|
VI. évfolyam 193. (15763.) sz. |
2004. augusztus 18., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Ismét lesz saját államfôjelöltje az RMDSZ-nek?
Markó Béla RMDSZ-elnök javasolni fogja a Szövetségi Képviselôk Tanácsának, hogy a szövetség indítson saját államfôjelöltet.
Markó kedden, egy Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón elmondta, az RMDSZ-nek kedvezô tapasztalata van az államfôjelölt- indításban, négy, illetve nyolc évvel korábban is volt saját jelöltje az államelnöki tisztségre. - Mivel a parlamenti választások és az államfôválasztás ugyanazon a napon vannak, egy saját elnökjelölt nagyobb sajtófigyelmet biztosít. Az államfôjelöltnek ráadásul további lehetôsége van a választóközönség megszólítására - fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Markó Béla elmondta, megelégedésére szolgálna, ha Frunda György szenátor lenne az RMDSZ elnökjelöltje, aki már kétszer kitûnôen teljesítette a magyar nemzetiségû államfôjelölt nem könnyû feladatát.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa szeptember 4-én, Marosvásárhelyen tartja következô ülését, amelyen bemutatják a szövetség választási programját is.
A program a következô négy évre szóló célkitûzésként tartalmazni fogja az erdélyi magyarok kulturális, közigazgatási/területi autonómiájának megvalósítását.
Markó Béla kijelentette, a következô ciklusban "esély van a kulturális autonómia jogi keretének kidolgozására".
- Elkészül a kisebbségi törvény, amely szabályozni fogja majd a nemzeti kisebbségek jogállását, a kisebbségi szervezetek jogait, valamint olyan fórumokat, amelyeken keresztül a kulturális, oktatási vagy sajtóintézmények felügyelete megvalósul - mondta Markó.
Az RMDSZ elnöke szerint a közigazgatási autonómia adminisztratív decentralizációt feltételez oktatási, gazdaságfejlesztési vagy közrendészeti szempontból. - Nem teszek különbséget a közigazgatási és a területi autonómia között, csak a közigazgatási és a politikai autonómia között - mondta Markó.
A közigazgatási/területi autonómia kérdésének megoldására az RMDSZ javasolni fogja a jelenlegi fejlesztési régiók módosítását, mivel azok gazdaságilag nem hatékonyak és nem képviselnek valós gazdasági érdekeket.
Az RMDSZ egy másik célkitûzése a kisebbségek képviselôinek részvétele a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó döntéshozó fórumok munkájában.
Az RMDSZ mind az SZDP-vel, mind pedig az NLP-DP szövetséggel együttmûködhet a választások után, jelentette ki Markó.
Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség nem köt semmiféle választások elôtti szövetséget, de a választások után lehetséges az SZDP-vel való együttmûködés folytatása. - Együttmûködési megállapodásunk van az SZDP- vel, amely folytatódhat, mivel jelentôs eredményeket hozott. Lehetséges az együttmûködés az NLP-DP szövetséggel is, bizonyos feltételek között, bizonyos álláspontok tisztázása után. Elképzelhetetlen az együttmûködés az NRP-vel vagy olyan párttal, amely megállapodást köt ezzel a párttal - fejtette ki Markó. Hozzáfûzte, az NLP-DP szövetséggel tisztázni kell a két alakulat néhány honatyájának álláspontját, akik néha az RMDSZ érdekei ellen szavaztak.
Csôdöt mondott a korszerû technika a CEC-nél
A szokásosnál nagyobb tumultust, gyurakodást és hosszabb sorokat kell kiállniuk azoknak, akik augusztusban nyugdíjukat a vásárhelyi CEC- kirendeltségnél szeretnék felvenni. Mi ennek az oka? - kérdeztük George Patrascut, a kirendeltség igazgatóját.
- Új számítógépes rendszert léptettünk életbe, s ennek alkalmazása jelent gondot. A programot tulajdonképpen már korábban elküldte a bukaresti központ, ki is próbáltuk, s mûködôképesnek bizonyult. Aztán várni kellett az alkalmazási normák megérkezéséig, így csak a múlt hétre lett teljes mértékben alkalmazható ez az új program - magyarázta az igazgató. A fennakadást az okozta, hogy a rendszerre csatolt mintegy 60 számítógép egyszerre indításával a technika csôdöt mondott. A takarékpénztár informatikusa hétfôn kidolgozta ugyan a megoldást, azt azonban mindössze a nyugdíjasok hullámának elvonulása után lehet meghonosítani.
Az igazgató elmondta, központi szinten egyezmény létezik az Országos Nyugdíjpénztár és a CEC között, melynek értelmében a CEC-nél folyószámlával rendelkezô nyugdíjasok a hónap 14-én átvehetik juttatásukat. Ez a dátum ebben a hónapban szombatra esett. Ezért Patrascu igazgató azzal a kéréssel fordult a megyei nyugdíjpénztárhoz, pár nappal korábban állítsa ki a fizetési meghagyást, az igazgatónô azonban nem tartózkodott a városban, s így a pénz mindössze hétfôn, augusztus 16- án érkezett meg a kincstárba. A helyzetet rontotta az is, hogy hétfôtôl kezdték el kibocsátani a 90 százalékban ártámogatott gyógyszereket, s a nyugdíjasoknak ezek kiváltására szükségük volt a pénzre.
Így történt meg, hogy elsô nap, hétfôn 910 személy vette fel nyugdíját, akiket 5 adatkezelô szolgált ki, s két pénztárnál adták át a pénzt. A tegnap már valamivel kevesebben voltak, egy- egy ablakocskánál 10-15-en álltak sorban. Ma azonban újabb tumultusra számítanak a CEC alkalmazottai, mivel ma utalja át a Nemzetvédelmi Minisztérium a nyugállományba helyezett katonák nyugdíját. Patrascu igazgató ígérete szerint a jövô hónaptól már nem lesz fennakadás illetve sorbanállás a nyugdíjak kifizetésekor. A program elônye, hogy a nyugdíjas nem kell kitöltse a kék CEC- szelvényt, mindössze a személyazonossági igazolványát mutatja fel, s közli az adatkezelôvel, milyen bankügyletet szándékszik elvégeztetni. Aláírja a nyugtát, majd átmegy a pénztárhoz, ahol felveszi az igényelt pénzösszeget. A programot már régóta alkalmazzák a bankok, s annak a CEC-nél való alkalmazása civilizált és gyors ügyintézést biztosít majd - ígérte az igazgató.
Ördögi körökben kínlódik a gazdatársadalom. A jelek szerint e körbôl nincs kilépés, nincs menekvés. A szakigazgatóságon elkönyvelték, hogy 1990 után idén a legmagasabbak a gabonahozamok. A termesztôk örültek is addig, amíg tehették. Aztán az idôjárás beleszólt munkájukba. És sok egyéb is. Egy mezôgazdasági éven át a gazda pénzt költ a talajelôkészítésre, a vetômagra, a növényápolásra, az üzemanyagra, aratás idején azonban nem takaríthatja be idejében a terményeket az idôjárás miatt. Odázódik a begyûjtés és a soron lévô munkálatok sorozata: a terület felszabadítása, a nyári szántás, a tárcsázás. Az esôs napok késleltették az aratást, beleszóltak a jövô évi termés elôkészítésébe is. De az ördögi kör mással is kiegészül. A gabonatermesztôk, akiknek sikerült a gabonát begyûjteniük, raktározási gondokkal küszködnek. Szárítóberendezéssel ellátott raktár elvétve létezik. A Mopan raktárában 40.000 tonna gabona tárolható, csakhogy a gazdák inkább otthon padláson, hombárokban és más helyeken raktároznak. A mezôgazdasági társulásoknál sem ragyogóbb a helyzet. Ha nincs szárítóberendezés, naponta lapátolni kell a búzát, árpát, mert kivárnak. Miért? Azért, mert például a búza kormány által ajánlott felvásárlási ára jelenleg 5.500 lej. Ennyiért senki sem adja el a mostani idôszakban a búzát. Reménykedve, hogy majd késô ôsszel, télen kilogrammjáért talán 10.000 lejt fizetnek. Ezért raktározza el a termesztôk többsége gabonáját ott, ahol éri, noha a kormány támogatja a raktározási költségeket, de csak ott, ahol a mûszaki feltételek adottak. Az viszont kérdés, hogy az itt-ott elraktározott magok minôsége miként alakul értékesítéskor. Újabb ördögi kör. Amire rákörözött az Azomures is. Gondosan figyelve az idôpontra, a mezôgazdasági kampány idején 28%-kal drágította a mûtrágya árát. Bekerítették a gazdákat. A gabonatermesztôk nem tudnak gazdasági számításokat végezni a jövô évi termésre vonatkozóan. A kormány közben biztatgatja a gazdatársadalmat. A búzavetômag árát támogatni fogja 3000 illetve 2000 lejjel kilogrammonként. Csakhogy! Még nem tudni, mennyi jut majd megyénknek. Tessék, számítsál gazda! De ne feledd: elôkelôbb körökbe kerülünk, hisz maholnap nyakunkon az EU is.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a sajtóhoz eljuttatott közleményben tér vissza a napokban zárult accrai Világgyûlés eseményeire. A sajtóközleményben többek között a következôk olvashatók:
"Július 27-én kiadott Közleményünkben annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy a kommunista diktatúrák leküzdésének és a kisebbségek védelmének terén az afrikai nagygyûlés világszintû áttörést hoz. Minekutána ezzel a 2002-ben, Nagyváradon tartott európai nagygyûlés adós maradt, másfelôl pedig egy Accra-2004 elnevezésû munkabizottság (Task Force Accra-2004) kétévi munkájával készítette elô ezen kérdések napirendi feldolgozását, a Világgyûléssel szemben joggal támaszthattunk ilyetén elvárást. Sajnos azonban az afrikai helyszín és a harmadik világ égetô problémái a kelet-közép-európai térség, a volt kommunista országok ügyét ez alkalommal is meglehetôsen háttérbe szorították. Még inkább sajnálatos az, hogy ebben a vonatkozásban éppen nyugati testvéregyházaink küldötteinek többsége tanúsította a legnagyobb érdektelenséget.
