Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

"Ügy" lett az aradi Szabadság-szobor sorsa. Vagy még több, gordiuszi csomó: kibogozni lehetetlen, elmetszésére egyelôre nincs vállalkozó szellem. Egész pontosan politikai akarat. Inkább politikai és diplomáciai csiki-csuki. Az elnök és a kormányfô láthatóan beijedt. S mert mindenki, aki ijedtségbe bukik, túldimenzionálja a fenyegetônek látszó veszedelmet. Talán azt képzelik, hogy a Szabadság-szobor felállításával olyan "engedményt" tesznek a némelyek által nap mint nap ôsellenségnek lefestett magyaroknak, amitôl a nyakukba zúdul szóban forgók kifogyhatatlan, demagóg, történelemhamisító rosszallása. Többre ugyanis már aligha telik, mint hogy egy ideig eldisznólkodnának a "témával" az ezért fizetettek, s a szoborral is elbíbelôdnének az eleddig táblafestegetésben jeleskedô kommandók - aztán lecsengene az "ügy", s talán még érdemeket is össze lehet majdan eszkábálni belôle kormányoldalon a tolerancia címszó alatt. Jól is jönne, hiszen a kormánypárt imázsán éppen ehelyt mutatkozik feltûnô deficit. Ha nem lenne az indokoltnál nagyobb az ijedtség, mindezt már most észrevehetnék. Akárcsak azt, hogy igen közeli a dátuma, amikor az SZDP-nek végleg le kell vetnie magáról az állampárti érából máig hurcolt, sajnos, az elviselhetônél nagyobb befolyással bíró régi nómenklatúra makacs maradványait. Ez az érdek- és dacszövetség ugyanis semmiben sem segíti Romániát - a kormányt a legkevésbé - abban, hogy elfoglalhassa a harmadik évezredben ôt joggal megilletô helyét az új szellemben mûködô Európában. Csak a saját túlélésükért küzdenek, mikor privatizáció-ellenességgel, mikor magyarellenességgel. Ezzel szembe kell néznie Adrian Nastasénak, és le is kell rendeznie, ugyanis ez az igazi "ügy" és nem a Szabadság-szo-boré. Emez csak okozat, következmény.

Nagy az ijedtség, nem hiszem hát, hogy a kormányfô éppen most lesz képes a sarkára állni és felvállalni a népszerûtlennek látszó (a választópolgárok többsége egyébként a heves ellenpropaganda dacára ügyet sem vet az "ügyre") egyértelmû állásfoglalást. S nem is lesz képes addig, amíg a szobrokra, utcanevekre, nyelvhasználati jogosítványokra "nagyvonalúnak" hitt engedményként gondolnak, s nem az együttélés természetes velejáróiként. Lehet szépeket mondani arról, hogy hagyjuk magunk mögött a történelmet, s közben mindegyre a történelemrôl beszélni? A történelem fölé emelkedni, s közben a legsötétebbjébe ragadni? Lehet.

Lehet, de közben van európai integráció, van lelkesnek mutatott szomszédságpolitika, de ami a leginkább van: az együttmûködés halaszthatatlan igénye. Valójában erre utal az RMDSZ Operatív Tanácsának tegnapi tanácskozásáról kiadott közlemény, amely leszögezi: a román-magyar együttélés terén elért fontos változásokat "történelmi hiba lenne veszélybe sodorni…". A magyar miniszterelnök Adrian Nastasehoz címzett levelében pedig ezt írja: "…úgy vélem, hogy közös jövônk építésének hatékony eszköze kell hogy legyen a kölcsönösen elfogadható megoldások keresése és a jó szándék megnyilvánulása. Eddigi együttmûködésünknek köszönhetôen most eljött ennek ideje is."

Nem lehet félreérteni. A labda Adrian Nastase és a felvilágosult román közvélemény térfelén van. Lesz-e bölcsesség ezt felismerni, vagy marad az ijedtség? Hamarosan kiderül.

A megyei tanács keddi ülésén egyetlen napirenden szereplô határozattervezetet halasztott el a testület: a Megyei Szociális Osztálynak és az Informatizált Lakosság-nyilvántartó Hivatalnak kiutalandó épületekrôl szólót. Tegnapi sajtótájékoztatóján Virág György megyei tanácselnök kijelentette: személyes javaslatára történt a halasztás.

Két okból kifolyólag javasolta a halasztást a tanácselnök. A Parângului utca 23. szám alatti (volt 9- es bölcsôdének helyet adó) épületet, amelyet a Megyei Szociális Osztálynak számítottak kiutalni, elfoglalta a Dózsa György utca 27. szám alól kiköltöztetett óvoda, a ligetbeli fizikoterápiának helyt adó épület esetében, amelyet az Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal kapott volna, nincsenek meg az Egészségügyi Minisztérium részérôl az engedélyek. Mi lesz ezek után a két intézmény sorsa, hiszen mindkettô tarthatatlan körülmények között mûködik jelenleg? - kérdeztük a tanácselnököt. - A Parângului utcai épület javítására elkülönítettünk 400 millió lejt, a munkálatokat mindenképpen elkezdjük. Itt óvoda és bölcsôde részleg van, azt kell tisztáznunk, hogy az épületbe beköltözött óvoda mindkettôt elfoglalta-e. A hátrányos helyzetûek esetében várjuk a minisztériumi jóváhagyást az épület rendeltetésének megváltoztatására. Három hónap óta nem voltak képesek kiadni az engedélyeket. Remélhetôleg megoldódik mindkét intézmény problémája - mondta a Népújságnak Virág György. A fenti helyzet azért is különös, mert idén márciustól 26 egészségügyi intézmény átvételére kötelezték a megyei önkormányzatot, feljavításukra a becslések szerint több mint 100 milliárd lej kellene. A pénzforrásokat azonban az Egészségügyi Minisztérium "elfelejtette" megjelölni, az összegeket kiutalni. 2004. január 1-tôl a megyei tanácshoz tartozik a lakosság-nyilvántartó hivatal, a prefektúrához az útlevélosztály. Ki állja majd az intézményeknek otthont adó, sokmilliárdos felújítási költségeket?

Az unitárius egyházközség tanácsterme régóta kiállítóterem is. A tágas, világos helyiségben nem csak megyénkbeli hivatásos képzômûvészek lépnek munkákkal a közönség elé. Nem egy - népi alkotók, hagyományôrzô mesterek - keze alól kikerült - fa, fém, kerámia, textília, fonalból készült használati és dísztárgy- kiállítást csodáltunk meg itt. A mûvészi látványt itt keresôk számának gyarapodása is jelzés arra, hogy ezen egyházi kezdeményezés elérte célját. Nem is olyan régen a Csittszentiváni Általános Iskola kis faragói állítottak itt ki. Legutóbb szeptember 14-én a Bolyai líceum tizedik osztályos tanulója, Zajzon Noémi lépett itt a "Nagyérdemû" elé. A tizenéves lányka egy híján húsz munkája nemcsak tehetségérôl szólt. A fiatal alkotó témalátásában-kezelésében, mûvészi újrafogalmazásában is nyomon követhetô az igényesség, a pontosság, a technikai kidolgozottság. Néhol a grafika nyelvén szólít meg egy- egy "ceruza"-csendélet, portré, másutt szolid tempera viszi képfelületre virágcsendélet meleg kromatikáját, amott klasszikus modellek után készült tanulmány. Bár nem mûvészeti iskola növendéke, és kedvtelésbôl, szabadidejében fest, rajzol, az ôt szakmailag irányító tanár, Pop Ioan megítélése szerint munkáit képzelôerô, technikai gondosság, a részletek kidolzottsága jellemzi. Ôt magát pedg - tehetségen túl - mindenekelôtt azon igyekezet, hogy festményei, grafikái a befejezettség érzését keltsék a nézôben.

Az idei év elsô nyolc hónapjában 225 alkalommal riasztották a megyei tûzoltó-alakulatot. Ebbôl 5 vaklármának bizonyult, 23 esetben a lakosság oltotta el a lángokat, így a bevetésre induló tûzoltók félútról kellett visszatérjenek - derül ki a Horea tûzoltócsoport tevékenységének értékelôjébôl.

A 195 valós riasztásból 178 tûzoltás volt, 6 alkalommal a tûzoltókatonák segítségére volt szükség, 9 esetben a természeti katasztrófák következményeinek elhárításában segédkeztek. A bevetéseken tisztek, tiszthelyettesek, tûzszerészek, civil tûzoltók, rendôrök, csendôrök, polgári védelmis szakemberek és nagyszámú lakos vett részt.

A tûzesetekben 28-an sebesültek meg, közülük 10-en elhunytak. A keletkezett anyagi kár meghaladja a 18,4 milliárd lejt, ebbôl 2,2 milliárd lej értékben a lakosság javai váltak hamuvá. A szakszerû beavatkozás eredményeképpen 11 személyt, 71 kis és nagy háziállatot és különbözô javakat mentettek meg, mintegy 82,6 milliárd lej értékben.

A szerencsétlenségek okait elemezve, elsô helyen a nyílt tûz szerepel (az esetek 21,03 százalékában), ezt követi a meghibásodott vagy rögtönzött villamos berendezések használata (20,52%), hibás, rögtönzött, nem szigetelt vagy felügyelet nélkül hagyott hôsugárzók (14,35%), a dohányzás (9,23%), a szándékos gyújtogatás (7,69%), valamint a gyerekeknek tûzzel való játéka (3,59%). Hónapokra lebontva, legtöbb dolguk júniusban volt a tûzoltóknak (32), ezt követi március és április (31-31 tûzoltással) és július (28). A tüzek 50 százaléka a háztáji gazdaságokban keletkezett, 18 százaléka közintézményeknél, 13%-a ipari egységeknél.

