Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A kormány, a tavaly elfogadott 501-es törvény alapján, keddi ülésén jóváhagyta a katolikus és a református felekezeteknek a kéréseit a Bolyai, az Unirea és a Mûvészeti Líceum épületeinek a visszaszolgáltatására.

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselôházi csoportjának vezetôje szerint most érik be 14 év munkája. - Igen pozitív lépés, hogy egyházaink végre visszakapják fontos épületeiket. Így a Bolyai líceum épülete a reformátusoké, az Unirea és a mûvészeti a katolikusoké lesz ezentúl. Az RMDSZ következetesen síkraszállt az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáért, örömmel állapítom meg, hogy eredményes volt a munkánk - mondta.

Az egyházak számára mostantól kezdve már az a kérdés: mibôl tartják majd fenn ezeket az iskolákat. - Akár a katolikus, akár a református felekezetrôl beszélünk, egyforma a helyzet: a híveknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezeket az intézményeket önerôbôl fenntartsák. Régebben, a háború elôtt, voltak mecénások, voltak olyan családok, akik tudtak erre áldozni. Ma egyre kevesebb az ilyen ember - mondta dr. Kelemen Atilla, aki szerint valószínûleg az az elképzelés érvényesül majd, amely szerint a tanügy bérleti díjat fizet az épületek használatáért, mert az állami iskolák a döntés nyomán nem szûnnek meg. - Mindenféleképpen újra kell majd tanulni az iskolák mûködtetését, hiszen valamikor tudtuk ezeket a dolgokat, az elmúlt ötven évben azonban nem volt módunk rá, hogy mi mûködtessük iskoláinkat - nyilatkozta a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke.

Egy hét leforgása alatt két történelminek mondható esemény részeseinek érezhetjük magunkat. Vasárnap avatták fel az aradi Szabadság- szobrot. Amii nyolcvan esztendôn át nem sikerült, most, az RMDSZ, valamint a román és a magyar kormány európai szellemiségû együttmûködése révén valósággá vált. A másik esemény, hogy május elsejétôl Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Ebben a "légkörben" kérdeztük Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét arról, hogy hogyan értékeli Magyarország európai uniós csatlakozását?

- Azt gondolom, hogy nemcsak racionális érvekkel lehet errôl beszélni, hanem érzelmiekkel is. Én egyszerûen örülök ennek a sikernek, amelyet Magyarország magáénak tudhat. Az elsô, amit mondani szeretnék errôl, pontosan ez az öröm, elégtétel. Másrészt, több szempontból is történelmileg fontos pillanat számunkra is. Ugyanis európai uniós tagként Magyarország az elkövetkezendôkben gazdaságilag és politikailag is többet segíthet, mint eddig. Megmozgathat uniós támogatási lehetôségeket Erdély és a magyarok által lakott régiók számára, politikailag pedig valószínûleg sokkal nagyobb befolyása lesz arra, hogy Románián belül milyen a mi helyzetünk. A harmadik dolog pedig az, hogy Románia EU- integrációját segítheti. Azt kell mondanom, hogy ettôl fogva a magyar nemzet nagyobbik része bent van az Európai Unióban, a kisebbik rész van kívül, de ezzel viszont megnövekedett az esély, hogy belátható idôn belül az erdélyi magyarság is az Európai Unióban legyen és együtt legyen.

- Véleménye szerint a csatlakozással mennyiben változik az anyaországi, illetve a határokon túli magyarok viszonya?

- Lesznek nehézségek is valószínûleg, hiszen Magyarországnak mostantól szigorú EU-s kritériumokat kell alkalmaznia, ami a munkavállalást meg a kapcsolattartást illeti. Ennek ellenére összehasonlíthatatlanul nagyobbak az elônyei ennek a változásnak, mert Magyarország közvetlenül adhat át nekünk, romániai magyaroknak tapasztalatokat az európai uniós felkészülésrôl. Éppen ma volt egy találkozóm Lampert Mónika miniszter asszonnyal, aki bukaresti látogatáson van, és meg is egyeztünk abban, hogy a gazdasági fejlesztési régiók kérdésében hamarosan sor kerül egy RMDSZ-delegáció megbeszélésére Magyarországon, magyar szakemberekkel, a választások után pedig fiatal önkormányzatisok számára szervezünk tapasztalatcserét.

Ugyanakkor az átmeneti idôszakban számunkra nagyon fontos, hogy közös stratégiát dolgozzunk ki arról, hogyan támogatja Magyarország az erdélyi magyarság, különösen a fiatalok szülôföldön való boldogulását. Tagadhatatlan, hogy ezekben az években megnövekszik Magyarország szívó hatása. Ezt nekünk ellensúlyoznunk kell, az átmeneti idôszakot ilyen szempontból át kell vészelnünk, nem szabad megengednünk például, hogy a kivándorlás fokozódjék.

- Milyen új dimenziót nyer, mennyiben módosul a Románia és Magyarország közötti kapcsolat?

- Magyarország csatlakozása által Románia közvetlen szomszédságba kerül az Európai Unióval. Mostantól közös határa van Romániának az Európai Unióval, és ez a közös határ Magyarország határa. Teljesen világos, hogy Románia és Magyarország kapcsolata rendkívüli módon felértékelôdik.

- Ebben az összefüggésben módosul-e, változik-e az RMDSZ szerepvállalása?

- Úgy, ahogy növekszik a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fontossága, úgy növekszik az erôs érdekérvényesítéssel bíró RMDSZ szerepe is. Köztudott, hogy ebben a kapcsolatrendszerben az RMDSZ eddig is kiemelt szerepet játszott. További teendôinket a belátható távolságra, kéznyújtásnyira lévô cél követelményeihez kell igazítanunk. Néhány év múlva Románia is EU-taggá válik, és ma még föl sem mérjük igazán, hogy ez mit jelent. Például azt, hogy Románia és Magyarország között nem lesz határ. Tehát gyakorlatilag nyolcvanvalahány esztendô után, az erdélyi magyarok és a magyarországi magyarok között megszûnnek a határok. Ez azt jelenti, hogy nekünk, ezt a kéznyújtásnyira lévô lehetôséget kihasználva, meg kell sokszoroznunk az erôfeszítéseinket annak érdekében, hogy az integrációs, felzárkózási folyamat ne álljon le, hanem gyorsuljon.

Az OTP Bank 47,5 millió dollárért vásárolta meg a RoBank teljes részvénycsomagját, a következô öt évben pedig mintegy 100 millió dollárt kíván befektetni Romániában, nyilatkozta szerdán Csányi Sándor, az OTP elnök- vezérigazgatója.

Az OTP a vezetése által ismertetett fejlesztési terv szerint a következô öt évben száz bankfiókot nyit, hároméves tevékenység után pedig 4-5 százalékos piaci részesedést kíván megszerezni.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, a befektetések legnagyobb része, mintegy 70-80 millió dollár értékben, a következô három év alatt történik majd.

Arra a kérdésre, hogy a bank inkább a magyar közösség által lakott területeken terjeszkedik-e majd, Csányi elmondta, természetes, hogy a bankfiókok száma régiónként változik. Hozzátette, egy ilyen döntést a gazdasági fejlettségi szintek különbsége indokolhat.

Az OTP romániai stratégiája a pénzügyi szolgáltatások teljes skálájára kiterjed, a bank vezetése szerint nemsokára egy lízing-, illetve egy biztosítótársaságot is beindítanak.

A RoBanknak jelenleg 13 fiókja van, aktívumainak értéke 125,8 millió dollár, alaptôkéje 20,1 millió dollár. A bank tavalyi nettó profitja 2,2 millió euró.

Aktuális

Egyszerûen találgatásoknak nevezte tegnap kérdésemre Dorin Florea polgármester azokat a híreszteléseket, amelyek szerint várhatóan beiratkozik a PSD-be. A tegnapi sajtóban ugyanis liberálisok, demokraták, parasztpártiak váltig állították, hogy Floreának nincs más esélye: vagy beáll a kormánypártba, vagy búcsút mondhat a PSD támogatásának, sôt, ez utóbbi esetben a korrupcióelleni ügyészség is szabad kezet kap és fényt derít az általuk gyanúsnak mondott állítólagos ügyleteire.

Kitartó kérdezôsködésemre sem kaptam más választ, mint azt, hogy nyilvánosan számtalanszor kijelentette, független polgármester marad, mindenki polgármestere. Mellesleg nem válaszolhat olyan hipotetikus kérdésekre, mint például arra, hogy ha a PSD a pártba való belépéshez köti jelöltségének támogatását a választásokon, enged-e a követelésnek, ugyanis "még konkrét ajánlatot sem kapott".

Tény, hogy az utóbbi egy évben egyre nyilvánvalóbbá vált Floreának a PSD-hez való közeledése, olyannyira, hogy nem is jelentett túl nagy meglepetést a kormánypártiak bejelentése, miszerint a jelenlegi, papíron legalábbis független polgármestert támogatják a helyhatósági választásokon. Nem szúrt annyira szemet, hiszen eleinte eljátszották a nagy román összefogást annak érdekében, hogy román vezetôje legyen Marosvásárhelynek. Aztán a lufi kipukkant, a román pártok - talán rájöttek a turpisságra, arra, hogy a tortából nekik semmi sem jut majd, talán a negatív sajtóvisszhang hatására hiúsági kérdést csináltak az ügybôl - sorra kiszálltak a buliból, magára hagyva a PSD-t, amelynek központi vezetése tegnap kellett döntsön: támogatja-e a független jelöltet Marosvásárhelyen, vagy sem.

