Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A köztisztviselôk bérei megközelítik majd EU- beli kollégáik fizetését az új törvényi keret alkalmazása után, jelentették ki a kormányzat képviselôi a romániai köztisztviselôk bérezésérôl kedden tartott konferencián.

Gabriel Oprea közigazgatási miniszter elmondta, a köztisztviselôik bérezési rendszerének reformja prioritást jelent, mivel annak a korszerû közigazgatásnak az egyik pillére, amelynek megvalósítására a kormány elkötelezte magát, és amely a tisztviselôk képzését és a közigazgatásbeli korrupció felszámolását is feltételezi. Június végéig a kormány elé terjesztik a köztisztviselôk bérezésérôl szóló törvénytervezetet, amelyet kedden vitattak meg európai hivatalosságok, a kormány tagjai és a köztisztviselôk képviselôi.

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetôje kedden elmondta, az Európai Parlament külügyi bizottsága elhalasztotta Günther Verheugen bôvítési biztos Romániáról szóló jelentésének ismertetését a ciprusi kérdés fontosságára hivatkozva.

Scheele hangsúlyozta, a halasztást nem kell kedvezôtlen fejleménynek tekinteni, pusztán idôhiányról van szó, mivel az Európai Parlament prioritásnak tekinti Ciprus egyesítésének kérdését.

Az EB-delegáció vezetôje szerint Verheugen várhatóan írásban nyújtja be jelentését a külügyi bizottságnak.

Günther Verheugennek kedden kellett volna bemutatnia jelentését, amelyben arra is kitért volna, hogyan kellene folytatni a csatlakozási tárgyalásokat Romániával.

Románia és Bulgária biztosan az EU tagja lesz 2007-ben, jelentette ki Constantinos Stephanopoulos görög államfô kedden, a Cotroceni palotában.

A görög elnök hangsúlyozta, országa támogatja Románia uniós csatlakozási erôfeszítéseit. Hozzátette azonban, hogy "nem az én jókívánságaim, hanem a román nép erôfeszítései segítenek Románián".

Stephanopoulos elmondta, Görögország álláspontja az, hogy minden balkáni országnak az európai integráció felé kell haladnia, nem csak a térség legfejlettebb államainak.

Ion Iliescu elnök kifejtette, a görög-román kétoldalú politikai párbeszéd minden szinten nagyon aktív, a gazdasági kapcsolatok kedvezôen alakulnak, és a térség stabilitása érdekében folyó regionális együttmûködés is megfelelô.

A két államfô megvitatta a fôbb nemzetközi politikai kérdéseket is, fôként a terrorizmussal és a közép-keleti stabilitással kapcsolatos problémákat.

Románia nem kapott felkérést az Egyesült Államoktól Irakba küldött csapatainak növelésére, s nem is számol katonai jelenlétének növelésével - jelentette ki a védelmi miniszter.

Ioan Mircea Pascu a romániai látogatáson tartózkodó cseh kollegája, Miroslav Kostelka fogadása alkalmából tartott sajtóértekezleten nyilatkozott.

A miniszter kérdésre válaszolva megismételte: Bukarest nem kapott amerikai felkérést iraki katonai jelenlétének bôvítésére. Mindössze Colin Powell amerikai külügyminiszter nyilatkozata ismeretes. Ebben általános felkérés fogalmazódott meg az Irakba vezényelt csapatok létszámának növelésére és megbízatásuk június 30-án túl terjedô meghosszabbítására - közölte Pascu. A miniszter leszögezte: e hivatalos nyilatkozaton kívül Bukarest nem tud egyéb kérésrôl, viszont az Irakba küldött román katonák megbízatását a parlament határidô nélkül adta meg. A törvényhozás "csupán évenkénti pénzügyi keretet" jelölt ki - mondta Ioan Mircea Pascu, aki egyszersmind utalt a legfelsôbb védelmi tanács nyilatkozatára, amely csak a jelenlegi katonai jelenlétrôl szól. "Nem számolunk a misszió bôvítésével, de lehet szó az Irakba küldött csapataink összetételének módosításáról" - hangoztatta Pascu. Ha olyan szaktudású katonákra lenne szükség, akik nincsenek a jelenlegi román kontingensben, szó lehet ilyenek kiküldésérôl, de akkor más katonákat visszahívnának Irakból - magyarázta a védelmi miniszter.

Más kérdésekrôl szólva Pascu bejelentette: július elsejétôl Románia 25 tagú nukleáris-biológiai-vegyi (NBC) felderítô és elhárító szakaszt bocsát a NATO cseh parancsokság alá helyezett gyorsan bevethetô erejének rendelkezésére.

Aktuális

Tegnap a Demokrata Párt megyei szervezete bemutatta marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét. A jelölt szép, fiatal, és "európai" üzenettel veti bele magát a választási küzdelembe. Hogy mit jelent valójában ez az "európaiság"? Azt, hogy a marosvásárhelyi politikai élet meg a politika szereplôi, úgymond, leragadtak a "múlt században", és ô ezen a "szomorú" helyzeten óhajt változtatni. Ezért a "felvilágosult" választóknak azt üzente, ne szavazzanak se a "válságban levô" RMDSZ-re, se az úgymond "független" polgármesterjelöltre. Elsô esetben egy olyan formációt támogatnak, amely "hatalmas" sikert érhet el az ôszi választásokon, éspedig azt, hogy nem jut be a parlamentbe. A "független" szerinte azért ragaszkodik kétségbeesetten a funkcióhoz, mert ha jön egy - európai és felvilágosult - polgármester, és megpiszkálja a törvényellenes és korrupciós ügyeit, bajba kerül. Ebben az "anakronisztikus" helyzetben egyetlen megoldás ô lenne.

Ezt az "európai" üzenetet kiegészítendô, Cozmin Gusa, a DP kampányfônöke arról kezdett értekezni, hogy "csak úgy lehet változtatni a helyi közösségek életén", ha a vásárhelyi jelöltjükhöz hasonló "nem fertôzött" személyek kerülnek funkció(k)ba, illetve, ha "eltûnnek a politikai porondról azok a formációk, amelyek etnikai szavazatra biztatják a választókat". Szerinte az RMDSZ nem "európai formáció", "önmagát zárja ki a demokratikus játékból". Azt is ecsetelte, hogy mennyit "szenvedett Erdély lakosságának etnikai megosztottsága" miatt. Bizonyára a további szenvedést megelôzendô, határozottan kijelentette, hogy márpedig "Románia érdekében meg kell szüntetni az etnikai pártokat". A PRM tûnjön el, mert "anakronisztikus párt", az RMDSZ alakuljon "civil szervezetté", politikusai pedig iratkozzanak be a román "nemzeti" pártokba. Végül azzal vágta ki a rezet, hogy kijelentette: Egy "európai" Románia csakis "egy PRM és RMDSZ nélküli Románia lehet".

Csak sajnálni tudjuk a "demokratákat", ha fiatal, 30 év körüli politikusai így képzelik el az "európai" jövôt. Mi több, nem átallják egy ilyen nacionalista szónoklat után kijelenteni, hogy "ez a harmadik évezred üzenete".

Úgy látszik, nem ismerik az Európai Unió, az Európa Tanács, az Európai Emberjogi Bíróság és más fórumok politikáját. A jelek szerint azt sem tudják, hogy Románia EU-csatlakozásának egyik feltétele a kisebbségvédelem, a kisebbségi jogok messzemenô garantálása. Sôt, azt sem tudják, hogy Románia nemzetközi megítélésének a legerôsebb aduja éppen az, hogy az RMDSZ-nek erôs parlamenti képviselete van, és részt vehet a legmagasabb szintû döntéshozatalban.

Ám lelkük rajta, ha csak ennyire képesek. Ilyen "európai" üzenettel azonban sem a magyarokat nem fogják eltéríteni az RMDSZ-tôl, sem román szavazatokat nem szereznek. Fôleg Marosvásárhelyen nem.

Újabb két éves készenléti hitelmegállapodást kötött Románia az IMF-fel - jelentették be Bukarestben. A pénzt, mintegy 362,5 millió dollárt az ország az infláció és a folyó fizetések mérleghiányának mérséklését célzó intézkedésekre fordítja. A hitelprogramot az IMF végrehajtó tanácsának még júniusban jóvá kell hagynia.

Romániának az inflációt 2006-ig az 5 százalékos szint körülire, a folyó fizetési mérleg hiányt pedig a nemzeti termék 5,5 százalékára kellene lecsökkentenie.

Bukarest az elôzetesen született újabb megállapodást, amely a 2003-as elsôt követi, az uniós csatlakozás egyik fontos tényezôjének tekinti. Elemzôk szerint a hitel odaítélésével Washington ugyanakkor szeretné elérni, hogy a román kormány határozottabban cselekedjen reformintézkedéseinek végrehajtásában, gyorsítsa a privatizációt és alakítsa át az energiaszektort. Ezeken a területeken Bukarestnek még az IMF júniusi döntése elôtt intézkedéseket kell tennie, a nemzetközi pénzügyi szervezet romániai képviselôje szerint az IMF az intézkedéseket a hitelkeretrôl szóló júniusi döntése elôfeltételének tekinti.

A hitelösszegeket Románia majd speciális programokhoz kapcsoltan, és az IMF eseti jóváhagyásával hívhatja majd le.

A román vezetés még az idén értékesíteni kívánja az SNP Petrom olajipari vállalatot, két erômûvet és két regionális gázszolgáltatót. Bukarest vállalta, hogy az idén az inflációt 9 százalékra szorítja le a 2003 évi 14,1 százalékról. A költségvetés hiányát az idén a GDP 2,1 százalékára csökkentik az eredetileg célul kitûzött 3 százalékról, hogy ezzel is enyhítsék a folyó fizetési mérlegre nehezedô nyomást.

Románia az IMF-el stand by hitelrôl novemberben teljesített megállapodást. A 431 millió dolláros, 18 hónapra szóló hitelprogram egyben az elsô hitelmegállapodása volt az országnak az 1989 évi rendszerváltás óta.

