Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az Egyetemista Szervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) kedden tiltakozó felvonulást szervez minden egyetemi központban, párhuzamosan az egy nappal korábban meghirdetett japánsztrájkkal, mivel a diákok legfontosabb követelései továbbra is megoldatlanok. Cristi Dumitru, a szövetség vezetôje hétfôn elmondta a Media- faxnak, hogy az utcai megmozdulásokra azért kerül sor, mivel a kormánynak nem sikerült forrásokat találnia az ösztöndíjak összegének növelésére és az oktatásügy költségvetésének a GDP 5 százalékára emelésére. - Értékeljük az Oktatásügyi Minisztérium hajlandóságát a párbeszédre, de úgy véljük, ennek a dialógusnak nincs kifutási pontja - mondta Dumitru. Az ANOSR szerdától aláírásokat gyûjt az oktatásügyi költségvetés növelésének támogatására. Ha ez az akció sem részesül kellô figyelemben, a szövetség tagszervezeteinek vezetôi az európai intézményeknél tiltakoznak. Nicu Banicioiu, a Romániai Egyetemisták Szövetségének vezetôje a Mediafaxnak elmondta, a szervezet a tárgyalások végéig támogatja a japánsztrájkot. Szerdán a tanárokat tömörítô Oktatásügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének tagjai is az utcára vonulnak az oktatásügy jövô évi költségvetésének növelése érdekében. A tanárok 11.00 órától nagygyûlésen vesznek részt a fôvárosi Forradalom téren, majd a parlament épülete elé vonulnak.

Tetszetôs külalakú, jó minôségû krétapapírra nyomtatott, színes, kétnyelvû füzetet mutattak be tegnap Dorin Florea sajtótájékoztatóján. A kiadvány Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának megvalósításai mellett az elkövetkezô évekre elgondolt városfejlesztési terveket ismerteti, illetve egy kérdôívet tartalmaz, amely a polgármester újraválasztásával kapcsolatos kérdéssel zárul. Az 50.000 példányban megjelent nyomtatványt állítólag az adóbefizetés során osztják ki a polgároknak, akik a hivatalban, valamint a sajtóterjesztôknél létesítendô ládákba dobhatják be a válaszukat.

A színes képekkel díszített füzet átolvasása során úgy tûnik, hogy valójában a polgármester választási kampányáról van szó, amit Dorin Florea a hétfôi sajtótájékoztatón egy percig sem tagadott. Sôt, kijelentette, hogy nem is a kampány kezdetét jelenti, mivel tulajdonképpen a folytatása annak, amit már korábban elindított. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy mindössze 100 millió lejt fordítottak közpénzbôl a kiadványra, amit versenytárgyalás nyomán nagyon
kedvezô áron egy fôvárosi nyomdában készítettek, majd hozzátette, hogy a városfejlesztési tervek népszerûsítésére a költségvetésben 400 millió lejt irányoztak elô. Ígérete szerint a tervek bemutatásán kívül a polgármester a közeljövôben nyilvánosan is válaszolni fog azokra a - szerinte - pletykákra, amelyek származásával, vagyoni helyzetével kapcsolatosan keltek szárnyra. A további érdeklôdés nyomán úgy vélekedett, hogy egyáltalán nem elégszik meg a fele plusz egy szavazati aránnyal, és bízik a vásárhelyi polgárok érettségében, akik - reményei szerint - többségükben rá fognak voksolni.

A kiadvány felsorolja a polgármesteri hivatal megvalósításait, és véleményt kér egyes városfejlesztési tervekkel kapcsolatosan: a Jedd- Somostetô-Maros-szentgyögy, valamint a Marosszentgyögy- Szentanna, Szentkirály-Náznánfalva vonalakon elképzelt terelôutak, a jelenlegi vasútvonal mentén gyorsforgalmi út, a sportrepülôklub által használt területen tervezett ipari park, a Poklos-patak befedése, Marosvásárhely központjának átalakítása (mivel "több mint egy évszázados megrekedés után a városnak új arculatra van szüksége"), a Segesvári terelôút felett tervezett lakások, a hulladékfeldolgozás és -tárolás környezetbarát rendszerének kialakítása… stb.

