Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Érdekes nyilatkozat akadt tegnap a szemembe. Egy helyi fôügyész fejtegetése az igazságszolgáltatás változó rendjérôl.

Azt mondja többek között, hogy "a román törvények jogharmonizációja" következtében, "elsôrendû prioritássá" vált "a bûnügyi tárgyalások felgyorsítása". Minden ügyet "rezonábilis" idôn belül meg kell oldani. Ezért, folytatja, felszólította az ügyészeket, "tegyenek erôfeszítéseket a régóta tartó ügyek lezárására". Ugyanis, teszi hozzá, vannak hónapok, de akár évek óta húzódó peres ügyek is. Ezen a helyzeten, szerinte, azért kell változtatni, mert "jelenleg mások az elvárások". Aztán elmondja, hogy "ezen a vonalon" már volt néhány ellenôrzés náluk. Egyúttal újabb kontrollokat emlegetett, úgymond, "a tevékenység dinamizálásáért". Ha pedig rendellenességeket tapasztalnak, tudjuk meg a fôügyésztôl a továbbiakban, "intézkedéseket foganatosítanak" amelyek akár "a bírói karból való kizárásig" is elmehetnek. A fôügyész szerint ezek az intézkedések kiválthatják egyes kollegái elégedetlenségét, de úgy gondolja, "meg kell érteniük, hogy ma már másként mennek a dolgok".

Meg is értenénk, ha valóbanmásként mennének. Ehhez a "máskénthez" azonban másként is kellene gondolkodni. Például úgy, és abban, hogy nem Európa ösztökélésére kell(ene) rendet csinálni az igazságszolgáltatásban, s "jogharmonizálni", hanem a szakmával szembeni jogos elváráshoz igazodva, Európával vagy anélkül, "rezonalibis" idôn belül segítenek az igazságukat keresô emberek gondjain. Korábban, jogharmonizálatlanul, talán bizony egyenesen húzni-halasztani kellett az ügyeket? Aligha. Csak örülni tudunk, hogy most már a jogharmonizáció megoldja a dolgokat, felgyorsulnak az igazságszolgáltatás eddig kétségbeejtô lassúsággal ôrlô malmai, és az emberek nem lesznek kénytelenek hónapokon, sôt éveken át a bíróságokon rostokolva keresni az igazukat. Annak is örülünk, hogy - amint a fôügyész kijelentette - ha a bírák (a jogharmonizáció után) nem értik meg az idôk szavát, akkor majd ellenôrzik ôket, és alkalomadtán akár rövid úton menesz(the)tik is a bírói karból. Úgy kell nekik, ha nem látják be, hogy most, miután ilyen szépen "jogharmonizáltunk", egészen "másképp mennek a dolgok".

Summa summarum, a jelek szerint a fôügyész "megértette az idôk szavát", és akár az uniós elvárásokra való hivatkozással, de megpróbál rendet csinálni az igazságszolgáltatás amúgy meglehetôsen nehézkesen mûködô háza táján. Ha arra is rájön egyszer, hogy nem csak Európa kedvéért, hanem magukért az állampolgárokért kell változtatniuk munkamódszereiken, akkor talán "sínre kerül" az igazságszolgáltatás is.

Nem hivatalos források szerint Maros megye legtöbb 7 milliárd lejt kap a novemberi költségvetés- kiigazításkor - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Virág György megyei tanácselnök. Kormányhatározattal azonban 56 helységnek 12,5 milliárd lejt utalnak ki iskolajavításra, infrastruktúra-fejlesztésre, közmûvesítésre. A jövô évi megyei költségvetés - ha nem változnak a számok - csak 9 hónap kiadásait fedezi.

Virág György nem hivatalos forrásokra hivatkozott, melyek szerint a helyi tanácsok költségvetésének kiegyenlítésére mintegy 6-7 milliárd lejt irányoznak elô a novemberi költségvetés- kiigazításkor. Az összeg a szükségletekhez képest csekély, de nem részesül belôle az az 56 helység, amely a hétfôi, 1278-as kormányhatározat szerint 12, 5 milliárd lejt (50 és 200 millió lej közötti összeget) kap iskolajavítás, infrastruktúra-fejlesztés, közmûvesítés céljából. Az 56 szóban forgó település közül 55-nek (!) PSD- s polgármestere van, egy pedig - Szováta - RMDSZ vezetésû.

A Népújság kérdésére, hogy milyen kritériumok alapján választották ki Bukarestben az 56 helységet és tett-e erre vonatkozó javaslatot a megyei tanács, Virág György kijelentette: úgy történt, hogy még júliusban Ovidiu Natea prefektus a fôvárosba utazott, hogy pénzt szerezzen iskolajavításra, hiszen számos község anyagi gondokkal küszködött,a nyár folyamán nem lévén mibôl fedeznie a tanintézmények felújítását. A pénzbeli támogatásra a prefektus akkor ígéretet is kapott. "A helységneveket tartalmazó listát elém tették aláírásra, mivel mind a megyei tanácselnök, mind a prefektus aláírásának szerepelnie kell egy kormányhatározat-tervezeten. Kezdetben nem akartam aláírni, tekintve, hogy egy kivételével PSD-s polgármesterek által vezetett településekrôl volt szó, de köztük volt Szováta is, amely a fent említett összegbôl 2,5 milliárd lejt kap. Nagyon fontos volt a városnak a pénz, hiszen tudják, hogy leégett a kultúrotthon" - jelentette ki az elnök, hangsúlyozva, hogy ha tanintézményekre áldoznak pénzt, nem a politikai színezet a lényeg, hanem mindenekelôtt közösségi érdekrôl van szó.

A készülô 2004-es költségvetéssel kapcsolatban a tanácselnök elmondta: ha csupán a helyi tanácsok mûködési költségeit és az alkalmazottak bérét vesszük, akkor is 60 milliárd lejes hiányra számítanak. "Abból az összegbôl, amit a megyének szánnak, amellett, hogy nem elegendô még a polgármesteri hivatalok fenntartására sem, egy lej sem jut útépítésekre vagy javításokra. Két lehetôsége van a megyei tanácsnak: vagy nem szavazza meg a 2004-es költségvetést, vagy a kapott összeget leosztja 2004 elsô három negyedévére, és aztán lesz ami lesz, a majdani új tanács majd oldja meg a problémát". Virág György szerint a községek csodákat várnak a megyei tanácstól, vagyis elegendô pénzt, márpedig csodákra ne számítsanak! - hangzott az elnöki "biztatás".

Szoborügyben egyértelmû nemmel szavaztak a másik fél által javasolt változatra a képviselôk a Marosvásárhelyi Tanács rendkívüli jelleggel összehívott november 19-i ülésén, amelyen kétórás vita elôzte meg a döntéshozatalt. A Dorin Florea által szorgalmazott határozattervezet a Prahova Megyei Tanács ajándékának elfogadására, és az állítólag több példányban készült Mihai Viteazul bronz mellszobornak az üresen álló Antonescu-talapzaton való ideiglenes elhelyezésére vonatkozott. Az RMDSZ-tanácsosok viszont azzal szerették volna kiegészíteni a tervezetet, hogy a bulevárd aljában II. Rákóczi Ferencnek a szobra is helyet kapjon a róla elnevezett lépcsô közelében.

Ezt a javaslatot Dávid Csaba fogalmazta meg, aki szerint a szóban forgó sétányon (amely hivatalosan még mindig az utóbbi idôben több fórumon is háborús bûnösnek nyilvánított Antonescu marsall nevét viseli), egy szoborparkot alakítsanak ki, amelyben a Marosvásárhelyen fejedelemmé választott II. Rákóczi Ferenc szobrát is felállítanák. Az eredeti tervezetnek a kiegészítése azonban nem nyerte meg a többségi tanácsosok tetszését. Moraru Octaviannal szemben, aki szerint elôször is meg kellene vizsgálni, hogy a felvilágosult Rákócziról van-e szó, képviselô társai kifejtették, hogy nincs semmi kifogásuk RMDSZ-es kollégáik javaslata ellen, csakhogy azt egy következô alkalommal, a rendes havi ülés keretében kellene felvetni, továbbá pedig nem fogadhatják el azt, hogy Mihai Viteazul mellszobrának felállítását feltételhez kössék. Nagyobb felháborodást váltott ki dr. Benedek István javaslata, akinek az volt a kérése, hogy elôbb a Rákóczi-szobor ügyében szavazzanak. A további vita során elhangzott, hogy nagy szükség van a Mihai Viteazul-szoborra, mivel Marosvásárhely szegény történelmi emlékekben ( ami nem is csoda, hisz Trianon után valamennyi emlékmûvet eltüntettek a városközpontból), ezért kell két kézzel elfogadni a ploiesti-i adományt. Spielmann Mihály ezzel szemben kifejtette, hogy meg kell gondolni, hogy szükség van-e egy sorozatban készült mellszobor-másolatra, amikor Marosvásárhelyen is vannak mûvészek, akik eredeti mûalkotást tudnának készíteni, majd megnyugtatta kollégáit, hogy II. Rákóczi Ferencrôl Nicolae Iorga is nagyon elismerôen írt.

A késôbbiekben különféle vádakat vetettek egymás szemére a tanácsosok, majd Dorin Florea kijelentette, hogy nem érti az ellenkezés okát, hisz a prefektusnál folytatott egyezség során egyik fel sem fogalmazott meg ellenvetést, és feltételeket az ajándékszobor felállítását illetôen, majd kifejtette, hogy azért sürgôs a szavazat, hogy december elsejére nyugodtan elkészülhessenek a talapzaton végzendô munkálatokkal. A prefektusnál kötött egyezséget emlegette Pop Aurel tanácsos is, aki szerint a közeljôvôben Avram Iancu szobrát is el kell majd költöztetni a fôtérrôl. Kolozsváry Zoltán pontosítása szerint a prefektusnál egy megbeszélésen vettek részt és figyelmeztetett arra, hogy az RMDSZ-tanácsosoknak is tekintettel kell lenniük választóik véleményére, ezért a feltételhez kötés kiiktatása érdekében két különálló tervezet megszavazását javasolta. Bár Vlas Florin kománypárti tanácsos kifejtette, hogy csak a két javaslat megszavazása vezethet eredményre, szünet után sem sikerült közös nevezôre hozni a különbözô véleményeket. Ezt látván a polgármester kijelentette, hogy a tanácsosok szavazata nélkül is felavathatta volna a George Dumitru szobrát, majd biztosította a testületet, hogy úgyis elfogadja az adományt, amit az irodájában helyez el, esetleg odaad Benedek Istvánnak ajándékba, vagy december elsején egy szekéren végighordoz a városon.

