|
LV. évfolyam 236. (15503.) sz. |
2003. október 9., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A prefektúra írásban tiltakozik a Kossuth név ellen
Bár augusztus 11-én keltezték, Dorin Florea október 6-i sajtótájékoztatóján került nyilvánosságra, hogy valóban létezik a prefektúrának egy olyan írásbeli értesítése, amelyben törvénytelennek nyilvánítja Marosvásárhely Városi Tanácsának 186-os számú határozatát, amely szerint a Calarasilor utca újra visszakapja régi nevét.
Kérdésünkre Ferenczi Petru, a prefektúra fôtitkára kijelentette: - Mivel a megyei névadó bizottság többségi szavazattal hozott kedvezôtlen véleménye ellenére a városnál mégis elfogadták a határozatot, a prefektus és jómagam úgy vélekedtünk, hogy a kedvezô elbírálás hiányában írásban kérjük a határozat visszavonását. Mivel a 2002 évi 63-as kormányrendelet értelmében a névadó bizottság véleménye konzultatív jellegû, úgy értelmeztük a rendeletet, hogy csak a kedvezô vélemény vehetô figyelembe - mondotta a fôtitkár. Ebbôl kiindulva nem emelkedhet törvényerôre a határozattervezet. Ezt figyelembe véve, a prefektúra törvénytelennek tartja a Calarasilor utca nevének Kossuth Lajos utcára való változtatását, ami annak tulajdonítható, hogy a kormányrendelet szövegét hibásan magyarázták. Egy negatív vélemény nem tekinthetô a névadó bizottság engedélyének, mivel ebbôl azt a következtetést lehetne levonni, hogy a szóban forgó bizottság léte fölösleges - fejtette ki Ferenczi Petru.
A prefektúra által megfogalmazott további érvek, hogy a határozatban nem szerepel, hogy milyen pénzügyi forrásokból fedezik annak életbe ültetését, utcanév-változtatáskor ugyanis a helyi költségvetésbôl kell biztosítani a személyazonossági-cserével kapcsolatos kiadásokat, továbbá az utcanévtáblák elkészítéséhez szükséges keretet, amelyeknek szerepelniük kell a költségvetésben is.
Mindezek nyomán a prefektúra átirata a 33-as kormányrendelet elôírásainak be nem tartása miatt semmisnek nyilvánítja a városi tanács határozatát.
A továbbiakban pedig felsorolja a névadó bizottság érveit, miszerint az elnevezés nagyon kényes kérdés, ugyanis eltérô vélemények vannak a magyar forradalom vezetôjérôl, és figyelembe kellene venni az ezzel kapcsolatos érzékenységeket is, a román lakosság ugyanis úgy érzi, hogy Kossuth Lajos ellene volt a románok alkotmányos elismerésének, és különben sem járt sohasem Vásárhelyen - olvasható a fôispánság átiratában, amely, elfelejtkezvén arról, hogy román tanácsosok is magszavazták, arra hivatkozik, hogy ez utóbbiak véleményének figyelmen kívül hagyása az etnikai feszültségeket növeli.
- A névadásra és névváltoztatásra vonatkozó rendelet a tavaly jelent meg a mi kezdeményezésünkre és a vélemények egyeztetése nyomán - nyilatkozta az ügy kapcsán Borbély László parlamenti képviselô, aki szerint a prefektusnak is tudnia kellene, hogy a névadó bizottság véleménye konzultatív jellegû, és a névváltoztatás szerepelt a protokollumban is. Túl a törvény szellemén, a prefektusnak nem a különféle bizottságok háta mögé kellene bújnia, hanem tisztán ki kellene mondania véleményét, hogy azért nem lehet elnevezni egy utcát egy magyar személyiségrôl, mert ez ma itt politikai kérdést jelent.
Benedek István tanácsos, utalva Dorin Florea sajtónyilatkozataira, a következôket mondta: a polgármester mindennek nagyon tud örülni, ami a marosvásárhelyi magyarságot kedvezôtlenül érinti, így annak is, hogy bojkottálhatja, hogy a Kossuth utca visszakapja régi nevét. A prefektúra értesítését a tanácsos fából vaskarikának nevezte, mivel nem hoz fel olyan érveket, amelyek a kért többséggel megszavazott határozattervezet érvényességét kétségbe vonnák. Ezért is figyelmeztette a keddi tanácsülésen a polgármestert, hogy a szóban forgó határozatot életbe kellene léptetni, és ki kellene tenni az új névtáblákat a Kossuth utcában.
Németországot kivéve, ahol a "nagyobbik testvér" erejének köszönhetôen közvetlenül a faldöntés és újraegyesítés után azonnal közzétették a hírhedt Stasi ügynökeinek névsorát, a többi volt szocialista államban az egykori titkosrendôrségek tagjainak jelentôs része átmentette magát a rendszerváltozáson. Az ügynöklistás botrányok persze mindenhol kisebb- nagyobb vitákat kavartak, ám így is sok minden vált ismertté a sötét múltból, Románia azonban - mint sok minden egyébben - ebben is kivételt képez. Noha egyértelmûen az egyik legjobban szervezett szocialista államvédelmi apparátussal rendelkezett (vagy éppen azért!), tizenhárom évvel az ún. forradalom után sem lehet semmi biztosat tudni a hírhedt szekuritáté tevékenységérôl, az archívum kutatására felállított bizottságot pedig a "demokrata" politikusokká, sikeres üzletemberekké átvedlett szekusok következetesen akadályozzák munkájában.
Az általános információhiány következtében, a leleplezés ürügyén többnyire apró besúgócskák neveit szellôztették meg, akik valamilyen módon - leginkább kényszerbôl - aláírtak ugyan egy kötelezvényt, hogy beszámoltak szomszédjuk, családi barátjuk, kollégájuk "felforgató" tevékenységérôl, de akik ezt nem meggyôzôdésbôl, csupán félelembôl, tehetetlenségbôl tették. (Hisz tudjuk, milyen volt a közhangulat akkoriban.)
Mindennemû jóízlésnek ellentmond azonban, amit az egykori diktátor egyik leghûbb csatlósa követett el. Az udvari költôcskébôl kormánypárti szenátorrá, sôt (mélynacionalista) közvélemény-alakító tévés személyiséggé változott Adrian Paunescu, aki ama decemberi napokban csak alig szabadult meg a népharagtól, mára annyira erôsnek érzi ismét pozícióját, hogy elérkezettnek látta az idôt, hogy hófehérré mossa magát. A róla jelentéseket készítô személy nevének nyilvánosságra hozatalával (egyébként egy ismert íróról van szó), minden bizonnyal abban bízik, hogy a rendszer áldozatának állíthatja be magát, akit íme már annak idején is üldözött "demokratikus" nézetei miatt a hatalom.
A valóság azonban az, hogy Paunescu megfigyelése csupán annak a következménye volt, hogy az akkori hatalom a paranoiát államfilozófiává emelte, s mindenkit figyeltetett, aki a volt diktátor közelébe férkôzött. Hogy Paunescu is rajta volt a megfigyeltek listáján, egy szikrát sem változtatja ôt áldozattá, nem teszi disszidensé, s még kevésbé haladó nézetûvé.
Ha Adrian Paunescu mindenképpen demokratikus és európai gondolkodását szeretné igazolni, megtehetné: mint a kormánypárt szenátora a szószékrôl megfogalmazott, valóban friss szellemiséget hordozó hozzászólásokkal. Romániát illetôen is szimptomatikus azonban, hogy éppen az ellenkezôjét teszi: úgy beszélhet Európa ellen, hogy semmi ellentmondást nem talál abban, hogy pártja az integrációt szorgalmazza, s úgy vezethet - minden összeférhetôségi elvet lábbal tiporva - gyûlöletet fröcskölô tévéadást, hogy szenátorként megszavazta (vajon valóban?) az uszítást tiltó törvényt. Miközben pedig ennek minden paragrafusát megszegi - európai álarcot viselô pártja vezetésével cinkosan összekacsintva -, a volt diktatúra szellemiségét képviselve, annak áldozataként próbálja beállítani magát.
A forradalmi tömeg titulálta "disznónak" ’89 decemberében, de mi most igazodjunk a népi bölcsességhez, miszerint az ordasnak szûknek bizonyul a báránybôr.
Az új alkotmány kedvezôbb feltételeket teremt a Romániában befektetni készülô külföldi üzletemberek számára, közölte szerdán Adrian Nastase miniszterelnök Luxembourgban, a román-luxemburgi gazdasági szemináriumon.
