Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Adrian Nastase a minap kijelentette: "az SZDP új párt lett". Sôt, azt is hozzátette, hogy nemcsak új párt lett belôle, de eközben "megerôsítette" szociáldemokrata jellegét, amely - a rossz nyelvek szerint - a kormányzás éveiben eléggé "megpuhult".

Tehát az SZDP olyan színfolttá vált a romániai politikai palettán, amely egyfelôl, úgymond, megújult, másfelôl pedig megerôsítette régi jellegét. Érdekes változás. Bennünket azonban nem maga a "csodálatos" átalakulás ejt ámulatba, hanem egészen más. Éspedig, hogy ez a mirákulum június 18-a és 30-a között következett be. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy a helyhatósági választások másnapján kezdôdött és a kormánypárt országos végrehajtó bürójának ülése közötti idôszakra "esett" a csoda. Ugyanis a központi végrehajtó büró ülése után jelentette be az elnök, Adrian Nastase, hogy megtörtént az átalakulás.

Pontosan nem tudni, mit értett ezen a megújuláson. Ugyanis, csakhogy nehogy azt higgyék, nem vettük észre, lassan-lassan visszaszivárognak a pártba azok a "bárók", akiket nagy tamtammal menesztettek tisztségeikbôl a helyhatósági választások elôtt. Emellett az is sokat mond errôl a "megújulásról", hogy "fenntartott" helye van Iliescunak az SZDP szenátori listáján. Végül az sem mellékes, hogy maga Adrian Nastase is, bármennyit szónokol a változásról, tizenvalahány éve, az idôk folyamán többször is "meg-újult" párt vezetésében és a román politikai élet élvonalában van.

Meglehet, kampányfogásnak szánta ezt az úgynevezett megújulási maszlagot, hátha akad, aki elhiszi, és erre a "megújult" formációra szavaz, mert amúgy a közvélemény-kutatások szerint lemenôben van a több éven át tartott népszerûsége. Csakhogy, amikor a nyilatkozat és a valóság nem fedi egymást, megtörténhet, hogy nem azt a hatást váltja ki, amit a nyilatkozó szeretne. Mindenesetre az állítólagos csoda a jelek szerint nem történt egyelôre meg. Nem is történhet meg, amíg nem "építik le" teljesen az idônként dinoszauruszoknak becézett helyi bárókat, azokat, akik a párton belül is nyíltan az európai integráció kerékkötôi, akik fennhangon tiltakoznak (a sajtó egy bizonyos részének lelkes támogatásával) a kisebbségi jogok biztosítása ellen, akadályozzák a reformok megvalósítását. Az lenne igazi mirákulum, ha Adrian Nastasénak sikerülne ezektôl valóban és véglegesen megtisztítania a Szociáldemokrata Pártot. Akkor talán a választók is hinnének neki. Ha csak beszél a "megújulásról", akkor igazi csoda lesz eredményeket elérnie az ôszi parlamenti választásokon.

Útjavítások Marosvásárhelyen

Az évek során hozzászoktunk, hogy nyaranta a megyeszékhely utcái felbombázódnak, útszakaszokat illetve -sávokat zárnak le a kátyúzási vagy javítási munkálatok miatt. A helyzet az idén is hasonló.

A munkálatokat a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal keretében mûködô Közterület- fenntartó Igazgatóság irányítja. Rácz Lucian igazgató-helyettes lapunknak nyilatkozva elmondta, jelenleg a Szabadság utcában a Bôség utca és a vasút közötti szakaszon az útszegélyeket rakják le, ezután kerül sor a mintegy félkilométernyi útszakasz leaszfaltozására. Ezt követôen a járdákat díszkôvel rakják ki. A munkálatokat a Termolit cég végzi.

A tegnap fejezôdött be a Maros-hídon folyó munkálatok elsô szakasza. A város felé vezetô kétsávos útvonalat aszfaltbetonnal vonták be, s mától ezen már megindul a jármûforgalom. A tervek szerint augusztus végéig a másik két sávot is új burkolattal vonják be. A karbantartási és útjavítási munkálatokat 5-6 évenként kellene végezni, ám a 28 évvel ezelôtti átadása óta a hídon mindössze kátyúzás folyik. Ezért szükséges az idei nagyméretû munkálat.

Ugyancsak az idénre ütemezték be a Szabadi utca leaszfaltozását (a parktól a városvéget jelzô tábláig), a December 30. utcának díszkôvel való kirakását. A Citadin jelenleg kátyúzási munkálatokat végez a Hangya üzlet környékén, a Bábolna utcában, majd a Trébely, a Pacsirta és az Erdô utcákban végeznek hasonló munkálatokat. A Kossuth utcában a járdát aszfaltozzák újra, valamint szintre emelik a kanálistetôket. Már folynak az elôkészítési munkálatok a N. Grigorescu utcában, ahol új aszfaltréteggel borítják az úttestet.

Júniusban fogtak hozzá a Tudor Vladimirescu utca korszerûsítéséhez, a munkálatok befejezésének határideje 2006. június 4-e. A kivitelezô a Termolit cég. Az aszfaltozással párhuzamosan a járdát díszkövekkel rakják ki. A munkálat szakaszonként folyik, azért, hogy ne akadályozzák a közúti forgalmat. Az elsô szakaszban a Dózsa György és a Szabadság utca közötti részt korszerûsítik. Jelenleg a patak jobb oldalán folynak a munkálatok. Az eddigi földutat már binderrel és kopásfelülettel látták el, s ebben a hónapban az aszfaltréteget is ráhúzzák. A munkálatok látszólag leálltak, a szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy idôközben a Szabadság és Cuza Voda utcai útkeresztezôdést kellett járhatóvá tenni, a munkacsoport itt dolgozott. Egy- két napon belül fejezôdnek be itt a munkálatok, s utána fognak a korábban említett útszakasz aszfaltozásához. A jövô hónapban a bal oldali (DEMA üzletház) szakaszt karmolják fel, s öntenek új aszfaltréteget, ami gyorsabb és olcsóbb. Az elsô szakasz munkálatainak befejeztével látnak hozzá a Tudor Vladimirescu utca Koronka felé vezetô szakaszának korszerûsítéséhez.

Adrian Nastase miniszterelnök felkérte kormányának tagjait, sürgôsen dolgozzanak ki intézkedéscsomagot az árvizek megelôzésére és következményeik enyhítésére, amely már a kabinet e heti ülésének napirendjére kerül.

A Buzau, Bákó és Hunyad megyei áradások helyszínén tapasztaltakat követôen a miniszterelnök utasítást adott a kárt szenvedett családok megsegítésére. A kormányfô azonban átfogó tervet szeretne, amellyel megóvnák a lakosságot az árvizektôl. Az intézkedéscsomag az építkezésekre, az erdôgazdálkodásra, a fûrészpor tárolásának szigorítására, illetve a környezetvédelemre vonatkozó szabályozásokat tartalmaz majd. Alapelvként a miniszterelnök kíméletlen bírságok törvénybe foglalását kéri, amellyel a fûrészpor felelôtlen tárolását, az erdôirtást és a folyók árterületén történô törvénytelen építkezést büntetnék.

A kormány azt tervezi, hogy eladja a BRD Societe Generale bankban még meglévô 7,3 százalékos részesedését - közölte az Avas privatizációs ügynökség. A bank többségi tulajdonosa a francia Societe Generale.

A BRD - amelyben 1998-ban szerzett többségi részesedést a Societe Generale - tôkéjének nagyságát tekintve Románia második bankja. Az eladásra kínált részesedés piaci értéke 82 millió dollárra tehetô.

A kormány a BRD-ben való részesedését román vagy külföldi befektetôknek tervezi eladni. A jelentkezôk szeptember 3-ig tehetik meg végsô ajánlataikat.

A bankban a Societe Generale-nak 51 százalékos, öt román befektetési alapnak 5, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) 4,99, egyéb befektetôknek 10,91 százalékos részesedése van.

A 170 bankfiókkal rendelkezô BRD alaptôkéje 4,18 ezer milliárd lej (122,9 millió dollár). Az idei év elsô negyedében 839 milliárd lej volt az adózott eredménye az egy évvel korábbi 354 milliárdot követôen.

Augusztus elsô napjaival kezdetét vette a már hagyományosnak számító nyári árleszállítás az üzletekben. Így, aki eddig még nem vásárolt be a nyári idény cikkeibôl, az most kedvezményesen juthat hozzá a napszemüvegtôl kezdve a ruhákon át, akár a mosógéphez is.

A város üzleteit járva egyre több helyen jelennek meg a tíztôl akár hetven százalékig terjedô kedvezményeket hirdetô plakátok, melyek a kereskedôk szerint igen jó reklámnak bizonyulnak, hiszen ezekben a napokban látványosan megugrik a vásárlók száma. Magyarázható ez azzal is, hogy az emberek többsége nem engedheti meg magának a horribilis összegekért kínált ruhákat, illetve lábbeliket. De ezekkel az árleszállításokkal az átlagember is minôségi termékhez juthat. Igaz, e kedvezményes termékeknek a többsége szezonáru, de ennek ellenére nagy irántuk a kereslet. Ezzel a módszerrel lényegében mindenki jól jár: a kereskedô, ha kisebb haszonnal is, de eladja termékeit, a vásárlónak pedig nem kell fenékig a pénztárcájába nyúlnia. Azért vannak extrém kivételek, ahol például az ötvenszázalékos engedménnyel kínált blúz több mint másfél millióba kerül.

Azonban nem csak a nyári szezon ruházati cikkei vásárolhatók meg kedvezményes áron. Ez, a mára már divatnak is számító árleszállítás elérte a könyvesüzleteket is, ahol szintén nyári vásárt tartanak a kereskedôk. Ez pedig igen nagy szónak számít, hiszen napjainkban az egyik legdrágább árucikk a könyv, holott ez kellene mindenki számára elérhetô legyen. De most talán erre a problémára is megoldást jelentenek a nyár közepén tomboló kedvezményes vásárlási lehetôségek.

Így hát Vásárhelyt is elérte a vásárlási láz, az emberek ellepik az üzleteket, és "aki bírja, marja" alapon igyekeznek kihasználni ezt a lehetôséget.

Bizet Carmenjét játssza a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, a koncertre azonban egy hozzánk elég távol esô helyen kerül sor.

