Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Adrian Nastase Marosvásárhelyen

A választási eredmények szerint a kormány nem erodálódott el négy év alatt, jelentette ki Adrian Nastase kormányfô, a PSD+PUR államelnökjelöltje péntek délután Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota Tükörtermében tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, elégedett az eredményekkel, és a választási kampány idején is folytatták a csatlakozási tárgyalásokat. Minden jel szerint december 17-én lezárják a csatlakozási tárgyalások utolsó fejezetét is.

Büszke arra, hogy négy év kormányzás után, a PSD az elsô párt Közép-Kelet- Európában, amely nem veszített hitelébôl a választók elôtt, és a 2000-es eredményeket hozta. Politikai stabilitást biztosított, társadalmi békét, fenntartható gazdasági fejlôdést, és Basescu felelôtlen nyilatkozatai ellenére az Európai Közösség elfogadta partnernek.

A D.A. kormányfôjelöltjének nyilatkozatára reagálva, miszerint kormányt csak a PSD nélkül alakítana, kijelentette: ezek után csak a PRM jöhet szóba, ezt pedig a közvélemény tudomására kell hozni. Azt jelenti, hogy a D.A. Szövetségnek semmi sem elég drága a hatalomért. Viszont az EU-integráció küszöbén nem lehet ilyen koalíciókat kötni.

Megköszönte az erdélyiek támogatását, és bejelentette, hogy hétfôn találkoznak az RMDSZ vezetôivel, tárgyalni az elkövetkezendô idôszakról. A továbbiakban az újságírók kérdéseire válaszolt.

Az RMDSZ autonómiatörekvéseirôl elmondta, hogy egyetért az erôteljes decentralizációval, akár a területi autonómiával is, hiszen ezért hozták létre a fejlesztési régiókat, de nem ért egyet az etnikai alapú autonómiákkal.

Népújság: Miniszterelnök úr, ön Gyulafehérváron azt nyilatkozta a kettôs állampolgárságról szóló magyarországi vasárnapi referendumról, hogy Románia keményen fog reagálni a romániai magyaroknak etnikai alapon megadandó kettôs állampolgársági kísérletre, készek akár a Velencei Bizottsághoz fordulni. Késôbb kissé árnyaltabban fogalmazott. Szeretném, ha a félreértések elkerülése végett tisztázná a marosvásárhelyi magyarok számára is, mi pontosan az álláspontja ezzel az üggyel kapcsolatosan?

Adrian Nastase: Nem fognak félreérteni, akik négy éve ismernek, ismerik a gondolkodásmódomat. Úgy gondolom, úgy kell cselekednünk, hogy az ország összes állampolgárának javuljon az élete, hogy többet utazhasson Európába, vagy akár Ausztráliába, hogy itthon jusson munkahelyhez, a fiatalok itt kapjanak lakást. Azt gondolom, ez a mi közös harcunk lényege. Ezért kell erôfeszítéseket tenni. Ha nem egyesítjük az erônket, hogy minél hamarabb belépjünk az EU-ba, egész sor diszkriminatív szigetet alakítunk ki, amelyeket nehéz elfogadni. A kétoldalú kapcsolatok értelmében kell megközelíteni a problémát. Ha a törvénybe például bevinnék a szavazati jogot, utazási jogokat, az diszkrimináció lenne a románok és a romániai magyarok között. A román alkotmányba bevittük, hogy a többes állampolgárságú egyének is vállalhatnak magas állami funkciót. Engem az zavar, hogy ezt a referendumot éppen a két választási forduló közé programálták. Lehet, csak azért, hogy legyen egy plusz vitatémánk.

Ahhoz, hogy valóban véleményt mondhassak, kellene ismernem a törvénytervezetet, és biztos, hogy komolyan tanulmányozni fogjuk, hogy lássuk, mirôl van szó. Mert nagy lelkesedéssel indultunk neki annak is, hogy a magyarigazolványról tárgyaljunk, és végül is annyira módosult, hogy nem okozott problémát. Éppen ezért, én úgy vélem, hogy értelmezési problémával szembesülünk, és nem tulajdonképpeni állampolgárságról van szó, hanem valami kevesebbrôl. És még mondanék valamit. Romániában pár százezer magyar él, akik egyszerre román és magyar állampolgárok is. De az állampolgárságot egyéneknek adják. Nem csoportosan, és különösen nem etnikai csoportoknak. Ezért úgy gondolom, nem kell idegeskednünk, tisztázni kell a dolgokat, várjuk meg a referendum eredményét, folytassunk komoly vitát a kérdésrôl. Szeretném biztosítani az összes magyar nemzetiségû román állampolgárt, hogy Romániában pontosan azokat a jogokat fogják élvezni, mint a többi nemzetiség, elsôsorban mint a románok, mi több, ezeket a jogokat a kisebbségi jogokkal kiegészítve gyakorolhatják: kezdve az anyanyelvhasználattól a vallásszabadságig és a többi. Ezért meggyôzôdésem, hogy bízni fognak egy olyan államelnökjelöltben, aki azt akarja, hogy Románia Brüsszelhez közeledjen, hogy a romániai standardok azonosak legyenek az EU-beliekkel. Együtt kell harcoljunk, hogy a második állampolgárságunk az európai állampolgárság legyen. Nem szeretnék ezért polemizálni errôl a témáról, felhasználva nemzetközi jogi ismereteimet, igyekszem megérteni, mit akar ezzel az akcióval a Fidesz, két évvel a magyarországi választások elôtt, hogy a megfelelô pillanatban megadhassam a megfelelô válaszokat.

Népújság: A közvélemény szerint önök azt tették az ukrajnai vagy Moldova köztársasági románokkal, ami ellen a romániai magyarok esetében tiltakoznak.

Adrian Nastase: Mi nem a repülôbôl dobtuk ki a kettôs állampolgárságot az összes ukrajnai vagy moldovai románnak. Esetenként elemeztük, és román állampolgárságot adtunk egy-egy személynek, mint ahogy Magyarország is megtette egyes romániai magyarokkal. Én ebben az esetben is az európai szokásokat venném figyelembe. Nem fogunk sem többet, sem kevesebbet tenni, mint a többi európai ország.

Aktuális

Vasárnap szavaz Magyarország. S ha az elmúlt évek során ki-ki politikai szimpátiái alapján szemlélte azt, ami az "anyaországban" történik, most nincs olyan határon túl élô magyar, aki bevallottan vagy sem ne figyelné lélegzet-visszafojtva az eseményeket. 2004. december 5- én derül ki ugyanis, hogy végérvényesen beteljesedik-e a trianoni vízió, vagy a magyar nemzet képes lesz-e arra, amit nem szoktak jellegzetes tulajdonságai között emlegetni. Az összefogásról van szó, amelynek kinyilvánítását - a már úgyis meglévôkön túl - frissen betáplált ellenérzésekkel és mesterségesen keltett félelmekkel próbálják megakadályozni.

Pedig az "anyaország" a közelmúltban is összehasonlíthatatlanul többet kapott tôlünk, mint amit eddig nyújtott számunkra. "Magyar világban" jók voltunk katonának, akár az életünk árán is, a diktatúrák idején, majd különösen a rendszerváltást követôen tehetséges fiataljaink, szakembereink, mûvészeink vándoroltak át az állampolgárság megszerzéséért folytatott körülményes és megalázó procedúrák ellenére. És mennek most is, orvosok és tanárok, mérnökök és szakmunká-sok, akiknek képzése egyetlen lejébe sem került a magyar államnak. S akik valójában nem a más helyét, hanem az üresen maradt állásokat foglalják el, hisz csak akkor jutnak munkavállalási engedélyhez, ha az interneten is meghirdett munkahelyre nem akad jelentkezô a magyar állampolgárok soraiból. Akik egyre inkább (ahogy azt a felmérések is igazolják) a jobban fizetett uniós állások felé kacsingatnak. Számunkra viszont továbbra is az "anyaország" lenne a mérce. Az a szívünk és lelkünk mélyén a szülôföldön ért minden nehézség ellenére megôrzött HAZA, amelynek egyik fele éppen a megtagadásunkra készül. Pénzügyi és gazdasági érvekre hivatkozva ott, ahol igenis elsôsorban az érzelmekrôl van szó. Mert dehogyis fogjuk elárasztani Magyarországot, hisz a határon túl élôk többségének még egy autóbusz vagy vonatjegy árára sem futja, hogy valaha is eljusson a nemzet fôvárosába. De sokszor megtaposott önérzete, megtépázott és mégis megôrzött büszkesége épülne vissza, teljesedne ki azzal, ha a nemzet állampolgársággal is szentesített tagjának érezhetné magát. Ha viszont a NEM-ek gyôznek, ezentúl hiába szónokolnak nekünk a magasban épülô hazáról. Vasárnap derül ki, hogy légvárról van-e szó, vagy ez a haza mégiscsak létezik a mélyben.

Tegnap Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, majd az Operatív Tanács elemezte a választások eredményét. Az RMDSZ elégedett az elért eredményekkel, és értékeli a magyarság közös szolidaritását, hogy rájuk szavaztak, bizalmat elôlegeztek az RMDSZ programjának – nyilatkozta egyebek között Markó Béla szövetségi elnök az OT ülésének szünetében, a Takács Csaba ügyvezetô elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Mint mondta, világos a jelzés: a romániai magyarság a politikai egységre szavazott, és elutasított mindenfajta megosztó kísérletet. A szövetség 22 képviselôi és 10 szenátori mandátumot szerzett, így részt vehet a döntéshozatalban. Az Operatív Tanács a választások utáni helyzetet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy hétfôn megkezdik a koalíciós tárgyalásokat a PSD-vel. Az RMDSZ arról is hétfôn dönt, melyik államelnökjelöltet támogatja a második fordulóban. De minden a jövô heti fejleményektôl függ. Romániának stabil, hatékony kormányra van szüksége, határozott intézkedésekre az elkövetkezendô idôszakban, és az RMDSZ éppen Románia politikai stabilitását kívánja biztosítani az integrációs folyamat felgyorsítása érdekében.

Ami az autonómiát illeti, jelentette ki Markó Béla, ennek megvalósításához hosszú az út: törvényes keretet kell biztosítani a kulturális autonómiához, erôs decentralizációra van szükség országszerte oktatási, egészségügyi, gazdasági- szociális téren és a rendfenntartás terén. Ezenkívül fontosnak tartják a gazdasági fejlesztési régiók mielôbbi megváltoztatását.

