Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök kedden a bukaresti Victoria palotában aláírta a kedvezménytörvény módosított változatának romániai alkalmazásáról szóló egyezményt. Az aláírási ceremónia után tartott több mint háromnegyed órás sajtóértekezleten a magyar miniszterelnök egy kérdésre válaszolva megerôsítette: valóban felmerült elôzô este, hogy lemondja bukaresti látogatását az aradi Szabadság-szobor kérdésének megoldatlansága miatt. Hozzáfûzte azonban: mivel a kedvezménytörvény mintegy másfél millió romániai magyar sorsát érinti, úgy mérlegelt, hogy fontos aláírni ezt a megállapodást.

Medgyessy Péter Kovács László külügyminiszter társaságában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházában folytatta megbeszéléseit a szervezet vezetôivel.

A román miniszterelnök kijelentette, a dokumentum aláírása és helyes alkalmazása megszüntet egy olyan problémát, amely két éve jelen van a kétoldalú politikai kapcsolatokban. A megállapodás fontos diplomáciai gyôzelem Románia és Magyarország számára, mivel közösen nyertek meg egy Európáért folytatott csatát - tette hozzá.

Az egyezmény tükrözi a két ország képességét a kommunikációra és a párbeszédre, a kisebbségvédelemmel és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásával kapcsolatos európai standardok elfogadását, továbbá tartalmazza az Európa Tanács, az EU és az EBESZ ajánlásait is.

Nastase elmondta, Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi biztosa ragaszkodott ahhoz, hogy részt vegyen az aláírási ceremónián, mivel ô maga könnyítette meg a román-magyar párbeszédet a megállapodás bizonyos elôírásaival kapcsolatban.

Az egyezményt közreadják, megvitatják a parlamentben, majd a kormány is elfogadja, közölte a kormányfô.

Adrian Nastase kifejtette, a megbékélés a múlttal való megbékélést is jelenti, a román vezetés pedig folytatni kívánja a tárgyalásokat minden létezô probléma kapcsán, beleértve az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdését is, amelyrôl várhatóan decemberig elfogadható megoldás születik.

A két miniszterelnök a Gozsdu Alapítvány, a Bukarest-Budapest autópálya kérdésérôl is tárgyalt, de szó esett az elektromos vezetékek és gázhálózatok összekapcsolásáról, a határátkelôkrôl és a dunai szállításról is.

Medgyessy Péter elmondta, a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás megfelel a két ország igényeinek, a magyar kisebbségnek és az európai várakozásoknak. Hozzátette, egy másfél éves feszült idôszak után a két kormány hajlandónak mutatkozott a megbékélésre, amelynek érdekében kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus polititikára van szükség.

Medgyessy szerint egy történelmi perspektíva menne kárba, ha nem sikerülne rendezni a Szabadság-szoborcsoport kérdését. Egy ígéretrôl van szó, amit be kell tartani, várjuk az elôzô megállapodások teljesülését - szögezte le.

A magyar kormányfô románul is szólt néhány szót, kifejtette, ô a megértés híve, a francia-német megbékélés pedig példaként szolgálhat a történelmi konfliktusok megoldására és az európai kapcsolat kialakítására. Ezért szükség van a Szabadság-emlékmû felállítására Aradon és szükség van egy emlékmû-park létrehozására, amely "történelmeink átfedéseit és párhuzamosságait" képviselné - tette hozzá Medgyessy Péter.

Adrian Nastase szerint a megbékélés nem egy vagy két park létrehozásával történik, hanem a maihoz hasonló megállapodások aláírásával és az autópályához hasonló gazdasági projektek révén.

Nastase elmondta, a román-magyar megbeszélések napirendjét az elôzô budapesti kormányzat állította össze: a kedvezménytörvény, a Szabadság-szobor és újabban az etnikai alapon biztosított kettôs állampolgárság kérdése.

A kormányfô úgy véli, hogy a Szabadság- szobrot övezô túl nagy figyelem azt a benyomást kelti, hogy más jelentôsége is lenne, mint a tizenhárom aradi vértanú emlékének megôrzése.

A szoborcsoporttal kapcsolatos vállalás szerepel egy 2001-es SZDP-RMDSZ megállapodásban, amelynek szövegét az utolsó pillanatig tárgyalták - mondta Nastase. Kifejtette, kezdettôl fogva ellenezte azt a szövegrészt, és megállapodtak, hogy ezt a kérdést más kontextusban kell megtárgyalni, az elôírás pedig már nem szerepel a 2002-es és a 2003-as megállapodásokban.

- Amikor megállapodásra jutunk az RMDSZ-szel a megbékélés parkját illetôen, teljesülni fognak a kötelezettségek - szögezte le Nastase.

A román miniszterelnök kifejtette, az etnikai alapon biztosított kettôs állampolgárságnak nincs nemzetközi jogi alapja, az Európa Tanács és az EU szabályozásai pedig nem kedveznek egy ilyen megoldásnak. Inkább európai állampolgárságról kellene beszélni, tette hozzá.

Nastase azt is elmondta, hogy a Bukarest-Budapest autópálya több mint 2 milliárd euróba kerül, a finanszírozás egy része biztosított, a többit az EU-tól lehet megszerezni. A munkálatok a jövô év végén kezdôdhetnek meg - tette hozzá a román kormányfô.

Tegnap Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és az általa vezetett küldöttség az Adrian Nastase kormányfôvel tartott találkozó után ellátogatott az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalába is, ahol

a vendégeket Markó Béla szövetségi elnök, dr. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Frunda György és Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátorok, Borbély László képviselô, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelôs ügyvezetô alelnöke, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztetô Tanács elnöke, Márton Árpád és Varga Attila RMDSZ-képviselôk, valamint Niculescu Tóni EU-integrációért felelôs ügyvezetô alelnök fogadta.

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részletesen tájékoztatta az RMDSZ-tisztségviselôket az Adrian Nastase kormányfôvel folytatott megbeszélésérôl.

Markó Béla szövetségi elnök a két kormányfô találkozójáról szólva elmondta, politikai szempontból rendkívül fontos az, hogy a két miniszterelnök aláírta a státustörvény alkalmazásáról szóló megállapodást, hiszen ezzel lezárult egy igen hosszú politikai vita. Ugyanakkor hozzátette, a törvény alkalmazásáról szóló megállapodás nem csorbítja a benne foglalt kedvezményeket.

A Szabadság-szobor ügyét taglalva, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a Románia és Magyarország, valamint az RMDSZ és kormánypárt közötti viszonyt rendkívüli módon megterheli a szobor kapcsán kialakult vita. Ugyanakkor igen fontosnak tartotta azt, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök az Adrian Nastaséval folyatott tárgyalások során világosan megfogalmazta: a magyar fél állásfoglalása az, hogy a szobrot az év végéig helyre kell állítani. A továbbiakban Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: reméli, hogy sikerül a kormánypárttal az aradi Szabadság-szobor ügyében az év végéig olyan megoldást találni, amely a magyar és román fél részére egyaránt elfogadható.

A román nacionalisták számára kedvezô légkör alakulna ki, Budapest és Bukarest között pedig feszültségek keletkeznének, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megszakítaná együttmûködését a kormányzó Szociáldemokrata Párttal (PSD) - fejti ki a Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez intézett nyílt levelében három romániai közéleti személyiség.

A sajtóhoz eljuttatott levelet Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Bíró Béla egyetemi tanár és Ágoston Hugó újságíró írta alá. Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos problémákra utalva e három személyiség aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az RMDSZ esetleg felmondja a PSD-vel kötött kormánytámogatási megállapodást.

Az aradi Szabadság-szobor helyreállításának visszautasítása kétségtelenül az együttmûködési megállapodás megszegését jelenti - fejtik ki a levélírók, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a magyar partnerekkel kötött korábbi megállapodásokat 1990-tôl kezdve a különféle román politikai alakulatok folyamatosan megszegték. Az aláírók példaként utalnak a közigazgatási törvény "szabotálására" a Román Demokratikus Konvenció, a Demokrata Párt és az RMDSZ közötti egykori koalíció idején. Ugyanakkor az állami magyar egyetem létrehozásának visszautasítása majdnem a fenti szövetség szétszakadásához vezetett 1998-ban - fûzik hozzá.

A levélírók szerint az RMDSZ és a PSD közötti megállapodás megszegésére volt már példa 2003 szeptembere elôtt is. Megemlítették a helyi közigazgatási törvény érvénybe léptetésének késleltetését, illetve az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban szabályozó alkotmányos elôírás megegyezésen kívüli módosítását.

Mindezek ellenére az RMDSZ-nek sikerült fenntartania a szövetséget politikai partnereivel a 2000-es választások elôtt is. Ebbôl haszna származott a romániai magyar közösségnek, az együttmûködés fontos szerepet játszott Románia belsô és nemzetközi fejlôdésében is - állapítják meg a levélírók. Szerintük az aradi Szabadság-szobor kérdése a legkevésbé fontos azok közül, amelyek valaha is az RMDSZ politikai egyezményeit veszélyeztették. A mûemlék helyreállításának idôpontját el lehet úgy is halasztani, hogy az ne érintse a romániai magyar közösséget, ami viszont a többi esetre nem érvényes - szögezi le a három romániai személyiség.

