Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A legfelsôbb törvényszéki ügyészség szerdai közleménye szerint luxusgépkocsikkal történô üzérkedés vádjával július végén letartóztatták a belügyminisztérium ellenôrzô testületének egyik volt alkalmazottját.

Viorel Secarát, a Prahova Megyei Rendôr- fôkapitányság volt tisztjét, a belügyminisztérium ellenôrzô testületének egykori alkalmazottját ôrizetbe vették, majd elôzetes letartóztatásba helyezték, mert tagja volt egy bûnszövetkezetnek, amelynek tevékenységét három éve figyelték a hatóságok. A nyomozók megállapították, hogy a bûnszövetkezet Szeben, Prahova, Dîmbovita és Buzau megyében tevékenykedett.

Az üzérek külföldrôl ellopott luxusgépkocsikat hoztak be az országba, és állami hatóságok tisztviselôinek segítségével hamis dokumentumokat állítottak ki a jármûvek számára.

Késôbb az autókat jóval a piaci áruk alatt értékesítették, és elkerülve a vámilletékek kifizetését, megkárosították az állami költségvetést.

Adrian Nastase kormányfô felkérte Cristian Diaconescu igazságügyi minisztert, menessze tisztségébôl az Országos Cégbíróság (ONRC) igazgatóját, Alina Anca Balaciut, mert az intézmény mûködésében hiányosságok tapasztalhatók.

A kormány közleménye szerint az ONRC tevékenységének hiányosságai "teljes mértékben indokolják" az intézményhez forduló cégek elégedetlenkedéseit.

Emellett a hiányosságokat az is okozza, hogy a cégbíróság nem mûködik együtt a közintézményekkel.

A cégbíróságot 2002 végén kormányrendelettel az Országos Kereskedelmi és Iparkamara fennhatósága alól az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe utalták át.

Aktuális

Általában ilyenkor, augusztusban fordul elô, hogy hirtelen fázni kezdünk. Kint ugyan még tombol a nyár, ám oly vészesen közeledik a fûtési szezon, hogy eszünkbe jut a rövidesen megjelenô rezsiszámla, ha pedig mégis felednénk, gondoskodnak róla, hogy eszünkbe jusson, a gigakalória ára ugyanis mindig ilyentájt, augusztus 1-jén kezdi meg új csúcsok ostromát.

Az idén sem történt másként. További tizenegynéhány százalékkal, mintegy százezer lejjel kell majd többet fizetnünk az egyezményes mértékegységnyi hômennyiségért, ami lakásonként és havonta két-ötszázezer lejjel jelent többet a számlán.

A legfôbb gondot azonban mégsem magára az egységnyi hômennyiség elôállítására fordított költség okozza, hisz az infláció mellett lassan az európai energiaárakhoz való felzárkózás is az integráció egyik alapvetô követelménye. Sokkal nagyobb probléma a hatásfok kérdése, hisz ugyanazzal a hômennyiséggel nem csupán a lakófelületet, de szabad eget is lehet (a lakó zsebének terhére) fûteni.

A hôenergia ára a romániai átlagjövedelemhez mérten kétségtelenül magas. Annyira, hogy nem kevesebb, mint 1,6 millió család jogosult a fûtéspótlékra, azaz - átlagos családdal számolva - az ország lakosságának szinte negyede részesül támogatásban, hogy ki tudja fizetni a télvíz idején nélkülözhetetlen meleget. Mindez a költségvetésnek a fûtési szezonban nem kevesebb mint 4400 milliárd lejébe kerül, azaz durván 100 millió euróba! Ekkora összeg láttán felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen mi is a kormány prioritása? Tizenegynéhány esztendeje ugyanis az a visszatérô magyarázat az elavult fûtési rendszerek korszerûsítésének elmaradására, hogy nem áll a rendelkezésre a szükséges összeg. Az állam ugyanakkor - íme! - tetemes összegeket költ a nyomor állandósítására.

Kétségtelen, hogy a támogatás roppant szükséges azokban a háztartásokban, amelyekben a mindennapi betevô biztosítása is gondot jelent, ám a küszöböt alig meghaladó családokban sem egyszerû kifizetni a fûtésszámlát, ugyanakkor hosszú távon mindenkinek az az érdeke, hogy ne azért fizessen kevesebbet, mert valaki más (jelesen az állam, de az adófizetôk pénzébôl) egyenlíti helyette ki, amit fogyasztott, hanem azért, mert egy korszerû rendszer kevesebbért tudja számára ugyanazt a kényelmet biztosítani. Ehhez azonban, nyilván, magas összegeket kell befektetni a korszerûsítésbe, ám igencsak meggondolkodtató, hogy hosszú távon mi a kifizetôdôbb az államnak, az állampolgárnak.

Románia gazdasága évekig nem volt képes talpra állni, mert a korszerûsítésére szükséges összegeket veszteséges vállalatok támogatása nyelte el. A fûtés esetében a helyzet analóg. Egy nyomorúságos helyzet fenntartására fordítunk - annak orvoslása helyett - hihetetlenül magas összeget.

Szerdára virradó éjszaka tûz ütött ki a dicsôszentmártoni Bicapa vegyi üzem egyik részlegén. A tûzoltókat 0.24 órakor riasztották, akik két kocsival szálltak ki a helyszínre. Szerencsére a tûz két olyan üresen álló tartálynál keletkezett, amelybôl kiürítették a bárium-kloridot és a sósavat. Pop Sorin, a marosvásárhelyi Horea tûzoltóalakulat szolgálatos tisztje szerint a tüzet az ott folyó hegesztés során keletkezett szikrák okozták, amelyek a tartályok gumiszigetelésére és -vezetékeire hulltak. A gyúlékony gumi 30 négyzetméteres körzetben égett el. A tüzet sikerült eloltani, s a tûzoltók két órán belül távozhattak a helyszínrôl. A tûzesetnek nem voltak emberi áldozatai, a károkat egyelôre nem mérték fel.

Az aradi UTA készruhagyárnak, a megye egyetlen állami kézben lévô vállalata alkalmazottainak fele hétfôtôl munkanélküli, és a jövô héttôl fennmaradó részük is hasonló sorsra jut. A privatizációs hatóság (APAPS) Arad megyei kirendeltségének vezetôje, Pavel Cristea szerdán, a Mediafax közlése szerint kijelentette, a gyár hivatalosan bezárt, és ismét megpróbálják privatizálni a vállalatot. "A végéhez közelednek a tárgyalásaink két hazai céggel, amelyek megvették a gyár privatizálására kiírt tenderfüzetet. A versenytárgyalás nyertesét legtöbb két héten belül meghirdetjük, és a befektetônek meg kell ôriznie a vállalat tevékenységi területét", nyilatkozta Pavel Cristea. Az APAPS képviselôje szerint ha sikerül eladni a gyárat, akkor az elbocsátott személyek elsôbbséget élveznek majd az alkalmazásoknál. A legtöbb elbocsátott alkalmazott azonban azt állítja, elégedett a jelenlegi helyzetével, legtöbbjük ugyanis idôs személy, aki a munkanélküli segély lejárta után benyújtja nyugdíjaztatási kérelmét. "Más megoldás nincs, mert a gyár tevékenysége három hónapja leállt. Csak azért jövünk be, hogy aláírjuk a jelenléti ívet, nincs áram és gáz, így nem tudunk dolgozni", nyilatkozta Rodica Grepcea szakszervezeti vezetô.

A hét elején bejelentett legutóbbi jelölésekkel teljessé vált a José Manuel Durao Barroso által vezetendô következô Európai Bizottság névsora, amelyben minden korábbinál nagyobb arányban képviseltetik magukat a nôk.

A volt portugál miniszterelnök már új tisztségében való megerôsítése után bejelentette, hogy azt szeretné, ha a testület legalább egyharmad részben nôkbôl állna. E kívánsága pontosan teljesült: a 24 biztosi tisztség közül a tagállamok 8-ra jelöltek nôi politikust.

A november 1-jén hivatalba lépô Barroso-bizottság másik jellemzô vonása az lesz, hogy a technokraták rovására teret nyernek benne a politikusok; kijelölt tagjai között feltûnôen nagy számban találhatók volt, illetve jelenlegi miniszterelnökök vagy miniszterek.

Miniszterelnök volt Barrosón kívül a cseh Vladimír Spidla és az észt Siim Kallas is. A majdani biztosok közül külügy-, illetve európai ügyekért felelôs miniszteri tisztséget töltött vagy tölt be a belga Louis Michel, az osztrák Benita Ferrero-Waldner, a lengyel Danuta Hübner, Kovács László, a máltai Joe Borg, az olasz Rocco Buttiglione és a szlovén Janez Potocnik. Hivatalban lévô kormánytagot jelölt Dánia Mariann Fischer Boel mezôgazdasági, illetve Írország Charlie McCreevy pénzügyminiszter személyében. A holland Neelie Kroes korábban közlekedési, a litván Dalia Grybauskaite pedig pénzügyminiszter volt.

A Prodi vezette testület tagjai közül (az újonnan csatlakozott országok biztosait leszámítva) viszonylag kevesen lesznek tagjai a következô bizottságnak is. A német Günter Verheugen bôvítési, a svéd Margot Wallström környezetvédelmi és a luxemburgi Viviane Reding oktatási, kulturális és ifjúsági ügyekért felelôs biztos marad Brüsszelben.

A Barroso-bizottság lesz az elsô, amely már a nizzai szerzôdés rendelkezéseinek megfelelôen alakul meg, vagyis tagországonként egy-egy biztosból áll. Jelenleg az öt legnagyobb tagállam (Franciaország, Nagy- Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország) még két-két biztossal van jelen a testületben.

Az alapszerzôdés szerint a biztosok jelölése az elnök és a tagállamok közötti konzultációk alapján, kölcsönös egyetértéssel történik. A bizottság munkájának a megszervezése, a szakterületek elosztása azonban már az elnök kizárólagos hatásköre, s megerôsítési eljárása során Barroso ismételten és nyomatékosan értésre adta, hogy ezzel élni is kíván. Más szóval nem áll szándékában engedni a tagállami nyomásgyakorlásoknak, bár a "javaslatokat" természetesen meghallgatja és fontolóra veszi.

