|
VI. évfolyam 91. (15661.) sz. |
2004. április 21., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Günther Verheugen európai bôvítési biztos Romániába látogat június második felében - közölte kedden Mircea Geoana külügyminiszter.
Geoana kedden megbeszélést folytatott Dirk Langeval, az Európai Bizottság Bôvítési Fôigazgatósága Romániával foglalkozó egységének vezetôjével, aki Adrian Nastase kormányfôvel és román integrációs illetékesekkel együtt részt vett az Integrációs Bizottság ülésén. A találkozó fô témája az volt, hogy miként készül fel Románia az EB októberben megjelenô országjelentésére, tekintettel arra, hogy június 15- én sor kerül a Románia-EU Társulási Tanács értekezletére, amelyen a külügyminiszter ismerteti Románia elôrelépéseit.
Geoana és Lange megbeszélésén szó esett Günther Verheugen meghallgatásáról is, amelyre április 27-én kerül sor az Európai Parlament külügyi bizottságában.
Az autósztráda egyetlen temetôn sem fog áthaladni - jelentette ki a tegnapi sajtóértekezletén Virág György, a megyei tanács elnöke. A tervezô cég képviselôi megegyeztek Maroskece, Hadrév és Marosbogát lakóival az alternatív megoldásban.
Múlt hét végén az erdélyi autópálya hazai tervezôje, az Iptana Search nevû cég és a helyhatóságok képviselôi Maroskece, Hadrév és Marosbogát települések vezetésével, lakosságával találkoztak, hogy kijelöljék a sztráda végleges nyomvonalát a fenti helységek határában. A korábban közzétett változat a hadréviek ellenkezését váltotta ki, mivel az út a helyi temetôkön vezetett volna át. Virág György kijelentette: megegyezés született az új változatról, aminek eredményeképpen a három temetô mindenike, úgyszintén az ortodox egyházhoz tartozó ingatlan sértetlen marad. "Mindössze egyetlen, meglehetôsen rossz állapotban levô házat kell majd lebontani Marosbogáton, de az idén erre nem kerül sor. Tulajdonosa elégedetlen, pedig helyette újat építenek neki. Az új változat pluszkiadásokkal jár, de az ilyen, elôre nem látható esetekre mindig van pénz a tartalék költségvetésben" - tette hozzá.
(A.)
Tegnap délután 3 órakor, a megyei törvényszéken nyílt gyûlésen sorsolták ki a megyei kerületi választási iroda, illetve a körzeti választási irodák tagjait. A megyei választási iroda elnöke: Santa Marinel, elnökhelyettese: Dumbrava Horatiu. A marosvásárhelyi választási iroda elnöke Vintila Adela, helyettese Dull Zoltán.
A 2004. évi 67-es számú, a helyi választásokról szóló törvény értelmében, a választási irodák tagjait a választás idôpontjának hivatalos bejelentése után 5 nappal kell megejteni. Hétfôn megalakult a Központi Választási Iroda (BEC), tegnap sorsolták ki a törvényszék bírái közül a megyei kerületi választási iroda tagjait. Az irodát a törvény értelmében az elnök, az elnökhelyettes és a választásokon részt vevô politikai formációk 13 képviselôje alkotja. A városi és municípiumi választási irodáknak 9, a községi választási irodáknak 7 tagjuk lesz.
A sorshúzáson részt vevô bírák listáját a törvényszék elnöke állítja össze, és csak olyan jogászok neve szerepelhet rajta, akik, saját bevallásuk szerint, nem tagjai egyetlen politikai pártnak sem.
A jelöltlisták letételére kijelölt határidô lejárta elôtt 5 nappal, a választásokon részt vevô pártoknak közölniük kell a kerületi és körzeti választási irodákkal az iroda tagjaként kijelölt személy nevét. A jelöltlisták letételének lejárta után 24 órával egészítik ki a választási irodákat a pártok képviselôivel.
Úgy tûnik, amíg talpalatnyi zöldövezet van még Marosvásárhelyen, nem szûnik a háború a garázsra vágyók és a zöldövezet-pártiak között. Merthogy a városvezetés az évrôl évre növekvô igény ellenére sem gondolt arra, hogy életképes és a lakóközösségek által elfogadott tervet dolgozzon ki a személygépkocsik lakótelepi parkoltatására és garázsolására. Az a tény, hogy a meglévô ízléstelen garázssorok mellé a polgármesteri hivatal szakemberei által engedélyezett úgynevezett "típusgarázsok" - (amelyek egyébként ugyanolyan rondák, mint elôdeik ) kerülnek, távol áll az elfogadható megoldástól.
Állításunkat a Moldovei utca 13. szám alatti tömbház lakóinak elégedetlensége támasztja alá. Április 19-én, hétfôn délelôtt a tömbház mögött, a szeméttároló mellett elôre gyártott elemekbôl betongarázst állítottak fel, anélkül, hogy a tömbház lakóit valaki is megkérdezte volna: beleegyeznek- e vagy sem az újabb garázstelepítésbe.
Betelefonáló olvasónk, Mihály-deák Antal a helyszínen arról számolt be, hogy a 38-as tulajdonosi társulás, ahová tartoznak, mit sem tudott a dologról, a döntéshozó közgyûlést nem hívták össze, s az általuk karbantartott zöldövezetre, a 90 család szeméttárolójához vezetô járdára, amit saját maguk építettek, megkérdezésük nélkül elhelyezték a garázst. Ráadásul ez nem a társulásukhoz tartozó lakóé, hanem a 36-os társulás tagjáé lesz, aki a polgármesteri hivatal alkalmazottja. A 13-as tömbházbeliek nem is mertek kérést benyújtani, hiszen szerintük, ott már csak a zöldövezet rovására lehet helyet szorítani garázsnak. "A legfájóbb az, hogy kijátszottak bennünket, azzal takaróznak, hogy minden törvényesen, engedélyek birtokában történik. Csak éppen azt felejtik el, hogy nem a mi lakótársulásunk adott zöldutat a garázstelepítésre, amirôl vagy tud a hivatal illetékes osztálya, vagy nem. Dorin Florea aláírása ott van az engedélyen, de ô sem ismeri a terepet! Átejtettek minket és kijátszották a hivatalt is!" - mondta Mihálydeák Antal, akihez csatlakozott Buksa Jenô adminisztrátor, valamint Dascal Francisc tömbházfelelôs is.
Angela Rosca, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának vezetôje határozottan állítja: minden a legnagyobb törvényesség betartásával történt, a tanács is megszavazta a garázs elhelyezését. Utólag hiába elégedetlenkednek a lakók, akiket csak most, a végén érdekel az ügy.
Hasonló garázsüggyel keresett meg Balogh József, a szóban forgó 38-as tulajdonosi társulás elnöke. Állítása szerint három éve hiába kéri a polgármesteri hivataltól, hogy a társulás által adminisztrált, szépen rendezett zöldövezetet, ami jelenleg közterület, adják át nekik, mindig visszautasították. Ahhoz, hogy most kiderüljön: a 36-os lakótársulás 15 garázst akar építeni a Vadász utca és a Bucinului utca 6-os és 8-as számú tömbházai közé. Ebbe a szóban forgó tömbházak lakói szintén nem egyeznek bele.
Hétfôn késô délután Dorin Florea polgármester kiszállt a helyszínre tájékozódni a helyzetrôl. Biztosította a lakókat, hogy a már elhelyezett garázst eltávolítják, az újabb 15 garázs elhelyezésérôl szó sem lehet.
Ennek ellenére tegnap az új garázs körül mégis hozzáláttak a betonozáshoz, a járdaépítéshez, mintha mi sem történt volna.
Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette: Dorin Florea akadályozza az RMDSZ kampányát. Állítását négy, a polgármester aláírásával ellátott elutasítással igazolta, amelyek mindegyike arról szólt, hogy az RMDSZ által igényelt helyszínek egyikét sem tudja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség rendelkezésére bocsátani. A kérelmezett helyszínek valami csoda folytán mind egy szálig foglaltak.
Csakhogy egykettôre kiderült, hogy a polgármester valótlanságot állított. Legékesebb példa erre a Vártemplom udvara, amelyet június elejére, kampányzáró koncertre kívántak volna lefoglalni, amelyre Koncz Zsuzsa táncdalénekesnôt is meghívták. A vár ügyvezetô igazgatója szerint a kért idôszakon szabad a tér, sôt még csodálkozott is, hogy ilyen hamar lép a szervezet. A polgármester szerint viszont egy kolozsvári mobiltelefoncég épp azokon a napokon tart ott bemutatót. Ám a cégrôl kiderült, hogy sem a cégjegyzékben, sem a kolozsvári kereskedelmi kamaránál, de még a telefonkönyvben sem található. Érdekes módon a polgármester szóvivôje sem találta a vállalat kérését, akkor "keveredett el" valahová, amikor az RMDSZ szerette volna megnézni. A fôteret pedig azért nem tudta a kért napon lezárni, mert - mit ad isten - épp aznap fognak hozzá egy négy éve stagnáló munkálathoz. Más helyeket pedig a nagy-romániásokra vagy a kormánypártra való hivatkozással utasított vissza.
Amikor rákérdeztek, Florea azt mondta, hogy az RMDSZ tendenciózusan állítja be a dolgokat, mert ô mindegyik politikai alakulatnak biztosítja a kért helyszíneket. Egyébként is, tette hozzá, a vádak nem újkeletûek. Azt is elôre kijelentette, hogy június 1-jére sem adja ki a várudvart az RMDSZ-nek.