A nyílt levél szerzôi ugyanakkor felsorolják, hogy milyen hátrányos következményekkel járna a kormánypárttal fennálló megállapodás felmondása. Egyrészt kedvezne a nacionalista erôknek, éppen a jövô évi választási kampányok elôtt. Az egyezség felbontása megakasztaná az RMDSZ további terveit, feszültség keletkezne Románia és Magyarország között olyan pillanatban, amikor úgy tûnt, hogy a két ország megoldotta a státustörvénnyel kapcsolatban felvetôdött problémákat. Az RMDSZ és a PSD közötti szakítás a Budapest-Kolozsvár-Bukarest autópálya megépítésének tervét is meghiúsítaná. Románia elveszítené hitelét az európai fórumokon, éppen akkor, amikor az ország amúgy is nehezen tesz eleget Brüsszel elvárásainak - írják a levél szerzôi.

A dokumentum néhány nappal azután látott napvilágot, hogy Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora bejelentette: javasolni fogja az október 11- én összeülô Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) a kormánytámogatási megállapodás felmondását.

2003. szeptember 22-én Puskás Bálint a Kovászna megyében, a PHARE - SAMTID program kapcsán kialakult helyzetrôl tett politikai nyilatkozatot a szenátusban. A szenátor nyilatkozatában ismertette mindazokat az eseményeket, amelyek egy olyan visszás helyzet kialakulásához vezettek, amelyben úgy tûnik, az állam elvesztette autoritását, pont a prefektusi intézményen keresztül, mert ez utóbbi meglehetôsen furcsán értelmezi a törvényeket. Puskás Bálint ismertette kollégáival: Kovászna megye hatmillió eurós befektetéstôl esett el Horia Grama prefektus intézkedései miatt. Nemrégiben Kovászna megyei városok a jogi státussal rendelkezô egyesületbe tömörültek azért, hogy a PHARE-SAMTID program városok vízhálózatának modernizálását és bôvítését célzó pályázatát elnyerhessék. Horia Grama prefektus azonban bíróságon támadta meg a városok döntését, és azt tanácsolta nekik, hogy olyan egyesületet hozzanak létre, amelynek nincsen jogi státusa. E tanácsot a városok meg is fogadták. Ezt követôen a Központi Fejlesztési Ügynökség a múlt héten értesítette a Kovászna megyei tanácsot, hogy a PHARE - SAMTID programra leadott pályázatok nem nyertek, mivel a háromszéki városok között létrejött egyesületnek nincs jogi státusa.

Míg a pályázatok elôválogatását végzô bizottság világosan megfogalmazta, hogy azért zárták ki a megyét, mert nem jött létre jogi személyiséggel rendelkezô városi szövetség, Horia Grama kormánymegbízott továbbra is mereven kitart álláspontja mellett: a törvény nem engedi meg az ilyen önkormányzati társulások létrejöttét.

Az RMDSZ politikusa a helyzet ismertetése után elmondta: - Tudomásunk szerint a parlament egyeztette a román törvényhozást az európaival, hiszen ez elengedhetetlenül szükséges az ország EU- integrációja szempontjából. Ezért azt javasoljuk - tette hozzá az RMDSZ szenátora, hogy Kovászna megye prefektusát vonják felelôsségre, hogyha szándékosan vagy akaratán kívül tévedett a törvények értelmezésekor, vagy, ha ez nem lehetséges, akkor helyettesítsék egy olyan tisztségviselôvel, aki ismeri és be is tartja a román állam törvényeit.

Az RMDSZ gazdasági fôosztálya felhívja a romániai magyar önkormányzatok és vállalkozók figyelmét a 4. Duna-régió Üzleti Konferenciára, amelyre 2003. október 8. és 10. között kerül sor Bukarestben. A konferencia a Duna-medencei 13 állam politikai és gazdasági szférájának helyzetét, harmonizációs törekvéseit és a régión belüli gazdasági együttmûködési lehetôségeket elemzi 14 témakörben. A konferencián való részvételre elsôsorban a közigazgatási, a civil, valamint az üzleti szféra képviselôinek jelentkezését várják. A találkozó a Duna-medencei üzleti-vállalkozási- beruházási lehetôségek tudományos igényû elemzése mellett az érdekelt vállalkozók és közigazgatási alkalmazottak, valamint önkormányzati képviselôk számára nyújthat olyan konkrét ismereteket a régió problémáiról, gazdasági potenciáljáról, amelyeket felhasználhatnak új vállalkozások beindításában, beruházások bevonásában és partneri kapcsolatok kialakításában. Szeptember 30-ig jelentkezni lehet angol nyelvû elôadással elôadóként vagy résztvevôként. A közigazgatási és akadémiai-egyetemi kutatóintézetek képviselôi számára a részvétel ingyenes. A Bukaresti Nemzetközi Vásár, amelyre október 7-12. között kerül sor, és a Duna-régiós konferencián való részvétel az egybeesô idôpont miatt a vállalkozók, üzletemberek számára is kitûnôen összeköthetô. Bôvebb információk és jelentkezés a http://www.drbc4.net honlapon.

Bár a nyár elején a frissen kinevezett egészségügyi miniszter nagy hírveréssel jelentette be az egészségügy újbóli átalakítását, a szakma berkeiben azóta is hiába érdeklôdünk, a megyei tisztségviselôk válasza értelmében nem történik semmi érdemleges, egyelôre marad minden a régiben. Vagy esetleg a személyzeti és a kórházi helyek számát, a rendszer rentabilizálását illetô átszervezéseket nem kötik az orrunkra? Egyébként a krónikus betegeket ellátó és a többi klinikát tehermentesítô szociális egység sem látszik körvonalazódni - a már régen meglévô szakkórházak mellett -, ahol eddig is hosszabb idôt töltött a beteg. Az otthoni gondozás beígért hálózatának a kiépítése kapcsán sem hallottuk, hogy történtek volna lépések. Legalább a már létezô alapítványi szolgáltatások állami támogatása, tevékenységének kibôvítése terén sem. Vagy talán a nyáron megtartott regionális összejövetelek nyomán még csak az adatgyûjtés, a tervezés idejét éljük? Esetleg folynak már, vagy talán le is zárultak az orvosi tevékenység minôségét felmérô bizottságok munkái, s csak a tájékoztatás szándékos hiányosságai miatt nem tudunk ezekrôl a lépésekrôl?

A tervek megvalósítása helyett egyvalami a sajtó révén mégiscsak a romániai nyilvánosság tudomására jutott: az új minisztert a Carol Davila Egyetem szakbizottsága plágiummal vádolja. Az ügyeletes orvos kézikönyve címû kötet ugyanis a szakemberek megállapítása szerint szöveghû fordítása egy 1989-ben Philadelphiában megjelent angol nyelvû kiadványnak, csak épp a szerzô nevét felejtették el odaírni. Következik tehát az "indigóminiszternek" nevezett Mircea Beurean meghallgatása, s ha a plágiumot beismeri, akkor más hiteles személy után kell néznie a kormányzópártnak. Ebben a pillanatnyi bizonytalanságban a legkényesebb területen mégiscsak történik "valami". Miután régen halljuk, hogy egyes orvosok visszaéltek a receptek felírásával, októbertôl az egészségbiztosítási pénztárak más típusú recepteket osztanak ki az orvosoknak. Az új vénytípust a szakminisztérium és a biztosítási pénztár közös határozata alapján véglegesítették, akárcsak a kábítószerek kiváltásához szükséges szárazpecsétes vényeket is, amelyek a jövô év kezdetétôl lépnek érvénybe. A ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiváltásához szükséges receptek, amelyeket csak a biztosítóval szerzôdéses viszonyban levô orvosok írhatnak fel, három különbözô színû példányban készülnek (fehér, rózsaszín és zöld), amelybôl egy az orvosnál marad. A gyógyszer kibocsátásakor a másik példány a patikusé lesz, akinek ki kell töltenie azt a vásárló személy adataival. Sôt, a késôbbiekben biztonsági elemekkel is ellátják a recepteket, hogy ne lehessen hamisítani azokat.

Hogy ki nyer mindebbôl a nyomdán kívül, amely a vények nyomtatásáért járó hasznot bezsebeli?? Az egyszerû halandó pedig legfennebb szuperbiztonságos trikolór receptekkel "marad hoppon", ha éppen akkor betegedik meg, amikor történetesen minden gyógyszertárnak elfogyott a havi pénzügyi kerete.

A Petrom olajtársaság maradjon a legnagyobb befizetô a román költségvetésbe: ez a Petrom- privatizáció elsôrendû célja - mondta Adrian Nastase miniszterelnök hétfôn.

- Nem egyszerûen a Petrom eladása érdekel minket, hanem az, hogy a cég maradjon a fô hozzájáruló az állami költségvetéshez, miközben a szerepe is megmarad a román gazdaságban - idézte a kormányfôt a Rompres hírügynökség.

Nastase elmondta, hogy a Petrom-pályázat gyôztesét az ajánlata alapján választják ki, nem pedig aszerint, hogy nyugati vagy keleti cég-e az illetô.

- A legjobb ajánlatot kell figyelembe venni. A legfontosabb kérdés az, szerintem, hogy a vevô ne zilálja szét a Petromot, ne állítsa le a kitermelést, csupán a kereskedelmi tevékenységet hagyva meg - fejtegette a miniszterelnök.

Tizenöt szándéknyilatkozat érkezett - tizennégy olajvállalattól és egy konzorciumtól - péntekig, az ajánlatok benyújtási határidejéig a SNP Petrom nemzeti olajtársaságra - jelentette be Dan Popescu gazdasági miniszter.