A kormányfô szerint a tulajdon garantálásáról, valamint az államhatalmak szétválasztásáról és egyensúlyáról szóló alkotmányos elôírások az új igazságügyi reformstratégiával együtt ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlenségét is biztosítják.
Nastase ismertette a szemináriumon részt vevô luxemburgi üzletemberekkel Románia utóbbi években elért gazdasági sikereit, valamint a cégindításhoz szükséges iratok beszerzésének egyszerûsítése érdekében hozott intézkedéseket: a bürokrácia és a korrupció elleni harcot, a közigazgatás átláthatóságának biztosítását, a versenyszféra szabályozását.
Romániában július 31-ig 202 luxemburgi céget jegyeztek be, amelyek összesen 185,5 millió dollárt fektettek be. Az EU-tagállamok listáján Luxemburg a hetedik legfontosabb romániai befektetô.
(Mediafax)
A korrupciót vizsgáló Transparency International (TI) 2003-as rangsorában Románia Indiával és Malaurival a 83-85. helyen osztozik. Európában csak Oroszország és Albánia van mögöttünk. Magyarország, hét helyet visszacsúszva, a 40. helyet foglalja el.
A 133 országot átfogó 2003. évi korrupciós indexsorban a legkorruptabb ország 1, a legkevésbé korrupt 10 pontot érhet el, s az index mindig három év göngyölített adatait tartalmazza. Pontszámunk (2,8) és helyezésünk azt mutatja, hogy amíg mások jelentôsen javultak, a mi megítélésünk alig változott, egy keveset javult. Az összes Közép-Kelet- Európai ország megítélése romlott, ezen belül a legtöbbel, 10 helyezéssel Lengyelországé. Szlovákia és Magyarország hét helyezéssel esett vissza, Szlovénia és Csehország kettôvel.
Ami az abszolút sorrendet illeti, Szlovénia a 29., Csehország az 54., Szlovákia és Horvátország az 59. Lengyelország pedig a 64. helyet foglalja el.
A vizsgálat módszertanát ismertetve, ez az index a közhivatalok korrupcióját vizsgálja, s a felmérést készítô szervezetek - a Világbank, a Gallup Intézet, az amerikai Columbia Egyetem, a Világgazdasági Fórum, a PricewaterhouseCoopers és az Economist Intelligence Unit - mindenütt a külföldi üzletembereket, és a külföldi turistákat kérdezi az adott ország korrupciós állapotáról.
Román-lengyel államfôi megbeszélések
Ion Iliescu román és Aleksander Kwasniewski lengyel államfô a Cotroceni palotában tárgyalt szerdán a két ország kétoldalú, regionális és nemzetközi kapcsolatairól.
Iliescu elnök kifejtette, Románia és Lengyelország között igazi stratégiai partnerség alakult ki, 1989 után mindkét ország politikáját az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás határozta meg, a felkészülés során pedig Románia és Lengyelország kölcsönösen segítették egymást. Hozzátette, Románia felhasználta Lengyelország tapasztalait és továbbra is számít támogatására a csatlakozási tárgyalások során, tekintettel arra, hogy Lengyelország 2004-ben az EU teljes jogú tagja lesz.
Aleksander Kwasniewski értékelte a két ország hadseregének együttmûködését, különösen az iraki hadszíntéren, de hangsúlyozta, hogy megfelelôbbé kell tenni a két haderô operatív kooperációját.
Iliescu és Kwasniewski megbeszélésén szó esett továbbá a közép-európai államfôk 2004-ben, Mamaián megrendezésre kerülô találkozójáról, regionális infrastruktúra-fejlesztésrôl és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is. Az államfôk jelenlétében kormányközi megállapodást írtak alá a két ország 2003 és 2006 közötti tudományos, oktatásügyi és mûvelôdési együttmûködésérôl.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa október 15-én elemzi a Romániával kötött készenlétihitel-egyezményt, egy héttel a tervezett idôpont után. A programeltolódás oka az IMF nemrégiben, Dubaiban tartott éves értekezlete.
- Egy hétre van szükség, hogy a dokumentumok minden igazgatóhoz eljussanak, a következô napokban pedig még sor kerül néhány megbeszélésre az IMF képviselôivel - nyilatkozta Mediafaxnak Mihai Tanasescu pénzügyminiszter.
Tanasescu elmondta, bízik benne, hogy Romániának elsô ízben sikerül lezárni egy IMF- megállapodást, amely arra készteti majd a nemzetközi pénzintézetet, hogy kiutalja a hitel utolsó, 153 millió dolláros részletét.
Az IMF és a Világbank éves értekezletét szeptember 23-24-én tartották Dubaiban. (Mediafax)
Jönnek az oroszok! - harsogta számos német beharangozó, azt akarván a nagyvilág tudomására hozni ezzel a más idôkbôl már ismert mondattal, hogy az idei frankfurti könyvvásár "vendége" Oroszország, ahogy Magyarország is volt "vendég" a világ legnagyobb könyvvásárán 1999-ben.
Az oroszok már régen vártak arra, hogy Frankfurtban ôk álljanak a figyelem középpontjában. 1992-ben a peresztrojka Szovjetuniója lett volna a Gastland, de a történelem elmosta a premiert: az unió felbomlott, a könyveseknek is nagyobb gondjuk volt annál, mintsem hogy Németországban parádézzanak.
Az 1992-es bemutatkozás mintegy a szovjet-orosz irodalom keresztmetszete lett volna, s egyúttal kibékülés, mert az emigráns irodalmat is bevonták volna a bemutatandó anyagba. Ez annál is lényegesebb szempont, mivel az oroszok öt irodalmi Nobel- díjasának (Bunyin, Brodszkij, Paszternak, Szolzsenyicin és Solohov) többsége külföldön élve, vagy belföldi emigrációba visszahúzódva kapta meg a stockholmi akadémia díját, sokszor botrányok közepette, az egyetlen kivétel a Csendes Don szerzôje, Solohov volt. Közülük már csak a 84 éves Szolzsenyicin él, akit Frankfurtban zsidók és oroszok több évszázados viszontagságos együttélésérôl írt, vitatott esszéjének második kötete képvisel.
A tíz évvel ezelôtti koncepció már nem érvényes, az emigránsok rég az orosz irodalmi tudat részei, s az elmúlt több mint tíz év az irodalmi ízlésben is változást hozott, habár az irodalmi élet figyelôi azt mondják, hogy a tematikai és a formai kísérletezés, a nagy szabadosság hulláma levonulóban van, s ismét helyet nyer a történet, a mesélés, a hagyományos próza, gyarapodik az utolérhetetlen klasszikusok öröksége. Ha nem is cserélôdött ki az elmúlt tíz évben teljesen az alkotógárda, jelentkeztek új szerzôk is, akik a nagy elôdöktôl eltérôen már nem akarnak próféták és prédikátorok lenni, így aztán nem csoda, hogy a frankfurti prezentáció Oroszország - új oldalak címmel fut.
A németországi kiadók is a friss könyvtermésre összpontosítottak, amikor hatvan új fordítást dobtak piacra a könyvvásár alkalmából, mégpedig azzal a jelszóval, hogy ne csak Puskin, Tolsztoj és Dosztojevszkij jusson az olvasó eszébe, ha Oroszországról, mint irodalmi nagyhatalomról hall.
Négy és fél millió eurót költöttek "az új irodalmi oldalak" bemutatójára, orosz szerzôk csapatostul vonulnak fel a Majna menti településen, 120 felolvasást tartanak, koncerteket, kiállításokat is rendeznek, látni lehet ikonokat éppúgy, mint sztálini idôkben készült erotikus fotográfiákat.
Egy-két dolgot a múltból bányásztak elô - remekmûként emlegetik az 1938-ban elhunyt Borisz Sitkov Viktor Vavics címû mûvét, az 1905-ös forradalom idején játszódó, ifjúságról, erotikáról és politikáról szóló kötetet. A posztmodern Németországban is befutott képviselôitôl (Jerofejev, Pelevin, Szorokin) is kiadtak alkotásokat, ám láthatóan a viszonylag kevéssé ismert nevekre összpontosítottak: Prigovra, Makanyinra, Mamlejevre, a nôk közül Tatyjana Tolsztajára, s utopisztikus regényére, a Küszre.
A hétfôig tartó könyvvásáron, éppen az utolsó napon, a könyvek meg is vásárolhatók, bár az oroszok már a korábbi könyvvásárokon is üzleteltek kicsiben, talán szûkös napidíjukat kiegészítendô.
