Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

SZDP-RMDSZ-megbeszélés

Szeptember 8-án az aradi Szabadság-szobor visszaállításának kérdésérôl tárgyalt az SZDP és az RMDSZ küldöttsége. A kormánypárt részérôl jelen volt Octav Cozmânca ügyvezetô elnök, Viorel Hrebenciuc, az SZDP képviselôházi frakciójának elnöke, Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke és Valeriu Dorneanu, a képviselôház elnöke. Az RMDSZ részérôl Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Frunda György szenátor, Kelemen Atilla, a képviselôházi frakció elnöke, Borbély László, a képviselôház titkára, és Tokay György képviselôk voltak jelen. A késô esti megbeszélés során részletesen elemezték a Szabadság-szoborcsoport visszaállítása kapcsán kialakult helyzetet és leltárba vették a lehetséges megoldásokat. Megállapodás született arról, hogy még ezen a héten közös erôvel megoldást keresnek az ügy minél elôbbi lezárása érdekében.

Dan Matei Agathon, a Szociáldemokrata Párt fôtitkára közölte, hogy az SZDP-RMDSZ együttmûködési megállapodás alkalmazását felügyelô bizottság tagjai akadémikusok és történészek kíséretében Aradra utaznak a hét folyamán, hogy megvizsgálják a Szabadság-szoborcsoport kapcsán kialakult helyzetet. "Nem hisszük, hogy ez a probléma veszélyezteti az RMDSZ-szel kötött parlamenti együttmûködési megállapodást", fogalmazott Agathon.

Elena Dumitru munkaügyi miniszter kedden bejelentette, hogy a jövô évtôl új rendszer szerint történik majd a családi pótlékok kiutalása, így a legtöbb 1,5 millió lejes egy fôre esô havi jövedelemmel rendelkezô családok 300-450 ezer lej kiegészítést kapnak a gyermekek számától függôen.

A miniszter elmondta, a kiegészítô pótlék hozzáadódik majd ahhoz a 210.000 lejes általános pótlékhoz, amelyet jelenleg minden gyerek megkap.

Elena Dumitru szerint az új rendszert 2004. január 1- jétôl alkalmazzák, a szükséges összegeket az eddigi gazdasági növekedésbôl finanszírozzák.

A munkaügyi miniszter kifejtette, a kiegészítô pótlék összegét a jövedelem és a gyerekek száma függvényében szabják meg. Az egygyerekes családok havi 300.000 lejt kapnak, a kétgyerekesek 350.000 lejt, a háromgyerekesek 400.000 lejt, a négygyerekes családok pedig 450.000 lejt.

A havi 600.000 lejes egy fôre esô jövedelemmel rendelkezô családok esetében a kiegészítô pótlék összegét 25 százalékkal növelik, az egyszülôs családok esetében 50 százalékos a többlet.

Dumitru hozzátette, az új rendszer bevezetésével egyidejûleg megszûnik az a fejenként 50.000 lejes havi kiegészítô pótlék, amelyet a kettônél több gyereket nevelô családok eddig kaptak. (Mediafax)

Aktuális

A nagyromániásoknak van egy mániájuk. Mániákusan gyûlölik a magyarokat. Mióta demokrácia lett minálunk, és mindent szabad, nekik is lett "témájuk" és létalapjuk. Ebbôl élnek immár több mint tizenhárom esztendeje, s a hatalom elnézô hallgatása mellett "teszik a dolgukat", mindig megtalálva a "legoptimálisabb" pillanatot arra, hogy a "magyar kártyát" bedobják a köztudatba, s eltereljék a figyelmet fontosabb, országos jelentôségû dolgokról, akadályozva az ország elôrehaladását, a reformokat, integrációt, privatizációt... Emlékszünk, hogy a rendszerváltás után, az új alkotmány elfogadása elôtt "tálalták" a híres HarKov-jelentést, aminek egyenes következményeként a kisebbségi jogok szempontjából rossz alaptörvény született. Pár évvel késôbb pedig egy olyan oktatási törvényt szavazott meg a parlament, amely az anyanyelvi oktatásra vonatkozóan még a ceausescu- féle szabályzónál is szigorúbb megszorításokat tartalmazott. Ez már több mint mánia, ez diverzió.

Késôbb, kényszerbôl, a hatalomnak is "európaibb" arcot kellett mutatnia. Legalábbis kifelé. Itthon azonban továbbra is a szokásos politikát folytatta. Bár az országot felvették az Európa Tanácsba, aláírtuk az összes emberi és kisebbségi jogokat szavatoló nemzetközi dokumentumot, a helyzet nem sokat változott. A "magyar kártya" idônként jól fogott, s a mániások nyugodtan kiélhették mániájukat. A helyzet akkor változott, amikor Victor Ciorbea került a miniszterelnöki székbe. Ô hozott két, a kisebbségek jogait biztosító sürgôsségi kormányrendeletet, amelyeket azonban az úgynevezett demokratikus koalíció idején nem sikerült alkalmazni. A jelenlegi kormány, az európai integrációs kényszer nyomására, a romániai kisebbségeket is jogokhoz juttatta az anyanyelvhasználat, a tulajdonjog biztosítása, az anyanyelvi oktatás tekintetében egyaránt.

A nagyromániások azonban nem értik, nem akarják érteni az idôk szavát. Szándékosan próbálják akadályozni Románia haladását, lankadatlanul fújják a magyarellenes szólamokat. Legutóbbi "hazafias" ténykedésük egy törvénytervezet, amelyet a minap nyújtottak be a képviselôház állandó bürójához, a Székelyföld területi- közigazgatási újrafelosztását követelve, mert szerintük "Hargita és Kovászna megyében az állam tekintélye reálisan megcsappant". Megoldásként ajánlják, hogy Kovásznát csapják Brassóhoz, Hargitát pedig osszák kétfelé: Csík vidéket csatolják Maros megye északi részéhez, Maroshévíz székhellyel, Udvarhelyszéket pedig Segesvár megyeközponttal a Nagy-Küküllô vidékéhez. Így, szerintük, "megoldódna" a magyar kérdés, mert mindkét esetben román többségû közigazgatási területek jön-nének létre.

Világos, hogy diverzióról van szó. Éppen az alkotmánymódosítás egyeztetése folyik, s azért próbálják ismét elôtérbe tolni a "magyar veszélyt", hogy esetleg mégse szavazzák meg a parlament két háza által külön- külön (nélkülük) már elfogadott, számukra "fájdalmas" cikkelyeket.

Romániának politikai és gazdasági vonalon is lépnie kell franciaországi megítélésének javítása érdekében, hogy a francia közvélemény valós és kiegyensúlyozott képet alakítson ki a romániai társadalomról, nyilatkozta Adrian Nastase hétfôn este Párizsban - jelenti a Mediafax.

A kormányfô rámutatott, a Romániával kapcsolatos információk legtöbbször negatív formában kerülnek a francia közvélemény elé.

- 2006-2007 perspektívájában Romániáról pozitív képet kell kialakítanunk a franciaországi közvéleményben. Az átlagos franciának nincs ideje elolvasni minden Romániával kapcsolatos információt, vagy az interneten keresgélni, hogy kiegyensúlyozza az információforrásokat, így néhány rossz szándékú információ rontja országunk franciaországi megítélését - mondta Nastase.

A kedvezôbb megítélésre szükség van, mivel a francia parlamentnek a közvélemény nyomására kell majd állást foglalnia Románia EU-csatlakozásával kapcsolatban.

Nastase szerint a két ország között korábban kialakult feszült politikai kapcsolat rendezôdött. "Azokon a menetközbeni problémákon rég túlléptünk, kapcsolataink jelenleg mûködôképesek", mondta a miniszterelnök.

Fogadj örökbe!

A most kezdôdô tanévben száz tehetséges, de hátrányos helyzetû romániai magyar általános iskolai diák részesül havi 9000 forint értékû támogatásban a Fogadj örökbe! elnevezésû program keretében.

Magyarországi adományozók - magánszemélyek, vállalkozók - kezdeményezésére jött létre a Fogadj örökbe! elnevezésû program. Az adományozók a falusi vagy szórványkörnyezetbôl származó tehetséges gyerekeket kívánják segíteni, hogy lehetôvé tegyék számukra a továbbtanulást.

A program lebonyolításával az Iskola Alapítványt bízták meg. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által létrehozott alapítvány kuratóriuma szigorú szempontrendszer alapján bírálta el a beérkezett pályázatokat, figyelembe véve a pályázók tanulmányi átlagát, a családban egy fôre esô jövedelem összegét, valamint az osztályfônök, az iskolapszichológus vagy az igazgató ajánlását.

Összesen 95 diák támogatására gyûlt össze adomány, az alapítvány azonban százra egészítette ki a megsegítendôk számát. A pályázat nyertesei most kezdik a hetedik, a nyolcadik vagy a kilencedik osztályt, szeptembertôl a tanév végéig havi 9000 forintnak megfelelô lejt kapnak.

A tehetséggondozó program célja, hogy lehetôvé tegye a nehéz szociális körülmények között, elsôsorban a falusi vagy a szórványkörnyezetben élô gyerekek továbbtanulását - tájékoztatta az MTI-t Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselô, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány vezetôje nem zárta ki annak a lehetôségét, hogy akár személyes kapcsolat is kialakuljon a támogatók és a támogatottak között. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a program nem szakad meg a tanév végén.

Az Iskola Alapítvány már több hasonló programot bonyolított le sikeresen. Kelemen Hunor elmondta, hogy tanévkezdéskor az Illyés Közalapítvány támogatási programjának lebonyolítóiként korszerû digitális fénymásolókat adnak át 27 erdélyi magyar tannyelvû iskolának.

Kié lesz a Petrom?

AZ OAO Lukoil Holdings, Oroszország második legnagyobb olajtermelô konszernje megerôsítette, hogy részt kíván venni az SNP Petrom olajtársaság privatizációs versenytárgyalásán. A Kommersant címû lapban a Lukoil vezérigazgatója fejtette ki, hogy a társaság még nem döntötte el, egymagában, vagy egy konzorcium részeként pályázza meg a Petromot.