A hosszas vita nyomán került sor a szavazásra, amelynek sem az eredeti tervezet (12 igen, 6 nem szavazat, három tartózkodás mellett), sem a Rákóczi-szobor felállításával kiegészített változat (kilenc igen,11 nem szavazat, két tartózkodás) nem kapta meg a szükséges háromnegyedes többséget.

Románia mégsem toldja meg újabb 300 millió euróval júniusban kibocsátott, 700 millió eurós, hétéves lejáratú eurókötvényét, viszont jövôre egymilliárd eurós kötvénykibocsátást tervez.

Ezt a pénzügyminiszter jelentette be keddi, bukaresti sajtóértekezletén. A pénzügyi vezetés november elején még úgy nyilatkozott, hogy újra megnyitja a júniusban kibocsátott eurókötvényt, annak a stratégiának a részeként, amely az idei költségvetési hiány külsô és belsô finanszírozását célozza. A 300 millió eurós pótlás kiadásának idôpontját akkor még nem döntötték el, de kibocsátási árát, hozamfelárát változatlanra tervezték.

Románia június végén bocsátotta ki régóta tervezett, 700 millió eurós nemzetközi kötvényét, hétéves lejáratra. A kötvény szelvénye 5,75 százalék, kibocsátási és viszonteladói ára 98,743 százalék, induló hozamfelára 2,60 százalékpont volt az irányadó eurókamatcsere- hozam felett és 2,67 százalékpont a 2010. júliusban lejáró, 5,25 százalékos német kormánykötvény (Bund) fölött. A felár a bankok által korábban megjelölt 245-265 bázispontos sáv felsô határának közelében volt.

Elemzôk szerint a magasabb felár arra vallott, hogy a legutóbbi kelet-európai valutamozgások, köztük a forint kalandjai után a piaci bizalom megcsappant, ám a román kormány mindenképp jól akarta elhelyezni a kötvényt, és talán megtoldja, amikor a piaci felár késôbb esetleg csökken. Kereskedôk szerdán kissé drágállották a kötvényt.

A kormány eredetileg 500 millió euróért akart kötvényt kiadni, az emelést csak június elején határozták el. A kibocsátás bevételét a költségvetés finanszírozására szánják. Az idénre becsült, 1,3 milliárd dollárnak megfelelô költségvetési hiány többi részét a hazai tôkepiacról fedezik. Korábban azt is közölték, hogy ez lesz az idén az egyetlen román szuverén jelentkezés a nemzetközi tôkepiacon.

Románia ezt megelôzôen, utoljára tavaly áprilisban szerepelt a nemzetközi tôkepiacon, és akkor majdnem három és félszeres túljegyzés volt a 700 millió euró értékben kibocsátott román eurokötvényre. A tavaly kiadott tízéves kötvény lejárata 2012. március 8., kuponja 8,5 százalék, kibocsátási és másodlagos forgalmazói ára 98,352 százalék volt, a hozamfelára kibocsátáskor 3,65 százalékpont volt az irányadó, 2012-ben lejáró német Bund felett, illetve 3,42 százalékpont az irányadó eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) felett.

Romániáé volt a legsikeresebb szuverén devizaadósság-kibocsátás tavaly - álította éves nemzetközi tôkepiaci visszatekintésében a Euromoney. Miután Magyarország és Lengyelország érett adóssá vált, a likviditásban fürdô, jobb hozamokat keresô konvergencia- alapok tôkéjét a román adósság vonzotta.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaszi Világgazdasági Kitekintésében Romániának 4,9 százalékos GDP-növekedést jósolt idénre és 5,0 százalékosat jövôre. Az inflációt az IMF az idén 16,2 százalékra, jövôre 11,6 százalékra várja az IMF, a tavalyi 17,8 százalék után. A román kormány ôsszel 4,8 százalékra csökkentette az idei gazdasági növekedés várakozását a korábban elôre jelzett 5,2 százalékról. Ezt az aszállyal indokolta Mihai Tanasescu pénzügyminiszter.

A Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium szakemberei közösen dolgozzák ki az erôs lej 2005 elsô felében esedékes bevezetésérôl szóló törvénytervezetet, nyilatkozta kedden Mihai Tanasescu pénzügyminiszter. Hozzátette, a törvénytervezet várhatóan 2004 tavaszára elkészül.

- Még nem tudni, hogy három vagy négy nullát törlünk. Törökország például hat zéróst kíván törölni az összegek végérôl. A mûvelet költségeirôl egyelôre nincs végleges felmérés - fogalmazott Tanasescu. Hozzáfûzte, hogy az új rendszer egy ideig a jelenlegivel párhuzamosan mûködik majd. A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány támogatja az egymillió lejes bankjegy bevezetését, amelyrôl nemrég nyilatkozott Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója.

Tanasescu hangsúlyozta, az új címletû bankjegy nem az inflációcsökkentési folyamat leállítását, hanem folytatását jelenti.

A tárcavezetô kifejtette, egy nagyobb címletû bankjegy bevezetésére a gazdaság "íratlan törvényei" szerint akkor van szükség, amikor a legnagyobb címlet értéke 30 dollár alá esik. A legnagyobb címletû jelenlegi bankjegy, az 500.000 lejes, mintegy 13 eurónak, azaz 15 dollárnak felel meg.

Oroszország rendezési tervet terjesztett elô a Moldovától egyoldalúan elszakadt Dnyeszter menti Köztársasággal kapcsolatban - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök a hétfôi kormányülésen.

Az orosz külügyminisztérium mind Moldova, mind a Dnyeszter mellék vezetéséhez eljuttatta memorandum formájában elképzeléseit.

Putyin azt mondta, hogy az orosz rendezési terv maximálisan figyelembe veszi a moldovai kormány, illetve a szakadár terület törekvéseit, és elôsegíti a viszály megoldását, amely 1992 óta osztja meg az egykori szovjet köztársaságot.

Az orosz elnök kijelentette: az új moldovai alkotmány elfogadása az állam valódi összeforrásához vezet majd, és véget vet a szembenállásnak, amely miatt a térségben élô lakosság, egyebek között tízezer orosz évek óta szenved.

A Dnyeszter menti terület 1992-ben szakadt el Moldovától egy rövid, ám véres háborút követôen, amely amiatt a félelem miatt pattant ki, hogy az ország a szomszédos Romániával egyesülhet. A 1500 halottat követelô háborúskodás egy moszkvai védnökséggel megkötött tûzszünettel és orosz békefenntartóknak a térségbe irányításával ért véget. Moldova 1940- ig Románia része volt a döntôen oroszok és ukránok lakta Dnyeszter menti terület kivételével. Jelenleg mintegy 1300 fôs orosz csapattest felügyeli a szakadár területen az ott hagyott orosz lôszereket.

Moszkva ígéretet tett a lôszerkészlet 2002 végéig történô kivonására, amely azonban nem fejezôdött be. Moldova szerint a Dnyeszteren túli területek szeparatista vezetése késlelteti a készletek kivonását. Putyin hétfôn azt mondta, hogy az orosz rendezési terv elô fogja segíteni a kivonás végrehajtását.

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet - mint közölte - jövô évtôl esetleg kis létszámú békefenntartó alakulatot küld a területre.

(MTI-EU) - Az Európai Unió bôvítése nyomán kiterjedtebbé válhat, és az eddigieknél is súlyosabb gondokat okozhat a szervezett bûnözés Európában - figyelmeztet legutóbbi éves jelentésében az Europol.

Az EU-tagállamok rendôrségei közötti együttmûködést irányító, hágai székhelyû intézmény becslései szerint a jelenlegi tagországokban 2002-2003 között 3000-rôl 4000-re nôtt a bûnözôk által mûködtetett hálózatok száma. Mivel egy-egy ilyen hálózathoz átlagosan 100 ember tartozik, a bôvítés elôtt álló unióban mintegy 40 ezren vehetnek részt közvetlenül a szervezett bûnözéssel kapcsolatos tevékenységekben.

A puszta számszerû növekedés mellett az európai rendôrségeknek már eddig is sok gondot okozott, hogy a bûnözôk egyre kifinomultabb technológiákat alkalmaznak, s tevékenységük ennek arányában válik mind

Választások 2004. június 6-án?

Mindent együtt

A Szociáldemokrata Párt állandó delegációja úgy döntött, hogy a helyhatósági választások kapcsán a kétfordulós változatot támogatja, miután a Ion Iliescu elnökkel folytatott megbeszélésen az egyfordulós polgár-mesterválasztás mellett szállt síkra.

Gavril Mîrza, a Suceava megyei SZDP elnöke kedden, sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormánypárt Állandó Delegációja úgy döntött, hogy javasolni fogja: a 2004-es helyhatósági választásokat június 6-ra, a második fordulót pedig június 13-ra írják ki.

Döntés született arról, hogy a választási kampány harmincnapos lesz, és nem negyvennyolc, hanem huszonnégy órával a szavazás elôtt ér véget.

A kormánypárt állandó delegációja azt a javaslatot is elfogadta, hogy az általános választásokat december 12-én, az elnökválasztás második fordulóját pedig december 19-én rendezzék.

A szenátorok megválasztására az SZDP név szerinti szavazást javasol, az elnökjelölteknek az eddigi 300.000 helyett 500.000 aláírást kell gyûjteniük. A szenátorok száma öttel, a képviselôké tizenhéttel csökken.

A következôkben elfogadásra bocsátják a választási etikai kódexet, 2004 elején pedig megalakul az Állandó Választási Hatóság, tette hozzá Gavril Mîrza.

A kormány javasolhatja a DP-nek és az NLP-nek, hogy a parlamenti választásokat 2004. június 6-án,
a helyhatósági választásokkal egy idôben rendezzék meg, az elnökválasztást pedig két- három héttel december elôtt írják ki, közölte kedden Adrian Nastase kormányfô.

A miniszterelnök kijelentette, az ellenzék javaslata a választások idôpontjával kapcsolatban elfogadhatatlan, mivel az alkotmány nem teszi lehetôvé. A DP javasolta, hogy a parlamenti és az államfôválasztásokat november 28-án rendezzék, a liberálisok december 5-ét javasolták.