I. szakasz. - Románia Alkotmánya, amely megjelent Románia Hivatalos Közlönyének 1991. november 21-i 233. számában, és amelyet az 1991. december 8-i országos népszavazással hagytak jóvá, módosul és kiegészül a következôk szerint:
1. Az 1. szakasz szövege módosul és kiegészül a következôk szerint:
A (3) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(3) Románia demokratikus és társadalmi jogállam, amelyben az emberi méltóság, az állampolgári jogok és szabadságjogok, az emberi személyiség szabad fejlôdése, az igazságosság és a politikai pluralizmus a legfelsôbb értékeket képviseli a román nép demokratikus hagyományainak és az 1989 decemberi forradalom eszméinek szellemében, és garantálva van."
A (3) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (4) és (5) bekezdés:
"(4) Az állam a törvényhozói, végrehajtó és bírósági hatalom elválasztásának és egyensúlyának elvén szervezendô meg, az alkotmányos demokrácia keretében.
(5) Romániában az Alkotmány, az Alkotmány elsôrendûsége és a törvények tiszteletben tartása kötelezô."
2. A 2. szakasz (1) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(1) A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amely azt a szabad, idôszakos és korrekt választások útján létrehozott reprezentatív szervein és népszavazásokon keresztül gyakorolja."
3. A 4. szakasz (1) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(1) Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása."
4. A 9. szakasz a következôk szerint módosul:
A szakasz címe a következô lesz: "A szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a szakmai egyesületek"
A szakasz szövege a következô lesz:
A szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a szakmai egyesületek alapszabályaik szerint alakulnak meg és tevékenykednek, a törvény feltételei között. Ezek hozzájárulnak tagjaik jogainak megvédéséhez és szakmai, gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítéséhez."
A 11. szakaszba beiktatandó a következô szövegû (3) bekezdés:
"(3) Abban az esetben, ha valamely szerzôdés, amelyben Románia részes féllé válik, az Alkotmánnyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, a ratifikálására csak az Alkotmány módosítása után kerülhet sor."
6. A 15. szakasz (2) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(2) A törvény csakis a jövô tekintetében rendelkezhet, kivéve a kedvezôbb büntetô- és kihágási törvényt."
7. A 16. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
A (3) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(3) A polgári vagy katonai köztisztségeket vagy méltóságokat a törvény feltételei között csakis a román állampolgársággal és az országban lakhellyel rendelkezô személyek tölthetik be. A román állam garantálja a nôk és férfiak esélyegyenlôségét e tisztségek és méltóságok betöltésében."
A (3) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (4) bekezdés:
"(4) Románia európai uniós csatlakozásának feltételei között azon uniós állampolgároknak, akik teljesítik az alaptörvény követelményeit, joguk van választani és ahhoz, hogy megválasszák ôket a helyi közigazgatási hatóságokba."
8. A 19. szakasz (1) bekezdése után beiktatandó a következô szövegû (11) bekezdés:
"(11) Az (1) bekezdés elôírásai alóli kivételezéssel a román állampolgárok kiadhatók a Románia által részes félként aláírt nemzetközi megállapodások alapján, a törvény feltételei között és kölcsönösségi alapon."
9. A 20. szakasz (2) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(2) A Románia által az alapvetô emberi jogokra vonatkozóan részes félként aláírt paktumok és szerzôdések és a belföldi törvények közötti eltérések fennállása esetén a nemzetközi szabályozásokat kell elsôbbségben részesíteni, kivéve azt az esetet, amelyben az Alkotmány vagy a belsô törvények kedvezôbb rendelkezéseket tartalmaznak."
10. A 21. szakaszba beiktatandó a következô szövegû (3) és (4) bekezdés:
"(3) A feleknek joguk van méltányos perre és az ügyek méltányos idôben való megoldásához."
"(4) A speciális közigazgatási jogszolgáltatás fakultatív és ingyenes."
11. A 23. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
A (4) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(4) Az elôzetes letartóztatást a bíró rendeli el és csakis a büntetôper folyamán."
A (4) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (41), (42) és (43) bekezdés:
"(41) A bûnüldözés folyamán a megelôzô letartóztatás legfeljebb 30 napra rendelhetô el, amely 30 napos idôszakokkal meghosszabbítható anélkül, hogy a teljes idôszak meghaladna egy méltányos, 180 napnál nem hosszabb idôtartamot.
(42) A tárgyalási fázisban a bírói hatóság a törvény feltételei között köteles idôszakosan, de 60 napnál nem késôbb ellenôrizni az elôzetes letartóztatás törvényességét és alapozottságát, és azonnal elrendelni a vádlott szabadlábra helyezését, ha az elôzetes letartóztatást kiváltó okok megszûntek, vagy ha bírói hatóság megállapítja, hogy nincsenek újabb okok, amelyek igazolnák a szabadságvesztés fenntartását.
(43) Az elôzetes letartóztatásra vonatkozó bírói végzés a törvényben elôírt jogorvoslatnak van alávetve."
A (6) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(6) A fogvatartott vagy a letartóztatott szabadlábra helyezése kötelezô, ha az említett intézkedések okai megszûntek, valamint a törvényben elôírt más esetekben."
A (9) bekezdés után beiktatandó a következô (91) bekezdés:
"(91) A szabadságvesztéses büntetés csakis büntetô jellegû lehet."
12. A 27. szakasz a következôk szerint módosul:
A (2) bekezdés szövege a következô lesz:
"(2) Az (1) bekezdés elôírásaitól törvénnyel el lehet térni a következô helyzetekben:
a) valamely letartóztatási parancs vagy bírósági határozat végrehajtásáért;
b) valamely személy életét, testi épségét vagy javait fenyegetô veszély elhárításáért;
c) a nemzetbiztonság vagy a közrend megvédéséért;
d) valamely járvány elterjedésének megelôzéséért."
A (3) bekezdés szövege a következô lesz:
"(3) A házkutatásokat a bíró rendeli el, s azokat csakis a törvény által elôírt feltételek között és formákban lehet végrehajtani."
A (4) bekezdés szövege a következô lesz:
"(4) Tilos házkutatást tartani éjszaka idején, a tettenéréses bûncselekmények kivételével."
13. A 31. szakasz (3) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(3) A tájékoztatáshoz való jog nem sértheti a fiatalok védelmét célzó intézkedéseket vagy a nemzetbiztonságot."
14. A 32. szakasz a következôk szerint módosul:
A (4) bekezdés szövege a következô lesz:
"(4) Az állami oktatás ingyenes, a törvénynek megfelelôen. Az állam szociális tanulmányi ösztöndíjban részesíti a hátrányos helyzetû családokból származó és az intézményesített gyermekeket és fiatalokat, a törvény feltételei között."
A (5) bekezdés szövege a következô lesz:
"(5) Az oktatás minden fokon állami, magán- és konfesszionális egységekben bonyolódik le, a törvény feltételei között."
15. A 32. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 321. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "A kultúrához való hozzáférés"
A szakasz szövege a következô lesz:
(1) A kultúrához való hozzáférés garantált, a törvény feltételei között.
(2) A személy szabadsága szellemiségének fejlesztéséhez és hozzáférése a nemzeti és egyetemes kultúra értékeihez nem gátolható meg.
(3) Az államnak biztosítania kell a szellemi identitás megôrzését, a nemzeti kultúra támogatását, a mûvészetek ösztönzését, a kulturális örökség oltalmazását és konzerválását, a kontemporáns kreativitás fejlesztését, Románia kulturális és mûvészi értékeinek elômozdítását a világban."
16. A 33. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 331. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "Az egészséges környezethez való jog"
A szakasz szövege a következô lesz:
(1) Az állam elismeri bármely személy jogát az egészséges és ökológiai szempontból kiegyensúlyozott környezethez.
(2) Az állam biztosítja a törvényalkotási keretet e jog gyakorlásához.
(3) A természetes és jogi személyek kötelessége a környezetet védeni és javítani."
17. A 35. szakasz (2) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(2) A jelölteknek, ahhoz, hogy a Képviselôházba vagy a helyi közigazgatási szervekbe megválasszák ôket, a választások napjáig, ezt is beleértve, be kell tölteniük legalább a 23 éves életkort és a legalább 33 éves életkort ahhoz, hogy megválasszák ôket a Szenátusba, illetve 35 éves életkort, hogy megválasszák ôket a Románia elnöke tisztségbe."
18. A 35. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 351. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "Az Európai Parlamentbe való megválasztás joga"
A szakasz szövege a következô lesz:
Romániának az Európai Unióhoz valós csatlakozása feltételei között a román állampolgá-roknak joguk van választani és jelöltként indulni az európai parlamenti választásokon."
