte semmiféle tevékenység nem folyik. A nagyfülpösinek beszakadt a teteje, a hó és az esô befolyt, lemállasztotta a vakolatot. A négy évvel ezelôtt foltozott épület fôjavításra szorul. Tavaly a megyei tanács 50 milliót utalt ki erre a célra, s a helyi költségvetésbôl is elkülönítettek ugyanennyit. A munkálatokhoz a tavasszal fognak hozzá. A községközponti épület tetôzete is javításra szorul.

Nincs egy esztendeje, hogy 90. születésnapján köszöntötte a város, a Tükörteremben kitüntetést is átvehetett. Két hete a hasonló eseményt ünneplô pályatárs, Barabás István festômûvész születésnapján örülhettek jelenlétének a mûvészetkedvelôk és csodálhatták meg fiatalosan délceg tartását. Most pedig búcsúznunk kell Tôle, annyi nagyszerû köztéri szobor és kisplasztika alkotójától. Izsák Márton szobrászmûvész életének 91. évében, 2004. február l-jén, vasárnap hajnalán elhunyt. Immár mûveiben él tovább. Munkái sokfelé, múzeumokban és magángyûjteményekben, kulturális hajlékokban és tereken emlékeztetnek majd értékes mûvészetére, megnyerô egyéniségére. Marosvásárhelyen többek között Bartók Béla és Mihai Eminescu, Szentgyörgyi István és
George Enescu szobormása, a Holokauszt emlékmûve áll tehetsége, embersége bizonyságául. És életmûvéhez tartozik a mûvészeti középiskola is, amelyet közel három évtizeden át igazgatott, kiváló mûvészgenerációkat indítva el a nemes hivatás, az alkotói érvényesülés útján. Távozásával nagy veszteség érte mûvészeti mozgalmunkat. Emlékét a szakma és a közönség is örökre megôrzi, mûvészetének humánus üzenetét nemzedékrôl nemzedékre igyekszik továbbadni.

Minden évben, különösen január vége felé a hullámvölgybôl feltör a hivatalos ökumenikus gondolat, hogy "egyek legyenek", hogy egyek legyünk mi, Krisztus-követôk, akiket keresztényeknek vagy keresztyéneknek neveznek vagy nevezzük magunkat.

Kölcsönös meghívások, közös imák szentmisén vagy istentiszteleten, igehirdetések, szónoklatok, újabban elmélkedések, hisz az Ige testté lett, és közöttünk lakik. Nemsokára ismét beáll az apály, hullámvölgybe süllyed a gondolat maga, mert mindenkinek képviselnie kell a maga vélt igazát, saját érdekét. Mindennapi életünkben azonban továbbra is ott van, jelen van az ökumenikus (általános, egyetemes) vallásgyakorlat, mert úgy kéri az élet, mert így parancsolja a szeretet, az együttérzés rokonaink, barátaink, ismerôseink fájdalmas veszteségeikor, hogy együtt legyünk, énekeljünk és imádkozzunk mind a katolikus, mind a református vagy a városi temetôben, míg örök nyugalomra helyezik szeretteinket, mert az utóbbi években s a következôkben is nem keresztelôn, sem esküvôn, hanem a temetésen találkozunk, sajnos, ez jutott osztályrészül nekünk.

Megtanultuk már egymás imáját, a credót, azaz a hiszekegyet: hiszek egy szent katolikus anyaszentegyházat… hiszek egy általános keresztyén egyházat; a paternostert, azaz a miatyánkot, az Ave Mariát - Üdvözlégy Mária… énekeljük a Requiem aeternam… örök nyugodalmat ó adj, Uram, neki… a de profundist, a mélységbôl kiáltok fel hozzád, Uram, közös zsoltárokat: Istenem, te megvizsgáltál és jól ismersz engemet… Tebenned bíztunk elejitôl fogva…

Meghallgatjuk a választott igét s annak parafrázisát, Szent Pál vigasztalásait, a búcsúztatót, az öröklét reményét elhintô szavakat, és igazi ökumenikus szellemben fejezzük ki ôszinte részvétünket, de jaj! már temetônk sincs, ahová eltemethetjük csendben, másoktól nem zavarva, halottainkat, ahová virágot vihetünk, gyertyát gyújthatunk, hogy az örök világosság fényeskedjék nekik.