Vagit Alekperov elmondta, hogy a Lukoil érdekelt a Petrom feldolgozói és kitermelôi kapacitásában és örvendetesnek nevezte azt, hogy a Petrom esetében ezt a két szegmenset egy csomagban ajánlják fel.

Románia legnagyobb olajtársaságának éves kôolajtermelési kapacitása 6 millió tonna , a fölgáztermelô kapacitás pedig 6,1 milliárd köbméter. A társaságnak két, együttesen 8 millió tonna nyersolaj feldolgozására alkalmas finomítója, továbbá 700 benzinkútból álló hálózata van.

Szeptember elején a lengyel PKN Orlen vezetôi azt közölték, hogy a plocki PKN Orlen olajipari vállalat a magyar Mol Rt.-vel közösen szeretne indulni a román Petrom privatizációs pályázatán.

A kormány augusztus végén hirdetett versenytárgyalást a Petrom olajtársaság részvényeinek 33,4 százalékára azzal, hogy a stratégiai befektetô ezt követôen tôkeemeléssel jut majd 51 százalékos többségi részesedéshez. Az elôzetes, nem kötelezô ajánlatokat szeptember 19-ig várják. A gazdasági minisztérium

szeptember 30-ig hirdeti ki, hogy az érdeklôdôk közül kik tehetnek

kötelezô ajánlatot.

Ami a Lukoilt illeti, az orosz vállalat nem mond le más kelet- európai tervérôl sem. Változatlanul érdeklôdik a Rafineria Gdanska, a jelenleg Grupa Lotos néven ismert lengyel cég iránt. A Lukoil ez év elején tett ajánlatát a Grupa Lotosra a varsói kormány elutasította, de Alekperov reményét fejezte ki, hogy a "lengyel kormány csak gazdasági szempontokat fog mérlegelni privatizációs döntésekor".

MET-kongresszus Bukarestben

Az Európai Unióba belépni készülô országoknak saját kulturális identitásukkal kell gazdagítaniuk az öreg kontinens szellemi sokszínûségét - fogalmazták meg a Mûvészek Európai Tanácsának (European Council of Art - ECA) Bukarestben lezajlott kongresszusán és közgyûlésén.

Butak András Munkácsy-díjas grafikusmûvész, a Magyar Képzô- és Iparmûvészeti Társaságok Szövetségének elnöke az eseményen részt vevô magyar delegáció elnökeként az MTI-nek kedden elmondta: a fórumon elôadást tartó nyugati mûvészek, mûvészettörténészek és más mûvészeti szakemberek egyebek között elmondták, hogy a nyugatiak nem a majdani új EU-tagországok modern mûvészi kísérleteire kíváncsiak igazán. Sokkal inkább azt várják, hogy az újonnan belépôk saját eredeti kultúrájukkal, valódi identitásukkal járuljanak hozzá Európa közös szellemi sokszínûségéhez. Ily módon ezek az országok hídszerepet játszhatnak a kulturális integráció folyamatában.

Az ECA-t 1993-94-ben hozták létre Koppenhágában. Olyan ernyôszervezetrôl van szó, amelynek tagjai maguk is jogi személyek, vagyis egyesületek, mûvészi érdekvédelmi szervezetek. Ezeket az egyes országok delegációi képviselik a kongresszusokon és a közgyûléseken, minden országnak egy-egy szavazata van. A harmincegy tagegyesületet tömörítô Magyar Képzô- és Iparmûvészeti Társaságok Szövetsége is tagja az ernyôszervezetnek. A kialakult szokás szerint minden esztendôben más és más tagországban rendezik ezeket a fórumokat, két évvel ezelôtt Visegrádon tartották a kongresszust és a közgyûlést.

Kárpátalján még mindig három idôzónában élnek az emberek, s úgy tûnik, hogy a kijevi idô egyhamar nem szorítja ki a moszkvai és a közép-európai idôszámítást.

A lakosságnak a különbözô idôzónákhoz való viszonya tükrözi a térség bonyolult történelmi múltját. A terület évszázadokon át Magyarországhoz és az Osztrák-Magyar Monarchiához, majd egy ideig Csehszlovákiához tartozott. Ebbôl adódóan az Ukrajnához elôször 1945-ben - még a Szovjetunió idején -került Kárpátalján az idôsebb korosztály közép-európai, a középgeneráció moszkvai, míg az ifjúság kijevi idôszámítás szerint éli az életét - írta meg legutóbb a kijevi Deny címû napilap.

Ha Kárpátalján az ember az utcán megkérdezi, hogy hány óra van, akkor a pontos idôt megnevezve mindig hozzáteszik, hogy milyen idôszámítás szerint válaszoltak - olvasható a riportban.

A vallásokat illetôen is hasonlóan meglepô helyzettel találja magát szemben Kárpátalján az, aki máshonnan érkezett. A régióban protestáns (573) és a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó ukrán pravoszláv közösségekbôl (565), valamint görög katolikus hitközségekbôl van legtöbb. A pravoszláv szertartást ukrán népviseletben látogató kárpátaljai pravoszláv híveknek azonban fogalmuk sincs arról, hogy a hitközségük Moszkvának van alárendelve, s nem a Kijevi Patriarchátushoz tartozik (az utóbbihoz mindössze 16 kárpátaljai pravoszláv közösség csatlakozott).

Ennek kapcsán az újság egy rahói görög katolikus ukrán fiatalembert idéz, aki a helyi magyar római katolikusokat állítja az ukránok elé példának, mint olyan közösséget, amely évszázadok óta töretlenül ôrzi nemzetiségét és hitét. A magyarok templomaiban ott van a magyar nemzeti zászló, és minden misén elhangzik a magyar himnusz, miközben az ukránok a moszkvai fôpapoknak hódolnak.

Ugyanakkor a felekezeti sokszínûség a hétköznapokban semmilyen gondot nem okoz a szomszédok között vagy a munkahelyeken. Veszekedni a vallási hovatartozás miatt a kárpátaljai ukránok csak akkor szoktak, amikor a kelleténél többet isznak, s ilyenkor akár hajba is kaphatnak.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal korábban PHARE-program alapján több szociális lakás építésének támogatására pályázott. A tervek szerint a házakat a romák által lakott Hidegvölgyben húzták volna fel EU-s pénzbôl, illetve helyi hozzájárulással. A pályázat kedvezô bírálatot kapott, azonban pénzhiány miatt a hivatalnak nem utalták át az elnyert összeget. Így a múlt héten saját erôbôl láttak hozzá az építkezéshez. Egyelôre próbaként egy házat takarítottak el, aminek helyébe egy-egy szoba-konyha és manzárdból álló ikerházat építenek. Az anyagot, mintegy 450 millió lej értékben, a polgármesteri hivatal biztosítja különbözô adományokból és támogatásokból, a jövendôbeli tulajdonosoknak díjmentesen jutottak a szükséges engedélyek birtokába. A munkát pedig a romák végzik el, akik elôzôleg szakmai képzésben részesültek.

Egyelôre négy család vállalta fel, hogy ily módon új lakásba költözik. A hivatal továbbra is számít EU-támogatásra, s amennyiben ez lehetôvé válik, folytatják a kezdeményezést, amelynek a Beilleszkedés munkával címet adták.

Orlandino társa a Ciuca-ügyrôl

Tegnap levelet juttattak el szerkesztôségünkbe Ciuca Andreea védôügyvédje, Copreanu Horatiu irodájából. A levél szerzôje Hîrsan-Magdun Viorel mérnök, akit a Riccardi Orlandino- ügyben vettek ôrizetbe és tartanak ma is fogva. A vádlott a szóban forgó levélben arról számol be, hogy a kihallgatások során Sandu Marin, a Korrupcióellenes Ügyészség marosvásárhelyi osztályának ügyésze milyen eljárásokkal próbálta rábírni mind az olasz üzletembert, mind pedig ôt, hogy Ciuca Andreea, a megyei törvényszék volt elnöke ellen valljanak.

Mint beszámoltunk róla, Ciuca Andreea letartóztatását követôen a központi sajtóban meglepô nyilatkozatot tett a Román Hírszerzô Szolgálat fônöke, miszerint a volt elnöknôt hosszabb ideje figyelik az olasz maffiával való kapcsolata miatt.

Az olasz maffiát ezúttal az az üzletember jelenti, akit 2001 októberében gazdasági bûncselekményekért tartóztattak le a levél írójával együtt, s akinek törvényszéki iratcsomójáról egy másolatot találtak Ciuca Andreea garázsában. Mint utóbb kiderült, a dosszié tartalmazza az olasz üzletember lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyekben a helyi politikai és igazságügyi vezetés valamint a titkosszolgálat egyes képviselôire vonatkozóan hangzottak el korántsem hízelgô utalások.

Kiszabadulását követôen Ciuca Andreea több keresettel fordult a legfelsôbb igazságügyi fórumokhoz. A Legfelsôbb Törvényszék Melletti Ügyészséghez benyújtott bûnügyi feljelentésben az ellene eljáró ügyészeket, Gheorghe Suhant, Marin Sandut és Remus Postolachét hivatali visszaéléssel, hamis tanúvallomásra való rábírás kísérletével vádolta meg.

Ez utóbbi vádpontot erôsíti meg Hîrsan- Magdun Viorel levele is, amely azt részletezi, hogy Sandu Marin ügyész hogyan járt el a levélíróval illetve az olasz Riccardi Orlandinóval szemben.

A levélíró beszámol arról, hogy az RHSZ- tábornok Matei ügyében Sandu hogyan bírta ôt vallomásra, majd a következôket írja:

"Miután a »generális« ügyét kimerítettük, a továbbiakban arra akart kényszeríteni, hogy tegyek rágalmazó vallomást egyes helyi politikusok, rendôrök, bírák vagy köztisztviselôk ellen, amelyeknek ismertette a nevét is... Határozottan visszautasítottam ezt a kérését, mivel, szemben azzal, hogy a Matei- dossziéban valós dolgokról volt szó, amelyeket megéltem, ezúttal hazugságokat kértek tôlem, amire nem voltam hajlandó.

