Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Közzétették a népszavazás elsô részeredményeit

Elsöprô többségben mondtak igent a romániai választók az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett hétvégi népszavazáson - derül ki a hétfôn Bukarestben nyilvánosságra hozott elsô részeredményekbôl.

A központi választási iroda a szavazatok valamivel több mint egynegyedének összegzése után azt jelentette, hogy a szavazók közel 91 százaléka igennel voksolt. A nem szavazatok aránya 7,69 százalék, míg a szavazócédulák 1,44 százaléka érvénytelen.

A hétvégi népszavazás iránt meglehetôsen alacsony volt az állampolgárok érdeklôdése, a szavazóhelyiségek bezárása elôtt néhány órával az utolsó hivatalos bejelentés szerint még csak 45 százalékos volt a részvételi arány.

Az ellenzék és több civil szervezet éppen erre hivatkozva fejezte ki kétségeit a központi választási iroda azon bejelentésével kapcsolatban, hogy a népszavazáson végül is a szavazásra jogosultak 58,92 százaléka vett részt.

Matei Ioan, a megyei statisztikai hivatal vezetôje az esti órákban közölte lapunkkal az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett népszavazás végleges adatait. Ezek szerint Maros megyében a szavazásra jogosultak 50,29 százaléka voksolt. A szavazók 86,02 százaléka igennel, 13,4 százaléka nemmel voksolt, a fennmaradó arányt a semmis szavazatok teszik ki. Arra a kérdésünkre, hogy a megye városaiban, községeiben milyen eredmények születtek, semmilyen tájékoztatást nem nyújtott a megyei választási iroda vezetôje. Információink szerint Csíkfalván például 76 százalékos volt a részvétel, 1073 személy igennel és 22 nem-mel szavazott. Szovátán a szavazati joggal rendelkezôk 52 százaléka vonult az urnák elé, mind a 8 szavazóközpontban az igennel voksolók száma meghaladta a 80 százalékot.

Tegnapi értesüléseink alapján Hargita megyében a népszavazáson való részvételi arány 57,6 százalék volt (igen 95 százalék), Arad megyében a szavazásra jogosultak 51,15 százaléka voksolt (igen 89,01 százalék), Kolozs megyében 51,91 százalékos volt a részvétel (igen 89,77 százalék), Szatmár megyében az arány 63,73 illetve 94,02 százalék, és végül Szilágy megyében 61,24 illetve 92,96 százalék.

Aktuális

Mint már tegnapi lapszámunkban jeleztük, amolyan ráérôs, langyos népszavazás zajlott az országban szombaton és vasárnap. Amennyire lassú folyásúnak tünt ez az esemény, annál nagyobb izgalmakat váltott ki a közélet szereplôi, elsôsorban a politikai pártok körében. A rábeszélés legváltozatosabb formáival igyekeztek szavazásra bírni a választókat, akik aztán - az ideiglenes eredmények szerint - kelletlenül ugyan, de a referendum érvényességéhez kellô számban voltak végül szívesek az urnák elé járulni.

Siker vagy bukás? Hosszan és ellentmondásosan lehetne ezt fejtegetni. Ehelyett idôzzünk el inkább annál, hogy a választási képlet alapján kinek nem kell Európa? És itt nem a választópolgárok tömegére gondolok, hiszen jó részük akár szavazott, akár nem, akár igennel voksolt, akár nemet mondott az alkotmánymódosításra, jószerivel ködös jövôt lát maga elôtt. Akik igennel szavaztak, azok az európai integráció esélyét választották abban a reményben, hogy mai siralmas helyzetükbôl talán arra van a kiút. A nemmel szavazó román választópolgárok ezzel szemben, nagy-romániás biztatástól mítoszokba ragadt képzeletükkel a hajdani "szép idôk" felé való visszafordulásban reményked(het)tek. A késélen eldôlt eredmény egyértelmûen jelzi, milyen méretû diverzióval kísérelték meg visszavetni Romániát a Európa felé vezetô úton.

Külön kérdés a magyar szavazóké. Az igen egyértelmû, a nem lehangolóan szomorú, hiszen ha valakinek nem igazán lehetett más választása, mint az igen, az a romániai magyar nemzeti közösség. S nem elsôsorban az untig emlegetett újabb kisebbségi jogosítványok miatt, hanem egyszerûen azért, mert a magyarság megmaradásának kulcskérdése, hogy hogyan és mennyire gyorsan tartozhatunk az európai közösséghez. A magyar távolmaradók ezt a kérdést bizonyára nem tették fel, a nemmel szavazókat pedig indulatos, ostoba érvekkel félrevezették.

Legsajnálatosabb ebben, hogy a római katolikus egyház egyenes, egyértelmû elkötelezettségével ellentétben, a református egyház vezetôi hol világosan, hol meg dodonai szófûzéssel gyakorlatilag nem szavazásra biztattak. Elgondolom, milyen hitele lesz/lehet ezután azoknak a református egyházi vezetôknek, akiket Európáról, úgymond, európai értékekrôl hallunk majd szónokolni. Mert aligha lehet olyan értékeket ôszintén szolgálni, amiben nem hisznek. És ezt ma már körmönfont, a semmitmondáshoz közelálló "érveléssel" nem lehet elkendôzni. Lelkük rajta.

Túl vagyunk tehát a referendumon. Mára már a népszavazás elôttinél világosabb a képlet, hogy kinek nem kell Európa. Ebbôl pedig le kell vonni a megfelelô konzekvenciákat.

Bukáshoz vezettek a korrupciós botrányok

A kormány három tagja nyújtotta be lemondását hétfôn Bukarestben: Hildegard Puwak, az európai integrációs ügyek minisztere, Mircea Beuran egészségügyminiszter, valamint Serban Mihailescu, a román kormány fôtitkára.

Adrian Nastase miniszterelnök rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, hogy elfogadta mindhárom személy leköszönését. Erre már az elmúlt hetekben lehetett számítani, mert mindannyian korrupciós botrányok fôszereplôi voltak.

Puwak miniszter-asszonyt az utóbbi idôben olyan vádak érték, amelyek szerint férje a Leonardo da Vinci elnevezésû EU-programból összesen 150 ezer eurót kapott saját cégei számára. Puwak azt állította, hogy a pénzek kiutalására még az ô miniszteri kinevezése elôtt került sor, de a botrány szelét semmiképpen sem kerülhette el.

Mircea Beuranról kiderült, hogy a doktori disszertációjához mellékletként csatolt tudományos munka plágium gyümölcse, azaz francia szerzôk munkáját másolta le. A bukaresti Carol Davila orvostudományi egyetem ezért megvonta tôle a katedrát és az egyetemi tanári címet, és javasolta doktorátusának visszavonását. Ami pedig Mihailescut illeti, az utóbbi idôben két beosztottjáról is bebizonyosodott, hogy kenôpénzeket vettek fel, de a fôtitkárnak is meglehetôsen rossz a híre a közvélemény körében.

Nastase bejelentette: a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó testülete azért tartotta fontosnak, hogy e három politikus leköszönjön tisztségérôl, mert a kormány hírnevének nem tesz jót a jelenlétük. A kormány nem titkolja: az európai uniós csatlakozási tárgyalások szempontjából alapvetôen fontos, hogy a Nyugat szemében annyira korruptnak látszó Románia megszabaduljon ettôl a tehertôl. Puwak maga is azzal indokolta lemondását, hogy nem akar akadályokat gördíteni az ország csatlakozási tárgyalásai elé. Beuran úgy fogalmazott: meg akarta kímélni a kormányt, hogy folyamatosan "mellékes kérdésekkel" foglalkozzék, s ezáltal elvonja figyelmét a lényegi problémák megoldásáról.

Nastase ideiglenesen, mindössze negyvenöt napra kinevezte Puwak helyére Vasile Puscast, az európai uniós fôtárgyalót. Az egészségügyi tárca élére Ionel Blanculescu, az országos ellenôrzési fôhatóság megbízott minisztere került, a kormány fôtitkárának posztját pedig Eugen Bejenariu, az állami protokoll javakat felügyelô szerv (RA-APPS) igazgatója tölti be.

A kormánypártot támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már korábban felhívta a figyelmet erre a problémára. Markó Béla, a szövetség elnöke az MTI érdeklôdésére hétfôn elmondta: Nastase kormányfô minden bizonnyal meg akarta várni az alkotmánymódosító népszavazást, hogy rendezze ezt az ügyet. Markó szerint a PSD nem akart úgy hozzákezdeni a jövô évi választási kampányához, hogy korrupcióval gyanúsított miniszterek foglalnak helyet a kormányban.

- Az RMDSZ számára is fontosak a hétfôi fejlemények, mert nem könnyû olyan kormánypárttal együttmûködni, amelynek az egyik vagy a másik politikusát korrupcióval gyanúsítják - mondta Markó Béla.

A kormány átutalta a parlamentbe a 2004-es állami költségvetésrôl és a társadalombiztosítási költségvetésrôl szóló tervezetet, a házbizottságok a következôkben megkezdik a tervezet vitáját.

Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke hétfôn elmondta, a felsôházi frakciók tagjai kézhez kapták a tervezetet. Vacaroiu szerint a költségvetési tervezet parlamenti vitájának lezárása november 5 körül várható.

A parlament két házának vezetése kedden reggel dönt a költségvetési tervezet szakbizottsági és plenáris vitájának menetrendjérôl. Tudor Mohora, az alsóház titkára azt nyilatkozta, reméli, hogy a parlament november végéig elfogadja a költségvetést. (Mediafax)

A vajdahunyadi Siderurgica kohászati kombinát privatizációjának befejezése, az állami vállalatok költségvetésének jóváhagyása és a 2004-es állami költségvetés elfogadása, ezek a legfontosabb kiegészítô kötelezettségek, amelyek teljesítésére a kormány ígéretet tett az Európai Bizottságnak.