Azt hiszem, hogy városunkban az lenne az elsô ökumenikus lépés, ha a magyar nyelvû keresztény egyházak közadakozásból egy közös temetônek megfelelô területet vásárolnának a város szélén, amíg nem késô, amíg még van ahol. Bár megvásároltam a huszonöt évre szóló öröklakásomat, az elsô aláíró én lennék.

(MTI) A Mindentudás Egyetemén tegnap indult a negyedik szemeszter. A sorozatot eredetileg három félévre tervezték, de a decemberi bejelentés szerint újabb három évvel meghosszabbítják.

A MATÁV és a Magyar Tudományos Akadémia részvételével a Mindentudás Egyetemének fenntartására alakult konzorcium továbbra is fedezi a költségeket. A helyszín változatlanul a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épülete, ebben a félévben azonban egy-egy elôadást Szegeden, a szlovákiai Révkomáromban, illetve egy erdélyi nagyvárosban tartanak.

A február 2-i elôadást Heller Ágnes filozófus tartotta a modernség fogalmáról. Urbanisztikáról beszél február 9-én Vidor Ferenc, a mûszaki tudományok professzora. Varga Zoltán Populációk és gének vándorlása címmel tart elôadást. A februári sorozatot Szegedy-Maszák Mihály zárja Nemzeti irodalom és világirodalom címû elôadásával.

Márciusban három szegedi professzor következik: a nyelvész-ôstörténész Róna Tas András, az orvos-genetikus Raskó István és a növénybiológus Dudits Dénes, a Szegedi Biológiai Központ fôigazgatója - ez utóbbi elôadás színhelye Szeged. Ôt követi Hunyady György pszichológus, és a márciusi elôadások sorát Lámfalussy Sándor, az Akadémia külsô tagja, a közgazdaságtan professzora, az Európai Monetáris Intézet elnöke zárja.

A családorvosok mind szigorúbb beosztásra kényszerülnek, mivel elfogyóban vannak a beteglapok, miközben a betegszabadságot igénylôk száma egyre nô.

Január végén megtörtént, hogy néhány személynek egyes orvosok már nem tudtak beteglapot kitölteni, ami azt jelenti, hogy a cég nem fog betegpénzt fizetni a családorvos egyszerû igazolása alapján.

Dr. Kovács Bea fôorvost, a Családorvosok Egyesületének vezetôségi tagját kérdeztük, hogy igaz-e a hír. A válasz értelmében januárban még nem kaptak új tömböket, de korábban is akadozott az ellátás, miközben a minôség egyre rosszabb lett. Legutóbb például a segesvári kolléga nehezményezte, hogy miután 60 kilométert utazott Vásárhelyre, mindössze egyetlen, 50 lapból álló tömböt kapott.

Rus Gabriela, a Megyei Sürgôsségi Kórház gazdasági igazgatója megerôsítette, hogy elfogytak a formanyomtatványok, amelyekbôl decemberben kaptak utoljára, s tudomása szerint az Országos Nyugdíjpénztár, ahonnan a tömbök érkeznek, az idén még meg sem kötötte a szerzôdést a kivitelezô céggel. Hogy valamelyest eleget tudjanak tenni az igényeknek, más megyéktôl kértek kölcsön nyomtatványokat, amelyekkel elsôsorban a kórházakat látták el. Az igazgatónô szerint 2500, 50 lapot tartalmazó tömb fogyott el az elmúlt évben, ami azt tükrözi, hogy más megyéknél betegebb a megye lakossága, vagy esetleg, hogy többen fordulnak orvoshoz, és veszik igénybe ezt a lehetôséget.

Aronel Serban, az Országos Nyugdíjpénztár adminisztrációs szakosztályának vezetôje szerint Maros megyének 500 tömböt küldtek az elmúlt év végén. Amint elmondta, az idén valóban nem tudták kielégíteni a kéréseket, mivel a nyugdíjpénztár még meg sem tartotta a versenytárgyalást a 2004-re szükséges nyomtatványok megrendelése érdekében, ami azt jelenti, hogy február végéig nem lehet utánpótlásra számítani. Amíg kiderül, hogy a késésért ki a felelôs, és amíg nem rendezôdik a helyzet, mindenki ügyeljen az egészségére, különösen úgy február második felében, ha nem akar betegpénz nélkül maradni.