2002 decemberében mind nekem, mind Riccardinak megígérték, hogy három-négy hónapon belül szabadlábra helyeznek, ami látható hazugság volt, mivel ma is a román állam »gondnoksága« alatt vagyunk. A Ciuca-ügy kipattanását követôen, a bírónô letartóztatása utáni pénteken vagy szombaton, amikor a Megyei Rendôr- felügyelôség fogdájában voltunk, ahol 2002 decembere óta tartanak fogva, Riccardit egy bukaresti ügyész hallgatta ki Marin Sanduval együtt, hogy rábírják a nyilatkozatra, miszerint az RHSZ- generálisnak adott pénz egy része Ciucahoz került volna. Be kell vallanom, annak ellenére, hogy Riccardi nagyon nehezen viseli a romániai börtönviszonyokat, és bár eget-földet megígértek neki, visszautasította a vallomást, azon egyszerû oknál fogva, mivel nem volt igaz. Tudniuk kell, hogy bár 1999-tôl Riccardi környezetében vagyok, és minden kapcsolatával napirenden voltam, minden tettét és üzleti vállalkozását ismertem, még azt is, amit evett, nagyon jól tudom, hogy a Riccardi-Matei és a Ciuca-dossziék között csak a Sandu Marin és a hatalmon levôk fantáziájában van kapcsolat... Annak ellenére, hogy Riccardit újabb bûnügyek felderítésével fenyegették meg, visszautasította, hogy azt hazudja, amit kértek tôle, pontosabban, hogy 2000-ben 100.000 dollárt adott volna Ciuca bírónônek... A 2003. június 16-i elhíresült vallomás, amit állítólag Riccardi tett (tôle tudom), nem létezik, a valóságban azonban tényleg aláírt egy, a Sandu ügyész kézírásával készült dokumentumot védôügyvédjeink és tolmács hiányában. Bár Orlandino viszonylag jól beszél románul, egészen biztos, hogy nem tudja elolvasni a kézzel írt román szöveget. Megjegyeztem ezt a dátumot, mivel, mint általában minden alkalommal, egy nappal a letartóztatási parancs meghosszabbítására kitûzött tárgyalás elôtt hallgatták ki, amikor Sandu Marin ígéreteinek a legnagyobb lélektani hatása volt rá."

További részletek mellett a levélíró kijelenti, hogy ezek után valószínû, ki lesz téve a szóban forgó ügyész és a hozzá hasonlók bosszúállásának, de azért vállalkozott a levél megírására, mivel a bosszúállásnál is jobban fél attól, hogy: "három gyermekem olyan országban és olyen rendszerben kell majd felnôjön, amely olyan embereket... szül, mint Sandu Marin" - olvasható a szerkesztôségbe eljuttatott levélben.

Malom volt, aztán raktár, október 15-tôl pedig a maroskeresztúri mûvelôdés új hajléka, talán a legkorszerûbb a vidéki kultúrotthonok közül. Sânpalean Petru polgármester és Virág Mihály alpolgármester szerint arra törekedtek, hogy a színpaddal ellátott nagyterem alkalmas legyen a mûvelôdési tevékenységek mellett esküvôk, nagyobb összejövetelek megtartására is. Az emeleten rendezik be a tanácstermet, ami alkalomadtán házasságkötô teremként szolgálhat, a földszinten könyvtárat, számítógépes termet, fitnesztermet szeretnének. A mûvelôdési ház elegánsan bekerített udvarán a különféle sporttevékenységekre alkalmas pályák kialakítása van folyamatban. A ház elkészültével remélik, hogy sikerül feléleszteni a jelenleg nem létezô mûvelôdési életet a faluban.

Mától összehangoltabb közszállítást ígérnek a marosvásárhelyi Közszállítási Vállalat és a Siletina Kft. társulás vezetôi. A mûholdas követôrendszerrel ellátott autóbuszok, maxi-taxik és a Siltrans taxik közlekedését a társulás székhelyén kialakított forgalomirányító központból irányítják, kiküszöbölve az indokolatlan késéseket. Az autóbuszmegállókban felszerelt elektronikus pannók is mûködni fognak, tegnap ellenôrizték a mûholdas rendszer forgalmazójának, a bukaresti Radcom cégnek a szakemberei. A pannókon az utasok tájékozódhatnak arról, hogy hány percen belül érkezik a szóban forgó vonalon közlekedô autóbusz, de közérdekû információk is helyet kapnak. Az országban újdonságnak számító rendszer két hétig kísérleti jelleggel mûködik, ennyi idô kell ahhoz, hogy jobban összehangolják az idôpontokat, a vonalak lefedettségét - jelentette ki kérdésünkre Fekete Hajnal, a társulás szóvivôje.

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elôkészítô órákat szervez a 2003-2004-es tanévben nyolcadik osztályos tanulók részére a következô tantárgyakból: román nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz és matematika. Iratkozni szeptember 30-ig lehet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének a székházában: Dózsa György u. 9. szám. Felvilágosítás a 267-116-os telefonszámon. Az elôkészítôk október 1-jén kezdôdnek.

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete ezúttal hozza az érdeklôdôk tudomására, hogy a szervezet városi székházában (Dózsa Gy. u. 9. sz., volt Hangya-épület) szeptember 15-én, hétfôn újra fogad dr. Székely Attila pszichológus 11-13 óra között. (Fogadóórák továbbá szeptemberben minden hétfôn 11-12 óra között.)

Tegnap Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes jelenlétében Nagy Editet beiktatták a Maros Megyei Pedagógusok Háza igazgatói tisztségébe. Az új igazgató 25 éve társadalomtudomány szakos tanár és az utóbbi években az Avram Iancu Iskolaközpont aligazgatói tisztségét töltötte be.

Beiktatása napján arról kérdeztük, milyen tervei és céljai vannak új intézménye élén?

- A Pedagógusok Házát, ennek eddigi tevékenységét jól ismerem, természetesen részletkérdésekbe nem volt betekintésem. Célom az, hogy a ház rendeltetésének megfelelôen mûködjön, jó információs és kommunikációs központtá, tanácsadási irodává váljon, és eleget tegyen a pedagógusok szakmai továbbképzési elvárásainak.

Számos országos szintû módszertani továbbképzésen vettem részt, és tudom, hogy a pedagógusok módszertani képzése terén vannak a legnagyobb hiányosságok. Ezeket szeretnénk pótolni. Ez fôleg a fiatal káderekre vonatkozik, akik úgy kerülnek ki az egyetemrôl, hogy jó tárgyi tudással rendelkeznek, de gyakorlati képzést nem kapnak. Azt szeretném, ha az intézmény segítséget nyújtana a pedagógusoknak abban, hogy a tanári szakmát profi színvonalra emeljék. A szakmai továbbképzés különben feltétele a pedagógusi ranglétrán való továbblépésnek. Így minden szaknak külön programot indítunk.

Természetesen, folytatjuk a pedagógusok számára szervezett számítógép-kezelési felkészítôket, a menedzsertanfolyamokat iskolavezetôknek.

Remélem, hogy új lendülettel fogunk együtt dolgozni a pedagógusokkal, jó lesz az együttmûködés, és minôségi munkát fogunk végezni, annál is inkább, mivel a pedagógus- továbbképzésben rövidesen bevezetik a kreditrendszert.

A pótkisérettségi utáni számítópes elosztást követôen készült el az az összesítés, melybôl kiderül, hogy Maros megyében körülbelül ezer hely maradt üresen a tanintézmények - líceumok és szakiskolák - kilencedik osztályában.

Az alábbiakban közöljük azoknak a középiskoláknak a névjegyzékét, amelyekben a magyar tannyelvû osztályokban betöltetlen helyek maradtak.

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum filológia szakán egy hely, a Református Kollégiumban 12 hely, a Marosludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 21 hely, a textil- és bôrfeldolgozó szakán 19 hely, továbbá a filológia szakon 5 hely van még. Az Erdôszentgyörgyi Iskolaközpontban a testápolás szakon 3 hely, a fafeldolgozó szakon 13 hely, a mechanika szakon 20 hely, a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceumban 1 hely, a marosvásárhelyi Sportlíceumban 5 hely, a Szászrégeni Mezôgazdasági Iskolaközpont mezôgazdasági szakán 22 hely maradt betöltetlen. A marosvásárhelyi Vegyipari Iskolaközpont vegyipari mechanikus szakán 12 hely üres. A marosvásárhelyi Mûvészeti Líceumban a képzômûvészeti szakon 12, míg a zene szakon 19 hely nem kelt el. A Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozó szakán 41 hely, mechanika szakán 12 helyre nem volt jelentkezô.

Segesváron a Könnyûipari Iskolaközpontban a textil- és bôrfeldolgozó szakon 24, a Mezôbándi Líceum magyar tannyelvû mezôgazdasági osztályában 22 hely maradt üresen.

Besorolják a beiskolázatlan gyerekeket

Szeptember 11-én, csütörtökön 9 órakor a marosvásárhelyi Constantin Brâncusi Iskolaközpont dísztermében valamely tanintézmény kilencedik osztályába besorolják azokat a tanulókat, akik valamilyen okból kimaradtak a számítógépes központosított elosztásból, tájékoztatott Neagu Nicolae, a tanulók elosztásáért felelôs megbízott.

Egy napot késik a nyilvános gyûlés idôpontja

Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes arról tájékoztatott, hogy minisztériumi rendelet értelmében a pedagógusok újabb kihelyezését illetôen egynapos lesz a késés, így szeptember 10-én este lesz ismeretes az újabb számítógépes elosztás, és csupán szeptember 11-én, csütörtökön tartják meg a nyilvános gyûlést. Ekkor kapnak helyet azok a versenyvizsgázók, akik visszamondták vagy nem kaptak állást, továbbá a képesítés nélküliek és a nyugdíjasok.