19. A 37. szakasz (1) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(1) Az állampolgárok szabadon egyesülhetnek politikai pártokba, szakszervezetekbe, munkaadói szervezetekbe és más egyesülési formákba."
20. A 38. szakasz (1) és (2) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(1) A munkához való jog nem korlátozható. A szakma, a mesterség vagy a foglalkozás, valamint a munkahely szabadon választható meg.
(2) Az alkalmazottaknak joguk van szociális védôintézkedésekhez. A védôintézkedések az alkalmazottak biztonságára és egészségére, a nôk és az ifjak munkarendszerére, az összgazdasági viszonylatban bevezetett minimális bruttó bérre, a heti pihenésre, a fizetett pihenôszabadságra, a nehéz vagy speciális körülmények között végzett munkára, szakképzésre, valamint a törvénnyel megállapított más sajátos helyzetekre vonatkoznak."
21. A 39. szakasz (2) bekezdése a) pontjának szövege a következô lesz:
"a) a katonai kötelezettségek teljesítésére kifejtett tevékenység, valamint a kötelezô katonai szolgálatot a törvény szerint vallási okokból nem teljesítôk által e szolgálat helyett kifejtett tevékenység."
22. A 41. szakasz módosul és kiegészül a következôképpen:
A szakasz címe a következô lesz: "A magántulajdonjog"
A (2) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(2) A magántulajdont a tulajdonostól függetlenül a törvény egyenlôen garantálja és oltalmazza. Az idegen állampolgárok és a hontalanok csak a Románia európai uniós csatlakozásából és a Románia által részes félként aláírt más nemzetközi szerzôdésekbôl eredô feltételek között szerezhetnek tulajdonjogot földterületek felett, kölcsönösségi alapon, alapszabályban elôírt feltételek között, valamint törvényes öröklés útján."
A (3) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (31) bekezdés:
"(31) Tilos a javak államosítása vagy azok köztulajdonba helyezése bármilyen kényszerintézkedéssel a tulajdonosok társadalmi, nemzetiségi, vallási, politikai hovatartozása vagy más természetû megkülönböztetése alapján."
23. A 41. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 411. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "A gazdasági szabadság"
A szakasz szövege a következô lesz:
Valamely személy gazdasági tevékenységekhez való szabad hozzáférése, az azokkal kapcsolatos kezdeményezési szabadsága és azok törvény feltételei közötti gyakorlása garantált."
24. A 43. szakasz (2) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(2) Az állampolgárok nyugdíjra, fizetett szülési szabadságra, az állami egészségügyi egységek által nyújtott orvosi ellátásra, munkanélküli segélyre és a törvény által elôírt más formájú közületi vagy magán társadalombiztosításra jogosultak. Az állampolgároknak a törvény szerint joguk van szociális gondozási intézkedésekre."
25. A 45. szakasz (2) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(2) Az állam a gyermekek számára családi pótlékot nyújt és segélyeket a beteg vagy a fogyatékkal élô gyermekek gondozására. A gyermekek és az ifjak szociális oltalmazásának egyéb formáit törvénnyel kell megállapítani."
26. A 46. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
A szakasz címe a következô: "A fogyatékkal élô személyek oltalmazása"
A szakasz szövege a következô lesz:
A fogyatékkal élô személyek különleges oltalmazást élveznek. Az állam biztosítja az esélyegyenlôség-biztosítási, fogyatékosság-megelôzési és kezelési országos politika alkalmazását a fogyatékkal élô személyeknek a közösség életében való tényleges részvétele érdekében, tiszteletben tartva a szülôkre és a gyámokra háruló jogokat és kötelességeket."
27. A 48. szakasz a következôképpen módosul:
Az (1) bekezdés szövege a következô lesz:
"(1) A valamely jogában vagy törvényes érdekében a közhatóság által adminisztratív irattal vagy a kérelme törvényes határidôre való megoldásának elmulasztásával sértett személy jogosult az igényelt jog vagy törvényes érdek elismerésének, az aktus semmissé nyilvánításának elnyerésére és a neki okozott kár megtérítésére."
A (3) bekezdés szövege a következô lesz:
"(3) Az állam vagyonjogilag felel az igazságszolgáltatási tévedésekkel okozott károkért. Az állam felelôssége a törvény feltételei között állapítandó meg és nem hárítja el azon magisztrátusok felelôsségét, akik tisztségüket rosszhiszemûen vagy súlyos gondatlansággal teljesítették."
28. A 49. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
(1) Egyes jogok vagy szabadságok gyakorlása csakis a
törvénnyel korlátozható, s csakis, ha ezt az esetnek
megfelelôen, megköveteli a nemzetbiztonságnak, a
közrendnek,
-egészségnek vagy -erkölcsnek, az
állampolgárok jogainak és szabadságainak a
megvédése; a bûnügyi eljárás
lebonyolítása; valamely természeti csapás, valamely
katasztrófa vagy valamely rendkívül súlyos
szerencsétlenség következményeinek
megelôzése.
(2) A korlátozást csak akkor lehet elrendelni, ha az egy demokratikus társadalomban szükséges. Az intézkedésnek arányosnak kell lennie az azt kiváltó helyzettel, megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni és nem érintheti a jog vagy a szabadság fennállását."
29. Az 51. szakasz hatályát veszti.
30. Az 52. szakasz a következôképpen módosul:
A (2) bekezdés szövege a következô lesz:
"(2) A katonai szolgálat teljesítési feltételei alaptörvénnyel állapítandók meg."
A (3) bekezdés szövege a következô lesz:
"(3) Az állampolgárok 20. életévüktôl 35. életévükig sorolhatók be, az önkéntesek kivételével, az alaptörvény feltételei között."
31. Az 55. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
(1) A Nép Ügyvédjét a természetes személyek jogainak és szabadságainak a megvédése céljából nevezik ki 5 éves idôtartamra. A Nép Ügyvédje adjunktusai tevékenységi területenként szakosítottak.
(2) A Nép Ügyvédje és adjunktusai nem tölthetnek be semmilyen más köz- vagy magántisztséget, a felsôoktatási didaktikai funkciók kivételével.
(3) A Nép Ügyvédje intézmény szervezése és mûködése alaptörvénnyel állapítandó meg."
32. A 60. szakasz (1) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(1) A Képviselôházat és a Szenátust 4 éves mandátumra választják meg, amely jog szerint meghosszabbodik, mozgósítási állapot, háború, ostromállapot vagy sürgôsségi helyzet esetén, e helyzetek megszûnéséig."
33. A 62. szakasz módosul és kiegészül a következôképpen:
A szakasz címe a következô lesz: "A Házak ülései"
Az (1) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(1) A Képviselôház és a Szenátus külön üléseken fejti ki munkálatait."
A (2) bekezdés bevezetô része módosul és szövege a következô lesz:
"(2) A Házak a képviselôk és szenátorok többségi szavazatával elfogadott szabályzat alapján együttes üléseken is kifejtik munkálataikat, a következô esetekben:"
A (2) bekezdés f) pontja módosul és szövege a következô lesz:
"f) az ország nemzetvédelmi stratégiájának a jóváhagyása;"
A (2) bekezdés f) pontja után beiktatandó a következô szövegû f1) pont:
"f1) a Legfelsôbb Honvédelmi Tanács jelentésének megvizsgálása;"
A (2) bekezdés g) pontja módosul és szövege a következô lesz:
"g) a hírszerzô szolgálatok igazgatóinak kinevezése, Románia Elnökének javaslatára, és e szolgálatok tevékenysége feletti ellenôrzés gyakorlása;"
A (2) bekezdés g) pontja után beiktatandó a következô szövegû g1) és g2) pont:
"g1) a Nép Ügyvédje kinevezése;
g2) a képviselôk és szenátorok alapszabályának megállapítása, azok juttatásainak és egyéb járandóságainak megállapítása;"
34. A 67. szakasz (1) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(1) A képviselôk és a szenátorok az illetô Ház törvényes összeülésének idôpontjától gyakorolják mandátumukat, megválasztásuk igazolásának és eskütételük feltételével. Az esküt alaptörvénnyel állapítják meg."
35. A 69. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
(1) A képviselôk vagy szenátorok jogilag nem vonhatók felelôsségre a mandátumuk gyakorlása alatt kifejezett szavazataikért vagy politikai véleményükért.
