Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjai ismertették az államfôválasztás második fordulóját monitorizáló tizenkét EBESZ- megfigyelôvel a többszörös szavazás és a jegyzôkönyvek téves kitöltésének megelôzésével kapcsolatban hozott intézkedéseket. Victor Pasca-Camenita, az OVB szóvivôje elmondta, a találkozó Stephen Nash, a választásokat monitorizálió EBESZ- delegáció vezetôjének kérésére történt. A szóvivô szerint az EBESZ-megfigyelôket tájékoztatták arról, hogy az OVB intézkedett annak érdekében, hogy a pártok hozzáférjenek a különlistákhoz és a vasárnapi szavazás jegyzôkönyveihez. Victor Pasca-Camenita azt is közölte, hogy az EBESZ-megfigyelôk Bukarestben, Galacon és Craiován követik a választások lefolyását.

Több mint hatvan tonna Romániából származó szárnyashúst szállítottak vissza Magyarországról, miután a szegedi állategészségügyi hatóságok szalmonellagyanúsnak találták a szállítmányt.

A szegedi állategészségügyi felügyelôk által végzett rutinellenôrzés keretében végzett szalmonellateszt eredménye pozitív lett, így az illetékes hatóságok elrendelték, hogy a teljes húsmennyiséget szállítsák vissza Romániába.

Dr. Sorin Iercan, az Arad megyei Állategészségügyi Hivatal vezetôje elmondta, a magyar hatóságok két hétig megelôzô teszteket végeztek az összes Romániából származó szárnyashús-szállítmányon. Iercan közölte, a helyzet csak csütörtökön normalizálódott, amikor az aradi állategészségügyi szakemberekkel közösen végzett tesztek eredménye negatív lett. "A tesztek végül cáfolták a szalmonella jelenlétét. Két hétig azonban minden, Magyarországon áthaladó szárnyashús- szállítmányt figyelmesen ellenôriztek.

Két hét múlva jön az angyal, s az angyaljárás legfontosabb kelléke, a fenyôfa, még nem jelent meg a marosvásárhelyi piacokon. Pedig már kíváncsian érdeklôdnek a vásárlók, vajon milyen kínálatra számíthatnak, s fôleg, hogy mennyibe kerül. Milyen perspektívákkal indulhatunk fenyôt vásárolni, próbáltuk megérdeklôdni az illetékeseknél.

Miculi Vasile mérnök, a Romsilva Erdôgazdálkodási Igazgatóság kitermelô részlegének vezetôje a következôkrôl tájékoztatott.

- A Romsilva december 15-e után kezdi meg a fenyô árusítását az Enescu utcai udvarában. Napi 100-200 darabot árusítanak a vállalatnál. Az árakat országos szinten egységesen állapították meg. A 70 centiméter 1,3 méter magas jegenyefenyô (és nem ezüstfenyô, ahogy egyesek tévesen nevezik) ára 100.000 lej, az 1,31-2,0 méter közötti fenyôk ára 140.000 lej, míg a 2,01-3,0 méter közöttieké 195.000 lej. Az árak nem tartalmazzák a hozzáadott értékadót.

A lucfenyô ára jóval alacsonyabb, ára 40.000 és 120.000 lej között alakul. Ebbôl a fenyôfajtából korlátlan mennyiségben vághatnak ki a a hegyvidéki erdôgazdálkodási vállalatok, de mindenképpen igényekhez igazodva.

A szakember elmondta még, hogy a magántermelôk és a kereskedôk csak a Romsilva speciális jelzésével ellátott fenyôket árusíthatnak. Az elkövetkezô idôszakban fokozott ellenôrzéseket végeznek majd a hegyvidéki utakon, a piacokon, hogy a szabálysértôket, illegális fakivágásokat és forgalmazást visszaszorítsák. Tavaly például 500-600 fenyôfát koboztak el a feketézôktôl. A törvényszegôket 10-tôl 50 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújtják.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a piacokra megérkeztek-e a Hargita és Neamt megyei árusok, de sem a Cuza Voda utcai sem a volt November 7 negyedi piacon egyetlen árus sem jelent meg. Tavaly ilyenkor már megjelentek az árusok. Eleinte drágán, aztán az ünnep közeledtével valamivel alacsonyabb áron adták a fákat.

Szóbeszéd tárgya, hogy kéz alatt mégis lehet fenyôfát vásárolni, fôleg a kisállomás környékén, ugyanis a Maros völgyébôl érkezô vonatok utasai hajnali órákban megreszkírozzák a faárusítást. A szép, dús fenyôkért egymillió, másfél millió lejt is elkérnek.

Gyökeres, visszaváltható fenyô

A piacgazdaság velejárója, akadnak olyan vállalkozók, akik átveszik a nyugat-európai mintát és elkezdték a gyökeres, visszaváltható fenyôk forgalmazását. Környezetkímélô és praktikus megoldás, csak drága. Vannak azonban olyan pénzes emberek, akik megengedhetik maguknak ezt a luxust és meg is éri nekik, mert csodálatos fenyôt díszíthetnek fel. A Marosszentgyörgy-Nagyernye közötti Odu Garden Center már hetekkel ezelôtt megkezdte a fenyôk árusítását, illetve bérbeadását - mondta Kolcsár Zoltán tulajdonos. A fenyôk magassága 1,5-3 méter. Két változat van: zöldes-ezüstös, és világoskék árnyalatú. A zöldes- ezüstösbôl a legolcsóbb fajta kétheti bérlése 2 millió lejbe kerül. De vannak 20 és 30 millió lejes fenyôk is. És furcsa mód nemcsak az olcsóbb fajta fogy, hanem a legdrágábbak is.

A bérlés a következôképpen történik: a vásárlóval szerzôdést kötnek, amelyben pontos útmutatás van a fenyôk ápolására vonatkozóan. Ezeket naponta locsolni, porlasztóval nedvesíteni kell, nem szabad hôforrás mellé helyezni. Ha az ünnepek lejárta után a fenyô épségben marad és a bérlô visszaszállítja, a fenyôfa bérleti árának felét más dísznövényre lehet levásárolni. Hogy megmarad-e a bérbeadott fenyô, csak májusban derül ki, az elhullás körülbelül 30 százalék. Ezért is olyan magas a bérleti díj, mert a forgalmazó beleszámítja a kockázatot is.

Azok a személyek, akik két évben egymás után bérelnek fenyôt, és megbízhatóknak bizonyulnak, harmadik évben bónuszként csak a bérleti díjat kell kifizetniük.

A dísznövénykertészet és -kereskedés magyarországi vágott, úgynevezett többször iskolázott, szabályos koronázatú fákat is fogalmaz. Ezek ára 2, 3,1 és 6,4 millió lej.

A vásárló zsebétôl függ, hogy jövô héttôl milyen irányba indul fenyôfát vásárolni.

Aktuális

Ugyan miért annyira erôs bennünk a kudarcérzés, miért ragad a végletekig, gyerekes megnyilvánulásra késztetô meggondolatlanságig a december 5-i magyarországi népszavazás eredménye? Értek minket sokkal nagyobb megpróbáltatások, s túléltük, konokul, még több életerôvel, cselekvéssel. Hol a büszke, magányos fenyô - erdélyi magyarság - melyet hiába tép vihar, ver jégesô, szélvész próbál kicsavarni, ô áll tovább dacosan és délcegen a szirten. Eddig nem volt kenyerünk a siránkozás, sem felelôtlen tettekre nem ragadtattuk magunkat. Magunknak, s nem másnak tûzzük ki a zászlót, énekeljük a himnuszt. Most meg egybôl lelki fájdalmaink támadnak s pátosszal dúcolva, fékezetlen hagyjuk túlcsordulni, helyenként a feltûnési viszketegségben szenvedôk ízléstelenkedéséig. Ennek is vannak politikai vagy másmilyen kufárai, ne essünk a hálójukba.

Bûnbakot keresünk? Egészen a kollektív bûnösségig fokozzuk az anyaországiak megnyilatkozását, s az elvakultság és elfogultság szinte még különbségtételt sem enged. Trianont és a jóvátétel elszalasztott esélyét visszhangozzuk, s haragra gerjedünk nyomban. Tényleg ez lenne a jóvátétel esélye? Bizony-bizony, még nem nagy az EMBER. Csak a rossz oldalát látni a dolgoknak hiba lenne. Elhamarkodottan vagdalkozni megbocsáthatatlan. Mert megmarad az egymásrautaltság. S kell-e bizonygatni, hogy közösen gyorsabban, biztosabban haladunk elôre? Már elfelejtettük volna a forradalom utáni nagy egymásra találást? Az önzetlenséget, a támogatást? Az együttmûködés kölcsönös elônyeit? Mi a másság tiszteletét várjuk a román többségiektôl, de a fajtánkat megkövezzük a másként gondolkodásért. A demokrácia játékszabályainak betartását követeljük, de a többségi döntés érvényét megvétózzuk. Elfeledjük, hogy ha nincs rend, akkor csak káosz van, s hogy elsôbbség kellene a józan értelemnek. Elfeledjük, hogy a játékszerétôl megfosztott gyermek durcás duzzogása méltatlan megfontolt emberhez, s hogy nagyon is számít, milyen véleménnyel vagyunk mi magunk saját magunkról. Elfeledjük, hogy az is számít, tetteink alapján hogyan ítélnek meg mások: megértünk-e az EU-polgárságra? Felelôsségteljes tagokként kerülnénk be, vagy kolonc lennénk a nyakukon? Mert ha majd az EU nem szavaz kedvünkre, ôket is megtagadjuk és kitiltjuk a Kárpátok ölébôl? Felgyászszalagozzuk a lobogóit és visszamondjuk a barátságot? Kerüljük a végleteket.

Tegyük helyükre a dolgokat, hogy megszûnjön a rossz lelkiismeretünk, s holnap, a történtek ellenére, derûsen ébredhessünk. Talán nem lezárult valami, hanem éppenséggel elkezdôdött.

* A 2004. évi, 370. számú, Románia elnökének megválasztásáról szóló törvény értelmében, a második fordulón az a két jelölt vesz részt, aki az elsô fordulóban az országos viszonylatban leadott szavazatokból a legtöbbet kapta.

* Az Alkotmány 81(3) cikkelye értelmében a második fordulóra vasárnap, december 12-én kerül sor, két héttel az elsô szavazási forduló után, ugyanazokban a szavazókörzetekben és választókerületekben. A választási mûveleteket ugyanazok a választási irodák vezetik le, az elsô fordulóban használtakkal azonos választói jegyzékek alapján.

