Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét

. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Catherine Lalumiere, az Európai Parlament alelnöke kedden kijelentette, az európai közösség aggódik a román külpolitikával kapcsolatos bizonyos "incidensek" miatt, és felmerül a kérdés, hogy a leendô EU-tagállamok "vajon nem az Egyesült Államok trójai falovát alkotják majd" az unión belül.

"Nem titkolom, Brüsszelben vagy Strasbourgban aggódunk, amikor bizonyos incidensekre gondolunk", mondta Lalumiere Bukarestben, a parlament két házának együttes ülésén. Az EP alelnöke hozzátette: említést kíván tenni ezekrôl az incidensekrôl, mivel az EU vezetése nem szeretné, ha ezek megismétlôdnének, céljuk az, hogy az unió bôvítését "mindenki örömmel fogadja".

- Bizonyos külpolitikai incidensekrôl van szó, például az USA kérésére a Nemzetközi Büntetôbírósággal kapcsolatban aláírt egyezményrôl - mondta Catherine Lalumiere.

Az EP alelnöke kifejtette, a román külügyminiszter eleinte jóváhagyta az egyezmény megkötését, azonban az EU-tagállamok határozott tiltakozásai után a bukaresti parlament "bölcsen" döntött, és elállt a dokumentum aláírásától. "Biztosíthatom önöket, hogy erre az EP minden tagja megkönnyebbülten felsóhajtott", fogalmazott Lalumiere.

Az EP alelnöke szerint a másik incidens a Vilniusi csoport nyilatkozata volt, amelyet Románia is aláírt, és amely "aggodalmat ébresztett".

"Vajon az EU-tagjelöltek az Egyesült Államok trójai falovát alkotják majd, és így hozzájárulnak az EU gyengítéséhez?", fogalmazott Catherine Lalumiere. Az európai politikus hozzátette, tudatában van annak, hogy az európai közösség aggodalma "nagyrészt megalapozatlan" és annak tulajdonítható, hogy a nyugati közvélemény nem ismeri a közép-kelet-európai államokat, ugyanakkor nem tapasztalta sem a kommunista rezsimet, sem a Szovjetunió uralmát.

A bukaresti parlamentben mondott beszédében Catherine Lalumiere leszögezte, támogatja Románia csatlakozását az EU-hoz, és üdvözölte az alkotmány módosítását.

Veszekedésekkel, vitákkal, kölcsönös vádaskodásoktól feltüzelt hangulatban zajlott tegnap délután a marosvásárhelyi tanács elmúlt héten félbeszakított ülésének folytatása.

Hosszasan, durva hangnemben vitatták meg a kötvénykibocsátásra vonatkozó határozattervezetet. Dávid Csaba képviselô véleménye szerint a 30 milliárdos kötvénykibocsátás oda vezethet, hogy a 2004-es évet 200 milliárd lejes adóssággal kezdi a város. Elhangzott továbbá, hogy nem indokolt ilyen hiteleket fordítani a további útjavításokra akkor, amikor a szolgáltatókkal (Aquaserv, Energomur) szemben többmilliárdos adósságokat halmozott fel a város, és a röptér fejlesztésére is ötmilliárd lejt foglaltak az idei költségvetésbe. Az RMDSZ-képviselôk továbbra is hiányolták, hogy a kötvénykibocsátást nem elôzte meg egy alapos elemzés a város pénzügyi helyzetérôl. Benedek István véleménye szerint népszerûséghajhász, demagóg intézkedésekrôl van szó, és az útjavításokkal egyetért, de arról nem volt szó, hogy folytatják a járdák díszkövekkel való kirakását, amit fölöslegesnek tart. Különben is arról volt szó, hogy a kötvénykibocsátásból származó pénzt nyereséget termelô befektetésekre fordítja a város - tette hozzá.

A polgármester, aki ezúttal is kirohant egyszer a terembôl, az RMDSZ-t hibáztatta, hogy nem segítették elô, hogy a központi helyiségek eladása felgyorsuljon, és azt állította, hogy a pártszékhelyeken hozzák a döntéseket. Nem hagyta ki a megyei tanácsra szórt vádakat sem, miszerint pénzügyi szempontból a megye nem támogatja a várost. Opriscan, Moraru, Amza tanácsosok a kötvénykibocsátás mellett álltak ki, a az utóbbi biztosította Dorin Floreát, hogy a Nagy-Románia Párt kiáll mellette.

A tanácsosok végül is megszavazták, hogy az idén 10 milliárd, a jövô év kezdetén pedig 20 milliárd lejre bocsát ki újabb kötvényeket a város.

A törvénytelenség vádja is elhangzott

Az indulatok akkor sem csitultak, amikor annak a határozattervezetnek a megvitatására került sor, amely szerint a Tudor Vladimirescu utca korszerûsítésére a tervben elôirányzott 21 milliárd lejnek a kétszeresére lesz szükség. Adott pillanatban Dávid Csaba azt vetette a beruházásért felelôs osztályvezetô szemére, hogy illegalitásról van szó, de végül is a többség a határozattervezet mellett szavazott.

Valami nincs rendben

Akkor csaptak újra magasba az indulatok, amikor a Ballada utca részletes városrendezési tervének megvitatása következett. A határozattervezet szerint az iskola Ballada utcai épületszárnyának lebontása, és további kisajátítások nyomán lehet oly módon átalakítani az utcát, hogy a fôtéri forgalom egy részét ide terelhessék. A polgármesteri hivatal által végzett felmérés szerint nem érdemes az épület tatarozásába további pénzeket fektetni, mivel az nagyon rossz állapotban van, ezért kerülne lebontásra a Ballada és Horea utcák keresztezôdésében levô szárny.

Bár a polgármester azt hangoztatta, a városrendezési tervre azért van szükség, hogy új iskolát építsenek, az RMDSZ- képviselôk szerint ez nem szerepel a tervben, és csak akkor szavazzák meg a régi épület lebontását, ha új épülettel pótolták azt, mivel erre a belvárosi iskolára szükség van. A polgármester szerint a közoktatási minisztérium képviselôje kijelentette, hogy nem folytatják a szóban forgó iskola rehabilitációját, mivel nincs értelme egy ilyen állapotban levô épületbe ölni a pénzt. Mivel csütörtökön a tanfelügyelôség véleményére várva nem hoztak határozatot, a tegnap meglepetéssel észlelték, hogy valami nincs rendben. Míg az elmúlt tanácsülésre október 10-i keltezéssel és 5877-es iktatószámmal egy olyan beadványt küldött a tanfelügyelôség, amely szerint a közoktatási szaktárca beleegyezett, hogy lebontsák a 4-es iskola egyik szárnyát és újjáépítsék azt, és kérik, hogy a tanács jelölje meg az új épület helyét, a tegnapi ülésre október 6-i keltezéssel és 5828-as, tehát egy korábbi iktatószámmal egy olyan beadvány érkezett, amely szerint egyetértenek a 4-es iskola épületének teljes "rehabilitációjával", amelyre részben a kormány, másrészt a polgármesteri hivatal biztosítaná a pénzt. Ezzel kapcsolatosan azonban elhangzott, hogy a tanfelügyelôség is tudja már, hogy a 4-es iskola nem szerepel a következô idôszak felújítandó intézményei között, mivel a Világbank újabban csak a vidéki iskolák felújítását támogatja.

Felmerült továbbá, hogy a fôtanfelügyelô szaván nem lehet elindulni, mivel éppen az elmúlt napokban utasította vissza egy 1,5 milliárd lejes támogatást biztosító szerzôdés aláírását. A határozattervezetet, amely az útépítés érdekében a 4-es iskola egyik szárnyának lebontását helyezte kilátásba, nem szavazták meg, mivel idôközben az is kiderült, hogy nincs meg a szükséges létszám.

Bár hasonlóan feltüzelte a kedélyeket és a tanácsosok egy része erôszakos hozzászólások révén mindenáron azt akarta elérni, hogy a törvénytelenül építkezô Lukoilnak megszavazzák az engedélyt, az ülésvezetô Fekete Attila a tanács mûködési szabályzatára hivatkozva ezt a kérdést nem tûzte napirendre.

Aktuális

Két hét múlva szavazunk az alkotmánymódosításról. A pártok széles körû kampányt indítottak a referendum mellett. A nagy-romániások kivételével minden formáció pozitív szavazásra szólítja fel a lakosságot. Ugyanis, amellett, hogy javítja a régi rossz alkotmányt, európai uniós követelmény, hogy az alaptörvény, úgymond, eurokonform legyen.

Tehát mindenki kampányol. Az RMDSZ igenre biztatja a romániai magyarságot, hiszen nemegy, a magyarság számára fontos elôírást tartalmaz az anyanyelvhasználat jogának biztosításától, az egyházi oktatáson át, el egészen a magántulajdon garantálásáig vagy a kötelezô katonai szolgálat eltörléséig. Ezzel szemben, a nemzet fogalmát nemes egyszerûséggel kisajátító ún. Magyar Nemzeti Tanács különös módját eszelte ki az érdekvédelemnek. Azt állítja, hogy semmi sem változott a magyarság számára hátrányos elôírások terén, ezért ellene kell szavazni. A nagy-romániások meg épp azért akarják bojkottálni a népszavazást, mert szerintük túl sok jogot biztosít a magyaroknak. Két aberráció szerencsétlen találkozása…

A kormánypártnak érdeke, hogy minél nagyobb legyen a részvételi arány, és mindenki igennel szavazzon, csakhogy a referendum elôkészítését idônként összetéveszti a választási kampánnyal. A liberálisok is igenre biztatják a lakosságot, de közben fenyegetik a kormánypártot, hogy fejezze be a saját érdekében való kampányolást.