A magyar és a román nép közötti történelmi kibéküléshez szükség van az egyházakra is - hangsúlyozta a román külügyminiszter, a román ortodoxnapok központi ünnepségén a múlt hét végén Budapesten. "Mi románok büszkék vagyunk arra, hogy ortodoxok és hogy latinok vagyunk" - mondta a román kormány és Adrian Nastase miniszterelnök köszöntését tolmácsolva Mircea Geoana.

Mint mondta, több mint ezer éve a hit majdnem szétválasztotta az európaiakat, az egyesült Európa azonban azon az úton jár, hogy véget vessen ennek a szétválasztásnak.

"Az egyesült Európában a hitnek egyesítenie kell, nem szétválasztani" - szögezte le.

A külügyminiszter rámutatott, a két ország és nép újra kezet fog egymással, ma mint szövetséges a NATO-ban, holnap pedig már az Európai Unióban.

A külügyminiszter a román kormány részérôl azt kérte a magyar kormánytól, vigyázzon a magyarországi román kisebbségre is, amely hidat jelent a két ország között. Mint hozzátette, Románia is igyekszik vigyázni az ott élô magyar kisebbségre.

Gulyás Kálmán, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelôs címzetes államtitkára a magyar kormány és Medgyessy Péter miniszterelnök nevében köszöntötte az egybegyûlteket, s ígéretet tett arra, hogy Magyarország vigyáz az itt élô románokra és azt kérte, hogy Románia is vigyázzon az ottani magyarokra.

A Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye vezetôje az ünnepségen arról szólt: Európa nem volna teljes, a neolatin ortodoxia egyháza nélkül, mint ahogy az ortodoxia is szegényebb lenne nélküle.

"A Román Ortodox Egyház sajátos hangja a kortárs ökumenikus koncertben, az európai kereszténység szimfóniájában különleges és egyesítô rezonanciájú" - mondta Sofronie püspök.

Kitért arra, hogy az egyház gyulai székhelyû magyarországi egyházmegyéje 1946-ban alakult meg a román patriarchátus fennhatósága alatt, s egy 1997- es döntés nyomán új közegben végzi munkáját: 1999-ben megkapta elsô fôpapját. Az ünnepséget levélben köszöntötte Teoctist, a Román Ortodox Egyház pátriárkája.

Márkus Mihály református püspök az eseményt szervezô Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke beszédében kiemelte: különbözô történelmi, vallási hagyományok elválasztanak bennünket, s e törésvonalak háborúk kiindulópontjai voltak és lehetnek.

Az ortodoxnapok gyulai folytatására és a vasárnapi aradi eseményekre utalva rámutatott ugyanakkor arra: "a törésvonalak gyógyulni is tudnak".

A MEÖT immár második alkalommal rendezte meg az ortodoxnapok programját, amelynek keretében elsô alkalommal, tavaly májusban, a szerb ortodox egyházmegye mutatkozott be.

Az idei eseménysorozat vasárnap szentmisével és kulturális programokkal folytatódott Gyulán.

Az Európai Unió bôvítésének folyamata "lassan eléri a lehetôségek határát" - vélte kedden egy német tv- mûsorban Günter Verheugen.

Az unió bôvítési biztosa a ZDF televízió reggeli hírmagazinjában kijelentette: a következô évek feladata "a 25-ök Európája gazdasági alapjainak olyan mértékû megszilárdítása lesz, hogy azok csakugyan elbírják a létrehozott politikai építményt".

Verheugen szerint az unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató Bulgária és Románia "voltaképpen még az elsô (tíztagú) csoporthoz tartozik; felvételük 2007-re van elôirányozva. További (bôvítési) menetrendrôl nincs szó".

A nem EU-tag európai államok közül elsôsorban Törökország bízik abban, hogy az EU decemberben esedékes döntése nyomán belátható idôn belül tárgyalásokat kezdhet az uniós csatlakozásról. Hosszú távon EU-álmokat dédelget Horvátország is.

A gyors észjárásukról, erôteljes nyelvi humorukról és nem túl finom érintkezési formáikról híres berlini polgárokat most beszélô szemetesládákkal próbálja nevelni a helyi köztisztasági hivatal. A szeméttartályok mindenkihez szólnak egy-két jó szót, aki beléjük hajítja a hulladékot.

A tartályok öt típusban készülnek, s a típusok neve is mutatja, mirôl lehet "szót váltani" a szemetessel - közölte Bernd Müller, a berlini köztisztasági hivatal, a BSR szóvivôje. A Siggy Sport névre hallgató darabok azt kiabálják a szemetelôknek, hogy "Góóóól!", Kalle Kiez - amelynek a neve afféle lézengô fiatalkorúra utal - annyit mond igazi berlini tájszólásban: "Kösz, ez igazán szuper volt tôled". Susi Schlau (Okos Susi) pedig angolul, franciául és japánul üdvözli a szemetüktôl nála megszabaduló turistákat. Énekes kuka is akad - neve a slágerlistákra utalva Hitlist Harry - "ô", egy ismert sláger melódiájára azt dalolja, hogy "Tölts meg, tölts meg azonnal!".

A BSR szerint a narancs színû beszédes kukákhoz hasonló másutt nincs sehol: külsejük ugyan nem tér el a többi szemétgyûjtô alkalmatosságoktól, viszont fedelükbe napelemet építettek, amely mûködteti az elôre felvett szöveget lejátszó berendezést.

Az elsô kísérletekre a BSR székházának környékén került sor még novemberben, nagy sikerrel. "Az embereket alaposan meglepte a kukaköszönés, sokan ismét belé dobtak valamit, hogy kipróbálják, sokan mosolyogtak" - mondta el Bernd Müller.

Éjszaka a beszélô kuka hallgat mint a kuka, de fluoreszkáló sávval hívja fel magára a figyelmet.

A BSR már régen igyekszik nagyobb tisztaság- szeretetre és udvariasságra biztatni a város lakóit, s mivel a berliniekrôl a tiltások leperegnek, a vállalat 1999 óta humoros felhívásokkal próbálkozik, hogy csökkentse a terheket, amelyek 2000 dolgozójára nehezednek: évente hétezer tonna szemetet szednek ki a mintegy húszezer utcai tartályból, amelyek közül most vagy 20 "megszólalt".

Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be a Demokrata Párt, hogy Lavinia Sandru személyében saját polgármesterjelöltet indít a helyhatósági választásokon. Ez azt jelenti, hogy egyre jobban szûkül a Dorin Floreát támogatók köre. A sajtótájékoztatón jelen volt Cozmin Gusa, aki az SZDP-bôl nyergelt át nem is olyan régen a DP-be, és aki a párt helyhatósági választásokért felelôs kampánymenedzsere. Mint kiderült, "európai" fuvallatot akarnak a "múlt században lerekedt" Marosvásárhely életébe hozni, és megszüntetni az "etnikai viszályokat".

A korábbi sajtótájékoztatókon és nyilvános nyilatkozatokban a DP megyei vezetése azt hangoztatta, hogy a párt a "független" jelöltet támogatja, mert szemmel látható eredményeket ért el a városigazgatás terén. A tegnapi sajtótájékoztatón pedig olyan kijelentések hangzottak el, hogy Florea kétségbeesetten kapaszkodik a székébe, mert mihelyt leváltják, kiderülnek a törvénytelen ügyletei és korrupciós ügyei; hogy gyanús a Natea-Florea barátság is, mert bizonyára egymásnak falaznak; hogy Florea négy éven át nem a város érdekében ténykedett, hanem saját ügyeit intézte, és viszályt keltett a lakosság körében...

A Népújság kérdésére, hogy mi történt, ugyanis a megyei elnök alig két hete még teljes mellbedobással támogatta Dorin Florea jelölését, Cozmin Gusa azt válaszolta, hogy bizonyára "tévedtek", de mihelyt belátták tévedésüket, és észhez tértek, megbocsátanak nekik. Egyébként is egy "nemzeti" pártnak kell legyen saját polgármesterjelöltje a megyeszékhelyeken.

A megyei elnök, Dinu Socotar próbálta magyarázni a bizonyítványát, hogy valóban Floreát támogatták, de késôbb a "román" pártok saját jelöltekkel kezdtek kirukkolni. Aztán meg nem tetszett nekik az SZDP "kezdeményezése" sem, hogy minden román párt feltétel nélkül támogassa Floreát. De a legfájdalmasabb az volt számukra, hogy szövetségeseik, a liberálisok is saját jelöltet állítottak. Ezek után, jelentette ki, úgy gondolják, hogy Dorin Florea az SZDP jelöltje, ôk pedig a kormánypárt jelöltjét nem támogathatják.

Alig egy órát tartott csupán a megyei tanács tegnapi rendkívüli ülése, amelyen a tanácsosok
"olajozottan" szavazták meg a napirenden levô 11 pontot. A testület egyhangú szavazattal úgy döntött, hogy kezességet vállal a Mezôrücs és Tekeújfalu községek által felvett bankkölcsönért.

A tanácsosok jóváhagyták mind a 2003-as költségvetés felhasználására, mind az idei költségvetés kiigazítására vonatkozó határozattervezeteket, amit Virág György tanácselnök lapunk kérdésére úgy értékelt, hogy a 2003-as költségvetés esetében "a tanácsosok bizalmukról biztosították a megyei tanács vezetését, olyan értelemben, hogy az évi költségek leosztását, az összes felmerült ilyen jellegû problémát közösen tárgyaltuk, teljesen átlátható módon történt a költségvetés felhasználása". Virág György utalt a beruházási összegek átcsoportosítására mind a megyei tanács alárendeltségében levô 11 mûvelôdési intézmény, mind a Vidéki Vízszolgáltató, illetve a repülôtér esetében, "de nincsen semmi olyan gond, ami miatt a tanácsosok kérdôre vonták volna a vezetést."

