|
LV. évfolyam 230. (15495.) sz |
2003. október 2., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Markó Béla szerdán sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párton (SZDP) belül és kívül bizonyos köröknek érdekében áll feszültté tenni a kormánypárt és az RMDSZ kapcsolatát az aradi Szabadság-szobor körül kialakult konfliktus révén. Az RMDSZ elnöke szerint ebben a helyzetben a kormányfônek is megvan a felelôssége.
- A kormányfôt is felelôsség terheli, és hiba volt az aradi önkormányzat döntésébe beavatkozni, amely jóváhagyta a szobor felállítását - mondta Markó.
Az RMDSZ elnöke szerint a Szabadság-emlékmû felállítása a normalitás jele lett volna, és hangsúlyozta, az aradi önkormányzat döntése semmiféle feszültséget nem keltett.
Markó kifejtette, a szobor kapcsán keltett konfliktus célja a román-magyar kapcsolatok feszültté tétele és a nacionalista retorika felélesztése a 2004-es választási kampány perspektívájában.
Markó elmondta, az RMDSZ az SZDP-vel áll szövetségben, noha jelenleg "nem túlságosan örül" az aradi Szabadság-szobor kapcsán kialakult helyzetnek, és egyelôre nem gondol más szövetségre.
Az RMDSZ elnöke leszögezte, a szövetség elutasít bármilyen együttmûködést a Nagy-Románia Párttal.
Tanévet nyitottak az egyetemek. Két héttel késôbb, mint az "átkosban" szokásos volt, de míg annak idején az elsô két (sôt négy!) hétben ôszi mezôgazdasági munkára fogta a diákokat a diktatúra, a maiakat már aligha lehetne ilyesmire rákényszeríteni. Különösen, ha fizetnek is azért, hogy tanulhassanak, hisz a gomba módra megszaporodott magánegyetemek mellett ma már az államiakban is kemény dollárokért tanul a hallgatók egyre jelentôsebb hányada.
Persze, jól ismert tény, hogy az egyetemi oktatás rengeteg pénzbe kerül, s ezt valakinek ki kell fizetnie, ha már az államnak az erre a célra elkülönített összege elfogyott. S ugyan ki fizethetné más, mint az oktatás haszonélvezôi? Ezért, ha szigorúan üzleti szempontból nézzük a dolgot, ez talán még rendjén is volna, hisz a pénzen tudást vásárolhatnak a nebulók, s mint tudjuk, a tudás késôbb hatalomra, pénzre, karrierre váltható...
Itt azonban álljunk meg egy szóra. Valóban tudást vásárolnak-e az évrôl évre szaporodó számú diákok a szüleik összekuporgatott, vagy éppenséggel mellényzsebbôl odavetett pénzén?
Vagy inkább diplomát? Ami - valljuk meg - mégsem egészen ugyanaz...
Az, hogy a magánegyetemek még egy ilyen viszonylag kis országban is ennyire elszaporodtak, mindenképpen jelzi, jó üzlet a felsôoktatás. S ekkor még csak a hivatalosan elismert felsôfokú diplomát nyújtó intézeteket vettük számba, hisz se szeri, se száma a pompázatos nevû, ám törvénytelenül mûködô zsebegyete-mecskéknek, amelyeknek így is rengeteg ügyfelük - értsd: több száz dollárt fizetô "hallgatójuk" - van, akik mind azt remélik, hogy a megszerzett diploma - semmiképpen sem a tudás! - jó lesz majd még valamire.
Tisztelet a kivételnek, vannak még komoly intézetek és valóban ismeretek szerzésére törekvô hallgatók, de évrôl évre erôsödik az érzés, hogy a diplomások inflálódásával egy idôben a szakmai tudás kezdi elveszíteni jelentôségét, s a felsôfokú oktatási intézmények jelentôs hányada számára nem a hallgatóik tudásszintjének, hanem az egyetem tulajdonosai bankszámlájának gyarapítása a legfôbb cél.
Egykor a felvételi vizsga valóban értékmérô volt, s az egy helyre jelentkezô öt-tíz felvételizô közül tényleg csak a legjobbak jutottak be a fôiskolára. Manapság viszont gyakorlatilag bárki diplomához juthat - feltéve, ha pénze van. Márpedig az fölöttébb dicséretes, ha valaki a pénzéért tudást akar vásárolni, sokkal kevésbé azonban, ha csak diplomát...
Amúgy le a kalappal azok elôtt az intézmények elôtt, amelyek inkább vállalják, hogy nem töltik fel a teljes létszámot, ha a jelentkezôk nem ütik a minimális mércét. A legtöbb esetében azonban elég beiratkozni, s lepengetni a lepengetnivalót. Hogy minôség? Ha jön a pénz, akkor meg minek?
Az új egyetemi tanév kezdetén jó egészséget és erôt kívánok önöknek a tevékenységükhöz, amely egy ország legjobb befektetése egy jobb jövô biztosítása érdekében.
Az ifjú nemzedék oktatása stratégiai tevékenység, amely alapját képezi annak a társadalomnak, amelyet ma együtt építünk. Ezért kötelességünk körülményeket biztosítani egy magas teljesítményt hozó, a jelenlegi mûszaki és informatikai folyamathoz felzárkózó oktatásnak.
Az egyetemisták révén Románia kormánya válaszol a belsô reformok és az európai civilizáció új irányzataihoz való felzárkózás kihívásaira. Együtt tudunk folyamatosságot és távlatokat biztosítani a hazai felsôoktatásnak, amely állandóan bizonyítja dinamikusságát és alkotóképességét, amely képes új értelmiségi és szakértôi nemzedékek felkészítésére, akik becsülettel képviselik az országot a megismerés és az újítás hatalmas versenyében.
Megyénk ma az itt folyó oktatás minôségével, az eredményes kutatómunkával, kiváló egyetemi tanáraival, a diákok sikereivel és eredményeivel jeleskedik.
Maros megye prefektusaként sok sikert kívánok önöknek az új tanévben és jövôbeni tevékenységükben!
Október elseje az idôsek nemzetközi napja. Ebbôl az alkalomból a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetének megyei kirendeltsége a marosvásárhelyi víkendtelepi vendégházban tegnap mûsoros összejövetelt tartott.
Gazdagon terített asztalhoz ülhetett az ünneplôbe öltözött több mint háromszáz vendég.
- A szépkorúakat ünnepeljük ma, szüleinket, nagyszüleinket, akik nekünk, fiataloknak mindvégig segítségünkre voltak az életben való elôrehaladásban - mondta köszöntô beszédében Kozsik József mûsorvezetô. Kovács Irma, a szervezet elnöke tevékenységüket taglalta, kiemelve, hogy a különbözô közintézmények és magánvállalkozók támogatása nélkül nem ünnepelhetnék meg évente az idôskorúak napját. "Minden, ami szép a városban, az Önök munkásságának eredménye. A város fiataljai nem vesztôdnek el az élet útjain, ha az Önök jó példáját és tanácsait követik" - húzta alá Dorin Florea polgármester. Morent Ilona, a Nyugdíjpénztár vezérigazgatója az Országos Nyugdíjpénztár elnökének üzenetét olvasta fel. Ebbôl kiderült, hogy az idén a kormány 9,3 milliárd lejt utalt ki az esemény megünneplésére, s ezt az összeget a nehéz anyagi körülmények között élô idôs személyek anyagi támogatására, valamint különbözô programok szervezésére fordítják. Az átirat szerint tovább folytatódik a negyedévenkénti nyugdíjkiegészítés, eszerint a teljes munkaidôvel rendelkezô nyugdíjasok nettó átlagnyugdíja 2002 decemberéhez viszonyítva 27,64 százalékkal nô 2003 decemberében. Ovidiu Natea prefektus szerkesztôségünkbe eljuttatott üzenetében az idôskorúaknak üdvözletét és jókívánságait tolmácsolja: "Átmeneti idôszakot élünk a modern, európai szintû gazdaság felé való közeledésben. A nehézségektôl függetlenül, gondoskodnunk kell az emberek jólétérôl. Tudatában vagyunk annak is, hogy a román társadalom csakis a munkára és az oktatásra alapozott reform révén juthat elôre."
A hagyományokhoz híven, az idén is emlékzászlókat nyújtottak át azon intézmények képviselôinek, amelyek tevékenységükkel támogatták a nyugdíjasok szervezetének mûködését. Az Életet az éveknek - 2003 feliratot és egy zöld lombú fát ábrázoló zászlót maguk a nyugdíjasok varrták, rajzolták, jó néhány darab a szervezet legidôsebb tagja, a 96 éves Gyôri Aranka keze munkája.
A tegnapi eseményen fellépett a Maros Mûvészegyüttes, valamint a Kecskeméti Nyugdíjas Klub kilenctagú küldöttsége.
Villámlátogatáson az egészségügyi miniszter
Mircea Beurean egészségügyi és családvédelmi miniszter tegnap reggel villámlátogatást tett megyénkben. A miniszter, útban a Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem évnyitójára, felkereste a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségnevelô osztályát, s rövid megbeszélést tartott dr. Brânzaniuc Clarával, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság igazgatójával.