Nos, kijelentheti a polgármester, hogy az RMDSZ "tendenciózusan" állít dolgokat. Azonban az ô "tendenciája" is napnál világosabb. Mindenáron megakadályozni, hogy ellenfele a nagy nyilvánosság elôtt tudjon kampányolni. Szemmel láthatóan pánikba esett, mert komoly ellenfélre akadt, aki képes leváltani ôt a polgármesteri székbôl. A "mindenáron"-ba a polgármester erkölcsi normái szerint az is belefér, hogy hatalmával visszaélve utasítson el jogos kérelmeket. Pedig a frissen módosított választási törvény elôírja, hogy "a kampány idején a jelölteknek - megkülönböztetés nélkül - biztosítani kell a megfelelô helyszíneket a választókkal való találkozások lebonyolítására". Tehát Florea nemcsak a fair play szabályait nem tartja be, hanem kész törvényt is szegni azért, hogy ellenfelét akadályozza. Remélhetôleg az "illetékesek" is észreveszik, mit csinál, a választók pedig lesznek annyira bölcsek, hogy tetteinek megfelelôen "értékeljék" június 6-án Dorin Floreát.
(MTI) Az Európai Bizottság elnöke úgy véli, hogy az Irakban állomásoztatott spanyol csapatok kivonásáról hozott döntés meg fogja könnyíteni a közös európai álláspont kialakítását ez ügyben - közölte kedden az intézmény szóvivôje. A kérdés azzal kapcsolatban került ismét szóba, hogy Romano Prodi elôzôleg egyes sajtójelentésekben ellentmondásosnak értékelt kijelentéseket tett az újonnan beiktatott spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero döntésérôl.
Az elnök hétfôn Rómában, egy olasz ellenzéki pártvezetôk részvételével tartott tanácskozáson üdvözölte a spanyol lépést, amely szerinte hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nemzetközi közösség mielôbb megoldást találjon Irak problémájára. "Ezzel a döntéssel Spanyolország felsorakozott a mi álláspontunk mellé" - jelentette ki.
Szavaiból azonban nem derült ki, hogy pontosan kinek az álláspontjára utal. A zavart csak növelte szóvivôjének Brüsszelben elhangzott értelmezô nyilatkozata. Eszerint változatlanul érvényesek Prodinak azok a korábbi kijelentései, amelyek szerint a fejlemények jelenlegi szakaszában nem tartaná hasznosnak az Irakban állomásoztatott csapatok kivonását.
A bizottság kedden nyilatkozó illetékese leszögezte, hogy Prodi mindvégig a testület elnökének minôségében beszélt, mivel egyelôre ez az egyetlen tisztség, amelyet betölt. Másrészt az eddigi jelentések nem idézték teljes egészében nyilatkozatát, amelybôl pedig kiderült, hogy a bizottság álláspontja három elembôl áll.
Az elsô az, hogy a spanyol kormány döntése meg fogja könnyíteni az Irakkal kapcsolatos egységes uniós álláspont kialakítását, ami az eddigiekben nem sikerült. Másodszor, bármilyen átmeneti idôszakról legyen is szó, az ENSZ-nek a lehetô legkiterjedtebb szerepet kell vállalnia az iraki helyzet stabilizálásában. Végül, Prodi egy mindettôl független, nem az általános rendezési folyamat részét képezô csapatkivonásra mondta azt, hogy pillanatnyilag nem lenne hasznos - jelentette ki a szóvivô.
Prodi korábban olasz miniszterelnök volt, s általánosan elfogadott vélemény szerint bizottsági elnöki mandátumának október 31- én esedékes lejárta után mielôbb vissza akar térni az olasz belpolitikába. Ôt tartják az elsô számú esélyesnek arra, hogy egy balközép pártszövetség élére állva szembeszálljon a jelenlegi miniszterelnök, Silvio Berlusconi vezette erôkkel a következô választásokon.
Prodit már eddig is többször érték olyan szemrehányások, hogy tisztségével összeegyeztethetetlen módon beavatkozik az olasz belpolitikába, illetve olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek inkább a hazai viszonyokkal, semmint a bizottság álláspontjával állnak kapcsolatban. Az a megállapítása például, amely szerint a spanyol kormány "felsorakozott a mi álláspontunk mellé", az adott összefüggésben úgy is értelmezhetô volt, hogy az iraki beavatkozást mindig is ellenzô olasz balközép álláspontja mellé sorakozott fel.
Pert nyert egy kolozsvári fiatal magyar pár három évvel azután, hogy az anyakönyvvezetô elôtt a román mellett magyarul is megpróbálta kimondani a boldogító igent.
Herédi Zsolt és Füsy Katalin 2001-ben szerette volna hivatalossá tenni a már jó ideje tartó élettársi kapcsolatukat. Számításaikat azonban áthúzta Vasile Gherman kolozsvári anyakönyvezetô, aki Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyik közeli munkatársa.
A pár házasságkötésének tervezett idôpontja elôtt egy héttel jelent meg a román hivatalos közlönyben a helyi közigazgatást szabályozó törvény, amely kimondta: azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az illetô kisebbséghez tartozó személyek számára a városvezetés köteles olyan anyakönyvvezetôt biztosítani, aki ismeri a házasulandók anyanyelvét.
- Esküvônk elôtt azonban elutasító választ kaptam a hivataltól, ezért úgy gondoltam, hogy legalább a feleségemnek kimondom anyanyelven a boldogító igent - mondta Herédi az MTI-nek. A szociológus végzettségû fiatalember merészsége azonban nagy vihart kavart, a magyar szó hallatán az anyakönyvvezetô kirohant a terembôl, és nem volt hajlandó folytatni a ceremóniát. - Néhány nappal késôbb az Egyesült Államokba kellett utaznom, ezért mindketten megpróbáltuk jobb belátásra bírni a konok hivatalvezetôt, de ô továbbra is elutasított - mondta.
A házaspár a bíróságon kereste tovább igazát. A mintegy húsz megjelenést és rengeteg idôt igénylô per végül a házaspár szempontjából kedvezô módon ért véget, a bíróság 50 millió lejes kártérítést ítélt meg számára.
A bírósági döntés már tavaly szeptemberben megszületett, de az érintetteket mindeddig elmulasztották tájékoztatni. Herédi hosszas utánajárás után végül törvényszéki végrehajtóhoz fordult. Ez utóbbi csak március 16-i keltezéssel kapta meg azt a jóváhagyást, amely lehetôvé teszi, hogy behajtsa a pénzt a polgármesteri hivataltól. A végrehajtó kénytelen volt a behajtás radikális módszeréhez folyamodni, mivel kétszer kérvényezte a kártérítés kifizetését, de mindkét alkalommal elutasító választ kapott a városházától.
Herédiék a kedvezô ítélet ellenére sem fognak most már összeházasodni. "Már nem éri meg" - mondták az MTI-nek, hozzáfûzve, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok alapján Kolozsváron a magyarság számaránya 20 százalék alá esett, a törvény módosítása pedig amúgy sem tenné lehetôvé, hogy anyanyelvükön tegyék hivatalossá élettársi kapcsolatukat. A párnak egyébként már gyermekeik is vannak.
- Megalázó lenne, ha ismét Gherman elé kellene állnom, és románul kellene kimondanom az igent - mondta Herédi, hozzátéve ugyanakkor: kiábrándította ôt az esetük visszhangtalansága, hiszen egyetlen magyar fiatal házaspár sem követte példájukat. Herédi szerint ha mindenki ragaszkodott volna anyanyelvéhez, rá lehetett volna kényszeríteni a városházát, hogy magyarul is tudó anyakönyvvezetôt alkalmazzon.
(MTI/APA) Lettország lakosságának még mindig több mint harmada orosz anyanyelvû, így a kis balti állam gyakorlatilag két részre van osztva: mindkét lakosságcsoportnak megvannak a saját tömegtájékoztató eszközei, pártjai, érdekcsoportjai.
Gershon Breslav pszichológiaprofesszor, aki maga is kétnyelvû, és erôs orosz háttérrel rendelkezik, megértô a lett nacionalisták iránt. "Meg lehet érteni a lett nacionalisták félelmeit. A függetlenség 1991-es kivívásakor a lakosságnak csupán 52 százaléka volt lett nemzetiségû. Fennállt tehát a valós veszély, hogy a lettek kisebbségbe szorulhatnak saját hazájukban." Mára azonban változott a helyzet, mert az 1991 óta tartó kivándorlásban magasabb az oroszok aránya, mint a letteké.
A két népcsoport között jelenleg az egyik fô feszültségforrás a kormány által az év elején elhatározott oktatási reform. Ennek értelmében a jövôben az orosz tannyelvû iskolákban is lettül kell történnie a tanítás 60 százalékának. Sok orosznak máris meggyôzôdése, hogy a fiatalokat mind kötelezik a lett nyelv tanulására. A kérdés csak az, hogyan?
Breslav szerint a fô probléma, hogy az oroszok túlnyomó része úgy érzékeli a lettek magatartását, mint asszimilációs nyomást. Sokan úgy vélik, hogy ez egyfajta bosszú is a Szovjetunió idején elszenvedett igazságtalanságokért.
Aigars Freimanis lett entikumú szociológus Breslavéhz hasonló véleményen van. Rámutat arra, hogy a Szovjetunió idején sok orosz is szenvedett az akkori rendszertôl. 1991 után szívesen alkottak volna a lettekkel közösen egy új Lettországot. Ezeknek az embereknek nehézséget okoz az 1918 és 1940 közötti "Elsô Köztársaság" mindenütt érezhetô mitologizálása.
Freimanis és Breslav is emlékeztet arra, hogy jónéhány lett nemzetiségû is lelkes bolsevista volt mind az októberi forradalom idején, mind 1940-ben. Az oroszok ezért részben megbántottságból gyakran elutasítják a honosítási eljárást, vagyis nem hajlandók alávetni magukat a nyelv- és országismereti vizsgának, amiért ráadásul fizetniük is kell.
Míg az oroszokat hagyományosan inkább érzelmi beállítottságú népnek tekinti Breslav, addig a letteket úgy írja le, mint akiknek gondolkodásmódját a német kultúra 700 éves dominanciája következtében inkább a rendpártiság jellemzi.
