Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Felôsoktatási intézményben mondhatni példátlan eseményre került sor a múlt héten. Tettlegességig fajuló szóváltás robbant ki Tánczos Vilmos, az EMTE rektor-helyettese, illetve a fotó-, filmmûvészet és média szak egyik vezetôje, Xantus Gábor között. A közbotránnyá dagadt eseménnyel kapcsolatban csütörtökön ült össze a Sapientia Alapítvány alapítói közgyûlése, amely mindkét felet elmarasztalta a történtek miatt. Az erdélyi magyar egyházak vezetôi azt javasolták az alapítvány kuratóriumának, mentse fel Tánczost az alelnöki és prorektori tisztségbôl. A döntéssel elégedetlen Xantus bejelentette, önként távozik az EMTÉ-rôl.

A Tánczos Vilmos és Xantus Gábor közötti konfliktus - a hírek szerint - nem új keletû. A mûvészeti szak médialaboratóriumának több mint százezer eurós felszerelése miatt kezdôdött. Xantus a filmes plató mellé újabb helyiségeket igényelt, amelyekben jelenleg a kutatási programok számítógépei találhatók, de Tánczos nem volt hajlandó elfogadni Xantus javaslatait. A vita hevében Tánczos ütlegelni és rugdosni kezdte a filmes szakembert. Tánczos ezt tagadta, Xantus Gábor azonban a törvényszéki orvostani lelettel bizonyította állítását.

Tánczos Vilmos Kató Béla kuratóriumi elnökhöz eljuttatott levelében tagadta a vádakat, kijelentve, hogy ô csak attól jött indulatba, hogy Xantus egy papírnyalábbal "csapkodni kezdett", és nem volt hajlandó végighallgatni az érveit, ezért "ki akarta kergetni az épületbôl", de "az incidens során sem testi, sem pedig szóbeli inzultus nem történt egyikünk részérôl sem".

Az alapító egyházfôk tegnapelôtt a történtekért elmarasztalták és utolsó figyelmeztetésben részesítették a feleket, egyben felhívták a kuratóriumot, hogy Tánczost mentsék fel a testületi alelnöki tisztségbôl, illetve az egyetemi tanácsot, hogy vonja vissza a rektorhelyettesi megbízatását. Végül pedig "keresztyén megbocsátás gyakorlására" szólították fel a feleket. Ez utóbbi felháborította Xantust, mert szerinte legalább zárt körben elismerhették volna, hogy a tettlegesség megtörtént. A valóság méltatlan megmásítása miatt "hazugságra épülô keresztényi megbocsátást gyakorolni a magam erkölcsi normái szerint nem tudok" - jelentette ki.

A történtek tárgyalásának újabb fordulójára december 13-án, az alapítvány kuratóriuma elôtt kerül sor.

Adrian Nastase kormányfô a prefektusokkal tartott pénteki távértekezleten bejelentette, hogy a közeljövôben több államtitkárt leváltanak, hogy a minisztériumok szintjén "nagyon jó" tevékenységet biztosítsanak, mivel több területen "bizonyos fokú fásultság" tapasztalható.

A miniszterelnök hozzátette, bejelentésével nem kíván "pánikot" kelteni, "nem kampányról van szó".

Nastase beszélt a kormány új tagjairól is. Alexandru Farcas új integrációs miniszterrôl elmondta, hogy a Schengen-vízummentességet célzó 2001-es belügyminisztériumi program felügyeletében tûnt ki rátermettségével. Hozzátette, az integrációs tárcának biztosítania kell egy intézkedés-program napi koordinációját, ebben a programban minden minisztérium és az önkormányzatok is fontos szerepet játszanak. Vasile Puscas továbbra is Románia uniós fôtárgyalója marad.

Ovidiu Brînzan egészségügyi miniszterrôl a kormányfô elmondta,"nagy tapasztalattal" rendelkezik az orvosi gyakorlat és az egészségügyi menedzsment területén. Kifejtette, jobb, ha az új miniszter szakember, aki jól ismeri a terület problémáit.

Adrian Nastase azt is közölte, hogy Eugen Uricarut, a Román Írószövetség elnökét külügyi államtitkárrá nevezték ki, ez egy lépés a kulturális diplomácia körének bôvítése felé, és azt jelzi, hogy a román diplomácia nyitottabbá válik a kulturális világ felé. Hozzátette, Uricaru diplomáciai tapasztalattal is rendelkezik, kulturális attaséként is dolgozott.

- Székelyföld a székelyeké. Ez a föld azonban csak a székelység, mindannyiunk: a politikum, a civil társadalom, az egyházak, egyszóval a szövetség összefogásával emelhetô fel - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke pénteken, a Csíkszeredában tartott Székelyföldi Önkormányzati Konferencián. A Szövetség a Székelyföldért elnevezésû tanácskozáson, több mint 300 székelyföldi önkormányzati képviselô, polgármester, megyei és helyi tanácsos vitatta meg a régió sajátos gondjait, fejlesztési stratégiáit.

Az eseményen a szövetségi elnök mellett jelen voltak Borbély László, Nagy Zsolt és Niculescu Tóni ügyvezetô alelnökök, valamint a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Tanács elöljárói.

A szövetségi elnök kifejtette: a Székelyföld jövôje nem a következô évtizedekben, hanem a következô években dôl el, ezért a közösség cselekvôkészségén, változásra, összefogásra való képességén múlik, hogy saját javára tudja-e fordítani az idô kerekét. A Székelyföld megerôsödéséhez, felemelkedéséhez egy olyan közösségre van szükség, amely részt vesz minden olyan döntés meghozatalában, amelyben ô maga is érintett, és kizárólag ô maga dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek csak a közösségre vonatkoznak. Ez az autonómia elve, amelyet az RMDSZ is követ - mutatott rá Markó Béla. Az elnök szerint a magyarság rendkívül fontos, az alkotmánymódosítás utáni és a választások elôtti idôszakban van. A népszavazás által szentesített alkotmánymódosítás révén egy jobb alaptörvény született, a következô idôszak fontos feladata pedig az új alkotmányban foglalt elvi oktatási, kulturális és más jellegû jogok érvényesítése lesz.

A pillanat jelentôségére utalva az elnök még rámutatott, Románia közelgô európai uniós csatlakozása miatt éles verseny alakult ki az ország régiói között, egy olyan verseny, amelyben kétségtelenül nyertesek és vesztesek is lesznek. Az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak úgy kell politizálnia, hogy e verseny nyertese legyen - szögezte le. Markó Béla szerint ugyanakkor a magyarságnak döntenie kell arról, hogy továbbra is ott lesz, ahol az ország jelentôs politikai, szociális, gazdasági problémáiban döntenek, vagy pedig önmagába zárkózva, ilyen-olyan politikai nyilatkozatokat fogalmazva nézi, hogy miként halad el mellette a változás szele.

Az elnök leszögezte, a ’90-es évek stagnálása után a az elmúlt években olyan esélyek nyíltak az egységes, erôs szervezetek számára, amelyekrôl még álmodni sem lehetett. A ’90-es évek elején az RMDSZ csupán dûlôutak kikövezésére, falusi hidak építésére vállalkozhatott, ma már erdélyi autópályában gondolkodhat. Mindez csupán egy erôs, befolyásos érdekvédelmi szervezet révén vált lehetségessé - jelentette ki az elnök, aki hozzátette, ez a kedvezô helyzet csupán akkor maradhat fenn, ha az RMDSZ a választások során továbbra is erôs önkormányzatokat és erôs parlamenti képviseletet tud létrehozni. Az önkormányzati és a parlamenti képviselet két szorosan összefüggô eszköz. Egyike vagy másika nélkül a magyarság olyan, mint a félszárnyú madár. Tipeg a földön, csipegeti a magot, de repülni sohasem tud - jelentette ki.

A szövetségi elnök az önkormányzatok fontosságára utalva még kifejtette: jelenleg éles verseny folyik a Székelyföldön többek között román egyházi szinten, de verseny folyik a székelység politikai hovatartozásáért is. Ennek a számunkra elfogadhatatlan helyzetnek csupán erôs, cselekvôképes, változásra kész önkormányzatokkal lehet gátat vetni - nyomatékosította a szövetség elnöke.

Az esemény házigazdája, Ráduly Róbert úgy vélte, az elmúlt években folytatott következetes politikája nyomán az RMDSZ egy igen befolyásos, erôs szervezetté vált, fogalmazása szerint a szövetség neve felértékelôdött. A csíki területi szervezet elnöke kifejezte meggyôzôdését, hogy a székelység sajátos gondjainak megoldásában továbbra is az egységes, közös szövetség jelenti a járható utat.

A konferencia során többek között Niculescu Tóni ügyvezetô alelnök és Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács alelnöke tartott elôadást az önkormányzatiság regionális és európai vonatkozásairól.

"Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népeknek. Minden nép önmagát kormányozza, saját nyelvén, saját közigazgatással és a saját soraiból származó egyének révén fogja folytatni az oktatást, a közigazgatást és igazságszolgáltatást, és minden népnek joga lesz képviseltetni magát a törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában, az illetô népet alkotó egyének számával arányosan.

"Jogegyenlôség és teljes autonóm felekezeti szabadság valamennyi állami felekezet részére."

*

"Deplina libertate nationala pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare popor se va instrui, administra si judeca în limba sa proprie prin indivizi din sînul sau si fiecare popor va primi drept de reprezentare în corpurile legiuitoare si la guvernarea tarii în proportie cu numarul indivizilor ce-l alcatuiesc.

Egala îndreptatire si deplina libertate autonoma confesionala pentru toate confesiunile din Stat"

(MTI/AFP) Az Európai Unió (EU) elsô alkotmányos szerzôdésének még nyitott kérdéseirôl rendezendô kétnapos nápolyi külügyminiszteri értekezlet elôtt már kirajzolódnak a frontok a 25 mai és leendô tagállam között a dokumentum még nyitott kérdéseiben. A szembekötôsdi játéknál használatos kiáltásokkal lehet legjobban jellemezni, miben állnak a megegyezéshez közelebb, s miben távolabb a 25 ország álláspontjai a kormányközi értekezlet közelgô végjátéka elôtt.