Na és, mit tesznek a demokraták? A múlt hét végén sajtótájékoztatót hívott össze a megyei szervezet vezetôsége, biztosítandó a közvéleményt, hogy szívvel-lélekkel támogatják a módosított alkotmányt. Ám hamarosan kibújt a szög a zsákból. Ugyanis egy-két "kolléga"
azt kezdte feszegetni, hogy ugyan mi szükség volt most alkotmánymódosításra, hiszen éppen születôben az európai alkotmány, és abban egyetlen szó sem esik a kisebbségek jogairól. Akkor meg minek jogokat biztosítani a magyaroknak?! Szemmel láthatóan irritálta ôket, hogy az alaptörvény biztosítja a kisebbségek anyanyelvhasználati jogát a közéletben és az igazságszolgáltatásban.

A sajtókonferencia elején még talpig demokraták egy ideig kitérô választ adtak, de mikor arra fordult a szó, hogy az RMDSZ igényli, hogy a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvénynek megfelelôen, legyen több magyar anyanyelvû, vagy magyarul is tudó bíró/ügyész például a marosvásárhelyi bíróságon, kimutatták a foguk fehérjét. Az elnök ötölt-hatolt, hogy kényes kérdés, az egyik alelnök azonban aberrációnak nevezte az RMDSZ igényét, mert, ugye, Romániában 17 kisebbség él, és azt mégse várhatjuk el egy törvénybírótól, hogy 17 nyelven beszéljen.

Ezt magyarul csúsztatásnak nevezzük, hiszen a törvény arról szól, hogy ott kell alkalmazni, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20%-ot. Az RMDSZ Marosvásárhelyrôl beszélt, ahol a lakosságnak majd 50%-a magyar. Tehát, a "demokrata" alelnök szándékosan ferdített, és ütött meg magyarellenes hangot. Ennyit a demokraták demokrata érzelmeirôl. Kívül demokrata, belül nacionalista.

Frunda György szenátor tegnap, Románia Európa tanácsi felvételének 10 évfordulója alkalmából, a parlament két házának együttes ünnepi ülésén, az RMDSZ parlamenti csoportja nevében szólalt fel.

Felelevenítette, hogy 1993 óta tagja a román küldöttségnek. A Románia felvételét megelôzô idôszak nehézségeirôl szólva beszélt az 1990 január-februári tüntetésekrôl, a marosvásárhelyi véres márciusi eseményekbe torkolló magyarellenes uszításokról, a bányászjárásokról, és arról, hogy e negatív országimázs ellenére, az Európa Tanács képviselôi ’93 ôszén felvették Romániát a szervezetbe, olyan meggondolásból, hogy ha az európai demokrácia részévé válik, könnyebben megteszi a demokrácia, az alapvetô emberi jogok és szabadságjogok, a kisebbségi jogok biztosítása felé vezetô lépéseket.

A szenátor szerint az évek során bizonyosságot nyert, hogy az európai képviselôknek volt igazuk. Nehézkesen ugyan és lassan, de a román törvényekben is helyet kaptak az európai elvek: eltörölték a halálbüntetést, elfogadták a föld- és erdôtörvényt, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényét, a szexuális kisebbségek nem esnek a BTK rendelkezése alá. Frunda György kijelentette: ha a kisebbségi jogok tekintetében Románia az eddigi trendet követi, hamarosan modellértékûvé válik Európában.

Az ET-tagság legnagyobb nyeresége Románia számára az, hogy változást idézett elô a politikusok mentalitásában, elismerik az európai értékeket, toleránsabbakká váltak a mássággal szemben. E tolerancia szellemében, remélem, hogy az aradi Szabadság-szobor, az európai kultúra részeként rövid idôn belül visszakerül méltó helyére, tette hozzá az RMDSZ-szenátor.

A továbbiakban kifejtette, hogy legsürgôsebb teendô Romániában megszüntetni a korrupciót, az elképesztô méreteket öltött bürokráciát, illetve létre kell hozni a mûködô piacgazdaságot.

A bürokráciát csak világos, egyszerû, hatékony közigazgatással lehet legyôzni. Ehhez szükséges a helyi autonómia és a szubszidiaritás elvének betartása. A bürokrácia elleni leghatékonyabb eszköz a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának betartása lehet.

A korrupció leküzdéséhez megfelelô törvények léteznek, mondta Frunda, csak az ügyészségben kellene legyen megfelelô akarat és bátorság, hogy vállalja a határozott és igazságos bírói döntéseket. Amíg a nagy korruptok szabadon sétálnak, és a börtönökbe csak a zsebtolvajok kerülnek, nem beszélhetünk korrupció elleni harcról. Azzal, hogy a fellebbezésekért az ország minden sarkából Bukarestbe kell utazni, az igazságszolgáltatás és az állampolgár eltávolodik egymástól. Egy egészséges társadalomban mindenkinek meg kell találnia a méltó helyét: a becsületes embereknek szabad társadalomban, a korruptoknak a börtönben.

A gazdaságról szólva kijelentette, hogy a politikai osztálynak nem sikerült átlépnie azon a pszichológiai küszöbön, hogy az állam ne avatkozzon bele a gazdaságba. A "nem adjuk el az országot" jelszó alatt nem haladtunk a privatizáció terén, bár, a mûködô piacgazdaság érdekében magánosítani kell a nagy bankokat, bezárni a veszteséges nagyvállalatokat, biztonságos klímát és stabil törvényeket kell biztosítsunk a beruházóknak, tisztességes adópolitikát kell folytassunk.

Végül, az alkotmánymódosításra vonatkozó referendumról szólva hangsúlyozta: az RMDSZ szalonképes alkotmányt szeretett volna. Az elfogadott szöveg bár a parlamenti demokratikus pártok kompromisszuma eredményeképp jött létre, de jelentôs módosításokat tartalmaz. Modernebb, az európai szellemiséghez és elvekhez közelebb álló szöveg született. Tartalmazza a politikai pluralizmus, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, garantálja a magántulajdont, leegyszerûsíti a törvényhozás procedúráját, leszûkíti a mentelmi jog körét, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz. A módosítás megszavazása egy újabb
lépés az Európai Unió felé, aki igennel szavaz, Románia europenizálására szavaz, aki ellene adja le voksát, az az ország elszigetelôdésére mond igent, jelentette ki végül Frunda György szenátor.

· lehetôség nyílik egy rossz alkotmány javítására, az IGEN szavazat a rossz jobbátételét, a NEM szavazat a rossz megôrzését jelenti

· a NEM szavazat a felekezeti oktatás, az anyanyelvhasználati jog kiszélesítésének elutasítását, az IGEN szavazat ezek elfogadását jelenti

· a "mindent vagy semmit" típusú magatartásnak nincsen semmi köze az érdekvédelemhez, a felelôs politikai képviselethez, ellenben nagyfokú és mögöttes szándékú cinizmust, de legalábbis a politikai cselekvés képtelenségét próbálja leplezni

· a passzív (és egyben meddô) ellenállás nem vezet sehová és a romániai magyarság nem erre adott felhatalmazást azoknak, akik politikai érdekvédelmet látnak el. A NEM szavazatra buzdítás beismerése egy kilátástalan, szalon- és tárgyalásképtelen, zsákutcás politikai próbálkozás csôdjének. Az IGEN szavazat ösztönzése, kétségtelen politikai eredmények társadalmi visszaigazolásának igénylése.

· a közös nagy-romániás és a magyarság egy részének NEM szavazata nyugati, európai megítélés szerint egyenértékû olyan típusú retorikával, értékítélettel, melynek lényege "a szélsôségek - bár elvi szemléletük eltérô, ismét egymásra találtak egy közös döntésben."

· az akárcsak átlag európai megítélés szerint is a NEM szavazat a romániai magyarság egy részérôl, súlyos következetlenséget mutatna, hiszen nem szavazta meg az 1991-es alkotmányt, ami érthetô, védhetô, megalapozott okok miatt történt, de nem megszavazni a rossz alkotmány jobbá tételét tíz év múlva, érthetetlen, megalapozatlan és ostobának tûnô dolog.

Tegnap a képviselôházban a politikai nyilatkozatok keretében Borbély László RMDSZ- képviselô Adrian Paunescu közéleti szerepét firtató felszólalása hangzott el, melynek szövegét alább tesszük közzé:

"Nem szeretek és sohasem szerettem személyes támadásokat intézni valaki ellen. Olyan politikusnak tartom magam, aki elvi álláspontokról, magatartásokról mond véleményt.

Mégis idônként, egyes elvek védelmében, kénytelen vagyok személyeket nevesíteni, fôleg akkor, amikor egyesek áthágják a szakmai deontológia, az erkölcs vagy a jóérzés alapelveit.

Hogy ne csak általánosságokról beszéljek, szeretném itt kijelenteni, hogy a kormánypárt soraiban ülô szenátorról, a szenátus mûvelôdési bizottságának elnökérôl, Adrian Paunescuról van szó, aki az 1989 elôtti "Flacara" rendezvények révén vált ismertté, s ugyanakkor a két diktátorhoz intézett dicsôítô versei révén a "Ceausescu házaspár udvari költôje" néven ismerte mindenki.

1990 után egy ideig semmi esélye nem volt megjelenni a politikai porondon, míg talált egy pártot - a Szocialista Munka Pártját - mely lehetôvé tette számára, hogy bejusson a szenátusba.

A magyarellenes, nacionalista diskurzus sokszor segítségére volt, úgy tekintettek rá, mint "jó románra" aki mindig ugrásra kész, ha valahonnan, fôleg a magyar kisebbség képviselôitôl eredô "veszélyrôl" van szól.