Nastase és Markó együtt kávézott

Az RMDSZ elnöke a sajtótájékoztatón nem kívánt részleteket mondani a hétfôn esedékes koalíciós tárgyalásokról, sem arról, hogy milyen minisztériumokat igényelnének a koalíciós kormányzásban. Annyit azonban elárult, hogy kihasználva, hogy Adrian Nastase is éppen Marosvásárhelyre látogatott, a PSD-tagsággal folytatott megbeszélést követôen, valamint a könyvbemutató után a kormánypárt elnökét meghívta egy kávéra. Amit a miniszterelnök el is fogadott, és villámlátogatást tett a Köcsög utcai Elnöki Hivatalban. Onnan Szebenbe indult Adrian Nastase miniszterelnök.

A parlamenti választásokról szóló 373/2004-es törvény 91/7. cikkelye értelmében, a megyei kerületi választási iroda elnöke, Vasile Vulpe bíró tegnap délben adta át a november 28-i választások nyomán Maros megyében mandátumot nyert képviselôknek és szenátoroknak a megbízólevelet.

A következô négy évben Maros megyét a szenátusban Markó Béla (RMDSZ), Frunda György (RMDSZ), Cristian Georgescu (PSD) és Mihail Antonie (D.A.) képviseli. Képviselôi mandátumot kapott Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (RMDSZ), Timar Liviu, Pavel Todoran (PSD), Eugen Nicolaescu és Lavinia Sandru (D.A.).

Vasile Vulpe a mandátumok átadása után arra kérte a képviselôket: "képviseljenek bennünket tisztességgel, ahogy mi bizalmat elôlegeztünk önöknek a szavazatainkkal". Az eseményt egy pohár pezsgôvel ünnepelték meg a képviselôk és a választási iroda tagjai.

Kissé rossz szájízt adott az egésznek, hogy a D.A. Szövetség egyetlen képviselôje sem tartotta érdemesnek jelenlétével megtisztelni az eseményt. Még a saját mandátumuk átvétele sem volt fontos számukra.

A mandátumok átvételét követôen a pártok vezérpolitikusai nyilatkoztak a Népújságnak:

Markó Béla: Erôs parlamenti képviselete van az RMDSZ-nek. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos Maros megyének, nagyon fontos Marosvásárhelynek, mert mi eddig is az egész megye javára dolgoztunk, és ez ezután is így lesz. Nekem pedig külön fontos esemény, hiszen ez most már az ötödik mandátumon, amit szenátorként elkezdek, és ígérem, hogy a bizalommal ezután sem fogok visszaélni, élni fogok vele. Én és az egész RMDSZ.

Cristian Georgescu: Ebben az új szerepkörben, amelyhez a november 28-i választások nyomán jutottam, elsôsorban az érdekel, hogy minél jobban képviseljem Maros megyét, és támogassam a megye összes fejlesztési programját. A megyének minél jobb képviseletre van szüksége a parlamentben.

- Nem érzi magát árván, miután PRM- képviselôként egyedül maradt?

Adrian Moisoiu: Elszigetelve, egyedül érzem magam. De van egy avasi mondás: lesz még jobb is...

Konklúzióként, lapunk kérdésére, Ioan Matei, a Statisztikai Hivatal igazgatója elmondta, hogy a megyében minden a legjobb körülmények között zajlott, még a szavazatszámlálással járó vasárnap éjszakai felfordulás sem okozott problémát. A bukarestihez hasonló eset sem történt, bárki ellenôrizheti az adatokat. Szó sem lehet választási csalásról, minden a legteljesebb transzparencia jegyében zajlott.

A nô méltóságáért címmel kezdôdött tegnap délután a Gyulafehérvári Caritas Marosvásárhelyi Kirendeltsége által a Deus Providebit Tanulmányi Házban tartott konferencia. Ludescher László, a kirendeltség vezetôje kérdésünkre elmondta: a kerekasztal-beszélgetéseket, kiscsoportos találkozókat összefogó konferencia célja megvilágítani a bántalmazott és a hátrányos helyzetû nôk helyzetét, pszichológusok, orvosok, ügyvédek segítségével körbejárni ezt a témát. Azt szeretnék, hogy a megvert, megerôszakolt, lelki terror alatt élô nôk helyzete ne legyen többé tabutéma - nyilatkozta a szervezô.

A nô méltóságáért címû tanácskozás keretében ma 9 órától a Deus Providebit Tanulmányi Központban Kádár Annamária egyetemi tanársegéd a hagyományos és új nôi szerepekrôl értekezik, majd Jung Ildikó ügyvéd a nô védelmét szolgáló törvényeket, szabályozásokat ismerteti. 10.30 órától Beczássy Erzsébet pszichológus a Méltóság és/vagy emancipáció kérdésre keresi a választ. Délután fél öttôl Lukács Márton Réka A nôideál változása és hatásai címmel tart elôadást. 17.15 órától dr. Varró Éva pszichoterapeuta a nehéz helyzetben levô nôkön segítô szakember lehetôségeit vázolja, míg Szentes Erzsébet a nôi szerepekrôl és erôforrásokról számol be. Vasárnap 10 órától dr. Briscan Lucia fogorvos A nô a társadalomban címmel értekezik, majd Haller István, a Pro Európa Liga Emerjogi Irodájának vezetôje a nôk jogainak tiszteletben tartásáról számol be. 11 órától Csiszér Zsuzsa pszichológus bemutatja Az elszabadult sikoly címû, a szexuálisan bántalmazott nôkrôl szóló könyvet.

Az elôadások mindenki számára nyitottak.

Kézzel készített, ízléses ajándékok

December 3., a fogyatékos személyek világnapja alkalmával tegnap eladással egybekötött kiállítást nyitottak a marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány székházában (Vráncsa utca 1. szám, a 3-as iskola mögött). A fenyôágból készített, gyertyával díszített ikebanákat, karácsonyfadíszeket, ajándéktasakokat, fonott falidíszeket, díszpárnákat, agyagból készített állatokat, dobozokat az Alpha Alapítvány által foglalkoztatott, valamint a marosvécsi kórházotthonban élô szellemi és/vagy fogyatékos fiatalok, felnôttek készítették.

Az Alpha Transilvana Alapítvány 2002, a fogyatékos fiataloknak szánt Atrium Központ létrehozása óta rendszeresen szervez eladással egybekötött kiállítást. Mint Laura Pop, az Atrium Központ vezetôje elmondta, jelenleg három mûhelyben dolgozhatnak a 16-30 év közötti sérült személyek. A december 31-ig - naponta 8-13 óra között - nyitva tartó kiállításon a kézmûvesmûhelyben és a papírt, kartont feldolgozó mûhelyben készült alkotásokat lehet megtekinteni, megvásárolni. Emellett a marosvécsi kórházotthonban élô személyek ízléses kerámiatárgyaiból is lehet válogatni. Az értékesítésbôl származó pénzt alapanyagok vásárlására fordítják.

- A fogyatékos személyek világnapján két dologra összpontosítunk. Felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, hogy megfelelô szakemberi segítséggel a társadalom által sokszor leírt, kitaszított emberek dolgozni, alkotni tudnak. Értékes és érdekes ajándék- és használati tárgyakat készítenek. Ugyanakkor nyitunk a szellemi és/vagy testi fogyatékos személyekkel foglalkozó kormányzati és nemkormány-zati hivatalok, szervezetek felé. Azt szeretnénk, ha közösen tudnánk bôvíteni a sérült személyeknek nyújtott szolgáltatásokat, s együttmûködnénk életminôségük javítása érdekében - összegzett Laura Pop.

Ajánljuk a kiállítást mindazoknak, akik különleges, szép és olcsó ajándékot szeretnének vásárolni, vagy ötletet szeretnének lopni ajándékkészítéshez.

Jegyzet

Egy hónapig volt gipszben az ötödikes kislány lába, most is sántikál, s nem biztos, hogy a télen szánkózni, korcsolyázni fog. Szomorú szívvel ez még csak elviselhetô, de az anyuka aggodalmának hallatán kiderül, hogy sokkal súlyosabb következménye is lehet a térdtörésnek, ami egész életére kihathat.

Egy másik ötödikes kislány két napig fájtatta a csuklóját. Az édesanyja kérte, ne mind nyavalyogjon, elmúlik majd. Hogy saját magát megnyugtassa, elvitte az ortopédiára. Kiderült, jobb karja három helyen törött el. Begipszelték. Jöttek a dolgozatírások, a kislány lemaradt, más nem írhatott helyette. Az egyik tanárnô kilátásba helyezte, hogy még a karácsonyi elôadáson sem kap szerepet, mert törött karral nem ildomos színpadra lépni. Könnyes szemmel vette tudomásul. Lám e "kis" testi sérülés lelki traumával is párosul! S mindez közvetlen környezetünkben történik.

Sok gyereknek törik el a keze, lába, mindenkivel elôfordulhat egy kis baleset, megszokott dolog, szóra sem érdemes (?!) Csakhogy ezek az "apró" balesetek az iskolában, szüneten történtek. És nem banális balesetekrôl van szó, hanem agresszióról. A gyerekek közötti feltartóztathatatlan és egyre inkább elharapózó durvaságról. Mindkét kislányt beszélgetés közben, az udvaron lökték fel a fiúk. Nemtetszésüket vagy éppen a lányok iránti vonzalmukat nem ártatlan udvarlással, kergetôzéssel mutatják ki, mint hajdanán. Úgy közelítenek a gyengébb nemhez, hogy fellökik ôket, földre teperik vagy elakasztják ôket.

Egyik esetben sem került meg a tettes, elsimultak a dolgok, következésképpen egyik srácnak sem vonják le a magaviseleti jegyét, arról nem is beszélve, hogy az atyai ráncba szedés is elmarad. Minthogy az iskolaidô alatt a gyerekek épségéért felelôsöket sem vonta kérdôre senki. Tehát következô alkalommal a lépcsôn lökhetik le egymást úgy, hogy az agyvelejük loccsanjon ki, vagy a havas, jeges udvaron hatékonyabban folytathatják a lökdösôdést. Zavartalanul! S jöhet a hógolyózás is, ha lehet, köves hógolyóval, amivel egymás szemét vehetik célba! Erre is volt már példa.

