Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az Európai Bizottság szerint szilárd gazdasági növekedés várható Romániában a következô két évben, noha a GDP- növekedés ütemét az európai intézmény alacsonyabbra becsüli, mint a bukaresti vezetés.

Az EB szakemberei szerint számottevô exportnövekedés várható, párhuzamosan a behozatal mérsékelt növekedésével. Így a folyó fizetési mérleg hiánya fokozatosan csökkenni fog. A bizottság tavaszi gazdasági jelentése szerint Románia idén 5,1 százalékos GDP-növekedésre számíthat, a román kormány szerint ez az érték 5,5 százalék. A brüsszeli szakértôk 2005-re 5,3 százalékosra becsülik a gazdasági növekedés mértékét. Az infláció kapcsán továbbra is csökkenés várható, de Bukarest célkitûzései túlzottnak tûnnek, tekintettel a béremelésekre, az elégtelen pénzügyi fegyelemre, az árfolyamra gyakorolt nyomásra, áll az EB jelentésében. A kormányzati becslések szerint idén 14,5 százalékról 9 százalékra csökkenhet az infláció rátája.

Václav Klaus cseh államfô bízik abban, hogy rövidesen Románia is tagja lehet az Európai Uniónak.

- A Cseh Köztársaság semmiképpen sem az az állam, amely megelégedéssel tudomásul veszi, hogy tagja lett az Európai Uniónak, majd úgy tesz, mintha késôbb már senki mást nem kellene a szervezetbe felvenni - jelentette ki Klaus azt követôen, hogy Prágában megbeszélést folytatott Ion Iliescu román államfôvel, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Csehországban.

A cseh államfô ugyanakkor ismét bírálóan szólt arról, hogy az európai szervek kezében túlságosan nagy hatalom összpontosul, s egyre nagyobb a bürokrácia.

- Az Európai Unió jelenlegi fejlôdési tendenciáiban sajnálatosan több kísérletet látok a szabályozásra, ellenôrzésre, irányításra, szervezésre, bürokratizálásra, mint a szabadság kiszélesítésére - szögezte le Klaus.

Kérdésre válaszolva, hogy euro-realistának tartja-e magát, a cseh államfô úgy vélte, hogy minden címke "leegyszerûsítés".

- Kitartanék azonban amellett, hogy az eurorealista, eurorealizmus kifejezés minden értelmes ember számára védelem az olyan címkék ellen, mint az europesszimizmus vagy az euroszkepcitizmus. Alapvetôen azonban nem vagyok sem euroronaiv, sem eurooptimista - fejtette ki véleményét a politikus.

Ion Iliescu szintén azt hangsúlyozta, hogy realista politikusnak tekinti önmagát. "Az európai integrációban való részvétel objektív szükségszerûség minden ország számára. Ha kívül maradnánk, az Románia elszigetelését jelentené" - mondta a román államfô.

"Európa szerkezetérôl, az európai alkotmányról természetesen sokat lehet vitatkozni. Alapvetôen azonban figyelembe kell venni, hogy a nemzeti államok már léteznek, s hogy ezeket az államokat valamiféle egységbe kell fogni. Meg kell találni az olyan szerkezeti formát, amely úgy a nemzeti államoknak, mint az európai struktúráknak is megfelelne" - mutatott rá a román államfô, aki látogatásának harmadik napját, csütörtököt Dél-Morva-országban tölti.

Nyilvános vita az autópályáról

Kedden délben a megyei tanács nagytermében nyilvános vitát rendeztek a megépítendô autópálya környezeti hatástanulmányáról. Jelen volt a megyei tanács vezetôsége, a tervezô cégek, az útügyi hatóságok, több minisztérium megyei képviselôje, azon helységek polgármesterei, amelyek területén halad majd az út nyomvonala, valamint a környezetvédelmi kirendeltség vezetôje.

Mint ismeretes, a tervezett Nagyvárad - Brassó közötti autópálya 458 km-en halad majd hat megyén keresztül. Megyénket szeli át a leghosszabb szakasz, 93 km. Az itt áthaladó részt a fôvállalkozó Bechtel cég két részre osztotta: az egyik a Keresd- Marosugra, a másik a Marosugra-Hadrév közötti útszakasz lesz. Az elôbbit a Search Corporation, a másikat az Eurometudes Rt. tervezte. A beszélgetések elôtt Vasluian Ioan, a megyei tanács alelnöke hangsúlyozta az autópálya építésének fontosságát, megemlítve azt a gyakorlati segítséget, amelyet a tanács nyújtott a szakembereknek a helyszíni tanulmányok elkészítésében, a különbözô jellegû szakkonzultációkban, illetve a tervezôk által kért adatok azonnali szolgáltatásában. Az autópályát az Európában már üzemben levôkhöz hasonlóan a legkorszerûbb megoldásokat alkalmazva tervezték meg a szakemberek, környezetvédelmi szempontból is olyan elemeket építettek be, amelyek a káros hatást mérsékelik. Kijelenthetô, hogy az autópálya megépítése gazdasági-szociális szempontból sokkal hasznosabb a megye számára, mint amilyen káros hatással lesz majd a környezetre - hangsúlyozta a tanács alelnöke.

A vitában felmerült néhány módosítási javaslat is, amelyet a szakemberek is mérlegeltek. A kifogások az autópálya nyomvonalával, illetve a csatlakozásokkal voltak kapcsolatosak. Megyénkben négy helyen lehet majd felhajtani az autópályára: Dános közelében (Segesvár megközelítése), Radnót (Dicsôszentmárton), Marosludas (Mezôség), illetve Nyárádtô (Marosvásárhely) és Dózsa György község (Szászrégen, Szováta felé) mellett. Javaslatként elhangzott, hogy a Dózsa György község melletti leágazást ne a község közelében vezessék majd be a Dózsa György és Ákosfalva közötti jelenleg meglévô útba, mivel annak szélessége nem bírja meg a nagyobb forgalmat, hanem építsenek egy új utat, amely a jelenlegivel párhuzamosan haladna majd a Vácmány dombja és a házak között levô mezôn. Ezt az utat összekötnék a Szászrégen felé tartó terelôúttal is.

A tervezett nyomvonalat Marosugra mellett is módosítani kell. Itt a terv szerint a kôolajszármazékok hulladéklerakóján keresztül vezetett volna a pálya. Egy kis módosítással a lerakót ki lehet kerülni - vélik a szakemberek. A marosbogátiak amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy az autópálya nagyon közel halad majd házaikhoz. A tervezôk azt ígérték, hogy hangszigetelô falakkal övezik az utat, s amennyiben ez sem kínál megfelelô megoldást, akár alagutat is építhetnek, ami nem zavarja majd a lakókat. Itt négy házat is le kell bontani, ezt viszont nem lehet elkerülni. A vitán jelen voltak a hadréviek is, akik azt nehezményezték, hogy három temetôn keresztül vezet a nyomvonal. Gyakorlatilag itt is lehet megoldást találni, azonban ha kikerülik a temetôt, akkor a közelben levô erdôbôl kell fákat kivágni. A tervezôk abban egyeztek meg a jelen levô települések polgármestereivel, hogy ahol ilyen jellegû gondok felmerültek, a húsvéti ünnepek után a helyszínen keresnek majd közösen megoldást. Az említett kiigazításokon kívül a szakemberek általános véleménye az volt, hogy a tervezô igyekezett minden környezetvédelmi elôírást betartani, és arra is van gondja, hogy az állatokat a balesetektôl az útvonal két oldalán megépítendô hálóval védjék meg. Lesz elegendô aluljáró és átvezetô híd, ahol az állatok közlekedhetnek, illetve a földmûvelôk megközelíthetik termôföldjeiket. Ahol szükséges, oda por- és hangfogó élô "függönyt" is telepítenek.

A nyilvános vita után elkészül majd a kivitelezési, mûszaki terv, amelyre már az említett észrevételek igényelte változásokat is felvezetik. Ennek alapján a megyei tanács kibocsátja az építkezési engedélyt, s a tervek szerint a Bechtel cég alvállalkozói július 4-én hozzáfognak a munkálatokhoz. Hogy hol kezdik meg az építkezést, még nem lehet tudni, de valószínû több helyen is sátrat vernek az útépítôk - mondta Vasluian Ioan.

Aktuális

Idén az egészségügyi világnap mottójául igen idôszerû témát választottak: a közlekedési balesetek következményeire és megelôzésre hívták fel a figyelmet. A statisztikai adatokból tudjuk ugyanis, hogy az egyik leggyakoribb halálokok egyikét éppen a közúti balesetek jelentik, a világon naponta háromezren halnak meg így. Számos rendezvényt szerveztek tegnap e nap tiszteletére, amelyek hasonló üzenetet hordoztak: nagyobb figyelmet kell fordítani a biztonságos közlekedésre, a szabályok betartására.

Egy szakmai tanácskozáson többek között egy rendôrfelügyelô elôadásában elhangzott, hogy a közúti balesetek bekövetkezésében három tényezô játszik szerepet: az ember, az úttest és az autó. Bármennyire is igyekezhetünk kiküszöbölni az elsôt, vagyis az emberi tévedés lehetôségét, még mindig marad két szempont. Az utak - városi, megyei vagy akár országutak - szörnyû állapotán az elmúlt tizennégy évben nem sikerült jelentôsen javítani. Elég, ha csak Marosvásárhely agyonfoltozott, helyenként falusi útra hasonlító utcáira gondolunk. Itt sok lóerôs járgányokon száguldozó fiatal gépkocsivezetôk veszélyeztetik saját és autóstársaik, illetve a gyalogosok életét. Addig, míg ezt a "tényezôt" nem "semlegesítik", nem beszélhetünk eredményes megelôzésrôl.

De érdemes néhány szót ejteni a harmadik tényezôrôl is, a gépkocsik mûszaki állapotáról. Leszámítva a kivételeket, vagyis a nagyon új, drága és kifogástalan állapotú autókat, a legtöbb gépkocsit ideiglenesen "pofozgatják", itt-ott kicserélnek egy-egy alkatrészt, éppen hogy használható legyen. Szegények az emberek. Emiatt például nálunk nem divat novemberben a téli gumikra való "átállás", hóláncok sem lapulnak minden csomagtartóban. Divat viszont a mûszaki jóváhagyás "elrendezése", az importból származó, használt gumiabroncsoknak is nagy a keletje és így tovább. Sorszerûek-e vagy sem a balesetek? Lehet ezen filozofálgatni. De tény, hogy nem tettünk meg mindent a megelôzés érdekében. Hogy egyesek számára a közlekedés végzetes, az nem kétséges.

