Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Gazdasági és szociális kérdéseket feszegettek azon a találkozón, amelyen az RMDSZ megyei tanácselnökei és -alelnökei, képviselôk, gazdasági szakértôk és meghívott civil szervezetek képviselôi vettek részt. A jelenlévôk elsôsorban az idei állami költségvetés megvalósítását, valamint a jövô évi költségvetés elôkészítését elemezték, megvizsgálták az RMDSZ gazdasági prioritásait, különösen ami a vidékfejlesztést illeti, elemezték a szövetség szociális programját, s elôkészítették azokat a javaslatokat, amelyeket az RMDSZ az asztalra tesz a kormánypárttal soron következô megbeszélésen, amelyen a két politikai formáció között létrejött megállapodás megvalósulásának stádiumát is górcsô alá veszik.

"Nagyon elégedetlenek vagyunk az infrastrukturális beruházások megvalósításával" - mondta Borbély László, a szervezet alelnöke, aki egy példával, a Balavásár-Szováta- Gyergyószentmiklós út felújításával illusztrálta mondanivalóját. Ez a beruházás azért maradt el, mert nem utalták át idôben a megszavazott programra az összeget, s hasonló a helyzet más esetekben is. Elmondása szerint a jelenlegi fejlesztési régiók nem funkcionálisak, Romániában hiányzik a fenntartható fejlôdés koncepciója, különös tekintettel a vidékfejlesztésre.

Kelemen Atilla képviselô, megyei RMDSZ-elnök a vidékfejlesztés gondjaira kitérve úgy vélekedett, hogy Romániában teljes mértékben meg kell változtatni a vidék iránti szemléletet, hisz az EU-integráció szempontjából nem lehet továbbra is infrastrukturális alap nélkül hagyni a vidéket. Egy-egy községet egyik napról a másikra emelhetünk ugyan városi rangra, ettôl azonban az alapvetô gondok megmaradnak.

Kerekes Károly képviselô, a szociális parlamenti bizottság tagja az RMDSZ szociális objektívumai között megemlítette a szegénység enyhítését, a kisnyugdíjak emelését, a fiatal családosok gondjainak megoldását, különös tekintettel a lakásgondokra, a felnôtté vált állami gondozott fiatalok szociális integrációját, a fogyatékos személyek esélyegyenlôségének biztosítását, speciális foglalkoztatási programok révén. Úgy vélekedett, hogy mindezt a szociális alapok átcsoportosításával lehet megoldani.

Winkler Gyula, a parlament pénzügyi bizottságának tagja szerint jelenleg a költségvetés megvalósítása nem elég átlátható, a minisztériumok saját hatáskörükben döntenek a különbözô programokból származó pénz leosztásáról, s tetten érhetô, hogy bizonyos vidékeket preferenciálisan támogatnak, míg mások esetében krónikus alulfinanszírozás figyelhetô meg, s példaként hozta fel a Székelyföld útjainak állapotát. Ugyanakkor a helyhatóságok finanszírozása is roppant alacsony. Az egész rendszert át kell szervezni - vélte. Egy másik követelmény, hogy a telekkönyvi rendszert át kell utalni a megyei tanácsok hatáskörébe, hisz utóbbiak csak így tudnak hatékony területfejlesztési terveket kidolgozni. A szeptemberben esedékes költségvetés- kiegészítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a helyhatóságoknak szánt tervezett 6000 milliárd lej tulajdonképpen 1200 milliárd, hisz a többit a helyhatóságoknak saját bevételbôl kellene biztosítani, erre azonban semmi garanciát nem lehet felfedezni. Ez a pénz azonban alig egytizede a minimális szükségletnek.

Ami az RMDSZ pénzügyi törvénymódosító javaslatait illeti, az alábbi számok hangzottak el: egységes adókulcs (22- 23% körüli), a profitadó csökkentése 16%-ra, ami oda vezethet, hogy az adózási rendszer ne tegyen különbséget a különbözô források megadózása között, azaz a személyi jövedelemadó szintje a profit- és osztalékadó összegének szintjével azonos legyen. A társadalombiztosítási hozzájárulás 28%-ra való csökkentése. Mindez, az RMDSZ gazdasági szakembereinek véleménye szerint az EU-csat-lakozásig meg kellene duplázza a lakosság reáljövedelmét.

Románia és Bulgária elkezdte az uniós csatlakozási szerzôdés szövegének kidolgozását, a szerzôdést a jövô év tavaszán írja alá a két ország, közölte szerdán, sajtótájékoztatón Vasile Puscas integrációs miniszter.

- A minisztériumok szakemberei eddig 19 fejezetet tárgyaltak meg, hármat közülük véglegesítettek. A szerzôdés szövegének nagy része decemberig elkészül, a dokumentumot 2005 tavaszán írhatja alá Románia és Bulgária - mondta Puscas.

A miniszter azt is elmondta, hogy Romániának a csatlakozási tárgyalások öt fejezetét kell lezárnia az év végéig, ezek a szolgáltatások szabad áramlásáról, a konkurenciáról, a környezetvédelemrôl, a bel- és igazságügyrôl valamint a regionális politikákról szóló fejezetek.

Puscas kitért az integráció költségeivel kapcsolatban az utóbbi idôszakban fokozódó "demagógiára" is. - Egy ésszerû elemzésnek ki kell térnie a költségekre, de a haszonra is. Románia 2007-ben 800 millió euróval járul hozzá az EU költségvetéséhez.

Aktuális

Nem kell ide hurrikán, elvetemült terrorista vagy öngyilkos merénylô, önmagunkat nyírjuk, ahogy elô van írva. Menetrendszerûen érkezik a hír, újabb és újabb robbanások, tüzek, vonatszerencsétlenségek, munkabalesetek szedik áldozataikat. Nincs rend az országban, a fegyelemre, elôírásokra fittyet hánynak. Tisztelet a kivételnek, de úgy egyébként minden szinten szinte mindenki másra, fôként egyéni érdekeire figyel. Akkor is, ha ügyel a látszatra, és kifelé másképp próbálja feltüntetni. Lépten- nyomon katasztrofális fenyegetettségnek és nemtörôdömségnek vagyunk kitéve. Persze, ebben az állításban is lehet némi költôi túlzás, de hogy reális jelenséggel állunk szemben, az nem kétséges. És ezért a csôdtömegért folyik a harc. Hogy azok kezeljék vagy ne kezeljék továbbra is, akik engedték, hogy a dolgok idáig fajuljanak, vagy pedig azok, akik elôttük ügyeskedtek, ügyetlenkedtek egyazon nemes cél érdekében. Az erôfeszítések, energiák erre összpontosulnak, véletlenül sem arra, hogy a katasztrófákat elkerüljük, megelôzzük, minél kisebb esélyt adjunk bekövetkeztüknek. Feltételezem, nyilvánvaló, hogy most országos léptékben gondolkodom. De érvényes az eszmefuttatás szûkebb pátriánkra, régiónkra, városunkra, községünkre is. Tudom, a mi házunk táján eddig kevesebb tömegszerencsétlenség volt, mint az ország más részein. Ez jelentheti azt is, hogy errefelé gondosabbak, elôrelátóbbak, a tisztséget, felelôsséget jobban átérzik az illetékesek, de azt is, hogy mindeddig szerencsésebbek voltunk, mint azok, akiket önhibából vagy vétlenül a szóban forgó módon ért el a végzet. Bárcsak az elôbbi feltételezés csendülne egybe a valósággal. Attól tartok azonban, hogy a realitás nem pontosan ilyen. Ezért aztán valahányszor tragikus kimenetelû robbanásról, halálos tömegbalesetrôl, gyilkos földcsuszamlásról, pusztító árvízrôl hallok, azonnal eszembe jut, hogy bizony közvetlen környezetünkben is számos potenciális katasztrófaforrás található. Lég- és vízszennyezô, balesetveszélyes vegyi kombinátok, tengelytörô, gödörlyuggatta országutak, lecsupaszított hegy- és domboldalak, megcsúszott házak, utcarészek, önkényesen átépített, behôközpontozott blokklakások, megzabolázatlan vadvizek és még ki tudja hányféle valami, ami feltételezett rémségeket rejt magában. Mindenikrôl írtunk már nem egyszer. Lehet, hogy olyankor el is gondolkoztak a felvetett problémán az intzékedésre hivatottak. De aztán majdnem minden feledésbe ment, ugyanúgy foglalkozhatnánk ismét ugyanazokkal a témákkal továbbra is. De vajon Fortuna meddig lesz még kegyes hozzánk? Hogyha egyszer csak elpártol tôlünk, számunkra abszolút nem lesz vigasz, ha kijelenthetjük: mi idejében szóltunk. És mégis szólni kell, hátha nem pusztába kiáltunk.

Kormányátalakítás Magyarországon

Négy miniszteri poszton lesz változás a kormányban: Burány Sándor munkaügyi minisztert Szekeres Imre váltja, Gyurcsány Ferenc sportminisztert Baráth Etele, Veres János fejlesztési miniszter lesz - jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón, hozzátéve: Csillag István gazdasági miniszter helyére várja az SZDSZ javaslatát.

A kormányátalakítás tervezett bejelentésének napján, szerdán mindkét koalíciós partner, az MSZP és az SZDSZ vezetô testületei és parlamenti frakciói folyamatosan egyeztettek a még vitás kérdésekrôl Budapesten.

Ezt megelôzôen, a koalíciós pártokkal folytatott többhetes egyeztetés után még megbeszélést folytatott az MSZP és az SZDSZ vezetô testületeinek tagjaival és a két párt parlamenti képviselôivel.

Kovács László MSZP-elnök az országos elnökség ülése elôtt azt mondta: a keddi koalíciós egyeztetésen mindkét kormánypárti frakció elismerte a másik párt koalíciós szerzôdésben foglalt jogait, azaz, hogy vannak bizonyos tárcák, amelyekre az SZDSZ jelölhet minisztert, valamint a miniszterelnök jogát arra, hogy eldöntse, kikkel szeretne együtt dolgozni a kabinetben.

Az SZDSZ a kormányátalakításról folyó tárgyalások során többször hangoztatta, hogy nem indokolt egyetlen szabad demokrata miniszter elmozdítása sem.