Vermesanu Petru ezredes, vezérkari fônök a marosvásárhelyi alakulat tevékenységét taglalta. Elmondta, a 98 beavatkozásból 61 tûzeset volt, de jelen voltak 24 közúti balesetnél és három árvíznél is. Az alakulat állományában levô gumicsónakot 10 vízbe fulladt személy holttestének kiemelésekor használták.

Január-szeptember között a tûzoltó-alakulat udvarán állomásozó rohammentô-szolgálat segítségét 3152 esetben kérték. Ebbôl 35 tûzoltás, 2821 sürgôsségi orvosi beavatkozás, 237 közúti baleset, míg 31 esetben feszítôvágóra volt szükség a roncsok közé szorult személyek kimentésére.

Örvendetesen szaporodik a Flaszter szeptember 2-i számában meghirdetett fórumra jelentkezôk száma. Az AKIT-nak (Amatôr Költôk és Írók Társasága) máris tiszteletbeli tagja többek között Bögözi Attila, Lokodi Imre; rendes tagja Czirmay Szabó Sándor, Fodor Piroska Orsolya és Nemes Gyula. Nem áll módunkban ismételten közölni az AKIT kezdeményezô szövegét, de olvasóinknak fénymásolattal szolgálhatunk, illetve megküldjük, ha felbélyegzett borítékot mellékelnek. (Flaszter Klub, Népújság, 540015 Marosvásárhely, Dózsa György út 9. szám, II. emelet, 76-os szoba. E-mail: impress@fx.ro)

Hosszú idô után, a megyei önkormányzat kedden döntött a nyárádtôi környezetkímélô hulladéktelep ügyében: jóváhagyták a szerzôdést az olasz Vaste Italia céget képviselô bukaresti Agenda 21 társaság és az Ecologica Mures részvénytársaság között.

A testület döntése év eleje óta várat magára, mert bizonytalanságok övezték az esetleges befektetô kilétét. Tavasz óta folynak a tárgyalások a versenyben gyakorlatilag egyedül maradt Agenda 21 céggel, ennek ajánlata maradt ugyanis igazán versenyképes.

Mielôtt még a szerzôdésbeli feltételekre kitérnénk, hangsúlyozni kell a döntés fontosságát. Egy ökologikus hulladéktároló, amelyet a Környezetvédelmi Minisztérium jóváhagyott, amely megfelel az uniós követelményeknek és nem utolsósorban 25 település (de akár több is) szemételhelyezési gondjait oldja meg a megyében, fontos elôrelépés. Azt jelentheti, hogy a 25 helység körzetében megszûnnek az itt-ott, erdôszélen, mezôn, útszélen levô, hivatalosan mûködtetett, bûzös, fertôzô szeméttelepek, meg a suttyomban, az éjszaka leple alatt kiöntött szemétbôl álló kupacok. Civilizált, eurokonform hulladéktelep kevés van még, ez is egy módja az Európa felé közelítésnek.

A beruházás jelentôségén túl azonban világos, hogy a szóban forgó települések lakóinak változtatniuk kell hozzáállásukon. Mert ezután jobban ki kell nyitni a pénztárcát, hiszen a hulladék- elszállítás és -kezelés költséges tevékenység, a beruházó cég pedig nyereséggel szándékszik mûködtetni a hulladéktárolót. Logikus, hiszen a 10 millió eurós költséget (plusz 1 millió euró garancialetét) teljes egészében neki kell állni az elôreláthatólag holnap aláírásra kerülô szerzôdés szerint. Vissza kell szereznie tehát a befektetett pénzt, és ha lehet, profitot is termelnie.

A szerzôdésnél maradva, 25 évig mûködteti az Agenda 21 és az Ecologica Mures Rt. a hulladéktárolót, ez az idô meghosszabbítható. Az Ecologica Mures RT. név újan cseng: a megyei tanácsot, valamint a nyárádtôi, szentpáli, dicsôszent-mártoni, marosludasi, radnóti, szovátai és erdôszentgyörgyi tanácsot fedi. A sorból éppen a megyeközpont lóg ki. Marosvásárhely polgármesterének ugyanis más tervei vannak. Mint az ipari parkkal. Sem egyik, sem másik esetében nem tapasztalható elôrehaladás. A lehetôség a csatlakozásra még megvan: Marosvásárhely belépése csökkentené a hulladékkezelési költségeket (tonnánkénti 21,5 euró), igaz, hogy a tároló mûködtetési ideje is redukálódna. Mindez - vajon milyen okok miatt? - láthatólag hidegen hagyja a városvezetést.

Említésre méltó, hogy a nyárádtôi 16 hektáros (32 hektárig bôvíthetô), évi 100.000 tonnás kapacitású telep oldja majd meg a marosvásárhelyi Aquaserv gondját is: a víztisztító teleprôl származó iszapot is ide irányítják, megfelelve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank követelményeinek. A megyei tanács vezetése viszont nem támogatja a kórházakból származó toxikus hulladékok elhelyezését - jelentette ki Virág György elnök.

A hulladéktelep építését még idén megkezdik, 9 hónap áll a beruházó rendelkezésére, ennyi idô után meg kell nyílnia. Feltéve, ha az Agenda 21 nem lép vissza.

(MTI) A magyar diplomácia eljuttatta a francia félnek az Európai Unió készülô alkotmányos szerzôdésére vonatkozó konkrét szövegjavaslatait a kisebbségek jogainak kodifikálásával kapcsolatban - közölte a külügyi szóvivô szerdai budapesti tájékoztatóján.

Medgyessy Péter miniszterelnök Jacques Chirac francia köztársasági elnökhöz írt levelét Erdôs André, a Magyar Köztársaság párizsi nagykövete kedden adta át az Elysée-palota fôtitkárának - mondta Tóth Tamás.

Szólt arról, hogy 2003. júniusában a magyar miniszterelnök a Thesszalonikiben tartott EU- csúcsértekezleten már felvetette, hogy a kisebbségek jogainak védelme szerepeljen az EU most készülô alkotmányos szerzôdésében.

A magyar miniszterelnök felvetését a francia köztársasági elnök is támogatta - fûzte hozzá.

Elmondása szerint Medgyessy Péter levelében utalt arra, hogy a kisebbségek kérdése az elmúlt századok során Európában rendkívül sok konfliktushoz vezetett.

Magyar megítélés szerint Magyarország és a térség államainak küszöbön álló európai uniós csatlakozása új helyzetet teremt ebben a kérdésben ezért szükségesnek tartjuk szerepeltetni ezt a kívánalmat valamilyen formában az unió készülô alkotmányában - mondta Tóth Tamás.

Szólt arról, hogy a magyar miniszterelnök Jacques Chirac figyelmébe ajánlott két javaslatot: az egyik szerint az alkotmányos szerzôdés elsô, Az unió meghatározása és célkitûzése címû részében szerepelne a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelme, a másik szerint az unió alapjogi chartajában.

Szeptember 12-én Passauban tartott negyedik dunai csúcstalálkozón részt vevô miniszterelnökök - Edmund Stoiber bajor, Erwin Teufel baden- württembergi, Wolfgang Schüssel osztrák és Medgyessy Péter magyar kormányfô - elfogadtak egy zárónyilatkozatot, amely rögzíti az államok egyenrangúságát az Európai Unióban, illetve kiáll a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének szerepeltetése mellett a készülô EU alkotmányos szerzôdésben.

(MTI) Visszakövetelik a Benes-dekrétumok alapján a II. világháború után elkobzott vagyonukat a csehországi szudétanémetek.

"Több hazai szudétanémet család nevében fordultam már nemrégiben ilyen kérelemmel a cseh államhoz. Ôk vagyonukat a Benes-dekrétumok alapján veszítették el. Esetükben azonban az akkori csehszlovák hatóságok következetlenül jártak el, így teret hagytak az elkobzott vagyon jogi úton való visszakövetelésére" - nyilatkozta kedden újságíróknak Jaroslav Capek ügyvéd.

Az 1989-es rendszerváltás után hozott kárpótlási törvények nem teszik lehetôvé a Benes-dekrétumok alapján elkobzott bármiféle vagyon visszakövetelését, s kárpótlási kérelmek visszamenôleges határa 1948. február 25., a kommunista hatalomátvétel napja. Ugyanakkor azonban a polgári perrendtartás ilyen megszorításokat nem tartalmaz, így a külföldön élô cseh arisztokraták és gyárosok egy része is ezen az úton már hosszabb ideje próbálkozik visszakövetelni családja egykori vagyonát, s nem is egészen sikertelenül.

Capek, aki hasonló ügyekben a mintegy 40 milliárd koronára rúgó vagyont visszakövetelô Frantisek Oldrich Kinsky cseh arisztokratát is képviseli, újságíróknak elmondta: hazai szudétanémet ügyfelei kisebb gyárakat, házakat, földet, vendéglôket és más ingatlanokat követelnek vissza Észak-, illetve Kelet-Csehországban. Kifejtette, hogy ezekben az ügyekben a korabeli csehszlovák hatóságok következetlenül, nem pontosan a törvény elôírásainak megfelelôen jártak el, s a vagyont alapjában véve "csak úgy elvették" a volt tulajdonosoktól. Capek és munkatársai jelenleg a dokumentumokat tanulmányozzák, s bizonyítékokat, háttéranyagot gyûjtenek a bírósági perekhez. Jelenleg még egyetlen bírósági per sincs kitûzve, s az összes eset az elôkészítés szakaszánál tart. A visszakövetelt vagyon értékét az ügyvéd saját szavai szerint egyelôre nem tudja megbecsülni, ahhoz szakértôi vizsgálatokra s véleményekre lesz szükség.

