Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A Sanitas Szakszervezeti Szövetség elhalasztotta a sztrájkot az egészségügyben, miután Marius Petcu szakszervezeti vezetô és Ovidiu Brînzan egészségügyi miniszter megállapodtak abban, hogy a 13. havi bér kifizetése a második negyedévben történik.

Március közepén az egészségügyi asszisztensek bejelentették, hogy április 7-én, az Egészségügyi Világnapon tiltakozó akciókat rendezhetnek, ha a szaktárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem talál megoldást a 13. havi bér kifizetésére, élelmiszerjegyek és egészségügyi kedvezmények biztosítására.

Két hétig tartó tárgyalások után Ovidiu Brînzan miniszter kedden bejelentette, hogy húsvétig kifizetnek mintegy 248 milliárd lejt a 13. havi béralapból, a pénz többi részét legkésôbb júniusig megkapják az arra jogosultak.

Az egészségügyi szaktárca közleménye szerint megállapodás született az egészségügyi személyzet kedvezményeirôl is. Elsô lépésben a felek tárgyaltak a nyugdíjas egészségügyi dolgozóknak járó kedvezményekrôl, ilyenek az otthoni orvosi ellátás, ingyenes gyógyszerek, ingyenes orvosi igazolások stb.

Létrejött egy munkacsoport az egészségügyi szaktárca és a szakszervezetek képviselôibôl, amely elemzi egy új bérezési jogszabály kidolgozásának lehetôségét.

A közlemény szerint a tárgyalások során arról is megállapodás született, hogy a kórházban fekvô betegek élelmezéséhez szükséges összeg 10 százalékkal növekedik.

Smaranda Enache: Kolozsvárt a szélsôséges nacionalizmus epicentrumából a tolerancia városává akarom változtatni

- Meglepetéssel fogadtuk a hírt, hogy az egyik legismertebb romániai emberjogi harcos, a Pro Európa Liga társelnöke lett a Népi Akció kolozsvári polgármesterjelöltje. Mi késztette erre a döntésre?

- Azt hiszem, ez a döntés a tizennégy éves tevékenységem logikájából adódik. Azok az értékek, amelyekben hiszek, egy toleráns, demokratikus társadalom, az életszínvonal növekedése és Románia európai integrációja. Ennek egyik akadálya ebben a pillanatban a Nagy-Románia Párt. Ez a párt zavarja a demokratikus egyensúly kialakulását és úgy gondolom, minden igazi demokratának meg kell próbálnia hozzájárulni ennek a szervezetnek az elszigeteléséhez, marginalizálásához, és el kell mondania az embereknek, mi rejtôzik valójában az NRP mögött. A 2004-es választások tétje megszüntetni Gheorghe Funar 12 éves uralmát, aki a valamikori virágzó Kolozsvárt gazdaságilag akár az erdélyi városoknál is elmaradottabb helységgé változtatta, és amely bár sikeres egyetemi város, nem képes a diákokat a fejlôdés részeiként befogadni. A döntésem tehát politikai döntés.

- Azért is meglepô a hír, mert pár héttel korábban azt mondta, hogy úgy gondolja, hazai és nemzetközi tapasztalatait jobban tudja gyümölcsöztetni a parlamentben...

- Ezt továbbra is fenntartom. A parlamentben, fôleg emberjogi harcosként többet tehettem volna, ugyanakkor, miután mérlegeltem a helyhatósági választásokat, úgy gondoltam, Kolozsvár legalább annyira fontos. Azért választottam Kolozsvárt, mert elsôsorban szeretném megtörni az NRP és Funar uralmát, szeretném javítani a román-magyar kapcsolatokat. Másfelôl szeretném, ha ezzel a gesztussal hozzájárulhatnék az NRP elszigeteléséhez. Lehet, utópiának tûnik ez, de a dolgunk nem az, hogy megakadályozzuk Vadimot, hogy elnökjelölt lehessen. Mi ennél is többet akarunk: azt, hogy az NRP ne jusson be a parlamentbe. Mert ez a parlament vezet majd az Európai Unióba, és ebben nincs igazán helye a Nagy-Románia Pártnak.

- Mennyi esélyt ad magának és pártjának ebben a küzdelemben?

- Úgy gondolom, az idén bármelyik kolozsvári jelölt célja mindenekelôtt Funar eltávolítása, s csak ezt követôen a saját sikere. Mint minden jelölt, természetesen szeretném megnyerni a választásokat. Ezért megpróbálom megnyerni azokat, akik európai módon gondolkoznak, demokratikus meggyôzôdéseik vannak, akik valóban hívei a román-magyar megbékélésnek, akik Kolozsvárt a szélsôséges nacionalizmus epicentrumából, a nyitottság és tolerancia városává kívánják változtatni. Persze realista vagyok, és tudom, hogy vannak erôsebb pártok is Kolozsváron. De ha én lennék Gheorghe Funar utódja, és hasznosíthatnám nemzetközi és az erdélyi multikulturalitás terén szerzett tapasztalataimat, boldog lennék.

- Alig jelentette be szándékát, máris arról beszélnek egyesek, hogy nincs kolozsvári személyazonossági igazolványa, holott a választási törvény szerint legalább három hónappal korábban ott kellett volna letelepednie.

- Az új helyhatósági törvény kimondja, hogy az a személy szavazhat, akinek legalább három hónapja az illetô helységbe szóló "buletinje" van. A jelöltekre ez nem vonatkozik. A törvény úgy szól, hogy a jelölteknek a jelölés letétele pillanatában kell az illetô helységbe szóló személyi igazolvánnyal rendelkezniük. Remélem, ez sikerülni fog.

- Mi történik, ha elmegy, a Pro Európa Ligával?

- Úgy gondolom, a Pro Európa Liga erôs szervezet, megvan az ereje, hogy tovább vigye a programját. Én csupán egyik eleme vagyok, és akkor is erôs maradt, amikor több mint két évig finnországi nagykövet voltam. Ugyanezt meg tudja tenni, amíg én Kolozsváron leszek. Egyébként Kolozsváron is van szervezetünk, amely Románia regionalizálásával szeretne foglalkozni. Ezért hoztuk létre a Regionális Fejlesztési Központot, és regionalizálási változatokat szeretnénk népszerûsíteni, amelyek egyaránt megfelelnek az európai elvárásoknak, a romániai specifikumnak és elvárásoknak.

Aktuális

Virágvasárnapján tört ki a botrány a helyi liberálisok között, amikor sajtótájékoztatón bejelentették, a megyei büró menesztette a városi szervezet vezetését. Az indoklás: megszegték a párt alapszabályzatát, és a szervezet tavaly augusztusi határozata ellenére - amely szerint minden városban és municípiumban saját polgármesterjelöltet állítanak a június 6-i helyhatósági választásokra - amellett kardoskodtak, hogy támogassák a jelenleg tisztségben levô polgármestert, Dorin Floreát, illetve ragaszkodtak ahhoz, hogy a saját tanácsosi listájukkal induljanak.

A virágvasárnapi sajtótájékoztatón a megyei elnök - az alapszabályzatra hivatkozva - elvetette egyrészt azt, hogy, úgymond, "floreásdit" játsszanak, csak mert egyesek azt akarják, másfelôl fenntartotta a megyei büró azon jogát, hogy véglegesítse a városi szervezet által javasolt tanácsosi listát, illetve megerôsítette a városi vezetés visszahívásáról szóló határozatot.

Az ellenreakció nem váratott sokat magára. Hétfôn, két órával Theodor Stolojan érkezése elôtt, a városi vezetés néhány képviselôje tartott sajtótájékoztatót. Hangadói pedig - kitalálhatják, kik voltak. A polgármester barátai, valamikori párttársai: Doru Opriscan és Mihai Porutiu, akik négy évvel ezelôtt még parasztpárti színekben jutottak a városi tanácsba. Mára a polgármester "függetlenné" vált, tanácsos barátai pedig átnyergeltek a Liberális Pártba. Ezek "igazsága", mint várható volt, merôben más volt, mint a virágvasárnapi, és attól is mérföldek választották el, amit hétfôn éppen alulírott kérdésére nyilatkozott Theodor Stolojan elnök. Vagyis, hogy egy magát valamire tartó ellenzéki pártnak KELL legyen saját polgármesterjelöltje, még Marosvásárhelyen is, annak ellenére, hogy a kormánypárt, az egységpártiakkal karöltve, nagy nemzeti "össze- fogásra" buzdítja hónapok óta a román pártokat, kivédendô a magyar polgármesterjelölt gyôzelmét. Ám hiába hadakoztak a fent említettek, hiába követelték a megyei elnök menesztését, Stolojan a maga higgadt modorában kijelentette: elégedett az elnök tevékenységével; aki pedig nem képes betartani a szabályokat, mehet.

A hétfôi sajtótájékoztatón szóba került, hogy a két hadakozó tanácsos, akik azzal fenyegetôztek, hogy visszalépnek, ha a megyei szervezet felülbírálja a listájukat, a jelenlegi polgármester "téglái", és azért keltenek viszályt a szervezetben, hogy gyengítsék az esélyeit a liberális polgármesterjelöltnek a barátjuk javára. Természetesen tagadták, de kilógott a lóláb. Azt akarták elhitetni, hogy (saját felmérésük szerint) a párt polgármesterjelöltje alig 1,6%-os népszerûségnek örvend, sôt hangoztatták, hogy a megye liberális választóinak az 51%-a kijelentette, ha az NLP nem Floreát támogatja, nem szavaznak saját pártjukra.

A jelek szerint nem jött be a diverzió. Theodor Stolojan inkább "ejtette" a "téglákat", mintsem átlépjen az elvein, a szabályzaton. Az üzenete világos volt: nincs esélyük különutakra, vagy betartják a szabályokat, vagy...

Újabb botrány robbant ki kedden a brit vízumok ügyében, miután kiderült, hogy a londoni kormány tudott arról, hogy elfogadták több román állampolgár jelentkezését szociális gondozói állásokra, noha a románok nem rendelkeztek a szükséges szakképzettséggel, tájékoztat az Evening Standard keddi online kiadása.

A brit lap által idézett dokumentumok szerint a kormányt 19 hónappal korábban figyelmeztették, hogy szakképesítés nélküli román állampolgárok jelentkezését fogadták el szociális gondozói állásokra a gyerekjogvédelem területén. A románok egy részének nyelvismereti problémái is voltak.