A 2004-es költségvetés kiigazítását egyrészt a megye által az 514-es kormányrendelettel az útjavításra kapott 23,8 milliárd lej elosztása, valamint két község esetében a tanács általi banki garancia vállalása indokolta. A megyei utak javítására kb. 17 milliárd lej jutott, a községi utakra a különbözet. A megyei tanács a tartalékalapjából biztosítja a kezességet Mezôrücs és Tekeújfalu községek számára, ahol már folyamatban van a SAPARD 2/1-es programja keretében a helyi infrastruktúra feljavítása, és a munkálatok befejezésének határideje szeptember 30. Közel 10 milliárd lej értékû a vállalt garancia, a szóban forgó községek saját hozzájárulása Mezôrücs esetében 4, Tekeújfalu esetében 2,8 milliárd lej. Kérdésünkre, hogy a megyei tanács a többi öt település: Nyárádszereda, Apold, Mezôbánd, Marosszentanna, Maroskece esetében is fogja-e biztosítani a garanciát, a tanácselnök azt válaszolta, hogy igen, részben.

- Rendkívül fontos szempont volt, hogy amennyiben saját költségveté-sükbôl az érintett községek vállalnak egy bizonyos összegre garanciát, mi is vállaljuk a kezességet a bankhitelre - tette hozzá.

A tanácsosok öt községi út lekövezését is jóváhagyták, valamint azt, hogy a Gernyeszeg-Erdôcsinád-Székelykál közötti községi út megyei rangot kapjon. A tanácselnök szerint ezzel a javaslattal (amelyet kormányrendelet véglegesít majd) azt szerették volna elérni, hogy Erdôcsinádot kissé kiragadják a jelenlegi elszigeteltségébôl. Az átminôsítés alapján a megyei tanács költségvetésébôl immár utalható ki pénz a szóban forgó út javítására, hiszen községi útként javítását csak a speciális útalapból lehetett finanszírozni.

A szavazás eredményeképpen az ipari parkot Vidrátszeggel összekötô utat közhasznú és helyi érdekeltségû beruházássá nyilvánították, amire azért volt szükség, mert a szóban forgó terület (amelyen az út áthalad) tulajdonosaival hónapok óta folyik a vita az árról.

- A hat tulajdonos közül öt beleegyezett a négyzetméterenkénti 5 eurós árba, egyetlen tulajdonos nem fogadta el az ajánlatot. Hogy ne akadályozzuk a munkálatokat, ez volt az egyetlen megoldás, hiszen közérdekû beruházásként a terület kisajátítható. Ebbôl valószínûleg per lesz, amit megnyerünk, és az sem kizárt, hogy az illetô még ennél is kevesebb pénzt kap - jelentette ki a Népújságnak Virág György.

Az Országos SAPARD-Ügynökség jóváhagyta azt a Marosszentanna község által benyújtott pályázatot, amelynek alapján a községközpontban és három ide tartozó faluban (Udvarfalván, Várhegyen, Bárdoson) elvégzik a csatornázási munkálatokat - tájékoztatta lapunkat Viorel Bubau polgármester. A vissza nem térítendô uniós támogatás értéke 1 millió euró.

A község vezetése ma találkozik a kivitelezô cég, a Socot Rt. képviselôivel, hogy tárgyaljanak a munkálatok költségeirôl. A polgármester szerint a cég benyújtott egy 64 milliárd lejes árajánlatot, amit legalább 44 milliárdra le számítanak alkudni. A vissza nem térítendô SAPARD-támogatás összege 1 millió euró, ami Bubau Viorel szerint a megye legjelentôsebb munkálatának számít. Éppen ezért a polgármester úgy gondolja, hogy a megyei tanácsnak kellene garanciát vállalnia azért az összegért, amivel a község járul hozzá a munkálatok költségeihez (mintegy 25 százalék), és amit bankhitelbôl fedezne. A nyertes SAPARD-pályázatok összértéke közel 4 millió euró vissza nem térítendô kölcsön, ami figyelemre méltó összeg, és érdemes volna erôfeszítést tenni azért, hogy az érdekelt településeknek biztosíthassák önrészüket. Ha a megyei önkormányzat mégis úgy dönt, hogy nem vállal kezességet a hat község által felvett bankkölcsönért, Marosszentanna abban a szerencsés helyzetben van, hogy garanciaként van mit felmutatnia. Például a tömbházakat a fiatalok számára létrehozott lakónegyedben. Viorel Bubau szerint legkésôbb egy héten belül hozzáfognak a csatornázási munkálatokhoz, a kivitelezésre egy év a határidô.

A polgármester az idei beruházások kapcsán elmondta, hogy készülnek egy 250 férôhelyes tornacsarnok megépítésére is, aminek a tervét az Arhing cég készítette. A kormányprogram keretében több mint 30 milliárd lejes befektetéssel épülne a tornacsarnok a községközpontban levô futballpálya helyére, ahol már elkészültek a víz-, gázvezetékek lefektetésével. Már csak a csatornázás van hátra, de a SAPARD-program alapján megkezdett munkálatoknál prioritásként kezelik a futballpálya csatornahálózatának megvalósítását.

Magyar gasztronómiai napokat szervez május elsô hetében, Magyarország EU-csatlakozása alkalmából, a Magyar Turizmus Rt. romániai képviselete - jelentette be kedden a fôvárosban Bíró Gáspár, a kolozsvári magyar fôkonzulátus turizmus részlegének vezetôje. A bukaresti Continental Szállóban lezajlott sajtótájékoztatón elhangzott: a román partnerrel, a Continental Hotels szállodalánccal együttmûködve megszervezett rendezvénysorozatra május 2-5. között kerül sor nyolc városban A román fôvároson kívül a magyar konyha hagyományos ízeivel ismerkedhetnek az érdeklôdôk Kolozsváron, Aradon, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Nagyszebenben, az észak-moldovai Suceaván és a dunai kikötôvárosban, Turnu Severinben - tájékoztatta az MTI-t Bíró Gáspár. A romániai magyar gasztronómiai napok étlapján szereplô magyar ételkülönlegességek elkészítését Magyarországról érkezô mesterszakácsok tanítják be romániai kollégáiknak a nagyváradi Continental Hotelben tartott kétnapos "együttfôzôcskézés" során - lehetett megtudni a magyar ínyencség-fesztivál bukaresti beharangozó sajtótájékoztatóján.

A megye elsô évnegyedben ellenôrzött 868 gazdasági szereplôje közül 507 esetben találtak rendellenességet a pénzügyôrség munkatársai. A kiszabott büntetések és az elkobzott javak összértéke megközelíti a 9,5 milliárdot, ebbôl 6,6 milliárdot sikerült behajtani - közölte a megyei pénzügyi fôbiztos, Florin Marcus, azon a sajtótájékoztatón, amelyet éppen az elsô negyedévi tevékenység elemzése céljából hívtak össze. Négy esetben büntetôjogi elôterjesztést nyújtottak be, három alkalommal a faanyag kitermelésével kapcsolatos törvénytelenségek miatt.

Florin Marcus hangsúlyozta, hogy csupán a kasszagépekkel kapcsolatos rendellenességek miatt kiszabott büntetések 900 millióra rúgnak, s figyelmeztette a gazdasági szereplôket, hogy az április 22-én megjelent 116-os számú törvény négyszeresére növeli ezeknek a kihágásoknak a büntetési összegét.

Mint elmondta, a tavalyhoz képest szerényebbnek tûnnek az eredmények, de ez csak a látszat, egyrészt mert a pénzügytôl való leválást követôen csökkent a pénzügyôrök száma, másrészt mert csökkent az intézmény ellenôrzési kompetenciája, harmadrészt pedig, mert a korábban nagy büntetéseket eredményezô valutahonosítási jogszabályt eltörölték.

A fôbiztosi széket egyelôre ideiglenesen betöltô Florin Marcus nem titkolta, hogy részt kíván venni azon a versenyvizsgán, amelyet a végleges fôbiztosi állásért ír ki a pénzügyôrség országos vezetôsége.

Az 1999 óta mûködô "Szolidaritás" Szakszervezeti Tömörülés (amely hét szakszervezeti vezetô kezdeményezése nyomán jött létre) vezetôi szerint szükségessé vált egy új protokollum megfogalmazása. Néhány nappal ezelôtt, az Azomures vállalatnál megtartott ülésen a résztvevôk hangsúlyozták a Maros megyei szakszervezeti mozgalmak megerôsítésének fontosságát, ugyanakkor más megyei szakszervezetek bevonását szorgalmazták. Fehér, Szilágy, Beszterce-Naszód és Kolozs megyébôl újabb szakszervezetek kapcsolódnak be a munkába. Amint azt Budai István, a Solidaritatea elnöke elmondta, e szakszervezeti tömörülés komoly részt kíván vállalni a tagok jogainak érvényesítése végett. Pozitív példaként említette a MANPEL- ügyben, majd a helyi szállítás terén elért eredményeket. Nehezményezte azonban, hogy a kormány részérôl gyakran hiányzik a hajlandóság a szociális párbeszédre, az együttmûködésre, s ezt a tavalyi év folyamán többször is tapasztalták.

Az új protokollum révén a vezetôk arra számítanak, hogy "egyesített erôkkel" könnyebben képesek majd kezelni a munkakonfliktusokat. Vásárhelyi Zoltán, a Koordinációs Bizottság tagja kifejtette, hogy a helyi problémák megoldása érdekében a megye határain belül kell összefogni, mert Bukarestbôl ritkán jön segítség.