Dorin Florea bizonyára nehéz dilemma elôtt áll: hogyan másszon ki a kutyaszorítóból anélkül, hogy ne szegje szavát? Ha elkötelezi magát a szociáldemokratáknak, szavahihetôsége szenved csorbát, amit az ellenzéki pártok teljes mértékben kihasználnak. Ha nem, akkor elveszítheti a PSD támogatását. Itt van jelentôsége az elmúlt négy év polgármesteri ténykedésének, mit tett és mit nem tett a városért. Ha hinni lehet a közvélemény- kutatási eredményeknek, akkor nincs miért problémáznia: az emberek bíznak benne, szükségtelen beállnia a PSD-be. (A szociáldemokrata párt amúgy sem dicsekedhet Marosvásárhelyen szikrázó eredményekkel, a városi tanácsba mindössze 2 képviselôt sikerült bejuttatnia 2000-ben). Ha mégis megteszi, valószínûleg van mit takargatnia az ügyészek elôl, és tisztában van vele, hogy a közvélemény-kutatási eredmények kozmetikázottak.

Bár azt mondják, a politikában minden lehetséges, a gerincesség, következetesség fontos tulajdonság. Úgyhogy kíváncsian figyelem: ha megkapja azt a bizonyos ajánlatot (ultimátumot?), merre veszi útját Dorin Florea?

Markó Béla szövetségi elnök szerdán az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Lamperth
Mónika magyar belügyminiszter asszonyt. A találkozón jelen volt Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság nagykövete, valamint az RMDSZ részérôl Seres Dénes szenátor, Márton Árpád, Kelemen Hunor, Varga Attila és Kovács Csaba képviselôk.

A megbeszélés során Lamperth Mónika tájékoztatta az RMDSZ képviselôit a román szaktárca vezetôivel folytatott keddi tárgyalásokról, ahol a magyar miniszter szorgalmazta a létavértesi határátkelô mielôbbi megnyitását, illete az ehhez szükséges intézkedések lebonyolítását. A létavértesi határátkelô lenne az a határállomás, ahol kísérleti jelleggel bevezetik az ugyanazon helyszínen történô útlevél-ellenôrzést - mondta Lamperth Mónika, majd hozzátette: Bízom benne, hogy még 2004 nyarán megnyitjuk a határátkelôt Létavértesen.

Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta Lamperth Mónikát az aktuális romániai belpolitikai helyzetrôl, valamint az önkormányzati és parlamenti választások elôkészületeirôl. Az RMDSZ elnöke arra kérte a magyar belügyminisztert, hogy a magyar szakemberek mihamarabb vizsgálják meg, miként lehetne a tartós vízum kibocsátásának várakozási idejét lecsökkenteni.

A továbbiakban a szövetség képviselôi megfogalmazták a tapasztalatcsere szükségességét a gazdasági fejlesztési régiók kialakítása és mûködtetése témakörében, valamint kezdeményezték a fiatal önkormányzati képviselôk továbbképzése érdekében kialakított kapcsolatrendszer létrehozását. A javaslatot Lamperth Mónika pozitívan értékelte és támogatásáról biztosította.

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Varga Attila képviselô elmondta, hogy 2004. április 20-án a képviselôház plénuma megtárgyalta és végsô szavazással jóváhagyta a Nép Ügyvédje intézményének szervezését és mûködését szabályozó törvény módosítására benyújtott törvénytervezetet.

A Nép Ügyvédje intézményének fontosságáról szólva a képviselô kifejtette, az említett orgánumnak alkotmányos feladata a természetes személyek jogainak védelme. Rendkívüli fontossággal bír azon alkotmányos módosítás, amelynek megfelelôen megjelennek a Nép Ügyvédjének különbözô tevékenységi területekre szakosodott helyettesei. Az RMDSZ javaslatait alapul véve, és azokat egyeztetve a Nép Ügyvédje és a kormánypárt képviselôivel, 4 helyettes lesz a következô területekre: 1, emberjog, vallási felekezetek, nemzeti kisebbségek és esélyegyenlôség; 2. gyermek- és családjog, fiatalok, nyugdíjasok és fogyatékosok jogai; 3. katonaság, igazságszolgáltatás, rendôrség, börtönök; 4. tulajdon, munka, szociális védelem, adók és illetékek. A képviselôház plénuma által elfogadott változat szerint a Nép Ügyvédjét a parlament nevezi ki, ez utóbbi pedig versenyvizsga alapján nevezi ki a helyetteseit.

Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ képviselôje elmondta, azáltal, hogy a Nép Ügyvédjének tevékenységét leosztották szakterületekre, valamint a négy helyettes a fent említett területekre szakosodott, az intézmény tevékenysége áttekinthetôbbé és hatékonyabbá válik.

(MTI/AP/Reuters/AFP) Látogatást tettek a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (CICR) munkatársai az amerikai hadifogságban lévô volt iraki elnök, Szaddám Huszein titkos börtönében, valahol Irak területén.

Mark Kimmitt dandártábornok elmondta, hogy a nemzetközi szervezet dolgozói ellenôrizték a fogoly állapotát és a fogva tartás körülményeit, azt azonban nem árulta el, hol ejtették meg a látogatást.

Az amerikai tábornok üdvözölte a Vöröskereszt által játszott "perdöntô szerepet", s kijelentette, hogy a koalíciós erôk eleget fognak tenni a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeiknek és továbbra is együttmûködnek a Nemzetközi Vöröskereszttel.

A látogatás tényét megerôsítették a Nemzetközi Vöröskereszt genfi központjában is, hozzátéve, hogy egy tolmács és egy orvos jelenlétében keresték fel a hatalmától megfosztott volt diktátort. A CICR szóvivôje sem árulta el a helyszínt, csak annyit mondott, hogy Irak területén történt a látogatás.

A Nemzetközi Vöröskereszt munkatársai elôször február 21-én, fogságba esése után több mint két hónnappal keresték fel Szaddám Huszeint, akit az amerikaiak hadifogolyként kezelnek és át kívánnak adni az iraki hatóságoknak, hogy azok bíróság elé állítsák ôt. Az elsô látogatáshoz hasonlóan a volt diktátor valószínûleg ezúttal is üzenetet juttatott el hozzátartozóihoz a Vöröskereszt révén.

A volt iraki diktátor elsô születésnapját ünnepli a hadifogságban szerdán, amikor betölti 67. életévét.

A hadifoglyok életkörülményeit a Genfi Konvenció alapján ellenôrzô Vöröskereszt szokás szerint nem tájékoztatja a közvéleményt látogatásának eredményérôl, de a börtönben tapasztaltakat rendszerint megvitatja a fogvatartókkal.

A Nemzetközi Vöröskereszt munkatársai már felkeresték a koalíciós erôk által eddig elfogott 43 egykori magas rangú iraki tisztségviselô többségét, akárcsak sok más hadifoglyot és civil rabot.

A CICR genfi szóvivôje nem tulajdonított különösebb jelentôséget Szaddám Huszein felkeresésének, amit rutineseménynek nevezett.

A legmagasabb rangú külföldi vendégeknek járó vörös szônyeges fogadtatásban és katonai tiszteletadásban részesítette kedden Brüsszelben Moammer el-Kadhafi líbiai államfôt a belga kormány.

Guy Verhofstadt miniszterelnök és kormányának több tagja a kormányfôi hivataltól nem messze lévô Egmont palotában fogadta Kadhafit, aki elôzôleg az Európai Bizottság elnökével és tagjaival, majd Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôjével találkozott.

A belga-líbiai kétoldalú megbeszélések napirendjén nemzetközi politikai kérdések mellett a belga vállalatok számára Líbiában kínálkozó üzleti lehetôségek szerepeltek, különös tekintettel az energetikai szektorra és az építôiparra.

Solanával a líbiai vezetô abban a beduin sátorban folytatott mintegy húszperces megbeszélést, amelyet erre az alkalomra a Val Duchesse kastély parkjában állítottak fel a számára. A fôképviselô munkatársai szerint Kadhafi sok kérdést tett fel az EU-nak és intézményeinek a mûködésérôl, és megerôsítette, hogy a tömegpusztító fegyverek világméretû felszámolására törekszik.

Közölte Solanával, hogy Líbia "rajta tartja a szemét" az unión, mert tanulni akar a sikereibôl, és el akarja kerülni a hibáit. Kérdései többek között arra vonatkoztak, milyen a munkamegosztás Solana és a brüsszeli bizottság, illetve annak külkapcsolatokért felelôs tagja, Chris Patten között.

Kadhafi 1989 óta elôször tesz látogatást Észak-Afrikán és a Közel-Keleten kívüli térségben. Az eseményt uniós illetékesek fontos állomásnak tartják abban az utóbbi idôben kibontakozott folyamatban, amelynek eredményeként Líbia fokozatosan felszámolhatja hosszúra nyúlt nemzetközi elszigeteltségét. Az EU részérôl ennek egyik elsô kezdeményezôje és szószólója Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke volt.

A választási törvényt ismertették tegnap délelôtt a városháza nagytermében a választási irodák elnökeinek és alelnökeivel tartott felkészítôn. A technikai jellegû tájékoztatón jelen volt Santa Marinel, a megyei választási iroda elnöke, Dumbrava Horatius alelnök, valamint Burkhárdt Árpád alprefektus és Ferenczi Petru, a prefektúra jegyzôje.

A találkozón elsôsorban a választási törvény fontosabb cikkelyeit beszélték meg, így a jelölések benyújtásának a módját. Ennek határideje május 8.

Felkérték a politikai pártok képviselôit, hogy május 12-ig egészítsék ki a kerületi irodák bizottsági tagjainak létszámát. Egy politikai párt legtöbb három képviselôt delegálhat az irodába, az említettek nem lehetnek elsô, illetve másodfokú rokonságban valamely jelölttel. Az elnökök és az alelnökök több kérdést is feltettek, legtöbb arra vonatkozott, hogy milyen módon szavazhatnak az állampolgárok. A törvény szerint a személyazonossági kártyával, ideiglenes személyazonossági kártyával, személyazonossági igazolvánnyal ("régi buletin"), diplomáciai és szolgálati útlevéllel, a sorkatonák és a katonai iskolák növendékei szolgálati igazolványaikkal. Azt is tisztázták, hogy a sorkatonák csak a lakóhelyükön szavazhatnak és nem abban a laktanyában, ahol szolgálatukat töltik. Ez egyik jelentôs újdonsága a helyhatósági választásokra vonatkozó törvénynek - hallhattuk többek között a tájékoztatón.