Lévén, hogy a kiadványból nem derül ki, hogy városi tanácsa is van Marosvásárhelynek, kérdésre válaszolva Dorin Florea elmondta, hogy ennek hangsúlyozását azért nem tartotta fontosnak, mivel az ötletek a polgármestertôl illetve a hivataltól származnak, a tanács feladata csak azoknak a jóváhagyása.

Hogy a tervek megvalósítása mennyibe kerül és milyen módon történik, az is a polgármester dolga - tette hozzá, és paranoiás elképzeléseknek nevezte a közlekedési gondok megoldására a korábbi városvezetés által javasolt terveket.

A két nyelven kiadott füzetben, amelyen nem szerepel sem a kiadó, sem a kivitelezô neve, kérdôív található, amely a következô kérdéssel zárul: "Figyelembe véve, hogy jelen tervek kivitelezése több évet igényel, megtisztelné-e bizalmával a polgármesteri hivatal vezetôségét, élén dr. Dorin Florea polgármesterrel, hogy azokat életbe ültessék?" - majd a nemét, végzettségét, nemzetiségét, életkorát tudakolják a válaszadónak, aki, ha óhajtja, nevét és lakcímét is feltüntetheti.

Kérdés, hogy a közpénzen történô kampányízû kiadványhoz mit szólnak az alpolgármesterek, akiket szintén nemlétezônek tekint a füzet, illetve a városi tanács, amely a költségvetésben állítólag ezt a tételt megszavazta.

A bírónô tartózkodása miatt

Halasztás történt tegnap a Marosvásárhelyi Bíróságon abban a perben, amelyet Ciuca Andrea indított a Román Hírszerzô Szolgálat vezetôje, Radu Timofte ellen. Buru Adina bírónô kijelentette, hogy tartózkodik a per tárgyalásától, mivel korábban állást foglalt a Megyei Törvényszék volt elnöknôje mellett.

A Legfelsôbb Bírósághoz benyújtott 52 oldalas keresetén kívül, amelyben a Korrupcióellenes Ügyészség két ügyésze és felügyelôje ellen kérte a bûnügyi eljárás megindítását ( hamis tanúvallomásra való kényszerítés, törvénytelen letartóztatás és kivizsgálás, valamint az ellene alkalmazott rossz bánásmód miatt), Andreea Ciuca a Román Hírszerzô Szolgálat vezetôje ellen rágalmazás vádjával nyújtott be keresetet. Az elsô folyamodványára szeptember 19-én a bûnügyi eljárás megkezdése ellen hozott döntést a Legfelsôbb Bíróság. A SRI vezetôje ellen benyújtott keresetére pedig a azt a választ kapta, hogy a bûnvádi eljárás megindítása nem tartozik a Legfelsôbb Bírósági Ügyészség hatáskörébe, ezért kérésének elbírálását visszautalták a Marosvásárhelyi Bíróságra.

A tegnapi ülésen arra hivatkozva, hogy meghurcolása idején kiállt Andreea Ciuca mellett,a bírónô decemberre napolta az eljárást. Mihai Ghere, a felperes ügyvédje szerint a bíróság elnöke valószínûleg új bírát nevez ki a decemberi tárgyalásra.

Aktuális

Az üzleti világban semmi nem történik. S mindjárt kérdezhetjük is: milyen érdekek fûzôdhetnek a például a fotógyár bezárásához?

A pénz körül forog minden. A tulajdonos érdekelt lehet a tevékenység beszüntetésében, hiszen idejétmúlt technológiával semmiképpen sem számíthat minôségi termelésre, a konkurens cégek lekörözésére, nyereségre. Ehhez dollármilliókat kellene befektetnie a felszerelésekbe, a korszerûsítésbe. Amire - ki tudja miért -, nem hajlandó. Nem is állt szándékában már kezdettôl, hiszen az eladási szerzôdés semmilyen elôírást nem tartalmazott a fotógyári posztprivatizációs beruházásokról.

