|
VI. évfolyam 92. (15662.) sz. |
2004. április 22., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Balkáni csúcsértekezlet Szarajevóban
Megkezdôdött a délkelet-európai országok vezetôinek idei csúcsértekezlete szerdán Szarajevóban: a részvevôk egyebek között a szervezett bûnözés elleni harcban megvalósítandó regionális együttmûködés kérdéseit vitatják meg.
A tanácskozásnak helyt adó Bosznia és Hercegovina külügyminisztériumának közleménye szerint a délkelet-európai együttmûködési folyamat (SEECP) tagországainak állam- vagy kormányfôi vízumkönnyítésekrôl, a közlekedés, a távközlés és az energetika terén való együttmûködésrôl is eszmét cserélnek. Románia a csúcsértekezleten átveszi a regionális együttmûködés soros elnöki tisztségét, amelyet eddig Bosznia és Hercegovina töltött be.
Kosztasz Karamanlisz görög és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a tanácskozás alkalmából várhatóan kétoldalú megbeszélést is folytat Ciprussal - minden bizonnyal a helyi görög és török közösség között megosztott földközi-tengeri szigetország újraegyesítésével - kapcsolatban. Ez már a hetedik SEECP-csúcstalálkozó. Az 1997-ben útjára indított együttmûködésnek nyolc tagállama van: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia, Szerbia és Montenegró, Törökország. Horvátország megfigyelôként vesz részt az együttmûködési folyamatban.
A lakosság szerint az egészségügy a legkorruptabb terület, derül ki a GfK Piackutató Intézet felmérésébôl. A megkérdezettek 35 százaléka szerint az egészségügyben a legelterjedtebb a csúszópénz-elfogadás, ezt követi az igazságszolgáltatás, a rendôrség és a közigazgatás. Cosmin Alexandru, a GfK Románia elnöke szerdán sajtótájékoztatón elmondta, az emberek többsége hajlandó lenne részt venni korrupcióellenes utcai tüntetéseken. A közvélemény-kutatás szerint a legkorruptabb terület az egészségügy (35%), ezt követi az igazságszolgáltatás ( 25%), a rendôrség (15%) és a közigazgatás (12%). A korrupció az ország gazdaságilag fejlett térségeiben (Dobrudzsa-Konstanca, Erdély, Munténia és Bukarest) a legelterjedtebb, ennek ellenére a térségek lakosságát zavarja a jelenség és megszûnését kívánja.
A választások közeledtével újra bravúros ötlettel álltak elô a jelentôsebb szakszervezeti szövetségek: pártot alakítanak, megpróbálnak parlamenti képviselethez jutni. Azért hangsúlyozom, hogy újra, mert a "kísérletre" egyszer már sor került, a 92-es választásokkor, az Alfa Kartell és a Fratia Szövetség akkor azonban mindössze egyetlen képviselôt juttatott a törvényhozó testületbe. Éppen ezért furcsa, hogy egy meddônek, de legalábbis hatástalannak bizonyult próbálkozás után ismét politikai csatározásokba vessék magukat.
A szakszervezetek párttá alakulásának meghirdetett oka, a hatékonyabb érdekképviselet mögött inkább személyes politikai ambíciókat sejthetünk. Nem újdonság ez sem, hiszen gondoljunk csak vissza: Victor Ciorbea, vagy akár a jelenleg is miniszteri funkciót betöltô Miron Mitrea is szakszervezeti vezetôként dobbantott, jutott kulcspozícióba a kormányon belül, ám egyikük sem bizonyult annak a keménykezû miniszternek, mint amit elvártak tôlük.
A hazai szakszervezeti szövetségek az elmúlt években nem könyveltek el átütô sikereket, nem alakultak azzá a társadalmi erôvé, amely a mindenkori kormányok komoly partnerévé válhatott volna. Akcióik kimerültek egy-egy figyelmeztetô sztrájkban, ideig-óráig tartó munkabeszüntetésben, míg végül, megelégedve az ígéretekkel, engedve a zsarolásnak, mindig meghátráltak. Lassacskán unalmassá válik a hír: itt vagy ott a szakszervezetiek utcára vonulnak, egy-két pannót meglengetnek, aztán haza. A szakszervezeti mozgalom mára már amolyan hatástalanított bombának tekinthetô, aminek egyik oka éppen a politikummal való összefonódásban rejlik.
Naivság lenne azt elhinni, hogy a párttá alakuló érdekvédelmi szervezetek ilyen módon jobb eredményeket fognak elérni a szakszervezeti harc terén, megtartják, sôt bôvítik tagságukat, képesek megôrizni az egységet. E szervezetek ambíciós, opportunista vezetôi szereptévesztésben vannak. A komoly érdekvédelmi harcnak ugyanis semmi köze a parlamenti képviselethez. A tagság érdekeiért, jogaiért való kiállást semmiképpen nem helyettesítheti a politikai bratyizás. Arról nem is beszélve, hogy a tagság támogatása elengedhetetlen egy szervezet sikeres politikai szerepléséhez. Márpedig erôsen megkérdôjelezhetô a hazai szakszervezetek tagságának egyetértése egy ilyen pálfordulattal. A bizalom hiánya pedig a szavazásnál mindenképpen kiderül.
A politikai párttá alakulás helyett inkább azt tanácsolnánk a szakszervezeteknek, hogy házuk táján végezzék el a szükséges tisztogatásokat, a hatékony érdekvédelmi harc gyakorlására alkalmas, profi vezetôket válasszanak.
A magyarországi és a romániai vállalkozóknak együtt kellene kihasználniuk az európai uniós támogatási lehetôségeket - mondta kedden az MTI-nek Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára Csíkszeredában.
A tisztségviselô a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium "Az EU házhoz jön" címet viselô, kis- és középvállalkozásokat felkészítô programsorozatának rendezvényén vett részt Csíkszeredában. A társszervezô a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A tavalyi kolozsvári és az idei márciusi szatmárnémeti konferencia után most ebben a városban szerveztek konferenciát, szerdán pedig Székelyudvarhelyen tartottak hasonló rendezvényt.
A sorozat kapcsán a szervezôk meglátogatták a magyar kistérségeket, és tájékoztatták a vállalkozókat mindazokról a tudnivalókról, amelyek az unión belüli mûködés szempontjából fontosak - mondta az államtitkár. A magyar vállalkozások erôsödése, versenyképességének javulása szempontjából is elengedhetetlen a határon átnyúló kooperáció. A tárca szeretné, ha a két ország vállalkozói együtt tudnák kihasználni az elérhetô európai uniós támogatási lehetôségeket, hiszen most már Magyarország számára a strukturális alapok fontos támogatási forrásokat biztosítanak, ugyanakkor Románia számára is - az elôcsatlakozási alapok révén - komoly elnyerhetô források állnak rendelkezésre.
A konferencián Pongorné Csákvári Marianna szólt a csatlakozás kínálta lehetôségekrôl, a kihívásokról, és figyelmeztetett a kockázatokra is. Szakáli István Loránd, a Határon Túli Magyarok Hivatalának tanácsosa az általa képviselt intézmény határon átnyúló gazdaságfejlesztést támogató tevékenységeit ismertette, Bodnár László, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgató-helyettese pedig az Új Kézfogás Közalapítvány határon túli vállalkozás-segítô tevékenységérôl szólt.
Elôadás hangzott el az észak-erdélyi autópálya építésének a helyi vállalkozásokra gyakorolt hatásáról. Radetzky Jenô, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a kamaráknak az uniós felkészítésben betöltött szerepérôl szólt. Rendkívül kedvezônek ígérkeznek az elôcsatlakozási alapok Románia számára, ezeket ki kell használni - hangsúlyozta elôadásában Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózatának vezetôje.
Magyarország számára óriási terhet jelent majd, hogy az EU május 1-jei bôvítése után az új keleti határok legsebezhetôbb szakaszát kell majd védenie - írta a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap kontinentális kiadásában közölte az ártándi határátkelôn járt tudósítójának helyszíni beszámolóját.
Christopher Condon azt tapasztalta, hogy technikai felszereltség tekintetében a magyarok felkészültek a változásra. A befelé tartó kamionokat röntgenes vizsgáló készülékekkel ellenôrzik, és az EU egészét átfogó hálózathoz kapcsolódó számítógépeikkel a papírmunkát is gyorsan elvégzik.
"A csúcstechnológiára támaszkodó éberség enyhíteni fogja, de nem szünteti meg teljesen a határok drámai kitágulása miatt a jelenlegi EU-ban tapasztalható aggodalmakat" - jegyzi meg a tudósító.
Ezzel együtt is hitelesnek tartja a magyaroknak azt az állítását, hogy képesek lesznek megbirkózni a feladatokkal: utal arra, hogy eddig összesen 175 millió eurót költöttek új berendezésekre, infrastruktúrára, informatikai felszerelésre és képzésre.
Mégis maradnak jogos aggodalmak, mert az 1100 kilométer hosszan húzódó magyar határok védelme sokkal nagyobb feladatot jelent annál, mint amit Ausztriának vagy Németországnak kellett megoldania a vasfüggöny lebontása óta - írja. Idézi Samu István dandártábornokot, a határôrség rendészeti fôigazgatóját, aki szerint Magyarország földrajzilag létfontosságú helyet foglal el az EU védelme szempontjából.
A déli határ menti Szerbiában a politikai stabilitás törékeny, a szervezett bûnözés pedig változatlanul nagyon erôs. Keleten mind Ukrajna, mind Románia kiterjedt szegénységgel, korrupcióval és szervezett bûnözéssel küszködik. Szerte a térségben virágzik a csempészet, különösen cigarettával, amely Magyarországon majdnem kétszer annyiba kerül az ottani magas adók miatt.
További súlyos problémát jelent a szervezett illegális bevándorlás. Tavaly Magyarországon több mint 500 embercsempészt fogtak el, akik összesen nyolcezer embert vittek át a határokon.