Még csak annyit, hogy az egészségügyi világnapot megelôzô röpke 24 órában a megyében öt gépkocsibaleset történt, köztük négy súlyos. Hozzáírható a statisztikához.

A Takarékpénztár (CEC) privatizációját 2005 márciusában hirdethetik meg, az ezt megelôzô mûveletek tervezete szerint idén szeptemberig meg kell történnie a magánosítási tanácsadó kiválasztásának, nyilatkozták pénzügyi-banki források a Mediafaxnak. A CEC privatizációs menetrendjét 2004 április közepéig véglegesítik, május végéig pedig meghirdetik a pályázatot a privatizációs tanácsadó alkalmazására. A 2004 október - 2005 január idôszakban a tanácsadó felméri a takarékpénztár helyzetét és megvalósíthatósági tanulmányt készít. A tervek szerint a kormány 2005 februárjában hagyná jóvá a privatizációs stratégiát.

A CEC alaptôkéje 642 milliárd lej, aktívumainak értéke 2003 végén mintegy 40.000 milliárd lej, a hitelszaldók értéke pedig 7.033 milliárd lej volt. Az aktívumok összegét tekintve a CEC a romániai bankszektor harmadik helyén van a Román Kereskedelmi Bank és a Román Fejlesztési Bank-Societé Générale után.

1971-ben Londonban tartották a romák elsô világkongresszusát, amelyen az Indiából és húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át a nemzetközi roma nappá nyilvánították. (A roma zászló kék és zöld színû, közepén egy 16 küllôs csakra, kerék látható. A cigány himnusz szövegét 1969-ben Zarko Jovanovic írta, címe Djelem Djelem, a melódia egy népszerû szerb-roma szerelmes dal.)

A Romák Világnapja ahhoz akar hozzájárulni, hogy a lakosság megértse a cigányok problémáit. Világszerte mintegy 13-15 millió cigány él, közülük 12 millió Európában. Ôseik az indiai szubkontinensrôl indultak útnak mintegy ezer évvel ezelôtt. Ôk magukat romnak vagy romának (ember) mondják, és a maguk megnevezésekor ennek használatát részesítik elônyben. A roma szervezetek javaslatára 1995 óta az Európa Tanács hivatalos dokumentumaiban is a roma megnevezés szerepel.

A 2000 júliusában Prágában tartott 5. Roma Világkongresszus résztvevôi kinyilvánították a (terület nélküli) cigány nemzetet, amelyet megpróbálnak elismertetni az ENSZ- szel.

Európában a svájciak a leggazdagabbak. A vásárlóerôt tekintve élenjáró térségek közül az elsô öt Svájcban van: Zürich, Észak-Nyugat-Svájc, Kelet-Svájc, a Svájci-medence (Mittelland) és a Genfi tó környéke. Mind az öt svájci régióban kétszer akkora a vásárlóerô, mint az európai átlag - állapította meg közös elemzésében a német Consodata Marketing Intelligence és az osztrák RegioData Research hervor.

Európában a legszegényebbek a román régiók, itt van a kontinens öt legszegényebb térsége; a lakosság vásárlóereje az európai átlagnak még a hetedét sem éri el. A románok mellett a tíz legszegényebb térség között van két bolgár régió is, de a legszegényebbek a Románia észak-keleti részén élôk: itt a vásárlóerô-index 13,4 pont.

A felmérésbe 29 európai országot és 279 régiót vontak be, a vásárló-
erô indexet az európai átlag (Európa=100) alapján számolták. Az öt svájci régión kívül az elsô tíz leggazdagabb térségben van a londoni City, Luxemburg és Oslo környéke.

A csatlakozók kezdik behozni lemaradásukat: a csúcson Csehország áll, a legtehetôsebb régió Prága és környéke, itt a vásárlóerô nagyobb, mint Nyugat-Európa 29 térségében. Szlovéniában a jólét nagyjából olyan, mint a spanyolországi Galíciában, vagy Andalúziában, de egyes részei a leggazdagabbak Kelet-Európában, s a fejlettebbek között van Brno, Ceske Budejovice, valamint Pozsony környéke is. Az osztrák hírügynökség a tanulmányból Magyarországgal kapcsolatban csak azt emeli ki, hogy behoznivalója van az osztrák határ közelében lévô térségeknek.

A profi játékosok nemzetközi szakszervezete (FIFPro) élesen kritizálja a Román Labdarúgó Szövetséget, hogy vezetôi súlyosan megsértik a játékosok jogait. A FIFPro ezért futballjogi szempontok alapján teljesen alkalmatlannak tartja az országot arra, hogy 2007-ben csatlakozzon az Európai Unióhoz.

- Romániában mindennapos dolognak számít a fizetések elmaradása, az érthetetlen eltiltások és menesztések sem jelentenek meglepetést. A játékosok nem hangoztathatják véleményüket, jogvédô csoportjuk munkáját folyamatosan akadályozza a szövetség - állapítja meg a FIFPro szerdán közzétett tanulmánya.

A román labdarúgás életét évek óta komoly problémák nehezítik. A futballisták elégedetlensége 2002 decemberében utcai tüntetéshez vezetett, több száz játékos követelte elmaradt fizetését, s a szövetség szerintük korrupt vezetôinek távozását.

Az elöljárók az egyre nyíltabb és élesebb kritikák ellenére sem mondtak le. Sôt a megmozdulás vezetôjét, Florin Pruneát, aki a román játékos-szakszervet (AFAN) alelnöke, kilenc hónapi eltiltással büntették. Igaz, ezt késôbb a FIFA nyomására 5 ezer dolláros bírságra módosították.

A nemzetközi jogvédô csoport legutóbb az AFAN és a tavaly létrehozott játékos tömörülés, az AFR közti tagfelvételi vitában vizsgálódott. A FIFPro a helyi médiaértesülésekkel egybecsengôen megállapította, hogy az AFR-t a román szövetség az AFAN munkájának ellehetetlenítésére hozta létre.

Az iraki konfliktus rettenetes fordulóponthoz érkezett, s az Egyesült Államok immár nem polgárháborúval, hanem vallásháborúval néz szembe - véli szerdai számában a The Wall Street Journal címû amerikai napilap európai kiadása (WSJE).

A lap szerint az amerikaiak immár három különbözô ellenféllel állnak szemben, s ezek mindegyike vallási nézetei alapján azonosítja magát. Irak középsô részén ott vannak a szunniták, délen a síiták, s végül, az árnyékban meghúzódva azok a külföldrôl érkezett iszlám fundamentalisták, akik szent háborút hirdettek az amerikaiak ellen. Minden valószínûség szerint ez utóbbiakat terheli a felelôsség a Bagdadban elkövetett pokolgépes merényletekért. Az Irakot megosztó ellentétek miatt ezek a frakciók akár egymás ellen is harcolhatnának, de most mégis az amerikaiak váltak a közös célponttá, s ennek hátterét a vallás adja - véli a WSJE.

A lap szerint ez a fordulat, a vallási feszültségek élezôdése Irakban beleilleszkedik abba a folyamatba, amelynek során a vallás általában is egyre nagyobb szerepet játszik a világban. Ez egyben szakadékot okoz Amerika, az iszlám világ és Európa között. "Az Egyesült Államokban a vallás egyre fontosabb - vagy legalábbis egyre láthatóbb - részévé válik a politikai életnek. Bush elnök újjászületett keresztényként írja le magát, az amerikaiak egyre jobban a vallás felé fordulnak életük szervezô erejét keresve, s a vallásról immár nyíltan beszélnek a politikai kampányokban is. Márpedig mindez csak még inkább elmélyíti azt a közel-keleti érzést, paranoiát, hogy az Egyesült Államok valójában keresztes háborút vív Irakban" - olvasható a lapban.

Az iszlám világban még jobban tetten érhetô, hogy a vallás miként válik egyre fokozódó politikai erôvé. Az Irakban zajló vita arról, hogy az ország kormányzata milyen mértékben lesz iszlám jellegû, megfigyelhetô a Közép-Kelet többi államában, illetve szélesebb értelemben az iszlám világban. Immár még azokat a kormányokat is iszlám felhangok jellemzik, amelyek egykoron saját világi jellegükkel büszkélkedtek.

Eközben Európa egy másik irányba halad: távolodik a vallástól és a szekularizmus felé tart - írja a szerzô, hozzátéve: e szakadék jellemzésére elegendô idézni egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás eredményeit, miszerint az amerikaiaknak 58, a pakisztániaknak 89, de a franciáknak csak 13 és a briteknek is mindössze 25 százaléka véli úgy, hogy ahhoz, hogy valaki erkölcsös legyen, hinnie kell istenben.

Az egészségügyi világnap alkalmából A közúti baleset nem sorsszerûség címmel szervezett kerekasztal- beszélgetést tegnap az Egészségügyi Asszisztensek Rendjének megyei szervezete. Több elôadó hangsúlyozta felszólalásában, hogy nem ért egyet a meghirdetett témával, igenis, sorsszerûségnek tartja a közúti baleseteket.

A résztvevôket a szervezôk nevében Ioana Báthori, az Egészségügyi Asszisztensek Rendjének megyei alelnöke köszöntötte, hangsúlyozva, hogy bár mindennapinak tûnô, de súlyos következményekkel járó témáról lesz szó. A közúti balesetekrôl szólva a segesvári mentôszolgálat asszisztense, Tescula Nicolae az okokként a túlzott sebességet, a figyelmetlenséget, szabálytalan elôzést, az elsôbbség megadásának elmulasztását, az alkoholfogyasztást nevezte meg. Egy súlyos baleset bekövetkezésekor az orvosi segítség nagymértékben függ attól, hogy a segélyhívást vételezô ügyeletes mennyire pontosan tájékozódik az áldozatok állapotáról, és rendkívül fontos, hogy a balesethez kiérkezô mentôsök mennyire végeznek jó csapatmunkát, mennyire ismerik az újjáélesztési technikákat - jelentette ki. A statisztikai adatokat ismertette, melyek szerint 2002-ben Segesváron 10.090 segélyhívást jegyeztek (2003-ban 9349-et), ezekbôl 96 volt közúti baleset (58), 110 áldozata volt a baleseteknek (72), közülük 12-en hunytak el (10). Tescula Nicolae a balesetek számának csökkenését annak tulajdonította, hogy tavaly Segesvár számos utcáján végeztek javításokat, aminek köszönhetôen a közúti forgalom is biztonságosabbá vált.