Ion Iliescu elnök kedden kijelentette, lehetséges, hogy a helyhatósági, parlamenti és államfô- választásokat egyaránt 2004. június 6-án rendezzék.

Az államfô elmondta, az egyetlen alkotmányos megoldás a parlamenti választások december 12 elôtti megrendezésére az, hogy elôrehozott parlamenti választásokat írnak ki.

Iliescu hozzátette, az alkotmány szerint az elôrehozott választásokat nem lehet kevesebb mint hat hónappal a parlament mandátumának lejárása elôtt kiírni.

Mind a románokban, mind a magyarokban megvan a hajlandóság arra, hogy az évszázados etnikai ellentéteket feloldják - mondta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, akit kedden a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avattak.

A történész a díszdoktorrá avatás ceremóniája után e szakmai elismerésrôl szólva az MTI-nek úgy vélekedett: a háromnyelvû kultúrát gondozó kolozsvári egyetem becsüli azt a munkásságát, amely a közép-európai soketnikumúság kialakulását és ennek értékeit tárgyalja.

Méltató beszédében Csucsuja István, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese elmondta, hogy a magyar tudós kitüntetése a kolozsvári egyetem számára mûvelôdéstörténeti esemény, amely tovább erôsíti a romániai és a magyarországi felsôfokú oktatás közötti együttmûködést.

Glatz elôadásában hangsúlyozta, hogy a BBTE Közép-Európa egyetlen háromnyelvû egyeteme, ahol a román mellett magyar és német nyelven is folyik az oktatás. Felhívta a figyelmet a nemzetközi fórumokon ismertetett javaslatára, miszerint a közép-európai térségben az etnikai konfliktusok kezelésére egy közös magatartáskódex kidolgozására lenne szükség. Ahhoz, hogy a jövô ne csak az európai nagy nemzeteké legyen, a közép-európai kis nemzeteknek meg kell teremteniük többnyelvû intézményeiket, amelyek számukra a versenyképességet és az esélyegyenlôséget biztosítják - fejtette ki a tudós.

Glatz Ferenc az MTI kérdésére elmondta: mind a románokban, mind a magyarokban megvan a hajlandóság arra, hogy az évszázados etnikai ellentéteket feloldják. A történész szerint ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepet töltenek be a multikulturális egyetemek, hiszen ezek teremtik meg majd azt az értelmiséget, amely képes lesz e viszályokat a jövôben megoldani.

(MTI) - Román parancsnok irányítja a következô egy évben a magyar-román közös békefenntartó zászlóalj tevékenységét; az ünnepélyes parancsnoki átadást-átvételt kedden tartották a hódmezôvásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál.

A parancsnokságot Fekete László ezredes adta át Catanici Avram ezredesnek.

A békefenntartó, béketámogató és humanitárius segítségnyújtási feladatok ellátására alkalmas magyar-román közös zászlóalj közös parancsnokságból, egy román és egy magyar modulból áll - mondta el az MTI- nek Darabos Lajos ôrnagy, a hódmezôvásárhelyi lövészdandár sajtótisztje. Tájékoztatása szerint a magyar fél a hódmezôvásárhelyi lövészdandár 2. lövész zászlóalja, a román pedig az aradi 19. Gépesített Lövészdandár 191. lövész zászlóalja.

A közös kiképzési program 1999. június elsején kezdôdött: évente két kiképzési célú gyakorlatot hajtanak végre, Romániában, illetve Magyarországon. A feladatokat mindkét fél saját fegyverzetével, felszerelésével és jármûveivel látja el - tudatta a sajtótiszt.

Közölte, hogy november 24-29. között Romániában "Bölcs elôrelátás 2003- RO" elnevezéssel közös gyakorlatra kerül sor.

A karfiol is káposzta, mondotta Mark Twain; csak fôiskolát végzett. Itt most szép kis mondások következnek, kommentár nélkül. * Azért van sok milliárdosunk, mert nagy ország vagyunk. (Ion Iliescu) * Adományokra van szükségünk, és aki tisztségre pályázik vagy meg akarja ôrizni a székét, hozzá kell járulnia a kampányköltségekhez. (Dan Matei Agathon, pártfôtitkár, pálmaültetvényes és Dracula-szakértô) * Agathon nagy bakot lôtt. Hogy lehet ilyesmit nyilvánosan hangoztatni? (Trita Fanita, dúsgazdag vállalkozó) * Ha reggel fölébredve leszállsz ágyadból, és semmid sem fáj, halott vagy. (dr. Sorin Oprescu honatya, nemegy kórház igazgatója) * 1989-ben nem forradalom volt, hanem államcsíny, amellyel eltávolították a hatalomból Nicolae Ceausescut. Ezt a történelem fogja bebizonyítani. (Iosif Constantin Dragan, a leggazdagabb román.) * Moszkva már 1988-ban elrendelte a bukaresti hatalom megdöntését, tervet is kidolgozott erre. A kelet-európai államokban végbement forradalmak tulajdonképpen a KGB kezdeményezésére kezdôdtek el. (Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens író) * A forradalom, amelyben én harcoltam, elbukott. Amelyikben Sergiu Nicolaescu vitézkedett, az gyôzött. (Ion Caramitru színész, a parasztpárt alelnöke) * Bukovszkijt ágrólszakadt románok fertôzték meg ilyen elméletekkel, akik a kilencvenes évek elején unos- untalan ismételgették ezeket a kijelentéseket. (Ion Iliescu) * Ízletesebb termékeink vannak, mint az Európai Uniónak. * A karácsonyfa-ellátást nekünk magunknak kell megszerveznünk, mielôtt még mások megelôznének. (Ilie Sârbu, mezôgazdasági miniszter) * A legunalmasabb Maros megyei honatya Tiberiu Sbârcea kormánypárti szenátor. (24 ore muresene) * A köztársaság marsallbotja (!) több kollégánk iszákjában is ott van. Mircea Geoana különösen értékes kolléga, tagja a csapatnak, és arra a posztra kerül, amelyet a párt kijelöl számára a választások alkalmával. (Adrian Nastase) * Ne várjatok nindzsás filmeket, vért, Mátrixot vagy miféléket. A törvényen vagyunk, és aki azt áthágja, kitekerjük a nyakát. (Ovidiu Grecea, Bukarest új prefektusa) * A politikában a hülyeség nem hátrány. (Bonaparte Napóleon - 1769-1821) * Mivel abban az idôben a mesterséges megtermékenyítés még ismeretlen volt, a falu minden üszôje ennek a két apaállatnak köszönhette tehénné válását. (Egy falumonográfiából) * Alkalmazok makettkészítôt fából. (Apróhirdetés) * Holnap jobb lesz a jövô. Ma még nem az. (Winston Churchill)

Budapesten 2003. november 20-22. között megrendezésre kerül az Elsô Magyar-Román Pszichiátriai Konferencia. Színhelye a Közép-európai Egyetem Kerepesi úti Szálló- és Konferenciaközpontja, szervezôje a Blaguss-Volánbusz Kongresszusi Iroda. A konferencia fôvédnökei: dr. Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára (civil foglalkozása pszichiáter) és Románia budapesti nagykövete, Calin Fabian. Tiszteletbeli elnökei: Professor emeritus Moussong-Kovács Erzsébet Budapestrôl és Randasu Stelian konzultáns professzor Kolozsvárról, szervezô elnök pedig dr. Kerekes Medárd Ferenc pszichiáter-addiktológus, a Magyar-Román Pszichiátriai és Addiktológiai Baráti Társaság megalapítója. A rendezvény elsôdleges célja a két szomszédos Duna menti ország és nép - melynek történelme embert próbáló, sorsa és szellemisége közös -, értelmiségi elitjének magas szintû együttmûködését serkenteni. Bár a kollaborálásnak szép számmal vannak egyéni kezdeményezései és lelkes szószólói, a szervezôk szükségesnek tartották, hogy a magyar és a román pszichiáterek közül egyre többen ismerjék meg egymást, egymás munkáját és szakmai érdeklôdését. A konferenciára mindkét országból jeles pszichiátereket és pszichológusokat, köztük professzorokat, osztályvezetôket várnak, akik referátumokkal, tudományos elôadásokkal, poszterek bemutatásával biztosítják a szakmai találkozó magas színvonalát. A dolgozatok témái az akadémikus és klinikai pszichiátria változatos kérdéseit fogják át és taglalják, de legnagyobb arányban a szenvedélybetegségekkel foglalkozó munkák, tehát az addiktológiai kutatások nyernek képviseletet. A konferencia egyik újszerûsége, hogy mindenki anyanyelvén tarthatja meg elôadását, a szinkrontolmácsolás biztosított. A rendezôk és szervezôk remélik, hogy jelen rendezvényük egy hagyomány kiindulópontja lesz, és ezután rendszeresen kerülhet sor hasonló találkozókra hol egyik, hol másik országban. Közös rendezvényeknek, projekteknek, kutatásoknak, tapasztalatcseréknek, ösztöndíjaknak, közleményeknek kellene létrejönniük, amelyek az egyetemes pszichiátria és medicina -, végsôsorban a mindenhol élô, mindenkori ember -, érdekét fogják szolgálni.

"A nyelvtisztításnak van határa, a mindenkori lehetôség és az ízlés, de a nyelvpiszkításnak nincs határa: az végtelen, mint a pongyolaság és az ízléstelenség." (Kosztolányi Dezsô)

Ki olvas ma nyelvmûvelô könyvet? Az anyanyelvápolók szélmalomharca szinte senkit sem érdekel. Akik a közvéleményt alakítják - a politika, a közmûvelôdés, a sajtó emberei - egész egyszerûen nem vesznek tudomást róla. Az Anyanyelvápolók Szövetsége sem tudott életképes mozgalmat indítani az iskolák körében, a hellyel-közzel szervezett vetélkedôkön nyilván a legjobb diákok versenyeznek, és értelemszerûen épp azok maradnak ki a játékból, akik miatt az egészet kitalálták. Ugyanígy nem vagy alig olvassák - fôleg fiatalok nem - a napi sajtó nyelvmûvelô írásait, mert azok - tisztelet a fehér holló- kivételnek - ridegek, szárazak, unalmasak, inkább a szakmának szólnak, mint az átlagolvasónak, netán a diáknak. A rádiós-tévés nyelvmûvelô mûsorok sem izgalmasak, senki sem népszerûsíti ôket, itt-ott lehet ugyan könyvjutalmat is nyerni, ha az ember egy kicsit odafigyel, és elküldi a nem túl nehéz választ, de ez sem növeli a nézettséget. A nyelvmûvelô rovatot maguk az újságírók sem olvassák, holott a példaanyag tetemes részét írásaikból veszi a szerzô. (Ismerek olyan kollegát, akinek egybegyûjtött írásait csakis azért volna üdvös megjelentetni, hogy az egyetemen "állatorvosi lónak" használják…De melyik az az egyetem, ahol a helyes és szép magyar fogalmazás fô követelmény volna? A frissen végzett, katedrára kerülô pedagógusnak az elsô éve arra megy rá, hogy "vissza-tanuljon" magyarul - érthetôen elôadni, hogy diákjai is felfogják.