Technikailag Magyarországnak még több mint két éve van addig, amíg valóban az illegális bevándorlás megakadályozását szolgáló uniós rendszer utolsó védvonalává válik a keleti fronton. Ausztriával közös határa még legalább 2007-ig a schengeni övezet külsô határa is marad egyben. A védelmet azonban már azt megelôzôen erôsítenie kell, hogy ez keletebbre tolódna - írja a Financial Times.
A román hivatalosságok cáfolják, hogy tiltott fegyvereket expor-tálna, de a szerdai lapok illetékesek egymásnak ellentmondó állításait közölték egy Olaszországban feltartóztatott hajórakományról.
Több országos napilap beszámolt arról, hogy az olasz hatóságok Gioia Tauro kikötôjében feltartóztattak egy török hajót, amelynek fedélzetén gyanúsnak mondott román fegyverküldeményt találtak. A fegyverszállítmány Konstanca kikötôjében került a hajóra, egy amerikai cégnek címezve. A szállítmányban történelmi értékû kézifegyverek mellett az olaszok mintegy nyolcezer román gyártmányú Kalasnyikovot és tizenegy gépfegyvert is találtak. A hat millió euróra becsült értékû gyorstüzelô fegyvereket az olasz hatóságok hadi célú szállítmány gyanújával lefoglalták és elkobozták - írták az olasz forrásokat idézô lapok.
A Ziua, az Evenimentul Zilei, a Cotidianul és más napilapok román védelmi és külkereskedelmi illetékeseket idézve közölték: az olasz gyanúsítgatás alaptalan, minden tekintetben törvényes és polgári rendeltetésû fegyverszállítmányról van szó. A gyorstüzelô pisztolyokat úgy alakították át, hogy sorozatlövésre - tehát háborús célokra - alkalmatlanok. A rakomány fegyvertartalmát pedig a szállítmányozási okmányokban szabályszerûen feltüntették.
Szokványos civil fegyverkereskedelmi szállítmányról van szó - nyilatkozta a sajtónak a védelmi minisztérium szóvivôje. Ezt állította a bukaresti külkereskedelmi hatóság illetékese is, aki hozzátette: már úton vannak az amerikai ügyvédek, hogy tisztázzák az ügylet törvényességét az olasz hatóságokkal.
A lapok ugyanakkor felfigyeltek arra, hogy a rakományt kísérô román megbízott és a kikötôi rakodó cég vezetôje a sajtónak azt nyilatkozta: a rakományt kísérô papírokból nem derült ki a konténerek igazi tartalma.
Sajtóközlések szerint az Egyesült Államokban nagy keletje van a teljesítményükhöz képest olcsó román fegyvereknek. Egy új Kalasnyikov 600, egy felújított csak 200 dollárba kerül. Ezeket a román hadsereg fölöslegessé vált készletébôl exportálják. A szóban forgó rakományt is egy meg nem nevezett amerikai fegyverkereskedelmi cég megrendelésére indították útnak.
Megdôlni látszik a bíróságon a nyomozószervek hivatalos verziója a Djindjic- gyilkosságról: szerdán egy újabb szemtanú megkérdôjelezte a rendôrségi és bírósági dokumentumokban szereplô tényeket a Zoran Djindjic néhai szerb miniszterelnök elleni merényletrôl.
Szerdán a volt miniszterelnök gépkocsivezetôje, Aleksandar Bjelic tanúskodott a maffiaperekben eljáró különleges belgrádi bíróság elôtt, s ugyancsak azt állította, hogy amikor meggyilkolták a miniszterelnököt, három lövés dördült el, s nem kettô, mint ahogyan a hatósági dokumentumokban szerepel. Ugyanezt állította korábbi sajtónyilatkozataiban, illetve a keddi bírósági meghallgatáson a miniszterelnök testôre, Milan Veruovic is, aki ugyancsak súlyosan megsebesült a merényletben.
A kormányilletékesek és bírósági szakértôk nem vették komolyan a testôr állítását, mondván valószínûleg hallucinált, miután megsebesült. A sofôr azonban szerdán közölte, hogy tisztán hallotta mindhárom lövést.
A gépkocsivezetô olyan dolgokról is beszélt, amelyek teljesen megkérdôjelezik a rendôrségi jelentésekben és a vádiratban szereplô tények helytállóságát. Bjelic azt állította, hogy a halálos lövés után Djindjic arccal, s nem háttal esett be a kormánypalota ajtaján.
Djindjic arccal az ajtó felé esett. A vállát láttam - mondta a sofôr.
Korábbi sajtónyilatkozataiban Veruovic is azt állította, hogy a merénylet pillanatában arccal állt a kormánypalota bejárata felé, ezért a halálos lövés nem érkezhetett a kormánypalota szomszédságában lévô Admirala Geprata utcában található irodaházból, mert az balra volt a miniszterelnöktôl. A halottkémi jelentés szerint a halálos golyó a mellkas jobb oldalán fúródott a miniszterelnök testébe, s bal oldalán jött ki, súrolva bal alkarját. A halálos lövés után Djindjic bal térdére és bal halántékára esett.
Ha igaz az, amit a testôr és a sofôr állít, akkor ebbôl az következik, hogy legalább két orvlövész vett részt a merényletben, s nem Zvezdan Jovanovic lôtte le Djindjicet. A vádirat szerint csak egy orvlövész volt, Zvezdan Jovanovic, aki a már említett irodaház ablakából célozta meg Djindjicet, s összesen két lövést adott le.
A szerdai belgrádi napilapok nagy terjedelmet szentelnek a Djindjic-pernek, részletesen idézik a testôr keddi vallomását, s kiemelik belôle azt a momentumot, amely szerint a miniszterelnök újraélesztésén részt vett egy bizonyos Risovic doktor, aki közeli kapcsolatban állt a merénylet értelmi szerzôjével, Milorad Lukovic Legijával. Djordje Bajec, a központi kórház sebészfôorvosa a Blic címû lapnak megerôsítette, hogy az újraélesztésben részt vett Risovic. A lap szerint az altató orvost a merénylet utáni napokban ôrizetbe vették, s törvénytelenül tartott pisztolyt találtak nála. Szabadulása után Risovic Kanadába távozott horvát útlevéllel (kettôs állampolgár volt).
Kedden sorshúzással kijelölték a megyei kerületi választási iroda, valamint a megyei, municípiumi és városi, illetve községi körzeti választási irodák vezetôit. Tegnapi lapszámunkban közöltük a megyei kerületi és a marosvásárhelyi választási iroda vezetôinek nevét. Az alábbiakban a municípiumi és városi körzeti irodák elnökeinek és elnökhelyetteseinek listáját közöljük.
Szászrégen: Badiu Gabriela bíró, Alexe Sorin ügyész; Segesvár: Volanschi Doina bíró, Bosoteanu Gabriela bíró; Dicsôszentmárton: Onea Tiberiu ügyész, Marchis Horatiu bíró; Marosludas: Neamtu Maria bíró, Varga Maria ügyész; Radnót: Ceapa Clara bíró, Pacurar Veronica bíró; Nyárádszereda: Borz Teodor bíró, Neag Camelia bíró; Nagysármás: Ardelean Aurelian ügyész, Ursulescu Daniel bíró; Erdôszentgyörgy: Costea Gheorghe ügyész, Tófalvi Mihaela bíró; Szováta: Veltan Aurora bíró, Diaconescu Sergiu ügyész; Nyárádtô: Szôcs Barna bíró, Gliga Ionela bíró.
A választási irodákat - a helyi közigazgatási hatóságok megválasztásáról szóló törvény értelmében - a választási mûveletek megszervezése és lebonyolítása érdekében hozzák létre. Ezekben csak szavazati joggal rendelkezô állampolgárok kaphatnak helyet. A jelöltek nem lehetnek a választási irodák tagjai. A választási irodákra háruló feladatok teljesítése során az iroda tagjai valamennyien az államhatóság gyakorlásával járó funkciót töltenek be, amely korrekt és részrehajlás nélküli hozzáállást követel.
A megyei választási irodák 15, a municípiumi választási irodák 9, a községi választókerületi választási irodák 7 tagból állnak. Ezek az elnök és a helyettese, illetve az illetô választókerületben a választáson részt vevô politikai pártok, választási és politikai szövetségek képviselôi.
Abban az esetben, ha a magisztrátusok és jogászok száma kevesebb, mint a választási körzeteké, a prefektusnak a polgármesterek javaslatára ki kell egészítenie olyan személyekkel, akiknek tekintélyük van a lakosság elôtt, saját felelôsségre adott nyilatkozatuk szerint nem tagjai egyetlen politikai pártnak sem, és legalább középfokú végzettségük van.
Maros megyében a 2004-es választásokon 100 választókerületet hoztak létre.
A nemzetközi coface csoporthoz tartozó osztrák OKV coface (Österreichische Kreditversicherer Coface AG) hitelbiztosító társaság jó bizonyítványt állított ki Ausztria keleti szomszédjairól, Csehországról, Magyarországról és Szlovákiáról legfrissebb ország-minôsítésében. A hét okozatú skálán cseh- és magyar ország a második legjobb, "A2" minôsítést érdemelte ki, azaz Németországgal és Franciaországgal egy szinten értékelhetô.
A magas minôsítés azt jelenti, hogy a fizetéselmaradások kockázata viszonylag alacsony. Ausztria és Nagy-Britannia például "A1"-es minôsítést élvez.
Szlovákia 2001 óta két fokot lépett feljebb a minôsítési skálán és jelenleg az "A3"-as szinten áll. Ugyanezt a minôsítést érdemelte ki Málta, Ciprus és Észtország is. Lengyelország és Horvátország a legalsó befektetési fokozaton, az "A4"-es szinten áll. A coface magyarázata szerint az "A3"-as besorolás azt jelenti, hogy kedvezôtlen politikai vagy gazdasági körülmények a fizetési morál romlását idézhetik elô. Az "A4"-es besorolás már alacsony fizetési morált tükröz további romlási lehetôséggel.
Szektorok szerinti bontásban a legnagyobb exportrizikóval a nagykereskedelemnek kell szembenéznie, amit a textil- és ruházati ipar követ. A legnagyobb fizetési biztonság a kiskereskedelmet jellemzi a csatlakozó országokban.
A coface csoport több mint 45 millió vállalkozás negyedévente benyújtott adataira alapozza kimutatásait.
