Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Basescu nyerte az elnökválasztást

Az európai integrációt és a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolását, valamint a "sajtószabadság visszaállítását" jelölte meg tevékenysége elsôrendû céljának hétfôn tartott televíziós nyilatkozatában Traian Basescu, aki a liberális-demokrata D.A. szövetség színeiben megnyerte az elnökválasztásokat.

Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Román Humanista Pártból (PUR) álló pártszövetség jelöltje, aki alulmaradt a versenyben, gratulált a gyôztesnek. Tulajdonképpen a kész tényeket kellett tudomásul vennie, hiszen kora délután a központi választási iroda a választói körzetek 98,76 százalékában lezajlott szavazatszámlálások alapján jelentette be: Basescu szerezte meg a voksok 51,23 százalékát, Nastasénak 48,77 százalék jutott. Ismertté vált az is, hogy a vasárnapi második fordulóban a szavazásra jogosult mintegy 18 millió állampolgár 55,13 százaléka járult az urnák elé.

Nastase kijelentette: tiszteletben tartja a választók akaratát. Mint elmondta, ma két Románia létezik. Az egyiket a városok egyre gyarapodó, liberális elveket valló lakossága alkotja, amely az államtól inkább a lehetôségek bôvítését várja, és nem a segélyekre ácsingózik. A másikban a vidéki szegény lakosság próbál boldogulni, ôk azok, akik jobban rászorulnak az állami segítségre, s akik a PSD-PUR szavazóbázisát alkotják - mondta Nastase.

Ion Iliescu leköszönô államfô már a délelôtti órákban kifejezte jókívánságait a diadalt aratott Basescunak, akit csütörtökre meghívott a Cotroceni palotába, hogy megbeszéljék az elnöki hivatal átadásának körülményeit.

A teljes gyôzelmének bejelentését követô elsô televíziós nyilatkozatában Traian Basescu hangoztatta: azonnal hozzálát a stabil kormányzást biztosító parlamenti többség kialakításához, hogy biztos lábakon álló kormánnyal vágjon neki az ország az elôtte álló fô feladat teljesítésének, a 2007-re kitûzött európai uniós csatlakozás megvalósításának.

További külpolitikai teendôi között jelölte meg Románia helyzetének megerôsítését a NATO-ban. Hangsúlyozta, hogy a román külpolitika fô tengelye az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával való stratégiai partnerség lesz. Belpolitikai téren tevékenysége legfôbb céljául a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolását jelölte meg.

Kulcsfontosságúnak mondta az állami közintézmények mentesítését a pártok politikai befolyásától. Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte a törvényesség érvényesítését az állami élet minden területén. Nemzetbiztonsági fenyegetésnek minôsítette a korrupciót, ezért nemzetvédelmi célnak tekintette e jelenség elleni harcot.

Államfôi feladatai közé sorolta a román nemzeti összefogás helyreállítását, a civil társadalom felkarolását, az utóbbi években megtépázott romániai sajtószabadság helyreállítását.

Basescu kijelentette: a biztos kormányzati többség kialakításában számít a parlament demokratikus pártjainak bevonására. Ebben az összefüggésben külön kiemelte, hogy számít a PUR és az RMDSZ részvételére.

Aktuális

Noha vasárnap este még azonos esélyt adtak mindkét jelöltnek a felmérések, hétfô délre világossá vált, hogy az ellenzék jelöltje, Traian Basescu kerül Románia elnöki székébe a következô öt esztendôre.

Sok választó nem feltétlenül Basescu mellett, inkább Adrian Nastase és a PSD ellen szavazott, de nem emiatt érthetetlen kissé az egykori tengerész híveinek vasárnap éjszakai fôvárosi megelôlegezett örömdemonstrációja, hanem azért, mert - legalábbis elvileg - az elnök igencsak korlátozott politikai hatalommal rendelkezik. Basescu elnökké invesztálása így legfeljebb azt eredményezi, hogy a parlamenti többség ellenkezô színezetû államelnökkel kerül szembe. Ha pedig Romániában mûködik a demokratikus államrend (márpedig muszáj mûködnie, ha EU-tag akar lenni, s ezt még Basescu sem akarja kockára tenni), akkor az új elnöknek nem marad más választása, mint a parlamenti matematikából adódó többség képviselôjét megbízni a kormány megalakításával.

Ha más szempontból nézzük, akkor ez a fajta, a demokratikus államokban régóta megszokott kohabitáció tulajdonképpen szakítópróbája is a romániai demokráciának, hisz amennyiben az elnök megpróbálna visszaélni hatalmával (ilyen szempontból a parlament komoly indok nélküli feloszlatása és elôrehozott választások kiírása képzelhetô el), akkor az bizony katasztrofális következményekkel járna. Elôször is a rossz precedenssel értelmetlenné tenné a parlamenti és elnökválasztások közötti eltolódást (parlamentet négy, elnököt most elôször öt évre választottunk), másrészt szinte kötelezôen kitolná az EU-integráció dátumát, ha a képviselôk nem tudnak nyugodtan az ehhez szükséges jogszabályok megalkotásán dolgozni. Egy ilyen forgatókönyv azonban nehezen képzelhetô el, hisz Basescu is tisztában van vele, mit kockáztat.

Noha hívei Traian Basescu megválasztását a parlamenti többség egyfajta ellensúlyozásaként értelmezik, elvileg nem az elnök színezete (akinek az alkotmány szerint is pártsemlegesnek kell maradnia) a fontos, a lényeges hatalmi játszmák az országgyûlésben zajlanak majd. Itt pedig két potenciális veszélyforrás leselkedik mindannyiunkra. Az egyik - noha ennek a lehetôségét többször tagadták a D.A. vezetôi, s így talán mégiscsak csekély megvalósulásának valószínûsége - hogy a Nagy- Románia Párt bevonásával és a humanisták átcsalogatásával egy kemény nacionalista vonal kerül kormányra. Sokkal elképzelhetôbb viszont, hogy bizonyos jelek szerint maga a hatalmi pozícióhoz görcsösen ragaszkodó Ion Iliescu - akinek túlzott befolyással párosult retro- grád gondolkodásmódjának tulajdoníthatóan Románia legalább tízéves hátrányba került az európai versenyben, s aki viselkedésével az államelnöki poszthoz kapcsolódó hatalmi tévhitek elterjedését is erôsítette - kívánja majd betölteni a kormányfôi tisztséget.

Tegnap Bukarestben megtartotta elsô plenáris ülését a szenátus és a képviselôház. Megalakultak a parlamenti frkaciók, bejelentették a tisztségeket. Az RMDSZ szenátusi frakciójának tíz tagja: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye), Fekete-Szabó András Levente (Szilágy megye), Frunda György (Maros megye), Markó Béla (Maros megye), Németh Csaba (Kovászna megye), Pete István (Bihar megye), Puskás Bálint (Kovászna megye), Sógor Csaba (Hargita megye), Szabó Károly (Szatmár megye) és Verestóy Attila (Hargita megye) - egyetértett abban, hogy az elôzô parlamenti ciklus frakció-vezetôsége - Verestóy Attila elnök és Szabó Károly alelnök - és mellettük Sógor Csaba titkár, kapjon megbízatást a teendôk ellátására a parlamenti csoport új vezetôségének hamarosan következô megválasztásáig.

A mandátumigazoló bizottságba Puskás Bálint Zoltán szenátort javasolták, a plénum pedig megszavazta a javaslatot.

Az Európai Unió és tagjai között Magyarország a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalásokon minden garanciát megkapott arra, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos lényeges elvárások teljesülhessenek - jelentette ki az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozójának szünetében Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelôs tárca nélküli magyar miniszter hétfôn.

A miniszterek egyebek között az EU további bôvítésének kérdéseit tekintették át. Romániával kedden várhatóan befejezettnek nyilvánítják a csatlakozási tárgyalásokat, és ezzel kapcsolatban Baráth Etele külön utalt a csatlakozással kapcsolatban kialkudott biztosítékokra. A miniszter elmondta azt is: a magyar küldöttség hétfôn ismét felvetette a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének fontosságát. Külön kéri Budapest az uniótól, hogy a következô fél évben szülessék meg a bányászati hulladékokra vonatkozó uniós irányelv - ez a tervezett verespataki bányanyitás kapcsán kiemelten fontos.

A környezetvédelmi fejezet újranyitásáról nincs szó, ezt nem vetette fel a magyar kormány - szögezte le Baráth Etele. Hozzátette, minden magyar kérés - például a cianidszennye-zéssel kapcsolatos szigorítások, a fokozott ellenôrzés, a kockázatelemzés és a megvalósíthatósági tanulmányok követelménye - beépült a fejezet tárgyalásába. A kormány szigorúan tárgyalt a témakörben, és fontosnak tartja a csatlakozási szerzôdésbe épített záradék elfogadását Magyarország védelme érdekében.

A csatlakozási szerzôdés szövegében szerepel az, hogy az EU különös figyelmet kíván fordítani az ellenôrzô rendszerek megerôsítésére - hangoztatta Baráth Etele. Ennek érdekében Brüsszelben évente jelentést kell készíteni az elôrehaladásról, beleértve a három legkényesebb területet: a környezetvédelmet, a bel- és igazságügyeket és a versenypolitikát. A külügyminiszterek tanácsa minden egyes évben megvizsgálja a jelentéseket, és el kell fogadnia azokat, hogy a csatlakozási folyamat ne torpanjon meg.

A parlament külügyi bizottsága több, elsôsorban pontosító, nyelvhelyességi módosító indítványt támogatott a Szülôföld Alapra, valamint a nemzetpolgárságra és a szülôföld programcsomagra vonatkozó elôterjesztések kapcsán a testület hétfôi ülésén.

