Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A praxisukat és rendelôjüket féltô szakorvosok tiltakozása kapcsán, az utóbbi napokban tartott sajtótájékoztatók alkalmával, az egészségügyi intézmények vezetôi mindig a másik fél terére rúgták a labdát, ezzel hárítva el az esetleges felelôsséget. Ezt történt tegnap is azon a sajtótájékoztatón, amelyen dr. Branzaniuc Klara közegészségügyi igazgató visszatérô motívumként a rossz szervezést és menedzselést, a valós helyzet felmérésének az elmaradását rótta fel a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak.

Korábban a pénztár részérôl azt az érvet hallhattuk, hogy a több éve szerzôdéses viszonyban levô szakorvosoknak azért nem tudták a mûködésükhöz szükséges teljes összeget biztosítani, mert a Megyei Sürgôsségi Kórház, illetve a Közegészségügyi Igazgatóság az elmúlt két év során megnövelte a kórházak járóbeteg- rendelôiben dolgozó szakorvosok számát, akikkel szerzôdést kellett kötnie a pénztárnak, s ily módon a 2003-as költségvetésbôl e célra szánt 2,6 százalék nem fedezte a megnövekedett szükségleteket. Ez vezetett oda, hogy az idei évre csak a tevékenység egy részére kötöttek szerzôdést a szakorvosokkal.

Ezzel szemben Brânzaniuc Klara megengedhetetlennek tartja, hogy az ambuláns ellátásban dolgozó szakorvosokat arra kényszerítették, hogy ne a valós helyzetnek megfelelôen, hanem a szerzôdésben megszabott keret függvényében jelentsék a biztosítónak az elvégezett munkát, ami végül is a tiltakozás, a konfliktus kirobbanásához vezetett.

A közegészségügy vezetôje megerôsítette: az új egészségpolitika szerves részét képezi, hogy a kórházi beutalás helyett a járóbeteg-ellátásban próbálják megoldani az esetek többségét, ezért hozták létre a kórházak járóbeteg-rendelôit, ahol egész vagy fél normával, illetve órás munkaidôben a kórházi orvosok rendelnek. Mindez a kórházi költségek csökkenésével jár. Az igazgatónô a pénztárral szemben megfogalmazott bírálatában azt is szóvá tette, hogy az igazgatóság által javasolt orvosok közül nem kötött mindenikkel szerzôdést a biztosító. Brânzaniuc Klara szerint - s ezt egyébként az igazgatóság jelen levô jogásza is megerôsítette - törvénybe ütközik az az elvárás, amire a szakorvosokat kényszerítették, ugyanakkor lehetetlenné teszi helyzet valós felmérését, amelynek alapján a jövô évre el kellene érni, hogy a szakorvosi ellátásra Maros megyében is legalább az országos átlagnak megfelelô 3-4 százalék közötti összeget fordítsanak a pénztár költségvetésébôl. Azt is felrótta a pénztárnak, hogy a szakellátás helyzetérôl májusban kért tájékoztatást a mai napig sem kapták meg, holott ez ügyben egyeztetni kellett volna az igazgatósággal. A továbbiakban elmondta, hogy az év folyamán beadvánnyal fordultak mind a szakminiszterhez, mind az országos pénztárhoz, amire a minisztérium egy ellenôrzéssel válaszolt. A problémát egyébként felvetette a megyei egészségügyi stratégiai bizottság ülésén is - hangzott el a sajtótájékoztatón, továbbá az is, hogy megyénkben 240 szakorvosra van szükség.

A Népújság kérdésére, miszerint igaz-e, hogy az orvosi egyetemen az utóbbi idôben alkalmazott több mint száz preparátor és tanársegéd klinikai integrálása miatt nôtt meg a szakorvosok száma, az igazgatónô azt válaszolta, hogy legtöbb 20 személyrôl van szó, és az egyensúly felbomlásának nem ez az oka.

Ugyancsak kérdésre válaszolva fenntartotta, hogy szüksége van a városnak egy korszerû fogászati klinikára, s a szájsebészet elköltöztetése is idôszerûvé vált, ezért nem fogják a 2-es poliklinikán dolgozó szakorvosok bérleti szerzôdését meghosszabbítani. Hozzátette, hogy a szóban forgó orvosoknak a fizetéses poliklinikán ajánlottak helyet, ezt azonban nem fogadták el. Hangsúlyozta továbbá, hogy a törvény szerint olyan kórházhoz tartozó épületekben, ahol oktatási tevékenység zajlik, nem mûködhetnek magánrendelôk, s elhangzott, hogy az épület átalakításához szükséges tanulmányra valamint a munkálatokra 10 milliárd lejt szánnak.

A kérdést, hogy igaz-e az híresztelés, miszerint az orvosi egyetemen tanító kormánypárti Nicolaescu szenátor gyermeke valamint a prefektus unokaöccse számára akarnak korszerû klinikát biztosítani a December 1. úton levô épületben, az igazgató mindezt fantazmagóriának nevezte.

A Népújság további kérdésére elmondta, hogy a labororvosok számára Marosvásárhelyen szervezett rezidensi vizsgán a 22 óvás közül egyet sem találtak megalapozottnak. Maximális pontszámot ketten értek el, s az átlagos teljesítmény a 880-900 pontszám között volt.

Végül is a kórházak múlt évi adóssága kapcsán elhangzott: ha költségvetés-kiegészítéssel nem rendezik azokat, veszélybe kerül a megye négy városában (Régen, Dicsôszentmárton, Ludas, Segesvár) mûködô kórházak léte.

Egy hétig még lehet találgatni

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) legkésôbb december 2-án megnevezi az európai integrációs, illetve az egészségügyi szaktárca vezetôit, mivel a két intézményt vezetô két megbízott miniszter - Vasile Puscas és Ionel Blanculescu - ideiglenes mandátuma december 3-án lejár.

Az SZDP még nem tett javaslatokat a miniszterek személyével kapcsolatban, nyilatkozta kedden Bogdan Niculescu Duvaz, a párt szóvivôje. Elmondta, az SZDP Állandó Delegációja "keddig, december 2- ig, vagy a hét végig" megteszi a javaslatokat.

Kormánypárti források szerint az európai integrációs tárca vezetôjének személyével kapcsolatban több név is felmerült: Adrian Severin, Viorel Hrebenciuc, Maria Crivineanu (integrációs államtitkár), Cristian Diaconescu (külügyi államtitkár) és Lazar Comanescu (Románia EU- nagykövete). Az egészségügyi tárca élére az idézett források szerint az SZDP nem politikust, hanem egészségügyi szakembert kíván állítani, a lehetséges személyek között szerepel Florian Popa, a fôvárosi Sf, Pantelimon Kórház vezetôje, Maura Popescu, a Bukaresti Közegészségügyi Igazgatóság vezetôje és Sorin Oprescu. (Mediafax)

A kormány arra törekszik, hogy a katonai szolgálatra vonatkozó alkotmányos elôírások alkalmazását a legmegfelelôbb módon szabályozza, figyelembe véve a költségvetési forrásokat és a haderô létszámszükségletét, jelentette ki kedden Adrian Nastase kormányfô.

A miniszterelnök kifejtette, a közigazgatási és belügyi tárca, illetve a Honvédelmi Minisztérium bizonyos mértékben eltérô véleménye ezzel a kérdéssel kapcsolatban fôként a két intézmény költségvetési problémáival és haderôszervezési politikáival magyarázható. Nastase elmondta, a kérdés szerepelni fog valamelyik kormányülés napirendjén.

A Honvédelmi Minisztérium által készített törvénytervezet a katonai szolgálat alternatívájaként javasolja a civil szolgálatot, vagy tizenöt bruttó minimálbérrel egyenlô összeg kifizetését.

Ioan Mircea Pascu tárcavezetô hétfôn kijelentette, a közvélemény reakciója függvényében módosítják a törvénytervezetet.

Aktuális

Érdektelenség miatt nem járt sikerrel a Megyei Orvosi Kollégium vezetôtanácsának megválasztása. A megyében mûködô orvosok közül a kollégiumi tagsággal bíró (tehát a tagdíjat napirenden törlesztô) 2200 orvos közül mindössze 500-an mentek el szavazni. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a jelentkezéseket illetôen sem jeleskedtek a magyar orvosok. Talán azért, mert nem értesítették idejében ôket, vagy mert egyesek szerint a "sóhivatallá vált kollégium ülésein fölöslegesnek tartják eltölteni az egyre drágábbá váló idôt"? E két okból alakulhatott úgy a helyzet, hogy a 21 teljes jogú és a 11 póttagsági helyre jelentkezôk között (összesen 42-en) mindössze 11 magyar orvos neve olvasható. Az Országos Kollégium közgyûlésében való részvétel lehetôségét pedig a 21 helyre jelentkezô 19 személybôl öt magyar orvos vállalná. Egyesek szerint, akik a kollégium különbözô szakbizottságaiban tevékenykedtek az elmúlt évek során, Maros megyében viszonylag csendes volt a helyzet. Nagy botrányok nem kavarták a döntéshozatalt, kivéve a hírhedt marosvásárhelyi mellkassebészt, akinek viselt dolgai vita tárgyát képezték majd minden ülés során (anélkül, hogy ô maga egyen is részt vett volna), miközben nem történtek olyan intézkedések, amelyek következtében elültek volna a konfliktusok.

A szavazatra jogosult és a tagdíjjal hátralékban levô orvosok listáját olvasva, el lehet gondolkozni azon, hogy a választást megelôzôen 161 személytôl vonták meg a szavazás jogát, mivel több százezres, sôt egyeseknek milliós tartozásai vannak, magyarán szólva elfelejtettek vagy nem is akartak tagdíjat fizetni, s néhány esetben talán nem is volt honnan. Az is elgondolkoztató lehet, hogy a szóban forgó orvosok közül 35-nek a neve mellett azt olvashattuk, hogy munkanélküli. A 161 körön kívül maradt orvos ellenére, a többség viszonyulása sem igazán érthetô. Még akkor sem, ha néhányan amiatt elégedetlenek, hogy a korábbi vezetôség a szakmai, etikai döntések terén nem lépett fel az elvárt határozottsággal az orvosok érdekeinek védelmében. Ezúttal figyelembe kellene venni, hogy a volt elnök leköszön. Távozását azzal indokolta, hogy a vonatkozó törvény csak két mandátumot tesz lehetôvé az elnöki székben. Hogy milyen lesz az új vezetôség, és miképpen fog mûködni a továbbiakban a megyei orvosi kollégium, azt végül is maguk az orvosok döntik el, ha veszik a fáradságot és elmennek szavazni. Ezúttal ugyanis már nincs szükség a kétharmados többségre.