Az RMDSZ szerdán bejelentette, hogy Máté András ügyvédet jelöli a polgármesteri tisztségbe Kolozsváron.

A Mediafax közlése szerint Máté András sajtótájékoztatón elmondta, reméli, hogy belépése a helyi választási versenybe az etnikai szavazás megszûnését és a közigazgatás politikamentessé tételét eredményezi. - Kolozsvár polgármestere leszek, nem csak lakóinak bizonyos csoportjáé. Igyekszem majd megoldani minden kolozsvári lakos problémáit. Folytatjuk a partnerséget Kolozsvárért, hogy a város európai településsé váljon - fogalmazott a polgármesterjelölt.

Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette, az RMDSZ nem zárja ki annak lehetôségét, hogy a szavazólapok kinyomtatása elôtt visszavonja jelöltjét, ha az SZDP teljesíti a magyarság kéréseit.

Kónya szerint Máté András visszavonása a választási versenybôl akkor lehetséges, ha teljesül "a hét csoda": a fôtéri ásatások lefedése, kétnyelvû táblák, háromnyelvû táblák a vasútállomáson is, a két magyar tannyelvû kar létrehozása a BBTE-n, magyar tannyelvû osztályok indítása a felekezeti iskolákban, magyarok kinevezése közigazgatási posztokra. Eddig egyetlen "csoda" teljesült: az RMDSZ egyik tagja vezetô tisztséget kapott a Megyei Kataszteri Hivatalban. Kónya elmondta, a Kolozs megyei RMDSZ vezetôi csak az SZDP-vel tárgyaltak, mivel más alakulatok nem keresték meg.

Szülészeten "felejtett" gyerekek

A sáromberki Sz. Róza a napokban hozta világra 15. gyermekét. A majdnem négy kilogrammos, egészséges kisfiú látványa nem hatotta meg; a kórházban hagyva a csecsemôt hazaszökött, s csak rendôri kísérettel tért vissza. Ehhez hasonló eseteket tucatjával mesélnek a fôasszisztensek, alapítványoknál dolgozó szociális asszisztensek. Mind a szülészeteken, mind a gyermekek védelmével s a nehéz helyzetben levô családok támogatásával foglalkozó alapítványoknál szép számmal tartanak nyilván Rózához hasonló, visszatérô "pácienseket".

A szülészeten hagyott csecsemôk számáról szóló hivatalos adatok ellentmondásosak. Míg Magda Colceriu, a gyermekjogvédelmi igazgatóság sajtószóvivôje arról számolt be, hogy tavaly megyénkben 191 csecsemôt hagytak a szülészeteken, s idén immár 25 hasonló esetet vizsgáltak, oldottak meg, Sglimbea Florica, a közegészségügyi igazgatóság szakfelügyelôje azt nyilatkozta, hogy 2001- ben volt a legmagasabb az elhagyott csecsemôk száma, 121, s azóta folyamatosan csökken, mi több, idén csupán 10 eset volt a megyében, s csak 4 csecsemô kerül a Trébely utcai árvaházba. A különbözô számadatok mellett mindketten elismerték, hogy az idéntôl a két intézmény közötti együttmûködési szerzôdés hatására javult a helyzet, csökkent az ottfelejtett csecsemôk száma.

Hozhat-e hathatós eredményt egy együttmûködési szerzôdés? Megelôzhetô-e az anyák hazaszökése, a gyerekek elhagyása? Igaz-e, hogy csak roma személyek dobják el maguktól gyerekeiket? Hogyan lehet fellépni ezen jelenség ellen? - ankétunkban ezen kérdésekre kerestük a választ.

Hazaviszem, ha muszáj

Sz. Rózával a szülészet folyosóján beszélgettünk. A negyvenéves alacsony asszony minden kérdésre elôször megvonja a vállát.

- Öt gyerekem van otthon, kettô már elköltözött. A többi árvaházakban, nevelôszülôknél van. Némelyiket idônként meglátogatom. Férjem nincs, a 15 gyermekem öt férfitól van. Visszajöttem ez után a kicsi után. Hazaviszem, hát mit csináljak vele? - mondja szûkszavúan, nem túl nagy meggyôzôdéssel. A nála látogatóban levô személytôl megtudtuk: Róza beleegyezett, hogy orvosi beavatkozással terméketlenné tegyék.

Pontosabb nyilvántartás

Az egészségügyi és családvédelmi minisztérium tavalyi rendelete alapján a megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság az idén februárban együttmûködési egyezményt írt alá, amelynek értelmében a szülészeteket rendszeresen felkeresik az igazgatóság szociális asszisztensei, s ôk foglalkoznak azokkal a kismamákkal, akiknek megélhetési gondjaik vannak. A szóban forgó szakminisztériumi rendelet értelmében a fôasszisztensek, orvosok kötelesek a terhes asszony személyazonossági adatait beutaláskor lejegyezni, s ellenôrizni, ugyanakkor 48 órán belül értesíteniük kell a kismama családorvosát a szülésrôl.

- Vannak olyan szülészetek, ahol a beutaltak adatait nem jegyzik be és/vagy nem ellenôrzik. Ezekben az egységekben nagyobb az elhagyott csecsemôk száma, és nehezen, vagy egyáltalán nem lehet fényt deríteni származásukra. De például Dicsôszentmártonban, vagy a megyeszékhelyen ez ritkábban történik meg, itt jobban odafigyelnek - mondja Magda Colceriu, a Megyei Gyermekjogvédelmi igazgatóság sajtószóvivôje - A két igazgatóság közötti együttmûködési szerzôdés nagyon megkésett, de még mindig értékes és hasznos számunkra. Ennek hiányában történt meg, hogy a megyeszékhelyen és a vidéken levô kórházak gyermekrészlegein 1-2 éves korukig nevelték a gyerekeket anélkül, hogy értesítették volna az igazgatóságot, amely felelôs az elhagyott és árva gyerekekért. Úgy vélem, hogy most ez nem történhet meg, mivel gyorsabban közbe tudunk lépni, idôben segíthetünk a kismamán és a csecsemôn. Szociális asszisztenseink nem csak tanáccsal látják el a kismamákat, hanem a születési bizonyítvány kiállítását is felügyelik. Ennek eredményeképpen az elôzô évek hasonló idôszakához képest felére csökkent az elhagyott csecsemôk száma. Itt kell megemlítenem, hogy az említett 25 csecsemô több mint felét a tágabb családban helyeztük el, s az esetekbôl néhányat jelenleg oldunk meg. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az igazgatóság által mûködtetett Materna leányanya-otthonban kilenc, nehéz helyzetben levô terhes leányt, fiatalasszonyt tudunk fogadni. Ez ugyan kis mértékben, de csökkenti a világra jött, s cserben hagyott csecsemôk számát. Összességében úgy vélem, hogy az orvosok, fôasszisztensek nagyobb odafigyelése, az igazgatóság szociális asszisztenseinek segítsége, a pótszülô- hálózat folyamatos kiépülése hosszú távon eredményes lesz. Ha nem is tudjuk teljesen felszámolni a jelenséget, de az elhagyott csecsemôt nem az árvaházakba, hanem képzett (pót)családhoz helyezzük - vélekedett a szakember.

Csak a fiút becsülik

A hivatalos kimutatások szerint a kórházakban hagyott csecsemôk 80-90 százaléka roma szülôktôl származik. A szakemberek véleménye szerint a jelenség fôleg az elszegényedés, a tájékozatlanság a "rossz" szokásoknak tudható be. Az érintett kismamák bevallása szerint a roma közösségekben elítélendô tettnek számít a fogamzásgátló szerek, módszerek használata és az abortusz. Éppen ezért az az egyedül járható, s már-már természetesként elfogadott út, hogy a megfogant gyereket a világra hozzák és elhagyják. A kimutatások szerint csak a kislányokról feledkeznek meg, mert a fiú úgymond pénzt hoz a házhoz.

Kinyújtott kéz és jó tanács

- A szegény, rendezetlen családból származó, hajadon leányanyák, fiatalasszonyok többnyire határozatlanok. Szüleik nem akarják befogadni gyerekkel együtt, az apa, a férj (ha egyáltalán van) nem ismeri el a kis jövevényt. Ilyenkor az anyák, akik között vannak 15-17 évesek is, úgy gondolják, az a legjobb megoldás, ha ott hagyják a csecsemôt a szülészeten, mert ott legalább gondját viselik - meséli Alina Fichtel, a marosvásárhelyi Holt Alapítvány szociális asszisztense. Az alapítvány munkatársai 1997-tôl rendszeresen látogatják a szülészeteket, tanácsot és lehetôségeik szerint anyagi segítséget (ruhát, alapélelmiszereket) biztosítanak a kismamáknak. Alina a régi szülészeten szerzett tapasztalatait osztja meg velünk. - Elsôsorban a sokgyerekes anyák, a leányanyák és a vadházasságban élô asszonyok hajlamosak arra, hogy elhagyják csecsemôiket. Nagy többségük roma. A mi feladatunk az, hogy meggyôzzük ôket, tartsák meg gyereküket. Felvesszük a kapcsolatot a családdal, a rokonokkal, hiszen sokszor egy-egy testvér, nagyszülô befogadja a fiatal anyát és/vagy az újszülöttet. Mi azt hangsúlyozzuk, hogy nem hagyhatja a szülészeten, mert az ô felelôssége, neki kell gondot viselnie rá. A nehéz esetek több mint felében az anya pár nap múlva gyerekével együtt hagyja el a szülészetet. Mi, amennyiben igényli, otthon is meglátogatjuk - számol be a fiatal lány.

Befogadták az új családtagot

Egy mezôsármási asszony hetedik gyermekét hozta világra. Férje azt mondta, hogy egy újabb gyerekkel ne menjen haza, mert egyiküket sem engedi be. A kismama egyedül akart hazatérni, de az Alinával való beszélgetések után úgy döntött, nem hagyja magára gyerekét. Alina a kismamát meglátogató férjjel is találkozott, próbálta meggyôzni, hogy a gyereknek a családban a helye. Végül mind a kismama, mind a csecsemô hazatérhetett. Alina Sármáson is többször felkereste a családot, segített a születési bizonyítvány beszerzésében.