Támogatta a bizottság Kelemen András független képviselô azon javaslatát, amely rögzíti, hogy a Szülôföld Alap számára megállapított egymilliárd forintot a kormány jövôre azon az összegen felül biztosítja, ami a 2005. évi költségvetésben a határon túli magyarok támogatására szolgáló elôirányzatban egyébként szerepel.

Megszavazta a külügyi bizottság Kékesi Tibor (MSZP) módosító javaslatát, amely alapján a Szülôföld Alapban rendelkezésre álló forrásokat az anyaországgal közös környezetvédelmi programok létrehozására is fordíthatják.

Az alkotmányügyi bizottság két indítványa szintén támogatást kapott a külügyi bizottságban. Az egyik szerint az alapból az EU- csatlakozással kapcsolatos felkészítô, tájékoztató, ismertetô, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátását is biztosítani lehetne, a másik pedig lehetôséget teremt arra, hogy a Szülôföld Alap javára fel lehessen ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) azt kéri a parlamenttôl és a magyar politikusoktól, a legrövidebb idôn belül teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot - olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a szervezet hétfôn juttatott el az MTI-hez.

"Változatlanul szükségesnek tartjuk, hogy más nemzetekhez hasonlóan, azok a magyar testvéreink is megkapják a magyar állampolgárságot, akik valamilyen oknál fogva Magyarország határain kívül élnek" - áll a dokumentumban, amelyet Veres András, az MKPK titkára
írt alá.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai csalódottsággal fogadták a hírt a kettôs állampolgárság ügyében kiírt népszavazás eredménytelenségérôl.

"A mi csalódottságunknál csak a határon túl élô magyar testvéreink fájdalma nagyobb, akik úgy érzik, hogy az anyaországban élôk nagyobbik részének érdektelen az ô sorsuk" - áll a közleményben.

A püspöki konferencia kezdettôl "méltatlannak" érezte, hogy "a nemzethez való tartozás ügye népszavazás kérdése legyen. A politika sajnos rossz irányba terelte sok honfitársunk nemzetérzését, ezért nem-mel szavazott, vagy távol maradt a népszavazástól" - írták.

Az Országgyûlés elnöke az államfôvel megegyezôen fontosnak tartja olyan törvényi szabályozás megalkotását, amely hozzájárul a nemzet egységének erôsítéséhez. "Az Országgyûlés elnökeként a magam eszközeivel segíteni kívánom a mindannyiunk számára megfelelô törvényi szabályozás kialakítását" - írta Szili Katalin az MTI-hez eljuttatott válaszában hétfôn Mádl Ferenc köztársasági elnöknek.

Mint a levélben olvasható, a házelnök köszönettel vette Mádl Ferenc levelét, amelyben az államfô közremûködését kéri az eredménytelen népszavazás után esedékes egyeztetésekben.

A köztársasági elnök a múlt hétfôn levélben kérte az Országgyûlés elnökét és a parlamenti pártok országgyûlési frakcióit, hogy a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést, s ennek eredményeként dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez.

Mádl Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a december 5-ei, eredménytelenül zárult ügydöntô népszavazás után a döntés lehetôsége visszakerült az Országgyûlés hatáskörébe.

Szili Katalin hétfôn azt írta: az államfô levelérôl az elmúlt heti házbizottsági ülésen tájékoztatta a frakciók képviselôit.

"A házbizottság ülésén elhangzottakra is figyelemmel úgy vélem, hogy a kormány jövô év január közepére elkészülô koncepciója alapján sor kerülhet a különbözô vélemények lehetô legszélesebb körben történô megismerésére. Mindez fontos kiindulópontot jelenthet ahhoz, hogy a kormány és az országgyûlési képviselôcsoportok között megkezdôdjenek az egyeztetések" - tette hozzá.

Lökd ki a tévét, dugd zsebre a távirányítót és szörfölj a városban! - ez a jelszava az egyre izmosodó olasz mozgalomnak, amelyet egy milánói egyesület indított el, egészségesebb és nyitott életmódra próbálva szoktatni az eleddig tv elôtt tespedôket, s amely a hétvégén a tévénézôk sztrájkjában érte el eddigi csúcspontját.

A milánói egyesület a képernyô elôtti ücsörgéssel járó apátia leküzdése érdekében hirdette meg akcióját, s a várakozások szerint közel másfél millióan csatlakoztak a megmozduláshoz, amelynek keretében számos kedvezményt kapott a milánói múzeumoktól, éttermektôl és más létesítményektôl az, aki zsebében elhozta tévéje távirányítóját. A kicsiny eszköz ezen a víkenden komoly engedményt jelentett a mozikban, színházakban és számos vendéglátóipari egységben, s nem csak Milánóban, hanem Olaszország más vidékein is, hiszen elég sok ilyen cég biztosította támogatásáról a "dobozûzô" új passziót.

A kezdeményezés egyébként éppen egy évtizedes múltra tekint vissza, s legutóbb meghirdetett "tévénézôi sztrájkjában" idén júniusban közel 700 ezer olasz vett részt, de most elôször terjedt ki egész Olaszországra a "távirányítós" kedvezmény, amelyet számos társadalmi és környezetvédô szervezet is felkarolt. Tették ezt azért is, mert teljesen apolitikus, mindenféle pártzászlóktól mentes a kezdeményezés, s nem is emel kifogást semelyik csatorna vagy mûsor ellen - egyetlen célja a tévé elôtti karosszékekbe ragadt városlakók kimozdítása, elszigeteltségük feloldása.

Végleges választási eredmények a megyében

A Megyei Választási Iroda tegnap 14 órakor összesítette az államelnöki választás második fordulójának eredményeit. Megyénkben Adrian Nastase, a Szociáldemokrata és Humanista Párt választási szövetségének a jelöltje nyerte meg a választást (131.692 szavazatot kapott) 53,66%-kal, Traian Basescu, a DA Szövetség jelöltje nem sokkal maradt el mögötte. Rá a választók 46,34 %-a (113.703-an) voksolt.

A statisztikai adatok szerint megyénkben az állandó szavazói listán 486.914 személy szerepel, ezek közül 230.909-en jelentek meg az urnák elôtt. Külön listákra 7.538, illetve 9.788 szavazót írtak fel. Érvényesen összesen 245.395-en voksoltak megyénkben, 2.828 volt az érvénytelen szavazat. A szavazóhelyiségekbe kiküldött szavazólapok közül 294.579-et nem használtak fel és utólag megsemmisítettek.

Socotar Dinu, a DA Szövetség megyei társelnöke a megyei választási eredményekrôl a következôt nyilatkozta a Népújságnak:

- Annak ellenére, hogy a szavazók nagy többségét biztosító RMDSZ Adrian Nastase mellett kampányolt, mégsem sikerült megfelelô létszámban mozgósítani a magyar választókat. Emellett tudomásunk szerint sokan az RMDSZ parlamenti szavazótáborából Traian Basescura szavaztak. Megyénkben is, akárcsak az országban, a DA Szövetségre leginkább a 45 év alatti fiatalok és az iskolázottak szavaztak. Nagysármás kivételével megyénk minden váro-sában Traian Basescu nyert, így a marosvásárhelyiek 55%-a is rá szavazott, ezzel szemben Adrian Nastase csak 45%-ot kapott. Itt megjegyzem, hogy Segesvárról hoztuk el a legtöbb szavazatot, ahol a választók 63%-a pecsételt a DA Szövetség államelnök-jelöltjének nevével ellátott négyszögre. A vidékiek megyénkben is inkább Adrian Nastasét választották - mondta Socotar Dinu, aki kifejtette, annak ellenére, hogy a megyében elvesztették a választást, elégedettek, hiszen kampánystábjuk különösen az utolsó héten megtett mindent annak érdekében, hogy jelöltjük nyerjen. Arra a kérdésre, hogy a szavazás eredménye mennyiben érinti majd megyénket, Dinu Socotar nem válaszolt részletesen, hiszen a két párt vezetôtestülete dönt a további teendôkrôl, azt viszont megelôlegezte, ha a DA Szövetség alkotja majd a kormányt, akkor radikális változások várhatóak.

Bár több mint két órát vártunk arra, hogy az államelnöki választási konfrontációban alulmaradt Szociáldemokrata Párt megyei elnöke, Ovidiu Natea kommentálja az eredményt, mindössze csak annyit jegyezhettünk le a prefektus szóvivôjének, Mihalea Szamcsek tolmácsolásában, hogy a népakarat érvényesült, s ehhez a jelenlegi prefektusnak nincs mit hozzáfûznie.

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta, hogy Maros megye a mostani választás során is hozta formáját. A magyar szavazók hozzájárultak ahhoz, hogy megyénkben Adrian Nastase került ki nyertesen. A magyarság és az RMDSZ ezúttal is bebizonyította, hogy mi mindig álljuk a szavunkat. Kelemen Atilla köszönetét fejezte ki a helyi, körzeti RMDSZ-elnököknek, akik megtettek mindent azért, hogy mozgosítsák a szavazókat.

- Arról még korai nyilatkozni, hogy ebben a helyzetben mennyire lesznek nehezebbek az RMDSZ politikai tárgyalásai. Az viszont biztos, hogy ezeket a politikai alkukat úgy kell megkötnünk, hogy ebbôl legtöbbet a romániai magyarság nyerjen - mondta a Népújságnak Kelemen Atilla.

Pénteken, az emberi jogok napján, a Continental Szálló zöld termében, a Pro Európa Liga szervezésében szemináriumra került sor Az emberi jogok Romániában 2004-ben címmel.