A pályázók között van a MOL Rt., a lengyel PKN Orlen, az osztrák OMV, három amerikai vállalat, a ConocoPhilips (COP), az Occidental Oil and Gas Corp. és az Alon Inc., a szintén amerikai Halliburton CO., a brit Regal Petroleum PLC és a román Tender alkotta konzorcium, az orosz OAO Gazprom, az olasz Eni SpA, a görög Hellenic Petroleum SA, a ciprusi Phoenix Oil Ltd., a svájci Glencore, a román Sicomiga csoport és a szaúdi Kanooz Al Watan.

Az elôminôsítési eljárás eredményét, a rövidített listát várhatóan szeptember 30-án. teszik közzé. Az elôzetes ajánlatok benyújtásának határideje november 10. A végleges ajánlatoknak 2004 január 31-ig kell beérkezniük. A kormány 2004. március 31-én akarja kihirdetni a magánosítási pályázat gyôztesét.

Romániában az OMV-nak már van 21,5 százalékos részesedése a Rom-petrolban. A román piac mintegy 60 százalékát birtokló Petrom egy részének mostani eladása a tervek szerint 1 milliárd dollár körüli összeget hozhat a román kincstárnak. Az elsô szakaszban 33,34 százalék értékesítését tervezi a gazdasági minisztérium. A vevônek tôkeemelés révén lehetôsége lesz tulajdonrészét 51 százalékra emelni. Az ügylet lezárását 2004. március végére tervezik.

A Petrom Románia legnagyobb olajvállalata, évente 6,3 millió tonna kôolajt és 5,6 milliárd köbméter földgázt termel. A Petromnak leányvállalata van Türkméniában, Kazahsztánban, Indiában és Törökországban. A Petrom 60 ezer fôt foglalkoztat, forgalma több mint 2 milliárd dollár évente. Elsô félévi tiszta nyeresége 869,2 milliárd lej (25,68 millió dollár) volt, az adó elôtti nyeresége 1200 milliárd lej (36,3 millió dollár), 27 százalékkal több a tavalyi elsô félévi 934 milliárd lejnél (28,5 millió dollár). A forgalma az elsô félévben 33,534 ezer milliárd lej volt (1,01 milliárd dollár), 43 millió dollárral több, mint a tavalyi elsô félévben. A Petrom részvényeinek 7 százaléka forog a bukaresti értéktôzsdén.

A sajtó képviselôinek jelenlétében írják alá a szerzôdést az olaszokkal

Tegnapi sajtótájékoztatóján Virág György, a megyei tanács elnöke bejelentette: a nyárádtôi környezetkímélô hulladéktároló megépítésére még nem kötötték meg a szerzôdést az olasz Vaste Italia céggel, erre valószínûleg jövô héten kerül sor. Az olasz partnerrel való együttmûködésre a megyei testület múlt heti ülésén bólintott rá.

A Vaste Italia cég - amelynek romániai képviselete a bukaresti székhelyû Agenda 21 - elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy a sajtó képviselôinek jelenlétében íródjon alá a szerzôdés. Bár még a múlt hét közepére tervezték az eseményt, erre elôreláthatólag jövô hétig várni kell. Újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint Marosvásárhely polgármestere egy korábbi kijelentésében azt állította, hogy az Agenda 21 cég nem létezik, ugyanis a bukaresti cégnyilvántartási hivatalhoz nincsen bejegyeztetve, Virág György kifejtette, a hulladéktároló megépítésére kiírt versenytárgyalás a Hivatalos Közlönyben 2002. április 30-án jelent meg, az Agenda 21 az ajánlatokat elbíráló bizottságnak bemutatott minden szükséges iratot: banki fedezetrôl, a kereskedelmi kamarától igazolást stb. - Csak nem képzelik, hogy egy nem létezô céggel szerzôdést írok alá?! Az eddig aláírt szerzôdések esetében is mindig odafigyeltünk arra, hogy hiteles adatokat kapjunk, leellenôrizzük a jelentkezô cégek által szolgáltatott adatokat. Egyébként is a tanácsosi testület kétharmados többséggel jóváhagyta az Agenda 21-gyel megkötendô szerzôdést - jelentette ki az elnök, hozzátéve: - Sem eddig, sem most, sem ezután nem vettem-veszek el csúszópénzt semmilyen cégtôl, amellyel a megyei tanács szerzôdéses viszonyban van.

Mint már írtunk róla, kormányrendelet alapján a megyei tanács vagyontárába márciusban 26 kórházépület került át, amelyek állapota sok esetben minôsíthetetlen. A megyei tanács azonban az idei költségvetésbôl nem különített el egyetlen lejt sem. A múlt heti tanácsülésen jóváhagyott költségvetés-kiigazítás során a tanácsosok mintegy 2 milliárd lejt szántak 4 kórházépület javítási munkálataira, a többi sorsa egyelôre bizonytalan. Némelyek esetében az épület rendeltetésének megváltoztatására lenne szükség, amihez az egészségügyi tárca engedélye szükséges. Virág György elmondta, mivel a városi tanács is jelezte, hogy igényt tartana pár épületre, úgy döntöttek, hogy a marosvásárhelyi és a megyei testület egészségügyi szakbizottságai - melyek élén orvosok állnak - tárgyalóasztalhoz ülnek és elhatározzák, mi legyen az ingatlanok sorsa. Ezt követôen a megyei testület ülésezik, amelyen az egyetlen napirendi pontként a 26 épület helyzetének tisztázása szerepel.

Az ügynökség keretében 6 megye - Fehér, Szeben, Brassó, Hargita, Kovászna és Maros - képviselteti magát. Mint kisrégió, európai uniós pénzalapokra pályáznak, meglehetôs sikerrel. Nemrégiben szavazattöbbséggel úgy döntöttek, hogy székhelyet változtat az ügynökség, Gyulafehérvárról Brassóba telepítik. A hat közül négy megye szavazott erre, természetesen Fehér megye tiltakozott, hasonlóképpen Szeben megye is. - A döntésnek semmiféle etnikai vagy politikai vonzata nincsen - jelentette ki Virág György, hozzátéve, hogy bizonyítékok híján nem vádaskodik, nem vonja kétségbe az ügynökség eddigi tevékenységének korrektségét, de nem mindenben egyezik a véleménye a pályázatok elbírálásával kapcsolatosan.

Kofi Annan ENSZ-fôtitkár nyomatékosan figyelmeztette az Egyesült Nemzetek Szervezetét azokra a pusztító következményekre, amelyeket az amerikaiak elsôcsapás- doktrínája jelent a nemzetközi biztonságra nézve.

Az erôszak ENSZ biztonsági tanácsi hozzájárulás nélküli, megelôzô alkalmazása alapvetô kihívást jelent azokkal az alapszabályokkal szemben, amelyek a világ békéje és szilárdsága vonatkozásában a világszervezet 58 évvel ezelôtti megalapítása óta általánosan elfogadottnak számítottak - szögezte le Annan az ENSZ-közgyûlés általános vitája elôtt New Yorkban mondott keddi beszédében, amelyet elôzetesen ismertetett a dpa német hírügynökség. Annan - anélkül, hogy nevén nevezte volna az Egyesült Államokat - figyelmeztetett: az, hogy "egyes országok" jogot követelnek maguknak megelôzô háború indítására, az erôszak egyoldalú és határtalan kiterjedéséhez vezethet, függetlenül annak jogosságától.

"Az ENSZ alapokmányának 51. cikkét, amely az önvédelemhez való jogot szabályozza, eddig általánosan úgy értelmeztük, hogy az államoknak jogszerû háború folytatásához a Biztonsági Tanács különleges felhatalmazására van szükségük. Most azonban egyesek azt mondják, hogy ez az egyetértés tovább nem tartható" - állapította meg Annan, hozzáfûzve: az Egyesült Nemzetek Szervezete válaszút elé került. Az ENSZ- fôtitkár szerint az ENSZ-nek és különösen a béke megôrzéséért felelôs Biztonsági Tanácsnak kellene eldönteni, miként akarják kezelni azt a problémát, ha egyes államok megelôzô jelleggel katonai erôt akarnak alkalmazni fenyegetettség érzésének okán. Annan beszédében síkra szállt az ENSZ alapvetô reformjáért. Szorgalmazta, hogy bôvítsék ki a Biztonsági Tanácsot, amelyben 1945 óta a vétójoggal rendelkezô öt hatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína - akarata érvényesül. A Biztonsági Tanácsnak vissza kell nyernie az államok és a nemzetközi közvélemény bizalmát, és ennek érdekében erôteljesebben kellene képviselnie az államok megnagyobbodott nemzetközi közösségét - idézte tovább Annan beszédét az ENSZ-közgyûlés általános vitájában a német hírügynökség.

Romániának gyorsabb ütemben kell megvalósítani a gazdasági reformokat, ha azt akarja, hogy a tervnek megfelelôen 2007-ben az Európai Unió tagjává váljon - figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke.

Bukaresti látogatása alkalmával Romano Prodi kiemelten fontosnak nevezte a privatizáció folytatását, a nagyobb átláthatóságot, továbbá olyan intézkedéseket, amelyeknek révén az ország eleget tesz a Brüsszel által megkövetelt "mûködôképes piacgazdaság" követelményének.