- Mircea Beurean egészségügyi minisztert meghívtuk a mellrákellenes egészségvédelmi kampányunkra, amelynek fô rendezvénye október elsején volt - tájékoztatott az igazgató. - A miniszter úr elfogadta meghívásunkat, s kora reggel, meglepetésszerûen meglátogatta az egészségnevelô osztályunkat. Tájékoztattuk a megyei egészségügy idôszerû gondjairól, valamint a mellrákellenes kampányunkról. A miniszter elmondta, hogy az egészségügybeli nehézségeket már ismeri, hiszen nemrég kézbesítették az általunk összeállított írásos beszámolót. A miniszter értékelte a megyei Közegészségügyi Igazgatóság által megvalósított egészségvédelmi programokat, s látva az egészségnevelô osztályon az ingyenes szûrésre várakozók sokaságát, igazi sikerként könyvelte el a mellrákellenes kampányt. Ugyanakkor ígéretet tett, hogy este visszatér, hogy részt vegyen a Nemzeti Színház elôtti esti megnyilvánuláson - tájékoztatott az igazgatónô.
A mellrákellenes kampány keretében tegnap délelôtt Marosvásárhelyen, a Színház téren két sátorból szórólapokat osztogattak és tájékoztatták az érdeklôdôket a daganatos betegségekrôl. Ugyanakkor a Közegészségügyi Igazgatóság Bartók Béla utcai székhelyén ingyenes mellvizsgálatot tartottak, amelyre már az elsô órában 40-en jelentkeztek. Mint Liana David, az egészségnevelô osztály vezetôje elmondta, 26-75 év közötti nôk igényelték a mellvizsgálatot. S sajnálatos módon az elsô órában megvizsgált 40 nôbôl 10-nél rendellenességet tapasztaltak, s ezért szakorvoshoz irányították ôket. Fontos tudnivaló, hogy a Közegészségügyi Igazgatóság javaslatára a megyei onkológiai klinikán minden hónap utolsó péntekén a szakorvosok családorvosi beutaló nélkül, díjmentesen vizsgálják meg a jelentkezôket.
A kampány zárásaként tegnap este rózsaszín fénnyel világították meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat. A rózsaszín a mellrákellenes kampány és ugyanakkor a remény színe.
Az alapszabályzatnak megfelelôen, a December 21 - Marosvásárhely Mártírváros Egyesület elnöke közgyûlést hív össze 2003. október 4-én 10 órára a polgármesteri hivatal nagy gyûléstermébe, a következô napirenddel:
1. Az egyesület helyzetének elemzése
2. Az egyesület alapszabályzatának módosítása és kiegészítése
3. Az egyesület vezetôségének megválasztása: elnök, alelnök, fôtitkár, tanácsos és SSVR-területi felügyelô
4. A jövôre vonatkozó tervek és egyebek
A gyûlésszervezést koordináló bizottság: Császár W. Zoltán - elnök, Stoica Iacob és Suteu Maria - alelnökök; Pantea Petru - titkár, Truta Constantin, Albert Vasile és Seciu Octavian - tanácsosok
Halász Gyula, a két világháború közötti nyelvmûvelés fáradhatatlan híve, Vacsora és estebéd címû jegyzetét ilyen gondolatokkal indítja el: "Nem akarok a szavak egérfarkába kapaszkodni" - ezt már Arany János elítélte -, nincsenek nyelvújító szándékaim, sem az új szót nem tartom jobbnak a réginél, sem az újnál, pusztán mert új vagy mert régi. Az idegen szavakat sem üldözöm - azok üldöznek engem! - , módjával még szeretem is ôket. Sok tisztes ôsi magyar szavunk alól kibúvik az idegen, ha kissé megkaparjuk.
A könnyen megtanulható, vagy már meg is tanult jó szavakat - kivált, ha szükségesek -, ne bántsuk, ha magyar tôrôl sarjadnak is. Ha mértéket tartunk, nem is károsak az egészségre. Apor Péter azt írta a kávéról, teáról, csokoládéról, hogy szívesen használja ôket, a régiek nem is nagyon ismerték ôket, "nem vala paszomántos gyomruk, mint a mostaniaknak".
A sonka semmivel sem ízesebb és magyarosabb, ha sódarnak esszük. Valaki ezt ajánlotta, ne vacsorázzunk, mert a vacsora horvát szó, inkább estebédezzünk. Hát az ebéd is szláv szó, ha akarom - de nem akarom. Mert ha ilyen mértékkel mérünk, a szájunkat se nyithatjuk ki - s akkor hogyan fogunk ebédelni? Asztalhoz sem ülhetünk, az is szláv, a lócára sem, mert az meg szlovák; abroszt sem teríthetünk, nem ihatunk pohárból, mert annak nemcsak az üvege, a neve is cseh, de findzsából sem, mert az török. A tálca - helyesebben táca - tisztára olasz szó: tazza. A végén majd kolbászt sem ehetünk, a szalámiról, virslirôl mit sem szólva. De ha már a virslinél tartunk, ne rendeljük szaftban. A szafttól tisztára tengeribetegség környékez! Ha olasz a pincér, kérjünk tôle mustárt, bizonyára magyarul is megérti.
Bele kell nyugodnunk, szavainkat nem mind a messzi keletrôl hoztuk magunkkal. Ezeréves hazánkban is tapadtak ránk új szavak az itt lakó és a szomszédos népektôl: középkori török, bolgár, román, szláv, német, olasz, még angol és francia is. És latin. Az idôk sodrában viszontagságos és gyôzedelmes hadjáratok súrlódásai közepette, de a békés korokban sem szûnô sivár útján sok idegen elem került be nyelvünkbe, s ezen nincs okunk búsulni. Enélkül elmondhatatlanul szegényes volna ma szókincsünk. Árpád apánk nyelvén sem regényt, sem verset, sem drámát, de még csak napihírt sem írhatnánk meg.
(MTI) A halálbüntetés megszüntetésének kiterjesztését követelte szerdán az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének ülésén a szervezet igazságügyi és emberi jogi bizottsága. A jelentés, amelyet Renate Wohlwend a bizottság lichtensteini, néppárti tagja terjesztett elô, élesen bírálta a Tanácsban megfigyelôi státust élvezô Egyesült Államokat és Japánt a kivégzések továbbra is folytatott gyakorlatáért. Az ülésen csak japán megfigyelôk jelentek meg, amerikaiak nem.
Unno Toro japán megfigyelô emlékeztetett arra, hogy a japán parlamenti képviselôk megosztottak a halálbüntetés kérdésében, de a közvélemény jelentôs része is támogatja fenntartását, mert az utóbbi néhány évben számos súlyos bûncselekmény történt az országban. Megjegyezte továbbá, hogy Európában sincs még olyan nagy hagyománya a halálbüntetés eltörlésének, hiszen az európai államok többsége az 1982-es francia példát követte.
Az Amnesty International sürget
Az Európa Tanácsnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Japánban és az Egyesült Államokban eltöröljék a halálbüntetést - áll abban a nyilatkozatban, amelyet az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet adott ki az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyûlése ôszi ülésszakának szerdai vitája elôtt, amelyet a regionális szervezeten kívüli országokban gyakorolt halálbüntetés eltörlésérôl tartanak.
Az AI üdvözölte azt a tényt, hogy a 45 tagállam immár "kivégzésmentes övezetnek" nyilváníthatja magát. Ugyanakkor az emberi jogi szervezet úgy véli: Japánnak és az Egyesült Államoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy Európa tanácsi megfigyelôi státusuk kötelezi ôket a halálbüntetés gyakorlatának megszûntetésére.
A Parlamenti Közgyûlés 2001-ben már megbélyegezte Japánt és az Egyesült Államokat a halálbüntetés alkalmazása miatt és szorgalmazta a párbeszédet a két ország törvényhozásának képviselôivel a kivégzések megszüntetésérôl. Az idén szeptember elején az ET igazságügyi és emberi jogi bizottsága "hasznos és elôremutató" tárgyalásokat folytatott a témában japán parlamenti képviselôkkel. Az amerikai fél részérôl viszont kevés hajlandóság mutatkozik: áprilisban például, amikor a bizottság a washingtoni szenátus épületszárnyában tartott sajtókonferenciát a halálbüntetés eltörlésérôl, egyetlen amerikai kongresszusi képviselô sem jelent meg.
Az AI arra hívja fel az Európa Tanácsot, hogy "ne veszítse el kedvét, mert a régi szokások nehezen halnak ki, és a halálbüntetés az egyik legrégibb szokás."
Jelenleg Japánban 118 a halálra ítéltek száma, közülük ötvenet bármikor kivégezhetnek. Az elítéltek kevesebb mint két órával az ítélet-végrehajtás elôtt értesülnek kivégzésük idôpontjáról, és nem értesítik a családtagokat, az ügyvédeket sem. Az Egyesült Államokban 3600 férfi és nô vár kivégzésére, 1990 óta több mint 750 halálos ítéletet hajtottak végre, csak az idén 56-ot. Az elmúlt 18 hónapban négy kiskorú elítéltet is kivégeztek, ilyenre sehol másutt nem volt példa ebben az idôszakban - hangsúlyozta nyilatkozatában az Amnesty International.
A palesztinok 74 százaléka támogatja Jasszer Arafat palesztin elnököt, s több mint a fele egyetért az intifáda és az öngyilkos merényletek folytatásával - derül ki egy szerdán nyilvánosságra hozott felmérés eredményeibôl.