Tegnap a képviselôház plénumában Kerekes Károly RMDSZ-képviselô kemény bírálatot fogalmazott meg a Polgári Perrendtartás Törvénykönyve módosításával kapcsolatosan. A képviselô szerint a kormány tévedett, "a szekeret fogta a lovak elé", ugyanis elôször az igazságszolgáltatás megszervezésérôl szóló új törvényt kellett volna elfogadni, amely megfelelô keretet biztosított volna a PPTK módosításához. A kormányprogramban fontos helyen áll az igazságszolgáltatás reformja, amelyben konkrét célkitûzéseket fogalmaz meg: az igazságszolgáltatás minôségének a javítása, hogy az ne csak az állam, hanem az állampolgárok érdekeit is szolgálja. A kormány komoly reformokat ígért egy független, felelôs, a jogállam elveire alapozó, hatékony és az állampolgárokhoz közel álló igazságszolgáltatási rendszer létrehozásáért, jelentette ki a képviselô.

A Polgári Perrendtartást az idei 58-as sürgôsségi kormányrendelettel módosították, egyebek között a bíróságok hatáskörét s a felfolyamodásokat a Legfelsôbb Bíróságnak (LB) utalták át. Ez azt jelenti, folytatta, hogy az ország bármely bírósága által hozott ítéletek elleni fellebbezéseket csak a Legfelsôbb Bíróság oldhatja meg. A helyzet elképzelhetetlen, és az igazságszolgáltatás intézményét kompromittálja, tekintve, hogy az országban 180 bíróság, 40 törvényszék és 15 fellebbviteli bíróság döntésérôl ítélhet az LB.

A képviselô hangsúlyozta: a rendelet konfúz helyzetet teremtett, amelyet egyaránt elutasítanak a bírák, ügyvédek és pereskedôk. A kormány nem vette figyelembe, hogy ha az országbeli összes felfolyamodást csak Bukarestben lehet megoldani, ahhoz a Legfelsôbb Bíróságnak még legalább száz bíróra lenne szüksége. Azt sem vették figyelembe - mondta Kerekes -, hogy az intézmény infra- struktúrája sem megfelelô ilyen mennyiségû munka elvégzéséhez, nem beszélve arról, hogy az LB amúgy is túlterhelt, napi 50-100 ügyet kell megoldania, szemben az európai gyakorlattal, ahol a bíráknak naponta 10 eset tárgyalása engedélyezett. Kiemelten bírálta, hogy a kormány nem számolt a rendeletnek a pereskedôkre való kihatásaival. Mert óriási plusz anyagi megterhelést jelent a számukra, ha minden ügyben Bukarestbe kell utazniuk. Emiatt, jelentette ki, sokan lemondanak majd a fellebbezés jogáról.

A képviselô emlékeztetett, hogy a parlament elfogadta az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében a Legfelsôbb Bíróság elnevezés Legfelsôbb Semmítôszékre változott, és feladata a törvények egységes értelmezésének és alkalmazásának a biztosítása. Ezzel szemben az intézményt a kormányrendelet egyszerû fellebbviteli bírósággá degradálja. Ez lenne a kormány által beígért hatékony, funkcionális és az állampolgárhoz közel álló igazságszolgáltatás? - tette fel a kérdést, reményének adva hangot, hogy a parlament úgy fogja módosítani a rendeletet, hogy normalizálja majd a rendszert.

Az idei soros Azomures-közgyûlésen a többségi részvényes Transword Fertilizers Holding megszavazta a marosvásárhelyi fényérzékenypapír- gyár, a Fotó bezárását. Amint arról már annak idején tudósítottunk, a döntést a kisebbségi részvényesek ellenszavazata sem tudta megakadályozni, ám mind ez ideig ez ügyben semmi nem történt. A nyár eleji sztrájkokat követôen és a kollektív munkaszerzôdés aláírása után azonban újra napirendre került a mintegy 400 személyt foglalkoztató fotórészleg bezárásának kérdése. Azóta több ízben is tárgyalásokat folytatott a gyár vezetôsége az Alternativa 2002 szakszervezettel, és jelenleg arról próbálják meggyôzni a vezetôséget valamint az Állami Vagyonkezelô Hatóságot, hogy ez utóbbi az Azomuresben birtokolt részvényeinek egy részéért megkaphassa a fényérzékenypapír-gyárat. Ennek érdekében szakértôket kértek fel, hogy felértékeljék az üzemet, és ennek a költségeit az Azomures megtéríti. Ugyanakkor a szeptember 4-i igazgatótanácsi értekezleten felhatalmazták Erman Yetkint, a Transword Fertilizers állandó megbízottját Marosvásárhelyen, hogy elôkészítse a Fotóüzemben dolgozók tömeges elbocsátását.

A fényérzékenypapír-gyár bezárását megelôzendô Borbély László képviselô tegnap interpellált a képviselôházban, elmondva, hogy 1990 óta Romániában a kereskedelmi társaságokat több hullámban privatizálták. A privatizálás lassan zajlott, a törvényes keretet számtalanszor módosították, sok esetben az állam vagy az illetô egységben dolgozók számára hátrányos szerzôdések születtek. A privatizálás résztvevôi jó néhányszor nem tartották be az Állami Vagyon- kezelô Hatósággal kötött szerzôdések elôírásait.

- Ma egy olyan súlyos helyzetrôl szeretnék említést tenni, amely valószínûleg az érintett kereskedelmi társaság helyzetének felületes elemzésébôl fakadóan alakult ki. Az Azomures Vegyipari Kombinátról van szó, melynek részegysége a marosvásárhelyi Fényérzékeny Anyagok Gyára, a fényérzékeny anyagok egyetlen hazai gyártója - mondta, majd kifejtette: Az egység termelésének fô tételét a röntgenfilmek adják, az Azomures fedezi az ország kórházi filmszükségletének 75%- át. Sajnos, az egészségügyi rendszer kintlevôségeinek lassú begyûjtése miatt (több mint egyéves adósságokról van szó) az üzem jelenleg több mint 90 milliárdos veszteséget halmozott fel, a kifizetetlen számlák értéke körülbelül 70 milliárd lejre rúg.

Borbély László emlékeztetett arra, hogy Maros megye prefektúráján több megbeszélés is zajlott, személyesen is tárgyalt a többségi tulajdonos képviselôjével. Kérték az Egészségügyi Minisztériumot, találja meg annak módozatát, hogy a Fényérzékeny Anyagok Gyárával szemben fennálló tartozásokat az egészségügyi biztosítások költségvetésébôl sürgôsen egyenlítsék ki.

- Sajnos, semmi sem történt, és így szeptember elején elkezdôdött az üzem felszámolása. A tárgyalás keretében a többségi tulajdonos felajánlotta a részvények átadását az Állami Vagyonkezelô Hatóságnak, mely még birtokolja a részvények 10,75%-át. Úgy gondolom, hogy stratégiai jelentôségû vállalatról van szó, ennek bezárása nyomán az orvosi célú röntgenfilmek ára jelentôsen nôni fog, nem beszélve a 400 alkalmazottról, aki munkanélkülivé válik. Választ várok Románia kormányától, az Egészségügyi Minisztériumtól és nem utolsósorban az Állami Vagyonkezelô Hatóságtól, milyen sürgôs intézkedéseket terveznek egy olyan kereskedelmi társaság megmentése érdekében, mely, úgy tûnik, a gyengeségek láncolatának áldozata lett - mondta a parlamenti képviselô tegnapi interpellációjában.

109 "problémás" tanintézet

Maros megyében 907 tanintézet mûködik. Ebbôl idén 109 problémás - nyilatkozta lapunknak Nagy Zsuzsa fôorvos, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság iskola-egészségügyi osztályának vezetôje. Elmondása szerint 49 tanintézet nem kapott egészségügyi engedélyt, ám ezekben mégis megkezdik az oktatást. További 60- nak az egészségügyi engedélyét nem láttamozták, mivel a tanintézetek nem felelnek meg a követelményeknek.

Marosvásárhelyen hat egység nem kapott mûködési engedélyt: a 2-es és a 16-os számú óvoda, a 3-as számú elhelyezési központ, a sportiskola sportterme, valamint az ifjúsági házban mûködô Apolló sportklub. A mûvészeti líceum étterme konyhájában mindössze egy helyiségben készítik az ételt, míg az egészségügyi elôírások értelmében külön-külön helyiséget kellene biztosítani a ételkészítés három fázisának (elôkészítés, fôzés, mosogatás). Ennek ellenére ez az étkezde is megkezdi tevékenységét.

Évi láttamozás nélkül kezdik a tanévet egyes óvodák, általános iskolák és egyetemi bentlakások is. Az 1-es óvodának és a 7-es általános iskolának a tetôzete rongálódott meg, a falakba pedig beszivárgott a víz. A 4-es óvodának a külseje nem felel meg az elôírásoknak, akárcsak az Avram Iancu Iskolaközpont esetében. Az 5-ös általános iskolában három váltásban tanulnak a gyerekek. Az 1- es és 4-es egyetemi bentlakás egészségügyi engedélyét sem láttamozta az idén az iskolaegészségügyi osztály.

17 milliárd javításra

Szeptember 15-e az utolsó határidô, amíg a tanintézmények javítását felvállaló cégeknek be kell fejezniük a munkálatokat, tájékoztatott Racz Lucian, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal területfejlesztési osztályának aligazgatója. Az idei költségvetésbôl 17 milliárd lejt különítettek el erre a célra, míg a költségvetés-kiegészítéskor jóváhagyott 400 millió lejes összeget a 11-es óvodának a tanítóképzô épületének alagsorába való költöztetésére fordították, ahol két termet és mellékhelyiséget alakítanak ki.

Ami a legnagyobb méretû beruházásokat illeti, megemlítjük a 3-as általános iskolát, ahol tíz osztálytermet festettek ki, további 5 teremben újakra cserélték a régi parkettet. Ugyanitt 2000 méter villanyvezetéket cseréltek ki. A munkálatok összértéke meghaladja a félmilliárd lejt. A kémiai líceum tetôzetét 600, a 7-es általános iskoláét 300 négyzetméteren szigetelték. A Traian Vuia Iskolaközpont földszintjén levô helyiségeket termopán ablakokkal látták el.