Az egymásnak részben ellentmondó, összességében csökkenô számadatok ellenére ki lehet jelenteni, hogy a nem kívánt, nem várt, elhagyott csecsemôk sorsa bizonytalan. Csak részmegoldást jelent a két igazgatóság közötti egyezmény, amely alapján nagyobb figyelemmel kísérik, s úgymond kényszerítik a kismamákat, hogy vigyék haza csecsemôiket. Mert a rendôri kísérettel a szülészetre visszahozott anyák közül kevés lesz az, aki hazavitt gyerekét megfelelô módon fogja oltalmazni, nevelni, s annál több olyan, akirôl majd az esti híradók rémhírei szólnak. Enyhít ugyan a gondon a Materna leányanya-otthon mûködtetése és a meglevô pótszülôi-hálózat, de megoldatlan marad a családtervezés, a nem kívánt terhességek megelôzése.

Különbözô korcsoportú tanulók - mintegy négyszáz akvarell, tempera, ceruza- és tintarajz, grafika, tematikáját tekintve természet-, illetve tájábrázolás, falu- és városkép, figurális kompozíció, portré, tetszetôs húsvéti festett tojás stb. - munkáiból nyílt csoportos kiállítás múlt csütörtökön megyeszékhelyünkön, az 1-es Számú Általános Iskola tornatermében. Tekintettel a Föld napjára, a tárlat anyaga az Ember és természet címet viseli. Amint a rajztanártól, Fehérváriné Szövérfi Ilona képzômûvésztôl értesültünk, a munkák egy részét a tavalyi volt 11-es Sz. Ált. Iskola V-VIII. osztályos tanulói készítették, a többi az immár egybevont 1-es Számú Ált. Iskola VI-VIII.-os kis mûvészeinek az alkotása. Ami az ábrázolás technikáját illeti, sajnos, nem minden szülô, család él olyan anyagi körülmények között, hogy igyekezete ellenére biztosítani tudjon gyermekének akvarellt, temperát, tust, jó minôségû ecsetet, rajzpapírt stb. Többnyire rajzórán készült, a tanárnô által kijelölt, esetleg különbözô eseményekhez, rendezvényekhez alkalomszerûen kapcsolódó, avagy szabadon választott, iskolán kívüli munkákról van szó. A szabadon választott témák ábrázolásában is együttmûködnek a gyerekek a tanárnôvel, mindeközben a tanterv elôírásainak is eleget tesznek. Sajnos, a rajz, az ének, a torna sok iskolában még mindig amolyan másodrendû tananyag az órarendben. Mint mondotta a tanárnô, ezért is rendez kétévenként ilyen csoportos kiállítást, hogy sikerüljön ráébreszteni a szülôket e szemlélet nem helyénvalóságára, a gyerekeket pedig épp e sikerélmény által rajzolni, festegetni ösztönözni, illetve rajzkészségüket kialakítani, szín- és formaérzéküket fejleszteni. A tárlat anyagát kiegészítendô a tanárnô is kiállította jó néhány temperáját, melyek nem csak témaválasztásuk, pl.: természetábrázolás, hanem a nézôkre kellemes színviláguk által is pihentetôen hatnak. A megnyitón az iskola igazgatója Gînta Vasile a tanárnô és a gyerekek figyelemre méltó együttmûködését méltányolta, Lucia Calinescu képzômûvész-tanár sok gyerek alkotásának frissességét, eredeti témaválasztását, ôszinteségét, a kompozíciós megoldásokat, Frâncu Ovidia tanárnô pedig a kis alkotók ill. a mûvészpedagógus együttmûködését a húr és a vonó együtthangzásához hasonlította. Însuratelu Mihaela aligazgatónô viszont annak örült, azt tartotta szerencsésnek, hogy a kiállító gyerekek szerencsés módon találtak vissza a természethez.

A fiatal generációk jó része lehet, azt sem tudja, hogy mi volt a Szabad Európa Rádió. Gyakran akadnak azonban szülôk, nagyszülôk, akik nosztalgiával mesélik, miként hallgatták az egyetlen és tiltott szabad médiaforrást, az egyetlen rádiót, médiumot, amelyen keresztül vajmi keveset megtudhattak a külvilágról, amely igyekezett hiteles képet festeni benti, elzárt és manipulált világukról, amelyen keresztül hallhattak Doors-ot, Deep Purple-t.

Kelet-európai menekültek és emigránsok alkották a SzER munkatársainak nagy részét, akik többek között innen-onnan, hazai és külföldi lapokból tallóztak, válogattak, kivándorlóktól, igen bátor hallgatóktól kapták azokat az információkat, amelyeket elhallgattak a diktatúrák. Ezért (is) volt tiltott a SZER.

A keddi délutáni órákban pedig a Bernády Házban járt a rádió egykori munkatársa, Skultéty Csaba (rádiós nevén: Ambrus Márton) és Havasi Péter, a Kassai Figyelô fôszerkesztôje. Elôadásukat A Szabad Európa Rádió és a kisebbségi sajtó szerepe a Kárpát-medencében címen jegyezték, a beszélgetést Agyagási Levente moderálta.

Skultéty Csaba hálás elôadónak bizonyult, sokat mesélt kalandos életútjáról, iskolai élményeirôl, keresztapjáról, Mécs Lászlóról, a bécsi döntés(ek) idejérôl, erdélyi orosz majdnem hadifogságáról (azért majdnem, mert nem katona volt - az utcáról vitték el az oroszok), szökésének körülményeirôl, kivándorlásáról, párizsi, majd müncheni tartózkodásáról és végül a Szabad Európa Rádiónál eltöltött több mint három évtizedrôl. Mint mondta, a rádió örök problémája az volt, hogy nem létezett, hisz nem létezhetett közvetlen kapcsolat a rádió és hallgatósága között, ebbôl pedig rengeteg félreértés adódott. Nem volt visszajelzés, olyan területekkel foglalkoztak, ahol nem voltak, mert nem lehettek ott, csak a tudósítókra voltak utalva, nem tudták pontosan felmérni a források hitelességét. Ezért különbözô szabályokat vezettek be, hogy csak hiteles híreket, tudósításokat sugározzanak - egy eseményrôl legalább két különbözô eredetû, de azonos tartalmú jelentés stb.. Hallottunk a SzER és a különbözô médiák közti furcsa kapcsolatokról, kölcsönhatásokról, a hihetetlen csapatmunka mikéntjérôl, a forrásvéleményezésrôl, a rádiós hétköznapokról. Skultéty Csaba 1983-ban vonult vissza, tíz évvel a rádió megszûnése elôtt, tizenkét éve Budapesten él. Mint mondta, ez volt az a rádió, "amelyet azért létesítettek, hogy mielôbb megszûnhessen."

Havasi Péter, a Kassai Figyelô fôszerkesztôje elsôsorban a szlovákiai kisebbségi sajtó helyzetérôl, jelenérôl beszélt, az ottani rádióról, televízióbeli magyar adásról, majd a szlovákiai sajtószabadságra terelôdött a szó, az ottani médiaviszonyokra, amelyek mutatnak némi hasonlatosságot a hazaival.

A jó hangulatú, értékes információkkal szolgáló rendezvényt fél háznyi érdeklôdô tisztelte meg jelenlétével.

A címben nem az éppen aktuális politikai forrongások nagyotmondásainak egyikét szándékoztam idézni, hanem túl a mindennapok fenegyerekeinek iszapbirkózásán, sokkal mélyebb, a biológiai létünket, sôt az emberiség sorsát globálisan fenyegetô jelenségekre felhívni a figyelmet. Az okot a "zöld kalendárium" soros eseménye, "a Föld napja" szolgáltatta, amelyet immár több mint 30 éve április 22-én ünnepelünk világszerte. Ezen a napon minden jó érzésû, a természetet, és környezetét féltô ember azzal a szándékkal fordul a világ közvéleményéhez, hogy a figyelmet Földünk veszélyeztetettségére irányítsa. Hasonló volt a szándéka az eseményt kezdeményezô Denis Hayes amerikai egyetemistának is, amikor 1970. április 22-én felhívására csaknem 25 millió amerikai emelte fel szavát a természet védelmének érdekében. A megmozdulás valóban történelmi jelentôségû, mert egy olyan folyamatnak volt az egyik elindítója, ami az elsô környezetvédelmi világkonferenciában, 1972. június 5-én Stockholmban, csúcsosodott ki. Azóta tartjuk számon, és ünnepeljük június 5-én a környezetvédelem világnapját. De az amerikai kezdeményezésnek egyéb következményei is voltak, megszületett a környezetvédelmi jog, környezetvédelmi szervezetek tucatjai alakultak világszerte, és több millió ember tért át környezettudatosabb életmódra.

A környezetrombolás, a Föld ökológiai egyensúlyvesztésének egyre nyilvánvalóbb jeleinek láttán Denis és a köréje csoportosuló lelkes ökológusok az 1990-es éveket a "környezet évtizedének" kiáltották ki. Így próbáltak gátat vetni az ôserdôk folyamatos irtásának, a különbözô állat- és növényfajok eltûnésének, a mindent elborító szennyezési hullámnak, a globális éghajlatváltozást kiváltó okoknak, és minden egyéb, a rohamos, kellôképpen át nem gondolt, a civilizációval járó káros mellékhatásoknak. Ugyancsak ôk hozták létre 1989-ben Kaliforniában a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, ahonnan havonta hírlevelet küldenek a világ minden országába. Felhívásukra az utóbbi években több mint 100 ország környezetét féltô polgárai, civil szervezetei válaszolnak rendszeresen, és a városok, falvak, iskolák, környezetvédô szervezetek mind-mind saját szervezésû programmal, a legkülönfélébb módon teszik emlékezetessé és világméretûvé ezt a napot. Fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedôt, erdô-, patak-, falu- és várostakarítást szerveznek.