De Adrian Paunescu szenátor minden állásfoglalását és kirohanását elhomályosítja Adrian Paunescu "mûsorvezetô" tevékenysége (s csak zárójelbe hadd kérdezzem meg, vajon erkölcsileg kompatibilis-e a szenátus mûvelôdési bizottságának elnöki tisztsége a televíziós mûsorvezetôi tevékenységgel).

És most térjek rá a felvetés lényegére: az egyik magántelevízió által sugárzott mûsorok tematikájára, melyeknek úgymond moderátora Adrian Paunescu, aki egyébként az évek során már több televízió
"vendégszeretetét" élvezte.

Az a módozat, ahogy a felvetett témákat tárgyalják, a "moderátor" által csak önmaga elôtt ismeretes kritériumok alapján kiválasztott meghívottak, az, ahogy Erdély történelmének egyes pillanatait megjelenítik, a magyar kisebbséggel és egyes erdélyi történelmi személyiségekkel szembeni ellenséges és tendenciózus magatartás a szakmai deontológia szabályaival szembeni tisztelet teljes hiányát mutatják és elfogult, magyarellenes álláspontot tükröznek.

Következésképpen kérni fogom az Országos Audiovizuális Tanácstól és a Realitatea TV- csatornától ezeknek az adásoknak a felfüggesztését, mert ezek rossz szolgálatot tesznek a román-magyar kapcsolatoknak, és tudatosan félrevezetik az állampolgárokat. Egyszersmind, kérni fogom az illetékeseket, hogy elemezzék Adrian Paunescu által a szenátusban betöltött bizottsági elnöki tisztség és a mûsorvezetôi beosztás közötti összeférhetetlenséget is."

Jegyzet

Olvasok egy nyilatkozatot, a Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatát, és eszembe jut egy régi vicc, miszerint három dolog kell ahhoz, hogy sikeresen tönkretegyünk egy országot: egy arab hadvezér, egy román közgazdász és egy magyar politikus. Mielôtt bárki belém kötne: elég megnézni ezer évre visszatekintô történelmünket, az Árpád-ház megszûnte utáni száraz, valós és fájdalmas tények engem igazolnak. A mohácsi nagy buli, a török-Habsburg packázás, a két világháború ideje alatt folytatott politikánk hova vezetett? Martuk egymást, szidtuk egymást, naiv és gyermekded álmokban gondolkodtunk, míg a becsület és büszkeség egyeseknél csupán felszín volt, másokat ez vitt pusztulásba. A fafejû széthúzás ára pedig több országrész és emberek milliói. Kik az adósaink? Mi vagyunk adósai saját magunknak! És ez nem magyartalanság. A jó magyar szokás pedig napjainkban sem tûnt el, a diktatúra utáni idôk újra felszínre dobták: a magyarországi választási kampányok mocskolódásainak háttértüzében edzôdött erdélyi magyarság sem akar lemaradni. Van egy magyar kormánypártunk, van egy zsebpártunk, amely igen dicséretes eredményt produkált a helyhatósági választásokon, alakul a nagy nemzetgyûlés, már csak szélsôbalos gerilláink és szélsôjobbos kokárdásaink kell pártba tömörüljenek, hogy teljes legyen a balkáni éden, ahol szegény közmagyarkának már csak választania kell - sok kicsi sokra megy. Semmire. Szép dolog a radikalizmus, a lázadó újítás, a meg nem alkuvás. De hova vezet? Fôleg jelenlegi körülményeink között? Mit értek el azok, akik fellengzôs szavakban, gyermekded álmokban gondolkodtak? Be kéne már látni egyszer, hogy a politika helyi- és világszinten sem (sajnos) a becsületrôl, egyenességrôl szól (csak az vegye, akinek inge), hanem a cselezésrôl, az ide-oda hajlásról. Mások ügyesebbek voltak, mint mi, ôk mit nyertek, mi mit veszítettünk? Hogy majd jönnek az amerikaiak, nem hagynak egy kultúrnépet..? Ilyen mondatokban gondolkodtunk egy utolsó szövetségesként elvesztett világháború után! Hasonló realitásérzékkel kezeljük ma is a dolgainkat. Mikor nô be már egyszer a fejünk lágya?

Olvasom a nyilatkozatot, és a manapság oly divatos üres magyarkodás jut eszembe róla. Témája a Szabadság-szobor. Kígyó, béka. Kompromisszumos, megalkuvó politika. Megalázták az erdélyi magyar nemzeti közösséget; ezt is lenyelették velünk. Igen, megalázták, és igen, lenyelették! De hangzatos szólamokkal ki fogja majd újra felállítani? Senki, bizonyára senki. És azoknak, akiknek bicska van a fejükben ész helyett, ideje lenne már reálisan is gondolkodni kissé. A nyilvánvaló hibák és az elôforduló, néha rossz politizálás mellett kinek van szüksége újabb széthúzó erôkre? Így székely, úgy székely, ebbôl nem lett volna alkotmánymódosítás, törvényes felekezeti oktatás, magyar egyetem. Aki normális és konyít egy kissé a történelemhez, ezt belátja. Aki pedig nem, az csak lobogtassa fennkölt szavait, áldozzon a Bálványoson, szavazzon csak nemmel, mert azt veszejti el, amit annyira meg akar tartani. A magyarságot, az egységet. És majd azt rovásírja a gerendákra, hogy kié volt a felelôsség...

A nyárádtôi ipari parkról, a megyei tanácshoz átkerült egészségügyi épületek helyzetérôl és az autópálya építése körüli teendôkrôl számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Virág György, a megyei tanács elnöke.

- A tervnek megfelelôen folynak a munkálatok a nyárádtôi ipari parknál, négy hónap alatt az összköltségvetés 10 százalékára, azaz 500.000 euróra végeztek el munkálatokat - nyilatkozta a megyei tanács elnöke, hangsúlyozva: megásták a fôépület alapját, elkészítették azt az helyiséget, amelyben a transzformátor-állomás és a hôközpont kap helyet, új hidat állítottak a Cserged-patakon keresztül, folyamatban van a szennyvízcsatorna elkészítése is. A munkálatok során, az érvényben levô elôírások betartása érdekében, 20 méterrel elköltöztették az átkötôutat, s ezáltal magánszemélyek tulajdonában levô földterületeket foglaltak el. A tulajdonosok kártérítését a csütörtöki tanácsülésen fogják tárgyalni a megyei tanácsosok.

A Népújság kérdésére: érdeklôdnek-e a cégek a nyárádtôi ipari park iránt, Virág György elmondta: németországi, franciaországi, japán, amerikai cégek kértek ajánlatot a megyei tanácstól, s páran visszajeleztek bôvebb tájékoztatásra is igényt tartva. Elôreláthatólag kelendô lesz az ipari park.

Az idôszerû gondokról tájékoztatva a tanácselnök beszámolt arról, hogy a csütörtöki rendkívüli megyei tanácsülésen napirendre kerül a megyei tanács tulajdonába átkerült 26 egészségügyi épület sorsa. A tanácsnak nincs pénzalapja az épületek karbantartására. A városi és megyei tanács szakbizottsága egyeztetô tárgyalásokat folytat az épületek fenntartási költségeinek megosztásáról, azonban egyelôre nem született határozat arról, hogy hány marad a megyei tanácsnál, s hányat vállal át a város. Mint Virág György elmondta, a legutóbbi soros tanácsülésen 2,1 milliárd lejt szakítottak el más helyrôl és utalták át négy kórház felújítására, azonban ez távolról sem elegendô.

A megyénket is érintô autósztráda kapcsán a megyei tanács vezetôje beszámolt arról, hogy a tervezô tájékoztatása elôtt nem lehet arról nyilatkozni, hogy pontosan hol fogja érinteni megyénket a sztráda. Elôreláthatólag Marosbogáton négy házat kell majd lebontani, ezek tulajdonosai kárpótlásban részesülnek. A kérdésben érintett települések polgármestereivel az elmúlt héten volt egy találkozó, ahol tájékoztatták ôket a folyamatban levô tervrôl, s a további teendôkrôl.

Közel 50 milliárd lejt különített el a Megyei Munkaerô-elosztó és -átképzô Ügynökség a költségvetésébôl a munkavállalás elômozdítását célzó intézkedésekre - derül ki az ügynökségnek az idei év eltelt kilenc hónapjára vonatkozó összegzôjébôl. Az összkiadások értéke a vizsgált idôszakban meghaladja a 176 milliárd lejt, s ezen összeg 35,7 százalékát képezi a munkanélküliek alkalmazására, a munkanélküliségi ráta csökkentésére fordított összeg. Az elôzô év ugyanezen idôszakában a kiadások alig 15 százalékát (23 milliárd lejt) fordították erre a célra.

Reghina Farcas vezérigazgató elmondása szerint az idén a 363, 45 éven felüli személy alkalmazásáért közel 8 milliárd lejes támogatást utaltak ki az alkalmazóknak, s ugyancsak a 76-os törvény értelmében alkalmaztak 435 végzôst, négy végzôs fogyatékost és 6 fogyatékos személyt. A polgármesteri hivatalok 2172 személyt foglalkoztattak, akiknek feladata a tanintézetek, zöldövezetek karbantartása, javítása, a közterületek takarítása, szemételhordás, de ugyanakkor szociális tevékenységeket is végeztek.

