Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Kedden, Bukarestben találkozott Medgyessy Péter magyar, és Adrian Nastase román miniszterelnök. Bár aláírták azt a megállapodást, amely rögzíti a kedvezménytörvény romániai alkalmazására vonatkozó feltételeket, és közös sajtótájékoztatón úgy értékelték, "közösen nyertek meg egy újabb csatát Európáért", kétségtelen, hogy az aradi Szabadság-szobor ügye alaposabban megbolygatta a román-magyar kapcsolatokat, mint az a felszínen megmutatkozik. Látszólag mindkét kormányzat igyekszik élét venni a konfliktusnak, azonban egyik sem engedhet meg magának bármilyen kompromisszumot. Így aztán a kölcsönös szívélyességekkel és finom üzenetekkel tûzdelt szomszédi viszony fölött ott lebeg a Szabadság-szobor.

Nastase igyekszik megtalálni "december végéig azt a megoldási formát, amelyet elfogadhatónak tart mindkét fél, annak a - megbékélési park létrehozására vonatkozó - javaslatnak a keretei között, amelyet korábban megtettünk". A román kormányfô szerint a román-magyar megbékélés "nem két vagy három park révén jön létre", hanem kétoldalú megállapodások és olyan jogok révén, "amilyeneket a romániai magyar kisebbség élvez".

Medgyessy Péter azonban hangsúlyozta: "Történelmi esélyt veszítenénk el, a történelmi távlatot vétenénk el, ha nem találnánk megoldást olyan kérdésekre, mint amilyen a Szabadság-szobor ügye. Nem várok el román partnereinktôl egyebet, mint hogy a korábbi megállapodást tartsák tiszteletben". A magyar miniszterelnök úgy véli, "Ro-mánia és Magyarország akkor képes közös történelmet írni, ha nem csak leírjuk azt, hanem el is fogadjuk. Ezért kell visszahelyezni a Szabadság-szobrot Aradon, ezért van szükség egy olyan szoborparkra, amely kifejezze történelmünk párhuzamosságait és interferenciáit".

A Medgyessy-Markó találkozót követôen az RMDSZ elnöke kijelentette: az aradi Szabadság-szobor ügyében az RMDSZ-nek nagy szüksége van a magyar kormány kiállására", és reményének adott hangot, hogy az év végéig helyreállítják a szoborcsoportot.

Talán különösnek tetszik, de az aradi szobor dolgában nem az RMDSZ-nek és az SZDP-nek kell dûlôre jutnia. Végeredményben nem Markót kell meggyôzzék a miniszterelnökök ilyen- amolyan alternatívákról, hanem egyfelôl az erdélyi magyarságnak kell Medgyessy Péter bizonyítsa, hogy felvállalja érdekeik képviseletét, másfelôl pedig Nastase annak kell tanúbizonyságát adja, hogy nemcsak szavakban, "eurokonform" vállalásokban, hanem de facto híve a tényleges egyenrangúságnak.

Így szeptember végén már nem érik a gyümölcs, legfeljebb a szôlô, s a jelek szerint a "szoborügy" sem fog egyhamar beérni. Ezért kell a két kormányzatnak olyan megoldásokat keresni, amelyek valóban közelítik az álláspontokat, nem pedig kelletlen látogatásokkal, ilyen-olyan üzeneteket tartalmazó mosolynyilatkozatokkal fenntartani az igazi megbékélés látszatát. A magyar félnek határozottnak kell lennie, a román kormánynak pedig be kell tartania korábban (2001-ben) írásba foglalt ígéretét.

Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa

Szerdán Bukarestben ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Nagy Zsolt, ügyvezetô elnökhelyettes, Frunda György, az SZKT elnöke, Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Demeter János az OÖT elnöke, Puskás Bálint, az SZKT alelnöke, Kovács Péter az ifjúsági szervezetek képviselôjeként, valamint meghívottként Varga Attila képviselô, az alkotmánymódosító bizottság tagja, valamint Borbély László, a kormányzati kapcsolatokért felelôs ügyvezetô alelnök.

Az Operatív Tanács határozatban mondta ki: a Szövetség támogatja a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvényt, mert a módosítások jobbítják az ország alaptörvényét, fontos elôrelépést jelentenek az emberi és kisebbségi jogok területén.

Ugyanakkor a testület felhívást bocsátott ki, amelyben felszólítja a romániai magyar közösség tagjait, hogy október 19-én vegyenek részt mindannyian az alkotmányt módosító jogszabályról szóló népszavazáson, és voksoljanak igennel.

Az RMDSZ vezetése országos kampányt indít az alkotmánymódosító törvény támogatására. Az ügyvezetô elnök javaslatára az Operatív Tanács Nagy Zsoltot nevezte ki kampányfônöknek. A kampány során a területi szervezetek bekapcsolódásával egyidejûleg a szövetség országos vezetôi, az RMDSZ parlamenti képviselôi és szenátorai lakossági fórumokon vesznek részt. Ezeken személyesen is elmagyarázzák, hogy a szövetség parlamenti frakciói által is egyhangúlag megszavazott módosítással Románia alkotmánya egyértelmûen jobb lesz, mint eddig.

A támogatás alapvetô érvei között az Operatív Tanács felhívása rámutatott: a módosító törvény eredményeként Romániában nemcsak állami és magániskolák, hanem külön felekezeti oktatási intézmények is mûködhetnek ezután, amiért több mint egy évtizede küzdenek az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ-szel együtt. A további érvek között szerepel, hogy a módosítások nyomán Romániában nem lesz kötelezô a katonai szolgálat, az állam pedig szavatolni fogja a magántulajdont, nem lehet visszaállamosítani a földeket, az erdôket, az ingatlanokat.

A támogatást indokló érvek között a felhívás külön kiemeli, hogy ezután a alkotmány biztosítja az anyanyelv használatát a közi-gazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az olyan intézményekben, mint a rendôrség és más állami hivatalok.

Ez az alkotmánymódosítás erôsíti a jogállamot, bôvíti az alapvetô emberi és kisebbségi jogokat, közelebb visz Európához - hangzik az RMDSZ-felhívás.

A megyei pénzügyi igazgatóság ellenôrei az elmúlt három héten számos kereskedelmi egységet ellenôriztek. A megyében mintegy 20 egységet bezártak, mivel a kereskedôk nem rendelkeztek pénztárgéppel. Ezenkívül 20 millió lejes bírságot róttak ki az érvényben levô törvényes elôírások alapján - nyilatkozta lapunknak Lucian Savu, az igazgatóság vezetôje. A bezárt egységek közül 16-an utólag beszerezték a pénztárgépet, így ezek újra mûködhetnek. Az ellenôrzések tovább tartanak.

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, illetve Borbély László, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelôs ügyvezetô tájékoztatta az újságírókat a hét eseményeirôl.

Markó Béla elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint örvendetes esemény az, hogy kedden Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase kormányfô aláírták azt a megállapodást, amely a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény romániai alkalmazását biztosítja. Az elnök hangsúlyozta a két ország kapcsolatát tekintve rendkívül fontos lépés volt a megállapodás aláírása, hiszen ezzel lejárt az a politikai vita, amely hosszú idôn át megterhelte a román-magyar kapcsolatokat. Ugyanakkor kifejtette: az esemény üzenete tulajdonképpen az, hogy közös erôfeszítések árán, illetve az RMDSZ közbenjárásának köszönhetôen, képesekké váltunk arra, hogy rendezzük a két ország között felmerülô kényes kérdéseket.Megemlítette, a találkozón a román és a magyar miniszterelnök a két országot érintô gazdasági kérdésekrôl is tárgyalt, így például az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya ügyében is megállapodtak, melynek építési munkálatai valószínûleg már a jövô év folyamán elkezdôdnek.

A magyar miniszterelnök romániai látogatását elemezve Markó Béla a továbbiakban elmondta, negatív konotációval bír az a tény, hogy az aradi Szabadság-szobor helyreállításáról nem sikerült véglegesen megállapodni, bár a két miniszterelnök egyezséget kötött arra vonatkozóan, hogy közös megoldást találnak ebben az ügyben. A szövetségi elnök sajnálatos ténynek tartotta, hogy az aradi Szabadság-szobor visszaállítása körül kialakult vita miatt feszültté vált az RMDSZ és a kormánypárt közötti viszony. Ugyanakkor hozzátette: meggyôzôdése, hogy ebben az esetben is képesek vagyunk helyesen felmérni a legsúlyosabb problémákat is, és megfelelô megoldásokat találni, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy fenntartsuk a kialakult jó viszonyt.

A közelgô népszavazásról szólva Markó Béla elmondta, az RMDSZ támogatja az alkotmánymódosító törvény megszavazását, illetve részt vesz a népszavazást elôkészítô kampányban is. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szeptember 24-i ülésén felhívást intézett a romániai magyar közösséghez, amelyben arra kéri a közösség tagjait, hogy vegyenek részt az október 19-i népszavazáson, illetve támogassák szavazatukkal az alkotmány módosítását. Ugyanakkor kampányfônöknek Nagy Zsoltot, az RMDSZ területi szervezeteiért felelôs ügyvezetô alelnököt jelölte ki, valamint felkérte az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségét, hogy minél elôbb dolgozza ki a kampány naptárát.

Tanévkezdés elôtt az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen

Bár az üresen maradt tandíjas helyekre a vártnál kevesebben vizsgáznak a ma zajló pótfelvételi során, a tandíjmentes helyeket már az elsô felvételi alkalmával betöltötték a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A magyar hallgatók az idén is jól szerepeltek, s az elképzeléseknek megfelelô arányban nyertek felvételt: a gyógyszerészeti fakultáson 50 százalék körül, az általános orvosi és fogorvosi karon 40- 45 százalék között.