* A Központi Választási Iroda (BEC) a december 7-én elfogadott 105. számú határozata értelmében, december 12-én azok az állampolgárok, akik a szavazás napján nem az állandó lakhelyükön tartózkodnak, a vasútállomásokon, autóbusz- állomásokon, a repülôtereken vagy kikötôkben berendezett speciális szavazókörzetekben adhatják le voksukat. Ezeknek a szavazóknak a személyi adatait egy II. típusú speciális választási listára vezetik fel.

* A transzparencia biztosítása érdekében a BEC határozata elôírja, hogy a különleges listák egy-egy másolatát a politikai pártok, politikai és választási szövetségek, a megfigyelôként akkreditált nemkormányzati szervezetek rendelkezésére kell bocsátani.

* Az elnökválasztás második fordulójában is megmaradnak a katonai egységek, egyetemi bentlakások mellett, a kórházakban, szülészeteken, szanatóriumok, öregek háza mellett berendezett szavazóirodák, ahol legalább 25 szavazati joggal rendelkezô állampolgár van.

* Maros megyében december 12-én is 529 szavazókörzetben várják a választókat. Marosvásárhelyen, az elsô fordulóhoz hasonlóan, ugyanaz a 86 szavazókörzet mûködik majd.

* Csak személyazonossági igazolvánnyal, vagy személyazonossági kártyával, vagy ideiglenes személyazonossági okmánnyal lehet szavazni.

* A sorkatonák vagy katonaiskolások katonakönyvvel szavazhatnak.

* A külföldi lakhellyel rendelkezô román állampolgárok, akik a választások napján Romániában tartózkodnak, turistaútlevéllel szavazhatnak, ha saját felelôsségre nyilatkozatot írnak alá, hogy nem szavaztak és nem is fognak más szavazókörzetben szavazni.

* Választói kártyával ezúttal sem lehet szavazni!

* A választópolgár vasárnap egyetlen szavazólapot kap, amelyen a versenyben maradt két államelnökjelölt neve szerepel.

* A szavazófülkében a megszavazva (votat) pecsétet a kiválasztott jelöltnek a nevére vagy választási jelére kell ütni.

* Egy szavazólapra egyetlen pecsétet lehet ütni, lehetôleg a kiválasztott jelölt nevét tartalmazó négyszög belsejébe.

* Ha több pecsétet ütnek, összefirkálják, vagy a választott négyszögön kívül ütik a pecsétet, a szavazás érvénytelenné válik.

Több mint 1 milliárd gyermek - a világ gyermekkorú lakosságának több mint a fele - él szélsôséges nyomorban, illetve szenvedi háborúk vagy a HIV/AIDS-járvány következményeit - áll az ENSZ gyermekjóléttel foglalkozó szakosított intézményének (UNICEF) csütörtökön Londonban kiadott éves világjelentésében, amely szerint az utóbbi másfél évtized háborúiban meghaltak fele gyermek volt.

A London School of Economics egyetemen ismertetett UNICEF-jelentés szerint 640 millió gyermeknek nincs tetô a feje felett, félmilliárd gyermek olyan helyen él, amely nélkülözi az alapvetô csatornázási higiéniát, 400 millió pedig nem jut hozzá egészséges ivóvízhez sem. Nem kap rendszeres egészségügyi ellátást 270 millió gyermek, 140 millió pedig soha nem járt iskolába; ez utóbbiak zöme lány.

A gyermekek helyzetérôl most tizedszer kiadott átfogó UNICEF-jelentés szerint 90 millió gyermek súlyos mértékben rosszul táplált.

Az ENSZ-szervezet jelentése szerint a helyzet legelriasztóbb jellemzôje az, hogy 700 millió gyermeket a felsorolt jelenségek közül egyszerre kettô vagy még több is sújt. A gyermekeket érintô szélsôséges nyomor egyik fô okozója a háború, fôleg az adott országokon belüli fegyveres konfliktus. Az 1990 és 2003 között kitört 59 nagyobb katonai viszály közül 55 belháború volt. A belsô katonai konfliktusokat különösen megszenvedik a gyermekek: az ezekben 1990 óta meghalt 3,6 millió ember csaknem fele gyermekkorú volt - Mindemellett most már megfigyelhetô, hogy a gyermekeket tudatosan célpontnak választják a szemben álló felek; ennek példája volt az idei beszláni iskolai mészárlás - olvasható az UNICEF jelentésében.

A kenyai környezetvédô és politikus az elsô afrikai nô, akit ezzel a díjjal jutalmaztak. A 64 éves asszonyt többször megverték és halálosan megfenyegették azért, mert buzgón védelmezi az afrikai erdôket és véget akar vetni a korrupciónak, ami hozzájárul az erdôk kiirtásához.

Nemzetközi ismertségét azzal szerezte, hogy fellépett az 1980-as 1990-es években Kenyában a kormány támogatásával végrehajtott erdôirtások ellen.

Wangari Maathai 1940. április 1-jén született a kenyai Nyeri helységben. Ô volt az elsô nô Kelet- és Közép-Afrikában, aki doktorátust szerzett. 1964-ben az egyesült államokbeli Atchisonban a Mount St.Scholastica College-ban kapta meg tudományos fokozatát biológiai tudományokból. 1977-ben indította el a legnagyobb afrikai faültetési programot, a "Zöld Öv Mozgalmat", amely a biológiai sokszínûség erôsítése mellett számos munkahelyet teremtett a nôknek, emelve ezzel megbecsülésüket az afrikai társadalmakban. Ennek keretében több mind 30 millió fát ültettek Afrika-szerte.

Szakértôk szerint az elmúlt 150 évben a brit gyarmatosítás és a kenyai farmerek tevékenységének következtében Kenyában eltûnt az erdôk kétharmada. Az ország területének mindössze két százalékát borítja most erdô.

Maathai fiatal korától kezdve az emberi jogok bátor védelmezôje volt, szembeszállt Daniel Arap Moi kenyai elnök diktatórikus rendszerével, és a benne elharapózott korrupcióval, ezért rendszeresen zaklatták a 70-es és 80-as években, sôt, börtönbüntetésre is ítélték. 2002-ben választották be a kenyai parlamentbe, 2003-ban pedig az ország környezetvédelmi államtitkára lett. Az erdôirtások azonban folytatódnak, és ô kilátásba helyezte, hogy megválik tisztségétôl. Hazájában egyébként mindenki "Mama Mici"-ként, a Fák Anyjaként ismeri.

December 10-e az emberi jogok napja. Ebbôl az alkalomból a marosvásárhelyi börtönben félszáz kis- és fiatalkorú, illetve elsô büntetésüket töltô elítéltek számára tartottak felvilágosító elôadást az emberi jogokról.

- A büntetés-végrehajtó intézet az a hely, ahol sokan hajlanak arra, hogy azt mondják: nem tartják tiszteletben jogait. Kétségtelen, hogy senki nem szeret börtönben ülni, távol a családtól, hiszen itt a szabadságuktól vannak megfosztva, s azt kell tenniük, amire kötelezik ôket. Ám az elôzetes letartóztatásban levô, illetve elítélt személyeknek jogaik is vannak: használhatják a könyvtár állományát, levelet írhatnak az országba, külföldre egyaránt, joguk van az orvosi ellátáshoz, élelemhez, ruházathoz - emelte ki beszédében Szöllösi Géza fôfelügyelô, a börtön igazgatója. Elmondta, szeptember 28-tól lépett érvénybe a demilitarizálás törvénye, s ettôl az idôponttól a vásárhelyi börtön is elvesztette katonai jellegét, az itt dolgozók pedig civil alkalmazottak lettek. "Tartottunk a változástól, hiszen nem tudtuk, milyen változásokat jelent ez számunkra. Addig katonai alakulat voltunk, ahol parancsokat teljesítettek az alárendeltek, most pedig meg kell kérnem a beosztottakat. Féltünk attól is, hogyan reagálnak az elítéltek, a rabok a változásra" - mutatott rá az igazgató. Befejezésként elmondta, a büntetés-végrehajtó intézetben való tartózkodásuk ideje alatt gondolkozzanak el azon, hogy a jogsértésük pillanatában hány joguktól fosztották meg áldozatukat.

Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje az 1948. december 10-i, az ENSZ közgyûlése által elfogadott és kinyilvánított emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, s az abban megjelölt jogokat ismertette a hallgatósággal. Külön kitért az európai országok által 1950-ben kidolgozott emberjogi európai egyezményre, melynek alapján létrehozták az emberjogi európai bíróságot, ahova bárki fordulhat, ha az alacsonyabb jogi fórumokon nem szolgáltattak számára igazságot.

- 2005. június 1-tôl lép életbe az áldozatok védelmére vonatkozó törvény - mutatott rá Pora Zamfira, a Maros Megyei Törvényszék mellett mûködô társadalomba való visszailleszkedést elôsegítô és az elítéltek felügyeletével megbízott szolgálat vezetôje. Elmondta, az ügyész alternatív büntetési módot javasolhat a kis- és fiatalkorú bûnözôknek, illetve a törvénnyel elsô alkalommal összetûzésbe kerülô személyeknek.

A 2004. évi 211-es törvény értelmében január elsejétôl a szolgálat az áldozatok védelmét és a bûnelkövetôk társadalomba való visszailleszkedését felvállaló szolgálattá alakul. Jelenleg a szolgálat keretében két jogász, egy szociális asszisztens és a szolgálatvezetô tevékenykedik, az új elôírások életbe léptetésével elôreláthatólag bôvül a szolgálat személyzete. Pora Zamfira szerint szükség van pszichológusra, teológusra, orvosra is. Ugyancsak január elsejétôl biztosítják az áldozatok tanácsadását. Ez a bûncselekmények áldozatai és a bûnözôk közötti közvetítést jelenti, a bûnözôket az áldozatok kártérítésére - a társadalom érdekében letöltött munkára, pénzbeli kielégítésre - kötelezhetik.

A rendezvény utolsó momentumaként az írástudó törvénysértôk az emberi jogokra vonatkozó kérdôívet töltötték ki, s az elsô három helyezettet soron kívüli kimenôvel és ajándékcsomaggal jutalmazták.