Smaranda Enache, a liga társelnöke kiemelte az ENSZ közgyûlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának jelentôségét, amely lényeges szerepet játszott a mai Európa arculatának kialakulásában. E nyilatkozat ugyanis kimondja, hogy a törvény elôtt minden ember egyenlô, és a polgároknak joguk van a törvényes védelemhez bármilyen fajta diszkriminációval szemben. A jogokat az állampolgár nem kapja valakitôl, hanem ezek születése folytán megilletik ôt. Következésképpen ezeket biztosítani kell. Hasonló fontossággal bír az 1993 februárjában elfogadott 1201-es ajánlás, amely értelmében a kisebbségek az Európai Emberjogi Bizottsághoz fordulhatnak jogorvosla-tért. Kifejtette, Románia hosszú utat tett meg az emberi jogok érvényesítése területén, de még mindig sok a tennivaló, ugyanis az állampolgárok és a hatóságok között nem mindig megfelelô a kapcsolat.

Haller István, a Pro Európa emberjogvédô irodájának vezetôje mérleget készített a 2004-es évben kifejtett tevékenységükrôl. Elmondta, hogy ez évben az állampolgárok 350 esetben fordultak e szervezethez jogorvosla-tért. Kiemelte a faji diszkrimináció elleni harc fontosságát, konkrét példákkal támasztva ezt alá.

Laurentiu Blaga, a Sajtóklub elnöke az újságírók jogainak semmibevétele kapcsán emelt szót, felemlítve néhány központi és helyi lap újságíróival történt visszaélést, ami az emberi jogok súlyos megsértését is jelenti. Szerinte a 2004-es év rendkívül nehéz volt a sajtó számára, politikai és gazdasági szempontból egyaránt.

Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének ügyvezetô elnöke az információhoz való jog biztosításának fontosságáról beszélt, ugyanakkor felhívta a figyelmet az újságírók felelôsségére a tájékoztatásban. Itt elsôsorban a jogszabályok ismeretére utalt, amelynek hiánya zsákutcába vezetheti a sajtó képviselôit.

A találkozón számos olyan kérdésre is választ kaphattunk, ami az emberjogi iroda és az állampolgárok kapcsolatát illeti. Haller István elmondta, jövô évben tizenkét megyében nyitnak hasonló irodát, így lefedési területük (és természetesen hatékonyságuk is) jóval nagyobb lesz.

A jövôben sem lehet figyelmen kívül hagyni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), bármilyen kormánytöbbséget is akar majd kialakítani valaki a liberális-demokrata Traian Basescu gyôzelme után - fejtette ki hétfôn Markó Béla, az RMDSZ elnöke az elnökválasztások eredményével kapcsolatban.

Az MTI érdeklôdésére a politikus megállapította, hogy a romániai magyarok részvétele kisebb volt a kelleténél az elnökválasztások vasárnapi, második fordulójában. Az urnák elé járuló magyarok több mint 75 százaléka hallgatott az RMDSZ felhívására, a szociáldemokrata Adrian Nastaséra adta voksát. A szövetség részben azért ajánlotta a magyar szavazóknak Nastasét, mert nem tartott kívánatosnak egy kohabitációs (társbérleti) helyzetet, amelyben a kormánytöbbség és az államelnök eltérô politikai színt képvisel - mondta Markó.

Emlékeztetett arra is, hogy Nastase az elmúlt négy évben miniszterelnökként hozzájárult néhány, a magyarság számára fontos kérdés megoldásához, így az aradi Szabadság-emlékmû felállításához, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásához, vagy az alkotmányos nyelvhasználati jog törvénybe iktatásához. "Ezekre tekintettel alapos indokaink voltak Nastase támogatásához, kéznyújtással válaszoltunk. Azok a magyarok, akik Nastaséra szavaztak, lényegében erre a kéznyújtásra voksoltak" - mondta a szövetség elnöke.

Arra a kérdésre, hogy mi lehetett az oka a magyarok alacsony részvételi arányának (különösen a magyarlakta megyékben), Markó úgy vélekedett: sokan közülük valószínûleg úgy látták, hogy két héttel ezelôtt már nyert a magyarság, vagyis bekerült a parlamentbe, a második fordulónak tehát szerintük már nem volt különösebb tétje.

Az RMDSZ-t mindenesetre ezután sem lehet figyelmen kívül hagyni, bármilyen kormánytöbbséget is akar valaki kialakítani, hacsak nem próbálkozik meg a szélsôséges nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) kormányba emelésével - hangoztatta a politikus, aki ugyanakkor nem hiszi, hogy ezt bárki is megengedhetné magának.

Matematikailag az a kormánytöbbség látszik életképesnek - vélte az interjúalany -, amelynek a kialakítását a múlt héten kezdte el a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Román Humanista Pártból (PUR) álló szövetség az RMDSZ-szel (remélve a magyaron kívüli nemzeti kisebbségek tizennyolc képviselôjének támogatását). Persze, minden attól függ, hogy megmaradnak-e, avagy felbomlanak a jelenlegi politikai tömörülések, nevezetesen a PSD-PUR, illetve a liberálisok és a demokraták szövetsége. "Várjuk tehát, hogy ki-ki végezze el a saját elemzését, mi nyugodtan nézünk elébe, hiszen az RMDSZ-re mindenképpen szükség lesz" - hangsúlyozta Markó Béla.

Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselôk Tanácsának elnöke hétfôn azt nyilatkozta a Mediafax-nak, hogy véleménye szerint a szövetségnek folytatnia kell a tárgyalásokat az SZDP+RHP-vel.

Frunda elmondta, Traian Basescu államfôvé választása nem változtat a helyzeten, Basescunak pedig elnöki minôségében az alkotmány alapján kötelessége a parlamenti többség körébôl kinevezni a kormányfôt.

Frunda György közölte, az RMDSZ vezetését még nem keresték meg az NLP-DP képviselôi, de véleménye szerint az SZDP+RHP, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselôi jelenleg képesek parlamenti többséget alkotni.

Koncert a várban

Folynak az ünnepi elôkészületek Marosvásárhely utcáin. A város díszkivilágításához szükséges kellékek felszerelése a befejezéshez közeledik, a fenyôfát is feldíszítik, a várban ma este hét és nyolc óra között karácsonyi koncert veszi kezdetét, amely a következô napokban is folytatódik. A fôtéri parkban az almavásárt a karácsonyi vásár váltja fel, a termékeket faházikókból kínálják majd az érdeklôdôknek - hangzott el Dorin Florea hétfôi sajtótájékoztatóján. A Népújság kérdésére, hogy a város ünnepi díszkivilágítása együtt jár-e azzal, hogy a szóban forgó idôszakban a mellékutcák sötétbe borulnak, nem kaptunk választ. Remélhetôleg az idén nem kell ezt többé szóba hozni.

Rendben a költségvetés?

Elkészült a város jövô évi költségvetése, a 2004-es pedig, "mint egy jó paplan", minden költséget fedezett, és nincs adóssága a városnak - vélekedett Dorin Florea, aki szerint a 2005-ös büdzsébôl továbbra is elsôsorban az infrastruktúra fejlesztésére különítették el a legtöbb pénzt, s ebbôl a terelôúttal, a 4-es iskola lebontásával és a patak befedésével kapcsolatos terveit megvalósíthatja.

Kolozsvári Zoltán tanácsos kérdésünkre ellenkezô véleményt fogalmazott meg. Szerinte ködösítésrôl van szó, és korántsem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy Florea állítja. A költségvetési bizottságban tevékenykedô tanácsos szerint nem lehet a saját ötletek szerint, a tanács határozata nélkül eljárni a költségvetés ügyében. Véleménye szerint továbbra is komoly problémát jelent, hogy az Energomurnak 100 milliárd lejt kellene átutaljon a város. Az összeg egy részét a költségvetés-kiegészítés révén fedezik ugyan, de a többi adósságot át kell vinni a jövô évre.

A 2005-ös költségvetés pedig a tanácsos szerint komoly gondot jelent. Míg tavaly a vitát már októberben elkezdték, ebben az évben a tanácsosok határozott és ismételt kérése ellenére semmilyen anyagot nem kaptak, ami a kiadások megalapozására vonatkozna. Mindezek alapján, Kolozsvári Zoltán szerint, az idén már nem kerülhet sor a város 2005-re szóló költségvetésének az elfogadására.

Elutasították az óvást

A Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság visszautasította Sorin Cladiu Moldovan közpénzügyi felügyelô óvását, amelyben a Megyei Törvényszék által a nevére kibocsátott, 29 napra szóló elôzetes letartóztatási parancs ellen tiltakozott. Moldovan arra hivatkozott, hogy kisgyereke van, s joga van mellette lenni. A Fellebbviteli Bíróság döntése értelmében a kivizsgálást nem lehet folytatni, ha a vádlott szabadlábon van. Sorin Claudiu Moldovan a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság negyedik felügyelôje, akit csúszópénz elfogadása és hatalommal való visszaélés miatt elôzetes letartóztatásba helyeznek. A közpénzügyi felügyelô a maga során azzal vádolja a korrupcióellenes ügyészeket, hogy nyomást gyakorolnak a tanúkra, hogy ellene valljanak. Sorin Claudiu Moldovan tudomása szerint egy tanútól 4-5 alkalommal kértek vallomást, s többen közülük módosították mondanivalójukat. A bírók elôtt Moldovan azt nyilatkozta: letartóztatása mögött politikai érdekek húzódnak.

Idôszámításunk elôtt 168-ban Júdea szír-görög uralom alatt volt. Ebben az idôben megtiltották a zsidó vallás gyakorlását, halállal büntették azokat, akik a Tórát olvasták, s meggyalázták a jeruzsálemi nagytemplomot is. Ekkor a makkabeusok vezetésével a zsidó nép fellázadt és visszafoglalta a nagytemplomot Jeruzsálemben. Ott azonban csak egy napra elegendô szentelt olajat találtak, ami azonban nyolc napig égett és világított. Erre a gyôzelemre és csodára emlékeznek azóta is a zsidó hitközségek hanukka ünnepén, amit ezért a "fény ünnepének" is neveznek.