A szakzsargon, a terminus techni-cusok rabságából nem könnyû szabadulni.)

Holott a nyelvmûvelô cikkeknek/mûsoroknak elsôsorban az írott és az elektronikus sajtóban buzgólkodók vehetnék hasznát. De az újságíró olyan gép, "aki" csak írásra (szövegelésre) van programálva, olvasásra aligha. (Láttam néhányszor rádiósok, tévések kéziratait is, és elborzadtam.) Ameddig nem idézik névvel, az újságíró közömbös. Ám ha ott díszelegne a neve az elrettentô példaként idézett szöveg alatt, akkor bizonyosan pert akasztana a szerencsétlen pallérozó donkihóté nyakába, és örökre elvenné kedvét a példálózástól.

Nyelvmûvelô szakkönyvet, kéziszótárt a lapkorrektoroknál látni; ha valamit "nem úgy írtál", felütik, és finoman rendre utasítanak. Nem esik jól, de tôlük legalább (legalább tôlük!) kénytelen vagy ezt-azt megtanulni. A legtöbb újságíró azonban zsigeri ellenállást tanúsít az ilyesfajta továbbképzés ellen.

Mégis vannak tántoríthatatlan nyelvmûvelôk, akik makacsul hisznek a szó erejében, írják és mondják a magukét, abban a hitben, hogy ha akár csak egy személy is odafigyel, akkor már érdemes volt cédulázni, rendszerezni, kínlódni a mondanivalóval. Kínlódni bizony, mert nehéz egyszerre szakszerûnek maradni és érdekfeszítôen fogalmazni. Kevés olyan nyelvmûvelôt olvastam-hallottam, aki pontosan, ugyanakkor választékosan, könnyedén, uram bocsá’, elegánsan írt volna.

Lôrincze Lajos volt ilyen (egy játékos anagramma Józan Csilleôrnek becézi), és ilyen dr. Grétsy László.

Dr. Brauch Magda élvezhetné a nyugdíjas kor derûjét, hagyhatná az egész nyelvmûvelô hajcihôt a francba, mégsem teszi. Egyrészt mert még nem fáradt bele saját szélmalomharcába, másrészt mert Aradon (ahol él) és környékén vészesen romlik az anyanyelv. Persze Maros megye és Marosvásárhely sem kivétel, e tekintetben mi is nyelvi szórványnak számítunk. Pontra teszünk, régiségünk van a munka mezején, ráhajtunk a bordurára, akcsidentet csinálunk, hogy szkoccsal kell összeragasztani a szerencsétlen pietont, ja, persze megamendálnak,

de adunk egy telefont, mert van relációnk, és anulálják az egészet, vilában lakunk, nem egy rohadt ánélés ápártámentben, nem vagyunk holmi dutyefutyék, megvan licsentünk is, mánádzsér diplomával lezser az ember, adunk egy szémészét a havernak, hajnalban vár a kapuban, megyünk Magyarba bizniszelni…

Ott aztán vért pisilünk, hogy ne nézzenek románnak. Pedig nem mondunk murkot, hanem sárgarépát, mégis felismernek. Pedig már belejöttünk, figyelsz, haver, ne tudd meg, milyen tökjó volt az este, felszedtem egy dögös csajszit, két félidôt lekavartunk szünet nélkül, a harmadik nem igazán volt jó, duplát kért a mónikáér’, oszt’ kidobtam.

Lemaradunk-e mi, Erdélyben élô, magyar anyanyelvû, baráti körünkben általában magyarul beszélô magyarok az anyaországiaktól a köznapi beszéd területén? Kérdezi Brauch Magda. Hát persze, már lemaradtunk, bár a gyakran és elôszeretettel használt "divatos" kifejezések, a pesti szleng gyöngyei futótûzként terjednek idehaza is, azonban mire általánossá válnának, ott, az anyaországban már kimentek a divatból.

Egy valamiben sosem maradunk le. Sznobságban, idegenmajmolásban mindig a top csúcsán leszünk.

(Brauch Magda: Közös anyanyelvünkért. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2003)

A nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány segítségével a Bethlen Gábor Kollégiumban mûködô Fenichel Sámuel Önképzôkör 2003. november 21 - 23. között megszervezi a TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRÖK II. ERDÉLYI KONFERENCIÁJÁT (TUDEK 2003).

Ennek célja a erdélyi magyar középiskolák szaktanárai és speciális érdeklôdésû diákjai közötti kapcsolatteremtés, a további együttmûködés megalapozása, a szaktantárgyakra alapozott, de az egyéni kibontakozás lehetôségét magába foglaló nemes versengés megteremtése. A rendezvényen az erdélyi magyar középiskolák és tagozatok bejelentkezett 9-12. osztályos tanulói (azok a diákok is, akik 2003 júniusában érettségiztek) vesznek részt.

A konferencia munkálatai hat szekcióban zajlanak: biológia, fizika-kémia, földrajz-geológia- környezetvédelem, humán- és társadalomtudományok, magyar nyelv és néprajz, matematika-informatika.

A megnyitón elôadást tartanak a budapesti Természet Világa és az Élet és Tudomány folyóiratok fôszerkesztôi.

A program költségvetése (a diákok díjazása, a meghívottak elszállásolása és ellátása, szervezési kiadások: posta, fénymásolás, papír stb.) összesen 57.280.000 lejbe kerül, amibôl hiányzik 34.780.000 lej

Mivel költségeink meghaladják lehetôségeinket, támogatókat kell keresnünk. Az Önök támogatása is hozzájárulhat az erdélyi tehetséges diákok érvényesüléséhez!

Támogatás esetén, kérjük, tüntessék fel az összeg rendeltetését: TUDEK 2003.

Köszönjük!

Nagyenyed, 2003.10.15

a Fenichel Sámuel Önképzôkördiákelnöke,Polgár Klára Dalma,Szôcs Ildikó tanár,a Bethlen Gábor Alapítvány elnökeNagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány515.200 Nagyenyed, Bethlen Gábor u. 1. sz. Fehér megye.Folyószámla: Raiffeissen BANK Nagyenyed: 3041430 EUR, 3041413 ROL

A Romániai Pedagógus-szövetség szombaton az RMPSZ szovátai Teleki Oktatási Központjában díjazta azon tanerôket, akik több évtizedes tevékenységükkel szolgálták az oktatást, illetve azokat, akik fiatalon kiemelkedô tanári teljesítményt értek el.

A hat évvel ezelôtt alapított Ezüstgyopár- díjra az idén 35 személyt jelöltek, közülük 20-an vehették át a kitüntetést. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ fôtitkára felolvasta dr. Kötô József, az RMPSZ ügyvezetô alelnökének köszöntôjét, majd Lászlófy Pál, a szervezet elnöke adta át a díjakat az oktatóknak. A laudációkat katalógusba foglalták a szervezôk, így az oklevél mellett ezt is átadhatták azoknak, akik mindezt kiérdemelték. Megyénkbôl három pedagógus vehette át az Ezüstgyopár-díjat: Gub Jenô, földrajz-biológia szakos tanár Szovátáról, Demeter Pál tanító Szászrégenbôl és Gagyi Mária román-magyar szakos tanár Dicsôszentmártonból. Az ünnepséget a Gergely- Simon Ibolya által vezényelt csíkszeredai Harmónia Kórus, valamint Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi karnagy zenetanár elôadásai zárták.

Az elmúlt napokban, amikor nem titkolt érdeklôdéssel kezembe vehettem Makkai Gergely Az Erdélyi-mezôség tájökológiája címû kötetét, a Mentor egyik új kiadványát, s rápillantottam a tartalomjegyzékre, azonnal éreztem, hogy nem akármilyen szellemi élményben lesz részem ezeknek a tanulmányoknak az olvasása közben. Különben is: szenvedélyesen érdekel minden, ami errôl a gyakran lesajnált, ám számomra oly kedves, otthonos régióról szól. Szülôföldem a Mezôség, és még ma is határtalan bennem a kíváncsiság, hogy minél többet megtudjak róla. Ezt a szomjas érdeklôdést elégítette ki most Makkai Gergely kitûnô könyve.

"Hosszas, de közel sem befejezett munka eredménye ez a könyv - vallja a szerzô egy helyütt. - Minden elôítélet nélkül, a kíváncsiság hajszolta vizsgálódással igyekeztünk újra feltárni és új megvilágításba helyezni annak a hatalmas ismeretanyagnak minél nagyobb részét, amely az Erdélyi- mezôséggel kapcsolatban ez ideig megjelent. Így született meg ezen valóban sok tekintetben egyedi tájegység fejlôdésének eseményhû áttekintése a geológiai kezdetektôl napjainkig."

Szakmai gyökerû szokás nálam, hogy egy új könyvet - fôként, ha tanulmányokról van szó - mindenekelôtt a vonatkozó irodalom címjegyzékének futólagos áttekintése után veszek szemügyre behatóbban. Így történt ezúttal is. S azonnal meggyôzôdhettem, hogy Makkai Gergely valóban hatalmas dokumentáció birtokában beszél a Mezôségrôl. Forrásanyagának páratlan bôségét érzékeltetve, egykori és újabb keletû tanulmányok, kötetek, tudományos dolgozatok sokaságát sorolja fel (összesen 95 címet) - körültekintôen megalapozott tájékozottságának bizonyságaként…

De nem csupán a gonddal megválasztott hivatkozások és utalások tanúsítják, hogy a Mezôség-kutató Makkai Gergely tájökológiai tanulmányaiban szervesen és szüntelenül jelen van maga az erdélyi magyar történelem: mindaz, ami ennek a "sajátosan egyedi világnak" a múltját és jelenét, természeti és társadalmi fejlôdését, etnikai viszonyainak alakulását a tovatûnt századok viszontagságai közepette meghatározta.