Ugyancsak az ügynökség koordinálja a gazdasági egységek számára a hitelnyújtást. A fent említett idôszakban 10 cég kapott összesen 9,6 milliárd lejes, kedvezményes kamatú kölcsönt. A Népújság kérdésére az igazgató kifejtette, a legnagyobb összeget, 2 milliárd lejt kapott az a cég, amely 20 személyt alkalmazott. Leginkább készruhagyártásban, fafeldolgozásban szakosodott cégek, illetve pékségek és autómosodák igényelnek évi 9,36 százalékos kamatú hiteleket. A hitelt igénylôk nagyrészt nemrég alakult cégek.

Az ügynökség 47 átképzô tanfolyamot szervezett, amelyen 495 munkanélküli vett részt. Közülük 264-nek sikerült elhelyezkednie 65 különbözô cégnél.

Az idén hat állásbörzét szerveztek, ahol 259 gazdasági egység ismertette ajánlatait. A börze eredményeképpen alkalmazott 3170 személy közül száz friss végzôs. Az igaz-gató elmondása szerint az érvényben levô kedvezményeknek köszönhetôen egyre több vállalkozó friss végzôst igényel, mi több, a legutolsó börzén a kínálat jóval túlszárnyalta a keresletet. A több mint 1000 hely iránt alig 700 végzôs érdeklôdött.

Reghina Farcas a következôkben esedékes elbocsátásokról is szólt: ebben a negyedévben 1100 személyt menesztenek, zömük (548 alkalmazott) az Azomures Rt.-tôl kerül ki. 326 személytôl a vasúti társaság válik meg, ezek a személyek végkielégítésben részesülnek. A szászrégeni Braun Union sörgyár december 31-tôl 173 alkalmazott munkaszerzôdését bontja fel, a vásárhelyi konzervgyártól 13-an, a Takarék- és Letétipénztártól 40-en maradnak munka nélkül.

Az ügynökség kezdeményezésére október 15-én az Építészeti Líceumban tartják azt a találkozót, amelyre a diákok, a patronátusok és a szakszervezetek képviselôit is meghívják. A találkozó célja felmérni, az iskola milyen mértékben tartja szem elôtt a munkaerôpiac követelményeit, milyen új szakok létesítésére, mesterségek elsajátítására lenne szükség, illetve melyek azok a szakmák, amelyekre nincs kereslet.

Megosztottak a vélemények

Tegnap a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tanácstermében, valamint a szakszervezetek házában írásbeli vizsgát szerveztek a tulajdonosi társulások adminisztrátorai egy részének. A jelentkezôknek rácsteszt megoldásával kellett bizonyítaniuk, hogy ismerik az érvényben levô, a tulajdonosi társulások ügykezelésére vonatkozó törvényeket, elôírásokat, helyi tanácsi határozatokat. Az írásbeli vizsga eredményeit pénteken függesztik ki, az átmenô pontszámot elérô személyek jövô hétfôn szóbeli vizsgán vesznek részt, majd megkaphatják a munkájuk végzéséhez szükséges bizonylatot.

A szûk egyórás vizsga elôtt és után méltatlankodó, többnyire középkorú, idôs személy álldogált a polgármesteri hivatal tanácsterme elôtt.

- Három sorra osztottak minket, s felügyelôket állítottak mellénk. Úgy viselkedtek, mintha kisegítô iskolába járó diákok lennénk - mondja az idôs úr, aki saját bevallása szerint már tíz éve vezeti a lakótársulást, s soha senki nem kifogásolta munkáját.

- Nem voltak nehezek a kérdések, de felháborít minket, hogy ilyen módon mérik fel tudásunkat, s bírálják felül képességeinket. Hiába tudja valaki a törvényeket, ha nem tudja alkalmazni, ha nem beszél szépen, s nem segít az embereken - vélekedik N. Ibolya.

A következô írásbeli vizsgára csütörtökön kerül sor. A témára a szóbeli vizsga után még visszatérünk.

Jegyzet

"Ahol sokan vannak, nô az erô" - hirdeti egy szeszes ital óriásplakátja. A magasból négy munkásember bámul le ránk, egyik bánatosabb, gondterheltebb, mint a másik. A piros trikós lapátjának támaszkodik, másik kezével a fejét fogja. Talán azon tanakodik, hogy kicsi a fizetés, otthon alig jut ki a betevô falat a gyerekeknek, az asszony sem kap állást, hiába keresi. A másik három helyzete sem lehet rózsásabb, hiszen az öröm legapróbb jelét sem fedeztem fel arcukon. A háttér, a környezet, a kommunizmus "közkedvelt" építészeti remekmûve, a szürke betonfalú tömbház is ugyanazt a hangulatot érzékelteti.

Igazi építôtelepi pillanatkép lehetne. Ôszinte, eredeti, valódi… na és fájdalmas. A Nyugatról beáramlott reklámkultúra ellentéte. Megszoktuk, hogy testápolót, sampont, tusfürdôt bájos, ápolt, gondosan sminkelt, fésült és öltözött hölggyel hirdetnek, a fogkrémeket kifogástalan fogsorú tanító nénikkel és tanítványaival, a különféle söröket jó barátoknak beállított fotómodellekkel, a farmerokat kissé borostás, jóképû izompacsirtákkal. Egyszóval minden a legtökéletesebb.

Míg itt a valósággal találkozunk.

Aztán próbálom megfejteni a reklám tárgya (valamiféle konyakszerû ital, vagy talán éppen konyak), szövege és szereplôi közti összefüggést.

A kép és a szöveg még valamelyest passzolna: ha többen állunk a munka mellé, gyorsabban végzünk. Ez vitathatatlan. Viszont ehhez feltétlenül szükséges az alkohol? Hol a kapcsolat a reklámozott ital és az erô között?

Valószínû ez a reklámplakát sok embernek nem szúrt szemet. Ugyanúgy el lehet mellette menni, mint a többi üdítôital, cigaretta vagy akár mobilhálózat reklámja mellett. Szövege, ha félresikerült is, szereplôi annyira hitelesek, hogy szinte érzem a leheletükön az éppen felhörpintett ital illatát. Ezeknek az embereknek az életük része a napi adag alkohol, enélkül nem tudnak létezni. A szesz gyengíti a mindennapi kínok, bajok, a pénztelenség, a szegénység gondolatát. Menekülés lesz számukra egy látszólag jobb, szebb, nyugodtabb világba. És talán éppen ez ad erôt a megmaradáshoz!

A Külügyminisztérium 120 szavazóközpontot nyit 113 országban az október 19-i népszavazásra. Azokon a településeken, ahol nincs diplomáciai képviselet, mozgóurnákat alkalmaznak, közölte kedden Cosmin Dobran külügyi szóvivô.

Dobran elmondta, a román nagykövetségek és konzulátusok megkapták az utasításokat a külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazásának lebonyolításával kapcsolatban.

Szavazásra jogosult minden, külföldön tartózkodó nagykorú román állampolgár, függetlenül attól, hogy törvényes vagy törvénytelen módon tartózkodik az illetô országban, tette hozzá a külügyi szóvivô. A személyazonosság igazolására minden, a román hatóságok által kibocsátott ilyen természetû irat alkalmas: útlevél, személyazonossági igazolvány, születési bizonyítvány - eredetiben vagy hitelesített másolat formájában.

A Külügyminisztérium 5,5 milliárd lejt fordít a szavazóurnák felállítására, a szavazólapok elküldésére és egyéb küûöltségek fedezésére, mondta Dobran.

A külügyi szóvivô kifejtette, az 1996-os és 2000-es adatok alapján néhány százezer román állampolgár fog voksolni október 19-én.

(Mediafax)

Agyonlôtték a szakadár Szomáliföld Köztársaságban Annalena Tonellit, aki három évtizede folytatott jótékonysági tevékenységet Kelet-Afrikában.

A szegényeket segítô 60 éves olasz asszony tbc-s betegeket látogatott az általa alapított és mûködtetett kétszázágyas boramai kórházban vasárnap este, amikor két fegyveres lépett be a kórterembe és egyikük kétszer fôbe lôtte Tonellit, aki azonnal meghalt.

A kórházban tubekulózisos betegeket gyógyítanak, és különleges figyelmet szentelnek az AIDS-szel, illetve a nôi körülmetélés egészségügyi veszélyeivel kapcsolatos felvilágosításnak. A brutális gyilkosság oka ismeretlen. Olaszország kenyai nagykövete azonban rámutatott, hogy a segélymunka bizonyos aspektusait, így a nôk egyenjogúsítását vagy a nemi csonkítás elleni fellépést, nem mindenki nézte jó szemmel Afrikában.

Annalena Tonelli, aki eredeti foglalkozására nézve jogász volt és ötéves kora óta vágyott arra, hogy egész életét a szegényeknek szentelje, a menekültek érdekében kifejtett humanitárius humanitárius tevékenységéért az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságának Nansen- díját kapta idén áprilisban.

Az asszonyt a "szomáliai Teréz anyaként" is emlegették az elesettek - szegények és menekültek - érdekében végzett, többévtizedes önfeláldozó tevékenysége miatt. A Reuters szerint Tonellit oly nagy tisztelet övezte Szomáliföldön, hogy a helyiek annalenának becézték a többi nôi segélymunkást is.

Annalena Toneli életébôl több mint 30 évet töltött Szomáliában és a szomáliai menekülteket befogadó kenyai menekülttáborokban. A boramai kórházon kívül mozgó rendelôket is mûködtetett, iskolát alapított süket gyermekeknek és tervezte egy iskola létrehozását a vakoknak is.

Ruud Lubbers, az ENSZ menekültügyi fôbiztosa (UNHCR) az egész segélyszervezet mély megdöbbenésének adott hangot a kegyetlen gyilkosság miatt és meleg szavakkal méltatta Tonelli asszony emberbaráti tevékenységét - jelentette az AFP.