A Föld napján való megemlékezések jó alkalmat adtak arra, hogy az emberek, de maga az emberiség is mérlegelje, hogy mennyire bánik kíméletesen a saját életfeltételeit biztosító környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen. Nap mint nap szembesülünk azzal, hogy környezetünkben nincs valami rendben. Elegendô csupán levegôt vennünk, vagy magunk köré nézni, és azonnal tapasztaljuk, hogy a fojtogató levegô, a mindent elöntô szemét magától beszél. Jogosan merül fel ilyenkor a kérdés: mit tehet az ember? Nyugodtan sétáljon el a szemétkupac mellett mondván, hogy nem az ô szemete, vagy a törvény adta lehetôségekkel élve harcoljon az egészséges környezet kialakításáért. Ilyen értelemben jogos a címben megfogalmazott kérdés, amely egyébként a Föld napja mozgalom egyik jelmondata is.

A Föld napja alkalmával számos könyv és a témához kapcsolódó ismertetô anyag jelenik meg szerte a világon. Ezek sorában rangos helyet vívott ki magának a nálunk is közkedvelt WWF, azaz a Világ Természetvédelmi Alap Világalapítvány Az élô bolygó címmel közzétett jelentés sorozata. A 2002-ben kiadott tanulmányban megdöbbentô adatokat közölnek földünk természeti erôforrásainak egyre agresszívebb kizsákmányolásáról. Többek között megtudjuk, hogy az emberiség jelenleg 30 százalékkal több területet, nyersanyagot, energiát használ fel, mint amennyit a föld eltartó képessége hosszabb távon lehetôvé tesz. Ha a népességnövekedés, a gazdasági és technológiai fejlôdés ilyen ütemben folytatódik, 2050-re a Föld biológiai kapacitásának 180-220 százalékát fogjuk használni.

Az elôbbi megállapítást támasztja alá az úgynevezett ökológiai lábnyom is. Hasonlóan az emberi lábnyomhoz az ökológiai lábnyom fogalma is azt akarja érzékeltetni, hogy mekkora lábon él az emberiség. Ezért minden emberi tevékenységet és szükségletet arra a föld- és vízterületre számítanak át, amelyet az ember ezeknek megvalósításához használ. Egy ember ökológiai lábnyoma elméletileg hat elembôl állana össze. Az elsô az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhetô, a második annak a legelônek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús elôállításához nélkülözhetetlen, a harmadik a fa és papír fogyasztásának megfelelô nagyságú erdôterület, a negyedik a hal, rák stb. fogyasztásával arányos tenger, az ötödik a lakáshoz szükséges földterület, végül a hatodik annak az erdôterületnek a nagysága, amely az egyéni energiafogyasztással arányos mennyiségû szén-dioxid megkötéséhez szükséges. Egyszerû számítással kideríthetjük, hogy pillanatnyilag a Földünkön található 11,4 milliárd ha biológiailag aktív föld- és tengerfelületbôl a 6 milliárd ember mindegyikére mintegy 1,9 ha jut. A ma élô átlagföldlakó szükségleteibôl kiszámított ökológiai lábnyom viszont 2,3 ha-t igényelne, tehát jóval meghaladja a rendelkezésére álló lehetôségeket. Ez az érték eléggé eltérô képet mutat régiónként. Míg egy átlagamerikainak 9,6 ha lábnyoma van, egy EU-polgárnak 6,3, addig Afrikában és Ázsiában ez a lábnyom még az egy hektárt sem éri el. Magyarország ökológiai lábnyoma 5 hektár, míg Romániában ez az érték 3,7 ha személyenként.

Az ismertetett adatok világosan jelzik, hogy Földünk természeti forrásainak további sorsáról csak felelôsségünk teljes tudatában szabad beszélni. Jogosnak tûnik a Föld lakóinak nagyobbik részét kitevô gyengén fejlett társadalmakban élô, éhezô és szomjazó emberek vágya, hogy ôk is jól éljenek. Az elvárás kivitelezése viszont az eddigi gyakorlat szerint belátható idôn belül világméretû katasztrófához vezetne. Pillanatnyi ismereteink szerint a célra vezetô lehetôségek egyike a társadalom, a gazdaság, és a környezet olyan új elgondolások szerinti harmonikus fejlôdése, amelyet a fenntartható fejlôdéssel nevezünk meg. Ennek a mielôbbi gyakorlati kidolgozására, és életbeültetésére való törekvés kell képezze az idei Föld napja megemlékezés rendezvényeinek központi gondolatát.

Csütörtöki kimenô

Két teljes nemzedéké.

Két csonka nemzedéké. A következmények máig is hatnak. Mint Isten bibliai büntetô haragja. Hetedíziglen. Egyelôre még csak az idô kisebbik és gyötrelmesebb fele telt el.

A tény (a befejezett, történelembe süllyesztett való tény) maga is indulatot kelt. Még mindég. És a szembenézés megkerüléséhez, az önfelmentéshez, a kihátráláshoz, a felelôsség (vagy együttérzés - ugyanaz ebben az esetben) nem vállalásához számtalan cselt eszel ki a találékony utókor, a közvetlen utódok, a távolodók, az elme és lelkiismeret könnyebbítôi.

Most, hatvan évvel késôbb, végre kimondatott, nem az áldozatok oldaláról, hogy nem lefolyás nélküli, zárt felekezeti-etnikai ügy. Országos volt. Mindenkit érint így vagy úgy. A vétleneket is és az azóta születetteket is.

Nem egyetlen egyént, államot, csoportot vagy eszmét terhel a felelôsség a történtekért. Heller Ágnes szerint a történelmen kívül történt. Mert a humanizmus híve, az emberpárti filozófus nem akarja elfogadni, hogy az európai humanizmusból és kultúrából következett. Annak volt leágazása. Benne volt a kártyában ez a lap is, amit annak elôtte olykor csak félig játszottak ki. Máskor megrettentek. Visszarettentek. Csak kilátásba helyezték, fenyegetés volt beváltás nélkül. Vagy félretették komiszabb idôkre.

Nos, a rosszabb idôk bekövetkeztek a múlt század harmadik-negyedik évtizedében. Amikor megrendült az emberek hite a fejlôdésben, az emberi civilizáció és emberi faj fennmaradásában. Az emberiség egy része nem vállalta a demokrácia hosszabb és göröngyösebb útját. A rendpártiak.

Hatvan évvel ezelôtt válogatás nélkül vitték a kiválasztottakat. Önként mondták be nevüket a szomszédok, ha ôket kérdezték. A rendpártiság odáig fajult, hogy olykor az áldozat futott a hóhér után, mondván: engem kifelejtettetek. Jutalma a soha haza nem térés volt.

Ugyanis ez a föld(rész) hazájuk volt. Kisebb-nagyobb országokban éltek, polgárjogot kaptak, nyertek, szereztek és elveszítették egy századra rá; tiltó és ártó, kisajátító és jogfosztó törvények fôszereplôi lettek. Az országok egymástól másolták az ordas törvényeket, egymásra licitáltak a gonoszságban.

Találékony esztendôk voltak. Volt, aki azért lett tagja a gonoszok klubjának, mert azt hitte, ez az európai rend fejlôdési iránya, van, aki azért, mert gyarapodni akart, mások, mert területét szétosztották igaztalanul és ahhoz a gonoszhoz társult, aki megígérte, hogy az igazságtalanságot igazságtalansággal torolja meg.

Az eredmény: a határok továbbra is a nagyhatalmak játékszereként ugrabugráltak, majd parancsszóra megmerevedtek. Volt vörös diktatúra a barna-fekete után, megosztott Európa és rengeteg áldozat. Volt, ki fegyverrel a kezében halt meg idegen célokért távol az otthonától. Volt, kit felkoncoltak, elhurcoltak, halálra vertek, kínoztak, Dunába-Tiszába-Szajnába-Rajnába-Dnyeszterbe lôttek. Rengeteg folyó van, ahová egész Európát be lehetett lôni.

És voltak hatmillióan, akik - megjelölve két egymásra csúsztatott sárga háromszöggel, rávarrva kabátjukra, mellükre - füstbe mentek. Nyom nélkül. Minden eltelt évtizedre jut egy millió. Egy kisebb országra való gyerek és felnôtt. Hatvan évvel ezelôtt.

Emlékezzünk rájuk minden május elsô vasárnapján. Vásárhelyen ekkor fosztották meg létük szabadságától.

Az újságírók politikai szerepvállalására vonatkozó ajánlást bocsátott ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) Igazgatótanácsa és Becsületbírósága. Míg az igazgatótanács egyhangúlag támogatta az ajánlás szövegét, a becsületbíróság tagjai közül többen emeltek kifogást annak tartalma ellen, ám többségi szavazattal elfogadták.

Az ajánlás a romániai magyar sajtóban dolgozó újságíróknak azt ajánlja, hogy politikai szerepvállalásuk idejére függesszék fel újságírói munkájukat, illetve amennyiben közölni szeretnének a sajtóban, azt politikai tisztségük megjelölésével a véleményrovatban tegyék. A MÚRE ajánlása ugyanakkor üdvözli az Országos Audiovizuális Tanács politikusok mûsorkészítési tilalmára vonatkozó döntését.

Vincze Loránd, a MÚRE alelnöke és Karácsonyi Zsigmond ügyvezetô elnök elôterjesztésükben elmondták, hogy a dokumentumot - a sajtóban az utóbbi idôszakban jelentkezett etikai vitás kérdések alapján - hivatkozási alapnak kívánják tekinteni esetleges jövôbeni etikai, illetve jogi vitákban.

A község elöljárói 1993-ban tették le Bukarestben kérésüket a gáz bevezetésének jóváhagyására az öt településen. A kérést 1996-ban hagyták jóvá, a beruházás és a munkálatok 1998-ban kezdôdtek el. Azóta a községvezetés 2,5-3 milliárd lejt különített el az anyagszükségletre és a munkálatok költségeinek fedezésére. 2003 decemberétôl három faluban ég a gáz: Havadon, Vadasdon és Gegesben. A törzsvezetékeket nyomás alá helyezték Szentsimonban és Rigmányban. Az utóbbi két településen folyamatban van a mûszaki dokumentáció elkészítése a házak, lakások törzsvezetékhez való csatlakoztatásáról. A szerelési munkálatokat hamarosan elkezdik.