Kétszer mondjunk nemet a vasárnapi népszavazáson - erre hívott fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újságírók elôtt pénteken Budapesten.

"A végsô álláspontom ismert. Kibékíteni a szív és az értelem vitatkozó akaratát egyféleképpen lehet: ha lehetôséget teremtünk arra, hogy errôl érdemben, okosan, sok-sok felelôsségvállalással tárgyaljunk. Ehhez kell az, hogy kétszer mondjanak nemet" - közölte a kormányfô a József Attila- emlékhely udvarán tartott megemlékezés után.

Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, miként készül a határon túli magyarság képviselôivel tartandó aznapi televíziós vitára, azt mondta, hogy nyugodtan és kiegyensúlyozottan várja a beszélgetést, azzal az örömmel, hogy elmondhatják egymásnak, mit gondolnak.

A Fidesz megosztó politikája nem Magyarország érdekeit szolgálja, ezért az MSZP mindenkit arra kér, hogy vasárnap szavazzon két nemmel - mondta Hiller István is pénteken Hevesen.

"Van, aki azt mondja, csak az a jó magyar, aki az én véleményemet vallja (...), akik nem úgy gondolkodnak (...), az az alja nép. Én erre nemhogy kétszeresen mondok nemet, hanem százszor is azt mondom, hogy nem" - jelentette ki a szocialista párt elnöke egy lakossági fórumon.

A vasárnapi népszavazás mindenképpen érvényes lesz, hiszen a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, de ha a népszavazáson több polgár szavaz egyformán, mint kétmillió nyolcezer, akkor eredménye kötelezô erejû - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pénteki sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta, hogy ha ennél kevesebben mondanak egybehangzó véleményt a referendumon, akkor vasárnap egy nagyon fontos véleményfelmérô népszavazás lesz. A politikus bizakodó a referendummal kapcsolatban, mert mint mondta, a megfogalmazott kérdések foglalkoztatják az embereket, és fontosnak tartják azokat. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz aktívan vett részt a népszavazással kapcsolatos "össznépi megmozdulásban" annak ellenére, hogy nem a párt kezdeményezte. Hozzáfûzte: most elôször fordult elô Magyarországon, hogy komoly érdeklôdést kiváltó népszavazási kérdéseket nem a pártok, nem a kormány, nem a parlament intézett az emberekhez.

A népszavazásra feltett kérdések kapcsán Orbán Viktor az igen voksra biztatott.

A kettôs állampolgárság ügyében kiemelte: aki azt akarja, hogy a nemzeti összetartozás kérdése ne pártügy legyen, aki fontos nemzeti ügyben a Fidesz és az MSZP együttmûködését szeretne látni, az szavazzon igennel.

Orbán Viktor közölte: garantálja, hogy ha az igenek kerülnek többségbe, a Fidesz csak olyan törvényt szavaz meg, amely nem kerül egyetlen fillér adóemelésbe sem a választópolgároknak.

Minden érdekel, ami Bethlen Gábor fejedelemrôl és koráról megjelenik. Egykor magam is úgy kezdtem a pályát, hogy felfedeztem egy ismeretlen, Bethlen Gábor kancelláriájából származó, töröknek szóló levéltöredéket a Teleki Tékában, amit aztán közzé is tettem. Innen pedig már csak egy nagy(obb) lépés volt az a levélválogatás, melyet Erdély kiváló fejedelmének irataiból szedegettem össze kötetté. 1981-ben meg is jelent a Kriterion Kiadó Téka sorozatában.

Most olvasom az újságban, hogy Bethlen Gábor követsége, melynek feladata Brandenburgi Katalin kezét megkérni a fejedelem számára, értékes keleti ajándékot vitt Gusztáv Adolf svéd királynak, az erdélyi uralkodó jövendô sógorának. Az ajándék a svéd királyi kincstárban hevert ez idáig, nemrég állították ki a Duna-parti Akadémia székházában, Pesten. Ezzel is illusztrálni kívánták a hosszú múltra visszatekintô svéd magyar kapcsolatok történetét.

Ám van ebben a cikkben (szerzôje K. M. névbetûkkel szignálja magát) van valami, ami nem felel meg a történelmi valóságnak. Éspedig az ajándékozott tárgyak között található egy díszes tôr, amely "az 1600-as évek elejérôl származik". Ugyancsak a készlethez tartozik "egy szablya, melynek markolata 70 rubinnal, 31 türkizzel van kirakva, pengéjén az Aman Hassan al- Misir kézjegy olvasható". Az idegenvezetô - tárlatrendezô asszony szavait valószínûleg röptében-sebtében jegyezte le a tudósító, s még azt is megtudjuk a cikkbôl, hogy: "Miért a török szultán neve a fegyveren? Lévén török munka, ezeket az éppen uralkodó török hatalmasság aláírásával hitelesítették."

Nos, tekintve, hogy Bethlen 1625-ben kérte meg Brandenburgi Katalin kezét, az esküvôt pedig 1626-ban ülték meg, az áttekintett kronológiák szerint a mondott esztendeig nem volt ilyen nevû szultánja a Török Portának. Fájdalom, a leánykérés elôtti egy század alatt csupán az alábbiakat jegyezte fel a történelem: 1520-1566: I. Szulejmán (Szolimán), aki Szigetvárnál esett el; 1566-1574: II. Szelim; 1574-1595: III. Murád; 1595-1603: III. Mehmed (Mohamed); 1603-1617: I. Ahmed; 1617-1618: a gyengeelméjû I. Musztafa, 1618-1622: II. Oszmán, ugyancsak rövid ideig még egyszer I. Musztafa (1622-1623), végül 1623-tól kezdôdôen 1640-ig IV. Murád, aki, mint látható, túlélte 11 évvel Bethlent.

Hogy kinek a neve lehet a kardon, arra nézve nem tudok pillanatnyilag felvilágosítást adni, de azt nyugodtan kizárhatjuk, hogy valamely fényes arcú padisahé olvasható. Ugyanis rengeteg kardot, handzsárt, jatagánt kellett volna aláfirkantania, avagy a nagyjártasságú, kiváló és irigyelt fegyverkovácsoknak rávésniük a fegyver lapjára, markolatára.

De azért nem tapogatózunk teljesen egyiptomi sötétben. Mert Egyiptom is benne van a képben. Ugyanis a kérdéses név utolsó tagja erre az országra utal, több közel-keleti nyelvben azt jelenti, hogy egyiptomi. Például Miszr (Micraim - egyiptomiak) a neve héberül a Szuezi-csatorna túloldalán fekvô országnak körülbelül nyolcezer éve. Ma is. (Egyebekben a név átírása, minthogy nem latin betûs a kardfelirat: al-Miszr, miként a személynévé is: Amán Hasszán.)

Egyiptomot a törökök 1517-ben foglalták el, elûzve a mameluk dinasztiát, és vilajetté (provincia, tartomány, kormányzóság) alakították át, élére pedig egy kormányzót, beglerbéget állítottak.

Ezt a tisztet töltötte volna be ama nevezett Amán Hasszán al-Miszr? Vagy csupán egy derék ötvösmester, kardcsiszár, fegyverkovács vala?

Hadd döntsék el a Kelet-szakértôk.

Sebestyén Mihály

A hideg idôszak velejárója, hogy gyakoribbá válnak a heveny rekedtséggel járó kórképek. A rekedtség ilyen esetekben a gége akut gyulladásaival (laryngitis) függ össze. A gége anatómiailag a légzôrendszer része, és számos szerepe közül kettôt érdemes megjegyezni: a hangképzés fô szerve, ugyanakkor egyik legfontosabb feladata a mélyebb légutak védelme. Fejlôdéstani szempontból meg kell említeni, hogy a légutaknak az emésztôcsatornával való összeköttetését zárja vagy nyitja, pontosabban ez a szerv akadályozza meg, hogy nyeléskor az élelmiszerek vagy a folyadékok a légutakba jussanak.

A gége akut (heveny) gyulladásai általában az orr- (rhinitis) és garat gyulladásait (pharyngitis) kíséri mint másodlagos megbetegedés, de önállóan is felléphet. Az esetek döntô többségében vírusfertôzésrôl van szó. A tünetek hirtelen jelentkeznek, és párnapos fennállás után megszûnnek. A gégegyulladásra jellemzô a rekedt hang, amely hangvesztésig (afónia) is fokozódhat; köhögés, szárazság, égô és csiklandó érzés a torokban, gégében, súlyosabb esetekben a beteg már fájdalmat is érez. A rekedtség fô oka a hangszalagok gyulladása.

Vírusos megbetegedés esetében elégséges a tüneti és természetgyógyászati kezelés, antibiotikum adása teljesen fölösleges.

A természetgyógyászati kezelés alapjait a fitoterápia képezi. A gégegyulladásra is megvan az ellenszer a természetben : a dúsvirágú ökörfarkkóró (Verbascum densiflorum) szárított virágaiból készült forrázat kiválóan alkalmas a fájdalmas gégegyulladás tüneteinek enyhítésére. Az ökörfarkkóró virágai olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek köptetô és nyákoldó hatásuk mellett a gégefôgyulladás neuralgikus fájdalmait is megszüntethetik. A tea cukorral vagy akácmézzel és citromlével ízesíthetô. Nyákoldásra alkalmazhatunk azonban más növényekbôl készült forrázatot is, mint a lándzsás útifû (Plantago lanceolata), és a pettyegtetett tüdôfû (Pulmonaria officinalis). Mindkét növény a nyákoldás mellett igen fontos a kovasavtartalma miatt is, ezért kötôszö-veterôsítô tulajdonságuk kifejezett, így bármilyen légzôszervi megbetegedésben ajánlottak, beleértve a tüdôtuberkulózis adjuváns kezelését. Fontos kovasav-szolgáltató növényünk még - az egyébként húgyutak kezelésében ismert - mezei zsurló (Equisetum arvense). Elônye, hogy jól társítható teakeverék formájában a fent említett növényekkel.

Ha a gyulladásos jelenségek kifejezettek, vagy ha a láz is megjelenik, célszerû a réti legyezôfû (Filipendula ulmaria) virágaiból hideg vizes kivonatot vagy forrázatot készíteni, és azt a betegnek naponta kétszer adagolni.