Tovább folynak a munkálatok a 7-es és 9-es általános iskolákban, ahol az udvart fémkapukkal látják el. A Brâncusi Iskolaközpontban a héten fejezik be az utolsó tanterem festését. A kémiai és a Traian Vuia líceumban még hátravan a régi vízvezeték kicserélése. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a munkálatok 70 százalékát sikerült elvégezni. 700 négyzetméter tetôzetet fedtek újra, a munkálatokat nehezítette az augusztus 24-25-i vihar, amely elôre nem látott károkat okozott.
Jelen pillanatban folyik a sportterem öltözôinek festése, a sportterem teljes felújítása jövôre
marad. Az Unirea Nemzeti Kollégiumban is mintegy 75 százalékban fejezôdtek be a munkálatok, hátravan a laboratóriumokban a gáz visszakötése.

Saját hôközpontok

Az idén több vásárhelyi tanintézetet szereltek fel saját hôközponttal. Az 1-es általános iskola, a kémiai, valamint a kereskedelmi iskolaközpontok tanulói már nem kell rettegjenek a téli hidegtôl. A tanévkezdés elôtt pár héttel a 14-es és a 20-as általános iskolákat, a Papiu Ilarian líceumot és a Manpel- óvodát korszerûsítették, s ezeket is hôközponttal látják el.

Mindentudás Egyeteme

Sokat léptünk a javítás irányába, de világméretû a zûrzavar

Az embert történelemalakító döntései segítették a túlélésben

Ormos Mária elôadása

ORMOS MÁRIA történész

Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Budapesten folytatta történelem, latin, filozófia, szociológia, valamint magyar nyelv és irodalom szakon; történelem-magyar tanári diplomát szerzett (1952). Dolgozott a debreceni és a szegedi egyetemeken (1957-ig), majd a Történettudományi Intézet munkatársa lett (1963). Kutatott, illetve elôadott a legtöbb európai fôvárosban, járt az Egyesült Államokban és Tajvanon. 1982-tôl a Janus Pannonius Tudományegyetemen tanár, 1984-1992 között az egyetem rektora. Jelenleg professzor emerita, a 19-20. századi történelmi doktorképzô program (Európa és Magyarország) vezetôje.

A különféle történeti iskolák mindig is többféle közelítésben tárgyalták a história folyamatát, de abban mindenki megegyezett, hogy a történelem létezik, feltárható és leírható. Az utóbbi idôben viszont éppen ebben a kérdésben következett be gyökeres változás - kezdte aktuális helyzetképét Ormos Mária történész a Mindentudás Egyetemén, majd frappáns és kézzelfogható érveket szegezett szembe a történettudományt illetô elméleti kifogásokkal.

A történelem mint mozaik: összeáll-e a kép?

A történelem megismerhetôségét vitatók abból indulnak ki, hogy a múlt az idôk mélyén úgy helyezkedik el, mint egy lezuhant és szilánkokra szakadt repülôgép roncsai: szétszóródva és összefüggéseibôl kiszakadva. Ezért a vizsgálódó szem eleve képtelen az egykori egységet rekonstruálni. A történész valamit összeilleszt, valamit nem, és semmi garancia rá, hogy akár azt is jól állította volna össze, amit egyáltalán összeállított. A következtetés pedig úgy hangzik, hogy e körülmények miatt a múltról csak különféle, töredékeken alapuló elbeszélések születhetnek, de sosem jöhet létre a teljes történet hiteles rekonstrukciója. Gondoljunk bele abba, hogy hány szereplôje, részvevôje volt a második világháborúnak, és hogy ebbôl következôen hányféle szögbôl lehet látni a szétszórt elemeket, hányféle módon lehetséges elôadni, és adták is elô valóban a második világháború történetét. Biztos, hogy ez az esemény több mint egymilliárd embert érintett. Az események repeszei pedig szétszóródtak a világ minden pontján. Keresni lehet, sôt kell ôket Európában, Ázsiában, a Távol-Keleten, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán térségében, Afrikában és Amerikában. Nem kétséges, hogy eltérô élmények, következésképpen eltérô elbeszélések születtek aszerint, hogy az egyik oldal vagy a másik élte át és dolgozta fel magának a megélteket, aszerint, hogy a levegôbôl, a szárazföldrôl vagy a tengerrôl nézték és nézik a történteket, továbbá aszerint, hogy vajon a frontok vagy a hátország borzalmairól van-e szó és végül aszerint, hogy vajon az áldozatok beszélnek-e vagy pedig üldözôik.

Léteznek azért komoly ellenérvek, amelyek ezt az esetlegességet és szubjektivitást korlátok közé szorítják. Létezik ugyanis tárgyiasult, a maga nemében változatlan történelem is. Elbeszéléstôl független, tárgyi valójában felismerhetô és bemutatható történelmi elem maga az ember, aki maga után hagyta alakjának és életkörülményeinek számtalan mutatóját. Ugyancsak tárgyi mivoltukban feltalálhatók a szerszámok, amelyek segítségével az ember biztosította és biztosítja létét, túlélését és fajának fennmaradását. Kiterjeszthetô e kör az ember hajlékára is, mivel a lakóhely szinte mindegyik fázisáról van máig fennmaradt, fizikai értelemben reális emlékünk, s e megkérdôjelezhetetlen történet körébe tartozik az ember foglalkozásának, munkájának a története is.

A tárgyiasult történetnek van egy másik formája is, amely ugyancsak létezô, de szoros ellenôrzést követel, és amely még az ellenôrzések ellenére is lehetôvé teszi a további vitákat. A töméntelen papírról, hang- és filmszalagról, felvételrôl van szó, amelyek a könyvtárakban, levéltárakban és a különféle egyéb tékákban találhatók. Maradtak olyan írásos források, amelyek keletkezésük idején mentesek voltak minden elôzetes, konkrét szándéktól, és csupán ismeretszerzésre irányultak, vagy valamilyen ismeretet mintegy óhatatlanul, szándékuk ellenére tartalmaznak. Ebbe a kategóriába tartozik minden területi és tulajdonra vonatkozó felmérés, a népszámlálási adatok zöme, az üzemi (földbirtokkal kapcsolatos vagy bármifajta) könyvvitel, egyéb üzleti papírok, tisztiorvosi jelentések, okmányok, anyakönyvek, érdektôl független statisztikák, a szó szerinti jegyzôkönyvek.

A már jóval kérdésesebb és ezért szigorúbban ellenôrzendô kategóriát alkotják a korabeli szerkesztett jegyzôkönyvek, az emlékezetbôl leírt szövegek, a naplók, a levelek. A korabeliség lehet garancia arra, hogy a forrásban az tükrözôdik, netán már hamisítva vagy csúsztatva, ami a korabeli hamisítási vagy csúsztatási érdekeknek megfelelt: a történész nem sokat ér egy olyan naplóval, amelyet szerzôje a Horthy-korszak légkörében írt, majd a Rákosi-korszak légkörében átírt. A közhiedelem szerint becses és megbízható forrás a korabeli fotó, illetve filmdokumentáció. E vélekedés távolról sem felel meg a valóságnak. Jól tudjuk, hogy mily félelmes módon manipulálták a fényképanyagot a diktatúrákban, de a retusálás másutt sem volt teljesen ismeretlen. A magyar filmhíradó például felvette a magyar kormányzó megérkezését Klessheimbe, majd távozását onnan 1943 áprilisában. A filmkockák alapján arra lehet következtetni, hogy itt két politikus, Hitler Adolf és Horthy Miklós rendkívül barátságos eszmecseréje bonyolódhatott le, holott a valóságban a Führer a vádak és a szemrehányások özönével árasztotta el beszélgetôpartnerét.

A történész munkája e feltételek mellett egy restaurátor eljárásához hasonlít, ahogy az az olykor sitthez hasonló ásatási eredménybôl összerak egy kancsót vagy tálat. Még a restaurátor is élvez némi elônyt a történésszel szemben, mivel ô már látott jó néhány kancsót és tálat, míg a történész sosem láthatta azt a képet, amelyet ki fog rakni, mert a történelem úgy ismétli önmagát, hogy sosem ismétli tökéletesen.

Isten, sors, ember: ki alakítja a történelmet?

A második nagy kérdés már nem a történelem kitapintható vagy feltárhatatlan voltára irányul, hanem arra, hogy a létezô történet mennyiben az ember mûve, illetve mennyiben
"csinálódik" közelebbrôl megfoghatatlan erôk és mozgások által. Odo Marquard német filozófus abból indult ki vonatkozó munkáiban, hogy az emberek a történelmet sokáig az Istenre vagy a Sorsra bízták, és nem voltak olyan önteltek, hogy azt maguknak tulajdonítsák. Egyszer azonban mégiscsak magukhoz ragadták a kezdeményezést. Detronizálták az Urat, elûzték a Sorsot, és kijelentették, hogy történetük alakítását a saját kezükbe veszik. Mivel rendelkeznek az ehhez szükséges belátással és azzal a képességgel, hogy kellôképpen átlássák a dolgokat, vagyis mivel racionális lények, képesek rá, hogy a történelmet a lehetô legjobb világ kialakítása felé tereljék.

A folyamat egy fontos állomásán, 1789. augusztus 26- án a francia Alkotmányozó Nemzetgyûlés kiadta az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, és abban magabiztosan leszögezte: "Az emberek szabadnak, jogilag egyenlônek születnek, és azok is maradnak." Nem túl sok idônek kellett eltelnie ahhoz, hogy világossá váljon, az emberek távolról sem lettek egyenlôk és valójában nem is szabadok. A várt nagy boldogság és jólét elmarad, minduntalan várat magára, és Marquard úgy látja, hogy "az abszolút jobbítás világméretû konfúzióvá, zûrzavarrá fajul". A nagy reményeket követôen az emberek, ahelyett, hogy szabadoknak születtek volna, diktatúrák sorát szenvedték végig, két világháború és egy kegyetlen gazdasági világválság vágott rendet közöttük, és ebbôl megtanulhatták, hogy mégsem áll hatalmukban minden, sôt az az érzés alakult ki bennük, hogy úgyszólván semmi sem áll a hatalmukban. Élettartamuk záros és eléggé rövid. Minduntalan megörökölnek valamit, és ezen az
"elôtalált" állapoton nincs módjuk változtatni. Ahol egy ember elkezdi a történetét, ott sosem kezdôdik semmi. "Mert a valóság - mondja Marquard - eléjük vágva, már mindig ott van, és nekik kapcsolódniuk kell." Mit tehetnek? Elkezdenek az elôdökre mutogatni, hiszen az elôtalált dolgok rájuk mennek vissza. De az ember azt sem tudja befolyásolni, ami utána jön, és az eredmények sokszor
"gyalázatot hoznak a szándékra". Következésképpen az ember mutogatni kezd az utódokra is, hiszen ami bekövetkezik, az viszont hozzájuk kapcsolható.

