Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Ion Iliescu államfô hétfôn Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap ügyvezetô igazgatójával és az amerikai államtitkárral folytatott megbeszélésén az Egyesült Államok támogatását kérte a romániai infrastruktúra-korszerûsítés finanszírozása érdekében, mivel az ország saját forrásaiból nem képes finanszírozni ezeket a projekteket.

Az államelnök hétfô esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a témát felveti a George W. Bush amerikai elnökkel a Fehér Házban folytatandó tárgyaláson is.

Ion Iliescu leszögezte, hogy a Horst Kohlerrel, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezetô igazgatójával folytatott tárgyaláson javaslatokat kért a pénzintézettôl a romániai infrastruktúra korszerûsítésének finanszírozási lehetôségeire vonatkozóan, mivel az ország nem rendelkezik kellô hazai forrásokkal erre a célra. Az államfô hangsúlyozta, ha Romániában nem korszerûsítik az infrastruktúrát, akkor az ország "elzárt sziget" marad.

Iliescu a romániai munkahelyek számának növelésérôl is tárgyalt az amerikai hivatalnokokkal. Az államfô rámutatott, a magas munkanélküliség és az alacsony fizetések korlátot szabnak a gazdasági növekedésnek, mivel elôidézik a hazai piac befogadóképességének csökkenését.

A román államfô hétfôn félórás megbeszélést folytatott az amerikai külügyminiszterrel. A találkozó után Ion Iliescu és Colin Powell csak néhány mondatos nyilatkozatot tett, kérdéseket nem lehetett feltenni. Powell közölte, hogy köszönetet mondott az elnöknek és Románia népének az Afganisztánban és Irakban nyújtott támogatásért. A kétoldalú kapcsolatokat kiválónak nevezte, és kifejezte jókívánságait a román elnöknek a további sikerekhez.

Ion Iliescu elmondta, hogy szó esett a terrorizmus elleni globális harcról, illletve az együttmûködésrôl Irakban, Afganisztánban és a Balkánon. Hozzátette, hogy az együttmûködés várhatóan még szorosabbá válik, mivel Románia januártól a Biztonsági Tanács nem állandó tagja lesz.

A román elnök hétfôn munkaebéd keretében a Pentagonban találkozott Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel is. A Pentagon közleménye szerint a nemzetközi biztonsági kérdések széles körét tekintették át. A munkaebéden részt vett Mircea Dan Geoana külügy- és Mircea Pascu védelmi miniszter is.

Ion Iliescu a Románia Csillaga kitüntetést adományozta az amerikai külügyminiszternek és a védelmi miniszternek.

Aggódnak a liberálisok. Aggodalmaikat sajtóközleményben fogalmazzák meg. Ebbôl kiderül, hogy nem kevesebb miatt vannak gondban, mint "a székelyföldi fejlesztési régió létrejöttére utaló fejlemények". Azt mondják, fôleg a magyar kisebbség és a román többség közötti viszony miatt fô a fejük, mert az "ilyen akciók, ha túlzásba viszik, nem kívánt reakciókat válthatnak ki a román társadalomban". Sôt, már Románia és Magyarország kapcsolatát is veszélyben látják, egy ilyen "fantazmagória" miatt.

És, tán a "nemkívánt reakciókat" elkerülendô, meg a két ország közötti jó viszony fölötti aggodalomtól vezérelve hivatkoznak az alkotmányra, hogy "etnikai hovatartozástól függetlenül" mindenki számára kötelezô.

Ezek után "felszólítanak" mindenkit aki él és mozog. Az RMDSZ-t, hogy "alkalmazza" a Székelyföldi Nemzeti Tanács létrehozásába "belekeveredettekkel szemben" a beígért szankciókat. Mert, szerintük csakis így "bizonyíthatja jóhiszemûségét mind a magyarsággal, mind a többi állampolgárral szemben". "Felszólítják" a hatóságokat, lépjenek közbe "minden olyan helyzetben, amikor az érvényben levô alkotmányos elôírások megszegését észlelik". "Felszólítják" a kormánypártot, "kezelje a legnagyobb komolysággal", ne nevezzen "képtelenségnek" egy olyan helyzetet, amely veszélyezteti a "kisebbség és többség viszonyát".

Nos, ha a nagy-romániások mondanák ezeket, nem csodálkoznánk. Ezért "vannak", az állandó magyar veszély "melegen tartása" a létük igazolása.

A liberálisoktól ellenben többet várnánk. Mindenekelôtt azt, hogy nacionalista érzelmeiket ne próbálják az alkotmány paravánja mögé rejteni. Az alkotmány biztosítja a gyülekezési jogot, a szabad véleménynyilvánítás jogát. Ezek a tanácsok pedig nem tettek mást, mint véleményt mondtak és törvénytervezetet készülnek letenni a törvényhozás asztalára. Amiben vétkesek az, hogy megosztják a magyarságot. De ez nem a liberálisok vagy nagy-romániások gondja, és aligha bontja meg az "alkotmányos rendet".

Tehát, a "magyar veszély" csupán liberális fantázia szüleménye. Igaz, nem új keletû minálunk a liberális nacionalizmus, hiszen, nemegyszer használtak már olyan magyarellenes retorikát, hogy még a pérémé is felkapta a fejét.

Ezt is lehet csinálni. Akkor persze ne nevezzék magukat liberálisoknak. Mert a liberális eszmék a másság elismerését, toleranciát, a szabadságjogok elismerését is feltételezik. Ha pedig nacionalista érzések feszítik keblüket, lelkük rajta. De akkor valljanak szint. Ne próbálják ilyen "liberális" fantáziákkal szédíteni a közvéleményt. Vagy nem veszik észre, hogy éppen ezzel szítják azt a bizonyos feszültséget, amelytôl állítólag óvni szeretnék a két nemzetet? Nem hinném, hogy errôl lenne szó. Inkább azt gondolom, ezzel a fantáziálással próbálnak politikai tôkét kovácsolni maguknak a jövô évi választásokra. Ennyire telik a fantáziájukból. Program helyett.

Az EU kormányközi konferenciájának (IGC) miniszteri ülésén senki nem ellenezte azt a magyar javaslatot, amely szerint az alkotmányos szerzôdésnek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól is említést kellene tennie - közölte a tanácskozás végén a magyar külügyminiszter.

Kovács László elmondta, hogy - némileg váratlanul - a soros olasz elnökség, személy szerint Franco Frattini külügyminiszter részérôl támogatás is érkezett. Ausztria szintén kiállt a magyar javaslat mellett, amely ellen a résztvevôk közül még a szomszédos országok képviselôi sem emeltek szót.

Ionel Blanculescu ideiglenes egészségügyi miniszter felszólította a tárca vezetô beosztású tisztségviselôit, hogy a hét végéig nyújtsák be felmondásukat, ha családjuk révén érdekeltek a gyógyszerforgalmazásban, ellenkezô esetben beperelik ôket.

Blanculescu a kormánypárt keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy "kemény vizsgálatot folytatott" az Egészségügyi Minisztérium vezetô, a gyógyszerforgalmazásban érdekelt tisztségviselôi körében, és hat-hét olyan személyt fedezett fel, akik érdekeltek ebben az üzletben. Ezek számára szombatig szabott határidôt a felmondásra.

A tárcavezetô hozzátette, ellenkezô esetben bírósághoz fordul, ahol ama állítását tartja majd fenn, hogy ezek az alkalmazottak tisztségük révén elôsegítették családtagjaik üzletelését. (Mediafax)

A kongresszusi "magyar" frakció levele Bushnak

A magyar ügyek kongresszusi képviseletére alakult csoport több tagja hétfôn levélben arra kérte George Bush amerikai elnököt, hogy Ion Iliescu államfônek vesse fel keddi találkozójukon a jövô májusban NATO-taggá váló ország vállalt, de még nem teljesített kötelezettségeit, így a kisebbségi jogok biztosításának az ügyét.

A pártokon átívelô kongresszusi frakció két társelnöke, a demokrata párti Tom Lantos és a republikánus párti Ernest Istook képviselôk, valamint a csoport más tagjai elismerésüket fejezik ki a nemzetközi terrorizmus elleni háborúhoz, az afganisztáni és az iraki stabilitás és béke megteremtéséhez való román hozzájárulásért. A törvényhozók támogatásukról biztosítják a NATO kibôvítését olyan országokkal, mint Románia, amelyek elkötelezték magukat a demokratikus reformok mellett, és hangsúlyozzák, hogy vállalt kötelezettségek teljesítése elôsegíti a térség biztonságát, ezáltal a demokrácia és stabilitás övezetének kiterjesztését Európában, ami alapvetô érdeke az amerikai külpolitikának. A levél aláírói ennek a jegyében javasolják az elnöknek, hogy vesse fel a korrupció felszámolásának, a sajtószabadság szavatolásának szükségességét, a kisebbségi - a római katolikus, a görög katolikus, a református és az unitárius - egyházak javainak gyors, méltányos és teljes visszaszolgáltatását, a holocaust romániai oktatásának fontosságát, a kisebbségi jogok - így az anyanyelvû oktatás és a decentralizáció jegyében a helyi autonómia - jogának a biztosítását.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok a vallási és etnikai kisebbségekkel való bánásmódot a demokrácia fontos fokmérôjének tekintik.

A "magyar" kongresszusi frakció júniusban alakult meg a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának (CHACR) kezdeményezésére. A lobbi iroda elnöke, Nagy Sándor az MTI-nek elmondta, hogy Tom Lantos Irakban írta alá a levelet, másokat az Egyesült Államok különbözô pontjain értek el. A levelet Tom Lantos képviselô irodájából hétfôn küldték át a Fehér Házba. A CHARC elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbségek védelmére nehéz lenne befolyásosabb barátokat találni az amerikai törvényhozás tagjainál. A CHACR folyamatosan dolgozik a kongresszusi frakció kibôvítésén, amelynek eddig már 16 tagja van, és céljai között szerepel a magyar kisebbségek jogainak védelme is. A kongresszusi frakciónak egyébként csak a két társelnöke magyar származású.