A prágai sajtó kiderítette: Capek egyik ügyfele Helmut Weigel egy bérházat követel vissza az államtól az észak-csehországi Decínben, míg Bernard Pölline egy ma is jól menô vendéglôt. Weigel maga Terezínben született 1930-ban, s elmondta, hogy családja gyakorlatilag 1947-tôl kezdve perben áll ez ügyben az állammal. Az elsô kérvényt még édesanyja adta be, mégpedig a negyvenes évek második felében, azonnal a vendéglô állami lefoglalását követôen. Kérését a hatóságok elutasították. Ez lett a sorsa annak a kérésnek is, amelyet már ô maga nyújtott be a kommunista hatóságokhoz, még az 1989-es rendszerváltás elôtt. A kommunisták szintén nemet mondtak. A rendszerváltás utáni igyekezet sem vezetett eddig komolyabb eredményhez, a bíróságok és a minisztériumok is megvizsgálták az ügyet, de nem jutottak dûlôre, nem foglaltak egyformán állást.

A csehországi szudétanémetek vagyoni követeléseivel foglalkozó ügyvédek véleménye szerint nem kizárt, hogy a háború utáni hasonló vagyonelkobzások mintegy 20 százaléka az akkor érvényes elôírások megsértésével vagy azok figyelmen kívül hagyásával történt, ami teret hagy a jogorvoslásra. Ez ugyan nagy szám, de a tömeges vagyoni követelésektôl, az ilyen jellegû perektôl állítólag nem kell tartani. "A szabályellenesen elkobzott szudétanémet vagyon döntô része azóta már több ízben gazdát cserélt, s az új tulajdonosok - mivel jóhiszemûen vették meg - tulajdonjogát már nem lehet megkérdôjelezni" - véli Capek. Szerinte ezekben a perekben azoknak a szudétanémeteknek van esélye a sikerre, akiknek vagyona jelenleg is az állam kezelésében van.

Három hónapot biztosít a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnöknek arra, hogy elôkészítse védekezését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnöket vizsgáló testület elôtt zajló perében.

A döntést szerdán Hágában jelentették be az NT bírái, akik határoztak arról is: Milosevicnek hat héttel azután kell benyújtania az általa megidézni kívánt tanúk névjegyzékét, hogy a vád képviselôi kifejtik álláspontjukat.

A három hónapos felkészülési idôrôl szóló döntés a Reuters hírügynökség szerint Milosevic tiltakozását váltotta ki, a volt jugoszláv államfô szeptember elején ugyanis legalább két éves felkészülési idôre tartott igényt. A háborús és emberiesség elleni bûnökkel, illetve népirtással vádolt Milosevic egyben ideiglenes szabadlábra helyezését is kérte. A brit Richard May vezette bírói tanács azonban rögtön elutasította mindkét kérelmét.

Az NT alapvetôen az angolszász jog eljárásrendjét követi: elôször a vád képviselôi fejthetik ki álláspontjukat, ismertethetik az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékaikat, és ezt követôen kaphat szót a védelem. A vádnak elvileg még idén be kell fejeznie álláspontja kifejtését, így a bírák döntése alapján a törvényszék elôtt magát védô Milosevic várhatóan jövô tavasszal kezdheti meg a védekezést. Amennyiben az említett menetrend nem borul fel valamilyen okból, például (a magas vérnyomással küszködô) Milosevic egészségi állapota miatt, a volt jugoszláv elnök jövô áprilisban kezdheti meg a védekezést. Ha erre ugyanannyi idôt kap, mint a vádhatóság - bár ezt a hágai bírák még nem közölték -, a tavaly február óta tartó per legalább 2005-ig folytatódna - vázolta az eljárás lehetséges idôtartamát az AFP hírügynökség.

(MTI) Amerikai tisztségviselôk elismerték, hogy mintegy tízezer embert tartanak fogva Irakban, csaknem kétszeresét az eddig közölt számnak.

A tízezer személy közül mintegy 4400-at biztonsági megfontolások miatt tartanak ôrizetben, s közöttük 3800 olyan is található, akiket egészen a közelmúltig a foglyok egyetlen kategóriájába sem soroltak be - ismerte el Janis Karpinski amerikai tábornok az AFP hírügynökség szerdai jelentése szerint azon a nyílt napon, amelyet az újságírók számára tartottak elôzô nap a Bagdadtól húsz kilométerre nyugatra fekvô Abu Garib börtönében.

Az amerikai hadsereg belsô nyilvántartásában korábban összesen 5000-5500 fogoly szerepelt. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter közel egy hónapja viszont utasította az Irakban állomásozó alakulatokat, hogy az említett 3800 személyt sorolják a biztonsági okokból fogva tartottak közé. A jelenleg Bagdadtól északra ôrzött embereket azért fogták el, mert támadásokat intéztek a szövetséges alakulatok ellen, illetve azokban való részvétellel, közremûködéssel gyanúsíthatóak.

Korábban az amerikaiak mintegy 600 személyt fosztottak meg a szabadságától biztonsági megfontolásokból. Az ilyen okból ôrizetbe vettek között összesen több száz nem iraki állampolgár található, s csak elenyészô részüket fogták el azután, hogy George Bush amerikai elnök május elsején lezártnak nyilvánította a jelentôsebb iraki hadmûveleteket.

Az e csoportba tartozó foglyok közül hatan azt állítják, hogy amerikai állampolgárok, ketten pedig brit alattvalónak mondták magukat. Állításuk valóságtartamát egyelôre nyomozók vizsgálják. A hat "amerikai" kiejtése valóban amerikai származást sugall, vallomásaik azonban zavarosak - fûzte hozzá a tábornok. Rumsfeld kedden azt állította, hogy a Pentagon nem ismeri a nyolc ember kilétét.

A biztonsági okokból lefogottakon kívül mintegy 300 hadifoglyot és 5300 bûnözôt ôriznek a szövetségesek. Ez utóbbiak egy részét még csak gyanúsítják bûncselekmények elkövetésével, a többiek bûnössége bizonyított.

A foglyok egy része mindemellett felkeltette a szövetségesek figyelmét, mert értesüléseket remélnek tôlük. Másokat pedig azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban álltak a Szaddám Huszein volt iraki elnök vezette Baasz Párt egykori tagjaival, illetve az országba terrorcselekmények végrehajtásának szándékával érkezett külföldiekkel - fûzte hozzá az amerikai tábornok.

2002-tôl kezdôdôen Románia liberalizálta távközlési piacát, melynek nyomán több szolgáltató is kiváltotta az engedélyt telefonszolgáltatások nyújtására, ám igen kevés van közöttük, amelyek valóban mûködnek is. Még kevesebb az olyan, amely fel tudná venni a harcot a korábban monopolhelyzetben levô Romtelecommal. A legsikeresebbnek elsô látásra a mobiltelefon-szolgáltatók tûnnek, de kérdéses, hogy valójában a piac hányadrészét uralják. Nem érdektelen ugyanakkor Európa többi országában is szétnézni: vajon ott mi a helyzet?

Az Európai bizottságnak az unióhoz csatlakozó országokról szóló jelentése szerint az érintett országok távközlési piaca Törökország kivételével liberalizált. (Ez utóbbiban a piacnyitást 2004. január 1-re tervezik.) A jelentésben vizsgált 13 ország - a 10 csatlakozó, valamint Románia, Törökország és Bulgária - távközlési piaca a 2001-es 25 milliárd euróról 2002-ben 30 milliárdra növekedett. Ezen a piacon azonban Románia igen szerény helyet foglal el a maga 100 fôre jutó 20 fôvonalával, összehasonlítva például a ciprusi 69,9 százalékkal. A mobiltelefonok tekintetében valamivel jobb a helyzet a 100 fôre jutó mintegy 40 mobiltelefonnal, de ez is messze elmarad a csehországi és szlovéniai 84-85 mögött.

A fenti adatokat vizsgálva úgy tûnhet, a mobilok és vezetékesek versenyében a mobil gyôzött. Ha azonban nem csak az elôfizetôi adatokat vesszük figyelembe, akkor kiderülhet, hogy a vezetékes hálózaton sokkal többen és sokkal többet beszélnek. Egyetlen elôfizetôként tartják ugyanis számon a 2000- 3000 mellékállomással rendelkezô nagyvállalatokat is, míg a mobiltelefont az esetek elsöprô többségében egy személy használja. Ugyanakkor a vezetékes telefont az elôfizetôk többsége valóban használja is, de sok mobiltelefon-elôfizetô csak a készülékért vásárolt bérletet vagy már nem használja korábban vásárolt telefonját. Így történhet meg, hogy az elôbbi lesújtó adatok mellett már 51,5% háztartásonként a vezetékes telefonok száma, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden második családban van telefon. Tény, hogy más európai országok ebben is nagyon távol állnak tôlünk, elég, ha példaként Máltát vesszük, ahol 100 háztartásra 120 fôvezeték jut. Sovány vigasz, hogy a magunk 51%-ával nem vagyunk utolsók, hiszen például Magyarországon 100 háztartásra 35 fôvonal jut.

Maros megyében nem panaszkodhatunk. Az 1989-es 9%-ról idénre országos szinten vezetô pozícióban van a 100 fôre jutó vezetékes telefonok száma (21-22%) tekintetében. Nincsenek azonban adatok a mobiltelefon- felhasználók területi megoszlásáról. Ami pedig az alternatív szolgáltatók számát illeti, hiába van több mint 30 olyan cég - akár megyénkben vannak bejegyezve, akár csak munkapontjaik vannak itt - , amely rendelkezik távközlési licenccel, a ténylegesen mûködôk száma elenyészô. A Romtelecom és saját mobilhálózata mellett csak a másik három országos mobiltelefon-hálózat lépett színre és egyetlen olyan szolgáltató van, amely más oldalról próbál támadást indítani a távközlési piac egy részéért.

Az RDS országosan jelen van a legnagyobb városokban, ezek között üvegszálas kapcsolatot is kiépített, de szolgáltatásai eddig nagyvonalakban internet- központúak voltak. Ugyanakkor el kell ismerni azt is, hogy az általa kínált szolgáltatásokat hol saját, hol a Romtelecom, hol mindkét hálózat felhasználásával teszi elérhetôvé. Az RDS mindazonáltal mostanában elkezdett terjeszkedni a telefonszolgáltatások terén is. Ajánlata kétségkívül vonzó: 0,1 euró a külföldi beszélgetésekért, akár az Egyesült Államokba is.