Az Adrian Nastaséval folytatott tárgyalásain Prodi rámutatott: Bukarest már 19 fejezetet lezárt a csatlakozási tárgyalások 31 fejezete közül. Dicsérte a románok által a korrupció elleni harcban elért "nagy haladást"; mint kiemelte, az ország történetében elsô ízben fogadtak el kifejezetten ilyen értelmû törvényeket.

A miniszterelnök Prodival tárgyalva megerôsítette: hazája elkötelezte magát a reformok folytatása mellett. Ennek és a tárgyalásokon elért haladásnak a fényében Bukarest arra számít, hogy a november elején nyilvánosságra hozandó idei országjelentés "pozitív értékelést" ad a Románia által elért haladásról.

Az Európai Bizottság elnöke nem kívánt részletekkel szolgálni az országjelentések tartalmáról, amelyeket a testület november 5-én fog közzétenni. Egy évvel ezelôtt a bizottság elismerte, hogy a két balkáni tagjelölt, Bulgária és Románia jelentôs haladást ért el; ugyanakkor azt is megállapították, hogy a nevezettek nem léphetnek be az unióba a 2004. évi bôvítési fordulóban. Az érvényes brüsszeli terv szerint 2007-ben nyernek felvételt a EU-tagok sorába.

(MTI) Az 55 éves Jaap De Hoop Schefferrel a 19 NATO-ország talán legfelkészültebb diplomatája került az 1949-ben alakult atlanti szövetség gépezetének élére.

Egész pályafutását a külügyek területén futotta be, dolgozott hazája brüsszeli NATO- misszióján és négy ízben volt a külügyminisztérium fôtitkára, azaz a miniszter után legfontosabb embere. Kiválasztása a NATO-ban szokásos egyhangú döntéssel történt és órákkal a hír felröppenése után siettek kifejezni jókívánságaikat a tagországok. Elsôk között a szomszédos Belgium kormányfôje, de külön külügy- és védelmi minisztere is, akik kiemelték, mennyire örülnek annak, hogy egy Benelux-országból való személyiség lett az új fôtitkár.

Pedig a két szomszédos és hasonló adottságú ország között meglepôen sok különbség van a belpolitikától kezdve a gazdaság kezelésén át a külpolitikáig. A NATO az elmúlt 12 hónapban fél évszázados fennállásának talán legsúlyosabb traumáját élte át az iraki kérdésben támadt mély meghasonlással, hiszen Franciaország, Németország és Belgium heteken át nem volt hajlandó még egy olyan határozatot sem támogatni, amellyel a szövetség csupán egyik tagjának, Törökországnak a kérését teljesítette volna, amit az az iraki konfliktus veszélyére hivatkozva kért. Hollandia nem csatlakozott ehhez a tömbhöz, s mindvégig az amerikai katonai megoldás csendes, de határozott híve volt. Ezzel a magatartásával, amelynek kialakításában Scheffer nyilván nagy szerepet játszott, Hollandia döntô adut szerzett magának a fôtitkári tisztség elnyeréséhez.

A fôtitkár kiválasztása ugyanis minden esetben elsôdlegesen a szövetséges országok közti válogatással, egyeztetéssel kezdôdik - utána következik a személyiségek mérlegelése. Hollandia a hidegháborús évtizedek alatt és azóta is a nyugati szövetség fôáramában volt. Nem véletlen tehát, hogy a 16 milliós lélekszámú, katonailag nem jelentôs országból már harmadszor választanak fôtitkárt, s közülük a második, a korábbi mezôgazdasági miniszter Joseph Luns 14 évig állt a szervezet élén, s nemcsak a NATO leghosszabb megbízatású, hanem talán legtöbbre becsült elsô embere is volt. Az ország lépést tartott a hidegháború elmúltával a NATO szerepváltásával is. A szövetség minden nemzetközi békefenntartó hadmûveletében részt vett, Afganisztánban néhány hónapra még a stabilizációs erôk vezetését is ellátta.

Mivel a fôtitkárt hagyományosan az európai tagországokból választják ki, már korábban tisztázódott, hogy a nagy országok most nem kerülhetnek sorra, elvégre az utóbbi idôben Lord Robertson brit, elôtte Javier Solana spanyol, Manfred Wörner német volt, francia politikus pedig szóba sem kerülhet, hiszen az ország a NATO-ban a félig kívülálló furcsa szerepét játssza. A három új tagországnak is korai lett volna még a fôtitkári tisztség, Aleksander Kwasniewski lengyel elnök körül alaptalan volt a találgatás, valószínûleg ô maga is inkább csak az esetleges pályázása hatását kívánta lemérni.

A déli országok közül szóba került egy olasz - De Martino védelmi miniszter - és egy portugál - Antonio Vitorino, korábban védelmi miniszter, jelenleg az Európai Bizottság tagja -, ô viszont szocialista, s kissé furcsa lett volna három szociáldemokrata fôtitkár egymás után, miközben Európában évek óta a jobboldal került fölénybe - és mellesleg a legtöbb szociáldemokrata párt hangosan ellenezte az iraki katonai beavatkozást is.

Az észak-európaiak látszottak a legjobb kompromisszumos megoldásnak, a válogatás nyilván azért tartott elég sokáig, mert egyik szóba került jelölt sem volt elég meggyôzô. Sem a fiatal norvég védelmi miniszter, Kristin Krohn Devold, sem a volt dán kormányfô, a szociáldemokrata Rasmussen. Így futott be a szintén északinak tekinthetô Hollandia külügyminisztere, aki utolsóként jelent ugyan meg a színen, de akit kollégái egyöntetûen sokra becsülnek.

Az iraki kötélhúzás megpróbáltatásai után Scheffernek szüksége lesz minden diplomáciai tapasztalatára, hogy segítsen behegeszteni az akkor kapott sebeket, s egyengesse a szövetség útját feltehetôleg egy teljesebb iraki szerepvállalás felé, ami kicsiben már megkezdôdött a középsô szektorért felelôs Lengyelország külsô támogatásával.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a 2003/2004-es évadban is mûsoron tartja az elôzô évadok sikeres produkcióit. Ilyen például Eric-Emmanuel Schmitt REJTÉLYES VISZONYOK címû darabja, melyet továbbra is Szélyes Ferenc és Nagy István elôadásában láthatunk a marosvásárhelyi színpadon. Rendezô: Cristian Ioan. A rendezô munkatársa Szélyes Andrea. Díszlet, jelmez: Szabó Annamária.

A kortárs francia szerzô izgalmas-titokzatos alkotása egyszerre szól szerelemrôl, féltékenységrôl, irodalomról és mély emberi kapcsolatokról. Már a mû címe is talányos, ám az egész drámára jellemzô enigmatikus légkör csak a végén oldódik fel. Az alaphelyzet önmagában szokványosnak tûnik; a Nobel- díjas író, Abel Znorko visszahúzódva él egy, a norvég partokhoz közeli szigeten, ahol egy nap meglátogatja egy Erik Larsen nevû újságíró, hogy riportot készítsen egy norvég lap számára. A ház felé tartó újságírót azonban üdvözlés, avagy jó szó helyett két puskalövés fogadja; igaz, egyik sem találja el. Bejut az íróhoz, és tulajdonképpen innen kezdôdik el a párbeszéd, az érzelmileg sokszor igen felfokozott diskurzus, amely többek között a címre is fényt derít.

Az elôadás 2003. szeptember 28-án, vasárnap este fél 7-tôl lesz a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében.

Tegnap, az ígéreteknek megfelelôen Dorin Florea polgármester megbeszélést tartott az Azomures vezetôségével. Amint korábban közöltük már, a fotógyár tervezett megszüntetését követôen felmerült az a veszély, hogy az Egyesülés lakónegyed a tél folyamán fûtés és meleg víz nélkül marad, mivel a Maros túlsó oldalán levô tömbházak számára szükséges távhôt a fotógyár hôközpontjában állították elô. A múlt hét közepétôl a polgármesteri hivatal négymilliárd lejes adósságára hivatkozva egyelôre a melegvíz-szolgáltatást állították le, s a gyár bezárásával következett volna a hôközpont leállítása is. A kombinát vezetôségével folytatott tegnapi megbeszélésen egyezség született, amelynek értelmében a hivatal törleszti a felosztott adósságot, az Azomures pedig ígéretet tett, hogy a télen minden körülmények között biztosítja az Egyesülés negyed számára szükséges hôenergiát. A tavasszal azonban új hôközpontot kell majd építeni, hogy a szóban forgó városrész tömbházlakásainak fûtését megoldhassák.

Állásbörzét szerveznek a frissen végzetteknek (elsôsorban, de minden érdekelt jelentkezhet) szeptember 26-án reggel 9 órától a Kereskedelmi Kamaránál (Városháza utca 2.).

Amint azt megtudtuk, a megye hat városába igényelnek új munkaerôt, összesen 587 munkahelyi ajánlattal várják az érdeklôdôket. Maros-ludason autószerelôi, elárusítói és szakképzetlen munkási munkakörben ajánlanak foglalkoztatást, míg Szászrégenben mészárosra, láncfûrésszel dolgozó munkásra, gatteresre, közgazdasági tisztviselôre és elárusítóra lenne szükség. Marosvásárhely kínálja a legtöbb munkahely- lehetôséget: cukrászokat, szakképzetlen munkásokat, árumozgatókat, varrómunkásokat, orvosi- és fogorvosi asszisztenseket, könyvelôt, elárusítókat, szakácsokat, kômûveseket, elektronikusokat, pénzügyi tanácsadókat, építészt, turizmusban dolgozó munkatársakat, pincéreket, kovácsokat, szobafestôket, gázvezeték-szerelésben jártas mérnököket, manikûröst, festôket, férfi- és nôi fodrászokat, valamint automatizáló mérnököket alkalmaznak.