Évmilliókkal ezelôtt, az eocén korszak közepétôl a miocén végéig Erdély területét - tehát a Mezôséget is - tenger borította, és csak az ún. szarmata korban kezdôdött el itt a tenger fokozatos visszavonulása - indítja geológiai vizsgálódásainak összegzését Makkai Gergely. S mindjárt megtudhatjuk tôle, hogy az elsekélyesedô tengervízbôl a meleg éghajlat hatására nagy mennyiségû konyhasó keletkezik. Ugyancsak a szarmata korszakban indult meg a földgázképzôdés is az Erdélyi-medence területén.

A tenger visszavonulása nyomán, a harmadkor befejezô szakaszában a Mezôség legnagyobb részét gazdag mocsári, illetve szárazföldi növényzet borította. És "mindössze" 8-10.000 évvel ezelôtt, az utolsó eljegesedést követô idôkben kezdôdött el a mezôségi tavak kialakulása! Az ember pedig - értesülhetünk a tudós szerzôtôl - mintegy 3.000 évvel ennek elôtte jelent meg a Mezôségen - "tájalakító erôként".

Az éghajlati változások következtében szárazzá vált Mezôség területét sok millió évvel ezelôtt buja növénytakaró borította: akkoriban e tájegység uralkodó vegetációja az erdôség volt - hogy aztán a harmadkor végén mindez a beálló jégkorszak áldozatául essék. A dombokat beborító, nagy kiterjedésû erdôségek azonban fokozatosan eltûntek, már évezredekkel napjaink elôtt megkezdôdtek az erdôirtások, a földmûvelés, az állattenyésztés elterjedése magával hozta a füves térségek gyarapítását, s ilyenképpen a táj arculatának mélyreható átalakulását. Olyan izgalmas ennek a folyamatnak a szakszerû rajzolata, mintha egy jó regény fejezeteit olvasnánk…

Aki valamennyire is otthonos a mai Mezôség szomorú szépségû dombjainak világában, az könnyen megérti, hogy Makkai Gergely miért foglalkozik oly behatóan az erdôkkel s a tavakkal. A volt erdôkkel és a volt tavakkal. Hogy miért szól részletesen a középkori tóbirodalomról, a halászat egykori meghatározó szerepérôl, a lecsapolásokról, az erdôk fájdalmas pusztulásáról, a szinte katasztrofális vízhiányról: mindazokról a tájalakító természeti és történelmi tényezôkrôl, melyek a jelenkori állapotok kialakulását elôsegítették. Tájékoztat (például), hogy ezeken a területeken, a maros és a Szamosok közötti térségben valamikor körülbelül 250 nagy halastó létezett s állott az itteni lakosság rendelkezésére; említi, hogy egy 1622-bôl származó szakácskönyv 30 halfélébôl készített, 189 fajta ételt sorol fel. Honfoglaló ôseink leleményes halászati ismeretek birtokában érkeztek a Mezôségre annak idején, s amikor itt még javában virágzott a középkori tóbirodalom, ezt a tudományukat is sikeresen gyakorolhatták…

Tájökológia és történelem bonyolult összefüggéseiben mutat rá Makkai Gergely a Mezôség mai etnikai viszonyait kialakító tényezôkre. Hangsúlyozza: a honfoglaló magyar törzsek letelepedése elôtt a Mezôség szinte teljesen elnéptelenedett terület volt, ahol alig lehetett nyoma a magyarságot megelôzô népesség jelenlétének - amit az is cáfolhatatlanul bizonyít, hogy majdnem az egész helységnévanyag magyar eredetû. Minden valószínûség szerint a székely Mezôség volt a magyar honfoglalók elsô megtelepedési helye a Kárpát-medencében. Az erdélyi, s ezen belül a mezôségi táj ökológiai viszonyai, a természettel való harmonikus együttélés körülményei jelentôs mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy ezeken a tájakon egy nép házat-hazát építhetett a maga számára.

Színmagyar falvak, szorgos közösségek élték itt virágzó életüket a középkor századaiban - hogy azután Erdély valamennyi tájegysége közül épp a Mezôségen következzék be a legnagyobb arányú népességcsere. A tatárjárások, a gyakori török betörések, Mihai vajda és Basta generális támadásai, gyilkolásai következtében a magyar lakosság rohamosan fogyatkozott, s helyét keletrôl és északról a Kárpátokon túlról érkezô bevándorlók foglalták el. Mindemellett a járványok és betegségek is súlyosan tizedelték az ôshonos lakosságot. A jobbágyok nélkül maradt földbirtokosok a munkaerôhiányt ide telepített románokkal pótolták. Így aztán egy új - igénytelenebb s a magyar hagyományoktól távolabb álló - gazdálkodási kultúra hódított teret. Fokozódott az erdôirtás, a tavak lecsapolása. megsokasodtak a táj arculatát formáló negatív ökológiai folyamatok…

Van azonban Makkai Gergelynek figyelemre érdemes mondandója a Mezôség egészséges tájökológiai viszonyainak helyreállítására vonatkozólag is. Politikusok, mezôgazdászok, mindenfajta szakemberek gondolhatják tovább - s terelhetik a megvalósítások útjára - okos javaslatait.

Ne feledjük el: jelzi a szerzô, hogy ez a könyv csupán kezdeti eredménye annak a nagy munkának, melyet évekkel ezelôtt fölvállalt. Bizonyosnak látszik, hogy a folytatás is méltó lesz a sikeres kezdeményhez.

*Elhangzott 2003. nov. 15-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban lezajlott könyvbemutatón

Hangos tülköléssel vonultak fel tegnap a megyeközpont fôterén a Georgia Group hóeltakarító gépei. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által szervezett gyakorlat célja ellenôrizni, valóban készenlétben állnak-e a gépek, emberek, hogy az elôzô évekhez hasonlóan az idei tél ne érje váratlanul ôket.

- Az elsô hóhullás mindig felkészületlenül találja az embereket, a helyi önkormányzatokat. Országos szinten valóságos pszichózis alakul ki. Ezt akarjuk kiküszöbölni - mutatott rá Dorin Florea polgármester a tegnapi akció megkezdése elôtt. Mint ismeretes, az idei hóeltakarításra vonatkozó versenytárgyalásra két cég jelentkezett, a nyertes a Georgia Group lett. Vele kötötte meg a hivatal a november 15. - március 15-e közötti idôszakra érvényes szerzôdést. Tegnap 30 ládát helyeztek el a város lejtôs utcáin, amelyeket ma csúszásgátló keverékkel töltenek fel. A következô napokban további 30 ládát raknak ki. Az elôzô évektôl eltérôen az idén a homok helyett tört követ használnak. A folyami homokot nem mosták át megfelelôképpen, ezért a hóolvadás alkalmával az utcák és járdák valóságos sártengerré változtak - magyarázta a polgármester az újítás okát. Ezenfelül a rendkívül meredek utcákat (Al. Papiu, Somostetô, Nyár, Trébely, Pintilie stb.) forgalomjelzô táblákkal látják el, amelyek a hóláncok használatára figyelmeztetnek. A protokollteremben tartott ismertetôt követôen riasztották az akcióról addig semmit sem sejtô Georgia Groupot, kérve, hogy induljanak a hivatal elé. 16 perc alatt érkeztek Marosszentkirályról a városközpontba, eleget téve a feladatfüzet elôírásainak, amelyek szerint a riasztást követôen legtöbb 30 perc múlva kell indulniuk a nehézgépeknek a bevetés színhelyére. A tegnap a városháza elôtt négy Mercedes típusú 7 tonnás UNIMOG, két, egyenként 12 tonnás billenô teherautó, egy homlokrakodó, egy útgyalu sorakozott fel. A teherautók egyszerre 2,5 tonna csúszásgátló homok-só keveréket képesek szállítani, a téli idôszakban elôreláthatólag 3000 tonna tört kôre és 300 tonna sóra lesz szükség a megyeközpont útjainak járhatóvá tételére. A jobb kapcsolattartás érdekében a Georgia Group maroktelefonokkal szereli fel valamennyi autót. A polgármesteri hivatalban eddig is állandó ügyelet mûködött a tél idején, az idéntôl a 24 órás ügyeletet végzô, a hóeltakarítás koordinálásával megbízott felügyelô nem otthon, hanem a hivatalban tartózkodik majd.

-A tél idején nemcsak a hóeltakarításban szakosodott cégeknek kell részt vállalniuk. Honpolgári kötelesség a járdák, a kereskedelmi egységek elôtti területek tisztán tartása, valamint a jármûveknek csakis a kijelölt helyen való állomásozása - összegzett Dorin Florea.

A marosvásárhelyi 2-es számú járóbeteg-rendelôintézet önálló kabinetjeiben dolgozó 18 szakorvos és hat családorvos nevében a közvélemény tudomására hozzuk a következôket:

2000. január elsejétôl az 1998. évi 124-es Kormányrendelet értelmében önálló kabinetekbe szervezôdtünk, és három év idôtartamra haszonkölcsönbe vettük a volt városi, jelenleg a megyei sürgôsségi kórház 2. számú járóbeteg-rendelôjének helyiségeit. A magánosítás nyomán valamennyi rendelô szerzôdést kötött a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral a szakorvosi ellátásra vonatkozóan.

2000-ben, amikor Romániában felmerült az egészségügyi rendszer átalakításának gondolata, a reformban bízva elsôként vállaltuk, hogy szabadfoglalkozásúak leszünk, lemondtunk a versenyvizsgával megszerzett állásunkról, fizetést biztosítottunk a volt állami rendelôkben dolgozó középkádereknek és vállaltuk, hogy felújítjuk és fenntartjuk azokat a rendelôket, amelyekben dolgoztunk.

Munkánk során a megyeközpont lakosságának több mint fele, körülbelül 100.000 személy, valamint az ide tartozó 22 község lakosai számára biztosítottuk a járó beteg orvosi ellátást, sôt, három éve, amióta a felosztás megszûnt, még többen fordultak a szóban forgó rendelôkben dolgozó 18 szakorvoshoz és hat családorvoshoz. Ez utóbbiak jegyzékén 10.000 személy, s a szakorvosok többségének nyilvántartásában több ezer krónikus beteg szerepel, akik havonta ellenôrzésre járnak.

2003-ban a haszonkölcsön-szerzôdések érvényességének lejártával ezek meghosszabbítását kértük, de a megyei kórház vezetôsége az igazgatóval az élen, nem hagyta jóvá a kérésünket, s a szerzôdést csak 2003. december 1-ig kötötte meg.