"TÛZ, TÛZ!": a 25 ország egészen közel áll az elsô uniós külügyminiszter tisztségének létrehozásához, az egyetértés szinte teljes. Pontosítani kell még jogállásának és szerepének részletkérdéseit, fôleg a brit kormány mutat nagy érzékenységet a leendô külügyi képviselô elôjogaival szemben. Ugyancsak közelinek tûnik a megegyezés a állam- és kormányfôi testület, az Európai Tanács elnöke tisztségét illetôen. A kis országok jobb meggyôzôdésük ellenére beletörôdtek az ötletbe, cserébe igyekeznek minél jobban korlátozni a leendô elnök hatáskörét.

"FORRÓ, FORRÓ!": A védelmi politikában a 25 ország egyetért egy fegyverzeti ügynökség létrehozásában, abban is, hogy a dokumentum tartalmazzon egy záradékot a terrorizmussal szembeni szolidaritásról, és abban is, hogy bôvítsék ki az EU leendô közös hadereje által vállalható hadmûveletek körét. Az atlantista és a semleges tagországok lecsillapítására a soros olasz elnökség fel akarja hígítani a "strukturált együttmûködést", ami a katonai együttmûködés Párizs és Berlin által áhított kemény magja lenne, továbbá annak a kölcsönös segítségnyújtási záradéknak a kilátását, amit a konvent tervezete felvillantott.

"HIDEG, HIDEG!": távol a megegyezés a kereszténység értékeinek a leendô alkotmány elôszavában való rögzítését illetôen. Legalább nyolc ország kardoskodik a kereszténység megnevezése mellett, mások, mint Franciaország és Belgium számára viszont elfogadhatatlan a megemlítése. Az olasz elnökség azt ígéri, hogy olyan javaslatot fog szövegezni, amely egyszerre utalna Európa keresztény örökségére és intézményeinek világi jellegére.

Az Európai Bizottság létszáma: a tárgyalásokon nem sikerült dûlôre jutni a bizottság leendô formájáról. Csökkenteni kell-e a létszámot 15, szavazati joggal bíró biztosra, avagy meg kell maradni az egy ország-egy biztos elvnél? A kis tagországok ez utóbbihoz ragaszkodnak. Senki sem ragaszkodik foggal-körömmel a konvent által javasolt megoldáshoz, amely szerint 15 teljes jogú biztos lenne, a tagállamok forgásával, ami biztosítaná, hogy az egymást követô bizottságokban minden tagállamra sor kerülne.

"JÉG, JÉG!": a miniszteri tanácsüléseken való többségi döntések nemzeti szavazati súlyai. Spanyolország és Lengyelország meg akarja tartani a 2000-es nizzai szerzôdésben kialakított arányokat, mert e két ország ott 27-27 pontot kapott, csaknem annyit, mint a négy nagy ország - Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország - amelyek egyenként 29-et. A konvent alkotmánytervezetében ehelyett a minôsített kettôs többség elve szerepel, amely tükrözné a tagországok népességi arányait is.

Madrid és Varsó eléggé magára maradt e kérdésben, bár bizonyos megértésre talált Nagy-Britanniánál, Magyarországnál, Észtországnál és Máltánál. Németország viszont éltre-halálra ragaszkodik a konvent javaslatához: eszerint többségi döntéshozatalhoz a tagállamok olyan egyszerû többsége kellene, amely egyben az EU népességének legalább 60 százalékát is képviseli.

Tisztelt honfitársaim!

Ma rendkívüli napot ünnepelünk, hálásan emlékezve mindazokra, akik 85 évvel ezelôtt áldozatukkal és bölcsességükkel lehetôvé tették, hogy az összes románok egy erôs, egységes nemzetállamba egyesüljenek.

1918. december 1-jén minden addiginál erôteljesebben nyilvánult meg a románok nemzeti öntudata, amely révén századokig tartó, hosszú várakozás után beteljesülhetett a román nép igazság- és egységeszménye, létrehozva a nyelvi, kulturális és nemzeti egységet. Itt a pillanat, amelyben mindannyiunk erkölcsi kötelessége tisztelni elôdeink áldozathozatalát és emlékét.

Ama nagy beteljesülési pillanat egyben más, olyan történelmi folyamatok elindítója is volt, amelyek meghatározták a román nemzet létét.

Most itt az ideje, hogy figyelmünket és erôfeszítéseinket a jövôre összpontosítsuk, hogy együtt a jólétnek és toleranciának egy olyan Romániáját építhessük, amelybôl hiányzik a megkülönböztetés, és amely az állampolgárok közötti egyenlôséget és tiszteletet hirdeti. Célunk az EU-hoz csatlakozni, mint a közösség teljes jogú tagja. Ehhez a nemzeti hagyomány, nyelv, történelem és önazonosság a román nép ügyének legjobb ajánlólevele.

Alaposabban és figyelmesebben kell felkészülnünk, teljes mértékben kiaknázva a képességeinket, felelôsséggel és elkötelezetten dolgozva. Csak folyamatos erôfeszítéssel, kitartó munkával és odaadással nyerhetünk nagyobb biztonságot s juttathatjuk Romániát a tartós fejlôdés útjára.

A kormány területi képviselôjeként biztosítom önöket, hogy Románia kormánya támogat minden erôfeszítést, ami a korszerû, a hazai és külföldi elvárások szintjén álló társadalom megteremtése érdekében történik.

Most, a nagy egyesülés évfordulóján és Románia nemzeti napján a legôszintébb üdvözletem önöknek, jó egészséget, örömöt, jólétet és összes vágyaik beteljesülését kívánom!

Költözzön öröm a lelkükbe, és az a büszkeség, hogy olyan hôs és a történelem által megpróbáltatott nemzethez tartoznak, amely megôrizte több évezredes szellemét és értékeit, a saját, a mindannyiunk méltóbb és tiszteletteljesebb életéért!

Ovidiu Natea mérnök, prefektus

Közeledik a határidô

A hátrányos helyzetû személyek mozgását megkönnyítendô dolgozott ki néhány törvényes rendeletet a kormány. Az elôírások elsôsorban e személyek közlekedésének megkönnyítésére vonatkoznak: biztosítani kell a hátrányos helyzetûek, rokkantak bejutását a közintézményekbe, mûvelôdési és sportintézményekbe, közpénzbôl épített lakásokba, a tömegközlekedési eszközöket megfelelô módon kell átalakítani, a köztelefonokat szintén. Az átalakítási munkálatokat szakaszosan kell végezni, az ezekkel járó költségeket pedig helyi vagy központi pénzforrásokból fedezik.

Míg a köztelefonok átalakítási határideje már 2002. december 31-én lejárt, s a közintézmények melletti parkolófelület 4 százalékának átalakítási határideje szintén lejárt idén márciusban, a közintézmények esetében a speciális feljárókat 2003. december 31-ig kell megépíteni. Ilyen téren eddig nem történt számottevô elôrelépés, annak ellenére, hogy a hátrányos helyzetûek megyei egyesülete több ízben is jelezte a prefektusnak erre való igényüket, és
ígéretet is kapott, hogy határidôn belül elkészülnek a feljárók. Másik határidô 2005. december 31., eddig az idôpontig a polgármesteri hivataloknak kötelességük vizuális és audio jelzôrendszerrel ellátni a gyalogátjárókat és jelzôtáblákat felszereltetni a közszállítási jármûvekre és közutakra. 2010. december 31-ig a tömegközlekedési jármûvekre és a megállókban is biztosítani kell a hátrányos helyzetûek részére a felszállási lehetôséget.

A Hátrányos Helyzetûek Regionális Felügyelôsége jelezte: a határidôk lejárta után szigorú ellenôrzéseket tart, bírságokat helyez kilátásba a terminusok be nem tartása esetén.

Maros megyében közel 200, HIV-vírussal fertôzött gyermek él. Az ENSZ adatai szerint csak az elmúlt évben világszerte nyolcmillió személy fertôzôdött meg e vírussal. December 1-je, az AIDS- ellenes világnap alkalmával a Közegészségügyi Igazgatóság, a Szaporodásegészségtani Intézet, a Vöröskereszt és a HIV-vírussal fertôzött gyermekek szüleit tömörítô Benone valamint a Mellettetek Alapítvány tájékoztató és figyelemfelkeltô kampányt szervez. A kampány részeként szórólapokat osztogatnak a városban, a diszkókban, ugyanakkor december 2-án, kedden délután hat órakor a prefektúra elôtt élô láncot alkotnak a szervezôk, így is közvetítve a kampány mottóját: Élj és hagyd ôket is élni!

Az AIDS nem kerül el senkit - olvasható a kampányt szervezô Benone Alapítvány szórólapján. Mint már tájékoztattuk olvasóinkat, az alapítványt a beteg gyermekeiket otthon gondozó szülôk hozták létre, remélve, hogy így többet tudnak segíteni gyermekeiken és egymáson. Gyermekeinknek joguk van normális, boldog gyermekkorhoz - hirdetik a szülôk, akik mindennap küzdenek azért, hogy gyermekeiknek biztosítsák a megfelelô kezelést, a szükséges, vitamindús táplálékot. Az AIDS-ellenes világnapon a Benone Alapítvány arra hívja fel a közvélemény figyelmét, hogy a halálos kór lesben áll, s csak kellô odafigyeléssel óvhatjuk meg gyermekeinket, magunkat a fertôzéstôl. Az alapítvány fogadja a jólelkû adományozók segítségét, székházában: Mihai Viteazul utca 3. szám (telefonszám: 267.258) vagy a következô, a Kereskedelmi Banknál nyitott bankszámlára: 2511.1-10146.1/ROL.

A Mikefalvi Polgármesteri Hivatalban tegnap tartottak versenytárgyalást, amelyen kiválasztották azt a vállalkozót, aki a legelônyösebben vállalta el a községbeli utcák kövezését. Mint Réti György polgármester elmondta, a helyi költségvetésbôl kiutalt 150 millió lejbôl a Mikefalva-Szászcsávás, Abosfalva-Harangláb közötti útszakaszokra, valamint kisebb mellékutcákba hordanak követ, törmeléket.

Tegnap délelôtt a segesvári tûzoltók az Apold községhez tartozó Szászdályára szálltak ki, ahol tûz ütött ki egy csûrben. A helyszínre érkezô tûzoltók megakadályozták a lángok terjedését, így csupán kétezer kilogrammnyi széna veszett kárba. A tüzet a tulajdonos 5 éves unokája okozta, aki öngyújtóval játszott a csûrben.