Mihai Tanasescu pénzügyminiszter hétfôn közölte, a kormány vállalta, hogy ezeket az intézkedéseket még azt megelôzôen meghozza, hogy az Európai Bizottság közreadja az idei éves országjelentést, annak reményében, hogy a testület kedvezôen dönt a mûködôképes piacgazdaság státus tekintetében.

Az Európai Bizottság november 5-én teszi közzé az országjelentéseket.

A kinnlevôségek csökkentése kapcsán Tanasescu kifejtette, ezt a kérdést nem lehet megoldani 2003 november 5-ig. "Ez egy általánosabb, folyamatban levô kérdés", mondta a pénzügyminiszter. Hozzátette, a kinnlevôségek arányát 2007-ig lehet a GDP 0,5-1 százalékára csökkenteni a szerkezeti reformok alapján. (Mediafax)

Diana hercegnô állítólag tíz hónappal a végzetes párizsi autószerencsétlenség elôtt azt írta inasának, hogy "autóbalesetet" terveznek ellene - írta a hétfôi Daily Mirror.

A brit tömeglap szerint Károly trónörökös néhai felesége 1996 októberében adta át lezárt borítékban Paul Burrellnek a levelet, "szükség esetére". A levélben Diana a lap szerint azt írta: életének akkori szakaszát különösen veszélyesnek tartja, mert valaki "balesetet" készít elô ellene, abból a célból, hogy - jóllehet akkor már két hónapja elvált Károlytól - semmi se állhasson a trónörökös újraházasodásának útjába.

A lap szerint a levélben - amelyrôl az újság fotómásolatot is közölt - a hercegnô megnevezte, hogy szerinte ki tervezi ellene a merényletet, de a nevet a Daily Mirror "jogi megfontolásokból" letakarta.

Diana, akit életében szinte példátlan mítosz övezett hazájában és külföldön, 1997. augusztus 31-én vesztette életét autóbalesetben Párizsban, új szerelmével, Dodi Fajeddel - a Harrods londoni luxusáruházat és a párizsi Ritz szállót birtokló brit-egyiptomi mágnás, Mohamed el-Fajed fiával - együtt. A pár egy Mercedesben utazott, amikor a kocsi óriási sebességgel egy aluljáró pillérének ütközött.

A szerencsétlenségben meghalt a sofôr is, akit a francia vizsgálat a baleset okozójaként azonosított; szervezetében állítólag nagy mennyiségû alkoholt és gyógyszert mutattak ki.

Nagy-Britanniában azonban azóta sem volt beható hivatalos vizsgálat Diana halálos balesetének ügyében, jóllehet a walesi hercegnô nagyobbik fia, Vilmos szintén a brit trón várományosa.

Nagy-Britanniában a párizsi szerencsétlenség óta keringenek az összeesküvés-elméletek, amelyek fô terjesztôje Mohamed el-Fajed. Az egyiptomi születésû mágnás évtizedek óta haragban van a brit kormánnyal, amely soha nem volt hajlandó brit állampolgárságot adni neki, annak ellenére sem, hogy az üzleti birodalom elsô embere az egyik legnagyobb brit egyéni adófizetô. Fajed fô érve szerint a brit kormány nem volt hajlandó elnézni, hogy a trónörökös közvetlen családi környezetébe egy hithû muszlim - Dodi Fajed - kerül.

Diana és Dodi egybehangzó értesülések szerint már az esküvôt tervezte, amikor a hat évvel ezelôtti párizsi katasztrófa bekövetkezett. A szerencsétlenség után elterjedt hírek szerint a hercegnô már várandós volt Dodi Fajed gyermekével, de ezt londoni sajtójelentések szerint egy amerikai írónô, Patricia Cornwell, aki oknyomozó könyveirôl ismert, novemberben megjelenô, a baleset körülményeit vizsgáló új mûvében cáfolja.

Paul Burrellnek, Diana egykori inasának és bizalmasának - akinek készülô könyvében szerepel a hercegnô levele - nemrégiben a királyi családdal gyûlt meg a baja, ugyanis azzal vádolták, hogy Diana halála után eltulajdonította a hercegnô több nagy értékû személyes emléktárgyát. Az ügy tavaly már a bírósági tárgyalás végszakaszában járt, amikor a vád váratlanul összeomlott, állítólag azután, hogy II. Erzsébet királynô elismerte: Burrell az ô elôzetes tudtával és engedélyével vette magához az emléktárgyakat.

Általános vélemények a jelentôsen elkésett intervencióval az udvar nem Burrell iránti rokonszenvét akarta kifejezésre juttatni, hanem azt igyekezett megakadályozni, hogy az inas a bíróság - és a sajtónyilvánosság - elôtt kitálalja, amit a királyi család által Dianával szemben tanúsított, nem túl elegáns bánásmódról tudott.

A szombat-vasárnapi népszavazáson a magyar közösség részvétele kielégítônek mondható. Ez egyrészt az RMDSZ kampányának köszönhetô, de annak is, hogy a távolmaradásra vagy nem szavazásra biztató ellenkampány dacára az erdélyi magyarság megértette, hogy a jövô érdekében fontos a részvétel és az igen szavazás. Markó Bélától, az RMDSZ szövetségi elnökétôl kértünk amolyan gyorsmérleget.

- Elnök úr, az ideiglenes eredmények tükrében hogyan értékeli általában a szavazás lebonyolítását és ezen belül a magyarlakta községek-városok szereplését?

- Én jónak tartom az alkotmánymódosító népszavazáson való részvételt. A környezô országok tapasztalata is azt bizonyítja, hogy referendumok esetében nagyon nehéz átlépni az 50%-os küszöböt, és nálunk ez sikerült. Igen-igen fontos ugyanakkor, hogy a magyar közösség tagjai nagy számban vettek részt a népszavazáson, komoly üzenet a román többség felé, hogy a magyar szavazatok nélkül nem lett volna érvényes a népszavazás. Ez túlmutat az egyébként rendkívül fontos alkotmánymódosításon is, mert azt üzeni a románoknak, hogy a magyar közösség, ha egységesen lép fel, befolyással tud lenni Románia sorsára, és hogy jelentôs kérdésekben nélkülünk dönteni nem lehet. Ebbôl persze az is lekövetkeztethetô, hogy kiknek is áll érdekében a legkülönbözôbb módokon szétforgácsolni a magyarság erejét, képtelenné tenni az egységes fellépésre. Mindent egybevetve, én azt gondolom, mindannyian köszönettel tartozunk a magyar választópolgároknak, hogy az egység iránti elkötelezettségnek egyértelmûen tanújelét adták az elmúlt hét végén.

Ami pedig az alkotmánymódosítás tartalmát illeti, rendkívül erôssé váltak azok a jogi garanciák, amelyeket mi be tudtunk iktatni az alkotmánymódosító törvénybe azáltal, hogy miután a parlament kétharmada megszavazta, a romániai választópolgárok is megerôsítették. Ez olyan erôs garanciát jelent, amire az elkövetkezô idôszakban nyugodtan támaszkodhatunk, és ezeket a jogokat Romániában tôlünk többé senki meg nem tagadhatja. És ezt hangsúlyosan ki kell mondanunk.

- Az RMDSZ is aktív kampányt folytatott az alkotmánymódosítás megszavazása érdekében. Ez, mint a statisztikákból kiolvasható, meglehetôsen egyenetlen eredményekhez vezetett. Mi módon vonja le az adódó következtetéseket, hiszen a gyengébb szereplés nem feltétlenül az "ellendrukkerek" eredményessége (a távolmaradás semmiképpen, legfeljebb a nem szavazatok aránya), hanem az adott RMDSZ-szervezetek gyengesége?

- Azt gondolom, elsôsorban nem csak az RMDSZ-nek tartozunk köszönettel. Köszönettel tartozunk az RMDSZ- képviselôknek, szenátoroknak, területi szervezeteknek, helyi szervezeteknek, az országos és a területi meg helyi kampánystáboknak a hatékony mozgósításért. De köszönettel tartozunk azoknak az egyházaknak, egyházfôknek, lelkészeknek, értelmiségieknek és azoknak az újságíróknak is, akik kiálltak az alkotmánymódosító népszavazáson való részvétel és az igen szavazat mellett.

Ugyanakkor valóban vannak különbségek a különbözô régiók között, bár a magyar részvétel mindenütt jó. Van, ahol kisebb a részvételi arány, van, ahol nagyobb. Kiemelkedôbb például Szatmár vagy Hargita megyében, máshol pedig elfogadható. Elemezni fogjuk az elkövetkezôkben azt, hogy mi okozza ezeket a különbségeket és hogy mennyiben okolhatók ezért a különbözô RMDSZ- szervezetek. Minden választás után így járunk el, de hangsúlyozom, most azért a legfôbb konklúzióm az, hogy jó volt a részvétel. Miért tartom fontosnak ezt hangsúlyozni? Azért, mert arról sem feledkezhetünk meg, hogy voltak olyanok, akik mindent megtettek azért, hogy a magyarokat távol tartsák az urnáktól, vagy hogy nem szavazásra biztassák ôket. Az igenek elsöprô többsége - mert legalábbis ebben a pillanatban olyan információink vannak, hogy elsöprô többségû a magyarok esetében az igen szavazatok aránya - azt bizonyítja, hogy a magyarok egyértelmûen az egységes fellépés mellett voksoltak.

- Az ellenzéki pártok vezetôi - meglehetôsen ellentmondásosan ugyan - csalást is emlegettek. Ezt hogyan kommentálná elnök úr az RMDSZ részérôl kijelölt megfigyelôk tapasztalatai alapján?