A városban automata és páncéltörô fegyverek zaját lehetett hallani. Moszulban kijárási tilalmat léptettek életbe a hatóságok. Az észak-iraki városban kirobbant összecsapásokért a helyi kormányzat szóvivôje fosztogató személyeket tett felelôssé.

A harcok a déli órákban kezdôdtek Moszul délkeleti részén, a Tigris folyó nyugati partján, amikor pokolgép robbant egy amerikai katonai gépkocsioszlop mellett. A robbanásnak nem volt amerikai áldozata. Egy lázadó csoport fegyvereket kezdett osztogatni a helybéliek között, és az amerikaiak ellene harcra szólították fel ôket. Rendôri és kórházi források beszámolója szerint a halálos áldozatok között két nô is volt. A sebesültek túlnyomórészt polgári személyek. Egy amerikai katonai forrás szerint a legutóbbi erôszakos cselekményeket megelôzte egy rendôrôrs elleni támadás, ezenkívül gránáttámadás ért egy házat.

Az elsô kínos ügy a CSU-hoz kötôdik: a jelek szerint Hohlmeier (leánykori nevén Strauss) is tudott arról, hogy a müncheni pártszervezetbe belépôk "fejpénzt" kaptak. Ez fôleg választások elôtt volt bevett gyakorlat: a helyi CSU ezáltal is növelte esélyeit a Münchenben meglehetôsen erôs SPD-vel szemben.

A másik ügy még kínosabb. Amidôn a pártszervezet vezetôségének július 16-i ülésén többen bírálták Hohlmeiert a fenti visszásságokért, az erélyes elnök azt vágta Ludwig Spaenle fejéhez: hiszen a te feleséged is csalt már választásokon. (Miriam Spaenle a münchen-schwabingi kerület nôi pártcsoportjának a vezetôje.) A szavak nyomán kitört vihart pedig azzal próbálta lecsillapítani, hogy egy iratrendezôt tett az asztalra, kijelentve: ebben minden vezetôségi tagról áll valami...

A nyílt zsarolást Hohlmeier utólag tagadja, ám az ülés résztvevôi egybehangzóan megerôsítik a látott-hallottakat. Egyikük nyíltan "maffiamódszereket" vetett az idôközben lemondott elnök szemére, míg a müncheni tartományi gyûlésben lezajlott vitában Franz Meget, az SPD-frakció elnöke azzal vádolta Hohlmeiert, hogy utoljára ilyesmire "a Stasi (a keletnémet titkosrendôrség) vetemedett"...

Az egész müncheni bolhacirkusz nem érne öt sornál többet, ha nem Monikáról lenne szó, a néhai bajor miniszterelnök, Franz Josef Strauss lányáról. Az ô küszöbönálló bukásával ugyanis egy valamikor - és nemcsak Bajorországon belül - jól csengô név varázsa tört meg.

A néhai Franz Josef szinte királyként irányította az NSZK legnagyobb tartományát. Mint egy újság találóan írta, "bizánci környezetében hemzsegtek a különbözô udvaroncok, kegyencek, uszályhordozók, tömjénszelence- lóbálók és fegyverhordozók". Strauss idejében egybefolytak a CSU, a tartomány és a magánszemély érdekei, a készséges bajor igazságszolgáltatás pedig sietve szemet hunyt a Strauss- klán tagjainak "botlásai" fölött. Mert azokban akkor sem volt hiány - ám FJS mindig ügyelt arra, hogy semmit se lehessen rábizonyítani.

"Ne hagyjátok, hogy rajtakapjanak!" - ezt volt az életelve a dörzsölt bajornak, ám gyermekei nem szívlelték meg kellôen a tanácsot. Max fiát júliusban jogerôsen elítélte az augsburgi bíróság adócsalás és csalásban való közremûködés miatt. Monika számára pedig az ominózus iratrendezôvel való otromba zsarolás jelenti azt a banánhéjat, amelyen elcsúszva - berlini megfigyelôk többsége szerint - derékba törhet eddig szépen ívelô politikai pályája.

Egyes elemzôk úgy vélik, hogy - noha egyelôre szilárdan kiáll oktatási minisztere mellett - a bajor kormányfônek kapóra jön az ügy. Edmund Stoiber a néhai elôdje halála után nagytakarítást hajtott végre Münchenben, félreállítva a Strauss-féle udvartartás legkínosabb szereplôit. Csak Maxot és Monikát hagyta meg a helyükön - utóbbinak a karrierjét még egyengette is. Ám a tiszta kezeire pedánsan ügyelô Edmundnak alkalmasint elege lehet abból, hogy a Strauss-csemeték ugyanazt a bajor "vircsaftot" próbálják visszahozni Münchenbe, amellyel ô 1993-ban gyökeresen szakított. Berlinben már fogadásokat kötnek arra, hány hétig tart ki Stoiber Hohlmeier mellett - akiben sok CSU-korifeus nemrég még Bajorország elsô nôi miniszterelnökét vélte látni...

A napokban hírt adtunk arról, hogy megyeszinten 300 nyolcadik osztályt végzett gyereket soroltak be a megye középiskoláiban (ipari iskoláiban) az elsô elosztás után üresen maradt helyekre. Ezzel szemben továbbra is 500-nál is több azoknak a száma, akik mind ez ideig nem jelentkeztek, hogy tovább tanuljanak.

Nicolae Neagu, a Megyei Tanfelügyelôség igazgatója a Népújság kérdésére elmondta, hogy ez a magas szám egyrészt az információ hiányával is magyarázható. A falun lakók közül sokan nincsenek tisztában a szabályokkal (beiratkozás). Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy - mivel kötelezô a tízosztályos oktatás - az új tanév kezdetén sokan fognak jelentkezni a még elérhetô helyekre.

Az igazgató pontosítás végett hangsúlyozta, hogy a Traian Vuia Iskolaközpontban megtelt a magyar tannyelvû szépségápolási osztály, és még egyet indítanak, ha a jelentkezôk száma meghaladja a 15-öt. Arról biztosított, hogy minden esetben figyelembe veszik a kéréseket, és igyekeznek biztosítani a diákok továbbtanulását bárhol, ahol ez indokolt.

Ugyancsak jó hír a magyar diákok számára, hogy a Mesterségek és Mûvészetek Iskolájának keretében a Szovátai Iskolaközpontot újabb osztállyal egészítik ki (asztalos mesterség). Ez az osztály (16-20 hely) Nyárádremetén fog mûködni egy helybeli magáncéggel kötött szerzôdés alapján. Az illetô vállalat az anyagi (és tanulási) feltételeket, a szovátai iskola pedig az oktatókat, tanárokat biztosítja. Hasonló elgondolás alapján (szerzôdés) a dicsôszentmártoni C. Brâncusi Ipari Iskolaközpont diákjai tanulmányaik befejezésével egy szovátai bútorgyártó cégnél helyezkedhetnek el.

Az idén immáron kilencedik alkalommal rendezik meg a földvári ifjúsági találkozót a bihari Földváron augusztus 13-15 között. A rendezvényen több neves sztárvendég lép fel, mint például a magyarországi R-Go együttes, amely a többi fellépôhöz hasonlóan élô koncerttel szórakoztatja a közönséget. Ezenkívül sporteseményeken, divatbemutatókon és egyéb érdekes programokon vehetnek részt az érdeklôdôk.

A találkozó további programjában szexuális felvilágosítás, drog- és szenvedélybetegség-ellenes kampány, internetsátor (ahol bárki elérheti a rendelkezésre álló világhálót) szerepel. Képzômûvészeti alkotótábor mûködik a nagyváradi egyetem képzômûvészeti karának szervezésében. Az érdeklôdôk ellátogathatnak még a technosátorba, valamint a közlekedésbiztonságot javítani szándékozó elôadásokra.

Mindezek mellett a rendezvény ideje alatt a szervezôk ingyenes sátorozási lehetôséget biztosítanak, továbbá külön buszjáratokat indítanak Nagyváradról a helyszínre, ahová az egy fôre szóló napijegy ára 50.000 lej.

A Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar nyárádszeredai tagozata szeptember 4-én 9 órai kezdettel pótfelvételi vizsgát szervez 18 (tizennyolc) betöltetlen helyre. Beiratkozni augusztus 23-tól lehet a pótfelvételi napjáig, Nyárádszeredában, a Mûvelôdési Házban. Szükséges iratok: születési bizonyítvány fénymásolata, érettségi bizonyítvány fénymásolata, 3 db fénykép. Vizsgadíj: 500.000 lej. További felvilágosításért hívja az alábbi telefonok egyikét: 0265/576-404, 576-743, 576-899.

A Cuza Voda utcai vásártéren a görögdinnye- árusításban is elôrelépés tapasztalható. Míg korábban a földrôl voltunk kénytelenek dinnyét vásárolni, jelenleg már ládákból választhatjuk ki a nekünk megfelelôt, kilóját 10 ezer lejért. A nyár elôrehaladtával az idénygyümölcsök ára is kezd csökkeni, az ôszibarackot a tegnap 20-25 ezer lejért, a szilvát pedig 15-20 ezer lejért lehetett megvásárolni.

A piacadminisztráció részérôl Valer Munteanu elmondta, hogy ha lassan is, de igyekeznek minél kulturáltabb viszonyokat teremteni a város piacain. Ez a törekvés már több helyen észrevehetô. További fejlesztések várhatók az Egyesülés negyed piacán, ahol még - mondhatni - középkori viszonyok uralkodnak. Ide, a körülbelül 3,4 milliárdnyi lejbôl fedett csarnokot, mellékhelyiségeket készülnek építeni, továbbá rendezik, parkosítják a bejáratot is. A kanalizálást és a villany bevezetését is megoldják, ami eddig hiányzott errôl a piacról.