Az említett személyek közül néhányan Romániában végeztek tanfolyamokat a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltek felügyelete területén, a tanfolyamokat Nagy-Britannia finanszírozta. Más szóval a brit hatóságok 2,6 millió fontot fizettek a szociális munkások felkészítésére, akik aztán a brit szociális védelmi rendszerben helyezkedtek el. Ezt egy 2002. június 30-án a brit nemzetközi fejlesztési fôosztálynak küldött jelentés fogalmazza meg.

Roger Shaw, a fôosztály egyik illetékese "aggasztónak" nevezte az elítéltek felügyeletére kiképezett személyek gyermekjogvédelmi területen való alkalmazásának problémáját, amely szerinte komoly bírálatok forrásává válhat, "ha valami rossz történik". Shaw nagyon valószínûnek tartja a feltételezést, mivel az említett bevándorlók nem rendelkeznek szakképesítéssel

Roger Shaw elmondta, a román állampolgárok vízumait valószínûleg helytelen adatok alapján állították ki.

Ion Iliescu csehországi látogatáson

Román kulturális intézetet nyitott meg kedden Prágában Ion Iliescu államfô, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Csehországban.

Romániának, eltérôen a többi régióbeli országtól, a szocialista évtizedekben sem volt kulturális központja az akkori csehszlovák fôvárosban. Diplomáciai források szerint a román kulturális intézet mostani megnyitása jelzi, hogy Bukarest számára fontosabbak lettek a cseh-román kapcsolatok, valamint azt, hogy Prágát az egyesülô Európa olyan politikai és kulturális központjának tartják a románok, ahol szükség van a fokozottabb jelenlétükre.

Iliescu röviddel Prágába érkezése után Románia európai integrációjáról tartott elôadást a Károly Egyetemen, majd válaszolt a résztvevôk kérdéseire. Beszédében egyebek között azt is leszögezte, hogy Bukarest tiszteletben tartja és tiszteletben fogja tartani az országban élô nemzeti kisebbségek jogait.

Az érdemi tárgyalásokra vendéglátójával Václav Klaus cseh államfôvel szerdán kerül sor. Csütörtökön Iliescu Dél-Morvaországba látogat, ahol jelenlétében a dél-morva megye és Brassó megye képviselôi regionális együttmûködési megállapodást írnak alá. Vladimír Spidla cseh kormányfô márciusban járt népes vállalkozói küldöttség élén Romániában, míg a cseh államfô - még Václav Havel személyében - legutóbb 2000 májusában tett hivatalos látogatást Bukarestben.

Magyar polgármesterek világtalálkozója

Magyarország európai uniós csatlakozásának hatásairól, az abból adódó esélyeirôl és gondokról ejtettek szót többek közt a magyar polgármesterek gödöllôi világtalálkozóján a felszólalók.

Minden településen tapasztalható, hogy a gondok nem csupán helyi jellegûek, hanem az egyetemes problémákhoz is kapcsolódnak, ám mégsem lehet arra számítani, hogy más, a világ megoldja ezeket - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök az 5. világtalálkozón megnyitójában.

Az államfô e találkozó egyik legfontosabb kérdésének nevezte, miként hatnak az EU- csatlakozásból adódó változások az önkormányzatok mûködésére.

Mindezek a magyar-magyar kapcsolatokban is új lehetôségeket kínálnak, s egyben új gondokat is hoznak - emelte ki.

Az államfô hangsúlyozta azt is, az unió mindig is fontosnak tartotta a regionális együttmûködést, aki szerint ez a magyarság számára lehetôvé teszi, hogy a nemzet integrációját a más nemzetekkel való együttmûködéssel párhuzamosan erôsítse.

A belügyminiszter az unió közigazgatással kapcsolatos elveit, az átláthatóságot és szakszerûséget, rugalmasságot és megbízhatóságot emelte ki beszédében, s azt hangsúlyozta, hogy ezt Magyarországnak kell tartalommal megtölteni.

Lamperth Mónika szólt arról is, hogy az önkormányzati autonómia erôsítésével olyan szerkezeti átalakulást kell végrehajtani, ami lehetôvé teszi, hogy ugyanannyi pénzzel hatékonyabbá váljon a munka.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke beszédében többi között azt emelte ki, hogy a XX. század tragédiái, Trianon, a két világháború, a szocializmus kísérletei után a Kárpát- medencei magyarságnak végre kiszámítható, biztonságosabb és egységesülô nemzetet jelentô jövôt kell teremteni.

A csatlakozás megadja az esélyt, hogy a magyar nemzet újra egységesüljön, hogy helyreálljanak azok a természetes kereskedelmi, gazdasági, kulturális, földrajzi egységek, amelyek a korábbi évszázadokban is meghatározták hazánk természetes közösségeit - mondta a politikus.

A környezetvédelemrôl valójában csak a Kárpát-medence egészében gondolkodva lehet beszélni - hívta fel a figyelmet elôadásában Persányi Miklós. A szaktárca vezetôje Magyarország EU-taggá válásától a környezettudatos szemlélet terjesztésének felgyorsulását is reméli.

Valamennyi szomszédos országgal kialakult a környezet védelmében az együttmûködés - mondta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

Példaként említette, hogy Magyarország Ausztriával együtt tíz éve hívta életre a Fertô-tavi Nemzeti Parkot, Horvátországgal tárgyalások folynak a Drávára tervezett vízi erômû ökológiai kockázatairól, Romániával pedig egyebek mellett a Verespatakon létesítendô aranybányáról egyeztetnek - a magyar fél szigorú környezeti hatásvizsgálatot kér -, Szlovákiával pedig még ebben a hónapban megkezdôdnek a tárgyalások a bôs-nagymarosi vízierômû- rendszerrôl.

Hétfôn New Yorkban kihirdették a magyar származású Joseph Pulitzer újságíró és kiadó nevét ôrzô sajtódíjakat, az amerikai újságírás legrangosabb kitüntetéseit.

A New York-i Columbia Egyetem hétfôi bejelentése szerint a közszolgálati kategóriában David Barstow és Lowell Bergman, a The New York Times újságírói kapták meg a díjat az amerikai munkahelyi balesetekrôl szóló írásaikért.

Az oknyomozó riportok közül az Ohio állambeli Toledoban megjelenô The Blade munkatársai, Michael D.Sallah, Mitch Weiss és Joe Mahr érdemelte ki a Pulitzer- díjat a vietnami háború idején a Tiger Force nevû amerikai elit alakulat által elkövetett kegyetlenkedésekrôl írt sorozatukért.

A nemzetközi riport kategóriában Anthony Shadidnak, a The Washington Post riporterének az Irak elleni invázióról szóló tudósításait ismerték el.

A hazai riport kategóriában a Los Angeles Timesnak ítélték oda a Pulitzer-díjat a Wal-Mart üzleti taktikáit vizsgáló írásaiért.

Az ismeretterjesztés mûfajában a The Wall Street Journal két újságírója, Kevin Helliker és Thomas M. Burton részesült elismerésben, akik a gyakran elhanyagolt aneurizma, az évente ezrek halálát okozó verôértágulat veszélyeire hívták fel a figyelmet. A gazdasági-politikai napilap egy másik újságírója, Daniel Golden szintén Pulitzer-díjat kapott cikkeiért, amelyekben kimutatta, hogy az amerikai egyetemek a felvételinél elônyben részesítik az intézmény volt hallgatóinak, valamint a szponzorainak a gyerekeit.

A kommentár kategóriában a The Miami Herald floridai napilap újságíróját tüntették ki az egyszerû embereket szenvedéllyel és együttérzéssel megszólító írásaiért.

A kritika mûfajában Dan Neil, a Los Angeles Times munkatársa kapott Pulitzer-díjat az autókról szóló, technikai ismereteit humorral és kulturális megfigyelésekkel ötvözô cikkeiért.

A vezércikkek mûfajában William Stallnak, a Los Angeles Times újságírójának ítélték oda a rangos elismerést.

Pulitzer-díjat kapott Matt Daviest a New York állambeli White Plains-ben szerkesztett The Journal News hasábjain megjelenô karikatúráiért.

A hírjellegû sajtófotók versenyében a Dallas Morning News két fotóriportere vitte el a díjat az Irakban dúló erôszakot megragadó felvételeikért.

A feature, a nem hírjellegû fotók mûfajában a Los Angeless Times fotóriportere kapott Pulitzer-díjat azokért a felvételeiért, amelyek a libériai polgárháború következményeit mutatják be a mindennapokban.

Hét és fél milliárd lejt hajlandó fizetni a marosvásárhelyi tanács a Helyi Közszállítási Vállalat részvénycsomagjának 28,8 százalékáért. Az eladó, a Garo Style Kft. 13,5 milliárd lejrôl engedte le az árat.

A márciusi tanácsülésen a testület elhalasztotta a Garo Style eladási ajánlatát tartalmazó határozattervezetet. A szóban forgó cég eredetileg 13,5 milliárd lejrôl indult, majd 9 milliárdra engedte le az árat, ezzel azonban a tanácsosok nem értettek egyet. A képviselôk akkor úgy vélték, 5,5 milliárd lejt ér a felkínált tulajdonrész. A Garo Style végül ultimátumszerû kijelentést tett: 7,5 milliárd a végsô ár, ennél alább egy lejjel sem engedik. A tegnapi rendkívüli tanácsülésen a testület 20 igen szavazattal jóváhagyta a részvénycsomag megvásárlását.

- A múlt ülésen a Garo Style már bejelentette, hogy az utolsó ár 7,5 milliárd lej, a tanács akkor mégis halasztott. Most miért hagyták mégis jóvá a kért árat? - kérdezte a Népújság Molnár Gábortól, az áralkut lebonyolító bizottság elnökétôl.