Jegyzet

Aláírásokat gyûjtenek egy marosvásárhelyi központi fekvésû iskolában, ahol a szülôk segítségével szeretnék elérni, hogy magyar nyelven is kifüggesszék a tanintézmény nevét, amit a névadás alkalmával természetesen "elfelejtettek". Bár ezt a lépést korábban kellett volna megszervezni, a tanerôk állítólag csak az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy milyen névtáblát rendelt az iskola vezetôsége. A nemrégiben elindított kezdeményezés megfelel a törvényes elôírásoknak, és sok más óvodában, iskolában kezdeményezni kellett volna. Csakhogy, amint az említett tanintézetben történt, a magyar pedagógusok közül egyesek visszautasították, hogy a szülôk aláírását kérve részt vegyenek ebben az akcióban. Arra viszont hajlandók voltak, hogy az egynyelvû névtáblát megrendelô igazgatót maradásra kéreljék. A képmutatás eme formájának ismeretében, ami azt bizonyítja, hogy az alulról jövô kezdeményezések nehézkesen, vagy egyáltalán nem mûködnek, hatékony lépésekre lenne szükség, hogy a megyei tanügy berkeiben meg lehessen állítani azt a folyamatot, ami az utóbbi években zavartalanul halad elôre. A különbözô okokkal, elsôsorban a gazdaságosságra hivatkozva megejtett szerkezetátalakítások nyomán most már szinte nem maradt egyetlen magyar többségû általános iskola sem Marosvásárhelyen. A megyei tanfelügyelôségen mûködô névadó bizottság pedig évek óta megakadályozta több vidéki iskola névadását; a kérelmezôk nem kaptak választ, vagy az is megtörtént, hogy az aktacsomónak nyoma veszett. A jelenleg kialakult helyzetben pedig már csak a jól átgondolt elôkészítô munka betetôzése lesz, hogy a kezdetben néhány megyében bevezetett kísérletet a jövô tanévtôl minden tanintézményre kiterjesszék. Ennek értelmében a menedzserként mûködô igazgatók mondják ki a végszót többek között a pedagógusok alkalmazásáról is egy-, vagy négyéves szerzôdést kötve azokkal. El lehet képzelni, hogy ezek után hogyan viszonyulnak majd a mindenkori, (mára már nem kétséges, hogy milyen) igazgatóhoz azok a tanerôk, akiknek az állása, s ezzel együtt a megélhetése forog kockán. A marosvásárhelyi általános iskolák még meglévô magyar tagozatainak elsorvasztását (az egy párhuzamos osztály aligha lesz életképes) már csak távlatilag jól átgondolt "fentrôl jövô" elképzelés alapján lehetne megállítani. A megkötendô megállapodások, egyezségek során (ha egyáltalán lesznek ilyenek) ezt sem kellene szem elôl téveszteni.

Nyolcadikos koromban az orosz nyelvet egy orosz hadifogságot túlélô tanár tanította, akinek a nevét - sajnálat, de - elfelejtettem, pedig megérdemelné most a névre szóló megemlékezést. A Tanár Úr azért maradt meg mindmáig emlékezetemben - immáron több mint fél évszázad után is - , hogy olyan meggyôzôdéssel és odaadással tudta elmagyarázni nekünk - falusi lurkóknak - a genitivuszt, dativuszt és akkuzativuszt, mintha a világ legfontosabb és mindent meghatározó tényezôje lett volna.

Érett fejjel rájöttem, hogy rendes munkát végezni csak abban a hitben lehet, hogy az, amit éppen csinálunk, legalábbis pillanatnyilag, a világ legfontosabb dolga. Ez pedig különösen áll a pedagógus mindennapi munkájára. De visszaemlékszem arra is, hogy kômûvesmester apámnak volt egy olyan munkása, aki azzal tûnt ki, amikor a fundamentumnak a gödröt ásta, akkor annak oldalfalait szépen simára lefaragta és minden bele hulló rögöt gondosan kihányt a futósánchoz hasonló gödrökbôl, holott abba nemsokára bele került a leendô házat tartó kôfal. S ha valaki azt mondotta, hogy "jól van az így, úgyis betöltjük" - csak annyit mondott: "meg kell adni a módját". Ô pedig megadta. Ugyanúgy, mint volt orosztanárom.

Miért fontos - mondjuk - különbséget tenni a genitivusz (birtokos eset) és akkuzatívusz (tárgyeset) között, hiszen tudjuk, hogy idegen ajkúak ezeket rendszeresen tévesztik, de végül is csak megértetik magukat.

Van azonban egy nagy horderejû kijelentés, amelyiket immáron több mint száz éve rosszul ismételnek a végtelenségig: "A vallás ópium a népnek" marxi mondás. Nem szôrszálhasogatásról lenne itt most szó, hanem arról, hogy akik ezt lefordították németbôl, nem tettek különbséget az akkuzatívusz és genitivusz között. Ha pedig arra gondolok, hogy a német utánnyomásokban és mindennap megismétlôdô szajkózásokban is rosszul idézik, akkor nyelvtani pótórára lenne szükség.

Ugyanis, az eredeti marxi szöveg - ahogyan arra Sir Karl Popper rámutatott - , így hangzik: "Die Religion is Opium des Volkes" -: "A vallás a népnek az ópiuma" // ehelyett elhangzik németül is nap mind nap: "Die Religion ist Ópium für das Volk" - vagyis: "A vallás ópium a népnek". Na már most: a für das Volk akkuzativuszban áll, (amit magyarul dativusszal fejezünk ki) amibôl következik, hogy valakik azt a népnek szánták (valamilyen céllal) és innen már csak egy lépés kijelenteni, hogy "a népbutítás szándékával" - mint ahogyan azt 50 éven keresztül hallhattuk is éppen eleget. Ha azonban a des Volkes, tehát a genitivuszban lévô eredetit értelmezzük, akkor arról van szó, hogy "A vallás a népnek az ópiuma" - tehát birtokolja, és nem kell senki, semmiféle hátsó meggondolással, vagy rossz szándékkal azt neki felkínálja.

Pro memoria: "A vallások olyanok mint a szentjánosbogarak: sötétségben látjuk, hogy világítanak". (Schopenhauer)

Az Iljics "szellemi lámpái" okozta fényvakság felismerése még csak folyamatban van.

Dr. Szôcs Károly

(A "hazugsággyár")

1998-ban még az átlagosnál is gyengébben álltam anyagilag, közel ahhoz az állapothoz, amit úgy neveznek, hogy: "a padlót fogtam". Hiába biztatott egyik okkultista barátom, hogy ez az év 9-es rezgésû, és az én 9-es névrezgésemmel csodákat mûvelhetek. Hogy ôszinte legyek, mûveltem is néhány olyan csodát, hogy sokan a mai napig is átmennek a másik járdára, ha találkozunk. Ezalatt a csodálatos néhány hónap alatt ingatlanügynök voltam.

A fônököm igazi vaslédi volt, olyan 45-46 éves, alacsony, de sportos alkatú hölgy. Roppant figyelemre és tiszteletre méltó nô. Beiratkozásom után rögtön rá is tért a kiképzésemre, ami nagyjából ennyibôl állt:

- Maga értelmes embernek látszik, tehát remélem, megérti, hogy saját magától függ a keresete. Az ingatlan árának 1%-a a magáé, persze az üzlet lebonyolítása után. Délután már el is jön velem Náznánba, lesz ott egy jó üzlet. Magának az a dolga, hogy azt csinálja, amit mondok.

Délután 3 körül érkeztünk Náznánba. Már vártak, mert a szerzôdést pár nappal azelôtt írták alá.

150 milliót ért az ingatlan, 75 milliót átvettünk, közben meg a fônöknôm megnyugtatta a klienseket:

- Ez az úr a helyettesem, közgazdász. Ô találta meg a vevôt, tovább ô is intéz mindent.

Hát bizony nem voltam közgazdász és nem is intéztem semmit, fogalmam sem volt, hogy ki a vevô, de a náznánfalviak naponta többször is felkerestek az ügynökségnél (a hölgy lakásában volt), és mivel az ügy nem haladott, a fônöknôm meg alig volt otthon, néhány nap múlva tôlem kezdték visszakövetelni a pénzt.

- Fônöknô, ez így nem oké - fanyalogtam, amikor végre találkoztunk. - Ezek az emberek nem hagynak békén, a pénzüket akarják vissza, mert…

- Nem mondta senki, hogy ez könnyû munka! - hallgattatott el. - És különben is magától jött vele. Akar-e pénzt keresni? Hol keres pár nap alatt 1,5 millió lejt?

- Csak fizesse ki valaki azt a házat…

- Mire vár? Keressen vevôt! Ez a maga munkája.

Sok üzletet kötöttünk. Elvállaltuk három garázs eladását, szerzôdést kötöttünk öt tömbházlakás eladásáról, sôt még Jeddre is elküldött, hogy felvegyem az elôleget, mivel arra az ingatlanra valóban megvolt a vevô. Egy szép udvar volt két szép házacskával, csodálatos kis telek, a vevô meg mielôbb oda akart költözni. Uram, ne hagyj el! Fejszével fogadtak! Csak jeddi ismerôseim felsorolásával enyhültek meg annyira, hogy eltekintettek a lincseléstôl. Öt embernek adta el az én vaslédim azt a jeddi ingatlant! Öt embertôl vett fel elôleget, öt ember jelent meg (persze, nem egyszerre), hogy beköltözzön ebbe az ingatlanba, a tulajdonosoknak meg halvány segédfogalmuk meg volt errôl a nagyszabású üzletrôl. Ez már sok volt nekem! De még aznap este felkerült a hab az én ingatlanközvetítôi tortámra. Egy jó barátom keresett fel az ügynökségnél. Egy lakást szeretett volna venni a Tudorban, úgy 90 millióért. Odaadtam neki az ajánlatlistát, de mire elmélyült volna a tanulmányozásában, a fônöknô erélyesen elvette tôle a papírt, és megdorgálta, hogy ezek bizony szakmai titkok, idegen nem láthatja, engem meg félrehívott.

- Maga nélkülem semmit sem tesz, világos? Itt én vagyok a fônök!

- De hát végre itt van egy komoly vevô…

- Persze, hogy komoly vevô. Minden vevôt komolyan kell venni. Ezt a vevôt szerencsére rögtön ki is tudjuk szolgálni. Van egy gyönyörû lakás a Viitorului utcában, csempe, grészia, új vízszerelvények stb. 123 millió.

- 123 millió?! De hát csak 90 milliója van!