Dicsôszentmártonban kapusra, könyvelôre és szakképzetlen munkásokra van szükség, míg Szovátán alkatrész-védjegyzôkre, varrómunkásokra, csomagolókra, napszámosokra és rakodómunkásokra. Segesváron szintén lehetôségük adódik munkába állni a leendô vagy munkát keresô varrómunkásoknak, textilipari mérnököknek, szövômestereknek, asztalosoknak, pincéreknek és szakácsoknak. Azok a munkaadók pedig, akik frissen végzett személyeket alkalmaznak, havonta - egy éven keresztül - az országos minimálbérnek megfelelô támogatásban részesülnek.

Az elmúlt hét végén, a kolozsvári PATRIR és a marosvásárhelyi Pro Biciclo Urbo Egyesület kétnapos képzést szervezett Erôszakmentesség és közösség címmel.

Mint Varga István, a Pro Biciclo Urbo Egyesület vezetôje elmondta, munkájuk során többször találkoztak konfliktusos helyzetekkel, lakók és hatóságok, lakótársulások közötti nézeteltérésekkel. Szükségszerûvé vált a problémás helyzetek lehetséges megoldásainak felleltározása, s olyan továbbképzô megszervezése, ahol az érdekeltek, érintettek megismerhetik a konfliktuskezelô módszereket.

A szóban forgó továbbképzôn részt vevô egyetemisták, tanárok, civil szervezetek tagjai az erôszakról, a konfliktusok kezelésérôl hallhattak szakelôadásokat. A PATRIR szervezet tagjai bemutatták a Transcend konfliktuskezelô módszert, amely alapján el lehet készíteni a felmerült nézeteltérés térképét, összesítve az egymással szemben álló felek érveit, érdekeit, a lehetséges megoldásokat. A beszélgetések során terítékre kerültek a marosvásárhelyi terelôút és a vegyipari kombinát kapcsán kialakult nézeteltérések, s a jelenlevôk megpróbálták megtalálni a mindenki számára elfogadható megoldást. Mint Varga István elmondta, az egyetemisták és tanárok hasznosnak tartották a hasonló témájú továbbképzôk megszervezését, ezért az egyesület folytatni fogja e téren elkezdett munkáját.

42 fiatal házaspár tört ki ujjogásba, amikor a megyeközponti polgármesteri hivatal lakásügyisei tudatták velük, hogy szeptember 10-én átvehetik a Pandúrok úti tömbház lakásait. Jó negyedórával a meghirdetett idôpont elôtt az örömtôl s az izgalomtól kipirult arcú ifjak már mind ott voltak a hivatal tanácstermében. Gyorsan, zökkenômentesen folyt a kiutalás. Percek múlva már minden újdonsült bérlô tudhatta, melyik lakásban lakhat öt évig, a vonatkozó törvény elôírásai értelmében. Aztán az örömre üröm: bejelentették, hogy öt nap múlva érkezik Vásárhelyre Miron Mitrea, a szaktárca minisztere, s az ô jelenlétében a lakáskulcsokat is átvehetik.

Szeptember 15-én azonban lehangoló hírrel fogadták ôket: nem érkezik a tisztségviselô, a kulcsok maradnak a kivitelezô cégnél, amely ugyancsak bosszankodott, hiszen már több mint három hónapja kénytelen ôrökkel vigyáztatni az ingatlant, s ez bizony pluszkiadás, amitôl jó volna szabadulni. Egészen fonák helyzet, hogy a kivitelezéssel rég elkészültek, a hivatal át is vette, s a kulcsokat mégsem adhatják át. A kutya ott van elásva, hogy igen rangos az Országos Lakásügynökség által építtetett tömbház, kivitelezés szempontjából országos szinten a második helyen áll, s ezért ragaszkodnak a közelgô választásokra jó pontot hozó politikai propagandához. Idôközben az ifjú bérlôk a tulajdonos Locativ Rt.-vel is megkötötték a szerzôdést, s itt újabb biztatás hangzott el: a héten jön a miniszter! Lehetetlen, hogy ez is álhír, futás
a bútorüzletbe, ahol a már hetek óta lefoglalt szekrénysor összecsomagolva áll a raktárban, még csak pár napig legyenek elnézéssel,
mert most már biztos sor kerül az elszállításra! Aztán kiderül, hogy ez is vaklárma volt, fontosabb dolgok másfelé szólítják, nem ér még rá a miniszter. nincs más mód, várni kell. S közben telik az idô, ami sokaknak pénz. Akik így valóságosan is megtapasztalják, mekkora a miniszter hitele. A miniszter létezô vagy nem létezô hitelén túl (kit érdekel?) az egész történet úgy abszurd, ahogyan van. Úgy tûnik, miniszteri magaslatból mégis rendben lévônek látszik.

Pomogáts Béla az erdélyi, egyáltalán a mostani határokon túli magyar irodalmak, írók, életmûvek kitûnô ismerôje, egyben hûséges patrónusa. Van olyan jó író, hogy saját kötetének is megírja sommás recenzióját. Két esztendeje jelent meg - mondja - Leletmentés címû kis kötete,
"tanulmányok és kritikák erdélyi írók mûveibôl". - Ezek az írások régebbi és újabb iratgyûjtôkbôl kerültek elô, a nem egyszer megsárgult papírok ôrizték meg azt, hogy miként vélekedtem a kortárs erdélyi magyar irodalom egyéniségeirôl. Ennek a
"leletmentô" vállalkozásnak a medrében jelent meg a tavalyi esztendôben Mûhely Erdélyben címû kötetem, az erdélyi magyar irodalom néhány szellemi mûhelyérôl: folyóiratokról és írói közösségekrôl, irodalomtörténészekrôl és kritikusokról. A két esztendeje megindult sorozat harmadik tagja ez a most Villanófényben címet viselô kötet. Szándékaim szerint, már ha a kiadó is kitart elképzeléseim mellett, jelen kötetet a jövôben még további kiadványok is követhetik.

- Leletmentés ez a kötet is: száz erdélyi arckép. Ezeknek az arcképeknek (két-három gépelt oldalas kis írásoknak) a tükrében az erdélyi magyar szellemiség száz neves képviselôjének arca jelenik meg. Vannak közöttük régiek, visszatekintve az erdélyi fejedelemség vagy a 18. és 19. századi Erdély történetére, mint a nyomdász és krónikaíró Heltai Gáspár, a tudós Apáczai Csere János, a nyomdász Tótfalusi Kis Miklós, a nemzetközi tudományos életben is hírnevet szerzett Kôrösi Csoma Sándor, vagy éppen a magyar prózairodalom elsô klasszikusainak egyike: Mikes Kelemen és az erdélyi politikai realizmus kiváló egyénisége: Kemény Zsigmond. Ott vannak közöttük a 20. századi magyar szellemiség, magyar irodalom nagy megújítói: Ady Endre és Szabó Dezsô, a trianoni szerzôdéssel elszakított Erdély szellemi életének
"alapító atyái", így Kós Károly, Ápriliy Lajos, Reményik Sándor, Kuncz Aladár, Nyirô József, Makkai Sándor, vagy az egyetemes magyar irodalom egyik legkiválóbb 20. százai egyénisége: Tamási Áron.

Az irodalomtörténész villanólámpájának fénye ma is éles, a rövid szöveg "elônye", hogy magvas jellemzésre készteti a méltatót. Élvezhetôk hát ma is az 1959-tôl 2002-ig fél évszázadot "átfogó" frappáns ismertetôk, elemzések, emlékezések, Heltai Gáspártól Szôcs Gézáig. Mit ír Pomogáts Béla például a száz éve született Kemény Jánosról (2001-ben)? Íme: "Kemény János igazi arisztokrata volt, akit sohasem tudott megtörni a méltatlan bánásmód, és a havason, a szénégetôk között éppolyan otthonosan mozgott, mint a fôrangúak között. Valójában ô volt a két világháború közötti és a késôbbi idôk egyik leginkább hiteles erdélyi magyar polgára: a polgár önérzetével, figyelmességével, munkaszeretetével, áldozatkészségével. Mint ilyen, példaképe is lehet annak az új polgárosodásnak, amelynek Erdélyben végbe kell mennie."

Ki marad meg, kit hullat ki a könyörtelen idô az itt tálalt száz életmû (vagy torzó), száz arc közül, ki tudja. Pomogáts Béla a magyar irodalom utazó nagykövete. Elkötelezett hite (ha nem szentségtörés, amit gondolok) némileg hasonlítható ôszentsége, II. János Pál pápa világbuzgalmi körútjaihoz. Ne horgadjunk fel ezen, mert voltaképpen nincsenek "nagy ügyek" és "kis ügyek". Ha a világmindenségben minden olyan tökéletesen jelentôs vagy tökéletesen jelentéktelen.