- Nem egészen pontos a fogalmazás. Akkor a kért összeg 9 milliárd lej volt, az ajánlott 5,5. Igaz ugyan, hogy a cég képviselôi bemutattak egy anyagot, amelyben közölték, hogy hajlandók 7,5 milliárdért eladni, de ezt nem lehetett a plénum elôtt letárgyalni. Azonkívül reméltem, hogy legalább egy fél milliárdot le lehet még alkudni, és valószínû, le is tudtunk volna, ha a szakbizottsági elnökökkel és titkárokkal megtartott gyûlésen hozott határozat, miszerint a tanács hajlandó megadni a kért árat, nem jutott volna az eladó tudomására. A hír kiszivárgott valakitôl, így aztán nem volt mit alkudozni. Amiben meg tudtunk egyezni, hogy nem egyszerre kell kifizetni az összeget, hanem 2 részletben. Ezek után a közszállítási vállalat egyedüli tulajdonosa lett a tanács, kérdés, hogyan tudjuk kihasználni ezt a helyzetet.

Hétfô délelôtt a Bukaresti Legfelsôbb Bíróságon és Semmítôszéken Viorel Tibrea, Andreea Ciuca volt törvényszéki elnöknô feljelentôje tett ellentmondásos vallomást.

A nyárádtôi Premaco Rt. adminisztrátora, a PDS marosvásárhelyi szervezetének alelnöke tavaly májusban jelentette fel a Megyei Törvényszék akkor még tisztségben levô elnöknôjét, arra hivatkozva, hogy Andreea Ciuca állandó jelleggel pénzt követelt tôle, egyrészt mivel ô nyerte el a szovátai Bírák Villájának felújítási munkálatait, másrészt védelmet ígért számára az igazságügyi szervek elôtt. A Korrupcióellenes Ügyészséghez tett feljelentés nyomán tavaly június 5-én szervezték meg a tettenérést, amelynek során a feljelentô egy már régebben megígért 210 millió lejes kölcsönt adott át az elnöki tisztségbôl éppen leváltott bírónônek, akit az akció nyomán letartóztattak, majd a rahovai börtönbôl, a Legfelsôbb Bíróság határozata nyomán engedtek szabadon. A szóban forgó határozat törvénytelennek minôsítette Andreea Ciuca letartóztatását, arra hivatkozva, hogy a Korrupcióellenes Ügyészségnek nem volt elég bizonyítéka ellene.

A Legfelsôbb Semmítôszéken és Bíróságon február 9-én kezdôdött meg a Korrupcióellenes Ügyészség által indított eljárás tárgyalása, amelynek során megvesztegetéssel, okirathamisítással, hamisított okirat felhasználásával vádolják a volt elnöknôt.

A hétfôi négyórás kihallgatáson Viorel Tibrea ellentmondásos nyilatkozatot tett arról, hogy mikor mennyi pénzt kért tôle a volt elnöknô. Kijelentette, hogy a szovátai munkát becsületes úton nyerte el, továbbá azt is, hogy a kapott pénzért nem részesült semmilyen elônyben. A késôbbiekben azt vallotta, hogy Andreea Ciuca nem is kérte a pénzt, a feljelentô pedig állítólag azért adott neki, mert "nyomás nehezedett rá". Hogy milyen nyomásról volt szó, azt elhallgatta. Kijelentette viszont, hogy személy szerint nincs szüksége a pénzekre, és az a kívánsága, hogy az az államkasszába folyjon be. A következô tárgyaláson a vád többi tanúját hallgatják ki.

Magyar levelek

Ülök a tévé elôtt, mint aki elvesztette idôérzékét. Nincs mit tenni, hitetlenkedik az ember, és gondolkodik, mert muszáj. Hiába unod már a kibeszélô mûsorok sületlenségeit, hiába utálod szinte megátalkodottan (de cseppet sem mellékesen) az útszéli hangzavart, hiába bolond a beszéd, akarod, nem akarod, még a nagyok is mondják, van benne rendszer. És nem is akármilyen. Vonzóvá tehetik az ostobaságot és mindent, ami csak együgyûséggel tetézhetô. Kereskedelmi tévék nagyokos moguljai nézhetik az embert akárminek. Nekik szabad. Hírnév, siker, pénz a fontos. S utánuk az özönvíz. Csak csüngjön rajtuk a jónép. Ha kíváncsiságodat felpiszkálják, nem véletlenül teszik. Elhitetnék veled: csupa jóindulatból. Mert számukra a nézôk bolondítása egyedül az üdvözítô.

Most jobb híján a családot züllesztik. Most, amikor annyi minden miatt (lehet) zilált a család. Éppen most pusztítják. Édesanyákat csereberélnek. (Hogy mit ki nem találnak!) Csak úgy az ismeretlenségbôl, új anyukát adnak a gyermeknek, hogy csodálkozzon, ha volt bátorsága megszületni, és más ágyastársat az apának, de nem ezeregy éjszakára. Mintha normális dolog lenne, és nem zsenáns bizony. Valamiféle új módi értékrendrôl maszatolnak, ábrázolják a lehetetlent lelkifurdalás nélkül, hogy legyél hibbant és meghatóan szánalmas, mert akkor kételkedni sincs erôd. Hiszen ilyen fokán a cinizmusnak a kalandok és kockázatok arra valók, hogy égvilágon semmi nem megmásíthatatlan.

S mégis. A tökéletes ostobaság láttán ki ne lepôdne meg? Aki észnél van, nem hallgathat persze. Megbolydul az ország. Az orvos, a tanító, a gyámhatóság jogot formál arra, hogy elmondja, mekkora bûn a család intimitásába belekontárkodni. Sok ez immár. Szót kér az állampolgári jogok biztosa és vizsgálódik. Az ôrület neki sem tetszik.

A világító szemû szörnyláda azonban a saját maga irányította világba szerelmes. Neki a család nem erkölcsi tartás kérdése, és nem életstílus, s nem a megbízhatóságot és állandóságot jelenti. Hadd ne legyen példa már. A törvény, a konvenció üres megszokottság mindössze. Ott, ahol a gyermekeket és szülôket akármikor kicserélhetik; akárki kedvére. Mintha nem lenne közöttük semmilyen kötôdés…

Nézem ezt a hihetetlen játékot. Anyacsavarnak nevezik. (Az anyaszomorítók.) Az értelem helyére a ravaszság költözött a történetben, utánzása holmi nyakatekert és ízléstelen divatoknak. Két vadidegen család felcseréli az édesanyákat. A csavar fordul, és nem is egyet. Ha nem állt kötélnek hamisítatlan magyar család, megveszik a kisebbségit. Hogy azon ne múljon. Roma és arab családok a kísérleti nyulak. A szegény és a gazdag, hogy a különbség kijátszható legyen és hatásos. De hát az anyukák összemelegedése nem akadálytalan. Egyik- másik gyermek toporzékol, ôk érzik jobban a veszélyt, a hamisságot, s nem hagyják magukat, és kíméletlenül rombolják az egyezség titokzatos báját. Ellenállásuk tiltakozás. Megértésrôl szó nincs, mert nincs mit megérteni. Nekik ugyan magyarázkodhat akárki. Nem hisznek a szemüknek. Mi ez? Miféle szándék veheti el tôlük, ami csakis az övék?

Pedig a helyettesítôk igazán jóságosra veszik a figurát, hogy hozzanak valami üdvösséget a torokszorító hazudozásba. Szerepvállalásuk erôltetett; de a jó hírnevükrôl szó nem esik. Kevés az érzelem, pedig megmutatnák, mára az anyaságnak vacak igazsága nem a hatalom, s vele hivalkodni fölösleges. Hiszen egyszerû szolgálatnak nevezhetô inkább, amelybôl ôk kikölcsönözhetôk… A gazdag asszony pironkodva rendezgeti a nagy összevisszaságot a romák népes házában. Vezekel, úgy kell neki. És képes elhitetni, hogy hiányzik ez az életmód. Csetlik, botlik, miközben bûntudata csupa politika mögé rakott igyekezet. A tünet nyilván ismerôs. Lenézik, mert megérdemli, és hagyja. S mintha összebeszéltek volna, az emeletes úri házban a szegény asszony nem ájuldozik attól, ami tán mesébe illô; csak a hasztalan gazdagságot látja, amirôl még álmodozni sem kellene. Megvan ô nélküle. S ezért miért haragudna?! Sôt. A világ és benne a különbség úgy jó neki, ahogy van. Ha meg változtatni kellene valamit, hát a módosokkal kezdené. Adják csak alább; idomítaná ôket magához…

Tíz nap alatt így fogott hát falsot az anyacsavar. Az eseménybôl többnyire csak valami olcsó és nevetséges hangulatkeltés volt észrevehetô. A nincstelenség otromba dicsérete. Csakhogy ennyiért semmi sem indokolná a család felborítását. Annak valódi oka rejtve maradt. Kódolták késôbbre. Mert a kártevô mindig titkolózik. Úgyhogy kételkedhetünk tovább, nyugodtan. Emberbôl vagyunk vajon? Ha már egy édesanyánk van.

Valamit a családról még mondani kell. A legtöbb magyar házasságban él. De a ma fiatalja, úgy tûnik, másként gondolja két ember összetartozását; törvényesítés nélkül. Csökkenôben a családalapítási kedv. Igaz, Budapesten már csak az ôszi hétvégekre lehet bejelentkezni annak, aki házasságra lépne. Az anyakönyvvezetôk azonban pontosan tudják, a tülekedés haszonnal jár. Kedvezô lakáshitel csak családosoknak jár. Ami ugyebár remény. És mezítelen magyarázat, sajnos.

Helyzetjelentés Storylandrôl

Miattam biztos nem fog meghiúsulni a kezdeményezés, rajtam nem fog múlni a siker. Lakkcipôm gondosan bevikszolva, gálanadrágom az aludttejet is elvágni képes éllel vállfázva, bevetésre készen várják a május végi nagy napot, a "keresztelô" napját, amikor is a felújított ligetbeli stadion felveszi városunk legeredményesebb labdarúgójának (108 válogatott mez tulajdonosának), Bölöni Lászlónak a nevét. Nagy rongyrázásra számíthatunk: zsúfolt, wembleyi komforttal kecsegtetô lelátók, lenge öltözetû, bájos mazsorettek - hasonló eseménynek ennyi már csak dukál -, a választási nagyhét pezsgését tükrözô, multikolór politikai töltetû és nyelvezetû díszbeszédek, konfetti és virágcsaták, stílszerûen katonai fúvószenekar, mennybe menekülô luftballonok. Odalent, az alagcsövezett, újjávarázsolt, csíkosra nyírt zöld gyepen, román és magyar veteránok bûvölik majd a lasztit toleránsan, a megbékélés jegyében, csurogjon csak a nyála az aradi Tûzoltó térieknek a sárga irigységtôl. Fönt a díszpáholyban, modern kori Bolyaiként és Lobacsevszkijként, a PRO XXI alapítvány és érdekvédelmi szervezetünk kormánykapcsolatokkal megbízott hivatalának frontemberei kielégülten borulnak össze, és cuppantanak tüzesen egymás frissen beretvált orcájára a megosztott ötletgazdaságért. Ekkorra már, az E tribün 10. sorának 2-es helyén valószínûleg szerény személyemet is letaglózza az elérzékenyülés, és arra kell majd koncentrálnom, hogy a két adag pirosból és egy-egy adagnyi sárgából, kékbôl, fehérbôl és zöldbôl kevert arcdíszeimet mentsem spontánul kiáramló könnyeim zuhatagától.