Magyarországra vezetékesre 0,11 vagy 0,09 euró egy perc ára (csúcsidôben illetve azon kívül), mobilra pedig - szintén Magyarországra - 0,24 illetve 0,22 euró.

Amint arra a szakemberek is számítottak, a harc éppen a külföldi telefonhívások terén kezdôdött el. Év elején az Orange csökkentette a külföldi hívások percdíjait. Moldova köztársaságot 0,4 dollárért lehet hívni, az 1-es zóna pedig (Magyarország és Európa legtöbb országa) 0,7 dollár/percért érhetô el. Az Orange még be sem jelentette, hogy csökkenti árait, máris követte a Connex ajánlata: 0,2 dollár Kanadába és az Egyesült Államokba telefonálni, 0,3 dollár Európába. Kissé megkésve, de mára már a Zapp is bejelentette: megduplázza azon országok számát, ahova kedvezô áron lehet telefonálni: a percdíj 0,19 dollár a vezetékes hívások esetében és 0,29 a mobiltelefonoknál.

Október elejétôl a Romtelecom is újítással lép a piacra: Európa legtöbb országába 0,27 euróért lehet telefonálni. Csúcsidôn kívül pedig a hívások díjának csak a 70%-át kell kifizetni.

Természetesen mindegyik szolgáltató emellett kiváló hangminôséget is ígér, de a biztonságosság tekintetében egyelôre a vezetékes hálózat a legjobb és az internetes megoldások a legbizonytalanabbak. Talán mondani sem kell, hogy az árak ezzel többnyire fordított arányban állnak.

A távközlési piac liberalizálását követôen megalakult az ellenôrzô hatóság is, ám eddig még csak szervezéssel, területi munkapontok nyitásával és a fizetendô díjak beszedésével foglalkozott. Idôközben kiosztották a licenceket és folyamatban van a távközlési piac mûködésének feltérképezése. A hatóság mindazonáltal már most fogadja a panaszosokat, akiknek valamely szolgáltató által kínált szolgáltatás minôsége ellen van kifogásuk. Marosvásárhelyen a szóban forgó Távközlési Ellenôrzô Hatóság (ANRC) székhelye a Városháza utca 1. szám alatt van. Az ANRC adatai alapján egyébként elmondható, hogy országos szinten 169 cég nyújt vezetékes telefonon szolgáltatásokat (internet, adatátvitel, hangátvitel), 73 cég használ szolgáltatásaihoz földi adókat, illetve 10 cég használ mûholdas rendszert. Ez utóbbi két típusba tartoznak a mobiltelefon-társaságok, rádiótársaságok, rádiótelefonos taxis cégek stb. Bérelt vonalakon még többen kínálnak távközlési szolgáltatásokat. 345 cég adatátvitellel foglalkozik, 350 internet-hozzáférést kínál, 71 pedig szakmai rádiótelefon-szolgáltatásokra szakosodott.

Egyes elemzôk szerint egy-két éven belül reális konkurencia jelenhet meg a vezetékes telefonpiacon. Jó eséllyel indulnak a kábeltévé- társaságok, melyeknek már van saját hálózatuk, a Román Posta is jelezte szándékát, hogy telexhálózatán telefonszolgáltatást bonyolít. Bár a Román Államvasutak ez irányú szándékáról még nemigen lehet hallani, esélyesként országos hálózatával szintén nem zárható ki. Ami az egyes alternatív szolgáltatók hálózatainak fejlesztését illeti, úgy tûnik, a Romtelecom mostanában csak arra áldoz, hogy kicserélje a kézi vezérlésû központjait, de ezt sem a szolgáltatások javításának egyértelmû szándékával, csak azért, hogy csökkentse személyzeti költségeit. Sokkal könnyebben fejleszthetôk a mobiltelefon-hálózatok, ahol az átjátszóállomások felszerelése jóval egyszerûbb feladat, mint a földmunkával járó vezetékes hálózat felépítése.

Mindazonáltal még így is az várható, hogy évekbe telik, míg valakinek, valakiknek sikerül lekörözniük a Romtelecomot. Bízhatunk viszont abban, hogy a jelenlegi aránytalan percdíjak szelídülni fognak, és egyidejûleg javulni fog a szolgáltatások minôsége is.

Mert a tét az, hogy szavaink továbbítását kinek fizetjük meg.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt években következetesen azon munkálkodott, hogy a románok és magyarok közti kapcsolatban a párbeszéd, a kölcsönös megértés, a jogegyenlôség elvei érvényesüljenek. Ezekbôl az elvekbôl kiindulva próbáltunk kialakítani minél jobb együttmûködést azokkal a román politikai pártokkal, amelyek egyetértettek velünk abban, hogy közös problémáinkra közösen kell megoldást keresnünk. Különösen fontosnak tartottuk ebben az együttmûködésben, hogy egymás történelmét tisztelettel szemléljük, közös értéknek tekintsük, és ne azt keressük benne, ami elválaszt, hanem ami összeköt. Tagadhatatlan, hogy volt ennek a történelemnek számos olyan pillanata, amikor szembekerültünk egymással, de ennél sokkal fontosabb az, hogy mindkét nemzet ugyanúgy a szabadság, egyenlôség, testvériség eszméjének megvalósulását tekintette céljának. Éppen ezért eleink, ha sokszor késôn is, képesek voltak a megegyezésre, mint például Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu.

A történelmi megbékélés újabb fontos lépésének tekintettük mi is azt a megállapodást a kormánypárttal, hogy a Szabadság-szobrot hosszú évtizedek után ismét felállítják Aradon. Úgy véltük, hogy ez a megállapodás ismételten azt bizonyítja, hogy valóban elindultunk egy közös úton, valóban elfogadjuk egymás múltját, valóban megtiszteljük a múlt kiváló mûalkotásait, még akkor is, ha nem mindenben értünk egyet. Azt gondoltuk, hogy a Szabadság-szobor önmagában is kiválóan alkalmas arra, hogy a történelmi megbékélés jelképe legyen, hiszen a tizenhárom vértanú tábornok, akiknek az emlékére a tizenkilencedik század végén fölállították, éppen ezt a közös eszmeiséget képviseli, több nemzet fiai voltak ôk, és románok meg magyarok közti összeütközésben sohasem vettek részt.

Az Operatív Tanács nagyra értékeli az aradi RMDSZ-szervezetnek a Szabadság-szobor visszaállításáért kifejtett következetes munkáját, és a város román és magyar lakosságának példaértékû, európai szellemiségû hozzáállását.

Megdöbbenéssel láttuk, hogy megállapodásunkat megszegve, a helyi önkormányzat minden szempontból törvényes döntését semmibe véve a központi hatóságok a szobor visszaállítási munkálatait leállították, és ezáltal olyan politikai feszültséget gerjesztettek, amely további együttmûködésünket veszélyezteti.

Az Operatív Tanács, egyetértésben a Területi Elnökök Konzultációs Tanácsában megfogalmazott állásponttal, úgy véli, hogy az elmúlt évek közös munkáját, amely a román-magyar együttélés terén is hozott fontos változásokat, történelmi hiba lenne veszélybe sodorni, és figyelmeztetjük partnereinket felelôsségükre.

Elemeztük az államfô és a miniszterelnök javaslatát a helyzet megoldására, és úgy véljük, hogy a Megbékélési Park gondolata elfogadható, amennyiben ez azt jelenti, hogy ugyanazon a helyen, a Szabadság-szobor mellett, a jövôben más, a közös történelmet jelképezô szobrokat vagy emlékmûveket is felállítanak. Ugyanakkor csakis abban az esetben érthetünk egyet ezzel az elképzeléssel, ha mûvészeti szempontból is megfelelô koncepción alapul, és ha lehetôvé teszi, hogy a Szabadság-szobor záros határidôn belül a helyére kerüljön.

Az RMDSZ, az illetékes szakmai szervezetekkel konzultálva, még ezen a héten javaslatot tesz a tervezôbizottságban részt vevô három mûvész személyére. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy szeptember végéig haladéktalanul elkészüljön a terv, és meg lehessen állapodni a szobor visszaállításának pontos idôpontjáról és körülményeirôl.

Úgy véljük, hogy ez a megoldás hozzájárulhat az elmúlt hetekben keltett feszültségek megszüntetéséhez, a romániai magyarok és románok további eredményes együttmûködéséhez, Románia és Magyarország jó kapcsolataihoz.

Bukarest, 2003. szeptember 17.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa

Tegnapelôtt az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), tegnap pedig a szûkebb összetételû Operatív Tanács ült össze, hogy számba vegye az érdekképviselet aktuélius kérdéseit. Ezek k0ûözött fô heélyen szerepelt az aradi Szabadság-szobor felállítása közüli huzavona. AûEz ügyben az Operatív Tanács lapunkban is olvasható állásfoglalást tett közzé.

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa elôtt Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatójában ismertette az ôszi parlamenti ülésszak prioritásait, amelyek között kiemelt helyet foglal el az alkotmánymódosítás véglegesítése, a 2004-es költségvetés kidolgozása, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két magyar kar létrehozása, valamint a választási törvény módosítása. Az alkotmány módosítása kapcsán elmondta, a képviselôház, illetve a szenátus mai ülésén kerül sor az alaptörvény módosításának végsô szavazására.