Várni valakit, akit szeretünk, mindig nagy öröm. A találkozásra való készülôdés, a várakozás maga is ünnep. Antoine de Saint-Exupéry A kis hercegben oly szépen fogalmazza meg ezt az érzést: Ha délután négykor érkezel, én már háromkor elkezdek örülni. Minél elôrébb halad az idô, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal, fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság.

András napjához legközelebb esô vasárnap és december 25-e közötti négyhetes "szent idô", advent a karácsonyra való lelki felkészülés, a Krisztus-váró ünnep. A latin eredetû kifejezés jelentése "az Úr érkezése", a hívô ember számára meg is határozza e négy hét ünnepi hangulatát. Kitölti lelkét Jézust keresô vágya, és a vele való találkozás reménye, boldogsága.

Advent az egyik egyházi esztendô vége és a másik kezdete, Jézus Krisztus bevonulása a liturgikus esztendôbe. Eredete az 4-5. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megszentelték. A 16. században Kelemen pápa a szerdai és pénteki napokra írt elô böjtöt, szombatra pedig a húsételektôl való tartózkodást. A magyar nyelvterületen sokfelé még a századforduló után is ôrizték e hagyományt. E négy hét megkülönböztetett szerepét, ünnepélyességét, Krisztus- váró hangulatát alapvetôen meghatározták a napfelkelte elôtt tartott hajnali misék, amelyeket a régi magyar nyelvben "angyali misének" is neveztek. A korai harangozás sejtelmes varázsa, a sötét hajnalok misztikuma folytán e misék a katolikus magyarság körében titokzatos élménnyé váltak. Ugyanakkor ez az idôszak, tekintettel arra, hogy a téli napforduló közelében van, a legrövidebb nappalokkal és a leghosszabb éjszakákkal rendelkezô, ami a néphit szerint legalkalmasabb volt szerelmi jóslásokra, valamint varázslásra, mivel ekkor tulajdonítottak legnagyobb erôt a gonosznak. Ennek megakadályozására mágikus cselekvések sorát végezték, összekapcsolva a szenteknek ez idôre esô névünnepével, hogy segítségüket és közbenjárásukat kérve, távol tarthassák a gonosz erôket. Ha a férjhezmenô lány az elsô hajnali harangszókor a harang kötelébôl leszakított darabot hajfonatába tûzte, farsang idején sok kérôre számíthatott. Erdély számos vidékén a "roráté" alatt a - templomtól menekülô - boszorkányok rontása elleni védekezésül minden ajtót, ablakot bezártak.

Az 1611. évi nagyszombati zsinat advent elsô vasárnapjától Vízkeresztig betiltotta az esküvôket, zajos mulatságokat. Ebben az idôszakban - csak indokolt esetben - püspöki engedéllyel lehetett házasságot kötni. Ez a tilalom évszázadok óta hagyománnyá is vált, és ilyenkor ma sem szokás bálokat, lakodalmakat tartani. A kalotaszegi magyarság körében hagyományokban leggazdagabbak a karácsonyi ünnepek, amelyek elôkészületei már adventben kezdôdnek. Ezeket a heteket még a reformátusok is böjti idônek nevezik, mivel a legtöbb helyen a táplálkozásban, viselkedésben is kifejezésre juttatják a "szent idô" szerepét, a karácsonyra való készülôdést. Keresztelôt, esküvôt nem tartanak, sôt ha lehet a disznóvágást is elôtte bonyolítják le, mert ekkor már nincs helye evés- ivásnak. Aki csak teheti, mindennap reggeli könyörgésre és esti bûnbánati istentiszteletre megy a templomba.

December 24-én lezárul advent, véget ér a böjti idôszak és kezdetét veszi karácsony vigíliája, amely a téli napfordulóhoz közeli idôpont lévén mágikus cselekményekben, varázsló szokásokban, analógiás jóslásokban rendkívül gazdag.

Ez a négy hét minden családban az önvizsgálat, a csendes meditáció, a "szent várakozás" idôszaka.

Mai zaklatott világunkban a lelkünk mélyén talán mindannyian keresünk, várunk valamit. Várjuk a szebbet, a jobbat, a csodát. Várjuk a Messiást, az élô Krisztust, hisz tudjuk, hogy "eljô és nem késik". Adjuk meg hát az esélyt önmagunknak, hogy találkozzunk vele!

"Idônyom - time track: a fogamzástól a jelenig tartó idôköz, amelyre az egyén életének eseményei sorban, egymás után »beíródnak«.

Auditor: olyan személy, aki a dianetika-technikában és eljárásokban képesítést nyert. Auditor: aki meghallgat. Auditáláson a páciens meghallgatását és a hallottak mérlegelését egyaránt értjük."

(L. R. Hubbard: Dianetika - a szellemi egészség modern tudománya)

(Egy kis történelem: 1972 ôszén egyik közeli, színmagyar falucskában hirtelen megpezsdült az élet. Egy fiatal tanítót neveztek ki oda, aki csodálatosan szavalt, gyönyörûen táncolt meg énekelt. Teljesen elbûvölte az egész falut. Színjátszó csoportot alakított, tánccsoportot, kórust. A falucska mûvészcsoportja minden hétvégén valamelyik szomszéd faluban vendégszerepelt, egyre nagyobb hírük lett, mindenfelé hívták ôket, ôk meg mentek szívesen.

A színekkel az elején óvatosan bántak, de lassan megjelent a piros mellett a fehér is, a fehér mellett a zöld is, amíg végül minden piros-fehér-zöld nem lett. És nem lett világvége.

Valamit félreérthetett az ifjúság, mert az óvatosságból bátorság, a bátorságból vakmerôség lett, és a kis csoport nyomában Erdély függetlenségérôl szóló röpcédulák kezdtek megjelenni. Felfigyeltek rájuk az állambiztonságiak is. 1973 nyarán ôrizetbe vették a hazaárulás kezdeményezôit: öt kislányt. 16-17 évesek voltak.)

"Kutyával ôrzött terület." Ez áll az én kis vállalatom kapuján. Igaz, csak néhány hete, de még így sem értem, hogy egy kis építôanyag-lerakaton mit ôriz egy ilyen emberevô pitbull, meg a gazdája, egy óriási termetû egyenruhás alak. Két fônök van itt és öt beosztott. Én is be vagyok osztva, rám bízták a szerelôanyagot. Ancival dolgozom. Ô 47 éves, elvált asszony.

Anci nagyon szótlan, de mostanában valahogy nagyon ideges. Fôleg a kapunál, amikor az ôr hazamenéskor sorba állít minket, gondosan megmotoz. A nagy ronda kutya meg gonoszul vicsorog.

Egyik péntek délben furcsa dolog történt. Anci egész nap erôsen ideges volt, panaszkodott, hogy minden csontja fáj. Délben késve jött ki az öltözôbôl. Mi négyen már a kapunál álltunk, rá vártunk. Az egyenruhás mogorván megkérdezte: Hol az ötödik? Ott - fordultunk Anci felé. Anci, ahogy felénk közeledett, egyre lassabban jött.

- Mozogjon már, mire vár? - rivallt rá az ôr, mire a kutya felröffent. - Ide a sorba, mind az öten! Igyekezni!

Anci megtorpant, majd elkezdett visszafelé szaladni. - A szentségit! - kiáltott fel az ôr. - Álljon meg! Hova fut?! - De Anci nem állt meg, az ôr meg utánarohant a dühösen ugató kutyával, amely úgy megindult, hogy az óriás alig tudta visszafogni a pórázzal.

Megkövültünk. Anci, aki már nem volt fiatal, és elég testes is volt, kifulladva megállt, majd elterült a földön. Odaszaladtunk mi is. Anci görcsökben fetrengett, közben meg érthetetlen szavakat hadart. Észbe kaptam.

- Hívja a mentôt - szóltam az ôrre.

Senki egy szót se szóljon - suttogtam a kollégáknak. Anci fölé hajoltam.

- Anci, hány éves vagy? - kérdeztem lágyan.

- 17 éves vagyok…, ne bántsanak…, 17…

Anci nehezen engedett be, és vonakodva fogadta el a virágot is. Használt neki a kétheti pihenés, nyugodt volt, de szomorú.

- Anci, gyere, beszélgessünk…

- Mit?… Mirôl?…

- Tudod, hogy én rájöttem valamikre…

- Ó, te s a hülyeségeid… - mosolygott bocsánatkérôen Anci. - Bánom is én, beszélgessünk…

- Ülj le, Anci, ülj le kényelmesen. Csukd be szépen a szemed.

- Ajaj - csóválta Anci a fejét, de azért becsukta a szemét.

- Valahol az idôben létezik nálad egy nagy lelki fájdalom. Gyere, keressük meg.

- Nem értem, milyen lelki fájdalom, hol van?

- Talán 1972-73-ban. (Anci 17 éves volt akkor). mesélj 72-73-ról!

- ’73? … Táncolni jártunk…

- Ennyi?

- Ennyi… Elfelejtettem…

- Ismételd ezeket a szavakat: felejtsd el!

- Felejtsd el!… felejtsd el!… felejtsd el!… Istenem, ne hagyj el! "Felejtsd el, ha nem akarsz meghalni!" - ezt üvölti a rendôr. Úristen, milyen szégyen, milyen szégyen! (Anci felzokogott). - Azok a rémséges kutyák… az egyenruhások… mind az ötünket megkényszerítettek… Atyaisten! Hogy néz ki Zita is, Rózsika is…, egész délután…, 10-15 egyenruhás…

(Epilógus: az auditor az ismétléses technikát alkalmazta, amely persze, jóval körülményesebb és hosszadalmasabb, mint ahogy a fenti példában leírtuk, és amely végül heves emóciókitöréshez vezet, az engram kiürül, hogy a belôle felszabadult fájdalmas emóció soha többé ne zavarja a pácienst).

Népi gyógyászat, természetgyógyászat

Hazánk törvénykezése jelenleg nem teszi lehetôvé, hogy a fejlett nyugati országokhoz hasonlóan, a betegek természetgyógyász klinikán kezeltessék magukat. Az itt leírt népi valamint a természetgyógyászati módszerek nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást, kezelést.