- Évkezdés elôtt mi a helyzet a magyar karok önállóságát illetôen? - tettük fel elôször is a kérdést dr. Nagy Örs professzornak, a MOGYE rektorhelyettesének.

- A kormányhatározat megjelenését várjuk, amelynek értelmében az utóbbi öt év átlaga alapján határozzák meg a magyar diákok beiskolázási arányszámát, ami 40-50 százalék között alakult. Az egyetem szenátusi bürója pedig megszavazta a kétszériás oktatást, ami az órák számának megkettôzôdését jelenti, s az órarendet is ennek alapján szerkesztették meg. Vonatkozik ez az elsô-, másod-, harmad- és hatodéves diákokra, negyed- és ötödéven kevesebb a magyar hallgató. A meghatározott beiskolázási arányszám azért fontos, mivel ennek alapján ki lehet építeni a hiányzó katedrákat. Lehetôségünk nyílik arra is, hogy elô tudjuk léptetni a fiatal oktatókat, és újakat tudunk alkalmazni attól függôen, hogy milyen diszciplínákon vannak üres helyek.

- A statisztikák szerint a tantestületnek csupán az egyharmadát alkotják a magyar oktatók, s vannak katedrák, ahol nagyon foghíjas a számuk. A kétszériás oktatás bevezetésével hogyan oldják meg az elôadásokat?

- Egyetlen diszciplína sem maradt fedetlen, nincs olyan helyzet, hogy ne tanítson legalább egy óraadó tanár. Vannak viszont továbbra is tantárgyak, ahol nem találunk az intézmény követelményeinek megfelelô kádert. Óraadóként foglalkoztatunk elismert orvosokat, akiket azonban vagy a koruk miatt, vagy a tudományos munkásság hiányában nem tudunk alkalmazni.

El kell viszont mondanom, hogy az utóbbi két évben számottevôen megnövekedett az újonnan alkalmazott fiatal káderek száma, s az elôléptetések elé sem gördített senki akadályt, ami garancia a magyar oktatói személyzet utánpótlására.

- Közismert, hogy a kiváló diákok közül kevesen választják az egyetemi pályát, mivel anyagi szempontból csábítóbb lehetôségeket kínálnak máshol. A Stúdium Alapítvány által létrehozott lakások javítják-e a kedvet?

- Rendkívül eredményes dolognak tartom, amit a Stúdium megvalósított, s gondolok itt mind a könyvtárra, mind a lakásokra, amelyeket a felsôoktatásban dolgozó fiatalok pályázhatnak meg, s ami reményeink szerint ösztönzôleg hat majd, hogy a gyenge fizetés ellenére az érvényesülésnek ezt a formáját választva el tudjanak indulni az életben.

- A felvételit megelôzôen arról lehetett hallani, hogy fôiskolai szintû bábaképzés indul Marosvásárhelyen, ennek ellenére mégsem hirdettek felvételit. Mi volt az akadály?

- A fôiskolát akkreditálták, csak késôn. Emiatt nem tudtunk idejében felvételit szervezni, s a pótfelvételire csak a tandíjas helyeket hirdethettük volna meg. Végül is úgy döntöttünk, hogy a minôségi oktatás érdekében csak jövôtôl indítjuk be a képzést, ami helyes döntésnek bizonyult, hisz például Kolozsváron mindössze három jelentkezô volt. A lényeg végül is az, hogy egy olyan létszámkeretet teremtsünk, amely, fôiskolai képzésrôl lévén szó, lehetôvé teszi a magyar nyelvû oktatást is.

Reményeink szerint jövôre betelnek a helyek, hisz az orvosi egyetemek iránti érdeklôdés megcsappanása közepette is a magyar diákok jól szerepeltek a felvételi vizsgán. Az elmarasztaló újságcikkek ellenére bízom abban, hogy a tesztvizsgán gyengébb eredményt elért hallgatók is bizonyítani fognak az egyetemi évek során.

- Talán még ennél is nagyobb gond a végzôsök helyzete. Folytatódik-e továbbra is a kivándorlás?

- Úgy tûnik, hogy a 2003-ban végzetteknek is több mint a fele veszi a batyuját. Ezért nem kell csodálkoznunk azon, ha nincs aki betöltse a Kovászna és Hargita megyei helyeket. Az alorvosi vizsgán sem azért kevesebb a magyar diák, mert kevésbé okosak lennének, hanem mert egyesek a határon túl próbálkoznak, ahol könnyebb a vizsga, de a szakképzés után kevesen térnek haza.

- Az sem titok, hogy felszereltség tekintetében nem tartozik az élvonalba a marosvásárhelyi egyetem. Történt-e változás az utóbbi idôben?

- Vannak kis lépések, próbáltunk beszerezni olyan készülékeket, amelyek egyes diszciplínákon elôsegítik az oktatást, de ez távol áll attól, hogy elegendô legyen. Az egyetem általában a preklinikum számára próbál biztosítani az alapkutatáshoz szükséges felszerelést, a meglévônek azonban legalább a tízszerese kellene.

A Stúdium Alapítvány hathatós támogatásával sok katedra kapott az oktatást elôsegítô készülékeket, számítógépet, videoprojektort, a két sebészet speciális endoszkópot, az ortopédia pedig egy csontsûrûségmérô készüléket.

A saját alapból, amit fejlesztésre fel tudnánk használni, nagyon kevés jut, mivel az egyetem épületének fenntartása rendkívül költséges. Kénytelenek voltunk áldozni a központi fûtési rendszer cseréjére, s most a mellékhelyiségek felújítása van soron.

- A központi sajtó az egyetemi bentlakások elképesztô helyzetének bemutatásától hangos. Tudnak-e bentlakást biztosítani valamennyi igénylônek?

- Általában minden tanév kezdetén több mint 80 százalékban sikerül megoldani a kéréseket, s az elmúlt években történt felújítások után az épületek állapota sem hasonlítható a más egyetemi központokból bemutatott helyzethez.

Véleményem szerint az alapvetô feltételek adottak az egyetemi év megnyitásához, a többi pedig a hallgatókon múlik - vélekedett a rektorhelyettes.

Politikusok a BBTE magyar karainak létrehozásáról

Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi szaktárca vezetôje kedden saját nevében kijelentette, hogy nem létezik törvényes alap, amely lehetôvé tenné, hogy a kormány magyar karokat hozzon létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a felsôoktatási intézmény szenátusának beleegyezése nélkül, tájékoztat a Ziarul Clujeanului címû napilap.

A belügyminiszter álláspontja hasonló Grigore Zanc kormánypárti szenátor véleményéhez. Zanc, aki a BBTE oktatója, az egyetem szenátusának álláspontját támogatja, és kifejtette: nem érti, miért kellene módosítani a BBTE szerkezetét, ha megmaradnak ugyanazok a szakok. Az SZDP hivatalosan nem foglalt állást a magyar tannyelvû karok létrehozásáról.

Markó Béla RMDSZ-elnök a napilap kérdésére elmondta: fenntartja álláspontját, miszerint a kormánynak az egyetem szenátusának döntése ellenére is lehetôsége van létrehozni a két magyar kart. Markó kijelentette, a BBTE-n nem tartják tiszteletben a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos jogát, noha a kolozsvári egyetem 19 kara közül kettôn (a protestáns, illetve a római katolikus teológián) kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás, 15 karon pedig magyarul is oktatnak. Az RMDSZ elnöke szerint a hatályos törvények alapján a kormány hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulhassanak.

Szeptember 16-án, kedden, a megszokott módon kezdôdött a Maros-mezôségi Egyházmegye Esperesi Hivatalának élete. Egy idô után az átlagosnál gyakrabban szólt a telefon: olvastad a Népújságot? Nem. Na, olvasd el! És olvasom... Kali Ágnes... Dávid Lajos... Gönczi Árpád... (Kali Ágnest messzemenôen megértem).

Méltatlannak érzem magam nt. Dávid Lajos (fôjegyzô, esperes, igazgatótanács-, zsinati állandó tag - még ma is, ameddig újra nem ülésezik a törvényalkotó testület - , katekétikai elôadó...) LELKIPÁSZTOR (cigány- és kórházmissziót is felvállaló) életének és szolgálatának még a méltatására is, hát még - Isten ôrizz - bírálni, ítéletet mondani fölötte. Ez az Egyedül Igaz Bíró kizárólagos joga, és annak halvány földi tükre az egyháztörténet. És, mert igaz, azért írom: T. Gönczi Árpád urat sem szeretném megsérteni, mert mint a kuratórium gazdasági elnöke, fôgondnoksága idején kitûnô munkatársi - együttgondolkodó és a köz javát szolgáló - két esztendôt köszönhetünk Istennek. Valahányszor találkoztunk azóta, hálaadással emlegettük a ma is érvényben levô szabályzatot, rendtartást, joghézagokat is pótló javaslatokat-döntéseket... A szálkát látom. Bizony, nagyon mélyen sebet ejtô tövissé lett - de hol van a gerenda? -, mert ahol egyik jelen van, ott kell lennie a másiknak is. Szívemben a kérdés és a keserûség: megint a református egyház. Ismét a világi sajtót választjuk. Mégis: milyen nagy öröm, hogy római katolikus, unitárius, evangélikus testvéreinknél nincsenek ilyen odakívánkozó szálkák és tövisek - vagy talán más magyarázata van annak, hogy csak református sebek fakadnak világi medrekben? S amit nem találnak meg mások, azt felkínáljuk mi...?