Nagyon érdekelt lehet a tulajdonos az üzem bezárásában, mert kedvezni akar a konkurens cégeknek? Tény, hogy amióta leállíttatta az üzem részvételét a hazai versenytárgyalásokon, a fotógyár által elôállított anyagok hiányában, eléggé feltûnô módon a konkurencia által forgalmazott termékek kelnek el, közel háromszoros áron.

És végül a fotógyár csôdbe juttatását tervezhetik a különbözô érdekcsoportosulások, amelyek céljuk eléréséhez eszközül az Egészségügyi Minisztérium elszámolási rendszerét használják ki. Nem hihetô ugyanis, hogy az egészségügy fizetésképtelen, akkor, amikor egy olyan stratégiainak nevezett vállalatról van szó, amely a hazai piac 75 százalékát látja el röntgenfilmmel. A termelés kiesése nyomán a számítások szerint évi 10 millió dollár az a többletösszeg, amibe a hazai egészségügynek (az adófizetô polgároknak) kerül a fotógyár bezárása. Ráadásul a szakszervezeti vezetôk sokat sejtetô felvetései arra utalnak, hogy az Egészségügyi Minisztérium a kifizetéseknél elônyben részesíti a röntgenfilmeket forgalmazó konkurens cégeket, a fotógyárat pedig "ejti". Legalábbis különös.

A fotógyár sorsa - ha az elsô lehetôséget vesszük számításba - már az Azomures 1997-ben történt magánosításakor megpecsételôdött. Ami furcsa, a mostani nyüzsgéssel szemben, hogy akkoriban a beruházási program hiányán nem háborodott fel és nem harciaskodott a szakszervezet, de egyetlen szenátor, képviselô, vagy funkcióban levô prefektus, polgármester sem. A szakszervezet most nehezményezi, hogy a 4 éves, ún. posztprivatizációs idôszakban, annak ellenére, hogy a fotógyár nyeresége egyre csökkent, az állam nem lépett közbe.

Bármi is legyen az érdek, a fotógyár bezárása - az üzleti vonatkozások mellett - helyi szinten elsôsorban szociális probléma: 400 személy elbocsátását jelenti és egy egész lakónegyed marad fûtés nélkül. Márpedig a kombinát tulajdonosának hallgatása, a vezetôk elzárkózása mindenféle nyilvánosságtól nem ígér jót a fotógyáriaknak. Úgy tûnik, a kocka el van vetve, hiszen az Állami Vagyonkezelô Hatóság sokadik felszólítására sem hajlandó a tulajdoncserérôl (részvénycsomag ellenében a gyár) tárgyalni az Azomures vezetése, így elúszna a lehetôség az üzem újramagánosítására, a gyár pedig végleg holtvágányra kerülhet, s jó pozicíóba a konkurens cégek.

Holnap november 12-e, a felmondási értesítések kiküldésének napja. Vajon ki mire vár?

Az EU-tagállamok hétfôn decemberre halasztották a döntést arról, jóváhagyják-e az elsô olyan kérelmet, amelyet egy genetikailag módosított terménynek az uniós piacokon történô forgalomba hozatalára nyújtottak be - közölték az Európai Bizottság illetékesei.

Az EU-ban pénteken lépett hatályba a genetikailag módosított szervezetek (GMO) címkézésérôl és nyomon követhetôségérôl szóló új közösségi irányelv, amely elvben szabaddá teheti az utat ezek forgalmazásának engedélyezése elôtt.

A brüsszeli bizottság a Bt-11 jelzésû génkezelt étkezési kukorica behozatalára vonatkozó engedélykérelmet terjesztette a tagállamok szakértôibôl álló bizottság elé. A terméket, amelyet az Egyesült Államokban zöldségkonzerv formájában és pattogatott kukoricaként is fogyasztanak, egy rovarfélével és egy gyomirtó szerrel szemben tették genetikailag ellenállóvá.

Uniós illetékesek tájékoztatása szerint a szakértôi bizottság további pontosításokat kért az engedélykérelemmel kapcsolatban, s úgy döntött, hogy ezek megérkezéséig nem foglal állást róla. A szavazásra és az esetleges engedélyezésre így a tesület december 12-én esedékes legközelebbi ülésén kerülhet sor.