- Az alkotmánymódosító kampányban sikerült összefogni a négy politikai szervezetnek: a kormánypártnak, a Liberális Pártnak, a Demokrata Pártnak és az RMDSZ-nek olyan értelemben, hogy mindannyian kétely nélkül részvételre és igen szavazásra szólítottuk fel a választókat. Azonban, ahogy lejárt a népszavazás, vagy még le sem járt, ismét jelentkezett ez az ellenzéki- kormányoldali szembenállás. Végül is ennyirôl van szó. Szerintem nem kellene feltétlenül így eljárni, mert ez közös eredmény: nem a kormánypárt eredménye, és nem is az ellenzéké, hanem közös eredmény. Vannak ilyen kivételes alkalmak, amikor ezt így is föl lehetne mutatni. Ahogy látom, tulajdonképpen ezt idézik a pártok is, csak hát próbálnak azért ebbôl valamiféle politikai hasznot is húzni. Nem tudom, ôk mire utalnak, nekünk nincsenek jelzéseink csalásról.

Adrian Nastase kormányfô hétfôn bírálta az NLP-DP Szövetséget az alkotmánymódosító népszavazással kapcsolatos álláspontja miatt, és elmondta, a két párt helyi szinten intézkedett, hogy tagsága ne vegyen részt a referendumon.

Nastase szerint jelenleg két, következetes álláspontot képviselô politikai erô különült el: a népszavazást támogató SZDP és a referendumot ellenzô NRP; köztük helyezkedik el az NLP-DP Szövetség, amely a nyilvánosság elôtt a népszavazás mellett állt ki, de helyi szinten bojkottra buzdította tagságát.

"Ez világosan kitûnt a liberálisok és a demokraták vezetôinek reakcióiból, akik kezdettôl fogva majdhogynem örülve beszéltek a kormány lemondásáról és a referendum kudarcáról, és érdeklôdést színleltek a pozitív eredmény iránt", fogalmazott Nastase.

A miniszterelnök szerint ez az NLP és a DP "hazugságának és demagógiájának" bizonyítéka, valamint annak, hogy ez a két párt "a nemzeti érdeket kockáztatta politikai vitákkal".

Az Academia Catavencu sajtófigyelô ügynökség és a Pro Democratia Egyesület panaszt nyújtott be a Központi Választási Irodában az alkotmánymódosító népszavazás két napján történt szabálytalanságokkal kapcsolatban.

A két szervezet vezetôje, Mircea Toma, illetve Cristian Pîrvulescu hétfôn sajtótájékoztatón kijelentették, elégedetlenek a népszavazás megszervezésével, mivel számtalan szabálytalanság történt és több ízben sérült a 3/2000-es törvény.

Mircea Toma "választási bányászjárásnak" nevezte a népszavazást. A szabálytalanságok körébe tartozik, hogy a személyazonossági kártyákra ragasztott bélyeg könnyen levált, bizonyos személyek pedig éppen a szavazóközpontokban buzdították a lakosságot. A törvénytelenségek kategóriájába tartozik a 3/2000-es törvény súlyos megsértése, különösen a mozgóurnákkal kapcsolatos elôírásé - nyilatkozta Cristian Pîrvulescu.

(Mediafax)

A Számvevôszék felelôsségre vonta Dorin Floreát

A lakosság nem veszítheti el a központi sürgôsségi ügyeletet - jelentette ki tegnap dr. Raed Arafat, a marosvásárhelyi SMURD Roham- mentôszolgálat vezetô orvosa, aki Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatóján ismertette az ügyelet kritikus helyzetét. A problémák forrása: a megye öt városának mintegy másfél milliárd lejt kellene kifizetnie, ami az ügyelet öt alkalmazottja bérét fedezné az elmúlt három évre visszamenôleg.

A Számvevôszék friss ellenôrzései nuyomán kiderült: a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal az elmúlt 3 évben közel másfél milliárd lejt adott ki törvényes alapok híján a központi sürgôsségi ügyelet alkalmazottainak fizetésére. Az ellenôrzô szervek Dorin Floreától követelik: a pénz kerüljön vissza a költségvetéshez, hiszen az önkormányzatnak nem volt joga ezt az összeget átutalni az ügyelet részére. A polgármester felháborodottan közölte: a megye öt városának polgármesterei elmulasztották kifizetni a költségek rájuk esô részét. "Mondjuk jóindulattal, hogy a polgármesterek elfelejtették átutalni a pénzt. Jövôben viszont választásokra kerül sor, talán addig felfrissül az emlékezetük" - jelentette ki Florea.

Dr. Raed Arafat röviden ismertette a központi sürgôsségi ügyelet finanszírozási kérdéseit. Elmondása szerint az ügyelet létrehozásakor tárgyaltak Segesvár, Szászrégen, Dicsôszentmárton, Marosludas, Marosvásárhely és Szováta-Radnót (együtt) polgármestereivel, megegyezve, hogy az ügyeletnél dolgozó 10 alkalmazott közül 5-nek a bérét a megyeszékhely, további 5-nek pedig a fent említett városok önkormányzatai állják. Igaz, hogy megegyezést nem írtak alá a szóban forgó városok, csupán Marosvásárhely tette meg, a megyeszékhely ugyanis az ügyelet létrehozásának egyik kezdeményezôje volt. A protokollumot annak idején kedvezôen láttamozta a megyei tanács és a prefektúra vezetôsége. A továbbiakban viszont a városok "elfelejtettek" fizetni, a megyeszékhely pedig - hogy az ügyelet mûködésében ne legyen fennakadás - a hiányzó pénzt is kiutalta. Emiatt vonja most felelôsségre a Számvevôszék.

Arafat doktor szerint az ügyeletet mint a polgármesteri hivatal közszolgálati osztályát alakították meg, hiszen nem létezett törvényes elôírás ilyen típusú szolgáltatás létrehozására. "A központi ügyelet nem a SMURD-é, hanem ide tartozik az összes sürgôsségi tevékenység összehangolása: rendôrségé, tûzoltóságé, csendôrségé, polgári védelemé stb. Országos viszonylatban modellként tartják számon a marosvásárhelyi sürgôsségi ügyeletet, elismerik a lakosság érdekében tett erôfeszítéseinket, de persze olyanok is vannak, akik rossz szemmel nézik az ügyelet tevékenységét, vagy irigyek. Ha elveszítjük a sürgôsségi ügyeletet, bizonyára lesz, aki megváltoztatja a mûködési rendszerét. Sokan érdekeltek ebben, pedig a politikának nem kellene helyet kapnia ebben az ügyben" - jelentette ki a SMURD vezetôje. Arafat doktor bízik abban, hogy a szóban forgó polgármesterek végül kiutalják a pénzt, hiszen mindössze egy-egy alkalmazott bérérôl van szó, de attól sem riad vissza, hogy kényszerhelyzetben pénzgyûjtési akciót indítson el. Hozzátette: a városoknak be kell látniuk, hogy áldozniuk kell erre a célra, hiszen a központi ügyelet nemcsak a megyeközpontbelieken segít, a segélyhívások 52 százaléka vidékrôl fut be. Raed Arafat szeretné, ha mihamarabb tárgyalóasztalhoz ülhetnének a polgármesterekkel és megszületne az írott egyezség is a sürgôsségi ügyelet finanszírozásáról. Ez annál is inkább fontos, mivel 2004-ben bôvíteni szeretnék az ügyelet tevékenységét, korszerûsíteni a számítástechnikai felszereléseket. A lakosság egy bizonyos összeget fizetne, amiért cserébe újabb, a biztonságát szolgáló tevékenységeket lehetne beiktatni, mint például forgalomirányító rendszert, betörések elleni riasztóberendezést csatlakoztatni, tûzeseteket riasztó rendszert felszerelni és nem utolsósorban az egyedülálló, súlyos betegek - elsôsorban szívbetegek - részére rosszullét- érzékelôket elhelyezni a lakásokban és csatlakoztatni a központi ügyelethez. Mindez mintegy 30 milliárd lejbe kerülne, és a 2004-es költségvetési tervezetben szerepelni fog.

A Népújság kérdésére Danesan Dorin, Segesvár polgármestere elmondta, hogy nem fizethettek szerzôdés és tanácsi határozat híján. Utóbbi döntés 2002 februárjában született meg, Dorin Floreának el is küldték a szerzôdést, amit a marosvásárhelyi polgármester azóta sem írt alá. "7 millió lejt Segesvár is ki tud fizetni havonta, ha van erre szerzôdés, de semmi esetre sem visszamenôleg" - jelentette ki Danesan.

Több marosvásárhelyi utat "hidegen elhelyezett aszfaltszônyeggel" látnak el fôjavítás helyett. ilyen munkálatot végeznek az 1918. December 1. úton, amellyel kapcsolatban bírálatok érték a polgármesteri hivatalt a munkálat minôségére vonatkozóan. Tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester és Dan Gliga mûszaki igazgató megmagyarázták, miért döntöttek e módszer mellett.

Azért határoztunk úgy, hogy a "hideg" módszert alkalmazzuk, mert nincs pénz a költségvetésben, ez a megoldás pedig negyedannyiba kerül, mint a klasszikus aszfaltszônyeg. Utóbbi esetében a számítások szerint 30 milliárd lejt igényelnének a munkálatok, mintegy 60.000 négyzetméternyi felületrôl lévén szó.

A "hideg" módszerrel végzett aszfaltozás, vagyis egy 10-15 mm-es vastagságú aszfaltréteg leterítése a polgármester szerint 2-3 évvel kitolja az úttest élettartamát, a kivitelezô bukaresti cég pedig 3 éves garanciát vállal a munkálatra. Ilyen réteg kerül a Forradalom utca egy szakaszára, az 1848-as út Dózsa György és Parângului utcák közötti szakaszára, az 1918. December 1. út Fortuna és Budai Nagy Antal utcák közötti szakaszára, a Cutezantei utcára, a Jeddi útra. Három év múlva aztán jöhet a rendes aszfaltszônyeg. A polgármester szerint csak az autósok által nagyon igénybe vett, tönkrement útszakaszokat újítják fel. Jelenleg munkálatok folynak a Dorobantilor, Nicolae Balcescu, Liviu Rebreanu utcákban, következik a Grigorescu, a Banat, a Braila, Zsidó Vértanúk utcák javítása.