Az OKV coface AG tavaly 4,4 százalékkal 36,6 millió euróra növelte díjbevételét. A növekedés nagy részét az exportmûveletek termelték ki. Az exporthitel-biztosítások díjbevétele 1,2 millió euróval, azaz 7,1 százalékkal 18,3 millió euróra emelkedett, azaz az összes díjbevételnek a felét adta. A belföldi áruhitelbiztosítás díjbevétele mindössze 2 százalékkal emelkedett. A hitelbiztosító eredményének és díjbevételének a javulását várja a tízek csatlakozásától. Ezzel összhangban még az idén irodát is nyit Prágában.
A csôdök magas száma ellenére Ausztriában javult a kártérítési arány. Az áruhitel biztosítás terén 60,3 százalékról 57,7 százalékra, az exporthitel- biztosítás terén pedig 96,4 százalékról 70,1 százalékra. 2003-ban 840 ezer euró adózott eredményt ért el a társaság, amely a részvényeseknek 8,5 százalékos osztalékot fizet.
Az osztrák aktív és passzív külföldi tôkebefektetések értékének a GDP-hez viszonyított 20 százalékos aránya a nemzetközi középmezônybe helyezi az országot.
Az országba irányuló (passzív) német közvetlen tôkebefektetések részaránya az 1994-es EU-csatlakozás óta 45 százalékra emelkedett, míg az EU-tagok részaránya eléri az összes háromnegyedét. Németország vezet a kelet- európai országokba irányuló közvetlen tôkebefektetésekben is, részaránya azonban a 90-es évek eleji 25 százalék feletti szintrôl 18 százalékra csökkent.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján 2002 elejéig az osztrák befektetések száma a közép-kelet-európai térség 13 országában 1200-ra emelkedett, azaz megtízszerezôdött. 400 osztrák közvetlen befektetés mûködik Magyarországon, 300 Csehországban és egyenként száznál több Lengyelországban és Szlovákiában.
2003-ban hárommilliárd eurót fektettek be osztrák vállalatok a csatlakozó országokban. Ebbôl egy-egy milliárdot kapott Magyarország és Lengyelország, valamint 500 milliót Málta (a Flughafen Wien beruházása). A beruházási összérték pedig már meghaladja a 15 milliárd eurót a térségben, ami több mint egyharmadát teszi ki az összes osztrák külföldi befektetéseknek.
Az osztrák jegybank szerint Ausztria Szlovéniában 29,9 százalékkal, Horvátországban pedig 22,9 százalékkal vezeti a külföldi befektetôk listáját. Szlovákiában 14,1 százalékos, Magyarországon 11,1 százalékos, Csehországban pedig 10 százalékos aránnyal Ausztria a harmadik helyen áll a rangsorban, ahol többnyire Németország és Hollandia elôzi meg. A 2007-es csatlakozásra váró Romániában és Bulgáriában a negyedik és a hatodik helyen állnak az osztrák befektetések.
Románia 2007-re tervezett uniós csatlakozásának feltétele a hazai mezôgazdasági jogszabályok uniós szabványokhoz való igazítása. A 244-es számú szôlészeti, borászati törvény 2002-ben lépett hatályba. Az új rendelkezés célja a jobb minôségû termékek elôállítása, amelyek piaci alkalmazkodóképessége magasabb. Nemrég négy minôsített, eredetellenôrzött termékkel jelentkezett az a vállalkozás, amely a szôlôt Mezôkölpényben termeszti és Mezôfelében dolgozza fel. Ilyés Tóth Sándor mérnök, a Prescon Maros menedzsere ismertette a rész-leteket.
Az utóbbi években a megyében drasztikusan csökkentek a nemes szôlôt termô területek. A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyilvántartásában a szôlôsök összterülete 1053 hektár szemben az 1989 elôtti több ezer hektárral. A borvidékek - a Nagy- és Kis-Küküllô, mentén -, Szászlekencén ahova a mezôkölpényi ültetvény is tartozott, számos szôlôültetvény kipusztult, vagy kiirtották azokat. A szászlekencei (Beszterce-Maros megye határa) borvidéken valamikor 1000 hektáron termett szôlô. Mára sajnos csak a mezôkölpényi 90 hektár maradt, ahol nemes szôlôfajtákat termesztenek. Miként sikerült megmenteni és felújítani a volt ámv 90 hektáros szôlôsét? Ilyés Tóth Sándor elmondta, hogy két évvel ezelôtt a brassói Prescon cég felvásárolta a mezôkölpényi szôlôst. A területet megjavította, szôlôfajtákat telepítettek, az épületeket feljavították, újakat építettek. Mezôfelén felszerelték a borászatban használatos gépeket, töltôvonalat. A Mezôkölpényben termesztett szôlôt Mezôfelén dolgozzák fel, megalapítva a minôsített bortermelést. Létrehoztak több mint 150 munkahelyet. A 2002-ben kezdôdött beruházás értéke mára elérte a 45 milliárd lejt. A szôlôtermesztés felélesztésére Mezôkölpényben és a bortermelés beindítására Mezôfelén komoly tanulmányok elvégzése után került sor, miután meggyôzôdtek a vállalkozók, hogy a termesztett nemes szôlôfajtáknak a termôtalaj, az idôjárási viszonyok megfelelôek, a termelésnek is adottak a körülményeik.
A termelés irányítója Kozma Ferenc fômérnök. Megtudhattuk, hogy a négy bemutatott bort Zsidvejen, a Borászati Komplexumban vizsgálták meg és bocsátották ki a minôsítést. A palackokat eredeti címkékkel látták el, így váltak a termékek piacképessé, megfelelnek az EU-s elvárásoknak. A palackozást Kölpényben gyakorlatilag két héttel ezelôtt kezdték meg. Ez indokolta annak a borbemutatónak a szervezését, amely múlt héten, szerdán zajlott le a Voiajor étteremben.
Négy újabb minôsített eredet- ellenôrzött borral bôvült a piac, amelyeknek alapanyaga a mezô-kölpényi megmentett szôlôültetvényekrôl származik. Jó lenne egyre gyakrabban hallani ilyen sikeres, tôkeerôs vállalkozásokról a megyében.
Ügyesen használták ki a húsvéti
szünidôt a Csepellel testvérkapcsolatot ápoló
vámosgálfalviak, magyarsárosiak. Tóth Gyula
tanító vezette a csoportot: gálfalvi, szôkefalvi,
abosfalvi és magyarsárosi diákok látogattak el
Csepelre. - Volt egy nem mindennapi afférunk a
határnál - meséli a tanító úr. -
Kiderült, hogy tizenöt gyereknek nincs külön
útlevele, a magyar vámosok
"közös útlevéllel" már nem
engednek át a határon. Telefonálgatás -
nagykövetségre, konzulátusra, Budapestre,
Kolozsvárra... Négy órát vesztegeltünk
tehetetlenül. Aztán valahogy sikerült
megállapítani, hogy mégsem Moldova
Köztársaságból viszünk irakiakat robbantani,
hanem csak mi vagyunk... Ezt leszámítva szép
élményekkel térhetett haza csoportunk.
Húsvéthétfôn indultunk, kedden érkeztünk,
szerdán megtekintettük Csepel látnivalóit, a
Helytörténeti Múzeumot, a Csepel Mûveket,
jártunk a budafoki uszodában, mûsort mutattunk
be a csepeli tornateremben, közben sütés-
fôzés az udvaron, vacsora után pedig táncházat
rendeztek. Mindez összefügg azzal, hogy az iskola nagy
névadója tiszteletére Móra Napokat tartottak a
csepeliek. Diákjaink is felléptek. A magyarsárosiak
régi dalokat énekeltek, köztük a Sárosi
kesergôt, a gálfalviak Móra Ferenc Ferkó a
Duna utcából címû darabjával
jeleskedtek, a vámosgálfalvi Frisskarézó
Együttes fiataljai (hat pár) Kis-Küküllô
menti tánccal remekeltek. Nagyszerûen
éreztük magunkat. Vásárhelyi János
vámosgálfalvi iskolaigazgató vezette a
pedagóguscsoportot, tagjai: Szász Mária,
Seprôdi Emese, Balogh Melinda tanárnôk, Balogh Anna
óvónô, Tóth Katalin
tanítónô és magam.
Diákjainkkal (I-VIII. osztályosok) megtekintettük Ópusztaszert, Budapesten az Országházat, az Állatkertet, a Nemzeti Színházat. Az Erkel Színházban megtekintettük a Bánk bánt. Szombaton még ellátogattunk Ipolytarnóc ferences kolostorába, megnéztük Hollókôt, Szécsényben a Forgách-kastélyt. Láttuk a Madách-kúriát is. Dévald Andrea igazgatónô vigyázta vendégeskedésünket.
Ha végre itt a nyár, és meleg az idô, "gyermek-továbbképzô" tábort szervezünk idehaza. Magyart, történelmet és földrajzot oktató pedagógusok érkeznek Csepelrôl, foglalkoznak gyermekeinkkel. A következô nyáron mi leszünk, akik kis tájunk jellegzetességeivel, sajátos dal- és balladakincsével, szokásaival ismertetjük meg Duna- szigeti testvéreinket.
Találkozó a kulturális és sportélet szervezôivel
A marosvásárhelyi kulturális és
sportélet fôbb szereplôivel és
szervezôivel is találkozott az el-múlt napokban
dr. Kelemen Atilla. Az RMDSZ marosvásárhelyi
polgármesterjelöltje folytatta a párbeszédet
választási programjának
kiegészítésére.
Múlt héten, szerdán kb. húsz szakember gyûlt össze a megyei RMDSZ-szervezet marosvásárhelyi székházában. - Nagyon hasznos és értékes tanácsokat kaptunk tôlük - mondta Vajda György, a megyei kampánystáb menedzsere. - Elsôsorban arról beszélgettünk, hogyan tudná a helyi önkormányzat összehangolni a város kulturális programját, miként tudna együttmûködni olyan civil mûvelôdési szervezetekkel, amelyek eddig is felvállalták, és ezután is felvállalják bizonyos kulturális programok szervezését, levezetését - fogalmazott.