Mindazáltal, szívós munkával, megfelelô háttértevékenységgel és lobbizással, az Emberi Jogok és az Országonkénti Gondok bizottságaiban az utolsó pillanatban érvényesíteni tudtuk álláspontunkat. Külföldi barátaink, köztük egyes németországi és amerikai küldöttek támogatásával, szövegjavaslataink végül is bekerültek az egyes záródokumentumokba. Az üldözött egyházak védelmében tett közös magyar kezdeményezés alapján megfigyelôi (monitoring) szolgálat beindítását irányozta elô a Világgyûlés. Küldötteink határozott fellépése pedig bizonyos fokig ellensúlyozni volt képes a genfi központ, valamint a "déli" küldöttek egyoldalúan torz globalizmus- és Amerika-ellenességét, illetve kommunista vétetésû antikapitalizmusát. Antal Jánosnak a Stratégiai Bizottságban sikerült hangsúlyos módon érvényesítenie szempontjainkat. Az utolsó napon a plénum Románia, Szerbia, Ukrajna és Szlovákia nevesítését is jóváhagyta a kisebbségeiket elnyomó országok sorában."
Adrian Nastase kormányfô, az SZDP elnöke kedden, Suceaván kijelentette, pártja nem köt sem választások elôtti, sem választások utáni szövetséget a Nagy-Románia Párttal (NRP), hanem a Humanista Párttal (RHP) és az RMDSZ-szel tárgyal politikai megállapodások létrejötte érdekében.
- Jelenleg az RHP-val és az RMDSZ-szel tárgyalunk. Több alkalommal találkoztunk, és a továbbiakban is megbeszélések lesznek. Egyelôre nincs szó végleges tervezetekrôl, egyértelmûen leszögezett dolgokról. Elemzéseket végzünk együtt, hogy azonosítsuk a legjobb együttmûködési lehetôségeket a választások elôtt és esetleg utána - mondta Nastase.
A kormánypárt elnöke elmondta, az SZDP és az RMDSZ vezetése augusztus 24-én találkozik.
Nastase leszögezte: az SZDP semmiféle választások elôtti vagy utáni megállapodást nem köt az NRP- vel. - Felkérjük a politikai pártokat, hogy tanúsítsanak civilizált magatartást, amely ne alapuljon negatív kampányon a választások elôtt. Ez vonatkozik az NRP-re, de elsôsorban az NLP-re és a DP-re - mondta a miniszterelnök.
Nastase szerint a liberális-demokrata szövetség képviselôi megpróbálják "stigmatizálni" az SZDP-t, és mindenféle forgatókönyveket híresztelnek egy választások utáni SZDP-NRP szövetségrôl, "de elfelejtik, hogy a helyhatósági választások elôtt és után épp az NLP és a DP vezetôi léptek kapcsolatba, kötöttek megállapodásokat területi szervezetek szintjén Corneliu Vadim Tudorral és társaival".
Adrian Nastase kijelentette, az SZDP elegendô számú szavazatot kíván megszerezni ahhoz, hogy kormányon maradjon.
Háromezer kilométeres optikai kábellel összekötött 30 tengeralatti laboratórium figyeli 2007- tôl a Neptune-program keretében Kanada és az Egyesült Államok közötti határnál a Csendes- óceánban a Juan de Fuca tektonikus lemezt.
A Juan de Fuca a Föld kérgét alkotó 12 lemez közül a legkisebb, területe 200 ezer négyzetkilométer. Helyenként 3 ezer méternyi vízoszlop borítja. Sziklás sávok és vastag üledék, gázhidrátok váltakoznak felületén. Van legalább egy aktív vulkánja, az Axial Seamount, amely pár évenként tör ki.
A lemez a szubtrópusi és a szubartikus ökorendszerek közötti átmeneti zónában fekszik, ezért nagyon érzékeny az éghajlati változásokra: évente 4 centiméterrel csúszik az amerikai kontinens alá. E sajátosságok alapján különösen alkalmas a programban foglalt vizsgálatokra, amelyek között az óceáni kéreg struktúrájának és szeizmikus viselkedésének elemzése, kémiájának és geológiájának kutatása, biológiai sokféleségének feltárása szerepel.
A laboratóriumokat egymástól 100 kilométerenként helyezik el, és felszerelik a legmodernebb technikákkal: álló képeket készítô és videokamerákkal, földrengésmérôkkel, hidrofonokkal, nyersanyag- detektorokkal, áramlatmérôkkel. Beiktatnak autonóm jármûveket is, amelyek az optikai szálhoz csatlakozva bejárnak egy-egy kisebb zónát, és adatokat gyûjtenek, térképeket készítenek. Az egyes modulok cserélhetôk lesznek - írta a madridi El País címû napilap.
A programban több száz tudós és mérnök, amerikai és kanadai egyetemek, más óceanográfiai intézetek vesznek részt. A koordinációt amerikai részrôl a washingtoni, kanadai részrôl a victoriai egyetem végzi. Ebbôl a két központból az interneten keresztül az információk hozzáférhetôek lesznek a világ összes kutatói és az interneten barangolók számára egyaránt.
A Neptune költségvetése 187 millió euró, ennek kétharmadát Kanada állja. Ez az arány hozzávetôleg megfelel a lemeznek az Egyesült Államokhoz, illetve Kanadához tartozó részének terjedelmével.
A program elôreláthatólag húsz évig tart. Christopher Barnes, a program kanadai irányítója szerint "forradalmasítani" fogja az óceánkutatást, amely eddig részleges és szórványos volt, fôként oceanográfiai hajókról történt.
Államalapító nagy királyunk emlékére több Maros megyei településen tartanak búcsút, ünnepi rendezvényt.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete ünnepséget szervez augusztus 20-án 18 órai kezdettel a Kultúrpalota kistermében. Fellépnek: Szabó Péter, a Kolozsvári Állami Magyar Opera mûvésze, Györffy András, Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat mûvészei, a Soli Deo Gloria kórus. Kórusvezetô Hajdó Károly. Mûsorvezetô Kárp György.
A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János plébániatemplomban augusztus 20-án 18 órától szentmise, majd 19 órától ünnepi mûsor lesz.
Az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal, a római katolikus egyházközség és az Ákosfalváért Alapítvány szervezésében háromnapos ünnepélyt tartanak Ákosfalván. Támogatók a megyei tanács és a Communitas Alapítvány.
Pénteken, augusztus 20-án 12 órától a római katolikus templomban Szent István-napi szentmise, ezt követôen megkoszorúzzák a Szent István- plakettet. Beszédet mond Balla Loránd református lelkész, majd Osváth Csaba polgármester megnyitja a rendezvényt.
Szombaton 14 órakor a községközpontban vonulnak fel a néptánccsoportok, 15 órakor a mûvelôdési otthonban lép fel Ákosfalva, Szent-gerice, Diósberény, Szászmedgyes, Székelykál, Vajdaszentivány, Marosvásárhely, Vámosgálfalva, Szászrégen, Marosszentkirály és Marossárpatak együttese. Este 8 órától táncház.
Vasárnap reggel 8 órától a sportpályán körhintát, valamint vásári sátrakat állítanak fel, 12-tôl este 6-ig sportrendezvények lesznek. 20 órától a Magic Club, Dancs Annamari és Joshua koncertezik. Éjfélkor tûzijáték, majd az ákosfalvi együttes koncertje zárja a maratoni rendezvényt.
Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án Marossárpatak újabb szoborral gazdagodik. A faluban élô és alkotó Miholcsa József szobrászmûvész alkotását, Bethlen Gábor fejedelem mellszobrát 17 órakor ünnepség keretében leplezik le.
Péntek délután 6 órakor a szászrégeni római katolikus plébánia kertjében megemlékezést tartanak.
Kiss Dénes református lelkész tájékoztatása szerint szombaton 15 órakor Csókfalván a Szent Imre-parkban tartanak megemlékezést. Beszédet mond Makkai Gergely képviselô és Szombatfalvi József unitárius esperes-lelkész, majd megkoszorúzzák a Szent Imre-szobrot. 16 órától Szentistvánon a református templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak, fellép a hármasfalusi kórus, versek és szavalatok hangzanak el. Beszédet mond dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ elnöke és Lokodi Edit megyei tanácselnök. Ezt követôen megkoszorúzzák a Szent István-szobrot. Lázár Levente ismerteti Sándor Szilárd lelkész Felhôk fölött mindig süt a Nap címû vallásos kisregényét, amelynek az értékesítésébôl befolyó összeget a nyárádszeredai unitárius templom építésére fordítják.
Hetekkel ezelôtt már beszámoltunk lapunkban a Marosvásárhelyen monopolhelyzetbe került külföldi illetôségû RDS-RCS kábeltévé-társaság fejlesztésérôl, illetve terjeszkedésérôl. Lakossági bejelentések alapján megpróbáltunk utánajárni a mostanában felmerülô problémáknak. A társaságtól Bence Károly mérnök válaszolt kérdéseinkre.
- A munkálatok hozzávetôlegesen két hónappal ezelôtt elkezdôdtek, amikor is az úgynevezett elsô fázisban a lépcsôházak modernizálását indítottuk el. Egy úgynevezett csillaghálózat kialakítását végezzük. Azaz lesz egy elosztódoboz a lépcsôházban, ahonnan minden elôfizetôhöz külön vezeték csatlakozik, amely lényegében két részbôl áll: egy tévé- és egy telefon-, illetve internethuzalból. Ezek a munkálatok persze idôbe tellenek, ezért kérjük a lakosság megértését és türelmét.
- Panaszok érkeztek szerkesztôségünkbe, hogy a nagy hírveréssel bejelentett két magyarországi csatorna, a TV2 és az RTL Klub nem fogható bizonyos körzetekben, illetve csak idôközönként mûködik, és akkor sem megfelelôen.
- Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy ezeknek az adóknak most van kialakulóban az országos terjesztési lánca. A Nagyváradon vételezett adást az RDS optikai rendszerének továbbítják. Így jut el Bukarestbe, majd onnan vissza, Brassón keresztül körzetünkbe. Mivel az említett adók földi sugárzásúak, illetve a rendszer most épül ki, az adásban problémák adódnak. Elég nagy erôfeszítés, hogy ezeket kiiktassuk.