Bennem ezúttal sem fog csalódni senki. Tudvalevô, miként gyúródtam mindig kíméletlenül, ha nagy idôk tanúkat kerestek. Bár felemelt fôvel felvállalt jó hatvan esztendôm nem kényeztetett el alkalmakkal. A szerényen sporttelepként indított létesítmény felavatására, 1907. szeptember 1- jén csupán jámbor lelkû nagyatyámat delegálhattam volna, de a jó öreg a Kálvária aljáról jövet nemigen jutott túl a Súrlott grádicson. Az elsô modernizálást (1929-1932) követô szalagmetszésen, 1932. április 9-én, több milliónyi sejttársammal együtt még zacskóban szorongtam, az utolsó átépítést (1955-1957 között) ugyan már megértem hajasan, de pillanatnyi pénzügyi szorultságom folytán csak a kerítés lyukain keresztül kacsingathattam a felújítást ünneplô notabilitásokra. Ha csak légbôl kapnám az információt, avagy a szeleburdi médiabogár után venném az irányt, megnyugodhatnék, hisz majdnem érett fejjel és immár teli bukszával veszthetném el szüzességemet a nagy monstre beugratások mezején, de jegyzetírásban, zabhegyezésben, prücsökherélésben hû társam, Móricka, kíméletesen lehût: "Ne bomolj, csálinger, a lebonyolítás csak 33%-ban biztosított. Per pillanat mindössze a plebs inferior igénye tutti. A megvalósításhoz az elengedhetetlen politikai akarat és a senkit nem boldogító pénz még hiányzik". Fiatalkori kudarcaim jutnak rögvest az eszembe: szexbombák ágybacsalogatásához ötven százaléknyi esélyem volt nemegyszer - ti. jómagam benne lettem volna a hetyepetyében - de a hibádzó percentek híján soha nem jött össze a pásztoróra. Nem lombozódom le könnyen, hajtogatom a magamét. Az elsô hiányzó elem befogását jelenlegi és jövendôbeli polgármesterünkre testálom, bízván abban, hogy az "aki legény, az teheti, vásárhelyi kreol bürgi meg is teszi" refrénû szerenádjaimnak lesz foganatja. Néhány száz piros londoni ülôkét és egy erre vetôdött portugál turistát már eddig becsempészett a patrimóniumba. A stex meg ott bújócskázik-fogócskázik már a Victoria-palota kertjében. Ha nem ütné a széle a hosszát, a kormányfô megtoldhatja bármikor az adományt egy Nicolae Grigorescu-festmény árával.

Így hát semmi kétségem sincs afelôl, hogy ha nem is most mindjárt, kutyafuttában, de a grandiózus terv Lacika 75. születésnapjáig - 2028. március 11. - csak megvalósul. Az idô tudvalevôen nem tûri a pányvát. Remélem, hogy jómagam sem gyagyásodom el addigra annyira, hogy elfelejteném Moldován Zolit idôben leértesíteni: hozza az elmamusodott aggok és az ugrabugráló gyerkôcök számára a kiosztandó, konyhapénzból elspórolt savanyúcukorka-adagot. Hogy szopogassunk, nyáladdzunk kedvünkre.

Nem rajtunk múlik, hogy megszületünk-e, / de az már rajtunk múlik, hogy mivé leszünk. / Hogy megnövünk-e s öröklött egünkre / egy csillagot még feltûz-é kezünk. (Kiss Jenô: Nem rajtunk múlik)

Az 1984-ben kelt négysoros mottója lehet fiatalok mindenkori találkozóinak. A régeniek nyári tábort terveznek, amelyen hivatásos színészek avatják a szavalómûvészet titkaiba a református kollégiumok diákjait.

A szászrégeni református egyházközség ötödszörre rendezett szavalóversenyt. Lebonyolítását Demeter József lelkész és a gyülekezeti közösség vállalta fel. Kezdetben az e tájhoz és népéhez ezer szállal kötôdô, Marosvécsen nyugvó Wass Albert költôi termésébôl választott versek hangzottak el, aztán tágult a kör, idén már Wass Albert és a Helikon költôi címmel hirdették meg; és kolozsvári, kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi, nagyenyedi, sepsiszentgyörgyi fiatalok jöttek el szombaton a parókia mellett épült Diakónia-Ifjúság-Oktatás (DIO) házba - nemcsak verset mondani, hanem ismerkedni az Istenszéke alatti pompás világgal, ellátogatni a marosvécsi kastélyparkba, a helikoni asztalhoz, Kemény Jánoshoz, Wass Alberthez. És - ismerkedni egymással is.

A vetélkedô nem volt nehéz. Két W.A.-verset (Egyedül, Dalos honvágy) kellett tudni, aztán a Helikon költôitôl tetszés szerint három másik költeményt. A zsûri tagjai helyi pedagógusok, a zenetanárnô (de irodalommal is foglalkozó) Sárkány Iringó kivételével magyartanárok: Deák Ilona, Demeter Imola, Ercse Rozália. (Ôket segítette lapunk munkatársa.)

A helikoni közösség 1926-ban alakult, júliusban volt az elsô összejövetel Marosvécsen, melyre 28 erdélyi író-költô kapott meghívást. Az Erdélyi Helikon címû folyóirat elsô száma 1928 májusában jelent meg, utolsó száma 1944 ôszén, akkor 55-en vallották magukat helikonistáknak. A Helikon indította el például Asztalos Istvánt, Jékely Zoltánt, Kiss Jenôt, Méliusz Józsefet és Szemlér Ferencet is. És olyan költôi voltak, mint Áprily Lajos, Bárd Oszkár, Bartalis János, Olosz Lajos, Reményik Sándor, Tompa László, Dsida Jenô, Szabédi László, és olyan prózaírói, mint Bánffy Miklós, Berde Mária, Gulácsy Irén, Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Kemény János, Kós Ká-roly, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Molter Károly, Nagy Dániel, Nyirô József, Sipos Domokos, Szentimrei Jenô, Tabéry Géza, Tamási Áron. Miért kerül ide ez a ragyogó névsor? Mert a tanterv jó részüket nem vagy alig "tartalmazza". És az "eredménye" ezen a vetélkedôn is látszott: a választott versek csaknem kivétel nélkül az Áprily-Reményik-Tompa triász, illetve Wass Albert és Dsida Jenô mûveibôl származnak; ami amúgy nem baj, de úgy tûnik, az egy Bartalist kivéve, akirôl szülôföldjén szavalóversenyt neveztek el, ezek a helikoni költôk sajnálatosan ismeretlenek, nemcsak a középiskolák, kollégiumok, fôiskolák, egyetemek diáksága, hanem a nagyközönség elôtt is. Szabédi László is némileg "kivételezett helyzetben" van - május elején Szabédi-napokat tartanak Kolozsváron és Szabédon. Olyankor egy-egy verse is megjelenik itt-ott. De Jékely Zoltán magyarországi recepciója máig késik; nekünk, erdélyieknek illene külön is "fölfedeznünk" magunknak ezt a nagy költôt. (Irodalmi lapjaink tettek egyet s mást ennek érdekében.) Vagy itt a Helikon egykor legfiatalabb, utolsónak távozó szerkesztô-költôje, Kiss Jenô (1912-1995). Aki így vallott húsz éve: "Egy nemzedék utolsó tagjaként / születtem végül e világra, / hogy szívem-lelkem mindazt, ami ránk / özönnel zúdult, mindmáig kiállja." (Helytállás) Kiss Jenô költészetét is be kell vinni kincsesházunkba.

Félévszázados "szilencium" után ismét dugdosni kell értékeinket? S most már a "bûntelen" nemzedékek elôl is? Kinek a vétke, kinek a felelôssége ez?!

Üdülésképp a szünetben az 1. számú líceum Szabó Zoltán tanár vezette dalos- táncos csoportja szórakoztatta a vendégeket, utánuk a szintén helybeli, tehetséges énekes-gitáros Szabó Elôd rövid dalmûsora aratott osztatlan sikert.

Az elsô díj (egymillió lej és könyvjutalom) nyertese a régeni születésû Serfôzô Madócsa, második díjas (hétszázezer lej és könyvjutalom) Székely Zsófia Villô (mindketten kolozsvári kollégisták), a két harmadik helyezett (ötszáz-ötszázezer lej és könyv) a kézdivásárhelyi Kovács Loránd és a sepsiszentgyörgyi Daragus Emese. Dicséretben (kétszáz- ötvenezer lej és könyv) részesült Varga Balázs (Kolozsvár), Szabó Réka (Kézdivásárhely), Fazakas Blanka (Kolozsvár) és Finta Tünde (Sepsiszentgyörgy). A Népújság könyvjutalmát Fehér Attila marosvásárhelyi kollégista kapta.

A díjakat a virágvasárnapi istentisztelet keretében nyújtotta át Demeter József lelkész. A fiatalok a gyülekezet elôtt is bizonyították tehetségüket, a díjazottak kis "helikoni mûsorral" kedveskedtek a szász- régenieknek.

1990-ben gomba mód alakultak iskolai, ifjúsági és felnôtt kórusok. A Tudor negyedbeli 20. számú általános iskolában Szászkay Erzsébet irányításával jött létre a magyar tagozatosok vegyes kara. A tanárnôt arról kérdeztük, miként fejlôdött testvérkórusi kapcsolatuk egyik anyaországi iskola dalosaival.