Magyar református egyházak közös javaslata

Közös javaslatcsomagot dolgozott ki a Kárpát- medence kilenc magyar református egyházkerülete, illetve egyháza az Európai Unió alkotmánytervezetéhez, a dokumentumot az Európai Egyházak Konferenciájához és országai kormányához is eljuttatták - közölte Tôkés László az egyházak képviselôinek keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A kezdeményezôk szorgalmazzák, hogy a kisebbségek védelme és a keresztyén örökség kerüljön be az unió alkotmányába - tette hozzá a királyhágómelléki református püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke.

A közös javaslatcsomagot a négy magyarországi református egyházkerület mellett a romániai, a szlovákiai, a szerbia-montenegrói és az ukrajnai református egyház vezetôi írták alá.

"Az Európai Uniónak nincs kisebbségvédelmi rendszere, általában az Európa Tanács mankóján közlekedik" - mondta Tôkés László, hangsúlyozva: számukra létkérdés lenne, hogy a kisebbségek védelme a legteljesebb formájában kerüljön be az EU dokumentumaiba, köztük az európai alkotmányba.

Közlése szerint nagyra értékelik Szájer József fideszes országgyûlési képviselô törekvését, aki a konvent tagjaként a nemzeti és etnikai kisebbségek bizottságának felállítását javasolta.

"Hasonlóképpen elégedettek vagyunk a magyar kormány, a magyar kormányfô mostani közszereplésével" - közölte, hozzátéve, a magyar külügyminiszter elôzô napi rádiónyilatkozatát is jó kicsengésûnek tartják.

A püspök szólt arról is, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök erdélyi magánlátogatásán a párbeszéd és a közös célokba való együttmûködés jelentôségét hangsúlyozta, a határon túli magyarság költségvetési támogatásának növelésére hívta fel a figyelmet.

Közlése szerint felkérték a magyar államfôt, hogy vállalja a határon túli magyarság fôvédnökének erkölcsi szerepkörét.

Tôkés László kiemelte, hogy a kisebbségvédelmi kérdést "nagy európai közegellenállást" leküzdve próbálják érvényre juttatni, és nem kevésbé barátságtalan a keresztyén értékek fogadtatása Európában.

A püspök kitért arra is: az a ritka helyzet állt elô, hogy valamennyi magyarországi parlamenti párt egyetért a kormány javaslatával, amely a kisebbségvédelem beemelését szorgalmazza az unió alkotmányába.

Mint hozzátette, a javaslat kompromisszum eredménye, amely a kollektív jogokat már nem tartalmazza, azonban az említés szintjén is nagy jelentôségû lenne a kisebbségvédelem beemelése az európai alkotmányba.

Ami elkerülhetetlennek tûnt, bekövetkezett. Most, hogy Ázsiában elterjedtek a digitális kamerával kombinált mobiltelefonok, megjelentek a velük kapcsolatos helytelen magatartási formák is: mindenfelé hallatnak magukról a mobilcsínytevôk.

Egyesek a kamerás mobiltelefonokat a nôk szoknyája alá dugják az illemhelyeken, mások pedig nem vesznek könyveket és magazinokat, hanem egyszerûen kifényképezik belôlük az ôket érdeklô részeket a maroktelefonnal.

Az a gond az új technológiával, hogy a társadalomnak ki kell alakítania a vele kapcsolatos közös viselkedési normákat is - fejtette ki az AP hírügynökség munkatársának Ito Mizuko, aki a mobiltelefon-kultúra szakértôje a tokiói Keio Egyetemen. Függetlenül a technológiától, mindig akadnak olyan emberek, akik helytelenül viselkednek - tette hozzá.

Míg a kamerás mobiltelefonok csak nemrég terjedtek el tömegesen az Egyesült Államokban, ezekbôl a szerkezetekbôl 25 millió van forgalomban Japán utcáin, amely vezet ezen a téren. Dél-Koreában több mint 3 millió kamerás maroktelefon mûködik. A Samsung Electronics megtiltotta a használatukat kutatórészlegeiben, abban a reményben, hogy így megakadályozhatja az ipari kémkedést. A Samsung megköveteli az alkalmazottaitól és a látogatóitól, hogy a mobiltelefonjaikon ragasszák le a kamerák lencséjét.

A japán képeslapkiadók szövetsége 34 ezer plakáton figyelmezette a könyvesboltokat, hogy akadályozzák meg a magazinok tartalmának kifényképezését - amivel egyesek "beérik" a kiadványok megvásárlása helyett. A polcokon lévô magazinok anyagának fényképezése Japánban nem számit szerzôi jogsértésnek, ha csak saját célra történik.

Egy egész magazin tartalmát persze nem lehet kamerás mobiltelefonnal felvenni, még akkor sem, ha a képet személyi számítógépre viszik át. A technológia azonban alkalmas egy étterem címének, egy állásajánlatnak, egy receptnek vagy egy popsztár képének a kifényképezésére. Egyelôre egyik ázsiai ország kormánya sem próbálkozott a kamerás maroktelefonok szabályozásával, ugyanis ez visszavetné az eladásokat.

Ázsiában növekszik az aggodalom, hogy a mobiltelefonokat meg nem engedett módon fogják használni az uszodákban és öltözôikben. A szerkentyûket már ki is tiltották a japán nyilvános fürdôkbôl. A japán rendôrség már lefülelt olyan embereket, akik maroktelefonjukkal nôk szoknya fedte részeit fényképezték alulról zsúfolt vonatokon és áruházakban. Az egyik bûnöst 4 200 dollárra büntették.

Kínában egy tinédzsert úgy erôszakolt meg egy férfi, hogy elôbb a kamerafonjával meztelenül lefényképezte ôt, majd azzal fenyegette meg, hogy ha nem enged neki, közzéteszi a fotót. Egy nôt pedig azért pereltek be, mert a telefonjának optikájával egy másik nôt fürdés közben lefényképezett és a felvételeket a nô ismerôsei között terjesztette.

Ugyanakkor a kamerás maroktelefon segíthet a bajbajutott embereken. Jokohamában egy 18 éves bolti eladónô a telefonjával megörökített egy 38 éves férfit, aki molesztálta a vonaton. A nô még a vasuti kocsiból a mobilon felhívta a rendôrséget, továbbította a hatósághoz az általa készített bizonyító erejû fotókat, így a férfit a legközelebbi állomáson le is tartóztatták.

Okabe Dajszuke, aki a társadalomtudományok professzora a jokohamai egyetemen, úgy nyilatkozott az AP-nek, hogy a mobiltelefonok használatának szabályait ideálisan maguknak a használóknak kell kialakítaniuk, azokat nem szabad rájuk kényszeríteni.

A Liberális Párt Maros megyei képviselôje Eugen Nicolaescu megválasztása óta kritizálja a kormánypárt helyi képviselôit. Különös figyelmet szentel a megyei közpénzügyi igazgatóság vezérigazgatójának. Legutóbb múlt pénteken ismét a szokásos heti sajtótájékoztatója központi témája volt, a segesvári Cambus Rt. kapcsán, amelyet a képviselô szerint Lucian Savu politikai parancsra ellenôrzött, és az igazgatóság döntését maga a pénzügyminisztérium nyilvánította semmisnek. A képviselô szerint mindez azt bizonyítja, hogy az igazgató nem profi, hozzá nem értô és politikai utasítást hajt végre. Az eset kapcsán beszélgettünk Savu Luciannal, a megyei közpénzügyi igazgatóság vezérigazgatójával.

- Az utóbbi idôben sorozatos támadások érték. Véleménye szerint ezeknek az ön személye a célpontja, vagy pártját akarják rossz hírbe keverni?

- Koncentrált támadásról van szó, amelynek célpontja egyaránt az én személyem és az SZDP. De elsôsorban engem, s ami még súlyosabb, az általam vezetett intézményt éri a támadás. Ily módon próbálnak befeketíteni és megfélemlíteni. Ami nem sikerül, mert amit mi teszünk, az teljesen törvényes, a kormányprogram, illetve a 161-es, a korrupció legyôzését szabályozó elôírások szellemében történik. Azt hiszem, hogy ezek az úgynevezett
"politikusok" nem értették meg például az amerikai nagykövet, vagy a többi európai és nemzetközi szerv bírálatait, amelyek szerint Romániában a korrupció riasztó méreteket öltött, s ez ellen harcolni kell.

Mióta az intézmény élére kerültem, én célul tûztem ki a korrupció elleni harcot. Legékesebb bizonyítéka, hogy a rendôrséggel, ügyészséggel karöltve sikerült azok figyelmét felkelteni, akik nem a törvényes utakat járják. A hatás azonnali volt, világosan mutatja az, hogy a hozzáadott értékadóból származó bevételek az utóbbi évben a duplájára nôttek az elôzô évekhez képest.

- Nem arról szólt a vád, hogy nem végzik a feladatukat, hanem arról, hogy egyes cégeket "politikailag" kontrollálnak, úgymond, a pészédés vállalatokat pedig nagy ívben elkerülik.