Közkedvelt házi gyógyszerünk a fekete retekbôl (Raphanus nigra) készül a következôképpen: egy nagyobb fekete retek közepét kivájjuk és a fennmaradó üres részt cukorral vagy mézzel feltöltjük. A retek hamar nedvet ereszt, majd ebbôl a folyadékból naponta többször is fogyasztunk. Gyorsan gyógyítja a rekedtséget.

Ha a gégegyulladás tünetei mellett garatgyulladásos tünetek vannak, illetve a rekedtség a garatgyulladás tovaterjedésének következménye, ajánlott a zsálya, apróbojtorján és kamilla teáival való toroköblögetés.

Aromaterápiaként a következô illóolajokból párologtathatunk kerámiaedényben: szantál, levendula, fenyôtömjén, kakukkfû. Az adag 4-5 csepp olaj 50 ml vízre számítva. Amennyiben a vírusfertôzés veszélyeit akarjuk csökkenteni, a beteg szobájában eukaliptuszolajat is párologtathatunk (a betegeség ugyanis kifejezetten fertôzô lehet).

Gégegyulladás esetében is alkalmazhatunk akupresszúrát (pont-masszázs), feltételezve a naponta végzett kezeléseket 3-5 napon keresztül. Pontkombináció:

Bef-22, Kor-14, Vab-1, Gy-4, T-1.

Éjszakára, ha a természetgyógyász jónak látja, célszerû a nyakra borogatást helyezni (állottvizes vagy szeszes borogatás), de figyelembe kell venni, hogy a beteg mennyire tûri e kezelési módot.

A beteg a tünetek fennálltáig kerülje a túl sok beszédet (hangsza-lagok megerôltetése), kerülendôk az alkohol, cigarettafüst, por, gôzök. A táplálék legyen könnyen lenyelhetô, ne együnk fûszeres ételeket.

Megjegyzések: ha a heveny gégegyulladás esetében a fenti tünetek mellett nehézlégzés jelenik meg (ilyenkor a belélegzés nehezített), azonnali teendô a beteg szakintézménybe való juttatása.

A fent leírtak nem vonatkoznak a hosszan tartó (krónikus) rekedtségre, amelynek kóroktana és kezelési elve más.

Dr. Valics Péter fôorvos

A borivók azzal védekezhetnek, hogy ôk csak antioxidánst visznek a szervezetükbe, s ennek a vegyületcsoportnak a tagjai védik a szervezet keringési rendszerét a betegségektôl. A kutatók azonban jobb eredményt várnak az egyéb elemekkel és vegyületekkel is dúsított tablettától, amelyet étrendi kiegészítôként már eddig is forgalmaztak.

A mérsékelt borfogyasztás jótékony hatása a szív- és érrendszeri betegségek megelôzésében immár bizonyított tény. Alátámasztja az orvosok véleményét például a franciaországi gyakorlat, hiszen a galloknál jóval kevesebb ember szenved szívbetegségben. Habár ehhez az európai átlagnál egészségesebb táplálkozás - olívaolaj, hal, zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztása - is hozzájárul. A szakértôk szerint a bor kedvezô hatása azon összetevôinek köszönhetô, amelyek az emberi szervezetben antioxidánsként lépnek fel, s megvédik a sejteket a káros hatásoktól.

Ám ha ennyire egészséges a borfogyasztás, akkor tabletta formájában fogyasztva is kifejthetné pozitív hatását, anélkül hogy annyi alkoholt kellene inni - pattant ki az "isteni szikra" egy belga cég vezetôinek fejébôl, s vállalkozásuk 2002-ben piacra is dobta a Vasovin nevû - gyógyszertárakban kapható - étrend-kiegészítôt, amelyet kifejezetten a szív- és érrendszeri betegségek megelôzésére fejlesztettek ki.

(MTI-Press) - A hátán puttonnyal utazó, piros palástot és süveget, hófehér prémgallért és szakállat viselô joviális apó, akinek érkezését a gyerekek ilyenkor olyannyira várják, száznyolcvankét éves. Szánkóját a felhôk között, az égbolton rénszarvasok húzzák. A házakba a füstös, kormos kéményen át úgy jut be, hogy szakálla mindvégig hófehér marad.

A Mikulás vagy Télapó nem volt mindig olyan, amilyennek ma ismerjük. A jóságos ajándékosztó 1822-ben született meg - pontosabban született újjá - Clement Clark Moore írói mûhelyében. A XIX. századi amerikai meseköltô Santa Claus látomása címû mûvében jelenítette meg a gyerekek képzeletében azóta is újra és újra megelevenedô Mikulás bácsi képét. Moore könyvének fôszereplôje rövidesen népszerûvé vált az európai országokban is. A történetet késôbb illusztráló rajzoló, a New York-i Thomas Nast remekbe szabott, plasztikus ábrázolása olyan jól sikerült, hogy kiszorította a gondolkodásból az addigi hagyományos Télapó-képet, amely, mint történészek kiderítették, még a pogány kultúrák idején alakult ki.

Santa Claus, azaz Szent Miklós legkorábbi elôdje, Gargan a kelta korban osztotta ajándékait. A termetes jótevô a legenda szerint az egyik kelta isten fia volt, s már ô is mindenféle földi jóval teletömött puttonnyal járta a világot.

A Mikulásnak nevet adó kis-ázsiai püspök, Miklós még aranyat adományozott a rászorulóknak. Erre már csak bearanyozott diók, mogyorók, sárgásan csillogó csokolédépapírok emlékeztetnek. Sok helyen ugyanis máig él a szokás, hogy a kisgyerekek lefekvés elôtt tálakat, tányért vagy csizmát, cipôt állítanak az ágy alá, ajtó mellé, a küszöbre, az ablakba vagy a fûtetlen kandallóba. Másnap reggel aztán ezek tele vannak csokoládéval, nyalánkságokkal (persze, a szófogadatlanok virgácsot kapnak: így kívánja a tradíció).

Németországban évszázadok óta édességgel és gyümölcsökkel érkezik a Mikulás. München város krónikáiban az 1310-es, úgynevezett "Nikolausdult"-ról (Mikulás- vásár) is megemlékeznek. Arrafelé különbözô gyümölcsökbôl készítenek babákat a gyerekek. Egy zsinegre mazsolafüzért, almaszeleteket és mogyorót fûznek, s különbözô figurákat formálnak belôle. Az ajándékhozónak az ablakpárkányon levelet hagynak, s gyakran megszórják cukorral, hogy csillogóbb legyen.

A mai közép-európai Mikulás-esti szokás, az ablakba kitett gyermekcipôkbe csempészett ajándék, viszonylag új keletû, hazánkban alig több másfél száz esztendôsnél.

Mikulás az asztalon

A Miklós-nap kevésbé édesszájú gasztronómiai hagyományai ahhoz a tényhez köthetôk, hogy Szent Miklós nemcsak a gyerekek, hanem a hajósok, halászok védôszentje is, a hozzá kapcsolódó különféle legendák alapján (az egyik szerint halála után Lykia partjainál megjelent egy viharba keveredett hajónál, és a majdnem szerencsétlenül járt vitorlást biztos révbe irányította). Bulgáriában több mint kétszáz éve hozzá imádkoznak a jó fogás reményében a halászok, mielôtt kihajóznak a Fekete-tengerre, és kivetik hálójukat. A bolgár gyerekek ezért nemcsak szobájuk ablakát nézik izgatottan december 6-án, hanem sûrûn nyitogatják a konyhai sütô ajtaját is. Ott sütik a Szent Miklós-napi csemegét, a dióval töltött pontyot. A különleges fogás a halászok védôszentje tiszteletére készül, a bolgárok a konyhában is megünneplik a népszerû szent neve napját. (Hogy miért az édesvízi pontyot eszik, ha egyszer tengerészek? Azért, mert arrafelé úgy tartják, a ponty a legtisztább hal, nagyon ellenálló és sohasem beteg. A pontyevô bolgár család bízhat abban, hogy tagjai az elkövetkezô évben is egészségesek lesznek.)

Néhány országban a Mikulást is etetik. Dániában papírból készült, édességekkel teli, szív alakú kosárka a hagyományos vendégváró díszlet, és cukormázzal bevont vajassüteménnyel, fûszerekkel és mazsolával ízesített vörösborral kínálják a jövevényt. Írországban, ahol a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat, a szülôk egy pohár whiskyt készítenek ki Télapónak, rénszarvasainak pedig egy csokor sárgarépát. Angliában, ahol a gyerekek óriási zoknit akasztanak az ágyukra, és az ajándékról álmodnak, a Mikulásnak süteményeket és egy pohár portóit hagynak kint. Más nemzetek fiai az asztalon rétest és sört hagynak a várva-várt vendégnek.

Mert legendák ide, mesevilág oda, azért a Mikulás is csak ember...

Ismételt 2. forduló Ukrajnában

Az ukrán legfelsôbb bíróság péntek délután hozott döntésében érvénytelennek nyilvánította az ukrajnai elnökválasztás második fordulóját, és utasított annak megismétlésére. A testület Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt beadványára hozta meg döntését, aki azt kérte, hogy a bíróság semmisítse meg az elnökválasztás november 21-i második fordulójának hivatalos eredményét, amelyet Juscsenko szerint Viktor Janukovics ukrán kormányfô, a hatalom elnökjelöltje javára meghamisítottak. Az ismételt 2. fordulót december 26-án kell megtartani - rendelte el az ukrán legfelsôbb bíróság döntésében, mely ellen fellebbezésnek helye nincs.

A Mitropa U.S. Kft. célterülete Erdély

A romániai, köztük az erdélyi ingatlanbefektetések már rövid távon is jelentôs hasznot hozhatnak a befektetôknek - mondta Czibere Ilona, a Mitropa U.S. Kft. ügyvezetô igazgatója pénteken, Budapesten, sajtótájékoztatón. Elmondta: az amerikai-magyar vegyes tulajdonban lévô kft. elsôsorban hosszú távú ingatlanbefektetésekkel foglalkozik és a korábbi floridai, illetve spanyolországi ingatlanberuházások után következô célterülete Románia, azon belül is Erdély lesz.