Gyorsan követik egymást a fejlemények Grúziában

A grúz legfelsôbb bíróság kedden érvénytelennek nyilvánította a november 2-án tartott parlamenti választások eredményét.

Ezt a legfelsôbb bírói testület szóvivôje jelentette be, hangsúlyozva: a határozat végleges, és fellebbezésnek nincs helye.

A grúz állami televízióban ismertetett döntés szerint érvénytelen a pártlistákról a parlamentbe bekerült 150 képviselô megválasztása, a 85 egyéni választókerületben indult jelöltekre leadott szavazatok összeszámlálását pedig leállították.

A megválasztott (régi) parlament az új választásokig marad hivatalában. A bírósági döntés ismertetésekor jelenlévôk ünneplésben törtek ki - jelentették a helyszínrôl a hírügynökségek

A november 2-i választásokon egyébként a kormánypárti Új Grúziáért tömörülés a szavazatok 21,32 százalékát szerezte meg, a pártlistáról 38 képviselôje jutott a parlamentbe. Az Aszlan Abasidze, a Grúziához tartozó Adzsár Autonóm Köztársaság elnöke által vezetett Újjászületés párt végzett a második helyen 18,84 százalékkal. Ez a párt - bár hivatalosan ellenzéki - az utóbbi idôben Eduard Sevardnadze lemondott elnököt támogatta.. A harmadik a legjelentôsebb ellenzéki erô, a Mihail Szaakasvili volt igazságügy-miniszter vezette jobboldali radikális Nemzeti Mozgalom lett 18,8 százalékkal. Ugyancsak tegnap bejelentette lemondását Avtandil Dzsorbenadze államminiszter, a grúz végrehajtói hatalom második számú vezetôje.

Eduard Sevardnadze lemondott elnök egyik legutolsó, még posztján maradt híve kedden Tbilisziben sajtóértekezleten jelentette be döntését.

Az államminisztert Nino Burdzsanadze ideiglenes államfô reggeli, a televízióban is közvetített beszédében szólította fel a távozásra, jórészt rá hárítva a felelôsséget az ország súlyos gazdasági helyzetéért és a november 2-i parlamenti választásokon elkövetett csalásokért.

Délutánra megszületett a döntés, 2004. január 4-re tûzte ki az elôre hozott elnökválasztást keddi rendkívüli ülésén a grúz parlament.

A jelenlévô 155 képviselô egyhangúlag szavazta meg a javasolt dátumot.

Gondok az EU-alkotmány körül

Európai diplomaták szerint lehetséges, hogy a tervezettnél késôbb, jövôre fogadják el az Európai Unió alkotmányát, s ez meghiúsíthatja a dokumentum gyors ratifikálását - írja a The Wall Street Journal címû amerikai napilap európai kiadása (WSJE) keddi számában.

A lap a csúszás lehetôségét azzal magyarázza, hogy az EU-államok között még mindig több kulcsfontosságú kérdéskörben nézeteltérések vannak, márpedig egy megállapodáshoz minden egyes jelenlegi, illetve jövôre csatlakozó tagország egyöntetû szavazatára van szükség. "Ha az államok nem akarnak megállapodást, ott maradunk, ahol vagyunk" - idézi a lap egy diplomata kompromisszumot sürgetô véleményét. Mások hozzátették: ha a mostani, olasz EU-elnökség alatt, azaz december végéig nem születik meg az egyezség, lehet, hogy a következô félévi ír elnökség alatt sem fog.

A legnagyobb probléma a szavazati súlyok rendszere. A lap emlékeztet rá, hogy a 2000-es nizzai megállapodáson alapuló jelenlegi rendszer az olyan, közepes nagyságú európai államoknak, mint Lengyelország és Spanyolország majdnem ugyanannyi szavazatot ad, mint Németországnak, amelynek mégiscsak kétszer annyi lakosa van. "Az EU legnépesebb államai - Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia - hatalmuk csökkenésétôl tartanak, ha ezeket a szabályokat nem változtatják meg még azelôtt, hogy a 10 új, s alapvetôen kis tagország csatlakozik a szervezethez. Ezért egy olyan, a konvent által kidolgozott rendszert pártolnak, amely jobban kifejezésre juttatja egyes államok lakosságának különbségét. Spanyolország és Lengyelország azonban elszántan küzd saját, privilegizált helyzetének megôrzéséért, s közben megpróbál szövetségeseket keresni" - írja a lap, hozzátéve, hogy hétfôn például Észtország is beállt a lengyel- spanyol álláspontot támogatók sorába.

A The Wall Street Journal Europe megemlíti, hogy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök a múlt héten úgy vélte: az utolsó pillanatban még létrehozható az egyezség. "Azonban számos európai diplomata tart attól, hogy a december közepi brüsszeli csúcsértekezlet ugyanolyan zûrzavaros kompromisszumokkal ér véget, mint a három évvel ezelôtti nizzai; ez utóbbi eredményét ugyanis a közvélekedés kudarcnak tartja" - írja a lap. Egyben idézi az Európai Bizottság egyik szóvivôjét, aki szerint "jobb lenne, ha az EU- államok vezetôi inkább nem tartanák be a saját maguk számára megszabott december közepi határidôt, mintsem hogy egy olyan új alapokmányt adjanak az EU-nak, amely visszalépést jelent".

Ugyanakkor a lap emlékeztet rá, hogy az alkotmány gyors ratifikálásához szükség lenne a mielôbbi megállapodásra: a kibôvítéssel, az új tagállamok (s egyben új hivatalos nyelvek) bekerülésével ugyanis hónapok kellenek a végleges szöveg teljesen precíz, jogilag is kötelezô érvényû fordításához, s ráadásul számos EU- tagállam azt is bejelentette, hogy jövô júniusban, az európai parlamenti választásokkal egy idôben szeretne népszavazást tartani az alapokmányról - ami megállapodás híján nyilván lehetetlen.

Feszült orosz-moldáv kapcsolatok

Elutasította a Dnyeszter-melléki konfliktus rendezését célzó orosz kezdeményezésû terv aláírását kedden Vladimir Voronin moldovai elnök, többek között arra hivatkozva, hogy azt elôtte egyeztetnie kell az európai szervezetekkel.

Voronin Chisinauban kiadott közleményében részben azzal indokolta az egyeztetés szükségességét, hogy a Moldova által célul kitûzött európai integráció feltételezi: az európai szervezetek, s közülük is elsôsorban az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) áldását adja a tervre. Minderre fôként azért van szükség, hogy késôbb senki és semmi ne kérdôjelezhesse meg a moldovai állam európai jövôjét - hangoztatta az államfô.

Chisinauban kedd reggeltôl ellenzéki szervezetek felhívására több száz - egyes források szerint több ezer - diák tüntetett a rendezési terv ellen, amelynek értelmében Moldovát szövetségi államban egyesítenék a tôle elszakadni kívánó Dnyeszter-mentével. A NATO- és európai uniós zászlókat lobogtató tüntetôk elégették Vlagyimir Putyin orosz elnök képmását, az orosz nemzeti lobogót, valamint oroszellenes jelszavakat skandáltak.

Dumitru Braghis volt moldovai miniszterelnök, ellenzéki vezetô Voroninnal folytatott megbeszélése után közölte: az államfô ígéretet tett arra, hogy az EBESZ-tagállamok külügyminisztereinek december 1-2- án Maastrichtban tartandó tanácskozásáig nem írja alá a rendezési tervet.

Voronin hivatala bejelentette, hogy a történtek miatt Vlagyimir Putyin - az utolsó pillanatban - elhalasztotta moldovai útját, amelynek során részt vett volna a rendezési terv keddre tervezett chisinaui aláírásán. Dmitrij Kozak, az orosz elnöki adminisztráció elsô elnökhelyettese Chisinauban bírálta, "politikai felelôtlenségnek" nevezte Voronin elutasító magatartását. Kozak szerint a válságban szemben álló felek hajszálnyira voltak a rendezéstôl: a hétfô esti egyeztetésen teljes kompromisszumot kötöttek, s a szövegtervezet alatt már ott állt Voronin és Igor Szmirnov Dnyeszter-melléki vezetô kézjegye (azaz a felek parafálták a dokumentumot).

A gyilkosnak van arca, az áldozatnak nincs: a nagy amerikai napilap, a The New York Times szerkesztôségi folyosóin vértelenül elvérzett Mély Torok.

Bill Keller, a tekintélyes sajtóorgánum új lapigazgatója ugyanis az újságírókhoz intézett körlevelében radikális változást jelentett be: azonnali hatállyal megtiltotta, hogy - "hacsak nem elkerülhetetlenül szükséges" - megnevezetlen forrásokat idézzenek állításaik alátámasztására, mivel ez a gyakorlat, mint fogalmazott, "ellenôrizhetetlenné vált".

A lapigazgatót az vezette az egy egész korszakot lezáró és számos eddigi forrást "lemészároló" döntésében, hogy tavasszal Jayson Blair, a lap egyik szerkesztôje kitalált történeteket írt a lapba, nem létezô forrásokra hivatkozva. A botrány elôbb a lap számos ismert munkatársának, majd végül Howell Rainesnek, Keller elôdjének a székébe került.

Az amerikai sajtóban hagyománya van a megnevezetlen forrásokra hivatkozó leleplezéseknek. Ezek legismertebb példája a Watergate-botrány volt. Bob Woodward és Carl Bernstein, a The Washington Post két fiatal munkatársa a hetvenes évek elején egy általuk csak Mély Torok néven emlegetett, máig titokban tartott forrástól kapta azokat az információkat, amelyek a washingtoni Watergate-épülettömbben berendezett demokrata választási irodába történt betörés hátterérôl rántották le a leplet.