A Kereskedelmi Bank elôtt rendôrautó: szeretne ráripakodni hangosbemondóján az elôtte ügyetlenkedôre, de - érdekes: nem tud, mert azt, amit maroktelefonján keresztül beszél, gondolom, nem a fôtér kedd déli embertömegének szánja. Bezzeg, gondolom, ha fordítva lenne, mondja a bennem is ott levô kicsi-nagy ördög: most bírság következne. És eljátszom a gondolattal: most én bírságolok. Mert a törvény, ugye, a vezetôre érvényes, és független az autó népjármû vagy luxus jellegétôl. Mielôtt továbbfûzhetném - mi tagadás, kárörömmel - a rendôr bírságolásának gondolatszálát... talán itt van a gerenda: A TÖRVÉNY, A KÁNON. 62. &. "A presbiteri gyûlés elnöke a lelkész és a fôgondnok." Nem vagy, hanem: ÉS. 63. &. "...gyûlések megtartásáért a lelkész, fôgondnok, gondnok személyesen felelôs." Nem csak a lelkész! Így mûködik a Zsinat-presbiteri Református Egyház. 61. &. "Az egyházközség legfôbb intézô és felügyelô testülete a presbitérium." Nem a lelkész, és nem a fôgondnok, hanem a presbitérium. Testületi döntések kormányoznak az egyházközségben is, a tisztségviselôk és tisztviselôk végrehajtják a döntéseket. 69. &. "... Pontos számadást vezettet ... pénzügyi bizottságot szervez ... az egyházközség pénzforgalmát legalább félévente számba veszi, jegyzôkönyveli, és a számbavétel eredményérôl a presbitériumnak beszámol." A fôgondnok pedig - 39. &. "a lelkésszel egyetértésben ... a lelkésszel együtt ... elnöktársával egyetértésben..." Így mûködik a TÖRVÉNY, másképp nem. De ezt érvényesíteni akkor lehet és kell, amikor nem "volt presbiter" vagy
"volt fôgondnok" valaki. S ha nem, hallgasson el örökre.

"Mert akik jól szolgálnak, szép tisztességet szereznek maguknak és sok bizodalmat a Jézus Krisztusban való hitben" - ezt is Pál mondja Timótheusnak. És a Szabadság utcában sokan jól szolgáltak, mert jó bizonyságok vannak 20 év alatt: új templom, lelkipásztori lakás, cigánymissziós központ, kórházmisszió, igényes, világot járt dalárda, iszákosmentô összejövetelek... Ebben kell nekünk jeleskedni, elöljárni, példát mutatni: szolgálni. Én minden embert - magammal kezdve - csak a Szentírás alapján tudok és szeretnék mindig értékelni és szeretni, szolgálni és Krisztushoz vezetni.

"Végezetre atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben éljetek, és a szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek." II. Kor 13,11

Geoana az ENSZ-közgyûlés ülésszakán

Európának, az Egyesült Államoknak és a világszervezetnek feltétlenül együtt kell mûködnie Irak ügyében - jelentette ki kedden egy New Yorkban adott interjújában Mircea Geoana külügyminiszter.

A "szélesebb" közel-keleti térség stabilizálása századunk nagy kihívása a nemzetközi közösség számára, és ennek elsô próbaköve Irak kérdése - tette hozzá az ENSZ-Közgyûlés ülésszakán New Yorkban tartózkodó román külügyminiszter a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva.

Románia az Irak elleni amerikai hadjárat egyik elkötelezett támogatója, az amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld által "új Európaként" emlegetett országcsoport része, 800 katonát küldött Irakba, az ország biztonsági helyzetének és közrendjének stabilizálására az országban állomásozó nemzetközi erôk kötelékébe.

Geoana közölte, hogy országa, amely 2004-ben várhatóan csatlakozik a NATO-hoz, 2007-ben pedig - reményei szerint - az Európai Unióhoz, az Irakban állomásozó román kontingens létszámának növelését fontolgatja, eddig azonban még nem döntött a kérdésrôl.

A román diplomácia vezetôje szerint mindaddig várnak a kontingens esetleges növelésével kapcsolatos döntéssel, amíg a Biztonsági Tanács nem szavaz a nemzetközi erôk létszámának jelentôs növelésére buzdító amerikai határozattervezetrôl. Amennyiben a BT elfogadja az amerikai tervezetet, az azt jelenti, hogy néhány, az Egyesült Államok által korábban felkért, komoly haderôvel rendelkezô ország, mint India és Törökország esetleg szintén jelentôs erôket küld a térségbe - mondta a külügyminiszter.

Geoana nyilatkozatában utalt rá: George Bush amerikai elnöknek az ENSZ-közgyûlés ülésszakán elhangzott beszéde bizonyos elmozdulást mutat a világszervezet iraki szerepének elismerése felé, ugyanis az elnök kijelentette, hogy Washington számít az ENSZ aktív szerepére Irakban, és elismeri, hogy közös stratégia kidolgozására van szükség a muzulmán világ modernizálásához.

Liberális-demokrata egyezség

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) tárgyaló delegációi véglegesítették a két párt szövetségének programját; a dokumentum a kormányprogramot megalapozó politikai célkitûzéseket is tartalmazza, nyilatkozta szerdán, sajtótájékoztatón Paul Pacuraru liberális alelnök.

-A kiindulópontot a két alakulat politikai programja szolgáltatta, ezek alapján összeállítottak egy prioritás-listát, majd egy dokumentumot a pártszövetség tíz célkitûzésébôl - mondta Pacuraru.

Az NLP-DP szövetség tíz célkitûzése: a jogállamiság megerôsítése, az állam gazdasági szerepének újrafogalmazása, az egyéni szabadság megerôsítése, a magántulajdon garantálása és tisztelete, egy mûködôképes piacgazdaság létrehozása, a vállalkozói szellem ösztönzése, a szegénység csökkentése, esélyegyenlôség, a kisebbségek iránti tisztelet és intézkedések Románia euro-atlanti integrációja érdekében.

-Ezenkívül megállapodás született harminc ágazati célkitûzésrôl és ezek megvalósításának módjáról is, továbbá minden gazdasági és szociális ágazatban több mint 230 célkitûzés született. A dokumentum kidolgozói figyelembe vették az EU- val folyó csatlakozási tágyalások fejezeteit és a csatlakozási menetrendet is - közölte Pacuraru.

Az NLP alelnöke kifejtette, a pártszövetség programjában mind a liberális, mind pedig a szociáldemokrata értékek megtalálhatók. - Ezentúl a kormányprogramon dolgozunk, a programban foglalt alapelvek részletezésével - fûzte hozzá Paul Pacuraru.

A pártszövetség programját, a szövetséget létrehozó megállapodást, illetve a szövetség létgrejöttét megalapozó dokumentumot a hét végén fogadja el a két párt vezetése, majd az NLP kongresszusa és a DP Országos Nagygyûlése.

A vajdasági magyar pártok és a kormány szakértôi csütörtöktôl tárgyalóasztalhoz ülnek és megoldást próbálnak találni a délvidéki magyarság kettôs állampolgárságának kérdésére - mondta Kovács László magyar külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerdán Budapesten, a tárgyalásukat követô sajtótájékoztatón.

"Olyan megoldást kell találnunk, amely Magyarország EU-csatlakozása, pontosabban azt követôen a schengeni rendszerbe lépése után is lehetôvé teszi a zavartalan kapcsolattartást a vajdasági magyarok és az anyaország között, ugyanakkor a szülôföldön maradást is biztosítja" - jelentette ki a Szerbia-Montenegró miniszterelnök-helyettesi tisztségét is betöltô Kasza József. Hozzátette: a skála széles; kettôs állampolgárság jelenthet csak utazási könnyítéseket, de lehet teljes körû is, szavazati joggal, egészségügyi ellátással.

Kovács László közölte: amennyiben sikerül megállapodni a vajdasági magyar pártok szakértôivel, akkor utána tárgyalóasztalhoz ülnek a szerbia-montenegrói kormány képviselôivel és azt követôen a nemzetközi szervezetek, így az Európai Unió és az Európa Tanács álláspontját is meg kell tudakolni a kettôs állampolgárság kialakítandó formájáról.

A külügyminiszter az MTI kérdésére válaszolva kiemelte: egyelôre nem tudja megmondani, hogy a kettôs állampolgárságról való megállapodás igényli-e majd az alkotmány, illetve az állampolgársági törvény módosítását.

A kettôs állampolgárság bevezetésérôl, a kedvezménytörvényrôl és az Európai Unió alkotmánytervezetének kisebbségeket érintô fejezetérôl tanácskoznak Budapesten az MDF meghívására a határon túli magyar szervezetek vezetôi szeptember 26-án - jelentette be Viniczai Tibor szerdán sajtótájékoztatón.

A Kárpát-medencei Párbeszédet címmel megtartandó konferenciára a Magyar Állandó Értekezleten képviselettel rendelkezô határon túli magyar szervezetek vezetôit hívták meg - közölte az MDF elnökségének tagja.

A tanácskozás célja, hogy a magyar közvélemény megismerhesse a kárpát-medencei magyarság politikai vezetôinek a kettôs állampolgárság bevezetésével és intézményesítésével kapcsolatos véleményét, elképzeléseit, javaslatait.