Szó volt a folyamatos elszegényedésrôl, a falusi iskolák siralmas helyzetérôl, az egészségügyben uralkodó állapotokról, a bûnözésrôl és a társadalom nagy részét érintô problémáról, az alacsony fizetésekrôl. Több vállalat nehéz helyzete is terítékre került, így a szászrégeni Alpináé, ahol 3000 munkás nem kapta meg idejében a fizetését. Sok esetben felvetôdött az a gond, hogy a vezetôk egyszerûen fittyet hánynak a szakszervezetre, vagy akadályozzák, esetenként tiltják létrejöttét. Ezért is fontos, hogy az illetékesek minden esetben megtegyék a rájuk háruló intézkedéseket, s hogy eszközeik is legyenek ehhez. Az idôközben kiszélesedett, 39 tagszervezetet számláló szervezet ennek az igénynek próbál majd eleget tenni.

Tegnap a megyei kerületi választási iroda elnöke, Santa Marinel bíró a Népújság kérdésére elmondta, hogy ma délelôtt fél tizenegytôl a prefektúra gyûléstermében a körzeti választási irodák vezetôinek felkészítôt tartanak, amelyen a választási irodák mûködésére vonatkozó utasításokat dolgozzák fel, illetve ismertetik a jelöltállítás szabályait.

A választási irodák vezetôi mellett meghívást kaptak a választásokon részt venni óhajtó politikai pártok képviselôi is.

Santa Marinel elnök elmondta, hogy a megyei kerületi választási iroda (BEJ) reggel nyolctól délután 4-ig, illetve addig tart nyitva, amíg szükség van erre. A politikai pártok, választási szövetségek a jelöltlistákat május 8-ig kell letegyék a választási irodában. Ezt követôen jelölik ki a politikai pártok képviselôit, a jelöltállítások arányában. A megyei választási irodába a pártok 13 képviselôt delegálhatnak.

A Marosugrai Interetnikai Egyesület megalakulása óta valami megmozdulni látszik a községközpontban. A kezdetekben fenntartásokkal és bizalmatlanul fogadott szervezet mûködése révén az országhatárokon túl is ismertté váltak a helyi szokások, hagyományok.

A tavalyi sikeres pályázatírás után - amelynek eredményeként a 2200 eurós összegbôl lepadolták a községközponti iskola termeit -, Szente János elnök további pályázatírásba fogott.

2800 eurót nyertek a Román Közösségfejlesztési Szervezethez benyújtott pályázattal. A nemrég megérkezett összegbôl 15 számítógépet vásárolnak, amelybôl egyet az iskolának adományoznak, eggyel pedig az egyesület irodáját szerelik fel. A többi komputerrel internetklubot létesítenek. A fennmaradó összegbôl korszerûsítik a klubhelyiséget, hôszigetelô ablakokat szerelnek. Ugyanezen alapból kilenc helybeli fiatal a vásárhelyi Szakszervezetek Házánál számítógép- kezelési és angol nyelvtanfolyamot végzett. Mivel még így is maradt egy komoly összeg, abból a mûvelôdési otthonba mellékhelyiséget, konyhát építettek és megoldották a vízellátást.

Már folynak a munkálatok, és számítások szerint két hét múlva fejezik be a valamikori falusi könyvtár átalakítását. A nagytermet elválasztó- falakkal három részre osztották. Az egyikben lesz az Interetnikai Egyesület székhelye, a másikba költözik a polgármesteri hivatal könyvelôsége, míg a harmadikban, a legnagyobban az internetklub lesz. A könyvtárat egy eddig üresen álló terembe költöztetik.

Közel 3000 eurót igényeltek a református templom orgonájának felújítására. A rendkívül régi orgona már régóta nem mûködik, sípjai közül több hiányzik. A munkálatok felmérése szerint az újra üzembe helyezésre mintegy 2500-3000 euróra van szükség. A februárban az Illyés Alapítványhoz benyújtott pályázatra május közepére várják a választ.

A Román Közösségfejlesztési Szervezet finanszírozza azt a március közepén elkezdett programot, mely részeként hetente egy alkalommal a tanárok tanácsadást tartanak a nehéz körülmények között élô családoknak. A találkozások során többek között beszélnek az alapvetô tisztálkodási feltételekrôl, valamint a nemkívánatos terhesség ellen való védekezésrôl. A résztvevôknek teát, szendvicset is felszolgálnak.

A holland Berkel ein Rodenrijs településsel már 2002 óta tart a kapcsolat. Akkor és a tavaly a hollandok látogattak Marosugrára, ahol többnapos szemináriumot tartottak. A nagy érdeklôdésre és a közben szövôdött barátságoknak köszönhetôen az idén újra eljönnek, s augusztus 3-án a 20 tagú ugrai küldöttséggel közösen térnek vissza Hollandiába. Már kifejezték abbéli szándékukat, hogy építôanyagokat hoznak, hogy az ugrai orvosi rendelô kihasználatlanul álló padlását átalakítsák ifjúsági teremmé. A munkálatokban a helybeliek segédkeznek.

Többször elgondolkoztam azon, mennyi minden rejtve maradna, ha a muzsika nem létezne. És ez a felismerés most Bartók égô, izzó, zakatoló, vagy tudat és öntudat határán bolyongó 2. zongoraversenyének feltámasztásával vált újra idôszerûvé.

Hallották, érezték, milyen sodrása van annak, mikor a játék elemi erôvel tör fel; vagy mikor a lét gondolattá rendezôdik, melyben (bár alig értjük hogyan) önmagunkra találunk; mikor hangulatok és stílusok kavalkádja szédít el; mikor (Kroó György szavaival élve, az elsô tétel vége felé) egy "ismeretlen" Bach versenymû hallgatásán kapjuk magunkat. Mikor a Kékszakállú mély titkokat ôrzô várának levegôje terjed szét (a lassú tétel vonóskari indításában); mikor a dolce zongoratéma próbálkozásai mindannyiszor meghátrálnak az üstdob fenyegetô morajlásaitól, mígnem a magányos zongoraszólam gyászbeszédével jéghideg kvintfalba ütközve éri el csúcspontját (ugyancsak a második tételben). Mikor lidércszerû cikázások és a természet máskor láthatatlan nyüzsgése a vadon, a fantasztikum és a látomás lenyûgözô keverékével kerít hatalmába. A barbár rondótéma morgó, harapó vitalitása mellett otthonosan csengnek az elsô tétel témáinak reminiszcenciái. Futó ábránd, majd fanfár-koncert, s (amint azt Kroó György írja) "az ujjongó fiatalság hangján a darab szinte kifut a világból".

Mi volt ez, talán csak vízió? Ó, dehogy: Vizi (Ferenc - Shinya Ozaki és a Marosvásárhelyi Filharmónia zenekara), ó, be jó! Bravó, bravó!

A marosmagyarói Lovász János úgy múlt el a világból, hogy elôtte még táncolt feleségével a vásárhelyi színház színpadán. Az öltözôben beszélgetett Füzesi Alberttel, a kiváló táncos- koreográfussal. Többek között azt mondta: Isten megsegít, jövôre ismét együtt táncolunk. Lovász János a magyarói csoport örökmözgó embere, motorja volt, a marosszéki népi táncmozgalom lobogó kedvû mozgatója. Tegnap temették. Halála szomorú, de lelket kovácsoló. Kedves János bátyánk! Hatvanhét évesen mentél el. Fáj távozásod. Családod, szeretteid, falusfeleid gyászában osztozva ôrzik emléked, és gondolatban hatalmas orgonakoszorút helyeznek sírodra Maros megyei dalos-táncos testvéreid. Nyugodjál békében!

Hagyományteremtô szándékkal szervez gulyásfôzô versenyt a Maros megyei RMDSZ. A vetélkedôt a marosvásárhelyi Somostetôn tartják május 1-jén, délelôtt 10 órai kezdettel. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje már jelezte részvételi szándékát, ugyanakkor több parlamenti képviselô és helyi tanácsos is bekapcsolódik a vetélkedôbe. A színháznak, a Népújságnak, a Marosvásárhelyi Rádiónak és a Nôk a Nôkért Szövetségnek is lesz csapata, ugyanakkor két marosvásárhelyi cserkészcsapat és a Maros megyei MADISZ is benevezett. A rendezvényen fellép a nagyváradi, ír zenét játszó Blackbeers Irish Music Band, továbbá a Téglagyári Megálló és az Öves együttes (utóbbi moldvai csángó népdalokat játszik), valamint a vajdaszentiványi hagyományôrzô néptánccsoport. Mûsorvezetô: Nagy István.

Jegyzet

A múlt hét péntekén sajnálatos baleset történt a Maroson. Egy fiatalember - eddig tisztázatlan körülmények között - a kompnál vízbe fulladt. Évente többen válnak folyó áldozataivá. Ez intô jel a városgazdáknak, vízi sportot kedvelôknek. Hajdanában, Marosvásárhely virágkorában május elsejétôl már ki lehetett vonulni a strandokra, a kellemes folyópartra. Valamikor a "hivatalos" fürdôszezon-nyitó elôtt azonban már rendbe tették, kitakarították a fürdôzôhelyeket, napozókat, tiszta környezet várta azokat, akik az ilyen szórakozóhelyekre jártak társaságot keresni, elbeszélgetni. De mára már hol van a régi Ritz-fürdô hangulata, vagy a Vointa strand meghitt környezete? A Május 1. strandot is csak igazán szegényes körülmények között bocsátják az úszók rendelkezésére, a Víkendtelep pedig ismét építôtelep helyszíne. A Víkend II. pedig még mindig csak megvalósítandó tervként áll, arra várva, hogy valami befektetô végre áldozzon arra, hogy ez a sport- és szabadidô-komplexum elkészüljön. Nem azonnal megtérítendô beruházás a strandépítés. De a város valamikori fényét annak is köszönhette, hogy a folyóvíz köré épült. Már kevesen vannak, akik a nagynevû vízilabdacsapatra emlékeznek, vagy arra, hogy olimpiai válogatott csapatunk és úszóink marosvásárhelyiekként álltak fel a dobogó legfelsôbb lépcsôfokára. A város ma már kinôtte a víkendet, s bármennyire népszerû hely a Cementlapok és a komp közötti part, a Maros szennyezettsége miatt ez sem igazán alkalmas fürdôzésre. Bár egyesek állítják, hogy ez fertôzés-mentesebb, mint bármely illetlenül használt, kitakarítatlan medence. A városnak szüksége van szabadidô- központokra, szórakozóhelyekre, parkokra, zöldövezetekre, ahol bármilyen tömegsportot lehet ûzni. A sok megoldatlan gond között valahogy errôl megfeledkeztek, s bár a Víkendtelep valahogy elkészült, ennyi már nem elég. A Maros szedi áldozatait. Le kellene már zárni a listát.