Vidéki premierrel indítja a tájoló elôadásként repertoárba illesztett darabok bemutatását a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Barta Lajos Zsuzsi címû darabját - melyet maga a szerzô falusi vígjátéknak nevez - Nagy Dorottya, Ördög Miklós Levente, Makra Lajos Szentgyörgyi- díjas, Balázs Éva, Csurulya Csongor e.h., Harsányi Zsolt, Henn János, Biluska Annamária / Szabó Mária, Berekméri Katalin, Tollas Gábor e. h. és Nagy Levente elôadásában láthatja a közönség. Rendezô: Kovács Levente. Színpadkép és jelmez: Szabó Annamária, zenei tanácsadó: Csíky Csaba, a rendezô munkatársa: Harsányi Zsolt.

A vígjáték bemutatójára a Szeben Megyei Magyar Napok V. rendezvénysorozata keretében, október 21- én, kedden este 6 órakor Szászmedgyesen kerül sor, a Szakszervezetek Mûvelôdési Házában. Szervezôk: az EMKE, az RMDSZ és a MADISZ.

Hárs Ernô költô, mûfordító, Láng Zsolt író és Abaffy Erzsébet nyelvész vehette át az idén a Déry-díjat, az elismerést szombaton adták át Budapesten - tájékoztatt az Artisjus Magyar Szerzôi Jogvédô Iroda Egyesület.

A Déry Tibor Kossuth-díjas író nevét viselô alapítvány jutalmait 18. alkalommal osztották ki az alkotó születésének évfordulója alkalmából.

Az 1894. október 18-án született, 83 éves korában elhunyt író emlékére létrehozott alapítvány özvegye végrendeletén alapul: végakaratában vagyonát a magyar államra hagyta azzal a kikötéssel, hogy azt értékesítsék, és az abból származó összegek kamataiból évente jutalmazzák a kimagasló irodalmi tevékenységeket.

Láng Zsolt Fuccsregény címû novellákat tartalmazó kötete 1989-ben jelent meg a Kriterion kiadónál. A 45 éves marosvásárhelyi szerzô nevéhez fûzôdik a Perényi szabadulása, "Az ég madarai. Bestiárium Transylvaniae I.", valamint "A tûz és a víz állatai. Bestiárium Transylvaniae II-III." címû regény. Az író egy éves ösztöndíjjal az utóbbi idôben Berlinben tartózkodott.

A méltatás szerint Hárs Ernô József Attila- díjas alkotó nevéhez fûzôdik például az Árnyak a barlang falán címû válogatott mûfordítás-kötet, a Tisztítótûz, az Éjféli tárlat, a Szeptember tenyerén és az Aranyhíd címû verses kötet.

Abaffy Erzsébet, a nyelvtudomány doktora társszerzôje és társzerkesztôje volt A magyar nyelv történeti nyelvtana címû köteteknek.

Fennállásának negyedik évfordulóját ünnepelte a hétvégén a Rádió GaGa. Ebbôl az alkalomból nyitották meg szombaton Dombóvári Tibor búvárfotós kiállítását, majd este a sportcsarnokban Homonyik Sándor, Varga Miklós és Vikidál Gyula, valamint a Defender együttes koncertezett.

Telt ház volt a sportcsarnokban, annyian voltak kíváncsiak a három magyarországi énekes fellépésére. Már a rendezvény nyitányában fellépett Defender produkcióját is nagy taps kísérte, a három magyarországi elôadómûvésszel pedig rendre együtt énekelt a közönség. A koncert végén az István, a király címû rockoperából két részletet is elôadott az Istvánként, illetve Koppányként megismert Varga Miklós és Vikidál Gyula, Homonyik Sándor pedig a Veled, Uram címû rockoperából énekelt egy dalt, ez a mû az István, a király folytatásaként vonulhat be a köztudatba. Bemutatója október 23-án lesz a Magyar Televízióban, hívta fel a figyelmet az elôadómûvész.

A nap folyamán megnyitott búvárfotó- kiállítás is rendkívül érdekes élményben részesíti a látogatókat. Dombóvári Tibor, a Rádió GaGa egyik részvényese, Magyarországon többrendbeli természetfotós kitüntetést kapott, a National Geographic címû lapban rendszeresen jelennek meg képei. Marosvásárhelyre legérdekesebb felvételeibôl hozott el néhányat, a többi között cápát, tenger alatti pápua vadászokat mutat be a nézônek a szerzô. A kiállítás az Azomures Petôfi téri galériájában a következô két-három hét alatt látogatható.

A Rádió GaGa 1999. október 15-én sugározta elsô mûsorait. Az azóta eltelt idôben Marosvásárhely egyik leghallgatottabb rádiója lett.

Alkoholmérgezés áldozata lett pénteken a 48 éves Dózsa György községi F. Béla. A tegnapi boncolás során a férfi vérének alkoholszintje 3,5 ezrelék volt. Ugyanaznap szén-monoxid- mérgezésben hunyt el a marosszentannai F. Mihai. Az 59 éves férfi holttestére másnap találtak rá. Egyelôre ismeretlen okból a lakása elôtti sáncban felgyûlt vízbe fulladt szombaton este a 69 éves segesdi V. Constantin.

Három alkalommal riasztották a hétvégén a tûzoltókat. Szombaton délelôtt a vásárhelyi Jeddi úti temetôben levô munkásöltözô gyúlt meg a túlhevült kályha miatt, s égtek el a benne levô ruhák és fogasok. Vasárnap este a Brassó utca 4. szám alatti tömbház szeméttárolójában keletkezett tûz és sûrû füst okozott pánikot a lakosok körében. Egy óra múlva a szászrégeni alakulatot hívták Mezôbanyicára. Elhajított égô cigaretta miatt hamuvá vált 5 tonna széna, valamint az istálló és a szénatároló.

Egy személy életét vesztette, ketten súlyos sérüléseket szenvedtek a hétvégén a megye területén történt közúti balesetekben.

A Megyei Rendôr-elügyelôség sajtóirodájának értesítése szerint szabálytalanul haladt át az úttesten a 46 éves vásárhelyi N. I. (felvételünkön), akit MS-02-KVV forgalmi rendszámú Dacia 1310 személygépkocsijával gázolt el a 20 éves megyeszékhelyi L. I. A helyszíni vizsgálat szerint a jármûvezetô nem csökkentette a sebességet , bár a közeli iskola miatt elhelyezett Vigyázat, gyerekek! tábla erre kötelezte. A szombaton késô délután történt balesetben a gyalogos életét vesztette.

Súlyosan sérült a vásárhelyi Cuza Voda utcán, a napipiac mellett áthaladó 68 éves petelei illetôségû B. L., akit MS-21-MBX jelzésû jármûvével a 32 éves K. A. ütött el. Ugyancsak súlyos sérüléseket szenvedett az 55 éves segesvári M. M., akit MS-64-ABY rendszámú Opel Kadett személyautójával a 24 éves L. A. gázolt el. Mindkét áldozat a gyalogátjárón kelt át, amikor a jármûveiket szabálytalanul vezetôk elütötték ôket.

Jegyzet

Szeptember végétôl drágítottak a marosvásárhelyi taxiscégek, jármûveik új díjszabások szerint furikáznak városunk utcáin. 5000 lejrôl 6500- ra ugrott az indulási díj, kilométerenként a régi 6900 helyett 8500 lejt kell fizessenek a kényelmesebb utazást igénybe vevô személyek. Ezek a díjak a más megyék taxiscégei által alkalmazott tarifokhoz viszonyítva jóval borsósabbak. Nagybányán például az indulási díj 6000 lej, a kilométer ára 6800-7000 lej. Szebenben viszont mindez még olcsóbb, hiszen a kilométerenkénti díjszabás nem haladja meg a hatezer lejt. A fôvárosban a sárga járgányokkal egy kilométert 4500 lejért tehetünk meg. Marosvásárhelyen tanácsi határozat szabályozza a taxik "egyenruhába" való öltöztetését, s erre példa már a megyeközpontban megjelent néhány sárga színû Renault Clio személygépkocsi. A tanácsi határozat arra is utal, hogy a jelenleg mintegy 1300 kiskocsiból alig 750 marad munkában, s ezek minden eurós követelményeknek eleget kell tegyenek.

A vendégek a nem kis díjszabás fejében pedig a kényelmes utazás mellett joggal elvárhatják a kellô figyelmet, fegyelmet és jómodort a soförôk részérôl. Ezzel a céllal kezdeményezték azt a tanfolyamot, amelyen a taxisok a jómodortól az öltözködésig, s más etikett-elôírásig bármit elsajátíthatnak. Kétségtelen, hogy a kurzus hasznos lesz majd jónéhány gépkocsivezetô számára, akik eddig, az utasokkal szemben faragatlanságról és modortalanságról tettek bizonyságot. Hiszen tanulni soha nem késô és nem is szégyen, mindaddig, amíg az ember elsajátít hasznos, késôbb gyakorlatba ültethetô ismereteket.

A minap egyik ismerôsöm mesélte: kényszerhelyzetben taxival utazott a város egyik negyedébôl a másikba. Az anyósülésen foglalt helyet, s már beszálláskor csípôs izzadságszag csapta meg az orrát. A sofôr éppen a hétvégi labdarúgó összefoglalót hallgatta, az autórádió fülsértôen bömbölve közölte az eredményeket, amelyet a férfi tökmagropogtatása tett még ellenszenvesebbé. A héjakat nem a hamuzóba vagy a zacskóba dobta, hanem egyenesen le a lábtörlôre, amit aztán a mûszak lejárta után egyszerûen kiráz a parkolóban. A kliens rövidesen ráunt az idegesítô ropogtatásra, s rákérdezett a sofôrre: van-e még elég a zacskóban? Mire a sofôr, félreértve a kérdést, igennel helyeselt és udvariasan megkínálta szotyival utasát. Az annyira furcsán érezte magát, hogy a végcél elôtt fizetett és kiszállt a taxiból.