- E beállítottság jellemzésére van egy jó lett szó, a "pieklajiba". Ez olyasmit jelent, mint magatartási formák, külsô normák betartását. A már generációk óta Lettországban élô oroszok, vagyis mindazok, akiket nem munkaerôként telepítettek le a második világháború után, szintén magukba szívtak már valamennyit ebbôl a karakterbôl - véli Breslav. A társadalompszichológus ezért nem tartja reálisnak a két entikum közti erôszak kirobbanásának veszélyét, de ezért nem tenné tûzbe a kezét, mert "mindkét oldalon vannak szélsôségesek".
A lettek szemlátomást erôsen vonzódnak az orosz kultúrához, vélhetôen azért, hogy így kompenzálják a szigorú szabályokhoz való vonzódásukat. Így például a Privata Dzive társasági hetilap nemrég tartott jubileumi ünnepségén már-már mulatságosan konzervatív módra öltözött letteket - politikusokat és más közéleti személyiségeket - lehetett látni, amint régi orosz filmslágerekre ropták a táncot, és dúdolták a dalokat - természetesen oroszul.
A marosvásárhelyi sport szakértôivel találkozott hétfôn dr. Kelemen Atilla. Az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje folytatta a párbeszédet választási programjának kiegészítésére.
A megbeszélés témája az volt, mit kellene tenni, hogy Marosvásárhely visszanyerje régi sporthírnevét. A megbeszélésen kitûnt, hogy a versenysportot feltétlenül el kell különíteni a tömegsporttól, így kell kidolgozni a stratégiát. A szakemberek igényelték egyféle konzultatív tanács létrehozását, amelybe - elképzeléseik szerint - a legnevesebb helyi szakemberek kellene bekerüljenek, hogy közösen döntsék el, melyek azok a sportágak, amelyek eddigi eredményeik alapján érdemesek az önkormányzat támogatására. Ez a tanács dolgozná ki a város rövid és hosszú távú sportfejlesztési programját is. Az önkormányzati segítség nem csupán anyagi hozzájárulást jelentene a költségek finanszírozásához, hanem például azt is, hogy egyes sportolókat, edzôket egyéb juttatásokban is részesítenének, ez jelenthet például munkahelyet, lakást vagy egyebet.
A megbeszélés résztvevôi kiemelt fejezetként foglalkoztak a sportbázisok kérdésével. Felvetették, hogy Marosvásárhelyen nincs olyan stadion, amely megfelelne a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) követelményeinek, hasonlóképpen olimpiai méretû uszoda sincs, ami eleve kizárja, hogy a közeljövôben ilyen jellegû, rangos rendezvényeket lásson vendégül a város. Azt is nehezményezték, hogy a jelenlegi polgármester megszüntette a sportpályákat a lakónegyedekben - hol garázsokat építettek rá, hol játszótereket alakítottak ki. Szorgalmazták továbbá a Május 1. strand rehabilitációját, valamint egy városi sportklub létrehozását.
Azt is felvetették, hogy egy hatályát 2007-tôl éreztetô jogszabály értelmében a sportiskolák átkerülnek a helyi önkormányzatok hatáskörébe. A tanácskozáson megjelent szakemberek többsége úgy vélekedett, ez lehetne az az intézmény, amely - jól szervezett keretek között - az élsport fejlôdését biztosíthatná.
Tegnap a képviselôházban elfogadásra került az 1940. szeptember 6-1945. március 6. között etnikailag üldözött személyek egyes jogairól szóló 1999. évi 105. számú kormányrendeletet módosító törvénytervezet, amelynek jelentése átvette Kerekes Károly képviselô erre vonatkozó javaslatait. A jogszabály szövege több fontos módosítást vezet be, amelyek közül kiemeljük: a kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erôszak áldozataival; a törvény hatálya alá esô személyek kéréseit elbíráló bizottság döntését a kisebbségi szervezetek véleményezése feltételezi; a jogok megállapítása nincs határidôvel korlátozva.
A képviselôház és a szenátus házbizottságai kedden úgy döntöttek, hogy a honatyák hetente csak három napot dolgoznak a parlamentben a helyhatósági választásokat megelôzô választási kampány idején.
Tudor Mohora (SZDP), a képviselôház titkára elmondta, a házbizottságok az SZDP, a DP és az NLP képviselôinek javaslatára úgy határoztak, hogy a választási kampány idején is követik a törvényhozási programot, és ha nem adódnak sürgôs problémák, a szenátorok és képviselôk csak hétfôn, kedden és szerdán dolgoznak a parlamentben.
- Ha a képviselôház vagy a szenátus indokoltnak tartja a plenáris ülés összehívását, mondjuk csütörtökre, akkor ennek semmi akadálya - mondta Mohora.
Kedden a képviselôház plénuma megtárgyalta és végsô szavazással jóváhagyta a Nép Ügyvédje intézményének szervezését és mûködését szabályozó törvény módosítására benyújtott törvénytervezetet, amelynek kezdeményezôi Borbély László, Márton Árpád és Varga Attila RMDSZ-képviselôk voltak.
A kezdeményezés mellett a plénumban Varga Attila volt. Rámutatott a Nép Ügyvédje intézményének fontosságára, hiszen alkotmányos feladata a természetes személyek jogainak védelme, és bár egy új jogintézményrôl van szó, melyet 1991-ben hozott létre az Alkotmány, mára szervesen illeszkedik a közhatóságok rendszerébe. A képviselô hangsúlyozta: a Nép Ügyvédjének kompetenciáját illetô legfontosabb módosítás az, amely szerint közvetlen módon beavatkozhat a törvények alkotmányosságának elôzetes és utólagos ellenôrzési eljárásába. A strukturális, szervezési aspektusokról szólva Varga Attila elmondta, olyan módosításokról van szó, amelyek komoly hatással lesznek az intézmény mûködésére is. Ebben az értelemben a Nép Ügyvédjét - a korábbi 4 évvel szemben - ezután 5 évre választják.
Ugyanakkor az intézmény mûködését tekintve rendkívüli fontossággal bír azon alkotmányos módosítás, melynek megfelelôen megjelennek a Nép Ügyvédjének, különbözô tevékenységi területekre szakosodott helyettesei. Az RMDSZ javaslatait alapul véve, és azokat egyeztetve a Nép Ügyvédje és a kormánypárt képviselôivel négy helyettest állapítottak meg a következô területekre: - emberjog, vallási felekezetek, nemzeti kisebbségek és esélyegyenlôség; - gyermek- és családjog, fiatalok, nyugdíjasok és fogyatékosok jogai; - katonaság, igazságszolgáltatás, rendôrség, börtönök; - tulajdon, munka, szociális védelem, adók és illetékek.
Az elfogadott változat szerint versenyvizsga alapján a Nép Ügyvédje nevezi ki majd a helyetteseit, ily módon biztosítva az intézmény egységét, áttekinthetôségét. Az RMDSZ-képviselôk javaslata szerint a helyetteseket is a parlament választaná, amely nagyobb legitimitással és felelôsséggel járt volna. Ezt azonban nem fogadták el.
Végül a képviselô kitért arra a lényeges módosításra, amely az intézmény hatékonyabb mûködését elôsegítô területi regionális irodák létrehozását célozza, és amely a túlzott centralizáció elkerülését eredményezi, az állampolgárok számára pedig jobb hozzáférési lehetôséget biztosít.
A kérlelhetetlenül száguldó idô rákényszerített: vissza kellett hívnom feltétlenül somaj tehnicre küldött fô kollaboránsaimat, jegyzetem címében újramosdatott jobbkezeimet. A kampányindítást megelôzô hetekben ugyanis alaposan meggyûlt a fonnivalóm. Kapkodok ide-oda, nem gyôzöm inregisztrálni a felelôtlen nyulakként szaporodó, a politikai paletta minden négyzetmilliméterét fölösen lefedô trónkövetelôket, megemészteni a minden féle- fajta tanácsosi, polgármesteri stabil, életfogytos érvénnyel bíró, esetleg sürgôsségi átigazolásért esedezô személyazonosságikártya-tulajdonosok listázott neveit, értelmezni, ércbe önteni avagy Pártai Lucia idôjárás-jelentéseinek frekvenciájával törölni a nehezen kiizzadt, legcsekélyebb programközelítést nélkülözô, doktrína lights típusú ad-hoc érdekközösségeket. "Non recuso laborem" - vallom én is helyi kabarééletünk egyik legnépszerûbb, elnyûhetetlen hôsével egy szólamban, annál is inkább, mivel ezen latin aranyköpés árnyékában szabad a mozgásterem. Fôleg a számomra annyira kedves, eseménydús szökôévekben, amikor is a Nyári Olimpiai Játékokkal, labdarúgó Európa-bajnoksággal karöltve, tisztújítást celebrálnak a Fehér Házban, szellôztetnek a község-, város-, megyeatyák menhelyein, az Országházban, koronázási ünnepségeket rendeznek Cotroceni-ben. Ezek azok az évek, amikor bespájzolhatok reménybôl, optimizmusból legalább egy fél esztendôre, ígéretekkel, prioritási rangsorokkal feltölthetem az üresen tátongó polcokat pincémben, megnyugtathatom magam, hogy törekvéseimnek fittyet hányva, vészesen felfelé ágaskodó korom ellenére, nem koptam még ki a köztudatból hisz lám-lám az áldott húsvéti ünnepek alkalmából maga a miniszterelnök és veretes pártja is négy alkalmi, célzatosságmentes, a Feltámadottat megrázóan ábrázoló képes üdvözletet csempészett postaládámba. Külön szerencsémre, meszesedô memóriámat kímélendô, a szemem elôtt díszszemlézô, minden szintû listákról nagyon kevés új nevet kell megtanulnom, mivel némileg elavult klisék szerint életre hívott, de új nemzedékeket kiszolgálni hivatott, nem éppen közmegelégedést kiváltó nómenklatúra, teljes ideológiai és etnikai ökuméniában, a napóleoni gárda elszántságát mímelve, magát könnyen meg nem adja. A rotációs elv takaréklángon pislákol, a fiatalítás, feminizálás szándéka stampedlis mércével érvényesül. A vezérlôelv katonás: a fiatalság, a nôiesség egymagában még nem kvalitás. És nem kizárt, hogy ezen idea partizánjainak van igaza.