Hasznosítani a fôtér adottságait
A találkozó meghívottai a választási program kiegészítésére több javaslatot is tettek. - A szakemberek szerint a városi tanács illetékes bizottsága szorosabban kellene tartsa a kapcsolatot a megyei mûvelôdési felügyelôséggel, hogy egységesítsék Marosvásárhely kulturális programját, rendezvénytervét - elsôsorban azért, hogy ne legyenek átfedések két hasonló jellegû rendezvény egyidejû szervezésével. A szakemberek azt is elvárják a majdani tanácstól, hogy csak a nagyon színvonalas mûvelôdési rendezvényeket támogassa, és ne adjon teret a várban az utóbbi idôben szokásossá vált szubkulturális megnyilvánulásoknak. Ezzel kapcsolatosan elhangzott, hogy a várba vissza kell vinni az igazi mûvelôdési rendezvényeket, a Marosvásárhelyi Napok is vissza kell nyerjék eredeti jellegüket. (Tudjuk, hogy a jelenlegi polgármester másféle irányt szabott az utóbbi idôben.) Az is elhangzott, hogy jó lenne valamiféle közönségcsalogató, látványos rendezvényt, például várjátékokat szervezni Marosvásárhelyen, nyilván, a helyi tanács támogatásával - mondta Vajda György.
A tanácskozáson felvetették még, hogy a fôtér adottságait hasznosítani kellene kulturális és idegenforgalmi szempontból - például úgy, hogy a kis udvartereket átadják kulturális szervezeteknek vagy vállalkozóknak, ahol különféle mûvelôdési rendezvényeket, kiállításokat lehetne szervezni, és ezzel a turistákat is be lehetne csalogatni. - Megfogalmazódott továbbá az igény Aranka György szobrának felállítására, és azt is kérték: az önkormányzat támogassa a táncház-mozgalmat - összegzett a kampánystáb menedzsere.
Átfogó stratégiára van szükség
Mint arról a Népújság szerdai számában is olvashattak, hétfôn sportszakemberekkel (volt sportolókkal, edzôkkel, klubelnökökkel stb.) találkozott dr. Kelemen Atilla. A találkozón arról tárgyaltak, mit kellene tenni, hogy Marosvásárhely visszanyerje régi sporthírnevét. A szakemberek igényelték egyféle konzultatív tanács létrehozását, hogy közösen döntsék el, melyek azok a sportágak, amelyek eddigi eredményeik alapján érdemesek az önkormányzat támogatására. Ez a tanács dolgozná ki a város rövid- és hosszú távú sportfejlesztési programját is. A konzultációsorozat tovább folytatódik.
A Nyárád menti kistérségi társulás létrehozását tekinti az elmúlt négy év legfontosabb megvalósításának Szabó Árpád megyei tanácsos, a nyárádszeredai RMDSZ-kerület elnöke, akit számvetésre kértünk fel most, amikor képviselôi megbízatása végéhez közeledik.
- Tizenegy önkormányzat fogott össze, hogy közösen valósítsa meg a régió legfontosabb fejlesztési terveit. Már akkor számoltunk azzal, hogy az európai uniós pályázati kiírásokra csak régiónként lehet majd jelentkezni - magyarázta. A tanácsos örvendetesnek tartja, hogy sikerült bevezetni a gázt Nyárádszeredában és környékén. - A mandátum elsô évében ugyanakkor sikerült elérni, hogy módosítsák a völgyzáró gát tervét. Ez a vidéken rendkívül nagy eredménynek tekinthetô, lévén, hogy nem egy állandó víztükrös gátról van szó, hanem olyanról, amely csak árvizek alkalmával töltôdik fel. Mi felvetettük az illetékeseknek, hogy a terv módosítása révén meg lehetne oldani az ivóvíz-szolgáltatás kérdését Nyá-rádszeredában és környékén. Kimutatták, hogy a Nyárád vize 35-40.000 embernek biztosíthatja az ellátását. A víz minôségével vidéken - tudjuk - gondok vannak. A megbeszélések nyomán sikerült úgy módosíttatni a gát építési tervét a bukaresti tervezôvel és a kivitelezôvel, valamint a tulajdonos vízügyi igazgatósággal, hogy a második szakaszban, amelyet idén kezdenek el, a gát alatti részen vízlépcsôt alakítsanak ki, mert ez lehetôvé teszi a vízüzem megépítését. Ez két évvel ezelôtti lejértékben számolva kb. tízmilliárdos befektetést jelent. A munkálatokat még az idén elkezdik. Ezt is régiós megvalósításnak lehet nyilvánítani, ugyanis nem csak egy település, egy önkormányzat a haszonélvezôje, hanem lényegében az egész térség vízellátása megoldódik.
Szabó Árpád hasonló jelentôségû megvalósításnak tartja azt is, hogy a kórházat, amelyet öt évig alapítványi háttérrel mûködtettek, sikerült "át-játszaniuk" az államnak. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozását ezentúl költségvetési forrásokból biztosítják. - A Rhemedium Alapítvány, amely eddig az intézmény mögött állt, jelenleg két pályázat megvalósításában partner, mindkettô egészségügyi-szociális központ létrehozását célozza, az egyiket Nyárádszere-dában, a másikat Nyárádmagyaró-son. A két helységben ez 6 milliárd lejes beruházást jelent. Volt gondunk arra is, hogy a 10%-os önrészt, amelyet a helyi költségvetésbôl kellett biztosítani, a megyei tanácstól kapjuk meg. Hasonló módon, Sapard- pénzekbôl finanszírozzuk a nyárádszeredai csatornahálózat kiépítését - mondta a megyei tanácsos, aki szerint a következô négy esztendôben megvalósításra váró feladat a kisvasút újraindítása, itt ugyanis nem sikerült elôrelépni. Folytatni kell ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztéseket, hogy "gazdaságilag megerôsödjünk, és jól érezzük magunkat a Nyárád mentén", mondta Szabó Árpád.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Borbély László parlamenti képviselô, a Területi Képviselôk Tanácsának elnöke, Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének az elnöke, valamint Csegzi Sándor alpolgármester marosvásárhelyi öregotthonokba látogattak húsvét másodnapján, április 12-én, hétfôn. A szövetség képviselôi meglocsolták, és megajándékozták az Eminescu utcai Református Diakóniai Otthon idôs hölgylakóit, majd a Zsidó Vértanúk útján levô állami öregotthonban tették ugyanezt.
Kelemen Atilla a sajtónak elmondta, az RMDSZ az ünnepektôl függetlenül is figyel arra, hogy Romániában ma számtalan szociális gond van. - Apró fejezetekre lebontva kell mindezzel foglalkozni, hiszen egészen mások a gondjai az idôs embereknek, mások az utcagyerekeknek, ismét mások a fogyatékos személyeknek, az állástalanoknak és a többi szociális kategóriáknak. Az RMDSZ megpróbálja fejezetekre lebontani ezt a kérdéskört, hogy minden téren a legsürgôsebb tennivalókra összpontosítson. A szövetség kampányának külön fejezete lesz a szociális kérdéskör - nyilatkozta.
- Pontosan tudjuk, milyen esélyeink vannak, ezek az esélyek reálisak - mondta dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, a marosvásárhelyi tanácsosjelölteket rangsoroló pénteki ülésen.
Kijelentette: azért vállalta fel a polgármester- jelöltséget, mert meggyôzôdése, hogy a magyarság politikusai nem üzenhetik azt Marosvásárhely magyarságának, hogy itt elveszett valami, és azt nem lehet visszaszerezni. - Vissza lehet! Merjük, tudjuk, akarjuk, hogy itt a saját akaratunk érvényesüljön! Azt szeretnénk, hogy vegyék figyelembe azt is, mit szeretnének az itteni magyar emberek, akik azon vagyunk, hogy Marosvásárhely régi arculatát, régi levegôjét megôrizzük. Ne legyenek elfásultak, legyen hitük! Legyen hitük a küzdelemhez: mert nem védeni kell az érdekeinket, hanem érvényesíteni azokat - fogalmazott.
Dr. Kelemen Atilla tudja, hogy Marosvásárhely nem metropolis, ezért itt nem lehet olyan módszereket alkalmazni, mint a milliós nagyvárosokban. - Ez egy nagyon erôs, konzervatív, közepes nagyságú település. Úgy kell dolgoznunk, hogy nyerje vissza azt a vonzerejét, amelyrôl az ötvenes-hatvanas években híres volt, amikor az a beszéd járta, hogy aki eltöltött itt egy órát, nem akart többé elmenni innen. Meg kell ôriznünk a város épített örökségét, fel kell használnunk a település jellegzetességeit. Ki kellene használnunk például, hogy mások Flekkenfalvának nevezték Marosvásárhelyt, lehetne itt flekkensütô-, vagy akár vargabéles-fesztivált is rendezni A lehetôségek gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Ehhez azonban az kell, hogy fogadjuk el a gondolatot: meg tudjuk nyerni a választásokat. Úgy menjenek el innen, hogy lehet polgármesterünk. Elhátráltunk a falig, tovább nem hátrálhatunk: el kell indulni elôre! Lehet, hogy nem lesz minden jobb, de a közérzetünk, az biztosan, ha egy magában bízó magyar polgármestert és magyar tanácsi frakciót látunk majd a város élén - mondta még dr. Kelemen Atilla.
A polgármesterjelölt arról is beszélt: a választási programot románul is meg kívánják jelentetni. Úgy vélte: elérkezett az ideje annak, hogy a román választópolgárokat elkezdjük hozzászoktatni bizonyos dolgokhoz, bár "nagyon sok falat kell még lebontanunk".
Felelôs szerkesztô: Brassai Zsombor. Szerkeszti: Farczádi Attila
Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület tavaszi, nyári tevékenységeirôl, terveirôl beszélt a szervezet sajtótájékoztatóján dr. Ábrám Zoltán megyei elnök.
A tavalyi közgyûlési határozatok szellemében szeretnék az idén folytatni a munkát, rendezvényszervezést, aminek egyik fô akadálya a szervezet nem túl jó létbiztonsága, a közmûvelôdési intézményeknél gyenge képviselete, hiszen a megyei tanács által fenntartott kulturális intézmények közül mindössze a Látó folyóiratnak van magyar igazgatója.