A forrásnak adott álnév egy akkor felsôbb körökben is divattá vált pornó- kultuszfilmbôl való, amelynek sztárja egy Linda Lovelace nevû hölgy volt - de kevesen hiszik, hogy az információkat a Fehér Ház köreibôl a laphoz juttató Deep Throat, azaz Mély Torok nô lett volna. A botrány szálai Richard Nixon elnökhöz vezettek, akinek végül le kellett mondania, a két újságíró Pulitzer-díjat kapott.

A "mély torkok" alkalmazásának gyakorlatát az utóbbi idôben egyre többen bírálták, és a botrányok nyomán kétségessé vált az újságírók, a sajtó hitele. Az amerikai újságíró szervezetek által kidolgozott etikai kódex megköveteli, hogy a forrásokat a lehetôség szerint nevezzék meg, szavahihetôségükrôl feltétlenül maximálisan gyôzôdjenek meg, és azt is elemezzék, mi készteti forrásaikat arra, hogy névtelenségbe burkolózzanak.

Az októberi népszavazással hatályba lépett a módosított alkotmány. Ebben új cikkely jelent meg, amely szentesíti, hogy Romániában az egészséges környezethez való jog alapvetô emberi jog. Az 1991-es alkotmány is hivatkozik ugyan a környezet védelmére, de ezek az alkotmányos kitételek nem az alapvetô emberi jogok szempontjából szabályozzák a környezet védelmének szükségességét úgy, ahogy ez a modern alkotmányjogban megjelenik. Miként jelenik meg a környezetvédelem a módosított alkotmányban? - kérdeztük Makkai Gergely RMDSZ- képviselôt, a képviselôház közigazgatási és környezetvédelmi bizottságának tagját.

- Mielôtt a kérdésre válaszolnék, szólnék pár szót az új cikkely megalkotásának elôzményeirôl. Köztudott, az elmúlt néhány évtizedben az államok egymással szembeni kötelezettségei változáson mentek át. A területi épségük megôrzése mellett lényegessé vált a külsô környezeti hatásokkal való számvetés, azok megakadályozására, korlátozására vonatkozó felelôsség. Hasonlóképpen merül fel az egyes országok területérôl eredô, az országhatáron átterjedô környezeti hatásokért való felelôsség. Általános álláspontot fogalmazott meg ebben a témakörben az ENSZ, az EU és az Európai Parlament is. A 2001. decemberi laekeni csúcson felállított konventet megbízták, fogalmazza meg azokat az alapvetô szabályokat, jogokat, kötelezettségeket, közöttük az egészséges környezethez való jogot is, amelyek a jövô Európájának alapját képezik.

- Ezek tükrében - elvileg - ma már mindenkinek joga van a megfelelô környezeti feltételekre, s az államok, nemzetközi intézmények feladata az egészséges környezet megôrzése, védelme, javítása. Azonban Romániában a politikum kevés érdeklôdést mutat a "téma" iránt.

- Közel hároméves parlamenti tapasztalatom azt mutatja, hogy a román politikum alábecsüli a környezetvédelem fontosságát. Az alkotmánymódosításban láttam lehetôséget arra, hogy a környezetvédelemmel, természeti erôforrásokkal való hatékony gazdálkodással, a természeti értékek megôrzésével, a környezeti és a környezeti hatásokra visszavezethetô egészségkárosodással kapcsolatos alapvetô jogok és kötelességek egyértelmûbb rögzítésére módosító javaslatot nyújtsak be. Az egészséges környezethez való jog alkotmányos szabályozása, véleményem szerint, egyértelmûen az RMDSZ, illetve azon román képviselôk sikerének tekinthetô, akik pártállásuktól függetlenül megértették és a szavazatukkal érvényesítették ezt a módosító indítványt.

- Hogyan szól pontosan a vonatkozó cikkely?

- A 35. cikkely 1-es pontja szerint: Az állam elismeri bármely személy jogát az egészséges, ökológiai szempontból kiegyensúlyozott környezethez. A 2-es pont kijelenti: Az állam biztosítja a törvényalkotási keretet e jog gyakorlásához; míg a 3-as elôírja, hogy a természetes és jogi személyek kötelessége a környezetet védeni és javítani.

- Ez nagyon szép, de ez önmagában egyetlen szervezetre, hatóságra vagy szennyezô nagyüzemre sem ró meghatározott kötelezettséget.

- Sajnos, így van. Egy kivétel van, és ez a parlament, amelynek többrétû feladata is van. Egyik ilyen feladata lenne megalakítani egy önálló, környezetvédelemmel foglalkozó szakbizottságot. Ilyen kérést több mint 50 képviselô támogató aláírásával 2002. november 6- án, tehát több mint egy évvel ezelôtt személyesen tettem le a képviselôház állandó bizottságának asztalára. Az ígéretek ellenére, úgy tûnik, nincs kellô politikai akarat, hogy napirendre tûzzék és állást foglaljanak a kérés elutasításában vagy elfogadásában.

Egy másik fontos parlamenti feladat az egészséges környezethez való jog érvényesítésére a jogalkotás, amely az alkotmányban rögzített alapelvet tartalommal tölti meg. A tág értelemben vett alkotmányos ökológiai környezeti jogoknak és kötelezettségeknek konkrétabb módon kell tükrözôdniük az alacsonyabb szintû jogszabályokban, a hatósági és intézményi mûködési szabályzatokban is. Különösen azokra az alapelvekre kell tekintettel lenni, amelyek a legegyértelmûbben kihangsúlyozzák a megelôzés elvének, a tájékoztatás és a döntésekbe való bevonás kötelezettségének a betartását.

- A törvényhozás megteheti a kötelességét, ezeket azonban érvényesíteni is kell. Minálunk pedig még mindig a törvények alkalmazásával van baj.

- Valóban, az elvek besorolása a különbözô jogi szintû normákba megteremti az egészséges környezethez való jog elvének törvényhozóilag kimerítô érvényesítését. Nem kevésbé lényeges feladat e jog gyakorlati érvényesítése, hiszen az állampolgárok testi épségét és egészségét sértô vagy veszélyeztetô környezeti ártalmakról van szó. Magyarán, ne értékeljük le a környezetvédelem fontosságát, fôleg, hogy az egészséges környezethez való alapvetô emberi jogot most már az alkotmány is rögzíti.

Ezen a héten nyitják meg a nyárádszeredai csendôrôrset, amely a helyi polgármesteri hivatal épületében fog mûködni, s négy csendôr teljesít itt szolgálatot - derült ki a tegnap a Megyei Csendôrparancsnokság marosszentgyörgyi székhelyén tartott sajtótájékoztatón.

- Augusztus elsején kezdôdött el a Megyei csendôrparancsnokság átszervezése, amely az uniós csatlakozás egyik követelménye - mutatott rá Bonteanu Marius-Stelian ezredes, az alakulat parancsnoka. Ennek eredményeképpen a korábbi 400-500 sorkatonával szemben az idén októbertôl alig 170-en töltik itt szolgálatukat. Ezen túlmenôen a kiképzést jelentô elsô 3 hónap alatt az újoncok a gyergyószentmiklósi alakulatnál sajátítják el a szükséges ismereteket. Innen kerülnek a megyei alakulatokhoz. Ezen újítás eredményeképpen a sajnálatos események - öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek, szökések stb. - gyakorlatig megszûntek. Mindebben nagy szerepet játszik a tábori pszichológus is.

A megyei parancsnokságon ezt a tisztséget Maior Carmen százados tölti be. A 8 éve pszichológusként dolgozó szakember elôbb a Területi Csendôrparancsnokságon teljesített szolgálatot. - Három megye - Hargita, Beszterce és Maros - tartozott hozzám, feladatom a besorolt fiatalok tesztelése volt. Az útipoggyász jóformán ki nem esett a kezembôl. Emberfeletti munka volt. Mi több, a sorozási központnál évtizedekig tanárok értékelték ki a pszichológiai tesztek eredményeit, szakember alig pár éve dolgozik itt, így nem csoda, hogy több, katonai szolgálatra alkalmatlan került fegyverközelbe. Az addig ismeretlen, szabályokkal, megszorításokkal teli szigorú környezetben könnyen bedobták a törülközôt" - magyarázta a szakember. Maior Carmen a sorkatonák és hivatásos katonák Marosvásárhelyen 3 év alatt végzett pszichológiai felméréseinek eredményeirôl is szólt. Kiemelte, a megkérdezettek közel 80 százaléka a katonai szolgálat hasznossága mellett voksolt, ám szinte valamennyi interjúalany kifogásolta a szolgálat túlságosan hosszú idôtartamát.

Az átszervezésrôl szólva a pszichológus kifejtette, egyetért a közösség javára kifejtett civil szolgálattal, ám a különbözô intézmények és egységek védelmére csakis katonai szolgálatot teljesített személyeket alkalmazhatnak. Hiszen a honvédelmi felkészítôkön sajátítják el a helyes fegyverhasználat fogalmait, és ott ismerhetik meg a fegyverviselés jelentette felelôsséget is.

A parancsnok zárógondolatként elmondta, a december elsejei Gyôzelem téri rendezvényen 70 csendôr, 25 polgárôr, 20 katonai rendôr és 50 rendôr felügyel a rendre.

A mai globalizálódó világban az irredentizmus fokozatosan talaját veszti, s az aradi szabadság- emlékmû bizonyosan állni fog - fejti ki a Ziua hasábjain kedden megjelent cikkében Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyûlésének tiszteletbeli elnöke.

A politikus felidézi, hogy az aradi Szabadság- emlékmûvet még az osztrák-magyar monarchia "enyhült" légkörében állították fel. A dualizmus - emlékeztet Severin - pusztán a politikai elit szintjén született alku eredménye volt, így akarták megmenteni a birodalmat a magyar nemzetállam megteremtése nélkül. Az elsô világháború után, amikor Nagy-Románia igyekezett megszilárdítani az újonnan létrejött nemzetállamot, az aradi emlékmû az irredentista erôk tiltakozásainak a helyszínévé vált. Ez utóbbiak éppen a szoborcsoport révén igyekeztek életben tartani azt az "eszmét", hogy a román nemzetállam csak "átmeneti jelenség" - vélekedik írásában Severin, emlékeztetve arra, hogy Ionel Bratianu liberális kormánya a parlament jóváhagyásával 1925-ben elrendelte a szoborcsoport lebontását.