Az utóbbi hónapokban az Azomures vegyi kombinátnál egyre fokozódó elégedetlenség tovább tart. Ezért a szakszervezet a vállalat vezetôségét levélben figyelmeztette, általános munkabeszüntetést helyezve kilátásba. Mint tudjuk, a kollektív munkaszerzôdések ügyében folyó tárgyalások nem érték el céljukat. Hasonlóképpen, a beígért prémiumokat sem fizették ki a dolgozóknak. Nicolae Marginean, az Alternativa 2002 szakszervezet alelnöke elmondta, hogy a mostani idôszak egyelôre nem alkalmas a munkabeszüntetésre, azonban a jövôben feltétlenül számolni kell az általános sztrájk lehetôségével. Nehezményezte, hogy a vállalat vezetôsége megszüntette a szakszervezet részére fenntartott közvetlen telefonvonalat (faxot). - Ez úgy fest, mintha monitorizálni vagy éppen "cenzúrázni" akarnának minket - fejtette ki gondolatát az alelnök.

A sztrájkot (a két szakszervezet, az Alternativa 2002 és az Independent aláírásokat gyûjtött) többezren támogatják.

Anyanyelvünk

Germanizmus a szó tágabb értelmében minden olyan idegenszerû kifejezés, amelynek mintája valamely germán nyelv. A sajátos magyar fejlôdés folytán a germanizmus szó nálunk szinte a legutóbbi évszázadig szûkebb jelentésû volt: csak németességet értettünk rajta. Minthogy azonban a 19- 20. században angolosságok (anglicizmusok) is növekvô számban keletkeztek nyelvünkben, szabatosabb a germanizmus mûszót a germán nyelvi hatások összefoglaló nevéül használni.

Mint az idegenszerûségek általában, az ide tartozó nyelvi eszközöket is aszerint osztályozhatjuk legjobban, hogy a nyelvi rendszernek melyik nagy körébe (szintjébe) tartoznak. Legfeltûnôbbek a hangtaniak. Az Amerikából hazalátogató magyarokat például már beszédüket angolos - egy kissé éneklô - hanglejtése is gyakran felismerhetôvé teszi. A szókincs és frazeológia körébe tartoznak a németes vagy angolos tükörszavak, ilyen a merôben, jellegzetesen értelmû kimondottan határozószó (német ausgesprochen) és tükörkifejezések, mint a feketén- fehéren kitûnik, igazol stb. (német schwarz auf Weis), vagy a végül, de nem utolsósorban állandósult szókapcsolat (ang. last but not least). Az alaktani idegenszerûségek közé sorolhatók az olyan összetételek, mint a horderô (német tragkraft), gyufa (német Zündholz). Már inkább mondattaniak közé illik a mûveltetô igének képzô helyett a hagy segédigével és fônévi igenévvel való körülírt kifejezése: hagyok magamnak cigarettát hozni - ich lasse mir Zigaretten holen, magyarosan: hozatok…

Nem hiszek abban, hogy egyhamar eltakarítható mifelénk a közéletben másfél évtized alatt felgyûlt szenny. Ám ha felgyûlt a szennyes, elôbb-utóbb hozzá kell látni. Erre irányuló tisztes próbálkozásnak tûnik a Pro Demokrácia Alapítvány, a Román Akadémiai Társaság és a Freedom House a Tiszta Parlamentért néven ismertté vált kezdeményezése. Ezeknek a vezetôi találkoztak éppen egy hete Markó Bélával, akitôl az RMDSZ álláspontja felôl érdeklôdtünk.

- Van, ugye, a mostanság hevesen dúló háború, amelyben a hadakozók egymás erkölcsi lejáratásával próbálnak megszabadulni riválisaiktól. Ezzel is tisztulhat a közélet, de az eszközök piszkossága miatt aligha nevezhetô egészséges megoldásnak. Vannak aztán a, mondjam így, széplelkek, mint a Koalíció a Tiszta Parlamentért szervezôdés, akik ôszinte hittel és reménnyel küzdenek a korrupt politikusok közéletbôl való kiûzéséért. Elnök úr, mit gondol a kezdeményezés felôl?

- Lehet, hogy ezek a civil szervezetek bizonyos értelemben naivan szövetkeztek arra, hogy a parlamenti választások elôtt a jelöltek viselt dolgait felderítsék, ha úgy tetszik, közszemlére tegyék. Ne gondoljuk azonban mindjárt haszontalan igyekezetnek. Én magam kimondottan hasznosnak gondolom, hiszen valóban behatóbban kell tudnunk a jelöltek múltjáról, a szekuritátéval való esetleges kapcsolatukról, de a mai helyzetükrôl is. Elmondtam a múlt heti találkozón, hogy az RMDSZ-nek határozott érdeke a tisztább közélet megteremtése. Így az is, hogy az ôszi választásokon a szövetség színeiben induló politikusok múltja és jelene tiszta legyen, például ne legyen semmiféle, tisztségükkel összeegyeztethetetlen üzleti tevékenységük. Úgy látom, ezt a szervezôdést is az utóbbi, tehát a gazdasági vállalkozások, kétesnek minôsíthetô üzleti ügyek érdeklik behatóbban.

- Együttmûködést ajánlott az elnök úr. Miben állhat ez?

- Együttmûködést ajánlottam, de fôleg arra kértem ôket, hogy a jelöltek átvilágítása kapcsán keletkezett információkat velünk is osszák meg. Egyébként nem hiszem azt, hogy az RMDSZ-ben ilyen vonatkozásban különösebb meglepetésekre kell számítanunk. Közismert, hogy ezelôtt négy évvel, amikor szekuritátés kapcsolatokról kaptunk információkat egyik képviselônkrôl az átvilágító bizottságtól, akkor az illetôt nyomban lemondattuk. Korábban hasonlóképpen jártunk el.

- A szélesebb közvélemény azonban az utóbbi másfél évtized viselt dolgaira figyel szívesebben. Vannak az RMDSZ-ben is, akiknek feltûnôen jól megy, de terjednek vagy terjesztenek nehezen ellenôrizhetô, ám éppen ezért hatásos pletykákat, amibôl meglehetôsen nehéz kikászálódni.

- Én azt mondanám, hogy aki egy szegény, létbizonytalansággal küszködô világban meggazdagodott, az ne tartson igényt még rokonszenvre is. Persze, azt sem lehet elfogadni, hogy az egyébként nagyon sebezhetô társadalom átessék a ló túlsó oldalára. Tehát egyenlôségjelet tegyen azok között, akik leleménnyel, ésszel, hozzáértéssel…

- Kapcsolati tôkével!

- Adott esetben azzal is, de helyzetfelismeréssel érvényesültek, és azok között, akik korrupcióval, különbözô befolyásolási lehetôségekkel visszaélve szereztek vagyont. A kettô között ég és föld a különbség, csak annyi közük van egymáshoz, hogy mind a kettô gazdag.

- Éppenséggel a különbségre nehéz olykor rátalálni.

- Ami engem illet, csak ismételni tudom, amit korábban is vallottam. A politikát és üzletet szeretném szétválasztani.

- Ezek szerint üzletemberek nem lesznek a parlamentbe jelölendôk között?

- Üzletemberek, vállalkozók lehetnek az RMDSZ listáján, de a hasznos az, hogy aki politizál, azzal párhuzamosan nem adminisztrál vállalkozást. Tehát, hogy van vagyona, van vállalkozása, hogy tulajdonos, az rendben van, de ne foglalkozzon az üzletvezetéssel.

- Azért van az embernek férje vagy felesége, gyermekei meg anyósa, hogy ezt-azt átruházzon, ô meg politikusként teszi alkalmassá a klímát az üzletmenethez. Könnyen kijátszható az összeférhetetlenség írott, esetleg íratlan kritériuma.

- Végsô soron minden szabály kijátszható, de ez esetenként könnyen le is leplezhetô, ami a közéletben szereplô számára több kellemetlenséget hordoz, mint amennyi esetleges hátrányt okoz, ha tisztességesen kilép az üzletelés közvetlen körébôl. Tekintsünk el egy pillanatra attól, hogy a politika, a párhuzamos tevékenység hogyan használható a haszonszerzésre. Valami egyébre gondolok. Megmondom ôszintén, egyetlenegy nagy hiányérzettel küszködöm, amióta politizálok. Azzal, hogy az eredeti hivatásomnak nem tudok élni. Nem jut nemcsak idôm, hanem energiám sem, és nem tudok azzal foglalkozni, amit szeretek, az irodalommal, verset írni, esszétémákon rágódni. Na most, ha nekem mint politikusnak ez nem sikerül, azt gondolom, hogy azért van, mert a politika teljességgel lefoglal szellemileg is, tehetségben, leleményben. Tehát minden szempontból olyan óriási kihívás, hogy az ember - különösen erdélyi magyar politikusként - teljes valójában ennek kell éljen. Vagyis az nekem a problémám, hogy emellett egyebet, fontos, nehéz dolgot csinálni azt jelenti, hogy meg fogja sínyleni az, amire mi vállalkoztunk.

- Aligha a vállalkozás sínyli meg!

- Feltehetôen nem. Ezért tartom fontosnak, hogy politikus kollégáim jól gondolják meg. Aki egyébbel fog foglalkozni, mint a politikai feladatvállalásért való helytállás, az tôlünk fogja elvenni azt az idôt és energiát. Márpedig egy jelölt, egy megválasztott arra vállalkozott, hogy nekünk, a közösségnek adja az idejét és energiáját. Ez amolyan áldozatvállalási demagógiának tûnhet, de én így gondolom.

- Kíváncsi lennék, hogy az ebben a vonatkozásban "érintett" kollégáit hogyan veszi rá az iménti gondolatmenetnek az elfogadására.

- A kollégáim is ismerik a véleményemet, összeférhetetlenség-párti vagyok. Tehát egy másik szakma gyakorlásával nem az a fô bajom, hogy befolyásolási lehetôségek támadnak. Ha valaki ügyvéd, vagy egyéb foglalkozást ûzve tér ilyen-olyan, nehezen tetten érhetô utakra, az erkölcsi kérdés is, amit lehetôség szerint meg kell akadályozni, de az alapvetô problémám, mint elmondtam: két úrnak szolgálni elég nehéz. Jól szolgálni, hitem szerint, lehetetlen.

Kudarcba fulladtak kedden este a tárgyalások a galócási Colemn Rt. fafeldolgozó vállalat szakszervezete és a tulajdonosok között, miután a két fél nem tudott egyezségre jutni a július 19- én kirobbant munkakonfliktus megoldásáról.