Kizárólagos tárgyalások két külföldi céggel

Románia kizárólagos tárgyalásokat kezd a német E.ON és a cseh CEZ cégekkel két regionális áramszolgáltató eladásáról. Az E.ON az Electrica Moldova megszerzésérôl, a CEZ az Electrica Oltenia megvásárlásáról folytat majd egyeztetést. Az állam 24,62 százalékos pakettet kíván eladni mindkét vállalatban azzal a kikötéssel, hogy a vásárlónak tôkeemeléssel többségi tulajdonrészt kell szereznie. Az Electrica Oltenia 1,36 millió ügyféllel rendelkezik, és évente 6,8 millió megawattóra elektromos energiát értékesít. Az Electrica Moldova ügyfeleinek száma 1,3 millió, éves értékesítése pedig 4,1 millió megawattóra.

Magyarellenes viccért büntetett a CNA

Magyarellenes megnyilvánulásért ötvenmilliós büntetéssel sújtott egy bukaresti rádióállomást az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). Az Europa FM rádió egyik novemberi mûsorában a mûsorvezetô magyarellenes viccet mondott a hallgatóknak. A testület ezúttal kihagyta a szokásos figyelmeztetést, és egybôl a pénzbüntetéshez folyamodott. Magyarellenes megnyilvánulásért ekkora összeggel még senkit nem büntettek Romániában. Az inkriminált mûsorra a CNA lakossági bejelentés alapján figyelt fel.

A nyugati és tengerentúli magyarság kulturális hete

2004. december 7-13. között kerül sor a nyugati és tengerentúli magyarság közösségeinek elsô kulturális hetére Budapesten. Rendezô: a Nationality Broadcasting Network TV - az American Hungarian TV Budapesti Képviselete. Fôszervezô: Kurunczi Margit Gitta, Budapesten akkreditált tudósító, képviseletvezetô. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára december 7-én, kedden 11 órakor kerül sor a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Ugyanitt nyílik meg Bodó Sándor és Bodó Ilona (Nashville), valamint Ladányi Imre (New York) festômûvészek közös kiállítása. Kísérôrendezvény: Az emigráció irodalma; Bakó Elemér- emlékkiállítás. Az esemény házigazdája: Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke.

Megalakult a József Attila Emlékbizottság

Megtartotta alakuló ülését a József Attila Emlékbizottság Gyurcsány Ferenc kormányfô elnökletével pénteken Budapesten; a testület tagjai a tanácskozás után ellátogattak a költô IX. kerületi emlékhelyére és koszorút helyeztek el az alkotó emléktáblájánál. József Attila legyen jobban a hétköznapoké, nyíljon ki több verseskötet, tanuljanak, szeressenek meg verset olvasni azok is, akik ezt eddig nem tették - fogalmazta meg a legfôbb tennivalót a miniszterelnök. Vass Lajos, a kulturális minisztérium politikai államtitkára elmondta, a költô születésének századik évfordulójához kapcsolódóan január 7- én kezdôdik meg a József Attila-emlékév, amelynek szlogenje: "A mindenséggel mérd magad".

A Magyar Rádió IV. anyanyelvi konferenciája

A köznyelv és a rádiós nyelv viszonyával, a rádiós kiejtés aktuális helyzetével foglalkozott a többi között a Magyar Rádió (MR) anyanyelvi konferenciája pénteken, Budapesten. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke az immár negyedik alkalommal megrendezett konferencián rámutatott: "köznyelvünk és magánnyelvünk romlása folyamatosnak tûnik". Zimányi Árpád, az egri tanárképzô fôiskola tanszékvezetôje, a rádió nyelvi bizottságának tagja elôadásában rámutatott: a köznyelvi szókészletet legnagyobb mértékben a társadalmi, politikai változások, valamint a gazdasági és technikai fejlôdés határozza meg.

Zarkávi csoportja vállalta a bagdadi támadásokat

Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista csoportja jelentkezett az iraki fôvárosban pénteken elkövetett, összesen 26 ember halálát okozó két támadás elkövetôjeként. Az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózathoz kötôdô at- Tauhíd val-Dzsihád csoport egy internetes honlapra tette fel a neki tulajdonított közleményt. Bagdad nyugati Amil negyedében, a repülôtérre vezetô út közelében hajnalban 12 iraki rendôrt öltek meg, ötöt megsebeztek fegyveres támadók egy rendôrôrs elleni rajtaütésben. Az iraki fôváros északi, Adamíja negyedében reggel egy mecsetnél öngyilkos merénylô robbantotta fel autóját, s a robbanás legalább 14 ember halálát okozta, s további 19-et pedig megsebesített.

Hôségrekord Rómában

Az utóbbi száz év rekordját döntötte meg Rómában a csütörtöki meleg és napfényes idôjárás: kora délután 20,2 fokot mértek a hômérôk az Örök Városban. Franca Mangianti, a római meteorológiai állomás vezetôje arról számolt be, hogy legutóbb 1910-ben regisztráltak hasonló kellemes meleget december elsô felében, akkor 19,3 fokot mértek december 6- án. Az abszolút csúcs nem dôlt meg, hiszen 1872. december másodikán - azaz éppen 132 évvel ezelôtt - délután kettôkor 20,9 fok volt az olasz fôvárosban. A meteorológusok szerint a vénasszonyok nyarára emlékeztetô derült, meleg idô egészen vasárnapig tart Rómában, ahol éjszaka is 16 fokot mértek.

Nincs járvány a megyében

Bár ebben a periódusban sokan betegedtek meg influenzában, a Közegészségügyi Igazgatóság járványmegelôzô osztályáról dr. Cojan Aurelia osztályvezetô tájékoztatott, hogy a megyei statisztikai adatok nem tükrözik ezt. A családorvosok november 15-28. között 1570 virózisos megbetegedést jelentettek. A jelzett idôszakban a tüdôgyulladásosok száma 600 körül volt. A szakorvos szerint a gyógyszertárakban sem nôtt a forgalom, azonban a védôoltásokat még a járvány beállta elôtt ajánlatos lenne beadatni. A családorvosok 50-60 dózis oltóanyagot kaptak, amelyet a veszélyeztetett személyek rendelkezésére bocsátanak.

Móricz Zsigmond-felolvasóest

A Maros Megyei Könyvtár december 15-én, szerdán Móricz Zsigmond-felolvasóestet szervez. A rendezvényre minden érdeklôdôt várnak. Jelentkezni személyesen lehet reggel 9 és este 8 óra között a kölcsönzôrészlegen, vagy a 262-631-es telefonszámon.

Közös tárlat az Unirea kiállítóteremben

A Megyei Képzômûvészek Egyesülete az Unirea kiállítóteremben december 4. és 17. között olyan közös tárlatot rendez, amelyen közel 60 amatôr képzômûvész mutatja be munkáit. A megnyitóra ma 11 órakor kerül sor. A munkákat Ilarie Gh. Opris, az egyesület elnöke, Vasile Muresan muzeológus, valamint Czirjék Lajos alelnök méltatja. Ezt követôen könyvbemutató lesz. A Képzômûvészek Egyesülete 1977 - 2004 címû kötetet méltatja Ilarie Gh. Opris, Dimitrie Poptamas, a megyei könyvtár igazgatója, Járay Fekete Katalin, lapunk volt munkatársa, illetve Eugeniu Nistor költô, a Mures Könyvkiadó igazgatója. A rendezvényen fellépnek: Vlad Popa és Cosmin Pop, a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum XI. osztályos tanulói, akik J.S. Bach-mûveket adnak elô.

A megengedettnél több szerves anyag a vízben

A Megyei Környezetvédelmi Felügyelôség által november 19-25. között elvégzett ellenôrzésekbôl kiderült, hogy Marosvásárhely felett a megengedett értéknél nagyobb szervesanyag-mennyiséget tartalmazott a Maros. Maroscsapón a szokásos ammónium-szennyezés szervesanyag- szennyezéssel párosult. Ezért elsôsorban a marosvásárhelyi szennyvíztisztító állomást okolják a szakemberek. A jelenség annak is betudható, hogy a Maros felsô folyásánál nagyobb csapadékmennyiség hullott, ezért a folyó tele volt hordalékkal. Az említett idôszakban 22 környezetvédelmi engedélyt bocsátott ki a hivatal - áll a felügyelôség közleményében.

Vízgondok Marosvécsen

Nemrég befejeztek két gátat a Maroson a marosvécsi vár alatti szakaszon. Az egyik árvízvédelmi célt szolgál, míg a másikkal megemelték a Maros szintjét azért, hogy ezáltal a talajvíz szintje is magasabb legyen. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt idôszakban a marosvécsi kutakban a víz szintje igen apadt. A munkálatokat a polgármesteri hivatal a Megyei Vízügyi Igazgatóság szakembereivel közösen végezte. A Marosvécsi Polgármesteri Hivatal tervezi, hogy a jövô évi költségvetésbe Disznajó ivóvíz-hálózatának kiépítését is belefoglalják, s ezzel megoldódna a település ívóvízellátása.

Angol nyelvû istentisztelet

December 5-én, vasárnap délután 2 órától a marosvásárhelyi alsóvárosi (Ludas utcai) református templomban angol nyelvû istentiszteletre várják a híveket. Ez alkalommal Kali Szabolcs Barna lelkész hirdet igét. Angol nyelvû istentiszteletet ezután minden hónap elsô vasárnapján tartanak.

705 millió lejjel bôvült a sármási költségvetés

A nagysármási tanács legutóbbi ülésén sor került a költségvetés kiigazítására. A 705 millió lejt fôként a tanügyben dolgozók fizetésére fordítják, ezenkívül ebbôl fizetik a szociális ösztöndíjakat és a betegellátási támogatást is. Az említett ösztöndíjakat az utolsó évnegyedre egy összegben adják ki a tanulóknak, még karácsony elôtt. A téli ünnepekre a város mintegy 401 millió lejt áldoz, a város díszítése mellett 1200 ajándékcsomagot készítenek gyerekeknek, ez 80 millió lejébe kerül a tanácsnak.

Elszármazott vásárhelyiek nyílt levele a kettôs állampolgárságról

A Bolyai 88 társaság a www.bolyai88.com honlapon nyílt levelet fogalmazott meg a december 5-i népszavazással kapcsolatban, amelyben az erdélyiek igenlô álláspontját fejtik ki a kettôs állampolgárságra nemmel buzdítóknak. Az aláírásokat és véleményeket interneten gyûjtik, eddig több mint százan szóltak hozzá és írtak alá. Ezekbôl kiderül, hogy a Magyarországon és más nyugati országokban tartózkodó erdélyiek szándéka, hogy valamikor vissza szeretnének telepedni szülôföldjükre, ehhez viszont szükségesnek tartják a kettôs állampolgárságot. A kezdeményezôk várják a további hozzászólásokat.