Dr. Ioana Ghitescu intenzív terápiás (ATI) szakorvos igen érdekes elôadást tartott, mind emberi, mind szakorvosi szempontból közelítve a meghirdetett témát. Indulásból kijelentette, nem ért egyet azzal, hogy a közúti baleset nem sorsszerû, szerinte igenis az. Legalábbis annak a gyalogosnak, akit a járdán közlekedve elgázol egy autó. Az orvosnô szerint egy jól összeforrott mentôscsapat hozzáértô beavatkozása nélkül biztosan végzetessé válik a súlyos baleset. A megelôzésre kell a hangsúlyt helyezni, ami Ioana Ghitescu szerint a neveléssel kezdôdik, lelkiismereti kérdésnek is tekinthetô, és mindenképpen kötelezô a forgalmi szabályok betartása. A továbbiakban az intenzív terápiai kezelés alatt álló áldozatok életesélyeirôl beszélt, hangsúlyozva, hogy egy közúti balesetet szenvedett válságos állapotú áldozat esete egy intenzív terápiában szakosodott orvos számára szakmai kihívás, ugyanakkor szomorúság is, hiszen megtörténhet, hogy az orvosok erôfeszítései ellenére elveszítik a beteget.

A rendôrség képviseletében Pop Alexandru felügyelô egyetértett az orvosnôvel abban, hogy sorsszerûségnek tekinthetôk a közúti balesetek, még akkor is, ha az áldozatokat megmentik. A baleseteknek ugyanakkor az emberi veszteségeken túl anyagi vetületük is van. Hangsúlyozta, aggasztó, hogy az áldoztok között nagyon sok a kiskorú. Az egészségbiztosítási pénztár képviseletében Popa Rodica fôorvos a balesetmegelôzés fontosságát hangsúlyozta.

A továbbiakban a SMURD három asszisztense, Mariana Runcan, Iusan Rodica és Camelia Fiordean tartott elôadást a sürgôsségi beavatkozásokról, a pszichológiai hatásokról. Az Egészségügyi Asszisztensek Rendjének jogásza jogi szempontokra hívta fel a figyelmet, míg az Allianz-Tiriac Biztosítótársaság pénzügyi vonatkozásokra, a balesetbiztosítások fontosságára utalt.

A Marosvásárhelyi Tanács keddi rendkívüli ülésén a Különfélék fejezetnél fôként az utak tûrhetetlen állapotára tértek ki a tanácsosk, a polgármesteri hivatal illetékeseitôl várva választ felvetéseikre.

A felszólaló képviselôk egy része abból indult ki, hogy lakóhelye közelében milyen problémákra kell megoldást találni. Stefanescu Mircea arról érdeklôdött, hogy mikor fognak hozzá a Tudor Vladimirescu utca javításához, mert egyes szakaszokon gyakorlatilag lehetetlenné vált a közlekedés. "Az ottlakók már sáncokat ásnak, és azt fontolgatják, hogy elbarikádozzák az utcát, hogy ne lehessen behajtani kocsival." Azt is tudni akarta, hogy a Poklos-patakot mikor tisztítják meg, mert ô a patak mellett lakik, és nem takarították ki minden évben, mint ahogy Dan Gliga mûszaki igazgató állítja. Válaszként a mûszaki igazgató elmondta, hogy már a 4. versenytárgyalást szervezték meg az út javítását kivitelezô cég kiválasztására, eddig három társaság jelentkezett. Húsvét után döntik el, ki a nyertes, ezután pedig következhet a Tudor Vladimirescu utca javítása. A munkálatot 2 év alatt fejezik be. ü kijelentette: a Cosmos üzlethez közel lakik, és nehezményezte, hogy a járdákra felhajtanak az áruszállítást végzô kisbuszok. Rendet kellene teremteni, és az üzletek oldják meg másként a beszerzést!

Lehet, ha tanácsosaink többet járnák a várost, más problémákra is felfigyelnének. Molnár Gábor a fôtér újbóli lezárását kérte vasárnaponként, az érvényben lévô tanácsi határozat szerint, Oproescu Florin ennek ellenkezôjét, utalva arra, hogy a Szabadság utca lezárása miatt közlekedni kell a fôtéren. Bakos Levente a Balcescu utca egy nagyon rossz állapotban levô szakaszát említette, a megjavítás idôpontjáról érdeklôdve. Dan Gliga szerint nemcsak a Balcescu, de a Dorobantilor utca is hasonló helyzetben van amiatt, hogy az vízelvezetô aknák még nem készültek el. Amint meglesznek, befejezik az úttest javítását.

Nicolae Havrilet a sokéves problémák megoldását ígéri

A Népi Akció tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy saját polgármesterjelöltet indít Marosvásárhelyen a június 6-i helyhatósági választásokon. Úgy gondolják, hogy egy polgármester kizárólag a város lakóinak érdekeit kellene szolgálja, nem egyéni érdekeket.

Havrilet saját városfejlesztési programmal indul. Elsôsorban a hôenergia árának csökkentését, a lakások komfortjának növelését tervezi, olcsó lakást ígér a fiataloknak, illetve teljes transzparenciát a közpénzek felhasználásáról. Céljai között szerepel a helyi autonómia elvére épülô hatékony helyi közigazgatás megteremtése. Reális európai önkormányzati reformokat tervez, az "ami jó Európának, jó Marosvásárhelynek is" jelszó alatt.

Florea elárulta a kereszténydemokrata doktrínát

Véleménye szerint a helyi önkormányzat helyi kormányként fog mûködni, nem mint a 2000-2004 közötti, amely a parttalan viták mellett csak arra volt jó, hogy felemelje a kezét szavazáskor, ahogy valakik súgták nekik.

Azért indul elsôsorban, mert, mint mondta, Dorin Florea elárulta a kereszténydemokrata doktrínát, elárulta párttársait s a szervezetet, amely révén funkcióba került. Nicolae Havrilet elfogadhatatlannak tartja, hogy a polgármester egy olyan párt felé kacsingat, amely az 1996-2000 közötti megszakítással ötven éve uralja ezt az országot. Árulás és elfogadhatatlan az is, hogy az úgymond független polgármesterjelölt mögött pészédés tanácsosi lista van. Ha feléjük fordul, talán még támogatták volna.

A felmérések tükrében Havrilet úgy gondolja, hogy bejut a második fordulóba.

Kommentár

Honatyáink a minap egyetlen huszárvágással megoldottak egy számukra régóta zavaró problémát. Ha sikerül átvinni a parlament két házán, ezentúl senki nem zavarhatja meg ôket mindennapi parlamenti szundikálásukban. Nem jöhetnek azok a fránya újságírók, nem kaphatják lencsevégre, s így nem látja majd ország-világ, hogy micsoda "elmélyüléssel" ügyködnek azok sorsának jobbításán, akik szavazatukkal a szemmel láthatóan igen kényelmes, szundizásra remekül alkalmas képviselôi és szenátori bársonyszékekhez juttatták. Mert az évek során bizony naponta láthattuk, hogy miközben képviselôink egy része valóban azzal foglalkozik, amiért a szavazópolgárok a parlamentbe küldték, akadnak - nem is kevesen - olyanok, akik újságolvasással, mobiltelefonálással vagy édesded szendergéssel, sziesztázással ütik agyon a jelek szerint rémunalmas üléseket.

Honatyáink azonban nem szívesen látták viszont magukat a képernyôkön, vagy az újságok fotóin ilyenszerû "tevékenység" közben. Ezért gondolták, tenni kell valamit, ami megvédi az álmukat, és kitaláltak egy törvénytervezetet "személyi jogaik" védelmére. Ennek a törvénytervezetnek (amelyet már benyújtottak a jogi bizottsághoz) a 7. cikkelye kimondja, hogy "a magánélet" tiszteletben tartásához való jogot sérti az, aki "titokban követ, figyel, lehallgat egy olyan személyt, aki magánterületen tartózkodik, vagy közterületen (közintézményben) magántevékenységet fejt ki".

Nos, a parlamenti ülések alatt "kifejtett" újságolvasás, telefonálás, esetleg orrvájás (mert ilyent is láthattunk nemegyszer) vagy szendergés "magántevékenységnek" számít, és senkinek sincs joga megzavarni bárkit, fôleg nem egy honatyát ebbéli munkálkodásában.

Mindennek oka van, mondta egy ismerôsöm. Tehát ne legyünk rosszhiszemûek, s ne zavarjuk meg kamerákkal és vakukkal az elmélyülten telefonáló vagy édesdeden szundizó képviselôt, akit bizonyára a választópolgárok iránti aggodalom készteti ilyenszerû "tevékenység kifejtésére".

Hogy mennyire így van, azt Ion Predescu kormánypárti szenátor fejtette ki, aki szerint a kérdésre, miszerint a parlament plénumában "kifejtett" alvás magántevékenységnek számít-e kijelentette: a parlamenti képviselônek joga van az "intimitáshoz", és az imázsát, no meg a nyugalmát nem ronthatja/zavarhatja a kamerákkal, fényképezôgépekkel felfegyverzett újságírók nyüzsgése. Ugyanis ezek, tette fel az i-re a pontot a szenátor, "személyes ügyben", "magáncéllal" fotóznak, filmeznek, ezért polgári pert lehet indítani ellenük, és az illetô sajtóintézménytôl a kompromittáló képekbôl/képsorokból származó nyereség arányában "erkölcsi kártérítést követelhetnek". Ugyanezt tehetik, ha a villáikról készítenek felvételeket. Illetve, ugyancsak egy kormánypárti képviselô, Ionel Olteanu szerint akkor fotózhatják azokat, ha "az újságíróknak kétségeik merülnek fel az illetô ingatlanok beszerzésének törvényességével kapcsolatban".