A szerbiai kormányt a tehetetlenség jellemzi, a belgrádi belügyminisztérium pedig lehetetlenségével tûnik ki a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitások kérdésében - jelentette ki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke szerdán Budapesten, újságíróknak.

"Elvárjuk és követeljük a szerbiai kormánytól, hogy mindent tegyen meg a magyarellenes incidensek tetteseinek kézre kerítése és méltó megbüntetése érdekében" - mondta Egeresi Sándor, miután Németh Zsolttal (Fidesz), a magyar parlament külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést.

Németh Zsolt továbbra is aggasztónak nevezte a "megfélemlítési kampányt", emellett kétoldalú és a nemzetközi diplomáciai színtéren egyaránt egyértelmû és határozott fellépést sürgetett az atrocitások megfékezéséért.

A Fidesz európai parlamenti képviselôi napirendre tûzik a kérdést az EP-ben, az Európa Tanács parlamenti közgyûlése elé pedig egy közös MSZP-Fidesz indítványt adtak be - tette hozzá. Jelezte, hogy a közeljövôben maga is ellátogat a Vajdaságba, ahol a vajdasági és a szerb hatóságokkal felveszi a kapcsolatot. Németh Zsolt az Egyesült Államok kellô szintû figyelmének fenntartását is lényegesnek nevezte a vajdasági magyarság ügyében.

A VMSZ alelnöke azt mondta, hogy tudatosítani kell Belgrádban: a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitások Szerbia euroatlanti integrációját is nehezítik.

"A vajdasági magyarok nem lehetnek másodrendû állampolgárok sem a Vajdaságban, sem pedig Szerbiában" - mondta a vajdasági magyar politikus.

Egeresi Sándor közölte: nem véletlen, hogy a magyarokat támadó tetteseket nem találják meg.

Arról is beszélt, hogy olyan incidenseket próbálnak elôidézni, amelyek megkérdôjelezik a valódi atrocitásokat.

A vajdasági magyar politikus arra szólította fel Vojislav Kostunica szerb miniszterelnököt, hogy tartsa be a vegyes bizottságok megalakítására tett ígéretét.

A vajdasági magyarság elvárja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szeptemberre tervezett ülésén világos állásfoglalást fogalmazzanak meg a kettôs állampolgárság kérdésében - hangzott el.

Bush bejelentése

Az amerikai haderôk nagyszabású átcsoportosításáról tett bejelentést hétfôn George Bush amerikai elnök: mintegy hatvan- hetvenezer amerikai katonát vonnak ki a következô tíz évben Európából és Ázsiából s vezényelnek haza.

"Hatvan-hetvenezer egyenruhás katonát szándékozunk hazahozni, továbbá mintegy százezer civilt, a katonák hozzátartozóit és a hadsereg polgári alkalmazottait" - közölte egy amerikai veteránszervezet tagjai elôtt mondott beszédében az Ohio állambeli Cincinnatiben.

Az Egyesült Államok ezzel a hidegháború vége óta a legnagyobb haderô-átcsoportosítást végzi el. Bizonyos létszámot kelet-európai állomáshelyekre vezényelnek, de egyelôre nem egyértelmû, hogy a külföldön állomásozó amerikai katonák összlétszáma csökken-e - mondták el név nélkül nyilatkozó fehér házi tisztségviselôk.

Ezt a nagyarányú átcsoportosítást több évvel ezelôtt kezdték elôkészíteni. Mindvégig vita volt arról, milyen csapatelosztással lehetne a leghatékonyabban felvenni a harcot az új típusú fenyegetésekkel, például a terrorizmussal vagy a közel-keleti bizonytalansággal szemben.

A bejelentéssel Bush szavazatokat nyerhet a hazatelepítendô katonacsaládok tagjai körében, de nem lesz könnyebb annak a mintegy 150 ezer katonának, aki háborús övezetben szolgál, és a családoknak sem.

A Németországban állomásozó amerikai erôk egyik tisztségviselôje Bush beszédével egy idôben elmondta, hogy a jelentôs arányú európai és ázsiai csapatkivonás több évet vesz majd igénybe, és az Egyesült Államoknak tárgyalnia kell még róla az érintett országokkal, mert eddig nagyon kevés konkrétumot közölt velük. A kivonást gyakorlatilag valamikor 2006 és 2011 között lehet majd végrehajtani - mondta a név nélkül nyilatkozó illetô, aki jártas az átcsoportosításokban.

Adrian Nastase, az SZDP elnöke kedden heves támadást intézett Theodor Stolojan, az NLP-DP szövetség államfôjelöltje ellen, akirôl azt állította, hogy "a pénzügyi és bankmaffia" támogatását élvezi, és hogy Traian Basescu DP-elnök bábja.

- Katasztrofális lenne, ha az uniós csatlakozás tekintetében legfontosabb években, miután mi az idén ôsszel lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat, tehát 2005-2006-ban, a csatlakozást megelôzô években az egykori Konvenció, a jelenlegi NLP-DP szövetség lenne kormányon - mondta Nastase Suceaván, sajtótájékoztatón.

Szerinte az ellenzék kormányra kerülése azért lenne katasztrofális, mivel "egy ilyen kormányzat megkérdôjelezné és negatívvá minôsítené az utóbbi négy év erôfeszítéseit, a makrogazdasági és politikai stabilizációt, valamint az EU-val fennálló viszonyt", mivel egy ilyen kormányzatban a politikai algoritmus a legfôbb munkamechanizmus. Továbbá "a Theodor Stolojant a hatalom után rohanó csoport élén tartó pénzügyi és bankmaffia is számos problémát okozhat", tette hozzá Nastase.

Az SZDP elnöke hangsúlyozta: az államfôjelöltségével kapcsolatos döntést is azért hozta, hogy kormányának megvalósításait "ne lepje be a por".

- Tudjuk, hogy Theodor Stolojan végsô soron Traian Basescu bábja. Kínos és zavaró lenne, ha egy ilyen személyiség nélküli, erôtlen vezetési képlet kormányozná Romániát egy országunk számára döntô fontosságú pillanatban - fogalmazott a kormánypárt elnöke.

Nastase nem kívánt részletekbe bocsátkozni az NLP elnökét támogató "pénzügyi és bankmaffia" kapcsán.

Ételed lesz a gyógyszered - ez a jövô útja a gasztronómiában és a medicinák világában is - állítják svéd élelmiszerkutatók, akik szerint az emberek sokkal szívesebben fogyasztanak egészségôrzô ételeket, mint tablettákat.

Brokkoli-chips, ginszenges tejjel - ez lesz a tipikus uzsonna 2025-ben. Az élelmiszeripar egyre inkább átveszi a gyógyszeripar feladatait, mert az emberek gyomra egy idô után már nem képes feldolgozni a medicinák vegyi anyagait. Az élelmiszereket arra használják majd fel, hogy megelôzzék a betegségeket és az már ma sem ritka, hogy feldúsítják az ennivalót hasznos vitaminokkal, vakcinákkal vagy ásványi anyagokkal.

A brokkoli a világ egyik legegészségesebb zöldsége, mert sok rostot és antioxidánst tartalmaz, amely elôsegítheti a rák megelôzését. Ezért kedvelt lesz a belôle elôállított chips, amely jóval egészségesebbnek ígérkezik, mint a krumpliból készült, zsíros, sós rágcsálnivaló - állítja Henrik Mattson, a híres svéd dietetikus.

A következô lépés, hogy a tejet ginszenggel vagy eukaliptusszal, a csokoládét pedig koleszterinellenes szerekkel dúsítják. Nem lesz meglepô húsz év múlva, hogy beoltják a tyúkokat gyógyszerekkel: ezért elég, ha csak a tojást esszük meg, amely már elegendô gyógyhatású anyagot tartalmaz. Így kevesebb, a gyógyszerek elôállításánál használt adalékanyag terheli majd a gyomrunkat. Afrikában például az üzletekben árusított banán maláriaellenes vakcinát tartalmaz majd, hogy eltûnjön a földrészrôl ez a szörnyû betegség.

A hús csak mint fûszer jelenik majd meg az étlapon: keveset fogyasztunk majd belôle. Az elfelejtett zöldségek ismét fôszereplôkké válnak, amire már eddig is volt példa, elég ha csak a csicsóka, az árpagyöngy, a bio zöldségfélék és a csírák elmúlt tíz évben tapasztalt karrierjére gondolunk. A halakon kívül sok más élelmiszer is tartalmazza majd a közismerten hasznos omega-3 zsírsavat.

Hogy e sajátos gasztronómiai vízióhoz mit szólnak majd a vendéglôsök és a majdani vendégek, arról nem nyilatkozott a dietetikus.

Keddi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy egy háromtagú család egy hete a vásárhelyi Bolyai térre, a líceum elôtti parkba költözött bútorokkal, ágynemûvel, háztartási kellékekkel s egyéb ingóságaikkal együtt. Idôközben a rendôrség, a polgármesteri hivatal és a gyermekjogvédelmi igazgatóság képviselôi is kiszálltak a helyszínre, segítséget, megoldást nyújtva "sátorozóknak", ôk azonban elutasították az ajánlatokat.

- Csalás áldozatai vagyunk, s ennek eredményeként veszítettük el lakásunkat, pénzünket. (Az ügy alapos ismerôi ezt másképp tudják - szerk. megj.) Igazságot akarunk, valamint egy állandó lakást, ahol nem kell attól tartanunk, hogy az utcára kerülünk - mondja a 13 éve tolókocsira szorult Dangui Aranka. Az asszonyt lánya, Dangui Aranka Éva gondozza. Évának négyéves gyereke van, pedig ô maga is kiskorú, alig négy hónap múlva tölti be a 18. életévét. - Szerelembôl mentem férjhez és szerelembôl született a lányom. A legjobbakat akarom neki, ezért nem engedem a gyermekjogvédôknek, hogy elvegyék tôlem - mondja a lány. A Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság két felügyelôje kedden a helyszínre szállt ki, azzal a céllal, hogy a lánynak és gyerekének felajánlják azt a lehetôséget, hogy 6 hónapig a Gyerekanya-otthonban lakhassanak. Legnagyobb meglepetésükre a kicsinek hûlt helyét találták, valószínûleg valamelyik rokonhoz vitték. Éva megígérte, hogy szerdán délben a gyerek ott lesz a sátornál, s egészségi állapotát az 1- es számú elhelyezési központ igazgatónôje megvizsgálhatja. A helyszínen találkoztunk a doktornôvel, ám a kicsi ezúttal sem került elô. "Féltem a gyerekem, nem engedem, hogy elvegyék tôlem" - hangoztatta az anya, hozzáfûzve: a gyerek biztonságos helyen van, ahol gondját viselik. Mi több, Éva a tegnap reggel óta éhségsztrájkba kezdett, ezzel próbálva még inkább magára terelni a figyelmet.