Viniczai Tibor megfogalmazása szerint "úgy tûnik, idôrôl idôre néhány magyar politikai irányzat nem kezeli a helyén a határon túli magyarság ügyét, amely 80 éve rendezetlen, és nem lezárt".

Ezzel kapcsolatban Almássy Kornél, a pártelnökség külügyekkel foglalkozó tagja azt hangsúlyozta: a demokrata fórum szerint a kormányváltás óta "a kabinet nem tekinti fontosnak a határon túli magyarok ügyét".

Internetes csevegôprogramok szobáiban - chateléssel - milliók kötnek ismeretséget naponta. Nem mindegyik kapcsolat marad éteri, hiszen immár fizetett cyber-kémek lesik például egy-egy házastárs minden világhálós (félre)lépését.

A házasságtörés, az élettárs átverése annyi idôs, mint az ember. A mindenkori szerelmesek lépést tartottak a fejlôdéssel. Az érzelmektôl csepegô levéltôl - nem tudni, a rovásírók hogyan csinálták - a titok forradalmi célba juttatását jelentô telefonig adott volt az eszköztár. És most itt az internet!

Az már bizonyos, hogy modernizálja a házasságtörés kelléktárát. Elhanyagolt asszonyok, megunt férjek menedéke a világháló. Az Egyesült Államokban már úgy vélik, hogy minden harmadik válás oka az internet.

A köteléktôl való szabadulás a világhálón való randevúzgatással kezdôdik. Félénkebb hölgyek, akik nehezen teszik meg az elsô lépést, pirulás nélkül ütögetik a számítógép betûit. A rémisztô kórnak már neve is van: "cyber-hûtlenség". Ami, akárhogy is nézzük, plátói szerelem. Kezdetben mindenképpen az. Elmélyülési lehetôsége azonban minden arcnélküli kapcsolatban adott. S hogy ez így van, az élet is igazolta. John Lesage kétgyermekes apa, aki - miután egy új- zélandi "chat-partnerért" elhagyta a neje - maga is a számítógép elé ült és figyelmeztette lehetséges sorstársait. "Ezúton közlöm az emberiséggel, hogy legyen nagyon óvatos. Fel kell készülni arra, ami ezen a téren még reánk vár."

A házasságtörés, persze nemcsak bûn, hanem üzlet is. A fejlôdés tehát nem állhat meg, az új kapcsolati forma máris kialakította a megfelelô piaci fogadtatást. Az Egyesült Államokban a hûtlenkedôkre vadászó kémek szabott áron dolgoznak, 100 dollárért figyelik a gyanítható személyek világhálós gesztusait. Gondosan feljegyezve a célszemély adott és kapott üzeneteit. A New York Post így rögzítette a tényt: "A hagyományos magándetektív helyébe lépett az olcsóbb és ugyanakkor pontosabb információval dolgozó szakember." Az üzlet virágzik - ezt bizonyítja, hogy az ügyvédek is válóoknak tekintik a magánéleti leskelôdés, az internetes kukkolás leleteit.

A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kétnapos szemináriumot szervez a hétvégén A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban, törvénymódosítási lehetôségek a nemzeti kisebbségek jelenlétére vonatkozóan, a döntéshozatal különbözô intézményeiben címmel.

A rendezvény megnyitójára pénteken, szeptember 26-án 14 órai kezdettel kerül sor. Megnyitóbeszédet mond Borbély László kuratóriumi elnök, sor kerül a szeminárium munkabizottságának megválasztására, ismertetik a résztvevôkkel a rendezvény programját. Ezt Márton Árpád képviselô Választási törvények, a nemzeti kisebbségek képviselete a központi és helyi közigazgatásban címû elôadása követi. Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a megyei tapasztalatokról számol be, elôadást tart a nemzeti kisebbségek részvételérôl a döntéshozatalban, az anyanyelvhasználatról a helyi tanácsokban. Dézsi Zoltán, Hargita megye alispánja A minisztériumoknak alárendelt intézmények, prefektúrák szerepe a törvényiség betartását illetôen, anyanyelvhasználat az önkormányzatokban témákról értekezik. A pénteki rendezvény hozzászólásokkal zárul.

Szeptember 27-én, a szeminárium második napján Varujan Pambuccian képviselô 9.30 órai kezdettel beszél a kisebbségi szervezetek szerepérôl és helyérôl az állam különbözô döntéshozó intézményeiben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó törvénykezési és intézményes keret bôvítésérôl, Varga Attila képviselô a nemzeti kisebbségi helyzetére vonatkozó törvényes és alkotmányos keretrôl tart elôadást. Ezt követôen a javaslatok ismertetésére, elemzésére és véglegesítésére kerül sor. A rendezvény kiértékelôvel zárul.

A Megyei Tanfelügyelôség, figyelembe véve a 2003- 2004-es tanév beiskolázási tervét, tizenkét iskolabuszt igényelt a Közoktatási, Kutatásügyi és Ifjúsági Minisztériumtól. A tanév megkezdôdött azonban az iskolabuszokból csupán kettô érkezett a megyébe.

Milyen mértékben befolyásolja az oktatás menetét a buszok hiánya, illetve hogyan sikerült "elosztani" a várományosok között a buszokat? - kérdeztük Neagu Nicolaét, a tanfelügyelôség gazdasági igazgatóját, szóvivôjét.

- A késésért mindenképpen a câmpulungi ARO gyár a felelôs, mert nem tettek eleget szerzôdéses kötelezettségüknek és nem szállították le a minisztérium által megrendelt iskolabuszokat. Sajnos, belátható idôn belül nem fog megérkezni a fennmaradó tíz jármû. Azt a kettôt, amit a rendelkezésünkre bocsátottak, Mezôpagocsa és Gör-gényszentimre községekben használják, a valeni-i, illetve a görgényorsovai, a görgényadorjáni és a kincsesfôi gyerekek szállítására. Iskolabusz nélkül maradt Alsó-bölkény, ahová a soropházi és szentmihályi gyerekeket, Gernye-szeg, ahová a teleki és a magyar-péterlaki gyerekeket, továbbá Ma-rossárpatak, ahová a pókai, me- zômajosi és pusztaalmási gyerekeket kellett volna beszállítani iskolába. Nem indulhatott iskolabusz Bala- vásár és Szentdemeter, Zágor és Küküllôsolymos, Nagysármás és Kissármás, Küküllôszéplak valamint Nagylászló és Örményes, továbbá Nyárádmagyarós és Nyárádselye között sem - mondta az igazgató, aki azt is leszögezte, hogy két párhuzamos programról van szó: a kisiskolák megszüntetésérôl, vagy ahogy emlegetik, ezeknek az iskolaközpontokkal való összevonásáról és az iskolabusz- szolgálat beindításáról.

Ott ahol az nem tudtak iskolabuszt biztosítani, a kis létszámú iskolák megmaradtak, a tanerôket kihelyezték, nincs fennakadás az oktatásban.

Feltettük a kérdést: mi lesz, ha tanév közben érkeznek meg a buszok: menesztik a tanerôket vagy a buszok állnak a jövô tanévig? Neagu igazgató a fôtanfelügyelô nyilatkozatára hivatkozva elmondta, hogy esetrôl esetre születik döntés attól függôen, hogy hány tanerô munkahelye forog kockán, illetve hányat tudnak elhelyezni menet közben. Mindenesetre az utcán senki sem marad azok közül, akik kihelyezést kaptak valamely iskolába.

A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány nem csak rendezvényei révén áll a város, a megye magyarságának szolgálatában, más úton- módon is igyekszik közösségünk szellemi építéséhez hozzájárulni. Legújabb kezdeményezését elsôsorban magyar iskolák, tagozatok, alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek, mûvelôdési társaságok figyelmébe ajánlhatjuk. Az alapítvány ugyanis a budapesti Pro Hungaris Alapítvány közvetítésével, személyesen Hamza Madocsa kutatási menedzser szorgalmazására egy nagyobb könyvadományhoz jutott hozzá. Egy amerikai kiadó magyar nyelvû köteteirôl van szó, szépirodalmi kiadványokról, tankönyvekrôl, gyermekkönyvekrôl, folyóiratokról, amelyeket a Bernády Alapítvány szétoszt az azokat igénylô közösségek között.

A könyvigénylôk október 15-ig jelentkezhetnek a Bernády Ház címén: Horea utca 6. szám, telefaxán: 0265/250-852, illetve e-mail címén: bernady@rdslink.ro. A kuratórium döntésérôl, a könyvek átvételének lehetôségeirôl az említett dátum után értesítik az igénylôket.

A megyei fogyasztóvédelmi hivatal ellenôrei az elmúlt hetekben a szezon végi kiárusításokon kínált termékek minôségét vizsgálták. A 2000. évi 99-es kormányrendelet értelmében a leszállított áron kínált termékeknek ugyanazon minôségi-, egészségügyi- és biztonsági elôírásoknak kell megfelelniük, mint a teljes árú cikkeknek és a garanciaidejük is azonos.

Az ellenôrôk 12 egységet vizsgáltak, az alábbi hiányosságokat észlelve: az árleszállítást alkalmazó üzletekben nem volt feltüntetve, hogy mely termékekre érvényes a kedvezmény és milyen idôszakban alkalmazzák; a címkén két ár volt feltüntetve, anélkül, hogy kiderült volna, hány százalékos diszkontról van szó; a címkén nem volt feltüntetve az új ár, csupán a leütött százalék. A fogyasztóvédôk más rendellenességeket is tapasztaltak: a marosvásárhelyi Rombil üzletében levô lábbelik címkéjén nem volt feltüntetve a forgalmazó címe és neve, a Power Pacific üzletben nem volt látható helyre kifüggesztve a termékek ára, a Polimercato Impex boltjában azonosító elemek nélkül forgalmazták a textíliákat, a Dual M&G üzlet kirakatában 45 százalékos kedvezmény volt feltüntetve, de néhány termék esetében csupán 20-25 százalékos árleszállítást alkalmaztak.