- Függetlenül a támadásoktól, szerénytelenség nélkül kijelentem, hogy a korrupció elleni küzdelem egyik harcosának tekintem magam. Ha egyesek azt hiszik, hogy én is követem a lemondott miniszterek példáját, tévednek. Közudott, hogy bárki, aki ilyen harcba veti magát, számíthat támadásokra. Tehát, folytatni fogjuk a tevékenységet. Hozzátenném, hogy soha egyetlen felügyelômet sem "uszítottam" egyik vagy másik cégre. Azért mondom, mert egyesek azt állítják, hogy a segesvári Cambusnál végzett ellenôrzés "politikai" volt. Szeretném, ha néhány pészédés céget fel tudnának mutatni, amelyeket elkerültünk. Másfelôl a Bere Murest, a Comat Rt.-t, vagy a Teodor Giurgea cégét több alkalommal is ellenôriztük, sose volt probléma. Ha lett volna, vajon azokat is ilyen harsányan védte volna meg a képviselô? Ki ez a Bindea, hogy ennyire fontos a liberálisoknak, mit tesz a PNL-ben, hogy ekkora port kavarnak körülötte? Ha valóban azt tettük volna, amit a képviselô állít, akkor még áprilisban bezárattuk volna. De figyelembe vettük a szociális problémákat, s azt is, hogy Bindea könnyes szemmel könyörgött nekem, hogy segítsek rajta. Így a törvényes keretek között a lehetséges engedményeket megtettük. De az augusztus 19-i kormányülés után - a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, hogy az összes céget be kell zárni, nem lehet többé szociális problémákra hivatkozni - tértünk rá a végrehajtásra.

- Azt állítja önrôl, hogy nem ért a pénzügyekhez, s hogy a hatalom arroganciája tehetett egy mérnököt a pénzügy élére, akibôl hiányzik a professzionalizmus és a kompetencia.

- Ezzel a kijelentéssel Nicolaescu magát járatja le. Ráadásul mindenki tudja, hogy amikor a pénzügyminisztériumban fôtitkár volt, a 15 ezer specialistával együtt sem az adópolitikával foglalkozott. Annyit mondhatok, most doktorálok pénzügybôl a Babes-Bolyain, nem holmi okkult utakon fogom megszerezni a doktori címet.

- A képviselô szerint a pénzügyminisztérium reklamációkkal foglalkozó igazgatósága a Cambusnak adott igazat. Így van?

- Nem így van. A minisztérium újraellenôrzés végett visszautalta hozzánk. Ha nekik adott volna igazat, akkor helyet adott volna az óvásnak. Arról a képviselô nem tesz említést, hogy ez a Bindea 700-800 millió lejért a saját házára szereltetett fel hô- és hangszigetelô ablaküveget. Ilyen körülmények között senki se beszéljen politikai ellenôrzésrôl, visszaélésekrôl vagy helyi bárókról. Az ellenôrzést egy, a pénzügyek doktora címmel rendelkezô igazgató végezte. Világos, hogy személyem elleni támadásról van szó. Mert a cég ellenôrzése során bizonyos érdekcsoportokat, érdekeket zavartunk meg.

A rendôrnek közelebb kell kerülnie a polgárhoz, ezt a szerepet tölti be a nemrégiben létrehozott ún. kapcsolattartó rendôrség. Romániában svájci mintára fog mûködni a kapcsolattartó rendôrség - errôl tartott ismertetôt tegnap dr. Peter Schorer, a svájci rendôrség képviselôje, Cotoara Vasile megyei rendôrfôbiztos és Gliga Traian, a román kapcsolattartó rendôrség egyik kiképzôje.

Cotoara Vasile közölte: a belügyminisztérium tavaly néhány programot dolgozott ki, melyek gyakorlatba ültetése prioritást élvez. Közülük megemlíthetô a "Csendes utcák, biztonságos város" elnevezésû, ennek keretében alakították meg a kapcsolattartó rendôrséget, valamint a "Vidéki közösségek nyugalmáért" elnevezésû, amely a vidéki rendôrôrsök, csendôrôrsök létrehozását tartalmazza. A megyében 14 rendôrôrsöt terveznek, az elsôt a héten avatják fel Marosszentkirályon, és mostanig 12 csendôrôrsöt létesítettek.

Ami a kapcsolattartó rendôrséget illeti, a megyében 15 rendôrügynök végzi ezt a munkát (hatan a megyeszékhelyen). Legtöbbjüket a volt "szektoristák" közül választották ki. "Nem tudom, ha a legjobbak közül válogattuk-e ki ôket" - jelentette ki Cotoara Vasile parancsnok. Tény, hogy elkészültek a kapcsolattartó rendôrök névjegykártyái, kiosztották ezeket a tulajdonosi társulásoknak, iskoláknak, de néhányan közülük túlbuzgóságból rávezették az otthoni telefonszámaikat. "Elképzelhetik mennyi erotikus, komolytalan hívást kaptak az illetôk, telefonszámot kellett változtatniuk. Úgy tûnik, a lakosság még nem készült fel egy ilyen jellegû tevékenységre - tette hozzá a rendôrparancsnok.

A tevékenység jellegénél maradva errôl világos, részletes magyarázatot dr. Peter Schorer, a svájci rendôrség képviselôje adott. Elmondta, hogy Svájcban (és több európai országban) már húsz évvel ezelôtt létrehozták a kapcsolattartó rendôrséget, abból az okból kifolyólag, hogy (mint Romániában is) tapasztalták: a rendôrök és a polgárok egyre inkább eltávolodnak egymástól, a lakosság biztonságérzete csökkenôben volt. Míg idehaza a rendôrséggel szembeni bizalmatlanság oka az, hogy az elmúlt évtizedekben a rendôrség megtorló erôként lépett fel, Svájcban az eltávolodást az váltotta ki, hogy a rendôrség csak gépkocsival közlekedett, gyalogos járôrök nem voltak. Ezen kellett változtatni, így Svájcban a kapcsolattartó rendôrök kizárólag gyalogosan járôröznek, legkevesebb napi 6 órát, részt vesznek a tulajdonosi társulások ülésein, szóba állnak a kereskedôkkel, polgárokkal a mindennapi gondokról. A polgárok lassan bátorságot kaptak és nem a "személytelen" rendôrséghez, hanem az általuk is jól ismert kapcsolattartó rendôrökhöz fordultak panaszaikkal. "A svájci kapcsolattartó rendôr munkája bûnmegelôzô, nem pedig megtorló jellegû. Olyan problémákra figyel oda, mint a lakosok nyugalma, a tanulók biztonságos iskolába jutása, civilizált közlekedés, megfelelô közvilágítás stb. A polgárt ugyanis nem a világméretû szervezett bûnözés, statisztikák érdeklik elsôsorban, hanem az, hogy mi történik a tömbháza, lakása elôtt, tehát a szociális problémák" - hangsúlyozta Peter Schorer.

Románia és Svájc között 2003 elején jött létre a kormányközi egyezmény a kapcsolattartó rendôrség megalakításáról. Országos szinten 24 kiképzô tiszt feladata a terv alkalmazása. Az IMAS közvélemény-kutató intézet egy májusi felmérése szerint a lakosság elvárja, hogy a rendôrség hatékonyabban lépjen fel a bûnözôkkel szemben, tehát igény van a kapcsolattartó rendôrségre. A svájci kapcsolattartó rendôrökrôl még annyit, hogy klasszikus értelemben vett rendôri kiképzést kapnak, ezenkívül speciális kommunikációs tanfolyamokat végeznek. Legalább egy idegen nyelvet beszélnek, de tekintve Svájc nyelvi sokszínûségét (három hivatalos nyelv), sok esetben ennél többet is.

Ami a hazai kapcsolattartó rendôröket illeti, hasonló a kiképzésük, fôként a fiatalokról van szó, akik megfelelô kommunikációs készséggel rendelkeznek. Marosvásárhelyen a 6 kapcsolattartó rendôr közül 3 folyékonyan beszél magyarul, a szovátai szintén. Idegen nyelvet olyan szinten beszélnek, mint ahogyan a líceumban elsajátították - válaszolta újságírói kérdésre Cotoara Vasile.

Gliga Traian albiztos a lapunk kérdésére, hogy mikor láthatjuk járôrözni a kapcsolattartó rendôröket, hogyan tudjuk meg, ki az illetô negyedben a kapcsolattartó rendôr és mitôl lesznek hatékonyabbak mint voltak szektoristaként, kijelentette, hogy idô kell, míg kialakulnak a dolgok. "Napi hat órán át járôrözik a kapcsolattartó rendôr, ha látják a kijelzôjén a «politist de proximitate» kifejezést, tudni fogják, hogy kirôl van szó. Az ismert telefonszámon pedig a munkaidônek számító 8 órában lehet hozzá fordulni. Ideális lenne tízezer lakosra egy kapcsolattartó rendôr, de erre nincs pénz. Hatékonyabb lesz, mint szektoristaként volt, mivel nem az lesz a dolga, hogy büntessen, elfogja a tolvajt stb., hanem kizárólag bûnmegelôzéssel kapcsolatos tevékenységet fejt ki. Lesz tehát ideje odafigyelni a lakosságra. Csak abban az esetben lép közbe, ha tetten éri a bûnözôt" - válaszolta Gliga Traian.

Az ösztöndíjak megemelését, a bentlakásban uralkodó körülmények javítását követelik a tegnaptól országos sztrájkot kezdô egyetemisták. Az egyetemi városokban mûködô diákligák által kezdeményezett országos szintû megmozdulásokhoz nem csatlakozott sem a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, sem a Petru Maior Egyetemen tevékenykedô Egyetemisták Ligája.

Seres Zoltán, az MMDSZ elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a diákszövetségnek évek óta megfelelô, jó viszonya van a MOGYE vezetôségével és legtöbb kérésüket, a lehetôségek függvényében teljesítik.

- Nem csatlakoztunk az országos megmozduláshoz, mert nem értünk egyet követeléseikkel. Elsôsorban úgy véljük, hogy nem reális az országos minimálbérrel azonos ösztöndíjat követelni. Kérni bármekkora összeget lehet, de figyelembe kell venni az országos költségvetés lehetôségeit. Másodsorban nálunk azok az orvosis és gyógyszerészetis diákok, akik bentlakást igényeltek, valamennyien kaptak is. Elmondhatom még, hogy a marosvásárhelyi bentlakásokban megfelelôek a körülmények, sokkal jobbak, mint a fôvárosi és kolozsvári diákszállókon. Egyelôre nem értünk egyet a követelésekkel, s ezért nem csatlakozunk a sztrájkhoz - nyilatkozta Seres Zoltán.