- Kikerül a többi is, ne féljen. Máris beülünk a pasas kocsijába, odavisz minket, ahová kell, megkötjük a szerzôdést, átvesszük a pénzt, a többi meg már nem ránk tartozik.

- Harminchárom millió lejt kidobni?… Én ebbe nem megyek bele!

- Ne butáskodjon! Mindegy magának, hogy 900 ezret fog ezen az üzleten, vagy 1.230.000-t? Igyekezzen az iratokkal!

- Szó sincs róla! Megmondtam, hogy ebbe nem megyek bele. Ez az ember a legjobb barátom fia!

- Jó, ne menjen bele, de menjen ki innen most rögtön! Többet nem akarom látni!

Ki is mentem, a barátom fia meg értetlenkedve nézett utánam. Meg is vette azt a lakást a Viitorului-ban, én meg azóta is kerülöm azt az utcát, és általában csak sötétedés után osonok ott el. A srác azóta megnôsült, de így sincs semmi kedvem találkozni vele.

A volt fônöknôm meg, a "vaslédi" többé nem akart látni, és nem is látott. Én láttam ôt a helyi Antena 1 tévé bûnügyi adásában. 850 millió lejt szedett össze a klienseiktôl egyetlen ingatlan eladása nélkül; és ki számított telepedni. Hat hónapot kapott.

Én az ingatlanügynöki munkámból még egy vasat sem szereztem, de beszereztem néhány tartós, nyugtalanító kapcsolatot.

"Engram: az öntudatlanság ideje alatt létrejött esemény."

"A hazugsággyár az engramban dolgozik. Lehet, hogy a mindennapi életben az ember az igazmondás bajnoka, de amikor az engramjaival száll harcba, azok tartalma valótlan válaszokra készteti.

A "hazugsággyár" ilyen kijelentéseket tartalmazhat: "Mondj már valamit! Mondj már valamit! De az isten szerelmére, ne az igazat mondd!"

(L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya.)

Csizmadia Mihály

A kávé élvezeti cikk, zamatát emeli, ha többfajta kávé keverékébôl készül. Délrôl, Keletrôl, Brazíliából származó kávét Európában a XVI. század közepén ismerték meg, Magyarországon a török hódítás idejében vált használatossá. A kávé élvezetét fokozza, ha azt hangulatos teremben, asztal mellett ülve szép porcelán (kávés) csészébôl fogyasztják el. Az asztalnál ülô két-három kávézó beszélgetése idôben növeli a kávé élvezetét. A kávé kellemes fogyasztását a kávézók, a kávéházak biztosították, ahol a kávé, tea, csokoládé (szeszes ital) és ezen élvezeti cikkekkel fogyasztható sütemény, valamint hidegétel-készítmény is kapható volt.

A kávéházak neves épületek földszinti helyiségeiben mûködtek. A nagy belmagasságú (4-5 m) kávéházak termei utca térfelôli mélyen üvegezett ablakai csábítóan vonzották a fogyasztó vendégeket. A kávéházak termeinek belsôépítészeti kialakítása a XIX-XX. század táján klasszicizáló, a századforduló után a szecesszió jegyében készült. Díszítette a termek falait belsôpárkány, a falakat mezôkre osztó félpillérek (lizénák), csigavonalas ion vagy akkantuszleveles korintusi fejezetek. A termek gazdagabb kiképzésénél a párkányokra mozgalmas szerelmi jeleneteket megtestesítô szoborcsoportokat (reliefeket) helyeztek el, a világító csillárok felfüggesztési helyeinél stukkódíszítést alkalmaztak a barokk stílus örökeként. A falakról a nagy tükrök s azok díszes rámái sem hiányoztak. A termek belsô berendezését bárasztal, 2-3-4 személyes asztalok, kárpitozott kényelmes ülôalkalmatosságok (szék, fotel, kanapé) jelentették. A nagy kávéházaknál teke- és biliárdasztalok is keresettek voltak. A friss újságok az újságtartóba téve várták a vendégeket. A régi kávéházak éttermeinek hangulatát kis létszámú zenekar emelte. A nagy kávéházakban, ha több teremmel mûködtek, ott kialakultak az ún. irodalmi-, mûvészeti-, kereskedelmi kávézó "fészkek", amelyek alkalmat adtak irodalmi stb. mûvek létrejöttének. Reményik Sándor így ír A kávéház poézise címû költeményében: A magyarságok szimfóniája / Törött akkordként mostan ide tér be /…/ Ide zuhant a párás füstös révbe! /…/ Tûnôdik hogyan szerezzen új szárnyat - / A kávéházban / hat és nyolc között /…/ Mi vonz ide? Csak Isten tudója /…/ … talán egy-két jóbarát, / Talán a forró kávé hideg este / Talán a pincér … / Ki óhajtásom elôre kileste. Ady Endre Odry Árpád színésznek ajánlotta Kávéházban címû versét, melyben így ír: Kávéházi sarokasztal / Körülüljük szépen / Így szoktuk azt minden este / Így szoktuk azt négyen. / Diskurálunk, elpletykázunk / egyrôl-másról sorba / Másképpen a téli este / Rém unalmas volna. A nagy zeneszerzô J. S. Bachot Kávé kantáta zenekarra és szólóénekesre írt könnyed, humoros mûvét minden bizonnyal finom kávé fogyasztása ihlette meg. Kis városok kávézóit polgári kávézónak nevezték, ahol az iparosmesterek kávéfogyasztás közben beszélték meg iparáguk menetét.

Keresztes Gyula

(Folytatjuk)

Magyarország valószínûleg legidôsebb, de még ma is nagy munkabírású szakácskönyvírója és vendéglátós szakembere, Szigeti Andor a karácsonyi könyvpiacra jelentette meg Mesélô ételek címû kötetét, amelyben a magyar étlapokon szereplô híres ételek névhasználatának eredetét és hiteles elkészítési módját ismerhetik meg a gasztronómia történetére kíváncsi olvasók.

Szigeti Andor, aki több évtizedig a mai Taverna, akkor még Belvárosi Vendéglátó Vállalat igazgatója volt, évek óta egymás után adja ki könyveit, amelyek nem egyszerû receptgyûjtemények, hanem néprajzi kutatómunka eredménye alapján született "etnogasztronómiai" térképek: egy- egy magyarországi régió konyhamûvészetét ölelik fel.

Szigeti Andor most nem a néprajzhoz nyúlt témául, hanem az étlapok ilyen-olyan módra készített fogásainak történetéhez, egyben mini korrajzot nyújtva. Így megtudhatjuk, ki is volt Sztroganoff, akirôl a bélszíncsíkok a nevüket kapták, kirôl nevezték el a pralinét és hogy hívták Rossini szakácsát, aki kitalálta a félangolosra sütött bélszínszeleteket pirított zsemlekrutonra helyezve, libamájjal és gombaszeletekkel dúsítva.

A leghíresebb magyar ételek hiteles receptúrája és méltatása sem hiányzik, a gulyástól a dorozsmai molnárpontyig, az erdélyi fatányérostól az egerszóláti ludaskásáig.

A könyv - amely a Mezôgazda Kiadó és a Taverna Holding gondozásában jelent meg - bevezetô részében az étlap és a menü eredetét, az ételnevek csoportosítását taglalja.

Börtöntöltelékek is Mikuláskodnak Nagy- Britanniában - bár csak a kimenônapjukon és csupán néhányan.

Az elsô Télapó-rabok egyike egy ötvenéves férfi, aki kábítószerárusi ténykedése miatt került rács mögé. Kimenôjén egy kávéházban tölti be a Mikulási szerepkört és persze nem rabruhában, hanem tökéletes Télapó-felszerelésben gubbaszt egy díszletbarlangban, amelyet egy rabtársával épített.

Mint mondja, szeretne valamit törleszteni a társadalomnak azzal, hogy szabadidejében - a börtönben is van szabadideje - Mikulásnak állt.

Fogadtatása lelkes volt a kávéház közönsége és személyzete részérôl.

"Pontosan tudják, hogy ki vagyok és mit követtem el, mégis tárt karokkal fogadtak" - mondta az elítélt.

A harmadik generációs (3G) mobilhálózat segítségével megjelenô új tartalomszolgáltatások hosszabb távon hatással lesznek a médiumokra és a médiafogyasztásra is - közölte a T-Moblie Magyarország szerdán az MTI-vel.

A mobilcég közleménye szerint a gyors mobilinternet, az élô video-közvetítések, a szórakoztató alkalmazások, a fájlcserélôk és az újszerû formák várhatóan átformálják a kommunikációt is.

A mobilcég elôrejelzése szerint a területi lefedettséggel és garantált szolgáltatásminôséggel lehetôvé válik vezeték nélküli szélessávú internet és belsô hálózatok könnyû elérése is az UMTS révén.

A közlemény szerint a T-Mobile Magyarország több mint egy évvel ezelôtt saját UMTS teszthálózatán Magyarországon elsôként mutatta be a videotelefonálást. A társaság ezzel jelezte, mûszakilag felkészült a harmadik generációs hálózat kiépítésére és szolgáltatások bevezetésére.

A T-Mobile a harmadik generációs kommunikációs megoldásokat a GSM-nél megszokott minôségben kezdetben Budapest belvárosában kereskedelmi szolgáltatásként nyújtja majd ügyfeleinek.

A társaság a Nemzeti Hírközlési Hatóság szerdán nyilvánosságra hozott döntése alapján 15 éves használatra elnyert egy harmadik generációs frekvenciablokkot.

Több mint féltonna petárdát koboztak el

Több mint féltonna petárdát koboztak el a szatmárnémeti rendôrök egy moldovai állampolgártól, aki egy, a városközponti piac melletti helyiségben tárolta az árut. Dan Moisa, a Szatmár Megyei Rendôr-felügyelôség szóvivôje pénteken elmondta a Mediafaxnak, a rendôrség tudomást szerzett arról, hogy a petárdákat egy, a városközponti piac közelében levô bérelt helyiségben tárolja Igor Romaniuc moldovai állampolgár. Romaniuc a rendôrségnek elmondta, 52 millió lejt fizetett egy ismeretlennek az 577 kilogramm petárdáért. A rendôrség lefoglalta a petárdákat, a moldovai férfi ellen szabadlábon folyik vizsgálat a fegyver- és lôszertartási szabályok megszegéséért.