Újra hagyományos helyszínén, a szovátai Teleki Oktatási Központban kapott helyet az irodalmi kreativitás verseny, vagy ahogy mindenki ismeri, az IKV, a szabad szellemi alkotás, a kötetlenség és a tehetségen alapuló megnyilvánulások vetélkedô- találkozója. A múlt hét végi verseny megrendezése azonban kezdetben borzolta némileg a kedélyeket, hiszen, mint arról már korábban is tudósítottunk, a Maros megyei Magyar Középiskolások Diákszervezete, felelevenítve a régi hagyományt, az országos döntôt még decemberben megszervezte. Simon György magyartanárt, a régi- új IKV egyik szellemi atyját, örökös résztvevôjét kérdeztük a mostani versenyrôl, a kialakult helyzetrôl.

- Elsôsorban azt szeretném leszögezni, hogy a mostani verseny nem IKV-döntô, hanem elôre beküldött pályázati mûvek elbírálása volt. A szovátai TOK már régebben megpályázott egy IKV-verseny létrehozását segítendô pályázatot, megnyerték, ezért országos döntôt szerettek volna szervezni. Én szóltam, hogy a döntôt az MMKD már decemberben lebonyolította, ezért ôk úgy szervezték meg a versenyt, hogy elôre beküldött munkák alapján választották ki a résztvevôket, akik ott a megszokott stílusú, szabad IKV-tételekbôl versenyezhettek. A nyertesek sem országos stb. elsôk, egyszerûen megnyerték ezt a versenyt. Körülbelül hatvan dolgozat érkezett be, a versenyzôk száma húsz körüli volt. A zsûri tagjait Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Lôrincz Edina és Simon György alkották, bár több neves meghívottunk volt, akik nem jöttek el. Sajnos, az idôpont nagyon rosszul volt idôzítve, országos tantárgyverseny, miegymás, Marosvásárhelyrôl például senki sem jött. Színvonalas volt a verseny, és a régi IKV-versenyek szellemében, díjazás után mindenki elmondhatta a véleményét a tételekrôl, felolvastak a dolgozatokból, mindenki bekapcsolódott, kis, rögtönzött irodalmi kávéház alakult ki. Igen fontos, hogy újra volt Mikó-díj. Mikó András, az egykori, tragikus sorsú, örök IKV-nyertes édesanyja eljött Szovátára, és átadta az egyik legnagyobb megtiszteltetésnek számító, az Andris emlékére alapított díjat. A TOK is kitett magáért, igen komoly könyvjutalmat vihettek haza a nyertesek, hamarosan pedig IKV-antológiát szeretnénk kiadni, az országos döntôk írásaival, a kezdetektôl, 1993-tól mostanáig.

Elkerülendô a mostani helyzetet, a majdnem egymásra szervezést, a TOK a marosvásárhelyi diákszervezetek segítségére számít. Mint mondták, elvállalják, hogy ezentúl, a kilencvenes évek versenyeihez hasonlóan mindig megszervezik az országos döntôt, a városi és megyei szakasz lebonyolításában pedig az MMKD-ra, a Madisz-ra számítanak, így gyümölcsözô együttmûködés jöhet létre, és jól megszervezett versenyekre számíthatnak az IKV- rajongók (mert ilyenek is vannak). Nagyvonalú ajánlat, érdemes fontolóra venni.

Testvérváros ide, testvérváros oda, irigyeljük az ottaniakat, hogy nekik ilyesmijük is van: egy nemzetközi hírû dzsesszegyüttes, amelyre egy egész fesztivált lehet alapozni. Miután bejárta az egész világot és koncertezett Románia több városában is, az Emerton-díjas Bohém Ragtime Jazzband Marosvásárhelyen is bemutatkozott. Vasárnap este az RMDSZ megyei szervezete meghívására az Ittzés Tamás vezette kecskeméti csapat a Kultúrpalota nagytermében lépett fel.

Nagyszerû együttes az 1985-ben alakult Bohém R.J., tagjai kiváló zenészek, akik az eltelt két évtizedben olyan világsztárokkal játszottak együtt és készítettek közös felvételeket, mint Joe Murányi, Louis Armstrong utolsó klarinétosa, Butch Thompson, amerikai stride-zongorista, Zeke Zarchy, Benny Goodman és Glenn Miller big bandjeinek elsô trombitása, George Kelly, a New York-i Savoy Ballroom Orchestra tenorszaxofonosa és így tovább. A mûfaj ismerôinek, rajongóinak sokat mondanak ezek a nevek, akik csak véletlenszerûen hallgatnak dzsesszmuzsikát, keveset tudnak róluk, de a rokonszenves vendégek hangversenye számukra is igen kellemes emlék marad. A koncertteremben aránylag kevés volt az igazi dzsesszbarát, de a melodikus, ritmusos, magával ragadó ragtime zene és a zenészek vérbô, élvezetes játéka hamar bûvkörébe vonta a közönséget. A zongoristaként, hegedûsként és énekesként is kitûnô Ittzés Tamás showmanként is egy-kettôre megnyerte a jelenlevôket, virtuóz hangszeres és énekes társaival -
Lázár Miklós (hegedû, ének), Lebanov József (trombita), Mátrai Zoltán (klarinét, tenorszaxofon), Korb Attila (harsona, zongora, ének), Mátrai György (bendzsó, gitár), Török József (bôgô, tuba), Falusi Alfréd (dob) - oldott, vidám Bohém-estet hozott össze, a koncert végi ráadáskor még a hallgatóságot is bevonták az elôadásba. Akik ott voltak, nagyon jól érezték magukat, egyként szerették a hamisítatlan New Orleans-i zenét és a dzsesszesített magyar számokat. Szünetben a zenekar CD-i, hangkazettái is fogytak. Egy következô alkalommal biztos teljesen megtelik a terem, mert hogy lesz következô koncert, arra a Bohém Ragtime Jazzband ígéretet tett. Remélhetôleg nem telik el addig hosszú idô.

Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület és a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság szervezésében továbbképzésre került sor Maros, Beszterce és Szeben megyei közmûvelôk részére.

Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke köszöntôjében kitért a hasonló rendezvények rendszeressé tételének a jelentôségére, a felnôttképzés felértékelôdésére a mai Európában, valamint a magyarországi közelgô csatlakozás történelmi mozzanatára a lelki és szellemi nemzetegyesítés útján.

A találkozón Virág György, a Maros megyei Tanács elnöke ismertette a tanács mûvelôdési intézményeket fenntartó szerepét, a közmûvelôdési szervezetek számára idéntôl létesített pályázási rendszert, és ígéretet tett arra nézve, hogy májusban protokollum aláírására kerülhet sor a tanács és az EMKE Maros megyei szervezete között. Csegzi Sándor marosvásárhelyi polgármester-helyettes kitért a város és civil szervezetek közötti együttmûködés fontosságára.

Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezetô elnöke az erdélyi egyesületi közmûvelôdés múltjáról és jelenérôl tartott elôadást, összefoglalta a közmûvelôdési pályázatok rendszerét, majd utalt arra a törekvésre, hogy egyes közmûvelôdési szervezetek a jövôben normatív támogatásban részesüljenek. Beszámolt arról is, hogy Kolozsváron a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság és a Sapientia- EMTE szervezésében elkezdôdött a Mindentudás Egyeteme kazettáinak nyilvános bemutatása, és hasonló tevékenység megvalósítására nyílt lehetôség Marosvásárhelyen is.

Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány igazgatója a felnôttoktatás formai és módszertani eszköztáráról, a törvény adta lehetôségekrôl, saját képzési tapasztalatokról értekezett. A marosvásárhelyi Agora Iroda munkatársai, Budai Sándor és Peti András az irodahálózat által mûködtetett tíz programcsomagról, ezen belül a mûvelôdési, közmûvelôdési jellegû pályázati lehetôségekrôl beszéltek.

A közmûvelôk számára szervezett képzésen a résztvevôk jól mûködô felnôttképzési lehetôségekkel ismerkedhettek meg. Csomós Attila elnök az RMGE Maros szervezet által létrehozott Regionális Oktatási és Információs Központ tanfolyamairól, képzéseirôl, tevékenységérôl nyújtott áttekintést. Barabás László, a Kántor-Tanítóképzô Fôiskola igazgatója a kántortanítók munkáját ismertette, hangsúlyozta az egyház és a pedagógusok szerepét a közmûvelôdésben, és kiemelte annak fontosságát, hogy végre nálunk is kerüljön sor fôiskolai szintû mûvelôdésszervezô képzésre.

A résztvevôk közös állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben kihangsúlyozták a kultúra prioritásának a fenntartását, a közmûvelôdési stratégia kidolgozásának és az ehhez kapcsolódó normatív támogatás biztosításának a fontosságát, az információáramlás és a koordinálás jobbításának a szükségszerûségét. Javaslataik között szerepel a pályázási lehetôségek és rendszer stabilitásának a javítása, valamint Marosvásárhelyen a Népi Alkotások Házában egy olyan állás meghirdetése és elfoglalása, ami által az említett intézményben legalább egy személy felvállalhatná a magyar közmûvelôdés érdekképviseletét.