A megkérdezettek 73,7 százaléka biztosította támogatásáról Arafatot, közülük 41,6 százalék erôteljesen, 32,1 százalék mérsékeltebben - ez tûnik ki a palesztin közvélemény-kutató központ felmérésébôl.
A válaszadók 20,9 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja a palesztin elnököt, 5,4 százalékuk nem nyilvánított véleményt. A felmérés szerint 58,7 százalék volt azok aránya, akik úgy vélekedtek, hogy Arafat helyett jelenleg egyetlen más palesztin vezetô sem lenne képes békemegállapodást aláírni Izraellel. Ebben a kérdésben a válaszadók 16,5 százaléka vallott ellentétes véleményt, 24,8 százalékuk nem nyilatkozott.
A palesztinok 56,3 százaléka helyesli az intifáda folytatását, 30,9 százaléka szerint le kellene állítani azt, míg 12,8 százalékuk nem nyilvánított véleményt a témával kapcsolatban.
Az öngyilkos merényletek folytatására vonatkozó kérdésre a 645 megkérdezett 54,9 százaléka egyetértôen, 27,2 százalék elutasítóan foglalt állást, 17,9 százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni - ismertette a közvélemény-kutatás eredményeit az AFP francia hírügynökség.
(MTI) - A kedvezménytörvényrôl szóló megállapodás fontos diplomáciai gyôzelem mind Románia, mind Magyarország számára - jelentette ki kedden Strasbourgban Adrian Nastase román kormányfô, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének ôszi ülésszakán mondott beszédet. Ugyanakkor a kettôs állampolgárság kérdését úgy ítélte meg, hogy az még "problémát fog okozni az Európa Tanácsban".
A román miniszterelnököt abból az alkalomból hívta meg a szervezet, hogy Románia éppen tíz évvel ezelôtt lett az Európa Tanács tagállama. Nastase bevezetôben emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelôtt már alkalma nyílt az Európa Tanács elôtt felszólalnia, mint képviselô és hogy számára a "demokraták e konklávéja" önmagában szimbolikus értékû. A kormányfô hangsúlyozta: a román képviselôk jelenléte az elmúlt tíz évben Strasbourgban egy egész új román politikus nemzedék számára jelentett belépést Európába. "Románia olyan intézményi reformok korát éli jelenleg, amely átviszi az átmeneti ország állapotából a demokratikus államéba" - mondta Nastase , hozzátéve, hogy ezek a reformok beilleszkednek az Európa Tanács normáiba. A romániai decentralizációs törekvések kapcsán méltatta a francia példát, amely megmutatta, miként lehet a döntéshozatalba bevonni az állampolgárokat.
Nastase leszögezte: vitathatatlan a kisebbségi jogok fontossága egy-egy ország és az egész térség szempontjából. Kiemelte közelmúltbeli találkozóját Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel és ennek kapcsán a kedvezménytörvényrôl szóló megállapodás aláírását. Úgy értékelte, hogy ez az európai értékû megállapodás fontos diplomáciai gyôzelem, mind Románia, mind Magyarország számára.
A román kormányfô nagyon fontosnak nevezte, hogy az Európai Tanáccsal összhangban kezdtek kampányt az országban a rasszizmus, az idegengyûlölet, az intolerencia ellen, és új program indult a romániai romák beilleszkedésének segítésére. Emlékeztetett arra, hogy Romániának elsôdleges célja az Európai Unióhoz való csatlakozása. Az Európa Tanács szerepérôl kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a szervezet aktívabb lehetne a jövôben a terrorizmus elleni nemzetközi fellépésben, a kulturális és vallási sokszínûség lehetôségei révén pedig az európai emberek közelítésében, a páneurópai együttmûködésben és ehhez Románia kész hozzájárulni, úgyis mint az EU és a NATO leendô tagja. Románia egyben jó kapcsolatokat kíván ápolni szomszédaival, és támogatja Ukrajna, valamint Moldávia EU- csatlakozását - jelentette ki Adrian Nastase , aki szerint Románia olyan pillérré vált, amelyre számíthat a demokratikus nemzetek közössége. "Az új Európának olyan elképzeléseken kell alapulnia, amelyben mindenki egyenlôesélyekkel rendelkezik."
A beszéd után elôször a magyar hozzászólók közül Eörsi Mátyás liberális képviselô tette fel azt a kérdést a román kormányfônek: mi az akadálya annak, hogy megnyíljon az aradi szoborpark? Ennek kapcsán Adrian Nastase azt hangoztatta, hogy most látnak hozzá a kedvezménytörvény életbe léptetéséhez, és az új alkotmány is jelentôs jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. Külön megemlítette a Budapestig vivô autósztráda építésének tervét. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: a romániai magyarok kettôs állampolgárságának kérdése "még gondokat fog okozni az Európa Tanácsnak" .
Gedei József szocialista párti képviselô arra várt választ, hogy mi a román kormány álláspontja a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, míg Ékes József (MDF) a romániai egyházi ingatlanok sorsára volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. "Meggyôzôdésem, hogy az egyéni szabadságjogokat, köztük a szabad vallásgyakorlást, tiszteletben kell tartani. Ez a legjobb módja az etnikai problémák megoldásának és nem az országok atomizálása" - mondta a kormányfô. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte, mivel ezeknek jelentôs része az állam tulajdona lett, ezért számos esetben a helyi szervekkel kell tárgyalni, de a kormány kész a visszaszolgáltatások véghez vitelére.
A 2003. szept. 22-i 375. számú törvény elôírásaival összhangban Románia polgárait felkérik, hogy országos népszavazáson fejezzék ki véleményüket az alkotmánymódosítással kapcsolatban.
A 2003. évi 1100-as sz. határozatával a kormány nyilvánosságra hozta, hogy az alkotmánymódosítással kapcsolatos országos referendumot 2003. október 19-én, vasárnap tartják 8 és 20 óra között.
A népszavazás szervezését és lebonyolítását szabályozó 2000. évi 3- as törvény szerint a népszavazáson részt vevô állampolgároknak jogukban áll igennel vagy nemmel válaszolni a szavazócédulára nyomtatott alábbi kérdésre: Egyetért-e a Románia alkotmányát módosító törvénnyel, a parlament által jóváhagyott formában?
A népszavazás csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok legkevesebb fele + 1 megjelenik az urnák elôtt.
A referendum eredménye kötelezô, mivel az állampolgárok szavazattöbbséggel kinyilvánított véleményét fejezi ki.
A lakosság pontos és helyes tájékoztatása céljából eldöntöttük, hogy az alkotmánymódosítás törvényébe foglalt, Románia Alkotmányát célzó módosításokat és kiegészítéseket, amelyeket leközöltek a Hivatalos Közlöny 2003. szeptember 22-i, 669-es számának elsô részében, a helyi sajtóban köztudomásra hozzuk.
A megyei mûszaki bizottság elnöke,
Gabriel Andreescu a román-magyar viszonyról
Ion Iliescu elnök magyarországi látogatása során tett kijelentéseivel indította el a román- magyar viszonyban beállt kedvezôtlen fordulatot, amelynek következtében nyomás alá kerültek a kétoldalú kapcsolatok - állította egy szerdán megjelent elemzésében Gabriel Andreescu román politológus.
Az Observatorul Cultural címû hetilap legfrissebb számában közölt elemzésében a román civil társadalom kiemelkedô képviselôje Kinek a nyomása alatt áll a román- magyar viszony? címmel tekintette át a Magyarország és Románia közötti viszony legutóbbi fejleményeit.
Andreescu szerint ezek a következôk voltak: Iliescu elnök Magyarországon tett, "a nacionalizmust tápláló" kijelentései, az aradi Szabadság-szobor visszaállításának román elutasítása és az ezzel kapcsolatos RMDSZ-állásfoglalások, Medgyessy Péter magyar kormányfô egy adott pillanatban már-már kérdésessé vált bukaresti látogatása és annak során a szobor-ügyben tett miniszterelnöki kijelentések, valamint az RMDSZ Operatív Tanácsának szeptember 24-i ülésén született döntések.
Andreescu úgy látja, hogy az ismert elôzmények után "hajszálon múlott" az RMDSZ és a kormányon levô Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti együttmûködési megállapodás felmondása. De a mégis létre jött Medgyessy-látogatással, valamint "az elôzôleg történtektôl teljesen eltekintô" operatív tanácsi RMDSZ- döntésekkel, a román alkotmánymódosítás népszavazási támogatására szóló felhívással és a kedvezménytörvényre vonatkozó kétoldalú kor-mánymegállapodás üdvözlésével "túlléptek a válságon".
Mi lehet a válság magyarázata, "mibôl keletkezett Ion Iliescu elnök újkeletû nacionalista hadjárata", mi az oka Adrian Nastase álláspont-változtatásának, amikor már "úgy tûnt, hogy ô az RMDSZ-szel és a magyar miniszterelnökkel való jó kapcsolatok építôje" - tette fel a kérdést a román politológus.
Andreescu szerint "számos magyarázat lehetséges". "De amikor nacionalista megnyilatkozásokról van szó, különösen pedig amikor azok logikátlanok és igen magas az áruk", a román politológus számára elfogadhatatlan, hogy a lehetséges válaszok esetében figyelmen kívül hagyja a bel- és a külpolitika nagy témáit.