Jövôtôl nem kapnak állami támogatást a fémkohászati nagyvállalatok

A romániai kohászati nagyvállalatok 2005 januárjától többé nem kapnak állami támogatást, mivel mûködésük hatékonnyá vált, közölte pénteken Georgeta Molosaga, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. A gazdasági szaktárca adatai szerint 1993 és 2004. között a kohászati nagyvállalatok 51.000 milliárd lej értékben kaptak állami támogatást. "Az állami támogatások célja a kohászati vállalatok hatékonnyá tétele volt, az összegek pedig csak a hatékonyság eléréséhez feltétlenül szükséges segítségre korlátozódtak és fokozatosan csökkeni fognak, egy sor hengerüzemet pedig bezárnak. (...) Mindegyik fémkohászati vállalat, az Ispat Sidexet is beleértve, hatékony szinten mûködik" - mondta Molosaga. Az uniós csatlakozási tárgyalások során Románia vállalta, hogy többé nem nyújt állami támogatást a kohászati iparág átszervezési stratégiájában részt vevô vállalatoknak. A stratégiát azonban 2004. december 15-ig módosítják. "A kohászati iparág átszervezésének rendkívüli esetben biztosítanak állami támogatást, csak addik, amíg a vállalatok mûködése eléri a hatékonysági szintet. Bukarest vállalt kötelezettségeinek megfelelôen a resicabányai kohászati kombinát és a vajdahunyadi Ispat kohászati vállalat 2008-ig bezárja több hengerüzemét, amelyek összkapacitása 820.000 tonna.

Kártérítés az utasoknak a vonatok késése miatt

A jövôben Ausztriában is kártérítést kapnak az utasok az osztrák államvasutaktól akkor, ha vonatuk egy óránál többet késik. Hasonló intézkedést már számos európai vasúttársaság bevezetett. Az utasok a jegyár 20 százalékét kaphatják vissza, az intézkedés a héten vasárnap lép életbe. A jóváírás csak a távolsági forgalomban, azaz az IC-, EC- illetve az ICE-vonatokon érvényes, ha napközben 60 percnél, éjszaka 120 percnél többet késnek. Az ÖBB arra számít, hogy a kártérítés miatt évente 500 ezer euró többletkiadása lesz. Jelenleg Ausztriában a vonatoknak mindössze 7 százaléka érkezik öt percnél több késéssel a célba.

Nem kapják vissza elkobzott ausztriai vagyonukat a Habsburgok

Nem kaphatják vissza a náci uralom alatt elkobzott ausztriai ingatlanvagyonukat a Habsburg-család tagjai - így döntött az ügyben illetékes bécsi döntôbíróság. Christian Habsburg-Lothringen májusban nyújtott be keresetet 16 családtag megbízásából, amelyben 20 ezer hektár erdô - becsült értéke 20 millió dollár -, egy kastély és több bécsi ház visszaszolgáltatását követelte az osztrák államtól. A három tagú testület, amely a náci idôszak kényszermunkásainak és a holokauszt zsidó túlélôinek kárpótlási ügyeit bírálja el, úgy határozott, hogy az ügy nem tartozik hatáskörébe. A már hétfôn meghozott határozatot alkotmányos és nemzetközi jogi okokkal indokolták - jelentette be csütörtökön a nácizmus áldozatait kárpótló osztrák kormányalapítvány. A trónfosztott császári család ingatlanjait elôször 1919-ben, az Elsô Köztársaság kikiáltásakor sajátították ki, amit 1936-ban érvénytelenítettek. A nácik azonban 1939-ben, egy évvel Ausztria náci Németországhoz csatolása után ismét rátették kezüket a Habsburg- Lotharingiai család javaira. A vagyon Bécs városa és a náci állam tulajdonába került. A II. világháború után a kisajátítási törvény ismét életbe lépett, és miután azóta nem helyezték hatályon kívül, ezért a szóban forgó ingatlanok nem szolgáltathatók vissza - érvelt a testület.

Riasztó méretû analfabetizmus Olaszországban

Egyre terjed az analfabetizmus Olaszországban: az Istat statisztikai hivatal adatai szerint immár 1,14 millióan tartoznak ebbe a táborba, hat és fél millió ember pedig csak igen gyengén tud írni és olvasni. 22 millióan csak alapiskolát végeztek - panaszkodik az olaszországi írástudatlanság ellen küzdô UNLA szövetség elnöke, Saverio Avveduto. A lakosság kétharmad része vagy egyáltalán nem olvas, vagy csak "emberfeletti nehézségek árán" jut el egy- egy újságcikk tizedik soráig, esetleg egy regény második oldaláig. A félanalfabéták többsége a 45-65 éves korosztályból kerül ki, az ô soraikat sújtják ugyanis leginkább a hatvanas években elkövetetett oktatási hibák. Az ötvenes években még "csak" harminc százalék körül volt az analfabéták aránya. A korábbi években tartott gyorstalpaló írástanfolyamok és a munkások számára bevezetett - majd hamarosan megszüntetett - "150 órás pótképzések" nem jelentettek megfelelô módszert és megoldást ennek az oktatási szükségállapotnak a leküzdésére - hangoztatta Avveduto, és az írástudatlanság elleni összehangolt akcióra hívta fel az államot és a társadalmat.

Túszok részletre (is)

Az emberrablók Bihar kelet-indiai államban kevésbé jómódú áldozataiknak lehetôvé teszik, hogy szabadon engedésük után, részletekben fizessék ki a váltságdíjat - jelentette az Indian Express címû lap pénteken. A bûnözôk erre a célra különleges részletfizetési modelleket dolgoztak ki, amelynek értelmében a túszt az elsô részlet kifizetése után engedik el - írta a lap rendôrségi forrásokra hivatkozva. Biharban hivatalos adatok szerint napi átlagban öt emberrablást követnek el, de a valós szám ennél feltehetôen jóval nagyobb. Az államban rendkívül jól mûködô és nyereséges üzletág az emberrablás, szigorú munkamegosztás alapján mûködik, és sok ember megélhetését biztosítja. Vannak bandák, amelyeknek az a dolga, hogy kifürkésszék a potenciális áldozatokat. A nagyobb bûnszövetkezetek azután kisebbekkel végezetik el magát az emberrablást és az áldozatok szállítását. Külön szakosodott csoportok bonyolítják le azután a tárgyalásokat - írta az indiai lap és rendôrségi forrásra hivatkozva megállapítja: "Más bûncselekményekkel összehasonlítva az emberrablások elônye egyszerûségükben rejlik".

Hanuka-ünnep Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi zsidó hitközség december 12-én, vasárnap 17.30 órakor a zsinagógában fogadja a Hanukiász-körúton résztvevôket. A makabeusoknak a görögök feletti gyôzelme és a hanuka csodája alkalmából tartott nyolcnapos ünnep keretében a bukaresti fôrabbi által vezetett küldöttség felkereste az ország különbözô városaiban élô zsidó közösségeket. Marosvásárhelyen a vasárnapi hanuka-ünnepen egy kolozsvári együttes is fellép.

Adventi szavalóest

Ma délután 5 órától a Nyárádszeredához tartozó andrásfalvi református templomban Adj Uram békét, kedvet címmel Kiss Türék Ildikó és Varga Vilmos nagyváradi elôadómûvészek tartanak szavalóesetet a nyárádmenti mezôváros és régió közönségének. A rendezvénnyel e két partiumbeli mûvész a helyi gyülekezeti ház építését kívánja támogatni. Az elôadást, melyet már több erdélyi és külhoni településen is bemutattak, a Duna Televízió megörökíti és az adventi idôszakban fogja sugározni. A rendezvény elôtt az andrásfalvi gyerekek a református egyház által szervezett ünnepség keretében verses-dalos mûsort mutatnak be.

A Trans-Sil is felzárkózott

A hét közepétôl a Siletina Társaság által mûködtetett Trans-Sil taxiszolgáltatással foglalkozó cég is emelte a tarifákat. Mint Claudiu Maior igazgatótól megtudtuk az indulási ár 9.900 lej, míg a kilométerenkénti tarifa 8.500 lejrôl szintén 9.900-ra emelkedett. A szolgáltató az üzemanyag árának folyamatos emelkedésével indokolta a szállítás díjainak növelését.

Marosludason megemelték a piaci díjakat

A legutóbbi marosludasi tanácsülésen határozat született a napipiacon alkalmazott díjak emelésérôl. Ennek értelmében 2005 januárjától az élelmiszeripari- és barompiacokon a terméket, állatot gépkocsikból, szekerekbôl forgalmazó gazdák 30.000 lejt fizetnek négyzetméterenként, a fedett asztal napi díja ugyanannyi, míg a zárt helyiségekben található asztalok napi bérleti díja 40.000 lej. A novemberi határozat értelmében a piaci díjak átlagban 5-8 százalékkal emelkedtek.

557 személy kért kártérítést

A Dicsôszentmártoni Polgármesteri Hivatal mezôgazdasági szakosztálya összesítette azon személyek jegyzékét, akiknek nem tudták visszaszolgáltatni földterületeiket. A szakosztály adatai szerint eddig 1.619 személynek mértek ki szántó- és erdôterületet, s kézbesítették a birtokleveleket. A nyilvántartásból az is kiderült, hogy 557 személy került fel a kártérítési listára.

Tömbházlakások és sportterem

54 új tömbházlakás építését kezdi meg jövôben az Országos Lakásügynökség Marosszentannán. Mint Viorel Bubau polgármestertôl megtudtuk, a fiataloknak szánt tömbházakat a tavaly átadottak folytatásaként képzelték el. A helyi polgármesteri hivatal kérésére jóváhagyták egy sportterem építésének tervét is. A korszerû sportlétesítményt a jelenlegi sportpályára fogják felhúzni. Az építkezést elôreláthatólag 2005. elsô felében kezdik meg.

Maros megyei nyertesek

December 4-5. között zajlott Szatmárnémetiben a XV. Gellért Sándor Vers- és prózamondó verseny. Tájainkról három diák a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból, három a Mihai Eminescu Tanítóképzôbôl, valamint Rüsz Károly kiskendi versmondó vett részt a rendezvényen. A rangos megmérettetésen a 2. különdíjat Piroska Réka tanítójelölt, a 3. különdíjat Rüsz Károly kapta.

Anyanyelvi vetélkedô Ákosfalván

Az ákosfalvi kultúrotthon ad helyet a körzeti anyanyelvi vetélkedônek, amelyet ma 9 órától tartanak. Mint Antal András helybéli iskolaigazgatótól megtudtuk, tíz környékbeli iskola harminc IV. osztályos tanulója méri össze tudását a megyei tanfelügyelôség által szervezett megmérettetésen.