Az ellenôrzés során a felügyelôk 60,6 millió lej értékû terméket vontak ki forgalomból, 19 millió lejes összbüntetést róttak ki, s öt figyelmeztetô felszólítást állítottak ki a törvényes elôírásokat be nem tartó cégek nevére.

Az ön szócskával "saját, önmaga" jelentésben már a 15. század elsô felében, a Jókai-kódexben találkozunk (ön színeiben, önképére stb.). A nyelvújítás és a késôbbi nyelvfejlôdés sok ön- elôtagú összetételt hozott létre. Ezekben az ön- elôtag jelentése saját, saját maga, önmagára vonatkozó, önmûködô, magától mûködô, pl. önsúly, öncsalás, önborotva. Az utótag nemegyszer képzett fônév (önellátás), de lehet melléknév (önfejû, önhatalmú, öntevékeny, önveszélyes) vagy melléknévi igenév (önálló, önmûködô, önkiszolgáló, önelégült, önhitt, öntelt). Maga az összetétel lehet alanyos (önbetörés), bár ezek gyakran egyaránt értelmezhetôk alanyosnak és tárgyasnak, pl. önmérséklet = önmaga vagy önmagát mérsékli; vagy alanyosnak és jelöletlen határozósnak, pl. önbetörés = önmaga, illetôleg önmagához betör, tárgyas (önáltatás), jelzôs (önborotva) vagy jelöletlen határozós (önbizalom, önrendelkezés).

Régebben ezeket az összetételeket fölöslegesen hibáztatták néhányan. Ha az ön- elôtag helyes jelentésben használatos, akkor a szóalkotások kifogástalanok, de pongyola használatukat kerülnünk kell. Ilyen például: X önéletrajzírója Y, helyesen: életrajzírója; az önkezdeményezésben fölösleges az ön- elôtag; a mûkedvelô együttest sem helyes öntevékeny együttes néven emlegetni, amint egykor voltak már ilyen szándékok.

Az önkívüli szót régebben szokatlan képzésmódja miatt hibáztatták, mégis teljesen meghonosodott. Szarvas Gábor már a múlt században elfogadhatónak tartotta. Az eszméletlenség, ájultság szóval - mint régebben javasolták - nem helyettesíthetô.

Az önbíráskodó, önmûködô, önelégült és az önbetörés, öngyulladás, önkielégülés, önszántából, önvallomás szavak tanúsítják, hogy az ön- elôtag jól megfér a tárgyatlan igével, illetôleg az ige tárgyatlan használatával.

Valószínûleg nem én leszek az elsô, akinek eszébe jut. Kezdetben ugyanis volt a park. Így magára, mint angol szó és mint nyilvános kert (játszótér). Innen csak egy lépés az angolparkig, sôt nagybetûvel is. (Utóbb Vidám Park.) Ám a fejlôdés nem toporog egy helyben és hidegben, egyre forróbb és terjedékenyebb, felülfertôzte amúgy is miazmás hivatalos szókészletünket. Ma már van géppark és autópark, ipari park és Euro park. És persze volt a Drakulaland, a kormányzók kedvenc játszótere lehetett volna, ha a környezetvédôk és Charles herceg, meg a gazdasági mutatók és a Pro Európa Liga meg nem fúrják.

Na, nem kell félteni a kormányzatot, parkban óriási választék áll raktáron. Most például Aradra terveznek egy szoborparkot. 1990-tôl a kelet-európai országok némelyikében már létesítettek ilyet, avagy megnyitották a korábbról elzárva tartott szoborsüllyesztôt. Azokba ugyanis azokat a köztéri monumentumokat szokták felgyûjteni, amelyek a politika forgandósága folytán már nem érdemlik meg a köztériséget. Ha ugyanis az eltávolított szobrokat nem vagdalják szét csákánnyal, lángvágóval (diadalmas/dühödt lehúzásuk után), itt tartják, megszemlélhetôk az Osztyapenkó- és Lenin-szobrok, irredenta emlékmûvek és Horthy Miklós-mellbronzok (hogy csak a Budapest melletti Sülysápra emlékeztessek).

Aradra egy efféle vurstlit, nyilvános szoborelfekvôt kívánnak szervezni. Hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy a román-magyar megbékélési park (mikor haragudtak meg egymásra, annyi, sok-sok híradóban látott hatvanéves ölelkezés, könnyes viszontlátás és csókos búcsú után?!!) épkézláb ötlet lenne és hatékony is, amikor már a horrorfilmek nézettsége is erôsen megcsappant. Egy tenyérnyi zöld folt Arad határában, esetleg az ország határán túl, mondjuk Kürtöstôl (neked Curtici, anyukám: kaparj Kurtics, neked is jut szobor!) nyugatra, egészen jól festene.

Ám de fordítsuk szeriôzre a szót (Esterházy): ebben a szoborparkban minden tíz lépésre egy szobor állna. Kissé zsúfoltan, halmozottan hátrányos helyzetben, egymást megsemmisítô és kioltó esztétikai hatóerôvel. Ahogy ezt Rozvány & Vidra fôminiszteriálisok megkövetelik.

Ide kerülne a Szabadság-szobor is, mely egy lenne a sok közül. "Íme, látjátok, édes tanulócskák", magyarázza majd a tanár bácsi/néni, "ide olyan avult dolgok kerülnek, mint: szabadság, és vértanúság, román-magyar barátság, együttmûködési protokollum a RMDSZ-szel, amit az egyik fél akkor rúghat fel, amikor csak akar, az adott szó, ígéretek, törvények és határozatok végrehajtása nélkül". És kerülnek majd (kerültek máris) országunk egykori elüldözött lakóinak utolsó példányai is, szászok, zsidók, a beolvasztottak, és a Park bármely csoport számára nyitva áll...

A konciliáns Park végre lehetôséget teremt, hogy a maradék magyarokat itt alkalmazzuk parkôrnek, hol berendezhetik a nagy gesztenyefa tövén az állami magyar egyetemüket, annyi karral, ahány ága van a fának, és egy másik tölgyfa alatt kis dobogót állítunk fel, rajt, a polgári platform zenekara játszik; itt nyugodtan lehet használni a magyar nyelvet, mert a szobrok nem vonulhatnak ki az ülésterembôl, nem tiltakoznak; minden sétaút azt a nevet viselheti, amit akarnak a parkôrök (Koppány, Árpád, Csák Máté vagy Timur Lenke)...

Ezzel jogi-mûvészeti restitúciós precedens is keletkezik a szoborparkban, ugyanis emide végre fôfájás nélkül fel lehet állítani az összes ledöntött régi fôtéri szobrot, a Kos-suthokat és Bemeket, Széchenyiket és Rákóczykat, ’48-asokat és Ferenc Jóskákat, Árpád- emlékmûveket és millenniumiakat, a Kárpátok Ôrét.

Egyetlen titka van a sikernek: bekeríteni, magas belépti díjat szedni és kiírni nagy betûkkel a bejárathoz: Szíves elnézésüket kérjük, a park sértett humanizmus miatt határozatlan ideig zárva tart.

Elkezdôdött a tanítás a Calepinus Nyelvfôiskolán. Mint azt Takács Tünde E. irodavezetôtôl megtudtuk, az idei évtôl francia nyelvet már nem tanítanak, az angol és német nyelvkurzusok mellett azonban, mintegy kísérletképpen, más anyanyelvûek részére magyar nyelvoktatást indítottak.

Eddig öt román anyanyelvû érdeklôdô jelezte, hogy szeretne megtanulni magyarul. Az angol- és németnyelv-oktatás mellett a fôiskola tervei között szerepelt az olasz nyelvû kurzus bevezetése is, de erre nem kaptak semmilyen visszajelzést, nem volt rá igény. Tanárok lennének, érdeklôdô nincs. Az angol nyelvet öt hazai és három külföldi tanár tanítja, Kanadából, Oxfordból és Skóciából érkeztek. A német nyelvû kurzusokon egyelôre négy hazai tanár oktat, bár az iskola minél több külföldi oktatót szeretne meghívni.

Az irodavezetô elmondta, a fôiskola igen gazdag idegen nyelvû könyvtárral rendelkezik, több mint ötezer könyv, kazetta, CD, videokazetta áll az érdeklôdôk rendelkezésére a Vártemplom tornyában berendezett helyiségben. Állományát állandóan frissítik, Oxfordból és Cambridge- bôl rendelik a sorozatokat. A tanfolya-mok három évig tartanak, délután négytôl hatig a Bolyai Farkas Líceum tantermeiben, és bárki elôtt nyitottak. A Bernády tér 3. szám alatt székelô fôiskola ezenkívül egyéves felkészítô tanfolyamokat is szervez a Cambridge angol nyelvvizsgán megméretkezni akaróknak, valamint szintén egyéves tanfolyammal segíti a német Goethe Institut nyelvvizsgáján sikeresen szerepelni szándékozókat.

Mikes Kelemen 1718-ban épült rodostói háza hamarosan újjáépülhet - mondta a Bács-Kiskun megyei önkormányzat alelnöke az MTI-nek.