Kaffai Endre jegyzô elmondta, hogy kormányhatározat alapján, a gázbevezetési munkálatok folytatására és befejezésére idén egymilliárd- háromszázmillió lejt utaltak át a havadi tanácsnak. A pénzösszeg már a polgármesteri hivatal számláján van. Ebbôl szándékoznak elkészíteni a szerelési terveket, amelyek alapján a gázt bevezetik az iskolákba, kultúrotthonokba és az egészségügyi épületekbe. A pénzösszeget azzal a feltétellel lehet elkölteni, hogy a mûszaki tervek május végéig készüljenek el. Következô feltétel, hogy a szerelési munkálatokat az említett épületekben szeptember végéig be kell fejezni. A jegyzô a tegnap kijelentette, hogy a mûszaki tervek, a munkálatok a jelen idôszakban jó ütemben haladnak, és remény van arra, hogy a határidôket is betartják. Hogy pontosan hány házban ég majd a gáz a községben, az a lakosság fizetôképességétôl is függ.

Idén másodízben rendezik meg a Nyitott kapuk ünnepét. A három napig tartó tavaszi szabadtéri esemény május 7-én kezdôdik és 9- én ér véget.

A kolozsvári Proimage Kft., az MSA és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szervezésében sorra kerülô rendezvény különösen a sörfogyasztóknak lesz ínyére, ugyanis a Silva cég az ünnep fôszponzora. A kolozsvári Proimage igazgatója, Vasile Matei elmondta, hogy nem egyszerû "sörnapokról" van szó, hanem egy igényes, tartalmas kulturális rendezvénysorozatról is, amely a magasabb igényeket igyekszik kielégíteni. Az évek során hagyománnyá vált, hogy a vár ad otthont az ilyen jellegû, tavaszi vagy nyári rendezvényeknek, újdonságszámba megy azonban a nagyszámú betervezett színházi elôadás. A rendezvényre szánt befektetés egymilliárd lejre tehetô. Arra a kérdésre, hogy a választási kampány és a fesztivál idejének egybeesése nem volt-e szándékos idôzítés eredménye, Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt ígérte, hogy nem fog teret adni a politikai formációk öncélú megnyilvánulásainak. A Nyitott kapuk a jövô héten péntektôl vasárnapig 10 és 24 óra között várják a szórakozni vágyókat.

Április 30-án a mûvelôdési ház nagytermében tanácskozik a szászrégeni helyi tanács. A városatyák szavaznak a költségvetés kiegészítésérôl, emellett jóváhagyják azok névsorát, akik a fiatal házasok támogatására vonatkozó 15-ös számú kormányrendelet értelmében házépítésre a város közterületébôl telket kaphatnak. Az Unirii negyedben erre a célra a tanács 38,4 ár területet jelölt ki, amelyet a tanácsülésen megállapított sorrendben utalnak ki a fiataloknak. A tanácsülésen döntenek a Metalurgica vállalat adósságainak újraelosztásáról, valamint arról is, hogy a fôtéri református egyház 400 négyzetméter területet kap, ahová az Axente Sever utcában templomot építhet. Továbbá kiutalnak 6000 négyzetméter területet az ortodox egyháznak a temetô bôvítésére.

Anyanyelvünk

Az ilyen végû igenevet némelyek azzal szokták gyanúsítani, hogy a latinból vettük át a képzôjét, mert a latin igéknek is van ilyenféle alakjuk, és egyforma -and, -end van például ezekben az azonos jelentésû latin-magyar szópárokban: demonstrandum, bebizonyítandó; deminuendus, kisebbítendô. Ez az egyezés azonban puszta véletlen. Ugyanilyen joggal egyes szám második személyû -sz igeragunkra is rá lehet fogni, hogy latin eredetû, mivel szeretsz és tartasz latinul így van: amas és tenes. Kétségtelen, hogy az -and, -end-es egész szavakat átvettük a latinból, ilyen a diktandó, legenda, a propaganda, a reverenda, a memorandum, de magát az
-and, -end alaktani elemet nem idegenbôl vettük. Az -and, -end ugyanis a jövô idô jele volt a régi nyelvünkben (hozand, jövend) és gyakorító képzô is például ezekben a szavakban: csikland, örvend, növendék, ugrándozik. Ennek az eredeti magyar -and, -end-nek - ó, -ô képzôvel megtoldott alakja az - andó, -endô. Az ilyen képzôs igenév vagy beálló cselekvést jelent (halandó az, aki meg fog halni; jövendô az, ami jönni fog), vagy tartós, szokásos cselekvést (a szerencse forgandó, azaz forogni, változni szokott; esendô az ember, vagyis könnyen el szokott esni; minden mulandó, azaz el fog vagy el szokott múlni), néha pedig szükségességet fejez ki: követendô példa az, amelyet követni kell; teendô az, amit meg kell tenni (tennivaló). Ezeket semmi címen sem hibáztathatjuk. Szükséges is ez az igenév, mert követendô példa helyett még csak mondhatjuk, hogy követni való példa, de a megindítandó folyóirat kifejezésnek igenévi jelzôjét már csak külön mondattal lehetne másként kifejezni: az a folyóirat, amelyet meg akarunk vagy meg fogunk indítani. Kifogást legföljebb az ellen tehetünk, hogy névszói állítmányul is használjuk az ilyen, szükségességet jelentô igenevet. Erre mondhatja valaki, hogy latinos, mert például a megjegyzendô latinul így van: notandum est. Hasonló kifejezések a következôk is: említendô még, figyelembe veendô továbbá, használat elôtt felrázandó. Tehát legföljebb ezekre illik rá az a tréfás tiltó szabály, hogy -andó, -endô kerülendô. Az effélék a mai beszédben nem is járatosak, mert régies színûek, csak az irodalmi nyelvben és a szaknyelvben tartja fenn ôket a hagyomány.

Nem így beszélünk: ez kerülendô, hanem: ezt kerülni kell.

Fogorvosi Napok Marosvásárhelyen

Szerda este nyitották meg ünnepélyes keretek között a negyedik alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Fogorvosi Napokat, amelynek fô témáját a fogpótlástan korszerû irányzatai képezik. Különleges jelentôséget ad az idei rendezvénynek dr. Herbert Thompson Shillingburg, a Oklahomai Egyetem érdemes professzorának jelenléte, aki a rögzített fogpótlástan nemzetközi szinten is kiemelkedô egyénisége, s most elôször látogatott el Közép-Európába - tájékoztatott dr. Sorin Popsor egyetemi tanár, a marosvásárhelyi fogászati fakultás dékánja. Az Egyesült Államokból érkezett díszvendégen kívül elôadást tart dr. Dorin Bratu professzor, a temesvári kar dékánja, dr. Mihai Augustin professzor, a bukaresti fogászati kar dékánja és az implantológiai klinika vezetôje, és dr. Fábián Károly elôadótanár a budapesti Semmelweis Egyetemrôl.

A tanácskozás csütörtöki programja 8.30 órától Bratu professzor
elôadásával kezdôdik (Az implan-tátumra készített protézis), 10.30 órától Augustin professzor elôadása következik Korszerû elvek és technikák az implantátumra készülô protézisekrôl. 11.30-tól a budapesti vendég, Fábián Tibor Károly tart elôadást az im- plantátumok lelki eredetû kilökôdésé- rôl esettanulmányok bemutatásával.

Délután 15 órától három és fél órán át az amerikai vendégprofesszort hallgathatják a résztvevôk, pénteken 8.30-tól elsôsorban a diákoknak és kezdô orvosoknak szól a második, hasonlóan hosszú értekezés. Pénteken délután dr. Stefan-Ioan Stratul elôadására kerül sor, majd a többi dolgozat és poszter bemutatása következik. A tanácskozás helyszíne az Eminescu Ifjúsági Ház. A rendezvény pénteken este zárul.

Szenvedélyes vitát folytatott kedden az Európa Tanács parlamenti közgyûlése Strasbourgban a kegyes halál kérdésérôl: szabad-e engedélyezni az aktív eutanáziát, azaz azt, hogy mások (általában az orvos) halálba segítse az ezt kérô, elviselhetetlen fájdalmaktól szenvedô beteget.

A képviselôk végül nem szavaztak a témáról, hanem megbízták az illetékes parlamenti bizottságot: próbálja tovább közelíteni a nézeteket.

A kérdés ugyanis óriási ellentéteket keltett a képviselôk között, s a két tábor ezúttal kivételesen nem a politikai hovatartozás alapján alakult ki. Az egyik képviselô egyenesen a halálbüntetés és az eutanázia között vont párhuzamot, mondván: ez utóbbi is halálbüntetés, s azok, akik ebben segítséget nyújtanak, hóhérok, csak éppen "jó hóhérok". A vita alapjául szolgáló jelentés készítôje, Dick Marty svájci liberális politikus pedig elmondta: amióta kitudódott, hogy az Európa Tanács megbízásából ezzel a témával foglalkozik, sértegetô üzenetek tömegét kapja, s egyesek egyenesen azzal vádolják, hogy a haláltáborokat akarja újraéleszteni.

A vitában felszólalva, Eörsi Mátyás, a magyarországi liberális frakció vezetôje kiemelte: errôl a témáról igenis vitatkozni kell, nem szabad struccpolitikát folytatni. Felvetette: ha még az abortusz ellenzôi is elismerik, hogy a nôknek joguk van saját testükrôl rendelkezni (csak éppen a magzat testérôl nem), akkor vajon miért vonják egyesek kétségbe, hogy a halálos betegnek is joga van eldönteni, együtt akar-e élni a fájdalmakkal. Surján László (Fidesz) ellenben úgy vélekedett: a passzív eutanázia mindenkinek alapvetô joga (azaz a betegnek joga van eldönteni, akarja-e, hogy kezelést kapjon, s ahhoz is joga van, hogy ne járuljon hozzá élete mesterséges meghosszabbításához) - de az aktív eutanázia engedélyezésével az emberiség borzasztóan veszélyes útra léphet.