A tervekrôl szólva, az elnök elmondta, továbbra is tartják a kapcsolatot a nemrég alakult szászcsávási Kinizsi István körrel, hamarosan, április 23-án, a Bocskai teremben megkezdôdik a közmûvelôképzés, május közepén pedig, ha minden a tervek szerint halad, a vár fog otthont adni az elsô EMKE Tavaszi Fesztiválnak, amely a Vásárhelyi Napok fokozatos elmagyartalanítását kívánja ellensúlyozni. Népmûvészeti és kulturális mûsorokat, rendezvényeket, gyermek- gyöngykoszorút, amely ezúttal a gyermekjátékokról fog szólni, tehát nem tánc lesz, gyermek-daléneklési versenyt, népmûvészeti kiállítást foglal majd magába a két-három napos fesztivál rendezvénysorozata. A család nemzetközi napja május 15-e, ezen a napon szintén népi jellegû, a családról szóló összeállítást rendeznek (elôreláthatólag a fesztivál keretein belül), majd Gyulafehérvár-Nagyenyed szakmai kirándulásra is sor kerül, az ôsz folyamán pedig a magyar irodalom elsô költô fenegyerekére, Balassi Bálintra emlékeznek.
"Testiekben is meglepô volt ez a zsenivé nôtt örök iskolás fiú. Szabálytalanul gyúrt busa bikafej; faltörô kosra emlékeztetô, szemre is kemény boltozatú homlok (...) erôs vonalakkal mozgékony, inkább dúlt, mint csúnya arc, amelyen villámgyorsan váltakozott a tragikus elmélyedés, az új ötlet születését bejelentô derû; (...) a folytonos gondolattornától csapzottan arcba lógó, elválasztott sötétszôke haj; széles váll és zömök termet, amely alacsony volt, s mégsem hatott kicsinek." Ilyennek látta a kortárs írókolléga, Laczkó Géza Karinthy Frigyest, a különleges szellemiségû írót a XX. század harmincas éveiben.
S hogy milyennek látta és láttatta Karinthy az örök nôt, az kiderül mûveibôl, amelyekbôl az a válogatás készült, amit a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûvészei a Felolvasó Színházi Estek keretében mutatnak be Egy nôt szeretni címmel.
A mûsort összeállította és rendezte: Tatai Sándor. Színpadkép: Szabó Annamária. Mûvészeti tanácsadó: Kovács Levente. Elôadják: B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Darabont Mikold, Fülöp Bea, Henn János, Kárp György, László Csaba, Nagy Dorottya, Sebestyén Aba és Tatai Sándor.
A felolvasó bemutatóra 2004. április 24-én, szombaton este fél 8-tól kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében.
Márciusban nôtt Maros megyében a munkanélküliek száma, elérve a 7,38%-ot. A statisztikák szerint több férfinak nincs állása, míg a munkanélküliek 42,12%-a nô. Meglepô módon a 30-39 évesek körében a legnagyobb az arány, ami a munkanélküliséget illeti, ôket követik a 40-49 év közöttiek. A 25-29 éveseknek sikerült leginkább a munkahelyen való elhelyezkedés.
A Munkaerôelosztó és -átképzési Ügynökség pénteki, április 23-ai, 9 órától megszervezett állásbörzéje roma nemzetiségûeket céloz meg, de mindenkit várnak, aki állást keres vagy szeretne változtatni, vagy éppen munkahelyet tud ajánlani. Farcas Reghina, az ügynökség vezetôje hangsúlyozta, hogy nem munkahelyeket teremtenek, hanem lehetôséget adnak a munkaadók és -vállalók közti találkozásra. A romákat képviselôjük, Nicolae Turcata által értesítik az állásbörzérôl, aki a prefektúra alkalmazottja. Az ügynökség százhetvennégy vállalattal vette fel a kapcsolatot, azonban eddig csupán tízen jelezték a pénteki állásbörzén való részvételt. A cégek százharminckét állást ajánlanak, ezek legtöbbje általános iskolát végzett személyeket érintene. Leginkább szakképzetlen munkásoknak, a faipari, mezôgazdasági munka iránt érdeklôdôknek kínálnak fel munkalehetôséget.
Az ügynökség tavaly szervezett állásbörzéire több mint négyszázan jelentkeztek ebbôl a hátrányos kategóriából, közülük harminchetet helyben alkalmaztak. Negyvennégyen jelentkeztek az ugyancsak tavaly tartott asztalosképzô-kurzusra, közülük harmincöten végeztek, akiknek sikerült munkát biztosítani.
Április 22. a Föld napja, ekkor - általában a civil társadalom képviselôi több országban - olyan rendezvényeket szerveznek, amelyeknek üzenete a holnapról szól, arról, hogyan óvjuk meg Földünket, ôrizzük kincseit, nyersanyag-forrásait, védjük természeti ritkaságait, hogy mindezekbôl a jövô nemzedéknek is maradjon.
A Föld napja tiszteletére Marosvásárhelyen az Örökmozgó Természetjáró Egyesület a Népújsággal és az Aquaservvel közösen a harmadik alkalommal szervezi meg a "Hegyek világa" témával a Foto Natura címû természetfotó-kiállítást. A pályázatra több mint 300 fotó érkezett, ebbôl a zsûri 70-et állított ki különbözô kategóriákban. A tárlatmegnyitó ma délután 6 órától lesz a Bernády Ház (Horea utca 6. szám) emeleti kiállítótermében. A Fókusz Öko Központ 14 órától a Pedagógiai Iskolaközpontban középiskolásoknak, míg 16 órától az általános iskolásoknak szervez környezetvédelmi témájú játékos vetélkedôt.
A Rhododendron környezetvédô szervezet a 16-os általános iskola szakoktatóival közösen rendez a tanulóknak környezetismereti versenyt.
A marosvásárhelyi 30-as számú Teleki Sámuel cserkészcsapat a 20-as általános iskola diákjaival együtt az elôzô évekhez hasonlóan felvállalta, hogy a Föld napján délelôtt kitakarítják a Maros-part régi gát és Hétfák közötti szakaszát, míg délután a somostetôi erdônek a volt számológépgyár felôli szélét tisztítják ki. Kezdeményezésüket a polgármesteri hivatal hulladékgazdálkodási osztálya és a Salubriserv Rt. is támogatja.
Ezen a napon sem a Megyei Környezetvédelmi Felügyelôség, sem a Vízügyi Igazgatóság nem szervez rendezvényeket.
Ezt a szót Kellér Dezsô alkotta és dobta be a köztudatba, még az ötvenes évek elején. Elmesélte, hogy egy barátja mondta neki az eszpresszóban: "Én most priszek vagyok, azaz privát szektor, és ezt fordította át Kellér az akkoriban dühöngô rövidítésjárványt gúnyolva, a magánszektorból tréfásan összevont maszekká. Nyilván maga se hitte volna, hogy ez a vicces szó ilyen karriert fut majd be; ma már országszerte, városon és falun egyaránt hallani, vezércikkekben, tanulmányokban szerepel, bekerült szótárainkba, ismerik a külföldön élô magyarok is.
Nem egyedülálló eset ez arra, hogy írók, mûvészek játszi szóalkotásait átveszi a köznyelv. A rikkancs (legalábbis mai értelmében) Kozma Andortól származik, a mozi pedig Heltai Jenô találmánya vagy inkább leleménye a kimondhatatlan mozgóképszínház helyett.
Mindez persze eltörpül a régi, fôleg nyelvújítás korabeli nagy szóalkotók "tömegtermelése" mellett. Faludi Ferenctôl származik sok egyéb mellett a veszteség, vélemény, keverék, zsebóra, Baróti Szabótól az anyag, erény, zamat, Dugonics Andrástól a kör, gömb, emlék, Verseghytôl a nyomor, gyönyör, kaland, Csokonaitól a szomj, hangszer, világpolgár, Kazinczy új szavaiból száznál több gyökeresedett meg s maradt fenn mindmáig, köztük a füzet, keringô, szobrász, szellem, elem, álarc, lakoma, féltékeny, Kisfaludy Sándor alkotta a bûnpör, kérvény, közvélemény, öccse, Ká-roly pedig a honvéd, díszlet, szélcsend. hatáskör szavakat. Vörösmartynak a küldöncöt, szabályt, tömeget, nagyszerût köszönhetjük. Bajzának a bohózatot, képtelent, Jósikától való a cég, esély, keret, játszma, üde, fölény, válság, csendélet és így tovább, és így tovább.
Ma már ilyen monumentális teremtô munkára nincs lehetôség, de szükség sem; nyelvünk szókészlete nagyjából kialakult, s csupán új fogalmak, jelenségek felbukkanása igényel frissítést.