Marius Pascan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtószóvivôje lapunknak nyilatkozva elmondta, a családnak volt egy háromszobás lakása az Egyesülés lakónegyedi Tisza utcában, az állami kiutaltat vásárolták meg, ám azt utóbb eladták. A pénzbôl potom áron vásárolták azt az egyszobás lakrészt a Bolyai utcában, amelyet akkor már perben igényelt vissza a jogos örökös. Az illetô meg is nyerte a pert, majd még évekig megengedte, hogy Danguiék ott lakjanak. Most bírósági végzés alapján kilakoltották ôket. Nem kétséges, hogy az üzletkötéskor becsapták az embereket, hiszen az elállamosított magánház visszaszolgáltatására már régóta folyt a per, így azt nem lehetett eladni. Az ô tranzakciójukról pedig semmiféle papír nem létezik. Az érvényben levô törvények szerint, ha egy személynek volt saját tulajdonú lakása s azt eladta, már nem igényelhet az illetô polgármesteri hivataltól szociális lakást. A hivatal felajánlotta, hogy mindhárman az éjjeli menedékhelyre költözzenek, ám azt visszautasították. A helyzet áthidalására a polgármesteri hivatal vezetôsége felírta a kiskorú anyát a szociális lakást igénylôk névsorába, a 96-os sorszámot kapták. Évente mintegy 20-25 lakást utalnak ki, így sokat kell várniuk. Abban az esetben, ha rendkívüli helyzetükre való tekintettel elôre vennék ôket, az komoly nézeteltérésekhez és elégedetlenséghez vezetne a többi igénylô részérôl.

Ünnepi istentiszteleten vettek részt a gyülekezet tagjai vasárnap délelôtt Gyulakután, a gyönyörû, régi református templomban. Közösségként köszönteni, ünnepelni mindazokat, akik betöltötték 50. évüket, ill. akik az említett életkor küszöbén állnak. Az istentiszteleten Csalóka Zoltán tiszteletes szolgált. Az alkalom, a pillanat magasztosságáról szólva - többek között - az ünnepeltek által évtizedekkel ezelôtt közösen megélt, eltöltött ifjúkori évekre emlékeztetve hangsúlyozta: a szülôföldhöz való ragaszkodásuk több mint az érzelmi kötôdés bizonysága. Életüknek, mindennapjaiknak értelmet adó erkölcsi kötelesség!

Amint Varga Kálmántól értesültünk, a templomi szolgálatot követôen ünneplôk és ünnepeltek a temetôkertbe vonultak, ahol elhunyt kortársaikra emlékeztek és megkoszorúzták sírjaikat. A kegyeletnyilvánítás után az ünneplô közösség a helybeli Vadász vendéglôbe tartott, ahol reggelig mulattak. - Sokunk számára marad feledhetetlen élmény ennyi arcon fedezni fel a meghatódottságot, a megilletôdöttséget. Olykor kevés a szó az egymás közelségén, tiszteletén, az együvé tartozásunkon kelt léleköröm kifejezésére, megfogalmazására - jegyezte meg Fülöp Zoltán, így folytatva szavait: Gyulakutai 50 évesek! Ti, öregeknek aligha nevezhetô "harcos nôk" és harcosok, akik sok csatát vívtatok már az élettel, bízva abban, lesz erôtök továbbra is helytállni, kitartani elkövetkezendô küzdelmeitekben is, kívánjunk sok egészséget, örömöt, hosszú életet egymásnak!

Hasonló rendezvény színhelye volt ugyancsak az elmúlt hét végén Kelementelke. Dósa József helybeli református lelkész volt az, aki felújítani kívánta a nyugdíjba vonult pedagógusok, tanárok találkozásának gyakorlatát. Elhunyt kortársaikra emlékezve ôk is megkoszorúzták a temetôben sírhantjaikat. Amint a szervezô Kertész Ibolyától ill. Orbán Mihálytól megtudtuk, a kelementelkiekkel együtt a találkozón részt vettek a szövérdi ötvenévesek is, annak reményében, hogy a tiszteletes úr hagyományteremtô szándéka követôkre talál az elkövetkezendô nemzedékek tagjai között is.

Anyanyelvünk

Mi az európai nyelvek között meg sem közelítve tudjuk kifejezni a lelki történést: tehát az egész világ igeiségét. Öt érzékünkön át zuhog a világ sajátos énünkké, külön sírásunkká vagy nevetésünkké. És ezt a minden dolog rohanási lényegét, a világzápor folytonos elsuhanását: a világ igeiségét a magyar nyelv képzôivel, igéinek sajátos vonzataival bámulatosan ki lehet fejezni. A modern magyar irodalomban úgyszólva igévé lett az egész mondat, s ebbôl a szempontból nyelvünkkel jobban megközelíthettük a zenét: a csak idôben történô humánumot, mint Európa bármely nyelve. Ehhez szerencsésen járult hozzá, hogy az utolsó 150 év irodalma oly mesteri hangszereléssel fejlesztette nyelvünket, hogy csupán hangzása: a magánhangzók tovaömlése a változó dinamikus és zenei hangsúlyban a világ minden emberi ízét el tudja muzsikálni. Ma már egészen ostoba a vád a magyar nyelv "keménysége" ellen. Ebben a zenei fejlôdésben lényeges szerepet játszott nyelvünknek az az ôsi sajátossága, hogy a mássalhangzó-torlódást nem tûri meg. Már Csokonainál, Berzsenyinél bámulatos lágy és halk dallamokat találunk, s Vörösmarty nagy orgonája után minden lehetséges lett. Ez a gazdag lehetôségû szórendjében, ezer változatú hangsúlyában, folyton teremtô képzéseiben, rohanó igeiségében mintegy mindig új elôteremtéssel fakadó dús nyelv minden kényszer nélkül el tudja énekelni a görög, a latin s a nyugat-európai versek ritmusait. Ezen a téren is páratlanul áll az európai nyelvek közt, és talán abban is: hogy fordításban mennyire tudjuk megközelíteni az eredeti formát és tartalmat. Nyelvünk felsorolt lehetôségei adnak a magyar irodalomnak két oly mûvészi sajátosságot, melyet Európa több irodalmában ilyen mértékben nem találunk. (Részlet az író egyik tanulmányából)

Egy kis fantáziával akár magunk elé is képzelhetnôk: vidáman leng a marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábor zászlaja. Még nincs ilyen, de egy-két hét múlva már lehet. Az idei, immár IV. táborozás ugyanis a textilmûvészetre összpontosít, és témája a Zászló. Augusztus 27-ig, a táborzáró kiállításig a mûvésztelep 22 résztvevôje valószínûleg e jelképes mûtárgy megannyi változatát hozza létre.

A kapunyitás ünnepélyes mozzanatára kedden késô délután került sor a tábor hagyományos színhelyén, a várban. Az elôzô három alkotó együttlét során született festményekbôl, szobrokból rendezett tárlat keretében hangzottak el az üdvözlô szavak, a nyitóbeszédek. Csegzi Sándor alpolgármester, az EMT helybeli fiókszervezetének elnöke, a tábor, az egész kezdeményezés elindítója és éltetôje köszöntötte a megjelent mûvészeket, mûvészetkedvelôket, ismertette a Bolyai Alkotótábor eddigi történetét, a mostani és a távlati elképzeléseket, melyek a nagy tudós szellemét ápolva, úttörô gondolkodásából tanulva szolgálják a mûvészi és tudományos értékteremtést.

Gheorghe Muresan szobrászmûvész, a Képzômûvészek Szövetsége vásárhelyi fiókjának elnöke is hangsúlyozta a tábor és a vele összefüggô rendezvények jelentôségét, kiemelve, hogy az egyre markánsabb mûvésztelep új színnel gazdagítja a megyeszékhely kulturális életének palettáját.

A kiállításon látható változatos és igényes anyagból kiindulva, Nagy Miklós Kund az idei alkotómunka különlegesnek ígérkezô termését vetítette elôre. Marosvásárhely a hazai textilmûvészet fôvárosává lépett elô, mondotta, az évente megrendezett Ariadne-seregszemle mellett ezt ez a tábor is bizonyítja. A szerencsésen megválasztott téma és mûfaj, a zászló, amely a régi idôktôl mindmáig sokat mond az embereknek, igen hasznos lehet a városnak, növelheti vonzerejét, ha majd a várban vagy a fôtéren ott pompáznak a színes, fantáziadús alkotások, melyek a következô napokban kerülnek ki a textilmûvészek kezébôl.

Az alkotókat Nagy Dalma textilmûvész mutatta be, Csegzi Magdolna mellett ô a házigazda, a mostani közösség mûvészeti vezetôje. Kiemelte, hogy a helyiek társaságában kolozsvári, nagyváradi, bukaresti, sepsiszentgyörgyi, budapesti és bajai textilesek dolgoznak a tábor nyitott mûhelyeiben. A névsor: Andor Vatamanu Corina, Andreescu Georgina, Bandi Katalin, Bodor Judith, Csiky Szabó Ágnes, Epaminonda Tiotiu, Gliga Maria, Hunyadi Mária, Kántor József, Kántor Zita, Károly Zöld Gyöngyi, Kovács Gabriella, Kozma Rozália, Köllô Margit, Novák Ildikó, Puskai Sarolta, Radó Klára Lídia, Sajgó Ilona, Simó Enikô, Urzica Baciu Corina, Tatulescu Mihaela.

A vásárhelyi közönség, az érdeklôdôk betekinthetnek a tábor életébe, munkájába, figyelhetik a mûtermekben születô mûveket. A mûvészek elképzeléseirôl is képet alkothatnak, hiszen nyilvános beszélgetésekre, találkozókra is sort ejtenek. A legközelebbi ilyen esemény ma délután 5 órától zajlik a várban. Sebestyén Mihály lesz a vitaindító a Csütörtöki kimenô a zászlókhoz címû rendezvényen.