- Elvileg egyetértünk a sztrájkoló egyetemisták követelményeivel, szolidarizálunk velük, de nem vonulunk az utcára - nyilatkozta Talinga Nicu, a Petru Maior Egyetem keretében mûködô Egyetemisták Ligájának elnöke. - Egyetértünk azzal, hogy nagyobb ösztöndíjra van szükségük az egyetemistáknak, legalább akkorára, hogy a bentlakásdíjat és az étkezés ellenértékét törleszteni tudják. Jelenleg a tandíjmenets helyeken tanuló diákok havonta 600.000 lejt, a tandíjasok 850.000 lejt fizetnek a bentlakásért. A szociális ösztöndíj havonta 1.000.000 lej. A sztrájkoló társaink az országos minimálbérrel azonos ösztöndíjat követelnek, véleményem szerint, ha legalább 1.800.000 lejre megemelnék, meg lehetne élni belôle. Emellett a bentlakások bôvítésével is egyetértünk, hiszen egyetemünkön 280.000 diák van, s évente 500-600 ágyat biztosítanak nekünk, holott legalább kétszer annyira lenne szükségünk. Szolidarizálunk a fent említett két követeléssel, de azért nem vonulunk az utcára, mert az egyetemisták országos sztrájkjának politikai színezete is van, s mi ezzel nem értünk egyet - tájékoztatott Talinga Nicu, a liga elnöke.

Magyar gasztronómiai napok Bukarestben

Az idén várhatóan 20 százalékkal növekszik a román állampolgárok által magyarországi szállodákban és panziókban eltöltött vendégéjszakák száma - legalábbis erre számít a Magyar Turizmus Rt., amely az idén hatodik alkalommal vett részt a bukaresti idegenforgalmi szakvásáron és gasztronómiai napokat szervezett a román fôvárosban.

A magyarországi minôségi szállásokon jelenleg a román állampolgárok átlagosan kevesebb mint három éjszakát töltenek el, a szám a jövôben meghaladhatja a hármat - közölte az MTI-vel Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. kolozsvári képviseletének igazgatója. Elmondta: az rt. immár hatodik alkalommal vesz részt ezen a szakvásáron, amelyen az idén rendkívül nagy volt az érdeklôdés a magyar kínálat iránt. A vásáron az idén öt cég (közöttük egyaránt volt nagy szállodavállalat, kisvállalkozás és utazási iroda) mutatkozott be, külön képviseltette magát a MALÉV.

Bár a Magyarországra beutazó román turisták száma az idén nem nôtt lényegesen, érezhetôen emelkedett a vendégéjszakák száma. A legnépszerûbbek a tranzitútvonalakon elhelyezkedô szállodák, panziók, mert ezek jó minôséget biztosítanak kedvezô áron. Így Nyugat-Európa felé menet és onnan jövet a román turista szívesen tölt el több napot is Magyarországon. Ugyanezeken az útvonalakon kedvelt a bevásárlóturizmus is.

A Magyar Turizmus Rt. a szakvásári jelenlétével párhuzamosan megszervezte az immár hagyományossá vált gasztronómiai fesztivált is a bukaresti vásárváros mellett lévô Crown Plaza szálloda éttermében. A magyar konyha remekeit bemutató idei kiállítás a nemzeti ünnep alkalmával rendezett fogadással indult, és a hónap végéig tart. Naponta átlagosan száz érdeklôdô ízlelgette a romániai viszonylatban meglehetôsen borsosnak számító összegért, 22 euróért a többfogásos svédasztalos menüt.

A magyar mesterszakácsok minden nap változtatták a fogásokat. Közkedvelt volt a bukaresti ínyencek körében a fogas kárpáti módra, a marhapörkölt tarhonyával, a töltött káposzta, a hortobángi palacsinta. Többféle lecsós alapú húskészítmény, különlegesen töltött csirke gazdagította a választékot. Az ételekhez egyebek között 1999-es évjáratú Egri bikavért szolgáltak fel, amely az "Év borásza" címmel kitüntetett Gál Tibor pincészetébôl származik. A tokajhegyaljai Gróf Dégenfeld borászat fehérborai sem hiányoztak az asztalokról. Az édességek között a legnépszerûbb a somlói galuska volt.

A napipiacokon, virágüzletekben viszonylag széles a választék a késô ôszi virágokból. A november elsejei emlékezô ünnepre már megkezdôdtek a készülôdések, tegnap jó vásárról számoltak be a Cuza Voda utcai piacon levô virágárusok. A nagypiacon a bejárat közelében és az asztalokról is kínálták a szebbnél szebb cserepes és szálas krizantémokat. A nagy, színes krizantém szálja 10-15 ezer lej között ingadozik, ugyanez a virág (2-4-6 szál) cserépben 60-70.000 lej, két-három cserép megvásárlása esetén alkudni is lehet. A babakrizantém csokra 20.000 lej, a száraz virágból, fenyôtobozból készített koszorú 40-50.000 lejbe kerül. A szemet gyönyörködtetô, sok-sok kis virággal díszelgô cserepesek ellenértéke eléri a 150- 200.000 lejt. Tegnap délelôtt a nagypiacról és a Gyémánt napipiacról hiányzott az árvácska, ám elôzô napokon 8-10 tövet 35.000 lejért kínáltak. A virágüzletekben átlagosan pár ezer lejjel többet kell fizetni mind a vágott, mind a cserepes virágokért, legkedvezôbb árakon a polgármesteri hivatalhoz tartozó virágkertészet üzleteiben lehet vásárolni. Megjelentek a gyertyák is, a kisebb, piros mûanyag tárolóba öntöttekért 8-12.000 lejt, a nagyobbakért, üvegtartóban levôkért 15-20.000 lejt, a vékony, hagyományos gyertyákért 1.500-2.000 lejt kell fizetni.

A kinti alacsony hômérséklet miatt ajánlatos a kertben levô virágtöveket kiásni, cserépbe tenni, vagy éjszakára letakarni. A már megvásárolt virágokat hûvös helyen tartsuk, hiszen melegben gyorsabban elnyílnak, kevésbé bírják majd a kinti hideget.

Marosvásárhelyen az ifjúsági házban tartott tanácskozáson ismertették a Román Metrológiai Hivatal rövid- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját.

Erdély területén mûködô két regionális igazgatósághoz - Maros és Kolozs - tartozó 12 megye szakemberei vettek részt az értékelô és felkészítô jellegû tanácskozáson. Dr. Fanel Iacobescu mérnök, az országos metrológiai hivatal vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, ez alkalommal a béralku is megtörtént, s az ország hivatalaiban dolgozó 857 alkalmazott fizetése október 1-tôl átlagban 15 százalékkal nô. A bérek 2004 októberéig nem változnak. A béralkut egy elôzetes felmérés és vizsga után tartották, hiszen a metrológiai intézetben dolgozóknak állandó jelleggel informálódniuk kell az új jogszabályokról, törvényekrôl.

Elhangzott, tovább folytatódik a Román Metrológiai Hivatalnak a mérôeszközökre vonatkozó európai uniós irányelvhez való felzárkózása, ami másfél éve kezdôdött el. Ennek értelmében már megjelentek a román piacon az uniós elvárásoknak megfelelô, CE illetve CS jelzéssel ellátott mérlegek. Ezután azonban a külföldön gyártott mérlegek közül csakis az ezzel a jelzéssel ellátottakat hozhatják be a viszonteladók, s azokat - az új jogrendszer meghonosításának eredményeképpen - már nem kell Romániában hitelesíteni. Ezáltal az importáló pénzt, idôt és energiát takarít meg, hiszen nem kell végigjárnia a hitelesítés körülményes útjait. "Az irányelv meghonosításával az áruk szabad forgalmának akadályait távolítottuk el" - mutatott rá a felszólaló.

Az igazgató elmondása szerint jövô évben lép érvénybe az az új szabályozás, amely további 11 mérômûszer-típus megjelenését és elfogadását teszi lehetôvé. Ezeket a már meglévô, kereskedelemben használtakkal párhuzamosan helyezik piacra. Fontos mozzanatként említette meg, hogy az idén nyáron a Németországi Akkreditáló Intézet (DKD) a Román Metrológiai Hivatal alárendeltségébe tartozó négy laboratóriumot akkreditált. Eszerint Európa-szerte elismerik a craiovai, bákói, valamint két bukaresti laboratórium által végzett mértékhitelesítéseket és ellenôrzéseket. Tervezik más megyei laboratóriumok ellátását is európai szintû felszerelésekkel, valamint munkakörülmények teremtésével annak biztosítását, hogy azok is elnyerhessék a nemzetközi akkreditálást.

Pásztorkodás Maros megyében címmel kiállítást nyitottak kedden délelôtt a marosvásárhelyi Néprajzi és Népmûvészeti Múzeumban. A bemutatott tárgyakat, képeket Maria Bucur muzeológus gyûjtötte össze.

Mint Pop Valer igazgató megnyitó beszédében hangsúlyozta, a pásztorkodás az évszázadok folyamán nem ment át jelentôs változáson. A technikák, használati eszközök alig különböznek a régiektôl, még mindig kémiai anyagok nélkül, természetes, ökológiai úton állítják elô a tejtermékeket.

A Néprajzi Múzeum vezetôje, Diaconescu Maria a múzeum fontosságát emelte ki rohanó világunkban. Ennek is megvan a saját funkciója: egyfajta kapcsot jelent a múlt-jelen-jövô között, éppen az itt kiállított tárgyak révén. Aurel Filimon a két világháború között már foglalkozott a pásztorkodás témával, akkor közel háromszáz tárgy gyûlt össze, amit most sikerült kibôvíteniük. Maros megye földrajzi elhelyezkedése kedvezô, hiszen minden domborzati forma megtalálható. Éppen ezért a pásztorkodás mezôkön, hegy- és dombvidékeken egyaránt gyakorolható.