A döntést ilyen esetekben minôsített szavazattöbbséggel kell meghozni. Ha a szakbizottságban ez nem lesz meg, a kérelmet a miniszterek tanácsához fogják továbbítani, amely ugyanilyen módon dönthet.

A jóváhagyás és az elutasítás mellett van egy harmadik lehetôség is: ha a tanács három hónapig nem foglalkozik a kéréssel, az ügy visszakerül a bizottság elé, amely akkor saját hatáskörében hozhat döntést.

Az EU-ban 1999 óta de facto moratórium van érvényben új génkezelt termékek forgalomba hozatalára. Mivel az engedélyezéshez uniós szintû jóváhagyásra van szükség, ez a tagországok egy részének ellenállása miatt hivatalos tilalom nélkül is fenntartható volt.

Az unióban mind ez ideig alig egy tucatnyi GMO-t engedélyeztek, 1998 óta pedig egyáltalán nem adtak ki újabb engedélyeket. A mostani de facto tilalom a környezetvédelmi miniszterek megállapodása alapján van érvényben.

Lapvélemény

Vlagyimir Putyin orosz elnök a birodalom újjáépítésén munkálkodik, miközben megszilárdítja a KGB-típusú tekintélyelvû uralmat - olvasható a The Washington Post hétfôi számában.

Jackson Diehl, a szerzô az orosz oligarcha, Mihail Hodorkovszkij ellen indított hadjáratot is ebbe a folyamatba illeszti. A szerzôt nemcsak az elnöki hatalom emlékezteti a titkosszolgálatra támaszkodó szovjet tekintélyelvû uralomra, hanem az imperialista törekvések is, amelyeket Vlagyimir Putyin az utóbbi két hónapban zavartalanul folytathatott, miközben Amerikát és az európai vezetôket Irak és a Közel-Kelet kötötte le.

Vlagyimir Putyin a szeptember 19-én Jaltában az ukrán, a fehérorosz és a kazah vezetôkre kényszerített szerzôdéssel "egy gazdasági térségbe" terelte országaikat, amelyek szuverenitásukat olyan testületre ruházzák át, amelyet Oroszország ural.

Az orosz haditengerészet szeptember 29-én elôzetes figyelmeztetés nélkül töltést kezdett építeni a Kercsi-szorosban, hogy Ukrajnától elragadja az ellenôrzést egy sziget és az ottani hajóút felett. Ukrajna csapatokat vezényelt a körzetbe, az építkezést felfüggesztették, de Moszkva elérte célját: Leonyid Kucsma ukrán elnöknek el kellett fogadnia, hogy
"tárgyalások" kezdôdjenek a feltételezések szerint jelentôs kôolajat rejtô Azovi-tenger és Fekete-tenger közötti vízi út ellenôrzésérôl.

Október 9-én, négy nappal a csecsenföldi választási színjáték után az orosz elnök és Szergej Ivanov védelmi miniszter tágabb értelmezést adott a "Putyin-doktrínának": Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy a szomszédos országokban katonai erôvel rendezzen el mindenféle vitát, illetve biztosítsa a Közép-Ázsiát és a Kaukázust Nyugat-Európával összekötô kôolajvezetékek biztonságát az orosz határon túl is. Fehéroroszország 2005. január 1-ig kapott határidôt, hogy nemzeti valutáját lecserélje az orosz rubelre a két ország uniójának megteremtése jegyében. Pavel Borogyin, az orosz elnök egyik bizalmasa nemrég úgy nyilatkozott, hogy fônöke 2008-ban valószínûleg felcseréli az orosz elnöki tisztséget az unió elnöki posztjára és a szövetséget más országokra is kiterjesztve konszolidálja a "posztszovjet térséget".

Oroszország folytatja Grúzia két tartományának gyakorlati bekebelezését. A nemzetközi szerzôdéseket megsértve továbbra is orosz csapatok állomásoznak Moldovában. Putyin azt követeli a chisinaui kormánytól, hogy fogadja el a szövetségi állami berendezkedést a Dnyeszteren túli szakadár tartománnyal, amelyet a Moszkvából támogatott orosz maffia ural. Ha Moldova enged, Oroszország de facto vétóhatalmat gyakorolhatna a moldovai politika felett.