Ezenkívül adódhatnak még helyi jellegû problémák, ilyen esetben fel kell hívni az ügyfélszolgálatot (telefonszáma 265-243), és szerelôink házhoz mennek.
- Számos panasz érkezett fôleg a volt Portal körzetébôl.
- Mivel nemrég vettük át az említett társaságot, természetes, hogy felmerültek bizonyos problémák. A Portal nem fejezte be a modernizálási munkálatokat a magánházak övezetében. Továbbá az is gondot jelent, hogy a társaságunk több csatornát sugároz, mint a Portal, s így bizonyos programok más frekvenciasávra kerültek. A régi hálózaton bizonyos frekvenciasávokat nem lehet vételezni, így például az RTL Klubot, ezért is szükség van a modernizálásra. A tömbházakban ez a munka már befejezôdött, többek között az Egyesülés, November 7, Meggyesfalvi negyedekben, a közeljövôben pedig sor kerül a Kövesdombra, valamint a Tudorra is, ami a belsô szerelést illeti. Utána következik, hogy rákötjük az új hálózatra. Reményeink szerint ezek a munkálatok az idei év végére befejezôdnek. A magánházak esetében ez a folyamat elhúzódhat a jövô év elejéig.
- Az elôzô kábeltévé- társaságok is ígérgették, hogy különbözô, olcsóbb programcsomagokat vezetnek be. Önök ezt hogy képzelték el?
- Egy ilyen csomag általában 5-10 csatornát fog tartalmazni, amelyeket társaságunk állít össze. Persze, ebben nagy szerepet fog játszani a csatornák nézettsége, s ki fogjuk kérni ügyfeleink véleményét is. Lesz egy alapcsomag, ami minden elôfizetô számára kötelezô lesz, ezenkívül pedig különbözô adókat tartalmazó csomagok, melyekkel igyekszünk minden igényt kielégíteni.
"A kerti munka igazi kikapcsolódást nyújt számomra. Ezután minden évben egy hétig ide jövök hozzátok kertészkedni. Leszállok a repülôrôl itt a közelben, s dolgozom nektek" - mondja holland ismerôsünk, félig viccesen, félig komolyan. Pár napja ismertük meg, egy csoport tagjaként látogatott hozzánk. Nem tudtuk, mi a szakmája, így este, a nap összegzésekor férjemmel találgattuk, hogy vajon olyan gazdag, hogy megengedheti magának, hogy csak úgy ide repüljön, vagy csak nagyot mondott.
Közel tíznapos itt-tartózkodása alatt többször beszélgettünk. Meglátogatta velünk a Lídia gyermekotthont, elkísérte az ott nevelt gyerekeket az állatkertbe. Érdeklôdött a gyermekjogvédelmi programokról, s azt is elmondta, hogy náluk hasonlóképpen, pótszülôk alkalmazásával szüntették meg a nagyméretû árvaházakat. A csoport koncertjein végig elektromos orgonán játszott, s bekapcsolódott az éneklésbe is. Örvendett, amikor a nemrég várossá alakult település polgármestere is megtisztelte jelenlétével fellépésüket. Talpraestett üzletember, gondoltuk róla, aki elsô alkalommal jár Romániában, de nem teljesen ismeretlen számára az ország, különösen politikája nem. A beszélgetéseink során többször szó esett arról, hogy mi itt kisebbségben élünk, s hogy ez mivel jár. Gyakran emlegette, hogy ha be akarunk kerülni az Európai Unióba, akkor sok mindent meg kell változtatnunk még. Azt is megtudtuk tôle, hogy egy hollandiai kisváros református gyülekezetének tagja, s ott is elôszeretettel vesz részt az egyházi alkalmakon.
Kitûnt a csoportból, fôleg tájékozottsága és az ebbôl adódó fölénye miatt, de együtt aludt a vendégekkel a helybeli sportteremben, matracon, hálózsákkal.
Pár nappal késôbb visszautazott. Távozása után tudtuk meg, hogy ô Hollandia társadalomvédelmi minisztere.
Gyakran hallani városlakó emberektôl: "könnyû a falusiaknak - csak hátramennek a kertbe, kihúznak az ágyásból néhány hagymát, majd levágnak egy tyúkot, és kész is az ebéd!" Amellett, hogy ez igen sarkított megközelítése a vidéki életfeltételeknek, az a sajnálatos, hogy a felfogás - mely szerint a vidék gondjainak a megoldása még várathat magára - becserkészte magát a gazdaságpolitikai szemléletünkbe is. Ennek következtében mély törésvonal keletkezett a városi és a vidéki társadalom között. Azonban tekintettel arra, hogy közel 10,3 millió a vidéken lakók száma, ami az összlakosság 47,3%-át teszi ki, súlyos felelôtlenség a fentebb idézett könnyelmû stílussal félreseperni a kérdést, vagy csak a látszat kedvéért foglalkozni az üggyel - diskurzusok, elemzések és szimpóziumok szintjén. Márpedig a vidék gondjai tényszerû valóságokban ragadhatók meg, s ennek megfelelô objektivitással kell és lehet ezeket kezelni. Például tény az, hogy a vidéki lakosságnak csupán a 38,5%-a aktív, biztos keresettel rendelkezô! Ennek a rétegnek is 10,5%-a munkanélküli-segélyre szorul. Továbbá az is tény, hogy több mint 2,6 millióra tehetô azoknak az inaktív vidéki nyugdíjasoknak a száma, akiknek a zöme néhány százezer lejes nyugdíjból tengôdik (vegyük tudomásul, hogy a vidéki lakosság 25,6%-áról van szó!), további 36% pedig eltartott. Ezek az adatok súlyos szociális nehézségekre utalnak, melyeket nem lehet azzal elaltatni, hogy "ha más nincs, akkor egy darab puliszkája csak van a parasztnak, amit a tejbe apríthat" - ezzel a helyzettel nagyon komolyan kell foglalkozni, mert ha az EU-s csatlakozás közelségére gondolunk, akkor már is késésben vagyunk!
A fenti adatok szerint egyértelmû, hogy az ország lakosságának a fele vidéken él - még akkor is igaz ez, ha többé-kevésbé mesterkélt szempontok szerint jó néhány község státusát átminôsítették várossá (ebben az esetben az EU-s szabványok szerint a "meghatározóan vidéki jellegû" települések közé sorolható). Tehát a vidék kérdése nem egy szûk társadalmi csoportnak a gondjait jelenti, hanem tulajdonképpen egyik legjelentôsebb és legösszetettebb problematikájú ügy Romániában, amivel sajnos még mindig nagyon kevesen foglalkozunk.
Márpedig szembe kell nézni egy sereg gonddal, amivel a falusi emberek, kis közösségek, lokális társadalmak élethalálharcot vívnak. Például azzal, hogy a vidéki utaknak jelentôs hányada rendkívül rossz állapotban van, s ily módon a vidéki társadalom számottevô része elszigetelt és hátrányba szorult. Azt is látni kell, hogy vidéken még mindig nincs olyan vállalkozóbarát környezet, amely vonzaná a munkahelyteremtô gazdasági befektetôket - nincs ivóvízhálózat, kanalizálás, kommunikációs infra-struktúra és megfelelô úthálózat. A gazdatársadalom, amely alig három év múlva, az EU- hoz való csatlakozás idôszakában gyökeres szerkezeti változásokat kell eszközöljön, nincs felkészülve és felkészítve, hogy ennek a kihívásnak eleget tudjon tenni. Ismerjük be, hogy a vidéki gazdák messze nem érték el még azt a szintet, hogy igénybe tudják venni azokat a támogatási rendszereket, melyek segítségével fejleszthetnék gazdaságukat.
Történtek elôrelépések, de az nem igaz, hogy a tej rendesen meg van fizetve, vagy a hektáronkénti támogatás reális segítséget biztosítana. Az sem igaz, hogy az eszközvásárlásra biztosított támogatás lehetôvé tenné a gazdák számára gépparkok létesítését (hiszen a gépgyártók olyan mértékûre emelik a gépek árát, ami 50%-os ártámogatással is elérhetetlen a gazda számára, s továbbra is csak a gyártó és a forgalmazó húzza hasznot). Sajnos, a kommunista múlt hibáit átörökítettük a jelenbe: a veszteséges mezôgazdálkodást és állattenyésztést, az alacsony jövedelemszintet és a hátrányosan szociális helyzetet.
Komoly és alkalmazható vidékfejlesztési stratégiára van szükség. Hangsúlyozom, hogy olyan stratégiára, ami a jelen reális körülményei között alkalmazható és nem dekoratív jellegû! Ugyanis azok a pályázatok, amelyek ma igénybe vehetôk, csakis néhány nagyvállalkozó támogatására alkalmasak! A vidéki társadalom komoly tôkehiányban szenved, minek következtében a gazda nem tudja igénybe venni az EU-s támogatási rendszerek kínálta fejlesztési alapokat. A vidéki embernek a szorgalmán, munkabírásán, bátorságán és tehetségén kívül nemigen van más önrésze, amivel kezeskedni tudna. De ki az Romániában, aki ezekre a tulajdonságokra pénzt ad? Hiábavaló a több tízezer eurós támogatás kínálata, ha egyszer a gazda nem tudja hozzátenni a saját több tízezer eurós önrészét! Hiába adnak húsz tehénre és húsz hektárra támogatást, ha egyszer a gazdának csak két tehene és másfél hektárja van. Ilyen körülmények között kinek kedvez a támogatás? Nyilvánvaló, hogy csak egy igen szûk körnek. Persze az is tény, hogy a mezôgazdaságban foglalkoztatottak számarányát 10% alá kell nyomni három éven belül, ami jelen pillanatban a hivatalos statisztika szerint 25% felett van, s legalább további 20% a nem nyilvántartott, néhány holdas, háztáji gazdálkodó száma. Milyen alternatívát kínálunk annak a 30-35%-nak, akik három év múlva abba kell hagyják a gazdálkodást és az állattenyésztést? Úgy tûnik, erre nem igazán gondol senki Romániában! Pedig nagyon gyorsan el kellene kezdeni egy alternatívákat teremtô stratégia megvalósítását. Az erdélyi táj változatossága rendkívül széles skálájú lehetôségeket kínál arra, hogy felfejleszthetô legyen a vidéki turizmus, a minôségi szôlô- és gyümölcstermesztés és a halgazdaság. De reális esélyek vannak arra is, hogy tökéletesíthetô legyen az állattenyésztési kultúra, amely eddig is az erdélyi vidéki társadalom legfontosabb megélhetési forrása volt. Lehetôségekben és ötletekben nem szûkölködünk, csupán a reális gazdaságpolitikai akarat hiányzik, késlekedik.