- Az elsô évekban az Érd városi Kôrösi Csoma Sándor Általános Iskola énekkarával barátkoztunk, Szabóné Bozoki Flóra karvezetô jóvoltából, aki munkánkat jó tanácsokkal, tapasztalatával segítette. Ez a kapcsolat azonban a kórusvezetô nyugdíjba vonulásával kihunyt. A XIX. Bárdos Lajos Zenei Hetek záróhangversenyén hozott össze a sors Jászberény kis énekeseivel, a Nagyboldogasszony Kéttannyelvû Katolikus Általános Iskola énekkarával és karnagyával, Budai Lászlónéval - 1995. június 17-én. Azóta évenként találkozunk, egyik évben mi utazunk Jászberénybe, a másikban ôk látogatnak el hozzánk. A gyermekeket ott is, itt is a családok fogadják és szállásolják el, így számtalan barátság szövôdik. Minden találkozás alkalmával közös hangversenyt adunk Marosvásárhelyen, és Jászberényben a fehér vasárnapi szentmisén. Énekeltünk együtt a nagyváradi Szent László-bazilikában, a budapesti Szent István-bazilikában, a brassói Fekete- templomban, a csíksomlyói kegytemplomban, az egri bazilikában, a debreceni Nagytemplomban, a Feszty-körkép elôtt Ópusztaszeren, a csíkszentdomokosi Márton Áron-templomban és sok más nevezetes helyen. Az együtténeklést minden alkalommal kirándulás követte, ismerkedés Marosvásárhellyel, Erdély nevezetességeivel, természeti és kulturális kincseivel. Segesvár, Brassó, Csíksomlyó, Tusnád, Szent Anna-tó, Gyilkos-tó, Medve-tó... Farkaslaka, Kisbacon, Kézdivásárhely: Tamási, Benedek Elek, Gábor Áron... Erdélyt nem hiába nevezték egykor Tündérkertnek.

Magyarországi tartózkodásaink alatt jártunk az Országházban, megtekintettük Budapest, Székesfehérvár, Kecskemét, Debrecen, Eger, Sárospatak és számos más város, település érdekességeit. A gyermekek, családok, pedagógusok között tartósnak ígérkezô barátságok alakultak ki, egymást már "magánúton" is látogatják, nem csupán a kórussal. Jászberényi barátainkat április 16-án, pénteken fogadjuk ismét Marosvásárhelyen. Szeretettel meghívok minden dalt kedvelô és emlékezni kívánó kórustagot, szülôt, érdeklôdôt dalos találkozónkra, a közös éneklésre, melyet az Elektromaros Iskolaközpont dísztermében tartunk 17 órai kezdettel.

A RomTelecom az idén automatákra cseréli a kézi vezérlésû telefonközpontokat, ez pedig a szolgáltatások minôségének javulását és az elôfizetôk számának növekedését eredményezi, közölte kedden Dan Nica távközlési és informatikai miniszter.

- Úgy gondoljuk, hogy ez az intézkedés idén 4,8 millióra növeli a vezetékestelefon-szolgáltatás elôfizetôinek számát - mondta a miniszter.

Az idei elsô félévben az elôfizetôk száma elérte a 4,3 milliót.

A vezetékes telefonszolgáltató társaságok legerôsebb ellenfelei a mobilszolgáltatók.

A romániai mobilszolgáltatók az elsô negyedévben mintegy 7,4 millió felhasználóval rendelkeztek, ez a szám 500.000-rel több, mint az elôzô év azonos idôszakában.

Kolozsváron rendezték meg a múlt hét végén az Atlantisz harangoz címû országos versmondó-vetélkedôt. A már hagyományosnak számító rendezvényre a Koós Ferenc Alapítvány, a Phoenix és Gaudeamus könyvházak, valamint a vetélkedônek otthont adó János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében került sor. Az idéni verseny tematikája a kisebbségi lét irodalma volt. A kötelezô jellegû verseket a XX. század második felében íródott alkotások közül választhatták ki a versmondók. Emellett egy szabadon választott verset mondhattak el. A felhívásnak eleget téve, két kategóriában - IX-X., valamint XI- XII. osztály - közel 50 középiskolás mérhette össze tudását és elôadói tehetségét. Neves költôk ismert és kevésbé ismert versei hangzottak el igen változatos elôadásban, nehéz feladat elé állítva a szakemberekbôl álló zsûrit. A beszédtechnikai eszközökön túl a szöveghûség, a tehetség és az elôadói készség volt mérvadó az értékelésben, mondta el a díjkiosztáson Jancsó Miklós színmûvész és beszédtechnika-tanár, a zsûri tagja. Maros megyét marosvásárhelyi, erdôszentgyörgyi és segesvári diákok képviselték, jelentôs sikert érve el: Bartha László Zsolt (Maros-vásárhely) és Györfi Emôke (Segesvár) különdíjban részesültek. A díjazottak az oklevelek mellett értékes könyvajándékokat, CD-t, valamint emlékplakettet vehettek át. A rendezvény különlegességének bizonyult, hogy a zsûrit és a sajtót is
"díjazták". Habár a vetélkedôn volt a hangsúly, nem maradt el a szórakozás sem. Így a Fûszál Együttesnek sikerült elvarázsolni a közönséget megzenésített versekkel, továbbá a szervezôk néptánccal, filmvetítéssel, bulival lepték meg a jelenlevôket. Sikeresen.

Dr. Kercsó Attila Gyergyó-szentmiklóson él, lapunk régi munkatársa. Évente megérdeklôdöm tôle, milyen a kisváros mûvelôdési élete, hogy érzi magát a tollforgató nyugalmazott orvos a harmadik évezred elsô éveiben.

- A Salamon Ernô irodalmi kör kéthetente ülésezik. Nagyrészt helyi vagy közeli szerzôkkel beszélgetünk. Van egy régi hûséges mag, nyolc- tíz ember, aki évek óta élteti a kört - sajnos, új és fôként fiatal tagokat nem sikerül toborozni. A kör tagjai rendszeresen megjelennek a Pro Art Galéria képzômûvészeti kiállításain, ezeket gyakorta kötik össze könyvbemutatókkal is. Itt fôként a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadványait ismerhetik meg az érdeklôdôk; kialakult már egy 30-40 személyes látogatói "törzsgárda". Az "osztódás" jelensége nálunk is tetten érhetô. Két helyi újság is megjelenik hetente. Az Új Kelet és a Gyergyói Kis Újság arcéle különbözik. Az egyik inkább az RMDSZ mellett, a másik inkább ellene van. Ennek az iszapbirkózásnak nem látom a pozitív eredményét, talán inkább káros, mert az egyszerû atyafit összezavarja, kétkedôvé teszi. Most már a televíziónk is kettéhasadt. Van egy Fény TV és egy Objektív TV. Ez a szakadás még olyan friss, hogy nem körvonalazódott egyik-egyik álláspontja.

Csak az utakon tátongó keréknyelô gödrök maradtak pártatlanok.

Az elmúlt évben nem jelent meg könyve helyi szerzônek. Gál Éva Emese adott verskéziratot a Pallas-Akadémiának. A helyi lapok csak elvétve közölnek irodalmi anyagot.

Magamról? "Futószerkezetem" meggyengülése miatt helyváltoztatásom fölöttébb nehézkessé vált. De az utóbbi egy évben azért írtam három forgatókönyvet videofilmek számára. Így elkészült a szárhegyi Lázár-kastélyról egy színvonalas kisfilm, a következôk pedig a Gyergyóremete és Gyergyóalfalu címû kazetták. Nem könnyû beszerezni a sok adatot, de a helytörténet mindig érdekelt. Közölgetek verset a Romániai Magyar Szóban, a Napsugárban, a Szivárványban. Most adtam le egy verseskönyv kéziratát a Pallas-Akadémiának, és egy járványtani könyvecske anyagát. Ha lesz pénz, lesz könyv. Most írjuk a Gyergyói-medence irodalmi életének történetét - a maroshévízi Kemény János Egyesület Helytörténeti Füzetek címû kiadványsorozatának következô száma errôl szól. Szép munka! Közben egészségügyi népszerûsítô cikkeket írogatok a helyi lapoknak, és havonta elôadásokat is tartok e témában. Létrehoztuk a Dr. Csiki János Egyesületet, amelynek célja a kisnyugdíjasok orvosi ellátásának megkönnyítése. Egy kis rendelônk van, ahol hétfôn én, más napokon asszisztensek várják a rászorulókat. Innen-onnan gyógyszert is szerzünk, és ingyen kiosztjuk a betegeknek. Minden hónapban egyszer elôadásokat tartunk, helytörténeti, tudományos, mûvészeti, orvosi szakterületekrôl a tagoknak. Nagy az érdeklôdés.

Megfelelô ütemben haladnak a nyárádtôi ipari park építési munkálatai. A 40,9 hektáros parkban helyet kap egy innovációs központ is, két marosvásárhelyi egyetem közremûködésével. A megyei tanács jóváhagyta az egyetemek és a megyei önkormányzat közötti együttmûködési megállapodást a központ tervének elkészítésére.

Az 5 millió eurós beruházást igénylô ipari park tavaly megkezdett építési munkálatait idén március 9-étôl kezdôdôen folytatták, eddig mintegy 18 százalékban készültek el - tudtuk meg Serban Maria mûszaki tanácsadótól. Elkészült az E60-as utat a parkkal összekötô útszakasz és hozzáfogtak a Vidrátszeg felé vezetô útépítéséhez is. A kazánház még "pirosban van", vízüzem is készül, ehhez a fô vízvezetékeket már elhelyezték. A gázvezetékek lefektetésére még nem került sor, viszont az adminisztratív épület alapjait már leöntötték, és 90 százalékban elkészült a Cserged pataka fölötti híd is. A gazdasági tevékenység mellett az ipari parkban tudományos és kutatási tevékenységre is sor kerül, ha sikerül megvalósítani azt az innovációs technológiai központot, amelyet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel (MOGYE) valamint a Petru Maior Egyetemmel közösen szándékszik megtervezni a megyei önkormányzat - tájékoztatott Kopacz Miklós, a megyei tanács beruházási osztályának vezetôje. Az elôzetes hírek ellenére, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem érdekelt a központ létrehozásában - legalábbis egyelôre. A központ megépítéséhez, csúcstechnológiával való felszereléséhez saját erôforrásból és PHARE-alapokból teremtik elô a pénzt az érdekelt felek. A MOGYE Életminôségi Központ néven hozna létre 10-14 laboratóriumot, a Petru Maior Egyetem menedzsment kKözpontot, valamint szakmai átképzési központot létesítene.