Íme mire nem képesek honatyáink "intimitásuk" védelmében. Szerencsére, nem mindegyik gondolkodik emígyen. Például Antonie Iorgovan, ugyancsak kormánypárti szenátor kijelentette, "fotózhattok, le is festhetitek a házamat, a közterületeken, intézményekben azonban nemigen van helye "magántevékenységnek". Mivel nálunk bármi megtörténhet, elôfordulhat az is, hogy elfogadják ezt a törvényt is a honatyák álmának védelmében. Annyit remélhetünk, hogy a kezdeményezôk már nem fogják az áldásait élvezni. Az álomtörvény számukra is csak álom marad.

Stílusosan, mûvészeti líceumok koreográfia szakos tanulóinak táncával kezdôdött a zene- és koreográfiai olimpia országos szakaszának záróünnepsége a Kultúrpalotában.

Dan Ruxandra és Adrian Stoian 11. osztályos, bukaresti tanulók táncelôadása után a versenyen részt vevô diákok egyéni és közös elôadásai következtek. Hallhattuk Antoaneta Iordan 12. osztályos mezzoszoprán énekét, majd Dinu Mihailescu zongorista Liszt-mûvet adott elô. A marosvásárhelyi Darabont Örs fuvolajátéka után az aradi Marcel Moldovan vibrafonra írt (hangszerelt) darabot adott elô, majd az ünnepség zenei fénypontja, az olimpiai gyôztesekbôl verbuvált ad hoc nagyzenekar lépett a színpadra. Mint hallhattuk, a gyôztesek zenekarának ötletgazdája a versenyigazgató Mariana Nicolesco volt, vezénylésre a marosvásárhelyi Szônyi Zoltánt, a helyi Mûvészeti Líceum tanárát kérték fel a szervezôk. A rögtönzött zenekar rövid, de emlékezetesen jó és erôteljes hangzású koncertjén Brahms-mûvet adott elô, a vastaps pedig igaz ünnepléssé fokozódott, amikor a mûsorvezetô tudatta: mindössze három próba állt rendelkezésükre az elôadásig! Az ünnepség elsô részének záróakkordjaként a szervezôk beszédei hangzottak el, felszólalt Stefan Somesan fôtanfelügyelô, Mariana Nicolesco versenyigazgató, Constantin Râpa szervezési igazgató, a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium tanára és sokan mások, majd kiválósági diplomákat osztottak ki a szervezôk, meghívottak, neves vendégek, támogatók között.

A rendezvény második felében pedig a mindenki által várt eredményhirdetésre került sor, a kiváló helyezéseket elért diákok között pedig vásárhelyi mûvészetis tanulókat is találunk. Mivel sok kategóriában nagyon sok díjat osztottak ki, ezúttal csak a marosvásárhelyi nyertesek nevét közöljük. Dicséretben részesült Csegzi Zsuzsanna, harmadik díjat kapott Darabont Örs, Bordos Nagy Kinga és Popa Vlad. Második díjjal ismerték el a versenyen nyújtott teljesítményét a szintén helyi Oprea Roxanának, elsô díjban vásárhelyi tanuló nem részesült. A prefektúra és a polgármesteri hivatal külön díjakat adott az országos szakaszon nyertes, illetve induló vásárhelyi diákoknak, így a prefektúra díját nyerte el Oprea Roxana, Darabont Örs és Popa Vlad, míg a polgármesteri hivatal díjaiban Iudean Daniel, Pintea Floriana, László Krisztina, Boros Emese, Bordos Nagy Kinga és Csegzi Zsuzsanna részesült.

A marosszentgyörgyi V-VIII. osztályosok nyílt kompozíciói, pointilista stílusban készített faleveles rajzai, virágos alkotásai, húsvétváró képei díszítik a megyei könyvtár gyermekrészlegét március 29-tôl április 19- éig. A kiállítás szakirányítója Bárczi András rajztanár.

A több mint ötven kép közül leginkább a nyílt kompozíciójú tájképek tûnnek ki. A gyerekek ezek megfestésére szánták a legtöbb idôt, a rajzlapra ragasztott képeslap mintájára és annak színeivel kisebb- nagyobb sikerrel folytatták az ifjú alkotók a további képet. Hegyvidéki, egzotikus tájak elevenednek meg, felhôs égboltok, sivatagok, tengerek. Az üveg anyagiságának visszaadását célozzák meg a kiállítás grafikái, amelyek nyolcadikos diákok munkái. Talán a virágkompozíciók a legszínpompásabb alkotások. Napraforgók, hóvirágok, ibolyák, tarka, élénk virágok kavarognak a lapon, néhány rajzon szépen, egyenletesen elhelyezve, máshol pedig valósághûen fonódnak koszorúba, megfelelôen visszaadva a szín- árnyék játékot. A gyerekek fantáziája szülte virágok is megelevendenek az ecsetek alatt.

A húsvéti ünnepekre is készültek rajzok. Az egyik Jézus keresztre feszítését ábrázolja, a másikon a töviskoronás Krisztust festették meg. Színes, festett nyuszis, tojásos rajzok sem hiányoznak a húsvéti részlegrôl. A pointilista stílusban elkészített faleveles rajzok eredeti minta alapján születtek. A gyerekek az érdekes formájú levelek körvonalait a lapra vetették, és ezt töltötték meg színekkel. Ahány rajz, annyi megoldás született, volt, aki meleg árnyalatokkal, hûségesen adta vissza a színeket, sokan a hidegebb árnyalatokhoz fordultak. A gyerekek a hármas színhatással játszottak, a kék-piros, sárga- piros, zöld-sárga árnyalatok színezték a leveleket. Négy szônyegmintát is kiállítottak. A kisebbek divattervezéssel is megpróbálkoztak, a tempera nyújtotta lehetôségekkel adva vissza a prém bolyhosságát, érzékeltetve az anyagot.

A rajzok, 2-3 temperás megoldástól eltekintve, vízfestékkel születtek. Néhány marosszentgyörgyi diák több alkotását is viszontláthatta a kiállításon. A nyolcadikos Sárkány Izabella és Czopán Péter, a hatodikos Kátai Kinga, Sófalvi Csilla és Tordai Eszter nevével többször is találkozhat a tárlatlátogató.

"A felnôttek maguktól soha semmit nem értenek meg, a gyermekeknek
pedig fárasztó mindent újra meg újra megmagyarázni nekik."
(Antoine de Saint-Exupéry)

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel részt vehettem a Nemzetközi Játéktárok Egyesülete Európai Csoportjának 8. évi találkozóján (European Group of International Toy Library), amelyet a brassói
George Baritiu Megyei Könyvtár és az Oázis Alapítvány rendezett meg.

Mint könyvtárosnak, lehetôségem adódott kívülállóként megfigyelni a hazai és külföldi játéktárak tevékenységét. Hazatértem után elmondhatom, hogy ezt a tevékenységet a kicsikkel - akár károsultak a gyerekek, akár nem - csak önzetlen, magukat adó, érzékeny lelkû emberek végezhetik.

Az elégtétel pedig hihetetlen: szemmel lehet kísérni az emberpalánták felcseperedését. Az életre készít fel a játék, meleget és fényt nyújt; ugyanakkor, miközben a gyereket tanítjuk, egyúttal a szülôket is megtanítjuk kommunikálni, játszani a saját gyerekükkel.

Habár hazai szinten a "játéktár" fogalma még eléggé ismeretlen, nemzetközileg a köztudatban jelentôs visszhangja van. Romániában 20 millió fölötti a lakosság száma, és 8 játéktár mûködik, ezzel szemben az 5 millió lakosú Dániában 42 játéktár van.

A Maros Megyei Könyvtárnak régen volt játéktára, de megszûnt létezni. Az, hogy ma újra dicsekedhetünk ezzel a részleggel, az Oázis alapítványnak köszönhetô. Az Alice játékkölcsönzô a már említett, Görög Ilona által vezetett Oázis Alapítványhoz tartozik. Napjainkban Rákosi Anna tanárnô és László Katalin önkéntes odaadással állnak a kis- és nagy gyerekek rendelkezésére, akik két hétre kölcsönözhetik a játékokat.

Az északi államok, mint Dánia, Svédország, Belgium, Norvégia játéktárait a lakosság támogatja anyagilag, és csak szakképzett pszichoterapeuták, logopédusok, fizioterapeuták dolgozhatnak itt, míg Svájcban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Görögországban, Nagy-Britan-niában, Magyarországon, Portugáliában, Japánban, Dél- Afrikában, az A.E.Á-ban önkéntesek tevékenykednek.

Pénzre, sok pénzre van szükség a játéktár jó, gördülékeny mûködéséhez, és ez egy kicsit meggondolkodtató: az önkéntesség érdekektôl mentes, önként felajánlott tevékenységet jelent. Már csak egy hajszál választ el a szinte magától jövô kérdéstôl: el tudják képzelni, hogy mit jelent egy önkéntesnek pénzt szerezni a játéktár megfelelôbb mûködéséhez?

Nagyon divatos manapság ez a kifejezés: az Európai Unió tagja lenni. Bármelyik rádiócsatornát kapcsoljuk be, mindenhol lehet a NATO-ról, az EU-ról hallani... Ragaszkodunk ahhoz, hogy a NATO tagja legyünk. Vajon nem inkább az eredményeink alapján kellene befogadjanak egy hôn áhított nemzetközi szervezetbe, mint az ígéreteink alapján? Nem a gyerekek tükröznek a legjobban minket? Mit mutatunk fel az egész világ elôtt?

Egy kérdéssel szeretném befejezni ezt az eszmefuttatást: mi lehet szebb, mint játszva dolgozni?

Csütörtöki kimenô

A nyelvújítás szava. A reformkorban tetôzött elôször elôfordulása mindenféle nemzetboldogító tervekben, elképzelésekben, amikor a pályaküzdelmek folytak a svarc-gelb reakcióval, Széchényi és Kossuth korában.

Aztán lassan kiszorították más hitelkonstrukciók, környülállások. A szocializmus alatt a szó lappangott, tájainkon teljességgel ismeretlen volt a szélesebb és nagyközönség elôtt.