Marquard elemzésébôl kimarad azonban a jelen, ez a röpke és illó valami, amelyben éppen végbemegy az "elôtaláltak", a meglevô dolgok befolyásolása, megváltoztatása. Az embertôl függ, hogy ezt hogyan hajtja végre, a befolyásolás módja pedig kihat arra is, ami majd következményként megjelenik az utódok számára. Konfúzió ide vagy oda, a jobbítási szándéknak mutatkozik néhány eredménye: 57 év óta nem tört ki sem világméretû, sem kontinentális háború, és 73 éve nem alakult ki 1929-es méretû világgazdasági válság sem. A személyiség és a csoport, a kisebbségek jogai pedig védettebbekké váltak, mint bármikor.

A történetet a múlt, az elôtalált dolog tehát nyilvánvalóan erôsen meghatározza, mintegy keretet ad a lehetséges döntésekhez, de a továbbiakat nem irányítja szuverén módon. A történelmet mindenek ellenére maga az ember "csinálja" mindenkori hasznos vagy káros döntéseivel.

A demokrácia mint beteljesülés: véget ért-e a történelem?

A Történelmet nem olyan régen Francis Fukuyama azzal fenyegette meg, hogy noha dicsô emlékekre hivatkozhat, ütött a végórája. Fukuyama könyvében bemutatja a hatalmas változásokat, amelyek a múlt század nyolcvanas éveinek a végén és a kilencvenes évek legelején mentek végbe. Teljes joggal mutat rá a nagy és sérthetetleneknek vélt diktatúrák összeroppanására és a nagy számban újjászületett, független államok keletkezésére, amelyek mind ráléptek a demokrácia útjára. Ez az irány valóban felbátoríthatja az embert arra a következtetésre, hogy a világ talán valóban az általános demokratizálódás felé tart, ami a hegeli felfogásban és Fukuyama szerint is egyúttal azt jelenti, hogy az embernek többé nincs megvalósítandó célja, elérte a csodák városát, ahol már minden jól van berendezve, és mindenki megtalálja boldogságát. A történelem tehát véget ért vagy legalábbis hamarosan véget ér.

De vajon kimerülnek-e az emberi célok magával a demokráciával? A történelem eddigi menete azt mutatja, hogy távolról sem. Az emberek tömegei fütyültek a demokráciára, ha alapvetô törekvéseiket veszélyeztetve látták. A huszadik században már volt egy rövid korszak, amikor szintén tucatszám születtek a minta-demokráciák, majd csaknem ugyanazzal a gyorsasággal adtak helyet különféle autoriter rendszereknek és diktatúráknak. A múlt század elején alkotmányos értelemben példaértékû demokrácia született Portugáliában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Finnországban, Lengyelországban, Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában. Néhány hónapig polgári demokratikus kormány volt hatalmon 1917-ben Oroszországban, majd 1918-1919-ben Magyarországon is. E hullámot azonban kisvártatva egy nagy ellencsapás váltotta fel. A húszas-harmincas években néhány, általában északi és nyugat- európai állam kivételével mindenütt diktatúra vagy tekintélyállam jött létre. Csehszlovákia kivételével az imént felsorolt valamennyi országban, továbbá Spanyolországban, Olaszországban, Jugoszláviában, Görögországban, Bulgáriában és Romániában.

Ugyanilyen gyászos véget ért az a demokratizálási hullám is, amely az egykori, zömükben a hatvanas években önálló lábra állt gyarmatokon söpört végig. Akkoriban a nagy befolyással rendelkezô államok vezetôi azt hitték, hogy a demokráciát be lehet vezetni egy közösség életébe, valahogy úgy, mint a villanyáramot. A gyökértelen és eszköztelen demokráciák sorra adták át a helyüket a legvadabb és az esetek nagy részében a legkorruptabb önkényuralmaknak.

Nem minden demokrácia, ami messzebbrôl annak látszik, vagy lágyabban mondhatjuk talán azt, hogy a fogalmak mást jelentenek itt és mást amott. Ha a demokrácia alakilag nagyon jól is mûködik, egyáltalán nem biztos, hogy ez önmagában véve megelégedéssel tölti el az egész populáció vagy legalább nagy részének a szívét. Az emberek számára ugyanis a demokrácia önmagában véve nem valami végcél, miként azt a nagy filozófusok eszmefuttatásai alapján hinni lehetne, hanem csupán egyike az eszközöknek ahhoz, hogy igazi céljukat, a mindenkori jobban élést a túlélés biztosítása mellett elérjék. A jobban élés fogalmában természetesen benne foglaltatik a személyes és a csoportos jogok világa is, amire a modern ember a jólét körében láthatóan igényt tart. Mégsem találnak sok örömet a demokráciában, ha keretei között munkanélküliségre vannak kárhoztatva, ha rossz lakásokban laknak, ha éhüket nem tudják kellôen csillapítani, ha nincs perspektívájuk, ha súlyos gondot okoz a gyerekek neveltetése, ha nincs kikapcsolódásuk, szórakozásuk - vagyis ha minden okuk megvan a rosszkedvre.

Semmi sem jogosít fel a hitre, hogy az emberiség a végsô, örökre megnyugtató szakaszába érkezett volna, vagy hogy az elôjelek szerint hamarosan oda érkezik. Semmi sem kelti azt a benyomást, hogy az ember a világ minden táján, vagy bárhol is kielégítette volna ambícióit, és ennek tudatában a továbbiakban már nem kell történelmet "csinálnia", hanem békésen sütkérezhet elért eredményei fényében. Éppen ellenkezôleg. Az utolsó néhány év szétszórt repeszei, amelyek egységbe foglalására egyelôre senki sem tud vállalkozni, akárhány szakember elemzi is az egyik vagy a másik repeszcsoportot, mindenképpen arra vallanak, hogy a beteljesülés városa továbbra is távol van. Kétségtelen, hogy ismét világméretû zûrzavar vesz bennünket körül. Ennek bizonyos elemei láthatóak az Amerikai Egyesült Államokban, a Távol- a Közép- és Közel-Keleten, továbbá Európában is. Léteznek további elemek, amelyek kevésbé láthatóak, és olyanok is, amelyekrôl egyelôre fogalmunk sem lehet, mert még csak lappanganak. A történelem tehát momentán biztosan nem ért véget, mert az ember ismét egy olyan zavarodottsággal áll szemben, amelyet valahogyan meg kell oldania vagy át kell vészelnie, hogy ne pusztuljon bele.

Elhangzott 2003. március 10-én a Duna Televízióban

Még 22 magyar egyházi ingatlant visszaszolgáltatnak

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezô kormánybizottság szeptember 9-i ülésén 48 egyházi ingatlan sorsáról döntött, amelyek közül 22 a magyar egyházak tulajdonába kerül vissza. A keddi, valamint a június 18-i, illetve a június 27-i ülések eredményeit összegezve a magyar egyházak tulajdonába visszajuttatandó ingatalnok száma 71-re növekedett - mondta el Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa. A Bizottság technikai apparátusa a következô napok folyamán kezdi el a határozatok megszövegezését, valamint kikézbesítését az érintetteknek. A 22 magyar egyházi ingatlan közül 13, a gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség, 4 az Erdélyi Református Egyházkerület, 3 az Unitárius Egyház, 2 ingatlan pedig a királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza.

Felzászlózzák a Sapientia csíkszeredai székházát

Hargita megye prefektusa felszólította a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának vezetôségét, hogy függessze ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkezô esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat. Lányi Szabolcs, az egyetem csíkszeredai karának dékánja kijelentette: megtette a lépéseket a szükséges anyagok beszerzésére, már csak a rektori utasításra várnak. "Nagyon jól fog mutatni a román nemzeti lobogó a Sapientia-egyetem homlokzatán az Európai Unió és Csíkszereda város zászlaja mellett.

Constantinescu újra indulna az elnökválasztásokon

Emil Constantinescu kedden, Nagyszebenben bejelentette, hogy hajlandó 2004-ben újra jelölteni magát az államelnöki tisztségre. Az exállamfô elmondta, a Népi Kezdeményezés bármelyik jelöltjének meg kell szereznie a tagság támogatását. "Ha engem választanak, és ha a párt úgy gondolja, én vagyok a megfelelô jelölt, akkor vállalom a jelöltséget", szögezte le Constantinescu. A Népi Akció elnöke úgy véli, pártja problémák nélkül népszerûsítheti majd doktrínáját és értékeit.

Kertész Imre átvette a Köztársasági Érdemrendet

Átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést Kertész Imre Nobel-díjas író kedden Budapesten. Az állami elismerést, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök március 15. alkalmából adományozott az írónak, Kertész Imre akkor külföldi tartózkodása miatt nem tudta átvenni. Az egész ország tiszteletét és megbecsülését is kifejezi ez a díj - mondta a köztársasági elnök a kitüntetés átadásakor. Mádl Ferenc szavai szerint Kertész Imre "olyan korban élt gyerekként saját hazájában, amely méltatlan volt mindahhoz, amit igaz fogalmaink szerint emberinek nevezünk".