Mindenik betegségnek mondanivalója van számunkra. A betegség azt jelenti, hogy életmódunk helytelen. A magyar hagyományos orvoslás és természetgyógyászat a hit, ima erejét, a pszichoterápiás eljárásokat is igénybe veszi a testi kezelés mellett. Az utóbbinál a lényeg a szervezet méregtelenítése, az immunrendszer megerôsítése, hogy az öngyógyító folyamatok beinduljanak és mûködjenek. Az életmód és a táplálkozás megreformálása az elsô, továbbá azoknak a gyógynövényeknek, gyógyélelmiszereknek a fogyasztása, amelyek amellett, hogy megelôzik a daganatok kialakulását és fejlôdését, baktérium-, vírus-, gombaölôk, gyulladáscsökkentôk, erôsítik az immunrendszerünket. Ezek a növények védenek a rákkeltô szabadgyökök ellen. A következô gyógynövények rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal: fokhagyma, vöröshagyma, aloe vera, macskakarom, rózsameténg, bíbor kasvirág stb.

Az elôzô részben a méhdaganat egyik kiegészítô fitoterápiás (aloe vera) gyógymódjáról írtam. A biblio- gráfiában szereplô orvosok szerint az aloe megelôzi a daganatos sejtek kialakulását és fejlôdését. Dr. Taraczközi közli, hogy egy 31 éves nôbetegnél diagnosztizált emlôdaganat esetében nem volt szükség sebészi beavatkozásra, mert aloe gélt, vértisztító zsúrló- és cickafarokteát fogyasztott, valamint talpmasszázst vett igénybe. Három hónap múlva orvosi vizsgálatokkal sem volt többé látható nála az emlôdaganat.

Hasonló hatása van a fokhagymának. Egy marosvásárhelyi nyolcvanéves férfi adatközlô a következôkrôl számolt be: "Tavalyelôtt nyáron észrevettem, hogy véres a vizeletem. Elmentem az urológiára, a professzor régi ismerôsöm, megfelelô gyógyszereket adott. A vizelet továbbra is véres maradt. Kihúztam tavaszig. Sok vért veszítettem. Júniusban volt az elsô mûtétem. Miután bevezették a hólyagba a megfelelô technikát, azon keresztül látták, hogy a hólyag tele van polipokkal vagy papilómákkal, nem tudom, hogy nevezik ezeket a képzôdményeket. Már a komputertomográfon is látszott, hogy nagy daganat van a hólyagban. A professzor 99 százalékban eltávolított mindent, de annyira vérzett, hogy nem látott tökéletesen. A vérzés egyik napról a másikra megszûnt, s én lábadoztam októberig, mikor egy újabb tükrözésnél felfedeztek egy új ujjbegynyi képzôdményt. Megint megmûtött. Utána néha-néha vérrögök is mentek el, a szondát elzárták, komplikálódott a helyzet. Késôbb Omnicot rendelt, ma is mindennap egy kapszulát beveszek. Ez a sok mûtét, behatolás befertôzte minden alkalommal a
húgyhólyagot. Sok antibiotikumot kellett szednem. Jött egy barátom, hozott nekem ôsi gyógyszert, fokhagymatinktúrát, amelyet sok ezer éve használnak. Napi 2-szer 24 cseppet vettem be. Viszont én, aki szkeptikus vagyok, nem hiszek semmiben, csak amit az értelmem elfogad, azt vettem észre, hogy a vizeletem kitisztult, kristálytiszta lett, és volt egy olyan gondolatom, hogy hagyjuk a fenébe az antibiotikumokat, lássuk, mi történik. A vizelet továbbra is relatív steril maradt, és a barátaim, akik a vizsgálatokat végezték, nem gyôztek csodálkozni, hogy milyen jó eredményeim vannak." A fokhagymatinktúra receptjét 1998 ôszén közöltük.

Lapunk Szieszta rovatában tíz részben 2001. július és október között a daganatos betegségek természetes gyógymódjairól írtam.

Forrásanyag: dr. Balaicza Erika: A sivatag lilioma. In. Ideál Reforméletmód-magazin 2003. VIII. szám., 33. oldal, dr. Taraczközi: Aloe vera, a természetes csoda; Orvosként az aloéról In. Elixír Magazin 1998. II. szám, 17. oldal.

Az elsô hó leestével megnövekszik Skandináviában a részeg jávorszavasok támadásának veszélye.

A Jegeren címû oslói folyóirat internetes kiadásának beszámolója szerint a svédországi Karlshamn területén agresszív jávorszarvas rontott egy arra járó nôre. Szakértôk szerint a jávorszavas feltehetôen alkoholtartalmú almákat fogyasztott, és ettôl az ittasság tünetei jelentkeztek nála. A korai hóesés gyorsan megerjeszti a hulló gyümölcsöket, de a bokrokon termô különféle bogyókat is. Ezek elfogyasztásuk után hasonlóképpen hatnak, mint a sok alkohol az embereknél. Egy norvég állatorvos szerint egyes állatok teljesen jámborak maradnak, mások viselkedése épp az ellenkezôjébe csap át. Az állatvédôk óvatosságra intettek mindenkit, aki olyan állattal találkozik, amely elôzôleg almák körül sündörgött.

A gyereket is ellopta egy dániai tolvaj a babakocsival együtt.

A 15 hónapos kicsi Koppenhága Frederiksberg városrészében, szülei háza elôtt aludt, amikor a tolvaj, aki feltehetôen nem vette észre a babát, a kocsit a csecsemôvel együtt magával vitte - közölte csütörtökön a rendôrség.

A gyermeket egy órával a bûncselekmény elkövetése után épségben találták meg az otthonától 400 méterre álló ház bejáratánál. Dániában szinte mindennapos a gyermekkocsilopás, hiszen egyes jobb fajta modellek akár 800 euróba is belekerülnek. Az idei év eleje óta csupán a dán fôváros Frederiksberg negyedében 59 gyermekkocsilopást rögzítettek.

Pénteken délben ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit Marosvásárhely legújabb szállodája, a Hotel Everest.

A ligeti sportcsarnok közvetlen szomszédságában felépült vendéglátóipari egység háromcsillagos besorolást nyert a turisztikai hatóságoktól, s a négy emeleten elhelyezkedô 20 szobában, valamint két apartmanban összesen 46 személy elszállásolására alkalmas. A saját étteremben ugyanennyien foglalhatnak helyet az asztaloknál. A Hotel Everest megnyitásával 30 új munkahelyet teremtett, élére a Continentalban évtizedes vendéglátóipari tapasztalattal rendelkezô Mille Árpádot nevezte ki a szállodát üzemeltetô El-Co cég vezetôtanácsa.

Mint Barabási Ferenc, az El-Co igazgatója elmondta, eredetileg székházat szerettek volna a villamossági építkezésekkel foglalkozó vállalatuknak, ám mert az állami tulajdonú megrendelôjük, az Electrica sokszor késedelmesen fizette ki a munkálatok ellenértékét, a szükség vitte rá ôket, hogy sokszínûsítsék a cég tevékenységi skáláját, s a készülô székházból végül szálloda lett. Ennek érdekében természetesen számos utólagos módosításra volt szükség, hogy megfeleljenek a vendéglátóipari szabványoknak. A szálloda megépülése nem azt jelenti, hogy a villamossági építôk most már ehhez is értenek, hisz mûködtetését szakemberekre bízták.

Az Everest Szálloda beruházási költségvetésérôl Barabási Ferenc nem volt hajlandó pontos számadatot elárulni, de azt hozzátette, hogy a fôvárosban egy ilyen kaliberû épület mintegy 1,5 millió dollárba kerül. A szálloda - noha a sportcsarnok mellett található - elsôsorban az üzletembereket célozza meg. Ennek érdekében konferenciatermet rendeztek be, hamarosan mûködni fog szauna, fitneszterem, fodrászat is.

Az SZDP nem szándékszik felbontani az RMDSZ-szel kötött protokollumot, és valószínû, hogy 2004-re is szerzôdést kötnek, jelentette ki sajtótájékoztatón Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. A Magyar és Székely Nemzeti Tanácsról azt nyilatkozta, hogy mindenkinek jogában áll civil szervezetet létrehozni. Amíg ezek a szervezetek nem veszélyeztetik az állambiztonságot, addig semmi kifogása ellenük.

Miután sikerlistát sorolt fel a kormánypárt, a kabinet és a parlament munkájáról, Nicolae Vacaroiu, az SZDP alelnöke, a szenátus elnöke kijelentette: azért ne higgyék el magukat, mert durva harcra kell számítani a választási kampányban. Az ellenzék felkészült, egész sor szcenárium és diverziós forgatókönyv készült ellenük. Ezért - javasolta - hozzanak létre "sokkcsapatokat", hogy azonnal, s ne másnap reagáljanak az ellenzéki támadásokra. Nem "finomkodhatnak" a továbbiakban, de azért ne vegyék fel a Basescu stílusát, mondta egyebek között a szenátus elnöke.

Nicolae Vacaroiu az SZDP megyei konferenciáján vett részt, amelyet csütörtök délután tartottak az Ifjúsági Házban. Miután meghallgatták Cristian Georgescu ügyvezetô elnök beszámolóját, Ovidiu Natea megyei elnök felolvasta a Szocialista Munkapárt, valamint a Románia Újjáépítéséért elnevezésû párt PSD-be való beolvasztásáról, valamint a megyei bôvített vezetés és az állandó büró kibôvítésérôl szóló határozatokat és a 171 résztvevô megerôsítette a javaslatokat, a hozzászólások következtek.

A tanácskozás a múlt rendszerre emlékeztetô szigorú pártfegyelem jegyében zajlott le, egyetlen felhangnyi ellentét vagy véleménykülönbség sem hangzott el, mindent egyhangúlag szavaztak meg. Maga Vacaroiu is észrevette, és figyelmeztette a résztvevôket, hogy szokjanak le a sablonokról, konkrét dolgokról beszéljenek, konkrét javaslatokat fogalmazzanak meg. Azt is felvetette, hogy ne mindig ugyanaz a pár ember szólaljon fel, s mondja az unalomig ismert sémákat, mialatt a többi csendben unatkozik, s alig várja, hogy hazamehessen, hanem pezsdítsék fel a pártéletet. Szorosabb kapcsolatra van szükség a választókkal, meg kell erôsíteni a vidéki szervezeteket, és komolyan fel kell készülni a választásokra, figyelmeztetett Vacaroiu.