Az Európa Tanács 1999-ben egyszer már hozott határozatot a kegyes halál témájában, támogatva annak passzív változatát, ám elutasítva az aktív eutanáziát. Idôközben azonban az Európa Tanács két tagországában, Belgiumban és Hollandiában úgy módosították a törvényeket, hogy - persze szigorú feltételekhez kötve a dolgot - nem vonhatók felelôsségre azok az orvosok, akik a betegek kérésére aktív eutanáziát hajtanak végre. Ez a helyzet oda vezetett, hogy sok halálos beteg Európa más részeibôl is e két országba utazik, szenvedéseik lerövidítését akarva.

Az implantológia a szájsebészet és fogászat viszonylag új területét képezi. Bár nálunk még kevésbé ismert, a fejlett nyugati országokban egy szokásos kezelési lehetôséggé vált. A fogászati implantátum olyan mûvi foggyökér, amelyre - az állcsontba ültetését követôen - koronát, hidat vagy mûfogat lehet rögzíteni. Marosvásárhelyen dr. Kovács Dezsô szájsebész, egyetemi tanár, valamint dr. Naftali György szájsebész fôorvos végez fogbeültetést.

A módszerrôl, a lehetôségekrôl kérdeztük a két ismert, és fogorvosként is mûködô szájsebészt.

- Az elvesztett fog helyébe egy titánból készült mûfoggyökeret ültetünk be az állcsontba. Miután begyógyul a csont a mûgyökér körül, ebbe egy mûcsonkot csavarunk, amelyre egy rögzített vagy egy feltételesen levehetô fogpótlás kerül. Az eljárással pótolható egy fog a frontfogak területén, a sorvégi hiány pótlásával pedig elkerülhetô a protézis viselése.

Az implantátum alkalmazható a teljes foghiány esetében is, mivel biztosítani lehet a protézis stabilitását. A hiányos fogazatot helyreállító implantációs fogpótlás javítja a rágást és a beszédet, komfortérzést biztosít, és elônyösen változtatja meg az arc esztétikáját.

- Milyen feltételei vannak a mûgyökér beültetésének?

- Nem egy univerzális megoldás. Körültekintôen kell megválasztani az esetet, a beteg korát, egészségi állapotát, az állcsont állapotát, a páciens anyagi lehetôségeit is figyelembe véve, hisz költséges megoldásról van szó, amit ma még kevesen tudnak megengedni. Az ideális páciensnek jó az egészsége, megfelelô formájú az állcsont azon része, ahova az implantátum kerül, s nem áll fenn semmiféle gyulladás azon a területen. A szuvas fogakat vagy a fogágybetegséget elôzôleg ki kell kezelni. Bizonyos betegségek kizárják vagy megfontolandóvá teszik az implantációt, mint például a cukorbetegség, vérzékenységi zavarok, bizonyos gyógyszerek szedése vagy a dohányzás.

- Milyen garanciát vállal a beültetést végzô orvos?

- Ha minden feltétel adott, az esetek 95-97 százalékánál a beültetett mûfog legalább tíz évig állni fog. Hozzá kell tennem, hogy a szájhigiéné is jelentôsen befolyásolja a sikerességet és beteg hozzáállása szintén nagyon fontos. Az implantátum nyakát alapos fogmosással rendszeresen tisztítani kell, hogy megakadályozzuk a plakk képzôdését, ami gyulladást okozhat, s annak kiterjedésével a mûgyökeret és csonkot elveszítheti a páciens. Jó szájápolás és rendszeres ellenôrzés esetében a kilökôdés ritkán fordul elô.

- Bár nagyon jó megoldásnak tûnik, ennek ellenére ritkán hallani, hogy nálunk valaki eredményesen kipróbálta volna.

- Két okból terjed nehezen, egyrészt mivel az orvos részérôl is jelentôs mértékû befektetést igényel (drágák a mûszerek és nehézkesen alakul ki az implantátumok behozatala és forgalmazása). Azonkívül hosszabb folyamatról van szó. Ha a klinikai vizsgálat és a röntgenfelvétel alapján lehetôség van a mûtétre, az elsô szakaszban helyi érzéstelenítéssel megtörténik az implantátum beültetése, majd fölötte zárjuk a nyálkahártyát, s ezt követôen a felsô állcsont 3-4, az alsó 6-8 hónapig nyugalomban kell legyen, mialatt a mûgyökér becsontosodik.

Ez idô alatt ideiglenes pótlást kap a beteg, majd a második szakasz következik. Ennek során kimetsszük az implantátum helyét fedô nyálkahártyát, ezt követôen helyezzük be a mûcsonkot, az úgynevezett ínyformázó csavart. Rövid idô múlva következik a lenyomatvétel, ami alapján a fogtechnikus elkészíti a fogpótlást.

Jó, ha a beültetést, majd a fogmû mintavételét és szájba helyezését ugyanaz az orvos végzi. Naftali kollégámmal gyakorló fogorvosok és szájsebészek is vagyunk egyben, ami ideális társítás. Egyrészt azért, mivel nagyon fontos az implantátumok megfelelô behelyezése, másrészt, hogy milyen fogmû készül rá - vélekedik Kovács professzor.

Hamarosan eljön az ideje, hogy a gyulladásos bélbetegséggel küszködô betegtôl orvosa azt kérdezze: mit szólna tabletta helyett egy kukackoktélhoz?

A gyógyital májustól Európában is kapható lesz, miután egy amerikai kutató felfedezte, hogy a disznók bélrendszerében honos ostorgiliszta a fekélyes bélbetegségek gyógyítására kiválóan alkalmazható.

Az ötlet egy iowai orvostól származik, aki arra jött rá, hogy az emberi bélrendszer - ahogyan a mai ember számos más szerve is - túltisztított: a számtalan, más betegségekre beszedett gyógyszer köztudottan kipusztítja nem csupán a hasznos bélbaktériumok jelentôs részét, de a bélrendszerben élô parazitákat is, amelyek szükségesek lennének az egészséges bélflóra és -fauna fenntartásához, a bélrendszer normális mûködéséhez.

Joel Weinstock összefüggést lát a bélrendszerben lakó élôlények - elsôsorban a klasszikus bélparaziták, a gyûrûs- és ostorgiliszták - jelentôs csökkenése és aközött, hogy az elmúlt fél évszázadban a gyulladásos bélbetegségek (IBD- k) elôfordulása rohamosan nô. A fejlôdô országokban ezek a paraziták gyakorta fertôzik még a lakosságot, minek "eredményeként" ott alacsony is az IBD-k aránya.

Weinstock feltételezése szerint az emberi immunrendszer - ennek mintegy 70 százaléka a bélrendszerben található - az évmilliók alatt hozzászokott a paraziták jelenlé-téhez, és nélkülük túlságosan aktív lesz.

Az orvos több száz, az IBD-k súlyos - jelenleg gyógyíthatatlan, csupán kezelhetô - formájában, fekélyes vastagbélgyulladásban, illetve Crohn-betegségben szenvedô beteggel rendszeresen ostorgiliszta-peték koktélját itatta. Számos betegnél eltûnt a betegségekre jellemzô hasi fájdalom, vérzés és hasmenés. A fekélyes vastagbél-gyulladásnál nem újultak ki a tünetek, a Crohn-betegségben szenvedôknél 70 százalék maradt tünetmentes.

Weinstock azért választotta éppen a disznó bélrendszerében élô ostorgilisztát, mert annak petéi kifejlôdésük után viszonylag rövid idôn belül elpusztulnak az emberi szervezetben. A féreg emberi szervezetben élô fajtája ugyanakkor hosszú távon életképes - mintegy félmilliárdnyi földlakó hordozza - és közben vérszegénységet okoz.

A New Scientist címû brit magazin szerint a most engedélyezett kukackoktél valószínûleg májusban kerül piacra, havi kétszeri bevétel ajánlott. A koktél, amelyet a BioCure nevû német cég gyárt, TSO néven kerül forgalomba. Vásárláslélektani szakértôk szerint az Iható Disznó Ostorgiliszta elnevezés viszonylag kevés beteget csábítana vásárlásra, kukackoktélpartis koccintásra.

A cink javít a hiperaktív gyerekeken, illetve segíti terápiájuk sikerét - állapította meg egy iráni tanulmány.

A kísérlet során a figyelemzavar és a hiperaktivitás szindrómával (ADHS) jellemezhetô gyermekeknek hat héten keresztül napi 55 milligramm cinket adtak többi gyógyszerük mellé. Egy kontrollcsoport ezzel szemben hatóanyag nélküli placebót kapott.

A kísérlet eredményeképpen a cinkkel kezelt páciensek sokkal gyorsabban nyugodtak le, mint a többiek. Eközben háromszor gyakrabban panaszkodtak viszont rosszullétre és kifogásolták a tabletták fémes ízét.

A kutatók adatai szerint az ADHS cinkhiánnyal jár együtt, amely anyag befolyásolja az agyban termelt hírvivô ingerületközvetítô anyagot, a dopamint. A hiperaktív gyerekeknél nincs rendben a dopamin- anyagcsere egyensúlya.

Az elmúlt hét végén Szeged látta vendégül a Magyar Egészségügyi Társaság Fogorvosi Szakcsoportjának alakuló ülését.

A dr. Mikola István, a MET elnökének vezetésével tartott ülés célja a tisztségviselôk megválasztása, a szakcsoportok mûködési céljainak meghatározása, valamint a 2005-ben rendezendô szakmai programokra szóló javaslatok megbeszélése volt. Az ülésen megválasztott elnökségben a magyarországi fogorvos karok vezetô egyéniségei mellett az erdélyi régiót ezentúl dr. Kovács Dezsô professzor és dr. Pongrácz Antal fôorvos képviseli. A Fogorvosi Szakcsoport célul tûzte ki a határon túli magyar fogorvosok összefogását, a szakmai segítségnyújtást az orvostovábbképzés, konferenciák szervezésének támogatása terén, valamint a határokon túl megtartandó, s a kölcsönös megismerést elôsegítô vándorgyûléseken való részvétellel.