"II. Rákóczi Ferenc apródja, a fejedelem törökországi bujdosásának éveirôl levelekben beszámoló történetíró lakóhelyének rekonstrukciója két nemzet, több önkormányzat, továbbá civil szervezetek, intézmények széles körû összefogásával valósul meg" - mondta Alföldi Albert.

Ismertetése szerint a házat eredeti állapotában építik újjá, olyan multikulturális centrum lesz, amely a két nemzet közös történelmének bemutatását is szolgálja, de egyben magyar emlékhely, Mikes Kelemen emlékháza lesz.

"Elsô lépésként a jelenleg üres telket a magyar állam tulajdonba veszi. Az ingatlan vásárlásához elôreláthatólag 20 ezer dollár szükséges, az összeg kifizetésére a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi Államtitkársága már konkrét ígéretet tett" - mondta Alföldi Albert.

Beszámolt arról, hogy a ház terveit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal restaurátorai - török kollégáikkal konzultálva - díjmentesen készítik el.

"Mikes Kelemen szülôhelye, Zágon az épület faanyagát és az ácsmunkát adományozza a ház építéséhez, az egyéb költségek finanszírozására, a további munkák elvégzésére a kecskeméti székhelyû Európa Jövôje Egyesület mozgósítja a civil szervezeteket" - mondta a neves népmûvelôként országszerte ismert megyei alelnök.

Közlése szerint a Mikes-ház újraépítésérôl a napokban Kecskeméten folytattak megbeszélést. Az eszmecserén többek között részt vett Ahmet Özyurt, Rodostó kormányzója, Erdogen Erken rodostói tiszteletbeli magyar konzul, valamint a két testvérváros, Rodostó és Kecskemét polgármestere, Kadír Cebi és Szécsi Gábor.

A Mikes-ház újjáépítését elôször felvetô megyei alelnök, Alföldi Albert elmondta: a megbeszélés résztvevôi egyöntetûen támogatták a nemes célt, s ennek kapcsán - várhatóan januárban - együttmûködési megállapodást írnak alá.

"Medgyessy Péter miniszterelnöknek a Bács megyei önkormányzat vezetôi a közelmúltban benyújtottak egy programtervezetet, miszerint költségvetési támogatást kellene nyújtani ahhoz, hogy a következô években minden középiskolás diák osztálykirándulásokon végigjárhassa a határon inneni és túli magyar emlékhelyeket, köztük a Mikes-házat" - mondta Alföldi Albert.

Számításaik szerint javaslatuk maximum négymilliárd forintos kiadást jelentene a költségvetés számára. A kormányfônek küldött programjavaslatra támogatólag reagált Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere - közölte Alföldi Albert.

Mikes Kelemen, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja székely nemesi családból származott. 1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, s attól kezdve élete elválaszthatatlan volt a fejedelemtôl.

Részt vett a szabadságharcban, majd a bukás után Rákóczival együtt vállalta a számûzetést. Franciaországban megtanulta a nyelvet, majd a szultán hívására 1717-ben Törökországba mentek.

Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át volt szemtanúja az emigráció életének. Errôl adott képet Rodostóból írt "Törökországi levelek" címû, fiktív személyhez címzett - "Édes néném" - levélgyûjteményében, amelyet francia irodalmi példára valószínûleg 1735 után írt.

Miután a kuruc bujdosók sorra elhaltak mellôle, 1758-ban ô lett a magyar kolónia vezetôje. Utolsó levelének keltezése után még három évet élt, 1761-ben pestisben hunyt el. A levélgyûjteményt elôször 1794-ben adták ki Szombathelyen.

A román hatóságok lezárták a magyar- osztrák-német-román koprodukcióban készülô Dallas címû film forgatási területét, a készítôk veszélyben látják a film befejezését - tájékoztatta az Új Budapest Filmstúdió vezetôje, a film fôproducere az MTI-t.

Az utóbbi napokban a sajtóban, köztük a nagy példányszámú Adevarul címû napilapban méltatlan támadások érték a készülô film munkálatait környezetszennyezés, engedélyek hiánya ürügyén, képtelen inszinuációk kíséretében - írta a közleményben Kántor László.

Hozzátette: a stábot és a film készítôit minden eszközzel arra kényszerítették, hogy abbahagyják a forgatást, a területet pedig a hatóságok pénteken lezárták.

Kántor László tájékoztatása szerint a 32 naposra tervezett forgatás felével végeztek eddig. Amennyiben azt nem tudják folytatni, a nemzetközi koprodukcióban készülô alkotás finanszírozása is veszélybe kerülhet - tette hozzá.

Az Adevarul múlt hétfôi számában azt írta: a film hivatalos engedélyekkel nem rendelkezô készítôi a forgatás színhelyének és díszleteinek berendezéséhez és felépítéséhez "mu-tyiban" a székelyföldi Kovászna és Hargita megyékbôl nagy mennyiségû hulladékot és háztartási szemetet szállítottak egy alsórákosi környezetvédelmi területre.

Az Új Budapest Filmstúdió a megjelent sajtóhírekre a múlt héten reagálva közölte: "a szóban forgó forgatás helyszíne nem védett terület, hanem elhagyott salakbánya, a film díszleteként szolgáló szeméttelep pedig nem tartalmaz szerves hulladékot, tehát sem környezetszennyezés, sem fertôzés veszélye nem fenyeget".

A napilap szerint, ha a kolozsvári cég, az alsórákosi polgármesteri hivatal és a közbirtokosság sürgôsen be nem szerzi a megfelelô jóváhagyásokat, a kolozsvári cégre kiszabott 225, s a helyhatóságra és a közbirtokosságra kirótt 40-40 millió lejes pénzbírságon túl mindegyikük büntetôjogi eljárásnak teszi ki magát.

Kántor László közölte, nem hogy környezetszennyezôek lennének, hanem a gyártó, a szakma szabályainak megfelelôen, az Alsórákos falu közbirtokosságával kötött szerzôdés értelmében kötelezettséget vállalt arra: a forgatás befejezése után visszaállítja a terület eredeti állapotát.

A producer tájékoztatása szerint a film története egy szélsôséges körülmények között élô, köztük cigány származású emberek nyersen, a maguk természetességében megnyilvánuló érzelmeirôl, hétköznapjairól, létküzdelmeirôl, szerelmeirôl szól.

"A film a világ bármely táján játszódhatna, ahol szegények, elesettek élnek, nem a romániai cigányság életét mutatja be a maga fikciós eszközeivel" - hangsúlyozta Kántor László.

A felvételek augusztus 25-én indultak Brassó mellett és október 15-én fejezôdnének be. A forgatás magyarországi financiális hátterét a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatása biztosítja. A filmet Pejó Róbert rendezi. A fôszereplôk: Bogdán Zsolt, Gryllus Dorka, Dorel Visan, Radu Amzulescu.

A leállított produkció országimázs- rontó hatását Nastase kormányfô is elítélte. Kész Dallas az egész.

B.K. barátomnak

Látszólag mindenütt zajlik az élet. Valójában alig történik valami. Nézel egy képet, imént léptél ki belôle, éppen megfojtottak valakit, nem a te dolgod. Éppen megerôszakoltak valakit, hatan, már ott a tévé is, mégsem szállnak le róla. Élvezet, az élvezet. Éppen áll a történelem. Négy napja dörög az ágyú Vízakna s Déva közt, kit érdekel, örülj, hogy ezt is, azt is: megúsztad.

Vannak ragyogó reggelek. Mióta a Jóisten úgy döntött, hogy nem elég a történeti korokban és korszakokban jelentkezô újabb és újabb járványokkal fegyelmezni a botorul vétkezô és szaporodó emberiséget, s a meleg- hatás mellett melegházhatást is rábocsát, áldásosan szép, áldásmentes, azaz csaknem terméketlen tavaszok, nyarak, ôszök folynak egybe a személyiségétôl megfosztott téllel, meleg van és fázol, süt a nap és reszketsz, fényben tobzódnál, de kiszáradtak örömeid, földed frászt terem, aszály sújtja reményed.

Szeretkeznél a világgal, rád se ránt.

Mégsem tudsz ellenállni a szeptember végi nyárnak: elvégzed napi penzumod, beletörôdsz, ki tudja, hányadjára, önnön hiábavalóságodba, holott hajnalban imádkozol, szôlôt eszel lágy kenyérrel, szilvával, zsenge dióbéllel, és csípôs mustot iszol rá, fölötted a vörös félhold, nemes és vitézlô Levetinczi Timár Mihály vétke- átka, hajhaj, az ô alabástrom Noémijára gondoltál, majd a kék szemû Jókai mesterre, akinek oly nyomorúságosan pofázott vissza nagyszerû pályája...Zajok, csörömpölések, itt élsz, ha élsz, egy kutyaszar belsejében.

Szerelmek és csalódások suhannak a lakónegyed fölött, tízemelet magasságban még ott páráll egy-egy haláli vallomás, nyögések, pofonok és káromkodások emelkednek lift nélkül, "Szia katedrális!", a nyitott erkélyekrôl lenge tangákat visz a felszálló élvezet a jókedvû Nap elsô sugarait köszönteni, csobog a mosdó, bidék szortyognak diszkréten, nyár, nyár, mondod álmosan, látomás-ittasan; nyár, nyár, szeptemberi kánikula, édes pinák, hol vagytok, merre sertepertéltek, lámazenyém, lámazenyém sötétkék, hajhaj.