Jánosházy György versei

Zagubica fölött a mord hegyekben

antik verslábak szépségébe ölte

a rabság és magány kínját, kegyetlen

tudását, hogy útszélre vagy gödörbe

hányják, nem bújhat többé kedveséhez,

nem védi már sem emlék, sem varázslat,

szegény, lyukas koponyájával éhes

toportyán s bamba medve gurigázhat.

Elcsöndesült a megbolydult havas,

a költô is halott - de nem felejtett

az erdôség, a pást, a hegy foka:

görög ritmus zeng most is a magas

szálfák aljában: egy sziklába rejtett,

már meg nem írt, hatalmas ekloga.

Hullt lombbal labdázik a szél,

lerongyolódott, barna kertek

alatt buján visongva kerget

egy cickányt, pléhkakast nyekerget

a háztetôn, a partszegély

reggel csupa leprás fekély,

a hangyaezredek fedél

alá, várukba menetelnek.

Kölyökként én sem kergetôzöm

fuvola-füttyös seregéllyel;

mint minden ökörnyálas ôszön,

én is indulni készülôdöm;

elkeveredni hullt levéllel,

ôszi esôvel, ôszi széllel.

Írástudó siklódi eleink ha hosszabb levelet, önvallomást, netán krónikát írtak, fontos üzenetet küldtek a világba, ezzel kezdték vagy végezték: kelt levelem nemes Udvarhelyszék siklódi ecclésiájában, az Úrnak (mondjuk 1753.) esztendejében. Vagy éppenséggel csak így, rövidítve: Siklód, anno… az üzenet helyének és idejének pontos megjelölésével.

Napjainkra kiment szokásból az efféle üzenetkeret, s élünk vele, jól meghatározott szándékkal tesszük. Márpedig Bálint Zsigmond Bernády házbeli kiállításának ez a címe: SIKLÓD anno… A kiváló marosvásárhelyi fotómûvész Siklódról írja, küldi vizuális üzenetét a kiállítás látogatóinak s velük együtt a nagyvilágnak. Siklódról, errôl az egykori népes rendtartó székely faluról, amelynek a lélekszáma az elmúlt évtizedekben egynegyedére fogyott, szinte élô múzeumfaluvá vált, de amelynek népe a változások után templomot épített, és sokféle ezermesterkedéssel keresi a megélhetés régi és új útjait, nem akar turistalátványossággá, etnográfiai emlékké válni.

Errôl az életvilágról többféle kép rajzolható, többféle üzenet küldhetô. Bálint Zsigmond 1980 óta írja fényképezôgépével a maga üzeneteit. Elôször a külsô, felszíni rétegeknél kezdte, mint a fotósok általában, a házaknál, az utcaképnél, a népviseletnél. Aztán egyre mélyebbre hatolva a siklódi világban, úgy megragadta a "fotós téma", hogy már negyedszázada nem tud, nem akar tôle szabadulni. Megtalált valamit Siklódon, fotós témán túli üzenetet, amit sajátjaként, vizuális üzenetként küldhet tovább. A megtalált téma motívumai fényképsorozatokká rendezôdtek, évtizedrôl évtizedre visszatérve, mint a zenei alkotásokban. A fô motívum a siklódi ember, mert Bálint Zsigmond lencséje végsô soron az embert fürkészi, az emberre kíváncsi, amint éppen fúr-farag, hegedût vagy seprût fabrikál, halotti toron meggörnyedve ül, mankóval biceg vagy templomot épít, befogja a teheneket, maroknyi agyagot visz a falbeli repedést megtapasztani, felteszi a szemüvegét…

Bálint Zsigmond lencséje nem a kuriózumokra éhes, bár van Siklódon azokból is bôven. Képein egyensúlyban játszadozik az árnyék és a fény az öreg házakon, az öreg arcokon, a teljes életvilágon. Mindenen átsugárzik a belsô, szinte transzcendens derû. Ebben a kiegyensúlyozottságban, belsô derûben vélem felfedezni Bálint Zsigmond fotómûvészi üzenetét. Siklódi képei azt sugallják, hogy nem élhet az ember enélkül sem ott, sem másutt, sem anno 1753-ban, sem napjainkban.

Barabás László

Fejünkre por hull, régi vakolat,

így énekeljük a drága Siont;

egér futkározik a pad alatt

s odvából egy-egy vén kuvik kiront.

Tízen vagyunk: ez a gyülekezet,

a tizenegyedik maga a pap,

de énekelünk mi százak helyett,

hogy hull belé a por s a vakolat,

a hiuban a denevér riad

s egy-egy szuvas gerenda meglazul:

tizenegyedikünk az árva pap,

tizenkettedikünk maga az Úr.

Így énekelünk mi, pár megmaradt

- azt bünteti, akit szeret az Úr -,

s velünk dalolnak a padló alatt,

kiket kiirtott az idô gazul.

(Jékely Zoltán)

Talán csak a gyanútlan legátusok tudnak jó néhány olyan templomról, mely szabályosan düledezik. Szórvány vagy elvilágiasodott nagyközség? Kiküldik ôket az elöljáróik, s jó esetben szól nekik a gondnok, hogy tiszteletes úr, melegen öltözzön, a templomban nincs fûtés. Nincs. Nagyszüleik idejében sem volt. De azt nem mondta sem a gondnok, sem a principális, hogy a templomtetô eresztékeiben meglazult, a decemberi szél átfúj a falak tetején.

A legátus szétnéz, a mintegy nyolc-tíz fôs gyülekezet - gondnok, presbiterek, egy-egy öreg a hazalátogató fiával - rezzenéstelen arccal várakozik. A legátus kérdôn néz mégis.

- Mi már csak itt szoktunk nagy ünnepeken, úrvacsoraosztáskor, tiszteletes úr.

- Rendes vasárnapokon?

- Olyankor nincs istentisztelet. Akinek autója van, átmegy a szomszéd faluba.

A legátus megköszörüli a torkát, arra gondol, hogy ebben a szélben percek alatt bereked, - Fejünkre por hull, régi vakolat -, s mi lesz a többi szolgálattal. Szinte gorombán tör fel belôle az elsô mondat:

- A mi segedelmünk jöjjön Istentôl, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök, igaz Isten.

Az orgona évtizedek óta néma, por lepte be, egér futkározik a pad alatt. Kántor gyanánt a feleségét hozta magával, meg a principálisa édesanyját. Azok ott ülnek kifejezéstelen arccal, akár a gyülekezet többi tagja, az elsô sorban. Bemondja az ének számát, rájuk néz, amikor az éneket meg kell kezdeni. Azok el is kezdenék, de a gyülekezet meredt várakozással csüng rajta. Egy torokhang jön fel reszelôsen a torkából, s odvából egy-egy vén kuvik kiront, s hogy az elsô szótag elhangzik, a gyülekezet - két öreg, egy fiú, a gondnok s a presbiterek - de éneklünk mi százak helyett - rákezdenek, elvive tôle a dallamot, a ritmust. A felesége s az özvegy papné hasztalan igyekszik dallam- s ritmusmederbe terelni a sokágú kórust: ki-ki megy magának - így énekeljük a drága Siont.

Elkezdi a prédikációt, s közben arra gondol, hogy a felesége meg fog fázni a csonttá fagyott padon. Rövidre kellene fogni, gépiesen mormolja az elsô mondatokat, s máris azt latolgatja, mely gondolatot hagyja ki prédikációjából. Közben a híveket számolja, Tízen vagyunk: ez a gyülekezet, legkevesebb húsz percet kell tartania, még ez is illetlenül kevés, nagyünnepkor negyvenet írnak elô - hohó, de nem egy omladozó templomban - a hiuban a denevér riad. A gyülekezet várakozással teljes, gondolata megbicsaklik, torkát köszörüli, épp tízen vannak, most sikerült összeszámolni, a tizenegyedik maga a pap. Vajon a többi helyen hányan lesznek, kijön-e a benzinköltség, ezt szóvá teszi majd a principálisának. A felesége engedelmesen a földet nézi, majd hirtelen rá, hiszen megakadt, tán nem is jut eszébe, hogy akarta felépíteni az egész prédikációt, a szeretet melegérôl akart beszélni, a betlehemi csillagról, de a szél szabályosan süvít, tekintetét a falak tetején járatja, csak nem dôl össze ez az árva alkotmány, amíg befejezi, hallgatózik, mintha reccsenéseket hallana, hogy hull belé a por s a vakolat, kínos, hogy nem bírja végigmondani, amit elkészített, folyton a szószékkel szembeni fal teteje vonzza a tekintetét, s ha belegondol, alatta a szószék is szúrágta, s egy-egy szuvas gerenda meglazul.

Miért kínozzák magukat ezek a hívek? Ekkora ragaszkodást a hagyományokhoz. Talán húsvétkor vagy pünkösdkor, újkenyérkor, de még a reformáció napján is elképzelhetô. A hidegtôl a biblia lapjai is megmakacsodnak, gondolatai össze-vissza ugrálnak.
Tíz fô a feleségével és az özvegy papnéval együtt, tizenegyedikünk az árva pap. De karácsonykor? Legalább szóltak
volna elôre, jobban aláöltözik. Ha ragaszkodnak hozzá, hát üljenek össze egymagukban, s ájtatoskodjanak kedvükre, majd vezérli ôket tizenkettedikünk maga az Úr. S kivan a tizenkét apostol.

Nem tudott tíz percig összefüggôen beszélni. Így még nem járt. Már a mártírok is eszébe jutottak, meg az üldözött ôskeresztények, próbálta valamivel elkomorí- tani magát, de az egészben nem talált mást, csak abszurdumot. Hogy lehet pásztorolni egy ilyen makacs gyülekezetet?

Valahogy eltelt a bô negyedóra. Már nem nézett a két asszonyra az elsô padban, lesütötte a fejét, s bemondta a záróének számát. Így énekelünk mi, pár megmaradt. Talán nem kellett volna magával hoznia a feleségét, akkor jobban feltalálja magát. Nem szomorú, nem nevetséges, egyszerûen abszurd, hogy téli zimankóban prédikál, s a templom készül ráomlani. Ugyan, statikailag csak megbízható, különben nem kívánhatnák, hogy bemenjen bárki.

A templom szép, több mint százéves, mûemlékvédelem alatt áll. A hívek ragaszkodnak hozzá, fel is újítanák saját költségen, de a mûemlékvédelem nem engedi. Ahhoz, hogy az elôírásoknak megfelelôen újítsák fel, nincs pénz. A hívek büszkék, s kissé szomorúak - azt bünteti, akit szeret az Úr.