Ami pedig az irodalmat, ezt a meghatározhatatlan valamit illeti, sorsa nem csupán alkotóin, hanem
megszállott exegétáin, exegétái "megszállottságán" is múlik. (Villanófényben. Száz erdélyi arckép. KÖZDOK, Budapest, 2002)

Programokban gazdag, színesnek ígérkezô évadját kezdte múlt héten a Marosvásárhelyi Filharmónia. Mint azt Vasile Cazantól, a filharmónia igazgatójától megtudtuk, a múlt heti, Shinya Ozaki dirigálta nyitóhangversenyen tiszteletét tette Japán romániai nagykövete is. Hagyománnyá vált a filharmónia berkein belül, hogy az évad elején ,,japán momentumot" szerveznek, japán mûvészek közremûködésével adnak elô zenemûveket, ezzel is megköszönve azt a hatalmas támogatást, amellyel a japán kormány Shinya Ozakin keresztül lehetôvé tette új hangszerek vásárlását a zenekarnak.

Mint az igazgató elmondta, az idei évad elsô zenei fesztiválja, a már nemzetközi hírnévre szert tett Constantin Silvestri-fesztivál októberben kezdôdik, és ezúttal a zsúfoltság elkerülése végett - két hétig fog tartani. A koncertsorozat hét hangversenye kétnaponként követi majd egymást. Novemberben kezdôdik a leckekoncertek évada, a nevelôhangversenyeken gyerekek, diákok hallhatnak a játszott mû történetérôl, jellegzetességeirôl, így korán megismerkedhetnek a szimfonikus zenével. Decemberben kerül megrendezésre a Musica Sacra egyházzenei fesztivál, az év végén pedig operahangverseny lesz, Sümegi Eszter szereplésével. Természetesen nem maradhat el az újévi-, húsvéti hangverseny és a filmzenekoncert sem, májusban pedig újabb hangversenysorozat, a Zenei Napok fesztivál következik. Az igazgató elmondta, a változatosságra törekedtek az évad zenei kínálatának összeállításakor, valamint arra, hogy a már visszatérô vendégnek számító szólisták és karmesterek mellett újabb, Vásárhelyen még nem szerepelt mûvészeket is meghívjanak. A változatosságot a csütörtök esti hangversenysorozat mellett dzsesszkoncertek, orgonaestek, kamarazene-elôadások, dalestek, zongoraestek garantálják, és olyan karmesterek fogadták el a filharmónia meghívását, mint I. Ionescu Galati, Robert Houlihan, Franz Lamprecht, Szalman Lóránt, a meghívott szólisták között pedig olyan neveket találunk, mint Sümegi Eszter, Fátyol Rudolf, Ion Ivan Roncea, Florin Ionescu-Galati, Dana Borsan, Alexander Auer. Meglesznek tehát a feltételek a kellemes zenei kikapcsolódáshoz.

A Népi Alkotások Maros megyei Központjában - Cuza Voda utca - aAz irodahelyiségek falán változatos tematikájú olajfestményekben, akvarellekben, grafikákban stb. gyönyörködhet a belépô. Az állandó kiállítást Ilarie Opris ötlete A kivitelezésére a központ vezetôségének és Cotârlan igazgatónak úrnak a támogatásával kerülhetett sor. Tetemes összeget szántak ugyanis rá. Másrészt, az itt kiállító mûvészek, népi alkotók együttmûködése nélkül sem lehetett volna semmi belôle! A továbbiakban mint megtudtuk, e tágas hivatali termek falán természetes, nappali világításban jól érvényesülô munkák egy része a Mûkedvelô Képzômûvészek Maros megyei Egyesülete tagjaitól származik, ôk adományozták a szovátai alkotótáborban az utóbbi öt évben készült képeik közül. Az anyag több mint negyven, Maros megyében élô festômûvész alkotásával is gyarapodott. 120 mûvet számlál ugyanis a galéria anyaga. E tágas, szép helyiségek egyike nemcsak kiállítás berendezésére, hanem arra is alkalmas, hogy elôadóteremként is szolgálhasson. Éppen arra való tekintettel, hogy e megyei központban nagyon sok mûkedvelô mûvész, együttesvezetô, különbözô mûvelôdési házak igazgatói fordul meg gyakran, született meg annak ötlete, hogy képzômûvészeti galériát hozzanak létre a székházban. A különbözô technikával készült festményeken kívül széles, nagy pannón bô választékát látni a kézmûipari termékeknek is. A megye egyes néprajzi övezeteiben élô és alkotó legszámottevôbb mesteremberek, kézmûvesek is a örömmel ajándékoztak jellegzetes munkáikból: Mezôfelébôl, Nyáradmagyarósról szôttest, különbözô használati célra illetve dísztágyakként szolgáló - vesszôbôl, szalmából, gyékénybôl és nem utolsósorban kukoricacsuhából font - tárgyakat, Felsôrépáról, Marosvásárhelyrôl kerámiát, a régeni kádárok a hordóikból, mint ahogy a Görgény völgyiek faragott furulyákat, pánsípokat stb. S mint hírlik, a mezôbándi Bányai Dániel (az egyetlen citerakészítô az országban) most dolgozik azon a népi zeneszerszámon, melyet a galériának szánt. - Szeretnénk, ha idôvel a megyébôl minden néprajzi övezet alkotói képviseltetnék magukat - zárta e témával kapcsolatosan mondandóját a referens, hozzátéve - ami pedig a képzômûvészek alkotásait illeti, azok is életre születtek! Hogy láthassuk ôket. Nem arra, hogy valahol egy függöny mögött, a polcon lepje ôket a por...

Régészeti ásatások

A marosvásárhelyi Vártemplom és környékének altalaja gazdag régészeti leletanyagot rejt. A történészek korabeli dokumentumokból értesülhettek arról, hogy a jelenlegi templom helyén elôször Árpád-kori kolostor állt, amelyet valószínû, hogy nem sokkal a Szent István-i kereszténység felvétele után alapíthattak hittérítô apátok.

Az említett információk alapján fogtak hozzá a marosvásárhelyi múzeum munkatársai 1999-ben az ásatásokhoz, amelyek már akkor az elvárásoknak megfelelô anyagot szolgáltatták a régészeknek. Sikerült több sírt feltárni a jelenlegi templomkertben és elôkerültek az épület falai, a kolostor csontkamrája, boltozatmaradványok. 2001-ben a mostani kerítésen kívül ástak kutatóárkot, és sikerült egy 12. századi lakóház nyomára bukkanni, ezenkívül rétegenként több ókori és középkori tárgy került a felszínre. Az idén, május 28- án fordította fel elôször a talajt a történészek ásója, majd anyagi okok miatt 5 hét szünet után folytatták a munkát. A hét végén pedig ismét betömik az árkot, marad a feldolgozandó anyag restaurálása. Soós Zoltán, a múzeum középkorral foglalkozó régésze számolt be lapunknak munkájuk eredményeirôl. Elmondta, megtalálták a kolostor északi szárnyát és a hajdani templomhoz vezetô 15. századi téglajárdát, amit nagyon szépen megôrzött az idô. A járda alatt több régészeti réteget azonosítottak. Az egyikben nagyon sok égési nyomot találtak, ami arra utal, hogy valamikor a középkori kôépület helyén egy fatemplom állt, így valószínû, ez lehetett az elsô keresztény épület az akkori településen. A pusztulás jelei között egy Nagy Lajos király (1342-1382) korabeli ezüstpénzt is találtak, így feltételezik, hogy a fakolostor valamikor 1360-1370 között éghetett le. Egy másik árokból polikrom kályhacserepeket hoztak fel, ezek már a Mátyás király korabeli belsô berendezés maradványai lehetnek. Az egyiken kivehetô a sárkány motívum és a "Georgius" latin felirat is. Ezenkívül három rekonstruálható középkori edényt is kiástak. Az említettek mellett nagyon sok állat-, és embercsontot is azonosítottak. Ennek az a magyarázata, hogy a kolostort késôbb a hajdani temetôn bôvítették s valószínû, hogy a kolostorkonyhát helyezték el a keleti szárnyban. Ami szinten régészeti szenzációnak számít: elôkerült egy 14. századi pártadísz- tartó.

- Ennek egyértelmûen nôi viselôje lehetett, s ami furcsa ebben, hogy Ferenc-rendi kolostor környékére, illetve a templomba nem temetkezhettek nôk. Valószínû, hogy a néhai tulajdonos a templom egyik "donorja", mai szóval élve szponzora lehett, s így nyerte el életében azt az elôjogot, hogy ide temessék - fejtette ki a régész.

A 15 -16. századi kolostor falainak csak a vonalát azonosíthatták be, ugyanis feltételezések szerint a régi épületet lebontották, és a használható anyagból máshol építkeztek, a törmelékkel pedig feltöltötték a bontásból származó árkot, ezérty találhattak heterogén tárgyi bizonyítékokat. A hajdani kolostortemplom köré létesült centrum a késôbbiekben a mai Bolyai térre költözött, így késôbbi korokból nincsen anyag.

Soós Zoltán a Népújságnak elmondta, a járdát télire elföldelik, hiszen ha nem óvják meg, akkor tönkremehet. A leletanyagot pedig pénteken a sajtónak is bemutatják. A múzeum szándékában áll a vár udvarán egy régészeti parkot létesíteni, amennyiben ezt jóváhagyja a polgármesteri hivatal. A munkálatok folytatása az anyagi lehetôségektôl függ.