A lehetséges válasz megfogalmazásához a szerzô emlékeztetett az elmúlt 14 év magyarellenes romániai incidenseire és botrányaira, majd rámutatott: "Néhány hónapja valami komoly dolog történik a (román) közélet alagsorában. A titkosszolgálatok egymással hadakoznak, a SRI (Román Hírszerzô Szolgálat) és az azt ellenôrzô parlamenti bizottság kölcsönösen vádolja egymást, váratlan leleplezô közlések látnak napvilágot hírszerzô tisztekrôl, a Petrom (a magánosítás elôtt álló román állami kôolajvállalat) cserélgeti kérôit, tegnap még közöttük volt a Lukoil, ma meg már a Gazprom cég olyan tekintélyes cégek társaságában, mint az ENI, a Conoco, az ÖMV... Oroszország egyébként javában harcol az Európa fölötti energetikai ellenôrzésért... Minderrôl Bukarestben keveset vagy egyáltalán nem írnak".
Végül Gabriel Andreescu feltette a kérdést: "Hogyan készülnek Románia elsô számú közméltóságai ezeknek a térségen átsöprô hullámoknak a fogadására. Miként készítik elô azokat a leckefüzeteket, amelyeket a végsô osztályzat végett kér tôlük az EU és a NATO? Ôk, íme, az ország legsikeresebb történetével, a románok és a magyarok közötti viszony intézményesen látható fejleményeivel játszadoznak. Mi tehát mindennek a magyarázata?" - zárta elemzését a neves román politológus az Observatorul Cultural legfrissebb számában.
Tegnaptól országszerte 700.000 hallgató kezdi el, illetve folytatja tanulmányait a Romániában mûködô száz felsôoktatási intézmény valamelyikében, vagy akár egyszerre kettôben is, hisz manapság ez sem kizárt. Az 57 állami egyetem mellé egyre nagyobb számban sorakoznak fel a magánegyetemek, amelyekbôl 43 mûködik országos szinten (20 törvényesn akkreditált, a többi ideiglenes engedély alapján). A diákok oktatását 25.000 egyetemi káder látja el. Szakok szerint lebontva, jelenleg hét mûszaki, hat orvosi, négy mezôgazdasági, öt bölcsészeti, hét mûvészeti, egy gazdasági, egy sport, nyolc katonai jellegû felsôoktatási intézmény mûködik országszerte a többi vegyes profilú egyetem mellett. Az állami felsôoktatásban több mint félmillió hallgató tanul, 330.000-en tandíjfizetési kötelezettség nélkül.
"Meggyôzôdésünk, hogy a román társadalom továbbfejlôdése és korszerûsödése, valamint az európai uniós szerkezetekbe való beilleszkedése jelentôs mértékben függ a felsôoktatásben elért teljesítményektôl. Hatalmas emberi erôforrásokkal rendelkezünk. Közismert, hogy a romániai egyetemi hallgatókról elismeréssel nyilatkoznak a különbözô nemzetközi megmérettetéseken. Teljesítményük valódi névjegykártyát jelent Románia számára, ami a felsôoktatás rendszerének hatékonyságát bizonyítja. Ennek a rendszernek a jövôben a globalizáció és az integráció folyamatában jelentkezô új kihívásokhoz, feltételekhez kell igazodnia.
Tudom, hogy minden egyetemi évkezdetnek megvan a maga egyedi varázsa. Egyetemi hallgatónak lenni az élet egyik legszebb idôszakát jelenti, amelynek során fel kell készülni a jövô kihívásaira" - hangzott el többek között Adrain Nastase kormányfô ünnepi üzenetében.
Az idei egyetemi év során kerül a parlament elé a felsôoktatási törvény, és mivel lejárnak a mandátumok, a jövô év kezdetén újul meg a felsôoktatási intézmények vezetôsége. E két tényezôtôl függ, hogy Románia fel tud-e zárkózni az EU-s követelményekhez, amelynek határidejét 2005 májusára tûzték ki. Az említett idôpontig tisztázni kellene a képzés idejének három ciklusra való felbontását, a creditpontoknak az európai követelményekhez való igazítását, és rendet kellene tenni az elburjánzó szakok sokaságában. Nem kis feladat ez, ha arra gondolunk, hogy mindössze másfél éve van erre a román felsôoktatásnak.
Marosvásárhelyen a többi egyetemnél "szorgalmasabb" MOGYE mellett, ahol már hétfôtôl megkezdôdött az oktatás, tegnap tartották az ünnepélyes évnyitót a Petru Maior Egyetemen, ahol az évrôl évre bôvülô szakirányok és a hallgatók mind nagyobb száma miatt, négy helyszínen került sor az ünnepségre (képünk a Nemzeti Színházban készült, ahol a gazdasági és közigazgatási kar diákjainak az évnyitó ünnepélye zajlott).
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen dr. Béres András rektor beszéde nyitotta az ünnepséget, aki elmondta, 57 új hallgatóval gazdagodott az idén az egyetem. Noha a színházak és átlagban a mûvészetek helyzete napjainkban nem túl biztató, mégis esélyt, lehetôséget kell adni a leendô mûvészeknek. Az egyetemen egy folyamatos fejlôdési tendencia tapasztalható, az anyagi körülmények is egyre jobbak, az idei évre pedig igen jelentôs összegeket nyert pályázatok útján az intézet. Szellemi természetû tevékenységeinek terén is volt haladás, három könyvet adott ki az egyetem, hamarosan pedig megjelenik a Symbolion folyóirat idei elsô száma is.
A Sapientia Erdély Magyar Tudományegyetem idei megnyitója különleges eseményt jelent a város életében, hisz ez alkalommal kerül sor a Koronka határában épülô korszerû egyetemi központ alapkövének letételére.
Az október 4-én délután 5 órakor kezdôdô eseményen részt vesz Szabó Vilmos államtitkár valamint Bálint Pataki József, a HTMH elnöke, az alapítványt létrehozó püspökök, kurátorok, az egyetemi szenátus tagjai, a tervezôk és kivitelezôk, a hallgatók és természetesen az érdeklôdôk.
Az ünnepélyes tanévnyitó helyszíne 19.00 órától a Keresztelô Szent János Plébániatemplom.
Csorba esett a fôtanfelügyelô hiúságán?
Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Sapientia tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánja csalódott, hisz az intézmény más települsekrôl érkezô diákjai (594 hallgatója van az egyetemnek, 235-en kezdik az elsô évet) számára biztosítani kellene a bentlakást. Ebbôl a célból ígéretes szerzôdést kötöttek a marosvásárhelyi gazdasági iskola igazgatónôjével, akivel megegyeztek, hogy a Sapientia is részt vesz az iskola leromlott állapotban levô bentlakásának felújításában, s a továbbiakban tisztes bért fizet az épület használatáért. A megyei fôtanfelügyelô közbelépésére, aki azzal vádolta meg az igazgatónôt, hogy nem kért engedélyt a tanfelügyelôség vezetôtanácsától, a szerzôdést érvényteleníteni kellett, így a száz hallgató számára más lehetôséget kell keresnie az egyetemnek. Ezzel a diákönkormányzat foglalkozik, ugyanakkor felkérik a lakosságot, hogy aki úgy érzi, hogy üres lakás felajánlásával segíteni tudna (természetesen pénzért), a Sapientia vezetôsége nagyon megköszönné.
Erdôs Irmára emlékeztünk a Diakóniai Központ Bocskai István termében a közelmúltban. Dr. Erdôs Bartha Istvánnak, a néhai mûvésznô özvegyének jóvoltából szoboravatásra - Péterfi László szobrászmûvész munkája -valamint a mûvésznô vallomásos kötetének bemutatójára is sor került. A gazdag, színes szöveg- és képanyagot Tófalvi Zoltán újságíró, továbbá a mûvésznô élettársa, ill. Orbán Károly szerkesztette dokumentumértékû, tartalmas kötetté. Az emlékezetes rendezvényen váltottunk szót Kilyén Ilka színmûvésszel, Tófalvi Zoltánnal és dr. Erdôs Bartha Istvánnal.
- Milyen érzés kívülállóként - mint feleség, egykori növendék - az élettársi hûség e szép példájával találkozni? - kérdeztük Kilyén Ilkától.
- Megnyugtató, felemelô. Megnyugtató azáltal, hogy létezik. Ám annak reményét is jelenti, hogy ilyenben talán részem lehet nekem is. Másrészt felemelô, mert a szerelemnél nagyobb, csodálatosabb dolog nincs. Ha nem élnék férjemmel kiegyensúlyozott, harmonikus házasságban, irigyelhetném. Nagy dolog ennyire szép szerelemmel ajándékozni meg az embert.
- Az ajándék kapcsán most imént elmondott verse jut eszembe. A Virágok átka. Székely János fájdalmasan szép sorainak üzenete: a rét virága mindenkié. Mint ahogy Erdôs Irma emléke is.
- Egy szál virág azé, aki rátalál. Aki észreveszi. Színében, illatában gyönyörködik. Az ember, akit életünk, lelkünk tartozékaként, társként magunk mellett tudhatunk. S ha mûvészrôl van szó, azért ismerkedünk meg mûveivel, telünk el játékával, mert közel érezzük ôt magunkhoz. Erdôs Irma valóban közöttünk él. Egy-egy mûvész, színész, versmondó addig él, míg élteti ôt az emlékezet. Erdôs Irmától nem csak verset felépíteni tanultam. Rengeteg életvitellel kapcsolatos tanácsot is adott. Sokat beszélgettünk emberi, mûvészi tartásról. Becsültem érte. Hitte, a színész közéleti ember, nem viselkedhet bárhogy. Hogy a színész a színésztársadalmat, a mûvészetet képviseli. Természetes, egyszerû és alázatos a mûvészet, a közönség iránt. Hálás vagyok dr. Erdôs Bartha Istvánnak azért, amiért - mint hallom! - múzeumát szeretné alapítani egykori Székely Színházunknak. Nagyvárosi jelleget kölcsönözne ezzel Marosvásárhelynek.