Severin szerint az irredentizmus kétségtelenül létezô veszély volt, ezt az 1940-es események jól bizonyították. Ma azonban más a világhelyzet - fûzi hozzá a szerzô, kifejtve: Európa föderális keretek között egységesül, az államhatárok "légiesülnek", az egykori nemzetállamok nagy része mára már multikulturális polgári állammá alakult. Ilyen világhelyzetben az irredentizmus csak nevetség tárgya lehet, csupán az elszigetelôdést szolgálja - állapítja meg Severin, aki szerint ma már nehezen lehet megindokolni, miért is kell megakadályozni egy olyan emlékmû felállítását, amely egyesek számára a szabadságvágyat fejezi ki. A világ úgyis elnyomja majd az irredenták hangját, a szabadság- emlékmû pedig állni fog - véli Severin.

A Kárpát-medencei Magyar Professzorok 7. Találkozóját november 28-án rendezik meg a Miskolci Egyetemen, másnap pedig ugyanott kerül sor A tudomány és anyanyelv címû, immár harmadik alkalommal megszervezett ankétra - ismertette Kecskés Mihály egyetemi tanár, az eseményeket szervezô Magyar Professzorok Világtanácsának (MPV) elnöke kedden, egy aznapi sajtótájékoztató kapcsán az MTI-vel.

A tanácskozók megvitatják egyrészt a Kárpát-medence szomszédos országaiban folyó magyar nyelvû felsôoktatás helyzetét, illetve elemzik az anyanyelven folyó oktatás és a szaknyelvek idôszerû kérdéseit - közölte a professzor.

"A Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) öt évvel ezelôtt azzal a céllal létesült, hogy összefogja a Föld különbözô országaiban élô mintegy 4000 magyar professzort, fórumot adva a felsôoktatás és tudományos kutatás terén megvalósítható együttmûködéshez. A hazai és a határon túli magyar professzorok egymás közti kapcsolatainak kiszélesítésével és ápolásával a magyar felsôoktatás és tudományos kutatás színvonalának megerôsítését és fejlesztését kívánja szolgálni" - áll az MTI-hez eljuttatott ismertetésben.

Az MPV - amelynek jelenleg öt kontinens huszonhat országában több mint hétszáz tagja van - kiemelt feladatának tekinti az anyanyelv épségének megôrzését, a környezetvédelem és az informatika oktatásának fejlesztését - közölte Kecskés Mihály.

Magyar levelek

Rég feledésbe merült bûnömmel kellene leszámolnom. De nem azért, mintha megbántam volna valaha. Az apám egyszer nagyon megharagudott az angolokra. Egyáltalán nem véletlenül. És amíg élt, sosem gondolta, hogy butaság, amit gondol róluk, s nem enyhült haragja. Talán egyszer mintha mégis... Persze, inkább büszke volt nagyon, hogy mi magyarok, legalább futballban elégtételt vettünk rajtuk. Apám boltos volt Homoródszentmártonban; falusi ember létére elég felvilágosult ahhoz, hogy a világ dolgairól különvéleménye legyen. A politikát utálta, ha már annak nem volt más dolga és csúnyán kibabrált velünk. (Azóta pontosan tudom hogyan.) Nem hangoskodott soha, biztosan félt, de gyermekésszel azért már sejtettem, életünkkel valami nincs rendben.

Volt a boltban egy rádió, hiába mondták, hogy igazi néprádió, senki nem vette meg, mert ahhoz sok pénz kellett volna. Patkószeges dobozok meg a zsírosbödönök mellett ott díszelgett a beszélô doboz, fényes gombokkal és nyomogatható billentyûkkel. Csak éppen nem szólalt meg soha. Kunyeráltam hát elég sokszor, zárás után vigyük hátra a lakásba, és hallgassuk egy kicsit, hátha mondanak benne valami jót is nekünk. Este a finánc is otthon ül, s ellenôrzésre minek jönne, mondtam naivan, de az apám csak a fejét rázta. Nem úgy van fiam, ha egyszer nem a miénk... És nem folytatta. Értettem én úgyis az elharapott szavakat, mert nem elôször mondta és nem utoljára.

De ami késett, nem múlott, kifogtam rajta mégis. Életemnek emlékezetes eseménye volt. Ezerkilencszázötvenhárom novemberének huszonötödik napján a boltból kiloptuk a rádiót. Csak délutánra, igaz, mert lélekben legalább Londonban szerettünk volna lenni, ahol magyarok futballoztak az angolokkal. Ott, a ködös Albionban, ahol volna valahol egy walesi tartomány s ott Edward király, angol király léptet fakó lován. Apám akarta, én akartam (így lettünk bûntársak), s ennyi elég volt ahhoz, hogy negyed négykor az egész család körbeülje a kiabáló ládát. Hiszen kiabálni kiabált rendesen. Híre volt a mérkôzésnek, híre volt Puskásék csapatának, s nem is akármilyen. Ha többet nem is, annyit azért tudtunk, hogy gólokra játsszák a futballt, és tudtuk, hogy abból mi akkortájban, jó szokás szerint, rendre többet rúgtunk, mint az ellenfél. Mondanom sem kell, izgultunk becsületesen, pedig a magyarok kényükre- kedvükre egzercíroztatták az angolokat. Igaz, Szepesi Gyuri bácsi néha elkiáltotta magát: jönnek az angolok, támadnak, vigyázzatok fiúk! Ilyenkor az én apám haláli nyugalommal csak legyintett, mint holmi szakértô, és replikázott hangosan, jönnek a fenét, még a félpályáig sem juthatnak, ha mi egyszer útjukat álljuk. Bizony nem volt pardon, gyôztünk hat-háromra. Apám, a senki székely- magyar úgy örült, mint mi, gyermekek. Szeme sarkában könny csillogott, amikor kihúzta a mellét, s úgy mondta: ez nem is lehetett másként. Megmutattuk, kicsi, jelentéktelen a magyar, de nem akárki. Hát adtunk nekik. És akkor elmesélte, hogy miért haragszik az angolokra. Na igen, nem mindenkire, hanem arra a bizonyos Csurcsilra, aki a háborúban egyebet sem papolt, jönnek, egyszer jönnek, és úgy lesz jó mindenkinek. Az angoloknak, persze, eszük ágában sem volt jönni, sem az amerikaiaknak. Partra szálltak valahol Itáliában, és nem a Balkánon, nem törôdve Európa kicsiny népeivel. Aztán Churchill és más kolomposok felosztották a világot úgy, ahogyan csak egyedül Sztálin Jóskának tetszhetett. De az én apámnak semmi esetre sem. Ami aztán bajnak nem volt kevés. Ô maradt az oktondi, hiábavaló reménnyel, hogy semmi nem tart az idôk végezetéig, s talán még kifordulhat sarkából a világ. Hát nem érhette meg.

Kereken ötvenesztendôs újságokat lapozgatok. Messze már a gyôzelem. Legenda lett és történelem. Nem létezik az a félelmetes Wembley stadion sem, és hûlt helye van a sarló és kalapácsos béketábornak, meg annak a másiknak, amelyet annyit utáltattak velünk. A nagybajuszú Dzsugasvili Sztálin és Churchill neve is rossz emlék csupán. Hajdani gyermekkorom sem olyan ártatlan immár, benne sok minden felejthetô; csak a hite nem múlik apámnak, bennem él töretlen, hiába hányt cigánykereket a világ, hiába változott az életünk; van, akire haragudjon az ember, csak gyôzze számon tartani. Ha éppen érdemes. Ha meg nem, akkor minek nyavalyogni. Semmi nem a régi, és a helyszín sem Farkaslaka, vagy Homoródszentmárton. Az embert álmai költöztetik soha nem látott tájakra, ahová barátait, ismerôseit csak gondolatban viheti magával. Hogy legyen miért restelkedni.

A nosztalgia teszi ezt velem. Nézegetem a megsárgult, poros lapokat. És csodálkozom, hiszen a magyar újságoknak akkor közelrôl sem volt elég a futballsiker. "A szolnoki bányászok 1464 tonna szenet termeltek eredeti vállalásukon felül; Zala megye teljesítette az ôszi kapásnövények beadási tervét." Lám, a szocialista embernek ilyesmit is illett tudni és tenni. S meglehet még annyit sem közöltek vele, hogy a világ csak ámul-bámul és szemlesütve szégyenkezik. Valahogyan így. Evening Standard: Magyarország kifordította sarkából a világot; Daily Mirror: Ó, az a hatgólos cséplés; Manchester Guardian: Képzeljük el a legjobb skót labdarúgócsapatot, szorozzuk meg öttel, s így lesz valami fogalmunk a magyar válogatottról; AFP: Anglia elsô hazai veresége jelentôs esemény a labdarúgás történetében; Le Figaro: Sakkbajnok kezdôvel nem lehet nagyobb fölényben; Gazette de Lausanne: Amit még soha nem produkáltak futballban; The Scotsman: Anglia ugyanúgy vesztette el a mérkôzést, mint a gyarmatait; Österreichische Zeitung: Az évszázad játékán Magyarország tönkreverte Angliát.

Ilyen volt a régmúlt idôk focija; a miénk. Élek a gyanúperrel, oka volt annak, hogy más ne legyen. Muszáj volt megmutatni, hogy mit tudunk. Ezért csak szerényen mondom, most fél évszázad távolából elhanyagolhatja az emlékezést, aki nem érzi magáénak, és nem is akarna büszke lenni.

November 24-én, hétfô reggel

Fittyet hánynak forgalomkorlátozásra

Bár november 20-tól útjavítási munkálatok miatt lezárták a közúti forgalmat a Nyárádtô-Felsôkápolna (Dicsôszentmárton) közötti útszakaszon, a személygépkocsik és tehergépkocsik nagy többsége zavartalanul közlekedik. A Nyárádtô határában felállított útjelzô táblák értelmében a 151D megye útszakaszon csak az ott lakók és az autóbuszok, illetve sürgôsségi esetekben a mentôautók, tûzoltóautók járhatnak. A gépkocsivezetôk a Radnót-Dicsôszentmárton, Dicsôszentmárton-Balavásár útvonalon kerülhetik el a földcsuszamlás miatt veszélyessé vált, javítás alatt levô útszakaszt. A csergedi tetôn, ahol egész nyáron, ôsszel híre sem volt gépnek, munkásnak, jelenleg földgyalu, kotrógép dolgozik, az aszfaltot, a domboldalt ki marták, csak egy sávon lehet haladni. A földcsuszamlás megelôzése érdekében végzett munkálatot a Vízügyi Igazgatóság megrendelésére a Consor végzi. A munkálatokkal azért késtek, mert az igazgatóságnak nem utalták át az út megerôsítéséhez szükséges pénzösszeget a Világbanktól. A szerzôdés értelmében a munkálatokat január 31-ig be kell fejezni.