Látnunk kell és ki kell végre mondanunk, hogy a vidék gondjaival együtt magára maradt. Nem sikerült olyan körülményeket teremteni, hogy a pedagógusok és az orvosok letelepedjenek falvainkban. Ennek egyrészt az lett a következménye, hogy a nevelés és a tanítás színvonala az urbánus régiókhoz képest elváráson aluli, ami a falusi fiatalok érvényesülésének a lehetôségét korlátozza, fékezve a vidéki társadalom integrálódását a tudás alapú információs társadalomba. Közegészségügyi szempontból teljesen középkori állapotok uralkodnak azáltal, hogy az orvosok és az egészségügyi középkáderek csak heti néhány alkalommal tudnak rendelni és a közegészségügyi viszonyokat egyáltalán figyelemmel kísérni. Pedig az értelmiségi grémium, amennyiben letelepedik vidéken, integrálódva a helyi kistársadalomba, a kovász szerepét tölthetné be, ami hajdanán magától értetôdô volt, és egyfajta biztonságtudatot is nyújtott a közösségnek - bármi gondjuk volt, tudták az emberek, hogy a tanítóhoz vagy a paphoz lehet fordulni. Manapság, amikor pályázatokat kellene írni, fejlesztési programokat megfogalmazni, s egyáltalán a közösségfejlesztés folyamatának az élére állni, életbevágón fontos lenne az értelmiséget vidékre vonzani.
Stratégiára van szükség - alkalmazható, megvalósítható és fenntartható stratégiára. Sajnos, egy ilyen adekvát stratégia hiányában történhetett meg, hogy a támogatásoknak a számottevô hányada a kultúra és a hagyományôrzés fenntartására lett fordítva. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy támogattuk a magyarházak, iskolai csoportok, egyházak, tánctalálkozók, népmûvészeti hagyományôrzô körök létrehozását és fenntartását, hanem az a baj, hogy ha üres a fazék és az istálló, ha a minimális létfenntartásért küzdô harc verejtéke cseppen a pohárba, akkor a vidéki embernek nemigen támad kedve táncra perdülni és szépen énekelni. Fordítva kellene: elôbb támogatni a vidék gazdasági fellendülését és megerôsödést, majd pedig a kultúra fenntartását is sokkal könnyben lehetne biztosítani. A vidéket nem lehet úgy megôrizni, hogy konzerváljuk a falu bukolikus hangulatát - a sártócsákat, a legelôre támolygó sáros farú, sovány teheneket és az utcára kifolyó trágyalé bûzét -, hanem a vidék valódi értékeinek megôrzése mellett igenis meg kell honosítani az európai szintû életfeltételeket!
Vidéken számtalan megoldatlan szociális gond fokozza a nyomort! Természetesen fontos az, hogy foglalkozunk a városi hajléktalanokkal (akiknek ráadásul java része vidéki származású) és a romák sajátos gondjaival, de észre kellene venni már azt is, hogy vidéken is eluralkodott a középnemzedék és fôleg a fiatalok körében a szociális nyomor. Alighanem a kilátástalanság, a bizonytalanság és a tôkeerô hiányából adódó tehetetlenség az egyik komoly oka annak a nagyfokú alkoholizmusnak, ami szinte általános jellegû lett falvainkban. Egykor volt egy kocsma és egy üzlet, ma tíz kocsma és csak egy üzlet van. Ezzel mikor fogunk foglalkozni? Ezek a szociális gondok járulnak hozzá a fiatalok elvándorlásához, ami szintén szembeötlôen magas arányú.
Hosszan lehetne tovább sorolni azokat a sajátos gondokat, melyekkel a vidék küszködik, de még fontosabb a megoldási lehetôségeket számba venni.
1) A kormányzat és a politikum végre fel kellene ismerje, hogy ez egy olyan égetô kérdés, amit nem lehet tovább halogatni, és sokkal hangsúlyosabban kell mind a kormányzati koncepcióban, mind a költségvetésben megjeleníteni! Nem nyilatkozatokra és a divatos regionális politikát szajkózó retorikára volna szükség, hanem konkrét lépésekre és számottevô költségvetési összegekre.
2) Ma már nem lehet úgy fejleszteni a vidéket, hogy az egy földrajzi tájegységhez tartozó helyi tanácsok nem hangolják össze munkájukat - miközben az egyik község gázt vezet, a másik a kanalizálással foglalkozik, s a végén derül ki, hogy egyik a másikat megkerülve nem képes kivitelezni a tervét. Sürgôsen létre kellene hozni azokat a kistérségi társulásokat, mint amilyet évek óta sikerrel mûködtetnek a Felsô-Küküllô mentén, és meghatározni azokat a regionális fejlesztési programokat, amelyeket összefogással és összehangolt érdekek szerint közösen valósítanak meg. Sôt, az is közismert tény, hogy ma már csak akkor lehet jelentôsebb finanszírozási alapokat megmozgatni, ha a megfogalmazott programok több európai régió összehangolt munkáján nyugszanak! Tehát sürgôsen meg kellene találni azokat az EU-s partnereket, akik nemcsak kopjafaavatásra delegálják küldötteiket, hanem szervesen együttmûködnek közös szociális, környezetvédelmi, turisztikai és más programokban.
3) A polgármesteri hivatalok számára a kormány lehetôvé kellene tegye, hogy minden településen megalapítható legyen a falugondnoki intézmény, amely az illetô helységben olyan feladatokat lát el, amit az önkormányzat a legjobb szándéka ellenére sem tud kellôképpen szemmel tartani és felkarolni.
4) El kell kezdeni nagyon sürgôsen a felnôttképzést és a szakmai átképzést, ami lehetôvé teszi, hogy a vidéki ember számára is elérhetôk legyenek azok az alternatívák, amelyek a következô idôszakban új kihívások elé állítják a gazdákat. Ebbe be kellene vonni a különbözô szakmai és civil szervezeteket, akik tudják, hogy mit kellene tenni, de anyagi fedezet hiányában, vagy éppen jogi hézagok miatt képtelenek kivitelezni elképzeléseiket.
5) El kell kezdeni a mezôgazdaságban dolgozók számarányának visszaszorítását, de úgy, hogy az érintett ne károsuljon. Az újonnan csatlakozott országok - Legyengyelország vagy Magyarország alkalmazható modelleket kínálnak, amelyeket feltétlenül át kell ültetni a sajátos román viszonyok közé.
6) Nagyon fontos, hogy beinduljon egy olyan kanalizációs és vízvezetési program, amely egyrészt megoldaná nagy kiterjedésû területek (l. Mezôség) ivóvízhiányból fakadó gondjait, másrészt alapvetô vállalkozóbarát környezetet teremtene azoknak a befektetôknek, akik több száz munkahelyet teremthetnének falvaink közelében. Ezt a prioritást élvezô szempontot nem lehet csak önkormányzatainkra bízni, ehhez kormányprogram kell és megfelelô politikai akarat.
7) Ugyanakkor el kell kezdeni egy erôs lobbyt, melynek eredményeként végre tömegesebben jelennének meg azok a vállalkozók, akik befektetést eszközölve munkahelyeket teremtenek és kiszámítható adójövedelmet garantálnak önkormányzatainknak. Ezt lobby, népszerûsítés és vonzó befektetôbarát jogi és fiskális környezet nélkül nem lehet elérni. Mind az önkormányzatok, mind politikum, illetve a kormányzat nagyon komolyan kell ezzel foglalkozzon.
Összegzésképpen: nem könnyû a vidéki embernek - sôt, nagyon keserves és nehéz. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a falusi ember a zöldségágyásból és a kifejt tejbôl meg tud élni - éhen éppen nem hal, de gyerekeit taníttatni nem tudja, fürdôszobát nem tud építeni és az internetre sem fog egyhamar rákattanni! Ezt csak az tudja, aki vidéken lakik - én tudom! A vidék gondjaival sürgôsen foglalkozni kell mind a kormányzatnak, mind az RMDSZ-nek! Nem vonom kétségbe, hogy az utóbbi években lefolytatott nemzetpolitikai vitáinknak milyen súlya van, de felhívnám a figyelmet arra, hogy ha a vidéket elveszítjük, ezeknek a vitáknak már nem lesz többé értelmük…
Már a kapunál óriási plakát jelezte, hogy nem akárhová érkeztünk, hanem az elsô Dobbantó-táborba, amelyet múlt héten Bözödön szerveztek meg. A Nagy Gizella szerkesztette unitárius gyermeklap által rendezett ötnapos kikapcsolódásnak a helyi Francia Ház adott otthont, Bözödi György szülôházának szomszédságában.