Életveszélyesen megfenyegették a pápát

Szlovák lapértesülés szerint életveszélyesen megfenyegették a csütörtökön négynapos apostoli zarándoklatra Szlovákiába érkezô II. János Pál pápát. A Novy Cas címû pozsonyi bulvárlap kedden közzétett információját Ján Packa, a közéleti méltóságok védelmét ellátó hivatal vezetôje megerôsítette. Packa ugyanakkor semmilyen részletet nem közölt azon kívül, hogy a szlovák rendôrségnek tudomása van az ismeretlen személytôl származó fenyegetésrôl. II. János Pál védelmérôl a Packa vezette hivatal mintegy ötszáz embere és több ezer rendôr gondoskodik majd a szeptember 11-14-i látogatás során.

Emberkereskedôket vettek ôrizetbe

Több tucatnyi olasz, ukrán és bolgár emberkereskedôt vett ôrizetbe az olasz rendôrség a keddre virradó éjjel végrehajtott nagyszabású razziák és házkutatások során Calabriában és több észak-olasz városban. A hatóságok akciója a kelet-európai országokból érkezôk becsempészésére szakosodott bûnszövetkezetek ellen irányult, amelyek egyben prostitúcióra is kényszerítik áldozataikat. A bûnözôk többségét a dél-olaszországi Crotone városában vették ôrizetbe: a fiatal nôket buszokkal szállították ide, hogy a helyi illegális bordélyokban kéjhölgyekként alkalmazzák ôket. Olaszországban közel hetvenezerre becsülik a prostituáltak számát, az iparág évente 26 milliárd eurós forgalmat bonyolít le. A bandák rengeteg külföldit is futtatnak, a "vendégmunkások" többsége (becslések szerint kétharmada) albán, de jelentôs a nigériaiak, a románok és a volt Jugoszlávia területérôl érkezôk aránya is. A fiatalkorú, rabszolgasorban tartott prostituáltak többségét Albániából, Romániából és Moldovából szállítják Olaszországba.

Torlódás Hegyeshalomnál az utolsó vakációs hullám miatt

Az elkövetkezô néhány napban meg fog szûnni a torlódás a hegyeshalmi-nickelsdorfi határátkelônél - jelentette ki kedden Bécsben az MTI-nek az osztrák belügyminisztérium sajtóosztályának szóvivôje. Harald Noschiel elmondta, hogy az MTI érdeklôdésére kapcsolatba lépett a nickelsdorfi osztrák határátkelôvel, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy az utóbbi napok torlódásait a szabadságolásról visszatérôk - fôképpen román állampolgárok - utolsó nagy hulláma okozza. A szóvivô emlékeztetett arra, hogy mivel úgynevezett harmadik országok állampolgárairól van szó, ezért az osztrák határátkelôknél számítógéppel ellenôrzik az átutazók személyi adatait, ami idôt vesz igénybe.

Egyelôre nem költözik a SZER

Egyelôre elhalasztották az amerikai Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) kiköltöztetését Prága központjából, mert a rádiót fenntartó amerikai kongresszusnak jelenleg nincs elég pénze a költözés költségeinek fedezésére - írta keddi kiadásában a Hospodárské Noviny címû cseh napilap. A lap amerikai forrásokra hivatkozva közölte, hogy alapvetôen pénzügyi nehézségek miatt a rádió a közeljövôben a horvát és a szlovák adás megszüntetését is tervezi. A korábban a németországi Münchenben székelô RFE/RL a kilencvenes évek közepétôl mûködik Prága központjában, a volt csehszlovák szövetségi parlament épületében. Kiköltöztetését Prága forgalmas központjából biztonsági okokra hivatkozva a cseh fél követeli, ez a követelés különösen a 2001. szeptemberi terrortámadások után felerôsödött.

Román-francia közigazgatási találkozó

Tegnap kezdôdött a franciaországi Ville Franche de Ruerque- ben a franko- román közigazgatási egységek közös találkozója. Megyénkbôl Virág György megyei tanácselnök, Popa Octavian, Dicsôszentmárton és Cârnu Ioan, Dános polgármesterei vesznek részt a küldöttségben. Meghívást kapott Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is, aki elfoglaltsága miatt nem utazott el. A franciaországi régiók országos egyesülete és a romániai municípiumok szövetsége közös tanácskozásán a közigazgatási reformról, Románia EU-s integrációjának esélyeirôl tárgyalnak. Eddig a helyi gazdasági fejlôdésrôl, a választottak szakképzésérôl, az EU-s pénzalapok megpályázásáról, illetve a gyermekjogvédelemrôl és az ifjúság támogatásáról tárgyaltak.

Kapcsolatok civil szervezetek révén

Marian Traian, Szászrégen polgármestere és helyettese, Nagy András szeptember 3-7. között részt vett a nagykôrösi testvértelepülések találkozóján, amelyen a magyarországi város 5 testvértelepülésének képviselôi is jelen voltak. A polgármesterek megegyeztek abban, hogy ezentúl a kapcsolatot a civil szervezeteken keresztül kell ápolni, a hivataloknak csak közvetítô szerepük lesz majd. Így nemsokára a szászrégeniek elkészítik a városban mûködô nemkormányzati szervezetek jegyzékét, hasonlóképpen járnak el a nagykôrösiek is, majd a listákat kicserélik egymás között.

Könyvbemutató

Ma 18 órától a marosvásárhelyi Református Diakóniai Központ Bocskai termében (Eminescu utca 28. szám) rendhagyó könyvbemutatóra kerül sor. Az Erdôs Irma, néhai marosvásárhelyi színmûvésznô tiszteletére szervezett emlékesten a volt férje, Bartha István és Orbán Károly által szerkesztett, a mûvésznô életérôl és pályájáról szóló kötetet mutatják be, ugyanakkor felavatják a Péterfy László szobrászmûvész által készített Erdôs Irma-portrét is. Közremûködik: Kilyén Ilka színmûvésznô, id. és ifj. Lokodi Ká-roly furulyán, valamint hegedûn.

Kárpótlás Ausztriában volt kényszermunkásoknak

A prefektúra azon személyek tudomására hozza, akik a második világháború alatt ausztriai kényszermunkatáborokban dolgoztak, hogy az Osztrák Megbékélési Alap révén kártérítésben részesülnek. A kárpótlásra azok jogosultak, akiket Ausztria jelenlegi területén a nácizmus idején kényszermunkára fogtak, ha gyerekként a szülôkkel együtt deportálták, vagy abban az idôszakban születtek, amikor az édesanya kényszermunkán volt. A jóvátétel érvényes mindazokra, akik eredet, vallás, nemzetiség, nemi, fizikai vagy pszichikai, illetve vélt antiszociális viselkedés miatt kerültek táborba, vagy bármilyen korabeli orvosi kísérletre használták fel. Amennyiben az érintett személy 2000. február 15-e elôtt elhunyt, a kárpótlási jogot a törvénynek megfelelôen örökölhetik a leszármazottak. Érdeklôdni a www.versoehnungsfonds.at internetes honlapon, vagy az info@versehnungsfonds.at címen, illetve a 43-5136016-0 telefonszámon. A kérvények leadási határideje: 2003. december 31.

Marosvásárhelyi fotósok sikerei

A Marosvásárhelyi Fotóklub mûvészei újabb sikereket értek el. Kerekes Péter Pál, Haragos Zoltán, Plájás István, Kucsera Jenô, Török Gáspár, Incze István és Szegedi Ferenc egy-egy képét a hongkongi Nemzetközi Fotómûvészeti Szalonon állították ki. A kaposvári Nemzetközi Fotómûvészeti Tárlaton Haragos Zoltán és Tamás András két-két felvételét, míg Plájás István és Brassay Károly egy-egy munkáját fogadták el. Az Amerikai Egyesült Államokban, Oregonban szervezett kiállításon pedig Szegedi Ferenc két képét, míg Haragos Zoltán, Bálint Zsigmond, Both Gyula és Incze István egy-egy képét láthatja majd a közönség. Tamás András egyik alkotását díjazta is a zsûri.

Falunap Cintoson

Szeptember 13-án, szombaton falunapot tartanak Cintoson. Az istentiszteletet az ortodox templomban 10-12 óra között tartják, majd délben felavatják a központban a második világháborúban elhunytak emlékére felállított mûemléket. 14 órától a kulturális mûsor keretében többek között fellépnek a Maros Mûvészegyüttes tagjai s más mûkedvelô népmûvészek.

Összesítettek a pénzügyisek

A megyei pénzügyi igazgatóság eddig 3.192.975.602 ezer lejt inkasszált profit- és jövedelemadókból, a hozzáadott értékadóból, különbözô illetékekbôl, vámokból, illetve közvetett adókból. Az összegbôl a helyi költségvetésre vonatkozó törvény alapján megyénknek 1.445.989.910 ezer lejt osztottak le, amelyet a helyi tanácsok használhatnak fel. Ez a pénzösszeg a bevételek 45,28%-a.

Tolvajt fogtak

Szeptember 7-én éjjel tetten érték a 27 éves M.V.C. dicsôszentmártoni lakost, aki betört a Bicapa Rt. éttermébe, ahol fogyasztott egy esküvô után megmaradt élelembôl és italból, majd átment egy üzletbe, ahonnan ruhát, lábbelit és háztartási gépeket akart ellopni. Szabadlábon folyik ellene a kivizsgálás.

Elaludt és elgázolták az úttesten

Nagykenden, szeptember 8-án éjfél elôtt L. I. 34 éves nagybányai gépkocsivezetô az MM-03-RFE rendszámú haszonjármûvel elgázolt egy eddig ismeretlen férfit, aki a helyszínen elhunyt, s aki - a rendôrség jelentése szerint - ittas állapotban feküdt az E 60-as úton.