Az UNHCR-nél rámutatnak, hogy a "szomálföldi Teréz anya" számtalan veszedelem közepette végezte segítô munkáját: egyszer elrabolták és több alkalommal megverték, illetve halállal fenyegették.

Társmûvészetek találkozóját is jelentette szombaton, október 4-én délelôtt a Mûkedvelô Képzômûvészek Maros Megyei Egyesülete Unirea termében rendezett grafikai kiállítás megnyitója. "Élményfelelôsnek" úgymond a marosszentgyörgyi fiatal grafikus, a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum egykori növendéke, Újfalvi Huba bizonyult. Másrészt a népszerû marosszentgyörgyi Mini Jubilate együttes, melynek tagjai Simon Kinga hozzáértô irányításával szép énekmûsorral tették teljesebbé, emlékezetesebbé a látványélményt. Mely szinte természetszerûen volt adott, hisz a közönség elé lépô Újfalvi Huba az évek folyamán olyan mûvészpedagógusok keze alatt vált-érett alkotóvá, mint Barabás Éva, Bordi Géza, Gyarmathy János, Kiss Levente, Major Gizella és Zrínyi Zsuzsa. A 35 grafikát - közülük tizennégy nagyméretû alkotás - tartalmazó egyéni tárlat anyagát Ilarie Opris, valamint Czirjék Lajos, az egyesület alelnöke méltatta illetve Vasile Muresan képzômûvész tanár, Baricz Lajos plébános, valamint a tanító, Újfalvi Sándor. Csaknem valamennyien a kiállító mûvész alkotásainak tematikájáról, témalátásáról szóltak, illetve egyéni hangvételét, eredetiségét hangsúlyozták.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban mutatkozik be a makfalvi Nagy Pál alkotótábor. A csütörtök délután 6 órakor nyíló kiállításon válogatás látható azon mûvészek munkáiból, akik az évek folyamán a tábor vendégei voltak. Huszonöt festô, grafikus, szobrász, textil-, keramikus és ötvösmûvész, faragó és fotómûvész, többségükben valamiképp a Kis-Küküllô mentéhez kapcsolódó alkotók mûveit vonultatja fel a tárlat. A már végleg eltávozottak, mint a névadó festômûvész, illetve Zsigmond Attila, Molnár Dénes alkotásai mellett a jelenleg is teljes energiával tevékenykedô idôsebb és ifjabb nemzedékek képviselôi - többek közt Kusztos Endre, Maszelka János, Kedei Zoltán, Sz. Kovács Géza, Suba László, Kákonyi Csilla, Kuti Dénes, Nagy Dalma, Szabó Zoltán Judoka, Kántor Zita, Schneller Mária, Károlyi Zöld Gyöngyi, Bálint Zsigmond, Sándor János, Egyed Tibor - lesznek jelen képeikkel, mûtárgyaikkal a kiállításon.
Megnyitóbeszédet tart Nagy Miklós Kund, közremûködik Dósa Albert, a makfalviak népszerû mesemondója.

Varázskör

"Ha nem leszünk Európa elsô nemzetei között, akkor kérjünk a spanyol királytól egy darab földet Brazíliában, és költözzünk oda."

(Zrínyi Miklós)

Illyés mintha megsejtette volna, hogy a haza a magasban valóságos hazává válhat. "…Már meg is osztom, ha elmondom, / milyen e biztos, titkos otthon. / Dörmögj, testvér, egy sor Petôfit, / köréd varázskör teremtôdik." * Nemcsak képzelete, ô maga is lakja azt a hazát. Csak rákattint a nevére, akinek módjában áll, a világhálón a földkerekség minden magyarja számára elérhetô. A mi új honfoglalásunk azt is jelenti, minden szellemi javainkkal föl kell hurcolkodnunk a hálóra, ez is legalább olyan fontos, mint a kereszténység fölvétele volt annak idején a megmaradás reményében. De a világ minden találmánya sem segít, nem lesz az a háló, mely kimerítene minket a világ népeinek nagy óceánjából, ha nem teljesítjük Zrínyi óhaját. Tudományban, mûvészetben, minden szellemiekben, ki kell emelkednünk ahhoz, hogy megmaradhassunk, a világhálót meg kell tanítani, hogy kitûnôen tudjon magyarul. Hogy biztonsággal hozhassa össze a kolozsvári magyart a budapestivel vagy akár a Rió-bélivel. Ha jó érzés lesz nemcsak Magyarországon, de Amerikában is magyarnak lenni, akkor nekünk is jobb lesz, a határon túliaknak, ahogyan nevezni szoktak minket.

Régebben az európai városokban szokás volt a vasfa. Temesváron is állt egy. Ifjúságom idején még úgy tartották, hogy mesterlegények kiinduló és visszaérkezési helye volt, egy szeget kellett verni belé. Szeretném, ha minden, Európát is építô magyar, gondolatban legalább ilyen kiindulási-érkezési helynek tudná ezt a sírt, ezt a síremléket. Mint a Lánchíd nullakilométert jelzô köve szolgálna kiindulási- viszonyítási pontjául a jövendô minden magyarjának. Ámen. (A magyarok seregtelen vezére* Részlet Kányádi Sándor emlékezô beszédébôl Illyés Gyula sírjánál a Farkasréti temetôben, 2003., április 15-én, Illyés Gyula halálának 20. évfordulóján * MAGYAR NAPLÓ, 2003. július)

Pénteken 19 órai kezdettel mutatják be "a jézusfaragó ember" Nyírô József válogatott novelláinak új gyûjteményét a római katolikus egyház hittantermében. A könyv az Impress Kiadó gondozásában jelent meg Hull immár a fenyôtoboz címmel. Az ötven éve elhunyt székely író életérôl, munkásságáról a kötet szerkesztôjét, Nagy Pál irodalomtörténészt szólaltatja meg lapunk munkatársa, Bölöni Domokos.

A Magyar Néptánc Ünnepe címmel tart közös elôadást a debre-
ceni Szabó László Alapfokú Mûvészeti Iskola és a Forgórózsa Néptáncegyüttes. A színpadon a Kárpát- medence táncaiból mutatnak be válogatást. Az elôadásra október 11-én, szombaton este fél 7 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében. Jegyek elôvételben és az elôadás elôtt a Nemzeti Színház jegypénztárában válthatók.

Szomorú hangvételû, de szép versekkel teleírt kötetet mutattak be múlt héten a Bernády Házban. A költô, Sepsi Dezsô, évek során át írta ez alkalommal kötetbe rendezett verseit - elsôsorban önmagának -, most mégis kiadta ôket. Ezzel pedig sokakat meglepett, hisz elsôsorban úgy ismerték, mint profi zenészt és táncházzenészt. A Cinege együttes muzsikálása után Nagy Attila méltatta a Helyettem címû, a Color-Print Kft. által megjelentetett verseskötetet, és elmondta, Sepsi Dezsô kötete az emberi és költôi lehetôségek könyve. Gondolatszilánkok vezetik fel, elôrevetítve egy, a környezetéhez és önmagához elsôsorban cinikusan viszonyuló alkatot. Belsô robinzonádja sajátos magány-etikát eredményez, amely talán a lappangó erdôtûzhöz hasonlítható. Embert és környezetét próbáló ütközések, tapogatózások, elbizonytalanodások, dacok és dühök állnak össze könyvvé, a fekete- fehér fotók, a hátsó borító párás ablakszemén látható zenei feloldójel talán azt is szolgálja, hogy a Sepsi Dezsô-i szorongást mi, az olvasók, talán az Ô megelégedésére is, feloldhassuk - akár a zenében a disszonanciát.

A szerzô rövid beszédében elmondta, a kötetben nincsenek dátumok. Noha hosszú évek termése a könyv, egységes egészet képez, és az sem véletlen, hogy nincsen a kötetnek címet adó, Helyettem címû vers sem. A cím az egész könyvet magába foglalja, majd felolvasta új, Torz ikrek címû versét, melynek dalcíme a Helyettem. Ifj. Kilyén Ilka éneke és a Cinege együttes játéka után Szabó Zsolt, a Mûvelôdés fôszerkesztôje beszélt a könyvrôl, és elmondta, Sepsi Dezsô a táncházmozgalom indulása idején rendszeresen közölte a lap oldalain népzenei kutatómunkáját - igaz, hogy lírában, igaz, hogy könyv formában, de valahol ennek folytatása az írni szeretô zenész elsô verseskötete.

Dr. Bernády György halálának 65. évfordulóján "post mortem" megérdemelné a legnagyobb kitüntetést, az ékkövekkel díszített "Pro urbe" emlékérmet. Mindazt, amit száz évvel ezelôtt a városért tett, azt a ma embere is megcsodálja, szépnek, jónak és hasznosnak tartja.

Bernády György magas fokú mûveltsége, kitûnô politikai, közgazdasági érzéke, városépítô képessége és merészsége terveinek végrehajtásában, fáradhatatlan ereje - párosulva a város polgárságának áldozatkészségével - a poros-sáros, közmûvesítés nélküli várost polgármestersége ideje alatt mind külsejében, mind gazdasági életében megváltoztatta.

Bernády György pályája kezdetén - mint gyógyszerész - apja, nagyapja Aranyszarvas gyógyszertárát (Rózsák tere 55. sz.) vezette, majd országgyûlési képviselô, 1890-ben törvényhatósági tag, 1900-ban a városi rendôrség fôkapitánya. 1902-ben az új polgármester jelölésénél közfelkiáltással Marosvásárhely polgármesterévé választották, 1912-tôl a Székelyföldi Iparfejlesztés biztosává nevezték ki, s 1913-1918 között a vármegye fôispáni tisztségét is viselte. Az államhatalom változása után, 1922-ben parlamenti képviselô volt Bukarestben, majd 1926-1929 között ismételten Marosvásárhely polgármestere.