- Ma indul egyhetes turnéra a zenekar - tudtuk meg László Sándor koncertmestertôl. Az út, kelet-nyugat irányban Európán keresztül vezet, a célállomás pedig egy, a francia partoktól 40 kilométerre esô, atlanti-óceáni apró sziget, L'île D'yeu. A mindössze 24 négyzetkilométeres, Franciaországhoz tartozó szigetecskét milliomosok lakják, a turistaforgalom gyér (szándékolt korlátozás), a gazdag lakók pedig operafesztivált szerettek volna látni, ezért rendeltek egyet. A vásárhelyi zenekar franciaországi impresszáriója (aki több turnét, köztük a loche-i fesztiválon való részvételt is lebonyolította) ajánlotta figyelmükbe a fesztiválon való zenélést. Három elôadásnak ad otthont a sziget, az énekesek máshonnan érkeznek, csak az érkezés utáni próbafolyamat idején ismerik meg ôket. A zenekar karmestere a turné idején Adrian Morar.

Természetben található anyagokból (szalma, fakéreg, faág, vesszô, deszka, moha, bogyók, szárított növények, virágok, fonal, spárga, csuhé, gyökerek), különbözô kallódó tárgyakból készült dísztárgyak, ember és állatfigurák, madárkák, kis kerítés, melyre faluhelyen mindent ráraknak, különbözô használati tárgyak, eszközök szintén saját készítésû mása fogadja a Köztársaság téri Bravo bárba lépôk tekintetét. Mi tagadás, nagyot néz Irénke, a báros, amikor bemutatkozom és elmondom, ismerôsöm szólt, nézzem meg, mire fordítja olykor szadidejét Barthus Irén, aki, mint utóbb kiderült, otthonát is ilyen tárgyakkal igyekszik kellemesebbé tenni. Mindig szeretett kézimunkázni. Írásost, keresztszemest varrni, magának mindent megszôni… - Hobbi - magyarázta. - Folyton gyûjtöm és tárolom az anyagot, szárítom, készítem elô valamire, és közben újabb ötleteken jár az eszem. Tegnap otthon voltam Csittszentivánon, és madáretetôt készítettem akácfából. Nincs kész még. Kemény fa, nehéz megdolgozni. Édesapám darabolta tûzifának. Szóval vágok, faragok, fonalat fonok-sodrok, kötözök, varrok, bogozok, ragasztok, tojásfestékkel festek, nagyon szeretek vesszôbôl kosarat fonni. Legalább negyven van belôle. Ismerni kell az anyagot, érteni hozzá, meglátni, mibôl mit lehet kihozni. Olyasmit, hogy másnak is tetsszen. A vendégeknek is. A mindennapos vendégek idônként meg is szokták kérdezni: Na! Kerül valami új a falra?! Még adtam is el, mivel itt sokan megfordulnak. De valahogy fáj azért, amikor elvisznek egy-egy darabot. Akkor is, ha amatôr munkák… - Nincs híján Irénke sem az alkotó képzeletnek, sem a kézügyességnek, ami az ilyenszerû örömszerzéshez szükséges - jegyeztük meg. - Édesapámtól örököltem, azt hiszem. Nagy barkácsoló, tele ötlettel. Különben alig várom, hogy kész legyek egy-egy újabb darabbal!

Jegyzet

Mondja, kérem, emlékszik-e arra az idôre, amikor az idôs embereket felsegítették még az autóbuszra? Vagy amikor a fiatal felállt a székrôl és hellyel kínálta az idôs asszonyt? Igen, ez valamikor a rendszerváltás elôtt volt, de higgye el, semmi köze a rendszerhez. Nem politika ez, kérem, csak a puszta tényállás. Ma örvend az ember, ha köszönnek neki az utcán. Mit mond? Hogy sokat fejlôdtünk? Elismerem, jó, hogy kitalálták azt a vacakot, hogy is mondják? Mobil vagy mi a fene. Ezzel kérem, távolra is beszélhet, határok nélkül. Az sem számít, hogy kire pazarolja a szót. És ez még semmi. Mert ott van az az ímél vagy micsoda, amivel az unokám levelezik. Ô mondta, hogy felül az internetre és le sem száll róla egész nap. Annyi érdekes dolgot lát, hogy a családjára sem marad ideje. Mit kérdezett? Hogy ismeri-e az illemet? Ôszintén szólva, nem tudom, hisz évente egyszer-kétszer találkozunk. De akkor jól kibeszéljük magunkat. Elég nehéz az angol "szakzsargon", s elôfordul, hogy nem találjuk a magyar megfelelôket. A "hedensoldersz" és a "pántenprovi" azonban mind-mind jó termékek, kellene honosítani a szótárunkba. De ne kanyarodjunk el attól, amirôl beszéltünk. Ugye arra is emlékszik, hogy az adott szó valamikor szent volt? Hogy ez nagyon régi történet? De kérem, attól még igaz! Hol van már az, amikor üzletemberek egyetlen kézfogással kötöttek milliós üzleteket? Hogy ma az a pláne, hogy átjátszanak hivatalos szerzôdéseinkkel, papírjainkkal együtt... Mondja, maga komolyan gondolja ezt, vagy csak ugratni akar? Vagy ön is alkalmazkodik az új világhoz... Mondja csak, nem látja, mennyire megváltozott a világ? Nem látja, mennyi törvénytelenség van? Ezt nem lehet valahol jelenteni? Kérem, ne babráljon a mobiljával. Most hová megy? Mondja, kérem, maga figyelte, amit mondok?

A vajdasági magyarokat ért atrocitásokról és a miattuk szükséges lépésekrôl konzultált a magyar külügyminiszter Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével - közölte az MTI-vel a külügyminisztérium kedden.

A hétfôi telefonbeszélgetés során Kasza József tájékoztatta Kovács Lászlót az újabb magyarellenes támadásokról - áll a külügyi tárca közleményében.

A vajdasági magyar politikus nehezményezte, hogy még nem jöttek létre azok a bizottságok, amelyek az atrocitások körülményeit vizsgálnák, és amelyek felállítására Vojislav Kostunica szerb kormányfô július közepén tett ígéretet.

Kasza József hétfôn szabadkai sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a hét végén ismét magyar fiatalokat vert meg egy szerb banda Szabadkán, Temerinben pedig ismeretlen tettesek benzines palackokkal felgyújtottak egy magyar tulajdonban lévô üzlethelyiséget.

Az újabb magyarellenes atrocitásokról a Magyar Szó is beszámolt hétfôi számában. Véres születésnap Szabadkán címû cikke szerint egy helyi étteremben tartott zártkörû magyar születésnapi ünnepségre rátört egy 20-30 fôs szerb banda, és sörösüvegekkel bántalmazta a szórakozó fiatalokat.

Megszigorították az 1989-es romániai forradalmárok státusát szabályozó rendelkezéseket, a jövôben csak azok minôsülnek forradalmároknak, akik papírral is igazolni tudják, hogy tevékeny részt vállaltak a Ceausescu-rendszert megdöntô eseményekben.

A július 20-án életbe lépett 341-es számú törvény szerint csak azok nyerik el a forradalmár címet, akik hivatalos dokumentumokkal is igazolni tudják, hogy aktívan részt vettek az 1989-es decemberi eseményekben. Mindenki helyzetét újraelemzik, ezentúl nem fogadnak el nyilatkozatokat, tanúvallomásokat, csak hivatalos szervek által kiállított dokumentumok nyerhetnek bizonyító érvényt.

Négy bizottság elemzi az okmányokat, és csak ezek jóváhagyásával nyerheti el bárki a kedvezményezett státust. Az eddigi forradalmár- igazolványok még hat hónapig érvényesek, ezt követôen csak az élhet a kedvezményekkel, akinek új igazolványt állít ki a forradalmárok ügyeivel foglalkozó államtitkárság.

Az új jogszabály elsôsorban a volt milicistáknak, katonáknak és tûzoltóknak kedvez, hiszen a civilek közül kevesen tudnak hivatalos dokumentumot felmutatni. Ezért várhatóan jelentôsen csökken az okleveles forradalmárok száma. A civilek közül a hôsi halottak hozzátartozói, a sebesültek, valamint a forradalom kitörése elôtt és alatt letartóztatottak reménykedhetnek státusuk újbóli igazolásában. A különleges érdemeket viszont nehéz lesz bizonyítani. Az új törvénnyel bôvült a kedvezmények száma is. Növekedett a rokkantak és az elesett-hozzátartozók életjáradéka, a forradalmárok kamattámogatást kérhetnek 20 ezer eurós lakáshitelhez, 500 négyzetméteres bel-, és egyhektáros kültelket igényelhetnek.

Tizennégy politikust jelöltek az MSZP szervezetei a pártelnöki posztra kedd délig - mondta Lendvai Ildikó, a jelölést elôkészítô bizottság vezetôje kedden az MTI-nek.

A jelöltek között van Szili Katalin elnökhelyettes, Lamperth Mónika elnökségi tag, Lendvai Ildikó frakcióvezetô, elnökségi tag, Gyurcsány Ferenc, az MSZP Gyôr- Moson-Sopron megyei elnöke, Hiller István alelnök és Jánosi György, az országos választmány elnöke.

Jelölt Juhász Ferenc elnökségi tag, Kiss Péter elnökségi tag, a Baloldali Tömörülés Platform elnöke, Mandur László, az MSZP budapesti elnöke, Mesterházy Attila elnökségi tag, Szekeres Imre alelnök, Toller László elnökségi tag, az MSZP Baranya megyei elnöke is.

A jelöltek között van Újhelyi István elnökségi tag, a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták elnöke és Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára.

"Ez a tizennégy ember, akire eddig jelölés érkezett, nevezhetô egy MSZP-válogatottnak is. (...) Egy jó névsor. Én a magam szempontjából megnyugtatónak találom, mert ebbôl nyilván lehet jó érzéssel alkalmas elnökjelölteket jelölni és késôbb megválasztani" - mondta.

Lendvai Ildikó emlékeztetett: korábban jelezte, hogy nem vállalja a jelölést, és tudomása szerint Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc is így döntött. "Ezzel együtt mindenkitôl azt fogjuk kérni, hogy augusztus végéig még hivatalosan nyilatkozzon arról, hogy vállalja-e a jelölést vagy nem, és amennyiben vállalja, kérjük tôle a pártelnöki programját" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy augusztus 25-ig várják a nyilatkozatokat és pártelnöki programokat. Lendvai Ildikó közölte: augusztus vége után nem valószínû, hogy új nevek merülnek fel, de az alapszabály lehetôséget ad erre.