Az aktualizált fisa postului-ok szerint Biri naphosszat a honlapokat bújja, Baltazár a hombárokban, raktárakban szivárogtatja a vizesnyolcast, portalanít a nemsokára en- gros-ban szállítandó, különbözô kaliberû, fajsúlyú promessek, világmegváltó, harmóniateremtô boldogságbatyuk számára. Jómagam meg, alkalmazottjaimra centríroztam az árgus szemeket és letehénkedtem a Zavaros partjára halászat végett. Középméretû Communitas-uszonyosoknak etettem be ezúttal. Jóízû káromkodások a Kis-Kaca lejtôirôl címû, legújabb néprajzi dolgozatom válogatott galacsinjait tûztem ezúttal horogra. Jófajta csali, harapnak rá manapság "a hidegvérû kopoltyúsok". Van benne minden az elvárásokból: nemzeti torokállásunkra modellált, zaftos megnyilatkozások, a mikrorégiót egyedien jellemzô, lefordíthatatlan nyelvi nyalánkságok, sajátos kultúránk páratlanságát bizonyító böffentések, az elvándorlást ellehetetlenítô napiparancsok, idôtlen hagyományaink megnyirbálását megfékezô "kedves szavak". Minden, amit a nyomdafesték elbír. Persze, a szerzô által illendôen kikozmetikázva, a folklór definíciójából származó szájról szájra való testálás szellemében. A "latrok által kacorba kalapált dumnyezóját ennek a kuplerájnak" vagy esetleg a "verje bele a töketlen csôdör a langalétáját az arkangyalodba" szövegû jókívánságok így már nem keltenek felháborodást Szent Péter várószobájában sem. Orrol is rám eléggé, profilváltásomért, cuclispajtásom, Egon, a legnagyobb Walter fiú. "Tatikám", döfi bal horgát övöm alá immár esetlegesekké szelídült találkozásaink alkalmával, "bezzeg az én gyónásaim közzétételekor nem hajtottál fel számomra is balekot, szponzoraim tojásait kellett szétrugdosnom, hogy kirakatba kerüljek, most meg fabatkát érô "fércekért" zsebelsz. Pedig az én emlékfoszlányaimban is volt annyi biztatás a magunkfajták számára illô hozzáállásra, mint ebben az egyébként fáin kiállítású brosúrában". Nem mondok neki ellent. Nem érti a csíziót, ergo teljesen alkalmatlan bármiféle pályázati kritérium meglovagolására, kijátszására. Nem képes felfogni a tények szinergiáját, oktatná ki ôt is mindentudó államelnökünk. Már ha kikezelhetetlen búbánatában hozzá fordulna. De lefogadom 53-ik heti nyugdíjamba, hogy nem fogja megtenni.
Így hát a halhatatlanságba való belépésre csak az örökös befutó helyekre állítottaknak, no meg az alulírottnak van garantált esélye.
Nem az a kérdés, hogy miért bolyong annyi kínai a nagyvilágban. Tényektôl függô válasz miatt értelmetlen kíváncsiskodni. Tûnt idôk rendje végletekig nem akadályozhatja az embert szabad mozgásában. A rendnek tartalma és érvénye ma más. Akinek megadatott mozdulni, annak nehezebb ellenállni a kísértésnek, hódolattal és engedelmességgel tartozik önmagának is, hát keresi, ami elviselhetôbb és tûrhetôbb.
Kínaiak annyian vannak, hogy jut belôlük oda, ahol a világnak boldogabbik részét vélik felfedezni. Hát semmi csoda... Valamikor a kilencvenes évek elején alkalmi tudósításban már megírtam ezeken az oldalakon, kínaiaknak bejövetelét Budapestre. Akkor az újdonság erejével (és eléggé visszásnak) hatott a hirtelen támadt invázió. Mentek a szovjet katonák s jöttek Távol-Kelet kereskedôi, s szinte biztosnak látszott, hogy megvetik a lábukat, és Magyarország székesfôvárosa hamarosan kínai kerülettel gazdagodik.
Nem így történt. Az ázsiaiak nem a gettósodást választották. Elvegyültek inkább, s kolóniájuk ma polipként nyújtogatja karjait. Szerteszét, amerre lehet. Hiszen számukra Európa felé hídfôként Budapestnél alkalmasabb nincs. Legalábbis ezeket írja a német balliberális értelmiség hetilapja a DIE ZEIT. A leleplezô riport a kínai maffia nyomában jár, körmére néz az embercsempészeknek és zugkereskedôknek, akik a drága áruk olcsó utánzataival ellepik a piacot, akárhol legyen is az. Se cáfolni, se megerôsíteni nem tisztem a leírtakat. Pedig tudom, van benne valami. Hogyne élhetne a gyanúperrel valaki. Ma a budapesti idegenrendészet nyilvántartása szerint mintegy harmincezerre tehetô a bevándorló kínaiak száma. Furcsa a dologban, hogy a kevésbé érdekelt Scotland Yard ennek a kétszeresével számol. Mintha onnan jobban látnák mindazt, amiben kételkedni lehet. Mert a kínai, ha meghal, nem lévén temetôjük, nyomtalanul tûnik el, de marad az útlevele és mindenféle igazolványa, amit újabb (illegális) érkezô örököl. Akár többen is. Bizarr az észrevétel és hihetetlen, nyilvánvaló nem annak, aki talán pontosíthatna akár, jobb híján. Így aztán látjuk, hogy vannak közöttünk kínaiak, és senki nem tudja, hányan. Lehet, hogy sokkal többen, mint gondolnók. Biztos fogódzó, hogy a kínainak nyolc újságja van Budapesten, és a hivatalokban csak a tavaly 6827 céget jegyeztettek nevükre. Sok vagy kevés, ki tudja. És nem is érdekes. A hétköznapi magyarnak semmiképpen, akinek (a felmérésekbôl ítélve) a kínai eleve többet ér minden más kisebbséginél. Cigánynál, románnál, zsidónál, de fájó, még az erdélyi magyarnál is. Persze meglehet a közgondolkodás árnyaltabb ennél, s a különbséget sokkal érzékenyebben kikerüli. A helyzet valamennyire azért, felemás. A magyar számára a kínai csupa titok, olyan valaki, akinek arcán megnyerô a mosoly, a jóindulat, töri a nyelvünket mindenáron, s miközben be nem áll a szája keblére ölelne (csak addig, amíg az alku szóba jöhet), hogy vegyél tôle valamit. Ami nem megmagyarázhatatlan. Ô elad. Rád sózná mindenét. És annyi minden van neki, potom áron. Márkás áru, vagy csak annak tûnik, de inkább holmi hasznos bóvli, amiben jólesik válogatni. Mert a drágábbat nem mindenki tudja megvenni. Szempont ez, s nem is akármilyen; és egyáltalán nem dogmatika. A kínai általunk könnyen gazdagodik, és hamar. Különben nem törné magát. És nem jönne ilyen messzire. Hozza az olcsó árut s van keletje; vendéglôt nyit és áruházakat, feltalálja magát. Mert talpraesett. Alkalmazkodik, mert megéri. Fizet adót, törvényes keretek között marad(na). Csakhogy nem mindenki. A vásáros kínai butikjában úgy értékesíti a kínálatot, ahogyan tudja, tôle ne várjon számlát a vevô. S mintha ôk lennének többen. A megtûrt árusok. Kikrôl csak becsült adatok vannak. Vagy még annyi sem. De ahhoz nem kell különös társadalomismeret, hogy az ember elhiggye, jelenlétük manapság szükséges rossz. Akár igény. Amikor a lehetôséget maga a kor szabja meg.
Így aztán nem véletlen, az új magyar sikerfilmben a kínai boltos leánya szó nélkül lehet a magyar Rómeónak Júliája. Csak annyi a megrökönyödés, amennyi ilyenkor lenni szokott, esetleg annyi sem. Kábítószeresek, maffiózók, kisstílû bûnözôk tarkítják a szerelmet, és bonyolítják a helyzetet, amennyire kell. Egy formálódó világban, a Magyarország nevû provincián kínaiak, romák, magyarok boldogulnak, ahogyan hagyják nekik. Élnek, túlélnek, s talán sikerül.
A film eszembe sem jutna; de legalább eggyel több arca van mindig a valóságnak. Részemrôl semmi fondorlat a dologban, csak amíg írom ezeket a sorokat, a televízióban éppen erdélyi kômûveslegényeket hajkurásznak motorizált kommandósok egy építôtelepen. Bizony jobb volna, ha csak a képzelet játszadozna velem. De nem. És hiába igyekszem olyan képet vágni, mintha érteném. Ronda dolog, magyar üldöz magyart. Hát lehetséges... Minek mindig mérlegelni; inkább leszek igaztalan és hevülékeny (mert ilyen az ember), amikor bántják a székely-magyart. Hogy lehetôleg malterhordó se legyen. Elfogadhatatlan az állapot, ami meggyaláz. S konkrétan egyféle konzekvencia. Mert ha ilyesmit lát az ember, megtelik a pillanat keserûséggel és félelemmel. Ha a hajdani lelkiismeret-rohamnak így kell múlnia... Rendben van, elismerem, természetesen tudom a törvényt, a szokást, az elôírásokat. Amit a köntörfalazással nem lehet megkerülni. Pláne annak, akinek olcsó áruja nincs, amivel kereskedhetne. És csak két dolgos kezét hozza ide. S álmodni sem úgy álmodik, mint a kínai.
Immár ötre gyarapodott a Csíkfalva község külföldi településekkel kötött testvérkapcsolatainak a száma. Ezek eredményességét bizonyítják a szépülô, korszerûsödô iskolák, valamint, hogy évrôl évre egyre több fiatal nyaralhat az országhatá-rokon kívül.