Mindez az érvényes törvényes rendelkezések ellenére történt, semmibe véve az Egészségügyi Minisztérium mint közhatóság tekintélyét, amelynek az egészségügy reformjára vonatkozó programja elôírja a haszonkölcsön-szerzôdések idôtartamának öt évre szóló meghosszabbítását.

Mivel a szerzôdéseink heteken belül lejárnak, kilátásba helyezték, hogy 2003. december 1-jén el kell hagynunk a helyiségeket, mivel sürgôsségi fogászati központot akarnak létrehozni. Ilyen körülmények között azok a szakorvosok, akiknek a épületben mûködô egyéni rendelôi képezik az egyetlen munka- és kereseti lehetôséget, úton maradnak, és még a munkanélküliségi segélyre sem jogosultak, a lakosság azon része pedig, akiket elláttak, az egyetlen fennmaradó járóbeteg- rendelô intézethez, vagy a magánrendelôkhöz lesz kénytelen fordulni ?!

Megpróbáltunk párbeszédet folytatni a megyei sürgôsségi kórház vezetôségével, ami azonban a vezérigazgató monológjává változott, aki a szakma képviselôinek méltóságát és a szakmai etikát is sértve, fenntartja, hogy nem vagyunk fontosak a város számára, és nagyobb szükség van egy fogászati központra (annak ellenére, hogy jelenleg két fogászati szakklinika és több tíz magánrendelô mûködik Marosvásárhelyen).

Ügyünk rendezése érdekében a helyhatóságok és prefektus segítségét kértük, akik a pártunkon állnak, miközben a megyei kórház vezetôsége semmibe vesz bennünket.

Feltesszük a kérdést, miért kell nekünk eltûnnünk, olyan körülmények között, amikor az épületben megmarad a cukorbetegeket ellátó központ, a fizikoterápiai kezelô, a (nem fogászati) röntgen, a gyógyszertár és raktárai? A tervezett Sürgôsségi Fogászati Központ részére tulajdonképpen 11 helyiséget szabadítanak fel, a mieinket?!

Olyan körülmények között, amikor folytatódik az egészségügy reformja, és mi annak része vagyunk, amikor a szakminisztérium programjai szerint a családorvosok és szakorvosok munkakörülményeinek a javítására kell fektetni a hangsúlyt, ami a szóban forgó rendelôk haszonkölcsönbe adását is feltételezi, amit a többi megyében biztosítanak is, azt szeretnénk tudni, hogy miért van mindig Marosvásárhelyen gond? Vagy meddig lesznek még mindig gondok Marosvásárhelyen? - olvasható a szakorvosok és családorvosok tiltakozásában.

Európai Információs Központ

A megyei tanács keretében mûködô Európai Információs Központban tegnap a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum végzôs diákjait fogadták. Mint Calin Suciu, az iroda szakfelügyelôje elmondta, hetente szerveznek hasonló találkozókat, amelyeken bemutatják a központ mûködését, s meghívott szakemberek beszámolnak az ifjúsági programokról, pályázati lehetôségekrôl. A központ elsôdleges célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek, ifjúsági alapítványoknak, közintézményeknek és vidéki polgármesteri hivataloknak az Európai Unió tevékenységérôl, a pályázati lehetôségekrôl, segíteni a pályázatok összeállításában. Az érdeklôdôk a 0265- 263.211-es telefonszámon, valamint a www.cjmures.ro/cie/index.htm honlapon kaphatnak bôvebb felvilágosítást a központ tevékenységérôl.

A tanítóképzôs fiatalok tudomást szerezhettek az egyetemisták áttanulási lehetôségét biztosító Erasmus programról, s megismerkedhettek a Petru Maior Egyetemen tanuló, más európai egyetemeket is felkeresô fiatalokkal. Mint elhangzott: idén 20, mûszaki szakon járó egyetemista tanulhat külföldi felsôfokú intézményben. Doina Tintosan, a megyei ifjúsági igazgatóság képviselôje az általa szervezett programokról, az Axis ifjúsági központról számolt be. A Pro Európa Liga képviselôi a népszerû Demokrácia Kollégiumról és az egyetemistáknak szánt Fiatalok Akadémiájáról tájékoztatták a jelenlevôket, ismertetve a számukra biztosított lehetôségeket.

Nem maradt el a verseny sem, aki leggyorsabban tudott válaszolni az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre, kis ajándékkal távozhatott.

Maxitaxi. Biztos jelek mutatnak arra, hogy a Kelet eme eredeti szüleménye többre hivatott, mint egyszerû tömegközlekedési eszközként szolgálni(?) a lakosságot. Közösségformáló szerepe van! Bizonyíték erre a nemrég történt eset.

Hétvége, reggel, Kárpátok sétány. Döcögô, fehér mikrobusz. Felszállás. Bérletesek hátrányban. Második megálló. Zömében nyugdíjas, öregkorú várakozók. A leleményesen átalakított járgány megáll, ajtó nyílik, felszáll az elsô áldozat, mutatja a bérletét, mire a középkorú sofôr éktelen ordítozásba kezd, hogy mit képzelnek, ô ma reggel még csak kétszázezer lejt szedett össze, várják meg a következô autót, mert ô egy bérletest fel nem vesz, menjen mindegyik az anyja ...ba, és így tovább. Az ajtóban torlódnak a méltatlankodók, egy öreg hölgy beszorul az ajtó kerete és a felszállni akarók közé, ordítozás, mire a sofôr gázt ad, a mikrobusz elindul a nyitott ajtóban lógó emberekkel, az idôs hölgy szinte a földre esik, de még idôben elkapják. A sofôr megáll, személyesen löki vissza azt, aki még az ajtóban maradt, majd újra elindul. Persze, a már utazó közönség sem hallgatja, nézi végig ezt tétlenül. Egy fiatalember, úgy látszik, a kelleténél hangosabban nyilvánítja ki nemtetszését, mert a sofôr megint megáll, és le akarja szállítani az illetôt. De történetesen neki is bérlete van. Érvényes bérlete. Ennyi kell csak sofôrünknek, hátrajön, torkon ragadja a fiatalembert és le akarja dobni! Dulakodás, kiabálás, az utasok közül többen is beígérnek egy nagy verést az autóvezetônek, amennyiben nem fejezi be. A fiatalember marad. Kissé megalázottan. A maxitaxira érvényes bérletekkel rendelkezôk is maradnak. A megállóban. Ameddig egy autóvezetô fôúr nem szánja meg és veszi fel ôket. Az utasok között nagy egyetértés. Leszállásnál megnézem a sofôr kitûzôjét: akit nagyon érdekel, annak elárulhatom. S közben azon töprengek, vajon honnan szalajtották?

(Mikro)közösség-formálás? Úgy látszik, nálunk így is lehet.

Ankét

A község érdekeit akarja érvényesíteni

Zsigmond Vencel polgármester: Nagyon messzirôl kell kezdjem, onnan, hogy mérgemben lettem polgármester. 2000-ben a makfalvi helyi erdôbizottságnak lettem az elnöke, hogy az 1- es törvénnyel visszajáró erdôterületeket visszavegyük. Akkor már 280 hektár a 18-as törvény alapján vissza volt adva, amivel a falu három éven keresztül gazdálkodott. 2001-ben megszavazták, hogy ez az új bizottság mindkét törvénnyel foglalkozzon, lévén hogy a törvény szerint a régi helyeken kell visszaadni az erdôket. Az erdôszentgyörgyi erdészeti hivatallal vita merült fel, mert ôk nem akarták azt, amit mi akartunk. Igazunk nekünk volt, mivel 48 elôtt Makfalva község területén egy szál állami erdô nem volt. Ekkor ajánlották fel, hogy legyek polgármester, s elfogadtam, hogy tudjam a község érdekeit érvényesíteni.

Tehát Hármasfalu a 18-as törvény értelmében visszakapott földekkel közösen gazdálkodott '94-tôl 2002-ig. Amikor 2001-ben mozdulni kellett, én polgármesterként azt mondtam, hogy vannak falubizottságok, eddig is végezték a dolgukat, hozzám egyetlen reklamáció sem érkezett a munkájukkal kapcsolatban, s gondoltam, továbbra is végezhetik. Aki akart, külön társulást alakított.

- A jelenlegi patthelyzetet az okozza, hogy két érdekcsoportnak a küzdelme folyik. Ennek oka a helyi RMDSZ szerint az, hogy a polgármesteri hivatal nem tartotta tiszteletben az 1-es törvényt, a bizottság tagjai nem végezték a kötelességüket, hanem saját érdekeiknek megfelelôen határoztak. Az RMDSZ szerint ön támogatja a korrupciót és tanácsi határozattal teszis azt.

- Az RMDSZ elnökét becsületsértésért beperelem. Amikor polgármester lettem, a fellebbezési idô le volt járva. A tulajdonba helyezésnél én csak azt írhatom alá, ami a hivatalos iratokon van. Ahhoz hozzá nem tehetek, el nem vehetek. Azt írtam alá, mert különben a kataszteri hivatal nem adja ki a tulajdonbizonylatot. Nekem ennyi a dolgom. A legkisebb földterülettel rendelkezô tulajdonos, aki öt árral rendelkezik, nekem pont olyan tulajdonos, mint a tízhektáros. Én ezt is kell védjem.

- Azt is állítják, hogy ön elkötelezte magát az egyik fél mellett. Ez súlyos vád, hiszen egy polgármester az egész közösség érdekeit kell képviselje, nem egyik vagy másik érdekcsoportot.

- Mivel köteleztem el magam? Ezt mondja meg valaki! A három falu apa és fiú viszonyán van tönkretéve. Vannak emberek, akik felsorakoznak egyik vagy a másik mellé. De hogy hol jövök én ebbe a képbe, nem értem. Voltam a prefektusnál, s elmondtam, hogy az egészhez semmi közöm, nekem az a kötelességem, hogy tulajdonba helyezzem az embereket.

- Állítólag ön kijelentette: addig nem adja ki a birtokleveleket, amíg az ügy nem tisztázódik.