(2) A képviselôk vagy a szenátorok a mandátumuk gyakorlása alatt kifejezett szavazataikkal vagy politikai véleményükkel össze nem függô tettekért bûnüldözés alá helyezhetôk vagy bíróság elé állíthatók, de a hovatartozásuk szerinti Háznak az érintett meghallgatása után adott jóváhagyása nélkül nem vethetôk alá motozásnak, nem tarthatók fogva vagy nem tartóztathatók le. A bûnüldözés alá helyezést vagy bíróság elé állítást csak a Legfelsôbb Semmítôszék melletti ügyészség gyakorolhatja. Az ítélkezés a Legfelsôbb Semmítôszék illetékességébe tartozik.
(3) A képviselôk vagy a szenátorok tettenéréses bûncselekmény esetén lefoghatók és motozásnak alávethetôk. Az igazságügyi miniszternek a lefogásról és motozásról késedelem nélkül értesítenie kell az illetô Ház elnökét. Ha az így értesített Ház megállapítja, hogy nincs ok a fogva tartásra, azonnal el kell rendelnie az említett intézkedés visszavonását."
36. A 70. szakasz hatályát veszti.
37. A 71. szakasz hatályát veszti.
38. A 72. szakasz (3) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(3) Alaptörvénnyel szabályozandó:
a) a választási rendszer; az Állandó Választási Hatóság szervezése és mûködése;
b) a politikai pártok szervezése, mûködése és finanszírozása;
c) a képviselôk és szenátorok alapszabálya, azok juttatásainak és egyéb járandóságainak megállapítása;
d) a népszavazás szervezése és lebonyolítása;
e) a kormánynak és a Legfelsôbb Honvédelmi Tanácsnak a szervezése;
f) a katonai erôk részleges vagy teljes mozgósítási állapota és a háborús állapot rendszere;
g) az ostromállapot és a sürgôsségi állapot rendszere;
h) a bûncselekmények, a büntetések és végrehajtásuk rendszere;
i) az amnesztia vagy a közkegyelem gyakorlása;
k) a közigazgatási bíráskodás;
l) a Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsának, a bírósági hatóságoknak, a Közügyek Minisztériumának és a Számvevôszéknek a szervezése és mûködése;
m) a tulajdon és az öröklés általános jogrendszere;
n) az oktatás általános szervezése;
o) a helyi közigazgatás, a területi szervezés, valamint a helyi autonómia általános rendszere;
p) a munkaviszonyok, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a szociális oltalmazás általános rendszere;
r) a romániai nemzeti kisebbségek státusa;
s) a vallásfelekezetek általános rendszere;
t) a többi olyan terület, amelynek tekintetében az Alkotmány alaptörvények elfogadását írja elô."
39. A 73. szakasz a következôképpen módosul:
Az (1) bekezdés szövege a következô lesz:
"(1) A törvényhozási kezdeményezés az esetnek megfelelôen a Kormányt, a képviselôket, a szenátorokat illeti meg vagy törvényhozási kezdeményezést tehet legalább 100.000, szavazati joggal rendelkezô állampolgár is. Az állampolgárok törvényhozási kezdeményezésének legalább az ország megyéi egynegyedébôl kell kiindulnia, s e megyék mindegyikében, illetve Bukarest municípiumban legalább 5.000 aláírást kell gyûjteni a kezdeményezés támogatására."
A (3) bekezdés szövege a következô lesz:
"(3) A Kormány törvényhozási kezdeményezését a törvénytervezetnek azon Ház egyikébe való eljuttatásával gyakorolja, amely jogosult azt elsôként megkeresett Házként elfogadni."
Az (5) bekezdés szövege a következô lesz:
"(5) A törvényhozási javaslatokat abban a Házban kell elôször elfogadásra terjeszteni, amely jogosult azt elsôként megkeresett Házként elfogadni."
40. A 73. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 731. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "A Házak megkeresése"
A szakasz szövege a következô lesz:
(1) Elsôként megkeresett Házként a Képviselôház elé terjesztendôk megtárgyalásra és elfogadásra a nemzetközi szerzôdések és más nemzetközi egyezmények, illetve ezen szerzôdések és egyezmények alkalmazásából eredô törvényhozási intézkedések ratifikálásáról szóló törvénytervezetek vagy törvényhozási javaslatok, valamint a 31. szakasz (5) bekezdésében, a 37. szakasz (3) bekezdésében, az 52. szakasz (2) bekezdésében, az 55. szakasz (3) bekezdésében, a 72. szakasz (3) bekezdésének e), k), l), n), o) pontjában, a 79. szakasz (2) bekezdésében, a 101. szakasz (3) bekezdésében, a 104. szakasz (2) bekezdésében, a 116. szakasz (3) bekezdésében, a 117. szakasz (2) és (3) bekezdésében, a 119. szakasz (2) bekezdésében, a 125. szakasz (4) és (5) bekezdésében és a 140. szakasz (4) bekezdésében említett alaptörvény- tervezetek. A többi törvénytervezet vagy törvényhozási javaslat elsôként megkeresett Házként a Szenátus elé terjesztendô megtárgyalásra és jóváhagyásra.
(2) Az elsôként megkeresett Ház 45 napon belül dönt. A törvénykönyvek és más különleges komplexitású törvények esetében a határidô 60 nap. E határidôk meghaladása esetén úgy tekintendô, hogy a törvénytervezetet vagy törvényhozási javaslatot elfogadták.
(3) Az elsôként megkeresett Ház általi elfogadás vagy elutasítás után a törvénytervezet vagy törvényhozási javaslat a másik Háznak továbbítandó, amely véglegesen dönt.
(4) Abban az esetben, ha az elsôként megkeresett Ház egy olyan elôírást fogad el, amely az (1) bekezdés szerint döntési illetékességébe tartozik, az elôírás véglegesen elfogadott, ha a második Ház is beleegyezik. Ellenkezô esetben csak az illetô elôírás kapcsán a törvény visszaküldendô az elsôként megkeresett Házhoz, amely sürgôsségi eljárással véglegesen dönt.
(5) A (4) bekezdésnek a törvény visszaküldésére vonatkozó elôírásai megfelelô módon alkalmazandók abban az esetben is, ha a döntéshozó Ház egy olyan elôírást fogad el, amely feletti döntéshozatali illetékesség az elsô Házat illeti meg."
41. A 75. szakasz hatályát veszti.
42. A 76. szakasz hatályát veszti.
43. A 78. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
A törvény közzéteendô Románia Hivatalos Közlönyében és a közzététele idôpontjától számított 3. napon vagy a törvény szövegében elôírt utólagos idôpontban lép hatályba."
44. A 83. szakasz (1) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(1) Románia Elnökének mandátuma 5 évre szól és az eskü letétele idôpontjától gyakorlandó."
45. A 84. szakasz a következôképpen módosul:
A (2) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(2) Románia Elnöke immunitásnak örvend. A 69. szakasz (1) bekezdésének elôírásai megfelelôképpen alkalmazandók."
A (3) bekezdés hatályát veszti.
46. A 85. szakaszba beiktatandó a következô szövegû (3) bekezdés:
"(3) Ha a kormányátalakítási javaslattal
megváltoztatják a Kormány szerkezetét vagy politikai
összetételét, Románia Elnöke csak a Parlament
jóváhagyása alapján
gyakorolhatja a (2) bekezdésben elôírt, a
miniszterelnök javaslatára kapott
hatáskörét."
47. A 89. szakasz (3) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(3) A Parlamentet nem lehet feloszlatni Románia Elnöke mandátuma idôtartamának utolsó hat hónapjában, sem pedig mozgósítás, háború, ostromállapot vagy sürgôsségi állapot idején."
48. A 91. szakasz (1) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(1) Az Elnök Románia nevében megköti a Kormány által megtárgyalt nemzetközi szerzôdéseket és méltányos határidôn belül ratifikálás végett a Parlament elé terjeszti azokat. A többi nemzetközi szerzôdés és egyezmény a törvénnyel megállapított eljárásnak megfelelôen kötendô meg, hagyandó jóvá vagy ratifikálandó."
49. A 92. szakasz (3) bekezdése után beiktatandó a következô szövegû (4) bekezdés:
"(4) Mozgósítás vagy háború esetén a Parlament folytatja tevékenységét ezen állapot egész idôtartama alatt, ha pedig nem ülésezik, a mozgósítás vagy háború bejelentésétôl számított 24 órán belül jog szerint összehívandó."
50. A 93. szakasz (1) bekezdése módosul és szövege a következô lesz:
"(1) Románia Elnöke az egész országban vagy egyes területi közigazgatási egységekben a törvény szerint bevezeti az ostromállapotot vagy a sürgôsségi állapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb 5 napon belül kéri a Parlamenttôl a foganatosított intézkedések jóváhagyását."