Jegyzet

Reggelente, amikor dermedt állkapcsát csattogtatja a tél, s nem kegyelmez szél úrfi sem, aprózzuk lépteinket. Bizonygatjuk magunkban, hogy a kutya is eltörik a kanyarban, de nemsokára a melegben végezhetjük napi munkánkat. Ebben a hangulatvilágításban elhúzunk az újságosstand elôtt, aztán megtorpanunk, mert az újságárus figyelmeztet, hogy megjött a kedvenc lapunk. Nem lehet könnyû számon tartani az olvasók igényeit, viszont jó érzés, ha kedvünkben járnak, kitalálják gondolatainkat, felfrissítik memóriánkat. Amikor a jó melegben belekukkintunk a lapokba, eszünkbe jutnak ôk, akik kint, a szabad ég alatt dolgoznak, mindennapjaink "információ- táplálékát" tálalják. Csonttá fagyott ujjaik csak tavasszal engednek ki, míg nyáron "ropogósra" sülnek. Széllel bélelt bódéikban nincs (lenne?) lehetôség meleget teremteni. Talán éppen eljött annak az ideje, hogy az illetékesek is pillantást vessenek mostoha munkaviszonyaikra, mert amikor jóval fagypont alatt van a hômérséklet, nem lehet leányálom napi tíz órát helyben álldogálni. Vagy talán túlérzékenységben szenvedek? Ha pár napig nem vehetnénk meg kedvelt lapjainkat, akkor döbbennénk rá arra, hogy mennyire fontos az effajta munka is, még ha nem is tûnik annak. De ôk ott vannak nap mint nap, dacolva hideggel, hôséggel...

Különleges és tartalmas elôadásnak/beszélgetésnek lehettek tanúi, résztvevôi mindazok, akik ellátogattak a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat e heti estjére, a Deus Providebit Ház kápolnájába. Tartalmasnak, mert ritka mennyiségû információval "bombázta" az elôadó a hallgatóságot, és különlegesnek, mert minket mint kisebbséget másképpen érintô, de mégis kisebbségi témáról volt szó. Az elôadó ezúttal Csortán Ferenc, a Román Mûvelôdési és Kultuszminisztérium tanácsosa volt, elôadását pedig a Romániában élô kisebbségekrôl tartotta.

Amerikában könnyû csoportosítani a kisebbségeket, a fekete-fehér-spanyol-ázsiai ellentét világosan látszik - kezdte elôadását a tanácsos. Nálunk némileg bonyolultabb a helyzet, hiszen Romániában húsz kisebbségi csoport van. Ôk képviselôket is küldhetnek a parlamentbe, ezzel a joggal pedig jó néhányuk élt is már. Vannak azonban olyanok is, akikrôl tudunk, mégsem jelennek meg semmiféle statisztikában, ôket rejtett kisebbségeknek nevezzük. Ilyenek például a csángómagyarok, de a romák körein belül is vannak rejtett kisebbségek. A nem hivatalos adatok szerint Románia lakosságának húsz százalékát kitevô cigányság (hivatalosan félmillióan vannak) elenyészô része beszéli valamelyik roma dialektust. A romániai németek Nagykároly környéki csoportja (néhány sváb falu) is rejtett kisebbségnek számít. A harmadik legnépesebb kisebbséget ma már nem a szászok, hanem az ukránok teszik ki. Fura a helyzetük, mint anyanemzettel rendelkezô kisebbségnek. Az Ukrajna, és ukrán nemzet, mint név körül kialakult terminológiai káosz folyamán magukat ruszinoknak, rusznak nevezik, több mint 50 bánsági faluban van ukrán lakosság, ebbôl tizenegyben többséginek számítanak. A legtöbb ukrán a dobrudzsai Sfântu Gheorghe környékén él, mégis a Máramaros környékiek a legöntudatosabbak. Kb. hatvanezres a lélekszámuk, öt szervezetük van. A lipovánok a Duna-deltában élnek, szakállt viselnek, lélekszámuk 40-50 ezer fô. Nincs egyetértés abban, hogy nevük honnan származik. Oroszok, archaikus orosz nyelvet beszélnek, gazdag népzeneörökségük van, amelyet spontán többszólamúság jellemez. Hitük miatt kellett menekülniük az 1680-as években, sokan Alaszkába, Kanadába mentek. Egyetlen püspökük Brailán él, Baba Dag mellett két kolostoruk épült. A honi bolgárok Iasi megyében élnek, pár ezren vannak. 1780 körül menekültek, érdekesség, hogy latin betût használnak, és római katolikusok. Nagyon büszkék a hagyományaikra. A lengyelek is tízezernél kevesebben vannak, de két külön tömbben érkeztek. Az elsô csoport képviselôi lengyel nemesi származású menekültek, akik a Lengyel Birodalom összeomlásakor érkeztek, leszármazottaik a Zsil völgyében élnek, a másik csoport Bukovinában telepedett le, ôk sóbányászok voltak, és Krakkó mellôl jöttek az 1770-es években. A romániai tatárok harminc- , negyvenezren, a törökök tízezren vannak, Dobrudzsában, Bukarestben telepedtek le, a tatárok sorai közül igen sok jeles értelmiségi került ki. Külön szervezetük van, külön országgyûlési képviselôvel. A csehek a bánsági hegyvidéken élnek, kevesen vannak (6-7000 fô), míg a szlovákok húszezres közössége igen mûvelt, magas életszínvonalú paraszt-polgárság. A szerbek és horvátok Temesvár mellett telepedtek le, számuk csekély. Az elôbb említett közösségeknél tapasztalható élô anyanyelvhasználat. Az elôadó ismertette az anyanyelvét nem használó, vagy már igen csekély számban megmaradt kisebbségeket is: ôk a zsidók, az olaszok (mint kôfaragók érkeztek az 1860- 70-es években), a görögök, az örmények, az albánok, a rutének, a macedónok.