A Nyárád menti falu református gyülekezete immár negyedik alkalommal adott otthont az egyházzenei tábornak, amely minden évben jelentôs eseménynek számít a közösség életében. Az egyhetes táborban a helybeli és meghívott zenekedvelô gyerekek, ifjak vettek részt, olyanok, akik már jártasak a furulyázásban, s akik a nehezebb zenei darabokkal is meg tudnak birkózni.

A tábor muzsikusainak ideális hely - hála a hollandok adakozásának és a helybeli reformátusok önkéntes munkájának - a gyülekezeti és ifjúsági ház, hiszen egy épületben történik az oktatás, étkezés és alvás. Arról nem is beszélve, hogy a festôi tájra nézô teraszon zavartalanul lehet bonyolítani a társas foglalkozásokat. Botos Csaba református lelkész és Erzsébet tiszteletes asszony minden évben gondoskodik az otthonos hangulatról, arról, hogy gördülékeny legyen a program, a tanulás. A zeneoktatást ez alkalommal is Gáspár Attila vállalta. A zilahi, nagy tapasztalatú zenetanárnak nemrégiben a kolozsvári Ábel Kiadónál Mint a rozmaring a jó földben címmel jelent meg 270 magyar népdalt tartalmazó kötete. A jó pedagógiai érzékkel és odaadással dolgozó tanár könnyen megszeretteti a zenélést, a közös éneklést a gyerekekkel. Az oktatásban segítségére volt Nemes Csilla marosvásárhelyi tanítónô is. A zeneórák közötti "holtidôben" az üvegfestés technikájával ismerkedtek meg a gyerekek, Szabó János tiszaújvárosi népmûvelô jóvoltából pedig szavalni, dramatizálni tanultak.

A zenetábor a frissiben felújított 200 éves templomban a délutáni istentiszteleten zárult. A gyülekezet, a meghívottak örömére kis koncertet állítottak össze. Harsonán szólót játszott Nemes Szabolcs, majd a furulyások folytatták. Gáspár Attila az idei repertoárt fôként himnuszainkból - a magyar, a székely-, az európai - állította össze, de ír, német és Tinódi Lantos Sebestyén-dallamokat is hallhattunk. Jövôben ismét megszervezik az egyházzenei tábort.

Élményekkel, emlékekkel telten tértek haza mezôsámsondi táborozásukból a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Gyermekotthon kis árvái. Táborozásuk idején a faluban élô román illetve magyar ajkú társaikkal játszottak, szórakoztak, kirándultak együtt. Festegettek is arra a kiállításra, melynek jelképes témája a felebaráti szeretet és a segítôkészség volt. Vagyis olyan munkákat, két- vagy többfigurás kompozíciót kellett készítsenek, melyekbôl kiderüljön, hogyan képzelik el, mit gondolnak e fogalmak mibenlétérôl - mondta Tulit Viktória, a Romániai Máltai Segélyszolgálat marosvásárhelyi munkapontjának vezetôje. - A tábortûznek is együtt örültek, vasárnap pedig a táborozó gyerekek a helybeli ortodox templomi szertartáson vettek részt. Hétfôn a mezôsámsondi román gyerekek voltak jelen a helység katolikus templomában tartott szentmisén, itt ajándékozták meg ezeket a szülôi szeretet melegségét annyira hiányoló vendég gyerekeket.

És ha már az ajándékozásnál tartunk, azt is megtudtuk, hogy a szervezôk valamennyiüket a marosvásárhelyi FUMUS Kiadónál napvilágot látott, óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt folyóiratokkal - Pinocchio, Arlechino, Kincses, Dömci - lepték meg. A táboroztatást idén is az Országos Máltai Segélyszolgálat marosvásárhelyi kirendeltsége - Berek (Livezii) u. 1. szám - szervezte s ebben fô támogatója a Román Fejlesztési Bank-GSG marosvásárhelyi fiókja volt, illetve ennek érdekében fogott össze a helységbeli ortodox és katolikus egyház is, az ottani polgármesteri hivatal, a Bartha Sándor vezette szállítási vállalat, a Munteanu testvérpár tejtermékeket elôállító gyára, valamint Mezôsámsond és Kislekence faluközössége - összegzett a szervezô.

Visszatért szigetturnéjáról a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara. Mint arról már korábban beszámoltunk, a vásárhelyiek egy Franciaországhoz tartozó atlanti- óceáni szigeten, L’île D’yeu-n játszották Bizet Carmenjét.

László Sándor koncertmester beszámolt a turné részleteirôl. Elmondta, hogy a többségében igen gazdagok által lakott parányi sziget (9 km hosszú, 3 km széles) állandó lakossága ötezer fô körül alakul, de nyáron a turisták háromszorosára duzzasztják a forgatagot. A három koncert a sziget citadellájának színpadán (és falain) kapott helyet. A vásárhelyi filharmónia játszotta a zenei alapot, külföldi énekesek voltak a szereplôk, statisztákként pedig az ôslakosok és turisták is szerepet kaptak, láthatóan nagy-nagy élvezettel alakították a spanyolországi sokadalmat. Az erôd szinte egész területe színpadként szolgált, a falakról ereszkedett alá az éjjeli fáklyás tömeg, a nézôsereg az operabeli események közepén foglalt helyet. Franciaországban amúgy is nagy sláger a Carmen, a nagyérdemû együtt dúdolta az áriákat az énekesekkel, és mivel elôadásonként ezer fô körül alakult a nézôszám, igen nagy sikerrôl beszélhetünk. Mint a koncertmester elmondta, szimfonikus zenekarként ritkán játszanak operát, az ezt megelôzô németországi turné (ahol szintén a Carment játszották) azonban kellô rutinnal ruházta fel ôket.

A visszaút elérkeztével a nézôk közül sokan elkísérték a zenekart a hajóig, és, ha minden igaz, jövôre visszavárják szigetükre a marosvásárhelyi filharmóniát.

Csütörtöki kimenô

Mire ezek a sorok napvilágot látnak, már túl vagyunk az elsô olimpiai napokon, sôt már begyûjtötték a magyar sportolók az elsô arany-, ezüst- és bronzérmeket. Ez nem afféle szelíd óhaj, vágyálom, ez napiparancs. Az enyém és természetesen több ezer (millió?!) nézôtársam óhaja.

Milyen jó lenne most Athénban lenni, milyen nagyszerû lenne együtt szurkolni a lelátókról kedvenceinknek, jelöltjeinknek, a legjobbaknak.

De - bár arról írtak a lapok, hogy a kezdés elôtt félórával még nem kelt el minden helyre minden jegy - mégsem lehetünk ott valamennyien a földrajzilag hozzánk legközelebb esô olimpián az ismert okok folyományaként: a) nincs szabadságunk b) épp útlevelet kell váltanunk, a régi betelt, érvényét vesztette, valamely szabálytalanságért bevonták stb. c) nincs pénzünk, nem tudjuk felmutatni a határon a kért napi 500 eurót. Sokan ennyit egy esztendôben sem keresünk. d) egészségi/családi állapotunk nem engedi meg a helyváltoztatást, a Balkán-utazást.

Sebaj, szólunk, ott a tévé mindenütt jelenvalósága, láthatunk közvetítéseket az összes helyszínekrôl, eseményekrôl élô egyenesben és felvételrôl, tekintve az események zajlásának nagymérvû egyidejûségét.

Igen ám, de mi a kedvenceinket akarjuk látni, mi nekik akarunk szurkolni, s kívánságunk nem esik egybe a tévéjével. Ugyanis az MTV közvetíti és nem az általunk is fogható/látható m2. Holott az utóbbi éppenséggel a magyar sportok és sportolók egyenes szállítója honunkba minden évközi délutánon. És joggal vártuk volna el a közszolgálatiság okán (amiben benne értendô szerintünk a határon túli magyar szurkolók táplálása is), hogy a Kárpát-medencében élô magyarok számára is jusson a magyar szemmel figyelt jóból/búból. Tapasztalatból tudjuk, hogy a hazai állami tévék is közvetítenek ezt- azt, s azt is, hogy csak fanyalogva, elvétve, gondosan begyöpösítve ejtenek majd szót a magyar sportolókról. Miért változtatna ezen a gyakorlaton ma-holnap a jól bevált állami sportönzés?

A Duna napi összefoglalóival enyhít ínségünkön, a bukaresti tévé magyar adása a kötelezô állami hazafiság jegyében próbál majd egyensúlyozni… jó nagy késéssel. Szóval, ha csaknem minden számban és sportágban avatnak magyar (arany)érmest - aligha van erre reális esélyünk a 20. századi teljesítmények alapján -, akkor csak szûrten látunk majd és elég keveset a számunkra is fontos örömbôl.

Na igen, ott a nagyvilág annyi gyönyörû teljesítménye, amely pillanatra feledtetni fog minden kisebbségi dohogást, de ha véletlenül több érmet szereznek örök barátaink, akkor ezt hónapokig fogjuk majd hallani, hetvenkedô, orrunk alá dörzsölô, fölényeskedô szándékkal.

Mert globalizáció ide, NATO-partnerség oda, uniós elvárások a sarokban és hátizsákban, a sportviadalokon szerzett gyôzelmek itt Közép-Kelet-Európában fenemód táplálják majd az elkülönözést, amely a Pierre de Coubertin báró áhította szellemmel úgy vág össze, mint NDK-dopping a sportszerûséggel.

Kolozsvár új polgármestere számos olyan intézkedést meg kíván szüntetni, amelyet még elôdje, a szélsôséges Gheorghe Funar hozott, s amelyek sértik a helyi magyar vagy a zsidó közösség önérzetét - írja a Szabadság keddi számában.

A kolozsvári napilap szerint a polgármesteri hivatal illetékeseinek több funari intézkedést kell visszavonniuk vagy megsemmisíteniük, mert azok mélységesen sértik a magyar vagy a zsidó közösség önérzetét. Ilyenek például a fôtéri régészeti ásatások, a magyargyalázó emléktáblák vagy az, hogy törvényellenesen utcát neveztek el a háborús bûnös Ion Antonescu marsallról. A cikk szerint a helyhatóság intézkedik annak érdekében is, hogy a megyeszékhelyen ne forgalmazzák többé a vasgárdisták lapját.