Eléneklik a záróéneknek mind a három szakaszát, s velünk dalolnak a padló alatt. Az egyik gazda nagy pénzt tesz az Úr asztalára.

- Mi volt veled, sosem prédikáltál ilyen rosszul.

- A torkom, teljesen berekedtem, nem tudom, mi lesz a többi szolgálattal.

- Nem baj, mondja az özvegy papné, most ettôl eltekintünk. - Az özvegy papné biztat, ô ilyenkor nem is figyel kifelé, valahányszor templomba megy, egyetlen hangot hall, egyetlen alakot lát a szószéken. Ha egyedül megy, hátraül a padokba, és sír. De most elöl ült, csak befelé tekintve látott egy papot, hajdani gyülekezetet, presbitériumot, kiket kiirtott az idô gazul. S befelé sírt. Az özvegy a templomajtóban kezet fog rendre a férfiakkal, áldott ünnepeket kíván, teszi a dolgát, mint mindig. Fekete kabátjában még keskenyebb vékony alakja, a legátus felesége félmosollyal hátramarad, nem bánja, hogy iránta nem érdeklôdnek, áldás, békesség, kint mintha enyhült volna az idô, bár a napnak foga van. Hátranéz még egyszer, a templom homlokzata, tornya megejtôen szép, karon fogja az özvegyet, hátul a férje kíséri ôket, az utcán senki nem jár.

2003. november 14.

Balázs Ildikó

Múlt szerdán Marosvásárhelyen vendégszerepelt a budapesti József Attila Színház társulata. Több közkedvelt mûvész volt közöttük. Szívesen megszólaltattuk volna valamennyiüket, különösen Koltai Róbertet, akit a televízióból, rádiókabarékból és a filmekbôl is jól ismer a helybeli közönség és most is sokáig emlékezetes marad egyéni mûsora, a vendégjáték programja azonban annyira kötött és szoros volt, hogy erre nem adódott lehetôség. A Kilencen, mint a gonoszok címû Horváth Péter-vígjáték szereplôi közül kettôvel, Bodrogi Gyulával és Ullmann Mónikával sikerült interjút készíteni, alább ezek következnek.

A színészet nem nyugdíjas foglalkozás

Az elôadás elôtti percekben beszélgettünk Bodrogi Gyulával az öltözôben. Rövid idô alatt sokat tudott mondani.

- Hosszú évekkel ezelôtt ön a József Attila Színház üdvöskéje volt. Most újra fiatalkori sikerei színhelyén játszik… Hogy érzi magát?

- Nagyon jól érzem magam. Egyrészt, mert kellemes a színházi légkör, jók a kollégák, másrészt, mert felelevenednek a régi József Attila színházi emlékek is. Most ezt a Kilencen, mint a gonoszok címû darabot játsszuk, az Osztrigás Micit próbáljuk. Amúgy a Nemzeti Színház tagja vagyok, de nagyon-nagyon szeretek itt játszani.

- Késôbb a Vidám Színpad igazgatója lett…

- Ez a korszak húsz évig tartott. 1982-ben kezdôdött, akkor kértek fel, még a József Attila Színháztól, hogy vállaljam el a Vidám Színpad igazgatását. Eleinte huzakodtam, mert milyen az, hogy színész igazgató? Aztán mégis belementem, és nagyon jól éreztem magam ott is. Csináltunk egypár jó elôadást. 2001. december 31-én adtam át az igazgatói széket. Úgy tekintettem az igazgatást, mint a színészi pályám egyik szerepét. Egy kicsit hosszúra nyúló szerep volt, de hát vannak olyan darabok, amiket harminc-negyven évig is játszanak, például Agatha Christie darabjait.

- Marosvásárhelyen találkozunk. Járt még errefele?

- Voltam itt, talán hét éve, a Kultúrpalotában. Egy magyar mûsor volt, már nem is tudom pontosan, mivel volt kapcsolatos. Nem színdarabot adtunk elô, mindenki egy-egy mûsorszámmal jelentkezett. Nagyon szeretek ide járni. Többször is voltam, sôt úgy is, hogy nem színházi helyzetben, hanem vadászni jöttünk, és akkor is nagyon jól éreztem magam.

- Ön a színházban összenôtt a vidám, humoros dolgokkal, általában vidám darabokban lehet látni. Nem fárasztó ez egy színésznek?

- Sok komoly szerepet is játszottam. De a színészet olyan, hogy az ember kap egy szerepet, és az a közönség részére mulatságos vagy tragikus, szomorú vagy vidám. Ha a színész a vidám szerepet vidáman játssza, az nem igazán jó. Olyan az, mintha a mézet megcukroznám… A vidám szerepet ugyanolyan komolyan kell játszani, csak a közönség számára világos, hogy az a bizonyos pillanat tragikus, egy másik pedig komikus. A közönség hol sír, hol nevet. Az nem lehet, hogy ha vidám szerepet játszom, akkor végigröhögöm a darabot, vagy ha egy szomorú szerepet játszom, akkor sírva fakadok. Játszottam például Shakespeare II. Richárdját, azt nem lehet állandóan rettenetes morcosan, fájdalmasan és elkeseredve játszani.

- Az emberek rajonganak Önért. Ezt hogyan éli meg?

- Mindenkinek nagyon örülök. Találkoztam itt is egypár emberrel az utcán és az üzletben, akik örültek nekem. Egy hölgy odajött hozzám és megsimogatta a vállam. Mondta, hogy nagyon jólesô érzés neki, hogy ilyen közelrôl láthat. Az ember ezt nem tudja megszokni, nem tudja megunni. Ez minden pillanatban különleges és minden pillanatban nagyon jólesik.

- Ön szerint a színész megválhat-e a színpadtól? Szándékozik-e nyugalomba vonulni?

- Azt hiszem, színésznél nincs ilyen. Sportolónál igen. mert például, ha egy magasugró már hatvanéves, nem biztos, hogy akkorákat tud ugrani, mint korábban. A szerepek a kisgyerek szerepektôl az aggastyánig léteznek, és nem jó, hogy egy húszéves játssza az aggastyánt is. Minél idôsebb színész játssza, annál jobb. A színészet ilyen szempontból nem nyugdíjas foglalkozás. Nyugdíjba lehet menni, természetesen, a törvények szerint, de mint színész az ember nem tud, nem mehet és nincs is értelme, hogy nyugdíjba menjen.

Szigeti Réka

Nagy Székely Ildikó

Narancssárga és óceánkék,

hamvasszürke és tûzpiros,

pillangó-testû, röpke játék,

kútba hullt, titokzatos

kívánság, amely végigsétál

pepita-lelkem fôterén,

nappali fényben láthatatlan,

ismeretlen, tündéri én,

és csend, amelyben most születnek

nagy álmok s apró csillagok,

felhôket tépô, lehetetlen

öröm... csak azért, mert vagyok.

A Jótündér szárnyat árul

a sarki kávéház felett,

és szárnyaszegett önmagáról

plagizál boldog verseket.

S míg földre száll az ôszi csendben,

meglibben kék tündérhaja,

és elnyeli a szürkületben

egy Mercedes s az éjszaka.

Ullmann Mónikát több generáció ismeri: a ’80-as években még a nagymamák kedvence, ma már egy ország követi
"történetét" a barátok közt címû televíziós szappanoperában. Színházi múltjáról, jövôbeni terveirôl faggatom:

- Színházi múltam elég korán kezdôdött. Hatéves koromban játszottam a budapesti Nemzeti Színházban, illetve a Katona József Színházban különbözô drámai darabokban gyermekszerepeket. Azt hiszem, itt fertôzôdtem meg. Azóta is úgy érzem, hogy a színház egy nagyon szép játék, amellyel másoknak örömet szerezhetünk, és persze nekünk sem esik rosszul. Ezután néptáncos voltam, majd szüleim beírattak a balettintézetbe. Késôbb Novák Ferenc táncszínházának, a Honvédnak voltam a tagja. Sokat jártunk ide Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vendégszerepelni, de ennek már jó tizenkét éve. Ezt követôen felvételiztem a fôiskolára, és másodéves korom óta vagyok a József Attila Színháznál. Szerepeimet nem sorolnám, harminc bemutatón vagyok túl. Ha jól számolom, kilenc éve vagyok a színház tagja, annyi apró megszakítással, hogy szültem, van egy hétéves kisfiam. Nagyon jólesik, hogy számítanak rám, és jó szerepeket kapok.

- Nem minden gyermekszínésznek sikerül felnôttként is népszerûvé válni. Veled ez hogy történt?

- Azt hiszem, komolyabban vettem ezt a játékot, mint az, akibôl nem lett színész. Igazából ezek olyan döntések, amelyeket az ember nem egyedül hoz. Hiába határozom el, hogy színésznô leszek, ha nem becsülnek meg, ha nem számítanak rám, ha nem érzik mások is, hogy van mit keresnem ezen a pályán.

Én nem szeretek Ullmann Mónikaként megnyilatkozni, inkább mint színésznô szeretném magamra felhívni a figyelmet. Mit értek ezen? Például azt, hogy nem szeretnék a tévében mûsort vezetni, mert biztos, hogy pocsék lennék.

Megpróbálom megtalálni azokat a mûsorokat, legyen az vígjáték vagy bármi más a tévében, amelyekben találkozhatom a közönséggel, de úgy, hogy az nekem is örömet szerez. Szeretném hosszú távon mûvelni a szakmát, nem apró színházi sikereknek, sztárolásnak örülni, hanem keményen dolgozni, ameddig csak lehet.

- Mi a receptje annak, hogy ma valaki Magyarországon befusson, sztár legyen?

- Erre csak annyit mondhatok, hogy jó idôben, jó helyen kell lenned. Manapság viszont itt is döntô módon közrejátszik a pénz, sokkal "nagyobban" megy a játék, mint korábban. Velem az a helyzet, hogy nem olyan huszonéves lány voltam, aki kijött a fôiskoláról, és azután kellett ismertté válnia. Engem több generáció ismert. Amikor hatéves voltam, a nagymamák ültek a tévéképernyô elôtt és azt mondták: "Jaj, de édes volt az éneklô szôke kislány!" Aztán jött a Barátok közt sorozat, ami ismét egy más generációé. És aki igazán kedvelt, az végigkísérhette tevékenységem a színházban. legutóbbi nagy élményem, hogy a tavaly megkaptam a József Attila-gyûrût, amit a közönség szavazata alapján ítélnek oda az illetô évadban a társulat színészének.