Elsô polgármesteri tevékenységét a Széchenyi (Rózsák) tér keleti oldalán, a Kis- köz betorkollási helyén kezdte az 1856-ban épített neogótikus egyemeletes tanácsház épületénél. Ez az épület kiegészítô része volt a Kis-köz sarkán álló 57. és 58. számú, egy- illetve kétemeletes épületekben mûködô városházának. Ennek a neogótikus épületnek a szimmetrikus homlokzatán, a középtengelyben, a földszint magasságában csúcsíves boltozatos átjáró biztosította az átjárást a Nagy- és Kispiac között. Sajnos, ezt a szép homlokzatú épületet a tornyos városháza elkészülte után, 1908-ban lebontották és a kispiacra vezetô utcatorkolatot szabaddá tették.

Bernády György polgármestersége idejében a város polgárságának szolgálatában állt, a város érdekeit védte, a város gazdasági életét fellendítette, növelte pénzügyi bevételét. 1903-ban a város pénzügyi számbavétele már nyereséggel zárult, hitelképessé vált, miáltal megteremtette az anyagi alapot városépítô munkájához.

A város építését Bernády György a városi építészeti osztály fômérnö-kének és mérnökeinek szakmai tanácsadásával kezdte el. Száz évvel ezelôtt, 1903 októberének 14. törvényhatósági gyûlésén már bejelentette egy új, korszerû városháza építésének tervét. Bejelentése ellen a városi tanács néhány tagja ellenvetéssel próbált tiltakozni, de Bernády válaszának józan érvei meggyôzték azt a néhány tanácsost, s Bernády megkezdhette az elôkészítô munkálatokat. Így a szükséges telkek kisajátítását, a tervpályázati kiírás közzétételét, a beérkezett pályamûvek díjazását, a kiviteli tervek elkészítésére való megbízatás kiadását, a kivitelezési munkák versenytárgyalásának végrehajtását. A kiviteli tervek 1905-ben készültek el, s 1906 júliusában tették le a székház alapkövét, a következô év végén fejezték be annak építését s adták használatba a korszerû hivatali épületet, a tornyos városházát. Az új városháza a város legszebb helyén áll, s magas tornyával a város szimbóluma.

Bernádynak ez a megvalósítása nagy teljesítmény volt, mivel a városháza építése a város közgazdasági- és politikai életformájának kialakítását eredményezte. Bernády csodálatos elôrelátását bizonyítják a tervajánlatot ellenzôkhöz intézett szavai: "Mi nem a mának építünk, az eljövendô századokat, unokáink utódjait is kell szolgálják egykor."

A szabadon álló, részben kétemeletes székház reprezentatív tömegével és impozáns megjelenésével a szecesszió stílusában készült szimmetrikus alaprajzi elrendezéssel, fôhomlokzatának jobb sarkán magas toronnyal, tûzfigyelô kerengô folyosóval. Gyönyörû elôcsarnoka tölcsérboltozatos, nagy gyûlésterme az elsô emeleten a kiugró rizalit teljes szélességét foglalja el. A terem öt nagyméretû színesüveg-berakásos ablaka közül a középsô Ferenc József teljes alakját, Magyarország királyát és az ország nagy címerét ábrázolta. A többiekben Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc és Kossuth Lajos arcképe volt látható. A mûvészi értékû üvegfestményeket 1921-ben kiszedték, azok további sorsa máig is ismeretlen. De eltávolították az épület belsejében elhelyezett márványtáblákat is, amelyeknek feliratai az épület építési idejét, az építtetô, a tervezôk, a kivitelezôk nevét örökítették meg. A székház a város lakosságának áldozatkészségébôl épült.

Bernády György politikai és társadalmi összeköttetése révén erkölcsi és anyagi segítséghez jutva a város építését folytatta a Közmûvelôdési Ház és sok más középület építésével. Mindazokkal egy idôben rendezte a város utcáit, új utcák nyitásával lehetôséget adott a város né-pének lakóházak építésére. Városépítô tevékenysége kiterjedt a város közmûvesítésére is, ennek során vált szükségessé üzemi épületek létrehozása, s nem utolsósorban az utcák burkolatának elkészítése, aszfaltozása.

Dr. Bernády György sokvonalú munkásságát láttatja a sok középület, az újjávarázsolt Marosvásárhely. Halálának évfordulóján kegyelettel és köszönettel emlékezzünk városépítô polgármesterünkre, és helyezzük sírjára, szobrára az emlékezés virágait.

A hét riportja Mihály László-Szûcs László: Megemlékezés és kegyeletsértés Aradon. Politika E. Ferencz Judit: Aki nemet mond, jogokat dob el - RMDSZ-kampány a referendum elôtt; Domokos Péter: Kelet-Románia a külföldi szexpiac utánpótlása; Szûcs László: Ügynök-volt-e a rádióelnök? Publicisztika Stanik István: Esôben Aradon; Székedi Ferenc: Jelkép Az utolsó erdélyi romantikus; Székely Ervin: Kis magyar szimbolikatörténet; Kinde Annamária: Rögeszmék évada. Interjú Siránkozásból nem lehet megélni - Mátai László, a Duna Televízió határon túli mûsorainak vezetôje; Korszerûsített elképzelések- Lábody László, az Új Kézfogás Küözalapítvány elnöke; Egy pici szívet, egy kevéske könnyet - Kabos László színmûvész. TôkePiac Lokodi Imre: Befektetôi konferencia Székelyudvarhelyen; Domokos Péter: Sorsfordulót jelenthet az erdélyi autópálya. Thália Irodalmi bál és rangos vendégjáték. Jelenség Tóth Hajnal- Tóth Gábor: Itt a zene új otthonra lel, Kántor Lajos: Testvérünk, Pécs. Életmód Ahol a víz többet ér a tejnél; K. Molnár Katalin: Gyermeki jogokat sértô nász.

Tegnap délben tanácskozott a megyei környezetvédelmi akciótervet összeállító bizottság. A környezetvédelmi hivatal felügyelôje ismertette a környezeti tényezôk állapotát, a megoldandó problémákat sürgôsségi sorrendben.

A tervbôl megtudhattuk, hogy megyénkben a levegô tiszta, kivételt képeznek a városok, ahol a közlekedés, illetve az Azomures és a dicsôszentmártoni Carbid Fox szennyezi a környezetet. A városi tisztító állomásoktól nem megfelelôen kezelt szennyvíz szennyezi a folyóvizeket. A legnagyobb vízszennyezô ipari egységek a kombinát és a dicsôszentmártoni Bicapa Rt. Ami a ivóvízellátást illeti, a legnagyobb gondot a hálózatok elöregedése okozza. Megyénkben jó minôségû talaj található, de van savas és sós is, ahol szükség van bizonyos talajjavító munkálatok elvégzésére. Országos szinten azon szerencsések közé tartozunk - tudtuk meg az akciótervbôl -, ahol minden környezeti forma és természetes élôhely megtalálható: gazdag flórával és faunával rendelkezünk. Ezért két nagyobb rezervációt is behatároltak. Az egyik a Kelemen Nemzeti Park, a másik a Déda-Maroshévíz szoros. Ezenkívül 21 megyei környezetvédelmi terület van. A tanulmányból kiderül, hogy az európai átlagnál jóval kevesebb az egy fôre esô zöld övezet megyénkben. A hulladékgazdálkodás területén pedig a segesvári kivételével egyik városi hulladéklerakó sem felel meg a környezetvédelmi követelményeknek.

Az említett leltározás alapján összeállították a sürgôsségi akciótervet, amelyek közül elsônek a hulladékgazdálkodás, a szennyvíztisztítás korszerûsítését jelölték meg. Szükség van talajjavító és mederpart- erôsítési munkálatokra. Nincs a megyének ipari és veszélyeshulladék-lerakója. Akadozik a környezeti információáramlás. A közhivatalok nem megfelelôen kezelik a környezetvédelmi gondokat, nincs kidolgozva a természetvédelmi területek menedzsmentje stb. Az említett prioritási sorrendet a bizottság elfogadta. Az anyag rövidített változatát egy kérdôívvel együtt 10 napon belül eljuttatják a közintézményekhez, polgármesteri hivatalokhoz, iskolákhoz.

A környezetvédelmi szakemberek szerint mindeddig a környezetvédelmi tervek csak elképzelés szinten léteznek, mert létezik ugyan a szakminisztérium által kezelt környezetvédelmi alap, ahova lehet pályázni, de eddig még senkinek sem utaltak ki pénzösszeget.

SZKT-ülés Marosvásárhelyen

2003. október 11-én, szombaton Marosvásárhelyre, az Ifjúsági Házban tartja soros ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa. Elhangzik a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, majd a 2004-es az önkormányzati választások elôkészítésérôl tanácskoznak. Napirenden szerepel még az Állandó Bizottság kiegészítése, tájékoztató az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás elôkészületeirôl, elfogadja a testület az Ügyvezetô Elnökség, illetve a Szövetségi Szabályzat-Felügyelô Bizottság mûködési szabályzatokat. Az Egyeztetô Kerekasztal a megelôzô napon, pénteken este 19 órakor ülésezik a Maros megyei RMDSZ székházában.