A rendszerújítás és -váltás, a jövés-menés korában elevenedett meg, és fürge nyúlként beugrált a közélet minden szektorába, szekciójába és szekrényébe. Természetesen a pénznyelô és -igényes mûvelôdés (kultúra) háza táján is felütötte fejét.

Ha könyvet akarsz megjelentetni - pályázz; ha ülésszakot szervezel, egyetemet, nyomdát, örömtanyát, kertitörpe-szépítô versenyt akarsz egybegründolni - a pénzalapokat pályázd meg! Menni akarsz valamire - pályázz vagy pályázz el! Rengeteg pályázatra bukkanhatsz az újságokban, szaklapokban, hirdetési oldalakon, hirdetô, fogadó és fogatlan irodákban, prókátoroknál, az interneten és internacionálén.

Pályázat az egész világ, és benne az emberek mind pályázók, fogalmazhatunk a shakespeare-i idézet átkarcsúsításával.

Van például pályázati oldala, mi több elegendô pénze a marosvásárhelyi városházának is. A polgármesteri hivatal - elvben, papírhalmok között/közül - támogatja a civil város kulturális és mûvészeti, sport és testnevelôi bugyrokban fövést. Szóval azt, amitôl emberek, csoportok, iskolák, szervezetek, jól és hatékonyan gondolkodó érdekalakzatok, a közérzet javításért felelôs elmék és karok fellendíthetnék a város mûvészetét, versenyszellemét, a kultúrát hatóerôvé tudnák varázsolni, sok embernek szerezve örömet, kikapcsolódást, mûveltséget, mûködôképes környezetet.

A civil szféra tehát nekilendül, pályázatot ír, elképzeléseit ecseteli, beszerzi hozzá az iratokat, a hivatal hivatalnokai elôkészítik a pályázatokat, az erre kijelölt felelôs bizottság elbírálja a pályázatokat, mérlegeli a hozadék és az érvek valóságtartalmát, megítéli az összeget, a közgyûlés elé bocsátja szavazásra, és a végén kiosztja az arra érdemesek között.

Azaz csak tenné, ha a polgárok mestere, illetve az ôt nyalogató érdekcsoport (korántsem civil, inkább profi rothasztók) nem tenne meg mindent, hogy az összegeket mindenáron lerágcsálja, csökkentse, eljelentéktelenítse, szétcincálja. Érv, miként ezt a polgárok majsztere szájából magunk is halljuk: ezek a pályázó szervezetek módfelett felfújják a kért összeget, úgysem csinálnak nagy dolgot, le akarják szívni saját önös céljaikra a közpénzeket; tehát ne higgyünk nekik, sem érveiknek, marhaságokra kérnek, szemtelenek, pénzpocsékolók, szélhámosok. Így, nemes egyszerûséggel az egész civilszférás kultúra és sport, mûvészet és mûvelôdés.

A polgármester tudja, a kultúra nem hoz pénzt, a kultúra nem hoz elegendô és látványos szavazatnövekedést. A kultúra jelentéktelen ügy. Ezért nem látjuk a polgárok mesterét a kulturális rendezvényeken, csak ha neki kell megpatkolni a megnyitót. Aztán már húz is el, hisz szólítják a közügyek, a választás … kultúra és kulturálatlanság között.

Nem kétséges, melyiket fogja választani.

Egy nemzetközi felmérés szerint az EU országaiban minden személyre jut egy bárány, Romániában négy személyre, talán ezért döntött úgy a kormány, hogy bárányt is fog importálni. A Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyilvántartásaiba 317.000 juhot jegyeztek be. Az idén ellô juhokról nincs nyilvántartás megyei szinten. Összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, lesz-e elegendô bárány, és annak kilogrammonkénti ára miként alakul, milyen tényezôk alapján? A Küküllô mentén kerestünk fel néhány gazdát dr. Báthori András Csaba állatorvos kalauzolásával.

A körzetben a bárányok egészségesek

A gyulakutai állatorvosi rendelô két technikusa Szabó Dénes és Tóth Dénes, Báthori doktor irányításával hét faluban - Kelementelke, Gyulakuta, Bordos, Csöb, Székelyszállás, Székelyvécke, Magyarzsákod - vigyáz az állomány egészségére. A körzetben a legtöbb juhot, 600-at Gyulakután, 500-at Magyarzsákodon, 350- et Véckén tartanak. Az állatorvos vélekedése szerint az állomány már elérte a 3000-et a bárányokkal együtt. Érdeklôdésünkre, hogy milyen az állomány egészségi állapota, azt válaszolta, jó. A juhállományban az elmúlt 25 évben, amióta dr. Báthori Gyulakután dolgozik, komoly betegség nem ütötte fel a fejét. Ez annak is köszönhetô, hogy a juhos gazdák komolyan veszik az állattartást. Az állatorvos összehívására mindig válaszolnak, megjelennek.

Milyen a jó minôségû, fogyasztásra megfelelô bárány? Az állatorvos szakszerû válasza: a fogyasztó vásárláskor elsôsorban azt figyelje, hogy a fartô körüli rész elég telt-e, a bárány gerince legyen kitelt. Jó báránynak az nevezhetô, amelynek izomrostjai között zsiradék is van.

Az árakat nem a piac alakítja

A gyulakutai Rozs János nem ad el bárányt, most, amikor 13-15 kilogrammosak. Inkább tartja, amíg elérik a 25 kilogrammot. Akkor majd eladja a felvásárlóknak. A környéken vannak, akik árusítanak bárányt, az egyik cserefalvi feldolgozó 60.000 lejért vásárol élôsúlyban. Györfi Ferenc erdôszentgyörgyi juhász 42 bárányt adott el egy marosvásárhelyi feldolgozónak, élôsúlyban kilónként 65.000 lejért. Ugyanaz a feldolgozó Marosvásárhelyen a napipiacon a levágott bárány kilogrammját 149.000 lejért árusítja. Köntész Dénes egrestôi juhász felesége, Ibolya elmondta, hogy 700 juhot tartanak, ebbôl 500 bárányzó. A bárányokat nem piacon értékesítik, szebeni viszonteladók vásárolják fel. Egy arab vállalkozó nagy tételben vásárolt a múlt évben, kilónként 43.000 lejt fizetett. Idén kissé többet kérnek majd. Codo László harasztkereki gazda 800 juhot tart, ugyancsak a marosvásárhelyi nagypiacon lévô kis mészárszékben értékesíti a bárányokat. Itt egy kilogramm bárányhús 140.000 lej.

Kedden délután 1 órakor a marosvásárhelyi nagypiacra látogattunk, arra számítva, hogy sok lesz a bárány. Néhány Marosludas környéki gazda hozott 20 bárányt. Élôsúlyban 70-80.000 lejt kértek értük. Mivel a bárány hasznossági aránya 50%-os, könnyen kiszámítható, hogy az élôsúlyban kilónként 80.000 lejért vásárolt bárány kilogrammja levágva 160.000 lej lenne. Borsos ár. Codo László a lényegre tapintott, amikor kijelentette: - Élôbárány- vásárláskor figyeljenek arra, akitôl vásárolják, ugyanis személyében felismerhetik, hogy juhász, avagy viszonteladó, mert nem mindegy, hogy mennyit fizetnek a címerért - a báránycombért.

Április 5-11-e között a közúti rendôrség megszervezte A közúti biztonság hete elnevezésû rendezvényt. Mivel április 7-e az egészségügy világnapja, a két eseményt egybehangolva a tegnap délben a Marosvásárhely fôterén levô virágóránál megelôzô jellegû rendezvényt tartottak.

- Április végéig küldhetik be az I-IV. osztályos gyerekek a közlekedés témájú rajzaikat. Eddig 64 rajz érkezett, ezekbôl válogatjuk ki a legszebbeket, amelyeket a Bukaresti Gyermekek Palotájában állítanak ki - nyilatkozta lapunknak Felicia Ionescu, a megyei tanfelügyelôség szakfelügyelôje. Mivel idôközben eleredt az esô, a kisiskolások rajzait a Bartók Béla utcai Egészségnevelési Központban állították ki.

A rendezvényen jelen volt Chindea Vasile rendôrfôbiztos, a Megyei Közlekedésrendészet parancsnok-helyettese. Elmondta, a tavaly megyénkben 163 súlyos kimenetelû közlekedési baleset történt, amelyben 62 személy életét vesztette, 127-en pedig súlyosan sérültek. 17 szerencsétlenségnek kiskorúak váltak áldozataivá, egy gyermek életét vesztette. A 17 gyermek közül 9-en voltak felelôsek a baleset bekövetkeztéért. Közülük hatan tiltott helyen keltek át az úttesten, kettô nem az elôírásoknak megfelelôen kerékpározott a közúton, egy kiskorút pedig szülei felügyelet nélkül hagytak, s így került a jármû kerekei alá. A tegnapihoz hasonló, megelôzô jellegû rendezvények célja a közúti balesetek számának csökkentése.

A rajzkiállítással párhuzamosan kartingbemutatót tartottak, míg a Vöröskereszt önkéntesei szórólapokat osztogattak. Június 1- 7-e között a marosvásárhelyi Cosbuc Gimnáziumban (a volt 3-as Számú Általános Iskola) a rendôrség a tanulók számára a közúti közlekedésre vonatkozó elméleti és gyakorlati vetélkedôt szervez.

Visszhangos sikerû bécsi vendégjátékon vett részt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Túl az Óperencián címû zenés kabaréval. A császárvárosi fellépésre az Európa Club-Bécsi Magyar Kultúregyesület meghívására került sor, melynek alkalmával a marosvásárhelyi mûvészek a Studio Molière színpadán mutatták be A Súrlott Grádics emlékei alcímmel jegyzett vidám jeleneteket, sanzonokat és slágereket.

A derût, vidámságot és kellemes idôtöltést ígérô
összeállítás búcsúelôadására Marosvásárhelyen kerül sor 2004. április 11-én, vasárnap este 7 órától a nagyteremben.

Fellépnek: Berekméri Katus, Biluska Annamária, Györffy András, Kárp György, Kilyén László, Makra Lajos, Nagy Dorottya, Sebestyén Aba, Szabadi Nóra és Zayzon Zsolt. A mûsort összeállította: Kilyén László. Zenei munkatárs: Orbán András m.v. Közremûködik: Koszorús Kálmán és zenekara. Színpadkép: Szabó Annamária. A mûvészeti irányítást Kilyén László és Sebestyén Aba végezték, tanácsadó: Kovács Levente.