51. A 95. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 951. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "Vád alá helyezés"
A szakasz szövege a következô lesz:
(1) A Képviselôház és a Szenátus együttes ülésen a képviselôk és a szenátorok legalább kétharmados szavazatával határozhat Románia Elnökének hazaárulással való vádolása tekintetében.
(2) A vád alá helyezési javaslatot a képviselôk és a szenátorok többsége kezdeményezheti, és arról késedelem nélkül értesítik Románia Elnökét, hogy magyarázatot adhasson a neki felrótt cselekményekre.
(3) A vád alá helyezés idôpontjától a menesztés idôpontjáig az Elnököt jog szerint felfüggesztik.
(4) Ítélkezésre a Legfelsôbb Semmítôszék illetékes. Az elnököt jog szerint az elítélô határozat jogerôre emelkedésének idôpontjában menesztik."
52. A 106. szakasz a következôképpen módosul:
Az (1) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (11) bekezdés:
"(11) Románia Elnöke nem hívhatja vissza a miniszterelnököt."
A (2) bekezdés szövege a következô lesz:
"(2) Ha a miniszterelnök a 105. szakaszban említett helyzetek egyikében van, a visszahívás kivételével, vagy akadályoztatott feladatkö- rének gyakorlásában, Románia elnöke másik kormánytagot jelöl ki ideiglenes miniszterelnöknek, hogy az új kormány megalakításáig ellássa a miniszterelnök feladatkörét. Ha a miniszterelnök újra felveszi tevékenységét a Kormány keretében, a feladatköre gyakorlásában való akadályoztatás idôszakára bevezetett interrimátus megszûnik."
53. A 109. szakasz (2) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(2) A Kormányt menesztik a számára nyújtott bizalom Parlament általi megvonásának idôpontjától, vagy ha a miniszterelnök a 105. szakaszban foglalt helyzetek egyikében van, a visszahívás kivételével, vagy feladatkörének gyakorlásában 45 napnál hosszabb idôszakon át akadályozott."
54. A 111. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
A szakasz címe a következô lesz:
"Kérdések, interpellációk és
egyszerû indítvány"
A szakasz szövege a következô lesz:
(1) A Kormány és minden egyes tagja külön- külön köteles válaszolni a képviselôk vagy a szenátorok kérdéseire vagy interpellációira a két parlamenti ház szabályzatában elôírt feltételek között.
(2) A Képviselôház vagy a Szenátus egyszerû indítványt fogadhat el, kifejezve ebben álláspontját valamely belpolitikai vagy külpolitikai kérdésben, vagy, az esetnek megfelelôen, az interpelláció tárgyát képezô kérdésben."
55. A 113. szakasz (3) bekezdésének szövege a következô lesz:
"(3) Ha a Kormányt nem menesztették a (2) bekezdésnek megfelelôen, az elôterjesztett törvénytervezetet az esetnek megfelelôen a Kormány által elfogadott módosításokkal módosítva vagy kiegészítve elfogadottnak tekintik, s a program vagy az általános politikai nyilatkozat a Kormányra nézve kötelezôvé válik."
56. A 114. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
A (4) bekezdés szövege a következô lesz:
"(4) A Kormány kizárólag a halaszthatatlanul szabályozandó kérdésekben kivételesen elfogadhat sürgôsségi rendeleteket, köteles lévén ennek szövegében megindokolni a sürgôsséget."
A (4) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (41) és (42) bekezdés:
"(41) A sürgôsségi rendelet csak azután lép hatályba, miután sürgôsségi eljárással való megvitatás céljából benyújtották a megkeresés szempontjából illetékes Házba, és miután közzétették Románia Hivatalos Közlönyében. Ülésszakszünet esetén a Házakat kötelezôen összehívják a benyújtástól, vagy, az esetnek megfelelôen, a továbbítástól számított 5 napon belül. Ha a megkeresett Ház a benyújtástól számított legfeljebb 30 napon belül nem határoz a rendelet vonatkozásában, ezt elfogadottnak tekintik és elküldik a másik Házhoz, amely úgyszintén sürgôsségi eljárásban dönt felette. Az alaptörvény természetû szabályokat tartalmazó sürgôsségi rendeletet a 74. szakasz (1) bekezdésében elôírt szótöbbséggel kell jóváhagyni.
(42) Nem fogadhatók el sürgôsségi rendeletek az alkotmányos törvények területén, azok nem hathatnak ki az állam alapvetô intézményeinek rendszerére, az alkotmányos jogokra, szabadságokra és kötelezettségekre, a választói jogokra, és nem vonatkozhatnak egyes javak kényszerû közbirtokba helyezését célzó intézkedésekre."
Az (5) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(5) A rendeleteket, amelyekkel megkeresték a Parlamentet, törvénnyel hagyják jóvá vagy utasítják el, amelybe belefoglalandók azok a rendeletek is, amelyek, a 3. bekezdésnek megfelelôen, nem gyakorolnak hatást."
Az (5) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (51) bekezdés:
"(51) A jóváhagyó vagy elutasító törvénnyel, ha esedékes, szabályozzák a rendelet alkalmazásának idôszakában gyakorolt joghatályra vonatkozó intézkedéseket."
57. A 117. szakasz a következôképpen módosul:
Az (1) bekezdés szövege a következô lesz:
"(1) A hadsereg kizárólag a népakaratnak van alárendelve az állam szuverenitásának, függetlenségének és egységének, az ország területi integritásának és az alkotmányos demokráciának a garantálása céljából. A törvény és a Románia által aláírt nemzetközi szerzôdések feltételei között a hadsereg hozzájárul a kollektív védelemhez a katonai szövetségi rendszerekben, és részt vesz a béke fenntartását vagy helyreállítását célzó akciókban."
A (2) bekezdés szövege a következô lesz:
"(2) Az országos védelmi rendszer szerkezetét, a lakosság, a gazdaság és a terület védelemre való felkészítését, valamint a katonai káderek jogállását alaptörvénnyel kell megállapítani."
A (3) bekezdés szövege a következô lesz:
"(3) Az (1) és a (2) bekezdés elôírásai megfelelôképpen alkalmazandók a fegyveres erôk törvény szerint megállapított többi összetevôjére."
Az (5) bekezdés szövege a következô lesz:
"(5) Idegen csapatok csakis a törvény vagy a Románia által aláírt nemzetközi szerzôdések értelmében megállapított feltételek között léphetnek be Románia területére, állomásozhatnak és végezhetnek mûveleteket Románia területén, vagy vonulhatnak át az ország területén."
58. A 118. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
A Legfelsôbb Honvédelmi Tanács egységesen megszervezi és egybehangolja az ország védelmével és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeket, a nemzetközi biztonság fenntartásában és a katonai szövetségi rendszerekben való kollektív védelemben, valamint a béke fenntartását vagy helyreállítását célzó akciókban való részvételt."
59. A 119. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
"(1) A területi közigazgatási egységekben a közigazgatás a decentralizálásnak, a helyi autonómiának és a közszolgálatok központosítása megszüntetésének az elvén alapul.
(2) Azokban a területi közigazgatási egységekben, amelyekben valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentôs, biztosított az illetô nemzeti kisebbség nyelvének használata írásban és szóban a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal szembeni kapcsolatokban, az alaptörvényben elôírt feltételek között."
60. A 122. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
Az (1), (2) és (3) bekezdés szövege a következô lesz:
"(1) A Kormány prefektust nevez ki minden megyébe és Bukarest municípiumba.
(2) A prefektus helyi viszonylatban a Kormány képviselôje és vezeti a minisztériumok és a többi központi közigazgatási szerv területi közigazgatási egységekben mûködô dekoncentrált közszolgálatait.
(3) A prefektus feladatkörét az alaptörvény állapítja meg."
A (3) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (31) bekezdés:
"(31) Egyrészt a prefektusok, másrészt pedig a helyi tanácsok és a polgármesterek, valamint a megyei tanácsok és a megyei tanácselnökök között nem léteznek alárendeltségi viszonyok."
61. A 123. szakasz (1) bekezdése után beiktatandó a következô szövegû (11) bekezdés:
"(11) Az igazságszolgáltatás egységes, nem részrehajló és egyenlô mindenki számára."
62. A 124. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
Az (1) bekezdés szövege a következô lesz:
"(1) Románia Elnöke által kinevezett bírák elmozdíthatatlanok, a törvény feltételei között."
Az (1) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (11) bekezdés:
"(11) A bírák kinevezésének javasolására, azok elôléptetésére, áthelyezésére és megbüntetésére a Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa illetékes, az alaptörvény feltételei között."
63. A 125. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
(1) Az igazságszolgáltatás a Legfelsôbb Semmítôszéken és a törvény által megállapított többi bírói hatóságon keresztül valósul meg.