Sípszó hívja össze a tábor tizenkét öt-nyolc osztályos marosvásárhelyi diákját, örömmel mutatják meg az itt készült tárgyakat, a bogozott karkötôket, apró szobrocskákat, szalmaangyalokat, és beszámolnak a szerdai kenyérsütés izgalmairól is. Néhányan a szobák, kisebb zugok rejtekébe húzódva próbálják átadni magukat a meseírás ihletének. A tábor ismerkedéssel indult, a programba a helybéli gyerekek is bekapcsolódtak. Elsô lépésként kijelölték a négy csapatot is, amelyeknek tagjai az öt nap alatt ügyességben, találékonyságban, gyorsaságban, kreativitásban mérték össze erejüket. A Körte, Barack, Szôlôszemek és Nem mondjuk meg nevû csapatoknak zászlókészítés után meg kellett indokolniuk a névválasztást. A napi program eleinte 8 órakor kezdôdött, majd az egyre inkább hajnal fele nyúló lefekvések következtében késôbbre tolódott. A reggeli és torna után kezdôdtek a kézmûves-foglalkozások. Elsô nap a szalmatisztítás módozataival ismerkedtek, a faluból három-négy asszony irányításával a gyerekek megtanulhatták a hetes-, a csipkés- és koszorúfonás csínját-bínját. Bár még korai a karácsonyi készülôdés, de jó néhány szalmaangyalkát és csillagot is fontak. Ugyancsak a kézmûves-foglalkozások során temperával gipszbetûket festettek, a papírmasé technikájával ismerkedtek, a sólisztgyurmából állatfigurák, nyári hóemberek formálódtak. Mint Gyarmati Zsuzsa, a foglalkozások egyik irányítója elmondta, a gyerekeknek nagy sikerélményt nyújtott a batikolás is. Karkötôt bogoztak színes fonalból és fûztek gyöngyökbôl. Egy helybéli családnál a cirokseprû-készítés mozzanatait is végigkísérhették. A kezeket és a kreativitást megmozgató tevékenységek mellett a tábor szervezôi, Kecskés Noémi tanárnô, Jakabházi Erika lelkész- vallástanár, Gyarmati Zsuzsa óvónô és Moldován Emese egyetemista vetélkedôkkel szórakoztatták a gyerekeket, így célozva meg a versenyzôk megfigyelôképességét, szemfülességét, ügyességét. A szituációs játékok a táborlakók irodalmi vénáját vizsgálták, továbbá bibliai részleteket beszéltek meg, megadott tíz szóból verset kellett a csapatoknak írniuk, illetve mesék is születtek, amelyek a Dobbantóban jelennek meg majd. A szervezôk meglepetésére az állatos közmondáskeresô versenyszámban olyan csapat is volt, amely huszonegyet össze tudott gyûjteni. A délutánokat az egyházi énekek, népdalok és a könnyûzenei számok tanulása töltötte ki. Ami a legnagyobb sikernek örvendett, az talán a lepkézés, amely során a csapatoknak például a faluból tojást, különféle színû tárgyakat kellett gyûjteniük, az énekek hiányzó szavait kiegészíteniük.
A mindennapi eledelrôl László Annamária és Fazakas Angéla tiszteletes asszony gondoskodott. A búcsúvacsorát a helybéli unitárius tiszteletes, Fazakas Levente biztosította, a bográcsgulyás elfogyasztását tábortûz, éneklés követte. A tûz mellett melegedôk legnagyobb meglepetésére sok csillag is aznapra tervezte a lehullást. Míg Marosvásárhelyen aznap felhôk borították az eget, addig a bözödi táborozóknak igazi élményben lehetett részük, különösképpen egy lila fényt hagyó hullócsillag által. Pénteken, a Dobbantó-óriástorta elfogyasztása után a gyerekek nem távoztak üres kézzel, a kézmûves- foglalkozások csodakölteményei és különféle díjak (meséskönyvek, trikók, nyakékek, édességek) lapultak meg a hátizsákokban, és ez az újonnan szerzett barátokkal töltött néhány nap felejthetetlen élményével társult.
Megtartotta évadnyitó társulati ülését a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Kárp György ügyvezetô aligazgató, a Tompa Miklós Társulat vezetôje ismertette a 2004/2005-ös színi évad repertoártervezetét és kitért a színházi tevékenység egyéb aspektusaira is.
A tervek szerint újra gazdag kínálatnak néz elébe a társulat és a közönség is. Már az évad elsô munkanapján két darab olvasópróbáival indítanak. Michel Tremblay Montreáli sógornôk címû darabját Bokor Péter rendezi a nagyteremben, míg Reginald Rose Tizenkét dühös ember címû színmûve Gali László Jászai-díjas rendezô irányításával kerül bemutatásra a kisteremben.
A repertoáron még szerepel: Szomory Dezsô: Györgyike, drága gyermek (rendezô Kovács Levente), Anton Pavlovics: Csehov Cseresznyéskert (rendezô Andreea Vulpe), Janusz Glowaczki: A negyedik nôvér (rendezô Alexandre Colpacci) a megszokott szilveszteri mûsor, Szép Ernô: Kávécsarnok (rendezô Kovács Levente), József Attila-est (rendezô Balázs Éva), Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (rendezô Kincses Elemér).
A fentieken kívül a mûsorban helyet kapnak pódiumelôadások, felolvasó színházi estek, megemlékezések, tájoló és szabadtéri elôadások, ugyanakkor felújításra kerülnek az elôzô évadok sikeres elôadásai.
Augusztus 18. és 22. között ismét megszervezi zetelaki táborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája, ismertebb nevén az E-MIL. Mától négy napon át az erdélyi valamint felvidéki és magyarországi kulturális, irodalmi folyóiratok, lapok munkatársai és a tábor többi résztvevôi e kiadványok helyzetérôl, sajátosságairól, lehetôségeirôl vitáznak. A tábornyitás délután 5 órára szólítja egybe a bejelentkezetteket, ezt követôen Pomogáts Béla, Kalász Márton és Fried István vitaindító elôadása hangzik el.
A tábor programkínálata gazdag, középpontjában a lapok bemutatkozása áll. A mai vitaindítók után a Székelyföld és a Szôrös Kô, csütörtökön a Várad, az Irodalmi Jelen, az Erdélyi Terasz, A Hét, a Bárka, pénteken a napilapok kulturális mellékletei, a Múzsa, a Színkép és a Szempont, majd a Helikon, szombaton a Korunk, a Látó és a Mûvelôdés szerkesztôi ismertetik kiadványaikat, válaszolnak a jelenlevôk kérdéseire. Bemutatkozik a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet is. Elôzetesen több mint hetven hazai és külföldi magyar író jelezte részvételi szándékát, a korábbi táborozások tapasztalatai szerint menet közben ennél többen lesznek, hiszen igen népszerûek, vonzóak a kikapcsolódást, szórakozást célzó mellékrendezvények is. A szervezett és spontán viták, eszmecserék mellett nagy keletje lehet a sportprogramoknak, a vízipóló és focimeccseknek, az íjászversenyeknek. Az augusztus 20-i délelôttöt a szervezôk Szent István ünnepének szentelik.
Táborzárás augusztus 22-én este fél kilenctôl búcsúvacsorával a lájbitépôben.
A cserkészet nemes dolog, de ennek alapján ítélni meg Teleki Pál államférfiúi nagyságát éppen olyan naiv dolog, mint lelkesedni Gheorghe Dejért, mert pionírtáborban nyaralhattunk Navodari-on, s rengeteg barátot, ismeretet, nagyszerû pancsolást értünk meg gyermekként l953 és 1965 között. Vagy a német fiatalok jól érezték magukat a Hitler-Jugendben, ezért Hitler zseniális államférfiú volt. (Abszurd, ugye?!!)
Végül mondandónk velejéhez értünk. Dr. K. S. azt írja: Teleki Pál 1939 "február 15-tôl volt miniszterelnök, s a már korábban benyújtott II. zsidótörvényt a parlament május 5-én szavazta meg." (Tkp. tették közzé.)
Túl azon, hogy egyetlenegyet sem kellett volna megszavazni, erre a magyar törvényhozás nem kényszeríthetô, a miniszterelnök egy állítólagos demokráciában visszadobhatta volna átdolgozásra, enyhítésre, elodázhatta volna a végtelenségig, nem volt köteles az Imrédy- kormány törvényjavaslatait figyelmbe venni, hiszen a kormányzó úr legteljesebb bizalmát bírta. Teleki Pál mégis keresztülvitte és utána nyilatkozott. A szó szerinti sajtóidézet Ablonczy Balázs frissen megjelentetett monográfiájából1 származik:
"1939 áprilisában fogadták el a második zsidótörvényt, amelyet még az Imrédy- kormány készített elô. A kormányfô [Teleki Pál] a felsôházban fejtette ki véleményét. Beszédében nem köntörfalazott és egyértelmûen a saját meggyôzôdésével összhangban állónak mondta a törvényjavaslatot: »De elsôsorban azért is kívántam felszólalni, mert mindannak ellenére, amit bemutatkozásomkor és azóta is mondottam a magyar közönség körében, amely, nem tudom miért, nem értékeli a mondott szót a maga igazsága és egyszerûsége szerint és nem elégszik meg azzal, hogy amit az ember egyszer megmond, akkor arról tudja, hogy megmondta, az a véleménye és azt tartja is - még mindig sokan azt képzelik, hogy én ezt a törvényjavaslatot vagy csak mint örökséget, vagy pedig politikai opportunizmusból képviselem. Már számtalanszor aláhúztam, hogy ezt a javaslatot nem mint politikai örökséget2, hanem meggyôzôdésbôl is képviselem, legalábbis egészében és fôbb vonásaiban, hangsúlyozva azt is, hogy ha részleteiben mást, egy saját magam által szerkesztett törvényjavaslatot hoztam volna, az ennél a törvényjavaslatnál szigorúbb lett volna.« Egyúttal kérte a felsôházi tagokat, hogy tovább ne módosítsanak a törvény szövegén. A felsôház tagjainak jó része ugyanis helytelenítette a törvény rendelkezéseit. A katolikus és protestáns egyházak képviselôi komoly ellenvetéseket tettek, elsôsorban azt kifogásolva, hogy a javaslat felülbírálja a keresztség szentségét. A második zsidótörvény tervezete ui. 20-ról 12 ill. 6 % kívánta leszorítani a zsidóság számarányát egyes szakmai ágazatokban és a felekezeti helyett egyértelmûen a faji szempontokat helyezte elôtérbe. Teleki már kormánynyilatkozatában vállalta a törvényjavaslat általános indoklásának szerzôségét - ahol például különbséget tett zsidó és izraelita fogalma között, a zsidóságon tágabb kört értve. A törvény szerint zsidónak minôsült, akinek legalább egyik szülôje vagy két nagyszülôje zsidó volt. A felsôház egyes tagjainak kitartó ellenállása után (milyen kört érintsen a zsidónak minôsülôk köre, melyik dátumtól érvényes a kikeresztelkedés stb.) néhány nem túl jelentôs módosítást elérve, kénytelen volt engedni a kormányzati akaratnak."