- Bocsánat. Amikor elkezdôdött ez az ügy, kimérették falunként a területeket. Atosfalván csináltak 2o-an egy társulást, a többiek hallgattak. Ami azt jelenti, hogy azokat a bizottságokat elfogadták. Nekem nem az a dolgom, hogy szavaztassak errôl. Nagy harcok árán, július 1-jétôl megalakítottuk a magánerdészetet. Azt mondtam: menjetek, fiúk, Hármasfaluba, mert azok az emberek egy éve nem kaptak fát. Ott bélyegezzetek. Mikor kibélyegeztek milliárdokat érô fát, akkor mindenkinek kellett volna. Akkor már a tulajdonosok reklamálni kezdtek. Én ezért kértem a prefektustól, hogy amíg kiadjuk a tulajdonjogot, állítsuk meg a vágásokat, ne legyen vita.

- Mi lesz az erdôkkel, ha nyakra-fôre vágni kezdik? Hiszen az erdô húsz év múlva is erdô kellene legyen, így meg levágják az aranytojó tyúkot.

- Ebben a nagy felfordulásban az erdészet kapta magát, öt erdészt elbocsátott, de az erdôt senkinek át nem adta. Ez így tartott, amíg jóváhagyták a magánerdészetet. Akkor nem kérdezte meg sem az RMDSZ elnöke, sem Csont Gyula a polgármestert, hogy ezeknek az erdészeknek mit ígértél, hogy ne hagyják az erdôt. Mert az erdô rendben van, nincs probléma. Most kezdtek ôk csinálni, nekifogtak papír nélkül vágni. Nekem a kötelességem, hogy az erdôt adjam vissza az embereknek. Ezt komolyan is veszem. Lesznek majd problémák, mert az a szegény ember, akinek volt 10-20 ár erdeje a 18-as törvény alapján, az alatt a nyolc év alatt leélték az erdôt. Most abbôl ô ki van tudva. Tessék igazságot tenni!

Összehívtam a három falu képviselôit. Mindkét részrôl volt húsz-húsz ember. Azt mondtam, engedjék meg, végezzük el a feladatunkat, béküljenek ki, osztozzanak meg a koncon, ami van, s január 1- jétôl kezdjenek szervezkedni, ha meglesznek a tulajdonbizonylatok. Adott pillanatban úgy látszott, sikerül megegyezni, de a hangadók elkezdték, hogy azt már nem, az én erdômbe nem... Érdekes módon olyanok kiabáltak a leghangosabban, akiknek nincs is erdejük. Vagy a szüleiknek, vagy másnak, akik életben vannak. Például Csontnak sincs erdeje törvényesen. Ezzel meghalt a gyûlés.

- Mi a megoldás?

- Kiosztjuk a birtokleveleket, odaadjuk mindenkinek a kezébe.
Aztán megint csak le kell üljenek, s meg kell egyezzenek. Vagy mindenki külön írja a kérvényt az erdészetnek.

Nemes András, RMDSZ-elnök: A kérdésre nagyon egyszerû a válasz. Ebben az esetben, az RMDSZ helyi vezetôségének egy része a magánjogsértést lát. Vagyis, olyan kitermelésekre került sor, aminek nem lett volna helye. Ezért szót emeltünk, mert végül is van a faluban egy vállalkozás, ami jól mûködik, az embereknek munkahelyet biztosít, nem kell kimenjenek Magyarországra, hanem itthon el tudják tartani a családjukat.

- Azt mondják, hogy ön összejátszik a vállalkozóval, hogy tarolják az erdôt.

- Meg lehet így is fogalmazni. Összejátszunk a vállalkozóval, összejátszunk más tanácsossal is, hogy valahogy tudjuk megtartani ezt a kereseti lehetôséget az emberek számára. Mert látja, Makfalván a lengyár megbukott, az emberek külföldre járnak. Ha ez fôbenjáró bûn, akkor vállalom a következményeit. Összejátszottunk abban is, hogy lefestettünk egy kultúrotthont, egy iskolát a vállalat pénzébôl, s egy olyan szoborparkot hoztunk létre, ami messze földön megállja a helyét.

- Ön, akárcsak a polgármester egy egész közösség érdekét kell képviselje, nem egyik vagy másik csoportét. Itt azonban úgy látszik, hogy a polgármester egyik felet, ön a másikat támogatja..

- Ennek oka van, mert itt hatalmas erdôérdekrôl és pénzrôl van szó. A polgármesternek egy a véleménye a dologról és a leválásról is, mert ha mi Makfalváról le találunk válni, akkor én nem tudom, ôk mibôl élnek meg. Mert a Csont cége hatalmas adót fizet, s nekünk vissza egy fityinget nem adnak. Amit csinálunk, azt a saját pénzünkön csináljuk.

- Mit javasol az RMDSZ?

- Mi többrendbélileg is leültünk tárgyalni. Megfogalmaztuk, hogy aki akar, álljon az állami erdészet mellé, aki nem, keressen más lehetôséget. Az emberek nem ismerik a jogaikat, félre lehet ôket vezetni. A gazdakör se szó, se beszéd, mindenkit a saját befolyása alá akart vonni. Az emberek nem mentek bele ebbe, innen kezdôdött a konfliktus. Én nagy tisztelôje vagyok Csomós úrnak, de a megyei gazdakör üzenete más kellene legyen. Gazdálkodni kellene tanítsa az embereket, s nem a gazdakör jogi egyenruhájába bújva összeugrasztani, meg anyagi érdekeket hajszolni.

Nemes József, a gazdakör elnöke: '94-ben alakult a gazdakör, s annyira felfejlôdött, hogy 2002-ben jogi személlyé vált. Idôközben fölvállaltuk a tejtámogatást, s havonta rendezzük az emberek tejpénzét.

Már a tavaly szó volt, hogy magánerdészetet alakítunk. A gazdakör tömöríti Hármasfalu erdôtulajdonosait 997 hektár erdôvel. Az állami erdészet munkáját csak dicsérni tudom, rekordidô alatt bélyegeztünk ki 2204 köbméter fát. Minden falunak külön erdôbizottsága is van. Akkor kezdôdtek a bajok, amikor Csont Gyula felszólította a falut, adják neki bérbe 1-tôl 10 évre az erdôt. Egy évre 1 ha erdô után ígért másfél millió lejt és egy köbméter fát. Lehet, hogy vannak, akik elhiszik, de én nem, mert ha az engedélyezett famennyiséget kitermeli, kifizeti az embereket, a gépeket üzemelteti, akkor mínuszba jön ki, és az ígéretét csak akkor tudja betartani, ha pluszba vág ki fát.

'98-ban eladtunk 1o63 köbméter fát. A favágás megtörtént, és akkor nem adták az erdôt. Én hívtam az erdészetet, mert valami bûzlött. Amikor kimentünk a helyszínre, 187 szál fát kaptunk kibélyegezetlen, amit ô kivágott és értékesített. Errôl jegyzôkönyv is készült. Nekünk ezért 64 milliót kellett fizessen, hogy ne legyen törvényszéki ügy belôle.

Most az történik, hogy a fát ô zsebre vágja, s az emberek maradnak az ággal. Mi a népnek most osztjuk a pénzt, 900 ezer lejt hektáronként. Még hátravan kb. 1300 köbméter, minden papír rendben van, de Danci mérnök úr szerint nem legális. Ô felel a környéken az erdôvágásért, s leállíthatja a vágásokat.

- Az RMDSZ elítéli a gazdakört, és Csont Gyulát támogatja.

- Ha az erdôket visszaadták, nem az RMDSZ diszponál vele. Az RMDSZ most a kommunista pártot helyettesíti. Kérem szépen, üljön mindenki a saját erdejével, s végezze a dolgát. Az erdô a mienk.

A 105-ös parcellával kapcsolatban, amikor a polgármesteri hivatalban összegyûltünk, megmondták, hogy amíg az ügy nem rendezôdik, senki az erdôbe be nem megy. Hát kérem, a csókfalviak értékpapírjai valami módon az itteni erdészettôl kivevôdtek és átvitték Szovátára. Másnap az engedélyt adott Csont Gyulának, és teljes erôvel elkezdték az erdôt irtani. Az erdôbizottság kiment, volt vagy húsz méter fa, a patakon túl pedig van 31 szál vastag átmérôjû fa kitermelve, bélyegezetlenül. Hát ennek az embernek se istene, se embere, mert Danci mérnök úr a szárnya alá fogta? Írtunk a szovátai gazdasági rendôrségnek, a makfalvi rendôrségnek, a szovátai erdészethez, a polgármesteri hivatalhoz, sehonnan választ még nem kaptunk. Kértük, együtt szálljunk ki, válaszra sem méltattak. Hol van itt a törvény, mert az az erdô az embereké?

- Mi a megoldás?

- Én ezt az ügyet úgy látnám megoldottnak, ha ezt az úriembert az erdôbôl kitiltanák. Vegye meg a kitermelt fát, és dolgozzon ahogy tud. Csak a sustákkal van el. A református egyháznak is volt 240 köbméter fája, kalap alatt adták el, az unitárius egyháznál szintén. Nem úgy a katolikus egyház és az iskola, amelyek 890 ezer lejért adták el a fa köbméterét, ezek pedig szervezetenként több száz milliót vesztettek.

Miért kell az erdészetnek gattere legyen? Miért van megengedve egy inspektornak, hogy kisüzeme legyen? Innen jönnek a problémák. A szovátai "Ocolnak" Havadtôn gattere van. Danci úrnak is egy kisvállalata van, ahol tíz ember dolgozik és a fát tôlünk követeli. Azt pedig az emberektôl nem vehetem el. Ha az erdô Csont úrhoz kerül, ô nyugodtan adhat 100 milliókat a mérnök úrnak, mert az enyémet vágja, nem az övét. A nép nem fekszik le semmilyen Danci úrnak. Mi lesz az erdôvel, az száz év múlva is erdô kell legyen? Most levágja Csont Gyula és 100 évig ismét állunk? Az apparátus, ami fel van állítva, azok a falu ellenségei. Ebben benne van a református pap, benne van Nemes András RMDSZ-elnök, benne van Csont Gyula, Batha Dénes és Dániel Sándor. Ez a testület tudja milyen? Bartha Dénes áll a függönyök mögött, és a facsaros eszével biztatja az embereket a kollektív épületek eladására, az erdô megosztására. Minden tôle ered. Mindent elkövetnek, hogy Csont Gyula kezésre játsszák Hármasfalu vagyonát.

Csak azt kérem, hogy a felmérés minél hamarább készüljön el, hogy erre a területre a birtoklevelet kapjuk meg. Akkor majd én döntöm el, mit csinálok a földdel. Csont úr vegye meg, ha akarja, ha nem, akkor vonuljon el onnan.