Az EMKE Maros megyei szervezetének sajtószolgálata

Elkészült az elsô erdélyi magyar, kimondottan csak szépirodalommal, azon belül is leginkább lírával foglalkozó internetes honlap, a Múzsa.net - egy lelkes, fiatal marosvásárhelyi csapat munkája. Magyarországon találunk már példát hasonló internetes megnyilvánulásokra (pl. Litera.hu), erdélyi magyar irodalomra "szakosodott" weboldal azonban szûkebb hazánkban mindmáig nem létezett. A lényeg: ha szeretsz verset olvasni, netalán írni, itt olvashatsz is, közölhetsz is, amennyiben pedig közöltél, a többiek véleményét is megtudod - akár szeretnéd, akár nem. A site-on több oldal található: idôgép, amely archívumként szolgál, szemszög, ahol ismert erdélyi költôkkel, írókkal olvashatunk majd interjúkat, valamint irodalmi irányzatokról, versformákról informálódhatunk, kész az így írtok ti oldal, ahol kezdô és kevésbé kezdô versírók, kortól, nemtôl függetlenül közölhetik mûveiket, és amelyen elolvashatják az oldallátogatók és a moderátorok véleményezését verseikrôl. A fórum oldal a szokásos dumapartit jelenti, bárki, aki a honlapon tartózkodik bekapcsolódhat az éppen zajló beszélgetésbe, van könyvajánló és külön keresés funkció is tartozik a honlaphoz, amely akár szavak alapján is képes kikeresni a hiányolt verset, költôt, alkotót az archívumból. Ha pedig minden a tervek szerint halad, hamarosan linkeket is találhatunk, amelyek segítségével más, irodalommal foglalkozó oldalakra, folyóiratok honlapjaira is kapcsolódni lehet. Mindez pedig igen felhasználóbarát. Három moderátor foglalkozik a feltöltött és töltôdô versanyaggal: Szabó Péter költô, Fekete István és Nagy Botond végzôs dramaturgok. Máthé Erika, szintén végzôs teatrológus hallgató felel a szemszög-beli interjúkért, míg a webmester- moderátor szerepét Nagy Csongor tölti be.

A portál lényege: lehetôséget nyújtani a közlésre mindazoknak, akik úgy érzik, szeretnék megmutatni verseiket a nagyvilágnak, de nincs lehetôségük, vagy nem akarnak könyvet kiadni, lapokban publikálni. A honlap így írtok ti rovata mindenki számára nyitott, bárki közölhet, moderátori elôválogatás nélkül, hogy jó vagy rossz-e a vers, az az olvasóközönség vitái során úgyis eldôl, a közöltekkel kapcsolatos viták pedig komoly eszmefuttatá-sokra adnak lehetôséget.

Az oldal kész, mindössze két-három napja került fel a világhálóra, hamarosan megjelennek a szemszög-beli elsô interjúk, a szerkesztôk pedig két-három héten belül internetes sajtótájékoztatóra várják a média képviselôit. Addig is azonban várják minden versszeretô-versíró jelentkezését, mûveit, véleményét, hogy a tájékoztatóig és azután is tovább nôjön az így írtok ti, a fórum és a többiek puttonya. A cím: www.muzsa.net.

A Marosszentannai Általános Iskolában tartották az elmúlt hét végén az általános iskolai magyar szakos tanárok soros pedagógiai körét, amelynek keretében díjazták az Új tollak tehetségkutató verseny nyerteseit, majd a kitûnôen szervezett rendezvény a helybeli, különlegesen szép mûemlék templom bemutatásával zárult.

A dísztermet megtöltô magyartanároknak Sipos István aligazgató mutatta be a világbanki hitelbôl felújított szentannai iskolát, ahol sajnos, egyre kevesebb a magyar tagozaton tanuló diák.

Eredményesen szerepelt megyénk csapata a tavaszi szünidôben Zilahon tartott Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny 34. szakaszán - hangzott el a csapatot elkísérô Nagy Olga tanárnô beszámolójában. A huszonegy diáknak az idén sikerült legyôznie Hargita és Kovászna megye csapatát és Kolozs megyei társaik mögött (85,32 pont) igen szoros versenyben a második helyen végeztek ( 83,56 ponttal). Az elsô és egyetlen tízes osztályzatot elért diák is megyénkbôl került ki, a bolyais Horváth Emôke Ágnes személyében - emelte ki Nagy Olga tanárnô, aki felsorolta, hogy az általános iskolás tanulók egy harmadik díjat, a régeni Bakos Katinka révén és három dicséretet szereztek: Kántor József (13-as Sz. Ált. Isk), Havas Noémi (2- es Sz. Ált. Isk.), Borbély Kinga (Romulus Guga Gimnázium), a XII.-es résztvevôk közül pedig mindenki díjjal tért haza. Jól szerepelt a csapat az alternatív vetélkedôkön is, ahol az irodalmi témájú grafikai versenyen Láng Orsolya az elsô lett. A résztvevôket gazdag, érdekes programmal fogadták a házigazdák, s tartalmas kikapcsolódást biztosítottak a szabad programok során.

A beszámolót a marosszentannai tanulók Balassi Bálint mûsora követte. A Kiss Tünde magyar és Orosz Pálma zene szakos tanárnô által felkészített csoport verses-zenés mûsora - ahogy a jelenlevôk megjegyezték-, akármelyik középiskolai osztály dicsôségére válna.

Az általános iskolai magyar szakos tanárok szeptemberben hirdették meg az Új tollak elnevezésû tehetségkutató versenyt, amelyet Demeter Ignác értékelt ki. A héttagú zsûrinek a beérkezett 77 szép írás közül nehéz volt kiválasztani a legjobbakat, amelyeknek szerzôit, a mesék, igaz történetek, versek és novellák színes és szórakoztató bemutatását követôen, oklevéllel és a hét szponzor jóvoltából értékes könyvcsomaggal jutalmazták.

A vendégeknek Pete Júlia lelkész mutatta be a középkori freskókkal díszített, egyedien szép szentannai református templomot.

Csalódások és remények

Március 18-a óta új vezetôsége van a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. Bár a szenátus szavazatának eredményét minisztériumi szinten még nem hitelesítették, több mint valószínû, hogy a most megválasztott csapat fogja meghatározni az elkövetkezô négy évben az egyetem jövôjét, és - ha az ígéretek megvalósulnak - a csatlakozást követôen irányításukkal kellene felzárkóznia a MOGYE-nak a hasonló profilú európai egyetemek sorába. Az általános problémákon kívül (alulfinanszírozás, korszerûtlenné vált épület és felszereltség) a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized alatt nem sikerült az elképzelt módon rendezni a magyar nyelvû oktatás gondjait sem. Bár az RMDSZ kezdeményezésére kormányhatározatban rögzítették a helyek számát a magyar oktatási vonalon, ennek ellenére a továbbiakban is a román többségû szenátus (25 -12) dönti el a magyar oktatás egyéb vonatkozásainak alakulását. Ilyen körülmények között az egyetem és a karok élére választott helyettes magyar vezetôk véleményét kértük ki a MOGYE jelenét és jövôjét illetôen.

- Milyennek ítéli meg az egyetem jelenlegi helyzetét, az elmúlt ciklus terveibôl, elképzeléseibôl mi nem valósult meg, és mit sikerült elérni? - kérdeztük a rektorhelyettesi tisztségbe újraválasztott dr. Nagy Örs tanszékvezetô egyetemi tanártól.

- Az egyetem mûszerezettségének problémája csak részben oldódott meg. Bár a központi fûtésre való áttérés és bizonyos szárnyak korszerûsítése megtörtént, továbbra is siralmas állapotban van az épület, amit kora és méretei miatt nagyon nehéz felújítani olyan körülmények között, amikor erre a célra a szakminisztériumtól csak a remélt összegek kis hányadához jutunk hozzá.

A másik nagy gond az oktatók számával kapcsolatos. Annak ellenére, hogy az 1990-es évek kezdetéhez, közepéhez képest több fiatal gyakornokot és tanársegédet sikerült felvenni, ami az egyharmad-kétharmad arányt valamelyest javította, s a meglévô tanszemélyzet is elôreléphetett, a magyar oktatók száma most sem elégséges.

A meg nem valósított szándékok közé tartozik az is, hogy szerettünk volna minél több magasabb rangban levô oktatót alkalmazni "a föld fenekébôl is", de nem mindig sikerült.

A negatívumokkal szemben kedvezônek tartom, hogy egy megszabott beiskolázási szám alapján nyernek felvételt az idéntôl a diákok, ami valójában az utóbbi öt év nemzetiség szerinti bejutási arányához igazodik. Ez az általános orvosi karon 43, a fogászaton 47, a gyógyszerészeten pedig 54 százalékot, átlagosan pedig 47-50 százalék közötti arányt jelent, s így a 90-es évek elején hullámzó, de az utóbbi években stabilizálódott megoszlást sikerült törvényesíteni.

Mindenképpen értékelendô dolog, amire lehet építeni. Az a tény, hogy ezentúl lehet tudni, hogy körülbelül mennyi diákra számíthatunk, a minôségi oktatás szempontjából is fontos.

- A román fél részérôl (egyes tanárok és diákok) tiltakoznak, arra hivatkozva, hogy a megszabott keret miatt a magyar vonalon esetleg kisebb általánossal nyernek felvételt a diákok, amit hátrányos megkülönböztetésnek tartanak. Milyen következményei lehetnek ennek a bizonyos politikai körök által is támogatott ellenvéleménynek?

- Ez most már nem téma, mivel egy kormányhatározatról van szó, amit be kell tartani. A kifogás valójában nem érv, hisz a középiskolákban is meg van határozva a magyar osztályok száma, vagy a Babes-Bolyain, a színmûvészeti egyetemen is már hosszú évek óta, a felvételi jegytôl függetlenül megszabott keret van a magyar és román nyelvû oktatás számára egy-egy szakon belül. Ami pedig az elért eredmények közötti különbséget illeti, feltevôdik a kérdés, hogy ugyanakkora jeggyel jutnak-e be a kolozsvári vagy a temesvári egyetemre, mint például Marosvásárhelyen? Egyértelmû nem a válasz. Egyébként a 12 romániai orvosi egyetem közül a marosvásárhelyi az egyetlen, ahol magyarul is folyik oktatás. A kormányhatározat ellen lehet tiltakozni, de nem tudom elhinni, hogy ennek hatására egy törvényt megváltoztassanak. Ez nem lenne "européer" megoldás.