A szegény országok lakóit sújtják elsôsorban

Április 7. az egészségügy világnapja. 1948-ban ezen a napon alakult meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, a környezet tevékeny védelme érdekében.

Az aktuális egészségügyi kérdések tükrében a világszervezet ezen a napon hozza nyilvánosságra egy évre szóló mottóját, amely a folyó év legfontosabbnak tartott feladatát jelöli ki. Az idei világnap jelszava értelmében a közlekedési balesetek nem sorsszerûek, ahogy egyesek vélik, hanem elkerülhetôk. A nemzetközi adatokat tekintve a választás nem véletlenül esett erre a témára, hisz a közlekedési balesetek az egyik leggyakoribb halál- és betegségokot képezik manapság. Világviszonylatban naponta 3.000 ember hal meg és 140.000 sebesül meg súlyosan közlekedési balesetben. A közel másfélszáz ezerbôl 15.000-en életre szólóan fogyatékosok maradnak. A családfô, keresô nélkül maradt kisközösségekrôl, az élettárs nélkül maradt személyek, a szülôk nélkül maradt gyerekek, a gyerek nélkül maradt szülôk fájdalmáról nem is beszélve.

Az idei világnapon arra kívánják felhívni a figyelmet, hogyha az érintett szervek nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, a közlekedési balesetek továbbra is rendkívül súlyos egészségügyi problémát jelentenek. Érdekes módon, éppen a legfejlettebb, a "legmotorizáltabb" országokban csökkent a leginkább a balesetek száma, mivel közös összefogás révén ott tettek a legtöbbet a közlekedés biztonságáért. Az intenzív közlekedés ellenére ezekben az országokban 100.000 lakosból évente hat százalék veszíti életét közlekedési balesetben, a fejlôdésben levô országokban ezzel szemben 28 százalék. A súlyos, halálos kimenetelû balesetek 90 százaléka a szegény országokban történik, s elôreláthatólag a jövôben ez a szám 95 százalékra emelkedhet, s 2020-ra a 60 százalékos növekedést jósolnak a közlekedési balesetekben elhunyt személyek számát illetôen.

Az Egészségügyi Világszervezet felhívása értelmében minden országnak arra kell törekednie, hogy növelje a közlekedés biztonságát, ami azonban az egyén - legyen az gépkocsivezetô vagy gyalogos - részvétele nélkül nehezen megvalósítható - olvasható többek között a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság Egészségügyi Nevelési Részlegének közleményében.

Nemcsak a divat, hanem egészségünk érdekében is megközelítôleg az ideális testsúly elérésére és megtartására kell törekednünk. Hogy ez mennyi, az a testtömeg-indexbôl állapítható meg a legegyszerûbben, de nem biztos, hogy elégedettek leszünk az eredménnyel.

Az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-re a nyugati civilizációk lakosainak majdnem 50 százaléka túlsúlyos lesz. Belgiumban - mint a Le Soir címû brüsszeli napilap írja egyik múlt heti számában - már most veszélyes a helyzet: az emberek 43 százalékának testtömeg-indexe meghaladja ezt a szintet, azaz a 25-ös számot. (A testtömeg-indexnél az illetô testsúlyát elosztják méterben kifejezett magasságának négyzetével: az ideális testtömeg 20-25 között van, 25-30 között az illetô túlsúlyos, 30 felett pedig kövér.) Egy közvélemény-kutatás szerint a belgák maguk is látják mindennek veszélyét, s egyharmaduk fogyni akar - méghozzá a következô hónapokban átlagban 10 kilogrammot. S valóban érdemes nagyon odafigyelni a testsúlyra: az antwerpeni egyetem egyik professzora, Van Gaal szerint a testsúly 10 százalékos csökkenése átlagban 20 százalékkal csökkenti a halálos betegségek kialakulásának kockázatát, de egyes betegségeknél az arány még ennél is nagyobb lehet. (A cukorbetegséghez kapcsolódó halálesetek például 30 százalékkal csökkennek, ha sikerül súlyunkból 10 százaléknyit leadni.) A fogyás alacsonyabb szintre hozza a vérnyomást, a koleszterinszintet. A túlsúly viszont mindennek ellenkezôjével jár, s növeli a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát is.

Tudományos kísérletek azt mutatják, hogy az elhízás ellen szedett Orlistat elnevezésû gyógyszer - amely Magyarországon Xenical néven van forgalomban - a kilók csökkentése mellett csökkenti az idôs kori cukorbaj elôfordulását is - jelentették ki szakértôk múlt héten egy bécsi sajtóértekezleten. Napjainkban világszerte 750 millió túlsúlyos és 300 millió elhájasodott ember él. Ennek egyik legkomolyabb következménye az idôs kori cukorbaj (2-es típusú diabetes). Az Egyesült Államokban a felnôttek 60 és a gyerekek 13 százaléka túlsúlyos, de Ausztriában is mintegy 900 ezer elhízott ember él.

Ennek oka az, hogy a XXI. század jóléti társadalmaiban az emberek továbbra is az állandóan éhenhalás veszélye által fenyegetett kôkorszaki ember "anyagcsere-háztartásával" élnek együtt. Nem képesek leküzdeni a táplálkozási túlkínálat kísértését.

Az Orlistat (Xenical) mintegy 30 százalékkal csökkenti a zsír felvéte-lét a bélrendszerbôl, s eredetileg a koleszterinszint csökkentésére akarták használni, késôbb azonban fogyasztó gyógyszerként került a forgalomba. A túlsúly jelentôs kockázati tényezô, s legjobb ellenszere a lefogyás, ami az életmód megváltoztatása, a kalóriaszegény étrend, a kellô testmozgás mellett gyógyszeres kezeléssel is elérhetô. Ám amíg a kísérletben az életmód változásával és a kalória-bevitel csökkentésével lefogyók mintegy 9 százalékánál lépett fel a cukorbaj, addig azoknál, akik mindehhez még négy éven át Orlistatot is szedtek, 37 százalékkal csökkentett a kockázat.

Az 1-es típusú cukorbetegséget megelôzô "védôoltásként" mûködik az a kísérleti stádiumban lévô gyógyszer, amelyet egereken eredményesen próbáltak ki - tették közzé amerikai kutatók. Az 1-es típusú, vagyis a legsúlyosabb cukorbetegséget általában a hasnyálmirigy inzulintermelését szabályozó, meghatározott sejtfajták elhalása okozza. Az új gyógyszerrel ezt a sejtpusztulási folyamatot sikerült megakadályozni egy elôadás szerint, amely az American Chemical Society (Amerikai Vegyésztársaság) tudományos konferenciáján hangzott el a kaliforniai Anaheimben.

Úgy tûnik, az ISO-1 elnevezésû új gyógyszer képes megakadályozni az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását megelôzô gyulladási folyamatot. Azok az egerek, amelyek 10 napig ISO-1-et és cukorbetegséget elôidézô szert kaptak, tökéletesen védettnek bizonyultak a betegséggel szemben, míg a kontrollcsoportbeli kísérleti állatok, amelyeknek nem adtak be ISO-1-et, valamennyien inzulinhiányos tüneteket mutattak.

"Ez napjainkban a legígéretesebbnek tûnô gyógyszer az 1-es típusú cukorbetegség megelôzésére" - hangsúlyozta Juszuf al-Abed professzor, aki a New York állambeli Manhasset Jewish Research Institute tudományos intézet kutatócsoportjának vezetôje.

"Ha a kísérletek sikerrel járnak, a gyógyszer különösen fontos lehet a legfiatalabb betegek gyógyításában, akiknek nagyon kényelmetlen a mindennapi inzulininjekciós kezelés" - tette hozzá a kutatócsoport vezetôje.

Az új szer segíthet a prediabetikus (cukorbetegséget megelôzô) állapotban lévô betegeknél és azoknál, akik például genetikai okok miatt hajlamosak a betegségre. Ezeket az embereket a kutatók szerint megfelelô vérvizsgálattal lehet kiszûrni. Most a klinikai kísérletek következnek. Ha a gyógyszer hatásosnak bizonyul, akkor is több évbe telhet, amíg piacra kerül - közölte a professzor.

Sokan szenvednek a nagyon fájdalmas és kellemetlen lábszárgörcstôl, amely rendszerint éjjel jelentkezik és zavarja pihenésünket.

A vádliban fellépô lábgörcsnek igen sok oka lehet. Például vérkeringési vagy anyagcserezavar, ásványi anyag- vagy vitaminhiány, de lehet a lábak túlterheltségének vagy ideggyulladásnak a következménye is. Sokszor a hibás testtartás vagy a nem megfelelô cipô viselése az oka.

Az alsó lábszáron fellépô izomgörcs tulajdonképpen azt jelenti, hogy valami nincs rendben szervezetünkben. Az izmok vérellátása nem megfelelô, ezáltal nem kapnak elegendô tápanyagot, és az anyagcseretermékek elszállítása is akadályozott. A hirtelen fellépô szúró fájdalmat sok izomszál egyidejû összehúzódása okozza.

Miután ez a fájdalom akaratunktól független, csak közvetett módon próbálhatjuk meg a lábszár elernyesztését.

Néhány tanács, ötlet a hirtelenül fellépô fájdalmak megszüntetéséhez:

1. Amennyire csak lehet, húzzuk fel lábujjainkat és pipáljunk a lábfejünkkel.

2. Fussunk körben a szobában.

3. Masszírozzuk meg alaposan és erôsen lábszárunkat.

Tanácsok a lábszárgörcsök megelôzésére:

1. Testedzés végén igyunk sok, ásványi anyagokat is tartalmazó italt, mert mozgás esetén sokat veszítünk belôlük.

2. Végezzünk rendszeresen lábtornát. Kiváló a váltott hideg-meleg lábfürdô, mert javítja a láb vérkeringését.

3. A meleg lazítja az izmokat, ezért a lábakat és a lábszárat mindig tartsuk melegen.

Dr. Katona Edit (MTI)

Összehasonlító klinikai hatásvizsgálatok kontrollcsoportjainál, vagy akár gyógyszerfüggôk leszoktatására alkalmazzák a hatóanyagot nem tartalmazó, de orvosságnak mondott tablettákat, porokat, oldatokat. A placebo pszichikai hatása régóta ismert, ám most kiderült: ennél többre is képes. Az orvosokat kezdettôl foglalkoztatja: vajon miért van az, hogy a placebók (azaz az olyan gyógyszernek mondott szerek, amelyek valójában semmilyen hatóanyagot sem tartalmaznak, s csak az igazi gyógyszerek hatásának mérésére, a velük való összehasonlításra alkalmazzák ôket) sok esetben valóban javulást hoznak a betegeknél?