Szünetelô szolgáltatások

Az Aquaserv vízszolgáltató vállalat értesíti a fogyasztókat, hogy december 13-án, hétfôn 8.30-15 óra között nem lesz ivóvíz a Somostetô utca 60-120. számok között. Az áramszolgáltató vállalat szovátai alegysége arról tájékoztatja elôfizetôit, hogy december 14-én, kedden 9-17 óra között nem lesz villanyáram Gegesen.

Továbbképzés szakembereknek

A Magyar Kertész Társaság tegnap egész napos tréninget szervezett egyesületeknek, vállalkozóknak, magánszemélyeknek. A nyárádszeredai mûvelôdési házban Antal Zoltán és Kupán Edith az európai uniós támogatási formákról, a pályázatírásról tartott elôadást.

Továbbra is szennyezett a Maros

A megyei környezetvédelmi kirendeltség szakemberei az elmúlt héten 56 levegômintát gyûjtöttek, amelybôl kiderült, hogy Marosvásárhely térségében nem szennyezett a levegô. A felszíni vízek vizsgálata érdekében Marosvásárhely felett, alatt és Maroscsapónál gyûjtöttek vízmintát a Maros vizébôl. Az eredményekbôl kiderül, hogy mindhárom helyen az ammónium-ion és a szerves anyagok koncentrációja nagyobb a megengedettnél. A környezetvédelmi szakemberek véleménye szerint a szennyezést a megyeszékhelyi vegyi kombinát, a marosvásárhelyi és nyárádtôi szennyvízcsatorna-rendszerbôl kiszivárgó szennyvíz okozza.

Papp Ferenc 80 éves

A meglepô kérdésre: - Hogyan látja ma ezeket az írásokat? - meglepetten válaszolom: - Ahogyan megírásuk idején.

És jó húsz évvel utolsó kötetem megjelenése után magam is eltûnôdöm a leveleiket rám hullató ôszi fák alatt: - Valóban másként kellene látnom ? Miért? És miért nem látom másként? Míg aztán eszembe jut, hogy a magyarázatot már harminc évvel ezelôtt leírtam egyik könyvemben: "... a bejárat fölé erôsített szarvasagancs tizenkét hegyes ágán sistereg a sebesen áramló levegô. A koponya hamuszürke, repedezett; varratai szétnyíltak; szürke az agancs is, hajdani meleg, barna színét elhordta a szél, elmosta az esô, megölte a hó és a fagy... (...) Három kopott lépcsôfok vezet az ajtóhoz, kis mélyedéseket vájt beléjük az agancsról lecsepegô esôvíz. Amikor majd kicserélik, új mélyedések keletkeznek a lépcsôn, mert az új agancsnak más lesz a terpesze, másként hajlanak az ágai, és a vízcseppeket a maga módján ejti le: mindig pontosan oda, ahova elsô ízben ejtette."

Hát ezért. Mert még nem cseréltek ki. Vagy mert akkorra már magamtól kicserélôdtem: azaz, megmaradtam a tapasztalat szerint változó hitéhez változatlanul ragaszkodó embernek.

(1994.) Papp Ferenc

(részlet)

Sajnos, a kis bak világot akart látni; fogta magát és felkapaszkodott a vízmosás innensô oldalán. Azelôtt nem csinált ilyet, tartotta a járását. A fickó nyomban észrevette, hetven lépésre lehetett tôle, azért távcsôvel is alaposan megvizsgálta. Várj ezzel a bakkal két-három évet, mondtam magamban, de selejtre szóló engedéllyel akkor se vesd rá pillantásodat; ez csak nyugdíjas korában lesz selejt, amikor végképp eljár fölötte az idô. Mire így végiggondoltam, roppant a puska, a bak legurult a vízmosásba, én pedig leugrottam a fáról, mint egy tigris.

Ott találtam a fickót a vízmosás fenekén, ült a bak mellett, cigarettázott, várta a sofôrjét, akinek meghagyta, hogy lövés esetén jöjjön fel.

- Jó estét - mondtam. - Megkerült a bak?

- Megkerült - felelte.

- A papírt szabad látnom?

- Hogyne, kérem, hogyne.

Néztem a kilövési engedélyt, reszketett a kezem, fojtogathatnékom volt, de nem mutattam, mit érzek, társalogtam vele tovább szerényen.

- Amint látom, a papír selejtrôl szól. Rendellenes agancsú, vagy öreg, visszarakott bakra.

- Nyilván arra - felelte.

- És?

- Mit: és? Hol akar ennél selejtesebb bakot?

- Sehol - mondtam. Bár mindenütt csupa ilyet látnék. De nem lelôve, véres szüggyel, az úristenit neki! A papír nálam marad. A vadászengedélye is. A bak úgyszintén. És tessék aláírni ezt a pár soros jegyzôkönyvet, amit idefirkantok a noteszembe.

- Gondolja meg - ajánlotta.

- Nincs mit - mondtam. - Nem olyan bonyolult helyzet ez.

Egyáltalán nem volt ideges.

Aláírta a jegyzôkönyvet és elment. A bakot eldugtam a sûrûbe, minek cipeltem volna ellenkezô irányba a hivatalig, amikor reggel úgyis be kell szállítani a városba. Hazafelé menet - már jól besötétedett - a hivatal felé kerültem, hátha benn találok valakit. Csakugyan a fônök ablakai világosak voltak. Összesen vagy másfél óra telt el a lövés óta. Gondoltam, jelentem a dolgot a fônöknek, miért hagyjam reggelre. Kártyázott az irodában a mérnökkel meg két másikkal. Ultit játszottak; a fônök rám se nézett, kihívta a zöld alsót, és azt kérdezte, mielôtt megszólalhattam volna:

- Hol hagyta az ôzet?

- Az erdôben - mondtam.

- Az erdôben - ismételte a fônök tûnôdve, mintha most hallotta volna elsô ízben ezt a szót, és ezúttal a zöld felsôt játszotta ki. - Tud maga olvasni?

- Tudok.

- Azt a papírt mégis rosszul olvasta el. Nohát, menjen vissza, fogja az ôzet, és szállítsa haza. A címet megtalálja az elkobzott vadászengedélyen.

- Cipeljem haza annak a fickónak?

- Nem fickónak. Annak a vadásznak.

- Most, éjszaka?

- Nyár van, hamar romlik a hús.

- Gyalog?

- Csak nem akar belovagolni a város kellôs közepébe, mint Napóleon? Mindenki azt hinné, cirkusz érkezett. Induljon szépen; nem lesz az több, mint hat kilométer, esetleg kilenc. Rövidítse az utat a dombokon át.

Kijátszotta a zöld ászt, mire a mérnök káromkodni kezdett, hogy ôt egész életében üldözi a balszerencse, én pedig szó nélkül betettem az ajtót magam mögött.

Visszamentem az erdôbe, megkerestem az ôzet. Összekötöttem a négy lábát, felvettem a vállamra, begyalogoltam a városba, átadtam a papírokkal együtt. A fickót nem láttam, ettôl megkímélt a sors, egy asszony vette át a holmit, adott egy pohár pálinkát, olyan keserû francot, amilyet bankett elôtt szoktak inni. Azóta utálom ezt a munkát, vinné el az ördög az egészet. Isten áldja, uram, fogjunk kezet, és jó mulatást kívánok; remélem, nem kerülik el a szalonkák.

Tündérkert

Íme egy tündéri könyv, kívánkozik önkéntelenül is a recenzens tollára a jelzô. Öröm látni, kézbe venni a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal Ferenczes István és Fekete Vince szerkesztette, Léstyán Csaba tervezte és illusztrálta kötetét, ezt a gyermek- és felnôttszemnek egyaránt kedves, mûgonddal kivitelezett, színes kiadványt. Elsô ránézésre felhívja magára a figyelmet. A címe az olvasottabbaknak egybôl Erdélyt juttatja eszébe, s a hangulatos címlap alapján akár mesegyûjteményre is gondolhatnának, de az se okoz csalódást, hogy fellapozva azonnal nyilvánvalóvá válik: erdélyi magyar költôk gyermekversei kínálják élményvilágukat a könyvbarátoknak.

A szerkesztôk, akiknek lapja, a Székelyföld nemrég teljes számot szentelt a gyermekeknek, ötvenegy szerzôtôl válogattak verseket az antológiába. Köztük vannak a hazai magyar líra klasszikusai, a két világháború köztiek legjobbjaitól az utánuk következô nemzedékeken át napjaink ifjú alkotóiig, vagyis Benedek Elektôl László Noémiig sokan. Közel kétszáz élvezetes, remek kis gyermekvers került a gyûjteménybe, játékos meg komolyabb is, olyanok, amelyek valóban megkedveltethetik a kicsikkel a költészetet. Mint minden hasonló próbálkozás esetében, most is természetesen elmondható, hogy a mûfaj erdélyi kiválóságainak legalább ugyanennyi más, igényességében szintén megkérdôjelezhetetlen írása mellett is dönthettek volna, ez azonban mit se von le a kiadvány és létrehozói eddig dicsért érdemeibôl, mert akárcsak ez, szándékai megvalósításában az a válogatás is érvényes lenne. De ne gondolkozzunk a VAGY - VAGY alternatívában, inkább az IS-nek kellene vezérelnie az érintetteket. A mostani kezdeményezés várható sikere arra biztathatja a kiadót, hogy máris lásson hozzá a Tündérkert folytatásához. Addig is szülôknek, tanítóknak bátran ajánlom a verseskönyvet, karácsonyra is kitûnô ajándék. Ízelítôt belôle alább.

(nk)

Ferenczes István

Örökzöldre, szálfenyôkre

hull a hó a Hargitán,

zúzmara s dér ül a tájra,

pártában a jégvirág.

Pipacsoknak téli párja,

jégbôl szakadt sóhajág,

fehér, fehér, fehérvirág,

fölötted most varjú száll.

Csodaszarvas szemöldökén,

agancs ágon gyúlsz te ki,

benned égnek fagyos lánggal

szelíd ôzek gyöngyei…

Csönd van, csönd van, hófehér csönd,

mintha Holdból hullana,

lebegve száll le a Tejút

milliomnyi csillaga -

Mintha valakinek fájna

száz hiány, jaj de tisztán,

ó, de csöndben szakad a hó,

jaj, hogy hull a Hargitán…

László Noémi

Egérke rágcsál, a veréb csipeget,

a béka bôszen nyeli a legyeket,

vakond a réten keresztül-kasul ás,

néha kibukkan: akad-e jó fogás,

a majom majszol, malacka dôzsöl,

a szarka cserepet csen a tetôrôl,

krokodilus a fogát csattogtatja,

tigris a körmét pattogtatja,

a róka csámcsog, a medve nyammog,

kérôdzik a borjú, a bivaly kaffog,

én meg harapok, szürcsölök, rágok

- jó étvágyat kívánok!