Visszatérve a forgalomkorlátozást be nem tartó gépkocsivezetôkre: a rendôrség sajtóirodájától kapott közlemény értelmében az elmúlt hét végén tartott közúti ellenôrzések alkalmával a rendôrügynökök figyelmeztették a sofôröket, hogy a Nyárádtô- Dicsôszentmárton közötti utat lezárták. A figyelmeztetô táblák utasításának betartását egyelôre nem ellenôrzik.

Az intenzív sajtókampány ellenére az erdôtulajdonosok nem sietnek igénybe venni az Erdészeti Igazgatóság szolgáltatását: az erdôôrzést. December 6. után kezdik el a karácsonyi fenyôfák értékesítését, az árak elfogadhatóak lesznek.

A Marosvásárhelyi Erdészeti Igazgatósághoz mindössze 16 erdôtulajdonos adott be kérést annak érdekében, hogy az igazgatóság vállalja fel 53 hektárnyi területû erdeik ôrzését. Dogaru Ioan Anton igazgató elmondta: a törvénytelen fakivágások, az erdôirtás elkerülése végett az idei októberi 98-as számú sürgôsségi kormányrendelet értelmében az erdészeti igazgatóságok ingyen végzik az erdôk ôrzését, ha erre igényt tartanak a tulajdonosok. Bár hirdették az újságban, televízióban, nem értik, hogy miért az érdektelenség a magánkézben levô erdôk tulajdonosai részérôl. Úgy vélik, a tulajdonosok egy része attól tart, hogy ily módon lehetetlenné válik az illegális fakivágás. Az igazgató kijelentette: ha nem is kerül sor szerzôdéskötésre, az erdészeti törvény elôírásaival összhangban az igazgatóság ellenôrzéseket végez, és büntetni fogja a törvénytelen erdôirtást. A Népújság kérdésére, hogy ki felel akkor, ha szerzôdést kötnek a magánerdôk tulajdonosaival és mégis törvénytelen favágásra kerül sor, kártalanítják-e a tulajdonost, Dogaru Anton közölte: az erdô ôrzésével megbízott erdészt terheli a felelôsség, a tulajdonos pedig kártérítést kap. Az igazgatóság 36 erdész alkalmazását tervezi.

Maros megyében 212.277 hektár erdô van, amibôl állami tulajdonban 118.615 hektár, magántulajdonban 24.965 hektár, közbirtokossági erdô 8.430 hektáron terül el, iskolák, egyházak 6.246, míg a helyi tanácsok 54.021 hektár erdôt birtokolnak. Mintegy 650.000 köbméter fa kitermelésére van lehetôség évente, ezzel szemben az idén az 500.000 köbmétert nem haladta meg a kitermelt famennyiség.

Fôként lucfenyô lesz karácsonyra

Idén karácsonyra mindössze 3000 fehérfenyô és 4500 lucfenyô értékesítését tervezi az igazgatóság. Az árak nem lesznek túl nagyok, a fa magasságától függôen állapították meg ezeket. A fehérfenyô esetében a 0,7-1,3 méteres fa 80.000 lej, az 1,3-2 méter közötti fa 120.000 lej, a 2 méter fölötti fa 180.000 lej lesz. A lucfenyô ára a felsorolt famagasságtól függôen 50.000, 70.000 és 90.000 lej. A kereskedelmi egységeknek is adnak el fenyôt, de eddig egyetlen rendelést sem kaptak. A fenyôfalopásokat megakadályozandó, az erdészet, közösen a rendôrséggel, csendôrséggel ellenôrzéseket tervez november 25- tôl kezdôdôen. - Térkép is van, de nem áruljuk el az ellenôrzési pontokat - jelentette ki az igazgató.

Az elsô fenyôket december 6. után kezdik forgalmazni.

A november 20-ára virradó éjszaka egy héjjasfalvi házaspár rablás áldozatává vált. A 79 éves C.O. és a 81 éves C.E. lakásába behatolt egy ismeretlen férfi, megfenyegette és bántalmazta, majd kirabolta ôket. Az áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították a megyei kórházba, a törvényszéki orvostani szakvéleményezés szerint az elszenvedett sérülések veszélyeztették életüket. A rendôrségnek sikerült elfognia a feltételezett tettest, az azugai (Prahova megye) 19 éves D. Ionelt. Az elôzetes vizsgálati eredmények alapján a gyanúsított rokonlátogatásra érkezett Maros megyébe, majd betört az idôs házaspár lakásába, akiktôl 9 millió lejt rabolt el. A Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség elôzetes letartóztatási parancsot adott ki D. Ionel ellen, akit gyilkossági kísérlettel és rablással vádolnak.

A Maros megyei közúti rendôrség november 21-23. között több razziát szervezett, amelyek során 1560 gépkocsivezetôn végeztek alkoholtesztet. A rendôrök 642 esetben róttak ki bírságot, 168 millió lej értékben és 36 gépkocsivezetôi jogosítványt vontak vissza. A közúti rendôrség figyelmezteti az autóvezetôket, hogy a 151-es számú megyei úton (Nyárádtô-Dicsôszentmárton között) tilos gépkocsival közlekedni a földcsuszamlások miatt.

Jegyzet

Hétfôn mutatták be a Romániai közszolgáltatások zöld könyvét, amely szerint a közszolgáltatók és a helyhatóságok közötti partnerség, együttmûködés vezet majd a közszolgáltatások minôségének javulásához az elkövetkezô 20-25 évben. Románia állítólag az egyetlen az EU- csatlakozásra váró országok közül, amely kidolgozott egy ilyen stratégiát, mellesleg belga mintára. A bemutató alkalmával több statisztikai adat is elhangzott, példaként említsük meg azt, hogy a közszolgáltatások minôsége terén hazánk a gyengén fejlett országok közé sorolható: mind a távhôszolgáltatás, mind a lefolyórendszer, vízellátás, köztisztaság, közvilágítás igen rossz minôsítést kapott. A "biztató" statisztikát követôen Gabriel Oprea közigazgatási miniszter határozottan kijelentette: az idei téltôl a közszolgáltatások minôsége javul, "mert a lakosság csak azt fogja megfizetni, amit elhasznál, nem pedig amit egyes szolgáltatók akarnak". A közköltségek csökkenni fognak a reális hômennyiségmérés számlázása nyomán, nem kell majd megfizetni a hálózati veszteségeket. Ha pedig a közköltségek túl magasak lesznek, a kormány a zöld könyvnek megfelelôen majd "közbelép" és támogatni fogja a rászorulókat - mondotta a miniszter.

Arról, hogy konkrétan hogyan, milyen gazdasági intézkedések által emelik e szolgáltatások minôségét, nem hangzott el érdembeli tájékoztató.

A fentiek olvastán nem tudom eldönteni: a miniszter tényleg ennyire "témán kívül" van? Hiszen az egymást követô kormányok a rendszerváltás óta képtelenek megoldani például a távhôszolgáltatás mára már gyakorlatilag orvosolhatatlanná vált problémáját. Az országvezetés 13 év alatt nem dolgozott ki egy távhôszolgáltatási stratégiát, aminek mára az lett a következménye, hogy a fogyasztók tehetôsebb része saját hôközpontot szereltetett, a nagyon szegény családok lemondtak a távfûtésrôl, meleg vízrôl, ôk télen fagyoskodnak, a tömbházlakók nagy része pedig eladósodott. Eredmény: a távhôszolgáltató cégek a csôd felé tartanak, és még remény sincs a helyzet jobbra fordulására. Elég, ha csak a megyeszékhelyi Energomur 138 milliárd lejes adósságára gondolunk...

A helyhatóságok és a közmûvállalatok közötti partnerségi - mondjuk: inkább pénzügyi - viszonyról annyit, hogy eddig sem volt jó, ezután sem nagy a valószínûsége, hogy más legyen, hiszen az önkormányzatok szegények, mint a templom egere. Ha nincs pénz, nincs korszerûsítés, ha nem újítják, modernizálják a rendszert, maradnak a hálózati veszteségek, amit továbbra is a lakosság fizet meg. Akármit is ígérget a miniszter. És ez érvényes bárminemû közszolgáltatásra.

Zöld könyv, fehér könyv, hangzatos címek. A lakosságnak nem támogatás kell, nem alamizsna. Közpénzbôl. Az egész rendszeren kellene változtatni, gyökeresen. Amíg ez nem történik meg, addig mindenféle színû könyv megjelenhet. Úgyis hiába.

Ma is idôszerû célkitûzés "Erdély turistasági kimûvelése". Ezért hozták létre 112 évvel ezelôtt az Erdélyi Kárpát Egyesületet (EKE), ennek érdekében tevékenykednek ma is a kirándulást, túrázást kedvelô EKE-tagok. Erdei iskola, sítanfolyam, környezetvédelem - csupán néhány az elképzeléseik közül. Az egyesület tevékenységérôl Pánczél Tiborral, az EKE Marosvásárhelyi Osztályának elnökével beszélgettünk.

- Az Erdélyi Kárpát Egyesület történelmi múltra tekint vissza: 1891-ben alakult meg Kolozsváron. Folyamatosan jöttek létre az osztályai az akkori Magyarország területén, köztük a marosszéki is. Trianon után megszüntették, tíz év kellett hozzá, hogy újra bejegyezhessék. 1945 körül újra megszüntették, beolvasztották az ONT-be. Akkorra már kinôtte magát, menedékházai voltak, üdülôk voltak ügykezelésében. Az elsô menedékháza a Tordai hasadékban épült, ma is létezik, még nem kapta vissza, némely ingatlanról azonban nem létezik tulajdonjogot bizonyító irat. Az EKE fotókiállításokat is szervezett, az elsô komolyabbat az akkori Marosszéki osztály szervezte 1933-ban. 1990- ben a régi tagok, akik nem hagytak fel a természetjárással, úgy érezték, itt a lehetôség: az EKE jogutódaként Kolozsváron újra bejegyzik az Erdélyi Kárpát Egyesületet.