A kiállított tárgyak között szerepelnek a megye különféle területeirôl származó szerszámok és eszközök, kisebb-nagyobb favedrek, serpenyôk, kulacsok, csöbrök, fakanalak, illetve egy teljes pásztorruházat a Felsô-Maros mentérôl. A fényképek a pásztorkodás egy napját rögzítik, a juhfejéstôl a sajt, túró készítéséig. Ügyes kezû juhászok munkáját ôrzik a pásztorbotok, amelyeket védekezésre, teherszállításra alkalmaztak, de használati funkciójukon túl igazán remek népmûvészeti tárgyak.

A hétvégén a polgármesteri hivatal megköti a szerzôdést azzal a marosvásárhelyi céggel, amely a gyulakutai hôerômû területén levô vízüzem felújítását végzi. Az elképzelések szerint már a jövô héten hozzáfognak a munkálatokhoz. Egyelôre 200 méter vezetéket kell a földbe helyezzenek, ezenkívül sürgôsen kicserélik a szivattyúkat és felújítják az épületet. A feladatfüzetnek megfelelôen a munkálatokat 15 részre osztották fel. Egyelôre a mintegy 4 milliárd lejes beruházásból csak 400 milliót állhat a polgármesteri hivatal a megyei tanács költségvetés- kiegészítésébôl.

A tanügyminisztérium különleges alapjából a radnóti polgármesteri hivatalhoz átutalt 1,5 milliárd lejbôl folytatják az Eminescu negyedben levô új óvoda megépítését. Mint ismeretes, csak az alapokat öntötték le, ezután sokáig pénzhiány miatt álltak a munkálatok. Amíg az idôjárás engedi, dolgoznak az építôk, s várhatóan tavasszal tetô alá helyezhetik az oktatási intézményt.

Erdôszentgyörgyön a polgármesteri hivatal tulajdonában levô volt utászházból a Megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság és egy gyerekekkel foglalkozó alapítvány támogatásával nappali foglalkoztatási központot létesítenek rászoruló gyerekek számára. A jövô tavaszra befejezendô átalakítás után itt 120 gyereknek adnak ebédet, majd az iskoláskorúak itt tanulhatnak.

Október 27-én 18.45-kor nyárádtôn S. D. A. 56 éves kolozsvári gépkocsivezetô a cég CJ 92 GAR haszonjármûvével halálosan elgázolta a 69 éves Chiorean Ioan nyárádtôi kerékpárost, aki szabályosan közlekedett. Ugyanaznap 23.30-kor Dános község területén T. S. T. 26 éves dánosi lakos MS 04 KOC rendszámú személygépkocsijával figyelmetlenség miatt elütött egy 50 éves személyt, aki szabálytalanul közlekedett az úttesten. Az elgázolt személy belehalt sérüléseibe, kilétét a rendôrség vizsgálja. A tegnap 2.35-kor a marosvásárhelyi Marasti utcában egy parkoló tehergépkocsiba rohant hátulról egy másik teherautó. Az utóbbi vezetôfülkéjében ragadt gépkocsivezetôt a tûzoltók kellett kiemeljék a roncsok közül.

Valószínûleg kevesen vannak, akik életükben akár egyszer ne ütköztek volna a kereskedôk, eladók oda nem illô modorába. Egy meglehetôsen keserû szájízt hagyó bútorvásárlás esetét szeretném leírni, talán tanulnak belôle.

Egy egész napot szántunk az ifjúsági bútor kiválasztására. Végigbarangoltuk a várost, amíg a nem éppen a legolcsóbb, de számunkra tetszetôs szekrénysort kiválasztottuk. Elôleggel foglaltuk le az elszállításig. Néhány nap múlva, az üzlet elôtt elhaladva, az elárusító kiszólt: nem bánnák, ha a fennmaradó összeget is törlesztenénk. Idôközben a bútort lapjaira szedték, s dobozokban a raktárban ôrizték. Reggel, pár perccel nyitás után bankjegyköteggel a kezemben nyitottam be a boltba. A pultnak kinevezett íróasztal mögött, a széken, számomra ismeretlen elárusítónô. Nyugodtan beszélget telefonon, személyem sem zavarja csevegésében. Engem levegônek néz. Akárcsak a kezemben levô pénzt. Harmadjára szólok, hogy foglalkozzon velem is, mert munkába igyekszem. Sértôdötten teszi le a kagylót. Morcosan veszi kézbe az elôlegrôl kiállított nyugtát, s számsorokat tartalmazó kartonlapot halász elô. Arra kíváncsi, idôközben nem változott-e a bútor ára. 16 millió, böki ki, amire én sárgulok el. Hiszen ez 3 millióval nagyobb összeget jelent az általam tudottnál! Reményvesztetten magyarázom, hogy a leelôlegezett szekrénysor félre van téve, nem most állítják össze, tehát nem ez az ára. Bizonygatásom azonban süket fülekre talál. Már éppen visszamondanám az egész vásárt, amikor belép az ismerôs elárusítónô. Azonnal igazolja, nekem van igazam. Munkatársnôje egy vállrándítással rendezi el a dolgot.

Aztán elérkezik a szállítás napja is. Leragasztózott csomagok kerülnek az autóba. Kibontáskor derül ki, a szekrénysor jó néhány eleme hiányzik: több tucat csavar és szeg, egy szekrényhátlap, az ágy fejlapja, s az ágymatrac is elkallódott valahol a raktárban. Reklamálásunkkal megszokott vendégei vagyunk az üzletnek.

- Hölgyem, ezért a fizetésért semmi sem érdekel. Ha nagyon felmérgelôdöm, veszem a kalapom, s itt hagyom az egész kócerájt - mondja az alkalmazott. Én is igazolom: a szekrénysor ára közel kétéves megtakarításom jelenti. Így érdekel az ügy. S azt is tudom: ebbe a boltba soha többet nem lépek be.

Hagyományt szeretnénk teremteni - mondta Cristian Ioan, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója az október 30-án, csütörtökön kezdôdô Nemzetközi Látványszínház Fesztivál kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Angliában van egy hagyományokért felelô miniszter, mi örülünk, hogy a Mûvelôdésügyi Minisztérium a fesztivállal járó kiadásokat nagymértékben finanszírozza. Tulajdonképpen már a tavaly elindítottuk a, reményeink szerint, évenként tartandó színházi elôadássorozatot, de akkor még csak a neve volt látványszínházi. Arra kértük az akkor meghívott társulatokat, hogy azzal a produkciójukkal jöjjenek, amelyet a legjobbnak tartanak. Ezért elég vegyes volt a kínálat, de a tavalyi év csak tapogatózás volt, kísérletezés, hogy meg tudjuk-e valósítani ez irányú céljainkat. Az idén más lesz a program, csak látványszínházi elôadásokat hívtunk meg. Hét estén és egy délelôttön keresztül, nyolc nagyszínpadi és egy kistermi elôadás. Románia legjobb társulatait hívtuk meg, de vigyáztunk arra is, hogy olyan színházak is részt vehessenek a fesztiválon, amelyek külföldi mivoltuk, vagy ritkább vendégjátékaik miatt kevésbé ismertek. Sajnos két színház nem tud eljönni, a budapesti Bárka és egy lisszaboni társulat kedvezôtlen anyagi helyzete miatt visszamondta a marosvásárhelyi fesztiválon való részvételt. A hazaiak viszont komolyan készülnek. A Bukaresti Nemzeti Színház azzal az Elveszett levéllel jön, amelyet hónapok óta telt házzal játszanak színházuk 1100 férôhelyes nagytermében, a jászvárosi és craiovai színházak is 50-60 emberrel érkeznek.

A nemzetközi zsûri lengyel, olasz, kanadai, és hazai tagokból áll majd, elnöke Iren Gogoberitze színikritikus - mondta az igazgató.

A fesztivál elsô estéjén a közönség az Állítsátok meg Arturo Uit címû B. Brecht-darabot láthatja a Craiovai Nemzeti Színház elôadásában, 31-én a már említett Elveszett levél (I. L. Caragiale) következik, elsején Osztrovszkij Erdôje a helyi színház román társulatának bemutatásában. A Tompa Miklós Társulat a Két nô közt címû elôadással november másodikán, délelôtt 11 órakor lép fel, ôket a Kolozsvári Nemzeti Színház követi a Képzelt beteg címû Moliére-darabbal, még aznap délután. A következô, magyar nyelvû elôadásra november harmadikán kerül sor, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház egy Csehov-klasszikust, a Sirályt hozza Marosvásárhelyre. November negyedikén két elôadásra is sor kerül, a kisteremben a franciaországi Compagnie Influence Louise Doutreligne Eliza M. bôrében... címû mûvét mutatja be este hat órától, a nagyteremben pedig a Iasi-i Nemzeti Színház társulata lép fel este fél nyolckor egy Shakespeare-darabbal, a Vízkereszt, vagy amit akartok-kal. A fesztivál november ötödikén zárul az Osztrovszkij írta Farkas és juhok-kal, melyet a Kisinyovi Eugène Ionescu Színház vitt színpadra. Minden elôadás, mely mellett idôpont nem szerepelt, este hét órától kezdôdik.

Hírneves társulatok (a bukaresti, craiovai és jászvárosi színházat az ország elsô öt legjobb társulata közé sorolják és tartják számon), minôségi mûvek és nemzetköziség jellemzik a programot, mégis különös koncepcióra vall, hogy végül mindössze két magyar nyelvû elôadás szerepel a fesztivál mûsorán.