Másfél évvel késôbb "ígéretet tett a harmadik zsidótörvény meghozatalára. Annak életbe lépésekor már nem élt, de a jogszabály elôkészületeit kétségtelenül ô indította el. Azt hogy e törvények nem német kényszer alatt születtek, az a körülmény is megerôsíteni látszik, hogy Teleki egy 1939 februárjában kelt, a Foreign Office (angol külügyminisztériumba ) eljuttatott levelében elhárította ezt a feltételezést." stb. Aki többre is kíváncsi, olvassa el a Teleki Tékában az idézett mûben a folytatást3 vagy üsse fel Gyurgyák János A zsidókérdés Magyaroszágon. Politikai eszmetörténet c. mûvét, mely az Osiris Kiadónál jelent meg 2001-ben, 310-314 oldalait skk.
Mindketten rangos nem zsidó szerzôk. De ez talán fölösleges megjegyzés, kérem tehát törölni nem kívántság esetén.
Arra az emberi vonatkozásra viszont fel szeretném hívni a tisztelt cikkírót, hogy elmulasztotta megkérdezni egykori egyetemi tanártársait: Birek Lászlót, Méra Endrét, Kelemen Andort, Spielmann Józsefet, Wiener Ferencet vagy akár dr. Miskolczy Dezsôt, hogy mit jelentettek a zsidótörvények csupán az orvostársadalom számára egykor.
Lépcsôfokok voltak a halál felé vezetô szûk, pokolra tartó sikátorban. És végül, Teleki Pál öngyilkos lett, mert az ország megszegte a Jugoszláviával kötött barátsági és együttmûködési szerzôdést, de a legkevésbé sem zavarta, hogy közel egymillió magyar állampolgárt a polgári szabadságjogoktól saját kezûleg foszt meg és aláírásával szentesíti azt. Mint láttuk, a német követelések és a kényszerpálya ebben kevés szerepet játszott.
Ettôl persze szobor állítható, de jó, ha ezt is tudjuk.
Sebestyén Mihály
1 Ablonczy Balázs: Teleki Pál. (Egy politikai életrajz vázlata). Élet-Kép sorozat. Budapest, Elektra Kiadóház, 2000., 111-112
2 ti. az Imrédy-kormánytól átvett törvényjavaslatot
3 Pl. 1928-ban már a zsidóság faji meghatározása mellett tört lándzsát és a keresztény középosztály elzsidósodására panaszkodott, amelynek megszüntetésére a III. Zsidó törvényben keresett volna orvoslást, amely meg is szüntette a vegyes házasságot. Javára írandó, hogy 1940-ben utalt rá nem tartja lehetségesnek nyolcszázezer, a kikeresztelkedettekkel együtt egymillió ember teljes megfosztását az »életlehetôségektôl«."
Zrínyi Miklós kémikus, a kémiai tudományok doktora, a BME egyetemi tanára Jákón született, 1949-ben. Középiskolai tanulmányait a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait az ELTE TTK vegyész szakán végezte. Kutatásait az ELTE Kolloidtechnológiai tanszékén kezdte, 1992 óta a BME Fizikai-Kémiai Tanszékének vezetô kutatója, 1994-tôl tanszékvezetô egyetemi tanára.
Kutatási területe az intelligens anyagok elôállítása és tulajdonságainak vizsgálata, polimergélek mechanikai, termodinamikai és orvosbiológiai tulajdonságainak tanulmányozása, mintázatképzôdések vizsgálata gélekben. Szakterületének nemzetközileg is kiemelten elismert mûvelôje. Egy könyv, hat könyvfejezet és több mint 140 tudományos közlemény szerzôje illetve társszerzôje.
Az intelligencia szó egyik jelentése, amely felbátorított e terminológia használatára: alkalmazkodóképesség új helyzetekhez. Ilyen értelemben beszélhetünk tehát anyagok és anyagi rendszerek intelligenciájáról. Az elnevezés az anyagtudomány egy olyan új területére utal, amely az anyag és közvetlen környezete - az élô rendszerekhez hasonló - aktív kapcsolatát igyekszik feltárni és kiaknázni. E tudományág elsôdleges célja olyan szintetikus anyagok tervezése, elôállítása és tulajdonságainak vizsgálata, amelyek felhasználói szempontból elônyösen reagálnak a környezetbôl származó hatásokra.
A kémia és a társtudományok szédítô fejlôdése, a kémiai szerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolat felismerése ma már lehetôvé teszi adott célra tudatosan tervezett anyagok elôállítását. Speciális fémek, kerámiák, mûanyagok, valamint ezek kombinációi képezik modern szerkezeti anyagainkat. Ezek alapvetô feladata a használó számára minél elônyösebb mechanikai (fôként szilárdságtani) és termikus tulajdonságok biztosítása. Az egyedi (monolit) anyagok tulajdonságait még jelentôsen javíthatjuk is társított (kompozit) anyagok alkalmazásával. A modern anyagtudományban a szerkezeti anyagokat elsô generációs szintetikus anyagoknak nevezhetjük. Ezek egyik jellemzôje, hogy környezetükkel passzív módon érintkeznek, az általános felfogás szerint annál jobbak, minél hosszabb ideig ôrzik meg változatlan formában alakjukat és tulajdonságaikat.
A szerkezeti anyagok választékának bôvítése és az új típusú felhasználói igények megjelenése elindította a funkcionális anyagok kutatását. E második generációs anyagok kifejlesztésénél már nem a legelônyösebb mechanikai tulajdonságok elérése a fô cél, hanem a különbözô anyagokat jellemzô individuális, fôként fizikai tulajdonságok összekapcsolása egyetlen anyagi rendszeren belül. Néhány elem önmagában is mutat funkcionális tulajdonságot. Például a szelénnek az egyébként kis elektromos vezetôképessége erôs megvilágítás hatására ezerszeresére növekszik. A fényhatás megszûnése után a vezetôképesség visszaáll az eredeti értékére.
Intelligens anyagoknak azokat a funkcionális anyagokat nevezzük, amelyek érzékelik közvetlen környezetük fizikai, illetve kémiai állapotának egy vagy több jellemzôjét, e jeleket feldolgozzák, majd pedig ezekre, állapotuk jelentôs megváltoztatásával, gyors és egyértelmû választ adnak.
Fontos szempont a változást elôidézô hatás és az erre adott reakció kapcsolata. Intelligens anyagokra olyan hatás - válasz kapcsolat a jellemzô, amelynél a környezet kis változására igen nagyfokú tulajdonságbeli változás következik be, azaz a válasz mértéke nem arányos, hanem jóval nagyobb az inger nagyságánál. További ismérv a megfordíthatóság, azaz a változást kiváltó hatás megszûnte után az eredeti állapotnak kell visszaállni. A gyors reakcióidô szintén szükséges követelmény.
Az intelligens anyagokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba tartoznak azok az anyagok, amelyek a természetes környezet változásaira (hômérséklet, kémiai környezet, mechanikai hatás, fény stb.) reagálnak. A másik csoportba pedig azok, amelyek a változásukhoz szükséges információt a számítógépbôl elektronikus jel formájában kapják.
Anyagaink lehetnek kemények vagy lágyak. A kemény anyagok, mint például a fémek, kerámiák és polimerek széles határok között ellenállnak a nyomásnak, nyírásnak és más mechanikai hatásoknak. A lágy anyagokat mechanikai hatásokkal szemben kis tehetetlenség jellemzi, aminek következtében ezek az anyagok folyékonyak vagy képlékenyek. Az anyag keménységének és mechanikai ellenálló képességének elektromos és/vagy mágneses terekkel történô megváltoztatása jelentôsen csökkenthetné a felhasználandó anyagok mennyiségét és növelhetné az alkalmazási lehetôségek számát.
Az intelligens anyagok jelentôs hányadát alkotják azok a szilárd anyagok, amelyeknek tulajdonságai elektromos vagy mágneses tér hatására változik meg. Bizonyos ötvözetek, fôként a ritka fémek (Tb, Dy, Sa) ötvözetei, mint például a Terfenol-D vagy a Samfenol, mágneses tér hatására változtatják méretüket. Ezt a jelenséget magnetostrikciónak nevezzük. A próbatest hossza a tér irányában mérve megnô, arra merôlegesen pedig csökken. Az elektromos tér hatására bekövetkezô méretváltozás (elektrostrikció) különleges esete a piezoelektromosság.
A méretváltozás általában igen kicsi, ezért ezek a jelenségek nagyon sokáig csak tudományos érdekességek voltak. Néhány évtizeddel a felfedezésük után azonban megszülettek azok a speciális mikroszkópok, amelyekkel az anyag nemcsak vizsgálható atomi szinten, hanem mozgatható is. Ebben már nagyon fontos szerephez jutnak ezek az anyagok, mivel nagy pontosságú pozícionáló eszközök készíthetôk belôlük.
Az alakmemóriával rendelkezô anyagok az intelligens anyagok nagy, önálló csoportját alkotják. Ide tartoznak az emlékezô fémek és mûanyagok. A legismertebb alakmemóriával rendelkezô fém egy nikkel-titán ötvözet, a Nitinol. Amennyiben az emlékezô fém formáját egy kritikus hômérséklet felett hozzuk létre, akkor a fém erre az alakra a kritikus hômérséklet alatt bekövetkezô maradandó alakváltozás után is emlékszik. Ha alacsony hômérsékleten valamilyen mechanikai hatás miatt a fémtárgy alakja megváltozik, akkor ez a kritikusnál magasabb hômérsékletre hevítve visszanyeri az eredetileg kialakított formáját. Felmelegítés nélkül megállapíthatatlan, hogy a fém memóriája milyen eredeti formát ôriz. E szokatlan tulajdonság az alak és a termikus kölcsönhatás szoros kapcsolatának köszönhetô. Speciális polimerekkel is lehet alakot tárolni. Az emlékezô anyagok megjelenése új lehetôségekkel gyarapíthatja a modern technikát. Gondoljunk például arra, hogy a világûrben használt nagy kiterjedésû eszközeink célba juttatása milyen nehéz és költséges feladat. Megfelelô memóriával rendelkezô anyagok kifejlesztésével megvalósítható, hogy az egyik állapotban az anyag nagyon kompakt, a másikban pedig a feladat ellátásához szükséges nagy kiterjedésû szerkezetnek felel meg. Az állapotváltozással, amit elôidézhetünk például a hômérséklet megváltoztatásával, elôhívhatjuk a "memóriában" tárolt alakzatot. A feladat elvégzése után a mûtárgy eltávolítása ismét a "csomagolással" kezdôdhet.