Az amerikai Michigan város egyetemének kutatócsoportja - Tor Wagner vezetésével - ennek próbált utánajárni, méghozzá úgy, hogy mintegy 20 személy agymûködését vizsgálta, miközben az illetôknek kisebb fizikai fájdalmat okoztak.

A Science et Vie címû francia tudományos havilap beszámolója szerint elsô lépésként a kutatók mágneses rezonanciavizsgálatokkal megnézték, hogy az agy mely részei lépnek mûködésbe, amikor a betegek karjukon valamilyen csípést vagy égô érzést éreznek. A második vizsgálat elôtt a betegek karjára egy krémet kentek, amelyrôl azt állították, hogy csökkenti a fájdalmat (a valóságban placebo volt), s utána megismételték az elôbbi fájdalomingert. Nagy meglepetésre a mágneses rezonanciavizsgálat azt mutatta, hogy a második alkalommal az agy fájdalomközpontjai kevésbé aktivizálódtak - azaz a placebo nem csak pszichológiai hatást fejt ki, mint ahogy azt a szakértôk eddig gondolták -, hanem valóban csökkenti az agy megfelelô központjában a fájdalomérzetet. Ennek a magyarázatával azonban még adósok a kutatók.

Sikeresen megoldódott a radnóti kórház sorsa. Míg az egészségügyi rendszer átalakulásának viharában többször felmerült megszüntetésének ötlete, addig a helyiek összefogása, a tanács és a polgármesteri hivatal hathatós támogatásával, külföldiek segítségével sikerült leválnia a ludasi kórházról. Ezt követôen önálló hôközpontot szereltek fel, belül javítottak, átalakították a helyiségeket és egészségügyi-szociális központként tartják fenn. 15 ágyhelyet biztosítanak, külön kórtermekben nôknek és férfiaknak. Ide elsôsorban olyan idôs személyeket fektetnek be, akiknek nincsen gondozójuk. De itt kezelik a környékbeli akut betegeket is. Aki teheti, 50.000 lej napi eltartást fizet, azonban esetenként díjmentes az ellátás. A költségeket a polgármesteri hivatal állja.

- Soha nem tapasztalt szolidaritásról tettek tanúbizonyságot a környékbeliek. Felhívásunkra mezôgazdasági terményeket ajándékoztak nekünk. Zsákokkal hozták a paszulyt, lisztet, krumplit, s mindent, amit fel tudtak ajánlani. Mi pedig cserekereskedelmet folytattunk. Magáncégekkel, mészárszékokkal megegyeztünk: adtunk egy zsák paszulyt, kaptunk húst, így biztosítottuk olcsóbban az ellátást - mondta dr. Simion Dan fôorvos, klinikavezetô. Majd megkérdi: voltunk-e az új magán orvosi járóbeteg-rendelôben? Aztán mindjárt gépkocsiba ül, és elvezet a nemrég felavatott Sim med központba. Nem titkolja, feleségével együtt hozta létre úgy, hogy felvásárolt egy házat, amit átalakítottak. Korszerû, patyolattiszta, a helyiségekben biológiai, vegyi laboratóriumot, rendelôt, szemészetet rendeztek be. Marosvásárhelyi és marosludasi elismert szakorvosok rendelnek itt, szinte minden szakterületen. Végeznek kardiológiai, belgyógyászati, nôgyó-gyászati, szemészeti, bôrgyógyászati, orr-fül- gégészeti vizsgálatot és munkaorvostani rendelés is van. Az orvosnál elôzetesen be kell jelentkezni, a páciensnek így várnia sem kell. A szolgáltatás nem díjmentes ugyan, de Simion doktor azt is bevallja: több mint 1 milliárd lejt fektetett be az épület átalakításába, korszerû orvosi felszerelések vásárlására. Még 10 év múlva sem térül meg mindez, orvosként azonban ebben látja a jövôt.

Hiányosságot is tapasztaltunk, Radnóton mindössze egyetlen gyógyszertár van, ahol naponta elég nagy sort kell kiállni. Hátha akad majd egy olyan magángyógyszerész, aki vállalja, hogy még egy patikát megnyisson.

Vajda György

A Maros Megyei Nyugdíjpénztár a napokban a megye több mint hatezer intézményéhez, vállalatához küldi ki a 2001. április 1- jétôl december 31-eg szóló bizonyítványt, amely a társadalombiztosítási járulékfizetési idôszakot és az állami nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási rendszerben elért pontszámokat tükrözi. Az országban megyénk a harmadik, ahol elkezdôdött az újdonságnak számító akció Prahova és Dâmbovita megye mellett.

Az állami nyugdíjrendszerben azok a személyek, akik az idôs kor, betegség, baleset, szülés következtében részben vagy teljesen elveszítették jövedelmüket, különféle társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint például a nyugdíj, vagy a különféle segélyek, pótlékok, de csak abban az esetben, hogyha a törvény által elôírt társadalombiztosítási járulékfizetési idôszakot megvalósították. A társadalombiztosítási járulékfizetési idôszak azon periódusokból áll össze, amelyekben az illetô személyek fizették a társadalombiztosítási hozzájárulást az állami nyugdíjrendszerben. A bizonyítvány olyan dokumentum, amely informálja az állami rendszerben biztosított személyt az adott periódusban megvalósított társadalombiztosítási járulékfizetési idôszakáról és arról, hogy milyen biztosított jövedelme volt az adott idôszakban. Ezek az adatok a Megyei Nyugdíjpénztár nyilvántartásában találhatók, annak függvényében, ahogy a biztosított személyek munkaadói havonta bejelentették.

2001. április 1-jéig, a 2000. évi 19-es számú törvény érvénybe lépéséig, a biztosított személyek társadalombiztosítási szolgáltatásokra kizárólag a ledolgozott szolgálati idô alapján voltak jogosultak, amelyet a munkakönyvvel igazoltak. Jelen törvény értelmében az illetô személy munkaviszonya különbözhet a társadalombiztosítási járulékfizetési idôszaktól, amely biztosítja a törvény által meghatározott társadalombiztosítási szolgáltatásokra való jogot. A munkakönyvbe bejegyzett jövedelmek eltérhetnek a biztosított jövedelmektôl. A törvény értelmében minden állami nyugdíjrendszerben biztosított egyént informálni kell azokról az adatokról, amelyeket a munkáltató a nyugdíjpénztárhoz leadott, az esetleges félreértések idôben történô kijavítása érdekében.

A bizonyítvány a 2001. április 1-2001. december 31. közötti idôszakra vonatkozó adatokat tartalmazza. Az a biztosított személy, aki az adott idôszakban több munkaadónál dolgozott, vagy akár több megyében is vállalt állást, egyetlen bizonyítványt fog kapni, amelyben feltüntetik a valamennyi munkahelyére vonatkozó adatot.

Maros megyében Segesvár, Dicsôszentmárton, illetve Marosvásárhely nagyobb vállalataihoz juttatták el ezeket a bizonyítványokat. A megye 6024 vállalatánál közel 136.000 biztosított személy dolgozik, ebbôl 25-25 cég 700 fölötti, illetve 400 és 700 közötti alkalmazottat foglalkoztat, 197 vállalat 100-400 embert alkalmazott. 543 cégnél 25-100 munkás dolgozik, viszont több mint ötezer vállalatnak 25-nél kevesebb alkalmazottja van.

Bôvebb felvilágosítást a Megyei Nyugdíjpénztár marosvásárhelyi székhelyén, a Tudor Vladimirescu u. 60. szám alatt, vagy a 260-461-es telefonszámon nyújtanak, Régenben a M. Viteazul u. 13/F szám alatt, vagy az 513-830-as telefonszámon.