A Hargita Megyei Prefektúra szerdai, Mediafax által idézett közleménye szerint a galócási Colemn Rt. szakszervezetének képviselôi és a vállalat tulajdonosai a maroshévízi polgármesteri hivatalban találkozót tartottak a kollektív munkaszerzôdésrôl és a fennálló munkakonfliktus megoldásáról. Az egyeztetéseken részt vettek a prefektúra, a munkaügyi felügyelôség és a családügyi igazgatóság képviselôi is.

"A találkozót követôen a két fél között megegyezés született az ágazati kollektív munkaszerzôdés valamennyi elôírásáról és az alkalmazottaknak a korábbi munkaszerzôdés által megszabott jogairól" - mutat rá a prefektúra által kibocsátott dokumentum.

Ennek ellenére a szakszervezet képviselôi nem fogadták el a tulajdonosoknak azt a kérését, hogy érjen véget a sztrájk és tekintsék befejezettnek a tárgyalásokat, mert a munkakonfliktust kirobbantó követelések megoldódtak, és legkevesebb 45 napos egyeztetési idôt kértek. A tulajdonosok elutasították a szakszervezet javaslatát, így a tárgyalások megszakadtak, és a sztrájk folytatódik.

A galócási Colemn Rt. szakszervezetének elnöke, Adrian Groza elmondta, "a kollektív munkaszerzôdésrôl nem lehet csupán néhány órát egyeztetni, mert hosszabb idôre van szükség az elôírások tanulmányozására és az alkalmazottak véleményének kikérdezésére". Szerinte az alkalmazottak felhagynak a sztrájkkal, ha a tulajdonosok lemondanak a "burkolt elbocsátásokról", amely az elkövetkezendôkben a munkásoknak közel felét érintené, de a vezetôség nem értett egyet ezzel a kéréssel. "Ha ennyi alkalmazottat menesztenek, nincs is, aki számára nagyobb fizetést kérjünk", mondta Groza.

Az alkalmazottak július 19-én léptek sztrájkba, és elsôsorban azt kifogásolják, hogy a vállalat vezetôsége nem tartja be az ágazati kollektív munkaszerzôdést; a fizetések annak ellenére továbbra is alacsonyak, hogy nôtt a minimálbér, egyes részlegekben egészségtelenek a munkakörülmények, és a munkásoknak több mint felét "a burkolt elbocsátás veszélye" fenyegeti.

Az Állami Aktívákat Értékesítô Hatóság (AVAS) képviseli majd az Automobile Dacia cég érdekeit abban a perben, amelyben Romica Ion Sandu volt alkalmazott 1100 milliárd (26,8 millió euró) lejes kárpótlást követel, mert a gyár használta a találmányát.

Az AVAS elnöke, Mircea Ursache szerdai sajtótájékoztatóján, a Mediafax beszámolója szerint kijelentette, hogy Romica Ion Sandu a számára megítélt 120 milliárd lejes kárpótlás 1100 milliárd lejre emelését kérte, mert a gyár alkalmazta találmányát, a hátsó légelterelôvel ellátott csomagtartó-tetôt.

Sandu azzal a javaslattal fordult a francia Renault csoporthoz, az Automobile Dacia tulajdonosához, hogy lemond kárpótlási igényérôl, ha a Dacia alkatrészek egyedüli forgalmazója lehet, és élete végéig havonta megkapja azt a fizetést, amit a gyár mérnökei kapnak.

- Az ügy több, mint gyanús - mondta Ursache, hozzátéve: bár nem szakértôje ennek a területnek, kételkedik abban, hogy az említett légelterelô Sandu találmánya volna. A helyzet tisztázása érdekében az AVAS elnöke az Országos Találmányi és Védjegyhivatalhoz, illetve igazságügyi szakértôkhöz fordult.

Sandu 1991-ben tervezte meg az 1310-es Dacia Berlina csomagtartójának tetejét, amely légelterelôt is magában foglalt. A találmány lehetôvé tette a gépkocsigyárnak, hogy lemondjon a csomagtartóra erôsített, gumiból készült légelterelôrôl, ami által csökkentek a termelési költségek. Idén februárban Sandu 120 milliárd lejt ítéltek meg, ám kérte az kárpótlás újraszámítását, arra hivatkozva, hogy az összeget 1998-ban állapították meg.

Késôbb az Arges Megyei Törvényszék 898 milliárd lejre emelte ezt az összeget.

A kárpótlás legnagyobb részét az állami költségvetésbôl fedezik, mert a Renault- val kötött privatizációs szerzôdés értelmében a francia cég legtöbb 100 ezer eurót hajlandó fizetni a gyár átvétele elôtti idôszakban indított perek miatt.

A privatizáció jó hatással volt a hazai bankrendszerre, amely 4-5 évvel ezelôtt feszültségekkel küzdött, jelentette ki szerdán Adrian Nastase miniszterelnök az ING által az országban elôször bevezetett Self’Bank-fiók bukaresti megnyitóján.

A kormányfô tájékoztatása szerint a CEC mellett az államnak már csak a BCR-ben vannak jelentôs részvényei.

Nastase elmondta, a privatizáció folyamata segítette a lakossági hitelek fejlôdését. Hozzátette, nehéz megállapítani, hogy ez az életszínvonal növekedését jelzi, vagy egy pozitív irányzatra utal.

A miniszterelnök úgy értékelte, hogy a Self’Bank bevezetése változásokat okoz a lakosság gondolatvilágában. E szolgáltatásokon keresztül a magánszemély ügyfelek kizárólag bankautomaták, nem pedig banki alkalmazottak segítségével férnek hozzá folyószámlájukhoz.

A helyiség különbözik a bankokban megszokottaktól, az ügyletek elektronikus úton zajlanak. A Self’Bank reggel 7-tôl este 8-ig tart nyitva.

A bankautomaták is különböznek a hagyományosoktól, mert készpénzkiadáson kívül letétbe helyezésre is alkalmasak. Szeptember végéig a Self’Bank-hálózatnak 25 kirendeltsége lesz Bukarestben, Temesváron, Brassóban és Konstancán, és a jövôben kiterjesztik valamennyi nagyobb városra is.

Ha a község összefog, az eredménye is látszik - hangsúlyozza Fülöp Irén tanárnô, Makfalva mûvelôdési életének fáradhatatlan animátora, és sorolja is a falu hagyományos meg újdonságnak számító nyári eseményeit. Mindenekelôtt a Nagy Pál Alkotótábor kapunyitását említi, amelyre augusztus 9-én kerül sor, immár tizenötödször.

Jubileumi táborozásnak is tekinthetô az idei, 18 képzômûvész jelentette be részvételi szándékát, elsôsorban a visszajáró törzsvendégek, de olyanok is, akik eddig még nem tapasztalták meg a mûvésztelep vendégszeretetét, jó hangulatát. Egy héten át dolgoznak majd együtt a hazai és magyarországi festôk, grafikusok, iparmûvészek, járják a község településeit, ihletet merítve a tájból, népéletbôl, mondavilágból. Munkáikból az augusztus 15-én nyíló közös kiállításon mutatnak be válogatást. A tárlat vasárnap délben, az ünnepi istentiszteletet követôen várja az érdeklôdôket. Makfalva és alkotótábora sohasem bôvelkedett anyagiakban, a szerény pályázati támogatás, amire számítottak, most sem érkezett meg, de a mûvésztelep Zsigmond Vencel polgármesternek is szívügye, ô is segítette a szervezést, ahogy csak lehet, és lehetôségeikhez mérten a községbôl is sokan megtették felajánlásaikat. Ennek köszönhetô, hogy a táborvezetô elmondhatja, javultak a meghívott alkotók szállás- és munkakörülményei.

A témánál maradva, még azt is érdemes közzétenni, hogy a községhez megannyi szállal kötôdô két mûvész, a faragó Sándor János és Suba László keramikus augusztus 20-án közös tárlaton állítja ki munkáit Makfalva testvértelepülése, Püspökladány mûvelôdési központjában. Egyébként a testvérváros küldöttségének jelenléte adta az alkalmat arra, hogy július 29-én ünnepélyesen megemlékezzenek a falu kis néprajzi múzeumának 30. évfordulójáról. A Dósa-házban mûködô helyi létesítményben ekkor egy szépen, eredeti módon berendezett szövôszobát avattak fel. Gyûjteményük ezáltal még gazdagabbá, látványosabbá, vonzóbbá vált. A népmûvészeti értékekben bôvelkedô szövôszoba anyagát, berendezését édesanyja emlékére Zsigmond Dánielné Bernád Ilona tanárnô adományozta a községnek.

És eseményként értékelte Fülöp Irén, hogy megjelent a Makfalvi Tekintô 7. száma. A fôként helytörténeti írásokat közlô hatoldalas kiadvány januártól jelenik meg, szemléletesen tükrözve a község szellemi potenciálját. Ennek bemutatására a késôbbiekben kerítünk sort.

Digitalizálva, elektronikus úton a szakmai és a nagyközönség, továbbá az oktatás számára is elérhetôvé vált a Budapesti Országos Mûszaki Múzeumban (OMM) ôrzött magyar mûszaki tudomány- és technikatörténeti anyagok meghatározott állománya - közölte a fejlesztést végzô cég.

A projekt megvalósításához szükséges költségek jelentôs részét a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett Információs Társadalom Program "24. óra - Kulturális kincseink digitalizálása" címû pályázaton nyerte el a múzeum.

Az OMM mintegy ötven éve gyûjti, tárolja, dolgozza fel és mutatja be Magyarország és a világ természettudományi és mûszaki fejlôdésének tárgyi, képi, írásos és hangzó emlékeit.

Mivel az OMM-nek nincs állandó kiállítóhelye, a nemzeti kulturális örökség emlékeinek csupán elenyészô hányadát tudja bemutatni a nagyközönségnek, illetve csak részben képes megfelelni a szakmai körök kutatási, oktatási elvárásainak.

A fejlesztési munkák során - az intézményi kiválasztás szerint - digitalizálták kilenc magyar tudós, közöttük például Kandó Kálmán, a villamos vasúti vontatás úttörôje és Heller László gépészmérnök irat-hagyatékát.