Az információban igen gazdag elôadás a közönség kérdéseivel zárult, végül a házigazda, Markó Enikô szavai búcsúztatták a jelenlevôket, akitôl megtudtuk, hogy a következô est február végén, kivételesen este hét órától tartatik, Szabó D. Zoltán biológus elôadását hallgathatják meg az érdeklôdôk.

Telenézô

MOTTÓ: "Mi a véleménye Önnek a költészetrôl? Mi a véleménye Önnek a közszállításról? Szereti-e a csiperkegombát? Hát a légyölô galócát?" * A tévés szavazás, sms- ezés csak itt újdonság. Gyorsan tanul a média, a "televot" a rafinált manipulálás hatékony eszközévé "nôtte ki magát" Bukarestben, és - ragadós a példa - az egész országban. * HELYI MÛSOROK. Akit otthon talál a vasárnap, elkaphatja az úgynevezett heti összefoglalót, és láthatja, hogy a város polgármestere "nem kampányol" - merô véletlenségbôl ül át egyik tv-dombról a másikra -, hanem csak derûsen mesélgeti emlékeit, szép gyerekkorát, vitéz katonaéveit (kilenc hónapot) stb. * Helyi rádióban az egyik újság önreklámja. A lap közelebb kíván férkôzni olvasói szívéhez/zsebéhez -, és így muzsikál: "Válaszd meg polgármesteredet!", oszt' nyerhetsz mindenfélét. * Vajon kire gondol a vásárhelyi hallgató az "Alege-ti primarul!" felszólításra?! * A polgármesteri 'oral histy' eltitkolt, ám ordító célja ugyanaz, csak itt lap helyett a képernyô nyilvánossága a haszon - egyik felôl. A másik haszna sejthetô, nem bizonyítható. * Én úgy, de úgy megsajnáltam szegény doktor urat a sok üldöztetésért, ócsárlásért, a mocskolódásözönért, amiket kénytelen elviselni a városatyák "másik" részétôl, egyéb gerinctelen gazemberektôl, akiknek semmi közük ehhez a városhoz, hogy üldözési szorongását feloldandó ezennel azonnal direkt nyugat-római császárnak kiáltom ki a Maros jegén, mint egykor (csak királyuknak) Mátyást (Corvinust) hívei a befagyott Dunán... * A másik adón visszapofázik a '90-es év "szellemisége"; kérdezik a nézôt, jó-e az, ha a felvételi az orvosi és gyógyszerészeti egyetemre "etnikai alapon" történik. Zseniális. A mûsorvezetô ügyesen paríroz egy "lehetséges" támadást, hogy ti. a kérdés tendenciózus, mondván: az egyszerûség kedvéért fogalmaz így. * Aki vasárnap délben az Antena 1-et nézi, nem valószínû, hogy mindjárt kagylóért kapkod, mégis-mégis, lám, nem minden román s magyar jár szluzsbára/misére/istentiszteletre - a "televot" roppant sikeres, a végeredmény? A nézôk 84 százaléka nem ért egyet az etnikai mizériával. Tudatalatti konklúzió? Mi kell még a magyaroknak? Külön levegô is?! * A sugallat? Egyértelmû: a NÉZÔK, nem a voksolók azok, akik többségi véleményükkel lám, szentesítik a "román" pártok egységes állásfoglalását: az udémérés agyrém l&aac