Kolozsváron még mindig létezik Ion Antonescu marsallról elnevezett utca, jóllehet a háborús bûnösök kultuszát egy két évvel ezelôtt hozott kormányrendelet tiltja. Ennek alapján 2002- ben a rendôrség eltávolította a polgármesteri hivatal üvegtermébôl az Antonescu-szobor makettjeit, illetve a volt diktátor arcképeit, az utcanév azonban maradt.

Emil Boc, a kincses város új polgármestere azt ígérte, hogy nem fog késlekedni e helyzet megszüntetésével. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen utca legyen a városban" - mondta.

A kolozsvári zsidó hitközség több ízben tiltakozott az utca elnevezése miatt. Goldner Gábor elnök a lapnak kifejtette: az általa vezetett közösséget rendkívül kellemetlenül érinti, hogy Kolozsváron még mindig létezik Antonescu utca. Ugyanilyen súlyos - mondta -, hogy a Rodipet lapterjesztô vállalat még mindig forgalmazza az Obiectiv Legionar címû vasgárdista lapot - mondta Goldner, s jelezte: ezekben az ügyekben az elkövetkezô napokban kihallgatást kér Emil Boc polgármestertôl.

Az osztrák Erste Bank növekedési stratégiájának súlypontját változatlanul Közép-Európára helyezi. A banki üzlet motorját a térségben folyamatosan javuló életszínvonalban látja Andreas Treichl általános igazgató. Akvizíciós terjeszkedést elsôsorban Romániában tervez, de Magyarországon is és Horvátországban is elképzelhetônek tart.

Ausztriában 407 millió euró üzemi eredményt ért el az elsô félévben, ami még mindig messze felülmúlja a cseh, szlovák, magyar és horvát leányvállalatok 266 milliós halmozott üzemi eredményét, ami azonban arányában egyre nagyobb súlyra tesz szert. A közép-európai térségben mindenképpen nagyobb eredmény javulási potenciálra lehet számítani, mint az osztrák belföldi üzletben.

Az Erste nem tervez akvizíciókat Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában. Romániában azonban mindenképpen sor kerül egy pénzintézet felvásárlására. Leginkább a privatizáció elôtt álló CEC (Casa de Economii si Consemnatiuni) keltette fel az Erste érdeklôdését. A folyamat azonban még olyannyira a kezdeti fázisban van, hogy még a privatizációs tanácsadót sem választották ki. Magyarországon és Horvátországban, amennyiben alkalom adódik rá, egy újabb kereskedelmi bank megvásárlását veszi fontolóra az Erste.

A bank egyelôre nem kíván szerepet vállalni a szerbiai piacon. Áttekintették a privatizálásra felkínált szerb Jubanka könyveit és ennek alapján nagy valószínûséggel kiszállnak a versenybôl.

Az Erste jövôre teljes egészében át kívánja venni szlovákiai leányvállalatát, a Slovenska Sporitelna kereskedelmi bankot, amelyben jelenleg 80 százalékos részesedést tart. A bank 19,99 százalékos pakettje az EBRD birtokában van, amelyre a 2005. január elsejétôl érvényes vételi opcióval rendelkezik az Erste. A lehetôséggel a lehetô legkorábban élni kíván a bank.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjanak ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban.

Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerdán elmondta a Mediafaxnak, hogy a Kovászna megyei kérést csütörtökön nyújtották be a megyei tanácshoz az SZNT megyei széki szervezeteinek elnökei. Az alelnök szerint hasonló kérést nyújtottak be Hargita megyében is, Maros megyében pedig két verziót elemeznek, mivel a történelmi Marosszék határai nem azonosak a jelenlegi Maros megye határaival. Így a népszavazás kiírásával kapcsolatos kérést vagy a Maros Megyei Tanácshoz, vagy pedig a Marosszékhez tartozó települések polgármesteri hivatalaihoz nyújtják be.

Ferencz leszögezte, az SZNT nem hagyja abba a Székelyföld autonómiájáért folyó harcot, akkor sem, ha "a román parlament és a kormány álláspontja az SZNT szándékával kapcsolatban bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendû állampolgárokként kezelik és megfosztják az egyenlôséghez való joguktól".

- A székelység kéri a Székelyföld autonómiáját és a székek önrendelkezésének biztosítását az Európa Tanács 1334/2003-as határozata alapján - mondta Ferencz Csaba. Hozzátette: az autonómia nem érinti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, hanem az államon belüli közösségek önrendelkezési jogán alapul.

A múlt héten a Kis-Küküllô Térségi Társuláshoz csatlakozott hat község polgármesterei Erdôszentgyörgyön találkoztak Borbély László, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselôkkel, Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével. A találkozón a hat új és újraválasztott polgármester ismertette azokat a gondokat, amelyeket sürgôsen meg kellene oldani. Számos közös tennivaló merült fel. Ezek egyike az iskolák, kultúrotthonok javítása. A munkálatok elvégzésére megyeszinten 695 milliárd lejre lenne szükség. A megbeszélés jó alkalmat adott arra, hogy ismertté váljanak községenként a legégetôbb, néha megoldhatatlannak tûnô problémák.

Erdôszentgyörgy. Tarr András polgármester szerint nem sikerült mostanig megjavítani Bözöd, ill. a Bözödi-tó felé az utat. A helység útjai is rossz állapotba kerültek. Ennek oka fôleg a nagy teherautók sûrû forgalma. Másik gond, hogy a Bözödi-tónál egyre több a turista, de a szemetet nem hordják el. A polgármester dilemmában van, mert a tó fölött a Román Vizek Ö.V. és a Megyei Horgász-Vadász Egyesület rendelkezik. A part néhány méter kivételével magántulajdonban van. Miért a polgármesteri hivatal költsön pénzt a szemét elszállítására? De a hivatal nem kérhet a kirándulóktól pénzt, mert a parti te-rület nincs a tulajdonában. Sok huzavona után, úgy tûnik, hogy szep-tember 1-jétôl bíróság nyílik Erdôszentgyörgyön. Csakhogy a személyzet még nincs kijelölve. Talán a táblabíróságnak kellene operatívabban tevékenykedniük. Makfalva. Zsigmond Vencel az EU-csatlakozással kapcsolatos tennivalók felsorolásával kezdte beszédét. A község gazdáinak ismét meggyûlt a bajuk a vadállománnyal. Szolok-mában például a vadak csomóba rakják a hagymát. Mit tehetnek ez ellen? Valaki megjegyezte: amíg a miniszterelnök az Országos Horgász-Vadász Egyesület elnöke, addig semmit. A megyei tanács segítségét kérte, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Román Vízüggyel, ugyanis a községben követ termelnek ki a Küküllôbôl. A munka során a környéken szinte mindent tönkretesznek. A polgármesteri hivatalt még csak nem is értesítik arról, hogy hol és mikor termelnek ki követ a mederbôl.

Székelyvécke. Szôcs Lajos sehogy sem tud kiegyezni a Rom-telecommal. Elmondta, hogy osztrák vendégük volt, aki az internet felôl érdeklôdött, látván a számítógépet. A polgármester megmagyarázta, hogy nincsenek telefonvonalaik, annak ellenére, hogy 275 polgár jelentkezett elôfizetôként. Üvegszálas vezetékekre lenne szükség ahhoz, hogy a számítógéppel a világhálóra csatlakozzanak. És ha megéri, hogy Magyarzsákodot is aszfaltúttal kössék össze a községközponttal, akkor nem hiába volt polgármester - mondotta. A vadkárok kapcsán említette, megtörtént már, hogy a vadászok nem jelentették be vadászatukat. Egy polgár az erdôben dolgozott, éppen vadászatkor. Szerencsére nem történt baj. A balesetek elkerülése végett kéri a vadászokat, hogy minden egyes alkalommal tájékoztassák a vadászat idejérôl a polgármesteri hivatalt.

Sóvárad, új község, új polgármesterrel. Madaras Árpád elmondta, hogy a polgármesteri hivatal a kultúrotthon egyik részében mûködik. Sikerült bútort, vaskasszát, vasszekrényt beszerezni. Gondot okoz, hogy a szovátai polgármesteri hivatallal még nem kötötték meg a protokollumot a különválásról. A szovátai polgármesteri hivatal augusztus 1-jétôl megszüntette azt a városi buszjáratot, amellyel a sóváradiak haza, illetve Szovátára utazhattak. A vadak Sóváradon is nagy károkat okoznak a termésben.

Balavásár. Máthé János újraválasztott polgármester kijelentette, hogy tapasztalatai alapján még nem igazán önkormányzatként mûködnek. Nem tudnak hosszú távon tervezni, elôszámításokat végezni, mert ha van pénz a költségvetésben, nem tudják, mekkora a rájuk esô rész. De a legnagyobb baj az, hogy hol van pénz a költségvetésben, hol nincs. Szívesebben osztanák be saját pénzüket, mint hogy állandóan könyörögjenek - mondotta.

Havad. Veress Gergely vállalkozását fiára bízta és felvállalta a polgármesteri tisztséget. A községben a legnagyobb problémát a vadállomány okozza. De gond van a gegesi és a rigmányi iskolákkal is. Az épületek tetôszerkezeteit rosszul tervezték. Egyik javítás a másikat követi, de így is áznak a falak. Teljes átalakításra lenne szükség, ami rengeteg pénzbe kerülne. A rigmányi hegyen át vezetô útszakasz siralmas állapotba került. Nem gödrök, valóságos kráterek keletkeztek az úton. A felmérések azt mutatják, hogy 22 milliárd lejre lenne szükség a felújításához.

A találkozó során a felmerülô problémákra megoldásokat kerestek, különbözô javaslatok hangzottak el. Az utak javítására megfelelô megoldás lenne a megyei szintû programok, pályázatok elkészítése. Végül megegyeztek, hogy a hivatalok és a megyei tanács közötti kapcsolatok szorosabbá válnak a következô idôszakban, mert csak úgy lehet közügyeket intézni, ha egymásról minél többet tudnak a felek. Az erdôszentgyörgyi kistérségi találkozó is egy lépés volt a kapcsolatok szorosabbá tételében.