Nyárádszentmárton a franciaországi Bourgogne településsel van kapcsolatban, amelynek lakói faxot, fénymásolót adományoztak a csíkfalvi iskolának. A tanintézetbe 2003 tavaszán betörtek, s ellopták az értékes tárgyakat. Akkor a franciák riasztóberendezés felszerelését kérték, amelyet a helyi önkormányzat megvásárolt. Ezután a franciák jelentôs pénzösszeget adományoztak, amelybôl új gépeket vásároltak. Ugyancsak az ô hozzájárulásukkal megjavították a szentmártoni iskola elôtti hidat, felújították és körbekerítették a mûvelôdési otthont, amelyet egy raktárhelyiséggel is megtoldottak. Május 5-16-a között iskolások mennek kirándulni Franciaországba, ahol részt vesznek az Európa napja alkalmából szervezett ünnepségeken.
A Holsbeek belga településsel létrehozott kapcsolat idôközben megszakadt, Balogh István polgármester 2001-ben újította fel. A belga barátok 1000 márkás adományából tíz számítógépet vásároltak, s ezekbôl a csíkfalvi iskolában informatikalabort szereltek fel, informatikaosztályt indítottak.
Svájccal a búzaházi és csíkfalvi református egyházak tartják a kapcsolatot. A svájciak jóvoltából évente szeretetcsomagokat oszthatnak ki a rászorulóknak.
A magyarországi Rábakecöllel 2002-ben a Gödöllôn tartott Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján létesült a kapcsolat. A polgármester véleménye szerint ez a legeredményesebb, hiszen számítógépeket és tankönyveket hoztak a Nyárád menti községnek. Szarvason a tavaly ifjúsági találkozót szerveztek, amelyen négy községbeli fiatal vett részt. A hangsúlyt a fiatalokra helyezik: számukra kulturális és sporttevékenységet kezdeményeznek, támogatnak. Ígéret van rá, hogy az idén mintegy 20-30 fiatal nyaral majd a Balatonon.
Kívülrôl már késznek látszik az a két tömbház, amelyet az Országos Lakásügynökség épített Nyárádtôn, a már meglevô tömbháznegyed mellett, a vasúti sínek közelében. A két épületben garzonok és 2- 3-4 szobás lakások vannak. A nyárádtôi polgármesteri hivatalba immár 200 lakáskérést nyújtottak be fiatalok, fiatal családok.
Mint Ioan Covrig, Nyárádtô polgármestere elmondta, elôreláthatólag a tömbházlakásokat június végén, július elején adják át. Jelenleg már beszerelték a hôközpontokat, folyamatban van a lakások közmûvesítése. A jelentkezôk kiválasztása során a helyi tanácsosok által megszavazott kritériumokat tartják szem elôtt. Elsôdleges feltétel, hogy 35 év alatti, nyárádtôi, vagy Nyárádtôn dolgozó személy legyen a kérvényezô, a többszobás lakások odaítélésekor a gyerekes családokat részesítik elônyben. A kéréseket még nem bírálták el.
A nemrég várossá vált település vezetôje azt is elmondta, hogy amennyiben az Országos Lakásügynökség jóváhagyja, újabb, fiataloknak szánt tömbház építését kezdik meg még az idén.
Tegnap a Bolyai Farkas Elméleti Líceum XII. D osztályában nyílt egyéni kiállítás az iskola faragászati önképzôkörének egyik tagja, a négy éve faragó XII. osztályos Magdás István munkáiból.
Mintegy 20-25 darabot foglal magába a tárlat díszítô, dekoratív, illetve funkcionális célt is szolgáló anyaga. Szent László, a csodaszarvas, a Szerelmesek széke, virágtartó, ékszertartó, csupor - rajta Hunor és Magyar legendájából ábrázolt jelenettel -, dombormûvek Hunor és Magyar, illetve Szent László legendája nyomán, életfa, szent állatok, hogy csak néhányat említsünk közülük, mind diófából és vadcseresznyefából. Mint kiderült, a Teleki Alapítvány révén jutnak faanyaghoz a táborozások során, és itt, a mûhelyben szárítják, tárolják. Az intenzív német osztályban tanuló István IX.- es korában ismerte meg Bandi Dezsô tanár urat osztályfônökük, Kanizsai Györgyi tanárnô jóvoltából.
- Nagyon sokat köszönhetek Dezsô bácsinak, aki a faragás titkaiba bevezetett, a témalátásban irányított, szakmai tudásával, türelemmel, szeretettel oktatott a szerszámhasználatra és járult hozzá, hogy bennem a faragási készséget kialakítsa és fejlessze. Örömmel tapasztalom, hogy kezem alatt alkotó fantáziám, lelkem után igazodik, simul a fa. István több csoportos és egyéni tárlaton állított ki, például Marosvásárhelyen a Bernády Házban, a Bolyai líceumban, a városi unitárius egyházközség tanácstermében, Ákosfalván.
A tárlat 23-áig tekinthetô meg a líceum 73-as termében.
Miért tûnik úgy az embernek, hogy az idô is ellene dolgozik? Mitôl megy fel a pumpa azokban, akik nap mint nap megvívják harcukat a meztelen valóság mezején? Mi az oka, hogy lassan minden politikai jelszó ügyefogyottá, értelmetlenné válik, s félelmetesen üresen kong? A megfáradt polgár fülét csak sérti a minden valóságalapot nélkülözô ígérgetés kakofóniája. Másfél évtizede folyik már az a fajta nép- és önáltatás, miszerint az átalakulást az átkos kommunista örökség lassítja, s a jó munkához, no meg a mentalitás(ok) megváltoztatásához idôre van szükség. Erre találták ki a politikusok a reformot, a változás és változtatás eszközét. Nálunk is mûködik valami ilyesmi, de mintha mindig lekésnénk a lényegrôl: nem látjuk az alagút másik végét. Sebaj, honatyáink naponta tájékoztatnak mind a változásokról, mind pedig az uniós csatlakozás "állásáról".
Cseppet sem kellemes viszont, amit a The Economist címû lap Románia EU-s integrációs esélyeirôl, s ezen belül a Szociáldemokrata Párt állítólagos stratégiájáról ír. A lap állítása szerint az SZDP saját malmára hajtaná a vizet, ha Romániát 2007-ben nem vennék fel az EU-ba (sokak szerint Románia igen szegény és felkészületlen még a csatlakozáshoz), hiszen ha most hatalmon maradhatnának, a 2008-ban sorra kerülô választásokon szintén a csatlakozás elôkészítésének fontosságával érvelhetnének. Miniszterelnökünk lehangolónak és eltúlzottnak ítéli ezt az állítást, de beismeri, hogy "a kommunizmusból ránk maradt örökség" nagy hátrányt jelent. A reformokat - mint mondani szokták - folytatni kell, s ezt a mindenkori vezetésnek kell szavatolnia. Homályos még elôttünk, hogy e sokat emlegetett folyamat meddig tart, s hogy tulajdonképpen mit is fed a tranzíció fogalma. Olyan ez, mint egy visszatérô rémálom. Ha zsákutcába jutunk, mindig az "örökségre" hivatkozunk. Szerencsére semmi sem tart örökké. Bízzunk abban, hogy a reformok is befejezôdnek egyszer, s elérjük a túlsó partot. Ennek azonban elôfeltétele a generációváltás, a kozmetikától mentes, egyenes beszéd. Az "örökséget" pedig el kellene felejteni egy idôre...
Ritkán látott eredménnyel nyerte az egyik elsô díjat a Mikes Kelemen magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny április 14-18-a között Zilahon megrendezett országos szakaszán Horváth Emôke Ágnes, a Bolyai Farkas Líceum XII. H osztályos tanulója. A maximálisan megszerezhetô száz pontból százat ítélt dolgozatának a zsûri, ez szinte hihetetlen végeredmény. Ôt faggattuk a versenyrôl, a tételekrôl, és nem utolsósorban a teljesítményrôl, az eredményrôl.
- Van viszonyítási alapom, mert 8-9. osztályban részt vettem már magyar nyelvbôl megszervezett tantárgyversenyeken, noha reál szakra járok. Akkor a harmadik és hatodik helyen végeztem, az elsô helyre nem pályáztam. Tizenegyedik osztályban kimaradt, most pedig újra indultam. A megyei szakaszon harmadikként végeztem, így jutottam ki az országos döntôre. Zilahon volt a végsô szakasz, a házigazdák kitettek magukért: gazdag programok, népi tánc, miegymás, a hézagpótlást pedig a versenyzô társaság vállalta magára. Igazi irodalomkedvelô emberekkel lehetett találkozni, különbözô szemléletek, stílusok találkahelyévé vált az olimpia, ennek pedig mindig jótékony hatása van.
Maga a verseny nem volt könnyû, minden évfolyam kivételesen nehéz tételeket kapott, amikor megláttam a tételsort, azt hittem, visszaadom a lapot. Egy fél óra elteltével belerázódtam. Az elsô átfogó tétel volt, egy, az intertextualitás jelenségére épülô értekezést kellett írni Idézek, tehát vagyok címmel, második tételként egy Ady-versre rájátszó Kovács András Ferenc-költeményt kellett elemeznünk, míg harmadik feladatként az Esterházy Péter Harmonia Caelestisében fellelhetô idôkezelési technikákról kellett értekeznünk. A pontozás nem jegynek felelt meg, száz pontból vontak le a helyesírási hibákra, az elsô tétel negyven, a második-harmadik egyenként huszonöt pontot ért, tízet a zsûri ítélt meg. Úgy érzem, szerencsém volt, egyrészt, mert jobban szeretek értekezést írni, mint esszét, másrészt pont azt érintettem, amit kértek, sikerült ráéreznem a feladat lényegére. Semmit sem írtam fölöslegesen, mégis az elbírálói kritériumok mindegyikét érintettem, magam sem tudom, hogyan. Hét oldalt írtam összesen, ez mennyiség szempontjából kevés, voltak, akik húszoldalas dolgozatokat adtak le. A helyezés pedig azért is fontos számomra, mert számít az egyetemekre való bejutáskor. Nagy a harc ezért az olimpiákon - még ma sem jön, hogy elhiggyem a végeredményt. A száz pont viszont szemet szúró - ritka teljesítményre utal, és annak ellenére, hogy én lepôdtem meg a legjobban a hallatán, nagyon jó érzéssel tölt el - mondta Horváth Emôke Ágnes.