Egyed Emese

Nem királyok, pásztorok,

égi-földi állatok;

nem a csillag, nem a fa,

nem istálló kapuja,

nem arany és nem tömjén

nem a szigorú törvény,

nem a megtörtént dolog,

nem életunt gazdagok,

hanrem fontos, hogy te jó

legyél, hozzá hasonló.

segítsd, aki rád szorul,

aki nehezen tanul,

szeresd, aki maga van,

kinek nem jut oltalom,

hadd töltse el békesség,

s várja véled Istenét.

A textilmûvészet a tükör, ebben rajzolódnak ki Bandi Kati alkotói arcai, amelyek közel három évtizednyi kitartó és következetes munka nyomán váltak markánsan egyénivé, mívesen nemessé. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában látható kiállítás nem tér vissza a mûvésznô pályájának korábbi periódusaira akkorról datált textíliákkal, mindaz, amit a földszinti galériákban bemutat, többnyire az utóbbi három esztendôben készült, mégis nyilvánvaló, hogy tárlatának mostani anyagát az eltelt évek hosszú sora érlelte vonzóan karakteressé. Véletlenszerû lehet a hármas szám, noha biztos feltûnt már egyes olvasóknak, de a továbbiakban is idôznünk kell nála, erre késztet a kiállítás rendezési elve, a kiállítótér tagoltságához igazodó tematikai, mûfaji sajátosság. Ahány terem, annyi profil, vagyis három. Az elsô a kárpitmûvészet hagyományaihoz, a szövéshez újítón hû Bandi Kati nagyméretû szônyegeibôl tár a közönség elé gazdag válogatást. A második a divattervezô jellegzetes Bandi- kreációiból szelektál, nôi ruhákat vonultat fel, kiegészítve a látványt az Ariadne- kiállításokról már ismert fantáziatermékekkel, melyekkel tetszése szerint bôvítheti ki a hagyományos textilmunkák dimenzióit. A harmadik pedig lélekemelô egyházi, templomi textíliákkal, zászlókkal, címerekkel kínál a szemnek is örömünnepet.

Sajátos triptichonféle ez, egységét, együvé tartozását aligha kérdôjelezheti meg valaki. Forrásvidékük, fogantatásuk, motívumrendszerük, a szemlélet, amelynek jegyében születtek, egyértelmûvé teszi a dolgokat. Bandi Kati kisgyermekként belecsöppent a népmûvészet bûvkörébe, néprajzos, iparmûvész édesapja, Bandi Dezsô hatása ilyen szempontból tagadhatatlan. Középiskolai tanárai is ebbe az irányba terelték érdeklôdését. De öntörvényû világot épített ki magának: úgy ápolja az ôsi, történelmi tradíciókat, hogy XXI. századi lényén átszûrve, a maga látomásaivá formálja azokat, fölényes mesterségbeli tudással és kiteljesedett tehetséggel képviselve, ám egyben alakítva is a korízlést. Nem filozofálgat, nem történeteket mesél, ámbár a témás megközelítésektôl se riad vissza, fô törekvése inkább a látványteremtés, a dekorativitás. Ennek elérése érdekében a legváltozatosabb technikákat és anyagokat használja, leggyakrabban vegyíti, ötletesen, találékonyan ötvözi ezeket. De az is elôfordul, hogy a technika határozza meg a látvány milyenségét. A nézôt ez nyilván nem foglalkoztatja, számára az a lényeges, hogy szeresse, amit lát. Ez pedig nem hibádzik, tetszett a megnyitó közönségének a kiállítás, jól lehetett érzékelni. Voltak, akik a stilizált szarvasok, pávák, nap- és holdmotívumok díszesen komponált szônyegképét, az Életfákat, a változó Évszakokat tartották a legszebbnek. Másokat a ruhák, az idôtállón elegáns alkalmi és köznapi öltözékek marasztaltak. Mindkét táborra pedig a belsô teremben pompázó, ünnepélyességet sugárzó, változatos alkotások voltak tartós hatással.

A kiállított kárpitok között olyan is van, amelyeket erre az alkalomra családi gyûjteményekbôl kért vissza a mûvésznô. És persze a népi ihletésû, az egykori nemesi, úri divatból kreatívan inspirálódott ruhákhoz hasonlókat is felfedezhetünk alkalomadtán hölgyeken. Az úrasztali terítôk, a szószéki leplek, drapériák, az egyházi zászlók, címerek illetve egyik- másik templomi mû világi, laikus változatai ugyancsak konkrét helyekhez, családokhoz köthetôk.

A tárlat anyaga nemcsak szépségével lepi meg a látogatót. Azt a kérdést is mindegyre feltették a jelenlevôk: mikor volt ideje, hogyan tudott ennyit, ekkora odaadással és energiával dolgozni a mûvésznô? Valószínû, hogy errôl majd a közelgô bécsi kiállításán is faggatni fogják. Ahhoz pedig kétség sem fér, hogy ott is fogadnia kell majd a sok-sok gratulációt.

N.M.K.

Tallózó

Mi az, ami az erdélyi kultúrából hozzád eljutott? Miként gondolkodsz Erdélyrôl? - Távoli, kék láthatár. Ha visszatekintek, anyám szülôhazája, ha elôre nézek, a remény szivárványa. Fontosnak tartom, hogy létezik egy magyar nyelv, amelyet nem Magyarországon beszélnek, s amely mégis a leginkább magyar gondokról szól. (Kertész Imre - Orbán János Dénes interjúja) * Az Irodalmi Jelen irodalmi havilap pályázatot hirdet magyar regény megírására. A pályázatra, témától függetlenül, minden magyar nyelven írt regény benyújtható, amely még nem jelent meg nyomtatásban és közlési jogával más intézmény nem rendelkezik. A beküldött pályamû legfeljebb 600 ezer karakter (leütés) lehet. * Olyan idôszakban emelkedett a csúcsokra, amikor a mûvész sorsa mostohább volt, mint bármikor. Hívták az anyaországba, csábították a világ számtalan tájára, ahol a koncertpódiumok közönsége ôrjöngött egy- egy fellépésén, válasszon új hazát. Ruha Istvánt nem tudták megkörnyékezni. Megmaradt kolozsvári, erdélyi romániai magyar mûvésznek. (Puskel Péter) * Ne áltassuk magunkat! Már szinte közhely: az írás is egy mesterség. Az irodalom pedig gazdasági vállalkozás, ahol termelés folyik. Az innen származó terméket, produktumot el kell adni. Tehát felvevôpiacra van szükség. Ha a termék nem tetszetôs, kívánatos, vonzó, jó marketingfogásokkal akkor is el lehet adni, de több reklám kell, ahol többet kell füllenteni, talpalni, gyötrôdni, hadakozni. Azaz több "meggyôzô" munkára van szükség. S ennek a munkának a hathatóságában maga a szerzô is egyenes arányban érdekelt kell hogy legyen. Hiszen ennek az eredményességétôl függ az ô jóléte (is). A gazdasági sikerért is buzgólkodni kell. Azzal, hogy elmegy és megszervezi, megszervezteti magának az író-olvasó találkozókat, hogy unos-untalan keresi olvasójával a kapcsolatot. (Böszörményi Zoltán) * A pohár attól telt be, amikor Jagodekné asszony egy alkalommal azzal a kéréssel állt elô, hogy szeretné kipróbálni a testi szerelmet a szabad ég alatt. Jagodek hosszasan fürkészte hites feleségét, majd kifejtette, hogy márpedig a testi szerelem nem való a szabad ég alá, ugyanis az ilyesmit csakis ágyban szabad végezni, menetrend szerint, ahogy kell. Röviddel az eset után a hazaérkezô tûzszerészt levél várta a konyhaasztalon: "Kedves Kázmér! Próbáljon meg egyszer elkésni. Akkor megtudja, milyen szép az élet. Margit." (Szántai János) * nincs érdemem, csak életem-halálom, / egyetlen iránytûm: mitôl nem félek, / mikor, mennyire, mitôl rettegek. / Most. Egyáltalán. Tôled. (László Noémi) * A költôi eszköztárhoz érve elmondható, hogy Böszörményi Zoltán az Aranyvillamos korábbi "szakaszaihoz" hasonlóan tárgyias, fegyelmezett, higgadt hangon ír, de a "harmadik szakaszban" uralkodóvá válik a líraiság." (Dr. Brauch Magda) * Nem tudtam megkerülni Jób drámáját. Lehet, hogy az ember önmagát nem tudja megkerülni. (Ma így látom.) Ha olyan egyértelmûen állnának a dolgok, mint a terror a diktatúra idején, akkor ha nem is voltál vátesz, de kényszerbôl el- és kimondani azt, ami tilos volt. Tehát bármilyen rosszul (vagy jól) volt egykor, a Jób legfeljebb csak mûvészi kihívás, vagy egy kitérô lett volna: reagálás arra, hogy tudok én is olyat írni, mint a Mesterek és egyáltalán megtaláltam a választ az élet nekem szánt kihívására...Mostanában barátok, ismerôsök suttogják, hogy valóban kihívtam magam ellen - nem lehet tudni, hogy Ôt (a magasságos Urat?), most, midôn a büntetésre váró Jób helyzetében vagyok. Egészségileg legalábbis... (Lászlóffy Csaba - Gáspár György interjúja) * A pénz, a nôk, és egyebek? Hagyd a Gangesznél a gondot. / A senki gyötri önmagát, a versvezér a boldog. (Karácsonyi Zsolt) * IRODALMI JELEN, 2004., november

B.D.

Killár Katalin

Fáradt szemeikbôl menekül, fut a fény;

törôdött csontjuk csak seregnyi pengeél.

Cipelik a szennyest méretlen bálákban,

lopják szépségeik kristály tarsolykákban;

s tépett képzeletük sejlô morajában,

mohó dobbanások elült viharában.

Elsodort vágyaknak útszéli piszkában

el-elakad talpuk. Végsô vágtatásban

pofontól pofonig, csakazértis-lázban,

porrá foszlott hittel, pôrén, télben- nyárban

suhannak, s zuhannak elvermelt magányban.