Néhány napja valamivel drágábban vásárolhatjuk a disznóhúst és az abból készült készítményeket. Mi ennek az oka? - kérdeztük Tordai Józsefet, a vásárhelyi Tordai cég tulajdonosát.

- A hónap elejétôl drágábban vásároljuk fel a sertéseket. Az élôhús árának növelése a húskészítmények árának növekedését vonja maga után - nyilatkozta Tordai József. Elôzôleg az élô állatot kilónkénti 32-34 ezer lejért vásárolták fel, az élô hús kilójáért jelenleg 40-42.000 lejt kérnek a gazdák. A radnóti hizlaldától vásárolt sertés kilója 49.000 lejbe kerül, a korábbi 40.000- 42.000 lejhez viszonyítva. A Radnótról vásárolt féldisznó kilójáért ennél jóval többet kérnek el, a tavaszi 40.000 lejjel szemben most már 67.000 lejt kell fizetniük a felvásárlóknak. Ezzel szemben még mindig Erdélyben alkalmazzák a legalacsonyabb árakat, hiszen a többi romániai hizlaldában 50-55.000 lejt kérnek el az élô sertés kilójáért, a féldisznók pedig kilónként 70-80.000 lejbe kerülnek.

A hentesboltokban a hónap elejétôl átlagban 10- 20.000 lejjel drágítottak, a termék függvényében. Tordainál például egy kiló csontos karaj 148.000 lejbe kerül (az elôzô 130.000 lejjel szemben), a kicsontolt comb 180.000 lej, a csont nélküli fehér karaj 205.000 lej (a tavasszal ez a termék még 150.000 lej volt, ám áprilisban is drágítottak a felvásárlási ár növekedése miatt). A húskészítmények is drágultak: a lengyelkolbász kilója 80.000 lej (74.000), a párizsi 100.000, a Trandafir kolbász 110.000, a debreceni 105.000, a nyári illetve olaszszalámi kilója 120.000 lej körül mozog.

Talán az egyik legolcsóbb bolt a Cornelius, ahol a kicsontolt comb kilója 130.000 lejbe kerül (volt 125.000), a füstölt csülökért, illetve oldalasért 70.000 lejt kérnek el (volt 55.000), a darált hús kilója 90.000 lejbe kerül (volt 80.000). A nyári szalámi a valamikori 80.000 lejjel szemben 90.000 lejért vásárolható meg.

A húsfeldolgozók abban reménykednek, hogy az idén több drágulás nem lesz. "Miniszteri ígéret van arra, hogy olcsul a gabona, s így a sertéshizlaldák is olcsóbban jutnak ehhez a takarmányhoz. Tudomásom szerint a mezôgazdasági miniszter kijelentette, az élô sertéshús maximális felvásárlási ára nem haladhatja meg az 55.000 lejt" - nyilatkozta lapunknak Tordai József.

A testvérvárosi kapcsolatok motivációi sokfélék. Az erdélyi Alsórákos és a budapesti Zugló hasonnevû városrészét például egy véletlen hozta közel egymáshoz.

Erdély egyik legeldugottabb zugában, szinte még a vidéket jól ismerôk számára is láthatatlan helyen - ott, ahol még a román anyanyelvû emberek is magyarul beszélnek az otthonukban -, található egy kis falucska: Alsórákos. A mindössze 3000 lelket számláló település a falu közepén áthaladó Sóskútpatak "jogelôdjének" számító Rákospatakról kapta a nevét. Lakói évszázadok óta élték az erdélyi falvak mindennapjait, s bár a falut sajátságos elhelyezkedésének köszönhetôen megkímélték a történelem viharai, mára - az erdélyi falvak többségéhez hasonlóan meglehetôsen kilátástalanná vált az alsórákosi emberek helyzete. A falu határában mûködô négy bánya - egy salak, egy bazalt és két mészkô - a rendszerváltást követôen ugyanis magán- és külföldi tulajdonba került, és egyre kevesebb munkahelyet biztosít a falubelieknek.

- Önerôbôl egyetlen erdélyi falu sem tud felemelkedni - szögezi le Gáspár Tamás, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa, aki 1990-tôl szinte napjainkig a Brassó megyei falucska polgármestere volt. - Nálunk például korábban 450 embert foglalkoztattak a bányák, mára azonban ez a szám mindössze 35-re redukálódott. A munka nélkül maradt emberek pedig kénytelenek voltak a mezôgazdaság felé fordulni. Ám fejlesztés, gépesítés nélkül ebbôl nem lehet majd hasznot hajtani. Mindenképpen külföldi befektetôkre lenne szükség, olyanokra, akik lehetôséget látnának a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a faluturizmusban.

Mindehhez szélesedô kapcsolatokra volna szükség. Így válhatott négy éve jelentôs pillanattá,hogy Gáspár Tamásnak egy részletes budapesti térkép akadt a kezébe. Böngészése során megakadt a szeme Zugló egyik részén, mely történetesen ugyanazt a nevet viseli, mint az ô erdélyi falucskája. (Alsórákos Zugló nyolc városrésze közül a legnagyobb kiterjedésû. Korábban Rákosmezô részeként a török idôk elôtti nemzeti országgyûlések állandó helyszíne volt.) A polgármester néhány képviselôtársával együtt nemsokára a magyar fôvárosba utazott.

- Célirányosan Zuglóba mentünk, ahol Pelyva György alpolgármesterrel már az elsô találkozásunk alkalmával közös nyelvet beszéltünk - emlékezik a találkozás hangulatára a most már csak politikusként mûködô akkori polgármester.

A két település hamarosan testvérvárosi kapcsolatot kötött egymással. Az együttmûködésük pedig azóta is töretlen, egyáltalán nem formális. Rendszeresen részt vesznek egymás fontosabb eseményein - az erdélyi falucskában ilyennek számít a június 18-i Szabadság-nap, míg Zuglóban minden év október 1-jén ünneplik a kerület önálló elöljáróságának megalakulását -, ezenkívül pedig immár évek óta rendszeressé vált a két település diákjainak a csereüdültetése is. Természetesen nemcsak a reprezentáció miatt fontos a két település intenzív kapcsolata, hiszen a kis erdélyi Alsórákos a nagyobb budapesti Alsórákos segítségével akár még az Európai Unióhoz is közelebb juthat, mert a most még csak kezdeti szakaszában lévô együttmûködés továbbfejlesztésének nincs akadálya.

Mint az már megszokottá vált, a nyári szünidôben folyamatban van a megyeszékhely területén mûködô 74 tanintézet javítása, korszerûsítése és fertôtlenítése. A tennivalók elvégzésére hat munkacsoport alakult, s egyes helyeken már befejezôdtek, máshol pedig nemsokára véget érnek a beütemezett munkálatok.

Jelenleg zajlanak az Avram Iancu Iskolaközpont homlokzati felújítási munkálatai, a Marosvásárhelyi 17-es Számú Általános Iskola külsô lefestése. A 16-os általános iskolánál a mûhely és tornaterem választó falát bontották le, s kialakítottak egy nagy tornatermet. A napokban a padlózatot helyezik le. Mivel a November 7 negyedi 7-es számú iskolában az idén nyáron a mûhelyt sportteremmé alakították, jelenleg a külsô vakolás és a tetôszigetelés folyik.

Befejezôdött a 6-os általános iskola és az Elektromaros Iskolaközpon-tot külsô festése, a Papiu líceum tetôzetjavítása, a tanítóképzô líceum konyháját fali- és padlócsempével látták el. A Brâncusi Iskolaközpontnál a fûtés- és vízhálózatot javítják fel, valamint kifestik a tantermeket. A Gh. Sincai Iskolaközpont három mellékhelyiségét, a Kémiai Líceum orvosi rendelôjét fali- és padlócsempével látják el. A 14-es iskolában a régi parkettát, míg a mûvészeti líceumban a linóleumot szalagparkettára cserélik. Tetôzetjavítási munkálatokat végeznek a Ion Vlasiu Iskolaközpontban.

Számtalanszor elôfordult már a történelem során, hogy az emberek elhitték, amit a "fentiek" mondtak nekik. Ez így is lenne rendjén, ha azok a bizonyos "fentiek" be is tartanák ígéreteiket. De sajnos, ez ritkán fordult és fordul elô manapság is. Így van ez azzal a bizonyos útszakasz esetével is, ami Marosvásárhelyt köti össze Szovátával. Napjainkban attól hangos a sajtó, hogy itt nagy javítások kezdôdtek. Nos, mint már említettem, az egyszeri ember hajlamos elhinni dolgokat, így ezt is.

Történt, hogy ez az egyszeri ember elindult Vásárhelyrôl Szováta irányába, gondolván, most már nyugodtan száguldhat vadonatúj kocsijával, hiszen jó az út, nem kell féltenie autóját. Öröme azonban nem tartott sokáig. Balavásár után már nem száguldott, egyre gyakrabban jelentek meg izzadságcseppek a homlokán és egyre gyakrabban kezdte nyomdafestéket nem tûrô szavakkal illetni a kormányt meg mindenkit, aki csak eszébe jutott. Aztán nyelt egy nagyot és folytatta útját... azaz csak folytatta volna, ha vadonatúj autója nem adja be a kulcsot egy hatalmas gödörrel való intenzív találkozás után. De mit is várhatnánk el szerencsétlen kocsitól, mikor tengelyig süllyedt a szinte járhatatlan úton. Nos, az egyszeri ember ekkor már nem mondott semmit. Némán nézte haldokló kocsiját, és azon gondolkodott, hogyan is fog hazajutni. Hála a modern világnak és a mobiltelefonnak - tárcsázta az autómentôket. Szomorú hírt közöltek vele: az autómentôk épp nem érnek rá, egy németországi tengelytöréses BMW- t szednek ki egy gödörbôl a szomszédos faluban. Az egyszeri ember elgondolkodott, majd arra a következtetésre jutott, hogy voltaképpen szerencséje van: neki "csak" egy Daciát kell megjavíttatnia. Pedig ha sikerült volna továbbjutnia, örömmel tapasztalhatta volna, hogy azok a bizonyos "fentiek" talán mégis betartják a szavukat. Ugyanis nem messze egy útjavító autó tûnt fel, csak hát odáig az egyszeri embernek már nem sikerült eljutnia.