A történet valós, van mit tanulniuk belôle egyeseknek. Ennek a sofôrnek pedig biztosan hasznára válik a tanfolyam. Mindenféle szempontból.

Célegyenesben a városismereti vetélkedô

Végéhez közeledik az október elsô napján kezdôdött Bernády György
városismereti vetélkedô. A Maros megyei RMDSZ és a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány által közösen szervezett verseny nagy népszerûségnek örvend. Mint azt Dósa Fülöp Éva szervezôtôl megtudtuk, száz versenyben való részvételi helyet hirdettek, ötven gyereknek is örültek volna, ehelyett azonban százhatvan diák gondolta úgy, hogy érdemes részt venni a vetélkedôn, melynek lényege az ismeretszerzés.

A verseny elsô fordulóján résztvevôk a város négy leghíresebb épületébe kellett ellátogassanak, ahol a szervezôk által kiosztott kérdôívek 35 kérdésére választ kaphattak. - Már nyolcan visszahozták a kérdôíveket és a helyes válaszok alapján kirakott puzzle-t - mondta a szervezô. - Elôször csak száz gyerekre gondoltunk, ezért a négy épületben - a Teleki Tékában, a Kultúrpalotában, a Vártemplom irodájában és a Bolyai Farkas líceumban - puzzle-darabokat is elrejtettünk, amelyeket kirakva a régi városképnek egy múlt század eleji rajza bontakozik ki. Száz kirakósunk volt, és mivel a késôbb jelentkezôket sem akartuk kizárni, nekik csak kérdôíveket osztogathattunk. A verseny lejártával azonban mindenki kap puzzle-t is az ajándékcsomag és díszoklevél mellé. A vetélkedô sikere elsôsorban azon múlott, hogy a gyerekek - 5-8. osztályos diákok - látták, nem a száraz tudásanyagot kérjük számon tôlük, hanem ismereteket szeretnénk átadni úgy, hogy ebben ôk is aktív résztvevôk legyenek. Minden épületben voltak embereink, akik segítettek a versenyzôknek, ha azok ennek szükségét látták. Megadtuk a lehetôséget a gyerekeknek, hogy saját szakállukra nyomozzanak, és ha nem sikerült választ kapniuk, akkor kérdezhessenek. Itt nincs elsô, második, harmadik helyezett, úgy gondoljuk, mindenki egyformán nyertes, aki részt vesz a vetélkedô elsô fordulóján. A második fordulóra mindazok jelentkezhetnek, akik részt vettek az elsôn, itt azonban már lesz elsô, második, harmadik díj, lesz könyvészeti anyag, és nem a városismeret, hanem dr. Bernády György életének, munkásságának ismerete dönti el a verseny kimenete- lét. Egy négytagú zsûri (elnöke Keresztes Gyula) fogja a második forduló kérdôíveit értékelni, döntetlen esetén pedig külön kérdések alapján születnek majd meg a helyezések. Az elsô forduló csütörtökön, október 23-án ér véget, a második fordulóra pedig október 24-én, pénteken reggel 9 és 10 óra között lehet beiratkozni a Bernády Házban, ott kapják kézhez a kérdôíveket. A második forduló idôtartama 24 óra, október 25-én, pénteken, szintén reggel kilenctôl tízig kell leadni a kitöltött kérdôívet, tíztôl kezdôdik az elbírálás, majd tizenkettôtôl, a Bernády Napok rendezvénysorozat keretében az eredményhirdetés és nyilvános díjkiosztás.

Régi szándékot valósítottunk meg a verseny megszervezésével. Noha már eddig is voltak városismereti témájú vetélkedôk, mindegyik teremben zajlott, mi pedig megadtuk a lehetôséget az egyéni utánajárásra, kutatásra, és ezt értékelték a gyerekek. Azt szeretnénk, ha megismernék a várost, hogy késôbb is felelôsségteljesen viszonyuljanak hozzá, így kezeljék történelmét. Reményeink szerint lesz folytatása.

XIII. Constantin Silvestri Nemzetközi Zenei Fesztivál

Vége felé közeledik az idei Silvestri- emlékfesztivál. A megszokottól eltérô kamarakoncerten négykezes ill. kétzongorás "mûvek" hangzanak fel a Kultúrpalota nagytermében. A temesvári Mihailescu házaspár csaknem másfél évtizede duózik. Nos, e sajátos "kamara-együttest" alkotó elôadópáros egyik tagja Manuela asszony, aki a temesvári Nyugat Egyetem zene tanszékén lektor. Önálló esteken és zenekarokkal együttmûködve sok országban koncertezett. Csaknem tíz évvel ezelôtt, a madridi Real Conservatorio de Musica ösztöndíjasaként Guillermo Gonzales zeneszerzô tanár osztályában spanyol zongoramuzsika elôadására szakosította magát. Megannyi kitüntetése van, a Dinu Lipatti Országos Elôadói Verseny elsô helyezettje négy alkalommal is, mint ahogy a Gh. Dima Konzervatórium dicsérô oklevele birtokosaként lelkes mûvészpedagógus.

Férje, Dragos Mihailescu pedig a temesvári Banat Állami Filharmónia tagjaként az említett Nyugat Egyetem zene fakultásán tanársegéd. Az ország szinte valamennyi számottevô filharmonikus zenekarával együttmûködött. Feleségéhez hasonlóan ôt is négyszer jutalmazták az országos elôadóverseny elsô díjával. Ettôl eltekintve mindketten elkötelezettjei a zongoranégyesnek. Ezért is érthetô, hogy olyan darabokat is megszólaltatnak, melyekben valóban egyenlô mértékben jut szerephez négy kéz. Ám két különbözô zongorán nyújtott mûvészi produkciójukban is örömünket lelhetjük majd. Elhangzik C-tin Silvestri Erdélyi román népi táncok címû szerzeménye, J. Brahms: Magyar táncok - I. sorozat, S. Rahmanyinov: Szvitfantázia két zongorára (Képek), végül J. Brahms két zongorára írt f-moll szonátája.

Lapszemle

Fotótárlat és könyvbemutató * Október 29-én, szerdán 16 órakor mutatják be Erdôszentgyörgyön Sebestyén Péter római katolikus plébános Készenlétben címû könyvét. A kötetrôl Kovrig Magdolna tanárnô beszél. Plájás István fényképészeti kiállítását Bölöni Domokos nyitja meg. * Ismét találkoznak a mûkedvelô színjátszók. * November 21-23. között rendezik meg a Kis-Küküllô menti falusi mûkedvelô színjátszók XI. találkozóját. Az erdôszentgyörgyi szervezôk kérik mindazokat, akik részt vennének a szemlén, hogy részvételi szándékukat jelezzék Kovrig Madolna tanárnônél, a 265-578-720-as telefonon, vagy az alábbi villanylevél-címen: erdfigyelo@freemail.hu (Forrás: Erdôszentgyörgyi Figyelô, II. évfolyam, 10. szám, 2003. október)

Telenézô

Nem a sajtóhamburger. Újságot egyre kevesebben járatnak, régebben cukrászdában, vendéglôben is volt friss lap, most jobbára sportújságot vagy a helyi napilapok valamelyikét viszi cekkerében a városi ember, mikor a piacról vagy a "marketból" hazafelé tartva beugrik egy féldecire, egy hosszúlépésre. A sajtóhamburger eddig is bôséges volt, a piac telítve van, de tévén-romlott szemünk már nem szívesen olvas, legföljebb a gyászhíreket futjuk át a szomszédnál.

Tévéhamburgerünkben viszont sokkal több a zöldsaláta.

Nem tudom, meddig tart a mûsorszolgáltató kábeltársaság kedvessége; beetetés-e, vagy ezentúl már mindig így lészen. Mindenesetre újra kellett rendeznem a csatornák sorát (a magam ízlése szerint), mert nekem az a jó, ha a rendszeresen focit közvetítô adók lehetôleg egymás közelében vannak, hasonlóképpen az általam nézett három magyar tévé (Duna, ATV és M2) szintén egy bokorban leledzik, hogy könnyen átválthassak, ha valami megint uncsi. A sok "újat" felôlem vihetné a nagy árvíz, eredendô kíváncsiságom csakhamar lelohadt, az új nóném (harmonikázó képû) tévéktôl elment a kedvem. Mindenesetre az RTV1, a Pro TV és az Antena 1 ugyancsak egymás mellett áll; kedvenc szórakozásom, hogy elcsípjem a mûsorcsinálók ferdítéseit, angyali csúsztatásait. A hét végén pazar volt mindenbôl a kínálat. Hírös embörök vitáztak, kell-e szavazni, vagy elég, ha a többi balekra hagyjuk. Szemére vetették a kormányzásnak, hogy két bal kézzel készítette elô a népszavazást. Egy szenátor azt mondta, tudja, mi a helyzet: az egyik kategória azért nem megy el, mert elégedetlen a helyzettel, és így mutat sárgalapot pártnak, hatalomnak; a másik meg úgy gondolja, nélküle is eldôl a mérkôzés sorsa. (El is dôlt.)

Ezután is lesz egy-két szaftos botricsek. Hiszen a megyei csiszlikbárók mindenütt csaliztak, kínai utat, színes tévét, holdbéli telket ígérve. A szolgálatos szarkavaró buzgalmárok sem maradhattak ki a hepajból; majd kifeslik ez meg az, alig várom. Drágul a kenyér? Majd fokozzuk a cirkuszt meg a nemzetközi helyzetet, ugyebár.