Áramszünet

A villanyáram-szolgáltató vállalat marosvásárhelyi fiókegysége közli, hogy december 6-án és 7-én 8-16 óra között szünetel az áramszolgáltatás a Bodoni utca 1-61. és 2-30. számai között.

Tizenöt éve hunyt el a történész író

Sütô András

(Részletek)

Bözödi György erdélyi magyar író volt.

A legjobbak és legszerencsétlenebbek közül való székely regényíró, szabadverselô poéta, tudós történész és szociológus falukutató.

Most nem az életmûvérôl, hanem az életérôl szólok, annak is csak néhány tükörcserepét említve; egyet-mást abból, ami megesett vele kalandos élete folyamán. Kalandot mondok a szónak zordabb értelmében, holott Bözödi az életét megnyomorító tragikus csapást is slamasztikának nevezte. Bárminô megindultságnak, érzelmes ellágyulásnak, pátosznak olyannyira ellensége volt, hogy börtönéveirôl is csak kacagtató öniróniával tudott beszélni, ha ilyesmirôl egyáltalán szóra bírhattuk.

Indulása tündökletes volt. A kolozsvári egyetem bölcsészhallgatójaként már igényes erdélyi lapok, folyóiratok közlik írásait. Huszonkét éves korában a kolozsvári Hitel fômunkatársa. Közben a Pásztortûz, Ellenzék, Erdélyi Helikon, Korunk hasábjain is jelen van. 1939-ben Baumgarten- díjat kapott, és tudjuk: ahhoz egy Babits bólintása kellett. Nem túlzás azt is megemlíteni, hogy Móricz kedvence volt. Íróként persze. A Kelet Népében jelennek meg elbeszélései, tanulmányai, a székelység romlásairól szóló felmérései.

Ifjúságának legszebb emlékei között mesélte mindig közös utazásait Móricz Zsigmonddal Erdélyben. Boldogan mutatta nekem Bözödön, szülôfalujában a híres bolyongást megörökítô fényképeket, Móricz- dedikációkat. Egyik így kezdôdött: Gyurkám, örömöm Bözödön, Zsögödön… Az eredetinek csak hangulatát próbálom érzékeltetni, oly régen láttam azt a (talán) Rózsa Sándor regényt.

Ezek után a Bözödi-pályakép így folytatódik: a felszabadulás után…

A háború és Észak-Erdélyben a magyar világ vége - sok helyütt véres világvége -, az új fôhatalom berendezkedése egyeseknek diadalt, másoknak vereséget hozott.

Bözödi Gyurkának élete végéig tartó kálváriát.

Kezdetben a kolozsvári purifikáló bizottság vonta felelôsségre Jónás címû regénye miatt, amely a háborús zûrzavar miatt kéziratban maradt, de részletet közölt belôle egy nyilas-fasiszta szellemiségû hetilap. Jónás zsidó kispróféta lévén erôs gyanakvást keltett néhány tisztogatóban. A regényt ugyan senki nem ismerte, kézirata elveszett a nyomdában, ám Bözödi ellen a vádirat elkészült. Aki ótestamentumi cethalas kalandot ír és nyilasok lapjában közli: csakis antiszemita lehet. A Székely bánja címû nagysikerû könyv szerzôjét súlyosan elmarasztalták, az Egyetemi Könyvtár
"állományából" a szûrét kirakták, menjen, amerre lát és fôleg vezekeljen. Jómagam, kezdô riporterként a kolozsvári Történelmi Ereklye Múzeumban találkoztam vele. A meghurcolt ember mandulakeserû hangulatában és fûtetlen helyiségben dideregve böngészett valamit, fiacskámnak nevezett és készséggel mutatta, miként ôrködik a 48-as magyar szabadságharc tárgyi-szellemi emlékei felett. Én akkor középiskolásként Móricz Zsigmond kollégista voltam - talán az egyetlen gimnazista a fôiskolások között, akik Katona Szabó István igazgatói irányításával védelmezték, rejtegették is Bözödit a politikai rendôrség elôl.

Késôbben mégis letartóztatták. Törvényes ítélkezés nélkül évekig raboskodott, nádvágó rabszolgaként dolgoztatták a Duna-deltában. Életének ez a szakasza minden poklok legmélyebb bugyra lehetett. Gyurka soha nem volt hajlandó errôl mesélni. Évtizedekig éltünk egymás közelében. Sok idôt töltöttünk Bözödön, százéves szülôházában. Marosvásárhelyi lakásán is gyakran találkoztunk. Amennyi sót, kenyeret barátságunk idejére a sors kirendelt nekünk, mind megettük, poharazgattunk is, keserves dalokat énekelgettünk, múltat, jelent és jövendôt emlékezéssel, háborgással és álmokkal bekalandoztunk, de ha így szóltam: mondj valamit a Duna- deltáról, korán ôszült fejét félrevetve, tenyerét ernyôszerûleg a füle mögé illesztve kérdezte:

- Hogy? Mit óhajtanál?

- Azt óhajtanám, hogy mesélj nekünk valamit a román Gulágról. Mikor téli fagyban térdig vízben vágtátok a nádat…

Ilyenkor Gyurka fájdalmas mosollyal nézett végig rajtunk. Kós Károly szárazságos arcához hasonló töredezett vonásaiban ott vonaglott már az emlék, de szót nem hallottunk. Sóhajos hallgatás után azt kérdezte Gyurka:

- Gulág és Delta? Minek az nektek? Mondjátok, minek?

- Hát, hogy osztozzunk veled az emlékeidben - mondta valaki. Bözödi jobbágykék szeme elborult, majd könnybe lábadt. Ha boroztunk, ez gyakran megesett vele. A könnye ki- kibuggyant, de hangja nem csuklott el, nem vált síróssá, hanem élesen és számonkérôleg csattant felénk:

- Nincs jobb dolgotok? Föltétlenül az én emlékeimen akartok osztozkodni?

- A bánat is könnyebb mással megosztva - mondtam egyszer, de letácsolt, mondván:

- Téved, uram! Ne traktáljon engem közhelyekkel.

Istenem, Bözödi Gyurka! Mintha arra született volna, hogy cseberbôl mindig vederbe essék. Már kérdezni se mertem, hogy mi újság? Kéken és könnyesen repdesô szemekkel kezdte mesélni az újabb slamasztikát.

Lakása közelében kedvenc kocsmájában iszogatta sörét, vodkáját, aztán ha újabb följegyezni való ötlete támadt és nem volt nála papiros, hirtelenében papír százlejesre firkantott - ceruzával persze, majd azzal fizetett is, aztán zárás elôtt futott vissza s könyörgött, adják vissza neki azt a százast, mert olyan fontos a feljegyzés, ami rajta van, hogy többet ér az száz lejnél.

Szembekacagták, kirúgták.

Ugyanabban a kocsmában élvezettel, gyanútlanul hallgatta kapatos polgárok rendszerellenes füstölgéseit, majd amikor megint versötlete támadt, elôvette a jegyzôfüzetét - vesztére. Valaki elkiáltotta magát:

- Besúgó van köztünk! Nézzétek, lejegyzi a nyilatkozatainkat!

Akkor elkapták a gallérjánál fogva, úgy hajították ki megint. Megesküdött, hogy azt a kocsmát, míg él, bojkottálni fogja. Élelmiszerboltban vettük a sört, olcsóbban, veszélytelenül. Ennek hátránya volt, hogy a pártfôtitkár gondoskodó szeretete miatt reggelente, tíz óra elôtt italt nem lehetett vásárolni. Néha magam is ott álltam Bözödi Gyurkával a bolt ajtaja elôtt, szatyorban sörösüvegekkel, a szászrégeni gyártmányú nedûre szomjas testvérek sorának legelején. Ilyenkor az örökös áruhiány miatt a késôn kelôk rendszerint hoppon maradtak. "Tessék holnap jönni!" Ez minket nem aggasztott. A mögöttünk kígyózó soron végignézve Gyurka vidáman pislogott rám s mondta bizalmasan:

- Nyitó pár vagyunk!

Ez már nem slamasztika volt, hanem az oly ritkán rá mosolygó, vitathatatlan szerencse. Hiszen akkor is mandulakeserûvé lett az öröme, mikor huszonöt éves korában legnagyobb sikerû munkáját megírta. Székely bánja volt a címe, és nem csupán ezért került anatéma alá élete végéig. A románság "nemzeti önérzetét sértô" munkát nacionalizmussal kellett megvádolni, hogy 1945 utáni kiadása betiltassék. Valamikor a nyolcvanas évek közepén, házkutatás utáni lelkiállapotban darvadozva, dedikálta nekem ezt a könyvét imigyen: S. A.-nak barátsággal egy székely, aki bánja, Bözödi György.

Akkor azt mondtam neki: szójáték mögé bújtatja a büszkeségét.

- Ezt a legelsô szellemgyermekedet sose fogod te megbánni. Mert születése óta él, hat, eszméltetô erejétôl retteg a hatalom, amely vesztét érezve kapcáskodik veled.

Istenem, Bözödi Gyurka! A rendszerváltást nem érhette meg. 1989. november 25-én halt meg Budapesten. Kerek hónap múltán végezték ki a román diktátort és feleségét. Gyurka hetvenhat évesen ment el. Ezerszer is elgondoltam, milyen boldog lett volna a Székely bánja új kiadásának láttán. Ha elmondhattam volna neki, hogy bizonyára nincs több slamasztika.

Halála elôtt Marosvásárhelyt a Szent György utcai kórházban láttam ôt utoljára. Hideg, már-már zúzmarás, siváran homályos teremben feküdt egymagában. Ha gyertyának mondom ôt, ama boltozatos siralomházban az én Gyurka barátom csonkig égett már, riadtan pislákolt. Véreres, csupa- könyörgés szeme csak emléke volt az elmeszikrákat vetô kék elevenségnek.

Miként a százéves bözödi házban nagy fagyok idején, most is oldalt feküdve, két lábát felhúzva csombolyodott olyan kicsire, akár egy didergô gyermek.

Csöndesen beszélgettünk. A fájdalmairól faggattam, legyintett, mindegy már, nincs akivel a szenvedésen osztozkodni. Régen megszokta már a magányt. Asszony, gyerek, család nélkül egész életét egyszál magában töltötte. A szakadatlan munka örömén kívül talán jó barátainak ragaszkodó szeretete vigasztalta.