A megszabott keret mellett hasonlóan fontosnak tartom a fizetett két-két szériás tanítást (korábban ez csak román nyelven volt lehetséges), ami megemeli az oktatási normák számát, s lehetôvé teszi újabb állások meghirdetését, illetve a tanszemélyzet elôrelépését.

További újdonság, hogy ôsztôl be kellene induljon a bábaképzô fôiskola, szintén két nyelven, mivel önálló karnak nyilvánították.

- Változik-e valami a kollégiumi oktatásban, azaz indulhat-e magyar nyelvû csoport?

- Ezt is kértük, de az egyetemi charta úgy határozza meg, hogy a kollégiumi oktatás csak román nyelven történhet.

- Van-e esély a charta megváltoztatására, vagy a kollégiumi magyar oktatás bevezetése is csak központi intézkedés nyomán lehetséges?

- Az az érzésem, hogy ehhez is központi intézkedésre van szükség. Egyébként a kétnyelvû kollégiumi oktatás lehetne a következô célunk. A szenátuson ugyanis, amíg ilyen a felépítése, nagyon nehéz lesz "keresztülvinni". Ugyanakkor abban reménykedem, hogy párbeszéddel és az EU-s gondolkodáshoz közeledve, a szemléletmód változni fog.

- A posztgraduális képzés terén nem lehetne-e nagyobb szerepet, jelentôséget szerezni a vásárhelyi egyetemnek?

- A rezidensképzést illetôen sok még a tennivalónk. A központilag meghirdetett marosvásárhelyi helyeket jobbára más egyetemi központokban végzett orvosok választják. Volt hallgatóinknak pedig csak kis százalékban sikerül a rezidensi vizsgája. Egyrészt nem is jelentkeznek, mert végzettjeink közül sokan elmennek az országból. És mi, oktatók sem figyelünk eléggé arra, hogy saját köreinkbôl kitörve a végzôs diákot megfelelôképpen felkészítsük az adott bibliográfia figyelembevételével. Hogy megtartsuk a más városokból érkezô alorvosokat, amelyek képzését az oktatásügyi és az egészségügyi minisztérium bizonyos összegekkel támogatja, feltételeket kellene teremteni, kiépíteni egy campust doktorandusok, rezidensek számára, hogy szívesen maradjanak. A doktori képzést vezetô konzultáns professzorokat is abból a központi támogatásból tudjuk fizetni, amit a jelöltek után kap az egyetem.

- Úgy hírlik, hogy más, hasonló egyetemek sokkal jobban kihasználták, kihasználják a pályázási lehetôségeket, a marosvásárhelyi viszont igencsak lemaradt ezen a téren.

- Nagyon fontos az, hogy az utóbbi másfél évben elindult a külkapcsolatokkal foglalkozó iroda, aminek nyomán jobban kezd körvonalazódni az együttmûködés, elsôsorban a magyarországi és más egyetemekkel is.

Másrészt csak kis százalékban sikerült olyan pályázatokat elnyerni, amelyek finanszírozása szép összeget jelent. A hiba ott van, hogy meg kell tanulnunk pályázni. Ebben minden partnerünk részérôl számíthatunk segítségre, és megfelelô hozzáállásra lenne szükség, különösen az alapkutatás terén. A pályázáshoz bizonyítani kell a lehetôségeinket, ezért fontos, hogy minél több korszerû mûszer kerüljön az egyetem birtokába. Ezenkívül ki kell törni a jelenlegi elzárkózottságból, amihez fiatalos lendületre is szükség van.

Abban, hogy másokkal ellentétben nem látom annyira pesszimistán a jövôt, a Tudományos Diákköri Szesszióknak is nagy szerepük van. Az idei diákrendezvény során bemutatott dolgozatok színessége és sokasága azt igazolja, hogy hallgatóinkban létezik a tudomány iránti éhség, s ennek megmutatkozik az eredménye is, ami a tanszékvezetô tanárok hozzáértésétôl függ. Ezt húzta alá idei jeles vendégünk is, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki kellemes benyomásokkal távozott a konferenciáról. Biztató felszólalásában ígéretet tett, hogy minden segítséget megad a tudományos tevékenység támogatására oktatóknak és diákoknak egyaránt.

A kiskapuk elôttünk zárva maradnak

- Hogyan látja a gyógyszerészképzés lehetôségeit dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának tudományos titkára?

- A kar felszámolásával járó sokkot kiheverve 1989 után külön munkát igényelt az oktatóktól, hogy a magyar csoport újrainduljon, a szükséges hét diákot is nehezen sikerült összetoborozni. Ezt követôen a leépült, szétesett tanári kar helyreállítása és fiatalokkal való feltöltése volt az elsôdleges cél. Sajnos, a rossz gazdasági helyzet és a fiatal oktatók minden kritikán aluli fizetése ma sem túl vonzó a frissen végzettek számára. A magyar oktatói kar kiegészítésében jelentkezô nehézségeket csak fokozzák a szigorú törvények és rendszabályok. Mindenik esetben vannak kiskapuk, de ezek nekünk zárva maradnak. A fiatalok alkalmazása rengeteg bürokráciával, küzdelemmel jár, ami nagyon elveszi a kedvüket az oktatói pályától. Jelenleg minden tanszéken folynak magyar elôadások, de az oktatóink túlterheltek, mivel két-három tantárgyat is kénytelenek tanítani. Betegség esetén hihetetlen nehézséget jelenthet a pótlásuk. Ezért a legégetôbb és legsürgetôbb feladatunknak az oktatói kar utánpótlását tekintem.

- A kutatás terén hogyan haladnak a gyógyszerészeti fakultáson?

- Itt fôleg az anyagiak jelentenek nehézségeket, mivel azok a mûszerek, amelyekkel olyan eredményeket lehet elérni, amelyek nemzetközi lapokban is közölhetôk lennének, nagyon drágák. Jelentôs segítséget jelent számunkra a bioekvivalencia-laboratórium kialakítása, ami az Armedica támogatásával jött létre. Sokat jelent a CEEPUS elnevezésû közép-európai programban való részvétel (Tôkés professzor irányításával), amely a programban szereplô országok kutatói között biztosít hatékony tapasztalatcserét, és lehetôséget kísérletek elvégzésére. Sajnos, a TEMPUS programról, mivel az akkori rektor nem támogatta, lekéstünk, és ma már szinte lehetetlen belekapcsolódni. A romániai felsôoktatás helyzetét figyelembe véve, nagyon sokat számítanak a magyarországi kapcsolatok.

- Hogyan befolyásolhatja a kar jövôjét a külön beiskolázási szám?

- Még nem tudhatjuk, hogy nyit-e új távlatokat vagy sem.Mindenképpen kompromisszumnak érzem. Véleményem szerint az igazi jó megoldás az lett volna, ha figyelembe veszik az országos beiskolázási számot az állam által fenntartott gyógyszerészeti egyetemeken, s a ránk esô százalékot határozzák meg és biztosítják.

- Hogyan, milyen módszerekkel lehetne megnyerni a legtehetségesebb fiatalokat, hogy az oktatói pályát válasszák?

- Fontosnak tartom a Stúdium Alapítvány létezését, amelynek egyik alapvetô célkitûzése a fiatal magyar oktatói gárda támogatása. A tanári lakások megépítésével olcsóbb lakhatási lehetôséget biztosítanak, s ugyanakkor egy tudományos mûhely kialakulását is. Mivel a fiatalok támogatását szakmailag és emberileg is fontosnak tartjuk, Vásárhelyrôl indul a kezdeményezés egy tudományos szimpózium szervezésére a felsôoktatásban dolgozó gyógyszerészkutatók számára, amelyre októberben kerül sor.

- Mint az egyetem újólag megválasztott vezetôségének tagja, lát-e lehetôséget arra, hogy a gyógyszerészasszisztensi kollégiumban magyar nyelven is oktassanak?

- Ehhez az egyetemi chartát kellene megváltoztatni, amihez a többség nem akár hozzányúlni, elsôsorban azért, mivel az egyetem alapokmánya a mindenkori rektorok számára önálló döntési lehetôséget biztosít.

A Fogászati Karon a legreménytelenebb a helyzet

- A kormányrendeletben megszabott külön beiskolázási szám mennyiben segíti elô a fogászati fakultás fennmaradását, fejlôdését, amely oktatók dolgában jelenleg a legnehezebb helyzetben található? - tettük fel a kérdést dr. Kovács Dezsô tanszékvezetô egyetemi tanárnak, a Fogorvosi Kar dékánhelyettesének, aki a korábbi ciklusban is ugyanezt a funkciót töltötte be.

- Sokáig gondolkodtam azon, hogy van-e értelme a külön beiskolázási számnak, ami valójában kétélû is lehet. Ezt hozzák fel a román kollégák is, akik szerint egyik vagy másik fél hátrányba kerülhet. Végül is arra a következtetésre jutottam, hogy tulajdonképpen egy állandóságot, biztonságot jelent a magyar nyelvû oktatás számára. A egyetemi szenátusban viszont rá akartak venni - könyörgéssel, fenyegetôzéssel -, hogy írjuk alá a rektor által kezdeményezett nyilatkozatot, ami elítéli a kormányrendeletben megszabott arányt. Ez a fogászati karon 47 százalék magyar nyelven tanuló hallgató felvételét teszi lehetôvé.

A legfontosabb kérdést azonban megkerüljük, és arról nem beszélünk, hogy ez a szám csak egy lépés, ebbôl adódik, hogy az oktatói gárda ennek megfelelô számarányban kellene legyen képviselve.

- Ilyen szempontból a fogászati fakultáson a legreménytelenebb a helyzet, mivel ott legalacsonyabb a magyar oktatók száma....