- Hány osztálya van jelenleg az egyesületnek?

- Húsz osztálya van és 3 társszervezete, amelyek különállóak, de tagsági díjat fizetnek az EKÉ-nek, táborozásokon vesznek részt, szoros kapcsolatot tartanak. Tavaly decemberig a Marosvásárhelyi Osztály is a kolozsvárihoz tartozott, ekkor sikerült bejegyeztetni magunkat jogi személyként. Tagjaink létszáma jelenleg 70. A havi 20.000 lejes tagdíjak (diákoknak fele összeg) tíz százalékát továbbadjuk az országos szervezetnek.

- Az EKE Marosvásárhelyi osztályának "missziója" van, legalábbis így hallottam emlegetni...

- Így is mondhatjuk. Célunk az erdélyi turizmus és a Maros menti, Maros-völgyi természetjárás fellendítése, hangsúlyt fektetünk a természetvédelemre, hagyományôrzésre és a fiatal generáció nevelésére.

- Vegyük sorba ôket!

- Az egyéves programunk úgy áll össze, hogy megbeszéljük, hova szeretnénk eljutni, elvinni másokat is, képesített túravezetôink milyen útvonalakat választanának. Havonta van egy meghirdetett túránk, az útvonalat pedig úgy próbáljuk megválasztani, hogy az is, aki esetleg elôször jön velünk, bírja ki, legyen vonzó számára. Különbözô nehézségi fokozatú, egy- vagy kétnapos túrákat szervezünk, ezek fele olyan, hogy autóbusszal megyünk a hegy aljáig, következik a gyalogtúra, majd vissza szintén busszal jövünk. Ez azért fontos, mert tagjaink között sok az idôs személy, ha vonatra kellene szállniuk éjnek idején, lemondanának a kirándulásról. A hangsúlyt a természetjárásra fektetjük. Ami a környezetvédelmet illeti, a túrák folyamán megismertetjük a résztvevôkkel, hogy hogyan kell vigyázni a környezetre.

- Vannak külön környezetvédelmi programjaitok?

- Sajnos, nincsenek. Tagjaink nagy része önkéntesen dolgozik, és ilyen programok kidolgozása olyan többletmunka lenne, amit nem biztos, hogy megbírna az osztály. Ezért arra gondoltunk, hogy inkább együttmûködünk kimondottan környezetvédelemmel foglalkozó szervezetekkel. Ettôl függetlenül, tavaly például nagyon sikeres volt az istenszéki takarító túránk, amihez hasonló, kisebb akcióink még voltak. A Fókusz Öko Központtal közösen - 3 évvel korábban - egy Maros menti takarítást is szerveztünk. A hagyományôrzésrôl annyit, hogy a tájak jellemzôit, a hagyományokat megismertetjük a csapattagokkal, felkeressük az útba esô emlékmûveket. Mindez a túravezetô feladata. De azt is mondhatjuk, hogy a természetjárás hagyományát ôrizzük.

- Mi a helyzet a fiatalság nevelésével?

- Már tavaly megpróbálkoztunk egy erdeiiskola-program beindításával 2-8. osztályos gyerekek számára, a tanítóikkal együttmûködve. Legalább havonta szeretnénk találkozni velük, kirándulni vinni ôket, a jelesebb napokat, mint Föld napja, víz napja együtt eltölteni. Mindezt játékosan, érdekesen, tanulságosan. Csíkszeredában már mûködik. Szeretnénk olyan programmá fejleszteni, hogy pályázni lehessen rá. Tanév elején kezdôdne, tanévzáráskor fejezôdne be párnapos táborozással, valahol a Maros völgyében.

- Milyen programokat szerveztetek idén?

- Elsôként egy túravezetô-tanfolyamot szerveztünk, decembertôl márciusig tartott. Körülbelül 20-an vizsgáztak sikeresen. Ez fontos volt, mert mi rendeztük idén a XII. EKE-vándortábort. Egyébként minden más tevékenységünkkel a nyári vándortáborra koncentráltunk. Ratosnyán 1200-an voltunk. Környezetvédelmi, természetismereti, hegyimentésrôl szóló elôadásokat szerveztünk, mindennap volt egy honismereti túra is. Mindenki megtalálta a neki tetszô programot. Mindemellett megtartottuk a havi egyszeri, meghirdetett túráinkat is.

- Apropó, hegyimentôitek vannak?

- Nincsenek, de egy új rendelet szerint minden megyében, ahol balesetveszélyes helyek vannak, meg kell alakulnia egy hegyimentô- szolgálatnak. Maros megye is ide tartozik, a Kelemen-havasoknak egy része miatt indokolt lenne, de mivel közelebb van Maroshévízhez, az ottani hegyimentôk látják el ezt a feladatot.

- Milyen téli programokat terveztek?

- Elsôsorban sítúrákat. Reménykedünk, hogy egy közös szilveszterezés is összejön a Bogdánon. Síiskolát szeretnénk nyitni, egyelôre csak tagoknak, januártól. Hagyományos rendezvényeink közül a turistabál február végén szokott lenni.

Most ôsszel kevesebbet túrázunk, inkább elôadókat hívunk meg. Legutóbb dr. Nagy Sándort, a Magyar Hegyi- és Sportmászóklub elnökét láttuk vendégül, Erôss Zsolt alpinista, aki a Magyarország által hivatalosan szervezett expedícióval érte el a Mount Everestet, november 28- án tart elôadást Marosvásárhelyen.

- Más tervek?

- Próbálunk rendszeres, évente ismétlôdô, visszatérô túrákat is szervezni, van rá igény. Például a torockói farsangtemetés, a bekecsi hóvirágszedés, a bazsarózsamezôi, nárciszmezôi kirándulások. Van egy hagyományos királykôi túránk, egyik kollégánk emlékének szenteljük, aki 5 évvel ezelôtt ott vesztette életét. Részt veszünk az Európa Napokon, a Marosvásárhelyi Napokon.

- Mibôl finanszírozzátok a programokat?

- A tagdíjakból, adományokból, pályázatokból. Az egyesületben mindenki önkéntes munkát végez, ez fontos. Most már vannak szponzoraink is.

- Milyen a kapcsolat a többi hasonló tevékenységû szervezettel?

- Jónak tartom. A nyáron a vándortábor kapcsán nagyon jól együttmûködtünk a Perpetuum Mobiléval, szeretnénk ezután a környezetvédelmi programjainkba más szervezeteket is bevonni, együttmûködni. Úgy érzem, mindenik kisebb egyesület törekszik az önállóságra, ami önmagában jó, de a civil szervezeteknek be kell látniuk, hogy együtt nagyszerûbb dolgokat lehet véghezvinni.

Míg korábban a helyi rádiósok jártak tanulni Budapestre, az elmúlt héten fordult a kocka, s a Marosvásárhelyi Rádió látta vendégül Horváth Lajos beszédtechnika- tanárt, a Magyar Rádió bemondóját, aki a vásárhelyi mellett a bukaresti, temesvári és kolozsvári rádiók szerkesztôi számára tartott többnapos tanfolyamot.

- Nyugdíjasként hogyan vélekedik a mai rádiósok teljesítményérôl? - tettük fel a kérdést a vendégnek, aki élete során nem csak mûvelte, hanem tanította is a szakmának ezt a korántsem könnyû, de annál fontosabb területét.

- Nem vagyok teljesen elégedett, de ez nem a határon túli rádiókra vonatkozik, mert bôvebb tapasztalataim az otthoni kollégák teljesítményérôl vannak. Elégedetlenségem oka elsôsorban az, hogy a rádiózás az elmúlt évek alatt úgy változott meg, hogy nagyon sok ember került mikrofonközelbe, és az lett a szakmája, hogy beszél a rádióban anélkül, hogy a beszédtechnikát tanulta volna.

A szakma másik része, a szerkesztés, írni tudás, számítógép-kezelés sokak számára elégségesnek tûnik, de az, hogy miképpen kell jól, hatásosan, hibamentesen megszólaltatni a gondolatokat, már kevésbé szokott a figyelem középpontjában állni. E téren meg lehet spórolni a fáradságot - érzi a szerkesztô, aki meg van terhelve, s emiatt elindul a könnyebb ellenállás irányába. Érzésem szerint manapság nem arra terjed ki a figyelem, hogy szépen, helyesen beszéljen a rádiós, hanem, hogy szakmailag kiválóan dolgozzon, e kettô azonban az esetek többségében egybe kellene essen. Ha a rádiós a szakmai beszédet jól mûveli, akkor helyesen és szépen is beszél. Szakmailag úgy kell helyesen beszélni, hogy amit a rádiós mond, érthetô, követhetô, befogadható és nem utolsósorban áttekinthetô legyen a hallgató számára. Máskülönben a hallgató csak azt érzékeli, hogy a szól a rádió, de nem érti, nem tudja követni, s a figyelmét sem köti le mindaz, ami elhangzik.

- Milyen tapasztalatokat szerzett Marosvásárhelyen?

- Elôször járok itt, bár más határon túli rádióknál voltam már, és azt mondhatom, hogy nincs sok különbség a marosvásárhelyi és a Magyar Rádió munkatársainak szakmai felkészültsége között. A beszédükön nem lehet érezni, hogy idegen nyelvi környezet veszi körül ôket.

- Miért fontos a szakmai továbbképzés?

- Mert a rádiós szakmában a rutin életveszélyessé válhat. Ezért van szükség idônként a beszédtechnikai alap fejlesztésére. Eddigi tapasztalataim alapján abból indulok ki, hogy minden emberi készség fejleszthetô, így a hang- és beszédkészség is. Rengeteg fiatal kezdô van a szakmában, akiknél ez nagyon fontos.

- Ennek ellenére még a magyarországi újságíró-iskolákban sem tanítják a rádiós szakma minden csínját-bínját…

- Elsôsorban azért, mivel ezek az iskolák üzleti alapon mûködnek, a rádiós szakmához pedig ki kellene választani azokat, akik a szükséges adottságokkal rendelkeznek.

- Mióta és miért vállalta az oktatást is?