Mit keres, pontosabban mit nem keres a cipó a Chevroletben? Erre egy korábbi élményem a magyarázat. Néhány évvel ezelôtt az Egyesült Államokban ültem elôször az Újvilágba 1900-ban áthajózott néhai európai mérnök úr, Louis Chevrolet legendássá fejlesztett gépkocsijában. Jellegzetes amerikai autó, hatalmas, hullámzó országúti cirkáló volt. Nem én vezettem, de élvezet volt benne a száguldás. A környékünkrôl elszármazott figyelmes úrvezetô három friss cipót is betett a járgányba, hogy csillapítsa pár hét teltével felszínre törô honvágyamat. A történetet Bábel Amerikában címû útikönyvem egyik fejezetében Három cipó Chevroletben címmel meg is jelentettem. Ez jutott eszembe a minap, amikor Gálpál Sándor, az Opel és újabban a Chevrolet márkakereskedés marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôje felajánlotta, hogy rendelkezésemre bocsátja a General Motors óriáscég újkeletû gyártmányát, a náluk forgalmazott Chevroletek egyikét, hogy egy egész napos furikázás során kipróbáljam.

A helyi média más képviselôit is érte hasonló bizalom és öröm, kinek-kinek más típus jutott. Az enyém a Kalos kisebb, de erôs változata volt. Az a bizonyos "meglátni és megszeretni..." fajta, egy pillantás elég volt, hogy azonnal szívembe zárjam. Nem örökre, sajnos, de elmondhatom, hogy jó napom volt általa. Ötajtós, kacér vonalú, kecses kiskocsi várt az udvaron, tûzrôlpattant, égôpiros tünemény. Az olaszokról az a hír járja, hogy merész formatervezôk, Giugiaro, akivel a GM újraformáltatta legfrissebb dél-koreai szerzeményét, nem kivétel. Tetszetôs az autót jellemzô modern design. Amilyen a külcsín, olyan a belbecs. Belül is lekerekített, elegáns formák, a mûszerfaltól az ülésekig, a kijelzôktôl a biztonsági berendezésekig minden a komfortot, kényelmet és az ésszerû, kézenfekvô használhatóságot szolgálja. És noha ez a Kalos csak 3,88 méter hosszú, szemben a 4,235 méteres Sedan-változattal, bôven van hely elöl és hátul is. A vezetô széke nyolc irányban állítható, a szék hátán lehajtható asztalka, valamennyin fejtámla, az ablakok gombnyomásra mûködtethetôk, légkondicionáló szabályozza a beltér hômérsékletét, központi zár is van, elsô és oldalsó légzsákok, az autórádió könnyen kezelhetô, minôségi a hangja és így tovább. Egyszóval, nem tûnt úgy, mintha az egykori hajónyi Chevroletben az utasok sokkal szabadabban mozoghattak volna, flottabbul érezhették volna magukat. Persze, a sofôr szemét elsôsorban a mûszertábla vonzza, azt hiszem, hogy mindenki azonnal a sebességmérôre figyel. Az 1,4-es motorral ellátott változatban, amelyet kipróbáltam, 200 km/órás végsebességet mutatott az óra, a prospektus szerint 176 km/h a maximális sebesség. Ezt nem volt módom ellenôrizni, amerre jártam, városon kívül se lehetett így hajtani. De a kocsi erôteljes, több mint 90 lóerôs, a gyorsulása jó, az útfekvése is biztonságos, könnyen irányítható, a fék is érzékenyen és hatásosan reagál. Akárha elôzésre találták volna ki az általam megkedvelt típust, és ezek a tulajdonságai a városi forgalomban is elônyösek. Sôt a parkolás is kisebb gond vele.

De álljunk meg itt, elvégre akárcsak a mesének, az önfeledt kocsikázásnak is vége szakadt. Amúgy se törekszem szakszerû és teljes körû Kalos-bemutatásra. Azt viszont nem hagyhatom ki, hogy a gyártó három évre vagy százezer kilométerre garantálja az autót, a korrózióellenes szavatolás pedig hat esztendô. Arra biztatom tehát a gépkocsik iránt érdeklôdôket, hogy forduljanak bizalommal hozzá, illetve forgalmazóihoz, annál is inkább, mivel ára és benzinfogyasztása tekintetében is igyekszik igazodni a kisebb pénzû gépkocsirajongókhoz. Akiknek e lényeges szempont mellett érdemes tudniuk, hogy a bemutatott Chevrolettel és kisebb-nagyobb testvéreivel különösebb megerôltetés nélkül egy- kettôre túl lehetünk számos községen, városon és hetedhét határon. Közben egy egész cipót sem kell elfogyasztanunk.

Panaszosok a szerkesztôségben

Garázsháború címmel közölt cikkünk nyomán több hozzászólás, észrevétel és bíráló hangnemû megjegyzés jutott el a szerkesztôségbe a marosvásárhelyi régi Tudor negyedbeli garázsépítést ellenzôk, a zöldövezet-pártiak, akik a 38-as tulajdonosi társulás tagjai, valamint a garázst igénylôk, a 36-os társulás tagjai részérôl. Tény, hogy a garázsháború igen kiélezôdött, a lakók nem egyeznek bele egykönnyen abba, hogy a város egyik legszebben parkosított, sûrûn fásított lakónegyedében a csendet autóburrogás, garázsajtó-csapkodás váltsa fel. Annál is inkább, mivel a fákat - többek között a most virágzó japáncseresznyéket -, a zöld sövényt évekkel ezelôtt a lakók maguk ültették.

Elsôként a Moldovei utcai 13-as számú tömbház mögött elhelyezett garázs tulajdonosa marasztalt el és alpári hangnemben sértô jelzôkkel illette azokat, akik ellenezték garázsa elhelyezését.

Szilágyi Lajos, a Busuiocului utca 5. szám alatt lakó olvasónk a zöldpártiak táborából közölte, hogy a lakók beadvánnyal fordultak a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz, és kérték a tanácsi határozat újratárgyalását, hiszen a Busuiocului utca lakói nem egyeznek bele a garázstelepítésbe. Mint Szilágyi mondta, tudomásuk volt arról, hogy közgyûlést tartottak a télen, kis cetlin a hirdetôtáblán közölték is ezt a lakókkal, viszont nem nevesítették, hogy a Busuiocului utca hányas számánál óhajtják elhelyezni a garázsokat. "Mivel nem a mi tömbházunk környékérôl volt szó, a közgyûlésen a lépcsôházból csak két lakó vett részt. Ha úgy építkeznek, ahogy a jelenlegi tanácsi határozat szól, a garázsok és az azokhoz vezetô út a tömbháztól 5 méterre, pontosan az ablakunk alá kerül. Ezzel nem érthetünk egyet" - mondta.

Kelemen László, a 36-os tulajdonosi társulás elnöke kijelentette: Nem tudja, mi kára vagy haszna van Balogh Józsefnek, a 38-as társulás elnökének a vitából, tény, hogy ôk törvényesen jártak el. A tanács 2001 óta elemzi, hová lehetne garázsokat elhelyezni és hogyan lehetne a garázsigényeket kielégíteni. A közgyûléseket december 19-én és január 19-én tartották meg, a 17 lépcsôházból 35-en jelentek meg.

A 15 garázst a Busuiocului utcai 5-ös, a Bucinului utcai 6. és 8. számú tömbházak mellé, a Vadász utca házai mögé tervezték, minden engedélyt beszereztek, azonban az erre vonatkozó 234-es tanácsi határozatot ma újratárgyalja a tanács. Kelemen szerint neki semmi érdeke nem fûzôdik a garázsépítéshez, a kijelölt hely megfelelô, a játszóteret rég tönkretették, két hintaroncs maradt csupán, amit a napokban szállítottak el, a lakók már nem is igényelték a játszóteret, mert éjszakánként a fiatalok itt duhajkodtak. Most, hogy szóba jött a garázsépítés, egypár fenyôt és bokrot ültettek.

Miközben a helyszínen Kelemennel folyt a beszélgetés, egy lakó az ablakból kiabálta: Felgyújtjuk a garázsokat, ha felépítik! Van kis és nagy korrupció! Itt nem lesz garázs!

A zöldövezet-pártiak erôsítik: Dorin Florea polgármester megígérte, nem építik fel a garázsokat. Azonban a végsô szó a tanácsé.

A Családjogi Törvénykönyv rendelkezései szerint ez fennáll a házastársak, a szülôk és a gyerekek, az örökbefogadó és az örökbefogadott, a nagyszülôk és az unokák, a dédszülôk és a dédunokák, a testvérek, valamint a törvény által megjelölt más személyek között. Eltartási igénnyel csak a szükséghelyzetben lévôk élhetnek, akik képtelenek munkából származó jövedelemhez jutni. A kiskorú leszármazónak joga van az eltartásra, függetlenül attól, hogy az eltartási igény milyen okból származik. Az a házastárs, aki hozzájárult a másik házastárs gyermekének eltartásához, nem szakíthatja meg az eltartáshoz történô hozzájárulást mindaddig, amíg a gyermek kiskorú, de csak abban az esetben, ha a gyermek
szülei meghaltak, eltûntek vagy az eltartására képtelenek. Ez esetben az eltartott gyermek is kötelezhetô annak az eltartására, aki legkevesebb tíz évig hozzájárult az ô eltartásához. Az eltartási kötelezettség sorrendje a következô: a házastársak egymással szembeni eltartási kötelezettsége megelôzi a többiekét; a leszármazók eltartási kötelezettsége megelôzi a felmenôkét, de ha több leszármazó vagy több felmenô van, a legközelebbi fokúak eltartási kötelezettsége megelôzi a távolabbiakét; az örökbefogadó eltartási kötelezettsége megelôzi a természetes szülôkét; a testvérek szüleikkel szembeni eltartási kö