Az országos döntônek egyébként több megyei helyezettje volt, másodikat a szászrégeni Bakos Katinka, harmadik díjat a marosvásárhelyi mûvészetis Láng Orsolya nyert, dicséretet részesültek a bolyais Balázs-Oldal Nóra, Sütô Tímea, Hôgyes Mihály-Huba, Nagy Tímea, a Romulus Guga Gimnáziumba járó Borbély Kinga Beáta, a papius Albert Emôke Katalin, a 13-as iskolába járó Kántor József, valamint Havas Noémi, a 2-es iskola tanulója.
Szombaton tíz órára tervezik a városavatási ünnepség megnyitóját a mûvelôdési házban. Az ünnepi beszédek után emlékmûvet lepleznek le a központi parkban. Déli egykor kistérségi kiállítás nyílik a tornateremben, fél háromtól a Rhédey-kastélyban több kiállítás is megtekinthetô: Ladó Hunor bonszaj-kiállítása mellett Mihály István természetképeiben (Ember- Természet-Hit-Szeretet), Török Imre szárazvirág- ikebanáiban, Donáth Beáta préselt növényeiben és Máthé István természetfotóiban gyönyörködhetnek a látogatók.
A Rhédey-kastély dísztermében zajlik 15 órától a nap legérdekesebbnek ígérkezô rendezvénye: a környezetvédelmi szimpózium. Felkért elôadói: dr. Makkai Gergely országgyûlési képviselô (RMDSZ), dr. Balog Adalbert egyetemi adjunktus az EMTE-Sapientián, Kun Annamária ökológus és Ábrám Péter erdészmérnök, mindketten a Környezetvédô Hivatal marosvásárhelyi szakemberei, drd. Vizauer T. Csaba ökológus Kolozsvárról, dr. Petru Burian biológus, a Román Vízügyi Hatóság marosvásárhelyi képviseletében, drd. Urák István biológus Háromszékrôl, Szekeres Gerô marosvásárhelyi mûépítész, Daróczi Szilárd, a marosvásárhelyi Milvus Egyesület és Szakács László ökológus, a Rhododendron Egyesület képviseletében.
Este a Rhédeyek egykori borpincéjében (az iskola étkezdéjében) ír zenét játszik a The O’Mahoney Brothers. Utána nosztalgiabuli, a kultúrotthonban pedig kosaras bál. Vendégszereplésen Celldömölk testvérváros Kemenesalja nevû néptánc- együttese.
Vasárnap a délelôtti istentiszteletek és az ebédszünetek után délután háromtól zajlik a kulturális mûsor a mûvelôdés hajlékában. 16 órától bográcsgulyás-fôzés, este negyed tízkor tûzijáték. Fél tíztôl Dancs Annamari-, Junior Jocó-koncert.
Végéhez közeledik az erdôszentgyörgyi mûemlék templom körüli fal visszaépítése, ami egy 2002-es október végi éjszaka omlott össze. Gáspár György református lelkész szerint az 1700-as évek közepén épült fal kötôanyagának megrongálódása, a téli fagyok, a fôút nagy forgalma miatti rezgés, valamint a fal mellôl kivágott fák gyökérzete együttesen okozhatta a fal leomlását. Mûemlék épületrôl lévén szó, a hosszan tartó engedélyezést követôen a HEX svájci segélyszervezet, a holland testvérgyülekezet, a Duna Melléki Református Egyházkerület adománya és helyi gyûjtés tette lehetôvé, hogy a folyami kövekkel díszített betonfalat újraépítsék és további támogatásra számítanak a bejárat rendezésére is. A lelkész szerint sajnos nem olyan lett a 43,5 méteres fal, ahogy eredetileg elképzelték, s helyben megrajzolták. Ennek ellenére a Multiprod Kft. által kivitelezett munka szépen sikerült, és kiemeli a XIV. század elsô felében épült templom arányos, szép épületét is.
Péntek délután 6 órára hirdették érkezésüket Serban Huidu és Mihai Gainusa, a Prima tévé szerda esti mûsorának kötekedô krónikásai. A vásárhelyi Hajnalcsillag könyvesbolt elôtt hatalmas tömeg verôdött össze, olyannyira, hogy közlekedési rendôröket és csendôröket irányítottak a helyszínre, hiszen a közel fél óráig türelmetlenül várakozó fiatalok az utcát is sétatérnek használták. Aztán megjelentek az autók, amelyekbôl a Cronica Cârcotasilor és a KISS FM stábja szállt ki. Pénteken Misu Gainusa, a Cotcodaceli (Kot-kodácsolások), valamint a Trialoguri Cârcotase (Köte-kedések) címû könyveit mutatták volna be, ám ismertetôre, könyvszemlére nem is jutott idô, hiszen a rajongók egybôl megrohamozták a fiúkat, dedikálást kérve. A bolt hátsó udvarában a krónika többi sztárja, Dezbracatu, a Kis Bébi (egyesek bánatára csak a fekete hajú Delia jött el), a Kölyök (Pustiu), Vaddisznócska (Mistretu) felelt a rajongók kérdéseire, akik csoportképeket készítettek velük. A több mint kétórás itt- tartózkodás a virágóra elôtt csoportkép készítésével zárult.
A pénteki bemutató alkalmával közel 300 Kotkodácsolások címû és 150 Trialoguri kelt el. A Népújság kérdésére elmondták, a könyvet eredetileg 2000-es példányszámban adták ki, de mivel az a bemutatón el is kelt, további 1500-at nyomtak. A kötekedôk szombaton Kolozsváron és Szebenben találkoztak rajongóikkal, ezen a héten Moldvába mennek. "Mindegyik városban bemutatjuk, ahol sugároz a Kiss FM rádió" - mondták a fiúk.
Huidu közgazdász, Gainusa újságírói egyetemet végzett. 2000-ben ismerkedtek meg, készítettek egy próbaadást, amit természetesen elutasítottak, bár ugyanolyan jó volt, mint a mostaniak.
A Huidu és a Gainusa nevek a sajátjuk, s végsô soron rendkívül jó társításnak tartják, mivel két hangzatos névrôl van szó, nem pedig közönséges Popescuról vagy Ionescuról.
Bár a mûsoraikban kritizált tévéadók gyakran fenyegetik ôket, sajtóperük eddig csak egy volt.
A szerkesztést ketten végzik, az állandóan bekapcsolt videók 12 adót követnek figyelemmel. Segítségükre vannak a tévénézôk, akik észreveszik a hibákat, s jelzik nekik, a cronica&primatv.ro e-mail címükre is. A stábjuk mintegy 17-20 személybôl áll.
A mûsorból Gainusa írja a jeleneteket és a párbeszédeket, Huidu monitorizálja a bakikat és állítja össze a forgatókönyvet, ô a rendezô. A helyzetbôl adódóan sokat rögtönöznek is. A Kötekedôk krónikája valójában egy olasz mûsorból ihletôdött, ám túlnyomó része eredeti. Számtalan ötletük van még, sok a mondanivalójuk. "Még nem lôtték ki az összes töltényüket".
A Românie draga, Elvetia mea címû elôadás azért született meg Marosvásárhelyen, mert egy gyorséttermi elárusító nem tett ketchupot a sinaiai felvonó gépészének szendvicsébe - áll az új produkció mûsorfüzetében Cristian Ioan vezérigazgató-rendezô szignója fölött.
A történet többi részét megtudják a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulatának mûsorfüzetébôl, az elôadás azonban legalább annyira érdekes, mint a bevezetô mondat és a le nem írt történet: három nôrôl szól (egy vidéki kislány, egy kivénhedt prostituált, és egy nimfomán jellegû volt könyvtáros), akik összezárva találják magukat egy szobában, az enyhén ôrült (és godot-ian rejtelmes) rendezô filmszínésznô kerestetik interjúján. A kikötés: csak boldogtalan nôk jelentkezhetnek. Negyedikük, a rendezô asszisztense vezeti be ôket ebbe az elmeriasztó, új mûvészi világot megvalósítani akaró, lelkiállapotokon átszáguldó és gyilkosságban kiteljesedô érzelmi káoszba. A szöveg kortárs és az idei, sinaiai dramaturgiai kollokviumon díjat nyert. Cornel Udrea drámaíró sokadik munkája, a produkció országos premier. Az elôbemutatót megelôzô sajtótájékoztatón megtudtuk, 14 oldal maradt mindössze az eredeti szövegbôl, ennyi hangzik el az egy óra húsz perces, 16 év fölöttieknek szánt kistermi elôadáson. Rengeteget lehet nevetni, de nem komédia. Valóban nem az. Noha a négy színésznô (Bianca Farcas, Claudia Domokos, Elena Purea és Ionela Nedelea) mindegyike igazi vígjátéki elemeket használ, a végeredmény, mint az a sztoriból is kitûnik, tragikomikusan groteszk és profánul túlvilági egyvelegként jelentkezik, némi Sartre- utóízzel. Ha figyelmen kívül hagyjuk a produkció közepe táján bekövetkezô, zavaró koncepcióbeli törést (amelyet most nem áll módunkban részletesebben tárgyalni), egy dinamikus, jó ritmikájú, poénokkal tûzdelt és mégis, szinte brechti módon elidegenítô színházat láthatunk, közhelytípusokkal, de igen jó alakításokkal, helyzetekkel tûzdelve. Vállalkozó szellemûeknek mindenképpen megéri.