(2) A bírói hatóságok hatáskörét és az ítélkezési eljárást kizárólag törvények írják elô.
(3) A Legfelsôbb Semmítôszék biztosítja a törvényeknek a többi bírói hatóság általi egységes értelmezését és alkalmazását, hatáskörének megfelelôen.
(4) A Legfelsôbb Semmítôszék összetétele, illetve mûködési szabályzata alaptörvénnyel állapítandó meg.
(5) Tilos rendkívüli bíróságokat létrehozni. Alaptörvénnyel bizonyos tárgykörökre szakosodott bíróságok létesíthetôk, amelyekben az esetnek megfelelôen a magisztratúrán kívüli egyes személyek is részt vehetnek.
(6) Garantált a közhatóságok adminisztratív iratainak a közigazgatási bíráskodáson keresztüli bírósági ellenôrzése, a Parlamenttel szembeni viszonyokra vonatkozó, valamint a katonai jellegû parancsnoki iratok kivételével. A közigazgatási bíróságok illetékesek megoldani az alkotmányelleneseknek ítélt rendeletekkel, vagy, az esetnek megfelelôen, ezek rendelkezéseivel sértett személyek kereseteit."
64. A 127. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
A szakasz címe a következô lesz: "Az anyanyelv használata és tolmács igénybevétele az igazságszolgáltatásban"
A (2) bekezdés szövege a következô lesz:
"(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak joguk van anyanyelvüket használni a bíróságok elôtt, az alaptörvény feltételei között."
A (2) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (3) és (4) bekezdés:
"(3) A (2) bekezdésben elôírt jog gyakorlási módját, ide értve a tolmácsokhoz vagy fordítókhoz folyamodást is, oly módon kell megállapítani, hogy ne akadályozza a megfelelô igazságszolgáltatást, és ne járjon pótlólagos költséggel az érdekeltek számára.
(4) A román nyelvet nem értô vagy nem beszélô idegen állampolgároknak vagy hontalanoknak jogukban áll tolmács útján tudomást szerezni az iratcsomóban foglalt összes iratról és munkálatról, és a bíróság elôtt tolmács útján beszélni és következtetéseiket megfogalmazni; a bûnperek esetén e jog gyakorlását ingyenesen kell biztosítani."
65. A 130. szakaszba beiktatandó a következô szövegû (3) bekezdés:
"(3) Az ügyészségek a bírói hatóságok mellett mûködnek, vezetik és felügyelik az igazságügyi rendôrség bûnvizsgálati tevékenységét, a törvény feltételei között."
66. A 132. szakasz a következôképpen módosul:
A szakasz címe a következô lesz: "Szerep és struktúra"
A szakasz szövege a következô lesz:
(1) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
(2) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsának 19 tagja van, akik közül:
a) tizennégyet a magisztrátusok közgyûlése
választ meg és igazol a Szenátus; ezek két
tagozathoz tartoznak, egyik a bírák, a másik pedig az
ügyészek tagozata; az
elsô tagozat 9 bírából áll, a
második pedig 5 ügyészbôl;
b) a civil társadalom két képviselôje, akik a jogtudományok szakemberei és magas szakmai, illetve erkölcsi hírnévnek örvendenek, és akiket a Szenátus választ meg; ezek csak a plénumban kifejtett munkálatokon vesznek részt;
c) az igazságügyi miniszter, a Legfelsôbb Semmítôszék elnöke és a Legfelsôbb Semmítôszék melletti ügyészség legfôbb ügyésze.
(3) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsának elnökét a (2) bekezdés a) pontjában említett magisztrátusok közül egyéves mandátumra választják meg, amely nem újítható meg.
(4) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa tagjai mandátumának idôtartama 6 év.
(5) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa határozatait titkos szavazással hozzák.
(6) Románia Elnöke elnököl a Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsának azon ülésein, amelyen részt vesz.
(7) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsának határozatai véglegesek és visszavonhatatlanok, a 133. szakasz (2) bekezdésében említettek kivételével."
67. A 133. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
(1) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa javaslatokat tesz Románia Elnökének a bírák és az ügyészek kinevezésére, a gyakornokok kivételével, a törvény feltételei között.
(2) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa tagozatain keresztül bírói hatósági szerepet tölt be a bírák és ügyészek fegyelmi felelôssége terén, az alaptörvényével megállapított eljárásnak megfelelôen. Ebben az esetben az igazságügyi miniszternek, a Legfelsôbb Semmítôszék elnökének, a Legfelsôbb Semmítôszék melletti ügyészség legfôbb ügyészének nincs szavazati joga.
(3) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsának fegyelmi tárgykörû határozatait a Legfelsôbb Semmítôszéknél lehet megtámadni.
(4) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa eleget tesz alaptörvényével megállapított más feladatoknak is, az igazságügy függetlenségének garantálója szerep betöltésében."
68. A 134. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
Az (1) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(1) Románia gazdasága a szabad kezdeményezésen és a versenyen alapuló piacgazdaság."
A (2) bekezdés c) pontjának szövege a következô lesz:
"c) a nemzeti tudományos és technológiai kutatásnak, a mûvészetnek és a szerzôi jog védelmének ösztönzését;"
A (2) bekezdésbe beiktatandó a következô szövegû g) pont:
"g) a régiófejlesztési politikák alkalmazását az európai uniós célkitûzésekkel összhangban."
69. A 135. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
(1) A tulajdon lehet közületi vagy magántulajdon.
(2) A közületi tulajdon törvénnyel garantált és oltalmazott, és az államé vagy a területi közigazgatási egységeké.
(3) A közérdekû altalajkincsek, a légtér, a hasznosítható energetikai potenciállal rendelkezô, nemzeti érdekû vizek, a tenger homokpartja, a területi tenger, a tenger gazdasági övezetének és a kontinentális talapzatnak a természeti erôforrásai, valamint az alaptörvény által megállapított más javak kizárólag a közületi tulajdon tárgyát képezik.
(4) A közületi tulajdonhoz tartozó javak elidegeníthetetlenek. Az alaptörvény feltételei között az önállóan gazdálkodó egységek vagy a közintézmények adminisztrálásába adhatók vagy koncesszióba, illetve bérbe adhatók; úgyszintén a közhasznú intézmények ingyenes használatába adhatók.
(5) A magántulajdon sérthetetlen, az alaptörvény feltételei között."
70. A 136. szakasz (2) bekezdése kiegészíthetô a következôképpen:
"Az európai uniós csatlakozás feltételei között alaptörvénnyel elismerhetô az európai uniós pénznem forgalma és a nemzeti pénznemnek e pénznemmel való helyettesítése."
71. A 138. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
A szakasz címe a következô lesz: "Adók, illetékek és más járulékok"
A (2) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (3) bekezdés:
"(3) Az egyes alapok létrehozásához való hozzájárulást képezô összegek a törvény felté-telei között kizárólag az alapok rendeltetése szerint használandók fel."
72. A 139. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
Az (1) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(1) A Számvevôszék ellenôrzi az állam és a közületi szektor pénzügyi erôforrásainak létrehozási, kezelési és felhasználási módját. Az alaptörvény feltételei között a Számvevôszék tevékenységével kapcsolatos vitás ügyeket szakosított bírói hatóságok oldják meg."
A (4) bekezdés módosul és szövege a következô lesz:
"(4) A számvevôtanácsosokat a Parlament nevezi ki 9 éves mandátumra, amely nem hosszabbítható meg vagy újítható fel. A Számvevôszék tagjai mandátumuk gyakorlásában függetlenek és a mandátum idôtartama alatt elmozdíthatatlanok. A Számvevôszék tagjai alá vannak vetve a törvény által a bírák tekintetében elôírt összeférhetetlenségeknek."
A (4) bekezdés után beiktatandó a következô szövegû (5) és (6) bekezdés:
"(5) A Számvevôszék a Parlament által kinevezett számvevôtanácsosok egyharmada tekintetében háromévente megújul, a Számvevôszék alaptörvényében elôírt feltételek között.
(6) A Számvevôszék tagjait a Parlament hívja vissza, a törvényben elôírt esetekben és feltételek között."
73. A 139. szakasz után beiktatandó a következô szövegû 1391. szakasz:
A szakasz címe a következô lesz: "Gazdasági és Társadalmi Tanács"
A szakasz szövege a következô lesz:
A Gazdasági és Társadalmi Tanács a Parlament és a Kormány konzultatív szerve a létesítésére, szervezésére és mûködésére vonatkozó alaptörvénnyel megállapított szakterületeken."