Kimennél kis birtokodra, mini-haciandádra, elérett ott már minden, szôlô, szilva, körte, alma, barack, a kis zöldségesben csípôsre mérgesedtek paprikáid, a paradicsomok pedig már csak külsôre zászlópirosak, belül, mint szívedben az évek, diszkrét nyüvek pocsékolják a meleg és fény ötvözetébôl született izgatóan édes gyümölcslevet.

Nem akarsz látni senkit?

És akkor csak megjelenik egy sms a mobilodon. "Holnap 11 órakor érkezem a Kisállomásra. Ha érdekel, találkozhatunk."

Ki esemesezik veled, öreg barátom. Legszebb szobraid tökéletes nôi testeket formáznak; csak nem kelt életre valamelyik modelled?

Az állomáson vonatszag sincs, mint egykor. Fû nôtte be a sínek közét, mint öregek ágyékát az enyészet. Nem is száll le senki. Két vonat jár naponta, egyik le, a másik fel, csalódottan ülsz vissza a volánhoz. Egy keserûséggel több, egy kudarccal kevesebb.

És akkor odalép, és azt kérdi, a Nyárádmentére tetszik-e menni.

A paprikák megédesülnek, a szilva visszamegy a fára. A szôlô úgy dönt, még egy kicsit édesedik, aszúsodik, mint a kései szerelem. A barack fejedre pottyan, lám, ha a világ nem, maga tüntet ki: a természet. Paradicsomaid kicsire zsugorodnak, mint a lány bíbor mellecskéi.

Vázlatolsz; átjárod minden porcikáját. Kéjesen borzong, libabôrös lesz mindene. A heverô csergéje felforr. Mint bomló rózsa, nyílik nektárt habzsoló vágyadnak a zsenge test, tobzódtok tomboló tavaszban.

Álmodod ezt, vagy valóság?

Az udvaron egy alig méteres szobor. Guggoló lányalak, kisnyuszkó-nak kedveskedô pózban, picike pociján, két duzzadó combján, bármerrôl sütne is, násztáncot jár a napsugár. Arca jellegtelen, úgyszólván nincs is. Míg megalkottad, elhagyott, tovaröppent, mint a versikék, amiket írt, amelyekre azt mondtad: lepkefing.

Látszólag zajlanak szerelmek; Isten azonban úgy döntött, hogy csak ô maga lehet igazán boldog. Aki mégis üdvben érezné magát, súlyos árat fizet; elhagyatva, magányban, szegényen, fájdalomtól gyötörve kínlódja magát az örök eseménytelenségbe.

Volt azonban még egy utolsó szép kalandod. Szeretkeztél egy kishajnalcsillaggal. Hogy tudott csókolni a pezsgô bestia!... Holott minden csókja dévaváradat rombolta, vésôs lelked sorvasztotta; lám, a repedések nemcsak arcodon, szíveden is kiütköznek. Összeomlasz, mint diszkréten szétrobbantott felhôkarcoló.

Várd az utolsó esemest.

Szép halálod lesz, drága barátom. Még szebb lesz az "áfterlájfod": íme, vágyaidból könnyedén, bár sajogva: már most felépítelek...

És mennyire irigyellek!

Az elvándorlás csatornát nyithat az értékes tudományos kapcsolatoknak

Palló Gábor elôadása

Palló Gábor tudománytörténész, filozófus

Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Kutatási területei: tudománytörténet, ezen belül a 20. századi természettudomány története, különös tekintettel a magyar tudományra; tudományfilozófia, kémia- és fizikatörténet, a tudósok migrációja, a kognitív és intézményi aspektusok összefüggése, összefüggések a tudomány, a politika és a filozófia között.

A Nobel-díjas fizikus Enrico Fermi felesége az Amerikába emigrált tudósokról írott könyvében külön fejezetet szentelt a magyar tehetség titkának. A magfizika, a kvantumelmélet, a számítástudomány, a fizikai kémia és a biokémia történetében klasszikusként cseng Wigner Jenô, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Polányi Mihály és más magyarok neve. Milyen okai lehettek ennek a kiugró sikernek? A Mindentudás Egyetemének legutóbbi elôadásán Palló Gábor tudománytörténeti elmélkedésre invitálta a Kozma László terem hallgatóságát.

Tudománytörténeti mítosz, hogy a múlt század Amerikájában ki volt írva valami fontos iroda falára, hogy nem elég magyarnak lenni, érteni is kell valamihez. S bizony egyikünk sem látott még magyart a forgóajtón hamarabb kijönni, mint az elôtte belépô. De azért ma is terjednek legendák a magyar tudósok, értelmiségiek különleges zsenialitásáról. Állítólag olyan gondolataik támadtak, melyek soha senkinek sem juthattak volna eszébe ilyen tökéletesen, ilyen szellemesen.

A tudománytörténetben kirajzolódó sajátos "magyar jelenség"-nek vannak felsorolható, egzakt jellegzetességei: A népesség számához viszonyítva igen sok magyar tudós ért el kiemelkedô eredményeket a 20. századi természettudományban. Ezek az eredmények a természettudományok markánsan újszerû ágaiban születtek. Eredményei révén néhány tudós fellépett a történelem színpadára, és rendkívüli ismertségre tett szert. A kiemelkedô eredményeket nagyobb részt azonban nem Magyarországon, hanem külföldön érték el, miután a legsikeresebb tudósok elhagyták az országot. Kezdeti impulzusaik, szellemi alaptôkéjük mégis innen származott. Külföldön élve többé-kevésbé laza, de jól definiálható csoportot alkottak; informális együttmûködést alakítottak ki, amelyet kiterjesztettek a külföldön és itthon élô kevésbé prominens magyar tudósokra is.

A jelenség olyan tudóscsoport mûködésén tanulmányozható, amelynek alanyai magyarok voltak (vagyis gondolkodásukban világosan kimutathatóak a magyarországi szocializáció nyomai: az itteni hagyományokon, az itteni életvilágban nevelkedtek), és a tudós elithez tartoztak (Nobel-díjasok lettek, vagy a tudósok közvélekedése szerint a Nobel- díjasokkal azonos színvonalon álltak, vagy a befogadó országokban jelentôs elismerést és pozíciót értek el). A sokak által magyar Nobel- díjasnak tartott Robert Barany, Richard Zsigmondy vagy John C. Polanyi, sôt a határesetnek tekinthetô Kemény János matematikus, a basic programnyelv kidolgozója sem magyarként szocializálódott. A némelyek által nem magyarnak tekintett német náci Lénárd Fülöp ellenben igen.

"Egyéni" vagy "kollektív" zsenialitás?

Szeretjük föltételezni, hogy az eredményeket a tudósok egyénenként érik el. Hevesy György egyszer csak felismerte a radioaktív anyag alkalmasságát nyomjelzésre; vagy Wigner Jenô elmélyült munkával rájött a szimmetriák jelentôségére a mikrofizikában. A tudománytörténészek, a filozófusok és a tudományszociológusok jelentôs része azonban inkább kollektívák számlájára írja a nagy eredményeket. A legnagyobb eredménynek is csaknem minden eleme, minden mozaiklapocskája létezett már az eredmény megszületése elôtt. Hevesy a kémiai analízis és a radioaktivitás terén számtalan, mások által létrehozott ismeretet mozgósított, amikor megtalálta a nyomjelzést, Wigner megértette a már kész matematikai csoportelméletet és fölismerte kvantumfizikai alkalmazhatóságát. A tudósok kortársaikkal és elôdeikkel együtt, kollektívát alkotva érik el eredményeiket.

"Párhuzamos életrajzok" helyett: a zsenik networkja

A magyar jelenség tudósai között az együttmûködést semmilyen szervezet nem szabályozta: laza, informális hálózatot alkottak. Ennek magva Berlinben alakult ki Polányival és Szilárddal a középpontban. Lényege a folytonos vitatkozás tudományos, politikai és köznapi ügyekrôl. Nem számított, hogy ez Polányi laboratóriumában zajlott vagy Szilárd lakásán, vagy éppen Einstein statisztikus mechanika szemináriumán. A kávéház, ahol Szilárd elmondta Gábor Dénesnek, hogyan lehetne elektronmikroszkópot készíteni, vagy az állatkert, ahol Wigner a fizikai absztrakciókról elmélkedett Tellerrel, egyaránt alkalmas volt a beszélgetésre. A tudósok ilyenkor pesti életüket folytatták, hiszen ilyen informális körként szervezôdött például a Galilei Kör, a Társadalomtudományi Társaság, a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesülete, vagy Polányi édesanyjának híres értelmiségi szalonja, ahol Pólya György Karinthyval beszélgetett, Ady Endre a kémikus Liebermann Leóval, Tangl Ferenc fiziológia- professzor (Polányi Mihály kedvenc professzora) Jászai Marival.

Mi sem lehetett természetesebb a Zürichben tanuló Neumannak vagy a Lipcsében dolgozó Tellernek, a Breslauban doktoráló Kürtinek, mint az, hogy ha Berlinbe vetôdött, gondolkodás nélkül csatlakozzon ott élô sorstársaihoz, külön nyilatkozat nélkül belépjen a hálózatba. Számos ügyben együtt, egymásra támaszkodva, vagy éppen egymással vitatkozva léptek fel, s ez fokozta hatékonyságukat, ismertté tette ôket, nem csak egyenként, hanem együttesen is.

Ami közös volt bennük

A csoport tagjainak gondolkodásában számos közös vonás alakult ki, melyeket vissza is lehet vezetni magyarországi gyökerekre.