Propagandaanyagok az SZNT létrehozásáról

Kétezerötszáz, a Székelyföld autonómiájáról tájékoztató füzetet, több mint ötszáz transzparenst és többszáz plakátot nyomtattak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezetei megválasztásának népszerûsítésére. Az október 12-i választásokat népszerûsítô anyagok szétosztása, illetve kifüggesztése szerdán kezdôdik minden székelyföldi településen. Gazda Zoltán, az SZNT kezdeményezô testületének tagja elmondta, a Tanács autonómiaprogramját tartalmazó füzetet minden székelyföldi településen szétosztják a lakosság tájékoztatása érdekében. Kovászna megyében 260 transzparenst és plakátot helyeznek el. A székelyföldi településeken vasárnap választják meg az SZNT helyi tancsait. Október 15. és 20. közöt kerül sor a széki tanácsok, október végén pedig az SZNT megválasztására.

Román szemtanú az iraki merényletnél

Mihnea Constantinescu, a román kormány iraki kiküldöttje kedden a bagdadi külügyminisztérium épületében tartózkodott az intézmény székháza elleni támadás pillanatában, de nem sérült meg, nyilatkozta a MEDIAFAXnak Cosmin Dobran külügyi szóvivô. Mihnea Constantonescu már volt hasonló helyzetben, amikor egy bombamerénylet célpontjául szolgáló bagdadi szállodában tartózkodott. Az AFP hírügynökség szerint az iraki külügyminisztérium épületét kedden aknavetôvel lôtték. Egy rendôrtiszt elmondta, a robbanás nyomán senki nem sérült meg.

Decentralizációs törvényt készít elô a kormány

A kormány decentralizációs törvényt készít elô, amelynek célja helyi szinten összhangba hozni a felelôsségeket az erôforrásokkal, jelentette ki szombaton Kolozsváron Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetôje. Rus szerint a helyi közigazgatási törvény módosítása nyomán megjelenô új jogszabály megszûntet egy sor potenciális korrupciós tényezôt, és a hatályos törvények téves alkalmazásának lehetôségét. A miniszter elmondta, a decentralizációs törvényrôl a kormány konzultált a Világbank képviselôivel, valamint Jonathan Scheele-vel, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetôjével is. Ioan Rus kifejtette, törvényhozási és intézményi szempontból Románia nem szembesül problémákkal, a közigazgatásban azonban fennakadások vannak a politikák alkalmazásával kapcsolatban.

Romániának nincs fejlesztési stratégiája, állítja több szakember

Romániának nincs egy koherens rövid-, közép- és hosszútávú gazdasági fejlesztési stratégiája, amely folyamatosságot biztosítana és megfelelne az európai integráció követelményeinek, szögezte le kedden Constantin Bostina, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok és Elôrejelzések Egyesület elnöke. "Románia nem dolgozott ki egy több kormányzati ciklusra szóló stratégiát, holott szükség lenne egy 2025-ig szóló hasonló programra", tette hozzá Bostina. A Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok és Elôrejelzések Egyesület nem priofitorientált és nem-kormányzati szervezet, amelynek célja "ismertetni a vezetéssel és a közvéleménnyel a gazdasági-társadalmi jólét megteremtését szolgáló eszközöket". Az új egyesületet igazgatótanács vezeti, ennek elnöke Constantin Bostina. Az Egyesület tevékenységét egy tiszteletbeli tanács és egy tudományos testület irányítja. A tiszteletbeli tanács elnöke Gheorghe Zaman, Ion Iliescu államfô gazdasági tanácsadója, míg a tudományos tanácsot Leonard Cazan, egykori fejlesztési és elôrejelzési miniszter vezeti. Néhány hónappal korábban Ion Iliescu elnök kijelentette, Romániának szüksége van egy 25 évre szóló tartós fejlôdési stratégiára. Iliescu hozzátette, a stratégia kidolgozását az államfô, a miniszterelnök és a Román Nemzeti Bank kormányzója irányítja majd.

Kiutazók szigorított ellenôrzése

Több mint hetvennégyezer, Nyugat-Európába utazni vágyó román állampolgárt tartóztatott fel az elmúlt tíz napban a román határrendôrség. Mint a bukaresti rádió kedden beszámolt róla, a román hatóságok azután szigorították meg a kiutazók ellenôrzését, hogy több ezer román állampolgárt utasítottak ki Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból. Többségük illegálisan tartózkodott az említett országok területén, illetve különbözô bûncselekményeket követett el ott. A román törvények értelmében a kiutasítottaktól 3-5 évre megtagadható a külföldre utazás. Ernst Strasser osztrák belügyminiszter már szeptember végén arra figyelmeztette Romániát és Bulgáriát, hogy jelentôsen megnövekedett a két ország állampolgárai által Ausztriában elkövetett bûncselekmények száma, és ha ez így megy tovább, annak következményei lesznek - emlékeztetett a dpa. A román hatóságok ezek után megszigorították a kiutazni akarók ellenôrzését, annál is inkább, mivel az elmúlt hetek fejleményei miatt tartani lehet attól, hogy egyes európai országok úgy döntenek: vízumkötelezettséget vezetnek be a román állampolgárokkal szemben. Románia 2007-ben szeretne az Európai Unió tagjává válni - jegyezte meg a német hírügynökség.

A világ legnagyobb rögzített hôlégballonja Brüsszel felett

Újabb látnivalóval büszkélkedhet Európa fôvárosa, Brüsszel: itt bocsátották fel a világ legnagyobb rögzített hôlégballonját, amelynek kosarából - vagy inkább körfolyosójáról - egyszerre 30 ember tekinthet le Brüsszel és környéke nevezetességeire. A hôlégballon 150 méter magasra emelkedik fel, s így a 10 eurós belépôdíjat megfizetô érdeklôdôknek kivételes látványban lehet részük: ebbôl a magasságból - mint a Le Soir Magazine címû belga hetilap írja csütörtöki számában - tiszta idôben akár 40 kilométerre is ellátni. A ballont egy hatalmas kábel tartja, 5500 köbméteres (10 emelet magas) ballonjában pedig hélium van, ez biztosítja a felhajtóerôt. Megépítése, telepítése 800 ezer euróba került, mûködtetése pedig évente majdnem 100 ezer eurót igényel. Ennek ellenére szponzora, a Belgacom nevû belga távközlési cég elégedett: naponta 100-400 ember vált rá jegyet, s mivel a ballon a hét minden napján a levegôbe emelkedik (kivéve a túl szeles, vagy túl esôs idôszakokat), azt remélik, hogy már a tervekben szereplô két évnél hamarabb megtérül a befektetés. A ballon mindenesetre legalább 2006 decemberéig Brüsszel fölött marad.

Emlékoszlopot avatnak Tompán

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi hôseinek szentelt emlékoszlopot avatnak október 11-én Székelytompán - tájékoztatta lapunkat Gáspár István református lelkész. Délelôtt 11 órakor kezdôdik az emlékezés a református templomban. Igét hirdet Székely András balavásári lelkész, a Küküllôi Egyházmegye esperese, majd felavatják az emlékoszlopot, amelynek márványtábláját Bata Pál budapesti lakos ajándékozta, a neveket pedig a marosvásárhelyi Mikó István véste fel. Az avatóünnepségre várják Nyárádszereda polgármesterét és alpolgármesterét, Dászkel Lászlót és Borbély Mihályt is.

Látó-est

A Látó Irodalmi Színpadán, a szerkesztôség Tanácskozmányi Termében október 11-én, délután 6 órakor a kecskeméti Forrás szerkesztôi szerepelnek. Vendégeik: Füzi László fôszerkesztô, Buda Ferenc és Dobozi Eszter. Ebbôl az alkalomból a szerzô jelenlétében tárlat nyílik Bahget Iszkander fotómûvész íróportréiból.

Elôadások a TOK-ban

A szovátai Teleki Oktatási Központban ma este 7 órától dr. Ádám Sándor történész tart elôadást: Trianon és következményei címmel. Szombaton, október 11- én, 7 órától kamaraest lesz. A somogyi Kvartett elôadásában a zenekedvelôk Haydn, Bartók, Schubert, és Dvorák vonósnégyesre írt szerzeményeit hallhatják.

Szászrégen körzeti RMDSZ-ülés

Október 10-én, pénteken 15 órától a szászrégeni kultúrház kistermében gyûlést tart az RMDSZ szászrégeni körzete. Meghívottak a kerületi RMDSZ-listán bejutott polgármesterek, alpolgármesterek és helyi tanácsosok. Az ülésen tájékoztatót tart dr. Kelemen Atilla megyei elnök, megtárgyalják a referendum szervezésével kapcsolatos gondokat és természetesen más gondokat is tisztáznak majd a résztvevôk.

Biokertész-tanfolyam megnyitó

Október 9-én, csütörtökön 18 órától a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ Liliom utca 22. szám alatti székhelyén sor kerül a biokertész elôadássorozat megnyitójára. A megbeszélésen a korábbi tanfolyam résztvevôi beszámolnak az idén nyáron elért sikereikrôl, ezenkívül további érdeklôdôk jelentkezését is várják.

Remény és bátorság egyesület találkozója

A Remény és bátorság egyesület tagjai október 11-én, délelôtt 10 órakor tartanak ülést a marosvásárhelyi Bartók Béla utca 1. szám alatti gyûlésteremben.

Ajándék az óvodának

Az Apáczai Csere János Alapítvány pályázatán nyert értékes szemléltetôeszközöket adtak át a tanévkezdéskor a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség képviselôi a disznajói óvodának, így e korszerû eszközökkel kezdhették meg az új tanévet az óvodások.