"-Ó, ne mondjátok, hogy az olvasót nem érdeklik a kulisszák csodatitkai, hogy újságírónak ma nem feladata írni a díszletek mögötti világról..." - írta Bodor Pál a Székely Színház fennállásámak tizedik évfordulóján (a kötetbôl).
- Elismerésre méltó, jó érzés Erdôs Irma utóéletét úgy szolgálni, amint ezt Tófalvi Zoltán újságíró teszi, tette?
- Nagyszerû! Nemcsak Erdôs Irma mûvészi pályája felemelô, követésre méltó emberi lénye elôtt is tisztelegtünk ma este. Így kellene minden színmûvészrôl megemlékezni. Nem csak Thália papnôi ôk. A magyar nyelv hû szolgálói is. Erdôs Irma a szónak, a versnek, a szép beszédnek volt egyik legnagyobb mûvésze. Tanítványai, akik a Köteles Sámuel utcából a keze alól kikerültek, tudják, ez mit jelent.
- Összecseng mindez azzal, amit imént Kilyén Ilka mondott...
- Kapcsolatukhoz hasonlóval nem is találkoztam. Ezért is állítom, hiányzik, hogy megfogjuk egymás kezét. Mint Hamvas Lucy tette, amikor A sirály fôszerepének próbáján Erdôs Irma felé nyújtotta kezét és lesegítette a darabbeli jelképes színpadról, bevezetve ôt a színházi életbe. Tudatosítani kéne a kezdô színészekben, hogy a színház szent dolog.
- Tanulságokkal bír a kötet...
- Valóban érdeme, hogy a mûvésznô valamennyi alakításával kapcsolatos kritikát, fényképet stb. is közöl. Páratlan értékû dokumentuma az állami Székely Színháznak is és annak a közönségnek, melyet színházak, lapok sírnak ma vissza. Ma hiányzik a színházi irodalom. Az ún. átkosban néhány nappal a színházi bemutó után máris megjelent a lapokban a kritika. Pontosan le lehetett mérni, mi zajlik a színházi életben. Ma viszont fogalmunk sincs arról, mire történnek kísérletek. A kötet bizonyság arra is, mint lehetett/kellett évtizedeken át falu- és országjárással a közönséget színházba szoktatni, alakítani, nevelni. Nagy hasznomra volt munkámban Erdôs Irma naplója is. Minden értelmiségi feladata lenne kis feljegyzéseket készíteni. Sosem lehet tudni, milyen értékek kerülnek felszínre egy-egy kitárulkozás, vallomás nyomán. Minden élet egyedi. Egy ilyen élet tanulságai kerülnek most e könyvvel a közönség elé. Ezért örüljünk, hogy lehetôvé tette ezt dr. Erdôs Bartha István. Bízom abban, hogy valóban elkészül az egykori Székely Színház múzeuma is...
Mindezek után dr. Erdôs Bartha Istvánt kerestük meg.
- Nem lehet nem megköszönni ezt az ünnepi találkozást,tisztelgést...
- Én köszönöm mindazoknak, akik az egykori közönség - mely lelkesedésével, szeretetével sarkallta Irmát teljesítményre - tagjaiként emlékezni ma eljöttek. Az özvegyember egy ilyen szerelem után árva is. Ezért is örülök, hogy ilyen nagy közösségbe kerülhettem. Teremtünk még alkalmat a találkozásra. S ha Isten megadja, poraiból talán föltámad a szép tûzmadár: a Székely Színház. Színpadán az eredeti erdélyi magyar és székely stílussal. Nem azért dolgozom, hogy bárki is hálával tartozzon. Azért tettem hozzáférhetôvé díjmentesen e köteteket is, mert általa Irma emlékét, anyanyelvünket, a verset, a magyar kultúrát hivattunk terjeszteni. Nem pénzeket vágni zsebre. Szeretném, ha a kötet által megerôsíthetnénk az egykori Székely Színházhoz és benne az Irmához fûzô szálakat, kötelékeket. S hogy a jövôben is a mostani hasonló hôfokon emlékezzenek Irma mûvészi pályájára, hangszalagokhoz, videofelvételekhez, sok egyéb vele kapcsolatos anyaghoz juttatjuk hozzá tisztelôit. Beleértve azokat a gyerekeknek szánt gyönyörû hangkazettákat is, melyeket igyekszem majd karácsony elôtt eljuttatni...
A szerep - néhai Tompa Miklós fogalmazásában - vállalás. Nehéz kötelezettség. Mit nem ajándékba ad a színház. Erdôs Irma mûvészi pályája, emberi tartása erre bizonyság.
Alig lép ki az ember otthonából, máris történik valami a háta mögött. Valami kínos grimbusz, a kalapács nyelének leszarása, annak dacára, hogy felelôs férfiú úgy szokott elbúcsúzni szeretteitôl: aztán tûzre-vízre vigyázzatok, s ne hagyjátok Erdélyt (az emberiséget) elveszni. És tessék, alig teszem ki a lábam a kisebbik hazából, máris jön Pufi és azt kiabálja szokott fejhangján szégyen és gyalázat, nem, ezt a gyalázkodást, hitel- és imidzsrontást nem hagyhatjuk magunkon beteljesedni (száradni)!
Kitalálta a kegyes olvasó nép, arról a filmforgatásról suttogok, mely Alsórákoson esett volna meg, de Kántor Lacikának is be kellett volna látnia, hogy a székely természeten esô környezetmaszatolás ront az ország külhoni megítélésén, a hitelfelvételeken, az uniós esélyeken. Pláne, különösen, kiváltképpen Alsórákos, amelyre Günther Verheugen tárgyalóbiztos és gyalogeuropéer különösen ráfüggeszti békatekintetét.
Na igen, barátocskám, most felfokozott az ájer, hiszen a Szabadság-szobor által okozandó lelki és történelemszemléleti piszkolódást már kivédte Pufi kormánya, most meg itt van ez a filmezés. Rupikról, cigókról, fajidegenekrôl készülne film, európai parabola. Pont most, midôn az ország ellenségei, rosszul ismerôi, az elfogultak gyakran velük azonosítják a misera plebs-et ebben a bérces pátriában. Fôleg azt, amely a bukaresti Piata Matache környékén, a koldustanyákon, piacokon, kikötôkben nyüzsög, nyomul elôre, be, át, amely Párizsban koldul és Milánóban fosztogat, svédben kéreget és Strassburgban kurjongat.
Na persze, hogy megint így kezdjek egy passzust, amikor a ciánszennyezôdés (nem cigányszennyezôdés!) úszott le a folyókon és a Tiszán, akkor Pufiék egyáltalán nem voltak fürgék, semmit sem tiltottak be, legkevésbé a Gold Corporation-t. Csak maszatoltak, ógtak-mógtak, ímmel-ámmal ásítoztak, csöndességre áhítoztak.
Meg aztán el kell gondolkodni a véletlen egybeesésen: egy magyar-román koprodukcióban, feltehetôen külhoni pénzen készülô film elôcenzúrázása történt meg a szemünk láttára. Azaz, akarom mondani, mögöttem. Holott az üzenet világos, a magyarok csak ne készítsenek a honi nyomorról filmet Nálunk. (Pufi úgy gondolja: ennyit kíván a minimális jószomszédság és a választási propaganda-hadjárat érdeke.) Egyebekben a román sajtó (Adevarul) minden feljelentését komolyan kell venni.
Csak egyet nem kell egyáltalán figyelembe venni: a romániai roma népesség reális nagyságát, és azokat a programokat, amelyek talán az évezred derekáig integrálhatják, emancipálhatják az alsórákosi (=romániai) helyszín nyomorultjait.
- Sokan és sokszor megállapították, hogy az erdélyi magyar novella legközelebbi rokona a ballada. Benedek Marcell így fogalmazott: "Erdély a ballada földje. A balladának prózai testvére a novella. Ez a magyarázata annak, hogy az erdélyi írók igazi mûfaja, ebben tudják tehetségük legjavát kinyilatkoztatni." Nyirô novellisztikája talán a legmeggyôzôbb példázata ennek a felismerésnek - olvassuk Nagy Pál Prózaköltészet címû bevezetô kisesszéjében. Nyirô József (1889 - 1955) válogatott novellái - Hull immár a fenyôtoboz címmel - Nagy Pál szerkesztésében jelentek meg az Impress Kiadónál. A kötet bemutatójára szeretettel várják az olvasókat ma 18 órára, az Eminescu (volt Jókai) utcai Diakóniai Központ Bocskai termébe. Nyirô József életérôl, munkásságáról beszélget Nagy Pállal lapunk munkatársa, Bölöni Domokos. (A kötet a helyszínen megvásárolható, ára 90.000 lej.)