Az emlékezô anyagokat az orvosi gyakorlatban is eredményesen használhatják. Például elzáródott erek újbóli megnyitásakor alkalmaznak emlékezô fémeket és polimereket. Az anyag kémiai szerkezetének megfelelô megválasztásával a kritikus hômérsékletet éppen az emberi test hômérsékletére állítják be, majd a fémet vagy mûanyagot melegen spirál alakúra hajtják össze. Ezt követôen az így nyert rugót lehûtik, aztán egyenesre nyújtják. Betolják az érbe, majd a testmeleg hatására az egyenes szál ismét spirállá ugrik össze, így tágítja az eret és megakadályozza azt, hogy az esetleges vérrögöket a véráram magával ragadja.
Ha összehasonlítjuk a mindennapi életben használt szerkezeti anyagainkat a kétségkívül sokkal tökéletesebb biológiai anyagokkal, akkor megállapíthatjuk, hogy igen nagy különbség van közöttük. Ipari anyagaink többnyire kemények, merevek és szárazak, a biológiai anyagok nagy többsége pedig lágy, rugalmas és nedves. Magától adódik a kérdés, hogy mi az oka ennek a szakadéknak, és miért ne lehetne a lágy anyagokat a modern technikában szélesebb körben alkalmazni. A lágy anyagok közé sorolhatjuk a folyadékokat, a rugalmas mûanyagokat, biológiai anyagaink nagy többségét, valamint a szilárd és a folyadék halmazállapot között elhelyezkedô nagy folyadéktartalmú géleket.
Az utóbbi idôben igen nagyfokú érdeklôdés mutatkozik az ún. komplex folyadékok iránt. Ezek olyan folyadék halmazállapotú anyagok, amelyek egyenletes eloszlású, nanométeres (a mm milliomod része) vagy mikrométeres (a mm ezredrésze) méretû szilárd részecskéket tartalmaznak. A kis méret következtében a szilárd alkotók nem ülepednek ki a folyadékban. Ha ezek a részecskék speciális elektromos vagy mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek, akkor azt a látszatot keltik, mintha a folyadék mutatna elektromos vagy mágneses tulajdonságokat. Ezzel a módszerrel lehet lényegesen különbözô anyagi tulajdonságokat egyetlen anyagon belül "ötvözni". Ez olyan vegyészi munka, amelynél az anyag elôállítása érdekében a kémikusnak már nemcsak a megfelelô molekulaszerkezet kialakítása a feladata, hanem az is, hogy a parányi szilárd részecskék megfelelô számú molekuláját összetapassza. Az ilyen kisméretû anyagok elôállításával napjaink kiemelten fontos technológiája, a nanotechnológia foglalkozik. Ennek kémiai alapjait egy több mint száz éves múltra visszatekintô tudomány, a kolloidika képezi.
Az intelligens folyadékok két nagy csoportját a mágneses- és az elektroreológiai folyadékok alkotják. (A reológia a folyási tulajdonságok tudománya. Az elektroreológiai folyadék olyan anyag, amelynek folyási tulajdonságai elektromos térrel változtathatók.)
Ezek a folyadékok egyenletesen eloszlatott mikro- vagy nanoméretû szilárd részecskéket tartalmaznak. E folyadékok tulajdonságait vizsgálva célszerû megkülönböztetni kétféle esetet. Ha a külsô elektromos vagy mágneses tér változatlan térerôsséggel tölti ki a geometriai teret, akkor homogén térerôrôl beszélünk. Ha a térerôsség változik a hely függvényében, akkor inhomogén erôtérrôl beszélünk. Elôször vizsgáljuk meg ez utóbbi esetet. A részecskék az elektromos vagy a mágneses tér bekapcsolásakor a nagyobb térerôsségû hely irányába mozdulnak el. Mivel a parányi részecskék nagymértékben kötôdnek a folyadékmolekulákhoz, a részecskék elmozdulása a teljes folyadék elmozdulását jelenti. A folyadék a legnagyobb térerôsségû helyen marad. A folyadék mozgását és adott helyen tartását irányítani lehet a külsô térrel. Ezt ki lehet használni a kenéstechnikában: az olajos közegû mágneses folyadék kiváló kenôanyag, mivel nem folyik ki a felmágnesezett mozgó fém alkatrészek között lévô szélesebb résekbôl sem.
A mágneses- és az elektroreológiai folyadékok másfajta viselkedést mutatnak homogén mágneses vagy elektromos térben. Ebben az esetben a szilárd részecskékre nem hat a külsô tér mozgató ereje, a folyadék nyugalomban marad. A látszólagos nyugalom ellenére a folyadék tulajdonságai nagymértékben megváltoznak. A részecskék elektromos vagy mágneses térben polarizálódnak az indukált dipólusaik kölcsönhatása következtében láncszerû aggregátumokat képeznek.
A polimergélek olyan rendszerek, amelyek átmenetet képeznek a szilárd és a folyadék halmazállapot között. Alaktartók és könnyen deformálhatók, ugyanakkor nagy folyadéktartalmuk miatt tulajdonságaik az oldatokéhoz hasonlóak. Az alaktartás a gélben szerteágazó polimer váznak köszönhetô. A jelentôs mennyiségû folyadék megakadályozza a laza térhálós szerkezet összeomlását, ez utóbbi pedig útját állja a folyadék spontán "kifolyásának". A polimergélekre jellemzô, hogy környezetükkel egyensúlyban lehetnek. A környezeti paraméterek (hômérséklet, elegyösszetétel, pH stb.) változására a gél fôként térfogatának megváltoztatásával válaszol. E térfogatváltozás lehet folytonos vagy ugrásszerû. Ez utóbbit gélkollapszusnak nevezzük. Ma már több mint egy tucat kollapszusra képes gélt ismerünk. A térfogatváltozás, amelynek nagysága többszázszoros is lehet, alkalmas mechanikai munkavégzésre, valamint különleges alakváltozások és mozgások megvalósítására. A gélkollapszust többféle külsô hatással is kiválthatjuk.
Polimergélek optikai tulajdonságainak hirtelen megváltozása kihasználható erôs napsütés ellen védelmet nyújtó speciális táblaüveg vagy optikai kijelzô elôállítására.
A gélüveg olyan szendvics szerkezetû konstrukció, amely két üveglap vagy átlátszó mûanyag réteg között egy vékony intelligens polimergélt tartalmaz. Külsô megjelenési formájában megtévesztésig hasonlít a kereskedelmi forgalomban lévô síküveghez, azaz a gél jelenléte nem rontja le az optikai tulajdonságokat. A gélüveg alkalmazkodóképességét az intelligens polimerréteg biztosítja. Ennek optikai tulajdonságait (például átlátszóságát) nagymértékben befolyásolják olyan környezeti hatások, mint például a hômérsékletváltozás vagy elektromos tér jelenléte. A környezeti változás elôidézhet olyan szerkezeti átalakulást a gélben, amelynek hatására az eredetileg átlátszó üveg opálos, a fényt csak sokkal kisebb mértékben áteresztô tejüveggé válik.
Az élô szervezetben igen sok eltérô típusú, energiafelhasználással járó folyamat játszódik le. Ezek közül talán a legjelentôsebbek az izomban végbemenô, mechanikai energiát eredményezô folyamatok. Az izom feladatát olyan makromolekulák végzik, amelyeknek alapvetô tulajdonsága a kontrakcióra való képesség.
Készíthetô-e szintetikus izom? Lehet-e lágy anyagból hasznos technikai-technológiai eszközöket készíteni? Ezek a kérdések egyre több kutatót foglalkoztatnak. A japán, angol, olasz és amerikai szakemberek (ezekben az országokban folyik intenzív gélkutatás) optimisták. Elképzelhetônek tartják, hogy már a közeljövôben pótolható az emberi izom. Lágy, hangtalan motorok és pumpák (mint például a mûszív) kifejlesztése már több laboratóriumban folyik nagy intenzitással.
A polimergélek környezeti hatásokra bekövetkezô jelentôs mértékû térfogatváltozása akkor is bekövetkezik, ha a gélt terhelésnek vetjük alá, azaz a duzzadó gél felszínére súlyt helyezünk vagy az összehúzódó géllel tömeget mozdítunk el. A gél mindkét esetben munkát végez, mégpedig úgy, hogy a környezete energiáját alakítja át mechanikai munkává. Ha a környezeti hatás kémiai természetû, akkor az energia hasznosításának az izomra jellemzô módja valósul meg.
A polimergélek energia-átalakító képessége annak köszönhetô, hogy a gél térfogata felnagyítva mutatja a gélt felépítô makromolekulák méretének változását. Ha a molekulák térszerkezetét valamilyen külsô hatással befolyásoljuk, a molekuláris méretváltozás akkumulálódik, a gél alakja vagy térfogata megváltozik. E makroszkopikus változást munkavégzésre is fel lehet használni. A korai kutatásokban két rendszertípust vizsgáltak különös elôszeretettel: az egyik az ún. pH-izom, a másik pedig a kollagén gélgép volt.
A géleknek mint izommodelleknek a további vizsgálata mellett szólt az a kísérleti tapasztalat is, hogy a pH-izom munkavégzô képessége összemérhetô az emberi izom munkavégzô képességével.
A kísérleti vizsgálatoknak újabb lendületet adott a térhálósított kollagénbôl készített rendszerek nagyfokú mechanikai szilárdsága és méretváltozása. A kollagén szál alkáli ionok által kiváltott, ún. kémiai olvadása, ami a rendezett hélix szerkezetbôl a molekulák szabálytalan összegombolyodását eredményezi, igen jelentôs kontrakcióval jár együtt. Ez a kontrakció akkor is bekövetkezik, ha a szállal - a kontrakció ellenében - munkát végeztetünk. Az összehúzódás következtében fellépô erô jóval nagyobb, mint hasonló keresztmetszetû izom esetén. Az eredmények birtokában lehetôvé vált az energiaátalakítás folytonos üzemmódban is.