A szlovákokat - legyenek bal- vagy jobboldaliak, lánglelkû vagy langyos hazafiak, ellenzékiek vagy kormánypártiak, hívôk és nem hívôk - egyetlen dolog képes megbízhatóan egyesíteni: az úgynevezett "magyar kártya" - írja a magyarokat ismét védelmébe vevô Miroslav Kusy szlovák politológus a SME címû liberális lap keddi számában.

Kusy, a pozsonyi Komensky Egyetem politológiai tanszékének vezetôje - aki a szlovákiai magyarokat érintô kérdésekben következetesen az egyezményes szlovák álláspontoktól eltérô véleményt képvisel - ezúttal azt az egyöntetû felháborodást bírálja, amelyet az hívott életre, hogy Bauer Edit, az Európai Parlament szlovák képviselôcsoportjának a Magyar Koalíció Pártjához (MKP) tartozó tagja konstatálta: míg az EP-ben igen, addig a szlovák parlamentben nem szólalhat fel az anyanyelvén, magyarul.

Szlovákiában Bauer Edit szavai rendkívül heves ellenkezést váltottak ki. E megállapítás igazságtartalmát senki sem kérdôjelezte meg, ellenben mint bírálatot, indokoltságát mindenki megkérdôjelezte - írja Kusy, aki hagyományosan "elhajló szlovák manôvernek" nevezi azt a szemléletet, hogy a szennyest odahaza, Szlovákiában kell tisztára mosni és nem külföldön gyalázkodva rontani az országképet. Kusy emlékeztet rá: a szlovákiai kisebbségek Brüsszelt természetes szövetségesüknek tekintik, mert az önálló Szlovákia létrejötte óta azt kellett megtapasztalniuk, hogy amit a kisebbségi jogok terén sikerült elérniük, azt csakis az európai intézmények (szlovák intézményekre gyakorolt) nyomásának segítségével érhették el.

"Politikai naivitás lenne, ha errôl a tapasztalatukról épp azután feledkeznének el, hogy az EU tagjai lettünk. Ellenkezôleg: a jövôben még inkább élni fognak vele" - írja a politológus, és hozzáteszi: "A szlovákok is megszokhatnák, hogy a közös haza immár európai kiterjedésû." Akiket pedig felháborít, hogy a magyarok magyarul akarnak szólni a szlovák parlamentben, azok tudomásul vehetnék, hogy "a szlovák parlament nem csak a szlovákok számára fenntartott helyekbôl áll, hanem a Szlovák Köztársaság összes polgáráé, ide sorolva a már ott ülô magyarokat, nemkülönben a rövidesen bejutó romákat is". Kusy emlékeztet arra, hogy a nemzeti kisebbségek általános anyanyelv-használati jogát a szlovák alkotmány szavatolja, s ezt a mindenkori parlament, Csehszlovákia, de még a két háború közti szlovák állam parlamentjének házszabálya is szavatolta, csak éppen Vladimír Meciar kormányzása és a jelenlegi államfô, az akkor még Meciarhoz tartozó házelnök, Ivan Gasparovic idején, 1996-ban törölték a házszabályból.

Sok újat tudtak meg az amerikai hatóságok a nemrég Pakisztánban elfogott al-Kaida-tag vallomásaiból a terrorszervezet belsô kommunikációjának tartalmáról és terjesztési módszereirôl - közölték hétfôn névtelenül nyilatkozó tisztségviselôk.

A július 13-án elfogott Muhammad Naím Núr Hán pakisztáni számítástechnikai mérnök a legfontosabb amerikai pénzintézeteket fenyegetô terrortámadásokról szóló, vasárnap nyilvánosságra hozott értesülések forrása. Az amerikai hatóságok azt is megtudták, hogy az al-Kaida tagjai évek óta, még a 2001. szeptemberi merényleteknél korábbra visszanyúlóan alaposan figyelik ezeket az intézményeket.

Egy meg nem nevezett amerikai hírszerzési tisztségviselô kijelentette, hogy valóságos "kincsesbányára" találtak. A pakisztáni hatóságokon keresztül most megtudott információk ráadásul növelték olyan értesülések fontosságát, amelyekhez az elmúlt hetekben vagy korábban jutottak hozzá. Afganisztánban, Pakisztánban és Szaúd- Arábiában elfogott al-Kaida-tagok vallomásából ugyanis már korábban kiderült, hogy elképzelhetô terrortámadás amerikai pénzintézetek ellen.

A terroristák olyan kérdésre keresik a választ, hogy az épületeket hogyan lehet a legjobban megközelíteni, hány ember tartózkodik bennük a hét és a nap különbözô idôpontjaiban, hogy egy elrabolandó olajszállító kamion alkalmas fegyver-e a megtámadásukra, s hogy mennyi robbanóanyag kell az épületek romba döntéséhez.

Az elfogott Muhammad Naím Núr Hán folyékonyan beszél angolul, a 90-es években kapott afganisztáni katonai kiképzést. Vallomásaiban elmondta, hogy az al-Kaida a belsô kommunikációban nagyon fejlett és primitív eszközöket egyaránt használ. Ô mint a kommunikációs lánc egy tagja általában a pakisztáni Lahorban tartózkodott, s törökországi, nigériai, illetve pakisztáni internetes honlapokat és internetes címeket használt a kódolt üzenetek továbbítására, viszont kézzel írott vagy legfeljebb számítógépes lemezen tárolt információkat hoztak neki futárok Pakisztán törzsek uralta nyugati területeirôl, ahol az al-Kaida vezetôi menedéket találtak.

Hán elmondta, hogy a terrorszervezet kommunikációjának nagy része már az interneten zajlik, és ha egy üzenet elérkezett a címzetthez, azonnal megsemmisítik.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Sûrû napirendjérôl számolt be Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke a sajtó képviselôinek, akik - de bárki, akinek internet- hozzáférhetôsége van - ezután a megyei tanács www.cjmures.ro honlapról tájékozódhatnak az intézmény és vezetôje napi tevékenységérôl. A sajtótájékoztatón a megyei tanácselnökök snagovi megbeszélésérôl, a megyei tanács saját apparátusában dolgozó személyzetnek egyes munkaterületrôl a másikra való átirányításáról, a SURM vidéki vízszolgáltató helyzetérôl, az európai pénzalapoknak a megpályázásáról esett szó, azonban fontosságuk miatt két témát taglalunk részletesen.

A prefektúra felszólította a megyei tanácsot, hogy az ô ügykezelésébe adják át az adminisztratív palota épületét, amelyben jelenleg mindkét intézmény mûködik. Kérdésre válaszolva Lokodi Edit Emôke tanácselnök elmondta, hogy a törvény nem egyértelmû és a megyei tanácsot nem kötelezi az épület átadására, ugyanis bármely benne mûködô intézmény adminisztrálhatja. Tehát a megyei tanács nem mond le az épületrôl. A kérdés nyitott, ugyanis Virág György leköszönt tanácselnök is megpróbálta az épület átvételét, azonban minden függôben maradt, s az évek folyamán nem tisztázódott, kié is az épület. Ha törvényes úton lehetséges, akkor mindent megtesznek, hogy a megyei tanácsé maradjon, hiszen a megyei tanács költségvetésébôl javították az épületet, a választási iroda helyiségeit. A helyzetet bonyolítja, hogy polgármesteri hivatal sem mondott le a volt városházáról. Sajnos, a Maros megyei tanács - a más megyebeliekkel ellentétben - olyan helyzetben van, hogy még egy protokoll vendégháza sincs, ahol vendégeit fogadhatná.

Jóllehet július 26 - augusztus 2. között több helyen végeztek útjavításokat, melyek értéke 2,91 milliárd lej, a megyei utak állapota továbbra is siralmas. Az említett idôszakban Apold- Segesvár között, Csatófalva-Zágor- Kóródszentmárton között, Dánoson, a Szászrégen-Nyárádremete-Szováta útszakaszon, Ernye és Ikland, Sáromberke-Faragó útvonalon Póka és Körtekapu között 2-2 kilométeren - összesen 12 kilométeren -, azonban a Nyárád- és Küküllô mentén szinte járhatatlan az út. A megyei tanács elnöke az illetô települések polgármestereivel találkozott azért, hogy útügyi szakemberekkel közösen feltérképezzék, melyek azok az utak, amelyek javítás után még az egyéves szavatossági idôszakban vannak, s amelyek ez idô alatt már elromlottak. A leltár elkészülte után felkérik az útjavító cégeket, hogy javítsák ki az utakat, mert ellenkezô esetben jogi úton kérik tôlük a kártérítést.

Magyar Levelek

Az alkoholizálás tombol ma Kelet-Európában, nagyivók lettünk, így mondták a Duna televízióban néhány hete. A téma persze azonmód megakadt bennem; nem véletlenül, hiszen mi magyarok meggyôzôdéssel hisszük magunkról, hogy többet iszunk, mint más nemzetek fiai.(Dicsekszünk, mintha az lenne a virtus.) És mégsem mi voltunk a követendô példa, de még az elrettentô sem. Hogy ki más, vagy kik, arról most ne essen szó.

De nem így a magunk bajáról! Az ember söpörjön csak a saját háza elôtt (ha árt, ha használ). Még akkor is, amikor a dolog végére járni nem is olyan egyszerû. Megkockáztatom: alkoholügyben pontos adatokat összegereblyézni talán lehetetlen. Hiába tartja számon a statisztika, hogy Magyarországon évente harminckilencmilliárd forintot költenek alkoholra, ez még nem minden; esetleg a jéghegy csúcsa. Pedig ha tiszta szeszben mérjük, már ebbôl a mennyiségbôl évente tíz liter az adagja mindenkinek. Ami kevésnek nem kevés, ha tudjuk, hogy ennél többet csak a luxemburgi kocsmákban mérnek. Ugyan isznak a franciák, bort, a németek meg sört, tartják magukat ôk is. Csakhogy a magyar pálinkát iszik többnyire, hogy jobban bóduljon. Természetesen nem mindegy, mert a tömény ital bizonyítottan károsabb az egészségre. A szokásban lenne hát a hiba, és az elfogyasztott mennyiség számítgatásában. Mert még felbecsülni sem lehet, hogy a házilag fôzött pálinkából és a pancsolt, szôlôt soha nem látott borokból, meg a bögrecsárdákban kapható, ismeretlen eredetû italokból mennyi a mennyi. Kár lenne találgatni. Legyen elég a tény s maga a következmény.