Anyanyelvünk

Egyik tolvajnyelvi szótárunk a nagyvárosi argó kifejezései közé sorolja ezt a szólást. Igaz ugyan, hogy újabban belekerült a városi emberek familiáris, bizalmas beszédébe is, eredetét tekintve azonban igazi népi kifejezés ez. Jelentésére jól rávilágít Veres Péter szolgaság címû regényének ez a mondata: " Nem volt kegyetlen ember a gyerekeihez Balogh János, de hát az volt az elve, hogy szegény ember ne rázza a rongyot." Aki tudniillik rázza a rongyot, az adja az elôkelôt, nagyzolni próbál, vagy ahogy egy csúnya idegen szóval mondják: flancol.

A szólást rosszalló értelemben az olyan emberekkel kapcsolatban használják, akiknek az anyagi vagy társadalmi helyzetük nevetséges ellentétben van azzal, hogy elôkelônek akarnak mutatkozni.

A szólás keletkezésének megértéséhez a rongy szó egyik kevésbé gyakori jelentésének az ismerete vezet el. Ha amiatt panaszkodik valaki, hogy "rongyokban jár" vagy rongyokba kell öltöznie, már nem gondolunk a rongy eredeti jelentésére, hiszen aki így panaszkodik, annak gyakran egészen jó ruhái vannak, és esetleg csak azért a panasz, mert többet, jobbat, divatosabbat szeretne annál, ami éppen van. A rongy tehát nem csak rongydarabot, nem is okvetlenül rongyos ruhát, hanem néha csak szegényes vagy rossz ruhát jelent. Valószínûleg ugyanezt jelentette szólásunkban is, amikor ezt még eredeti jelentésében értették, és olyan emberekre, olyan nôkre - parasztlányokra és parasztasszonyokra - mondták, akik szegényes öltözetükhöz nem illô módon riszálták a derekukat, vagy ahogy néhol durvábban mondják: rázták a farukat.

Az a nô, aki így illegeti, kelleti magát, természetszerûleg rázza a szoknyáját is, és ha hitvány ruhája van, rázza a rongyot.

Ebbôl az eredeti, rossz ruhában farát riszálva járó jelentésbôl könnyen alakul a szólásnak az az értelme, hogy nevetségesen kelleti magát, amibôl már közvetlenül érthetô a manapság szokásos használata.

Választók kérdéseire válaszol

Marosvásárhely polgármesterjelöltje

Tisztelt Kelemen Atilla!

Azt hiszem, Önök továbbra is olcsó politikai háborút folytatnak a hatalomért a magyarság kárára. Mindabból, amit a Tulipán (az RMDSZ lapja - sz. m.) második számában olvastam, arra a következtetésre jutottam, hogy Önök nincsenek tisztában a magyarság reális helyzetével, nincsenek tisztában a gyerekeink helyzetével, holott mindennapi problémák. Ezek a gondok, sajnos, nagyon sok magyart kergettek és kergetnek el véglegesen szülôföldjükrôl. Mond ez valamit Önnek, Kelemen úr? Még mielôtt voksunkat kéri, gyôzôdjön meg róla, hogy meg is érdemli.

Maradok tisztelettel,

Ghermán Sándor

(hobby-shop@ms.fx.ro)

U.i. És meg valami: hiszek a magyar nemzetben, hitem is van, de ez már nem tartozik Önökre.

Tisztelt Ghermán Sándor!

Egyetértek Önnel abban, hogy olcsó politikai háború dúl a magyarság körében, de azt az állítást, hogy mi lennénk ennek az áldatlan torzsalkodásnak a provokátorai, el kell utasítsam! Azzal is egyetértek, hogy a mesterségesen kreált konfliktushelyzet teljes mértékben a magyarság kárára van, hiszen erônket forgácsoljuk szét - márpedig az erdélyi magyarság ereje, ha tetszik, ha nem (még ha szlogennek is minôsítjük), mégiscsak az egységben van. Mi nem vagyunk egy "burjánzó" nép, akik megengedhetnénk magunknak, hogy a politikai erônket feláldozzuk a hatalomvágy oltárain, sajnos a csökkenô számok könyörtelen kényszere nem teszi ezt lehetôvé. Sajnálom, hogy "kívülrôl" Ön ezt úgy látja, hogy ennek a kialakult/kialakulófélben lévô helyzetnek mi vagyunk az okozói. Ez nem így van! S rajtunk, mindnyájunkon áll, hogy ne így legyen!

Abban is igaza van, hogy a magyarság sokkal földhöz ragadtabb gondokkal kell megküzdjön egzisztenciája érdekében, s az igazi nagy kérdéseink ennek megfelelôen anyagi természetûek. Igaza van abban, hogy gyermekeinknek munkahelyekre, biztonságosabb és kiszámíthatóbb életkörülményekre és jobb közérzetre van szükségük ahhoz, hogy itthon maradjanak, és értelmét lássák a kisebbségi sors felvállalásának. Ezzel én tökéletesen egyetértek, s éppen ezért elmarasztalom azokat, akik indulataikkal és türelmetlenségükkel rossz közérzetet gerjesztenek a fiatalabb nemzedék körében - sajnálom, hogy a "politikai pedofíliát" nem bünteti a törvény, azonban az is elég lenne, ha a józan közerkölcs élesebben elítélné azokat, akik gátlástalanul belegázolnak gyermekeink lelkébe.

Nézze, Ghermán úr! Amikor én elvállaltam a polgármester-jelöltséget, komolyan számot vetettem azzal a felelôsséggel, amely rám hárul ebben a korántsem kedvezô helyzetben. Állítom, hogy ismerem - mégpedig nagyon jól ismerem - a magyarság és a marosvásárhelyiek gondjait, s minden tôlem telhetôt megtettem és meg fogok tenni annak érdekében, hogy közösen megtaláljuk a megnyugtató megoldást. Hiszek abban, hogy ez sikerülni fog!

Én nem tudok beletörôdni a kudarcokba, és nem félek a kihívásoktól, ezért arról is meg vagyok gyôzôdve, hogy akik mögém sorakoznak, nem fognak csalódni bennem!

Nem vonom kétségbe az Ön hitét, sôt számítok rá! Persze, meg vagyok gyôzôdve arról, hogy Ön sem vonja kétségbe a nemzet szellemi nagyságában gyökerezô hitemet!

Tisztelettel,

dr. Kelemen Atilla

Tisztelt Kelemen úr!

Örülök válaszának. Talán szükségem is volt rá, hogy újra reménykedni tudjak. Sok sikert kívánok, és viselje lelkén a magyarok sorsát. Ön még tehet valamit.

Köszönet,

Ghermán Sándor

Áldatlan vita a terelôutak kérdésében

A csatornahálózat bôvítése, az ivóvízellátás minôségi javítása, a víkendtelepi építkezések szabályozása, magyar utcanevek - ezeket említette Törzsök Sándor marosvásárhelyi RMDSZ-tanácsos az elmúlt négy év legfontosabb eredményei között. A megvalósításra váró feladatok sorában a város és a szomszédos települések által közösen kidolgozott térségfejlesztési terv elfogadását, a Marosvásárhelyrôl kivezetô közlekedési folyosók, valamint a terelôutak gondjának rendezését, illetve a távfûtés problémáinak megoldását nevezte meg a helyi közgyûlési képviselô.

- Az elmúlt törvényhozási ciklus megvalósításai közül elsôsorban a sikeres ISPA-pályázatunkat emelném ki. 28 millió eurót nyertünk az Európai Uniótól a víztelep és a szennyvíztelep rehabilitációjára, EU-konformmá tételére, a pénznek 75%-a adomány, 25%-ot az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank juttat el a város számlájára. A pályázatot az Aquaserv városi ivóvíz-szolgáltató társaság hathatós munkája révén sikerült megnyernünk, a tanács magyar frakciójának a támogatásával (is). A beruházás eredményeként a városi csatornahálózat hossza 27 km-rel növekszik, ezáltal Marosvásárhelyt csaknem 100%-osan lefedjük 2006-2007-ig, ekkor tervezzük lezárni a programot. Jelenleg a tenderkiírások folynak, reményeink szerint 2005 tavaszán elkezdôdhetnek a munkálatok.

Ezzel párhuzamosan, szintén a tanács jóváhagyásával, a helyi költségvetésbôl 14 km-nyi vízvezetéket fektetünk le azokban az utcákban, ahol a csatornázást is végezzük. Két év múlva így a városban majdnem mindenki számára hozzáférhetôvé válik az ivóvíz- szolgáltatás. Az elmúlt négy év legfontosabb megvalósításának ezt tartom - mondta Törzsök Sándor.

Az RMDSZ tanácsosa apróbb sikerélményekrôl és megvalósításokról is beszámolt. - Említhetem például azoknak a városrendészeti részletterveknek a jóváhagyását, amelyek lakás és egyéb rendeltetésû ingatlanok felépítését segítette elô. Ugyanakkor városrendészeti szabályzatot hagytunk jóvá a Víkendtelepre, ezáltal szabályoztuk az itteni építkezéseket. Próbáltuk továbbá rendszerezni a beruházás-politikát, az Energomur és Aquaserv tekintetében is, hogy minôségi szolgáltatásokat biztosítsunk a helyi közösségnek - nyilatkozta.

Törzsök Sándor a Marosvásárhelyi Tanács névadó bizottságában dolgozott a most lezáruló négyéves idôszakban.

- A testület elnöke Király István kollégám volt. Sikerült néhány utcát magyar személyiségekrôl elneveznünk, illetve kicserélnünk régi, már nem használatos neveket - foglalta össze röviden az ez irányú tevékenységet a városi közgyûlési képviselô.

A tanácsos a meg nem valósítások közül is felsorolt néhányat, amelyekkel szerinte a következô idôszakban foglalkoznia kell majd a képviselôi testületnek és a polgármesteri hivatalnak.

- Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy nem sikerült elkészíttetnünk egy olyan városrendezési tervet, amely egységes koncepció alapján biztosítaná a térség (Marosvásárhely és a környezô falvak, községek) fejlôdését. Gondolok elsôsorban a városkijáratokra, a közlekedési folyosók létrehozására. A másik ilyen gondot a terelôutak jelentik. Amint tudjuk, jelenleg is folyik a vita a Tudor lakótelep és a megyei kórház közötti kerülôút megépítésérôl. Sajnos, az áldatlan vita a polgármester és a megyei tanács között oda vezetett, hogy Marosvásárhelyen nincs pontos elképzelés arról: mit kellene tenni ezen a területen. Mi, ami rajtunk múlott, megtettük: a költségvetés jóváhagyásakor pénzt szavaztunk meg a Segesvári út meghosszabbításához szükséges tanulmányok elkészítésére.

A harmadik, amit nem valósítottunk meg, amelyben, úgy érzem, csak félig vagyunk ludasok, a távfûtés problémája. Itt azért mondom, hogy nem mi vagyunk a fô hibások, mert szerintem elsôsorban országos szinten kellene kidolgozni az általános stratégiát, ezt kellene alkalmazni az egyes közösségek sajátosságainak megfelelôen. Sajnos, nagyon veszélyes helyzet alakulhat ki: teljesen kaotikussá válhat a rendszer a lakossági fogyasztók leválása nyomán. Úgy vélem, a problémával mélyrehatóan kell foglalkozni a következô idôszakban, mert nem engedhetô meg, hogy amikor a nyugati államokban megtartják, sôt fejlesztik a központosított rendszert, mi szétdaraboljuk, atomizáljuk azt, csökkentve a hatékonyságát - mondta Törzsök Sándor.

Elkészült az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének, dr. Kelemen Atillának a választási programtervezete. Ezt széles körû konzultációsorozat nyomán véglegesítik, a véleménycserére szakembereket hívtak meg. Az elsô három ilyen találkozót múlt héten rendezték. Az ott elhangzottakat Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezetô elnöke, a kampánystáb elnöke foglalta össze.

- Az elsô találkozó résztvevôivel részleteiben ismertettük a választási program tervezetét. Úgy gondoljuk, már a címe is (Marosvásárhely - az Európai Unió székelyföldi kapuja) sokat elárul a tartalmáról: egyértelmûen jelzi, milyen szándékai vannak a polgármesterjelöltnek. A célkitûzések között a program felsorolja a következôket: Marosvásárhely legyen a régió központja, legyen vásárközpont, gazdasági, tudományos, oktatási, mûvészeti központ, illetve legyen ismét a virágok, a mûvészet és a sport városa. A településfejlesztési fejezetet sokáig vitatták a különbözô szakmák képviselôi: építészmérnökök, környezetvédôk, hulladékgazdálkodással, hôenergia-szolgáltatás-sal foglalkozó szakemberek (több mint negyvenen). Egyértelmûen kitûnt a beszélgetésbôl, hogy a szakma ragaszkodik ahhoz, hogy a fôtér történelmi jellegén ne változtasson sem a jelenlegi, sem az elkövetkezô városgazda.

A második találkozóra gazdasági szakembereket, üzletembereket és intézményvezetôket hívott meg a megyei kampánystáb. Dr. Kelemen Atilla ismertette a program gazdasági elképzeléseit, a jelenlevôk kiegészítô javaslatokat tettek. A legfontosabb ezek közül talán az volt, amely szerint vállalkozóbarát környezetet kell létrehozni Marosvásárhelyen, enélkül ugyanis elképzelhetetlen a térség gazdasági fellendítése.

A harmadik találkozón egészségügyi szakemberekkel, valamint szociális intézmények képviselôivel találkozott dr. Kelemen Atilla. A hozzászólók között volt, aki szerint fontos lenne ismét létrehozni a városi kórházat. Más azt igényelte, hogy az önkormányzat készítsen adatbázist a munkahelyek nyilvántartására, hogy szükség esetén segíteni tudjanak elhelyezkedni a fiatal végzôs orvosoknak. Igény mutatkozott arra is, hogy a marosvásárhelyi nemkormányzati szervezetek tevékenységét a város értékesítse, például finanszírozva azokat, amelyek öregek, fekvôbetegek gondozását vállalják. A közösségi és a kapcsolattartó rendôrség munkájával kapcsolatosan is hatékonyabb együttmûködést igényeltek a találkozó részvevôi.

- Az ötleteket beépítjük a választási programba, és ezek szerint véglegesítjük majd - mondta Brassai Zsombor.

www.rmdszms.ro - folyamatosan bôvülô honlapunk címe friss hírekkel, eseménybeszámolókkal

rmdszms-subscribe@yahoogroups.com - feliratkozás a Maros megyei szervezet elektronikus hírlevelére

Felelôs szerkesztô: Brassai Zsombor. Szerkeszti: Farczádi Attila

A gyermektelen házaspárok gyakran folyamodnak a kölcsönös végrendelet elkészítéséhez, amelyekben az örökhagyó, a végrendelkezô házastársát jelöli meg örökösként. Az ilyen végrendelettel a házastársak kizárják a hagyatékból oldalági rokonaikat, és ezzel a vagyonukat túlélô házastársuknak juttatják. Tehát két külön végrendeletet kell készíteni, amelyekben az örökhagyó a házastársát jelöli meg örökösként, külön kihangsúlyozva azt, hogy sem lemenôi (gyermek, unoka), sem pedig elônyben részesített felmenôi (apja, anyja) már nincsenek életben. Ennek kijelentése azért fontos, mivel a leszármazók és a szülôk köteles részes (törvényes) örökösök, ôk az örökségbôl nem rekeszthetôk, nem tagadhatók ki. Ha viszont ezek részére a köteles rész biztosítva van, vagy a végrendelet elkészítésekor még életben levô idôs apjuk, anyjuk a hagyaték megnyitásáig eltávozik az élôk sorából, a hagyatéki tárgyalás során az idôközben elhunyt elônyben részesített felmenô már nem jön számításba, a túlélô házastárs az elsônek elhalálozott férj vagy feleség teljes vagyonát örökli.

A kölcsönös végrendelet elkészíthetô saját kézzel írt alakban, formában, aminek feltétele, hogy a végrendelkezô végakaratát elejétôl végig saját kezûleg írja le, keltezze azt (év, hónap, nap megjelölésével), és saját kezûleg írja alá.

A kölcsönös végrendelet elkészíthetô közokirati formában is, közjegyzô elôtt, aki hitelesíti azt. Érvényességi szempontból a két végrendeleti forma között nincs különbség, ez utóbbinak nagy elônye viszont az, hogy egy példányt a közjegyzôi iroda megôriz a végrendeletbôl, és megsemmisülés, tûzeset stb. esetén ki tud bocsátani a végrendeletrôl egy hivatalos másolatot.

Azok a házastársak, akik túlélô házastársként egyedül maradnak, elhunyt házastársuk végrendeletét a 6 hónapos elfogadási határidôn belül bemutatva a területileg illetékes közjegyzônél, kérhetik a hagyatéki öröklési eljárás megindítását, amely jelenleg az elhalálozástól számított 1 éven belül teljes közjegyzôi hagyatéki bélyegilleték-mentességet élvez, akárcsak a törvényes öröklés rendje szerint lefolytatott hagyatéki eljárás.

A kölcsönös végrendelettel a gyermektelen házastárs kizárja hagyatékából testvéreit, ezek gyermekeit, valamint a többi oldalági rokont, a nagynéniket és nagybácsikat, az elsô unokatestvéreket, tehát a túlélô házastárs egyedül örököl, nem pedig az elhunyt férj vagy feleség oldalági rokonaival együtt.

Mellau György

Annak érdekében, hogy az idén tavaszon elvetendô gabonákat ne támadják meg a talajban terjedô, illetve a vetômagvak által terjesztett betegségek, ajánlatos a vetômagok vetés elôtti vegyszeres kezelése, a leghatékonyabb módszer a károk elkerülésére. A megyei Növényvédelmi Felügyelôség ajánlása szerint a következô vegyszerek alkalmazhatók:

A kukoricánál - a magok korhadása, a gyökérrothadás, az olyan fertôzô betegségek ellen, mint a kukorica golyvás üszögje, a kukorica rostás üszögje ellen hatásosak a következô vegyszerek: ALITRAM 80 PUS - 3kg/t, TIRAMET 60 PTS - 3 kg/t, TIRAMET 600 SC - 3 kg/t, TIRADIN 70 PUS - 3,5 kg/t. Drótféreg vagy kukoricabarkó, kukoricaormányos támadás esetén a leghatékonyabb vegyszerek: CARBODAN 35 ST - 28 l/t,COSMOS 250 FS - 5 l/t, CRUISER 350 SF - 9 l/t, DIAFURAN 35 ST - 28 l/t, FURADAN 35 ST - 28 l/t, GAUCHO 600 FS - 6 l/t, SEMAFOR 20 ST - 2 l/t, VICTENON 50 WP - 25 kg/t.

A napraforgónál - peronoszpórás támadás esetén ajánlott vegyszerek: APRON 35 SD - 4 kg/t, APRON XL 350 ES - 3 kg/t, OSTENAL MT 75 PUS - 4 kg/t, OSTENAL C 75 PUS 4 kg/t; - a fehér- és szürkepenészes rothadás ellen: BAVISTIN FL - 2 l/t, BAVISTIN 50 WP - 2 kg/t, TIRADIN 70 PUS - 3 kg/t, SUMILEX 50 FL - 2 l/t. A drótféreg, a barkók és ormányosok ellen ugyanazokat a szereket lehet használni, mint a kukoricánál.

A szójánál - a növénykorhadás, gyökérrothadás megelôzésére a legalkalmasabb a DIVIDEND 030 FS - 1,7 kg/t; a magvak baktériumojtása - a gyökerek csomosódása elôsegítésének érdekében a NITRAGIN szerrel történhet, 4 palack mennyisége szükséges az egy hektáron elvetendô magmennyiségre. A vetômagok baktériumojtását a magok közvetlenül a vetôgépbe való helyezése elôtt ajánlatos elvégezni a parcella szélén, lehetôleg naptól védett, árnyékos helyeken. A használt vízmennyiség 1,5-2,5 liter arra a magmennyiségre, amelyet egy hektáron húznak talajba.