A szövetségi elnök kifejtette, az alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, mely szerint az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl kiegészül a felekezeti oktatással, az oktatási rendszer minden szintjén. Ugyanakkor elmondta, a 119. cikkely 2. bekezdése értelmében azokban a területi- közigazgatási egységekben, ahol valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok jelentékeny arányban élnek, az alkotmány biztosítja az illetô kisebbség anyanyelvének írásbeli és szóbeli használatát a közigazgatásban, valamint a dekoncentrált közintézményekkel való kapcsolattartásban. Az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozóan az RMDSZ elnöke ismertette, a 127. cikkely 2. bekezdése eredeti formájában marad, ennek értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll, hogy anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bíróságokon, a sarkalatos törvény megszabta keretek között. Szintén a 127. cikkely 3. bekezdése viszont, amely szerint a 2. bekezdésben foglalt jog gyakorlásának a módozatait, beleértve tolmácsok vagy fordítások esetleges igénybevételét, úgy kell megállapítani, hogy az igazságszolgáltatás jó ügymenetét ne akadályozzák, és az érdekelteknek ne okozzanak többletkiadásokat - szavazásra kerül a képviselôházban.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetét elemezve Markó Béla elmondta, a kormány elsô olvasatban elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a beiskolázási számot lebontják román, illetve magyar helyekre, valamint hozzátette: ebben az ügyben a kormány a hét folyamán hozza meg a végleges döntést.

Az ülés folyamán kiemelt napirendi pontként a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa az aradi Szabadság-szobor ügyét vitatta meg. Markó Béla szövetségi elnök részletesen tájékoztatta a résztvevôket azokról a fejleményekrôl, amelyek a szobor visszaállításával kapcsolatosan az elmúlt idôszakban születtek. A területi elnökök véleménye szerint a megbékélési park tervét elvben el lehet fogadni, de olyan megoldást kell kialakítani, hogy a szobrot záros határidôn belül fel lehessen állítani.

Az ülés harmadik napirendi pontjaként a résztvevôk a jövô évi helyhatósági választásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. Ebben a kérdésben Takács Csaba ügyvezetô elnök, valamint Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezeteiért felelôs ügyvezetô alelnök tájékoztatta a TEKT tagjait a jelöltállítás alapelveirôl, illetve kritériumairól. A területi elnökök határozata értelmében a helyhatósági választások szabályzatának alapelveit az október 11-én sorra kerülô Szövetségi Képviselôk Tanácsa vitatja meg.

Pénteken premiert tart a Tompa Miklós Társulat

Gali László szereti a klasszikusokat. A kôszívû ember fiai, Káin és Ábel, Édes Anna egymás után. Mindhárom olyan érték, melyeket könyv formában olvasni vagy színházban nézni tanácsos és kell. Magyar- történelem szakos tanár volt, innen a vonzódás a klasszikusokhoz, állítja a rendezô. Ilyen az Édes Anna is, melyet Kosztolányit követve álmodtak színpadra Solténszky Tibor dramaturggal, a mû színpadi változatának írójával.

- Mi indokolja a színpadra állítást?

- Valószínûleg Kosztolányinak sem lenne ellenére a színpadra történô alkalmazás, hiszen ô maga szándékozott drámává formálni az Édes Annát. Lehet, hogy a halála akadályozta meg ebbéli szándékát. A történet színpadra termett. Két mûfaj van benne egyszerre: a regény és a ballada, ballada prózában. Cselekményvezetésében és alakjai jellemének motivációja kihagyásos "balladai homály" révén valósul meg. Mellékesnek tetszô félmondatok, vagy elhallgatott akciók ugyanolyan fontosakká válnak, mint a kibontott, kifejtett helyzetek és dialógusok. A székely népballadákban és Arany János balladáiban találkozhatunk ilyen, inkább érezni, mint érteni való tragikus hôsökkel. Nagyon fontos figyelmeztetni a nézôket, hogy nem krimit látnak. Nem arról szól sem a regény, sem a színpadi elôadás, hogy ki a gyilkos. Nyilvánvaló, hogy Édes Anna az, ám a regény ennél sokkal többet mond: hogyan vezet a társadalom deformáltsága a törvényszerûen tragikus véghez. Amennyire gyilkos Édes Anna, annyira áldozat is. A történet arról szól, hogy a Vizy család egy mintacselédbôl "kiváló gépet" csinál. Ezt csak úgy teheti, ha összetöri a lány emberségét is. Anna lázadása az összetört ember tudattalan lázadása. Ezzel a tragikus gesztussal újra visszakapja emberi arcát. A legmagasabb rendû katarzist élhetjük át e pusztulásban - hiszen Anna is "vesztes a teremtésben".

- A történet ezek szerint több mint egy gyilkosság leírása.

- Mindenképpen. Kosztolányi mûve látlelet az akkori magyar társadalomról. Jelenetek egy polgári világból. A magyar társadalom a kiegyezés után rendkívül nagy változáson ment keresztül. Akkoriban indult el a polgárosodás. Az a fajta úr-szolga viszony, ami a feudális Magyarországon a földesúr és a jobbágy között volt, átalakult. A szolga már bérmunkás, nincstelen ember, sokszor természetes közegébôl kiszakított, gyökértelen, magányos kitaszított lélek. A cseléd foglalkozássá lett, államilag elismert cselédkönyvvel. Ez a viszony pontosan azt fedi, amit a civilizált Európa és az általa meghódított gyarmatok viszonya fejez ki. A polgári háztartásban a konyha és a cselédszoba a gyarmat, míg a polgári lakás Európa. Kosztolányi azért nem fejezi be a gyilkosságnál a regényt, mert még azt is meg akarja mutatni, hogy miképp cseng le egy ilyen történés a környezetben.

- Mi közünk ehhez a történethez?

- Minden emberi történethez közünk van. Ez a történet értünk van. Hemingway szavaival: a harang értünk szól. Nagyon erôs polgári átalakulás van születôben Közép-Kelet- Európában. A vagyonosabb rétegnek újra személyzet kell. Újra kialakul egy Európa-gyarmat viszony a házon belül. Nem árt felkiáltójelet tenni: próbáljuk meg elkerülni ezeket az emberi buktatókat!

- Európa és a gyarmatok Langmár András díszletében egyszerre vannak jelen. Azzal, hogy ennyire beépítették a színpadot, a balladák drámai sûrûségét kívánják hangsúlyozni?

- A darab szerkezete szimultán színpadot igényel. Az események egyszerre zajlanak a lakás különbözô pontjain. A feszültség abból keletkezik, hogy egyszerre látom a konyhában dolgozó Édes Annát és a hálószobában róla beszélgetô Vizy házaspárt. A szimultán színpadi szerkezet mellett arra törekedtünk, hogy korhû környezetet teremtsünk, egy pazar polgári lakást és egy nyomorúságos konyhát állítsunk kontrasztba egymással.

- Ennyi jellemet miképpen lehet rendezôként megtervezni?

- Nekem van egy mozim, amit nézek. Ebbe a moziba teszem a szereplôimet. Minél tehetségesebb a színész, annál inkább belefér a filmembe és egyszerre ki is lóg belôle. Akkor elkezd izgatni, hogy mi jön ki abból, ahogy ô viselkedik, miközben az én filmem pereg. Nem lenne élô a produkció, ha a filmembe úgy kerülnének a figurák, ahogy eleve láttam. Mert nem élnének. Engem az érdekel, hogy amit én látok, miképp jön ki a színészbôl. Nagyon fontos a bizalom. Azt nem lehet kikövetelni. Vagy hisz nekem a színész, vagy nem. Minden pillanatban meg kell gyôzni arról, hogy ôt akarom és vele akarom. Ez egy kényes egyensúly. A jó alkotói légkör egy próbafolyamat elengedhetetlen eleme.

- Akkor inkább azt kellett volna kérdeznem, hogy ez a történet átélhetô-e a nézô számára?

- Akkor lesz az, ha megértik és megérzik. Nekem közérthetôségi mániám van. Számomra fontos, hogy tiszta és érthetô legyen egy elôadás, szándékában és mondanivalójában is. Az Édes Anna a szokásosnál egy kicsivel több érzelmi azonosulást igényel a nézôtôl. Én ehhez próbáltam lehetôséget teremteni ezzel a rendezéssel.

Néhány napig nem voltak tévéközelben. Sôt, telefon és rádió sem volt. A lapokat késve kapták kézhez. Vészesen közelítettek az eszményi állapothoz. Idilli viszonyok uralkodtak felettük és rajtuk. A nagy természet zöld volt, itt-ott már belekapott a rozsda a lombokba; a juhok bégettek, a kutyák elégedetten nyújtóztak el az ôszi napfényben, a tûz biztatóan ropogott a cserépkályhában, és hatalmas tûzijátékkal lángoltak el a legallyazott fenyôágak az udvar közepén rakott tábortûzben. Medvék a közelben. Ürüléknyomokból ítélve.

Mondom, ideális állapotok között éltek néhány napig. Könyveket vittek magukkal és három gyereket, akik lerohantak a Marosra, követ dobáltak a folyóba, pecáztak, vízisiklót kerestek a fûben és rengeteg lyukas mogyoróval tértek haza. Hajnalban tejért mentek egy felnôtt, egy gyerek összeállításban, délben leloholtak a boltba, mely az apró vasúti állomás közelében korcsmázott a falu népével egyetemben. Az egyfogú lány halat ajánlott és áfonyát, s ha más nem volt a közelben, akár magát is. Hullott almát és vackort szedegettek föl, apró szemû kuldukucát (szilva lenne ôkelme más néven), léceket, hullott fát gyûjtöttek az út sarából-porából, hogy ne pocsékolják szét a nyaraló gazdájának szûkös fakészletét.

Mindezt csak azért regélem el, hogy illusztráljam, így is lehet pihenni. Á, fenéket akarom én az elôbbiek alapján azt állítani, hogy csak így lehet pihenni istenigazából. Holott számos erdélyi esküszik arra, hogy valójában és alaposan csak magányos hegyi házikókban lehet az egész évi erdélyiséget kipihenni.