Papíron már város vagyunk. Városinak lenni felemelô érzés. Jaj, de jó!(...) A város azt jelenti, hogy vannak polgárai. Ha nem is mind arisztokraták, iparosok, kereskedôk vagy jómódú szabad parasztok, de mindannyian a város teljes jogú lakói. (...) A sárkánnyal, a bennünk ágaskodó sötét erôkkel nem kiegyezni, nem kompromisszumot kötni, nem megalkudni kell, hanem legyôzni ôket, mint tette Sárkányölô Szent György, hittel, bátran, lovagi módon. (Sebestyén Péter) * Azt szokás mondani, hogy nincsenek pótolhatatlan emberek. Te, Belényesi András, sokunk, nagyon sokunk tisztelt, szeretett és nagyra becsült Bandi bácsija, pótolhatatlan vagy. (... "Nem mindennapi embertôl búcsúzunk. Erdély egyik legnagyobb kertészétôl kell fájó szívvel megválnunk. (Dr. Jakab Sámuel) * Erdôszentgyörgy lakói ápolják a grófnô emlékét. A református gyülekezet az alatt a fekete márványtábla alatt imádkozik, amelyet Claudia unokája, Mary Victoria walesi hercegnô állíttatott nagyanyja emlékére. A helybéliek és a látogatók legnagyobb sajnálatára az alagsorban nyugvó Claudia sírját nem lehet megnézni, mivel a kriptát lezárták. Utoljára 1935-ben nyitották fel, hogy meggyôzôdjenek, valóban ô nyugszik-e ott. (A Rhédey család történetébôl) * Szomorú, hogy a Bözödi-tavat nem tudtuk átvenni a román vízügyi hatóságtól. A tó városunkhoz tartozik, de mivel nem mi adminisztráljuk, semmit sem tudunk tenni azért, hogy a sok turista ne hagyjon maga után szemetet. Köztudott, hogy a lakosság nincs rászokva a rend és a tisztaság megtartására. (Tar András polgármester) * A vadállomány és a magas földmegmunkálási árak miatt rengeteg szántóterület megmunkálatlanul áll, ezért gondolkoznunk kell e területek kihasználásának módozatairól. (Dósa Sándor, Kibéd megbízott polgármestere) * Évek múlva csak statisztikai adatok fogják ôrizni egy-egy falusi iskola történetét, de ezek nem tükrözik az élô lényeget. Én pedig teljes széltében és hosszában éltem le azt a 40 esztendôt, amely ennek az iskolának a tündöklését és hanyatlását foglalta magába. (Kovács Péter ny. tanár a szentdemeteri iskoláról) * - Mit jelent egy gyôzelem vagy pontszerzés a játékosoknak a dicsôségen kívül? - Itthon egy gyôzelem 150 ezer lej, idegenben 200 ezer lej, döntetlen esetén 100 ezer lejt kapnak a játékosok. Ezenkívül van 50 ezer lej edzési díj is. Szezon végén bankettel búcsúzunk, ha jól szerepeltek. A meccsek végén igyekszünk egy-egy ebédet is biztosítani a játékosoknak. (Kaffai Endre, a Küküllô Sportegyesület elnöke a helyi futballcsapatról) * Magyarországi testvérvárosunk, Celldömölk meghívására március 26-28- án színjátszó csoportunk részt vett a színházi világnap tiszteletére rendezett országos színházi minôsítô találkozón. Rejtô Jenô Egy görbe éjszaka címû bohózatát mutattuk be. A színvonalas elôadásokat látva kissé féltünk a fogadtatástól. De az elsô poénok után felharsanó nevetés és taps felszabadította bennünk a gátlásokat, a társulat önfeledten játszott. (...) Az alig két és fél nap emlékezetes marad számunkra, nemcsak a sikeres szereplés és az élményteli elôadások, hanem a celli barátaink meleg fogadtatása miatt is. Köszönjük nekik, és várjuk ôket ez év június 7-12. között A csillagszemû juhász címû elôadásukkal, majd június 24-27. között a Csongor és Tündével. (Kovrig Magdolna) * ERDÔSZENT-GYÖRGYI FIGYELÔ. A Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület lapja, III. évfolyam, 17. szám, 2004 április.
A Kis-Küküllô menti Csávás iskolája május 1-jén, szombaton fölveszi elsô jelentôs pedagógusának a nevét. A névadó ünnepség istentisztelettel kezdôdik tíz órakor. Azt követi a névadó tábla leleplezése, a fiatalok, a tanulók és a dalárda ünnepi mûsora, majd a vendégek köszöntôi.
De ki is a névadó? Idôsb Belle József 1780. május 28-án született. A családi hagyomány szerint francia reformátusok - hugenották - elszékelyesedett ivadéka, akik az 1572. augusztus 24-i, Szent Bertalan-éjszakai vérengzést követôen, életüket féltve, a szélrózsa minden irányába elmenekültek IX. Károly (1550-1574) és anyja, Medici Katalin rémuralma elôl.
Belle József a székelyudvarhelyi kollégium diákja volt, ott sajátította el az iskolamesteri munkához szükséges tudást. Abban az idôben a református kollégiumok belsô szellemi életéhez hozzá tartozott a zsoltáréneklés és az iskoladráma mûvelése. Fôleg a párhuzamos kvinteken felépülô egyszerû többszólamú zsoltáréneklés hatott életre szólóan a diák Belle Józsefre, akinek zenei tehetsége korán megnyilvánult. Székely-udvarhelyen csiszolódott ki, mélyült el - egész életét és munkásságát döntôen maghatározó - szeretete az énekkultúra iránt.
Bonyhán kezdte tanítói pályáját 1801. február 10-én. "Itt hét esztendôkig és három holnapok eltelése után, a Felsôbbek rendelkezésébôl hívattattam és vitettettem 1808-dik esztendônek május 11-dik napján Sz[ász]csávásra - írta önéletrajzi feljegyzéseiben. Egy év múltán nôsül, felesége Karátson Rebeka, akivel negyven éven át harmonikus, gyermekáldásban bôvelkedô páros életet élt.
Iskolamesteri munkáját ernyedetlen szorgalommal, korának színvonalán, elmélyült szakértelemmel végezte. Az évrôl évre megújuló esperesi vizitációk jegyzôkönyvei a legteljesebb elismerés hangján emlegetik tanítói-nevelôi munkásságát. Szép sikerrel tanította az írás-olvasás, a számtan, a bibliai história és a földrajz tudományát. Legjelentôsebb sikereit azonban az énektanulás területén érte el.
A csávási harmónia a református egyház, a falu büszkesége. Hírnevét is ez alapozta meg. A XVIII. században a francia, svájci és német iskolák mintájára az erdélyi protestáns iskolákban is több szólamban hangzottak el az egyházi és világi énekek. Belle József tíz éven át volt a székelyudvarhelyi kollégium diákja, melynek reformját a bázeli egyetem mintájára igyekezett végrehajtani Backamadarasi Kiss Gergely tudós professzor (1790-1801). Rektorsága alatt a kollégium zenei élete rendkívül gazdag volt. A bázeli eredetû harmóniás éneklés gyakorlata akkor honosodott meg. Ezt a tudást adta tovább csávási diákjainak Belle József.
Az énektanítás gyakorlata, a ma is híres csávási dalárda voltaképpen neki köszönheti létét. A lelkészek és pedagógusok éltették a szép hagyományt. Idôs Belle József munkáját teljesítették ki az ôt követô kántortanítók: ifj. Belle József, Pethô Mihály, Tollas Árpád, Pethô Árpád, Sepsi Jenô, Keszeg János és a sajnálatosan korán elhunyt Dézsi Ferenc.
"És a csávási harmónia énekel - idézzük néhai Nagy László lelkész szavait a Fiaim, csak énekeljetek...címû emlékkönyvbôl -, mert nemzedékrôl nemzedékre öröklôdik a hajlam és a készség, hogy a szívekben, a családokban és az egyházban zsoltárrá finomuljon a hálaadás, hogy az élet szürke hétköznapjait színessé hímezze, hímessé színezze az ének, mely kimondhatatlan örömet és ünnepet jelent..."
Csávás iskolája méltán viselheti idôsb Belle József nevét. Adja Isten, hogy mindig legyen benne diák, aki tovább élteti a harmóniát!
A számítástechnika világában alig jártas ember számára kiadott parancsok olyan bénító imperatívuszként hatnak, hogy még a maradék bátorsága is szertefoszlik, angolja ugyanvalóst megbicsaklik, remegô gél lesz a térde. (Manapság modernebbül hangzik, mint a kocsonya, holott a zselatin is gél. Amiért pl. a haj gél-hal. Zárójelen belül maradva: nem hiába kenték magukat a magyarok lappföldi finnugor ôsei halzsírral. De ez más terep, legalább olyan ingoványos, mint a számítógépes tájékozódó futás a latin gerundium tudorának.)
E sorok írója körülbelül tíz évvel ezelôtt tért át a kizárólagos számítógépes írásra. Azóta alig vannak nyersei, piszkozatai, valódi autograph kéziratai, amelyekért majdan az antique után ôrülô sznob szakma meg fogna veszni, az utódok pedig nem tudnak majd ezekkel a fontos dokumentumokkal kedvükre házalni ókönyvestôl - gyûjtô bogarosokig, hiszen a flopi (a kislemez) legfeljebb az amerópai filmekben jelent kihívást, érettek gyilkolásznak esténként a vérbeli kendo-hôsök és a kendôs báznai Klodvandammok a tévé sokadikra sápadt kópiáján.
A gép programjai folyton változnak, cserélôdnek, mert a fejlôdést nem lehet grabancától a padlóra szegezni, s a kinyiffant mód helyett újabbat, gyorsabbat, nagyobb befogadóképességû, hang-, fény- és szagkártyás változatot telepítenek rá a kompjuterálási mûvészet szerelmes megszállottjai.
Az írástudó kompjuter-analfabéta pedig félve üti le az elsô betûket, két- három viszonylag ismert paranccsal próbálkozik, szeretne valami meghatóan igaz és átütôen egyszerût írni. És a gépen - azon a gépen, amelyen már jól-rosszul megszokta a parancskiadás helyét és a várható effektust - ezúttal, a változtatás és biztató vállveregetés után, midôn a szerelô- mûvész messzebb jár már honunktól, mint a Hold a Jupitertôl, egészen más jelenik meg az ernyôn, hosszabb, bonyolultabb, angolosabban rövidített utasítás burkolózik ki lila ködbôl, a szférák sejtelmes zenéjétôl sértetten. Billy Mikrókefalosz rád köszönt, a monitoron keresztül kinyújtja a kezét és megrázza a tiedet, a billentyûk feltörte írói kezedet, melyet senki sem csókol meg, amikor egy remek verssorral megoldod az emberiség lélekgyötrelmeit.
Ott ülsz a géphez szegezve, a képernyôn folyton Mikrokefalosz falloszi vigyori látható, bármit üthetsz, a gép bénán jelzi, hogy tehetetlen, öl a kétség, ha elveszett köteted teljes anyaga, vagy csupán az A és L betûket ötte meg a fene, akarom mondani a Leonardo di Uljanov vírus.
Nincs mit tenni, felhívod az utcáról az általad szívbôl utált kölykök egyikét, aki egész nap az ablakod alatt rúgja a lasztit, megkéred, hogy nézze meg, mit lehet itt tenni.