A centenárium alkalmából a Helikon - Kemény János Alapítvány szavalóversenyt hirdet helikoni költôk verseibôl líceumi tanulók számára.

A következô verseket ajánljuk:

Áprily Lajos: Álom a vár alatt, Az irisórai szarvas, Szilveszter, A csavargó a halálra gondol, Találkozásom Farkas Gabriellel, Tavasz a házsongárdi temetôben; Berde Mária: Seherezádé himnusza; Dsida Jenô: Elárul, mert világít, Csokonai sírjánál, Immáron ötvenhárom napja, Tarka-barka strófák (részletek 5 perc terjedelemben), Psalmus Hungaricus (részlet 5 perc terjedelemben); Jékely Zoltán: Ballada a kóbor kutyáról, Búcsú szürkületben, A tornácról, Az én országom; Reményik Sándor: Vágy, Mint aki elfelejtett emberül, "És elvérezni egy fonák igén", Pilátus, Az építész fia, Ismét a kapuban;

Tompa László: Az örömszimfónia, Ôszi üdvözlet, Kivirágzott egy orgonabokor, Ilona tavasza; Kiss Jenô: Az elsô vacsora, Nekem is!;

Szemlér Ferenc: Húsvét a Nagykôhavason; Olosz Lajos: Beomló tárnában.

Ezek közül tetszés szerint 3 költeményt kell megtanulni.

A szavalóversenyre 2003. december 7-én 9 órai kezdettel kerül sor Marosvásárhelyen, a református egyház Diakóniai Házának Bocskai termében (Eminescu utca).

Díjak: I. díj 1.000.000 lej II. díj 750.000 lej III. díj 500.000 lej.

Érdeklôdni lehet a 311-273-as telefonszámon.

Háromnapos ünnepségsorozattal emlékezett a gyulafehérvári Fôegyházmegye a 250 éves Hittudományi Fôiskolára (Seminarium Incarnatae Sapientiae = megtestesült Bölcsesség Szeminárium).

Az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegyét Szent István király alapította 1009-ben. Központja, Gyulafehérvár évszázadokon keresztül a katolikus papképzésnek is fellegvára volt.

A Szent László király által létrehozott székesegyházi káptalan kanonokjai a középkorban nagy gondot fordítottak a káptalan iskolára is. Ez az iskola fennállásáig, 1550-ig jellegénél fogva egyesítette a mai középiskolai oktatást és a papképzést.

A Tridenti Zsinat (1563) kötelezte a mai értelemben vett egyházmegyei szemináriumok és fôiskolák felállítását. Ezt a rendelkezést Bornemissza Pál püspök nem hajthatta végre, mert 1556-ban el kellett hagynia Erdélyt. A fejedelemség idején katolikus püspök nem székelhetett Erdélyben; 1716-ban lehet újra hivatalosan az erdélyi katolikusoknak püspökük.

A gyulafehérvári székhelyet elfoglaló püspökök legsürgôsebb tennivalójuknak a papképzést tekintették. Szalai báró Sztoyka Zsigmond Antal püspök 150 év múlva tud eleget tenni a Tridenti Zsinat rendelkezéseinek és 1753-ban alapította meg - egyelôre püspöki rezidenciáján a Megtestesült Bölcsességrôl nevezett egyházmegyei szemináriumot (akkor 4 éves, 1934-tôl 5, 1948-tól hatéves, 1997-tôl hétéves), vagy ahogy akkor nevezték, a papneveldét.

Gr. Batthyány Ignác püspöknek 1792-ben sikerült megszereznie a volt trinitárius rendházat és templomot. A szerzetház temploma helyébe a csillagvizsgálót és a világhírû könyvtárat - Batthyaneum - rendezte be, a zárdai rész pedig a papnevelde épülete lett. Ezt az épületet Fogarasy Mihály püspök bôvítette, majd Márton Áron és Jakab Antal püspök idején nyerte el mai formáját.

Az 1948-as alkotmány a romániai katolikusok számára csak egy közös papneveldét hagyott jóvá. Közös volt, mert itt tanult a gyulafehérvári, szatmári, nagyváradi, temesvári, bukaresti és jászvásári egyházmegye kispapsága is. Pár év múlva Jászvárosban létrehozták a két óromániai egyházmegye számára a román nyelvû Hittudományi Fôiskolát a gyulafehérvári kirendeltségeként. Azóta a 4 erdélyi egyházmegye kispapjai Gyulafehérvárt nyernek kiképzést 1803-2003. között 1564 teológiai hallgató végzett a gyulafehérvári szemináriumban.

Az ünnepséget okt. 23-án Jakubinyi György érsek nyitotta meg, az alapító Sztoyka Zsigmond Antal érdemeit idézve. Másnap Oláh Zoltán rektor beszédében a háláról értekezett, majd dr. Marton József egyháztörténész, tanár az elmúlt 250 évet idézte, míg Tamás József püspök a szolgálat lelkiségérôl beszélt. Dr. Vencser László A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, dr. Tempfli Imre A XXI. század kihívásai a papnevelés terén címmel tartott elôadást.

Szombaton, 25-én dr. Jakubinyi György érsek, dr. Marton József történész és Oláh Zoltán rektor sajtótájékoztatót tartott. Utána hálaadó szentmise volt a székesegyházban, melyen a bukaresti pápai nuncius, 8 püspök, mintegy 250 pap, valamint 97 jelenlegi teológiai hallgató, a Gr. Majláth Gusztáv Károly szemináriumi líceum növendékei és nagyszámú (részben zarándok) hívô vett részt.

A szentmisén - miként a rendezvényen is - képviseltette magát a magyar kormány, az RMDSZ és az erdélyi testvéregyházak. Felolvasták II. János Pál pápa üdvözletét latin, magyar, román és német nyelven.

Excellenciás és Fôtisztelendô
Jakubinyi György gyulafehérvári Érsek Úrnak,

Az Erdélyben megalapított "Megtestesült Bölcsességrôl" nevezett nagyszeminárium 250. évfordulója ünneplésének alkalmából, amelyikben ennek a fôegyházmegyének és vele más egyházmegyéknek papjai képeztetnek, és mely ünnepségen lélekben jelen vagyunk, meleg üdvözletünket küldjük és azt kívánjuk, hogy ez a megemlékezés és ebbôl az alkalomból szervezett tanulmányi konferenciák az összegyûlt résztvevôket megerôsítsék a Krisztusnak való hûséges önátadásukban, és egyben a Boldogságos Szûz Mária, az apostolok Királynéja közbenjárására Jézustól, az Örök Fôpaptól elnyerjük, hogy adjon szent és tevékeny hithirdetôket az evangéliumnak, és hivatásokat az új evangelizáció elômozdításához. Hasonlóképpen azért is imádkozunk, hogy a tanító- nevelô munka gyümölcsözôen teremje a keresztény igazság mélyebb megismerését és megfelelô tanúsítását.

Testvéri szeretettel adjuk rád és minden résztvevôre apostoli áldásunkat .II. János Pál pápa

Olvasom kedves barátom, volt iskolatársam, Oláh István interjúját Maszelka János székelyudvarhelyi festômûvésszel és képtárteremtôvel, az RMSZ, 2003. október 4- 5.(szombat-vasárnapi) számában. Nagyon sok életigazságról szól a mûvész, de ugyanakkor sok-sok tanulságot is kínál a mai és eljövendô nemzedéknek. A mûvész, aki nem kevesebb, mint harminc esztendôt dolgozott a város mûkedvelésében.

Olvasom a sorokat és újra a feledhetetlen, kedves alma materemben eltöltött esztendôk megszépült emlékei sorjáznak elô. Ezúttal pontosan a mûkedvelés kapcsán. Hiszen ott, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas gimnáziumban is egy igencsak erôteljes és sokoldalú mûkedvelôi mozgalomnak lehettünk részesei tanárok, diákok egyaránt.

Az évente megrendezett iskolai mûkedvelô verseny amolyan rangos eseménnyé nôtte ki magát. Ezáltal is ismertté téve az iskola nevét.

Számottevô és igazi élmény volt e rendezvény. Rangját, többek között, az is emelte, hogy minden egyes osztály, amolyan presztízsügynek tekintette a versenyen való részvételt. Távolról sem volt mindegy, hogy milyen mûfajjal és miként lép az iskola impozáns dísztermének színpadára a rendezvény alkalmával. Városszerte ismert volt különben az iskola kórusa is, melyet felejthetetlen zenetanárunk, néhai Vajda Márton (a diákok által Piú bácsiként ismert és szeretett) vezetett.

Szavalatokkal, énekszámokkal, agitációs brigádokkal, monológokkal, pantomimjelenetekkel és színdarabokkal léptünk fel.

És még valami, ami mindennél beszédesebben példázza az esemény rangját, hogy a verseny zsûrijében, minden alkalommal a város elismert, neves és közismert személyiségei foglaltak helyet. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány nevet felsorolni: Kovács György, Erdôs Irma, Lavotta Károly, Tompa Miklós, Lohinszky Loránd, Sinka Károly, Ferenczy István, Farkas Ibolya.

És szintén az iskola gazdag mûkedvelô életét példázza az a közismert tény is, hogy az alma materbôl az évek során igencsak számottevôen sok diák választotta elhivatottságul, élethivatásként, a "világot jelentô deszkákat", a színmûvész pályát. Ezek közül is, ismételten a teljesség igénye nélkül, felsorolok néhányat: a Ferenczy fiúk, testvérek, István és Csongor, Boér Ferenc, Técsy Sándor, Csergôffy László, Csáky Zoltán, Zongor István, Kincses Elemér, Vajda István, Borbáth Ottilia, Fülöp Zoltán, Kárp György.

Álljanak hát, e sorok is, mintegy tanulságképpen, az említett interjúval együtt, a mai nemzedék (tanárok és diákok), valamint az eljövendô nemzedéknek is, de egyben örök emléket állítva azoknak a feledhetetlenül szép, tartalmas és boldog éveknek is.