- Ötven éve dolgozom bemondóként, s ma már nyugdíjasként tevékenységem java az oktatással van kapcsolatban, amit 30 éve folytatok. El kell mondanom, hogy monomániásnak tartom magam a rádiót illetôen, mert minden érdekel, ami a rádiózással kapcsolatos. Nagyon régen foglalkoztattak a mûfaji kérdések is, s véleményem szerint a rádiós mûfajok mára nagyon elfajultak. A Magyar Rádiónak volt egy kutatóközpontja, amely mûfaji kérdésekkel foglalkozott, s a ’60-as évek közepétôl a rendszerváltásig Jel - kép címen egy folyóiratot is kiadott. Manapság a rádió oktatási osztálya szervez rendszeresen tanfolyamokat, én pedig az esztergomi Vitéz János Pedagógiai Fôiskola média szakán beszédtechnikát tanítok. Általában ez egy négy hónapos tantárgy, hetenként 2-3 órában, ami lehetôvé teszi, hogy kihulljon a rostán az, aki nem felel meg a szakmai követelményeknek.

Egyesek azt hangoztatják, hogy azért nem járnak tanfolyamra, mert nem akarnak artikuláltan beszélni, mire én azt szoktam válaszolni, hogy beszédtechnikailag, hangtechnikailag képzett emberként is tudok olyan rondán beszélni, mint az, aki megkérdôjelezi a képzés fontosságát. Alapjában véve nagyon optimista vagyok, s a Marosvásárhelyen eltöltött idô is azt igazolja, hogy lelkesedés vesz körül, s elfogadják azt, amit mondok - vélekedett Horváth Lajos.

A szelektív hulladékgazdálkodás meghonosítása terén Románia 98%-ban egyeztette törvénykezését az Európai Unióval. A legnagyobb gond azonban az alkalmazással van, ami jóval elmarad a követelményektôl, bár ez az eljárás a nyugati országokban is gyerekcipôben jár még - hallhattuk Stefanescu Danuttól, a megyei Környezetvédelmi Kirendeltség fôfelügyelôjétôl a tegnap délelôtt tartott sajtótájékoztatón.

Románia több mint 22 törvényt és kormányrendeletet hozott a hulladékgazdálkodás terén. Ezek nagyrészt a hulladékok kezelésére, tárolására, újrahasznosítására, illetve a környezetszennyezés megakadályozására vonatkoznak. Az alkalmazást illetôen merülnek fel gondok. Mindenekelôtt kevés az országban - s így megyénkben is - a környezetkímélô hulladéktároló. Mint ismeretes, Segesváron építették meg az elsô ökológiai szeméttelepet, a nyárádtôi és a szászrégeni csak tervként létezik. Ezek kiképzése, megépítése nagy beruházást igényel. Európai uniós követelmény a hulladék mennyiségének csökkentése. Ezért próbálják nálunk is bevezetni a szelektív hulladékgyûjtést. Mindeddig csak a papír, a fém, az üveg - most már kevésbé - illetve nemrég a pillepalack újrahasznosításával foglalkoznak a szakcégek. A törvények értelmében minden cég köteles a papírhulladékot külön tárolni és a begyûjtônek leadni. Sajnos, Romániában még nem létezik egy olyan gyár, amely újrahasznosítható papírból jó minôségû terméket készítene, így az anyag nagy részét exportálják. A környezetvédelmi kirendeltség adatai szerint megyénkben az év elejétôl november végéig 3716,6 tonna papírt gyûjtöttek össze, ebbôl 3644,9 tonnát értékesítettek, raktáron van 71,7 tonna. A szakminisztérium tavasszal meghirdetett egy kampányakciót, ami a papír újrahasznosítására vonatkozott. A környezetvédôk iskolákat próbáltak arra ösztönözni, hogy gyûjtsék és szolgáltassák be a papírt. Hogy milyen eredménnyel járt a gyûjtés, azonban erre konkrét választ nem kaptunk. Még nem összesítették az adatokat, a fôfelügyelô csak annyit közölt, hogy a legtöbb hulladékpapírt a vidrátszegi általános iskola diákjai gyûjtötték. A pillepalackok újrahasznosításával csak júniustól foglalkoznak országunkban. Megyénkben 5 cég szerezte be azt a különleges présgépet, amivel tömörítik a palackokat. Innen egy buzaui céghez kerül a bálázott anyag, amit ott megôrölnek, majd az így keletkezett port kiviszik az országból. Jó hír, hogy Marosvásárhelyen az eddig kihelyezett 5 pillepalackgyûjtô konténer mellé a jövô héten még 10-et kihelyeznek. Ezenkívül - a papírkonténerek mellett - minden iskolában külön gyûjtik a palackokat is.

Ennél sokkal nehezebben megy az akkumulátorok és a gumiabroncsok újrahasznosítása. Az elôbbiek esetén minden akkumulátort forgalmazó cég köteles a használtat beváltani, amiért az árának a 10%-át ki kell fizessék az ügyfélnek. Kevesen járnak el a törvénynek megfelelôen és az emberek is tájékozatlanok e téren, így kerül többnyire a szeméttelepre a nagyon szennyezô savat tartalmazó akkumulátor. A használt gumiabroncsokat is az újakat forgalmazó cég kellene visszavegye, azonban az esetek többségében ezt visszaadják a gépkocsi-tulajdonosoknak. Innen szintén a szeméttelepre, vagy még rosszabb esetben az erdôbe, a természetbe kerülnek. Itt javítani kellene a rendszeren, hiszen az abroncsokat az olthévizi és a dévai cementgyárak fogadják el, ahol elégetik a kazánokban, azonban ezért a beszolgáltató cég kell fizessen a nagyipari egységeknek. A használt gépkocsiolajat a megyében csak a Petrom nyárádtôi egysége veszi vissza. A szabályzatnak megfelelôen, tilos az olajat elönteni, de, mint köztudott, sokan ezt teszik. Szó esett még a forgács, fûrészpor újrahasznosításáról. Vannak cégek, ahol brikettet gyártanak belôle, azonban csak saját használatra, mert a forgalmazása sokba kerül. Megyénkben egyedül a szászrégeni Prolemn cég készít lemezt fûrészporból. A kisebb cégek és a magánszemélyek, ahol körfûrésszel dolgoznak, udvarokon vagy a folyóvizek partján, az erdô szélén tárolják (illegálisan) a hulladékanyagot. Amint megtudtuk, ez ügyben a környezetvédelmi rendôrség a héten tartott ellenôrzéseket a Maros völgyében, azonban az eredményeket még nem hozták nyilvánosságra. Itt sem tudnak igazán rendet tartani a környezetvédôk. Stefanescu Danut elmondta, a szelektív hulladékgyûjtés terén még a kezdeti lépéseket tesszük. Csak akkor beszélhetünk teljes rendszerrôl, ha megoldható a feldolgozás és az újrahasznosított anyagnak piaca is van. Ezenkívül még nagyon sok a teendô a nevelés terén. Ezért is vállalta fel a környezetvédelmi hivatal, hogy iskolákban különórákat tart a szelektív hulladékgazdálkodásról.

Szûknek bizonyult hétfôn a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság tárgyalóterme, ahol a Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tizenegyedikes diákjai keltettek életre egy amerikai tárgyalást.

A líceum XI. E kétnyelvû angol osztályának tanulói Jack Dougherty amerikai ügyvéd, az amerikai Peacecorp önkéntese irányításával két hétig készültek a nem mindennapi eseményre. A fiktív polgári per tárgya igencsak elképzelhetô: F.L. marosvásárhelyi roma nemzetiségû lakos feketén végzett munkájáért egy utólag nyerônek bizonyuló amerikai lottószelvényt kap C. bártulajdonostól. A nyeremény értéke nem kevesebb mint 3 millió amerikai dollár, de ennek átvételére F. L. Amerikába kell utazzon. Mivel nem rendelkezik a kiutazási költségekhez szükséges pénzzel, C. kölcsönére szorul, aki viszont csak a nyeremény fele és a kölcsön százszázalékos kamattal való visszafizetése ellenében egyezik bele az üzletbe. A New York-i repülôtéren azonban F. L. találkozása az amerikai földdel végzetesnek bizonyul: leesik egy sérült lépcsôfokról és életét veszti. A légitársaság vállalja a felelôsséget, de ügyét a hozzátartozóknak a törvényszéken kell megvédeniük.

Ezt játszották le a tegnap élethûen a diákok, s ugyancsak az angolul kitûnôen beszélô fiatalok töltötték be a család, a légitársaság ügyvédjei, közgazdászok, tanúk és hozzátartozók szerepét. Az esetet a szintén diákokból álló esküdtek széke bírálta el.

- Egyensúlyba akartuk hozni a kezdeményezésünket. A tavaly gyilkosság fölött ítélkeztünk, ami büntetôper. Az idén polgári pert játszunk le, és azt próbáljuk felszínre hozni, hogy mennyit ér egy ember élete. Hiszen a tárgyalás során a család kiszámítja, mennyit keresett volna a férj élete végéig, s azt követeli az alperesen - nyilatkozta lapunknak Jack Dougherty. A demokratikus, analitikus gondolkodásmód gyakorlása és meghonosítása a célja ezen felkészítôknek, mondta Marx Ágnes angol szakos tanárnô. A mindenre nyitott középiskolásokra esett a választásuk, hiszen a romániai igazságszolgáltatás reformon megy keresztül, s az újat elsôsorban az ifjúság karolja fel.

Andreea Ciuca bírónô elmondta, hogy december 8-án lejátsszák a tárgyalás és a bírósági eljárás román változatát.

Kereken egy éve, hogy ezzel a címmel tartják a Maros megyei óvónôk számára azt a felkészítôt, melynek elvégzése után ôk maguk is megtanítják a szülôknek a helyes gyereknevelés és személyiségformálás alapelemeit. Határkôhöz érve, csütörtökön a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban kerekasztal-beszélgetést tartottak.