Az EMKE Maros megyei szervezete és Belsô-erdélyi alelnöksége, valamint a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság továbbképzést szervez Maros, Beszterce és Szeben megyei közmûvelôk részére. A képzésen elôadások hangzanak el a civil társadalom és ezen belül a közmûvelôdés helyzetérôl, a felnôttoktatás jelenérôl és távlatairól, jól mûködô képzési modellekrôl, a pályázati lehetôségekkel kapcsolatos idôszerû tudnivalókról, a megyei és a helyi tanács közmûvelôdést támogató szerepérôl, az Európai Unióhoz való felzárkózásról. A rendezvény megszervezésével találkozásra, eszmecserére, hasznos információkhoz való hozzájutásra nyújtunk fórumot megyénk, régiónk közmûvelôi számára azzal a szándékkal, hogy ezután évi rendszerességgel folytassuk a hasonló rendezvényeket.
A képzésre április 23-án 10 órától kerül sor a Vártemplomi Református Egyházközség Bocskai termében. A részvétel feltétele a visszajelzés az alábbi címre: Soc. Culturala EMKE, 540015 Târgu-Mures, str. Gh. Doja nr. 9/99. Kedden, szerdán és csütörtökön 16-18 óra között érdeklôdni lehet az alábbi telefonszámon: 264-735.
Az EMKE Maros megyei szervezetének sajtószolgálata
Az Impact Rapid program célja:
Az Impact program a szolgáltatások fejlesztését tûzte ki célul, miután a Világbank és a román kormány errôl megállapodást írt alá. A részprogram kidolgozásával és alkalmazásával az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadó Ügynökséget bízták meg. Az OMSZÜ, közösen a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Központtal nemrég szemináriumot szervezett, elsôsorban a kistermelôk számára.
A rendezvényen jelen volt dr. Rodica aepordei mérnök, programvezetô az OMSZÜ képviseletében, Ioan Cotutiu mérnök, az MMSZK igazgatója.
A programot a Világbank és a román kormány finanszírozza. Az Impact Rapid keretében, amint a neve is sugallja, a mezôgazdasági kistermelôket próbálják segíteni továbbképzési tanfolyamok révén. Az alapvetô cél, hogy a Világbank által kijelölt Calaras, Maros és Temes megyében, minél több kistermelô vegyen részt az ilyen típisú oktatásban. A nemzetközi intézmény jóváhagyásával Maros megyében a sertés-, a szarvasmarha-tenyésztés és a menedzsment területén adódott gondokra, problémákra próbálnak válaszolni, természetesen szakemberek közremûködésével.
A Világbank szigorú feltételek alapján jelölte ki a szakelôadókat, akik pályázati munkáikat az intézmény elvárásai szerint készítették el. Amennyiben azok megfeleltek a feltételeknek (mit tartalmazzon az elôadás, milyen gazdasági meggondolások alapján, milyen megoldásokat ajánlanak a meglévô problémákra, miként léphet tovább a kistermelô a piacorientált gazdálkodás felé, hány nyomtatott oldalt tartalmazzon az elôadás stb.) és elfogadásra kerültek, szerzôdést írtak alá az elôadókkal. Az elôadások anyagairól szórólapokat készítettek, amelyeket a szemináriumok alkalmával juttattak el a kistermelôkhöz.
Az Impact Rapid program nem a kistermelôket támogatja anyagilag, hanem a tanfolyamok, továbbképzések, ezekkel kapcsolatos költségek nagy részének fedezését vállalta. Vagyis: azoknak a szakelôadóknak folyósít juttatást, akik részt vesznek a program megvalósításában, továbbá fedezi a szórólapok, az utazások stb. költségeit. Az OMSZÜ és az MMSZK alkalmazottait e tevékenység elvégzéséért a Világbank nem fizeti.
A program megvalósítása a Világbank szigorú felügyelete, ellenôrzése alatt történik.
A Marosszentgyörgyön, a Szarvasmarha-tenyésztô Kísérleti Állomás gyûléstermében nemrég lezajlott szemináriumon népes közönség elôtt tartott elôadást dr. Ion Toncea mérnök, a Biotermesztôk Országos Föderációjának elnöke (Biotermesztés), dr. Mircea Roman, a marosszentgyörgyi Semtest-BVN igazgatója (Piackutatás), Marius Terzi mérnök (Gombatermesztés a kisgazdaságokban), dr. Rodica aepordei mérnök (Csigatenyésztés), Adelina Popescu mérnök, a Román Farmerek Szövetségének igazgatója (Mezôgazdasági támogatások).
Egyre többen vállalnak külföldi munkát. Egy részük törvényes úton, hivatalos munkaközvetítô által jut kereseti lehetôséghez, másik részük a kétes szerzôdésekbe is belemegy. Ez utóbbiak gyakran lesznek a törvényességbe burkolózó, vagy a törvény hiányosságait kihasználó csalók, a szélhámosok áldozatai. Maros megyébôl több mint negyven személyt, akiknek görögországi munkát ajánlottak, az Interjob Kft. csapott be.
Kis Miki István, Popa Mircea, Szakács Attila marosvásárhelyi lakosok munkaközvetítésre vonatkozó szolgáltatási szerzôdést írtak alá az Interjob Kft.-vel. Jóllehet a szerzôdés jogi szempontból törvényes, a benne foglalt szolgáltatást elvégezték, azaz a munkaközvetítésnek eleget tettek, összehozták ôket egy céggel, mégis csúnyán átverték ôket. Mert a másik cég - a konstancai Travel To Go - nem munkát, hanem külföldi kirándulást ajánlott nekik. Ezt is szerzôdés szentesítette. Az átvertek azonban az írott szerzôdések mellett - amibôl pontosan ki lehetett olvasni, mire megy ki a játék, mire vállalkoznak az egymás kezére játszó, a felelôsséget magukról hárító cégek -, az adott szónak hittek, és valós munkaközvetítésre számítottak.
Íme az átverés forgatókönyve, amit a panaszosok nyilatkoztak, s amelyet mások okulására hozunk nyilvánosságra.
Fejenként nyolcszáz eurónk úszott el
2004. január 22-én aláírtuk a együttmûködési szerzôdést, amiért 100 eurót fizettünk. Ekkor Viorica Zahan cégtulajdonos megígérte, hogy Görögországban út- és hídépítésben fogunk dolgozni napi 8-9 órát. Ezért napi 30 eurót, plusz a túlórákért 5 eurót fognak fizetni, és teljes munkafelszerelést biztosítanak. Továbbá havi 90 euróért szállást kapunk, egy lakásban négyen. A szerzôdés idôtartama 6-15 hónap. Indulás elôtt, február 10-én újabb szerzôdést írtunk alá, amelyrôl azt állították, hogy az elôzôvel azonos, csupán számítógépen készítették. Utólag vettük észre, hogy valójában a másodikon van egy kitétel, amely arról szól, hogy az Interjob Kft. nem felel semmilyen incidensért, amely az általuk megnevezett együttmûködô cég hibájából következik be. Közölték, hogy a dossziéinkat átadták a Travel To Go konstancai cégnek, hogy ôk egyéni munkaszerzôdéseket kössenek a megígért görögországi munkára. Azonban az újabb, immár harmadik szerzôdés, meglepetésünkre, turisztikai szolgáltatásokra vonatkozott. Mint mondták, ez a törvényes út a Görögországba való beutazásunkra. Az Interjobnál újabb 310 eurót kértek tôlünk, kifizettük, nyugtát nem kaptunk rá. A Miriam utaztatási cég kisbuszával léptük át a magyar határt február 11-én reggel. Ausztriáig egyhuzamban mentünk, ahol taxiba ültünk, hogy átkeljünk a határon. A kisbuszban a 18 utasból csak 6 maradhatott. Ezt azzal magyarázták, hogy sok a csomag, s a megengedettnél több személyt szállított. Ausztrián, Olaszországon át gyorsított ütemben haladtunk, február 12-én 10 órakor Brindisinél komphajóra kellett szállnunk. Erre azonban csak este került sor. Itt találkoztunk Scurtu Nicolaéval, a konstancai cég tulajdonosával. Ígérte: Görögországban minden törvényesen fog zajlani, az athéni munkakamaránál munkaszerzôdést kapunk. Többé nem láttuk. A komphajónál közölték, turisták vagyunk, mindenki saját szakállára száll be. Február 13-án Athénba érkeztünk, egy Jorgosz nevû férfi várt. Utólag tudtuk meg, hogy Târgu Jiu-i román. Másnap Jorgosz újabb 300 eurót kért tôlünk szállásra és munkaközvetítésre. Ô mondta meg, hogy feketemunkát ajánlanak, a szerzôdések hamisak, s a marosvásárhelyi cégtulajdonos félretájékoztatott bennünket. Ahányan voltunk, annyifelé vittek. Közben több romániai munkavállalóval találkoztunk, ôket is átverték. Nem volt mit tenni, elhatároztuk, munkát keresünk, pénzt szerzünk, hogy hazajöhessünk. Ismerôsök által jutottunk Amigdalitára, Argosz közelébe, ahol narancsszedésre alkalmaztak. A rossz idôjárás miatt 6 napot dolgozhattunk, 66 eurót kerestünk. Egy esztenán laktunk, szörnyû körülmények között voltunk, a helybeliek megszántak, ôk adtak ennünk. Háromszor-négyszer beszéltünk Viorica Zahannal, járjon közbe, vigyenek haza. Azt felelte, nincs lehetôsége erre.
Március 12-én Athénban találkoztunk Zahan ismerôsével, akitôl a beígért segítséget vártuk, erre fel 150 eurót kért, hogy összehozzon egy munkáltatóval, s további 100 eurót szállásra. Végül az otthonról kapott pénzzel megvehettük az autóbuszjegyeket és hazautaztunk.