Biztos másképp is nézi a dolgokat, mint aki folyamatosan benne él. Aki elôször találkozik egy adott valósággal, vagy több év teltével szembesül újra bizonyos realitással, jóra és rosszra is inkább rá tud csodálkozni, mint az, aki nap mint nap hozzászokott egy látványhoz, valamilyen jelenséghez. Közhely, amit itt megfogalmaztam, de erre kellett gondolnom hétfô délben a marosvásárhelyi újságíróklubban, amikor egy népes külföldi küldöttség tagjaival találkozhattam. Mintegy negyven magyarországi, nyugat-európai és amerikai üzletember, turisztikai szakértô és újságíró ötnapos székelyföldi körútjának utolsó állomásán beszélgethettem egyik-másikukkal. Nagy többségük még nem járt Erdélyben, a táj szépsége lenyûgözte ôket. A tapasztaltakkal általában elégedettek voltak. Nem csoda, hiszen április elsejétôl 5-éig ragyogó tavaszban Hargita, Kovászna és Maros megye több idegenforgalmi nevezetességét keresték fel, gasztronómiai különlegességeivel ismerkedhettek meg. Minderrôl elismerôen nyilatkoztak, az utakról tapintatosan hallgattak. Kérdés, hogy utólag ezek minôsíthetetlen minôsége mennyit nyom majd a latban, amikor ajánlaniuk kell a székelyföldi túrázást, üdülést partnereiknek, otthoni közönségüknek. Mert a kiruccanás szervezôi ezt célozták meg: olyan kapcsolatteremtést, amely a hazai turizmus fellendítését, külföldi vendégek és befektetôk idevonzását, a lehetséges erdélyi élmények népszerûsítését szolgálja. Marosvásárhelyen fogadta a küldöttséget Virág György, a megyei tanács elnöke is, vázolva a helyi adottságokat és a turisztikai kínálatot, eszmét cserélhettek a Sapientia egyetemrôl, a repülôtérrôl, Szovátán gyakorlatilag is érzékelhették a változásokat. Egyébként éppen a változások hangsúlyozása volt az, amire legfôképpen felfigyeltem. Nagy tudású, jó szemû világjáró újságíró hozta szóba, Baracs Dénes, a Magyar Távirati Iroda munkatársa, aki a rendszerváltás után évekig volt az MTI bukaresti tudósítója, jól tudja tehát, mirôl beszél. Hat éve nem volt ilyen székelyföldi körúton, és most meglepve csodálkozott rá a városok, községek arculatának szépülésére, a feliratok mára természetessé vált kétnyelvûségére, a társadalmi, politikai szemlélet- és hangulatváltozásra, egyebekre. Olyasmikre, amik nekünk fel se tûnnek, sôt gyakran olybá vesszük ôket, mintha nem is léteznének. Azok szájából, akik elsô alkalommal fordultak meg nálunk, kevésbé látszik fontosnak egy ilyen észrevétel, de az elôzetes tapasztalatokkal felvértezett, jól tájékozott szemlélô véleményére adni kell. Magától fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy mi itthoniak a jóra, sikeresre alig figyelünk, a negatívumok összehasonlíthatatlanul nagyobb súllyal vannak jelen tudatunkban. Persze a valóságban sincs másképpen, környezetünkben nyomasztó a bírálandók túlsúlya. De mégis... Reisz Erzsébet, a falusi turizmus romániai szervezetének parajdi országos alelnöke, a delegáció útjának egyik fôszervezôje és lebonyolítója elmondta, mindent megtettek, hogy a vendégek kellemesen érezzék magukat, és minél jobb benyomásokat szerezzenek, ebben pedig talán nem is volt hiány, de hogy a kirándulás milyen konkrétumokban kamatozik, az nem csak ezen, nem csak rajtuk múlik. Az ország összképén, teljes vonzerején van még rengeteg változtatni való. Ennek ellenére bíznak benne, hogy az ilyen kezdeményezések is hozzájárulnak tágabb, szûkebb életterünk külföldi népszerû-södéséhez.

Rotariu Csilla nyárádmagyarósi olvasónk és Majláth Károly helyi polgármester között az elmúlt hetekben polémia alakult ki. A megjelent olvasói levelekre, amelyekben az olvasó a községben tapasztalt rendellenességekre hívta fel a szélesebb közvélemény figyelmét; a község vezetôje röviden replikázott. A válasszal nem volt megelégedve Rotariu Csilla, aki újabb levelet küldött szerkesztôségünkhöz, pontokba szedve megválaszolatlan kérdéseit, elégedetlenségének okait. Ezúttal Majláth Károly polgármestert személyesen kerestük meg, arra kérve, hogy tételesen válaszoljon minden felvetésre. Mint kiderül, minden kérdésre van válasz, de közvetve az is, hogy szükség lenne a mûködô helyi nyilvánosság megteremtésére. Kevesebb lenne a félreértés, de jóval több a megértés, netán az összefogásnak kedvezô egyetértés.

- A községbeli erdôket 2003-ban mérték vissza. A birtokleveleket nem kézbesítették. Az érvényben levô törvények értelmében az erdôosztó bizottság elnöke a község polgármestere kell legyen. Az erdôk kiméréséért hektáronként 500.000 fizettünk, nyugtát, elismervényt nem kaptunk - írja Rotariu Csilla. Mit szól ehhez?

- A törvény szerint alakult meg Nyárádmagyarós községben is az öttagú bizottság, amelynek tagjai vállalták, hogy kimérik az erdôket. A községben létrejött az erdôtulajdonosok egyesülete is, ennek elnöke Kacsó Vencel. A bizottság tagjai az erdészeti hivatal szakemberei által elkészített térkép alapján mérik ki a parcellákat. Arról nincs tudomásom, hogy pénzt vettek volna el, de ha megtették, akkor csakis ôket kell elszámoltatni. A polgármesteri hivatal összeállította a birtoklevelek kibocsátásához szükséges iratokat, s ezeket elküldte az erdészeti igazgatósághoz. A birtoklevelek kiállítása és visszaküldése a nagy mennyiségû kérvény miatt fél évig is elhúzódhat. A nyárádmagyarósi hivatal teljesítette ez irányú feladatát.

- Több mint 250.000.000 lejes sikkasztás volt a polgármesteri hivatalban. 2003 végén ezért egy alkalmazottat elbocsátottak. A sikkasztás 2000-2003-ban történt, hogy nem vette ezt észre idôben a község vezetôsége? - teszi fel a kérdést a levélíró.

- 2000-2003 között a polgármesteri hivatal pénztárosa kiállította a nyugtákat a bejövô pénzösszegekre, az összegeket azonban nem helyezte letétbe a kincstárban. A helyi tanács vezetôsége által betervezett költségvetési adatok nem mindig teljesülnek, ezért nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora összeg van a hivatal számláján. A sikkasztást a hivatal könyvelôje vette észre, az érintett személynek, aki az eltulajdonított összeget teljesen egészében visszafizette, felbontottuk a munkaszerzôdését.

- A tanácsnak munkagépei vannak. Miért nem lehet tudni, hogy mikor és mennyiért dolgoznak, s az összeget mire költik? - szól a következô kérdés.

- A nyárádmagyarósi tanácsnak egy földgyaluja és egy árokásó gépe van. A gépek mûködtetésére, karbantartására díjat szabtunk meg, helyi tanácsi határozattal, személyenként (18-65 év) 50.000 lejt; a lovas gazdáknak évi 100.000, a traktorral rendelkezôknek évi 500.000 lejt. A befolyó összegekbôl üzemanyagot vásároltunk. A gépeket sáncásás, útkövezés során használtuk. Amikor bérbe adtuk kisebb munkálatok elvégzésére, üzemanyagot kértünk bérként. Egy alkalommal bérelték ki egy nagyobb nyárádszeredai munkálat során, a bérleti díjat bankszámlán utalták át, s az kimutatható a költségvetésben.

- 2003 decemberében a tanácsosoknak nem adtak javadalmazást, mert 48 millió lejes volt a hivatal telefonszámlája, s ezt a tanácsosok törlesztették. Ha jut telefonra, akkor miért nem jut közvilágításra?

- A megyei tanácstól átiratot kaptunk, hogy csökkenteni kell a telefonköltségeket. Mivel ezt nem tudtuk betartani, a tanácsosok felvállalták, elfogadták, hogy törlesztik a 48 millió lejes telefonszámlát. A helyi közvilágítást folyamatosan biztosítjuk a községben. Egy-egy égô kiégésekor nem tudjuk kihívni a szolgáltató munkacsoportját, mert a kiszállási és munkadíj 4-5 millió lej. Éppen ezért, lehetôségeink szerint, helyi szakemberekkel cseréltetjük ki az égôket, azonban néha elôfordul, hogy nem minden égô világít.

- A nyárádmagyarósiak miért nem tudhatják, hogy a tanács milyen és mekkora pályázati pénzekhez jut? Az öregotthon építésére is pénzt kaptak, az építkezést mégsem kezdték meg.

- A tanácsüléseken részletes beszámolók hangzanak el a benyújtott és elfogadott pályázatokról, azok életbeültetésérôl. Az ülések nyitottak, bárki bejöhet és részt vehet azokon. A községközpontban, az öregotthonnak kijelölt helyen végeztettünk földtani vizsgálatot, s kiderült, hogy a talaj vizes, nem alkalmas építkezésre, átalakításra. Azt is elmondhatom, hogy a szakminisztérium jóváhagyta a helyszín megváltoztatását, így a berekeresztúri iskola mögé fogjuk még az idén az öregotthont építeni.

- 2003-ban kormányhatározat alapján mûtrágyát kaptak azok, akiknek földterületük volt. A vegyszert ingyen biztosították. A faluban zsákonként 15.000 lejt vettek el. Tudomása szerint mûtrágyakérések is eltûntek - veti fel levelében Rotariu Csilla.

- A polgármesteri hivatalhoz benyújtott kéréseket, amennyiben megfeleltek az elôírásoknak, átadtuk a mezôgazdasági igazgatósághoz. A mûtrágyát az erre szakosodott cégek szállították ki, s ehhez a hivatalnak semmi köze nem volt. Valószínû, hogy a cég felszámolta a szállítási díjat.

- Könyvtárra igény van. A jelenlegi könyvtáros a tanácsnál dolgozik. Miért nem alkalmaznak valakit, aki rendszeresen kiszolgálja az olvasókat? Az iskolaigazgató évente több mint 5 millió lejt vesz fel azért, mert falun, Nyárádmagyaróson lakik. Ez pedig nem igaz, mert Nyárádszeredából ingázik - állítja a panaszos.

- Nincs anyagi lehetôségünk egész normás könyvtárost alkalmazni, ezért a jelenlegi könyvtáros a tanácsnál is dolgozik. Tavaly minden pénteken fogadta az olvasókat, jelenleg, a sok más munka miatt, csak amikor egy-egy tanító, tanár, gyerek szól, akkor adja ki a kért olvasmányt. Az iskolaigazgató nem azért kap úgynevezett zónapénzt, mert Nyárádmagyaróson lakik (vagy nem lakik), hanem mert vidéken, falun tanít. Az érvényben levô elôírások alapján különbözô övezetekre vannak osztva a települések, és a tanárok a besorolás arányában kapnak juttatást (a Selyében és Márkodon tanítók többet kapnak, mint a Magyaróson oktatók).

- A helyi tanács miért nem biztosított 10 százalékos adókedvezményt azoknak a lakóknak, akik március 15-ig kifizetik egész éves adójukat? A magyarósi adófizetôk pénzébôl miért nem javítják meg, fedik újra a helyi kultúrotthont? A márkodi kultúrotthonban csempekályhákat raktak, Szentimrén újrafedték az épületet - sorolja elégedetlenségének okait a levélíró.

- A helyi költségvetés alig 20 százalékát teszi ki a helyi adókból és illetékekbôl befolyó összeg. A helyi tanácsosok úgy döntöttek, hogy csak az infláció arányával emelik az adókat. A lakók így jobban jártak, mint ha nagyobb százalékkal emelték volna az adókat, s biztosították volna a 10 százalékos kedvezményt. A kultúrotthonokat a tanács tulajdonában levô erdôk kitermel