A zsírosan sugárzó barázdák mohón szívják magukba a napot. Dolmányos és setét szûrös madarak kövér hernyókra vadásznak. Nézzük a tájat, átváltott már színezüstbe, rókavörösbe, kékgyönyörbe, ôszi bánat boglárkodik emitt, álomlány-kikericsek táncos raja amott, a mogyoróbokrokon túl: kifeküdve várja sorsát a nagy halott, a meggyilkolt tündérkirályfi, a Firtos.
Ahol állunk, sárgán párálló pityókaföldek várják a másod- és harmadszedôket, faluvégi szegények kajtató gyermekeit, kocsmákban fetrengô semmiházi férfiak elkoszosodott feleségei, tarka rokolyás nyomorúság, égi magasságba kiabálják Áprily havasalji varjait: "itt pásztor nem találna rád, / míg hó után a sás kisarjad, / csak a fekete szerenád, / a páncélfényû ôszi varjak."
Kálmán nézi a Nagy Halottat, maga is kifekszik, kap majd nagyszerû tüdôgyulladást, olcsón vásárolt borosflaskók között filozofálunk, aztán elmegyek egy másik tájba, mikor ezek a páncélfényû ôszi varjak felcsapnak széltôl kavarva, száguldva viszik holtnak hitt szívemet új dimenzióba, emlékbe, álomba, villámtalan zivatarba.
Kálmánnal nem is találkozom többet; mondják, suttyó legényként egyszer feltornászta magát a Firtos lovára, annak rendje és módja szerint le is pottyant, de nem lett nagy baja, sánta maradt, innen származtatható értelmiségi útja a mindenmin-gedelemben. Tamási az ujját lôtte el, ez meg lábát törte. Persze nem mindegy. A kisgyerek Marosi Barna sosem hitte volna el egy efféle Kálmánnak, hogy minden rendes székely ember sánta. (Négyujjú a rendes székely, mondták neki Elek apó fiai.)
Nagy Halott alatt siklik a táj, a változást nem könnyû észlelni: privatizálódott az egész világ, valami furcsa tavaszi?) lázban építkeznek az emberek, itt egy panzió, ott újabb benzintöltô állomás, a dombok hajlataiban szemérmesen megbújt tanyák fejére tornyos új-kúriák nônek; ami régi volt, az mind korszerûtlenné vált, ami új, azzal még barátkoznunk kell.
Kálmán éppúgy kifeküdt egy korábbi ködszitálásban, mint a Nagy Halott, sírja lehet itt is, ott is, amott is, nem tudom, hová temették, azt sem, kicsoda vallotta magát utódjának. Szertelenül élt, míg élt, fegyelmezetten dôlt be a halálnak. Firtos királyfia keletre néz, Kálmán csakúgy bizonyára.
Hollandok jönnek, találkozunk a korondi forgatagban, ahol minden kapható, tán népi bidét is vásárolhatnék, ha elég dozsóm is volna; jönnek a hollandok, alig félórája találkoztunk a Muntyán Feriék Szilváskertjében, ahol pár éve még kôkalap és kôoroszlán állt a feljárónál, a kôkalapot felpróbáltam, kô a fán, kiáltotta valaki, megvan a fotó, ridendi dicere verum. Kacagva mondja ôszöm ronda igazát, most különösen: hogy idétlenül megvénültem. A hollandok igencsak fegyelmezett nép, szabadságuk sose csap át szabadosságba, a kis csapat egy templomi közösség küldöttsége, felszabadultak, boldogok is talán, mondják, Jó napot kívánok!, búcsúzáskor is, de tudják azt is, hogy Viszontlátásra!, szépen ejtik a Köszönöm!-öt, én a Muntyán-féle áfonyalikôr kissé álmosító hatása alatt bámészkodom, egy bákói jelzésû kocsi vezetôje a fekete kalapokat próbálgatja, megvenné a cowboyos formájút, de ott terem hirtelen szavú édesanyja, és leszedeti a fejérôl. Van nagyobb karimájú is, mutatok beljebb, de azt már meg sem meri nézni a fiatalember.
Anikó megpöngeti a rézmozsárt. Gyönyörûen harangoz. Egy kisebbecske Atlantisz fájdalma csöng ki belôle. Tegnapelôtt a dicsô-szentmártoni Pap-hegyben járva kongatta meg kollégám az öntöttvas-valamibôl odafüggesztett "harangot", uramfia, olyan gyönyörû "vecsernyij zvon"-t én nem is hallottam; bezzeg, hogy rögvest ott termett a szomszédos parcella gazdája (vagy ôre, nem tudhatom). Orgonázott több száz kutya, összenéztek a házfedelek, ludak röppentek felo pár méterre a végtelennek vélt egekbe, zúgtak a darázscsapdák az aszúsodó szôlôtöveken. Rajoztak volna, mint az afrikai veszett méhek, mégsem bántottak, az édes nedû megbénította mindet. Fölszedtem két elhullott birsalmát, már láthatod, az ôsz halott, gondoltam, s nem várok senkit, tudhatod.
A rézmozsár csilingel, koncertezik egymagában, Anikó félreolvassa a talpán az összeget, negyven. Nézi a tulaj is, hát négyszázezer. Így megy ez.
Jönnek a hollandok, nem értem ôket. Miért vállalják ezt a transzilván unalmat, hogyan képesek órákon át nézni primitívségünket, óvodáink ridegségét, iskoláink bányabéka- színvonalát, közösségeink zsírral fôzô, húst zabáló, nyakra-fôre pálinkázó, bort vedelô, sört habzsoló, mohó, csak a mának szóló életvitelét, szemforgató kétszínûsködését, mikor alázattal elfogadja az adományt.
Ez a mi büszke székely népünk? Halat koldul, ahelyett, hogy megtanulna halászni?
A holland nem fellengzô nép; imádkozásuk természetes. A nálunk nem ritka (1990 utáni) ájtatos-manóskodás: tôlük idegen. Egyszer én is szólhattam hozzájuk. Áprily Lajost idéztem, Tavasz a házsongárdi temetôben címû versét, Apáczai Csere Jánost, "Akinek egyszer meleg lett a vére, / Aletta van der Maet meleg nevére" -, s a fordítóm bizony zavarba jött, mert nem értette a "meleg" szó akkori jelentését, annál inkább mostani (holland) konnotációját, egy helybeli tudálékos pedig azt vitatta, hogy a Van der Maet-et nem Mátt-nak kell ejteni. Ezt az egyet sikerült azonnal tisztázni...
A barázdák szalonnáján megtörik az alkonyi nap rôt lángja. Hideg a fény. Hegyi emberek hajtanak el a Kurvaszöktetô szikla alatt gumikerekû szekereikkel. Miért nem fordítja le már valaki hollandra Áprilyt?
Az egyik atyafi felismeri Kálmánt, kalapot emel. - Látod-e, - szivárványzik a képe -, ez nekem egy igen közeli rokonom, és felemeli a borosüveget, int, jöjjenek csak közelebb.
Úgy rokonok, ahogy én a hollandoknak. De úgy veregetik egymást hátba, hogy attól elmúlik az ember reumája.
Jobbra valamerre, túl a menny kikerics-görbületén, borzong a Küküllô két oldalán Parajd. Még magasabban meg az a sziklaorom, órányi mászkálás, fel, le, le, fel, aztán: semmi. Igaz, messzire ellátni. De csak azt,amirôl talán Szisz írta volt, hogy csúcs fölött mind újabb csúcs van. Októberi olimpia.
"Rapsonné vára, visszajöttem. / Rapsonné asszony, élsz-e még?"
A habverte sziklaszálon botot cifráz egy kisgyerek. Lába nyomát ördögfióka fürkészi.
Hogy mondják hollandul: bábakalács? Hát azt: ökörnyál?
Felelôs szerkesztô: Brassai Zsombor. Szerkeszti: Farczádi Attila
2003. szeptember 24-én ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. A gyûlésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezeto elnök, Nagy Zsolt ügyvezeto elnökhelyettes, Frunda György, az SZKT elnöke, Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Demeter János, az OÖT elnöke, Puskás Bálint, az SZKT alelnöke, Kovács Péter, az ifjúsági szervezetek képviselôjeként, valamint meghívottként Varga Attila képviselô, az alkotmánymódosító bizottság tagja, illetve Borbély László, a kormányzati kapcsolatokért felelôs ügyvezetô alelnök. Az Operatív Tanács ülésének napirendjén az alkotmánymódosításról szóló népszavazással kapcsolatos álláspont kidolgozása szerepelt.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa több határozatot és egy felhívást is elfogadott, ezeket közöljük az alábbiakban.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatja a Románia Parlamentje által elfogadott alkotmánymódosító törvényt.
Úgy értékeljük, hogy a módosítások lényegesen jobbítják az alkotmányt, és jelentôs elôrelépést eredményeznek az emberi és kisebbségi jogok területén.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részt vesz a népszavazást elôkészítô kampányban, és felhívja a romániai magyar nemzeti közösség tagjait, hogy szavazzanak igennel az alkotmánymódosító törvényre.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa
2003. szeptember 24.
Az Operatív Tanács megbízza az Ügyvezetô Elnökséget az alkotmánymódosításról szóló népszavazás kampányának irányításával.
Az ügyvezetô elnök javaslatára az Operatív Tanács kinevezi Nagy Zsoltot kampányfônöknek.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa
2003. szeptember 24.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felhívja a romániai magyar nemzeti közösség tagjait, hogy október 19-én vegyünk részt mindannyian a népszavazáson, és szavazzunk igennel az alkotmánymódosító törvényre.