- Zenés osztályban végeztél, az utóbbi idôben mégis többet láttunk prózai szerepekben.

- Valóban zenés osztályban végeztem, de mindig a prózát szerettem jobban. Ennek egyébként technikai oka is van. Egy zenés darab sokkal hamarabb el tudja veszíteni a varázsát, mint a prózai. Ha egy zenész rosszul hangolja fel a hangszerét, vagy ha a mikroportomból kimerül az elem, eltûnik a varázs. Én, ha valami megzavar, teljesen kizökkenek a szerepembôl. A mai napig nagyon izgulok egy elôadás elôtt, rettentô lámpalázas vagyok. A prózai elôadásban úgy érzem, jobban magamra vagyok utalva.

- Több zenész is van a családodban. Hozzásegítettek a karriered alakulásához?

- Kifejezetten csak zenével foglalkozó emberek vannak a családomban. Nagyon jó zenészek, akik nem igazán szeretik, ha énekelek vagy zongorázok. Az az igazság, hogy ôk más szinten mûvelik ezt, mint én. Édesapám a konzervatóriumban végzett összhangzattan szakon és a dzsesszkonzervatóriumban tanár több éve. Más füllel hallgatnak, a legkritikusabbak velem szemben. Nekik nem szeretek énekelni, játszani. De talán így van ez jól.

- A kritika mindig erôteljesen bírálta a szappanoperákat. Soha nem érezted, hogy a barátok közt-ben való szereplésed hátrányt jelentene?

- Nekem szerencsém volt, engem már színésznôként fogadott a közönség, mert elôtte is ismert. Elfogadták, hogy Ullmann Móni játszik a Barátok közt-ben, senki nem szólított úgy, hogy Marosi Krisztina. Egyébként nagyon szerettem a filmes munkát, sokat tanultam belôle, jót tett, hogy ennyit dolgozhattam kamera elôtt. Ez egy más mûfaj, a fôiskolán nincsen lehetôségünk kipróbálni. Úgy érzem, kár lett volna kihagyni. Ha a kritikusok emiatt leértékelnek, tegyék meg, valószínûleg más okaik is vannak…

- Milyen terveid vannak?

- Szerepálmaim nincsenek. Nagyon jól érzem magam a színházban, de szeretnék többet játszani vidéken. Eddig nem igazán tudtam mozogni, de most már elég nagy a gyermekem, megtehetem. Szeretnék egy kicsit nyitni, új kollégákkal, új rendezôkkel dolgozni. Olyan színházi munkára vágyom, ahol egészen más impulzusok érnek, ahol új dolgokat tudok felfedezni önmagamban.

Kereskényi Hajnal

Ritkán jár úgy az ember Budapesten, hogy valamelyik tárlatlátogató körútján ne találkozna marosvásárhelyi, Maros megyei, székelyföldi, illetve innen elszármazott képzômûvész munkáival. Legutóbb is, amikor a Vármegye Galériában a Mûterem címû interjúkötet bemutatója volt, a könyvben megszólaltatott alkotók mellett olyan festôkkel, szobrászokkal is beszélgethettünk, akiket nem a könyvpremier, hanem más esemény szólított a fôvárosba. Kedei Zoltán például a határon túliak Vármegye Galéria rendezte közös tárlatára hozta el képeit. Vele volt Hatvanban élô festô fia, ifj. Kedei Zoltán is. Bardócz Lajos grafikus Tiszakécskérôl érkezett, neki ugyancsak a Vármegye utcai kiállítóteremben volt nemrég sikeres bemutatkozása. Petkes József is beugrott átutazóban, megtudhattuk, hogy Nyíregyházán is fô gondja szülôföldjének mûvelôdési, mûvészeti élete, és jelenleg egy emlékszobrot szeretne összehozni szûkebb pátriájában, a Partiumban. Tôrös Gábor nagybányai szobrászmûvész legfrissebb kiállításáról mesélhetett, a szentendrei Mûvészetmalomban szerepeltek bronzszobrai. És folytathatnánk a felsorolást Bálint Károllyal meg másokkal. De maradjunk az egykori MAMÛ, a híres Marosvásárhelyi Mûhely egyik alapítójánál, Borgónál. Ô ugyanis éppen a könyvpremier másnapján nyitott egyéni tárlatot. Hol máshol, ha nem a kissé megváltozott mai MAMÛ galériájában, a Damjanich utcában? A kiállítás a Kis Magyar Performansz és Nehézzene-fesztivál érdeklôdéssel kísért rendezvénye volt, annak egyik fô mozgatója a szintén Marosvásárhelyrôl elszármazott festômûvész, Krizbai Sándor (Alex) volt. Aki egyben a MAMÛ Társaság jelenlegi elnöke.

Borgó György Csaba Ünnepi királynô címmel állította ki anyagát, az utóbbi években készült nagyméretû festményeket, melyek a Munkácsy-díjas festô évtizedeken át kimunkált festôi nyelvezetét és sajátos jelrendszerét, rá jellemzô élénk szín- és mozgalmas formavilágát tovább csiszolva álltak össze egyiptomi ihletésû érdekes együttessé. A tizenkét képrôl, Borgó különös festményeirôl Kôbányai János író beszélt, a látványt hangulatilag felerôsítette a pincegalériában Babits Antal mélyzenei rezonálása, amely szintén mély benyomást tett a népes közönségre. Ennek sorában ugyancsak több vásárhelyire ismerhettünk. Látogatott, népszerû a kiállítóhelyiség, eseménynek számítanak az ott rendezett kiállítások. A festmények reprodukálása helyett ezúttal a tárlat meghívóján található grafikákból adunk ízelítôt, ezek is jól érzékeltetik a borgói univerzumot.

( nk )

Turcsány Péter

Orbán Balázs, Tompa László s a ma élôk lelki üdvéért

Az ember, mint a földi párák

összegyûlt hada,

felhôvé burkolva száll,

már nem önmaga.

Vonzza ôt az idôtlen múlt

szellem serege,

de terheit nincsen sehol

hely - letennie.

Kifakad olykor, villámlik,

körlángja pusztít,

táncba hívja egy-egy vidék

szellem-seregeit.

Máskor csöndes bánatában

könnycseppje pereg,

s lelkek rezonanciája

véle együtt lebeg.

Ó, a nap sütése ritka

ezen a tájon,

Székelyföldi ôsz, havad fen-

sége ránk találjon.

Sûrû függönyt von körénk a

történelmi ég,

de földi párák lelke vonz:

Isten-buborék!

Stílusosan a marosvásárhelyi könyvvásáron jelent meg, de a sok-sok pompás kötet és nagyszabású találkozó között szinte észrevétlen maradt. Pedig a kolozsvári Tinivár Mészáros József gyûjtötte és válogatta kiadványa megérdemli a figyelmet. Jellegénél fogva ritka könyv, megannyi szellemi nagyság gondolatait, írásait, fôhajtását vonultatja föl a Gutenberg- galaxisról, könyves közmondásokkal, aforizmákkal tetézve azokat. Gazdag a válogatás, dúskálhatunk a nyomtatott szó dicséretét zengô lírai és prózai szövegekben, az egyetemes és a magyar kultúra jeleseinek könyvméltató soraiban.

Idézzünk Bibó Lajos A könyv lelke címû kisesszéjébôl: "A könyv kenyér és bor. Táplál és elragad. Szándékosan mondom a két végletet, mert a könyv életet ad és életen felülit ad. Királyokká tesz bennünket, koldusokat, mert a lélek, amely az írott mûben rejtôzködik, mindig a kimondhatatlant, mindig a felfoghatatlant, mindig az emberi érzékekkel érzékelhetetlent akarja közelebb hozni és megmutatni." Hasonlóan magvas, szép gondolatokkal több vaskos kötetet is meg lehetne tölteni, nem volt könnyû dolga a válogatónak, amikor gyûjtött, szelektált. De Mészáros József szinte az egész életét a könyvek bûvöletében, szolgálatában töltötte, ha valaki elkészíthette ezt az összefoglalót, az elsôsorban ô lehetett. Annál is inkább, mivel évtizedekkel ezelôtt a Kriterion Kiadó Téka sorozatában már közreadott egy könyves aforizmákkal, gondolatok telített, gyakran forgatott kötetet. Mostani szándéka, szempontja más, ezt kultúránk 75 éves, sokoldalú napszámosa alaposan dokumentált, szellemes elôszavában részletezi. Ebben maga is megfogalmazza hitvallását a könyvrôl. Érdemes néhány sorát kiragadnunk: "Ô a forradalmak viharmadara és gyôzelemre segítôje, a mulandóság semlegesítôje, felfedezések sugalmazója, történelmünk nyilvántartója, titkok felderítôje, örök titokzatosság, titokzatos és elévülhetetlen örökség, békességet adó és békére izgató. Ô a nagybetûs Oktató, Vigasztaló és Gyönyörködtetô, termékeny ôstalaj, amelybe gondolatainkat, érzelmeinket elvetjük vagy eltemetjük, vetômag is, amely mindig mindenkinek és mindeneknek terem, végtelen teret és idôt befogó és minden irányba sugárzó óriás antenna..."

A tallózást ki-ki kedvére folytathatja, ha kézbe veszi az ex librisekkel illusztrált kiadványt.

( nk )

Fazakas Attila versei

Balassa Péter emlékére

Lomb zokog az éjszakában

az égi csendben agyag, sár

Szíved, a szád

csupa vér

Annyi szirmot mi itat át

Szívedben szétfolyt

a nyár

Az égi lombon agyag, sár

Örömódát zeng a bolond

az égi csendben közöny

sír

Örömódát zeng a bolond

Annyi könnyet Krisztus itat

Hagyjad Uram, rózsáidat

Csupasz a szád

mint a sár

szíveinkrôl le-

csorog

feketén a vér…

Madarász Leventének

Csak az est hûvösébe burkolózott

hegycsúcsokon pihenünk mi le,

gyenge lázadók, ahol az égben

bosszús csillag zsong, a tó

tükrében Hold visszfénye ring…

Ha fent az út végéhez érsz,

dôlj le, és bámuld a halott völgyeket!