A rendszerház szakemberei a képeket több szempont szerint kutathatóvá és visszakereshetôvé tették egy speciálisan e munka keretében kifejlesztett szoftver segítségével.

A megjelenítéshez információs terminált telepítettek, amely mûködtethetô vándorkiállításokon és idôszaki kiállításokon is.

A digitális anyagok alkalmazhatók prospektusok, kiadványok szerkesztéséhez, illetve a rendszer használói készíthetnek saját gyûjteményeket, mivel az eltárolt képeket a felhasználó a saját gépére is elmentheti.

Az Országos Mûszaki Múzeum mintegy tizenhétezer egyedi tárgyat, csaknem tizennégyezer könyvet, több mint tizenkétezer általános történeti dokumentumot ôriz.

A múzeumi kollekcióban az ötezernél több történeti értékû fotó, a huszonhétezer fotó-negatív, a mintegy ötezer diapozitív mellett csaknem 73 órányi videoanyag és 14 kilométernyi mozgófilm is szerepel.

Csütörtöki kimenô

Amilyen fontoskodást sugall a cím, éppen olyan könnyûnek szeretnôk e kis eszmefuttatást. Poroszkálást. Legfeljebb - ügetést.

De vajon lehetséges egyáltalán egy szép kiállítású kastélyalbum nézegetése közben? Minden rendben épített örökségünk körül? És egyáltalán, hogyan állunk az örökséggel, azzal, mellyel a 21. században még bizonyítani tudjuk tartozásunk egy jellegzetes múlthoz, hogy azok az épületek - kastélyok, udvarházak, villák, nemesi lakok vagy kiegészítô gazdasági épületek - hozzánk tartoztak, tartoznak?

Helyesbítek: nem hozzám, a nevesített jegyzôhöz, hanem elsôsorban a Teleki családhoz. S rajtuk keresztül - ismerve a família közéleti elkötelezettségét, történelmi szerepét, mûvelôdéstámogató és - szervezô, irodalmár-történész- tudósi munkásságát, a magyar emberek közösségéhez. Olykor csak virtuálisan, a múlt ismerôbb birtoklása folytán, olykor valóságosan, mert egyik-másik régi szép épületet visszajuttatták az utóbbi másfél évtizedben jogos (egykori, régi, valamikori) tulajdonosához.

Vagy két pár esztendôvel ennek elôtte a Fejér megyei Seregélyes Fáy-kastélyába voltam hivatalos. Családi találkozóra. A Teleki család seniorjai hívtak meg, hogy beszéljek a nevüket viselô könyvtárról és szerepvállalásukról a 18-19. században. Vagy százötvenen lehettek az egybegyûltek, akik magyarul, németül, angolul vagy franciául szóltak egymáshoz a reggelizô asztal felett a konferencia szünetében, este a parkban. Nem a sznobság, hanem a történelmi szétszóratás okán.

És a falakon, a folyosón, az elôcsarnokban fényképek. A gróf széki Teleki család egykori otthonai a valamikori egyetlen országban, a mai Magyarországon és Erdélyben. Kitûnô képek egy nagycsalád gazdagságáról, ízléskultúrájáról, élni tudásáról. Arról, hogyan kell kastélyt építeni Gernyeszegen vagy Szirákon, Paszmoson, Pomázon, Gyömrôn vagy Sáromberkén, milyen legyen a Téka Vásárhelyen, és milyen a városi lakóház, amelyben Bem József is megszállhat 1849-ben Vásárhelyen és hogyan mutasson hivalkodás nélkül az a kastély, hol T. Sándor fogadja frissen házas barátját, a másik Sándort, tudják, a Szendrey Júliát imádó Petrovics fiút. Vagy a szántóföld, mely a lebontott drassói vagy révbéri (Komárom vm.) helyén áll...

Korántsem teljes a képtár, hiszen hiányzik Kolozsvár vagy Budapest, Porumbák vagy Uzdiszentpéter (e két utóbbi Erdélyben.)

Ami azonnal szembetûnik, az az erdélyi kastélyok lezüllesztett mai állapota (kevés kivételtôl eltekintve), s a magyarországiak gondozottsága. Tudom, ott több a pénz a magyar múlt ápolására. Idehaza is történnek erôfeszítések. De a negyvenvalahány osztályharcos és nyolcvanvalahány nacionalista évet nehezen élték túl épségben az épületek. Hiszen, amikor tudatosan hagyták lerohadni legszebb falusi mûemlékeinket, akkor a fekete- fehér primitív és az osztályharcos történetírásban is kedvelt gondolkodásmód hatott: a népnyúzók magyarok, a szenvedôk pedig kizárólag románok voltak. Vesszen az övék (ujjal mutatnak a Telekiekre), a mi sárkunyhóinkat úgy is lebontjuk, majd bebútorozzuk az újat a kastélyokból összezabrált holmival. Aztán ezek a szép darabok élelmes kalmárok révén gyûjtôkhöz vándoroltak héthatáron túlra, vagy néha a múzeumban kötöttek ki.

A kötet fényképésze természetesen egy, a Teleki családhoz kapcsolható kiváló nyugalmazott idegsebész, John Garfield Angliából. (A neves professzor már több kiváló albumot jelentetett meg angol katonatemetôkrôl és európai útiképeibôl.) A kísérôszöveg Teleki Gábor (Genf) munkája. A bevezetôt Vajai Szabolcs Veveyben (Svájc) írta.

A kastélyok állapotáért személyesen a 20. század felelôs.

Messze földön híressé vált Korond fazekasmûves hagyományaival. Nincs olyan nap, hogy ne állna egy-két (több) turistabusz a település fôutcáján sorakozó árusok, boltok elôtt. Az írásban elôször 1333-ban említett község lakosságának jó része ma is mûveli, igazi népmûvészeti szinten ez ôsi mesterséget, a fazekasok jól meghatározott csoportot alkottak a falu társadalmában. És ha már mûvelik, miért ne rendeznének vásárt is belôle? Rendeznek, immár harmadfél évszázada, évente négyet. Az elsô fazekasvásárra 1978-ban került sor, a programot kétnaposra tervezték, idôpontként augusztus második szombat- vasárnapját jelölték ki, helyszínéül pedig az Árcsót. Hagyománnyá vált mind a helyszín, mind az idôpont, a rendszerváltás után Korond Helyi Tanácsa és a polgármesteri hivatal vállalta fel a fôszervezôi posztot, de a szervezôk, segítôk között található a Firtos Mûvelôdési Egylet, a korondi kultúrotthon, és maguk a fazekasmesterek is.

Gazdagnak ígérkezik az idei program is: termékbemutatás, értékelés, vers- és énekmondó csoport, erôs emberek vetélkedôje, tûzijáték, fazekasságtörténet, fúvószenekar-koncert, tombola, könnyûzenekoncert, díjazás, szabadtéri diszkó. Mindez a hét végén, szombaton és vasárnap. Kellemes kiruccanást!

Az évezredek során létezett, többezer nyelv napjainkban negyedszázadonként a felére csökken - állítják a kutatók, akik azonban arra is fölfigyeltek: a régi nyelvek megújulása sem ritkaság. A bibliai történet szerint az emberiség összefog, hogy nagyságának kifejezésére várost (Babilont, héberül: Bábelt) és benne égig érô tornyot építsen. Ám Isten meghiúsítja a gôgös tervet: összezavarja az emberek addig egységes nyelvét, akik ezután már nem értik meg egymást. Az építmény nem készül el; az emberek szétszélednek a Földön. A bábeli zûrzavar azóta is igaz, hiszen a világon 4-6000 különbözô nyelvrôl beszélünk. Négy évvel ezelôtt az Ethnologue elnevezésû nemzetközi adatbázis úgy tartotta: az élô nyelvek toplistáját 32 százalékkal Ázsia vezeti. Ezt a kontinenst - 2 százalékkal lemaradva - Afrika követi. A legkisebb változatosságot a maga 3 százalékos részesedésével Európa mutatja.

A számok értelmezéséhez figyelembe kell vennünk, hogy egyes szakemberek a dialektust külön nyelvnek tekintik. A lingvisztika (nyelvtudomány) mûvelôi abban azonban egyetértenek: egy nyelv csak akkor tekinthetô élônek, ha nemcsak írott formában, vagy rituális használatra (mint például az egyházi szláv), hanem egy adott közösség beszélt nyelveként is létezik. Jelenleg az Ethnologue adatbázisában 417 olyan nyelv található, amelyet már csupán néhány idôs ember ért. Afrikában 37, Észak- és Dél-Amerikában összesen 161, Ázsiában 55, Európában 7, a csendes-óceáni szigetvilágban pedig 157 kihalás közeli nyelvet regisztráltak. Pesszimista tudósok szerint generációnként felezôdni fog a nyelvek száma. Optimista társaik is úgy vélik: a jövôben csupán néhány száz fog megmaradni belôlük. A történelem beszédes példákkal támasztja ezt alá. Az arámi a Krisztus születése körüli idôkben a világ egyik legjelentôsebb nyelve volt. Ekkor a Föld lakosságának negyede latinul, 19 százaléka görögül, 6 pedig arámiul beszélt. Jézus anyanyelve is valószínûleg arámi volt, de tudott görögül és - mint a zsidók többsége - héberül is. Mi lett belôle napjainkra? Egyes dialektusai fennmaradtak, no és Mel Gibson A passió címû filmjében is lehet arámi szövegeket hallani. Attiláról ebbôl a szempontból nem lehetne autentikus alkotást forgatni; nyelvébôl, a hunból semmi sem maradt ránk.