Aztán ott a magyar botrány. A Haza Bölcsének szôlôházánál megjelentek a haza írástudatlanjai is, és megmutatták, milyen az, amikor egy ütemre dobban minden záptojás. Aztán ezt kommentálták sokan, és sejtetni engedték: lesz zûr megint nemsokára, hiszen nyakunkon október 23., és megint felizzanak a memóriák.

Feledjük tehát a füstbe ment Aradot. Itt a Szuperriporter kerestetik!, ez a decens reality-show, amint lassan kedves unalomba süllyed. Amit nem értek a buliból: találtak-e már egyetlen alkalmas fiatalt, akibôl "szuperriporter" lehet? Mutassák már, az istenért! Egyáltalán: mi az, hogy szuperriporter? Én csak divatos riportereket láttam, és az a véleményem, hogy aki a kabaré meg a show felé viszi ezt a véresen komoly mûfajt, az maga sem alkalmas a pályára, legalábbis nem igazi média-ember, csak pótlék, szurrogátum. A média dugig van efféle álarcos banditákkal. Nem üdvös velük bratyizni. Aki dilettánsok közé keveredik, elôbb-utóbb maga is megeszi a korpát.

Számomra a hétvége legjelentôsebb eseménye a Vatikánban zajlott, a Szent Péter téren, a negyedszázada egyházát szolgáló Szentatya jelenlé-tében: Kalkuttai Teréz anya boldoggá avatásának szép és megható szertartása. Errôl bôven olvashattunk a sajtóban, hallhattunk rádióban, láthattunk híradókat, de én bizony végignéztem a Duna tévé közvetítését, déltôl aztán óvatosan át-átlestem az M2-re is, és ott láttam egy kedves bejátszást egy régebbi riportból. Valami olyasmit kérdeztek Teréz anyától, hogy valóban szent akar-e lenni. A
"válasz" nagyon közvetlen és csaknem hétköznapi volt: miért, kedvesem, maga nem szeretne szent lenni?

Az igazság ez. Hogy titokban mindenki szeretne legalább egy sóhajnyi, megbocsátásnyi idôre: szent lenni. Lemondani minden hívságos földi dologról a szeretet és a feltétlen odaadás, a rászorulók szolgálata javára. Felsorolták, mi a "vagyona" egy apácának. Minden, ami a köznapi felfogásban "érték", hiányzik. A kiválasztottak kevesen vannak. Mégis, a médiának köszönhetôen, lám, korunk szentjei korszerûbbek, mint valaha, hírük-példájuk eljut a legtávolabbi hajlékba is. Így is lehet tanítani a világot.

A tévéhamburger nem épp friss, sárguló salátalevelei között rejtôzik egy-két ízletes, tápláló szelet is.

Az idén díjazott elôször határon túli pedagógust a Richter Gedeon Alapítvány. A legjobb kémiatanároknak járó elismerést a Magyar Tudományos Akadémia Klubjában a magyarországi kitüntetettek mellett Horváth Gabriella, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatója vehette át.

A Richter Gedeon Rt. a Magyar Kémiaoktatásért elnevezésû díjjal, amelybôl évente négyet oszt ki az alapítvány szakkuratóriuma, azoknak a középiskolai és általános iskolai tanároknak ismerik el a tevékenységét, akik kiemelkedô eredményeket értek el e tantárgy oktatásában. A díjazottak kiválasztása pályázat alapján történik, amelyet a jelölt vagy az ôt jelölôk is benyújthatnak. Horváth Gabriella kitüntetését a Szegedi Tudományegyetemen oktató kollégái pályázták meg, akik elôadóként rendszeresen részt vesznek a Bolyai Nyári Akadémia kémiatanárok számára szervezett tanfolyamain - tudtuk meg a kitüntetettôl, akit munkásságáról, a Marosvásárhelyre, a szakmához vezetô útról kérdeztünk.

- A Szilágy megyei Hídalmáson születtem, középiskolai tanulmányaim Zilahon végeztem, az Ady líceumban (volt Wesselényi kollégium). Édesapám példájából kiindulva mindig is agronómusnak készültem, de mivel a felvételi tananyagából kivették a kémiát, arra gondoltam, hogy orvos vagy tanár leszek. Végül is a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kémia szakát választottam, amit nem bántam meg. 1980-ban 125-en végeztük ezt a szakot. Mivel Zilahon is meghirdettek két helyet, adott volt annak a lehetôsége is, hogy hazatérve idôvel visszakerüljek egykori iskolámba. Amikor azonban megláttam, hogy Vásárhelyt is választhatom, lemondtam a személyazonossági biztosította elônyömrôl, és megvártam, amíg az általánosom szerint sorra kerülök.

- A katedrán végzett pedagógusi munka mellett Horváth Gabriella mindig többet vállalt...

- Az évek során a kémiaoktatás megkönnyítése, érdekesebbé tétele volt a célom azokkal a könyvekkel, amelyek részben itthon, részben Magyarországon jelentek meg. Az általános és szervetlen kémia volt az elsô romániai magyar segédtankönyv, a Mentor kiadónál megjelent Szerves kémiai feladatokat Bába Zoltánnal közösen írtuk. Szolnokon adták ki az 50 kémiai rejtvény valamint az 500 érdekes kérdés kémiából címû könyveimet.

- Másik élô "mû" a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamainak megszervezése....

- Ezt a munkát minden évben vállalom. Az idén Csíkszeredában tartottuk, hogy másnak is hagyjunk helyet a szovátai Teleki Oktatási Központban. Az elôadók közül ketten a Pécsi Egyetemrôl jöttek el, s a Babes-Bolyai Egyetem környezetvédelmi szakának román elôadója is vállalt magyar nyelven elôadást. Az évek során azt tapasztaltam, hogy bármelyik egyetemrôl hívok meg elôadókat, szívesen eljönnek.

- Horváth Gabriella, akit 1997-ben tüntetett ki érdemes tanári címmel a Romániai Magyar Pedagógusszövetség, az elmúlt években újabb módszert talált ki, hogy népszerûsítse a kémia oktatását. Hogy is zajlik a Takács Csaba- kémiavetélkedô?

- Három éve internetes formában mûködik, s a hangsúly a mindennapi kémián van, a kísérletek a gyakorlati életbôl vett példákhoz kötôdnek. Emellett kémiatörténet, rejtvény is van benne, s a tankönyv mellett sok könyvet, lexikont is fel kell lapozniuk a résztvevôknek, hogy válaszolni tudjanak a kérdésekre. A vetélkedô négyfordulós, e-mailen vagy postán küldöm el a választ, s minden fordulónak az eredménye felkerül az Internetre. A diákok által befizetett benevezési díjakból valamint a szponzoroktól szerzett támogatásból minden évfolyam elsô három helyezettje nyolcszáz- egymillió lejes díjban részesül, s a sorrendben következô 8-10 helyezett is kisebb jutalmat kap. Átlagosan 300-an kapcsolódnak be a versenybe, Erdély negyedszáz városa 35 iskolájából vettek részt az idén.

- Második megbízatását tölti aligazgatóként a Bolyai iskola élén, hogyan marad idô a kémiára?

- Bár valóban nincs sok idôm a szakmával foglalkozni, a vetélkedô szervezését szeretném folytatni, s összegyûjtöttem az anyagot egy szakkönyvre is, amit egyelôre az órákon használok fel. Aligazgatóként a katedrák módszertani tevékenységéért és az iskola 34 osztályában folyó munkáért felelek, s hozzám tartozik a kollégium felügyelete is.

- Tervek, elképzelések?

- A minôségi oktatás fenntartása és fejlesztése a Bolyaiban...

Ankét

Marosvásárhely - Svédország - Debrecen kontinensünket átívelô háromszögében él évek óta a városunkból elszármazott neves szívsebész professzor, aki fiával együtt nemrégiben járt Erdélyben. Beszélgetésünk kezdetén a fennállásának 40. évfordulóját ünneplô debreceni szívsebészet története kapcsán mondott érdekes, városunkat is érintô részleteket. Dr. Péterffy Árpád, a Debreceni Egyetem Szívsebészeti Központjának orvos igazgatója azt is elárulta, hogy jövô nyáron az ötvenedik érettségi találkozójára látogat Marosvásárhelyre.

- Az 1912-ben alakított Debreceni Egyetemen 1918 óta mûködik az orvosi kar. A II. világháború után a TBC sebészeti ellátása során jött létre a mellkassebészet, s ezen belül 1963-ban kezdték el az úgynevezett zárt, azaz a szívmotor nélküli beavatkozásokat a szíven. A magyar szívsebészet kifejlôdésében óriási szerepet játszott Köteles Vilmos Clevelandben élô gyáros. Szülei a Bihar megyei Tenkérôl vándoroltak ki a világháború elôtt, s az Államokban született fiuk valósította meg az "amerikai álmot": inasból gyárigazgató lett. A modern szívsebészet 1953-ban kezdôdött az Egyesült Államokban. 1955-56-ban Köteles gyárában, a PEMCO-ban fejlesztették ki a legbonyolultabb beavatkozásokat is lehetôvé tevô szív- tüdô motort (ami biztosítja a testen kívüli vérkeringést, amíg a mûtét idejére leállítják a szívet). Mivel felhasználásuk elôrelendítette a szívsebészet fejlôdését, Köteles Vilmos arra gondolt, hogy segíteni kellene az óhazában is, s a hatvanas évek kezdetén két szívmotort küldött Budapestre, egyet pedig Szegedre. A paniti származású Bartha Tibor püspök, aki Clevelandben járt, meggyôzte Kötelest, hogy küldjön még szívmotort, s kérése nyomán 1967 végén újabb két készülék érkezett: egy Budapestre, egy pedig Debrecenbe, ahol 1968-ban indultak el a nyitott szíven végzett mûtétek. Azért tértem ki ilyen hosszan erre a történetre, mert Köteles Marosvásárhelyre is küldött egy szívmotort, ahol ezzel kezdték el operálni elôször a kutyákat, utána pedig az embereket. A református egyháznak címzett ajándék volt, s amikor Pop D. Popa doktort elvitték Bukarestbe, bár szándékában állt, emiatt nem tudta magával vinni a gépet, amelyet az egyház a vásárhelyi magyar egyetemnek adott használatba. E készüléknek köszönhetôen alakulhatott ki a szívsebészet Marosvásárhelyen. Ahova Bill Köteles egykor szívmotort küldött, ma is jól mûködô szívsebészet létezik. Ma már ezt a gépet nem használják Marosvásárhelyen, mivel a megyei kórház felépültével új készülékkel látták el, de a Köteles- féle gépen tanulták meg az alapokat. Az adományozó az idén januárban halt meg 90 éves korában.