December 12-én, vasárnap ez alkalomból tartottak ünnepi szertartást és megemlékezést a marosvásárhelyi zsinagógában, ahol meggyújtották a hanukka ünnepi nyolcágú gyertyatartó hatodik gyertyáját. A hagyományos Hanukkiász-körút keretében az ünnepségre Bukarestbôl érkezett küldöttség, melynek tagja volt az Izraelben élô Menachem Hachonen fôrabbi, valamint Alex Sivan, a Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is.

A szertartás ünnepi hangulatban zajlott le, a résztvevôket forró teával és aprósüteménnyel várták a szervezôk. A fôrabbi jiddis nyelvû beszédében elmondta: ma, amikor a rasszizmus, a terrorizmus fôszerepre tör a világban, nagy szükség van az összefogásra, a szeretetre, szeretettel kell fellépni a gyûlölet ellen, hiszen kötelességeink vannak a fény irányában. Továbbá hozzátette: azzal, hogy találkoznak a zsinagógában, hogy együtt vannak, azt bizonyítják, hogy léteznek.

Hanukka ünnepén a zsinagógában fellépett a kolozsvári Klezmer Orchestra együttes, akik héber, jiddis, román és magyar nyelven adtak elô ünnepi dalokat, fokozva az ünnepi hangulatot.

Grün László, a Holokauszt Szervezet marosvásárhelyi vezetôje elmondta: a hanukka egyike a zsidó hitközség legfontosabb ünnepeinek, azoknak az örömünnepeknek, melyek sajnos, kis számban fordulnak elô egy zsidó vallású ember életében.

Ünnepségsorozat

Tíz évvel ezelôtt emelték municípiumi rangra Szászrégent. Ez alkalommal a polgármesteri hivatal az Eugen Nicoara Mûvelôdési Ház, a városi könyvtár, a George Enescu Ifjúsági Ház majdnem egyhetes ünnepségsorozatot rendezett. A gazdag programot úgy állították össze, hogy a rendezvény mindenkihez szóljon.

Szászrégen ünnepének hivatalos megnyitója ma 16 órakor lesz az Eugen Nicoara Mûvelôdési Házban, ahol az érdeklôdôk a városról készült fényképeket és videofilmet tekinthetnek meg. A fotókiállítás megnyitója 17.30-kor lesz. A keddi napot a Marosvásárhelyi Filharmónia vegyes karának 18.30-kor kezdôdô elôadása zárja. December 15-én 16 órától a George Enescu Ifjúsági Házban tekinthetô meg a Marcel Naste által összeállított szentképkiállítás. Az Eugen Nicoara Mûvelôdési Otthon kisterme látja vendégül azt az érdekes szimpóziumot, amelyen a szászrégeni magyar kulturális életbe tekintenek be. A 16 órakor kezdôdô rendezvény házigazdái Demeter Judit és Böjte Lídia. A George Enescu Ifjúsági Házban kerül sor egy másik kerekasztal-értekezletre, ahol Laura Stanciu, Corina Teodor, Ioan Rosca, Dimitrie Poptamas és Ilie Damian Petru Maiorról és Todea bíborosról értekeznek. 19 órától a mûvelôdési házban román karácsonyi énekeket, kolin-dákat adnak elô. A december 16-i, csütörtöki napon három esemény lesz. 16 órakor a régeni könyvtárban helybéli írók mutatkoznak be az olvasóknak, 17 órakor a mûvelôdési ház nagytermében a Lucian Blaga Líceum diákjai az 1989-es forradalomra emlékeznek, míg ugyanott 18 órakor népdalest lesz.

Pénteken, december 17-én 12 órától ünnepi tanácsülést tartanak a mûvelôdési otthon nagytermében. 17 órától román karácsonyi népszokásokat elevenítenek fel, 18 órától pedig színházi elôadással mutatkozik be a mûvelôdési otthon Nike színjátszó köre. A George Enescu Ifjúsági Házban 19.30-tól Maria Gheorghiu, az Ecou duett, valamint Májai Gyôzô és Kiss Angela folkelôadást tartanak. A rendezvény leglátványosabb mûsora december 18-án, szombaton 11 órától lesz, amikor a város fôterén felvonulnak az ünnepi alkalomra feldíszített szekerekkel. Ugyancsak szombaton a marosvásárhelyi Ariel színház a gyerekeknek kedveskedik elôadásaival. 12 órától a nagyteremben a román társulat elôadja a Télapó álma címû darabját, a magyar tagozat pedig Csimbumm c. elôadását mutatja be. 13 órakor a központi parkban a gyerekek találkozhatnak a Télapóval. 14 órakor a mûvelôdési otthon nagytermében kulturizmus és ökölvívógála lesz. 17 órakor a fiatalokat várják a fôtéren felállított színpad elé, ugyanis rockkoncert lesz, amelyen fellépnek a Titán, a 112, a Trident, és a Trei Sud Est együttesek. A komolyabb zenét kedvelôk 17.30-tól az evangélikus templomban hallgathatják meg Lavinia Zamfir orgonahangversenyét. Kora délután képzômûvészeti tárlatmegnyitó is lesz, ifjú és idôs Jorga Ferenc alkotásait mutatják be az érdeklôdôknek.

Az ünnepségsorozatot a 20.30 órakor kezdôdô tûzijáték zárja.

Jegyzet

A Közigazgatási és Belügyminisztérium 2004. évi 234-es számú rendelete értelmében az idéntôl a pukkanók és petárdák forgalmazása, árusítása csakis december 27-31-e között engedélyezett. A rendelkezések szerint az elôírásokat megszegôket szabadságvesztéssel sújtják.

Figyelembe véve a szigorú intézkedéseket, abban reménykedtünk, az idén petárdák szempontjából csendes, nyugodt decemberben lesz részünk. Úgy tûnik viszont, a törvényt ez alkalommal is azért hozták, hogy azt megszegjék. A szatmárnémeti rendôrök egy moldovai állampolgártól fél tonna petárdát koboztak el. Az árut a városközponti piac mellett egy helyiségben tárolta, értékesítésére még nem volt ideje. A moldovai viszonteladó azonban csak egy láncszeme azok sorának, akik busás nyereséget látva a petárdák forgalmazásában, törvényt szegnek.

A délutános gyerekek a tanár elôadására figyelnek. Az udvaron néhány fiú rúgja a bôrt, s a labda szinte minden alkalommal a földszinti terem védôhálós ablakáról pattan vissza. Megszokott dolog, a gyerekek fel sem figyelnek. Aztán hatalmas robbanás tölti be a teret. Még egy. A suhancok röhögve szélednek szét. A közeli utcában, egy másik ablak alatt robban a következô petárda.

A tavaly 14 gyerek szorult orvosi kezelésre petárdák okozta sérülésekkel. Egyik fiatalnak a kezén két ujját amputálták, négyen súlyos szemsérüléseket szenvedtek. Vajon még hány áldozat kell ahhoz, hogy a használók, forgalmazók tiszteletben tartsák az elôírásokat?

Elméleti és gyakorlati képzés

Nyárádszeredában 2003-ban újraalakult a Magyar Kertésztársaság, amelynek titkára Kentelky Endre 30 éves kertészmérnök, a Sa-pientia egyetem és a nyárádsze-redai konzultációs központ tanára, aki több mint egy évet töltött Brüsszelben továbbképzô tanfolyamon. Az MKT különbözô témakörökben tájékoztató elôadássorozatot indított december 11-tôl. Kentelky Endrét arra kértük, hogy mutassa be röviden érdekvédelmi szervezetüket, többek között arra a kérdésre is választ vártunk, hogy a nemrég elindított tájékoztató elôadások nem párhuzamosak- e más oktatási formákkal?

- Érdekvédelmi szervezetünket azért alakítottuk, hogy önmagunkat és másokat érdekvédelmi egyesületbe tömörítve megvalósítsuk a kertésztársadalom elképzeléseit, célkitûzéseit. Irodánk a nyárádszeredai mûvelôdéi otthonban kapott helyet, ahol információs központ mûködik kedden és csütörtökön. Társaságunk jogi személyiséggel rendelkezô, nonprofit, politikamentes tevékenységet folytató, független szervezet. Legfontosabb céljaink: az idôszerû kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása; a magyar kertészeti szaknyelv megôrzése és fejlesztése; a társaság érdekvédelme; információs hálózat kialakítása a szakterületen; a kertészeti ágazatok szövetségeinek létrehozása (zöldség-termesztôk, gyümölcstermesztôk, dísznövénytermesztôk stb.); országos kertészeti hálózat kialakítása, területi fiókszervezetek létrehozása; piackutatás; az árutermelés, feldolgozás, étékesítés összehangolása; a helyi adottságoknak megfelelô fajták termesztésre ajánlása; szaporítóanyagok beszerzésének elôsegítése; a környezetkímélô gazdálkodás népszerûsítése; szaktanácsadás; kertészeti szaktanfolyamok szervezése (diplomaadási jog); árutermelô kertészek börzéjének megszervezése, szakkiállítások rendezése.

Gyakorlatilag a kertészkedôk jelenlegi mentalitásának megváltoztatására törekszünk. Az EU felé kacsingatva másként kell gondolkodnunk. E folyamatban sietünk tagságunk és az érdekeltek segítségére az egynapos tréningek megszervezésével.

- Milyen témákban igyekeznek az ismeretek pótlására?