Miért halnak ki a nyelvek? Az egyik ok az írásbeliség hiánya lehet. Dokumentumok híján nem tudható, hogy milyen szabályokkal, szókinccsel mûködtek. A szocio-lingvisztikának nevezett nyelvtudományi ágazat a társadalmi tényezôkre hívja fel a figyelmet. A nyelvi stigma egy nyelv egy elfogadottabb köznyelvi formával szembeni megbélyegzését, illetve leértékelését jelenti, a nyelvi presztízs pedig a nyelv társadalmi elismertségét mutatja. A definíció mindjárt érthetôbb lesz, ha az ókori Róma példájával illusztráljuk. Andrew Dalby a Language in Danger címû szakmunkájában megemlíti, hogy a Kr. e. 100 és Kr. u. 400 között a mediterrán térségben az ott beszélt 60 nyelv száma 10-re csökkent. Tore Janson (neves svéd lingvista) Beszélj! címû könyvében írja: a provinciákban az emberek tömegesen tértek át a latinra. Nem tehettek mást. Ha - akár a közigazgatásban, akár a katonaságnál, akár a kereskedelemben - szerettek volna felemelkedni a társadalmi ranglétrán, vagy csupán meg akarták ôrizni pozíciójukat, akkor el kellett sajátítaniuk ezt a nyelvet. Ráadásul a Római Birodalom nyugati részében a kereszténység államvallás lett, a templomokban pedig mindenütt a latint használták.

Kiefer Ferenc budapesti nyelvész akadémikus ellentétes tendenciákra, a "feltámadókra" is felhívja a figyelmet. Az izlandiak hosszú idôn keresztül norvégül beszéltek, ôsi nyelvük csak irodalmi mûvekben létezett. A 19. században elkezdôdött fejlôdésnek köszönhetôen ma már az izlandi beszélt nyelv. Sajátos a sorsa a hébernek. Beszélt formája hosszú ideig szünetelt, mígnem a 19. század végén "feltámadt". 1948 óta pedig újhéberként (ivritként) Izrael Állam hivatalos nyelve. Napjaink nagy kérdése: mi, magyarok miként boldogulunk az Európai Unióban? Mindenképpen elôny, hogy többnyelvûek lehetünk - sôt, annak is kell lennünk! De nem feltétlenül "magyar-angolnak" vagy "magyar-németnek". Hasznos, ha a közvetlen szomszédaink közül valamelyiknek a nyelvét is értjük. Az unióban egyébként különbözô programok vannak a kis nyelvek, a regionális sajátságok megôrzésére - erôsítésére.

Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója nem tart attól, hogy veszélyben lenne anyanyelvünk fennmaradása. Nincs ugyanis olyan földrajzilag közeli nyelvközösség, amelyikbe beleolvadhatnánk. Ebbôl a szempontból elôny a "rokontalanságunk".

Ami pedig távoli finnugor nyelvrokonainkat illeti: közülük néhánynak - a mordvinoknak, a mariknak, a votjákoknak, a zürjéneknek - létszáma erôsen csökken. Meglehet, e század végére újabb rokon nyelvek halnak ki. Példa már van. Az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozó "vót"-ot 1959-ben csupán 23 ember beszélte anyanyelveként. Ma valószínûleg már alapos oka van a nem túl "jóízû", de ide illô tréfás szólásnak: a vót már csak vót.

Mint már jeleztük, a kormány a fûtéspótlék értékérôl és ennek folyósításáról döntött. Ennek értelmében azok a kisjövedelmû családok, amelyek távfûtési rendszerre csatoltak, s amelyekben az egy fôre esô havi jövedelem nem haladja meg az 1 millió lejt, választás szerint az öt téli hónapban 1.855.000 lejben vagy az év minden hónapjában 770.000 lejben részesülnek.

Azoknak a családoknak, amelyekben a havi jövedelem 1.000.001- 1.330.000 lej között van, a fûtéspótlék az öt téli hónap folyamán 1.210.000 lej vagy az év 12 hónapjára 505.000 lej. Az 1.330.001-1.660.000 lej közötti jövedelmi szint között az állami támogatás 5 hónapon át havi 810.000 lej, illetve 305.000 lej az év minden hónapjára.

Azok a családok, amelyekben az egy fôre esô jövedelem 1.660.001-2.000.000 lej között van, ha az 5 hónapos támogatást igénylik, havi 540.000 lejben, ha a 12 hónapost igénylik, 225.000 lejben részesülnek.

A következô jövedelemszint - 2.000.001-2.330.000 lej esetében a fûtéspótlék 405.000, illetve 170.000 lej lesz. A 2.330.001-2.800.000 lej közötti egy fôre esô nettó jövedelmek esetében a támogatás téli hónapokra 270.000 lej, illetve 115.000 lej.

Azok a családok, amelyek a lakás fûtésére földgázat használnak, s az egy fôre esô jövedelem nem haladja meg az egymillió lejt, novemberre és decemberre havi 1.010.000 lej fûtéspótlékot kapnak. Ha a jövedelem 1.000.001-1.330.000 lej közötti, a támogatás 610.000 lej. A következô jövedelemszint - 1.330.000-1.660.000 lej - esetében a támogatás 445.000 lej. A fûtéspótlék 320.000 lej, ha a jövedelem 1.660.000-2.000.000 lej, 225.000 lej, ha a jövedelem 2.000.001-2.330.000 lej és 125.000 lej, ha a jövedelem 2.330.001-2.800.000 lej közötti.

2005. januárra, februárra és márciusra a fent említett jövedelemszintek esetében a fûtéspótlékok a következôképpen alakulnak: 1.200.000, 725.000, 530.000, 380.000, 305.000 és 150.000 lej.

Azok a családok vagy egyedül élô személyek, akik szociális segélyben részesülnek és a lakás fûtésére fát, szenet vagy kôolajipari termékeket használnak, a téli hónapokban 430.000 lejben részesülnek.

A fûtéspótlékok a tavalyi értékekhez képest 12%-kal nôttek a távfûtési rendszer esetében. A gázfûtéspótlék november- decemberre 17%-kal, míg 2005. január-márciusra 39%-kal magasabb, mint az elmúlt fûtési szezonban.

Elôszámítások szerint a következô télen 1,6 millió család részesül fûtéspótlékban, amely a költségvetést körülbelül 4400 milliárd lejjel terheli.

Augusztus 15-tôl lép érvénybe a 48-as számú kormányhatározat, amely a 6 millió lej alatti nyugdíjjal rendelkezô nyugdíjasokat 90 százalékban ártámogatott gyógyszerekre jogosítja. Ovidiu Brânzan egészségügyi miniszter ígérte, hogy a határozat hatályba lépése elôtt a megyei egészségügyi pénztárak megkapják a recepttömböket, s a gyógyszertárak is hozzájutnak a receptek feldolgozásához szükséges számítógépes programhoz. A Nemzeti Nyomda vezetôsége biztosította az érdekelteket, hogy megfelelô mennyiségû recepttömböt állítanak elô. Az új receptnyomtatványok számos biztonsági elemet tartalmaznak, olyant is, ami UV- sugarakkal azonosítható.

Csíki Zsuzsanna, a Maros Megyei Egészségügyi Pénztár vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy a szóban forgó recepttömböket augusztus 10-e körül kapja meg a pénztár, az orvosok idôben átvehetik azokat, s a gyógyszerkibocsátásban a késés miatt nem lesz fennakadás.

A vezérigazgató felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjasok nem minden gyógyszerre kapják meg a 90 százalékos támogatást, hanem csupán az eddig 50-60 százalékban támogatottakra.

Ügyintézés

Az Országos Munkaerô-átképzési és Foglalkoztatási Ügynökség 2002 márciusa és 2004 júniusa között 48.869 negyvenöt év fölötti és családját egyedül fenntartó személy munkavállalását támogatta. A munkanélküliségi alapból finanszírozott támogatás nyomán 2002-ben 17.490 személyt, 2003-ban 20.752 személyt, míg 2004 elsô felében 10.627 személyt alkalmaztak.

Az országos ügynökség idén elsô ízben október 15-én szervezi meg a 45 éven felüli személyek állásbörzéjét, amelyen ennek a kategóriának is esélyt adnak az elhelyezkedésre.

A Maros megyei ügynökség a fent említett periódusban 1.384 negyvenöt év fölötti és családját egyedül fenntartó munkanélküli elhelyezkedését támogatta anyagilag, melynek költsége több mint 22 milliárd lej volt. Míg 2002-ben csak 2,5 milliárdot költöttek, addig 2003-ban a munkanélküliek megsegítésére szánt összeg közel 13 milliárd lej volt. Idén hat hónap alatt erre a célra csaknem 7 milliárd lejt fordítottak.

A 2002. évi 76-os számú törvény elôírja, hogy azok a munkaadók, akik meghatározatlan idôre alkalmaznak 45 fölötti vagy gyerekeiket egyedül nevelô munkanélkülieket, azok egy éven át havonta a bruttó minimálbérnek megfelelô összegre jogosultak, azzal a feltétellel, ha minimum két évig foglalkoztatják az alkalmazott személyt.

Újdonság, hogy az idei 107-es számú törvény értelmében azok a munkaadók, akik olyan személyeket alkalmaznak, akiknek a nyugdíjazásig még 3 évük van, a munkanélküliségi alapból a bruttó minimálbérnek megfelelô havi támogatásban részesülnek. A támogatást az alkalmazás idejére folyósítják, mindaddig, amíg az illetô személy nem teljesíti a nyugdíjazási feltételeket.

Túraajánlat

Megkezdôdött egyesületünk XIII. vándortábora Gyergyószentmiklós mellett. A szervezôosztály gazdag programot ajánl többek között a moldvai kolostorokhoz.

Most a talán legszebbet, a voroneti templomot ismertetjük. Stefan cel Mare fejedelem - Mátyás király kortársa - a törökök feletti gyôzelme után építtette 1488-ban. A XV. századi belsô freskókon a festô megörökítette az adományozót és feleségét, illetve fiát; érdekesek az elôcsarnokban az év 365 napját kifejezô képek, ismertté a templomot elsôsorban a külsô freskók tették - a kor viseletét, épületeit, szokásait, egy kis történelmet láthatunk csodálatos kék alapon.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Kell-e bérleti díjat fizetni a gázórákra?

Nagy Lászlóné dicsôszentmártoni olvasónk egy sajtóhír kapcsán kérdezi, hogy a gázszolgáltató vállalat - a villanyáram- szolgáltató vállalathoz hasonlóan - az amúgy is magas gázárak mellett mikortól számolja fel a gázóra bérleti díját, amelyet már március folyamán bejelentettek.