- A gépek mellett az emberi hozzájárulás is nagyon fontos ezen a szakterületen. Mint ismeretes, Péterffy professzornak nagy szerepe volt a debreceni szívsebészet elôrehaladásában. Mikor került Debrecenbe?

- 1983-ban, húsz évvel ezelôtt. Tíz évvel késôbb készült el az új épület. Az elsô két évtizedben 390 "nyitott" szívmûtétet hajtottak végre, az elmúlt két évtized alatt 13.000-t végeztünk. Ma már a felnôtt-szívsebészetben szükséges mindenfajta beavatkozást el tudunk végezni, kivéve a transzplantációt, aminek szervezési okai vannak, és csak Budapesten van rá mód. Hasonló a helyzet a csecsemô-szívsebészettel is, ami szintén csak Budapesten mûködik.

- A terjedôben levô katéteres beavatkozás milyen hatással van a szívsebészetre? Mennyiben jelent konkurenciát?

- Természetesen óriási jelentôsége van, és kell is mûvelni a koszorúér-betegségek egy részében, hisz adott pillanatban megoldja a problémát. De, mivel a koszorúér-betegséghez általában billentyûbetegség is társul, amit végül is operálni kell, a katéteres beavatkozás alkalmazása óta késôbb kerül mûtétre a beteg. Így ma idôsebb betegeket és olyan szíveket mûtünk, amelyekben a betegség hosszú lefolyása alatt károsult a szívizom. Emiatt rosszabbak a mûtéti kilátások, mint tíz évvel ezelôtt. Amerikában például az 1-2 százalékos elhalálozási arány ma a kétszeresére emelkedett, mivel megváltozott a beteganyag. Így egyes sebészek csak a könnyû eseteket vállalják. Szerencsére egyre jobban elterjed az euroschore- rendszer, amely az elhalálozási arány kiszámításakor figyelembe veszi a beteg állapotát, és ilyen módon sokkal reálisabb halálozási statisztikát lehet kiszámolni. Ezt a rendszert használni lehet a költségszámításnál is: akinek magasabb a schore-ja, az több nehézséggel számolhat, több szövôdmény léphet fel, és több gyógyszeres kezelés szükséges mûtét után. Ha nagyon magas az euroschore, akkor a sebész is úgy dönt, hogy nem kell operálni. Mindez most van alakulóban, s a fejlôdés folyamatos.

- A bypass mûtétek a leggyakoribbak ma is?

-A beteganyag 60-70 százalékát alkotják, a 25-30 százalékot billentyûproblémával kell operálni, a 10 százaléknyi egyéb típusú mûtétekbe beleszámítanak a veleszületett rendellenességek. Azt is tudjuk ma, hogy egy országban mennyi mûtétet kell végezni egymillió lakosra számítva. A fejlett országokban ezer fölött operálnak, a középmezônyben, ahova Olaszország, Spanyolország és Anglia tartozik, 700- 1000 mûtét esik egymillió lakosra. Kelet- Európában Csehország áll a legjobban, Magyarországon 650 mûtétet végeznek, Romániában százat.

- Hány szívsebészeti központ mûködik Magyarországon?

- A három budapesti mellett Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Zalaegerszegen mûködik hét klinika nyolc központtal.

- A mûtéti beavatkozásokat illetôen változott-e valami az utóbbi idôben?

- Mindig van fejlôdés, egyrészt a szívizom védelme javult az operáció alatt, ezenkívül a keringést támogató lehetôségek is. Ha nagyon gyenge a szívizom, akkor mechanikus gépekkel segítik a keringést. Ha nagyon tönkrement, akkor viszont mûszívvel át lehet hidalni azt az idôszakot, amíg a transzplantációt elvégzik. Ez a nyugati államokban már lehetséges, és ez idô alatt a rossz keringés miatt nem károsodnak a többi szervek.

Jelenleg a mûszívért folyik a nagy harc, mivel a végleges mûszív lehetôségei is kezdenek kialakulni. A másik újdonság a genetikai manipuláció.

- Ez mit jelent a szívbetegségek esetében?

- Mivel alakilag, nagyságban, formailag a disznószív hasonlít legjobban az emberi szívhez, elképzelhetô, hogy a génsebészet e téren kínál lehetôséget. Például, ha valakinek tönkremegy a szíve, genetikai kódját beviszik a disznóba, s kilenc hónap, egy év alatt olyan állat fejlôdik ki, ami immunológiailag teljesen kompatibilis. A beteget addig éltetik, amíg megkaphatja az új szívet. Ennek az elképzelésnek ellenzôi is vannak, mivel az állatból betegségeket lehet átvinni az emberbe.

- A genetikusok által felvetett másik lehetôség, hogy ôssejtbôl állítsanak elô szerveket, elképzelhetô-e a szív esetében?

- Az ôssejttel folynak ilyen természetû laboratóriumi kísérletek. Például a szívinfarktus esetében az érelzáródás miatt elhal a szívizom. Ha életben marad a beteg, a szív falában kötôszövet alakul ki, ami már nem húzódik össze. Ha sok a kötôszövet, a szív a keringést nem tudja biztosítani. Folynak kísérletek, hogy ilyen esetben a páciens vázizmából kivegyenek egy darabot, amelybôl kitenyésztik az izomalapsejtet, amit beültetve a szívbe, szívizommá alakul át, s így javítható lenne a szívizom összehúzódó- képessége.

A szív egy meglehetôsen egyszerû szerv, amely mechanikai pumpaként mûködik, míg a tüdônek például a gázcserén kívül rengeteg biológiai, immunológiai reakciója van, s a máj vagy a vese is sokkal komplexebb funkciókat lát el. Természetesen az, hogy egyszerû, nem jelenti azt, hogy ne lenne nagyon fontos, hiszen ha a pumpáló funkció négy- öt percig kimarad, ez végzetes következménnyel jár.

- A lehetôségek világából visszatérve a valóságba, a professzor úr még mindig ingázik Svédország és Debrecen között?

- Igen, aminek megvannak az elônyei és a hátrányai is. Az elônyök között szerepel a kapcsolatok építése és megtartása a svéd tudománnyal, ami elôbbre van. Az új dolgokat ki lehet próbálni ott, és így nem kell a zsákutcákba bemenni. Svédországban Jönköpingben dolgozom, ahol 1989-ben létrehoztunk egy új szívsebészeti klinikát, amelynek a docens fôorvosa vagyok. 67 éves koromban kell ott nyugdíjba mennem, most 65- öt töltöttem.

Jelenleg az idôm kétharmadát töltöm Debrecenben, egyharmadot Svédországban. Persze, ez rugalmasan alakul, a szükségleteknek és a helyzetnek megfelelôen. Az elsô hat évvel ellentétben, amikor sokat jártam autóval, most repülôvel utazom, ami könnyebbséget és idômegtakarítást jelent.

- A magyar sajtóból értesültünk, hogy adott pillanatban problémája volt szívbillentyûk bevitele miatt.

- Az úgynevezett billentyûügy a posztkommunista idô sárdobálásának a forgatókönyvébe tartozik. Az ajándéknak szánt egészségügyi segédeszköz vámmentesen behozható, ennek ellenére a nálam talált szívbillentyûk bevitelét csempészésnek fogták fel.

- Akkoriban úgy tûnt, hogy nem véletlen esetrôl van szó, és valakinek érdeke, hogy önt lejárassák...

- Valóban így van, mert beleszóltam abba, hogy a közbeszerzést nem bizonyos érdekeknek kell alávetni. Erre következett a büntetôakció. Az ügyet végül is átadták a vámhatóságnak, amely kivizsgálta, lezárta, és nem továbbította az ügyészségnek illetve a bíróságnak.

- Debrecenben már "felnôtt" egy nemzedék, amelyet ön indított útnak...

- Van jó néhány ügyes szívsebész, köztük erdélyi is, mint például a Marosvásárhelyen végzett Galajda Zoltán adjunktus, aki tavaly védte meg a doktori disszertációját, Jagamos Endre (aki Kolozsvárt végzett), Szentkirályi István...

- Hányan mûtenek ma a szívsebészeten?

- A tizenkét sebészorvosból kilencen minden operációt elvégeznek, kettô-három most fejlôdik. Mivel a debreceni Magyarország legnagyobb szívsebészete, reméljük, hogy az 1250 mûtétre az idén is lesz mód, aminek alapján mennyiségileg és minôségileg is az élvonalban maradunk.

- Nem olcsó beavatkozásról lévén szó, az állami támogatás fedezi-e a költségeket?