A szervezeteknek, vállalkozóknak, magánszemélyeknek hasznos információkat próbálunk nyújtani többek között az európai uniós támogatási formákról. A tervezésekkel, a pályázatírással kapcsolatos alapvetô ismeretekre szükség van. Ennek ellenére keveset beszélünk azokról. Ezek a témakörök most idôszerûek. A múlt hét péntekén a Nyárádszeredában tartott tréningen Antal Zoltán, az ákosfalvi SAPARD-iroda jogásza az elôcsatlakozási alapok mellett a SAPARD-programot mutatta be. Kupán Edit, a Budapesti Corvinus Egyetem Határon Túli tagozata Nyárádszeredai Konzultációs Központjának tanára érdekes témákat állított össze: Hogyan pályázzunk?; A pályázat tartalmi és formai kellékei; Esettanulmány. Az elméleti ismeretterjesztésen túl hiánypótlónak tekintjük azért is, mert köztudott, hogy a szakágazatban nagyon kevesen pályáznak, nagyon kevesen nyernek pályázatot. Ezen pályázatok iránt kevés az érdeklôdô. Tehát az érdeklôdést próbáljuk elsôsorban felkelteni, bemutatni, hogy vannak lehetôségek a támogatások elnyerésére. Az MKT vezetôsége úgy érzi, hogy nincsenek kihasználva azok a lehetôségek, - fôleg Erdély- szinten -, amelyeket ezek az EU-támogatási formák nyújtanak.

- A tréningen kik vettek részt?

- Érdekes módon minden korosztály képviselôje ott volt, de a résztvevôk zöme a fiatal nemzedékhez tartozott. Ôk nyitottabbak az ilyen kérdésekkel szemben. De bebizonyosodott, hogy e témakörrôl még nagyon sokat kell beszélni. Minden egyes alkalommal olyan szakembereket vonunk be ebbe a tevékenységbe, akik konkrétan válaszolnak a kérdésekre, és gyakorlati megoldásokat is ajánlanak. Ez történt Nyárádszeredában is múlt pénteken.

- E héten szerdán dr. Pokorny László a Mérgezô növényekrôl és a kertészeti gyakorlatról értekezik, csütörtökön pedig dr. Thiesz Dezsô elôadásának címe: A gyümölcstermesztés mûszaki és gazdasági vonatkozásai az EU-csatlakozás küszöbén. Az ünnepek után az elsô feldolgozandó témakörünk: Kerttervezés és tájépítészet. Az elôadássorozat februárban fejezôdik be.

Egyre nagyobb gondot jelent a forgalomból kiöregedett jármûvek hulladékként való elhelyezése. A jármûpark robbanásszerû növekedésével együtt hatványozottan megnôtt az autóroncsok mennyisége, ezért a kormány határozatot fogadott el ennek a gondnak a kezelésére. A határozat arra próbál megoldást találni, hogy a forgalomból kivont jármûvek komponenseinek minél nagyobb hányadát hasznosítsák újra. Egyértelmû ugyanakkor az új jogszabály környezetvédelmi vonatkozása is.

A határozat már a gyártókra is kötelezô érvényû elôírásokat tartalmaz. A lehetôségekhez mérten kötelesek már a tervezés fázisában a minimálisra csökkenteni a jármû gyártásakor használt környezetromboló hatású anyagokat, s olyan komponenseket beépíteni, amelyek utóbb újrafelhasználhatók lehetnek. Ennek a fordítottja is érvényes, hisz újrahasznosított összetevôk beépítésének kötelezettségét is elôírja a jogszabály. Az erre vonatkozó információkat a jármû mûszaki könyvének is tartalmaznia kell, azaz kötelesek ebben megjelölni az újrahasznosítható elemeket, s azokat a módszereket, amelyekkel az összetételben szereplô veszélyes anyagok a legjobb hatásfokkal kezelhetôk.

Természetesen a határozat a forgalomból kivont jármûvek tulajdonosaira érvényes. Tilos bárhol a sorsára hagyni a jármûvet, vagy ennek bármilyen komponensét, illetve kötelezô ezeknek a leadása az erre szakosodott cégeknél.

Hogy biztosan legyen, aki a használt jármûveket átveszi, 2006. október 1-jétôl a gyártók kötelesek biztosítani saját jogon, vagy más vállalkozóval együttmûködésben megyénként, illetve minden 100 ezer lakost meghaladó városonként legalább egy átvevôtelep létrehozását, Bukarestben pedig minimum három ilyen telepnek kell mûködnie. A telepek ingyen kötelesek átvenni a jármûveket, kivéve, ha a jármû nem volt, illetve csak ideiglenesen volt Romániában forgalomba bejegyezve, vagy amennyiben házilag hulladékanyagot adtak hozzá.

Újdonság, hogy a javító- és karbantartó mûhelyek kötelesek leadni a kicserélt alkatrészeket vagy elhasználódott anyagokat az erre a tevékenységre szakosodott cégeknek.

A határozat büntetéseket is kilátásba helyez a szabálytalankodóknak. Így például 150 millió lejig terjedôen büntethetôk azok a cégek, amelyek 2007. január 1. után nem hasznosítják újra legalább 75%-át az 1980 elôtt gyártott jármûveknek, illetve 85%-át az ennél fiatalabbaknak. Az újrahasznosítás mértéke 2015-ig el kell érje a 95%-ot.

200 millió lejig terjedô pénzbüntetéssel, illetve a mûködési engedély idôleges megvonásával sújthatók azok a gyártók, amelyek nem kódolják megfelelôen a komponenseket az újrahasznosítás megkönnyítése érdekében, valamint azok a javítómûhelyek, amelyek elmulasztják leadni a cserélt alkatrészeket vagy anyagokat.

Tilos ólom, higany, kadmium, vagy hat vegyértékû króm használata a gyártás során, ennek az elôírásnak a megszegése 300 millió lejig büntethetô, amihez a mûködési engedély ideiglenes megvonása is társul.

A határozat részletesen kitér arra, hogy a használt jármûveket begyûjtô és az alkatrészeket újrahasznosító cégeknek milyen feltételeknek kell megfelelniük a mûködés engedélyezése érdekében.

A határidôs elôírások kivételével a határozat a hivatalos közlönyben való megjelenését követôen azonnal érvénybe lép.

Közel egy hete megváltozott a lakosság- nyilvántartó hivatal ügyfélfogadási programja. A órarend módosulását nem jelentették be, a változásokat nem tették közzé, így csak a helyszínen, a bejárathoz és a ügyfélfogadó fülkékhez kifüggesztett papírról lehetett tájékozódni. Múlt pénteken arra jártam, s tudva, hogy e héten esedékes a felújított útlevelem kiváltása, pontosan lejegyeztem az órarendet. Csütörtökön, három óra után, meglepôdve tapasztalom, hogy a pár nappal azelôtt lejegyzett idôpontok nem egyeznek a bejárathoz kifüggesztettel. Az útlevelek kibocsátása elnevezésû fülkénél két fehér lapon jól látható idôpontokkal azonban igen: csütörtökön 14-17 óra között. Kétszer is megnéztem, mielôtt a közelben levô információs ügyeletesre rákérdeztem volna. Az órarend ki van függesztve, s onnan kiderül, hogy ma, csütörtökön 11-13 óra között lehetett átvenni az iratokat - mondja félvállról. De a szóban forgó fülkére kifüggesztett órarend szerint ma délután vehetôk át az úti okmányok - akadékoskodom, s kétszer is elmondom, hogy biztos megértse. A fiatalember nagyon biztos volt dolgában, mert eljött velem a szóban forgó fülkéhez, csakhogy bebizonyítsa, tévedek. Nem kis meglepetésére a kifüggesztett fehér papíron nagy, fekete beûkkel ez állt: csütörtök: 14-17 óra. Hát kérem, ez az ügyfélfogadási program téves - mondta és készségesen felvilágosított, hogy másnap délután, szombaton pedig délelôtt jöhetek. Kétszer is elismételte, s szabadkozott a téves felirat miatt.

Számomra nem volt olyan nagy ügy, hogy másnap, vagy két nap múlva újra elsétáljak a lakosság-nyilvántartóhoz, s kivegyem az útlevelem. De lehettek olyanok is, akik hétvégén már utazni szerettek volna, s a hiányzó útlevél miatt nem tehették meg. Nem kevés volt azok száma, akik más településekrôl jöttek, hogy átvehessék, illetve benyújthassák irataikat. A ügyfélfogadás módosulása után mindig szükség van átállási idôre. Ugyan mibe került volna a közpénzekbôl fenntartott hivatalnak, hogy egy héttel a változás elôtt a helyi napilapokban közölje a módosulást, s legalább a helyszínen pontosan függessze ki az idôpontokat?

Egy kis odafigyelésbe...

Folyamatos az új szerzôdések aláírása az Energomurnál

Közel hétszáz tulajdonosi társulás képviselôjével kell új szerzôdést kössön a marosvásárhelyi távhôszol- gáltató. Az idén szeptemberben megjelent 233-as törvény tartalmazza azt a keretszerzôdést, amelyet a közszolgáltatók országos ügynöksége állított össze, s amelyet a helyi szolgáltatók egészítettek ki. Az elôírás értelmében év végéig minden tulajdonosi társulás új megállapodást kell aláírjon a hôenergia-szolgáltatóval. Marginean Mariutától, az Energomur szerzôdéskötési osztályának vezetôjétôl arról érdeklôdtünk, hogy van-e jelentôs változás a két szerzôdés között, illetve, hogy jelentkeznek-e az adminisztrátorok, elnökök?

- A 233-as törvény megjelenése után tanulmányoztuk a keretszerzôdést, és jelentôsebb módosítás nélkül összeállítottuk azt, amelyet jelenleg használunk. Írásban értesítettük a tulajdonosi társulások vezetôségét, hogy jelentkezzenek nálunk az új megállapodás aláírása érdekében. Az érintettek pozitívan válaszoltak, s egymás után keresnek fel. A szóban forgó törvény szerint a határidô december 17. Az országos ügynökség egy hónapos késéssel szervezett felkészítôt a szolgáltatóknak, így ez az idôpont kissé eltolódik, s átcsúszik jövô évre. Az új szerzôdésben nincsenek jelentôs változások. A nemrég tartott tanácskozáson, amelyen részt vett a közszolgáltatók országos hatóságának képviselôje is, elhangzott: újdonság, hogy a szerzôdésben le kell szögezni, hogy hány fokos meleg vizet szállítsunk. Marosvásárhelyen, az elôzô szerzôdésekben is pontosítva volt, hogy kötelesek vagyunk 45 Celsius fokos forró vizet biztosítani. Ez az érték most is megmaradt. Tudni kell azt is, hogy ha egy-egy tulajdonosi társulás képviselôje ki akarja egészíteni a szerzôdés tartalmát, illetve módosítani akar rajta, a törvény keretein belül megteheti. Ha újdonságról beszélünk, akkor azt kell megemlítenünk, hogy a 233-as törvény lehetôvé teszi, hogy a lakókkal egyéni szerzôdést kössünk. Ennek egyik fontos követelménye: azon tömbházlakók, akik a központosított fûtésrendszerhez vannak csatolva, egyezzenek bele. Annak ellenére, hogy az egyéni szerzôdéskötési lehetôség adott, eddig még senki nem élt vele - összegzett Marginean Mariuta.