Csontvázat vegyenek! A csont mint szemléltetôeszköz. Októberben mindig felmegy a csontok ára. Nem a reuma miatt, dehogy. Jászvárosban például a negyedéves medikusok úgy jutnak némi pénzmaghoz, hogy eladják csontvázukat a gólyáknak. No nem a sajátjukat, hanem azt, amelyet maguk is jó pénzért vásároltak elsôéves korukban. A csontvázak örökmozgóként "viselkednek", körforgásuk az orvosi egyetemen sosem ér véget. Gyakori a hirdetés: "Eladó csontváz koponyával vagy anélkül." Ugyanis koponya nélkül csak egymillió lejbe kerül a tanulmányozásra szánt anyag, koponyával viszont már 2,5 milliót ér. * Lelki megrendülésünk. Az erôs, elnemzetietlenítô politika hatása: az anyaország lakosságának jelentôs része közönyös vagy ellenséges beállítottságú a határon túli magyarokkal szemben. 1990-93 között végzett felmérések szerint az irántunk tanúsított rokonszenv kisebb volt, mint a határon belüli roma lakosság iránti. Azóta még inkább tele van a "magyarok" hócipôje velünk,
"románokkal". Úgyhogy nem is tudom, azt hiszem, egyelôre eltekintek a "kettôs" állampolgárságtól. A magyar állam nem Isten. Nagy László pedig Rá vonatkoztatta ezeket a sorokat: " Nekem a kérés nagy szégyen, / adjon úgy is, ha nem kérem." Sem a nemrég regnált, sem a most regnáló hatalomtól nem várom el, hogy együtt érezzen velem és azzal a nemzetrésszel, amelynek tagja vagyok. Képtelenek rá. A történelem folyamán bebizonyosodott: csak arra vagyunk jók, hogy szánalmas politikai játszmáik fikái/(földön)futói legyünk. * Tízéves a Magyar Ház, a Magyar Televízió határon túli mûsorainak szerkesztôsége. Bornemissza Eszter szerkesztôségvezetô így ír errôl:
" Magyar Ház a Magyar Televízióban. Egy hely, ahol a határon túli magyar kollégák otthon érezhetik magukat. Egy ház, melyet azért építettünk, hogy az elmúlt rendszerek elôl messzire futott, illetve az önhibájukon kívül más országokba rekedt honfitársaink találkozhassanak egymással." A környezô országokban dolgozó tévés kollegáktól rendelik meg a rólunk szóló filmeket. Hiteles forrásból merítenek, és anyagilag is segítik azt a kb. 120 fôs csapatot, amely Erdélyben, Vajdaságban, a Felvidéken, Kárpátalján, a Mura-vidéken teszi a dolgát. Ami pedig a jövôt illeti, arról is határozott a véleménye: " Ki kellene végre dolgoznunk stratégiánkat az egységes magyar televíziózás megteremtésére, amelyben partnerségeket kínálunk fel a környezô országok magyar televíziósainak. Ôk nem kevésbé tehetségesek az anyaországbelieknél, csak a lehetôségeik mások, korlátozottabbak. Fontos lenne megállapodnunk abban, mit tehetünk értük." Nagyobb lehetôséget a magyarországi médiában való megjelenésre, a szakmai továbbképzésre, az utánpótlás-nevelésre. Segíteni mûszaki ellátottságukat. Gondolom, a Magyar Házba meztélláb is be lehet menni. Bornemissza Eszter szívem szerint beszél. Valamelyest múlik "rossz-magyar" közérzetem. * Jajdejó, videjó! Kolozs megyében és másutt is, videotelefonokkal látják el a polgármesteri hivatalokat. Dicséretes dolog. Ámde igen költséges. A falvak/községek legnagyobb részében nincs közmûvesítés, kutakból isszák a vizet, azok gyakran épp a trágyarakás mellett vannak, nincs földgáz, nincs telefonközpont, legfeljebb egy-egy nyilvános telefonfülke, a lakosság elöregedett, alig tengeti életét, és akkor tessék: videotelefon. Kétszázmillió lejbe került, de számos helyen alig használják, nem tudják kezelni, zár alatt van. Egy polgármester elmondta, eddig átlagosan egymillió lejbe került a telefonálás, mióta ez a csoda is ott van, hétmillióra emelkedett a költség. * Krajova polgármestere háromsávos utcát, valóságos kis autósztrádát épít, abban mellesleg egy saját lakást is rendelt az állami építtetôtôl (ANL) potom ötvenezer euróért. A fránya szomszédok nem akarják - ingyen! - behúzni a kerítést, és ebbôl nagy kalamajka kerekedett. Mert a polgi közmûvesítést, gázt, vizet, telefont ígért nekik, de semmit sem tett értük. Mégis örülni lehet az ilyen hírnek: elvtársak, polgárosodunk! * Iskolát neveztek el Romulus Gugáról. Szép dolog. Példát vehetnénk román testvéreinktôl, akik ilyen ragyogóan ôrzik íróik emlékezetét. Mert hát ugyan bizony hány jeles magyar személyisége, írástudója, mûvésze volt ennek a városnak; és ahhoz képest hány iskola viseli Aranka György, Petelei István, Tolnai Lajos, Molter Károly, Kemény János, Szôcs Kálmán, Székely János nevét?! Egyetlen tanintézmény neve mutatja, hogy ez a település voltaképpen kiknek a városa: a Bolyaiaké. Szép. És nem sül le senkinek a képérôl a bôr. * Olvasom, hogy meghalt az utolsó
"magyar" - Ioan Ungur, megyénk utolsó elôtti párttitkára. Fogadalmát, mely szerint ô az utolsó "magyar", aki még betette a lábát a zárt-város-Marosvásárhelyre, dicséretesen tartotta, és persze a nemzetközi helyzet folytonfeszt fokozódott. Ha nem jön 1989, bizonyára meglesz a 60 százalékos román fölény a székely fôvárosban. Életének végét a súlyos beteg Ungur egy Liszt Ferenc utcai államosított lakásban töltötte, amelyet visszaigényel tulajdonosa. Élt 69 évet, nyugodjék békében. Abban az utcában van az a ház is, ahol egy bizonyos pártocskát hoztak létre valakik még ’90-ben. És ez a párt éppen annyi magyar szavazót vitt el nemrég, amennyitôl a magyar polgi bukfencet vetett... Nagy dolog a történelem.

Az újabb központi intézkedések alapján szeptember óta tilos a sertéspestis elleni oltás. Milyen betegség-megelôzô intézkedéseket alkalmaznak az oltások helyett? Emellett ellenôrzik a hús- és tejfeldolgozó egységeket azzal a céllal, hogy mennyiben tesznek eleget az EU-s követelményeknek. Milyen eredménnyel zárultak az ellenôrzések? Ezen kérdéskörökrôl beszélgettünk dr. Rusu Ioannal, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgatójával.

- A 2003. évi 1026-os kormányhatározat gyakorlatilag az EU csatlakozási stratégiáját tartalmazza a szakterületen. Az elôírások szerint az országban felfüggesztették a sertéspestis elleni oltásokat. Megyénkben szeptember 10-i hatállyal tiltották be az oltásokat. Ez veszélyt jelent a sertésállományra nézve?

- Az EU-hoz való csatlakozás reményében volt szükség erre a központi intézkedésre. Az EU országaiban nem végeznek ilyen oltásokat, hogy miért nem, azt bonyodalmas lenne elmagyarázni. Ahhoz, hogy Románia is exportálhasson sertéshúst, kötelezô módon abba kellett hagynia a sertéspestis elleni oltásokat. Nem jelenteném ki, hogy az oltások hiánya veszélyt jelentene. Két okból is. Elsôsorban általános betegségmegelôzési intézkedéseket alkalmaztunk. Többek között miután a feltételeknek eleget tettek, minôsítettük és jóváhagytuk néhány barompiac mûködését. Jelenleg a következô barompiacokon lehet nyugodtan vásárolni élô állatot: Nagysármás, Radnót, Mezôrücs, Ludas, Petele, Dicsôszentmárton, Fehéregyháza. Ezek a piacok megfelelnek a törvénybe foglalt mûködési elôírásoknak. Másodsorban felhívtuk az állattenyésztôk és a lakosság figyelmét hogy élô- vagy vágott húst csak a megfelelô hivatalos iratok, címkék kíséretében vásárolják meg, fôleg, ha nem minôsített barompiacokon kötnek vásárt. Nem áll fenn a veszély lehetôsége másodsorban azért, mert megyénkben pestisgócpontot ezelôtt kilenc évvel tartottunk nyilván, azóta egyetlen esetet sem jegyeztünk. Ez biztató jel. Harmadsorban pedig tudni kell, hogy júliusban Maros megyében még elvégeztük a pestis elleni oltásokat. A hatóanyag az állat betegség elleni immunitását hat hónapon át garantálja. A góc feltûnésének lehetôsége január-februárra tehetô. De addig más barompiacokat is felszólítottunk, hogy a kötelezô elôírásoknak tegyenek eleget, végezzék el a megfelelô átalakításokat. Ezzel kapcsolatosan az állattenyésztôknek tudniuk kell, hogyha egy kisgazdaságban pestist fedeznek fel, az állomány lehet 5-10 egyed, mindenik sertést elégetjük és elhantoljuk. Az állam a kárt megtéríti.

A vágóhidak és húsfeldolgozók figyelmét körlevélben hívtuk fel, hogyha lehetséges élô állatokat csak a megyébôl vásároljanak. Amennyiben más megyében történik a vásár, az ottani állategészségügyi igazgatóság az állatokról egy szakvéleményezést kell elküldjön hozzánk. Így juthatnak be az állatok feldolgozásra a megyénkbe. Ez az óvintézkedés is egy indok arra, hogy a lakosság az oltások betiltása miatt ne essen pánikba.