Hogy van az, hogy bélyegezetlen fákat vágnak ki?- kérdeztük Danci Iosif mérnököt, területi erdészeti felügyelôt.

Ami a bélyegezetlen fákat illeti, egy régi útról van szó, volt erdei út, amelyen néhány 8-10 centis átmérôjû fa nôtt ki. Ezeket vágta ki Csont Gyula. Nem az erdôt vágta. Egy 110 éves erdôrôl beszélünk, s néhány fiatal fáról. Az, hogy kivágta nem bûntény, csak kihágás, és Csont úr ki is fizette a 600 ezer lejes büntetést. Én eddig nem tulajdonítottam nagy fontosságot ennek, mert valójában egy köbméternyi fáról van mindössze szó.

- Prédálja az erdôt vagy nem? - szegeztük a kérdést Csont Gyula vállalkozónak. Miért annyira fontos önnek, hogy kezelje ezeket a magánerdôket? Mert ezzel, óhatatlanul abba a gyanúba keveredik, hogy az a célja, minél több fát elpusztítson az emberek vagyonából.

- A vádakat visszautasítom, mert az a vágás, amire a gazdakör elnöke utalt, pontosan egy törvénytelen munkálat valamennyire való törvényesítésének az eredménye. Lévén, hogy szóbeli egyezség van az emberekkel az erdôgazdálkodásról.

- Miért szóbeli?

- Mert a tulajdonjogot igazoló jegyzôkönyvek még nincsenek az emberek birtokában. Én felvállaltam, hogy képviselni fogom ôket, pénzt adok és tûzifát. A törvényes keretek között. Azonban nehéz volt azt a parcellát kiválasztani, amelynek a tulajdonosai csak az egyik félhez tartoznak. Ez a polgármesteri hivatal mulasztása. Ezért egy meglévô kipecsételt erdôrészt választottunk ki a makfalvi erdészeti hivatallal. Ez tudtommal azoké, akik nem tagjai a gazdakörnek, sem a makfalvi erdészetnek. Körülbelül 6oo köbméter fa kivágásához kértünk kitermelési engedélyt az állami erdészeti hivataltól. Ez a nézeteltérés egyik oka.

- A kérdésre válaszoljon: tarolja az erdôt?

- Mi a törvényes keretek között kértük a vágási engedélyt. Nem taroljuk az erdôt, mert egy szál fát sem vágtunk ki törvénytelenül. Az, amire a gazdakör hivatkozik, az a 30 szál fa a meglévô útban nôtt ki, s nem lehetett gépekkel megközelíteni a vágteret. Az útszakaszt nekünk az állami erdészet jelölte ki. Tehát nem nyakra- fôre vágom az erdôt, csak a törvényes keretek között és csak ott, ahol van rá engedélyem.

- Hogyan lehet a konfliktust megoldani?

- Az egyik megoldás az lenne, ha a polgármesteri hivatal nemcsak egyoldalúan nézné a dolgot. Ahelyett, hogy kommunikálnánk, jött egy rendelet, hogy a népet el kell látni tûzifával, ezt a polgármesteri hivatalon keresztül életbe is léptették. Nincs is ezzel semmi bajunk. De a polgármester legalább a másik táborból is meghívhatott volna egy embert, hogy beleegyeznek-e, hogy a gazdakör hitelesítésével fát szállítsanak. Mert vannak, akik mást képviselnek. Nem az a baj, hogy a gazdakör kasszájába folyik a pénz. Azzal van bajunk, hogy az alkotmány szerint senkinek sincs joga valakinek az egyéni tulajdona fölött rendelkezni. Próbálunk közeledni, de ha ôk nem akarnak, akkor félúton meg kell álljunk.

A szerkesztôség a házhoz jön

A Korunk szerkesztôségének munkatársaival találkozhatnak az érdeklôdôk a segesvári Gaudeamus Házban november 20-án, csütörtökön 19 órától. Bemutatják Egyed Péter: Szabadság és szubjektivitás és Demény Péter: A menyét lábnyoma címû esszékötetet. A szerzôkkel Balázs Imre József, a Korunk szerkesztôje beszélget. A helyszínen ismertetik és megvásárolhatók a Korunk legújabb tematikus számai, a Redaktor és utókora, Csángó reneszánsz, Pártok Európában, A kurd kérdés címûek.

Kettôs ünnep Marosszentgyörgyön

A marosszentgyörgyi Kolping család 10 éves évfordulója alkalmából november 22-én, szombaton 17 órától hálaadó szentmise lesz a helybéli katolikus templomban, ezt 19 órától a mûvelôdési otthonban kulturális program követi, amelynek keretében Bölöni Domokos, lapunk munkatársa bemutatja Baricz Lajos Április elseje címû kötetét. Közremûködik a Kolping család tánc és színjátszó csoportja, a Jubilate és a Mini Jubilate együttesek, Palkó Réka, Szántó Árpád és Edit. 21 órától bál.

Befejezik a mûvelôdési otthon felújítását

Befejezhetik a szovátai mûvelôdési otthon felújítását, ugyanis a munkálatokra a megyei tanács a költségvetés- kiegészítéskor 2,5 milliárd lejt utalt ki a polgármesteri hivatalnak. Ebbôl a pénzösszegbôl elkészülhet az elôadóterem átépítése, új villamos hálózatot húznak és korszerû színpadteret képeznek ki, ugyanakkor központifûtés-hálózatot is kiépítenek. A három évvel ezelôtt megkezdett munkálatokat várhatóan tavaszra befejezhetik.

Részvétel a döntéshozatalban

A marosvásárhelyi környezetvédelmi jellegû döntéshozatalban való polgári részvételrôl tart kerekasztal-beszélgetést a Pro Biciclo Urbo nemkormányzati szervezet. A november 20-án, csütörtökön 17.30-kor kezdôdô megbeszélés helyszíne az Alpha Transilvana Alapítvány Vrancea utca 1. szám alatti székhelye, ahol meghívott szakemberek, környezetvédôk a jelenlegi helyzetet elemzik, illetve környezetkímélô megoldásokat keresnek a városi tervek kivitelezésére. A rendezvényt a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány támogatja.

Átadják a felújított székházat

November 20-én, csütörtökön 10 órától a Felsô-Maros mente polgármesteri hivataljainak képviselôi, valamint a prefektúra, a megyei tanács más közhivatalnokok, politikusok jelenlétében átadják és felszentelik a magyarói polgármesteri hivatal székhelyét. Az 1951- ben felhúzott épületet a helybéliek önerôbôl újították fel és korszerûsítették. A beruházás értéke 2,2 milliárd lej. A felújítás két és fél évig tartott.

Ivóvíz-korlátozás

A marosvásárhelyi Aquaserv ÖV értesíti a fogyasztókat, hogy a Iuliu Maniu utcabeli vízvezeték cseréje miatt szünetel a vízszolgáltatás november 20-án, 8-16 óra között a Iuliu Maniu utca 2., 4., 6., 8., 10. szám alatti házaknál, a Tusnád utca 1-9. szám kozott, az Ifjúsági utca 1-8, valamint a Gyôzelem tér 5-10. és a Bolgárok tere 2., 3., 4. szám alatt. Ugyanakkor felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy a vezetékek üzembe helyezése után az ívóvíz elszínesedhet és zavaros lehet, csak háztartási célokra használhatják.

Ingyenes elôadás nyugdíjasoknak

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház november 21- én, pénteken 19 órától Marivo: Két nô között címû elôadását díjmentesen tekinthetik meg a nyugdíjasok.

Színházi hétvége Erdôszentgyörgyön

Tizenegyedik alkalommal szervezik meg Erdôszentgyörgyön a Mûkedvelô Színjátszók Találkozóját e hét péntekén- szombatján. A november 21-én, pénteken, délután négy órától kezdôdô találkozón fellépnek Marosszentgyörgy, Hármasfalu, Balavásár, Kend, Szászrégen, Gyergyószentmiklós mûkedvelô színjátszó csoportjai, valamint a magyarországi testvérváros, Celldömölk színjátszó csoportja is a Csalóka Péter címû zenés mesejátékkal. A szombat estig tartó rendezvénynek a mûvelôdési ház ad otthont.

Új székházban a nyugdíjpénztár

A Mihai Viteazul negyedben levô napközi otthon épületébe költözött a megyei nyugdíjpénztár szászrégeni kirendeltsége. Az épületet, ahol a betegnyugdíj kategória megállapítására orvosi vizsgálatokat is végeznek, a polgármesteri hivatal 300 millió lejes beruházásával újították fel. A külsô-belsô vakoláson kívül lecserélték a központifûtés-rendszert és a gázberendezést. A nyugdíjpénztár hétfôtôl csütörtökig 9 - 13 óra között fogadja az ügyfeleket.

Ivóvíz - ötszáz családnak

Több mint ötszáz családnak van már ivóvize Vámosgálfalván, a vízvezeték- bôvítô munkálatok egy részének elvégzése után. 800 méternyi csövet fektettek le a gerincvezeték meghosszabbításakor, a vizet igénylô családoknak csak a csatlakozás árát: két és fél - hárommillió lejt kellett kifizetniük, a csatlakoztató-vezeték ásási munkálatait minden család önerôbôl végezte. A fôvezetéket a helyi költségvetésbôl fedezte a község, 500 millió lejbe került. A hegyaljabeli 35 roma családból húsz immár vízvezetékkel rendelkezik Vámosgálfalván.

Új víztároló Marosvécsen

Megépült a marosvécsi víztároló. A régi, 30 köbméteres tároló mellé egy 100 köbméterest építtetett a marosvécsi tanács, így 130 köbméternyi víz tárolására nyílik lehetôség, ez kielégíti az ivóvízszükségletet. A két és fél hónapja épülô tárolót a jövô hét folyamán adják át, megépítése 990 millió lejbe került.

Több mint 1,7 millió román állampolgár dolgozik külföldön

Több mint 1,7 millió román állampolgár dolgozik külföldön, fôleg Olaszországban, Spanyolországban és Németországban. A munkavállalóknak kevesebb mint háromnegyede rendelkezik munkaszerzôdéssel, derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet augusztusban készített tanulmányából, amelyet kedden ismertettek. A mintegy ezerötszáz személy megkérdezése alapján kiderült, hogy a munkát vállaló román állampolgárok 72 százaléka munkaszerzôdés alapj