Lebukott a plébánia-fosztogató

Vasárnap délben a ludasi római katolikus plébános értesítette a rendôrséget, hogy azonosítatlan személy behatolt a plébániára, ahonnan 5 millió lej értékû javakat tulajdonított el. A betörôt a templom kántora tetten érte, ám a behatoló egy permetszóróval ráfújt, s elmenekült.

A helyszínre kiszálló operatív csoport azonosította és ôrizetbe vette az elkövetôt, a 26 éves Szilágy megyei M. Ioant, aki ellen rablás bûntette elkövetése miatt indítottak eljárást.

Szabadságvesztésre ítélték

Október 10-én a dicsôszentmártoni rendôrök ôrizetbe vették a 23 éves helybéli M. Mariust, aki idén 25 bûncselekményt követett el. Kérték a bíróságot, hogy bocsásson ki nevére 29 napos elôzetes letartóztatási parancsot. Ezen döntés ellen fellebbezett az érintett, így öt nap múlva szabadlábra helyezték. M. Marius novemberben újabb három bûntettet követett el Dicsôszentmártonban. Idôközben a bíróság döntött ügyében és hároméves szabadságvesztésre ítélte. Ezen határozat alapján a rendôrök december 9-én újra letartóztatták M. Mariust.

Hétvégi balesetek

Két személy életét vesztette, egy másik pedig súlyosan sérült a hétvégén a megye közútjain történt balesetben, értesített a Megyei Rendôr-felügyelôség sajtóirodája.

Szombaton késô este a Marosszentgyörgyön áthaladó 15-ös országúton vezette Dacia Solenza személyautóját a 22 éves mezôcsávási B. Razvan, egy kanyarban elvesztette uralmát a jármû fölött, átcsúszott a másik közlekedési sávra, ahol nekicsapódott az útszéli villanyoszlopnak. A balesetben a kiskocsi utasa, a 19 éves hévízi B. Diana elhunyt, a jármû vezetôje pedig súlyos sérüléseket szenvedett.

Vasárnap kora este a 13A országúton, Hármasfalu határában a 26 éves vásárhelyi V. Árpád VW Golf II személyautójával elgázolta az úttest szélén haladó 73 éves havadtôi N. Vasilét. A balesetben a gyalogos életét vesztette.

Szándékos gyújtogatás

23 perccel múlt el éjfél, amikor a szászrégeni tûzoltókat Erdôszakálra hívták. December 13-án tûz ütött ki H. Gheorghe gazdaságában, a szabadban tárolt öt szénakazal fogott tüzet, s fennállt a veszély, hogy a lángok átterjedjenek az istállóra, lakóházra és a kissé távolabb levô három szénakazalra. A helyszínre két tûzoltóautó érkezett. Az elsôdleges vizsgálatok szerint szándékos gyújtogatásról van szó, mivel az öt kazal egyszerre gyulladt ki. A tettes azonosítására a rendôrség nyomozást rendelt el.

Harminc szobor és dombormû kivitele hiúsult meg. A faragott kôtömbökön címerek, jelképhordozó emblémák, oroszlánok, sárkányok és más díszítôelemek találhatók. A feltételezések szerint a szobrok és dombormûvek Fehér megyei épületekrôl és zsidó temetôkbôl származnak. A Maros Megyei Mûvelôdési és a Kulturális Javak Igazgatósága figyelt fel a mûértékek kivitelének kísérletére, amikor egy nyárádszeredai olasz érdekeltségû cég az igazgatóság jóváhagyását kérte, hogy az említett tárgyakat kiszállíthassa az országból. Kiderült, a 30 alkotás közül legfeljebb hatnak a kivitelét engedélyezhették volna, lévén aránylag újabb keletûek, a többi korábbi, volt közöttük a XVII. századból származó, sôt az elôzô századokban készült tömb is. Az igazgatóság vezetôje, Nicolae Baciut értesítette a rendôrséget, kérve a szobrok eredetének kivizsgálását, valamint a kolozsvári vámhivatalt, több mint harminc alkotásról szolgáltatva leírást.

A múló idô hangja

Amikor két füzetét - utószavazás végett - eljuttatta hozzám, megkérdeztem tôle: "Valójában mikor ír?" A válasz meglepôen szép volt: "Éjszaka írok, mikor a víz is alszik." (Ráduly János)

Sirató, Árva sors, A múló idô hangja - három cím, három könyv, bennük egy szomorú élet. "Eljött a legkegyetlenebb karácsony, 1988, amikor csokrot kötöttem fehér szegfûbôl, és olyan nehéz volt a bánat súlya alatt, hogy rogytam össze, és vittem a csokrot és a gyertyát a temetôre, a szeretet ünnepére! Ott ünnepeltem a havon ülve sírod mellett, és nem tudtam imádkozni, csak az volt a vágyam, hogy fagyjak oda, és keservesen sírtam addig, amíg koromsötét lett abban az idegen temetôben, és elégtek a gyertyák, és minden háznál kigyúltak a lámpák."

"Kell-e, lehet-e valamit hozzátennünk az anya keservéhez, aki élete virágjában lévô egyetlen leányát kíséri ki a temetôbe, s aki - öngyötrô vigaszul - neki meséli újra a maga szenvedésteli életét" - írta a Sirató (1995, Kolozsvár) utószavában a kéziratot sajtó alá rendezô néprajztudós, Keszeg Vilmos (A népi élettörténet mûfajáról Zsigmond Erzsébet kézirata ürügyén). A marosmagyarói születésû asszony pennás tüsténkedése azonban nem ért véget; miután Siratója 2003-ban második kiadásban is napvilágot látott, kiadóról kiadóra járva házalt újabb kéziratával, versféle próbálkozásaival és "történetei-vel" -, melyeket ama naiv bájjal vetett papírra, aminôvel régmúlt korok tollforgatói róttak pergamenre mindent, amit a maradvák számára fontosnak találtak, a tragédiától az adomáig, nemigen téve különbséget a mûfajok között, és persze nyoma sem volt még bennük a szerzôi én- és öntudatnak -, hogy végül a maga költségén nyomtassa ki (Árva sors, Alutus, Csíkszereda 2004). Ez a kötet szerkesztetlen, forgalomba alig került, nem volt visszhangja. Legértékesebb részei a szülôfaluról, annak szokásvilágáról, embereirôl szóló emlékezések, rigmusaiból figyelemre méltó egy-két balladás hangvételû szöveg és a "folklórközeli" (Ráduly János kifejezése) népies szomorkák, mint a Szülôfalum, melynek utolsó szakasza így szól: "Magyarói csereerdôn / / Fagyos szelek fújnak, / Elhervadnak a virágok, / S az évek elszaladtak. / Mennyit vártam, ó, utánad, / szerencse lovagja. / Nem lehettem büszke tölgyfa, / Kiszáradt az ága!"

Újabb könyve is magánkiadásban jelent meg, alcíme szerint vers- és énekgyûjtemény. Ennek Ráduly János írta utószavát. "Mirôl is 'dalol' a szerzô? Fenyôrôl, vadgesztenyefáról, kökénybokorról, szomorúfûzrôl, bükkfáról, muskátliról, bazsarózsáról, cinegérôl, ökörszemrôl stb. Mindezek mellett fölcsillan - többször - az elmúlt ifjúság nosztalgiája, ugyanakkor az öregséggel együtt járó elmúlás kikerülhetetlenségét is 'megidézi': 'sorban rendre már elmegyünk'. Néhány társadalmi kérdéskört érintô verset is látni a gyûjteményben."

Nem az elitnek ír, hanem a magafajtának: "Nem is kívánom én, / Hogy úrnak olvassák! / Csak egyszerû embernek, / Olyannak, mint én vagyok." Bukolikás hangulatait minduntalan "elrontja" a szenvedésvágy, az önostorozás; félresikerült élete miatti keserûsége: "Nálunk aratás volt: / Édesanyám még délelôtt / Földig hajolva aratott. / Nagy melegben csorgott róla / Az izzadság gyöngye. / Nehezen érkezett hazáig, / Kínok között szült meg engem. / Nemvárt gyermekként, / Oh, negyediknek jöttem. / Miért nem veszített el anyám / Ott, a tarló fölben?!" (Augusztusban születtem)

A könyvecske második része azokat a nép- és mûdalokat, népballadákat tartalmazza, amelyeket már gyerekkorában megtanult Maros-magyarón. Idézzük ismét Rádulyt: "Gyûjteményének legértékesebb darabjai - nyilván - a népballadák. Három klasszikus értékû és szépségû balladaszöveget is lejegyzett. Ezeket Vasváriné, Megöltek egy legényt, A megszólaló halott, A zsivány felesége típuscímekkel tartja nyilván a szakkutatás. Öt szöveg az új balladák rétegét képviseli: Szûcs Mária, Farkas Julcsa, Barna Jancsi, Szabó Jolán, Endre báró. Van egy ponyvaballada is: Jó reggelt, te szép leány (Vadász és leánya). Külön színt képvisel a Falu nótája, amely egybehangzó vélemények szerint Magyaró sajátos 'terméke'. Dallamos formáját a Jagamas János által közzétett Magyaró énekes népzenéje (Bukarest, 1984) címû kiadványban találja meg az olvasó. A többi szöveg szerelmi és katonadal, kántálóének, illetôleg mûdal."