Esténként összegyûlt a család (társaság) a társalgóba (könyv- társzoba, ebédlô, háló, konyha) és egy (lehetôleg) nô felolvasott egy könyvbôl. A többiek hallgatták, kötöttek, horgoltak (horkoltak), közbekérdeztek, botot faragtak, céltalanul firkáltak (mint réges-régi gyûléseken Apánk vagy Anyánk). A felolvasó emlékiratot, naplót mondott föl, vagy csak egy tetszetôs és jellemzô részletet emelt ki. Megbeszélték. Külsô befolyás nélkül értelmezték. A gyerekek számára szokatlan volt, hamar elálmosodtak és felháborodtak, hogy senki sem akar velük feketepéterezni. A felnôttek a tévé elôtti korszakra emlékeztek, és elszorult a kebel annyi elvesztegetett estre és évre visszarévedve. (Valaki megjegyezte, Th. Roosevelt minden karácsony este felolvasta családjának Dickens Karácsonyi történetét. És ennek ellenére amerikai elnök lett. Valamint róla nevezték el a Teddy- mackót.)

A bûntudat gyakori vizelési inger formájában jelentkezett. A reterát kilincsét egész éjszaka egymásnak adták az erdélyi nyaralók.

A Magyar Mûvelôdési Intézet (Budapest), a Magyar Kollégium Egyesület (Budapest), a Human Reform Alapítvány (Székelyudvarhely) szervezésében közmûvelôdés- és népfôiskola- szervezô (director programe culturale) középfokú tanfolyamra kerül sor.

A képzést sikeresen elvégzôk Romániában elismert szakképzési bizonylatot kapnak.

A részvétel feltételei:

- iskolai végzettséget igazoló bizonylat másolata (legalább érettségi); részvétel egy interjún; önéletrajz; szándéknyilatkozat

Beiratkozás: legkésôbb október 8-ig beküldeni az önéletrajzot és a szándéknyilatkozatot, amit e-mailen is elfogadunk a huref@kabelkon.ro címen.

Az interjú idôpontja: 2003. október 10. Bôvebb információk: Human Reform Alapítvány, Székelyudvarhely, Eötvös József u. 13., tel: 0266-216015

pedagógiai érzékkel és elkötelezettséggel rendelkezô munkatársakat keres egy virtuális képzô/nevelô katedra megalakításához.

Lehetséges teendôk: népfôiskola-szervezés; képzô/nevelô csoportos foglalkozások szervezése és levezetése; képzô/nevelô tantervek és módszertanok összeállítása; közmûvelôdési események szervezése; tréningek levezetése.

Lehetséges helyszín: bárhol Székelyföldön

Munkahelyi és/vagy sajátos képzést biztosítunk.

Jelentkezési feltételek: szakmai önéletrajz; szándéknyilatkozat; interjú.

Érdeklôdni, illetve jelentkezni az alapítvány székhelyén, munkanapokon 9-15 óra között Székelyudvarhelyen, az Eötvös József u. 13. sz. alatt, vagy a 0266/216-015-ös telefonon lehet. Elsô határidô: 2003. szeptember 20.

Olvastad A szépség szerelmesét? Mátyás királyról szól, volt neki két K betûs szerelme és két B betûs szerelme. Négy nô egy király életében, mi az. Kapisztrán Kata, Podjebrád Kati, az olasz Beatrix-Beatrice, s végül Boroszlói Borbála. Ja, hát mi az? És csak egy szült olyat, aki életben maradt, akkoriban fölöttébb kockázatos volt a terhesség meg a szülés olyan magas úri körökben; a Korvin Jancsit, annak is elizélôdött a lába, aztán egy sánta királyt, aki ráadásul bitang is, nem könnyû promoválni. Mégis milyen szép a történet, mikor a nagyapámat befogták a járomba, hogy a községi irodára húzza a reakciós burzsoá- földesúri rendszer rohadt dokumentumaival - a magyar és egyetemes irodalom bôrkötéses remekeivel - megrakott áldozati szekeret, én ott vacogtam meztélláb a szekér körül, segítettem volna is Papónak, meg nem is... Haragudtam rá, mert elôzô este rajtacsípett, hogy szopok a Virág tôgyébôl, pedig annak a teje egyrészt a háromnapos kisborjúnak, másrészt a jövedicsi tejesembernek volt fenntartva, és hát bizony rám vágott a korbáccsal. Lovunk nem volt, a korbácsot az istállóajtó belsô részén tartotta készenlétben felakasztva, úgy fájt, hogy szinte láttam a pisimet, amint kipriccol a kis gatyámból. A rendkívüli körmenet élén a falu akkori urai, megtévesztett szegények ("kommunisták") és a legjobb gazda állt, ôt magnak válogatták oda, afféle vezérürünek, másra nemigen hallgattak az emberek, de ôrá igen. Aztán a jegyzô oldalvást, pisztolyát lobogtatva, hátrább meg a két milicista, vállukon mordály, ZB-puska.

Volt egy helybéli annapauker is, Apróza (Rendes nevén Apró Rozália), akirôl most derült csak ki, hogy illegális pártkatona, fegyver s zászló híján azonban egy gyomlálót emelt magasba, nem tudni, honnan szedte elô, aratás elôtt már nem szokás gyomlálni a ragadályt, a töviset, a nép is csak késôbb jött rá, hogy ennek a máglyázásnak is elriasztó célja volt, hiszen egy hét múlva már kinn, a szérûn rekvirálták a gabonát, ekkor keletkezhetett az a vicc, hogy kifelé menet a megrakott szerelvények kerekei ezt kattogját: U-ré-szé- szé!, U-ré-szé-szé!, visszafele jövet pedig ezt: Kota-kota-kota-kota! Urészészé a Szovjetunió román neve volt, a kotakota pedig a kvótát jelentette közönségesen.

Apróza rokonunk volt, mégis halált kiáltott Papóra. Idült lelkesedése a pálinka felôl érkezett, ezért a nép nem honorálta, holott Aprózának az lett volna a feladata, hogy feltüzelje a poport. Tán ha a popor is pálinkát kap, vagy könyvet legalább.

A konvoj haladt elôre kegyetlenül.

Az új rend pribékjei úgy meneteltek a falusiak halálra riadt sorfala között, mint akik végleg diadalmaskodtak valamin, aminek egyelôre csak - könyv a neve. Akkor, amint tétován a menetet kísértem, azt mérlegelve, hogy Papóm megérdemli-e a kínt azért a korbácssuhintásért, váratlanul meztéllábam elé hullott a válasz. A porba. - Hagyjátok - mondta valaki fojtottan, amint lehajoltam érte -, az övéké.

Gyenge füzet volt, elrongyolva, hiányzott a fedele. Ingem alá bújtattam, nem is az foglalkoztatott, hogy megmentsem Papót a duvadt puskásoktól meg a pisztolyos jegyzôtôl, hanem hogy lámpavilághoz jutva elolvassam, ami benne áll.

Holott nem tudtam olvasni.

A könyveket elégették, a gutenbergi örökséget, a transzilván magyar kultúrát atomjaira szedték, minden részecskéjére egy vagy több lesipuskást állítottak. Ion Popescu Gopo filmjében láttam hasonló feltámadást, az erôparányok bombahatalma mozgási energiába ment át, mindenki kedvére közlekedett a világban.

Kebelemben A szépség szerelmesével valamiféle mozgási energiát magam is elraktároztam a szívem tájékára.

A könyvet a budi cserepei alatt rejtegettem, Papó sajnos meglelte, cigarettát facsart a 34. oldalából. Mióta elszenvedte azt az igavonó kálváriát, nem bírt betûre nézni. Elmentettem a mûvet az eperfára, onnan a diófa odvába, az odúból pedig mókuriék elôl felvittem a padlásra. Tavaszig ott senyvedett, sarkait (az enyves részeket) házi egereink csemegézték... Mire lehoztam, mert közben megtanultam olvasni, alig maradt valami a füzetecskébôl. Én mégis megfejtettem, és minden ép sorát csaknem kívülrôl tudtam, sokáig.

Szebb olvasmányom nem volt. Isten különös rendelése folytán nekem is négy asszony caplatott az életemben. Volt egy Katinkám, még a bentlakásban, barna és nyúlánk, égô tekintetû, parázs leányka, úgy váltak el az útjaink, mint alkalmi hegymászóké a havas ködében. Volt egy Erzsikém, akit Bözsinek hívtak, nélkülem tervezte jövônket; mikor kiderült, hogy csak férjnek kellenék, szeretônek kevésbé, cserbenhagytam ôt. Volt egy Klárám, szôke és hatalmas, mint egy skandináv csúcs, betöltötte a várost, amelyben szuszogni mertünk, aztán repatriált valahová, bennünket, lebágyadt szeretôit meg valahogy kikezeltek. És volt egy Birikém, ha csak ránéztem, már guggolt, kistyúk a hôskakasnak, imádta a csipkés blúzokat, és élvezés közben az Énekek énekébôl suttogott forró részleteket.

Elütötte egy gazdag vôlegény elôlem.

Mátyás király, Mátyás király, kettô a K, kettô a B, mégis a legszebb szerelme nem Katinka, nem Borbála.

Vörösmarty: Szép Ilonka.

Olvastad A szépség szerelmesét? Kosztolányi Dezsô írta. Járom az antikváriumokat, a régi, az a gyerekkori füzet, ki tudja, hová lett. (Azt hiszem, egy Céna nevû lánynak adtam, viszonzásul egy izgalomért, a pirosbélû körtefa alatt.)

Szomjazom a régi négyes történetet.

Feleségemmel erdôben szerettük egymást. ("A vadász ül hosszú, méla lesben." Ismered?) Vadméhek szakították meg az idillt. Fancsalira dagadt képpel fogadtunk örök hûséget.

A szerelem szépségét ünneplem naponta ôsz haját nézve.

Ilonának hívják.