A Maros Megyei Mozgássérültek Egyesülete közösen a marosbvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal jótékonysági koncertet szervez szeptember 27- én du. 5 órától a Kultúrpalota nagytermében. A koncerten fellép Cristian Ungur, a Klesis együttes és Andy Ghost. A koncert célja egy lifttel felszerel mikrobusz beszerzése. szeretettel várják mindazon szimpatizánsokat, akik támogatni szeretnék céljaik megvalósítását. Pénzadományokat a következô bankszámlára lehet küldeni: SV 6291752700 B. R. D. Tg Mures.

Szombaton 18 órai kezdettel ünnepli fennállásának 40 éves jubileumát a marosvásárhelyi Gecse utcai Kistemplom gyülekezetének vegyes kara. Az Evangélium Vegyes Kar ünnepe istentisztelettel kezdôdik, az igét Lakatos Péter lelkipásztor hirdeti. Ünnepi hangverseny következik, melyet ay Evangélium Vegyes Kar nyit meg Csíki Ágnes vezényletével, orgonán kísér Makkay Edith. Fellép a Psalmus Vegyes Kar (karnagy: Kovács András), Pápa város Bárdos Lajos Vegyes Kara (karvezetô: Fehér Ferenc). Az est fénypontja az Evangélium énekkari hangversenye, melyen Steurlein, Hasting, Dvorak, Beethoven, ill. magyar szerzôk mûvei hangzanak fel, Bárdos Lajos 23. genfi zsoltárai, Kozma Mátyás 80. genfi zsoltára, Halmos László Kyrie és Agnus Dei címû alkotásai.

Október 19-én népszavazást tartanak az alkotmány módosításáról. Ez nem azt jelenti, hogy az ország polgárai egy új alkotmányról döntenek, hanem a módosításról szóló kormányrendeletre szavaznak igennel vagy nemmel. Az alkotmánymódosítás vitájáról több ízben tájékoztattuk olvasóinkat. Az alkotmánymódosító bizottság tagját, Varga Attila képviselôt kérdeztük, érdemes-e megszavazni az alkotmány módosítását?

Az RMDSZ képviselô húsz olyan cikkelyt sorolt fel - a megfelelô magyarázatok kíséretében - amiért, mint mondta, már érdemes megszavazni az alkotmány módosítását.

Összeállításunk nem tartalmazza az olyan - egyébként rendkívül fontos - módosító rendelkezéseket, amelyek az államszervezés kérdéseivel foglalkoznak: a parlament két háza hatásköreinek a szétválasztása, a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás, az Alkotmánybíróság, a Legfelsôbb Bírói Tanács, a számvevôszék, amelyek az állampolgárokat csak közvetve érintik. Ezek ismertetésére egy következô alkalommal kerítünk sort.

Mózes Edith

1. 1/4-es cikkely: "Az állam, az alkotmányos demokrácia keretében, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalom megosztásának elve alapján szervezôdik." (közös RMDSZ-javaslat).

A hatalommegosztásnak mint az államszervezés alapelvének tételes alkotmányos rögzítése történt.

2. 4/1-es cikkely: "Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása." (közös RMDSZ-javaslat).

Az etnikai elv mellett megjelenik a polgári elv is, az állampolgárok szolidaritásának az elve. Az RMDSZ az etnikai szempont elutasítását és kizárólag a polgári elv rögzítését javasolta.

3. 15/2-es cikkely: "A törvény csak a jövôrôl rendelkezik, kivételt képez az elônyösebb bünetetôjogi és szabálysértési törvény."

Eszerint a polgárjog alapelve érvényesül az alkotmány szintjén, mely tiltja a törvények visszaható hatását, azzal a pontosítással, hogy az érintettek számára elônyösebb büntetô és szabálysértési törvények visszamenôleg is alkalmazhatók.

4. 16/ 3-as cikkely: "A katonai és polgári köztisztségek és közméltóságok - a törvény feltételei szerint - az országban állandó lakhellyel rendelkezô román állampolgárságú személyek által tölthetôk be." (közös RMDSZ-javaslat).

A korábbi rendelkezés kizárólagosságot fogalmazott meg a román állampolgárok viszonylatában. A jelenlegi módosítás szerint azok is betölthetik az említett tisztségeket, akik a román állampolgárság mellett egy másik állampolgársággal is rendelkeznek (tehát kettôs állampolgárok), ha állandó lakhelyük Romániában van.

5. 16/4-es cikkely (új):
"Romániának az Európai Unióhoz történô csatlakozási feltételei szerint mindazok az állampolgárok,akik megfelelnek a törvényben rögzített elôírásoknak, joguk van választani és megválaszthatók a helyi közigazgatási hatóságokba." (közös RMDSZ-javaslat).

Ez olyan uniós norma, mely biztosítja az itt élô nem román állampolgárok számára is a helyi döntésekben, helyi önkormányzatokban való részvételt.

6. 21/3-as cikkely (új): "A feleknek joguk van a méltányos igazságszolgáltatáshoz és elfogadható (rezonábilis) idôben megoldott perekhez."

Ez az elôírás gátat kíván szabni a rendkívüli módon elhúzódó pereknek, melyekbôl a legnagyobb káruk az állampolgároknak van, és jogbizonytalanságot idéznek elô.

7. 23/4-es cikkely: "Az elôzetes letartóztatást csak a bíró rendelheti el."

Ez és a következô, a bûnvádi eljárásra, annak nyomozati szakaszára vonatkozó elôírások garanciális jellegûek, hiszen korábban az elôzetes letartóztatást az ügyész is elrendelhette, amit ezután nem tehet meg. Hasonlóképpen fontos, hogy az elôzetes letartóztatás 30 napra szólhat. Ha szükséges meghosszabbítható többször is, de az elôzetes letartóztatás állapota nem haladhatja meg összesen a 120 napot.

8. 23/10-es cikkely (új): "A szabadságvesztés büntetése nem lehet csak büntetôjogi természetû."

Tehát nem lehetséges a böntetôjogi elôíráson kívüli elrendelhetô szabadságvesztés.

9. 29-es cikkely (új) a gazdasági szabadságról: "Valamennyi állampolgár számára a gazdasági szabadság (vállalkozás szabadsága) biztosított. Ez feltételezi a törvényeknek megfelelôen a gazdasági tevékenységhez való szabad hozzáférést és ennek a tevékenységnek a szabad gyakorlását".

Ez egy új, alapvetô, a harmadik generáció sorába tartozó emberi jog, mely biztosítja a gazdasági vállalkozás szabadságát. Azért fontos ennek alkotmányos rögzítése, mert nem lehet olyan további jogszabályokat hozni, melyek akadályozzák, vagy éppen gátolják az egyén vállalkozási szabadságát.

10. 32/5-ös cikkely: "Az oktatás valamennyi fokon, a törvényben elôírt feltételeknek megfelelôen állami, magán és felekezeti egységekben zajlik." (kizárólag RMDSZ- javaslat)

A rendelkezés létrehozza a felekezeti oktatási rendszert mint önálló formáját az oktatásnak.

11. 33.-as cikkely (új): "Az állam elismeri és biztosítja bármely személynek az egészséges és kiegyensúlyozott ökológiájú környezethez való jogát. Az állam ezen jog gyakorlásához szükséges jogszabályi keretet biztosítja. A természetes és jogi személyek kötelesek környezetüket védeni és javítani, ápolni." (teljes egészében RMDSZ- javaslat)

Ez a bekezdés a korábbinál sokkal konkrétabb formában fogalmazza meg a környezetvédelemhez, az egészséges könyezethez kapcsolódó alkotmányos jogokat és kötelezettségeket. Megjelenik az egészséges környezethez való alapvetô alkotmányos jog, melyet az állam elismer és biztosít. Ugyanakkor kötelezettség is egyfelôl az államra, hogy megfelelô jogszabályi keretet hozzon létre, másfelôl a természetes és jogi személyek számára, hogy környezetüket védjék és a károkat helyrehozzák.

12. 41-es cikkely: "A magántulajdon, a törvény által, a tulajdonostól függetlenül egyenlô módon biztosított és védett. A külföldi állampolgárok és hontalanok Románia európai uniós csatlakozása feltételeinek megfelelôen, vagy más nemzetközi egyezmény elôírásai szerint, melyet Románia elfogadott, a kölcsönösség és a törvény elôírásai alapján föld -magán-tulajdont szerezhetnek jogügyletek vagy törvényes örökösödés útján." (közös RMDSZ-javaslat)

Ez az elôírás lehetôséget teremt az említett feltételek mellett a külföldiek és állampolgárság nélküli személyek földvásárlási jogához, illetve, hogy föld magántulajdonra tehessenek szert.

13. 45/2-es cikkely: "Az állam a törvényben megállapított feltételek alapján hozzájárulást biztosít a gyermekek nevelésére és segélyt a beteg és fogyatékos gyermekek gondozására."

A korábbihoz képest lényegesen bôvül a gyermekekre vonatkozó alkotmányos, segélyezési, támogatási lehetôségek köre.

14. 52/2-es cikkely: "A katonai szolgálat teljesítésének feltételeit szerves törvény határozza meg." (közös RMDSZ-javaslat)

A régi elôíráshoz képest törlésre került a "kötelezô" (katonai szolgálat) kifejezés, ami lehetôséget biztosít az alternatív szolgálat bevezetésére, néhány éven belül pedig a sorkatonai szolgálat megszüntetésére és a nem tömeglétszámú hivatásos hadsereg felállítására.