A kérdést Radu Petre mérnöknek, a Distrigaz Nord marosvásárhelyi fiókja osztályvezetôjének tettük fel, aki tájékoztatott, hogy egyelôre semmilyen törvényes rendelkezés nem született arról, hogy a fogyasztóknak a gázóra bérleti díját is le kellene számlázni. A földgázszolgáltató vállalat 1989 elôtt minden egyes órára bérleti díjat számolt fel, azonban ezt eltörölték.

Folyamatban van a támogatások folyósítása

A Szülôföldön, magyarul elnevezésû pályázatok elbírálásáról, illetve a támogatások folyósításáról több olvasónk érdeklôdött, ugyanis ezeket június-júliusra ígérték, s van olyan szülô, aki még az értesítést sem kapta kézhez.

Galló János, a marosvásárhelyi információs iroda felelôse elmondta, hogy erdélyi viszonylatban Maros megyébôl érkezett be a legtöbb pályázat, körülbelül tizenhatezer. A pályázatok 80 százalékát beérkezési sorrendben fel is dolgozták, s ezeket a kolozsvári Iskola Alapítványnak továbbították, ugyanis itt történik a pályázatok elbírálása, s innen küldik ki az elbírálásról szóló értesítôket is.

Az értesítôk kézbesítése után azonban körülbelül másfél hónapot kell várni a támogatás folyósítására.

A pályázatot benyújtott szülôk a kolozsvári Iskola Alapítvány 08-00-800-137-es telefonszámán (ingyenesen) érdeklôdhetnek 10-14 óra között.

A szôlôtermesztôknek ebben a periódusban a szôlôperonoszpóra és a lisztharmat ellen kell növényvédô szereket alkalmazniuk. Erre a következô vegyszerek valamelyikét ajánljuk: Ridomil Gold MZ 68 WP- 0,25%, ebbôl 2,5 kilogramm szükséges hektáronként, Ridomil Gold Plus 42,5WP - 0,3% (3 kg/ha), MIKAL M - 0,35% (3,5 kg/ha), Acrobat MZ 90/600 WP - 0,2%, Melody Duo 66,8 WP 0,2% (2 kg/ha), bordói lé - 1% (10 kg/ha), Curzate Manox - 0,15% (1,5 kg/ha), Curzate Super - 0,3 (3 kg/ha) vagy egyéb termékek.

A szôlô lisztharmatosodásának elkerülésére adagolni kell még a felsorolt vegyszerek valamelyikét: oldódó kén 0,4 százalékos oldatát, Microthiol special 0,2-0,3 százalékos oldata, Kumulus S 0,3 százalékos oldata, vagy Stroby DF - 0,02 százalékos oldata 0,02 kg/ha.

Azokon a parcellákon, ahol a levéltetûvel kell felvenni a a harcot, Nissorun 5 EC - 0,06%, Neoron 500 EC - 0,05 %-0,01% vagy Talstar 0,3 l/ha oldatot kell használni.

A zöldségeskertekben a burgonyapenész, uborkaperonoszpóra, a paradicsom barna varasodása ellen permetezzünk a következô oldatokkal: Acrobat MZ 90/600 WP - 0,2% (2 kg/ha), Patafol PU - 0,2% (2 kg/ha), Ridomil MZ 72 WP 0,25% (2,5 kg/ha) vagy Curzate Super C - 0,25% (2,5 kg/ha), Altima 500 SC - 0,04% (0,4 l/ha) Curzte Manox -0,25% (2,5 kg/ha).

A kolorádóbogár, tripsz és tetvek ellen Calypso - 0,01 l/ha, Mospilan 20 SP - 0,06 kg/ha, Actara 25 WG -0,06 kg/ha, Regent 200 SC - 0,1 l/ha, Victenon 50 WP 0,5 kg/ha oldatot ajánlatos használni.

A zöldségek levélatkáinak elpusztítására Omaite 30 W -0,2%, Danirun 11 EC - 0,06%, vagy Nissorun 5 EC -0,08% oldata ajánlott.

A növényvédô szerek használatakor be kell tartani a környezetvédelmi és a munkavédelmi elôírásokat!

Costea Vasilica, a Növényvédelmi Állomás vezetôje

...és bámulom a Vártemplom tornyát, mely hirdeti eleink nagyszerû alkotási készségét a falaival, a toronysisak csodálatos ácsmunkájával, melyet szegek alkalmazása nélkül állítottak össze, akárcsak a haranglábakat, melyek évtizedek óta biztosítják a többmázsás harangok mûködését.

A templom tornyának felépítésére a XV. században került sor. A 45 méteres négyszögletû torony negyedik szintjén a falat, a négy égtáj felé, nagyméretû csúcsíves ablakok törik át. Ide a feljutás az 1822-ben készített lépcsôkön lehetséges, amit Bodor Péter tervezett és kivitelezett.

A torony sisakja nyolcszögletû, négy fiatoronnyal. Eredetileg zsendellyel (zsindellyel) fedték, amit az idôk folyamán többször felújítottak. 1885-ben a torony és a fiatornyok sisakját pléhvel borították. Az utókornak kívánt üzeneteket eleink vörösrézbôl készített toronygömbbe helyezték el, melynek üvege a szárával együtt nyolcvékás (kétöblös) volt. Utoljára 1971-ben cserélték ki a toronysisakot koronázó nagy gömböt, ami csak megrongálódott papírmaradványt tartalmazott. Szerencsére a református egyházi levéltár 3639/1885-ös iratcsomója megôrizte az eredeti szöveget, így az utókor számára fennmaradt az üzenet. Az új gömbbe "pro memoria posteritatis" cím alatt egy új emlékeztetôt helyeztek el, mely tartalmazza a Vártemplom történetét és a városra vonatkozó 1971-es eseményeket.

A torony a létét a harangoknak köszönhette, melyek évszázadok óta hívják az élôket a buzgóságra, siratják a halottakat és hirdetik a veszélyt. Az idôk folyamán több harangot szenteltek fel, de ma csak kettô szolgálja a híveket. A torony 16,16 mázsás harangját 1834-ben Andrássofszki János és Dániel kolozsvári, míg a 603 kg-os kisharangot 1972-ben Zlotaru János sárkányi mûhelyében öntötték.

A Vártemplom órájának elôdje már a ferencesek idejében mutatta az idôt. Ez az óra az 1601. és 1602-es toronyégéskor pusztult el. Ezt követôen hosszú ideig nem találunk említést az óráról. 1760-ban egy új toronyórát szerelnek fel, mely 125 évig mutatta az idôt. 1885-ben egy másik új óra felszerelését határozták el, ami csak 1892- ben kerül a Vártemplom tornyába. Készítôje Müller Benedek toronyóramûvész volt. Sajnos, az általa felszerelt óra valami eredendô hibában szenvedett, többször javításra szorult, de hiányát pótolta az 1907-ben felépített Városháza toronyórája, mely azóta is jelzi az idô múlását.

A városunkba érkezô turistáknak felejthetetlen élményt jelent a Bodor Péter által készített toronyba vezetô lépcsô, a toronyóra elmés szerkezete, a harangok csodálatos hangja s az a panoráma, mely a torony ablakaiból eléjük tárul a Kelemen-havasok, a Felsô-Maros mente és a Nyugati Szigethegység irányába. Jó lenne, ha a tornyot alkalmassá tennék, hogy a nagyközönség - megfelelô díjazás ellenében - igénybe vegye ezt a szolgáltatást.

Fodor Sándor (S.)

25 milliárd lejt különítettek el a helyi költségvetésbôl a megyeszékhely területén mûködô 74 tanintézet javításainak, korszerûsítési munkálatainak fedezésére.

- Elsôsorban a tetôzetek javítása, a vízvezetékcserék, valamint a mellékhelyiségek fertôtlenítése, meszelése, festése szerepel a nyári munkaprogramban - nyilatkozta lapunknak Rácz Lucian, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal keretében mûködô Közterület-fenntartó Igazgatóság igazgatóhelyettese. Az elsôdleges felmérések szerint a javításokra mintegy 50-60 milliárd lejre lett volna szükség, a szûkös költségvetés miatt az idén is csak a legszükségesebb munkálatokat tudják elvégezni. Jelenleg folynak az Avram Iancu Iskolaközpont homlokzatának felújítási munkálatai (felvételünkön), hétfôn fogtak hozzá a 17- es iskola külsô festéséhez, míg a 6-os általános iskolát és az Elektromaros Iskolaközpontot már lefestették kívülrôl. A legnagyobb gondot a régi nagy épületek jelentik, ahol a falakról elôször a többrétegû meszet kell lekaparni. Mivel nem létezik betonalap, a falakba az évtizedek során felszívódott a nedvesség, s azt is kezelni kell. Ilyen a Papiu és az Unirea kollégium, amelyeknél a tetôzetet javítják, s a vízbeszivárgást kell megállítani. Mindkét tanintézetnél elkelne a fôjavítás. A Brâncusi Iskolaközpontnál a fûtés- és vízhálózatot korszerûsítik, valamint a termeket festik ki. A Gh. Sincai Iskolaközpont három mellékhelyiségét, a tanítóképzô konyháját, a kémiai líceum orvosi rendelôjét fali- és padlócsempével látják el. A 6-os iskolában, a kémiai líceumban az osztálytermeket festik le. A Bolyai líceumban 13 osztályteremben távolították el a meszet, s festették a falakat lemosható falfestékkel, amelynek utólagos karbantartása jóval könnyebb és kevésbé költséges. A 3-as és 14-es iskolában a régi parkettát, míg a mûvészeti líceumban a linóleumot szalagparkettára cserélik.

Tetôzetjavítási munkálatokat végeznek a Ion Vlasiu Iskolaközpontban, mintegy 600 négyzetméteres felületen, a 7-es iskolánál és tornaterménél a beszivárgásokat próbálják megállítani, a Transilvania Iskolaközpont tetôzetét szigetelik, s az idén ôsztôl a bentlakás sem ázik be többet.