- A jelenlegi gazdasági helyzet szinte valamennyi szülôt arra kényszeríti, hogy családját, gyerekeit a második helyre szorítva, életüket a munkának áldozzák. Az elmaradt együttléteket pedig a gyerekek ajándékokkal való elhalmozásával ellensúlyozzák - mutatott rá Nagy Edit, a Megyei Pedagógusok Háza igazgatója. A tanfolyam célja a szülôknek a családhoz, gyerekekhez való közelebb hozása. A program sikerét bizonyítja annak a kétgyermekes szülônek a felszólalása is, aki elmondta, hogy a tanfolyam elvégzése után talált idôt a gyerekeivel való együtt játszásra és tanulásra, s mostanában egyre jobban odafigyel azok érzelmeire. "Hosszú évekig abban a meggyôzôdésben éltem, hogy azzal, hogy életet adtam fiaimnak, elvégeztem a feladatomat, s ez mindenre feljogosít. Csak most értettem meg, hogy a szülôi szerep tulajdonképpen hivatás." Egy másik anyuka munkahelynek nevezte a családot: "Ha munkahelyünkön arra törekszünk, hogy feladatunkat minél pontosabban végezzük el, ugyanilyen törekvéseink kell legyenek a család nevezetû munkahelyen" - emelte ki.

Az eseményen jelen levô Viorica Preda, a Nevelési és Kutatási Minisztérium fôfelügyelôje elmondta, országos szinten immár 21 megyében tartanak felnôttnevelési tanfolyamokat. Az eddig az UNICEF támogatásával tartott tanfolyamot 2004-tôl a minisztérium veszi át, s így minisztériumi alapokat különíthetnek el a program folytatására.

Az öthetes tanfolyam olyan szülôknek szól, akiknek 0- 12 éves gyerekeik vannak. Eddig 108 óvónô nyerte el az oktatói címet, akik legtöbb 10-12 szülôbôl álló csoporttal ismertetik a holland mintára készített tankönyvek tartalmát, játsszák végig az interaktív játékokat. A magyar és román nyelvû csoportok összeállításakor figyelembe veszik a végzettséget, felkészültséget. A heti egyórás találkozások lehetôséget adnak a szülôknek arra, hogy megismerjék egymás nevelési elméleteit, önbizalmat nyerjenek a gyermeknevelés terén. A következô szülôk iskoláját januárban hirdetik meg - összegzett Kovács Júlia, a megyei óvodai képzés felügyelôje.

Románia az Europol tagjává vált

Románia keddtôl az Europol tagja, az errôl szóló megállapodást Bukarestben írta alá Ioan Rus belügyminiszter és Jürgen Storbeck, az európai rendôrségi intézmény igazgatója. Storbeck szerint Románia az Europol tagjává vált, de az EU-hoz való csatlakozásáig csak megfigyelôi státuszban, döntési joga nem lesz az intézmény keretében. Hozzátette, Románia számára mégis elônyös ez a jogállás, mivel megkapja az Europol teljes támogatását és ingyenes információkat kap az európai rendôri intézménytôl. Ioan Rus kijelentette, a megállapodás jelentôs elôrelépés az európai integráció útján, hiszen nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatásról és a belügyekrôl szóló tárgyalási fejezet lezárásához.

Elutasították az NRP területi átszervezési tervezetét

A képviselôház kedden elutasította azt a törvényhozási javaslatot, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) nyújtott be Kovászna, Hargita, Fehér, Brassó, Maros és Szeben megye közigazgatási- területi átszervezésével kapcsolatban. Az NRP kezdeményezését, amelyet az RMDSZ több ízben bírált, a Törvényhozási Tanács és az alsóház közigazgatási szakbizottsága szavazta le. A közigazgatási bizottság azzal indokolta az elutasítást, hogy a tervezet nem teljesíti a jogszabály feltételeit, továbbá nem felel meg a helyhatósági törvény és a népszavazási törvény elôírásainak. A testület szerint a települések és megyék határait csak törvény alapján, az érintett lakosság népszavazás útján történô elôzetes megkérdezése útján lehet módosítani.

Jövôtôl online-adóbevallás

A jövô évtôl online formában is hozzáférhetôvé válnak a globális jövedelemadó és a vámnyilatkozat ûrlapjai, az intézkedés az országos elektronikus rendszer bôvülésének újabb szakaszát képezi, jelentette be kedden Dan Nica, a távközlési és információ-technológiai szaktárca vezetôje. - A Pénzügyminisztériummal közösen 2004-tôl bevezetjük az online adóbevallást, az elsô szakaszban Bukarestben, majd országos szinten is - mondta a miniszter. Nica közölte, az online ûrlapok megfelelnek majd az új adótörvénykönyv elôírásainak és hasonlók lesznek a nyomtatott változathoz, ráadásul a program elvégez minden számítási mûveletet. A szolgáltatást összekapcsolják az internet bankingrendszerrel, így az esetleges különbözeteket is interneten keresztül lehet majd befizetni.

Újabb kitoloncolt romániai származású náci

Újabb romániai származású egykori náci ôrt toloncolnak ki az Amerikai Egyesült Államokból egy szövetségi bíró döntése alapján, tájékoztat az amerikai sajtó. Az amerikai bevándorlási szervek egyik szóvivôje szerint Johann Leprich egykori náci ôrt Romániába, Magyarországra, vagy Németországba deportálják. Leprich állampolgárságát az amerikai igazságügyi minisztérium 1986-ban megvonta, miután kiderült, hogy kapcsolata volt a náci rezsimmel. A második világháború idején a férfi tagja volt a náci titkosszolgálatok egyik különleges alakulatának, és ôrként dolgozott az ausztriai Mathausen koncentrációs táborban, ahol több mint 119.000 ember halt meg. Amerikai állampolgársága elvesztése után Leprich Kanadába költözött, de titokban azonban továbbra is az Egyesült Államok területén élt. Idén július elsején Leprichet felfedezték a felesége detroiti lakásában kialakított különleges helyiségben. A férfit letartóztatták, egy szövetségi bíró pénteken jóváhagyta a kormány deportációra vonatkozó kérését.

Fegyveres ôrök a Házsongárdi temetôben

Fegyveres ôrök vigyázzák decembertôl a kolozsvári Házsongárdi temetôt, hogy megelôzzék a szobrok jövôbeni ellopását. A kolozsvári városháza tárgyalásokat folytat ez ügyben egy ôrzô-védô céggel. Boros János alpolgármester szerint ez a megoldás sokkal hatékonyabb lesz, mint csendôrökkel ôriztetni a híres sírkertet. A több száz éves temetôbôl korábban számos bronzból öntött plakettet és szobrot elloptak. Legutóbb elmozdították a helyérôl gróf Kuun Géza síremlékének életnagyságú, leányalakot ábrázoló bronzszobrát.

Feladta magát a szabadbattyányi gyilkos

Feladta magát a Beszterce-Naszód megyei Retteg rendôrôrsén az a férfi, aki egy héttel ezelôtt kirabolt, majd meggyilkolt egy szabadbattyányi (Magyarország) házaspárt. Az országos rendôr- fôkapitányság tájékoztatása szerint a 22 éves borsai (Máramaros megye) Vasile A. bevallotta, hogy november 17-ére virradóra rablás szándékával megölte a magyarországi házaspárt. A férfi - aki napszámosként dolgozott a párnál - elmondta, hogy pénzt, két mobiltelefont és ékszert rabolt el a családtól, majd 17-én Romániába menekült.

Kötetben a Mindentudás Egyeteme

A Mindentudás Egyetemén eddig elhangzott elôadások közül 19 már kötetbe rendezve is olvasható; a kiadvány sajtóbemutatóját hétfôn tartották Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A tavaly szeptemberben - a Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv és az Axelero Internet együttmûködésében - indult Mindentudás Egyeteme a korszak legmagasabb szintû tudományos ismereteirôl ad áttekintést. Az elôadások kötetbe szerkesztésének jogát - a Matáv meghívásos pályázatán - a Kossuth Kiadó nyerte el. A Mindentudás Egyetemének elsô kötete mintegy 350 oldalas. Illusztrációi gazdagabbak az elôadásokon látottakénál, kislexikont is tartalmaz, továbbá irodalmat is ajánl. A Kossuth Kiadó a tervek szerint három kötetben - a féléves szemeszterek alapján - adja közre az elôadásokat. A második kötet várhatóan 2004 áprilisában, a harmadik jövô november tájékán jelenik meg.

Michael Jackson internetes levele rajongóihoz

Michael Jackson popsztár durva hazugságnak nevezte az ellene felhozott vádakat abban a levelében, amelyet hétfôn intézett rajongóihoz és barátaihoz internetes honlapján. A kiskorú molesztálásának vádja a levél szerint kizárólag egy nagy hazugságon alapul, amit a bírósági tárgyaláson be fognak bizonyítani. Az énekes közölte, hogy ügyvédei tanácsára részletesen egyelôre nem foglal állást a vádakról, azt a bíróságon akarja megtenni, nem pedig a nyilvánosság elôtt és a sajtóban. A popsztárt azzal a vádolják, hogy szexuálisan molesztált egy 12 éves kisfiút. Jacksont csütörtökön letartóztatták, majd röviddel utána 3 millió dolláros óvadék kifizetése ellenében szabadon engedték. Elsô bírósági meghallgatását január 9-re tûzték ki Santa Barbarába.

Lesz új helikoptere a marosvásárhelyi SMURD-nak!

Az Egészségügyi Minisztérium nemrégiben kormányhitelbôl 2 helikoptert rendelt: egyiket Bukarest kapja, másikat a marosvásárhelyi SMURD rohammentô- szolgálat - nyilatkozta lapunknak tegnap dr. Raed Arafat, a SMURD vezetô orvosa. A gépek egyenként 3,9 millió euróba kerültek, és már gyártás alatt állnak. Valószínûleg 2004 nyarán kapja meg a rohammentô-szolgálat a helikoptert, az üzemeltetési költségek finaszírozása azonban még nem tisztázott, mint ahogyan az sem, hogy ki fogja vezetni a gépet. A helikoptert a megyei kórház kapja, amelyhez a SMURD is tartozik, így nem fogják közösen használni a megyei mentôszolgálattal - tette hozzá Arafat doktor.

Közel 500 milliárd lejes adósság

A Megyei Sürgôsségi Kórház adósságai megközelítik az 500 milliárdot. Az intézmény 2002. évi tartozásai 297, idei kifizetetlen számlái 195 milliárdra rúgnak. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a költségvetés-kiegészítéstôl reméli a kórházak adósságainak törlesztését.

Festett tálak és rézdomborítások

A marosvásárhelyi uni