Ráduly János arra is felhívja a figyelmet, hogy Zsigmond Erzsébet újabb könyve (csakúgy, mint a korábbiak) népnyelvi szempontból is tanulmányozható.

Az 1937-ben született szerzô rég elhagyta a szülôfalut, dolgozott Marosvásárhelyen, aztán a közeli Ákosfalván lakott, két éve Szovátán él - ott, úgy tûnik, barátságosabb közösségre talált, amely értékeli heroikus erôfeszítéseit, hogy nyugdíjasként magánkiadásban jelentesse meg, amit irkáinak lapjaira, éjnek évadján, magányos, könnyes ihlete sugallatára írt. Könyveit 2004. október 27-én mutatták be a szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet rendezvényén, a polgármesteri hivatal nagytermében. Zsigmond Erzsébetrôl és a kötetekrôl az egylet elnöke, Mester Zoltán és Márton Béla ny. magyartanár, faragómûvész, néprajzi szakíró beszélt a hallgatóságnak, majd Zsigmond Erzsébet olvasott fel részleteket a könyveibôl. "Az összes írásomat mind az egyetlen, huszonöt évesen meghalt drága gyermekem emlékére írtam fájó szívvel." A szerzôvel jó volt együtt lenni - mondta Mester Zoltán - , az érdeklôdés, az iránta tanúsított rokonszenv azt mutatja, hogy "szenvedéstörténete" nyitott szívekre talált. (Zsigmond Erzsébet: A múló idô hangja. Vers- és énekgyûjtemény. Az utószót írta Ráduly János. Marosvásárhely, 2004. A szerzô magánkiadása)

Amikor az ének kicsúszik a vers mögül…

Nem csak a tanulóknak, diákoknak kell (vagy legalábbis ajánlott) tanulniuk, és nem csak nekik szerveznek továbbképzôket, tartanak tartalmas elôadásokat. Szombaton tanárok (elsôsorban magyar nyelvet oktatók) számára szerveztek ilyen jellegû rendezvényt a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében. A téma Balassi Bálint volt, elôadóként pedig Kovács András Ferenc költôt hívták meg a szervezôk.

Otthonosan és régi korokra utalóan berendezett színpad fogadta az elég szép számban érkezô pedagógusközönséget, Kovács András Ferenc pedig, sajátos stílusában tartott beszédében elsôsorban olyan dolgokról beszélt, amelyeket az iskolákban nem (tisztelet a kivételnek) oktatnak. Nem száraz és tényszerû életútról, egyszerû mûelemzésekrôl, a leadott és oktatott formáról, a költô lelkivilágának kizsigerezésérôl volt szó: az elôadó igyekezett a tudott tények mögé világítani, a háttérben húzódó összefüggéseket kereste és tárta fel, ettôl vált élôvé a költô fene-, csodagyerek alakja.

Mint hallottuk, a Balassi-könyvtár igen nagy, a róla írt szövegek számosak. A konferenciák állandóan újabb és újabb szemszögbôl világítják meg alakját és életmûvét. Más szemszögbôl közelít hozzá az idôsebb generáció és a fiatalabb, számtalan vita tárgya volt már. Ám soha sincsenek korszövegek. Élô ízlésû olvasók vannak, akik megôrzik a kiválóság emlékét.

Balassi csodagyerek volt. Kitûnt a többiek közül, egész fiatalon már fordított. De fenegyerek is volt: hirtelen haragú, kegyetlen, kibírhatatlan. Jelenség volt. Egyszerre látta a felvidéki fôúri életet, ugyanakkor a lecsúszott fôúri életet is. Balassi Jánosnak (a költô apja) nagyon jó barátja volt Dobó István, az egri várkapitány, e két barát pedig sokszor vált fôúri intrikák áldozatává, akkor pedig menekülni kellett. Az ifjú Balassi Bálint hamar megismerte a fentet és a lentet: ebbe a kettôs életvitelbe empátiával leereszkedni nagyon nehéz. A Balassi-kettôsség innen ered. Az ô kettôssége a kor kettôssége. Egyszerre tud nagyon vaskos lenni és nagyon finom, nagyon kimûvelt, ugyanakkor populáris és arisztokratikus. Képeiben szinte kézzelfoghatóan gyönyörû, színes, elvont látvány tûnik fel. Az, hogy egy alkotó lélek hányféle regiszterben tud játszani, nagyon fontos. Talán ez a legfontosabb a költészetben. És ezért nevezhetjük ôt újítónak, ezért volt sorsforduló lírájának feltûnése. Mert elôtte is volt költészet, az ô megjelenésével azonban valami teljesen új kezdôdik el. Ebben hasonlít Petôfihez, még inkább Ady-hoz. Mobilis volt az a kor, nagy volt az átjárhatóság: sok hatás érhette az embert. Négypólusú világ: törökség, Habsburg-árnyékban a Felvidék, Erdély és Lengyelország. A legtöbb fôúrnak volt lengyelországi, erdélyi birtoka. Ha a központi területen valami gáz volt, húztak fel vagy le. Akkor még befogadták az embert. Balassi is ugyanígy tett, a kor pedig nagy hatással lehetett nyelvtudására. Tudhatott latinul (latinul biztosan tudott), lengyelül, románul, talán olaszul is. Nem volt egy bezárt világ, olasz, németalföldi hatások metszették a helyi kultúrát. Ilyen szempontból akár világpolgárnak is nevezhetjük. Világpolgár volt és ugyanakkor magyar. Nem lehet és nem is szabad mitizálni: épp e sajátosság miatt nem lehet kirekesztônek lenni. Titka talán abban rejlik, hogy érzékeny, empátiával telt tudott lenni, ugyanakkor hangos, indulatos, gyûlölködô, a kor szerint "állhatatlan".

Élethez való közelítésmódja is egyedi. Istenes énekeirôl volt ismert, így hagyományozódott, terjedt és felejtôdött el a világi Balassi. Pedig világi lírája, az, ami kéziratban, nyomtatás nélkül terjedt, hordozta a költészet megújulásának csíráját: amikor kicsúszik az ének a vers mögül, akkor az énekelt vers olvasott verssé - a líra lírává válik.

Két nappal ezelôtt tudományos estre került sor a marosvásárhelyi Bolyai - Gauss Információs és Kommunikációs Központban. Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság által szervezett elôadás fô témája a két Bolyai és Gauss tudományos és baráti kapcsolata volt.

Miután Köllô Gábor (az EMT országos elnöke) üdvözölte a jelenlevôket, Csegzi Sándor alpolgármester az új információs központ szerepérôl beszélt. Kihangsúlyozta, hogy ennek fô célja segítséget nyújtani a tenni akarók aktív rétegének, mégpedig az információ mozgatásához, kihasználva az ifjúság potenciálját.

Weszely Tibor és Kiss Elemér matematikusok gazdagon mutatták be Bolyai Farkas és Carl Friedrich Gauss életpályájának és levelezésének fontos momentumait. Mint tudjuk, a matematikusok fejedelmének tartott Gauss nagyban hozzájárult a Bolyai név népszerûsítéséhez (Bolyai Jánost elsôfokú lángésznek tartotta), azonban mai napig nem tisztázódott, mi volt az oka annak, hogy Bolyai János fômûvének (Appendix) méltatása (amiért talán Gausst terheli a felelôsség) elmaradt. A Bolyai Farkas és Gauss közötti levélváltás rendkívül gazdag tudománytörténeti forrásanyaggal szolgált, az abszolút geometria megteremtôjének (Bolyai Jánosnak), és édesapjának (Farkasnak) azonban idônként fájdalmat is okozott. A mintegy fél évszázados kapcsolattartás azonban egyértelmûen bizonyítja, hogy a két Bolyai elnyerte méltó helyét a világ nagyjai között.

A továbbiakban elhangzott, hogy a következô év (a 2005-ös) Vályi Gyula-emlékév lesz (a szintén világhírû erdélyi matematikus tiszteletére).

Csegzi Sándor befejezô beszédében hangsúlyozta a tudományos értekezletek fontosságát (mostantól minden csütörtökön különbözô témakörökben tartanak elôadást), valamint a kutatómunkát végzôk támogatását. Az információs központ ehhez próbál segítséget nyújtani a pályázati lehetôségek kiaknázásával.

Idén töltötte 75. életévét a jeles marosvásárhelyi fotómûvész, Haragos Zoltán. Ehhez az alkalomhoz kapcsolódik Emberközelben címû albumának megjelenése. A mintegy fél évszázados pálya fontosabb állomásait és sokszorosan díjazott, jelentôs képeit magába foglaló kiadvány nyilvános bemutatója december 16-án, csütörtökön délután 6 órakor lesz a Bernády Házban. Az albumot elôszóírója, Nagy Miklós Kund ismerteti.