Diákok, szülôk tömege várta az új tanévkezdést hétfôn, a Mircea Eliade Elméleti Líceum udvarán. Vakációs élménybeszámolók, a tantermekbe bekukkintó (és némely esetben csalódott) diákok látványa fogadott. Az eseményen részt vett Ovidiu Natea prefektus, Dorin Danesan, Segesvár polgármestere, Somesan Stefan fôtanfelügyelô, az egyház képviselôi. Hogyan indul az új tanév, milyen javítási munkálatokat sikerült elvégezni ? - kérdeztük Tóth Tivadar matematika-informatika tanárt, a líceum aligazgatóját.

- Huszonegy - 8 magyar és 13 román - osztállyal kezdjük a 2003/2004-es tanévet. A magyar osztályoknál matematika-informatika és humán tagozatot indítottunk, utóbbit intenzív németnyelv-oktatással. A legfôbb gondunk az, hogy a líceum épületének századfordulón épült, igencsak rossz állapotban levô szárnya használhatatlanná vált, kockázatos itt osztályokat mûködtetni. Ezt az épületrészt teljesen újjá kell építeni, amire a helyi tanács idén 3,5 milliárd lejt utalt ki. Az ígéretek alapján már június 15-én el kellett volna kezdôdnie az építkezésnek, év végére pirosban kellene lennie az új épületnek, de még semmi nem történt. Nem lehet tudni, milyen okok miatt, úgy tudjuk, az engedélyek hiányoznak. Fontos volna a munkálatokat elkezdeni, hiszen a pénzt el kell költeni, és azért is, mert 9 osztály (a magyar IX, X, XI, a román IX. osztályok) helyhiány miatt az Aurel Mosora gimnáziumban kénytelen mûködni. Az új szárny megépítésekor módosításokat is tervezünk: lesz egy díszterem, laboratóriumok, bôvítjük az osztálytermeket. A nyáron megkezdték két tornaterem építését, egyik ezek közül a líceum mellett lesz, ami azért jó, mert a diákoknak nem kell messzire menniük tornaórákra. Jelenleg a tornatermünk mintegy 10 perc járási távolságra van az iskolától. Az új tornatermeket állítólag 8 hónap alatt fejezik be.

- Ebben az osztályteremben, ahol beszélgetünk, nem festettek, nem cseréltek bútorzatot, eléggé lehangoló látvány, mint ahogy a bekukkintó diákok is tapasztalták.

- Ezen a nyáron egyetlen osztályt sem meszeltek, festettek. A 3,5 milliárd lejt kizárólag az építkezésre kaptuk. A belsô munkálatokat saját erôforrásból kellett volna elvégeztetnünk, de nem jutott mindenre. 130 millió lejt (50 milliót a tanács biztosított) költöttünk el a könyvelôi iroda kimeszelésére, a 40 éves bútorzat kicserélésére. Az igazgatói irodát is felújítottuk, mert a helyhiány miatt itt 5-6 évig osztályok mûködtek. Az osztálytermekre már nem futotta, de ezeket 2001 és 2002-ben kimeszeltük. Két évvel korábban a mellékhelyiségeket tettük rendbe. Tavaly decemberben 50 millió lejért fénymásolót vásároltunk, ez is nagy kiadás volt. Egyes osztálytermekben cseréltünk bútorzatot, de adományokból kapott darabokkal. Prioritások szerint kell beosszuk a pénzt. Ha az új szárny meglesz, amihez még 5-6 milliárd lej szükséges, a belsô javításokat is elvégezzük. Hasonlóképpen a külsô munkálatokat, hiszen a líceum utcai homlokzatát átfestettük, de az udvarra nézô falakat 9 éve nem sikerült meszelni.

Mindezek ellenére az aligazgató optimista: a problémák megoldódnak, idô- és pénzkérdés csupán. Kérdésünkre Segesvár polgármestere biztosított, hogy még az idén ôsszel - a munkálatokra kiírt versenytárgyalás lebonyolítása után - nekikezdenek az építkezésnek.

Segesváron 2231 lélekszámú református gyülekezet van, az utolsó felmérések szerint. Biró István tiszteletes 2002. április 1- jétôl került át Nagybúnról Segesvárra. Tapasztalatai szerint csökkenôben van a magyarság a városban, tehát a gyülekezet is fogyatkozik.

- Folyamatban van egy felmérés eredményeinek feldolgozása, amit 5 teológussal végeztünk a nyáron. Az apadó lélekszám okai közt a kivándorlás és a vegyes házasságok a leggyakoribbak. Tizennégy idén megkötött házasság közül 6 vegyes - válaszolja érdeklôdésünkre a tiszteletes úr.

A felsorolt számok önmagukért beszélnek: míg például 1984-ben 64-en, idén 28-an konfirmáltak, míg 1986-ban 20 házasságkötés volt, idén 14, míg 1989-ben 40 keresztelôt tartottak, idén csak 7-et.

Az egyházi tevékenység zavartalan, a vasárnapi 3 istentisztelet, az ifjúsági, felnôtt- bibliaórákat rendszeresen megtartják, 4-5 éve nyári táborozást szerveznek, zajlanak a vallásórák, konfirmáció- elôkészítés. Az egyik gond azonban a kántorhiány, ami - mint általában mindenütt - itt is a pénzhiányra vezetôdik vissza. A régi kántort ugyanis nem tudták már fizetni, ezért ürült meg a hely, de reményeik szerint csak megoldódik a probléma.

- A lelkészi hivatal államosított épületben mûködik, a havi bér, amit fizetünk, 12 millió lej. És ott vannak a számlák, az alkalmazottak fizetései. A parókiánk és a felekezeti iskolánk 48-ban államosított épületeit még nem sikerült visszaszerezni.

Mindezek nem tántorítják el a lelkészt, a nôszövetséget, mindazokat, akik a gyülekezetet szolgálják: megszervezik az idôsek vasárnapját, a szeretetvendégségeket, a ruhaakciókat (hétfôn és csütörtökön ruhanemût juttatnak a rászorulóknak). Az "Egy tál meleg étel" programot a Gaudeamus-házzal közösen próbálják a jövôben Segesváron is beindítani, és a tervek egy kis könyvtár kialakításáról is szólnak.

A Mircea Eliade líceum magyar diákjai a helyi Gaudeamus- házban jutottak bentlakáshoz. Az épületnél ottjártunkkor is javában tartottak a munkálatok. - A bentlakásban pillanatnyilag 45 diák kapott elhelyezést, 29 lány, 16 fiú. Idén 20-szal gyarapodott a bentlakók száma, fôként vidéki gyerekekrôl van szó, ami jó, mert az általános iskolákban amúgy is csökkent a magyar osztályok létszáma. Az étterem teljes kapacitással mûködik, egyelôre állami támogatás nélkül. Éppen ezért meg kell oldanunk a tanulók ellátását, amit úgy képzeltünk el (és a szülôkkel is meg kell beszélnünk), hogy az itt lakó diákok szülei járuljanak hozzá az élelem: zöldség, krumpli stb. biztosításához. Egyelôre nem állapítottuk meg, mekkora összeget kérünk az élelmezésre (más intézmény étkezdéjében havi 620.000 lejbe került a menü), de jelentôs megtakarítást lehetne elérni a szülôk élelmiszer- hozzájárulásával. A bentlakás költségei is szerények, diákonként havi 200.000 lej, és teljes kényelmet biztosítunk. Hogy ilyen alacsony árakkal tudjuk mûködtetni a bentlakást, azt az Apáczai és az Illyés Közalapítványoktól elnyert támogatásnak köszönhetjük - tájékoztatott Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány igazgatója.

Hétfôn katonai felvonulással és egyházi szertartással ünnepelte fennállásának 25. évét a segesvári Negru Voda 72-es vegyi védelmi zászlóalj.

"Az országban egyedülálló egység, ahol az átalakulási, modernizálási folyamatok javában zajlanak" - állt Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter üzenetében, melyet Popescu Nicolae, vegyi védelmi felügyelô olvasott fel.

Az ünnepségen részt vevô Ovidiu Natea prefektus a zászlóalj fontosságát hangsúlyozta, hiszen vegyi, biológiai és nukleáris támadások esetén hivatott közbelépni, ehhez pedig megfelelô szakmai felkészültség, mûszaki felszereltség szükséges. A felszólalásokat követôen gyakorlati bemutatóra került sor. Tudorel Radu alezredes, a zászlóalj parancsnoka a Népújság kérdéseire, hogy miért egyedülálló az egység, miben áll a korszerûsítés és hogyan lépnek fel egy vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverekkel történô támadás esetén, elmondta, hogy védelmi zászlóaljról van szó, amely a felszereltségének, a szakmai felkészültségnek köszönhetôen képes arra, hogy az esetleges tömegpusztító fegyverekkel történô támadás kezdetét, a fertôzés fokát, természetét megállapítsa, a támadásra használt vegyi anyagot azonosítsa, megállapítsa a sugárzás mértékét, majd - semlegesítô vegyi anyagokkal - elvégezze a sugárzási-, vegyi fertôtlenítést is.

- A korszerûsítés abban áll, hogy új berendezéseket, vegyi anyagokat szerzünk be, amelyek alkalmasak a fenti mûveletek elvégzésére. Jelenleg NATO- színvonalú felszereltségünk van. Ugyanilyen felszereléssel látták el az Irakban állomásozó, vegyi támadások kivédésére specializálódott nagybányai egységet. Az, hogy egyedülálló lenne a zászlóalj, kissé túlzás. Eredetileg más jellegû egység voltunk, de a nemzetközi egyezmények alkalmazása következtében tavaly vegyi, nukleáris és biológiai védelmi zászlóaljjá alakítottak. Ilyen zászlóalj az országban még kettô van, egyik Moldvában, másik Pitesti-en.

Segesvár - régi szász város, csodálatos épületekkel. A vár körüli szûk utcáival középkori hangulat lengi körül. Az itt lakók számára a mindennapok azonban gondokkal, nehézségekkel terheltek. Hogyan látják városukat a segesváriak, mi kellene prioritást képezzen a városvezetés számára? - kérdeztük a helybélieket.