- Egy professzor, egy adjunktus, egy tanársegéd és hat gyakornok alkotja a magyar oktatói testületet, ami a 33-nak még az egyharmadát sem éri el. A kilenctagú kari tanács hét román és két magyar oktatóból áll. Vannak olyan diszciplínák, mint például a fogpótlástan, ahol egy gyakornok van, s legalább nyolc év szükséges, hogy a szakvizsgák, fôorvosi vizsga, doktorátusi vizsga letétele után eljuthasson az adjunktusi fokozatig. A konzerváló fogászaton is csak egy gyakornok képviseli a magyar oktatást.

- Azt beszélik, hogy egyes katedrák szinte teljes egészében "családiassá" váltak, s a kívülállóknak szinte lehetetlen oda bekerülni?

- Sajnos, az utóbbi években nem elsôsorban a jelentkezôk szakmai érdemét vették figyelembertént. Így fordulhatott elô, hogy nagyon jól képzett volt magyar diákjaink, akik az országos szintû rezidensvizsgán is bizonyítottak, nem tudták elfoglalni a gyakornoki állásokat. Holott értékelni és minden vonatkozásban segíteni kellene azokat a fiatalokat, akik kitûnô végzettekként vállalják az oktatói státust. Mintha szántszándékkal tennének tönkre mindent, holott a fogorvosi karon valamikor ragyogó szakemberek dolgoztak.

- Hadd tegyük hozzá, hogy az ô feladatuk lett volna az utánpótlást is biztosítani... Akkor nem tették, s ma is aránytalanul magas a román tanársegédek száma...

- A helyeket már eleve a két tagozatra szükséges oktatók aránya alapján kellene meghirdetni. Ahhoz, hogy valaki elôadótanár legyen, végig kell járnia az összes fokozatot. De mivel a gyakorlat román nyelven folyik, a fiatal oktatók felvételekor nincs különválasztva a két oktatási vonalra szükséges helyek száma.

- Hogyan értékeli, hogy a jelenlegi vezetôségben a magyar oktatók kizárólag csak helyettesi funkcióban vannak jelen?

- Négy évvel ezelôtt a választásokon még algoritmusról beszéltek, amely szerint a rektor román, egyik helyettese magyar, s az egyik kis kar dékánja is magyar lett volna. Errôl ma már szó sincs, hisz mind a három karon csak a dékánhelyettes került ki a magyar oktatók sorából.

Az EU-csatlakozás útján - újabb jogszabály

A Hivatalos Közlönyben ez év március 23-án jelent meg (az akkori nevén) a Mezôgazdasági Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium 174. számú rendelete, amely lehetôséget ad a zöldség-, gyümölcstermelô, értékesítô csoportok megalakítására, valamint szabályozza a szervezetek mûködésének alapelveit. A rendelkezés célja a hazai zöldség-, gyümölcspiac szabályozása, annak az EU-s elvárásokhoz való alakítása. A fontosabb tudnivalókat ismertetjük.

A termelôcsoportok a tagok saját kezdeményezése nyomán jöhetnek létre, hat termékcsoport szerint: gyümölcs; zöldség; feldolgozandó termékek; gomba; étkezési szôlô; korai és nyári krumpli. Egy termelô csak egy szervezet tagja lehet. A szaktárca meghatározta azokat a körülményeket, feltételeket, amelyeket a szervezeteknek teljesíteniük kell az állami elismerés végett, ugyanis a zöldség- és gyümölcspiacra vonatkozó EU-s támogatási összegekre, csak államilag elismert szervezetek (a hazai szóhasználatban termelôcsoportok, Magyarországon ugyanezek termelôszervezetek, röviden TÉSZ-ek). Ahhoz, hogy egy csoport megszerezhesse az állami elismerést, többek között a következô feltételeknek kell eleget tennie: zöldség esetében a legkisebb taglétszám 5, a termelés 125 tonna/év, a termelô tevékenységbôl származó bevétel 30.000 euró; gomba: legkisebb taglétszám 5, termelés 50 t/év, bevétel 50.000 euró; korai és nyári krumpli: taglétszám legkevesebb 20, termelés 300 t/év, bevétel 35.000 euró; gyümölcsök: legkisebb taglétszám 10, termelés 100 t/év, bevétel 40.000 euró; étkezési szôlô: lekisebb taglétszám 10, termelés 100 t/év, bevétel 50.000 euró. Ha a felsorolt feltételeket a szervezetek teljesítik, akkor hozzájuthatnak az állami elismeréshez.

A szóban lévô termelô-, értékesítô csoportok miután kidolgozzák mûködési alapszabályzatukat (ennek modelljét tartalmazza minisztériumi rendelet), megválasztják a vezetôtanácsot, intézkednek a bejegyzésrôl, önálló jogi személyiséggé válnak. Ezeknek a szervezôdéseknek a célja az egyéni termelôk összefogása abból a célból, hogy piacorientált termelést végezzenek. Ez lehetôséget ad a költségek csökkentésére tárolás, csomagolás, osztályozás, áruelôkészítés folyamán. A csoportban lévô tagok közös célja a termelés rövid és hosszú távú megtervezése, szervezése, szem elôtt tartva a minôségi szintet, a mennyiséget és a kereslet nagyságát, végezetül a piac igényeihez alkalmazkodó környezetkímélô módon termelt árukínálat elôállítása. Az nyilvánvaló, hogy a tagság kötelessége többek között hozzájárulni a szervezet mûködési költségeihez.

A jogszabály hatályba lépett. Emilia Trasculescu mérnök, a Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság aligazgatója elmondta, hogy a megalakítási típuskéréseket az igazgatóságon lehet beszerezni. A hivatalos dokumentáció összeállítása után a mûködési engedélyt és az elismerést a minisztérium bocsátja ki.

A lelki egészségvédelem fontossága

Van út lélektôl lélekig mottóval tartottak kétnapos elôadássorozat, az elmúlt hétvégén a megyeszékhelyi Bernády Házban. A Harmónia KLM (Kultúra, Lélek, Mentálhigiéné) Egyesület által szervezett, mindenki számára nyitott rendezvény célja felhívni a közvélemény figyelmét a lelki egészségvédelem fontosságára, lehetôséget teremteni a szakemberek, segítôk közötti kapcsolatok kialakulására, ugyanakkor tájékoztatni az érdekelteket az egyesület által biztosított lelkigondozói szolgáltatásokról.

A Harmónia KLM Egyesületet 2003-ban pszichológusok és mentálhigiéniai szakemberek alakították meg, mint a Magyar Mentálhigiénés Szövetség tagszervezetét. Az egyesület célja egy segítôi hálózat kiépítése. A szakemberek családterápiával, egyéni tanácsadással, tehetséggondozással foglalkoznak, de vezetnek relaxációs, személyiségfejlesztô csoportokat is. Az egyesület tagjai vallják, hogy nem elég az egyénnel, szükséges az egész családdal foglalkozni. A család mint a közösség alapeleme igazi erôforrást jelent - hangzott el a bemutatkozó beszámolóban. A Harmónia Egyesület telefonszáma: 213.509.

Kiss István, az egyesület tagja ismertette a Marosvásárhelyen végzett felmérést, melybôl kiderül: a megkérdezettek 92,8 százaléka úgy véli, hogy szükség van lelkigondozó szolgáltatásokra. Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem veszik igénybe a kórházakban, magánrendelôkben, tanintézményekben biztosított segítséget 27 százalék az információhiányt, 49 százalék az elôítéleteket jelölte meg. Annak ellenére, hogy a felnôttek szükségesnek tartják a lelkigondozást, 66 százalékuk soha, 19,6 százalékuk csak egyszer fordult szakemberhez. A közel kétszáz személyen végzett felmérésbôl kiderül, hogy a lelki egészség ápolását 64 százalék tartja fontosnak. A felmérés eredményeinek ismertetése után az elôadó hangsúlyozta, hogy ezen rendezvényük egyik fô célja, hogy tájékoztassa az érdekelteket, az emberekkel foglalkozókat a lelkigondozói szolgáltatásokról.

Horváth Zsófia pszichológus a Kommunikációs formák a családban témájú elôadásában hangsúlyozta: fontos megtanítani a gyerekeket az érzelmek, gondolatok kifejezésére, a gondok kibeszélésére. A szülôk nemcsak szavaikra, hanem cselekedeteikre is figyeljenek, hiszen a gyerek gyorsabban tanulja meg azt, amit lát, mint amit hall. Ahhoz, hogy a nevelés hatásos legyen, a beszédet alá kell támassza a tett.

Érdekes beszélgetés alakult ki a Ki a beteg - az egyén, a család vagy a társadalom? témakör kapcsán. Dr. Bálint Ágnes családorvos és dr. Szatmári Mária pszichiáter a munkájuk során tapasztaltakról számoltak be, válaszolva a szépszámú hallgatóság kérdéseire is. A felszólalások során elhangzott, hogy nagyon sok lelki betegségnek testi tünetei vannak, ezért a legtöbb érintett egyszer a családorvosnál jelentkezik. A családorvos a maga során, saját elképzelése és felkészültsége alapján kezeli a beteget, s szerencsés esetben, miután kizárja a szervi betegség jelenlétét, elküldi pszichológushoz, pszichiáterhez a szorongásos, depressziós beteget. A meghívottak egybehangzó véleménye az volt, hogy már az általános iskolában beszélni kellene a lelki egészségrôl, a természetes és a már kóros lelki tünetekrôl, hogy a gyerekek, fiatalok tájékozottak legyenek, s idôben fel tudják ismerni a bajt. Egy fiatalnak tudnia kell, hogy mit jelent normális keretek között szorongani, izgulni egy vizsga elôtt, s mikor beszélhetünk a testi és lelki egészségre káros szorongásról - vélekedett Szatmári Mária. Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy mentalitásváltásra van szükség a pszichológusok, pszichiáterek munkáját illetôen, mert ameddig azokra a személyekre,