A lucernánál - a sárgás kisbarkó vagy csipkézô bogár támadását megelôzendô, a CARBODAN 35 ST - 28 l/t, CARBOFURAN 350 - 28 kg/t használatos.

A repcénél a bolhák támadása a CHINOOK 200 FS-sel (20 kg/t) elôzhetô meg.

A lennél a lenbolha támadása ellen alkalmazható a CARBODAN 35 ST - 8 kg/t, CARBOFURAN 350 - 8 kg/t, FURADAN 35 ST 8 kg/t.

A tavaszi sörárpánál és zabnál - az üszkösödés, a levélbetegségek a következô termékekkel elôzhetôk meg: DIVIDEND STAR 036 FS - 1,5 kg/t, ORIUS ST 2 WS - 1,5 kg/t, RAXIL 0,60 FS - 0,5 kg/t, REAL 200 FS - 0,2 kg/t, VITAVAX 200 PUS - 2 kg/t.

A tavaszi búzánál - a búzaüszög és a fuzároiumos betegség ellen ajánlatos a DIVIDEND 030 FS - 1kg/t, DIVIDEND STAR 036 FS - 1 kg/t, TIRADIN 500 SC - 2,5 kg/t, TIRADIN 70 PUS - 2 kg/t, RAXIL T 515 - 1,5 kg/t.

Figyelem! MINDENKI SZÁMÁRA KÖTELEZÔ TISZTELETBEN TARTANI A MUNKAVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELÔÍRÁSOKAT!

Dr. Tomsa Mihai mérnök, a Maros megyei
Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója

Az erôszakos bûncselekmények (gyilkosság, gyilkossági kísérlet, halált okozó testi sértés, csecsemôgyilkosság) jóval súlyosabbak, mint a többi társadalomellenes cselekedetek, mivel azok az élet, a testi épség és egészség ellen irányulnak. A Maros Megyei Rendôr-felügyelôség keretében mûködô bûnmegelôzési osztály néhány jó tanáccsal szolgál, hogy megelôzhetôek legyenek ezek a bûntettek.

Az összesítések szerint a tavaly megyénkben 16 erôszakos bûncselekményt követtek el, ebbôl 8 emberölés volt. A bûntettek közül 13 falun történt. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a bûncselekmények nagy részét az áldozat lakásán, illetve nyílt terepen követték el. Az éjszaka ugyancsak a bûnözôk kedvenc idôszaka, 11 bûntett a sötétség leple alatt következett be. Az összesítés szerint, elsôsorban az idôs, védekezésre képtelen embereket szemelik ki. Négy áldozat 70, míg hat 50 és 60 év közötti volt.

Ahhoz, hogy ne váljon áldozattá, fogadja meg
a következô tanácsokat:

* Kerülje az elhagyatott, kis forgalmú helyeket (mezôk, parkok, építôtelepek), kiváltképpen éjszaka!

* Ha elkerülhetetlen a sötétben való járás, ne menjen kivilágítatlan helyeken, illetve nonstop nyitva tartó egységek közelében, ahol szeszes italokat árulnak (éttermek, diszkók).

* Ne engedjen be idegen személyeket a lakásába - fôképpen sötétedés után - függetlenül attól, hogy milyen indokkal kopognak be!

* Ne mutogassa pénzét, ékszereit, ne dicsekedjen értéktárgyaival!

* Kerülje az ittas állapotban levô személyeket, valamint az általuk látogatott helyeket. Ne fogyasszon alkoholt és kábítószert, mivel így könnyen válhat bûncselekmény áldozatává!

* Ha bántalmazzák, sikoltson és védekezzen, üssön vissza! A
határozott fellépés megtorpa-násra és visszavonulásra készteti a támadót, esetleg segélykiáltását meghallva valaki segítségére siet.

Sok szülô nem veszi komolyan, ha gyermeke tartós fejfájásra panaszkodik, migrénre pedig végképp nem gondol. Pedig egy franciaországi felmérés alapján a kisiskolások egytizede kifejezett migrénes tünetektôl szenved, akár hosszú órákon át.

A gyermekek migrénje - gyakorisága és a mindennapi életre gyakorolt hatása ellenére - nem eléggé ismert, általában rosszul diagnosztizált, s nem kapja meg azt a figyelmet, amelyet megérdemelne. Márpedig ha megfelelôen foglalkoznának ezzel a problémával, lehetôség lenne hatékony gyógymód alkalmazására és - az esetek többségében - a fiatal páciensek szenvedéseinek enyhítésére.

Egy Párizsban végzett széles körû felmérés adatai alapján úgy tûnik, hogy a migrén az 5 és 12 éves korosztály öt-tíz százalékát érinti. Ez jelentékeny, de még így is alábecsült arány, valószínûleg azért, mert ezeket a kríziseket mind a szülôk, mind a gyerekek múló fejfájásnak tekintik és nem veszik komolyan. Márpedig, ha igaz is, hogy a migrén a gyermekeknél kevésbé súlyosan jelentkezik, mint a felnôtteknél, ugyanolyan káros hatással lehet mindennapi tevékenységükre.

A francia tanulmány szerint a megkérdezett gyermekek nagy része már legalább két éve szenvedett a migréntôl. A krízisek az esetek többségében órákig, nem ritkán egész napon át tartanak, megzavarva a tanulást és a játékot, s persze az otthoni tevékenységet is.

Egy internetes honlap (www.migrain-enfant.org) olyan kérdôívet tartalmaz, amelynek kitöltése segítséget nyújthat ehhez a szülôknek, de nem szabad elfelejteni, hogy csak egy orvos képes a biztos diagnózis felállítására.

Az elmúlt hetekben híradás jelent meg a Népújságban, mely szerint a magyar kormány pénzsegélyben részesíti a határon túli lelkipásztorokat. A hír pontosításra szorul, ugyanis nem a lelkipásztorok segélyezésérôl, hanem a kis gyülekezetek segélyezésérôl van szó - helyesbít Szász Attila, a Görgényi Református Egyházmegye esperese, aki elküldte szerkesztôségünkhöz Pap Géza püspök levelét is. Ebbôl tallózunk: a Gulyás Kálmán államtitkárral történt megbeszélésen elhangzott, hogy a magyar kormány támogatni szeretné a határon túli magyar egyházakat, azonban a végrehajtási módot még nem pontosították. A tervezet szerint az összes határon túli magyar egyházaknak - azaz a református, római katolikus, evangélikus és unitárius egyházaknak - juttatandó segély összege 36 millió forint. Ebbôl, a tervek szerint az Erdélyi Református Egyházkerületet 7 millió forint illetné. A segély célja a kis gyülekezetekben szolgáló lelkészek fizetésének kiegészítése. Amennyiben a tervezett összeg megérkezik, akkor körülbelül 70 kis gyülekezet évi 100.000 forintnak megfelelô, havi 1.000.000 és 1.500.000 lej közötti támogatásban részesülhet, amit a lelkipásztorok hivatalos fizetési íven, a besorolásnak megfelelôen vehetnek fel - olvasható a fôtiszteletû püspök pontosításában.

Az ünnepre való készülôdés elôtt hajlamosak vagyunk kapkodva, figyelmetlenül vásárolni. Egészségügyi szempontból rendkívül fontos, hogy az alapélelmiszerek frissek, épek legyenek, a húsok, húskészítmények ellenôrzöttek. A Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal pár jó tanáccsal szeretne segíteni a vásárlóknak: az állategészségügyi szakemberek által ellenôrzött bárányhús le van pecsételve, jellegzetes szagú és tapintású. Csak mészárkészkokból vásároljunk húst, hústerméket. A tojás vásárlásakor figyeljünk a pecsétre, hiszen fontos, hogy 14 napnál frissebb terméket vigyünk haza.
Használat elôtt ajánlott a tojást megmosni, hiszen a héján szemmel nem látható repedések, s ezekben káros mikroorganizmusok lehetnek. Csak olyan festéket használjunk, amelyik csomagolásán fel van tüntetve az Egészségügyi Minisztérium engedélye, hiszen az csak élelmiszer-színezéket tartalmaz. A tojásfesték összetétele, felhasználási módja és mennyisége fel kell legyen tüntetve a csomagoláson. Az édességek, péksütemények, rahát, csokoládétojások beszerzésekor ne mulasszuk el megnézni a címkét, figyelve a szavatossági idôre. A kimérôs tészták esetében a nagy dobozon van feltüntetve a szavatosság. A szeszes italok, ömlesztett borok beszerzésekor sem szabad figyelmen kívül hagyni a szavatossági idôt, a termék összetételét, az alkohol fokát. Az üveges szeszes ital nem lehet zavaros, nem csepeghet, sem szabad idegen testeket tartalmaznia.

R. K. kendi olvasónk több mint száz Népújság-elôfizetô nevében számolt be arról, hogy a helybéli postás nyugdíjazása miatt április 1-jétôl egyetlen Népújságot sem kaptak meg. Felháborodását fejezte ki azért is, mert a Szentdemeterre igyekvô postakocsi mindennap elhalad a kendi posta elôtt, ennek ellenére még a postahivatalig sem hordják ki a napilapot.

A kérdésre válaszolva Emilia Iacob, a Megyei Postaigazgatóság igazgatója elmondta: a kendi postás késôn jelentette be, hogy kérte nyugdíjazását, ezért nem tudtak idejében mást alkalmazni helyette. Felküldte már az álláshirdetést Brassóba, s amennyiben ott elfogadják, meghirdetik a versenyvizsgát. Az igazgatónô nem tudott pontos választ adni arról, hogy mikortól kapják meg rendszeresen az újságot a kendiek, azonban azt elmondta, hogy tárgyalni fognak a volt postásnô férjével, hátha ô ideiglenesen elvállalja a feladatot. Emilia Iacob reményét fejezte ki, hogy legkésôbb hétfôig valamiképpen megoldják a fennálló kellemetlen helyzetet.

…és sétám a Cifra palota (a volt Városháza) tornyába vezet.

1903. október 14-i törvényhatósági közgyûlésen dr. Bernády György egy új székház felépítésének szükségességét terjesztette elô, amit a jelenlevôk egyhangúlag el is fogadtak.

1905. április 8-i közgyûlésen fergeteges vita után sor került az épület helyének kijelölésére, majd május 24-25- én a 14 beérkezett pályamû megvizsgál&aacut