Közéjük tartoztam. Eszembe jut, hogy sok közös utazásunk egyike mily kedvesen emlékezetes, Székelyföldrôl autón Segesvár felé tartva éjfél elôtt Gyurka így szólt hozzám:

- Egy szundításra érdemes vagyok már. Apácán el ne felejts fölébreszteni. Látni akarom Bartalis János szülôfaluját.

Mikor a híres község fényei feltûntek, megrázogattam a vállát. Nehezen ébredt, morcosan motyogott a hátsó ülésen, de végül felült és panaszolta menten az ébrenléten túli slamasztikát:

- Istenem! Már megint olyan szépet álmodtam, és megint nem volt rajtam szemüveg!

Nem faggattam, mi lehetett az az álom. Lepkét harapófogóval? Istenem, Bözödi Gyurka! Mit nem adnék, ha újból együtt utazhatnánk Székelyföldön, álmodban pedig, ha szépet látsz, feladnám a szemü-vegedet.

Elkészült - egyelôre kéziratban - A Maros megyei Kibéd ráolvasásait, népi imáit, legendaballadáit és kántáló énekeit tartalmazó "összefoglalásunk". A könyv egyik különleges értéke az alábbi ima, amelyet 2002. február 8-án írtunk le az akkor 78 éves Mátyus Mihályné Orbán Erzsébettôl. Íme a szöveg:

Ó, én Uram, Teremtôm,

Mikor engem teremtél,

Akkor engem kedvelél,

Szent lelkeddel szeretél,

Szent véreddel megváltál,

Fogadd hozzád lelkemet,

Testemet életemben,

Halálomnak óráján is, ámen.

Imája megtanulásának körülményeirôl Erzsi néni a következôket mondta: "Édesanyámtól tanoltam még kicsi gyermekkoromba, mikor még alig tudtam beszélni… Szívembe véstem. Ôtet is a szülei tanították. Minden gyermeküköt megtanították imádkozni, Istent hívtuk állandóan. Ezt minden este el szoktam imádkozni, sohase fekszem le ima nélkül."

A szöveg tehát ma is "funkcionál", de roppant kevesen ismerik. Kibéden például nem került elô - egyelôre - további változata.

Ha figyelmünket az ima "megmódolására" összpontosítjuk, rögtön szemünkbe tûnnek az igék elbeszélô múltú, nagyon régies alakjai, a befejezô mozzanat pedig régi kódexeink nyelvi/stílusbeli világát idézik. Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lôtöt lépék (Pozsony, 1999) címû magisztrális könyvében gyakran utal arra, hogy egyes motívumok, sôt, motívumkörök különbözô típusú szövegekben ismétlôdnek. Így fogalmaz: "…ezek szóródását látjuk apokrif imádságainkban…" A gyûjtô a kibédi variánshoz közel álló szöveget rögzített Jászberényben az 1972-es búcsún:

Mikor engem teremtettél,

Akkor engem szerettél,

Szent lelkedhez szorítottál,

Szent véreddel megváltál…

Könyvében több Zala megyei változat is található, Zalaszántón például ilyen formában fordul elô, persze, más imába "beépítve":

…Engem Jézus találott,

Szent lölkivel szeretett,

Szent halálával megváltott…

Milyen régi lehet bemutatott népi imánk?

Magunk már felvetettük azt a gondolatot, hogy az ilyen jellegû szövegvariánsok bizonyíthatóan a reformáció kora elôtti vallásos népi költészetben formálódtak. Véleményünket Erdélyi Zsuzsanna megerôsítette: "Több, kötetünkben is található adat/szöveg bizonyítja, hogy protestáns eleink éltek ezekkel az imádságokkal, "bai"-okkal."

Ráduly János

450 éve született Balassi Bálint

Nagy Gáspár

Némely dallamomban

súgásod ahol van

te nyitottad meg számat

Énekem legvégül

majd veled is békül

tizenhatodik század!

Láttam ifjan én már

nemzetem mint rontják

szakadatlan pörökkel

Minden ékességit

földig lerombolják

veretik az törökkel

Dúlásra jött hordák

mindig megóhajtják

szûzeknek szép seregit

Viszik Drinápolyig

gyalázzák napestig

rajtuk vajon ki segít?!

Vannak aztán bévül

fajtámnak "díszéül"

pogánynál pogányabbak

Elöntött a posvány

vélük hadakozván

förtelmes utálatban

Bûnben hentergésem

reménytelenségben

láttam magam már holtan

Szívemnek balzsamát

homályban keresvén

magamat kaszaboltam

Bánkódván eleget

pokolra szánt lelkem

bocsánatért elhoztam

Hogy bûnöm oldoznád

merészeltem hozzád

folyamodni imákkal

Messzi zsoltárokbúl

gyakorta kicsordul

könnye Dávid királynak

Ezért lobogómon

zsoltáros hárfája

életemet kimondja

Kardom tükörére

envérem is csordult

édes hazámnak gondja

De nem véres szablya

nem is szemek rabja

volnék Balassi Bálint

Zólyomnak szülötte

világnak ûzöttje

bátran elédbe áll itt:

Lelkemet akartad

szívemet facsartad

testemet megrongáltad

Legyen akaratod

sorsom záróköve

lelkem immár tenálad

Legszebb dallamomban

zúgásod ahol van

te nyitottad meg számat

Énekem legvégül

veled is megbékül

tizenhatodik század!

Kovács András Ferenc

Nagy Mûvész a víg toportyán:

Vad talentum, ôstehetség!

Ôt hallgatja Csíkcsomortán:

András napján, ôsz utolján

Holdvilágon orgonálgat...

Hej, az ordas, hiú ordas -

Nagy Mûvész, de zordon állat!

Virtuóz a víg toportyán:

Vad talentum, ôstehetség!

Ôt csodálja Csíkcsomortán

Ôszi szélben, téli éjben,

Holgyha holdnak orgonálgat!

Minden ordas hiú ordas -

Nagy Mûvész, de zordon állat!

Persze, bús a víg toportyán:

Mert az ordas hiú ordas...

Hogyha unja Csíkcsomortán,

S nem figyel mûvészetére -

Mindhiába orgonálhat...

Vad talentum, ôstehetség -

Nagy Mûvész, de zordon állat!

Pedig az ember azt hihetné, hogy ez a könyv parázs vitákat gerjeszt, lelkesedést vagy felháborodást vált ki, pró és kontra sorjáznak róla a vélemények. A nemrég lezajlott Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a "címszereplô" Tompa Gábor rendezôvel szervezett találkozón viszont tíz érdeklôdô, ha lehetett. A szakma részérôl senki se volt kíváncsi a kötet bemutatójára. Néhány napja a Pallas-Akadémia rendkívüli kivitelezésû kiadványának budapesti premierjén szerencsére már annyian voltak, hogy a rendezvényt meg kellett ismételni. Attól még a valóság inkább azt a bizonyos prófétasággal és saját hazával kapcsolatos közhelyszerûséget erôsítette, amelynek igazságáról már annyiszor meggyôzôdhettünk. Ezzel egyébként Tompa Gábor is megannyiszor ütközött az eltelt évtizedek során, a kötetbe foglalt Beszélgetések hat felvonásban címû interjúfolyam is az olvasó eszébe juttatja ezt mindegyre.

Évtizedeket említünk, a több mint háromszázötven oldalas elegáns könyv, a három éven át kisebb-nagyobb megszakításokkal folytatott hosszú-hosszú dialógus, a hozzá illesztett igen gazdag és értékes képanyag, valamint a Tompa-féle színházi rendezések és kritikai visszhangjaik terjedelmes jegyzéke ilyen mélységben és idôintervallumban tükrözi vissza a romániai magyar és román színházi élet fontos eseményeit, sajátosságait, illetve mindezeknél jóval távolabbra mutat, hiszen egy jelentôs világjáró mûvészünk magánuniverzumát is elénk tárja. Florica Ichim UNITER-díjas színikritikus, a hazai színház elismert személyisége írta meg a könyv elsô változatát románul. Kötete 2003-ban jelent meg. Természetes, hogy Tôzsér Józsefék Csíkszeredában felfigyeltek rá, és úgy döntöttek, hogy magyarul is kiadják. Váli Évára bízták a fordítást. Persze, hogy nem egyszerû átültetésrôl volt szó, mint a fordító utólag elmondotta, nem románul kellett tudnia, Tompa Gábor nyelvén kellett megtanulnia. Hiszen a szövegnek úgy kell hangzania, mintha a költô rendezô eleve az anyanyelvén fogalmazott volna a maga stílusa, beszédmódja, szófordulatai szerint. Érthetô, hogy végül a kötet magyar nyelvû változata a közös munka eredményeként az eredeti könyvnél gazdagabb, színesebb, árnyaltabb, átfogóbb lett. Nyilván magában hordozva mindazt az értéket, amirôl az Ichim-változat kapcsán többek közt a következô olvasható: "Könyvének legnagyobb érdeme az, hogy hiánypótló munka. Egy nagy erdélyi magyar mûvész eddigi életútján keresztül, a személyes élmény és az ôszinte, meleg barátság hitelességével eleveníti fel a kolozsvári magyar színjátszás több évtizedét és tárja elénk a világhírû román rendezôiskola sajátos, színházújító kifejezési eszközeit, valamint a világ nagy színpadi mágusainak kísérletezô kedvét."

Egy ilyen rövid recenzióban még csak kísérletet se tehetünk arra, hogy összefoglaljuk, mi mindenrôl beszél Tompa hat-felvonásos önvallomásában, milyen emlékeket, történeteket, egyéniségeket varázsol elénk, azt viszont hangsúlyozhatjuk, hogy a könyv valóban nagyon ôszinte, szókimondó és ebbôl kifolyólag hatványozottan izgalmas olvasmány. A megszólaltatott visszapillantó senkit és semmit nem kímél, önmagát se, s ettôl még hihetôbbé, hitelesebbé válik mondandója. Bizonyára számos érzékeny pontra tapint, marosvásárhelyi viszonylatban is, nem vitás. Ezért is gondolhatnók, hogy itt is és máshol is felborzolhatná a vitakedvet. Egyelôre nagy a csend. Talán a közeljövôben valakik megtörik. Vagy már olyan általános a közöny, hogy egy ilyen kiadvány is visszhangtalan marad?