Szabályozástechnikai szempontból a számítógéppel vezérelhetô hatások rendkívül sok elônyt jelentenek a mesterséges izmok alkalmazásánál. Ezért az utóbbi évek kutatásainak súlypontja átkerült az elektromos hatásokkal aktiválható anyagok kifejlesztésére.
Az intelligens anyagok megjelenése a technikai fejlôdés új útját nyitotta meg. Hogy ezek az anyagok valóban a jövô anyagai lesznek-e, az mindenekelôtt az emberi intelligenciától függ.
Székelyvécke központjától az addig aszfaltozott út kövesre, gödrökkel tarkítottra vált. Közel négy kilométert kell zötyögnünk, míg Magyarzsákodra érünk.
Félúton dús lombú eperfa hajol az út fölé. 1940-ben itt volt a határ. Zsákod Romániához, Vécke Magyarországhoz tartozott. Sokan átszöktek akkor az Ilonbánd patakán, a magyar földet választva hazául. Aztán ezek az évek is elteltek, s minden visszazökkent a régi kerékvágásba. Az út két oldalán gabonaföldek, a gazdák aratnak. Bô termést takaríthatnak be, munkájuk meghozta gyümölcsét. A faluban gyönyörû század eleji házak sorakoznak. 225 házszámot számlál a település, mindössze 160-ban lakik 282 személy. A többi üresen áll, illetve hétvégi házként használják az innen elszármazottak. A helybeliek földmûvelésbôl és állattartásból élnek. Szerény megélhetési lehetôség, talán ezzel is magyarázható, hogy a fiatalság zöme Segesvárra költözött, mások Magyarországon telepedtek le, kettôs állampolgárrá válva. Mert a gyökereiket nem hagyják.
- Magyarzsákod elsô írásos említése 1325-re tehetô, amikor vagyoni adományozás révén említik a falut. Aztán egy 1334. évi pápai tizedjegyzékben lelhetô fel a név - magyarázza Deák Dénes nyugalmazott tanító. Szédítô gyorsasággal sorolja a falu életében érdemlegeset tett személyiségek neveit: 1590-tôl a 300 évig uralkodó Horváth család biztosította a legnagyobb fejlôdést, ôk építették az iskolát, támogatták a települést. István, János és Izsák a politikai életben jeleskedtek. 1885-ben a tulajdonosok eladták a kúriát, s elköltöztek. Gazdacsere történt, s azóta pusztulásra van ítélve az épület. Az idôk során határôrség székhelye, iskola, irodahelyiségek, kollektívraktár mûködött az épületben. Jelenleg nyolc személy tart igényt a félig beomlott kúriára, s mivel a tulajdonjoga tisztázatlan, a Székelyvéckei Polgármesteri Hivatal sem állíthatja ki a bontási engedélyt.
- Egy éjszaka hatalmas robajt hallottunk, és porral telt a levegô. Kinéztünk az ablakon, s láttuk, a kúria alsó fele leszakadt. Az építmény többi része is hamarosan összeomlik, s csak azért imádkozunk, ne a házunkra dôljön - mondja Deák Erzsébet ny. tanítónô.
1910-11-ben épült a települést a községközponttal összekötô út, s ugyancsak 1911-ben az udvarkapu elôtt mutatták be az elsô autót. Magyarzsákod monográfiáját a faluban 1959-tôl tanító Deák Dénes írta meg, ebben vált halhatatlanná a Sárkány csorgója, a Hordó-domb, a Haricskás-dûlô. A nehéz megközelítés, nehéz életkörülmények miatt azonban egyre többen választják az elköltözést. "Divattá vált, hogy el kell menni" - fogalmazza meg tömören a tanító. 45 évvel ezelôtt 180 gyerek járt az I- VIII. osztályos iskolába, akiket 16 szakképzett tanító, tanár és két óvónô oktatott. A faluban tartalmas mûvelôdési élet folyt, az elôadásokon népes tömeg jelent meg. Most az iskolában csak elemi osztály mûködik, 21 gyerekkel. Felsô tagozat mindössze a községközpontban létezik, a 3-4 kilométeres távot a 11-15 éves gyerekek gyalog kénytelenek megtenni.
- Ha a képzett tanítóság "betöltene" minden kis magyar települést, lenne elôrelépés. Drámai, hogy az elemi osztályokba mindössze középiskolát végzetteket helyeznek ki. Pedig ez a négy év jelenti az alapot - fejtegeti a megoldást az elvándorlás megfékezésére, az oktatás minôségi javítására Deák Dénes. Évente kérnek iskolabuszt, hogy a 10-11 gyereket Véckére tudják szállítani, idén is reménykednek. A helyi önkormányzat napirendre tûzte, hogy szeptemberben lehengerli az utat, s a nagyobb gödröket kövekkel tömik be. A helybeliek az útjavítást és a folyamatban levô gázbevezetést elôrelépésnek tekintik, bizakodnak, van még remény Magyarzsákod elnéptelenedésének megállítására.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás a tejtermelés minden vetületén az eddigieknél sokkal magasabb követelményeket állít a tejtermelôkkel és a feldolgozókkal szemben. Az EU-s követelmények szintjére való felemelkedés a túlélést és a megmaradást jelenti a tejtermelôknek a csatlakozás után is (2007).
A csatlakozást megelôzô idôszakban a tejtermelôk két fontos problémakörben szembesülnek az EU-s követelményekkel. Mindkét terület létfontosságú, a követelmények betartása komoly szakmai tudást igényel.
Az elsô problémakör a termelt tej minôségére vonatkozik. 2004. március 1- jétôl érvényben van a Mezôgazdasági Minisztérium 1106-os, 2003. december 23-án hozott rendelete (Hivatalos Közlöny, 2004. január 23., 61. sz.), amely pontosan meghatározza a minôségi tej jellemzôit. Dr. Liviu Harbuz, a Mezôgazdasági Minisztérium vezérigazgatója, az Országos Állatorvosi Hivatal elnöke 2004. június 30-án, a Kolozs megyei Szászfenesen, az FCCL Alapítvány által mûködtetett tejminôsítô laboratórium megnyitóünnepségén kijelentette: "2005. január 1-jétôl az Országos Állatorvosi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal alkalmazottai nem tesznek semmiféle engedményeket a törvényes elôírásokkal szemben, ami a tejminôséget illeti."
Gyakorlatilag a tejminôség két alapvetô mutatón alapszik:
1. Az 1 ml tejben található összcsíraszám (Magyarországon csak a 100.000 összcsíraszám alatti tejet vásárolják fel).
2. Az 1 ml tejben fellelhetô szomatikus sejtszám.
Az elsô mutató gyakorlatilag a tej tisztaságára vonatkozik. Az 1106-os rendelet alapján 2005. január 1- jétôl tilos az 1.000.000 összcsíraszám feletti tej átvétele. Az említett tejminôség megvalósításának elengedhetetlen feltételei: fejôgép használata; hûtôtartályban való tejtárolás; a fejés és tejtárolás higiéniai elôírásainak a legigényesebb betartása (tôgy- és fejôgépmosás, azonnali tejhûtés, tejszûrés, istállóhigiénia).
Azoktól a tejtermelôktôl, akik nem fogják teljesíteni az elôírásokat, a feldolgozók nem vásárolják fel a tejet.
A második nagy problémakör a jövedelmezô tejtermelés megvalósítása, vagyis kevés ráfordított élômunka és alacsony elôállítási ár. A legtöbb tejtermelôtelepen az elôállítási ár nagyon magas. Ez az áldatlan helyzet annak a következménye, hogy a tehenek a biológiai képességüknek (genetikai potenciál) csak 50-70%-ában termelnek tejet. A tetemes veszteség (30-50%) a tartási és takarmányozási hibáknak tudható be, és ezeket látszattakarékoskodási megfontolások takarnak.
Íme a hibák, tévedések:
a legelôn a nyári nagy meleg és fûhiány; a nem megfelelô istállóklíma; a nagyon gyakori takarmányváltások (a zöldtakarmány és "zöld-futószalag"-rendszerû takarmányozás következménye); a nagyon gyenge takarmányminôség (a kukoricakóré, a szalma, az elvénült fû és széna borjúnak vagy fejôstehénnek nem takarmány); nem megfelelô állatkomfort (jellemzô a kötött tartás esetében); a fejletlen ünôborjak befedeztetése; a szárazon állás be nem tartása; hibás fejési technika.
Azoknak a mezôgazdasági termelôknek, akik a késôbbiek során is meg akarnak maradni a tejtermelés ágazatában, elengedhetetlen a szemléletváltás. A régi hibás gondolkodásmódot el kell felejteni. Az új szemlélet a következôkön alapszik:
a legdrágább munka a kézi munkavégzés; ne építsünk palotát a tehénnek, mert a szarvasmarha télen is kint érzi a legjobban magát; a kérôdzôk takarmányozása állandó és nem változatos kell legyen; a kötött tartás egyértelmûen kényelmetlen a teheneknek és borjaknak.
Az uniós követelmények figyelembe vételével a következô technológiai rendszer életképes lesz a csatlakozást követô idôszakban is:
• fejôstehén-állomány - legkevesebb 20-25
• tartástechnológia - kötetlen
• fejés - fejôházas (fejôterem, tejcsarnok, hûtôtároló)
• takarmányozás - egész évben azonos, monodiéta
• fajták - tejtermelô kultúrfajták
• istállózás - félnyitott, olcsó anyagból, jó szellôzésû, árnyékot tartó
• legeltetés - a fejôstehenek esetében jellemzô a nagyon jelentôs tejveszteség.
Közel van az uniós csatlakozás, de még nem késô a tehenészetek felújítása. Aki tejtermelô akar maradni, sürgôsen mozduljon, mert az EU nem fog hozzánk igazodni. A SAPARD-pályázatok is felhasználhatók. A tejtermelôk nagyon vigyázzanak, ne dobják ki a pénzüket hagyományos elképzelésekre, mert 4-5 éven belül nem lesznek életképesek.
Eddig sok pénzt fektettek el, nem ésszerûen osztották fel a költségvetést - nyilatkozta lapunknak Nagy An