Hogyha a ködtenger szétáradva

lassan kitisztul, ifjúságunk dús káprázatában

a felnôttkor kopár sziklagerincei

tündökölnek…

Könyvajánló

A Föld ereje, varázslatos gazdagsága idôtlen idôk óta bámulatba ejti az emberiséget. Ôseink úgy vélték, hogy a Föld által nyújtott jó és rossz fentrôl, az istenektôl származik, s hogy minden növényben, minden kôben az istenség rejtôzik. A Föld kincseit így méltó gonddal kezelték, és e gondos munkálkodás során rengeteg tapasztalatot szereztek. Kiderült, hogy bizonyos növények elfogyasztása után kapcsolat teremthetô az elhunyt elôdökkel, vagy hogy bizonyos kövek érintése kigyógyíthat egyik-másik betegségbôl. Felfedeztek olyan különleges erôközpontokat is, amelyek közelében jótékony energiakisugárzást észleltek.

Csodálatos fotókkal illusztrált könyvünk a legvarázslatosabb erôközpontokkal, növényekkel és kövekkel, valamint a lélek és a szellem titokzatos jelenségeivel ismerteti meg az olvasót. Ellátogatunk például a mítoszok földjére, a félkarúak birodalmába vagy a burmai pagodákba; feltárul elôttünk a szent gombák, a varázserejû mandragóra vagy a fagyöngy és a maszlag rejtélye, de titokzatos térképekrôl, ôsi számítógépekrôl és csúcstechnológiájú ókori fegyverekrôl is olvashatunk.

A magyar kormány is támogatja a sepsiszentgyörgyi Lábasház helyreállítását

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pénzügyi támogatást nyújt a Kovászna megyei vezetésnek a sepsiszentgyörgyi Lábasház helyreállításához. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtökön elmondta, a hét elején találkozott Hiller István magyar kulturális miniszterrel, aki megígérte, hogy támogatni fogja a mûemlék épület restaurálását. A találkozón jelen volt Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is. A polgármester közölte, hogy rövid idôn belül tanulmány készül a beruházás költségeirôl és az épület további rendeltetésérôl. - Remélem, hogy Razvan Theodorescu mûvelôdésügyi miniszter is megváltoztatja álláspontját a történelmi épületek restaurálásával kapcsolatban, és támogatni fogja ezt a kezdeményezést is - fûzte hozzá Albert Álmos. A szakemberek becslése szerint a Lábasház helyreállításához mintegy 20 milliárd lej szükséges. A város vezetése azt tervezi, hogy az épületben a sepsiszentgyörgyi civil szervezetek mûködjenek. A polgármesteri hivatal adománygyûjtést szervezett a munkálatok költségeinek biztosítására.

A hamburgi atomórához kapcsolják a bethleni evangélikus templom toronyóráját

A Besztrece-Naszód megyei Bethlen evangélikus templomának toronyóráját a hamburgi atomórához kapcsolják egy adóvevô készülék segítségével - közölte Szakács János evangélikus lelkész. Szakács elmondta, a városközpontban levô evangélikus templom több száz éves toronyórája meghibásodott, ezért egy toronyórák javítására és karbantartására szakosodott nagyváradi céghez fordult segítségért. A régi óraszerkezetet a nagyváradi cég egy korszerû készülékkel helyettesíti, amely rádióhullámok segítségével összehangolja a toronyórát a hamburgi atomórával. A munkálatok közel 100 millió lejbe kerülnek, de Szakács János szerint a beruházást megéri elvégezni, mivel általa a bethleni evangélikus templom még értékesebbé válik.

Vámügyi vizsgálat Becali ellen

Vizsgálatot indít a vámügyi hatóság Gigi Becali, az egyik legnépszerûbb labdarúgócsapat, a Steaua Bucuresti tulajdonosa és igazgatótanácsi elnöke ellen, mert a megengedettnél több valutát akart külföldre vinni. A botrányairól elhíresült futballvezetô és vállalkozó mûanyag zacskóban vitt magával Liverpoolba 300 ezer eurót. A pénz a csapat angliai UEFA Kupa mérkôzésén szereplô játékosainak szánt prémium volt. A vámügyi hatóság a sportsajtóból értesült arról, hogy Becali megszegte a román törvényeket, mert tízezer dollárnál több valutát vitt ki az országból egy összegben. A Gazeta Sporturilor címû sportnapilap címoldalon, képekkel illusztrálva mutatta be, ahogy Becali nylonzacskóval a hóna alatt száll fel a repülôre. Az újság szerint az érkezés után a liverpooli Marriot South hotel recepcióján az alkalmazottak szinte kôvé meredtek, amikor Becali megkérte ôket: az egyszerû bevásárló zacskót helyezzék el széfben, mert 200 és 500 eurós címletekben 300 ezer eurót tartalmaz. Becali tagadja az összeg nagyságát, szerinte csupán húszezer font volt nála. A Steaua Bucuresti csütörtök este játszott az Anfield Roadon a FC Liverpool ellen az UEFA Kupa 2. fordulójának visszavágóján. A gyôzelem esetére ígért, fejenként tízezer eurós prémiumot Becali végül nem oszthatta ki, ugyanis az összecsapást Kewell góljával az angolok nyerték 1-0-ra, és - mivel az elsô mérkôzésen 1-1 volt az eredmény - ôk jutottak tovább. A fôleg ingatlanüzletekkel foglalkozó Becali vagyonát Románia leggazdagabb embereinek nemrég közzétett listáján mintegy 150 millió dollárra becsülik.

C. V. Tudor bocsánatot kér mindenkitôl, akit megsértett

Corneliu Vadim Tudor pénteken bejelentette, hogy szándékában áll kibékülni a hatalommal és az ellenzéki pártokkal, és bocsánatot kért mindazoktól, akiket megsértett. A Nagy-Románia Párt elnöke hozzátette, pártja támogatni fogja Ion Iliescut, ha a választások után a szenátus elnöke kíván lenni. Vadim Tudor kifejtette, magatartásának megváltozása "mélyrôl jövô megnyilvánulás, amely teljes éretté válását jelzi". Az NRP elnöke hangsúlyozta, senkinek nem kell félnie attól, hogy bosszút áll, ha hatalomra kerül. "Nem tartóztatunk le senkit, nem zárunk be egyetlen újságot sem", fogalmazott. C. V. Tudor azt is elmondta, pártja nem nyújtja be a parlamentben az országjelentés kapcsán tervezett bizalmatlansági indítványt, amirôl három héttel korábban beszélt. Vadim mindezt az NRP pénteki sajtótájékoztatóján közölte. A pártelnök ezen a napon ünnepli születésnapját, ez alkalommal dedikált könyveket osztogatott az újságíróknak.

Hamisíthatatlan útlevél

Hamisíthatatlan útlevelet ad ki a jövôben Ausztrália. Alexander Downer külügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy a technikai újítás fontos eszköz az embercsempészet és a terrorizmus elleni harcban. Az új útlevél ismertetôjeleként egy kenguru hologramszerû képe szolgál, amelyen a nemzeti állat ugró vagy ülô helyzetben látható, attól függôen, hogy honnan nézik az útlevél lapját. Ez egyúttal könnyen felismerhetôvé is teszi az ausztrál útlevelet a világ bármely országában. A fénykép- és információs oldalt lézerrel szabott vékony mûanyag lemezzel borítják, amely szintén nem utánozható. A vízumoldalakon pedig mikroszkóp alatt nézve egy híres ausztrál nemzeti ének sorai olvashatók.

A határon túli románok nyelvtudásáról

A határon túli románok kulturális, nyelvi és vallási identitásának megôrzését szolgáló román kormányzati tervek elsôsorban a román nyelv megtartására irányulnak - közölte szerdán Titus Corlateanu, a miniszterelnöki hivatal határon túli románokkal foglalkozó hivatalának vezetôje. Az államtitkár úgy vélte, a határon túli román fiatalok már nem igen beszélik a román nyelvet. Elmondta, "Románia körül csaknem mindenütt" azt tapasztalta, hogy a határon túli román közösségekben az idôsebb nemzedék nagyon jól beszéli anyanyelvét, még a középkorosztály is elég jól tud románul, de a fiatal nemzedék már nem nagyon használja szülei és nagyszülei nyelvét. A román nyelv megtartása érdekében a hivatal olyan projekteket támogat erkölcsileg és anyagilag is, mint a román tannyelvû osztályok létrehozása, román nyelvû rádió- és tévémûsorok beindítása és fenntartása, valamint román nyelvû egyházi szertartások rendszeressé tétele - jelentette ki a miniszterelnöki hivatal államtitkára.

Kiegészítették a költségvetést

A marosvásárhelyi tanácsosok legutóbbi ülésükön a helyi költségvetés- kiegészítés elosztásáról határoztak. A pénzösszegek leosztása során úgy döntöttek, hogy 2.500 millió lejjel többet szánnak a tanügyre, 10.000 millió lejt még útjavításra. A kiegészítés során a szolgáltatásokra, a hôenergia- ártámogatásra 5.500 millió lejt osztottak le.

Két színdarab a Nemzetiben

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata november 30-án, vasárnap két elôadással várja a közönséget. 11 órától a Tamási Áron-bérlet tulajdonosai a Zsuzsi címû falusi vígjátékot tekinthetik meg a nagyteremben. Este 7 órától az Édes Anna címû darabra lehet jegyet váltani a színház jegypénztáránál.

Forradalmár éhségsztrájkja a nemzeti ünnepen

Farcas Vasile forradalmár hétfôtôl éhségsztrájkot kezd, így tiltakozva az ellen, hogy a forradalmároknak kiosztott épületben jogtalanul mûködik a Rózsák terén lévô Ego üzlet. Farcas Vasile a román nemzeti ünnepen 10-12 óra között a fôispánság székháza elôtt, láncokkal megkötözve fog tiltakozni, s állítását alátámasztó iratokat fog bemutatni a sajtó képviselôinek. Mint megtudtuk, az éhségsztrájkot december 22-ig a fent említett idôszakban a prefektúra elôtt, majd otthon folytatja.

Könyvbemutató a Diakóniai Otthonban

Dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök Gyülekezetépítés c. könyvét mutatja be Fülöp G. Dénes lelkipásztor a Vártemplom Diakóniai Otthonának Bocskai termében (Eminescu u. 28. szám) 2003. dec. 3-án