Utolsó dübörgés

Több ezer ember, öreg és ifjú jött el, hölgyek és urak, gyerekek és nagyapák zsúfolódtak össze három napra a zeteváraljai kemping meglehetôsen nagy területén. Társultak hozzájuk a kiegészítôk: bôrdzsekik és - nadrágok, kesztyûk, szegecsek, sisakok, sörök, és ami a legfontosabb: motorkerékpárok...

Nem véletlenül mulattak három napon keresztül a résztvevôk: a XV. találkozójára hívta meg a honi és külföldi motorostársadalom apraját- nagyját az egyik legpatinásabb hazai motorosklub, a székelyudvarhelyi Daimler MC. Péntek déltôl érkeztek a bikerek szerte a világból, és estére már több száz gépben gyönyörködhetett az értô vagy szeretô táborlakó: rengeteg munkával, igényesen, vagy kevésbé igényesen átépített szocialista gépek, vadonatúj és régebbi japán mocik, gyerekmotorok, trike-ok, chopperek és cruiserek sokasága. A Harley Davidson már nem feltûnô jelenség, annál inkább annak számított két, házilag épített háromkerekû: egy Trabant és egy Dacia 1100-as trike - rendszám nélkül, igen kalandosan jutottak el a találkozó helyszínére... Az esti koncertek minôségi zenével szórakoztatták a nagyérdemût: fellépett, többek között, a Nemcsak Berry, majd a sztárvendég supergroup, a Tunyogi Rock Band bûvölte el a már amúgy is mámoros közönséget. Szombaton a szokásos motorosvetélkedôk mellett újra sor került a talicskázóverseny két változatára: az egyik lényege, hogy a lecsupaszított motorkerék tengelyvégein kézen álló jelentkezôt, annak lábait tartva, minél gyorsabban szaladjunk el a kijelölt pontig és vissza - voltak is esések, közönségbôl derülések. Szombat délben ingyenebéddel kedveskedtek a szervezôk a kiéhezett résztvevôknek, majd az esti koncertek és elmaradhatatlan beszélgetések után, a vasárnap reggel elhozta a búcsúzást. Az idei év utolsó erdélyi találkozója volt a zeteváraljai, és aki nem megy el Bukarestbe, a hivatalos szezonzáró bulira, az leghamarabb jövôre, Kolozsváron láthatja messzi földrôl érkezett barátait.

Lóra pattantak a legények, mindenki hazament, még motoroznak egy darabig, aztán jön a tél, a karbantartások, szerelések, átépítések ideje. De amikor kisüt az elsô nap, felszárad az elsô út, és megcsillan a fény a benzintankon, akkor újra találkoznak azokkal, akikkel eddig is, minden évben. A következô útirány tehát, 2005. május havában: Kolozsvár.

(Folytatás 12-i lapszámunkból)

Minden perbe hívó bírósági keresetlevél kell tartalmazza a felek nevét, lakhelyét vagy székhelyét, vagy esetleg választott tartózkodási helyét, a felek jogi minôségét - felperes vagy alperes -, a kereset tárgyát, ami jelen esetben vadkár utáni kártérítési igény, és ennek értékében történô feltüntetését, ami esetünkben megfelel a kármegállapítási jegyzôkönyvben szereplô összegnek. Röviden fel kell tüntetni a tényállást, az eseményeket, ami a kártérítési igényt indokolja, valamint mellékelni kell a bizonyítékok (kármegállapítási jegyzôkönyv, a védekezést igazoló jegyzôkönyv) másolatát, valamint bármilyen más irat másolatát, amely igazolja keresetünk jogosságát. Soha ne adjuk ki kezünkbôl az eredeti iratot, azt mindig csak másolatban mellékeljük (xerox stb.), mert az eredeti iratot csak a bíróságnak vagyunk kötelesek bemutatni, ha ezt a bíróság kifejezetten elrendeli.

Az illetéket a CEC egységeinél fizethetjük be, vagy a marosvásárhelyi bíróság épületében mûködô egységnél, nyugtát kapunk, és ezt eredetiben kell mellékeljük a beadott keresethez. Az igazságügyi bélyeget, ami beszerezhetô a postahivatalokban, rá kell ragasszuk a perbehívó kereset példányára. Ha történetesen kevesebb bélyegilletéket fizettünk le vagy kisebb értékû igazságügyi bélyeget ragasztottunk a perbe hívó keresetre, vagy idôközben módosult az illeték nagysága, ezek a körülmények nem akadályozzák meg a per beindítását, mert az elsô idézôre, amiben tudomásunkra hozza a bíróság az elsô tárgyalás idôpontját (napját), a bíróság feltünteti az esetleg még kifizetendô bélyegilletéket és a pótlólag felragasztandó igazságügyi bélyeg értékét. Mindez ugyancsak postán, levélben beküldhetô a bíróságra, de ilyenkor pár sorban kell közöljük az ügycsomó (dosszié) számát is. A felperes kérheti, hogy a keresetét a bíróság a jelenléte nélkül, az ô hiányában tárgyalja le, oldja meg a keresethez csatolt bizonyítékok, jegyzôkönyvek alapján. Ebben az esetben már a perbe hívó keresetben kifejezetten ki kell jelenteni, hogy a felperes kéri az ügy letárgyalását az ô hiányában is. Végsô fokon a pert nem a felperes jelenléte dönti el, hanem a keresethez mellékelt bizonyítékok, amelyekrôl már fentebb szóltunk. A felperes csak akkor köteles megjelenni a bíróság elôtt, ha ezt a bíróság kifejezetten elrendeli, hogy személyesen válaszoljon az ellenfél bizonyos kérdéseire.

A kereset kell tartalmazza azt a kifejezett kérést is, hogy a felperes kéri az alperes kötelezését az összes költségek megtérítésére (bélyegilleték, postai költség, útiköltség stb.). A bírói döntést, az ítéletet postán megkapja a felperes, és ha azzal egyetért, a fellebbezési határidô lejárta után, miután az ítélet végleges lesz, kérheti az alperestôl a megítélt kártérítés kifizetését, vagy visszautasítás esetén annak kényszervégrehajtását. Miután a kereseti jog három év alatt évül el, a három év letetlte elôtt a károsult kérheti a vadkár megtérítését bírói úton. Az említett határidô a kármegállapító jegyzôkönyv dátumától számítódik.

Ha a kártérítési keresetet elutasítják, az ítéletben feltüntetett határidôn belül élhetünk a fellebbezés jogával, amit az ítéletet meghozó bírósághoz kell benyújtani, és ennek bélyegilletéke a fele a már letárgyalt ügy bélyegilletékének. Itt minden esetben csak külön- külön dönthetô el, hogy egyáltalán van-e értelme a fellebbezésnek, ez függ a megítélt kártérítés nagyságától, de attól is, hogy milyen bizonyítékok birtokában vagyunk, ami a kármegelôzésben való részvételünket illeti. Ilyenkor szakemberhez, jogászhoz, ügyvédhez folyamodhatunk.

Ezek voltak a legszükségesebb tudnivalók, amelyek ismeretében megtehetjük a tennivalókat a vadkárok egy részének kifizetése érdekében. Olvasóinkat a továbbiakban is tájékoztatni fogjuk az esetleges módosításokról, tudnivalókról.

Mellau György jogtanácsos

Növényvédelem

A megye több övezetébôl jelezték, hogy megjelentek az amerikai szövôlepke második generációs lárvái, amelyek nem csupán a gyümölcsfákat, hanem a cserjéket, más élô fákat is károsítanak. Mivel nagyon veszélyes kártevôk, az ellenük való védekezés szükségszerû. Ezt két szakaszban ajánlatos elvégezni. Az elsôben azokat az ágakat, amelyeken megjelentek a lárvák, ajánlatos levágni, vagy a fészkekekt elégetni. A magasabban lévô ágakon lévô fészkeket egy rúd végére kötött, gázolajba mártott, majd meggyújtott textilanyag segítségével lehet elégetni. Nagyon erôs támadás esetén, a lárvák elsô és második fejlôdési szakaszában, a következô biológiai szerek egyikével ajánlatos permetezni: DIPEL 2X WP - 0,05-0,07%; FORAY (BIOBIT) - 0,1-0,2%; DIPEL ES vagy DIPEL WP - 0,1%; SILPOSCAN CA 2 - 0,2%. Megjegyzendô, hogy a biológiai szerek használhatók a háztáji gazdaságokban is, mivel nem mérgezô hatásúak a nagyállatokra, szárnyasokra, méhekre és az emberre sem, ha kezelt fákról származó gyümölcsöt fogyaszt.

A második szakaszban, miután a lárvák szétszéledtek a lombozaton, a következô rovarölô szerek hatékonyak: CYPERTRIN 10 EC - 0,02% (kezelések közötti idôszak 7 nap); FASTAC 10 EC - 0,02% (7 nap); FURY 10 EC - 0,01%% (7 nap) DECIS 2,5 EC - 0,025% (szünet 7 nap); SUMITHION 50 EC - 0,1-0,2% (14 nap); POLYTRIN 200 EC - 0,02% (7 nap); CALYPSO 480 SC - 0,02% (0,2 l/ha). A kezelés hatékonyságának növelése érdekében a rovarölô szerekhez adagolhatók biológiai szerek is, egész dózisban. Ez esetben a permetezések közötti idôszak betartása kötelezô.

A rovarölô szerekkel nem kezelhetôk azok a fák, amelyeken a gyümölcsök érettek! A permetezést 22 C fok alatti hômérsékleten érdemes végezni.

A szôlôsökben

Az érés kezdete a legoptimálisabb idôszak a szôlô szürkepenészes rothadása elleni kezelések elvégzésére a felsorolt vegyszerek egyikével: ROVRAL 50 WP - 1 kg/ha (28 nap); KONKER - 1,5 l/ha (21 nap); RONILAN 50 WP - 0,75 kg/ha (21 nap); CALIDAN SC - 2 l/ha (3 nap); TELDOR 500 SC - 0,8 - 1,0 l/ha (10 nap); TOPSIN 70 PU - 1 - 1,2 kg/ha (14 nap); LABILITE 70 WP - 3 - 4 kg/ha (28 nap).