15. 55/1-es cikkely: "A Nép Ügyvédjét a természetes személyek jogainak és szabadságjogainak védelmére négy évre választják. A Nép Ügyvédjének helyettesei különbözô tevékenységi területekre szakosodottak." (kizárólag RMDSZ-javaslat)

Megjelennek a szakosodott Népügyvédek (szakombudszmanek), melyek közül létrehozható a kisebbségvédelmi Nép Ügyvédje intézmény, amely a kisebbségek sérelmére elkövetett közigazgatási, hatósági visszaéléseket, szabálytalanságokat vizsgálja majd.

16. 83/1-es cikkely: "Románia elnökének mandátuma 5 éves, és a tisztség az eskületételtôl gyakorolható."

Korábban az elnöki mandátum négy évre szólt és azonos volt a törvényhozás mandátumának idejével, mi több, a két választás egyazon idôre esett. Az elnöki mandátum meghosszabbítása idôben eltolja a két választást és korrektebb, a választópolgárok számára átláthatóbb politikai versenyhelyzetet teremt a politikai személyiségek és a pártok között.

17. 114/4-es cikkely: "Sürgôsségi kormányrendeletet nem lehet hozni alkotmányos törvények esetében, nem érintheti az állam alapintézményeinek jogállását, az alapvetô alkotmányos jogokat, szabadságjogokat és kötelezettségeket, választójogot és javak köztulajdonba történô kényszerû átadását."

A sürgôsségi kormányrendelettel kapcsolatosan sokkal radikálisabb megoldásra lett volna szükség, nevezetesen magának az intézménynek az eljárás lehetôségének a törlése, amit az RMDSZ javasolt. Ezt nem fogadták el, hanem, mintegy kompromisszumos megoldásként, bizonyos határidôket állapítottak meg, felgyorsítva a törvényhozási döntést a sürgôsségi kormányrendeletek vonatkozásában. Ettôl függetlenül a fenti rendelkezés azért fontos, mert behatárolja a sürgôsségi kormányrendeletek alkalmazási körét.

18. 119-es cikkely: "A közigazgatás a területi-közigazgatási egységekben a decentralizáció, a helyi autonómia és a közszolgáltatások dekoncentrációjának elvein alapszik.

Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jelentôs részarányban vannak, biztosított az illetô nemzeti kisebbség nyelvének szóban és írásban történô használata, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgáltatásokkal való kapcsolatukban, szerves törvény elôírásainak megfelelôen." (kizárólag RMDSZ-javaslat)

Alkotmányos rangot és garanciát kap az anyanyelvnek a helyi közigazgatásban történô használata, mind a helyi önkormányzati, mind a területi, minisztériumi alárendeltségû hatóságok elôtt.

19. 127/2/4-es cikkely: "A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a szerves törvényben elôírt feltételeknek megfelelôen anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bíróságok elôtt.

A 2-es bekezdésben elôírt jogok gyakorlásának módozatait, beleértve a tolmács vagy a fordítás használatát, úgy fogják megállapítani, hogy ne akadályozza az igazságszolgáltatás lebonyolítását és ne okozzon többletköltségeket az érintetteknek." (közös RMDSZ-javaslat)

A rendelkezés alkotmányos szintre emeli az anyanyelv használatát a bíróságok elôtt. Az elv rögzül és függetlenül, hogy ez milyen formában történik (közvetlen élô szóval vagy tolmács útján), nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás menetét, de többletköltségeket nem okozhat az érintettek számára.

20. 145-ös cikkely (új): "Romániának az Európai Unió alapító egyezményeihez való csatlakozása, annak érdekében hogy bizonyos feladatokat átruházzon a közösségi intézményekre, illetve, hogy az egyezmények által elôírt hatásköröket a többi tagállammal közösen gyakorolják, a képviselôház és a szenátus együttes ülésén kétharmados többséggel elfogadott törvény révén történik.

A csatlakozás következményeként az Európai Unió alapító egyezményeinek elôírásai, valamint a többi kötelezô erejû közösségi szabályozások elsôbbséget élveznek a velük ellentétes belsô törvényekkel szemben.

Az 1-es és 2-es bekezdések elôírásai megfelelôen alkalmazandók az Európai Unió alapító egyezményeit felülvizsgáló okmányokhoz való csatlakozás esetén is.

Románia elnöke, a parlament és a kormány biztosítják a csatlakozási okmányból adódó kötelezettségek teljesítését.

A kormány a parlament két háza elé terjeszti a kötelezô erejû tervezeteket, mielôtt ezeket jóváhagynák az Európai Unió intézményei." (közös RMDSZ-javaslat.)

Mindezek a rendelkezések elôkészítik Románia európai uniós csatlakozásának jogi feltételeit.

Sz.m.: a közös RMDSZ-javaslat - azt jelenti, hogy a többi párt is javasolta és közös szöveget fogadtak el. Kizárólag RMDSZ-javaslat - tartalmában és/vagy szövegszerûségében is az RMDSZ javaslatát fogadták el.

a megyében összesen 104.152 hektárról kell betakarítani a terményeket: kukoricát (79.118 ha), kukorica vetômagot (231 ha), napraforgót (2.492 ha), szóját (1.155 ha), cukorrépát (2.158 ha), dohányt (470 ha), krumplit (7.528 ha), takarmányokat (3.061 ha), paszulyt (55 ha), kendert (35 ha); a gazdálkodók ezen az ôszön 40.368 hektárt készítenek elô gabona, zöldség, vetômagok termesztésére;

Timar Liviu, a megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési igazgatóság igazgatója, dr. Tomsa Mihai, a megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója a tegnap bejelentette, hogy a meleg kedvezett a haszonnövények korai beérésének. A kukoricával példálóztak, nagyon sok termesztô úgy vélekedik, hogy október elôtt nem érdemes elkezdeni a kukorica betakarítását. Idén a gazdálkodóknak nem a naptári dátumok után kell alkalmazkodniuk, hanem a növények érése után. Sôt! A kukorica a legjobb elônövény a búza, árpa számára. A két szakember szerint érdemes mihamarabb betakarítani a kukoricát, hogy azokon a területeken a gabonatermelôk optimális idôben elvégezhessék az ôszi búza (34.000 ha, legkésôbb október végéig), árpa (5000 ha), sörárpa (200 ha, október közepéig) vetését. További ajánlatuk az volt, hogy mivel a talaj-elôkészítési munkálatok (betakarítás, szántás, vetés stb.) díjai emelkedtek, a gabonatermesztôk csak minôsített vagy kezelt vetômagot használjanak. Ellenkezô esetben a fogyasztásra szánt elvetett mag nem téríti meg a talajelôkészítési munkálatokra költött pénzt sem.

A kormány módosította a 72-es számú, kétmillió lejes állami támogatásra vonatkozó sürgôsségi rendeletét. Ennek nyomán a 36-os törvény alapján alakult mezôgazdasági társulások tagsága is jogosult a támogatásra. A kérvények beadásának határidejét is meghosszabbították november 1- jéig. A társulás tagjai egyenként kérhetik a támogatást a polgármesteri hivataloknál. Ha valakinek 7 hektáros területe van a társasban, 5 hektárig jogosult a támogatásra. A fontos az, hogy mindenki személyesen, kéréssel igényelje a támogatást. Timar Liviu a Népújság érdeklôdésére elmondta, hogy már értesítették a polgármesteri hivatalokat a módosításról és felkérték arra, hogy a kincstárnál nyissanak egy külön bankszámlát - a 72-es kormányrendelet alapján -, ahova a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság átutalhatja a pénzösszegeket, ugyanis a gazdák a pénzt a polgármesteri hivataloknál vehetik át. Az eredeti kormányrendelet értelmében 102.000 természetes személy (150.000 hektárral) jogosult a támogatásra (az összösszeg 320 milliárd lej). A módosítás nyomán 53 mezôgazdasági társulás (14.700 hektárral) tagjai jutnak támogatáshoz (29,5 milliárd lej).

2003. szeptember 26-án, pénteken délután 4 órai kezdettel - az RMDSZ Maros megyei szervezetének kezdeményezésére - vállalkozóknak, kiemelten termeléssel foglalkozó cégeknek és egyesületeknek szánt iparjogvédelmi tanácskozásra kerül sor. A rendezvény célja általános - esetenként részletes - tájékoztatást, ismertetést nyújtani iparjogvédelem terén: cégjegyekrôl, szabadalmakról, márkákról, valamint ipari rajzokról és modellekrôl. A tájékoztatót Ráskai Márta iparjogvédelmi tanácsos tartja az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházában, Marosvásárhelyen, a Braila utca 9. szám alatt. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk. Részletes tájékoztatást a 262-907-es telefonszámon Galló Jánostól kaphatnak.

A Megyei Munkaügyi Hivatal a gazdasági egységek tudomására hozza, hogy az idén 50%-os kedvezményes hitelben részesülhetnek a munkanélküli-segélyek költségvetésébôl, a Nemzeti Bank által szeptemberre számított 9,55%-os viszonyítási kamatlábbal. A hitelt azon kis és nagy gazdasági egységeknek, családi vállalkozásoknak, valamint engedéllyel rendelkezô magánszemélyeknek nyújtják, akiknek jövedelmük van termelésbôl, szolgáltatásból és turizmusból. Hiteleket 3 éves beruházásra, illetve egy évre raktározandó nyersanyagok és különbözô más anyagok beszerzésére ajánlják. A hitelkeret 26.500.000 mill