A szövetségünk parlamenti frakciói által is egyhangúlag megszavazott módosítás által Románia Alkotmánya egyértelmûen jobb lesz, mint eddig.
Nemcsak állami és magán-, hanem külön felekezeti oktatási intézmények is mûködhetnek ezután, amiért immár több mint egy évtizede küzdenek történelmi egyházaink az RMDSZ-szel együtt.
Mostantól fogva nem lesz kötelezô a katonai szolgálat Romániában.
A módosítás szerint az állam szavatolja a magántulajdont, ami azt jelenti, hogy nem lehet visszaállamosítani földjeinket, erdeinket, ingatlanjainkat.
Ezután az alkotmány biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban.
Ugyancsak szavatolja a módosítás a dekoncentrált intézményekben - például a rendôrségen vagy más állami hivatalokban - az anyanyelv használatát.
Mostantól fogva jogunk lesz magyarul kifejezni magunkat szóban és írásban a bíróságon vagy törvényszéken, és ezért nem kérhetnek pénzt tôlünk tolmács vagy fordítás használata esetén sem.
Aki igennel szavaz a népszavazáson, ezekre a módosításokra mond igent.
Aki nem megy el, vagy aki nemmel szavaz, az eddigi alkotmányt erôsíti meg ezáltal, felekezeti oktatásunkról, tulajdonunkról, anyanyelvünkrôl mond le, és továbbra is kötelezô katonáskodásra ítéli fiainkat.
Ez az alkotmánymódosítás erôsíti a jogállamot, bôvíti az alapvetô emberi és kisebbségi jogokat, közelebb visz Európához.
Közös küzdelemmel értük el ezt az eredményt, és ez a küzdelem tovább folytatódik.
Felhívunk mindenkit: szavazzon igennel!
Az RMDSZ Operatív Tanácsa
2003. szeptember 24.
Október 19-én népszavazást tartanak az alkotmány módosításáról. Ez nem azt jelenti, hogy az ország polgárai egy új alkotmányról döntenek, hanem a módosításról szóló kormányrendeletre szavaznak igennel vagy nemmel. Varga Attila RMDSZ- képviselô, az Alkotmánymódosító Bizottság tagja, húsz olyan cikkelyt sorol fel - megfelelô magyarázatok kíséretében -, amelyekért érdemes megszavazni az alkotmány módosítását.
Az összeállítás nem tartalmaz olyan - egyébként rendkívül fontos - módosító rendelkezéseket, amelyek az államszervezés kérdéseivel foglalkoznak: a parlament két háza hatásköreinek szétválasztása, a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás, az Alkotmánybíróság, a Legfelsôbb Bírói Tanács, a Számvevôszék mûködése, amelyek technikai jellegû elôírások és az állampolgárokat csak közvetve érintik.
1. 1/4-es cikkely: "Az állam, az alkotmányos demokrácia keretében, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalom megosztásának elve alapján szervezôdik." (közös RMDSZ-javaslat)
A hatalommegosztásnak mint az államszervezés alapelvének tételes alkotmányos rögzítése történt.
2. 4/1-es cikkely: "Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása." (közös RMDSZ-javaslat)
Az etnikai elv mellett megjelenik a polgári elv is, az állampolgárok szolidaritásának az elve. Az RMDSZ az etnikai szempont elutasítását és kizárólag a polgári elv rögzítését javasolta.
3. 15/2-es cikkely: "A törvény csak a jövôrôl rendelkezik, kivételt képez az elônyösebb büntetôjogi és szabálysértési törvény."
Eszerint a polgárjog alapelve érvényesül az alkotmány szintjén, amely tiltja a törvények visszaható hatását, azzal a pontosítással, hogy az érintettek számára elônyösebb büntetô és szabálysértési törvények visszamenôleg is alkalmazhatóak.
4. 16/3-as cikkely: "A katonai és polgári köztisztségek és közméltóságok - a törvény feltételei szerint - az országban állandó lakhellyel rendelkezô román állampolgárságú személyek által tölthetôk be." (közös RMDSZ-javaslat)
A korábbi rendelkezés kizárólagosságot fogalmazott meg a román állampolgárok viszonylatában. A jelenlegi módosítás szerint azok is betölthetik az említett tisztségeket, akik a román állampolgárság mellett egy másik állampolgársággal is rendelkeznek (tehát kettôs állampolgárok), ha állandó lakhelyük Romániában van.
5. 16/4-es cikkely (új): "Romániának az Európai Unióhoz történô csatlakozási feltételei szerint mindazok az állampolgá-rok, akik megfelelnek a törvényben rögzített elôírásoknak, joguk van választani és megválaszthatóak a helyi közigazgatási hatóságokba." (közös RMDSZ-javaslat)
Ez olyan uniós norma, amely biztosítja az itt élô nem román állampolgárok számára is a helyi döntésekben, helyi önkormányzatokban való részvételt.
6. 21/3-as cikkely (új): "A feleknek joguk van a méltányos igazságszolgáltatáshoz és elfogadható (rezonábilis) idôben megoldott perekhez."
Ez az elôírás gátat kíván szabni a rendkívüli módon elhúzódó pereknek, amelyekbôl a legnagyobb káruk az állampolgároknak van, és jogbizonytalanságot idéznek elô.
7. 23/4-es cikkely: "Az elôzetes letartóztatást csak a bíró rendelheti el."
Ez és a következô, a bûnvádi eljárásra, annak nyomozati szakaszára vonatkozó elôírások garanciális jellegûek, hiszen korábban az elôzetes letartóztatást az ügyész is elrendelhette, amit ezután nem tehet meg. Hasonlóképpen fontos, hogy az elôzetes letartóztatás 30 napra szólhat. Ha szükséges, meghosszabbítható többször is, de az elôzetes letartóztatás állapota nem haladhatja meg összesen a 120 napot.
8. 23/10-es cikkely (új): "A szabadságvesztés büntetése nem lehet csak büntetôjogi természetû."
Tehát nem lehetséges a büntetôjogi elôíráson kívüli elrendelhetô szabadságvesztés.
9. 29-es cikkely (új) a gazdasági szabadságról: "Valamennyi állampolgár számára a gazdasági szabadság (vállalkozás szabadsága) biztosított. Ez feltételezi a törvényeknek megfelelôen a gazdasági tevékenységhez való szabad hozzáférést és ennek a tevékenységnek a szabad gyakorlását".
Ez egy új, alapvetô, a harmadik generáció sorába tartozó emberi jog, amely biztosítja a gazdasági vállalkozás szabadságát. Azért fontos ennek alkotmányos rögzítése, mert nem lehet olyan további jogszabályokat hozni, amelyek akadályozzák, vagy éppen gátolják az egyén vállalkozási szabadságát.
10. 32/5-ös cikkely: "Az oktatás valamennyi fokon, a törvényben elôírt feltételeknek megfelelôen állami, magán és felekezeti egységekben zajlik." (kizárólag RMDSZ- javaslat)
A rendelkezés létrehozza a felekezeti oktatási rendszert mint önálló formáját az oktatásnak.
11. 33-as cikkely (új): "Az állam elismeri és biztosítja bármely személynek az egészséges és kiegyensúlyozott ökológiájú környezethez való jogát. Az állam ezen jog gyakorlásához szükséges jogszabályi keretet biztosítja. A természetes és jogi személyek kötelesek környezetüket védeni és javítani, ápolni." (teljes egészében RMDSZ- javaslat)
Ez a bekezdés a korábbinál sokkal konkrétabb formában fogalmazza meg a környezetvédelemhez, az egészséges környezethez kapcsolódó alkotmányos jogokat és kötelezettségeket. Megjelenik az egészséges környezethez való alapvetô alkotmányos jog, amelyet az állam elismer és biztosít. Kötelezettsége egyfelôl az államnak, hogy megfelelô jogszabályi keretet hozzon létre, másfelôl a természetes és jogi személyek számára, hogy környezetüket védjék és a károkat helyrehozzák.
12. 41-es cikkely: "A magántulajdon, a törvény által, a tulajdonostól függetlenül egyenlô módon biztosított és védett. A külföldi állampolgárok és hontalanok Románia európai uniós csatlakozása feltételeinek megfelelôen, vagy más nemzetközi egyezmény elôírásai szerint, amelyet Románia elfogadott, a kölcsönösség és a törvény elôírásai alapján föld magán-tulajdont szerezhetnek jogügyletek vagy törvényes örökösödés útján." (közös RMDSZ-javaslat)
Ez az elôírás lehetôséget teremt az említett feltételek mellett a külföldiek és állampolgárság nélküli személyek földvásárlási jogához, illetve hogy föld magántulajdonra tehessenek szert.
13. 45/2-es cikkely: "Az állam a törvényben megállapított feltételek alapján hozzájárulást biztosít a gyermekek nevelésére és segélyt a beteg és fogyatékos gyermekek gondozására."
A korábbihoz képest lényegesen bôvül a gyermekekre vonatkozó alkotmányos, segélyezési, támogatási lehetôségek köre.