A nedves, meleg idôjárás kedvez a szôlôperonoszpóra terjedésének. A következô vegyszerek kivitele hatékony a szürkepenészes rothadás és a szôlôperonoszpóra ellen is: EUROPAREN 50 WP - 2,5 kg/ha); EUPAREN MULTI 50 WP - 2 kg/ha; QUADRIS SC - 0,75 l/ha.

Ajánlatos szigorúan tiszteletben tartani a kezelések közötti idôszakot.

Mivel a rovarölô szerek mérgezek mindenki számára kötelezô a munkavédelmi, állatvédelmi, és környezetvédelmi elôírások szerint eljárni.

Ioan Ungurusan mérnök, a megyei Növényvédelmi Hivatal aligazgatója

Túraajánlat

Véget ért egyesületünk XIII. vándortábora, az egyik népszerû túrát ajánljuk most önöknek is: irány a Csalhó! Nem véletlenül nevezik Moldva királyának s legendák szólnak róla. Égbe törô sziklái messze ellátszanak, láthatjuk az Ecsémrôl, és sok kedvenc Maros-völgyi kirándulóhelyünk csúcsélményét gazdagította. S ha igaz, a Csalhóról tiszta idôben látható a tenger. Érthetô hát, ha a természetjárók szeretik, s gyakran visszatérnek túraösvényeire. Több útvonalon közelíthetô meg - kiindulópont lehet a Békás-tó vagy a Durau-kolostor. Ez utóbbi talán a legjártabb, érdemes meglátogatni a templomot, freskóit Tonitza festette. A Duruitoarea vízesés nem véletlenül kapta nevét, s a sokszor elénk táruló látvány feledteti az emelkedô út fáradalmait. Fent a Dochia menedékháznál (1750 m) jót lehet pihenni, s feltétlen kapaszkodjunk ki a Toaca 1904 m magas csúcsára, ahonnan felejthetetlen panoráma tárul elénk: Erdély és Moldva hegyei, völgyei. Ha lehetséges, ereszkedjünk le a Békás-tóhoz. Több túravonal viszonylag jól jelzett, vannak jelzetlenek is, de azon csak a tapasztaltak induljanak el. Menet közben figyeljünk az élôvilágra is, hisz nagyon gazdag. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Jogos-e vagy sem az építkezés?

B. G. marosvásárhelyi olvasónk jogi kérdéssel fordult hozzánk. 1986-ban a szomszédja egy tûzfalat épített a konyhája mellé, így a saját kéményének füstje visszakerült a konyhába. A szomszéd a két kéményt egybekötötte, de a füst mégis a konyhában "telepedik" meg. Szeretné tudni, hogy ki lett volna köteles megemelni a kéményt, tekintettel arra, hogy a szomszéd építkezett utoljára.

Mellau György jogász, lapunk külsô munkatársa a kérdéssel kapcsolatban a következôket tanácsolja olvasónknak: a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnál kell megérdeklôdni, hogy a szomszédnak van-e építkezési engedélye, továbbá, hogy betartották-e az engedélyben felsorolt szabályokat. Ha a szomszédnak nincs építkezési engesdélye, akkor bírósághoz kell fordulni a jogtalan építkezés miatt. A polgármesteri hivatalnak ilyen esetben alkalmaznia kellene a kiróható büntetéseket az engedély nélküli (vagy be nem tartott engedély) építkezésért.

Mikorra várható a határozat?

V. S. nyugdíjas olvasónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, nézzünk utána, miért késik a Megyei Nyugdíjpénztár határozata azzal az igénylésével kapcsolatban, hogy a gondozóként ledolgozott éveket a munkaidôhöz csatolják, és a nyugdíját ennek megfelelôen átszámolják.

Morent Ilona, a nyugdíjpénztár vezérigazgatója tájékoztatott, hogy a kérést 3156-os számmal iktatták, és augusztus 19-én, azaz ma a határozatot kézhez is veheti a nyugdíjpénztár 13-as számú termében.

A kéréseket szeptember elsejéig lehet benyújtani

Több olvasónk arról érdeklôdött, van-e újabb fejlemény a 200 eurós számítógép-vásárlási támogatásról, amely kisjövedelmû családok gyerekei számára igényelhetô, lévén, hogy szeptember elseje, a kérések benyújtásának határideje rohamosan közeledik?

Neagu Nicolae, a Megyei Tanfelügyelôség gazdasági igazgatója tájékoztatott, hogy a megye területén a tanintézmények összesítették az eddig beérkezett kéréseket, s folyamatosan iktatják az újabbakat, de a Közoktatási Minisztériumtól még semmilyen utasítást nem kaptak a támogatás odaítélésére vonatkozóan. Annyi biztos, hogy megyei elbíráló testületet hoznak létre, amely minden kérést megvizsgál. A minisztérium még azt sem pontosította, hogy Maros megyének mekkora összeget szánnak, s ebbôl következôen hány kérést fogadhatnak el.

Ha esôs a nyár, mint az idei is, szúnyoginvázióra számíthatunk. Ilyenkor nemcsak a megszokott helyszíneken, a vízparton csípnek a szúnyogok, hanem megjelennek a városok terein, utcáin és a lakásokban is. Mit tehetünk kellemetlen csípéseik ellen?

A szúnyoginvázió legfôbb oka az esôs, párás idôjárás. Az ismétlôdô esôk hatására sok városszéli rét és ártéri terület kerül víz alá, ahol a korábban a fûszálakra lerakott petékbôl - a meleg hatására - nagyon gyorsan kikelnek a lárvák és kifejlôdnek az úgynevezett dalos szúnyogok. Alkonyatkor kirajzanak a fás, bokros pihenô helyeikrôl és a nôstények - csak a nôstények csípnek - izgatottan emberáldozatok keresésére indulnak. Merészen szívják a vért, akár a ruhanemûn keresztül is. Csípésük általában fájdalmat okoz. A szúnyogoknak szükségük van az ember, illetve a melegvérû állatok vérére, hogy a peték kifejlôdhessenek bennük. Nem minden embert kedvelnek egyformán a szúnyogok. "Érdeklôdésüket" befolyásolja a bôr hômérséklete, sôt a nemi hormonok mûködése is.

Kevesen gondolnak arra, hogy a családi, kertes házak környékén található esôvízgyûjtô hordókban, ereszcsatornákban, vízmedencékben, talajvizes pincében vagy akár a házak udvarán lévô pocsolyákban, sôt a szennyvízderítôkben, csatornanyílásokban is tömegével fejlôdnek ki a dalos szúnyogok. Ezért célszerû megszüntetni ezeket a vizes helyeket. Tegyünk az ablakokra szúnyoghálót s szerezzünk be szúnyogriasztókat - ma már többféle kapható.

Hogyan kezeljük a szúnyog csípését?

A csípés helyén rendszerint lencsényi, tömött, fehér viszketô gömb alakul ki. Ez néhány óra vagy egy-két nap alatt elmúlik. Ha csípés helyén képzôdô göböt elvakarjuk, a szúnyog által a bôrünk alá bejuttatott testidegen, fehérjeszerû anyag okozta allergiás reakció lassabban múlik el. Esetleg el is fertôzôdhet és maradandó, csúnya nyomokat hagyhat a bôrünkön. A legjobb - rövid idôvel a csípés után - valamilyen fertôtlenítôszerrel, például alkohollal vagy jódtinktúrával bekenni a csípés helyét. A sósborszesz is hûsít, és egyúttal fertôtlenít is. A gyógyszertárakban is beszerezhetôk különféle rázókeverékek.

Ha a csípés okozta panaszok nem szûnnek meg, forduljunk orvoshoz.

… az Óvárosban, a Szent Miklós (ma Bolyai) utca környékén. Itt volt a Térjmeg (ma Köteles Sámuel), a Régibaromvásár (ma Márton Áron), a Gagyaszár (késôbb Deák Farkas, ma Retezatului), a Werbôczy István (ma Bíróság), míg a másik oldalon az Ebhát (késôbb Kazinczy, ma Kogalniceanu) s végül a Fazakas (ma Borsos Tamás) utca.

Ebben a régi városrészben több mûemlék épület található, mint a minoriták temploma és kolostora (1741-1767), a Tolnai-Pálffy-ház (XVII. század), a Kendeffy- ház (1789), a református kistemplom (1815-1830), a Teleki Téka (1799-1802), a régi Vármegyeháza (XVIII. század) és a Református Kollégium internátusa (1802-1803).

A jelenlegi Bolyai Farkas líceum helyén volt a Szent Miklós-plébánia, melynek romos épületeirôl a cserepeket felhasználták az 1602-ben leégett várbeli református templom befedésére, míg a kô- és téglaanyagát beépítették a várbástyákba 1602-ben, valamint a fôtéri plébániatemplom falaiba 1728-1764 között.

A XIX. század végi és a XX. század építkezései közül kiemelkedik a Törvényszék (1895-1897) és a Református Kollégium fôépülete (1908-1909), a késôbbiek közül az unitárius templom (1929-1930), valamint a szanatórium (jelenleg szülészeti klinika - 1927-1928).

A régi város szellemi élete is ide összpontosult. Messze földön híres volt a Református Kollégium és a Teleki Téka. A Kendeffy-házban alakult meg 1793-ban az Erdélyi Magyar Nyelvmívelô Társaság Aranka György, a Királyi Tábla ülnökének vezetésével. Ugyanebben az épületben volt azoknak a kancellistáknak (ügyvédbojtároknak) a munkahelye, akik szellemi irányítói lettek az 1848-1849-es vásárhelyi forradalmi eseményeknek. Ma itt áll a Bolyaiak szobra - Izsák Márton és Csorvássy István alkotása -, amelyet 1957-ben lepleztek le. A szobortól nem messze, 2002-ben állították fel a Pszeudoszférát, Bolyai János tudományos tevékenységének emlékére.

Ugyancsak jelentôs Ion Vlasiu képzômûvészeti kiállítása a Teleki Tékában és a hosszú ideig számûzött Nagy Imre hagyatékát ôrzô képtár a Köteles Sámuel u. 1. szám alatt.

Van itt mit nézni ebben a fertályban, másoknak is javasolom a felsorolt objektumok megtekintését.

Fodor Sándor (S.)