A Fehér Ház tisztségviselôi gyorsan leszögezik, hogy nincs ínyükre Putyin szomszédsági politikája, de - legalábbis most - legfeljebb beszélni hajlandók róla - olvasható a kommentárban.

(MTI-Panoráma) Kialakult a tízes élmezôny a ZDF német közszolgálati televízió legújabb "vetélkedôjében", ahol a nézôk azt az eldönthetetlen kérdést hivatottak eldönteni, hogy ki is "minden idôk legnagyobb németje".

A német televíziósok Nagy-Britanniából vették az ötletet, ahol már volt ilyen sorozat, s a végén Winston Churchill néhai miniszterelnököt választották meg a legnagyobb britnek.

A ZDF szerkesztôi 300 fôs listát ajánlottak fel, de lehetett másokat is beválogatni, ezt a listát szûkítették a nézôk szavazatai alapján százasra, majd tíz fôsre. Most "a páros mérkôzések" hetei következnek: a tíz német neves embert párba állítják - az elsô fordulóban Goethe-Einstein "párbajra" kerül sor -, s a német közélet, politika, kultúra stb. valamelyik közismert alakja, mellesleg szakértô érvel majd kedvence mellett. Gyôztest a közönség szavazatai alapján november 28-án hirdetnek.

De kik is kerültek be a legjobb tíz, a legjobb száz közé, s kik nem kerültek be sehová sem?

A tízeknek Goethén és Einsteinen kívül tagja Bismarck, az elsô német kancellár, Adenauer, az elsô nyugatnémet kancellár, Gutenberg, a könyvnyomtatás feltalálója, Luther Márton reformátor, Marx Károly filozófus, Brandt szociáldemokrata kancellár, Johann Sebastian Bach zeneszerzô és a Scholl-testvérek, egy müncheni ellenálló csoport tagjai, akiket Hitlerék kivégeztek.

Mellesleg, náci vezetôket eleve nem jelöltek a szerkesztôk - a rakétaspecialista Wernher von Braun talán nem számítható ide -, mondván, hogy a legjobbak, s nem pedig bûnözôk után kutatnak.

Az élô német politikusok közül a német újraegyesítés kancellárja, Helmut Kohl végzett a legelôkelôbb helyen: a tizenharmadikon, míg a jelenlegi kormányfô, Gerhard Schröder a 82., Joschka Fischer külügyminiszter az 52., nem sokkal lemaradva Marlene Dietrich (50.) mögött. A sportolók közül a legjobb helyen Michael Schumacher autóversenyzô, többszörös Forma-1-es világbajnok tanyázik (a 26.), a pályájukat már befejezô teniszcsillagok Steffi Graf (32.) és Boris Becker (35.), vagy a játékosként is, szövetségi kapitányként is világbajnok labdarúgó, Franz Beckenbauer (36.) elôtt.

Bertolt Brecht, vagy az irodalmi Nobel-díjas Günter Grass nincs a legjobb száz között. Nem sikerült beverekednie magát a legjobb tíz közé Ludwig van Beethovennek (12.), de Wolfgang Amadeus Mozartnak sem (20.), akit a ZDF szerkesztôi az osztrákok legnagyobb bosszúságára kineveztek németnek.

A ZDF szerint azonban németnek tekintendô az, aki az akkor éppen érvényes német határokon belül született, ily módon Mozart, vagy Metternich is, mert életük egy szakaszát a német-római birodalomban élték le. Elfogadható volt a jelölés akkor is, ha az illetô csak élete folyamán szerezte meg a német állampolgárságot.

A német lapok egy része finnyáskodva fogadta a mûsort (Der Tagesspiegel:a sorozatnak az is lehetett volna az alcíme, hogy "Nevezze meg a nagy németeket, akiket a televízióból ismer"), bár kétségkívül rengeteg ismeret birtokába jut a nézô, rengeteg nemes dolog iránt keltenek érdeklôdést az adások, "s ezen kívül Kant, vagy Schiller pénzt sem kér (a szereplésért)."