Szôke Piroska, 57 éves, nyugdíjas varrónô:

Munkahiány van, jó volna több gondot fordítani az utakra, járdákra, ezek aszfaltozására. Mi az I-es zónához tartozunk, elég nagy emiatt az adó, de úgy néznek ki a járdák, hogy alig lehet végigmenni rajtuk.

Kovács Hajnalka, 33 éves, titkárnô:

Nagyon sok mindennel nem vagyok megelégedve, de a legfôbb gond az, hogy igazából nincs is élet Segesváron. A fiataloknak nincs hova elmenniük ismerkedni, szórakozni. Az egyetlen hely, ahova elmehetnek, a diszkó. Nincs kulturális élet, nem is tudom, mikor járt itt utoljára színházi társulat. Az emberekben nincsen odafigyelés, nem törôdnek egymással, énközpontúvá váltak.

Benedek Csongor, 17 éves, diák:

Fontos lenne az utak feljavítása, szélesítése, ugyanis nagy a forgalom, a zsúfoltság. A város tisztaságára is jobban oda kellene figyelni, mert rengeteg a turista. Több pénzt kellene fordítani az épületek javítására, szépítésére. Egy ilyen népszerû városnak, mint Segesvár, nem így kellene kinéznie. Amúgy eléggé unalmas város, egy mozi elkelne, ami volt, több éve be van zárva. A diszkóba el lehet menni néha.

Gábos Dezsô, 72 éves, nyugdíjas tanár:

Elôször is az utak gyatrák. Igen "fejlett szinten" ûzik a lopást, sok a tolvaj. Személyesen is tapasztaltam, nemrég ellopták egy biciklimet. A közbiztonságra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Az embereket kellene megnevelni, hogy kulturáltabban viszonyuljanak egymáshoz. Gyermekkoromban ez szász város volt, egészen más volt a hangulat. Nem élünk könnyû idôszakot, de egy mosollyal enyhíteni lehet a napi gondjainkon. Amúgy sokat javult a városkép, a segesvári várat a prágaihoz kezdem némelykor hasonlítani, szép, kellemes színek, de még sok a rendetlen, romos ház.

László Alin, 28 éves, gépkocsi- vezetô:

Nagyobb figyelmet kellene fordítani a városgazdál- kodásra: tisztaságra, csatornázásra, mert a város jövôje a turizmus. Az utakat, fôként a mellékutcákat aszfaltozni kellene, de a fôutak, parkok is meglehetôsen rossz állapotban vannak. Büntessenek is, azokat, akik megrongálják a parkokat. Vannak olyan városrészek, amelyek a forradalom elôtt rendezettebbek voltak, most senki nem törôdik ezekkel. Szeretném, ha több sporttevékenységet szerveznének.

Pilátus szavait idézem a Márk evangéliuma 15. részének 14. versébôl, amikor a fôpapok által felindított sokaság követeli, hogy feszíttesse meg Jézust. De ugyanígy ír az eseményrôl a másik három evangélista is.

A tömeget, az egyszerûbb embereket felbujtó fôpapok tevékenysége folytán állt elô a tragikus helyzet. Hatalmuk megtartása végett, egyéni érdekeik biztosításának tudatában végezték az uszító, a gyûlöletet keltô, alaptalan, igazságtalan vádaskodásukat. Még a római helytartót is megfenyegették, hogyha nem teljesíti gyalázatos követelésüket, akkor bevádolják a császárnál, hogy nem barátja.

Kétezer év óta sem változott a helyzet, nem lett jobb az ember. Az ördög, a sátán most is végzi kísértô, uszító, a gyûlöletet szívekbe oltó munkáját és a tömegek ma is hallgatnak eme lázító beszédekre.

Nem Jézus és Pilátus, vagy a fôpapok a szereplôi a mi világunkban történô, folyó rágalmazásoknak,
gyûlöletet szító propaganda-szónoklatoknak, ítéletet hozóknak és végrehajtóknak, hanem azok az eszelôs fôvezérek, vezérek, alvezérek, úgynevezett politikusok és tollforgató irkálnokok, akik több mint egy évszázada oltogatják, csepegtetik sovén nacionalista nézetüket, méregszérumaikat a többségi nemzet jóhiszemû, toleranciára és békés együtt vagy egymás melletti életre hajlamos gyerekeibe, fiataljaiba, egyszerûbb nagy néptömegeibe.

Nem a "feszítsd meg"-et ordító tömeg, a hajdani márciust rendezô leitatott és irányított ezrek, tízezrek vagy a mellettük álló milliók a hibásak. Hogy bennünket gyûlölnek, ellenségnek tekintenek és likvidálásunkra is képesek lennének, azért sok mindenki és sok minden felelôs. Ezt kifejezni egy rövid cikkben nem lehet. De valamit belôle megemlíteni szükséges.

Mert tulajdonképpen mi rosszat cselekedtünk és cselekszünk?

Ezer esztendeje, vannak, akiknek úgy tetszik, hogy még több, itt és együtt élünk ezen az istenáldotta csodálatos területen, ebben a minden szempontból ideális földrajzi zónában. Ha nem tulajdonjogi, akkor legalább haszonélvezeti jogon bennünket is megillet mindaz az anyagi és kulturális hagyaték, amit ôseink teremtettek, hátrahagytak, az utódokra testáltak.

Úgy szeretnének elbánni velünk, mint tették az észak- és dél-amerikaiak az ôslakókkal? Még a XXI. században is? Az igazságnak, a becsületnek, a jóérzésnek, humánumnak, a sokat hangoztatott mûveltségnek még a szikrája is kialudt volna a többséget alkotó nemzetbôl?

Nem hiszem. Csak a mindeneket irányító hatalom vagy érdek viszi tovább az idejétmúlt gondolkodást, életvitelt.

Minden törvény, rendelkezés, intézkedés úgy fogalmazódik meg és hagyatik jóvá, hogy azt magyarázni, kimagyarázni, sôt ellenünkre is lehessen fordítani, amikor szükségeltetik.

Minden törekvésük az, hogy kiforgassanak javainkból, szokásainkból, anyanyelvünk használatából, a még meghagyott csekély mennyiségû földjeink, erdeink, ipari és kulturális létesítményeink elhagyására ösztökéljenek.

Az ellenünk való gyûlölet szítása és intézkedések hozatala, kezdve az óvodáskortól el egészen az elhalálozásig, az élet minden megnyilvánulási területén folyik.

Vezetôk, politikusok még a nagyon megfontolt ígéreteiket is sokszor megváltoztatják, visszavonják vagy magyarázgatják. Egyes sajtótermékek, helyi és központi lapok, rádió- és tévéadások tényeket csúsztatva uszítanak, feszültséget keltenek.

Kínosan vigyáznak arra, hogy a feszültség mindig fennálljon és csak egy gyufaszál kelljen ahhoz, hogy lelket pusztító tüze lángra lobbanjon.

De meg kell kérdeznünk, hogy miért vagyunk oly nagy szálka a szemükben? Mert mi rosszat tettünk vagy teszünk?! Mi vagyunk a mumus, akikkel fenyegetni, ijesztgetni lehet a népet, a nemzetet, mint a gyereket, ha nem azt teszi, amit a szülô elképzel vagy akar?

A békesség, megbékélés életfelté-teleinek nincs alternatívája, jobb megvalósítható formája, csak az, amelyhez oly csökönyösen ragaszkodnak?

Nem lenne jó revízió alá vetni az eddig folytatott és bevált, de átkos politikát, és végre egy boldog, békés életet teremteni?

Ki és mikor kezdi el ezt?

Dr. Ágoston Albert

Igen, valamikor azt reméltük, hogy a sajtószabadság alkalmat ad arra, hogy a sajtó valóban megírja, rávilágítson arra, hogy mi is van a dolgok mögött. Egyetértek Az elsô lecke címû cikkeddel és bárcsak sok ilyen cikk lenne még a fôoldalon. Megyünk a szeretett Európa felé, az image a fontos, közben belül rothad meg minden, ez a romániai iskola eddig és ezután sem lesz semmivel se jobb, se értékrendet, se lázadást, se becsületet, se emberséget, se tudást, se rálátást, se koncepciót nem ad, és a tanévnyitói üres beszédek után megy tovább a melódia, csak az a baj, hogy a lemez megakadt valahol...

Kár, hogy csak Neked van bátorságod megírni azt, ami van körülöttünk, szerencsére nem hagyják, hogy a politikára is ilyen módon rávilágíts, mert akkor elég bûzös cikkek látnának napvilágot!

Talán a te cikkeidért még elôfizetek a Népújságra, meg hogy tudjuk, ki halt meg a megyében!

Köszönöm a cikket, hisz a médiának és minden újságírónak az lenne a dolga, hogy rávilágítson arra, hogy mi van a dolgok mögött, hogy ne butuljon el az erdélyi magyarság, a felület mindenki számára látható, de a mély vízbe kevesebben látnak be. Köszönöm mások nevében is, hogy lemerültél egy kicsit, és ha nem akar az újság sok olvasót elveszíteni, akkor ajánlom a kollégáidnak, hogy ôk is szerezzék be a búvárfelszerelést, és legalább olykor merüljenek le egy kicsit és írják meg, hogy mi is van ott, minket az érdekel, a képmutatásból már elég. Na, meg a humorérzéket sem hiába találták fel.

Ha nincs lecke az iskolában, akkor legalább ti tanítsátok meg az Élet leckéit!

Horváth Géza

A marosvásárhelyi 30-as Teleki Sámuel cserkészcsapat a régeni cserkészcsapattal, valamint egy 15 tagú francia cserkészcsapattal (Annecybôl) júl. 24- aug. 2. között a Bucsinon táborozott. A táborozás alatt két kir&aacu