Nagy hangsúlyt fektetnek a tornatermek korszerûsítésére, újak építésére. A 16-os és a 7-es számú általános iskoláknak új tornatermeket építenek, illetve a meglévô mûhelyt alakítják tornateremmé. Ezen a héten fogtak hozzá a 15-ös iskola tornaterme padlózatának cseréjéhez. A 18-as iskola tornatermének padlóját lefestik. Több sportterembe parkettát raknak. A 2-es iskolában az egyik tornatermet felújítják, a régi parkettát újra cserélik, valamint a csatornahálózatot építik ki az esôvizek levezetése érdekében. Ezt követôen még az idén leaszfaltozzák az iskola udvarát és a szabadtéri sportpályát. Az aszfaltot a polgármesteri hivatal aszfaltkeverô állomása biztosítja.

A törvények értelmében a hónap végéig valamennyi gázfogyasztó ISCIR- engedélyt kell kiváltson a tulajdonában levô melegvíz- és gôzkazánokra. A megyeszékhely tanintézetei közül 11-ben mûködik olyan kazán, amelyet magas fogyasztásuk és alacsony hatásfokuk miatt új, az elôírásoknak megfelelôkre kell cserélni.

Új, a betegségekkel szemben ellenállóbb, a fagyokkal dacoló, mégis ízletes kajszibarackfajtákat nemesített ki a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató és Fejlesztô Intézet.

A magyarországi kajszibarack egyedülállóan finom íze miatt állja a versenyt az Európai Unió piacain, holott a korábban érô spanyol, francia, olasz fajták talán szebben mutatnak az üzletekben - állítja Erdôs Zoltán. Ezt az adottságot annál inkább is célszerû kihasználni, mert az EU a csonthéjas gyümölcsök telepítését nem korlátozza, így célszerû lenne a jelenlegi, hozzávetôleg 7000 hektárnyi kajsziültetvény mellett további, legalább 10000 hektáron telepíteni ezt a gyümölcsöt - tette hozzá. Ehhez azonban a termelés biztonságát fokozó új fajtákra is szükség van.

A kutatóknak hosszú évek genetikai munkájának eredményeként mostanra sikerült kinemesíteni a Ceglédi Arany, a Ceglédi Piroska és a Ceglédi Kedves fajtákat, amelyek zaftosak, bírják a hirtelen idôjárás-változást és a szállítás megpróbáltatásait egyaránt. És ami a legfontosabb: nem fog rajtuk a csonthéjasok réme, a Szilva himlôvírus, amely, ahol felüti fejét, a termés zömét tönkrevágja. Ezek a modernebb fajták lassan háttérbe szorítják a sokak által kedvelt, jó ízû, de a betegségre érzékeny rózsa barackfajtákat.

A kajszibarack egyébként eredetileg a Közel-Kelet országaiban ôshonos. A kertészet kultúrtörténetének egyes kutatói szerint a Bibliában szereplô kígyó nem is almával, hanem kajszibarackkal térítette el a jó útról Évát, aki aztán e gyümölccsel csábította el Ádámot. Annyi azonban bizonyos, hogy hozzánk a törökök hozták be a kajszibarackot, s azóta a Kárpát-medencei éghajlatnak köszönhetôen íze miatt egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Gazdag vitamintartalma miatt különösen egészséges, állítólag a Kaukázusban azért olyan sok a 100 éven felüli ember, mert aszalva télen is naponta eszik a kajszit. Jelenleg kutatók annak kiderítésén dolgoznak, hogy a rák ellen hatásos anyagokat tartalmaz-e ez a gyümölcs. Annyi bizonyos, hogy a magyar étkezési szokások között még mindig nem kap elég szerepet a gyümölcs, közte a kajszi. Magyarországon az egy fôre jutó gyümölcsfogyasztás mindössze 60 kiló, alig egyharmada az EU átlagának. Ez is egyik összetevôje lehet, hogy a halálozási arányt tekintve a magyarországi mutatók a legrosszabbak közé tartoznak - hívta fel rá a figyelmet Erdôs Zoltán.

Szakvélemény a tejminôségrôl

Forradalmi korszakot élünk a mezôgazdaságban, mivel fel kell zárkózni az európai uniós követelményekhez. A megjelent - minôségi követelményeket szabályozó - törvény gyakorlatilag mindenkit felkészületlenül ért, a mezôgazdasági, az állategészségügyi igazgatóságokat, a szaktanácsadó hivatalokat, a tejtermelôket és a feldolgozókat is. A minôség meghatározásához szükséges modern berendezések vagy laboratóriumok nem léteznek. A törvény viszont már érvényben van. A témakörben alaposan felkészült szakember nagyon kevés. Be kell ismerni, hogy az általános földmûvelésben kiváló agrármérnök, vagy az adminisztrációban szakosodott vezetô nem feltétlenül szakember a tejtermelésben. Sajnos, a tejtermelésrôl (minôségrôl) beszélô szakemberek nagy részének felkészültsége csak elméleti és hiányos. Emiatt a gazdákat gyakran félretájékoztatják.

Az Agrárium szaklap 2004. évi 12. számában beszámoló jelent meg "A követelményeket be lehet tartani" lozinkaszerû címmel a székelyudvarhelyi és csíkszeredai tejminôséggel kapcsolatos tanácskozásról. (Hasonlót szerveztek Marosvásárhelyen is.) Az említett találkozókon elhangzott féligazságok félretájékoztatják az amúgy is nehéz helyzetben lévô tejtermelô gazdákat.

A cikkben említett számok igazak és ijesztôek: 10- 12 millió összcsíraszám egy köbcenti tejben. A megengedett alsó határ 1 millió. Az unióban (Magyarországon már évekkel ezelôtt bevezették) a tejet minôsége szerint fizetik. A magyar fizetési rendszer a következô:

Osztályon aluli a tej, ha bármely minôségi mutató (összcsíraszám, szomatikus sejtszám) átlépi az alsó határértéket, vagy ha a tejben idegen anyag (hozzáadott víz, erjedést gátló anyag, ami lehet antibiotikum) mutatható ki (bármilyen kis mennyiségben). A tejárat egy országosan megállapított átlagos önköltség (elôállítási ár) X alapján határozza meg minden tejfeldolgozó. A táblázatból kitûnik, hogy a II. és a III. osztályú tejért nagyon alacsony árat fizet a feldolgozó (X az átlagos elôállítási árat jelenti), mert nem tud friss árut (fogyasztói tejet, joghurtot stb.) elôállítani belôle. A III. osztályú tejbôl takarmányt gyártanak. (A romániai törvény a szomatikus sejtszám alsó határértékét 600.000-ben állapította meg.) Az osztályon aluli tejet az EU-ban megsemmisíti a felvásárló, de a költséget a termelô fizeti. Csak az extra minôségû tejet lehet fogyasztói tejként forgalmazni. Mihelyt a tej minôségét meghatározó laboratóriumok folyamatosan mûködni kezdenek, valószínû, hogy a tejárat minôség szerint fogják meghatározni nálunk is. És nem is szükséges, hogy sok laboratórium mûködjön, Magyarországon csak egy központi laboratórium mûködik.

Elsôsorban a fejés és másodsorban a tartástechnológia határozza meg az összcsíraszám értékét. A külföldi és a saját (Marosszentgyörgyi Kísérleti Állomás) tapasztalatainkra alapozva megállapítható, hogy a tej higiéniai minôségét (összcsíraszám) legnagyobb mértékben a fejés határozza meg, a következô módon:

A kézi fejés általában osztályon aluli tejet eredményez. A sajtáros fejéssel és az egyedi fejôgépes fejéssel II., III. osztályú tejminôség elérése lehetséges (az istálló levegôje miatt), betartva a tôgymosást és a tejhûtést. Egyszerû, kis fejôtermes fejés (20-50 tehén fejésére is megfelel) alkalmas az I. osztályú tej (nagy odafigyeléssel extra) elôállítására. A számítógép vezérlésû automatizált fejôházas fejés garantálja folyamatosan az extra minôségû tejet.

Azoknak a gazdáknak, akik a kötött tartástechnológia mellett akarnak megmaradni, a jövô nem sok jót ígér (az istállóban fejt tej minôsége nem lesz kielégítô). A szomorú az, hogy a 2003-ban megpályázott 20 tehenes modelltehenészetek, amelyek kötött tartást alakítanak ki, 5 éven belül már elavultak lesznek. Ezekbôl világosan lehet látni, hogy nem elég "kezet meg tôgyet mosni", hogy jó minôségû tejet termeljünk, ahogy azt neves szakemberek állítják.

Fontos kérdés, hogy ki tarthat elôadást a tejminôségrôl? Szerintem bárki, aki kellôképpen felkészült, képes a téma egészének a bemutatására, kompetens módon, ferdítések és fantáziálások nélkül. A szaktanácsadást biztosító hivatalok feltétlenül szakembereket kellene képezzenek erre a területre.

Miklós Levente Európai normák - hazai szemmel címû cikke arról tanúskodik, hogy egészen "vakok" vagyunk. Meg kell érteni, hogy az utóbbi 14 évben a nyugati állattenyésztés (és mezôgazdaság) elôre ment, a miénk meg hátra. Az ilyen cikkek arra jók, hogy altassák tovább a gazdákat. Meg kell mindenkinek érteni, hogy vagy felvesszük nyugattal a versenyt, vagy egyszerûen abba kell hagyni a tejtermelést (és nem csak). Nem lehet parasztgazdaságban, a jelenlegi felfogással, a jelenlegi mûszaki szinttel, a jelenlegi szaktanácsokkal a Nyugattal versenyezni, fôleg a tejminôség és a jövedelmezô tejtermelés területén. Az EU-s követelmények alsó határértékét mi is elérjük, de csak ritkán. Miklós Levente is értse meg, hogy nem elég, ha a tej majdnem fehér és folyik. (idézet: "A kisgazdaságokban is…, lehet hatékonyan termelni és minôségi árut elôállítani… a kistermelô a piacra is azt az árut vitte, amit saját maga is fogyasztott, és ez minôségi szempontból is megbízható volt.") Félrevezetô, dilettáns, hozzáértést nélkülözô a cikk tartalma. Világjelenség a szakosodás, a cikk viszont az ellenkezôjét állítja ("A gazdatársadalom jövôképe a családi vegyes gazdaságokra kellene alapuljon vidékünkön