A ZDF-sorozat elsô adásának végén a nézôk már telefonálhattak is, küldhettek SMS-t. Az elsô öt perc után Einstein szinte fénysebességgel szökkent az élre, és Marx a sereghajtó - de messze még a vége.

A hét végén tartották Marosvásárhelyen a Fiatal vezetôk iskoláját. A rendezvényt a bukaresti ASPEC (Egyesület az Állampolgári Nevelésért) program keretében, az amerikai kongresszus NED (National Endowment for Democracy) alapítványa finanszírozásával szervezték a közigazgatás és a politika iránt érdeklôdô fiatalok számára. Elôadást Zoe Petre, Vlad Rosca és Dan Cornea, a Népi Mozgalom (NM) alelnökei, illetve Smaranda Enache, a Népi Mozgalom koordináló tanácsának alelnöke tartott. Az eseményrôl vasárnap sajtótájékoztatón számoltak be.

Ugyanakkor elemezték az idei országjelentést és a résztvevôk egybehangzó bírálatokat fogalmaztak meg a jelenlegi hatalommal szemben. Véleményük szerint jelenleg is - akárcsak a diktatúra idején - két Románia létezik: egy, az Európai Unió intézményei számára az interneten bemutatott "Nastase-féle" Románia, és a "mindannyiunk valós Romániája", ahol nincs mûködô piacgazdaság, az igazságszolgáltatás nem független, a reform "csak a törvényekben" van, amelyeket "megszava-zásuk másnapján megszegnek". Az NM vezetôi szerint az idei országjelentés aggasztó, a "politikai szempontból fontos fejezetek" mind az SZDP-kormány "átal megígért, de be nem tartott hiányosságokat fedik fel". Szembeállították "Iliescu mosolygó világát mindennapjaink világával", ahol egyre aggasztóbb méreteket ölt a korrupció, kiiktatják a közpénzek felhasználására szolgáló versenytárgyalásokat, eltörlik a veszteséges állami vállalatok adósságait, a törvényhozást túlpolitizálják, a regionalizmus eszméjét szônyeg alá söprik stb.

"Az SZDP maffióta rendszer szerint mûködik"

Ugyancsak vasárnap tartott sajtótájékoztatót az NM két másik vezéralakja, Mugur Ciuvica és Nicolae Cirica, amelyen felhívták a közvélemény figyelmét, hogy "az utóbbi idôben 30 olyan nagyvállalatnak törölték az adósságát, amelynek vezetôi a kormánypárt klientúrájához tartoznak", annak ellenére, hogy néhány nappal ezelôtt Mihai Tanasescu pénzügyminiszter nyilvánosan bejelentette: 2004. január elsejétôl, a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezség értelmében, a kormány egyetlen gazdasági egységet sem mentesít az adósságok alól. Jelenleg azonban, Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter javaslatára, a kormány - nagy titokban - egy törvényerejû rendeleten dolgozik, amely eltörli a 2001-2003 között privatizált kereskedelmi társaságok adósságát. Nicolae Cirica kijelentette: "Musetescu memoranduma újabb bizonyítéka annak, hogy az SZDP maffióta rendszer szerint mûködik. A kormánypárt nagy titokban egy, kizárólag az SZDP emberei javát szolgáló sürgôsségi kormányrendeletet készít elô."

"Az SZDP-vezetôk úgy gondolják, a törvények rájuk nem vonatkoznak"

Mugur Ciuvica arról beszélt, hogy épp aznap, amikor a miniszterelnök Zilahon "elemezte" Emil Constantinescu kabinetfônökként végzett munkáját, Bukarestben Remus Truica, Adrian Nastase kabinetfônöke egy százezer euró értékû, de a vagyonbevallásában nem szereplô BMW-vel karambolozott. Ciuvica, miután tanulmányozta Triuca vagyonnyilatkozatát, kijelentette: a kabinetfônök a fizetésébôl kb. 20 év alatt vehetne magának egy hasonló gépkocsit. Az NM vezetôségi tagja szerint az a tény, hogy "Ioan Rus belügyminiszter után bizonyítást nyert, hogy a kormányfô kabinetfônöke is csúfot ûz a törvényekbôl, azt jelenti, hogy az SZDP vezetôi és Nastase közvetlen környezete úgy gondolja, a törvények rájuk nem vonatkoznak". Végül felszólítja a miniszterelnököt, vállaljon felelôsséget az alárendeltjei által elkövetett törvénytelenségekért.