A gyerek leül a gép elé, egy pillanatig elkomolyodik, megpillantod a maszatos képe mögött a majdani felnôttet, az atomtudóst vagy a zseniális alkoholistát, nevetve megnyom valamit, a kép helyre áll, kiderül, hogy nem veszett el semmi, sôt a gép halából, hogy megszabadult tôled, még egy verset is írt saját magától. Kicsit átpofozod, itt-ott belejavítasz a tökéletesebb ritmus-rím kedvéért. Beküldöd, közlik, rengeteget fizetnek, veszel belôle egy tábla csokit, s keresed az utcán a kölyköt, aki egész nap az ablakod alatt stb.
De nem kapod, mert mondják a srácok, hogy nincs, az a rekedt hangú nincs, az apja, az egyáltalán nem zseniális szeszbajnok úgy elverte gyermekét, hogy az többhetes ápolásra szorul
Megdöbbensz, hiszen itt az ablakod alatt stb. És te semmit sem vettél észre, pedig a múltkor is milyen zseniálisan felderítetted az emberiség lelki lépfenéjének kórokozóit, azért pedig senki nem csókolt neked kezet.
Egyszóval megállapítod, hogy mi vagy tulajdonképpen. És nem mondod ki a szót. Félsz. Mitôl is tartasz egyáltalán?
Asztalomon kéziratcsomó, frissen érkezett. A Kiadó nyomatékos kérése: maximum egy nap leforgása alatt olvassam el, és véleményezzem. Csak formailag hördülök fel. Mi az isten, kiáltom: egy nap; és nem egy óra?!
Hatalmas a munkabírásom ugyanis. Az elmúlt szezonban röpke hat nap alatt olvastam el harminchatszor háromszázhatvan oldalt: hat novellás-, hat tanulmány-, hat emlékirat-kötetet, hat monográfiát, hat regényt és hat szakácskönyvet.
Valósággal falom s véleményezem az irodalmat.
Ezt a friss áldozati anyagot félóra alatt lövöm ki.
Módszerem bombabiztos. Nem érdekel, ki a szerzô; minden író dilettáns vagy amatôr. Beleszagolok az elejébe, megnyalintom a közepét, utálkozva térek rá a hátuljára - és kész. Vagy van heppi, vagy nincs.
Egy heppi ötszázezer, ennyiért csinálok egy gamma ajánlást. Két heppiért béta ajánlás jár, háromért - talán - meg is jelenik a könyv.
Ha nincs heppi a kéziratban, négy és fél sort írok, Isten irgamazzon a szerencsétlennek.
Ez a kézirat nem elégít ki. Üres.
Kinyírása elôtt kiszúrok valami idézhetô nagy badarságot, amelytôl a Kuratórium hányni fog. Íme:
"Ég és föld között élek, van bennem valami halhatatlan és isteni, de szoktam az orrom is piszkálni, ha egyedül vagyok a szobában, lelkemben elfér India minden bölcsessége, de egyszer pofozkodtam a kávéházban egy részeg iparlovaggal, órákon át tudom nézni a vizet és a madarak repülését, de öngyilkossági tervekkel is foglalkoztam már, mert egy hetilapban pimasz hangon írtak egy könyvemrôl, Kung-fu-ce testvére vagyok az emberi dolgok megértésében és a bölcs közönyben, de nem bírom ki, ha a hírlapok nem említik meg a jelenvoltak között nevem, megállok az erdô szélén, és káprázó szemmel nézem az ôszi lombok színeit, de nem tudok másként érezni a természet iránt, mint fenntartással és gyanakvással, hiszek az értelem felsôbbrendû erejében, s egészen ostoba társaságokban fecsegéssel töltöttem el életem legtöbb estéjét, hiszek a szerelemben, de legtöbbször fizetett nôkkel vagyok csak együtt, hiszek az égben és a földben, mert ember vagyok, ég és föld között, ámen."
Akinek ily erôs az önkritikája, miért nincsen heppije is!
Érzek némi pótkéjt az elmaradt extázisért - a jó Isten kompenzál. Sok buggyant alak firkál manapság, feljöttek a sírból a grafománok, ez a pancser is, Kung-fu-ce orrát piszkáló testvére, India pofozkodó bölcse: lám, miket ömleszt össze, India pofozkodó bölcse, erdôjáró öngyilkosjelölt, türelmi zónák jámbor kurvapecére - lám, miket ömleszt a fürdôvízbe. Pfuj.
Kopognak. Tessék! A Kiadó küldönce. - Elnézést kérek - rebegi. - Összecseréltem a paksamétákat. Ez a vastagabbik, ez az öné. Ez pedig - mutat az elôttem heverô, félig nyúzott munkára - ez egy Márai Ô direkt megy a nyomdába.
Tessék? Direkt? Hát mi az, hogy na és? Izé: mi az, hogy Márai? Ezeknek mindent szabad?!
- Nem, kérem - utasítom a derék gyalogfutárt. - Maga most szépen visszaviszi a kéziratot az elnök- igazgató úrnak, ezzel az ajánlással Egy pillanat...
A borítékon ott a cím: "Szaklektori véleményezés". Utolsó sorát ökölbe szorított kézzel írom. Ecce homok! Én nem rejtôzködöm. Dödöm. Dödöm.
A Kiadó küldönce már a hetedik nyomdában koldul, bennem azonban még mindig ugyanaz a mívesen megmunkált mondat muzsikál:
"Kiadásááát neeeeem javasolom!"
Gyakran elôforduló szerzôdésforma, tulajdonjog- átruházó szerzôdés, egy vagy több eltartott és eltartó létesíti a szerzôdéses jogviszonyt, nem ingyen, hanem eltartásért, a juttatott ingó vagy/és ingatlan vagyontárgyak ellenében.
A szerzôdés igen fontos jellemzôje, hogy megkötésének, hitelesítésének pillanatában megtörténik a tulajdonjog átruházása az eltartottról az eltartóra. Tehát az eltartó az eltartott halála után már nem kell hagyatéki eljárást lefolytasson, mert az eltartás ellenében kapott ingatlannak ô már tulajdonosa.
Arra is van lehetôség, hogy az eltartott az átruházott ingatlanra fenntartja magának az életfogytiglani haszonélvezeti jogot, vagyis csak a puszta tulajdonjogot ruházza át eltartójára, ami élete végéig használati jogot biztosít számára. Ezt a telekkönyvben a C-teherlapon külön is feltüntetik, és törlésére csak a haszonélvezô eltartott halála után kerül sor. A haszonélvezeti jog nem képezi hagyaték tárgyát, azt nem örökli senki, a halállal megszûnik, és a használati jog visszaszáll a mindenkori puszta tulajdonosra. A haszonélvezeti jognak a telekkönyvbôl való törlése egy kérés, a haszonélvezô halotti bizonyítványának hiteles másolata, a bélyegilleték kifizetése és az igazságügyi bélyeg mellékelése alapján történik.
Elôfordulhat olyan eset is, hogy az eltartási szerzôdés megkötése alkalmával a szerzôdô felek értékes vagyontárgyakat kihagynak, kifelejtenek a szerzôdésbôl. Ezek, mivel nem képezték a tulajdonátruházó szerzôdés tárgyát, az eltartott halálakor már hagyaték tárgyát képezhetik. Ilyen esetekben a szerzôdésbôl kihagyott, kifelejtett vagyontárgy, a törvényes öröklés rendje szerint, az örökösöket és nem az eltartót illeti. Ha ezt az eltartott el akarja kerülni, az eltartási szerzôdés mellett az eltartó nevére végrendeletet kell hátrahagyjon, biztosítva ezzel az eltartó jogát az összvagyonra. Az eltartási szerzôdés felbontható közjegyzôi okirat alapján is, amelyben a szerzôdô felek feltüntethetik az adott/kapott eltartás ellentételezésének, visszafizetésének a módozatait is. Ez az okirat alapul szolgál az ingatlannak az eltartott tulajdonába történô visszakerülésére, amit a telekkönyvi hivatal kérés alapján el is végez.
Ha viszont a felek nem tudnak megegyezni az eltartás elmaradása vagy annak elutasítása miatt, bírósághoz kell forduljanak. Ilyen szerzôdéseket általában idôskorú személyek kötnek és ezek védelmére alkotta meg a törvényhozó a 2000. évi 17-es törvényt, amely a nyugdíjaskorú eltartottak esetében arra kötelezi a közjegyzôt, hogy az eltartási szerzôdés hitelesítése elôtt értesítse a területileg illetékes gyámhatóságot, hogy annak képviselôje a szerzôdéskötéskor legyen jelen, és a megkötött szerzôdés egy példányát küldje el ugyanennek a gyámhatóságnak, hogy ez a szerv nyomon követhesse a vállalt eltartási kötelezettség teljesítését.
Mellau György
A Növényvédelmi Felügyelôségnél jelezték, a vetésfehérítô bogarak megjelenését a szalmásgabona-kultúrákban. Habár a kifejlett, felnôtt egyedek nem okoznak közvetlen módon károkat, védekezni kell ellenük, mivel a lárváik veszélyes károkozók. A növényvédelmi munkálatokat a petézés elôtti idôszakban ajánlatos elvégezni a következô vegyszerek egyikével: EFDACON 40 EC - 3,5 l/ha; SINORATOX 35 és 40 EC - 3,5 l/ha; DIGRAIN 4 - 0,1 l/ha; BULLDOCK 025 - 0,2 l/ha; CHINMIX 5 EC - 0,3 l/ha; EFCYMETRIN - 10 EC - 0,1 l/ha; CIPETRIN 10 EC - 0,1 l/ha; FASTAC 10 EC - 0,1 l/ha; FURY 10 EC - 0,1 l/ha; KARATE ZEON - 0,15 l/ha; POLYTRIN 200 EC - 0,1 l/ha; SUMI-ALPHA 2,5 CE - 0,4 l/ha; SINORATOX PLUS - 1,6 l/ha; ALPHA COMBI 25, 26 - 0,5 l/ha. Más rovarölô szerek is használhatók mint: REGENT 200 SC - 0,09 l/ha vagy RELDAN 40 EC - 1,25 l/ha.