- Pénzgondok mindenütt vannak. Ha simán megy a mûtét, a biztosító által folyósított összeg talán fedezi a biztosítottak költségeit. A komplikált esetek többe kerülnek, ilyenkor az egyetem egészíti ki az összeget saját bevételeibôl. A külföldi betegek kifizetik a megállapított árat, ami jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai szívsebészeti költségek, de nem megoldható, hogy nyugati betegeket operáljunk, mert ilyen állapotban ki vállalkozik egy hosszú utazásra? Vannak betegeink Erdélybôl és Kárpátaljáról, a Segítô Jobb pillanatnyilag ez utóbbiakat támogatja, mert Ukrajnában rosszabb a helyzet, mint Romániában. Az erdélyi betegeket illetôen van egy megegyezés, hogy helyben megoperálják a sima eseteket, és inkább a csecsemôket viszik ki... Ha az erdélyi beteg a kórháznak számla ellenében ki tudja fizetni azt a körülbelül egymillió forintot, amennyibe a mûtét kerül, kérésre megoperáljuk. Létezik egy újabb változat, miszerint a Segítô Jobb a költségek egy részét megtéríti, a beteg a többi részt állja megegyezés alapján. A marosvásárhelyi szívsebészeten jó munkát végeznek, és ami a kivizsgálást illeti, dr. Benedek Imre fôorvos diagnózisai mindig megbízhatóak.

- Mi volt az utóbbi évek legnagyobb elégtétele?

- Hogy húsz évig voltam a debreceni szívsebészet vezetôje. Bár 65 éves kor után az ember nem lehet klinikaigazgató tanszékvezetô, ennek ellenére felkértek, hogy orvos-szakmai igazgatóként továbbra is vezessem a szívsebészetet, amit szívesen teszek, amíg az egészségi állapotom megengedi.

- A professzor úr szíve egészséges?

- Igen.

- Szakmailag talán mindent elért, mire vágyik még?

- Arra, hogy a gyerekeim is egészségesek legyenek és érvényesüljenek.

- Folytatják-e a szakmát?

- Ketten már biztos, hogy orvosok lesznek, a lányom alorvos, a fiam negyedéves orvostanhallgató Svédországban. Az idén magammal hoztam Erdélybe, ahol egy szép körutat tettünk, s megnéztük Kibédet is, hisz a Péterffyek onnan származnak.

Az Azomures Rt. tanácsterme október 16-án a Munkahelyi Biztonság és Egészség Európai Hete címû rendezvénynek szolgált színhelyéül. Szervezôje a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség. Carmen Vamanu fôfelügyelô és Chisu Aurel fôfelügyelô-helyettes köszöntötték a meghívottakat. Negyvennyolc vállalat és a prefektúra képviseltette magát, valamint azok az intézmények, amelyek a felügyelôséggel a munkaügyi balesetek és megbetegedések kutatásában közremûködnek.

Az Európai Hetet a bilbaói székhelyû Európai Hivatal a Munka Biztonságáért és Egészségért nevû szervezet kezdeményezésére az Európai Unió tizenöt tagállamában és a jelölt országokban ülik meg. Október folyamán mindenik ország maga dönti el, melyik hetet szánja ennek az eseménynek.

A kampány azt a célt tûzte ki, hogy Európát a munka területén biztonságos és egészséges övezetté változtassa azáltal, hogy támogatja a különféle munkaterületeken elôforduló veszélyes anyagok csökkentésének kezdeményezését. A rendezvény, az Európai Bizottság és az Európai Parlament, a szakszervezetek és a munkaadók szövetségének támogatását élvezve, Európa legrangosabb eseményévé nôtte ki magát, ami a biztonságot és egészséget illeti a munka területén.

Munkahelyén Európa-szerte több millió alkalmazott van kitéve a szennyezô anyagok veszélyének. Ez az emberek egészségét különféleképpen érintheti: asztmát, rákot, bôrgyulladásokat okozhat. Ezenkívül károsodhat az ideg- és az immunrendszer, az olyan létfontosságú szervek, mint a máj, tüdô, szív, vese.

A tanácskozáson elhangzott, hogy akkor lehetne ideális helyzetet teremteni, ha megszüntetnék a veszélyes anyagok használatát, hogyha ez nem lehetséges, helyettesítenék egy másik, kevésbé károssal. Bemutatásra kerültek a munkafolyamatokban használt veszélyes anyagok. Elemezték a 1997-2003-as idôszakban elôfordult Maros megyei munkabaleseteket és megbetegedéseket. A Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség utolsó kétévi munkájáról, tevékenységérôl, rendezvényeirôl is beszámoltak. A jelenlevôk megtekinthették a speciális munkaruhákat, lábbeliket, felszereléseket. Végezetül a meghívottak vették át a szót az adott témában.

Pénteken ünnepélyes külsôségek között tartott immár tizedik alkalommal díjkiosztót a Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara. A 2002-es gazdasági teljesítmények alapján, 32 tevékenységi területre csoportosítva, a megye tízezernyi kamarai tagsággal rendelkezô vállalkozójából majd 300 kis, közepes és nagy cég bizonyult a kitüntetô diplomára érdemesnek.

A díjkiosztón Burkhardt Árpád alprefektus és Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere méltatta a vállalkozások hozzájárulását a megye gazdasági fejlôdéséhez, és ígértek támogatást további tevékenységükhöz.

Sziklaszilárdnak maradni

Mint egy nagy család, úgy ünnepelt vasárnap a nyárádtôi református gyülekezet. A templom fennállásának 60., az egyházközség önállóvá válásának 10. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen idôsek és fiatalok, kis és nagyobb gyerekek vettek részt.

Emlékezzél az útra, amelyen hordozott téged az Úr - hangzott az ige, melynek kapcsán az igehirdetô kiemelte: hálaadással kell emlékeznünk, hiszen Isten végig kezén hordozta a nyárádtôi gyülekezetet. A helyi reformátusokkal volt 1927-ben, a nagy válság idején, amikor elhelyezték a templom alapkövét, megôrizte ôket a 30-as években, s így téglát tudtak vetni s építkezni tudtak. Nem hagyta el ôket 1943-ban sem. Amikor a második világháború során a szövetséges erôk templomokat bombáztak, akkor október 10-én Nyárádtôn felszentelték az új templomot. Most is ugyanaz a kérdés, ami ezelôtt 60 évvel volt: Vele vagy Nélküle folytatjuk az utunkat, tervezzük jövônket? Elôdeink Vele tudtak templomot, gyülekezetet, jövôt építeni. Nélküle minden rövid idôn belül romba dôl - figyelmeztetett Székely Ferencz lelkipásztor.

A történelmi áttekintô során az egybegyûltek megtudhatták, hogy Nyárádtônek közös temploma volt Maroskeresztúrral, Lôrincfalvával, ezt azonban 1601-ben lerombolták. 1833-ban sövény-vályog templomot építettek, ami hamar használhatatlanná vált. Az új templom Szabó Frigyes maroskeresztúri beszolgáló lelkész és Fekete Lajos gondnok ideje alatt készült, amikor a gyülekezet lélekszáma csupán 80 volt. A felépített templomnak gondját viselte a számbelileg meggyarapodott gyülekezet, amely 1993-ban eldöntötte, hogy önálló gyülekezetté, anyaegyházközséggé alakul. A lelkész beszámolóját ifj. Szabó Frigyes nyugalmazott lelkipásztor, a templomépítô lelkész fia egészítette ki. Személyes élményekkel tarkított beszédében kiemelte: a templom csak akkor marad meg, ha padjai mindig tele vannak. Az üres helyeknek romboló hatásuk van. Az a gyülekezet, amely sziklára építi templomát és közösségi életét, nyugodtan tervezhet, mert minden idôkben helyt tud állni.

A mûsort a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum diákjainak hangszeres elôadása és Páll Emese magyartanár felolvasása zárta.

Az ünnepély a templom udvarán folytatódott, ahol a gyülekezet két fiatal tagja leleplezte a Kádár István gondnok és családja által adományozott kopjafát, amelyen egy ige: Bízzatok az Úrban örökké és egy idôpont: 2003 áll.

Tebenned bíztunk elejitôl fogva - énekelték a kopjafa körül állók, mintegy megerôsítve az igehirdetésben és a köszöntések során elhangzottakat.

Újabb színvonalas irodalmi esttel lepte meg közönségét a Látó irodalmi folyóirat szerkesztôsége. Míg a múlt héten a kecskeméti Forrás szerkesztôségét látták vendégül a Látó Tanácskozmányi Termében, szombaton egy másik anyaországi nívós irodalmi lap, a veszprémi Új Horizont szerkesztôgárdájával ismerkedhettek meg az érdeklôdôk.

- Magasan szakképzett koldusok vagyunk - nyitotta meg tréfásan az Irodalmi Színpad e hét végi rendezvényét Gálfalvi György, a Látó fôszerkesztôje, aki bemutatta a vendégeket: Raffai Istvánt, a folyóirat fôszerkesztôjét, Juhász László írót, a Szabad Európa Rádió nyugalmazott szerkesztôjét és dr. Szöllôsy Árpádot, a Duna Televízióért Alapítvány tiszteletbeli elnökét, a Protestáns Magyar Szabadegyetem könyveinek kiadóját. A nyitóbeszédbeli utalásra, az irodalmi lapszerkesztés nehézségeire Raffai István válaszolt, aki elmondta, mindennek ellenére érdemes lapot szerkeszteni. - Meghatottan állok, hogy ennyien eljöttek. Mi már az elsô lapszám szerkesztésekor az összmagyarságban gondolkodtunk, eszerint szerkesztjük lapunkat a mai napig. Sok író, sok mûvész kötôdik a Balaton- felvidékhez, több mint háromszáz szerzôt sikerült eddig megnyerni a lapnak, anyaországiakat, kisebbségben élôket egyaránt. Minôségi szinten akarjuk és fogjuk tartani a lapot, hogy unokáink is élvezettel olvashassák - ha a pénzen kívül egyáltalán tudni fognak olvasni valamit. 128 oldalon, kéthavonta jelenik meg az Új Horizont, olvasmányos, érdekes írásokat közlünk. Nemrég 640 oldalas antológiát jelentettünk meg a francia-magyar kulturális kapcsolatokról - mondta Raffai István.

Szöllôsy Árpádot mint Vásárhely szülöttjét faggatta Gálfalvi György. A folyóirat hatvanat mutató, de valójában nyolcvanöt éves vendége vegyes érzelmeir&