74. A 140. szakasz (1) bekezdése elé beiktatandó a következô szövegû új bekezdés:
"(1) Az Alkotmánybíróság garantálja az Alkotmány felsôbbrendûségét."
75. A 144. szakasz módosul és kiegészül a következôk szerint:
Az a) pont módosul és szövege a következô lesz:
"a) véleményt nyilvánít a törvények alkotmányosságáról, ezek kihirdetése elôtt, Románia Elnökének, a két parlamenti ház valamelyike elnökének, a Kormánynak, a Legfelsôbb Semmítôszéknek, a Nép Ügyvédjének, legalább 50 képviselônek vagy legalább 25 szenátornak a megkeresésére, valamint hivatalból is az Alkotmány felülvizsgálását célzó kezdeményezések tekintetében;"
Az a) pont után beiktatandó a következô szövegû a1) pont:
"a1) véleményt nyilvánít a nemzetközi szerzôdések vagy más egyezmények alkotmányosságáról a két ház valamelyike elnökének, legalább 50 képviselônek vagy legalább 25 szenátornak a megkeresésére;"
A c) pont módosul és szövege a következô lesz:
"c) határoz a bírói hatóságok vagy a kereskedelmi döntôbíróságok elôtt a törvények és a rendeletek alkotmányellenességével kapcsolatban felvetett kifogások tekintetében; alkotmányellenességi kifogást emelhet közvetlenül a Nép Ügyvédje is;"
A c) pont után beiktatandó a következô szövegû c1) pont:
"c1) megoldja a közhatóságok közötti alkotmányossági jogi összeütközéseket Románia Elnökének, a két ház valamelyike elnökének, a miniszterelnöknek vagy a Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa elnökének kérésére;"
Az i) pont után beiktatandó a következô szövegû i1) pont:
"i1) teljesíti a Bíróság alaptörvényében elôírt más feladatokat is."
76. A 145. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
(1) A hatályos törvények és rendeletek, valamint szabályzatok alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezései az alkotmánybírósági döntés közzétételétôl számított 45 napon belül hatályukat vesztik, ha ezen idôközben a Parlament vagy, az esetnek megfelelôen, a Kormány nem egyezteti az alkotmányellenes elôírásokat az Alkotmánnyal. Ezen idôszakban az alkotmányellenesnek minôsített rendelkezéseket jog szerint felfüggesztik.
(2) A törvények kihirdetése elôtti, a törvényekre vonatkozó alkotmányellenességi esetekben a Parlament köteles újból megvizsgálni az illetô rendelkezéseket az alkotmánybírósági döntéssel való egyeztetésük érdekében.
(3) Amennyiben a 144. szakasz a1) pontja szerint megállapították valamely nemzetközi szerzôdés vagy egyezmény alkotmányosságát, az nem képezheti alkotmányellenességi kifogás tárgyát. Az alkotmányellenesnek minôsített nemzetközi szerzôdést vagy egyezményt nem lehet ratifikálni.
(4) Az Alkotmánybíróság döntései közzéteendôk Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel idôpontjától a döntések általánosan kötelezôek és csak a jövô tekintetében hatályosak."
77. A 145. szakasz után beiktatandó "Az euro-atlanti integráció" V1. cím a következô szövegû 1451. és 1452. szakasszal:
A 1451. szakasz címe a következô lesz: "Európai uniós integráció"
A szakasz szövege a következô lesz:
(1) Románia csatlakozása az Európai Unió alapító szerzôdéseihez egyes hatásköröknek a kommunitáris intézményekre való átruházása, valamint az e szerzôdésben elôírt hatásköröknek a többi tagállammal közös gyakorlása érdekében, a Képviselôház és a Szenátus együttes ülésén a képviselôk és a szenátorok kétharmados szótöbbségével elfogadott törvénnyel történik.
(2) A csatlakozás nyomán az Európai Unió alapító szerzôdéseinek elôírásai, valamint a többi kötelezô kommunitáris szabályozás elsôbbséggel bír a hazai törvények ellentétes rendelkezéseivel, betartva a csatlakozási okmány elôírásait.
(3) Az (1) és (2) bekezdés elôírásai megfelelôképpen alkalmazandók az Európai Unió alapító szerzôdéseinek módosítását célzó okmányokhoz való csatlakozás tekintetében is.
(4) A Parlament, Románia Elnöke, a Kormány és a bírói hatóság garantálja a csatlakozási okmányból és a (2) bekezdés elôírásaiból származó kötelezettségek teljesítését.
(5) A Kormány a két parlamenti házhoz továbbítja a kötelezô okmányok tervezetét, még mielôtt azokat jóváhagyásra az Európai Unió intézményeihez küldenék."
A 1452. szakasz címe a következô lesz: "Csatlakozás az Észak-atlanti Szerzôdéshez"
A szakasz szövege a következô lesz:
Románia csatlakozása az Észak-atlanti Szerzôdéshez a Képviselôház és a Szenátus együttes ülésén a képviselôk és a szenátorok kétharmados szótöbbségével elfogadott törvénnyel történik."
78. A 151. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
A szakasz címe a következô lesz: "Átmeneti rendelkezések".
A szakasz szövege a következô lesz:
(1) A törvényhozási folyamatban levô törvénytervezeteket és törvényalkotási javaslatokat a módosító törvény hatályba lépését megelôzô alkotmányos rendelkezéseknek megfelelôen vitatják meg és fogadják el.
(2) Az Alkotmányban elôírt, a módosító törvény hatályba lépésének idôpontjában létezô intézmények mûködésben maradnak az új intézmények létrehozásáig.
(3) A 83. szakasz (1) bekezdésének elôírásai a következô elnöki mandátummal kezdve alkalmazandók.
(4) A Legfôbb Semmítôszékre vonatkozó rendelkezéseket a módosító törvény hatályba lépésének idôpontjától számított legfeljebb 2 éven belül teljesíteni kell.
(5) A Legfelsôbb Igazságügyi Bíróságnak a Parlament által kinevezett, tisztségben levô bírái, valamint a Parlament által kinevezett számvevôtanácsosok folytatják tevékenységüket a kinevezésük szerinti mandátum lejártáig. A Számvevôszék háromévenkénti felújításának biztosítása céljából a jelenlegi számvevôtanácsosok mandátumának lejártakor ezek kinevezhetôk még egy három- vagy hatéves idôszakra.
(6) A szakosított bírói hatóságok megalakulásáig a Számvevôszék tevékenységébôl származó vitás ügyeket a rendes bírói hatóságok oldják meg."
79. A 152. szakasz módosul és szövege a következô lesz:
A szakasz címe a következô lesz: "Az Alkotmány újraközzététele"
A szakasz szövege a következô lesz:
Az Alkotmányt módosító törvényt az elfogadásától számított 5 napon belül közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A módosított és kiegészített Alkotmányt a népszavazással való jóváhagyását követôen újra közzé teszi a Törvényhozási Tanács, aktualizálva az elnevezéseket és újraszámozva a szövegeket."
II. szakasz. - Az Alkotmány módosítása a Románia Alkotmánya 147. szakasza (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelôen szervezett népszavazáson való jóváhagyásra terjesztendô.
Az aradi Szabadság-szobor megoldatlan kérdése hûen példázza a román hatóságok folyamatos idôhúzását és az ígéretek sorozatos megszegését, valamint a magyar kisebbség nemzeti szimbólumaival szemben tanúsított botrányos tiszteletlenséget - áll abban a dokumentumban, amelyet a New York- i székhelyû Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) juttatott el az Egyesült Államok Helsinki Bizottságához. A hat pontban összegezett sérelemlistát a washingtoni kongresszusban szervezett "Románia: Útban a NATO és az EU felé" címû meghallgatás írásos dokumentációjaként Hámos László, a HHRF elnöke nyújtotta be.
A HHRF-beadvány második részletes témája az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése. Közel másfél évvel a 2002/501-es törvény meghozatala után az erdélyi magyar történelmi egyházak de facto még egy ingatlant sem vehettek át. "A magyar egyházak esetében született pozitív döntéseket még nem postázták ki, a jogos tulajdonosok nem vehették át az épületeket. Amennyiben a Különleges Restitúciós Bizottság munkairama nem gyorsul fel, akkor csupán a döntések meghozatala kilenc évbe telik majd" - figyelmeztet a HHRF.
A kolozsvári állami magyar egyetem visszaállítása, de még a Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg kért két magyar kar felállítása is állandó akadályba ütközik. Hámos László kifejti, sem a kormány, sem az egyetemi szenátus nem hajlandó dönteni a magyar karok kérd&e