A magyar jelenséget képezô tudósok a tudományos feladatokat tágas elméleti perspektívából közelítették meg, amit megkönnyített jellemzôen kiemelkedô matematikai készségük. Nemcsak Neumann és a matematikusok rendelkeztek matematikai képességekkel, hanem például Wigner, Teller, sôt a mérnököknél ritka módon Kármán is, vagy a közgazdász Harsányi. E kiválóság összefüggött a századforduló táján Magyarországon kialakult matematikai (iskolán belüli és kívüli) oktatási, tehetség- kiválasztási rendszerrel, a Középiskolai Matematika Lapokkal és az évenként ismétlôdô matematika- és fizikaversennyel, továbbá a Fejér Lipót és mások nevével fémjelzett jellegzetes magyar matematikai gondolkodással.

A csoportból meglepôen sokan végeztek kémiai stúdiumokat, illetve mûszaki egyetemet. Többen a kémiában érték el legnagyobb eredményeiket (Hevesy, Oláh), mások elôbb vagy utóbb pályaelhagyókká váltak (pl. Neumann, Wigner). A magyar családok már a század elején kételkedtek Magyarország politikai, gazdasági jövôjében. Úgy gondolták, célszerû olyan fejben hordható tôkével rendelkezni, amely külföldön is hasznosítható: megélhetést is ad, de az intellektuális igényeket is kielégíti.

A csoport tagjai az újonnan keletkezett, modern szakterületeken (radiokémia, biokémia, röntgen-szerkezetvizsgálat, kvantummechanika, magfizika stb.) érték el legfontosabb eredményeiket. Mivel bevándorlók voltak, lényeges versenyhátránnyal indultak a helyben nevelkedettekkel szemben. Számukra a modern területek a nyíltabb verseny lehetôségét kínálták. Másfelôl a szorongásteli hazai környezetbôl magukkal hozták azt az érzést, hogy a puszta túlélés föltétele a kiválóság, nem elég csupán jónak lenniük valamiben.

A csoport tudósai nagyon sokoldalúak voltak. A vegyész Hevesy elsôrangú eredményeket mutatott föl a szervetlen kémiában, a fizikai kémiában, az analitikában, a geokémiában. Polányi foglalkozott kolloidikával, közgazdaságtannal, röntgenkrisztallográfiával, reakciókinetikával. Többen vonzódtak a tudománytól távol esô más szellemi területek, például a különféle mûvészetek iránt: Teller, Orowan és Békésy egészen kiválóan zongorázott, sôt utóbbi kiemelkedô mûvészettörténész is volt.

A magyar jelenség tudósai szinte minden intellektuális probléma megoldása iránt szenvedélyesen érdeklôdtek. Pólya és Lakatos magát a problémamegoldást fô kutatási témái közé sorolta. Legtöbben nagyon érdekes mûvekben fejtették ki filozófiájukat. Lénárd, Wigner, Teller vagy Szent-Györgyi saját szakmájával kapcsolatban fogalmazott meg filozófiai reflexiót, de önálló rendszer kifejlesztésére nem vállalkozott. Gábor Dénes, Orowan és Szilárd a társadalom jövôjét fürkészte nem kevés aggodalommal. Többségük gondolkodásmódját a szcientista pozitivizmus jellemzi. A tudomány és a tudósok kívánatos társadalomirányító szerepére vonatkozó nézeteik a racionalista optimizmust követték: a tudomány eszközeivel minden létezô probléma elvben megoldható, beleértve a politikai, társadalmi problémákat, az emberiség ésszerû jövôjének meghatározását.

Lénárdot és Lakatos bizonyos korszakát kivéve minden tagot jellemzett a totalitarizmus-ellenesség, ami legmarkánsabban a második világháború alatti tevékenységükben nyilvánult meg: Kármán vezetô szerepet vállalt az amerikai légierô fejlesztésében, Szilárd, Wigner, Teller és Neumann az atombomba létrehozásában. Magyarországon Szent- Györgyi antifasiszta pártvezetô is volt. A forró- és a hidegháború idôszakának jelentôs formálóivá váltak, még akkor is, ha Szilárd, Szent-Györgyi és mások a fegyverkezés és a szuperhatalmak közötti viszony ügyében más elveket képviselt, mint Teller, Wigner és Neumann.

Miként lesz a tehetségbôl siker?

Tévednénk, ha abból a ténybôl, hogy a magyar jelenség minden tudósa külföldre került, azt a következtetést vonnánk le, hogy csak az okos, aki egy tudományos centrumban dolgozik, aki itt marad, tehetségtelen. Nagy tehetségek maradtak Magyarországon is, csak nem váltak olyan sikeressé, mint a listán szereplôk. A magyar tudós-zsenik sikere három, önmagában is bonyolult történeti folyamat összjátékával magyarázható.

A tudománytörténeti tényezô arra emlékeztet, hogy míg a század elején, éppen az iparhoz való közelsége miatt, a kémia volt a vezetô tudomány, ezt a szerepet fokozatosan átvette a fizika, majd pedig a biológia. Közben mindhárom diszciplína a lehetô legmélyebben átalakult. A fizika elszakadt a mechanikai szemléletmódtól: a mûszerek mûködését és az eredmények értelmezését, az adatok értékelését és egész gondolatrendszerét egyre inkább csak az absztrakt matematika nyelvén tudta kifejezni. A kiemelkedô elméleti készség, a kiváló matematikai tudás és képesség egyenesen kitárta a csak nagyon kevés tudós számára befogadható új gondolatokra nyíló kaput. Ez a tudománytörténeti környezet és a merôben új ágazatok születésekor támadó erôs kompetíció otthonos helyzetet teremtett a versenyeken nevelkedett magyarok számára.

A modern tudomány másik jellegzetessége, hogy egyre növekvô szerepet játszik a gyakorlatban, kezdetben fôként az iparban, majd a mezôgazdaságban, késôbb egyre több területen. Az elektrotechnikából és szerves vegyiparból kiinduló folyamat a bennünket foglalkoztató idôszak során az atombomba elkészítésében kulminált. Mára szinte minden jelentôsebb piaci siker az áruban foglalt tudás értékétôl függ. Márpedig a magyar jelenség tudósai kiváló matematikai készségük mellett gyakorlatiasan gondolkodni is megtanultak. Vegyészi, mérnöki, illetve orvosi képzettségük tudományos sikereik egyik forrásává vált. Legalábbis ezt mutatják az olyan eredmények, mint amilyeneket a katonai alkalmazás, kivált az atombomba elôállítása terén mutattak fel, de Szent- Györgyi C-vitaminja, Hevesy radioaktív nyomjelzése, Neumann számítógépe, Gábor Dénes holográfiája vagy Kármán szuperszonikus repülôi nem kevésbé.

Sokan a magyarországi iskolák kiválóságából vezetik le a magyar tudósok sikereit. Valójában ezek a gimnáziumok, még ha némelyikük csakugyan európai színvonalat képviselt is, annyira mégsem voltak jók, hogy megmagyarázzák a magyar jelenséget. Nem kielégítô a magyar jelenséget a zsidó szellemi hagyománnyal magyarázni csupán azért, mert a csoport tagjainak többsége történetesen zsidó volt. A jelenség inkább a magyarországi polgári középosztály (beleértve a felsôközéposztályt) történetével hozható összefüggésbe. A 19. században a fokozatosan liberalizálódó gazdasági és jogi lehetôségeket megragadták a nem hagyományos magyar osztályokhoz tartozók: zsidók, németek, szerbek, horvátok. Néhány évtized alatt ôk váltak a társadalmi élet legdinamikusabb szereplôivé. Ehhez járult az ösztönzô multikulturalitás, a társadalmi, gazdasági fellendülés, az élénk kulturális háttér és a családi, iskolai és iskolán kívüli neveltetés.

A tudománytörténeti magyar jelenség lényeges eleme a külföldi érvényesülés. Az itthon maradt Bródy Imre nem élte túl a holokausztot, Korodi Albert nagy nehézségekkel túlélte, aztán a Rákosi- rendszert is, de már nem Einsteinnel vagy Szilárd Leóval dolgozott együtt, és nem világrengetô problémákkal foglalkozott. A tudósok Magyarországon aligha láttak volna neki az atombomba kifejlesztésének vagy a számítógép gyártásának. Márpedig a sikerek alapvetô eleme volt, hogy a Magyarországról hozott szellemi muníciót korszakos feladatok megoldására használhassák fel. Az elvándorlás juttatta a tehetségeket a centrumba, azaz a kiemelkedô kutatási eredményekhez szükséges anyagi, emberi és intézményi feltételek közé. Mert a 20. századot bizony nem Magyarországon csinálták, hanem Németországban, Amerikában és néhány más országban.

Elhangzott 2003. szeptember 15-én a Duna Televízióban

Az 1969-ben született Nemes Gyula írja Nagyernyébôl: - Kilenc évig géplakatos hegesztôként tevékenykedtem, kilencvenhatban egy magáncéghez szegôdtem, eleinte mint raktáros és eladó, késôbb mint kamionsofôr. Bebarangoltam Nyugat- Európát, egyeztetve a munkát a szórakozással, a hasznosat a kellemessel. Nyolc hónapos angol nyelvtanfolyamot is végeztem, igen nagy hasznát vettem. Közben megszereztem az E és D vezetôi kategóriát, és a közszállítási vállalat alkalmazottja lettem, elôbb jegyárusként, aztán buszvezetôként. Jelenleg a Selgros nagy&aacu