A magyar felnôtt lakosság nyolcvanöt százaléka nyúl a pohárhoz, még akkor is, ha nem feltétlenül rabja az alkoholnak. Sovány vigasz ez. Mert ha ezek a szeszek legurulnak a magyarok torkán, annak hatása nem elhanyagolható. Akarjuk, nem akarjuk, és hisszük vagy nem, az ivászat bajjal jár. Magyarországon minden negyedik halálos kimenetelû autós karambolnak az alkohol a kiváltó oka; az öngyilkosságoknak legalább felét ittas ember követi el; minden második házastársi kapcsolatnak ital a megrontója; a nyilvántartott, veszélyben felnövô gyermekek harmadának pedig a részeges szülôk miatt pokol az élete. Maradjunk hát ennyiben.

Volna mit megszívlelni, ha az ital folyója ettôl elapadna. Alkoholisták után azért mégse keresgéljünk. Ôket tizenvalahány éve nincsen ki számon tartsa. Orvos ismerôsöm szerint ami kézzel fogható, azon nincs mit csodálkozni. A társadalombiztosító alig-alig hajlandó zsebébe nyúlni, ha a betegség alkoholra vezethetô vissza. Ezért aztán a diagnózis soha nem az, ami. Csak az iszákos marad az, aki; a korházak belgyógyászati osztályain minden harmadik ágyon ôk fekszenek, túlzott alkoholfogyasztással összefüggô betegség miatt. És legalább hatvanmilliárd forinttal megkurtítják az adófizetôk pénzét. Nyilvánvaló: fizet az állam, mert mi mást tehetne. Itallal kapcsolatos programja egyre kevesebb igaz, s inkább az egyházi és civil szervezetekre hagyakozna, mert vélhetôen ma már azok szerepe alkalmasabb mindenféle mentésre.

A regula másmilyen. Ma senkit nem küldenek kényszer- elvonókúrára (ritka esetben csak akkor, ha az illetô veszélyes a környezetére), a kijózanítóhelyeket rendre felszámolják. Az egyén joga és szabadsága fontosabb mindenekelôtt. És az ô felelôssége. A drákói szigor ideje lejárt. Ki bánja, ki nem... Valamikor egy nagy hatalmú pártfôtitkár a kulturális ivást nem képzelte másként, hogy a nemzeti értéknek számító vodkát eltünteti a kocsmákból. Attól kezdve az emberek otthon kotyvasztották nélkülözhetetlen adagjukat, s megitták volna még a ködöt is, kölnit, kék szeszt, amit egyáltalán kapni lehetett, s azok, akik a tiltó rendelet fölött ôrködtek, alig várták, hogy egyedül maradjanak irodájukban, és öblögethessék kiszáradt torkukat. A mesterségesen keltett hiány és az álságos hozzáállás nem vezetett sehová. Pedig a gorbacsovi kórmeghatározásban aligha kételkedhetett valaki, a társadalom létét fenyegette (és fenyegeti még ma is) a mániákus és mértéktelen vodkafogyasztás. Csakhogy a rendszer, minden bajnak okozója, bôrébôl kibújni nem tudott.

És hiába változott a helyzet. A múló idô sok mindent nem visz magával abból, ami volt, de nem kétséges, hoz új bajokat, s megteremti a társadalmi szorongás más forrásait. Az italozási szokás sem olyan, mint régen. És nincs kivétel, érintve vannak a fiatalok, a nôk. A miértekre lehet válasz, akár érthetô és érthetetlen; de fölösleges azon gondolkodni, mi a nyavalya üthetett a magyarba, ha manapság kétszer annyi alkoholra szomjas, mint a harmincas évek súlyos gazdasági válsága idején. Összefüggéseket keresni nem érdemes. Az alkohol világméretben rombol. Az ENSZ Egészségügyi Szervezetének intelmeire figyelni kell. Fejét senki nem dughatja homokba, hogy ne lássa, az alkoholpolitikában hibázik valami. Mindenütt, és fôleg erre mifelénk, Kelet- Európában.

Sopánkodni csak nem elég, akkor sem, ha megható. Tenni kell az italozás ellen. Többet, persze. Tenni kellene azért, hogy senki ne igya mattrészegre magát. Csak tiltani, csak engedni túl egyszerû volna, és messze elkerülnénk a megoldástól. A tiltásnak mindenhol nagyobb volt az ára, mint haszna. Akárcsak a túlzott engedékenységnek. Igaz, a két szó egymás ellentéte; vagy ez, vagy az. Vagy amit akartok. (Csakhogy az élet egy kicsit más, és nem szerencsés félkézbôl egy színdarab címét utánozni.) Úgy kellene engedni, hogy tiltani is lehessen, esetleg fordítva. Hogy ez fából vaskarika, és közhelyesen hangzik? Meglehet. Egy vélemény biztosan a sok közül. Mert van példa. Ha a dohányzás mértékét és káros következményeit csökkenteni lehetett szerte a világon, akkor az ivászat miért lenne kezelhetetlen? Nem ellenezni kell(ene). Hanem az életmódon, a szokásainkon változtatni; mindenképpen mértékkel, minôséggel. Ne absztinens legyen az ember feltétlenül; ha nem tud az lenni, nem is biztos, hogy jó lenne neki. De a rontásnak tudjon ellenállni. Muszáj, önmagáért.

A különbözô tanintézetek között hetekig tartó egyeztetések eredményeként a közelmúltban megyénkben is döntöttek az iskolák összevonásáról. Az intézkedések nyomán elveszti önállóságát a Marosvásárhelyi 12- es Számú Általános Iskola, ahol öt éve speciális oktatási forma is mûködik. Megszûnés fenyegeti azokat a kis létszámú osztályokat, melyekben az olvasási és írási nehézségekkel küzdô gyerekekkel, a diszlexiásokkal foglalkoznak. Gagyi Erzsébet tanárnôt, aki az alapítók egyike, s mozgásterapeutaként is foglalkozik velük, a diszlexia ismérveirôl, mibenlétérôl, ill. a diszlexiás osztályok esetleges jövôbeni felszámolásának következményeirôl beszélgettünk, Fejes Réka szaktanfelügyelôvel pedig az alternatíva elfogadtatásáért évek óta végzett munkájukról.

- Az országos jellegû intézkedés az esélyegyenlôségtôl fosztja meg a diszlexiás gyerekeket. Holott rájuk különösképpen figyelnünk kell. Nehezen boldogulnak, mankót kell nyújtanunk számukra a tanulásban - fogalmazta meg aggodalmát Gagyi tanárnô, így folytatva: - Tudni kell, a diszlexia nem betegség, állapot. Ami azt jelenti, hogy a gyerek fejlôdésében lelassult az idegrendszer érési folyamata. Az ilyen gyerek késôn kezd beszélni, kevesebb szót használ. Sôt, öt-hat éves korában sem tud bizonyos hangokat kiejteni. Mutogat. Nehezen fejezi ki magát. Nem tud elmesélni, mivel nem emlékezik rá, egy-egy mesét, verset. Ugyanúgy nem fog emlékezni a szorzótáblára sem, mint ahogy a hangok, betûk, szavak kiesnek az emlékezetébôl. Egy négyéves gyereknek már tudnia kell, hol lakik, mikor született, hol dolgoznak, mivel foglalkoznak a szülei. Arra is nagyon figyelnie kell a szülônek, hogy amennyiben öt-hat éves gyereke mindkét kezét egyformán használja, kialakult-e benne az erôs oldal, mivel a dominancia kialakulása az iskolaérettség egyik feltétele. Tudniillik, amennyiben nem alakult ki a jobb kéz, jobb láb, jobb fül, jobb szem- erôs oldal, úgy ki kell alakulnia a baloldali erôsségnek. Különben tanulási nehézségei származnak.

- És ha a bal lába erôsebb például a jobb kézzel író tanulónak?

- Számolási nehézségei támadnak, mivel a számolás központja az agykéregben a láb központjához közel helyezkedik el. Így negatívan befolyásolják egymást. Ezért válhat jó focistává, aki nehezen számol. Akinek azonban a bal füle erôsebb és jobb kézzel ír, annak emlékezésbeli nehézségei adódnak. A diszlexiás sokkal érzékenyebb. Behúzódik a maga külön világába, mivel nagyobb a félelemérzete. Azért kell megnyitnunk úm. a lelküket, hogy magukat megmutathassák. Akinek nem nyújtunk erre lehetôséget, akit állandóan azzal torkolunk le, hogy ügyetlen, hogy nem sikerül neki semmi, a személyiségét romboljuk. A siker segíti ôt az elôrehaladásban, s ha jutalmazzuk, önbizalmában erôsítjük.

- Ezek szerint nehezen viselik a kudarcot.

- Ezért szükséges a pszichoterápia, ill. az, hogy minél hamarabb logopédushoz, fejlesztôhöz vigyék a gyermeket. Különben az idegrendszernek ezt az állapotát nem növi el.

- Melyik az erre legalkalmasabb életkor?

- Jó, ha 3-4 éves korában kezdjük, négy- öt év alatt ugyanis a gyerek felfejleszthetô. De ha ezt csak 6-7 éves korában fedezzük fel rajta, és akkor kezdünk hozzá, négy-öt esztendô lemaradását kell pótolnunk. Ami sokkal nehezebbnek és lassúbbnak bizonyul, mivel egyszerre kell ismereteket pótolni és újakat elsajátíttatni.

- Mennyiben segíthet ebben az osztálytanító?

- Nagymértékben befolyásolja a gyermeket a pedagógus személyisége. Az, hogy mennyire elfogadó, mennyire lassú ritmusban tanít. Hatékonyan segíti ôket a tanulásban az ún. Meixner-féle módszer, melyet 50 éven át kísérletezett ki névadója, Meixner Ildikó azok számára, akik kimondottan logopédiai és pszichológiai eszközökkel magyar nyelven tanítják az írást, olvasást. Tudnunk kell azonban, hogy az írás-olvasási képesség lassan alakul ki. Ezért kell olyan módszerrel írni-olvasni tanítani, mely ôket a legkisebb teljesítményért is sikerélményhez juttatja. Mint a Meixner-féle teszi. De kérdem én, hogyan nyílik erre lehetôség egy gyors ritmusú, hagyományos elemi osztályban?! Tehát nemcsak logopédiai a módszer, pszichológiai is. Az órák hangulata eleve családias, otthonias. Biztonságban érzi magát órán a gyermek, és ez az ô szempontjából igen fontos.