Tágra nyílt éjszakák kísérik vaktában

száguldó, filléres álmaik. Háborgó

igazak vásott érveiket térdig kopott

elvek ráncaiba rejtik. Menekítik tova, s kábultan

vonszolják festett örömeik fakuló málháját...

Fut a fény, rohanva, kihamvadt tüzekbôl.

Mennek a sietôk, hullnak a fészkekbôl.

Sok, aki menekül jó társ árnyékától,

s más, aki kiûzi magát önmagából.

Egyre sûrûbb sorok osonnak elôlünk,

ki-kifoszlik rendre valaki belôlünk;

s maradunk, toporgunk, percekben feszengünk,

alélt illúziók roncsain veszteglünk

sose-volt-vizeken, sehol-sincs-partokig.

Kô-komor kobakunk néha összekoccan,

s kinôtt emlékeink lógnak cafatokban.

Kifosztott mítoszok vackán elárvultan,

maradunk cudarmód kihûlô nyomokban.

Kitekintô

Átadták a magyar tudomány és a kultúra jeles képviselôinek a 2004. évi Prima Primissima díjakat szerdán este Budapesten, a Nemzeti Színházban.

Juhász Ferenc költôt magyar irodalom; Garas Dezsô színmûvészt magyar színház- és filmmûvészet; Melocco Miklós szobrászmûvészt magyar képzômûvészet; Kosáry Domokos akadémikust magyar tudomány; a Mindentudás Egyetemét a magyar oktatás és köznevelés kategóriában jutalmazták Prima Primissima díjjal.

Bán Ferenc építész magyar építészet és építômûvészet; Váncsa István újságíró magyar írott sajtó; Szepesi György újságíró magyar elektronikus sajtó; a Kaláka együttes magyar népmûvészet és közmûvelôdés; Presser Gábor elôadómûvész, zeneszerzô magyar zenemûvészet kategóriában vehette át az 50 ezer euró pénzjutalommal járó Prima Primissima díjat. A közönségdíjas Jókai Anna író lett.

A díjazottak mellett a kategóriák további jelöltjei Prima elismerést, illetve az azzal járó 10 ezer eurós jutalmat kaptak. Magyar irodalomban Jókai Anna író és Závada Pál író; magyar színház- és filmmûvészetben Szabó István filmrendezô és Udvaros Dorottya színmûvész; magyar képzômûvészetben Kokas Ignác festômûvész és Korniss Péter fotómûvész; magyar tudományban Csányi Vilmos akadémikus és Vargyas Lajos néprajztudós; magyar oktatás és köznevelésben Grétsy László nyelvész és Szabó Dénes karnagy, tanár; magyar építészet és építômûvészetben Dévényi Sándor és Marosi Miklós építész; magyar írott sajtóban Bánki András és a Vigília címû folyóirat; magyar elektronikus sajtóban a Duna tévé kollektívája és Simon András újságíró; magyar népmûvészet és közmûvelôdésben Bene István kovácsmester és Padisák Mihály népmûvelô; magyar zenemûvészetben a Benkó Dixieland Band és Kocsis Zoltán zongoramûvész kapott ilyen elismerést.

A díjat 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, a Trigránit Rt. elnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökségének közremûködésével. A korszakteremtô magándíj azzal a céllal jött létre, hogy pártoktól, politikától mentesen támogassa és fejlessze a magyar tudományos, mûvészeti és kulturális életet, ôrizze a magyar értelmiség eredményeit, értékeit.

A díjra jelölhetôk mindazok a magyar állampolgárságú, magyarországi székhelyû jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezô társaságok, társadalmi szervezetek és alkotóközösségek, amelyek kiemelkedô teljesítményüket az ország területén végzik.

A díjazottakat minden évben titkos szavazással, egy széles társadalmi-szakmai körbôl összeállított harmincfôs jelöltlistából választják ki. A közönségdíjról a telefonon és interneten elküldött szavazatok alapján születik döntés.

Az elismeréshez az 50 ezer eurós jutalom mellé a kitüntettek a Zsolnay porcelángyár Kincsem-szobrát is megkapták mint a kitartás jelképét. A közönségdíj ugyancsak 50 ezer euróval és a világhírû versenylónak az Ajkai Kristály Kft. által megformált kristályalkotásával jár.

Tavaly Szabó Magda író, Darvas Iván színmûvész, Varga Imre szobrászmûvész, Vizi E. Szilveszter akadémikus, Nemeskürty István filmtörténész, író, Makovecz Imre építész, Gömöri Endre újságíró, publicista, Vitray Tamás újságíró, tévériporter, Sebestyén Márta elôadó, énekmûvész és Rost Andrea operaénekes vehette át az elismerést; a közönségdíjat a Hír TV stábja kapta.

Táncba zárt lélek címmel a Gyôri Balett 25 éves történetérôl szóló könyv jelent meg Bombicz Barbara balettmûvész, az együttes alapító tagja tollából.

A gyôri Hazánk Kiadó gondozásában megjelent több mint, 300 fekete-fehér és színes fotóval illusztrált könyv feleleveníti a Gyôri Balett elmúlt negyedszázadának történéseit.

A társulat megalakulásának körülményeirôl Bombicz Barbara megszólaltatja egyebek között Cserhalmi Imrét, a gyôri színház akkori igazgatóját, és olvasható a könyvben Markó Ivánnak, az együttes alapító igazgatójának visszaemlékezése is.

Az akkoriban a Béjart társulatánál táncoló világhírû balettmûvészt kérte fel az Állami Balettintézet végzôs osztálya, álljon az alakuló együttes élére. Az osztály ugyanis úgy döntött, tagjai együtt maradnak és közösen akarják építeni mûvészpályájukat.

A mûvésztársak közül megszólal a kötetben Gombár Judit díszlet-, és jelmeztervezô, továbbá Kiss János, az együttes alapító táncosa, s Markó Iván távozása után 1992-tôl a társulat igazgatója. Emlékezik az elmúlt két és fél évtizedre Demcsák Ottó, Pátkai Balázs és az együttesbôl kivált Ladányi Andrea balettmûvész.

A könyv második része tartalmazza a produkciókról, a hazai bemutatókról, a külföldi fellépésekrôl a szerzô személyes hangú visszaemlékezéseit. Emellett a felkészülés, a színfalak mögötti történések mûhelytitkaiba is beavatja olvasóját a magántáncos és koreográfus Bombicz Barbara.

Az 1500 példányban megjelent kötet pontos listát közöl a Gyôri Balett bemutatóiról; az összefoglalóból pedig megtudható, hogy kik koreografálták az egyes kompozíciókat, s kik táncoltak a produkciókban.

A negyvenes évek klasszikusa, az Elfújta a szél szerezte meg az abszolút elsô helyet a legjobb filmek listáján az Egyesült Királyságban egy összeállításban, amelynél csakis az eladott jegyek számát vették figyelembe.

A Brit Filmintézet a nagy-britanniai jegyeladási adatok alapján állította össze a 100 legnépszerûbb film listáját az elsô hangosfilm megjelenéséig visszamenôleg. Az Elfújta a szél címû filmre közel 35 millióan (!) váltottak jegyet, míg a Muzsika hangjai címû, 2. helyre került alkotásra 30 millió nézô volt kíváncsi.

A Hófehérke és a hét törpe a harmadik, a Csillagok háborúja a negyedik helyre került. A Titanic a nyolcadik lett, a Mary Poppins a 25., a Ben Hur a 30., az E.T a 31., a Doktor Zsivágó a 44., míg a My Fair Lady a 79 helyre került.

Az utóbbi évek nagy dobásai - a Harry Potter és a Bölcsek köve A Gyûrûk Ura: A gyûrû szövetsége - pedig 17,5, illetve 15 millió nézôt vonzottak. Így az elôbbi a 11., az utóbbi pedig a 16. helyet foglalja el a népszerûségi listán.

Amanda Nevill, a Brit Filmintézet igazgatója szerint az eredmény még a kutatást végzôket is meglepte. A majd egy évszázad jegyeladási adatai jól tükrözi a változatos brit filmízlést.

Az igazgató sietett hangsúlyozni, hogy a filmeket nem kritikák, vagy szavazatok alapján ítélték meg, hanem nézôszám volt a döntô a rangsor kialakításában.

Munkácsy a nagyvilágban, valamint Matisse és a magyar "Vadak"; e két idôszaki kiállítással várja a jövô évben a látogatókat a Magyar Nemzeti Galéria - mondta Bereczky Loránd, az intézmény fôigazgatója sajtótájékoztatóján.

A Munkácsy-kiállítás nem gyûjteményes tárlat lesz, azt kívánja bemutatni, hogy a magyar festô alkotásai milyen "utat jártak be" a világban. A márciusban megnyíló kiállítás képeit külföldi és magyar magán- és közgyûjteményekbôl válogatták - tette hozzá.

A fôigazgató külön is köszönetet mondott Pákh Imrének, az egyik legjelentôsebb Munkácsy-gyûjtônek. Bereczky Loránd emlékeztetett arra, hogy Pákh Imre jóvoltából kerülhetett Debrecenbe Munkácsy Mihály Golgota címû képe, amely a Déri Múzeumban látható Munkácsy-trilógia része.

Mint elhangzott: a galéria a legismertebb magyar festô életmûvébôl ad válogatást, sok olyan mûvet mutat be, amelyet a magyar közönség még nem láthatott. A kollekció fô darabjai a festô szalonképeibôl és tájképeibôl állnak össze.

A sajtóanyag példaként említi a Két család (A szalonban) címû festményt, amely évtizedekig a New York-i Metropolitan Museum of Art állandó kiállítási darabja volt. A kép most elôször lesz látható budapesti tárlaton.

A több mint száz festmény mellett grafikai mûveket, írásos dokumentumokat és Munkácsy-ereklyéket is bemutatnak.

A másik nagyszabású idôszaki kiállítás, Matisse és a magyar "Vadak" 1904-1914 címmel a jövô év ôszén lesz látható a Magyar Nemzeti Galériában.

"A XX. század elejének francia-magyar mûvészeti kapcsolataiban kiemelkedô szerepet játszik az a Henri Matisse körül gyülekezô modern festôcsoport, amelyet egykori gúnyos jelzôjük nyomán azóta is Fauve-oknak, azaz "Vadak"-nak neveznek" - olvasható az írásos tájékoz