14. 52/2-es cikkely: "A katonai szolgálat teljesítésének feltételeit szerves törvény határozza meg." (közös RMDSZ-javaslat)
A régi elôíráshoz képest törlésre került a "kötelezô" (katonai szolgálat) kifejezés, ami lehetôséget biztosít az alternatív szolgálat bevezetésére, néhány éven belül pedig a sorkatonai szolgálat megszüntetésére és a nem tömeglétszámú hivatásos hadsereg felállítására.
15. 55/1-es cikkely: "A Nép Ügyvédjét a természetes személyek jogainak és szabadságjogainak védelmére négy évre választják. A Nép Ügyvédjének helyettesei különbözô tevékenységi területekre szakosodottak." (kizárólag RMDSZ-javaslat)
Megjelennek a szakosodott Népügyvédek (szak-ombudsmanek), amelyek közül létrehozható a kisebbségvédelmi Nép Ügyvédje intézmény, amely a kisebbségek sérelmére elkövetett közigazgatási, hatósági visszaéléseket, szabálytalanságokat vizsgálja majd.
16. 83/1-es cikkely: "Románia elnökének mandátuma 5 éves, és a tisztség az eskületételtôl gyakorolható."
Korábban az elnöki mandátum négy évre szólt és azonos volt a törvényhozás mandátumának idejével, mi több, a két választás egyazon idôre esett. Az elnöki mandátum meghosszabbítása idôben eltolja a két választást és korrektebb, a választópolgárok számára átláthatóbb politikai versenyhelyzetet teremt a politikai személyiségek és a pártok között.
17. 114/4-es cikkely: "Sürgôsségi kormányrendeletet nem lehet hozni alkotmányos törvények esetében, nem érintheti az állam alapintézményeinek jogállását, az alapvetô alkotmányos jogokat, szabadságjogokat és kötelezettségeket, választójogot és javak köztulajdonba történô kényszerû átadását."
A sürgôsségi kormányrendelettel kapcsolatosan sokkal radikálisabb megoldásra lett volna szükség, nevezetesen magának az intézménynek az eljárás lehetôségének a törlése, amit az RMDSZ javasolt. Ezt nem fogadták el, hanem, mintegy kompromisszumos megoldásként, bizonyos határidôket állapítottak meg, felgyorsítva a törvényhozási döntést a sürgôsségi kormányrendeletek vonatkozásában. Ettôl függetlenül a fenti rendelkezés azért fontos, mert behatárolja a sürgôsségi kormányrendeletek alkalmazási körét.
18. 119-es cikkely: "A közigazgatás a területi-közigazgatási egységekben a decentralizáció, a helyi autonómia és a közszolgáltatások dekoncentrációjának elvein alapszik.
Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jelentôs részarányban vannak, biztosított az illetô nemzeti kisebbség nyelvének szóban és írásban történô használata a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgáltatásokkal való kapcsolatukban, szerves törvény elôírásainak megfelelôen." (kizárólag RMDSZ-javaslat)
Alkotmányos rangot és garanciát kap az anyanyelvnek a helyi közigazgatásban történô használata mind a helyi önkormányzati, mind a területi, minisztériumi alárendeltségû hatóságok elôtt.
19. 127/2/4-es cikkely: "A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a szerves törvényben elôírt feltételeknek megfelelôen anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bíróságok elôtt.
A 2-es bekezdésben elôírt jogok gyakorlásának módozatait, beleértve a tolmács vagy a fordítás használatát, úgy fogják megállapítani, hogy ne akadályozza az igazságszolgáltatás lebonyolítását és ne okozzon többletköltségeket az érintetteknek." (közös RMDSZ-javaslat)
A rendelkezés alkotmányos szintre emeli az anyanyelv használatát a bíróságok elôtt. Az elv rögzül és függetlenül, hogy ez milyen formában történik (közvetlen élôszóval vagy tolmács útján), nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás menetét, de többletköltségeket nem okozhat az érintettek számára.
20. 145-ös cikkely (új): "Romániának az Európai Unió alapító egyezményeihez való csatlakozása, annak érdekében, hogy bizonyos feladatokat átruházzon a közösségi intézményekre, illetve hogy az egyezmények által elôírt hatásköröket a többi tagállammal közösen gyakorolják, a képviselôház és a szenátus együttes ülésén kétharmados többséggel elfogadott törvény révén történik.
A csatlakozás következményeként az Európai Unió alapító egyezményeinek elôírásai, valamint a többi kötelezô erejû közösségi szabályozás elsôbbséget élvez a vele ellentétes belsô törvényekkel szemben.
Az 1-es és 2-es bekezdések elôírásai megfelelôen alkalmazandók az Európai Unió alapító egyezményeit felülvizsgáló okmányokhoz való csatlakozás esetén is.
Románia elnöke, a parlament és a kormány biztosítják a csatlakozási okmányból adódó kötelezettségek teljesítését.
A kormány a parlament két háza elé terjeszti a kötelezô erejû tervezeteket, mielôtt ezeket jóváhagynák az Európai Unió intézményei." (közös RMDSZ-javaslat)
Mindezek a rendelkezések elôkészítik Románia európai uniós csatlakozásának jogi feltételeit.
A közös RMDSZ-javaslat azt jelenti, hogy a többi párt is javasolta és közös szöveget fogadtak el. A kizárólag RMDSZ-javaslat tartalmában és/vagy szövegszerûségében is az RMDSZ javaslatát fogadták el.
Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei ünnepi rendezvényeinek mûsorterve:
- október 5-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel: megemlékezés és koszorúzás a Székely vértanúk emlékoszlopánál;
- október 5-én, vasárnap este 7 órai kezdettel, a Nemzeti Színházban: az RMDSZ ünnepi mûsora. Beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Mûsorvezetô: Nagy István színmûvész. Fellép a Maros Mûvészegyüttes.
Az esti mûsorra elôadás elôtt, a Nemzeti Színház jegypénztáránál lehet belépôt váltani.
1649. január 30. hideg és szürke téli nap volt. I. Károly angol király két inget vett magára, hogy ne reszkessen a hideg miatt, és a hóhér azt gondolná, fél a haláltól. Elmúlt már dél, amikor hosszas várakozás után a fekete bevonatú és erre a célra sietve összeácsolt vérpadra vezették, ahol várta már a hóhér és segédje - mindketten a felismerhetetlenségig bebugyolálva - valamint az elöljáróság, jegyzôk, írnoksegédek és több katona.
A vérpad és a vérszomjas tömeg között nagyszámú lovas és gyalogos katonaság, így pedig a király, segítségül véve papírra írott jegyzetét, csak a közelállóknak mondhatta el még egyszer, amit már bírái elôtt elmondott, hogy ugyanis ártatlan, és Istent kérte, bocsátaná meg azoknak, akik ôt meggyilkolva nagy vétket vesznek magukra. Ezután arra kérte a vezérlô tisztet, gondoskodjon arról, hogy a hóhér feleslegesen ne kínozza, s hosszú szürke haját kímélné. Majd ráhajolt az alacsony bakóra, csupán arra kérve a hóhért, várja meg, hogy imáját befejezve kezének kinyújtásával megadja a jelt.
"Ahogy ôfelsége jobban szereti" - biztosította a hóhér, majd rövid szünet után jelt adván a király, a hóhér egyetlen csapással vágta le a fejét és felmutatta a tömegnek. A hóhérbárd lesújtásának pillanatában a megborzadás moraja volt hallható a tömeg felôl."(2)
"Ahogy ôfelsége jobban szereti" - micsoda szavak! A király és a csôcselék legalja áll itt egymással szemben. Majd 150 év múlva, Párizsban, lesz alkalma a csôcseléknek majd´ mindennap ujjongani a vér láttán. Királyi vér láttán is. Azon véráldozatot ünnepli, amelyik meghozatalára nem képes. Felsorakozik az út szélén és ujjong. Mikor elfogy majd a vér - vagy szóhoz jutnak olyanok, akik sokallják már a vérontást -, akkor is ujjong ugyanaz a tömeg, éspedig azt fogja ünnepelni, aki megelégelve, véget vet a (haszontalan) vérontásnak. De vér fog ontatni tovább, más megnevezett céllal. Vér, vér... Azóta is.
Ezután pedig egy ideig a vér tinta helyett szükségeltetik, a szabadság szót leírandó. Utána aztán újból vérre lesz szükség, újabb és újabb okokból és célokra. Kifogyhatatlanul. Mindmáig!
Azon az ôszön, amikor Aradon ácsolták az akasztófákat, Dombóváron is akasztottak, birkalopás miatt befogott szabadlegényeket. Egy olyan nagymama, aki kisleány korában jelen volt az akasztásnál, sokszor elmesélte, milyen sokan gyûltek össze a bitófa körüli téren, ahogyan azt Gömöri József leírja:
"Mivel azonban sok asszony állt elôttem, akiktôl nem láttam semmit, elôrefurakodtam a szoknyák között, de amikor kiértem a kör peremére, azt hittem, megáll a szívem. Az a szép szál barna legény állt ott harmadiknak, akitôl az almát kaptam azon a nehéz éjszakán, amikor az erdôn megállítottak bennünket.
A császár embere akkor törte el a pálcát, és a háta mögé dobta.
És ekkor olyan csend lett, amilyen csend nincs is a világon. Nemcsak ott a téren, de az egész faluban. Minden szem azon a legényen volt, aki sápadt, kemény arccal most körülnézett, mintha keresne valakit, s ekkor megszólalt a bíró:
A legény szem