Lapozó

Kovács István 1955. augusztus 15-én, mindenkitôl elhagyottan, gyomorrák okozta hosszas és kínos szenvedés után valósággal éhen halt. Halála után nagyon értékes könyvanyaga jórészt elkótyavetyélôdött, kéziratban maradt számos kiváló tanulmánya még élete utolsó éveiben, vagy mindjárt elhunyta után megsemmisült, a régészettudomány pótolhatatlan kárára. (Ferenczi István: Száz éve született Kovács István, Erdély egyik legkiválóbb régésze) * A 16 családra duzzadó, épülôfélben lévô falu lerombolása 1578-ban vagy 1579-ben történt. A falurombolókat az erdôszentgyörgyi Kornis Mihály vezette. (Józsa András: Újabb írásos forrás Szováta keletkezéstörténetéhez) * A Sóvidék legdrámaibb sorsú és végzetû festôje az alsósófalvi Sükösd Ferenc. Ritka vallomásos pillanataiban megfogalmazott mûvészeti ars poeticája is jelzi: a legnagyobb erdélyi festôk egyike volt, aki 39 évre "szabott" rövid életében a Nagy Istvánéhoz hasonlítható életmûvet teremtett. (Tófalvi Zoltán: Sükösd Ferenc festôi világa) * A képen lenge ruhás fiatal lány tapossa a palát. Jobb kezével a köntös szegélyét fogja, bal keze hátul, a tomporán, kétség nem fér hozzá, dúdol magában vagy a rádió szól. A fazakesok a legtájékozottabb emberek, munka közben mindig rádióznak, az anya éppen belépne a képbe egy kész vázával, balról az üres korongot látjuk, várja a képlékenyre táncolt palát. (Bölöni Domokos: Palatánc - Páll Lajosról) * Felaprózott, szétterített korondi agyag érik, vár feldolgozásra Bocskay Vince szovátai mûtermének közepén. A falnál hatalmas agyagtorzó. A fa- és fémkarok s a kezek fedetlenek, csupaszon merednek kétfelé, a test egy része már körvonalazódik, de még akármi lehet belôle. Így képzeli az alkalmi látogató. A szobrász azonban jól tudja, milyen lesz, százszor megálmodta már, kicsinyített formában, makettként el is készítette, a megmintázott változatot tökéletesítette, ezzel nyerte el a pályázatot. A megbízatás élete egyik legjelentôsebb alkotása lesz. A nagy erdélyi püspököt, Márton Áront örökíti meg. (Nagy Miklós Kund: Határidôk szorításában) * Nem véletlenül kedvelte Benczédi Sándor a szívósságáról nevezetes cserefát, faragta ki belôle fellegvári portája szótalan, de konokul kitartó, büszkén felvetett fejû, történelmünk jeles és jelképes alakjaiból összeállított ôrcsapatát. S faragta bele valamennyi szobrába a cserefa szívósságával is vetekedô önmagát, a mûvészet örök megújulásába vetett hitét. Az általános elismerés közepette sem volt hajlandó megpihenni, mindig új utakra vágyott, új mûvészi lehetôségeket, kifejezésmódokat keresett és talált. (Németh Júlia: Benczédi Sándor élete és ars poeticája) * Tóth Ferenc képei láttán azonnal a szemünkbe tûnnek az erôs és tiszta színek, az emberi táj mindenen uralkodó súlya. Meglehet, hogy a táj darabosan jelentkezik. Mintha a lovakat is, a dombokat is szeletekbôl rakta volna össze a teremtô. Ki itt a teremtô? - tehetjük fel a kérdést, hiszen Miholcsa József sejtése szerint annak a mítosznak találjuk itt az alkalmazását, hogy valamikor tökéletes volt a világ, de az emberi gonoszság vagy hozzá nem értés folytán, esetleg amiatt, hogy nem becsültük értékének megfelelôen, darabjaira törött. S a mûvészek azóta is igyekeznek újra összerakni a cserepeket...(Gáspár Sándor: Ajánló sorok Tóth Ferenc képei elé) * HAZANÉZÔ, 2004/2.

- 25 éve lakom Kóródszent-mártonban, s láttam, mennyire elhanyagolt állapotban vannak az iskolák, kultúrotthonok, utak, hidak, mennyire lehangolt a lakosság. Az iskolák már 15, az utak 20-30 éve nem voltak voltak javítva. Ennek megváltoztatása céljával indultam 2000-ben a helyhatósági választásokon - nyilatkozza a második mandátumát kezdô Aldea Dumitru polgármester.

Árvízvédelmi gátak

Húsz évvel ezelôtt évente három- négyszer öntött ki a Kis-Küküllô, s öntötte el a mezôgazdasági földeket, a megyei utat. A legnagyobb árvíz 1988-ban volt, amikor a vízszint az 1975 évinél is magasabb volt. Akkor Kóródon több lakás pincéje telt meg vízzel. Évente 600-700 hektár földön károsult a termés. Az idén tavasszal megint kilépett medrébôl a Kis- Küküllô, mezôgazdasági területeket lepett el. A Kóródszentmárton és Dicsôszentmárton közötti 162C megyei úton fél kilométernyi útszakasz került víz alá, ugyanannyit öntött el a víz a községközpont és Szászszôlôs közötti községi úton.

2000-2004 között 300 méter árvízvédelmi gátat építettek, ennek több mint fele Kóród területét védi. Solymoson a meglévô gátat két helyen erôsen megrongálta a kiáramló víz, ide földet hoztak.

A helyi önkormányzat kérésére a vízügyi igazgatóság ígéretett tett, hogy 2005-ben kikotorják a folyó medrében lerakódott iszapot és növényzetet, s megemelik a partokat. Ezzel az intézkedéssel elejét veszik az árvizeknek.

Forrás a tanteremben

Négy évvel ezelôtt a pénzhiány miatt az iskolák rendkívül rossz állapotban voltak: a falak megrepedve, az osztálytermekben még padlózat sem volt.

A százéves vámosudvarhelyi iskola alapzat nélkül épült, így a falak az évtizedek során megteltek nedvességgel. Mi több, az egyik osztályterem alatt forrás volt, s néha egyszerûen feltört a víz a teremben. Ezért betonfalat fúrtak, amelynek révén elterelték a forrás útját, a termet lepadolták. Most a magyar tagozat mûködik itt. A tetôzet is megrongálódott, a tantermekbe beesett az esô, ezért itt is fôjavítást végeztek. Valamennyi tantermet csempekályhával szereltek fel. Az iskoláig 150 métert kell tenni az úttól, ezt járólapokkal rakták ki.

A községközpontban három iskola mûködik. Az V-VIII. osztályos tanintézetet az utóbbi két évben a megyei tanácstól kiutalt pénzösszegekbôl iskolapadokkal és katedrákkal szerelték fel.

A solymosi iskolába 42 gyerek jár. Egy holland alapítvány már évek óta ruhaadományokat juttat a településnek, ám azokat a romák gyakran elszórják, s ezért az önkormányzat bútorzatot kért. Asztalokat, székeket és katedrát hoztak a segítôkész hollandok. Helyi erôbôl megjavították a tetôzetet, valamint évente kimeszelik a termeket.

Napirenden az útkövezés

A községközpontban egyetlen községi út van. A Solymos és Szászszôlôs felé vezetô 5 kilométernyi út néhány évvel ezelôtt még használhatatlan volt, az utóbbi három évben 2500 tonna követ szórtak le. A Szászszôlôsön levô földgázkitermelô telep nehézjármûvei hengerlik a földbe a leszórt követ, ezért minden évben szükséges a kövezés. Az idén tavasszal, nyáron még 700 tonna követ hoztak az útra.

2002-ben közel tíz kilométernyi útra terítettek aszfalttörmeléket, míg a községközpont és Zágor közötti 142C úton, 4 kilométeres szakaszon aszfaltoztak. A megyei tanács alárendeltségébe tartozó fôúton azonban újra megjelentek a gödrök, s elôreláthatólag a fagyás és a hóolvadás tavaszra rányomja bélyegét az úttestre.

- Megszokottá vált, hogy a megyei tanács által az útjavításra kiutalt pénz Küküllôszéplakon elfogy. Ezért sem a tavaly, sem az idén nem javították a Széplak és Kóródszentmárton közötti részt - mondja a polgármester.

Dr. Muresan Mircea 1999 óta a község családorvosa. 1370 személy egészségügyi ellátását biztosítja, közülük 170-nek nincs egészségügyi biztosítása.

- 2003 májusában hoztuk létre az állandó orvosi ügyeletet biztosító központot, ahol öt orvos teljesít szolgálatot. Munkanapokon este 8-tól reggel 8-ig, szombaton és vasárnap egész napos ügyeletet biztosít az öt orvos - mondja Muresan Mircea. Itt teljesít szolgálatot a küküllôszéplaki, szásznádasi és két balavásári orvos is. Az állandó ügyelet révén az egész Kis-Küküllô mentét lefedik, egészen Dicsô- szentmártonig. Kezdetben az emberek idegenkedve fogadták az állandó ügyeletet, vagy nem is igen tudtak róla. Aztán a dicsôszentmártoni tévécsatornán ismertetô kisfilmet közvetítettek. Az ügyelet megalakítása hatékonynak és szükségesnek bizonyult, havonta 150-200 személy fordul hozzájuk különbözô panaszokkal. Az orvos a rendszer hiányosságaként említette, hogy az ügyeletes orvoshoz csakis személyesen lehet fordulni, pedig többször megtörtént, hogy mozgásképtelen vagy szívinfarktust szenvedett hívta ôket. A törvény szerint az állandó ügyeletet teljesítô orvos nem hagyhatja el a községközponti rendelôt. Ezen kellene változtatni, módosítani - mondta az orvos.

Az ügyeleti központnak kinevezett családorvosi rendelô felszereltsége is hiányos. Az ügyelet indításakor kaptak vércukorszintmérô készüléket, saját pénzükbôl vásárolták a gégetükröt, szükség van egy
új vizsgálókészletre, mikro- laboratóriumra. Az orvosok reménykednek, hogy az állandó orvosi ügyeletekre vonatkozó törvény 2005-ben való életbe ültetésével mindez megoldódik.

2002-ben felújították a Vámosudvarhely Dicsôszentmárton felé esô határában, a 142-es megyei úton épült betonhidat. A Kis- Küküllô partjait dróthálóval erôsítették, s a tartóoszlopokat is megerôsítették. Ezáltal elejét vették a híd leszakadásának, ahogyan az a héderfájival történt. A munkálatokat a Megyei Híd- és Útügyi Igazgatóság végezte, értéke meghaladja a 2,5 milliárd lejt.

A megerôsített solymosi hidat szeptemberben adták át. A több