- Anélkül hogy részletekbe bocsátkoznánk a módszert illetôen, az említett öt évben és ebben az öt tanosztályban itt, a 12-es általánosban feltehetôen a tanárnô is alkalmazta...

- Igen, bár nemcsak a gyerekekkel foglalkoztunk. Fejes Réka szaktanfelügyelô javaslatára a Pedagógusok Házában óvónôk, tanítók számára szerveztünk tanfolyamot ezzel kapcsolatban. Ezenkívül a tanfolyam anyagát itt, az iskolában román nyelvre fordítottuk. A munka oroszlánrészét Rus Pop Mária tanítónô végezte, továbbá Bogdán Ágnes, Mó-zes Beáta, Bartók Éva logopédus, Kacsó Izolda tanítónô és jómagam voltunk azok, akik hozzájárultunk - általunk is megtapasztalt hasznára való tekintettel - a népszerûsítéséhez. Másrészt Kulcsár Mihályné A tanulás öröm is lehet címû kötetének román nyelvre átültetését végezte el Rus Pop Mária I-es fokozattal rendelkezô tanítónô és Adriana Dascal pszichológus. Ez utóbbi kötet Terezia Maria Sandu I-es fokozattal rendelkezô tanár, iskolánk igazgatója és Incze Margit I-es fokozatos tanárnô, az iskola aligazgatója támogatásával jelent meg. A könyvet egyébként Iftimia Avram pszichológus szaktanfelügyelô és Kovács Júlia szaktanfelügyelô lektorálta. A megjelenéséhez szükséges anyagiakat a polgármesteri hivatal biztosította. Szintén Rus Pop Mária tanítónô fordította le Mark Selikowitz szülôk számára írt könyvét a diszlexiáról, ill. Bogdán Ágnes és Rus Pop Mária dolgoz ki együtt egy, a számolási nehézségekkel küszködô, tehát diszkalkuliát megelôzô számtankönyvet. Az ábécéskönyvet a Meixner-módszer alapján, román nyelven Crosovschi Codruta és Lichinteanu Claudia logopédus készítette el.

- S ezzel együtt fennáll mégis a diszlexiás osztályok felszámolásának a veszélye, jóllehet - immár teljes szakmai anyag birtokában - az ôsztôl a román tagozaton is beindulhatna az elsô osztály, másrészt a pillanatnyilag öt osztályban magyar tagozaton tanuló 61 gyereknek is kérdôjeles az alternatívája.

- Rossz arra gondolni is, hogy mivel nem bírjuk még a tan- ügyminisztérium jóváhagyását, megszûnnének ezek az osztályok, nem indulna sem elsô, sem ötödik osztály. Tehát a mostani negyedik osztály gyors ritmusú általános iskolai osztályba kerülne, és emiatt mindennapossá válna a tanulók számára a kudarcélmény. Ez egyrészt összeomlasztaná a személyiségüket, másrészt olyan súlyos viselkedési zavarokhoz vezetne, melyeket képtelen volna bármely pszichológus kezelni.

- És itt az imént említett önzetlen munka is, melybe a szakirodalom kettôs nyelvi átültetése került a kollégák részérôl.

- Sajnos, ha rendeletek határozzák meg az emberek sorsát - márpedig ez így történik -, nem mindig szerencsés az adott rendelet. Az RMDSZ fogékonynak bizonyult ami a gyerekek sorsának felvállalását illeti. Kerekes Károly parlamenti képviselô a tanügyminiszter asszonyt is felkereste. Parlamenti ülésen is szóvá tette, kérte, sürgette, hogy a tanügyi törvénybe iktatódjék be a diszlexiás és sok más sérült gyerek számára esélyegyenlôséget biztosító cikkely. Fejes Réka szaktanfelügyelô Borbély László képviselô segítségét is igénybe véve az évek során valóban minden lehetségest elkövetett annak érdekében, hogy munkánkat törvényes keretek között végezhessük. Sajnos, nem annyi eredménnyel, mint szerettük volna. Mera és Calian doktornô, a két pszichiáter minden gyerekünket megvizsgálta és ajánlatával, pecsétjével ellátott irattal igazolja, hogy külön kezelésre, segítségre szorulnak, hisz akad közöttük többszörösen sérült is. Öt, hat éve elkötelezettje ügyüknek iskolánk igazgatósága is. Épp emiatt érintene fájdalmasan, mint ahogy a szülôket is, akiknek kész kálváriát jelentene újrakezdeni a harcot, ha gyerekeik a jövôben nem részesülhetnének számukra kedvezô bánásmódban.

- Öt évvel ezelôtt, amikor beindultak ezek az osztályok - válaszolta érdeklôdésünkre Fejes Réka szaktanfelügyelô az ún. törvényesség kapcsán -, valamennyi szerepelt a megyei tanfelügyelôség beiskolázási tervében. Tehát törvényesen, a tanfelügyelôség jóváhagyásával mûködtek.

- Miért kell mégis ennyi idônek eltelnie a minisztériumi rendelet kézbevételéig?

- Azért, mert mindaddig, míg mi, a tanfelügyelôség ill. az iskola nem tapasztaltuk meg, hogy a folyamat alakulóban van, s hogy igény mutatkozik rá, míg meg nem bizonyosodtunk arról, hogy a szülôk is úgy hangolódnak rá, mint szerettük volna, vagyis ôk is bíznak az alternatívában, addig nem bízhattunk abban, hogy az alternatíva mûködôképes. Tehát csak ekkor tudtuk a dokumentációt a minisztériumba eljuttatni.

- Gyakorlatilag mikor?

- A nemrég zárult tanév második félévében. A dokumentációban bizonyítanunk kellett, miért van szükség az alternatívára, hogy ezek a gyerekek igenis jártak normál osztályba, de az újabb módszerekkel nem tudtak megtanulni írni, olvasni, mivel egyazon osztályban két módszert nem alkalmazhat a tanító. Mindezek ismeretében, ilyen jellegû tapasztalatok birtokában most már ezeket a gyerekeket az alternatíva felé irányítják.

- Sôt, a szülôk, pedagógusok számára is kezdeményeztek tanfolyamot.

- Valóban az is nagyon fontos volt, hogy a szülôk és nagyon sok esetben a tanárok is felfigyeljenek az alternatívára. Ez újabb megerôsítést, érvet jelentett a szükségessége mellett. Ebbôl adódott hát a késedelem, bár ez szerintem tudatos késleltetésnek bizonyult. Murvai László, aki a tanügyminisztériumban a kisebbségi osztály igazgatótanácsának a tagja, a jóváhagyás szóbani változatáról már tájékoztatott ugyan, ám hivatalos, írásbeli változatot még a minisztériumi rendeletrôl a tanfelügyelôség nem kapott. Nagyon fontos, hogy induljon újabb elsô osztály, viszont lényeges az alternatíva elismerése, a módosított tanterv jóváhagyása, melyet teljesen ugyan nem módosítottunk, bár akad benne példa lényegesebb változtatásokra. Tudjuk, hosszabb lejáratú folyamatról van szó, szülessen meg mihamarabb tehát a jóváhagyás, mert az alternatíva elfogadására várhatunk még.

Elôször is nem kerül sokba, így a kisdiákok szülei is megengedhetik maguknak, hogy gyerekeiket elküldjék hagyományôrzést tanulni. Eddig az erdélyieknek a jobbágytelki volt a legolcsóbb, ôk 24 euróért vehettek részt az egy hétig tartó programokon. (A magyarországiak részére pedig a gyimesközéploki ára a legkedvezôbb, ahol a heti tábordíj összege 16000 Ft, ezt követi a felsôsófalvi, ahol a heti részvételi díj 65 euró.) Az említett összegekbe természetesen a napi háromszori étkezés is benne foglaltatik.

A néptánctáborokban együtt örülhet öreg s fiatal, szegény és gazdag, valamint a nyelvi nehézségeket könnyen leküzdve a magyar, román, holland, amerikai és cigány ember is. A tizedik, jubileumi táborban a helyiek különösen szép példát mutattak a toleranciára: türelmesen hallgatták a sok, számukra érthetetlen kérdést, melyet a messzi városokból érkezôk tettek fel, s szívesen táncoltak akár a botlábúakkal is.

Így idén is rövid idôn belül bekövetkezett a "csoda": egy hétre összetartó közösség formálódott a különféle nyelvû, teljesen eltérô életmódot folytató, mûveltségû, korú emberekbôl. Bizony, lenne itt mit tanulni a nagypolitika képviselôinek is: gyakorlati példát láthatnának az önzetlen segítségnyújtásra és elsajátíthatnák, hogyan lehet észrevenni bármiben a jót s a szépet.

Mit tehetnek a táborszervezôk, ha néhány perccel a mûsorkezdés elôtt belecsap a villám a vezetékbe, s az egész falu elsötétül? A hirtelen vihar miatt amúgy is nyugtalan rendezôk sok helyen pánikba esnének - a székely embert azonban nem olyan fából faragták. Gyorsan üzentek hát a lelkész úrnak, hogy segítsen. Ô pedig azonnal felajánlotta a falu karácsonyi gyertyakészletét a nyitómûsor megmentésére.

"Nem lehet megvárnunk, míg Romániában teljes világosság lesz" - kommentálta viccesen a váratlan eseményt László Csaba, a tábor fôszervezôje. Így aztán villany helyett gyertyafényben, s az erôsítôk és mikrofonok segítsége nélkül zajlott az elsô este a székelyföldi népzenei és néptánctáborban.

Sok mindenre rádöbbenhettünk ennek az égi beavatkozásnak köszönhetôen. Pl. arra, hogy mennyire jó az akusztikája a felsôsófalvi kultúrháznak. Aztán meg az udvaron hosszasan gyönyörködhettünk a csillagos ég fényes tüneményeiben: a csillagképekben és a Tejútban. Emellett fogadni mernék, hogy a falu életében 9 hónap múlva várhatóan örvendetesen megugrik majd a születések száma. (Mellesleg a Pipacsok zárómûsora, az Együttélésben is erre a nemzetfenntartó tevékenységre biztatott mindenkit, így többszörösen is megerôsíttetett, mit kell tennünk, hogy a magyarság létszámának csökkenését megállítsuk.)