Március 17-én felkerestük Zahan Vioricát, aki kijelentette, sajnálja a történteket, nem kártalaníthat." - szól a rendôrséghez is eljuttatott beadvány.
Hagyják magukat becsapni
Carmen Vamanu, a Munkaügyi Felügyelôség fôfelügyelôje megkeresésünkre elmondta, tud az esetrôl, november óta folyó cirkuszról van szó. A kárvallottak bûnügyi feljelentést is tettek. Jóllehet az Interjob a felügyelôségen bejegyzett kft., ez nem jelent garanciát arra, hogy tisztességesen járnak el, azonban a felelôsségre vonás nem a felügyelôség feladata. Ugyanis ôk törvényes szerzôdést kötöttek. Az a baj, hogy az általuk megkötött törvényes szerzôdés mellett a konstancai cégnek a tulajdonképpeni munkaszerzôdést is meg kellett volna kötni, ehelyett azonban a turisztikai szerzôdést nyomtak a kezükbe és megsétáltatták ôket Európában. Sajnos, a munkavállalók tudatában voltak annak, hogy mi is történik velük. Elmenetel elôtt kellett volna jelentkezzenek, és nem amiután becsapták ôket. Megkérdezésemre egyikük be is vallotta, ha sikerül feketemunkát vállalni, soha sem ismeri be, hogyan kapott munkát.
- Az emberek a tények ismeretében hagyják magukat becsapni. Az átverések sorozatának csak a munkavállalásra vonatkozó törvénycikkelyek módosításával lehet véget vetni, amelyre javaslatot is tettünk a miniszternek - mondta a fôfelügyelô.
Az ügyet a rendôrség bûnügyi osztálya vizsgálja.
A húsvéti ünnepekre felhalmozott élelmiszereket, húsokat és hústermékeket árusító, a tej- és kifliprogramban részt vevô kereskedelmi, vendéglátóipari egységeket, valamint építôipari anyagokat és fogorvosi rendelôket ellenôriztek a Megyei Fogyasztóvédô Hivatal ellenôrei. A tapasztalt kihágások, hiányosságok miatt 2.057.000.000 lejnyi összbüntetést róttak ki, 532 millió lej értékû terméket kivontak a forgalomból, 55 kereskedelmi egység mûködését ideiglenesen felfüggesztették, míg 49 termelô-, forgalmazóhelyiséget legtöbb fél évig bezártak - tájékozatott Emilia Leah, a hivatal igazgatója, összegezve a hivatal negyedévi tevékenységét.
A helyszíni terepszemle során fôként lejárt, rossz minôségû élelmiszeripari termékeket, romlott déligyümölcsöket, használója testi épségét veszélyeztetô játékokat találtak. De a felügyelôk azonosítottak a címkén bevallottakkal nem megegyezô összetételû festékeket és építôipari alapanyagokat is. Valamennyi vizsgálat során a szolgáltatások minôségét, a tartós használati árucikkek forgalmazását, a garanciaidô biztosítását is ellenôrizték. A kiszállások közel fele vidéken történt. Hét veszélyes és az egészségre káros terméket azonosítottak és vontak ki a forgalomból az ellenôrzés során. Veszélyes terméknek minôsítettek néhány plüssállatot, amelyeknek felragasztott részeit befalhatja s lenyelheti a kisgyerek; valamint rádió-órát, borotvagépet, hajszárítót. A felsorolt elektromos termékek használata esetén áramütés, túlhevülés veszélye állt fenn. Az életre és egészségre veszélyes termékek jegyzékét közölték az Országos Fogyasztóvédelmi Ügynökséggel, amely az adatokat továbbadja minden megyei hivatalnak.
Az ellenôrzések során kivizsgálták a beérkezett panaszok jogosságát is. Az év elsô három hónapjában 393 panaszt, észrevételt juttattak el a fogyasztók az illetékesekhez, ebbôl 301 jogosnak minôsült. A fogyasztóvédelmi felügyelôk elrendelték, hogy 336 millió lej értékû terméket javítsanak meg, cseréljenek ki. A reklamációk közel fele szolgáltatásokra, 39 százaléka élelmiszeripari termékekre, 19 százaléka ipari cikkekre vonatkozott.
A Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal a Jeddi utca 7. szám alatti székházában, valamint a 255-153-as telefonszámon fogadja a vásárlók észrevételeit.
Az áprilisi lapszám témája ezúttal a filmszínészet. A lapban interjút olvashatunk többek közt Mundruczó Kornéllal, a színészbôl lett filmrendezôvel, George Gerard Colluci New York-i és Nagy Ervin budapesti színésszel. Megtudhatjuk, hogy mit gondolnak az elméleti szakemberek a filmszínészetrôl és filmszínészekrôl, valamint Roman Polanski színészvezetési titkairól.
A nagyinterjú Kálomista Gábor producert mutatja be. A fesztivál rovatban beszámolót olvashatunk a "Mennyit bír a celluloid?" filmszemlérôl és konferenciáról, valamint Benjamin Meade amerikai független filmes kolozsvári elôadásáról.
Az amerikai plán e havi kiadása a távol-keleti rendezôk amerikai "szerencsepróbálásairól" ír.
Filmkritikát olvashatunk a Could Mountain, Titokzatos folyó, Japán, Getno, Pofa be, Kapitány és katona címû filmekrôl, a Gyûrûk ura: A király visszatér címû filmrôl pedig két, különbözô hangvételû kritikát is olvashatunk.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete idén hatodik alkalommal szervezi meg az erdélyi borok versenyét.
Az Erdélyi Szôlôhegyek VI. rendezvényt április 24-én, Tordaszentlászlón (Kolozs megye), a Tamás bisztróban tartjuk.
Borminták benevezése:
Mennyiség: új borokból mintánként 3 x 1,5 l, muzeális borokból 2 x 0,7 l
Borminták leadása: legkésôbb április 23- án 12 óráig
Április 22-ig: az RMGE-székházban, naponta 8-17 óra (Kolozsvár, 1989 December 21. út 116. sz., volt Magyar utca vagy volt Lenin út), április 23: 8-12 órakor a verseny színhelyén, Tordaszentlászlón (Savadisla), a Tamás bisztróban.
Benevezési díj: mintánként 100 000 lej.
Szálláslehetôségek: Tordaszentlászlón minôsített falusi vendégfogadóknál
Étkezés: reggeli-vacsora a vendégfogadóknál (félpanziós szállással), ebéd a Tamás bisztróban
Felvilágosítás: RMGE, tel/fax: 0040-264/594-762, 264/431-896, Email: rmge@1990.hu, aamr@k.ro
Sebestyén Csaba elnök
Dr. Csávossy György tiszteletbeli elnök
- pályázat -
A Marosvásárhelyi Rádió és a Pro Európa Liga pályázatot hirdet V-VIII. osztályos tanulók számára.
Írjátok meg nem több mint másfél A4-es oldalon, Miért jó gyereknek lenni az Európai Unióban? Fogalmazásaitokat elküldhetitek levélben a Marosvásárhelyi Rádió címére: 540 445 Studioul Regional de Radio Tg-Mures, B-dul 1 Decembrie 1918., 109. szám, vagy e-mailen az europanap@radiomures.ro címre, legkésôbb május 2-áig.
A borítékra írjátok rá: EURÓPA-NAPI PÁLYÁZAT.
A legjobb dolgozatokat díjazzuk, valamint szerzôik elôadásában a Marosvásárhelyi Rádió sugározza azokat május 9-i, Európa napi Gyermekmûsorában.
Pályázati felhívás
Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás, továbbá a hallgatói támogatás igénylésére
A pályázat célja: a romániai magyar nyelvû nevelés-oktatás anyagi támogatása.
Pályázók köre:
1. nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet az a pályázat benyújtásáig 18. életévét be nem töltött kiskorú, aki Romániában mûködô oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja; valamint az, aki fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesül és a lakóhe-lyének megfelelô közigazgatási egységben nincs megfelelô szintû magyar nyelvû oktatás;
2. hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában mûködô felsôoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
Pályázható támogatás összege és jogcíme:
A. NEVELÉSI-OKTATÁSI
TÁMOGATÁS
- Gyermekenként 20.000 Ft-nak megfelelô lej összegû nevelési-oktatási támogatásban részesülhet a saját háztartásában kiskorú gyermeke-(ke)t nevelô szülô/nevelô minden olyan kiskorú gyermeke után, aki
1.) romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe jár és magyar nyelven tanul (a fakultatív oktatásban résztvevôk pályázatai iskolánkénti egyéni elbírálásban részesülnek);
2.) moldvai magyarok esetében nem intézményesített magyar nyelvû oktatásban részesül.
B. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ-TÁMOGATÁS
- Gyermekenként 2.400 Ft-nak megfelelô lej összegû tankönyv- és taneszköz- támogatásban részesülhet a saját háztartásában kiskorú gyermek-(ek)et nevelô szülô, amennyiben a kiskorú gyermek
1.) romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe jár és magyar nyelven tanul (a fakultatív oktatásban résztvevôk pályázatai iskolánkénti egyéni elbírálásban részesülnek);
2.) moldvai magyarok esetében nem intézményesített magyar nyelvû oktatásban részesül.
C. HALLGATÓI TÁMOGATÁS
- Hallgatónként 2.800 Ft-nak megfelelô lej összegû hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában mûködô felsôoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
Az A és B pontok alatt megjelölt támogatások együtt pályázhatók (egy pályázati csomagban). A C pont alatt megjelölt támogatási forma különálló pályázati csomagot alkot.
Mindkét (A és B, illetve C) támogatás a 2004. évben egy alkalommal igényelhetô.
A fentiek szerinti jogosultságok igazolása, valamint az alábbi pályázati feltételek teljesítése esetén az A és B pontokban megjelölt támogatás egyidejûleg is elnyerhetô.
Pályázati határidô:
Jelen pályázati felhívás alapján a 2004. évben igényelhetô támogatásokr