Mivel a védekezés idôszaka egybeesik a gyomirtással, összetett kezelést is lehet végezni egy vegyszerpróba elvégzése után.
Figyelem! Mindenki számára kötelezô a munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi elôírások tiszteletben tartása.
Dr. Mihai Tomsa mérnök
A tavaly a megyénkben történt tûzesetek közül 22 nyílt tûz volt, amikor az udvarokban, kertekben száraz növényeket, hulladékot gyújtottak meg, s a lángokat a szél továbbvitte, veszélyeztetve a közelben levô épületeket. A felügyelet nélkül hagyott tarlótüzek is továbbterjedtek az erdôkre. Hét esetben gyerekek játszottak a tûzzel. A tûzvédelemre vonatkozó 2000. évi 114-es számú kormányrendelet elôírásainak, valamint a tûzmegelôzési és -oltási általános szabályok értelmében figyelembe kell venni a következôket:
* Tilos nyílt tüzet rakni szárazság idején, illetve szeles idôben és éjszaka. A tûzveszélyes helyeket, amelyekre érvényes a megszorító intézkedés, az arra felhatalmazott személyek határozzák meg és jelölik ki.
* Intézményekben, szórakozóhelyeken és a lakosság gazdaságaiban csakis úgy lehet élelmet sütni-fôzni, hogy ne jelentsen veszélyt az épületre, raktárhelyiségre, illetve erdôre, ültetvényre és más, közelben levô létesítményre.
* A növényi hulladékok, szemét és más gyúlékony anyagok elégetése az erre kijelölt helyen történhet, illetve speciális területeken, a tûzvédelmi óvintézkedések betartásával. Az égési folyamatot végig követni kell, a parazsat el kell oltani.
* A gyerekek neveléséért, oktatásáért és gondozásáért felelôs személyek óvják a gyermekeket, hogy ne játsszanak a tûzzel, hiszen ez is a tûzesetek leggyakoribb oka.
Az érvényben levô jogszabályok megszegése kihágásnak minôsül, amit 800.000 lejtôl 1 millióig terjedô pénzbírsággal sújtanak. Abban az esetben, ha a gyermekek tûzzel való játéka okozta a szerencsétlenséget, a törvényes gyámot 500.000-tôl 800.000 lejig terjedô büntetéssel sújtják.
(nagy a.)
Rovatunk több ízben foglalkozott az 1940. szeptember 6. - 1945. március 6. között üldözött személyekre vonatkozó 189-es számú törvény alkalmazásával. Jóllehet a kárpótlás igénylésére a határidô 2003. december 31- én lejárt, továbbra is érdeklôdnek azok a jogosultak, akik elmulasztották benyújtani a kérést. Fôleg azok, akik Dél-Erdélybôl Észak- Erdélybe menekültek. Kerekes Ká-roly parlamenti képviselô törvénymódosítási kezdeményezésére a képviselôház elfogadta a határidô eltörlését. A képviselô javasolta továbbá a kárpótlás összegének módosítását egyes kategóriáknál.
Lapunk kérdésére Kerekes Károly
ismételten tájékoztatott, hogy a törvény
több kategóriára vonatkozik. A deportáltak,
internáltak, fogva tartottak, kilakoltatottak, menekültek
a törvény megjelenésekor egy fogvatartási
évre havi 300.000 lejes kárpótlásra (vagy ha nem
ültek egy egész évet, akkor ennek
töredékére) voltak jogosultak, ami kiigazítva jelenleg
465.000 lej. A halálvonat utasai, a frontra kivitt
munkaszolgálatosok esetében a törvény egy évi
fogva tartásra havi 150.000 lej kárpótlást
állapított meg, ami most 232.000 lej. Ez
méltánytalanság, lévén, hogy mindkét
kategória esetében hasonlóan kegyetlen volt az
elbánás.
A meghurcoltak túlélô feleségei fix összegre, 300.000 lejre jogosultak. Ez visszás helyzet. Ugyanis azok akik a halálvonaton utaztak, vagy a fronton munkaszolgálatosok voltak, félannyi kárpótlást kapnak, mint az özvegyek. Ez, fôleg faluhelyen, feszültség forrása, ahol az emberek tudják, hogy kinek mekkora összeget vitt a postás.
Kerekes Károly törvénymódosítási javaslata erre vonatkozik, éspedig a meghurcoltak minden kategóriája ugyanakkora összegben részesüljön.
A törvénymódosítási javaslat a Szenátus Emberjogi Bizottságának asztalán van, ahol remélhetôen kedvezô döntést hoznak.
(mezey)
Válaszolunk olvasóinknak
2004. május elsejétôl Magyarország európai uniós tagországgá válik. Több olvasónk arról érdeklôdött, hogy ez idôponttól mekkora összeget kell felmutatniuk a román-magyar határon a román állampolgároknak, ugyanis a jelenlegi jogszabályok értelmében a kiutazóknak legkevesebb 250 euróval kellett rendelkezniük. Holott Magyarország státusa változott, a két ország illetékes minisztériumai nem tettek közzé semmiféle módosítást.
Kerekes Károly parlamenti képviselô közölte szerkesztôségünkkel, hogy tegnap reggel Vasile Mircea, a Belügyminisztérium államtitkára arról tájékoztatta, hogy Magyarország EU-taggá válása után kötelezô lesz a román állampolgároknak napi 100 eurót, vagy annak megfelelô valutát felmutatni az ott-tartózkodás idejére. A határon legkevesebb 500 eurót kell felmutatni.
A meghívóval rendelkezô személyeknek, a szervezett kiránduláson résztvevôknek továbbra sem kell felmutatni a kiutazáshoz szükséges összeget.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közleményben értesítette az érintetteket, hogy nem minden családorvos által felírt ingyenes tejporreceptet fogadnak el az áprilisi ingyenes tejpor kibocsátásához. A családorvosok névjegyzékén csupán 23 orvos szerepel. A polgármesteri hivatal szóvivôje azzal indokolta a döntést, hogy az orvosok nem tartották be a 2001. évi 321-es törvény 11. cikkelyét.
- Hogyan fordulhat elô, hogy az édesanyák nem
juthatnak a csecsemôknek járó ingyenes tejporhoz?
- kérdeztük dr. Kovács Bea családorvost, a
Családorvosok Egyesületének titkárát.
- Elméletileg minden családorvos felírhatja az ingyenes tejport azoknak a kategóriáknak, amelyek jogosultak erre. Ahhoz azonban, hogy az édesanyák meg is kapják a tejport, minden hónap elején a Megyei Közegészségügyi Igazgatósághoz egy listát kell felküldenünk azoknak a gyerekeknek a névsorával, akik erre jogosultak. Nem veszik figyelembe azon orvosok receptjeit, akik április elején nem nyújtották be a névjegyzékeket.
Azonban ez egy formai hiba. Januárra, februárra, márciusra a családorvosok benyújtották ugyan a listákat, de akkor nem volt tejpor. Valószínû, hogy az orvosok ezért is mulasztották el az e havi listák benyújtását. Akkor nem adtak ki közleményt, amikor nem volt tejpor. Most viszont igen! De az elôzô havi listák léteznek! S az a gyerek, aki két hónappal ezelôtt két hónapos volt, most négy hónapos, nem tûnt el, s a régi lista alapján ki lehetne adni a tejport. A hivatalnokok mereven ragaszkodnak az elôírásokhoz. Igazság szerint a családorvosok minden hó elején csak az újonnan született, illetve jogosult csecsemôk nevét kellene feltüntessék.
A szôrtüszôkben, illetve hajhagymákban valószínûleg ôssejtek rejtôznek, amelyekbôl bármilyen testi sejtek kifejlôdhetnek - állapították meg amerikai bôrgyógyászok, utalva arra, hogy ez közelebb vihet a kopaszság kezeléséhez, és gyógyításához.
A pennsylvaniai egyetem orvosi fakultásának munkatársai fedezték fel a szôrtüszôkben lévô ôssejteket, amelyekbôl - sima bôrfelületekre történô átültetésük után - szôrzet nôtt ki az egerek olyan testrészein is, amelyek addig teljesen kopaszok voltak. Ezek a sejtek másként viselkedtek, mint a tüszôkben található egyszerû sejtek, az ôssejtek ugyanis olyan géneket aktiváltak, amelyeket az egyszerû hajsejtek nem voltak képesek mûködésbe hozni.
A felfedezés lehetôséget ad a hajnövekedést szabályozó újfajta eljárások kidolgozására - hangoztatták a pennsylvaniai kutatók. A vizsgálat fényt derített ugyanakkor a hajhullás okainak mélyebb megértésére is. Úgy tûnik, hogy a hajhagymák, vagy szôrtüszôk mûködése szoros összefüggésben áll az immunrendszerrel, az immunrendszer károsodása bizonyos esetekben a haj elvesztését, kopaszodást vált ki.
a vasútállomás irányába. Péntek van, hétvége. Több hátizsákos, sportcipôs fiatal igyekszik a fél négyes vonathoz, hogy azzal megközelítse a Maros-völgy, a Kelemen- vagy a Görgényi-havasok csodálatosan szép kirándulóhelyeit.
Az állomáson három csoportban gyülekeznek, s máris a kirándulás a beszéd témája, minek alapján könnyen megállapíthatom, hogy az egyik csoport az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szervezésében a Jód völgyébe igyekszik. Ott vernek sátrat, s az étkezést tábori konyhájukon készített ételekbôl biztosítják. terveikben szerepel a környék szépséges tájainak a megismerése.
A másik csoport egy lelkes tanárnô vezetésével a galonyai hídhoz igyekszik, ahol sátorban töltik az éjszakát, míg az étkezést az otthonról hozottakból oldják meg, s a forró teát a táborozás helyén készítik el. Másnapra tervezik az Isten-széke meghódítását.
A harmadik csoport (jobb módú szülôk gyermekeibôl toborzódott) Maroshévízre, egy elôre lefoglalt villába igyekszik, s az étkezést is vendéglôben oldják meg. Beszédük témája a buliról, a zenérôl és azokról a CD-lemezekrôl sz&o