N.M.K.

Tompa Gábor

Nem. Nem. Nem gyújtunk lámpát. Nem írunk

verseket. Nem rebben a szemünk. Nem ál-

modunk. Nem ébredünk. Ma nem. Ma el sem

alszunk. Nem látunk rémeket. Nem hallunk

éneket. Nem dúdolunk. Nem vetjük le az

inget. Nem húzunk nadrágot, cipôt. Nem

étkezünk, nem vétkezünk. Nem késsük le

a vonatot. Nem érkezünk. Nem szomjazunk,

nem tévedünk. Nem együtt. Nem, ma nem. Nem

kérünk szót. Nem az a véleményünk. Nem

kapcsoljuk be. Nem tervezünk, nem ren-

dezünk. Nem adunk, nem veszünk. Nem foly-

tatjuk. Nem állunk fel. Nem értjük. Nem

mozdulunk. Ma nem. Ma eljön értünk.

Köszönöm, Jézuska, hogy

vigyáztál rám,

kérlek, hogy holnap is

vigyázzál rám,

add, hogy játszhassak

sokat az óvodában,

otthon és a játszótéren,

olvashassak az

állatoskönyvembôl,

lehessek állatvédô, mert

engem csak az állatok

érdekelnek, fogadhassak

szót Tátinak és Mamának,

lehessek jó Sárához,

ne nyafogjak a villamoson,

ha úszni megyünk -

Te is légy jó,

szedd ki Márkot,

Frédit és Ákost a

kórházból, engedd az

angyalnak, hogy sok

ajándékot hozzon, vigyázz

Tinti nagytatára, Petôfi Sándorra és

a szomszéd bácsira, hogy

nyugodtan pihenhessenek.

Köszönöm ezt a szép

napot, ámen.

November 12 - december 5. között zajlik a PONTI 04 elnevezésû XIII. Európai Színházi Unió Fesztiválja a portugáliai Portóban. A Silviu Purcarete által rendezett Pantagruel sógornôje, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a szebeni Radu Stanca Színház és Nemzetközi Színházi Fesztivál valamint a lyon-i Silviu Purcarete Társulat közös produkciója, a novemberi franciaországi turnét követôen e fesztivál keretében is bemutatásra került december 2-án és 3-án, valamint 4-én, a fesztivál záróprodukciójaként.

Az Európai Színházak Uniója 1990 februárjában alakult Párizsban, a világhírû színházi rendezô, Giorgio Strehler és az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang kezdeményezésére.

Bár a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a szebeni színház nem tagja az uniónak, a fesztiválon való részvétel egyben lehetôséget teremt arra, hogy tárgyalni lehessen arról, hogy még Románia európai uniós csatlakozása elôtt a színház belépjen az Európai Színházi Unióba. A tárgyalásokon részt vesz Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója és Constantin Chiriac, a szebeni Radu Stanca Színház vezetôje.

Purcarete különleges "gasztronómiai improvizáció"-ját a Román Színházi Szövetség (UNITER) a 2003-as év Legjobb elôadásának díjára jelölte, a produkció szeptember elején Cognacban járt, novemberben egy hónapig tartó franciaországi turnésorozatra indult: bemutatták a Bayonne-i (Franciaország) Scene Nationale-ban, a seyne-sur-meri Európa Színházban, majd Chatillonban.

Silviu Purcarete az elôadás megalkotásakor Rabelais- humorral és ellentmondásokkal teli regényébôl, a Gargantua és Pantagruelbôl ihletôdött. A fôként színpadi mozgásra és zenére épülô elôadás nyelvi korlátok nélkül mindenkinek szól. Az elôadásban a színházi jelek közül a gesztus, a test és a kép, valamint a tárgyak, kellékek kommunikációs lehetôségei hangsúlyosak. Az elôadás díszlet- és jelmeztervezôje: Helmut Stürmer, zeneszerzô: Vasile Sirli, a rendezô munkatársa: Cristian Stanca. Az elôadásban a kolozsvári, szebeni és Râmnicu Vâlcea-i színészek mellett franciaországi színészek munkáját értékelhetik a nézôk.

Lôrincz Ildikó

- Beszélgetés Solténszky Tibor dramaturggal -

Az elmúlt napokban Erdôszentgyörgyön a Kis- Küküllô menti színjátszók mérték össze tehetségüket. Kéttagú zsûri döntött és mondott véleményt a látottakról, osztotta meg jó tanácsait a mûkedvelôkkel. Solténszky Tibor, a magyar Rádió dramaturgja a kiértékelés mellett egy rövid felkészítôt tartott a színjátszóknak. Az anyaországbeli színházi szakemberrel, aki közel kétszáz kortárs magyar és külföldi rádiójáték bemutatóját jegyzi, ugyanitt beszélgettünk el. Solténszky továbbá a Színházi Dramaturgok Céhének elnökhelyettese, a Magyar Színjátékos Szövetség elnöke. Különféle színházi fesztiválon, drámaíró versenyen zsûrizett már. Számos nemzetközi projektben mûködött közre: a Norvég Drámaírók Társaságával partnerségben, a londoni Royal Court Theatre munkatársaival, a liverpooli Brouhaha, a brüsszeli Euclid szakértôjeként. Az angol Nemzeti Színház Kelet-Európának szánt szakmai továbbképzéseinek hazai koordinátora.

- Mi a véleménye az erdélyi színjátszás színvonaláról?

- Úgy általában nem tudok sokat az erdélyi színjátszásról, csak azokat a társulatokat ismerem, amelyek a magyarországi színjátszó fesztiválokon is felbukkannak. Elôször vagyok egy itteni seregszemlén. Magyarországon éppen most volt egy országos színjátszó fesztivál Adácson, amelyen rendszeresen részt veszek. Az idén választani kényszerültem, és úgy döntöttem, hogy ide jövök. Ha összehasonlítom az itteni tapasztalataimat az elmúlt évek adácsi tapasztalataival, akkor azt mondhatom, hogy körülbelül ugyanazt látom. Egy faluközösségben van néhány lelkes ember, akik úgy gondolják, valamiért fontos számukra a színjátszás. Ez a szándék, ez az akarat olyan erôs tud lenni, hogy maguk mellé állítják a falut. Ez nagyon jó, fantasztikus dolog, mert a mai világban az emberek túlnyomó többsége a kultúrát maximum fogyasztja, ha egyáltalán kultúra az, amit fogyaszt. Tehát vannak emberek, akiknek nem ez kell, hanem azt mondják, hogy legyünk együtt és csináljunk valami valódit, ami a sajátunk. Örülök annak, hogy itt, a Küküllô menti fesztiválon ilyen sokan vannak. Úgy gondolom, hogy az erdélyi színházi szakemberek számára is fontos volna a mûkedvelôkkel való kapcsolattartás, hogy segítsék ôket, mert egy hajóban utaznak.

- Min kellene, min lehetne változtatni? Mit kellene átalakítani ezekben a társulatokban? Mire lenne szükség? Mi hiányzik belôlük?

- Arra lenne szükség, amit nem tudunk megadni. Az lenne jó, ha mindannyian több idôt szánhatnának a színjátszásra, mert ez is olyan, mint bármi más, érteni kell minden csínját- bínját. Ha rosszul vágom a fát, rám dôl. Ha rosszul írom a regényt, senki el nem fogja olvasni. Ha rosszul játszom, nem fogja érdekelni az embereket. Tehát ezért szükséges a szándék mellett az idô is erre.

- Többen is említették, hogy az erdélyi magyarokban több a lelkesedés, mint az anyaországbeliekben.

- Nem tudom, hogy több-e a lelkesedés az itteni emberekben, az azonban biztos, hogy az embereknek a kultúrához való viszonya érzékenyebb, és fontosabb számukra, mint a magyarországiaknak. Tehát el tudom képzelni, hogy itt egy kulturális kezdeményezés mellé könnyebb embereket találni, mert több közük van az itteni embereknek a magyar kultúrához, mint mondjuk egy Tápiószentmártonban élô magyar embernek a magyar kultúrához. Számára az olyan, mint az oxigén, itt meg az önmagamat meghatározás része, hogy igenis, én valamit hozzáteszek mindahhoz, amit már az ôseim és a barátaim is csináltak.

- Magyarországon mekkora igény mutatkozik a színházra? Az elit kultúra fogyasztja csak, vagy a vidéki, egyszerû emberek is hozzájutnak?

- Odaát is járnak a falvak emberei színházba. Furcsa, hogy mindenki azt hitte a rendszerváltáskor, hogy az emberek majd nem akarnak színházba menni, és nem ez történt. Igaz, hogy voltak nehéz évek, amikor kevés nézô volt, és volt olyan év, hogy megszégyenítôen kevés pénz jutott a színházra. Viszont a kilencvenes évek közepén Budapesten és néhány nagyobb városban virágzásnak indult a színi kultúra. Rengeteg új társulat, új formáció jött létre. Például Pécsett az ott lévô nemzeti színház mellett létezik egy úgynevezett harmadik színház, egy egyetemi, egy horvát és egy szabadtéri színház. Meglepô, hogy egy nem túl nagy városban milyen sok színház tud megélni, mindeniknek megvan a maga nézôje. Nyilván ennek is köszönhetô, hogy a magyar színházi szakma Pécsre viszi az országos színházi fesztivált.

- Magyarországi és erdélyi színházban alkotni, dramatizálni jelent valami különbséget?

- Nekem még nem adatott meg az a kihívás, hogy itt is, ott is dolgozzam, de úgy látom, hogy van különbség. Közvetlen kollégám, barátom, Uray Péter dolgozik itteni színészekkel, itteni fôiskolásokkal, akikkel én Budapesten szoktam találkozni. És van különbség, mert egy kicsit mást igényel a közönség.

- Mi ez a kicsit más?

- Stilárisan egy más hangvétel, amire fogékonyabbak az itteni emberek, egy kicsit költôibb. Az itteni színház egy kicsit emelkedettebb, ott nagyon földhözragadt, realista módon képzelik el a színházat, itt pedig értelemszerû, hogy Tamási és Sütô András otthonában a mondatok nem prózaiak, hanem költôiek. Ahhoz a színészeknek is költôieknek kell lenniük. Sok színész jött át szerencsét próbálni, és látom, hogy hosszú idô az, amíg megtanulják azt a kicsit mást, amennyi