Eco schola kiértékelô

A marosvásárhelyi Outward Bound ifjúsági szervezet által az idén Szovátán több alkalommal tartott Eco schola - környezetvédelmi iskolatanfolyamának kiértékelôjét tartják október 9-én, csütörtökön 16 órától a marosvásárhelyi várban. A tanfolyamon a Bolyai, az Elektromaros és Brâncusi líceumokból 75 középisolás diák vett részt.

Támogatásban részesültek

A napokban kiosztotta ösztöndíját a szovátai Diákhitel Alapítvány, amelynek célja olyan anyagi nehézségekkel küzdô egyetemisták támogatása, akik a szovátai líceumban végezték középiskolai tanulmányaikat. Az idén 8 diákot tartott arra érdemesnek az alapítvány kuratóriuma, hogy tanulmányi évük alatt havonta anyagi támogatásban részesítsék.

Szarvasmarha-kiállítás

A megyében különbözô vidéki településeken szervezett szarvasmarha-kiállítás döntô szakaszát szervezik meg a hét végén a marosvásárhelyi lóversenypályán. Az október 11-én, szombaton 11 órakor kezdôdô szemlére azokat az állattenyésztôket várják gyôztes szarvasmarháikkal, akiket a különbözô kiállításokon kitüntettek. A prefektúra, a megyei tanács, a mezôgazdasági igazgatóság, a mezôgazdasági tanácsadó hivatal és a szarvasmarha-tenyésztôk szövetsége által szervezett rendezvényen 11 és 13 óra között szemlézik az állatokat, a díjakat pedig 13 - 14 óra között osztják ki a megyei bajnokoknak.

Várják a benevezôket a szüreti Gyöngykoszorúra

Várják azon hagyományôrzô néptánccsoportok, zenészek, énekesek, csôszlegények és lányok jelentkezését, akik beneveznének az október 18-án megrendezendô nyárádszeredai szüreti Gyöngykoszorúra. Érdeklôdni, jelentkezni Kádár Gyöngyi kultúrigazgatónál az 576-177-es, vagy a 0740-682-152-es telefonszámokon.

Két baleset egy helyen

Néhány órán belül két közúti baleset is történt Sáromberkén. 12 órakor a vasúti átjárót kikerülô úton egy 7 éves gyerek át akart szaladni az utcán, a kiskorút elütötte egy arra haladó autóbusz. Néhány óra múlva az MS 39 BGH rendszámú Dacia személygépkocsi befordult az árokba. A megijedt gépkocsivezetô otthagyta jármûvét. A rendôrség megtalálta az érintettet, aki ellen hajtási jogosítvány nélküli vezetés bûntette miatt indítottak eljárást.

Marosvásárhelyre, kicsi tepikómnak, HARKÓ CSILLÁNAK! Születésnapod alkalmából szívünk minden melegével köszöntve kívánunk egy hosszú, boldog, szerencsés és további sikeres életet. Sok-sok szeretettel puszilunk a messzi Kanadából: testvéred, Emese, kicsi keresztfiad, Tamáska és Wayne. (v.)

BÚZAKORPA és rizsliszt eladó állandó jelleggel. Cseresznye u. 1. sz. Tel. 269-669. (64329)

ELADÓ két darab földterület: 27 és 38 ár a Marosvásárhely - Segesvár útvonalon, baloldalt, az autóparkok közelében. Tel. 254-214, 0744-226- 146. (64257)

A BIROTECH KFT. elad homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 269-304, 264-072, 444-862. (63646)

VESZEK csöves kukoricát, búzát és árpát. Tel. 570-195, este; 0742-125-989. (63923)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, automata mosógépeket garanciával. Tel. 265-373, 0744-626-544. (64033)

ELADÓ Polski Fiat-alkatrész, 2 fotel, ebédlôkészlet, perzsaszônyegek, paplan, edények, zsírosbödön, csatorna (bontásból). Tel. 231-121, este. (64078)

ELADÓ 1310-es Dacia felújított karosszériával. Állatszeretô gazdit keres egy nagy uszkár. Tel. 328-208. (64180)

ELADÓK nagyra nôtt kaktuszok. November 7 utca 99. sz., Fülöp. (64252)

ELADÓ 160 literes hûtôszekrény, Albalux 4 mosógép, televízióasztal, kis ruhásszekrény. Tel. 0722-419-296. (64292)

ELADÓ kb. 100 véka hulló alma (batur, ponyi és jonatán) 40.000 lej/véka. Alkudható, ha az összeszedésbe besegít. Tel. 222-980. (64296)

NÁRCISZHAGYMA eladó (holland). Tel. 236-496. (64303)

ELADÓ krumpli és csöves kukorica. Tel. 263-772. (64321)

ELADÓ végrehajtói felszólítás végett Delia hálószoba- garnitúra, négyajtós szekrény, franciaágy (2000X1400 mm), 3 fiókos komód, 2 db éjjeliszekrény, 6 személyes asztal. Rovinari 34C/4. sz. Tel. 224-357, 20-21 óra között. (64336)

ELADÓ III. emeleti, 3 szobás lakás a régi Tudorban. Ára: 22.600 euró. Tel. 0744-285-818, 266-545. (64315)

PESTEN eladó egy 4x4-es lakrész bútorozva. Ára: 85 millió lej. Tel. 212-912. (63704)

KIADÓ 55 m2-es magánház irodának a Kövesdombon garázzsal vagy anélkül. Tel. 237-226. (64289)

ELADÓ I. osztályú, 2 szobás lakás. Tel. 0724-812-813. (8579110)

BÉRBE adok 3 szobás tömbházlakást a Tudorban. Tel. 320-478, 0744-764-282. (64301)

ELADOK 2 szobás tömbházlakást a Tudorban. Tel. 236-711. (64307)

ELADÓ 3 szobás, II. osztályú, II. emeleti lakrész a Budai negyedben. Tel. 251-000. (64308)

KIADÓ egyszoba-összkomfort diákoknak, egyetemistáknak. Eladó autócsomagtartó, szôlôprés és varrógép. Tel. 216-173. (64319)

ELADÓ 3 szobás, 2 erkélyes, pincés, vízórás, földszinti tömbházlakás a régi Tudorban. Tel. 240-223. (64316)

ELADÓ Maroskeresztúron szoba-konyha (régi ház) 11 ár területtel. Tel. 326-426. (64318)

ELADÓ ház Nyárádszeredában: 3 szoba-összkomfort nyári konyhával, garázzsal, pincével, 30 ár kerttel. Tel. 0740-097-824. (64230)

ELADÓ 3 szobás ház + két kamra, két konyha, elôszoba (tégla), gáz, villany (15 ár). Irányár: 12.000 euró. Mezôpanit 139. sz. (Felszeg). Tel. 322-087. (1812927)

ELVESZTETTEM Borbély Judit-Dalma névre szóló könyvtári belépômet. Semmisnek nyilvánítom. (64298)

ELVESZTETTEM Jánosi Rozália névre szóló biztosítási kártyámat. Semmisnek nyilvánítom. (64330)

VÁLLALOK kômûvesmunkát, belsô és külsô színezést, csemperakást és padlórakást. Tel. 215-540. (63977)

FESTÉST, mázolást és glettolást vállalok. Tel. 223-772, 0744-267-287. (64300)

ROMÁNÓRÁT adok V-VIII. osztályosoknak. Tel. 257-967, 19 óra után. (64302)

ELEMISTÁK tanulásába besegítek. Lehet csoport is. Tel. 236-496. (64303)

KÉNYELMES autóval 2 személyt elvinnék Budapestre. Indulás október 12-én, vasárnap. Tel. 0744-591-925. (64320)

KÉSZÍTÜNK, szerelünk: külsô redônyöket, szalagfüggönyöket, harmonikaajtókat. Tel. 218-321, 0744-121-714. (64054)

AUTOMATA mosógépeket javítok a kliens lakásán. Tel. 0740-211-318. (64198)

RENDEZVÉNYEK a FLECKEN fogadóban 290.000 lejért személyenként; kétfogásos ebéd 50.000 lejért és kiszállítás (catering) cégeknek 48.000 lejért. Tel. 312-945, 0740-037-087. (64285)

FESTÉST, mázolást vállalok. Tel. 267-689. (64293)

SZÍNES televíziók javítása a kliens lakásán. Tel. 241-631. (64295)

AZ AMIX IMPEX RT. - Régen, Salcâmilor u. 3. sz., Maros megye, a Kereskedelmi Kamaránál bejegyzési szám: J26/1211/25.09.2003; Adószám: 15768792 - egyedüli adminisztrátora összehívja a részvényesek közgyûlését 2003. október 25-én 11 órára a cég székhelyére a következô napirendi pontokkal: 1. A költségvetés és a beruházási terv elfogadása és jóváhagyása a 2003-as év IV. évnegyedére; 2. A termelésre és beruházásra szánt banki hitelek felvételének jóváhagyása. 3. Az adminisztrátor fizetésének és más jövedelmének jóváhagyása. 4. Egyebek. Amennyiben a közgyûlés nem lesz határozatképes, a következô közgyûlésre 2003. október 26- án 11 órakor kerül sor Régenben, a Salcâmilor utca 3. sz. alatt. Egyedüli adminisztrátor, Kiszner Josif. (8579152)

FESTÉST, mázolást, fali- és padlócsemperakást, belsô átalakítást vállalok. Tel. 269-758, 0745-415-852. (64373)

SÜRGÔSEN kölcsönre volna szükségem. Kamatot ajánlok. Tel. 763-929, naponta 10-18 óra között. (64347)

Kegyelettel és fájó szívvel emlékezünk és emlékeztetjük mindazokat, akik ismerték és szerették FERENCZI ERZSÉBETET szül. Móréh, hogy október 8-án van hal&aac