- Ha jól tudom, vannak kivételes esetek is, amikor az oltás elvégezhetô.

- Két esetben végezhetünk még 2005-ig ilyen oltásokat. Azon természetes vagy jogi személyek tulajdonában lévô farmokon, ahol tenyészállatokat (kocákat) tartanak, de csak a tulajdonosok kérésére, amelyet az állategészségügyi igazgatóság jóváhagy. A második eset: a vaddisznóállomány nagyságától függôen az állategészségügyi igazgatóság programot dolgoz ki, és amikor az oltásra szükség van, az elvégezhetô.

- Ellenôrizték a vágóhidakat, a hús- és tejfeldolgozó üzemeket. Felszerelésüktôl, termékeiktôl, termelési körülményeiktôl stb. függôen három kategóriába sorolták. Melyek azok?

- A szaktárca a csatlakozási stratégiában három kategóriát állapított meg: a) feldolgozók, amelyek megfelelnek az EU-s normáknak; b) amelyek nem felelnek meg, de korszerûsítési programmal rendelkeznek; c) amelyek nem felelnek meg, nem is rendelkeznek korszerûsítési programmal, amennyiben a programot nem dolgozzák ki 2006-ig, az egységet bezárják. Az utóbbiak, ha kidolgoznak egy elfogadható korszerûsítési programot, akkor automatikusan a b) kategóriába sorolhatók, a b) kategóriából az a)-ba csak a korszerûsítés kivitelezését elvégzô egységek sorolhatók. A megyében 16 vágóhíd, és a 22 húsfeldolgozó közül egyetlenegy sem felel meg a megállapított csatlakozási normáknak. Ezért sürgôsen korszerûsítési programot kell kidolgozniuk és átalakítaniuk a termelési feltételeket, magasabb szintre emelni a minôséget. A 34 tejfeldolgozó üzem közül kettô már az EU-normák szerint termel. Meg kell említenünk, hogy az ellenôrzések során egy hús- és egy tejfeldolgozó üzemet bezártunk, mivel gyatra körülmények között termeltek.

Marosugra községben 21 elemi és gimnazista osztály, valamint 6 óvodás csoport mûködik. Milyen körülmények között tanulnak, hogyan oldják meg a több kilométeres távolságról való ingázást? - kérdeztük Harmanescu Elisabeta igazgatót.

- Ódellôn az idén alig 7 iskolást vehettünk nyilvántartásba, óvodás csoport már nincs. Létezik ugyan egy I-IV. osztályos iskola, ám csupán román nyelvû oktatás folyik. A magyar szülôk pedig úgy döntöttek, hogy gyerekeik anyanyelvükön tanuljanak. Ezért kényszerülnek ingázásra, s 3 kilométeres távolságot kell megtegyenek, amíg beérkeznek a községközponti iskolába. A polgármesteri hivatal idén májusban benyújtotta a dokumentációt iskolabuszt igényelve, mivel Mezôújfaluban, Lackódon és Gyuláson is hasonló a helyzet. A válasz nem túl biztató, hiszen az iskolabusz odaítélésének elsôdleges feltétele, hogy az illetô faluban már ne mûködjön iskola. Én azonban nem akarom megszüntetni a kis falvakban az elemi oktatást - jelentette ki az igazgató. Ezenfelül az elzárt, távol esô tanyákra való bejutás meglehetôsen költséges lenne. Így összesen 20, V-VIII. gyerek kényszerül a szekerekkel, kerékpárokkal, traktorokkal, legjobb esetben egy-egy jobb módú szülô személyautójával való ingázásra. Legtöbbjük azonban gyalog jár. A legnagyobb távolság 7 kilométer.

A tanintézetek a századelôn épültek, falaik salétromosak, s a helyi közigazgatásnak nincsenek meg a szükséges alapjai azok felújítására. Az idén Lackódon kivakolták és kisebb belsô javításokat eszközöltek az elemi iskolának és óvodának helyiséget biztosító épületen. A községközpontban két iskolaépület létezik, a régi és az új. A régi épületben 7, az újban 2 terem mûködik, ami távolról sem elég a gyerekek befogadására. A román és magyar tagozatok mellett két roma osztály is mûködik. A nagy tanulólétszám miatt az iskola vezetôsége két váltásban kénytelen hívni a gyerekeket. A szülôkkel folytatott beszélgetés eredményeképpen úgy egyeztek, hogy a felsôsök járnak délelôtt, hogy a téli idôszakban ne kelljen sötétben hazamenniük. Marosugrán reggel 7- tôl este 6-ig megállás nélkül folyik az oktatás. Mindezt csak tetôzi, hogy nincs tornaterem, s így télen nem tudnak testnevelési órákat tartani.

Az igazgatónô elmondta, a tavaly a tanfelügyelôségtôl 8 tanterembe új padokat, székeket, asztalokat és táblákat kaptak, míg a Marosugrai Interetnikai Egyesület pályázata révén több mint 60 millió lejre vásároltak deszkát. A termek lepadolása közmunkával történt, s így a tervbe vett négy terem helyett végül is 7 termet sikerült lepadolni. A csempekályhákat önszabályzókkal látták el, s felújították a villanyhálózatot is.

A Hungexpo Rt. a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a millennium évében rendezte meg elsô alkalommal a Magyar Világ elnevezésû kiállítást, ahol a Kárpát-medencében élô, határon túli magyar vállalkozókat a szervezôk díszvendégekként köszöntötték.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete azóta négy BNV-rendezvényen vett részt. Az idei 107. BNV- kiállítás közel 20 ezer négyzetméteren, 554 cég kínálatával fogadta a látogatókat. Ehhez csatlakozott a negyedszer megszervezett Magyar Világ kiállítás, amelyen 120 vállalkozás vett részt, Romániából, Szerbia-Montenegróból, Szlovákiából és Szlovéniából, illetve Horvátországból származó termékeiket a 2., 16., és a 23. pavilonban állították ki.

Az RMGE hét kiállítója a 16. pavilon központi 30 négyzetméterén mutatta be termékeit - zömében nép- és iparmûvészeti tárgyakat, amelyek kapcsolódnak a kiállítás témaköreihez: kertépítés; hasznos tennivalók szabadidôben. A nagyszabású kiállítás kilenc napján át több tízezer látogató gyönyörködhetett a Kárpát-medencei magyar vállalkozók, közöttük az erdélyi gazdák termékeiben. Mivel az RMGE standja a BNV fôbejáratával szemben három oldalról volt megtekinthetô, központi találkozóhelyként is szerepelt, ahol elidôztek az érdeklôdôk, vásárolni, illetve üzletet kötni akarók, a média munkatársai. Meglátogatta a standokat Lampert Mónika, Magyarország belügyminisztere, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Sok külföldi vállalkozó, magyar, horvát, svájci német cégek képviselôi érdeklôdtek termékeink iránt.

A Kárpát-medencei magyar vállalkozók régiós találkozójának szintjén szervezett régiós kiállítások és szakmai programok közvetlenül és közvetve kapcsolódnak a térség átalakuló gazdaságához, a kapcsolatok bôvítésének lehetôségéhez. A BNV keretében, ebben az évben elôször megszervezett Kárpát-medencei Nap beruházási konferenciái, sajtóbeszélgetései, a pályázati lehetôségeket felsorakoztató fórumai, a formálódó új, közép-kelet-európai vállalkozói léthez és a piaci megmérettetéshez kívántak segítséget adni.

Az a tény, hogy Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, a jövô évben szervezendô V. ôszi vásár nagy kihívás lesz számunkra. Ez idôszaktól kell készülnünk a rendezvényre, bôvítve a kiállítók számát és termekeink választékát.

Idézem Szabó Vilmost, Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának kisebbségi ügyekért felelôs politikai államtitkárát: "A rendezvénysorozat keretében elkezdhetjük szôni az új kapcsolatok elsô szálait, hiszen a magyar világkiállításon minden szomszédos országból, a Kárpát-medence minden tájáról érkeznek kiállítók. Arra biztatok mindenkit, anyaországi és határon túli gazdasági szereplôt egyaránt, hogy találják meg a közös pontokat, a kooperációs lehetôségeket. S ha már megtalálták, használják is ki azokat."

Bízunk benne, hogy úgy lesz!

Biztosítási botrány ?

Ezt nyilatkozta a nemrég tartott sajtótájékoztatóján Bíró György, a marosvásárhelyi Impex Eurotur Kft. tulajdonosa, aki tájékoztatta az írott és elektronikus média jelen lévô résztvevôit, hogy a cég biztosítási botrányba keveredett. A szállítási vállalkozó egyik gépkocsivezetôje - ezelôtt három évvel, 2000- ben - a cég autóbuszával karambolozott. A tulajdonos az Ikarus 250 típusú autóbuszt biztosította a kolozsvári székhelyû Ardaf biztosítótársaságnál, amely a baleset után három évvel sem térítette meg a kárt.

Bíró György részletesen ismertette a baleset körülményeit: az autóbusz gépkocsivezetôje 2000. március 3-án Bánffyhunyad környékén olyan útszakaszon elôzött, ahol az tiltott volt. Az elkerülhetetlen bekövetkezett: egy szembôl jövô tehergépkocsival ütközött. Mivel az autóbusz a kötelezô biztosításon kívül Casco-biztosítással is rendelkezett, az Ardaf vezetôsége beleegyezett, hogy Magyarországon az anyavállalatnál javítsák meg, ahol ez meg is történt egy hónapon belül. Az Eurotur és az Ardaf között megkötött szerzôdés értelmében a biztosítótársaságnak 15 napon belül fizetnie kellett volna 14.200 márkának megfelelô pénzösszeget - jelentette ki az Eurotur tulajdonosa. A biztosítótársaság igazgatója, a