A víz is gondot okozott a tábor lakóinak. A "csôszakadás" után bizony nehéz helyzetbe került a több mint 300 vendég: nem jutott víz a reggeli, majd a táncfoglalkozások, illetve esti táncrendek utáni szünetekben a mosakodásra. Így az iskola egyetlen, lassan csurdogáló csapjánál hosszú sorok kígyóztak.

Fontos pillanata volt a sóvidéki tábornak a Nagyváradi Állami Filharmónia Magyar Néptáncegyüttesének mûsora és a dombormûavatás, mellyel a falu kiváló prímására, Paradicza "Nyicu" Mihályra emlékeztek a megjelentek. Így Parajdi Sándor amatôr szobrász alkotása a mûvelôdési ház elôtt elsétálóknak a dolgos mindennapokban is eszébe juttathatja majd a felsôsófalvi néptánctábor örömteli pillanatait. Pávai István a magyar népzenérôl, Barabás László pedig a székely harisnyákról tartott ismeretterjesztô elôadást a tábor résztvevôi számára.

A táborban a szászcsávási hagyományôrzô cigányzenekar, a Palló, valamint Kóré "Góré" Géza és Rózsa "Trendafir" Tibor zenészcsapata (a Csalóka) egyszerre több helyszínen is szórakoztatta a mulatni vágyókat. Szükség is volt ennyi zenészre, hiszen a szásznagyvesszôsi, a sóvidéki, a búni és a fórói román táncok oktatása során egyszerre két zenekar teljesített szolgálatot, s a hajnalig tartó esti mulatságokban is több bandának kellett tartania a frontot.

A nemzetközi hírnévvel rendelkezô szászcsávásiak a tábor ideje alatt meghívást kaptak a konzervatív politikai erôk által szervezett tusnádfürdôi diáktáborba is, ahová magam is elkísértem az együttest. A nyári szabadegyetem nagyszínpadán Nyisztor Ilona, Berecz András, az Egyszólam együttes és a marosvásárhelyi Öves együttes társaságában 1500 embert gyôzhettek meg a népzene mindenen áthatoló erejérôl. A Tusványos vendégei közül sokan táncra is perdültek, sôt az egyik fiatalember - megfeledkezve, hogy nem könnyûzenei koncertet hallgat - csápolni is kezdett a dinamikus moldvai muzsika hatására, jelezve, hogy ez a zene is képes "behergelni" a mai fiatalokat. Az Öves együttes énekese, Kásler Magdi a lelkes, táncra is perdülô közönségre pillantva olyan jó kedvre derült, hogy éneklés közben csak úgy, "mellékesen" el is járta a moldvai táncocskákat.

A szombat esti rövid gálamûsor megmutatta, hogy a néptánc igazi ünnepe nemcsak a színpadon valósul meg, hanem a kultúrház táncparkettjén is, a táborlakók részvételével.

Az Együttélésben címû rövid produkció (a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes elôadásában) bebizonyította, hogy a tánc és zene öröme kezelhetôvé teszi azokat a politikusok és a sajtó által gerjesztett konfliktusokat, melyek az egymás közvetlen közelében élô, eltérô szokásrendû népcsoportok között természetszerûleg felbukkanhatnak. A tábor zenésztanulóinak koncertje, illetve a gálaprogram után aztán azonnal beindulhatott a hajnalig tartó mulatság. Akinek még ez sem volt elég, az reggelig folytathatta az éneklést és a táncolást a fôút melletti folkkocsmában. Aztán pedig szedelôzködhetett, hogy elérje a gyimesi, illetve kommandói néptánctábor nyitóbuliját, ahol újabb hetet tölthet a magyar népzene és néptánc bûvöletében.

Ismét megnyílik a New York-i Szabadság-szobor, amely a 2001 szeptemberi terrortámadások óta zárva volt a nagyközönség elôtt.

A látogatók azonban csak a New York egyik jelképének számító szobor talapzatát vehetik birtokba, a 46 méter magas nôalak fejét övezô koronában kialakított kilátó továbbra sem lesz látogatható. A szobor belsejében húzódó csigalépcsôt nem veheti igénybe nagyszámú turista, és a lépcsô nem felel meg a biztonsági követelményeknek sem. Egy belügyi tisztviselô szerint nem valószínû, hogy elôrelátható idôn belül a szobor ismét bejárható lesz.

Most a talapzat tetején, 16 emeletnyi magasban található kilátó nyílik meg a látogatók elôtt, akik megtekinthetik a talapzat belsejében berendezett, a szobor történetét bemutató múzeumot. Bejárható a csillag alaprajzú, eredetileg erôdítmény célját szolgáló építmény is, amelyen a szobor és a talapzat mintegy 30 emeletnyi magasban emelkedik az öböl fölé.

A katonai légi parádéval kísért megnyitóünnepségen részt vesz Michael Bloomberg New York-i polgármester és Gayle Norton belügyminiszter is.

A helyreállításon és biztonsági átalakításokon átesett 117 éves nemzeti emlékmû megnyitását annak ellenére sem fújták le, hogy a közelmúltban a New York-i és washingtoni célpon-tok elleni lehetséges terrorfenyegetésekre derült fény. "Úgy hiszem, ez megmutatja a világnak, hogy a szabadságot nem lehet megfélemlíteni" - nyilatkozta errôl Craig Manson belügyminiszter-helyettes a sajtónak.

A létesítménynél mindazonáltal újabb biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A megszigorított ellenôrzésben keresôkutyákat és újfajta keresôeszközt is használnak. A látogatók ellenôrzésére alkalmas szerkezettel felderíthetô a ruházatban elrejtett robbanószerkezet: a gép levegôt áramoltat ki és így érzékelni tudja a robbanóanyag- szemcséket.

A New York-öbölben található Liberty Islanden, ahol a Szabadságszobor magasodik, már korábban a repülôtereken használatos biztonsági kapukat állítottak fel a Manhattan felôl komppal érkezô látogatók ellenôrzésére. A 23 hektáros szigetet a 2001. szeptemberi merényletek után lezárták és csak ugyanazon év decemberében nyitották meg újra.

A Szabadság-szobrot 1886-ban Franciaország ajándékozta az Egyesült Államoknak, a felemelt fáklyát tartó, csillag alakú koszorút viselô szobor a 19. és a 20. század folyamán az ország egyik legismertebb jelképévé vált. Az újranyitástól a szobornál 2001 szeptembere óta 45 százalékkal visszaesett idegenforgalom fellendülését remélik. A korábban gyakran elôforduló hosszas várakozások elkerülésére a turistáknak elôre be kell jelentkezniük.

1944. augusztus 4-én Amszterdamban délelôtt 11 órakor a Prinsengracht utca 263. alatti házból a németek elhurcolták a zsidó Frank családot és barátaikat az épület hátsó szárnyából, ahol évek óta rejtôztek, és még ma sem tudja senki, hogy ki árulta el ôket.

Az 1942 és 1944 között a házban élôk közül a 16 éves Anna Frank volt a legfiatalabb. Naplója azóta a világ leggyakrabban olvasott könyveinek egyike, sok milliós példányszámban jelent meg, lefordították nyelvek tucatjára, filmet és színdarabot készítettek belôle. Évente közel egymillióan látogatnak el a házba a világ minden részébôl, hogy megtekintsék a könyvszekrényt, amely mögött Anna Frank rejtôzött. S hogy ma is mennyire foglalkoztatja az embereket a történet, azt jelzi, hogy a frankfurti S. Fischer Kiadónál szeptemberben jelenik meg egy könyv Anna Frank világa címmel, amely a rejtôzô család életét mutatja be fotókkal és naplórészletekkel.

A családért érkezô nácik csak annyit mondtak, hogy "telefonhívást kaptunk", de máig tisztázatlan, hogy ki árulta el a rejtekhelyet. Gyanúsítások és feltételezések a háború után bôven akadtak. Kutatók és kriminológusok sok mindennek utána jártak. A neves holland Háborús Levéltár (NIOD) azonban még 2003-ban is ugyanarra a következtetésre jutott, mint 1986-ban: "Az eljárás nem rekonstruálható pontosan".

Józanul mérlegelve a körülményeket, a Frank család túlélési esélye nem volt nagy. Nem szabadott ugyanis mozogniuk, senki nem láthatta és hallhatta ôket, és nappal még csak vécére sem mehettek. A rejtekhely alatti helyiségekben tovább mûködött a Frank család fûszerüzeme, és az ott dolgozók közül egyesekben odafenn nem bíztak meg. Ráadásul a környezô utcákból láthatóak voltak az épület ablakai, s a rejtôzködôk számára a szomszédság is ellenséges környezetet jelentett.

A német megszállás és a zsidóüldözés évei alatt becslések szerint 25 ezer zsidó bujkált Amszterdamban. Közülük több mint nyolcezren üldözôik kezére kerültek razziák során vagy - gyakran névtelen - feljelentések következtében. Az áldozatok közt voltak a Frank család tagjai is. Auschwitzba hurcolták ôket. Anna édesanyja, Edith ott halt meg 1945 januárjában. Anna és csaknem három évvel idôsebb nôvére, Margot 1945 márciusában Bergen-Belsenben halt meg tífuszban. Anna apját, Ottót - több mint hétezer más fogollyal együtt - oroszok szabadították fel Auschwitzban, s visszatért Amszterdamba. Az árulás mikéntjének kiderítésével keveset törôdött. Miep Gies, aki alkalmazottja volt Otto Franknak, és aki segítette életveszélyes helyzetében a családot, visszaemlékezéseiben Anna Frank apjának ezt a mondatát idézte: "Nem is akarom tudni, hogy ki tette".

Három héttel ezelôtt az Altáji területen egy csecsemôkorában elhagyott, hétéves kisfiúra bukkantak, akit egy kóbor kutya mentett meg, s "nevelt" fel. Az újságírók szibériai Mauglinak nevezték el a gyermeket, azonban a való világ sokkal kegyetlenebb, mint Kipling mûve, hiszen a fiú sorsát nem a végzet, hanem az emberi felelôtlenség szabta meg - írja az Utro orosz nyelvû online lap. - Az anyja Andrej három hónapos korában oldott kereket, valamivel késôbb pedig részeges apja is felszívódott, sorsára hagyva a csecsemôt egy elhagyatott helyen álló viskóban. A gyerek minden bizonnyal elpusztult volna, ha nem talál rá "sorstársa" - egy kóbor kutya, amelyet valamikor ugyanúgy eldobtak gazdái, akár a kisfiút a szülei. Andrej, aki nevelôintézetbe került, kezdetben félt az emberektôl. Négykézláb közlekedett, beszéd gyanánt ugatásszerû hangokat hallatott, és megszagolta a felkínált ételt. Három hét alatt Andrej sokat fejlôdött: megtanult járni, kanállal enni, s jelekkel kommunikálni. A nevelôk megtanították labdázni, és sokat foglalkoznak vele, a többi gyerek azonban még kerüli, mivel furcsának és vadnak tartják új társukat. Nehéz megjósolni Andrej további sorsát, az orvosok azonban bizakodóak, mivel a gyermek nem várt gyorsasággal alkalmazkodik a normális élethez.