ELADÓ 5 tonnás utánfutó. Ára: 22 millió lej. Tel. 312-049. (62833)

ELADÓ paplan, párnák, függönytartó, rezsó, hajszárító, kukta és más háztartási eszközök. Tel. 249-259. (62916)

ELADÓ 6 ár terület a Maros utcában építkezésre (az ócskapiac mellett). Tel. 0744-226- 801. (62928)

ELADÓ muskotály szemes kukorica. Ákosfalva 158. Tel. 333-132. (62940)

VESZEK egy monofázisos, 650-800 W-os villanymotort 220 V-hoz. Tel. 236-661. (62957)

ELADÓ kétkerekû utánfutó 445-ös traktorhoz. Tel. 765-247, 6-8 és 20-22 óra között. (62967)

ELADÓK tehenek, lovak, bontott csempekályha, fenyôfa gerendák. Tel. 316-134. (62983)

TELEKKÖNYV-tulajdonos sürgôsen eladna 70 ár beltelket Marosvásárhelyen. Tel. 0740-138-345. (62930)

ELADÓ mûködô vendéglô kft-vel, átalakítható lakásnak vagy raktárnak. Parkolási lehetôség. Tel. 0740-037-087. (62886)

GYENGE a jel a mobiltelefonján vidéki házában, nyaralójában? GSM- segédantennával felerôsítheti! Tel. 0745-849-929. (62448)

ELADÓ rövid bécsi zongora kitûnô állapotban. Tel. 241-779. (62825)

BÚZAKORPA és rizsliszt kapható folyamatosan. Cseresznye u. 1. sz. Tel. 269-669. (62446)

ELADÓK német minôségû PVC termopán ajtók és ablakok 35-55 euró/m2 áron. Tel. 0744-573-629. (62226)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, automata mosógépeket garanciával. Tel. 265-373, 0744-626-544. (62889)

ELADÓK U650-es traktorok, PP-3-30-as ekék. Tel. 0745- 426-418. (62869)

ELADÓK minôségi, 100 lapos füzetek importból. 12.000 lej/db. Tel. 232-179, 0740-094-698. (63018)

KIADÓ kétszobás tömbházlakás a November 7 közelében egy vagy két diák részére. Ár megegyezés szerint. Tel. 0745-478-942. (62921)

KIADÓ 2 szobás lakás a központhoz közel, nagyon jó állapotban. Tel. 210-331. (62826)

ELADÓ sürgôsen központi ház kitûnô helyen, alkudható áron. Tel. 260-618, 0744-573- 699. (62932)

KIADÓ szoba diáknak a Nagyállomás környékén. Érdeklôdni a 232-276-os telefonszámon 18-21 óra között. (62883)

KIADÓ bútorozott, összkomfortos, 2 szobás tömbházlakás az egyetem közelében egyetemistáknak vagy családnak. Tel. 249-259. (62916)

ELADÓ 2 szobás, II. emeleti tömbházlakás központi fûtéssel és garázzsal Marosvásárhelyen, a Muncii utcában. Tel. 0744-546-956. (62917)

ELADÓ 2 szobás, I. osztályú tégla tömbházlakás (fûtésmérôvel ellátott épületben) vízórákkal, telefonnal, kábeltévével, a régi Kornisán. Alkudható, reális ár. Tel. 216-957. (62926)

ELADÓ 2 szobás, csempekályhás tömbházlakás. Tel. 218-074. (62955)

ELADÓ 4 szobás tömbházlakás. Tel. 236-711. (62956)

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás pincével, garázzsal Maroskeresztúron. Ára: 17 ezer euró; 1995-ös kiadású Dacia Papuc. Ára: 65 millió lej. Érdeklôdni a 326-543-as telefonszámon. (62959)

ELADÓ 1 szobás tömbházlakás a Tudorban saját hôközponttal. Tel. 216-430. (62980)

ELADÓ vagy bérbe adó 2 szobás lakás a Lamâitei utca 37/14. sz. alatt. (62995)

MAGYARORSZÁGI ingatlaniroda megbízói részére erdélyi lakóingatlanokat keres jól megközelíthetô helyen (fôút mellett), városban vagy idegenforgalmi részen. Tel. 0745-908-852. (ko.)

KVÁRTÉLYBA fölvennék egy középiskolás vagy egyetemista lányt. Tel. 243-355. (63003)

ELADÓ jó állapotban levô 5 szoba- összkomfortos, zárt udvaros, központhoz közeli családi ház. Irányár: 135 ezer euró. Tel. 215-356. (63001)

KIADÓ iskolás lánynak külön szoba tömbházban. Tel. 225-962. (62999)

MAGYARORSZÁGI 40-es férfi partnert keres. Maximum 35 éves, dekoratív hölgyek elônyben. Tel. 0745-908-852. (ko.)

PÉNTEKEN délelôtt személyautóval utazom Budapestre. Elviszek kulturált utasokat. Tel. 0744-978-407. (62902)

GONDOZÓNÔT keres idôs férfi minden második napra. Fizetés megegyezés szerint. Cím: Marosvásárhely, N. Balcescu u. 8-as tömbház, C- lépcsôház, 43-as lakrész. (62971)

BÉRBE adok központi téglagarázst magánháznál parkolásra vagy más tevékenységre. Tel. 262-855, 0745-582-132, 19-22 óra között. (62965)

MEGRENDELÉSRE készítek minden típusú köpenyt különbözô színekben, illetve fehér köpenyt orvosoknak, egyetemistáknak, valamint "salopétát" és vattás mellényt. Tel. 230-610. (62976)

KÉSZÍTÜNK, szerelünk: külsô redônyöket, szalagfüggönyöket, harmonikaajtókat. Tel. 218-321, 0744-121-714. (62539)

ANGOL nyelvórák hatékonyan, modern módszerekkel. www.peterszabo.go.ro. Tel. 266-956. (627409)

ISKOLÁS gyerek mellé háztartásba is besegítô, megbízható hölgyet keresünk. Tel. 347-291, 264-958. (62803)

AUTOMATA mosógépeket javítok a kliens lakásán. Tel. 0740-211-318. (62792)

SZÍNES televíziókat javítok a kliens lakásán. Tel. 241-631. (62838)

AZ EGÉSZSÉGÜGYI, NEVELÉSI és CSALÁDEGYESÜLET angol nyelvtanfolyamot szervez - amerikai tanárok oktatnak - az Unirea Nemzeti Kollégiumban, 2003. október 1-jétôl kezdôdôen, hétfôtôl csütörtökig. Bôvebb felvilágosítás a 0265/314-391-es vagy a 0742-070-863-as telefonszámon. E-mail: com-mmelania@yahoo.com. (62954)

HASZNOS együttmûködés. Komoly, intelligens bedolgozókat választunk. Tel. 0740-083-891. (ko.)

"Az Úrnak az volt bölcs rendelése, hogy a te lelkednek legyen hozzá menése. Ne bujdosson a szenvedés völgyében, sôt vegyen részt a menny dicsôségében. Szívemet adtam volna életedért, de a halálnál nincs hely kegyelemért." Fájó szívvel emlékezem szeptember 10-én BABIRA halálának harmadik évfordulóján. Felejthetetlen emlékét ôrzi bánatos férje, Vili. (62913)

A búcsú nélküli elválás fájó emlékével emlékezünk 2000. szeptember 10-re, amikor három éve rabolta el tôlünk a kegyetlen halál drága gyermekünket, ALBERT ERZSÉBETET (Babi). Úgy mentél el tôlünk, hogy búcsút sem mondtál, oly hirtelen jött a kegyetlen halál. Pihenhetsz sírodban örökre, csendesen, elfeledni téged nem tudunk sohasem. Szép emléked már csak emlék maradt, drága tested pihen a föld alatt, de a fájdalom szívünkben örökre megmarad. De: "Van egy közös szent vigaszunk, a lélek él, találkozunk." Emlékedet örökre megôrizzük szívünkben. Bánatos édesanyád és édesapád. (62903)

Telnek a napok, múlnak az évek, de szívünkben él drága emléked. Három éve már, hogy hirtelen itt hagytál, s azóta a szívünkben nincs megnyugvás. Elvitted magaddal minden titkodat, jóságod és szereteted helyett csak egy sír maradt. Csak mi vihetünk virágot a drága sírhantra, de ezzel téged vissza nem hozhatunk soha. Összetört szívvel emlékezünk drága testvéremre, ALBERT ERZSÉBETRE (Babi), akinek 2000. szeptember 10-én, 33 éves korában szeretô szíve megszûnt dobogni. Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes. Szeretô húgod, Edit, István és keresztlányod, Katika. (62906)

A múltba visszanézve valami fáj, valakit keresünk, aki nincs már. Fájó szívvel emlékezünk szeptember 10-én PÁSZTOR
FERENCRE halálának 2. évfordulóján. Akik téged szerettek, soha el nem felednek. Bánatos szerettei. (62892)

Fájó szívvel emlékezünk szeptember 10- én, amikor 2 éve, hogy a kegyetlen halál elragadta tôlünk a drága jó lányunkat, CHERTES ZITÁT szül. Beke."Annyira akartam élni, a betegséget legyôzni, búcsúztam volna tôletek, de az erôm nem engedett. Sirassatok csendesen, mert én szívetekben élek." Szép emléked szomorú szívünkben örökké élni fog. Bánatos szüleid és húgod, Edith. Nyugodjál békében. (62829)

Szomorú szívvel és kegyelettel emlékezünk szeptember 10-én a nagyon szeretett édesanyára és nagymamára, KÖRMÖCZI PIROSKÁRA halálának harmadik évfordulóján. Emlékét ôrzi fia és családja. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (62907)

Szeretettel gondolunk BÚZÁS VENCEL gyergyótekerôpataki kereskedôre, aki 30 évvel ezelôtt, szeptember 10-én hunyt el Marosvásárhelyen. Családja. (v.)

Az élet veled szép volt és vidám, de elrabolt tôlünk a kegyetlen halál. Te számunkra sosem vagy halott, örökké élni fogsz, mint égen a csillagok. Egy reményünk, mely éltet és vezet, hogy egyszer még találkozunk veled. Szívünkben mély fájdalommal és a hiány leküzdhetetlen érzésével emlékezünk szeptember 10-én SZABÓ ERZSÉBETRE (BABI) halálának harmadik évfordulóján. Nyugodjál békében Isten szent keblén. Anyósa, apósa, sógora, Zsolt, sógornôje, Csilla és családja. (62913)

Még mindig ugyanolyan fájdalommal emlékezünk SOMODI ISTVÁNRA (Pista), drága testvéremre, akit egy éve már elragadott a halál. Szívünkben mindig élni fog. Testvére, Jolán