Két orosz horgász rémült halálra, akik ha nem is a Loch Ness-i szörnnyel, csak vízilóvakkal találkoztak egy nyári hajnalon. Az eset az Omszki területen, a Bolsaja folyónál történt, ahol a pityókás pecázókat szokatlan zajok ébresztették fel hajnali szendergésükbôl. Kitörölve szemükbôl az álmot, elôször a vízbôl kiemelkedô négy "periszkópra" esett tekintetük, majd megjelent egy, kisvártatva pedig egy másik óriásira tátott száj. Az egyik horgász biciklire pattant, a másik ijedtében a kerékpárjáról is megfeledkezett, s futva igyekezett minél messzebb kerülni a szörnyektôl. Utóbb a két vízilóra - Malvinra és élete párjára, Königsre egy réten bukkantak rá a keresésükre indult gondozók. Mint kiderült, a két "vízi szörny" az Omszktól 200 kilométernyire lévô Bolserecsenszkbôl, Oroszország egyetlen falusi állatkertjébôl szökött meg, ahol 1988 óta él, és többször is nemzett utódokat.

George Lucas, aki olyan nevezetes filmek alkotója, mint a Csillagok háborúja és az Elveszett ereklyék fosztogatói, bejelentette tervét, hogy szórakoztatóipari konglomerátumának, a Lucasfilm Ltd.-nek elsô külföldi érdekeltségeként - és egyben elsô valamely kormányzattal való együttmûködésként is - Szingapúrban hoz létre társaságot, amely filmek, televíziók és videojátékok számára állít majd elô digitális animációkat.

A hollywoodi társaság megjelenése látványosan jelzi Szingapúr elszántságát gazdaságának új növekedési pályára állítására. A mûvészetek egy olyan ország gazdaságpolitikájának sarokkövévé lettek, amely inkább a média cenzorálásáról, mint támogatásáról volt nevezetes. A tavaly kialakított Media 21 program keretében azonban Szingapúr azt tûzte ki maga elé, hogy az ágazat részesedését 2012-re megkétszerezi, a 93 milliárd dolláros gazdaság 3 százalékára emeli.

A Singapore's Economic Development Board elnöke, Teo Ming Kian szerint a Lucasfilm lehet a "méhkirálynô", amely segíthet a fejlesztés megindításában. "Befektetôként kedvezô megtérülésre számítok, de sokkal nagyobb lehet a stratégiai haszon Szingapúr számára" - hangsúlyozta.

Micheline Chau, a Lucasfilm ügyvezetô igazgatója elmondta, hogy a sok versengô ázsiai ország közül azért esett a választás Szingapúrra, mert itt rendkívül erôs a szellemi tulajdon törvényi szabályozása. A januárban életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás értelmében ezek a törvények összhangban vannak az amerikaiakkal.

Az ázsiai animációs egységnek mintegy 300 alkalmazottja lesz, tevékenységének középpontjában a továbbra is az Egyesült Államokban készült forgatókönyvek életre keltése áll majd.

A Lucasfilm részesedése 75 százalék lesz, míg a többi részvényt az Economic Development Board által vezetett konzorcium birtokolja. Az üzlet pénzügyi részletei nem ismeretesek.

A magyar kutyagazdik már az interneten is böngészhetnek elnevezések után, és azt is megtudhatják, mikor ünnepli Szutyok, Betyár, Amigo vagy Gubanc a névnapját.

Míg egyes országokban az emberek sem nagyon ünneplik a névnapjukat - viszont szinte bármilyen szót elfogadnak számukra keresztnévként - addig Magyarországon a névnap megünneplésének is erôsek a hagyományai. Az azonban teljesen új szokás, hogy a kutyák névnapjáról is megemlékeznek.

De honnan tudják a gazdik, mikor kell felköszönteniük Bitangot, Nyájast, Metaxát vagy Szutykot? Úgy, hogy ráklikkelnek az e témában abszolút mérvadó honlapra. Óriási a választék kutyanévbôl, nem kell tehát leragadnunk a szokásos, hagyományos elnevezéseknél. Ne legyen minden kutyus Buksi, Blöki, Bodri vagy Burkus - mennyivel érdekesebb egy kis pulit úgy hívni, hogy Borka. Ha már a B betûnél tartunk, akkor a Borogyint, amely tekintélyes név, inkább kaukázusi juhászkutyáknak válasszuk, míg egy szánhúzónak jól illik az Alaszka. A névadásnál fontos az összhang: kinevettetjük magunkat, ha egy bumfordi kuvasznak pincsi nevet választunk, egy afgán agárt viszont Bolhásként vagy Bigyóként hívunk vissza a parkbeli sétáról.

Az nem kizárt, hogy a gazdival azonos nevet válasszon a család a csaholó kedvencnek, de azért nem ajánljuk, mert ha elkiáltjuk magunkat, hogy gyere ide Andris, esetleg ketten "gondolnak" magukra. Mellesleg: az ember Andrások november végén szoktak koccintani, viszont a kutya, ha Andris, akkor augusztus 27-én várja a névnapi csontot.

A nevek között népszerûek a kutyasztárokra és színészekre emlékeztetôk: a Beethoven, a Bruce Lee, a Bruce Willis vagy a Brando ugyancsak elôfordul a listán, amelyik egyébként állandóan bôvül - a honlap éppen frissítés alatt van.

Arra mindenesetre jó a honlap, hogy ötletet adjon - a névnapok megünneplése azonban nem kötelezô. A jó gazdi alkalomtól függetlenül, mindennap szereti a kutyáját.

Brad Pitt amerikai színész a világ legszexibb férfija az angol Company címû magazin felmérése szerint, amelybôl az is kiderül, hogy David Beckham, a két évvel ezelôtti elsô helyezett mára a 4. helyre csúszott vissza. Pitt mellett dobogós helyet szerzett Orlando Bloom, a Trója másik sztárja és Nigel Harman, egy angol televíziós sorozatban játszó színész. David Beckham valószínûleg azért veszített népszerûségébôl, mert a magazint olvasó hölgyek zokon vették házasságtörô kalandjait és az idei labdarúgó Európa- bajnokságon kihagyott két tizenegyesét. Két éve még az angol labdarúgócsapat kapitánya állt a lista élén, tavaly pedig csupán Justin Timberlake amerikai énekes elôzte meg. Timberlake, Cameron Diaz férje idén az 5. helyen áll, ôt követi a 6. helyezett Colin Farrel, a 7. Johnny Depp, a 8. Robbie Williams angol énekes, majd megint egy amerikai színész, Jude Law.

A listán szereplô második labdarúgó az Arsenal svéd csatára, a 26. helyen álló Freddie Ljungberg, aki egyben Calvin Klein-modell is. Az év nagy vesztesei között említik Chris Martint, a Coldplay énekesét, aki búcsút mondhatott a Company Top 100-as listájának. Az, hogy Gwyneth Paltrow-tól gyermeke született, nyilvánvalóan kevésbé kívánatosssá teszi ôt a hölgyek szemében. A világ legkevésbé szexi férfijainak sorában toronymagasan vezet Michael Jackson, de David Beckham ezen a listán is az "elôkelô" 8. helyen végzett.

Május 14-én közölték a mezôgazdasági kísérleti és fejlesztési állomások szervezésére, mûködésére vonatkozó 147-es számú törvényt, amely május 17-tôl lépett hatályba. E törvény 22. cikkelyének alapján eltörölték az egységek állami adósságait. Mit jelent ez a Marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztô Kísérleti Állomás tevékenységében? kérdeztük dr. Podar Cornel I. fokozatú kutatót és Ráduly László közgazdászt, az egység fôkönyvelôjét.

Megyénkben hat mezôgazdasági profilú kutatóállomás (a radnóti zöldségtermesztô, a gernyeszegi sertéstenyésztô, a szászrégeni juhtenyésztô, a marosvásárhelyi prémállattenyésztô, a marosszentgyörgyi szarvasmarha-tenyésztô, a gernyeszegi sertéstenyésztô és a Marosvásárhelyi Gyümölcstermesztési Kísérleti Állomás) mûködött. Mivel az utóbbi tíz évben a kormányok mostohán bántak a szóban lévô egységekkel, az utóbbi kettô átalakult kereskedelmi társasággá. Jelenleg tehát négy kísérleti állomásnál folyik a tevékenység, a pénzhiány miatt nem olyan intenzíven mint tíz évvel ezelôtt. Marosszentgyörgyön a kutatóállomáson az utóbbi években a nehéz gazdasági, pénzügyi körülmények ellenére egy percig sem szûnt meg a kutatási tevékenység. Évente átlagosan hét-tíz témakörben végez kutatást az ott dolgozó hat kutató. Dr. Podar Cornel állatorvos, I. fokozatú kutató elmondta, hogy idén a következô témakörökben végeztek, végeznek kutatói munkát: az Erdélyben termesztett gabonafajták, hibridek, takarmánynövények tesztelése a kísérleti parcellákon; a román piros tarka szarvasmarhafajta tenyésztési technológiájának fejlesztése az elitfarmon; a legmegfelelôbb szarvasmarha tenyésztési (hús, tej) technológia kidolgozása; a minôségi tej elôállítási feltételeinek kidolgozása és követése; a Siementhal hússzarvasmarha korszerû tenyésztési technológiájának kidolgozása; az állatállomány feljavítása embrió átültetés révén; takarmánytermesztés, korszerû takarmányozás.

A kutatási eredményeket szaklapokban, különbözô kiadványokban, újságokban teszik közzé. Dr. Podar Cornel eddig tíz szakkönyvet jelentetett meg. A kutatóállomás munkatársai más szakemberekkel közösen három szakkönyvet adtak ki. Az idéntôl a gabonatermesztôket, állattenyésztôket idôszakonként meghívják a kísérleti állomáshoz a Nyitott kapuk elnevezésû rendezvényekre. Ezek is jó alkalmat adnak az újabb információk átadására. A kutatói munkaközösség jó jelnek minôsíti azt a tényt, hogy egyre többen keresik fel a kísérleti állomást, érdeklôdve a szakterületen az újdonságok iránt. Ez is bizonyítja, hogy a kutatásra, az újabb technológiák kidolgozására szükség van, annál is inkább, hogy Románia fel kíván zárkózni a az európai uniós követelményekhez.

- Az állami adosságok elengedése szerintem azt bizonyítja, hogy az állami vezetés rájött arra, hogy kutatás, kísérletezés nélkül nem lehet rövid idô alatt fejleszteni a termesztési vagy tenyésztési technológiákat. Ezt egyféle segítségnek tekintem, de még mindig nem elegendô, hiszen más országokban az állam kezében tartja a kutatást, nem másodlagosan kezeli, mint idehaza. De ez a kis segítség is jól jött, mert újabb perspektívák nyíltak elôttünk - mondotta dr. Podar Cornel.

Ráduly László fôkönyvelôtôl megtudtuk, hogy a kutatási tevékenység költségeit nem állami alapokból fedezik. A marosszentgyörgyi kísérleti állomásnál kutatásra évente átlagosan egymilliárd kétszázmillió lejt költenek. Ezt az összeget az egység termelési részlege biztosítja. 560 szarvasmarhát tartanak, 650 hektáron gazdálkodik az ott dolgozó munkaközösség, összesen 90 személy. A bevétel többek között a tej, a borjak és a nagyállatok, a takarmány, a gabona egy részének értékesítésébôl származik. A szakemberek különbözô szolgáltatásokat is végeznek.

- Az állami kötelezettségeinkkel járó adósságaink eltörlése számunkra a felszusszanást, fellélegzést jelenti, hiszen 20 milliárd lejjel tartoztunk az államnak, ebbôl a kamatok, büntetések összege 10,5 milliárd lej. Kissé megkönnyebbültünk. Ami a legfontosabb: új lehetôségek felfedezését és azok kihasználását latolgathatjuk a következô idôszakban - vélekedett Ráduly László fôkönyvelô.

Az idén márciusban fogtak hozzá azokhoz a munkálatokhoz, melyeknek célja a nemrégiben várossá vált Nyárádtô polgármesteri hivatalának bôvítése. A tervek szerint a munkálatokat 2005 májusában fejezik be.

- A várossá válás koncepcióbeli változásokat is igényel. A hivatalhoz forduló adófizetô polgárokat civilizált körülmények között kell fogadni, s ezt a jelenlegi zsúfolt irodákban sajnos lehetetlen megtenni - mondta Covrig Ioan polgármester. A beruházás értéke 6,7 milliárd lej, amelyet az idei és a jövô évi költségvetésbôl fedeznek. A munkálatok odaítélését célzó versenytárgyalást a helybeli Premaco Rt. nyerte el.

Az idén az új épületszárny alapzatát öntötték meg, s már a falakat is felhúzták. A tervek szerint az emeletbôl és manzárdból álló szárnyban irodahelyiségeket alakítanak ki, s ezzel egy idôben a régi épületet is "manzárdolták". A bôvítés eredményeként az irodák száma megkétszerezôdik. Az 1970-es években épült épület földszintjén a posta és a takarékpénztár mûködik, s mindössze az emeleti részen kapnak helyet az irodák. A meglévô irodák zsúfoltak, s így a hivatalhoz ügyes-bajos dolgaikkal forduló lakosokat nem mindig tudják civilizált körülmények között fogadni. Ezt a helyzetet szándékoznak megszüntetni. A különbözô adók és illetékek fizetését szolgáló pénztárhelyiséget is az új épületszárnyba költöztetik, s valamennyi irodát új bútorzattal látnak el. Az alagsorban garázsokat létesítenek, s egyúttal a meglévô hivatali autó mellé még egyet vásárolnak. A régi épületet eddig csempekályhákkal fûtötték, a beruházás során a két szárnyat saját hôközpontra csatolják, s mindenhova termopán ablakokat szerelnek.

A sajtóban már pénteken port vert fel egy 58 napos csecsemô halála, aki a dicsôszentmártoni szülészeten jött világra és állítólag ott fertôzôdött meg Klebsiella- baktériummal. Arról szólt a hír, hogy ezt követôen a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság jelentése nyomán Ovidiu Brânzan egészségügyi miniszter kivizsgálást rendelt el a dicsôszentmártoni szülészeti osztályon. Ország-világ megdöbbenve követte a tévékben nagy garral tálalt hírt, és a minisztériumi vizsgálattól nagy leleplezést várt. Azonban a valóság lényegesen eltér a médiában közöltektôl.

A csecsemô - Cornelia Silvana Teban - május 28-án betegen jött világra, ezért a dicsôszentmártoni szülészetrôl 24 órán belül a marosvásárhelyi újszülöttosztályra szállították. Itt derült ki, hogy a gyereknek születési rendellenességei vannak.

- Az eset kivizsgálásáról kérdeztük dr. Brânzaniuc Klárát, a Közegészségügyi Igazgatóság igazgatóját, akit a minisztérium értesített.

- Az igazgatóság egy átiratot kapott, amelyben közlik, hogy a csecsemô halálával általunk összeállított jelentésben foglalt adatok helyesek, azaz a kislánynak már születésekor súlyos egészségi problémái voltak, agyvérzést szenvedett és jobb arca is lebénult. A dicsôszentmártoni orvosok, miután megállapították a diagnózist, sürgôsen a marosvásárhelyi újszülöttosztályra utalták át, ahol a legjobb ellátásban részesült, elvégezték a szükséges vizsgálatokat, és amikor lehetôvé vált, húsznapos korában, meg is mûtötték. Az orvosok minden szükséges kezelést elvégeztek, de a szövôdmények következtében a gyerek 58 nap múlva elhunyt. Sajnálatos eset, azonban ez elkerülhetetlen volt. Semmiképpen nem lehet szó ovosi mulasztásáról - mondta az igazgatónô.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük dr. Pop Mária Magdolnát, a dicsôszentmártoni kórház aligazgatóját, aki a következôket mondta el a Népújságnak:

- Nem tudom, hogy lehet egy ilyen valótlan hírt leközölni, ugyanis a benne közölt információk nem igazak! Amikor a hírcsatornákon hallottuk, azt sem tudtuk, mirôl van szó. Ugyanis a kórházban semmilyen fertôzés nincs. Ha egy szülészeten fertôzés volna, akkor több csecsemô betegedne meg a lappangási idô alatt. De errôl szó sincs! A dicsôi szülészeten 2004-ben egyetlen csecsemô sem fertôzôdött meg, egy sem hunyt el. Az elhunyt csecsemô nem a május 28-án, születése napján itt összeszedett fertôzéstôl halt meg, hanem azért mert, súlyos rendellenességekkel született, amin az orvosok nem tudtak segíteni. Továbbá: a dicsôi kórházban semmilyen minisztériumi kivizsgálás nem volt. Tény, hogy a kórházról rossz híreket terjesztettek, s most úgy tevôdik fel a kérdés, hogy a férjek hozhatják-e vagy sem szülni a feleségüket, vagy fertôzéstôl kell tartaniuk. Meg kell nyugtatni a közvéleményt, mert valótlan információkat fújtak fel.

Bár a szenzációhajhász sajtó a csecsemô halálát a fertôzésre és a dicsôi kórházban található nem megfelelô higiéniára, valamint az orvosok számlájára akarta írni, senkit sem találtak vétkesnek és büntetéseket sem róttak ki. A minisztériumból kapott átiratban arra hívják fel a közegészségügyiek figyelmét, hogy ezután a terhes kismamákat szigorúbb megfigyelés alatt tartsák, a hasonló esetek elkerülése végett.

Az izraeli Teva Pharmaceutical Industries gyógyszergyár, a generikus, azaz lejárt szabadalmú készítmények vezetô gyártója a világon, növekvô nyereséget jelentett kedden a második negyedévrôl. Az adózott eredmény 229,5 millió dollárra, részvényenként 35 centre nôtt az egy évvel korábbi 210,4 millió dollárról, 37 centrôl. Elemzôk 31-34 centre számítottak.

Az árbevétel 54 százalékkal 1,18 milliárd dollárra emelkedett: felerészben a Sicor megvásárlása, illetve az észak-amerikai és az európai, illetve a szklerózis multiplex kezelésére szolgáló szere nagyobb értékesítésének köszönhetôen.

Észak-Amerikában 67 százalékkal 676 millió, Európában 42 százalékkal 274 millió dollárra nôtt az eladás.

A Teva veszteséget szenvedett az elsô negyedévben, mert a Sicor Inc. 3,4 milliárd dolláros felvásárlásának költségei ellensúlyozták a jó gyógyszer- értékesítést. Adó utáni vesztesége 428 millió dollár, részvényenként 1,44 dollár lett; a tavalyi esztendô elsô negyedében az adózott eredménye 138 millió dollár, illetve 50 cent volt.

A felvásárlással kapcsolatos költségek leszámításával a társaság 205 millió dollár, részvényenként 64 cent adózott eredményt ért el az elsô negyedben. Az elsô negyedév bevételei 39 százalékkal 1,05 milliárd dollárra nôttek - elsô alkalommal lépték át az egymilliárd dolláros küszöböt. A Teva az év egészében 4,5 milliárd dollárt meghaladó bevételt vár, többet az elemzôi becsléseknél. A részvényenkénti eredményét 2,70-2,74 dollárra reméli, ez a piaci elemzôk szerint 2,57 dollár lesz.

A Teva igazgatótanácsa a második negyedévre 0,225 sékel (5 cent) osztalék kifizetését javasolja. Az elsô negyedévben 0,45 sékel (10 cent) osztalékot javasoltak.

A Teva többségi tulajdonában lévô magyar vállalatok: a Biogal Rt., a Human Rt., a Biogal-TEVA Pharma Rt. és a Humantrade Kft. A Human Oltóanyagtermelô és Gyógyszergyártó Rt. közgyûlése tavaly május végén 231 milliárd forintos, zártkörû tôkeemelésrôl határozott, ezt a Teva európai központja hajtotta végre.

A Teva kedd délelôtt 13 820 sékel volt a Tel Aviv-i értéktôzsdén, 3,99 százalékkal drágább a hétfôi, 13 290 sékeles zárónál.(4,52 sékel/dollár)