Megyei stratégia

Nicolae Havrilet, a Népi Mozgalom megbízott megyei elnöke ismertette a mozgalom "Maros megyei stratégiáját". Céljuk, mondta, hogy a 800 támogató tagjukat "aktivizálják". Emellett, jelentette be, "monitorizálni fogják a megyei tanács és a municípiumi tanács üléseit, hogy lássák, hogyan és mire költik a közpénzeket".

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felmérést végez a határon túli magyar kulturális szervezetek körében, hogy teljes képet alakítson ki a Közép-, Dél- és Kelet- Európában mûködô ilyen intézményekrôl.

Márton Árpád RMDSZ-képviselô hétfôn Sepsiszentgyörgyön elmondta, a magyar minisztérium több mint 2.700 kérdôívet küldött szét a különbözô kulturális intézményeknek, alapítványoknak, mûvelôdési egyesületeknek és könyvtáraknak, ebbôl 1.670-et Romániába. A képviselô szerint a felmérés eredményét a jövô év tavaszán teszik közzé. A kezdeményezés célja felmérni, hogyan vélekednek ezek az intézmények a magyar kormány által biztosított pénzügyi támogatásokról, ezért ilyen kérdések szerepelnek a kérdôíveken: Részt vettek-e 2002-ben valamilyen finanszírozási programban? Sikeres volt a projekt? Mennyire volt hasznos a támogatás? A romániai kulturális intézmények három úton juthattak a magyar kormányzati finanszírozásokhoz: az Illyés Közalapítványon, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán és a Communitas Alapítványon keresztül.

A magyar kormány idén mintegy 600 millió forintot biztosít a romániai magyar kulturális intézmények támogatására, ebbôl 100 milliót a moldvai csángók támogatására különítettek el, mondta Márton Árpád.

Az NRP, a DP és az NLP képviselôi hétfôn kivonultak az alsóház Állandó Bizottságának ülésérôl, mivel az SZDP és az RMDSZ nem fogadta el, hogy a Képviselôház plénuma ezen a héten megvitassa az alkotmánymódosötó népszavazás lefolyásának körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásának kérdését.

A Képviselôház három ellenzéki frakciója a múlt héten kérte a házbizottságot, hogy hozzon létre egy testületet a népszavazás körülményeinek kivizsgálására, a javaslathoz 119 támogató aláírást mellékeltek.

Tudor Mohora (SZDP), az alsóház fôjegyzôje szerint egyes ellenzéki képviselôk távozásuk elôtt bejelentették, hogy mérlegelni fogják a részvételt a házszabályzat módosításával, vagy a jövô évi költségvetés vitájával foglalkozó plenáris üléseken.

Mohora szerint az ellenzék képviselôi kivonulásuk elôtt hangsúlyozták, hogy a népszavazást kivizsgáló bizottság létrehozása politikai kérdés, és sürgették a javaslat mielôbbi megvitatását.

A fôjegyzô szerint az SZDP azt javasolta, hogy a kezdeményezés a 2004-es költségvetési tervezet általános vitája után kerüljön a plenáris munkélatok napirendjére.

A kormány a héten két regionális gázszolgáltató privatizálását indítja el, azokat stratégia befektetônek, vagy konzorciumnak akarja eladni, a végsô árajánlatot február 29-ig lehet majd megtenni.

Románia, a szomszédos Bulgáriával arra számít, hogy 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz, és számos közüzemi cégét tervezi eladni, hogy készpénzhiánnyal küszködô energiaszektorában végrehajthassa a reformokat és becsalogassa a hôn áhított külföldi tôkét.

Románia a nemzetközi hitelezôkkel kötött megállapodásokban egyebek között azt vállalta, hogy jövô év márciusáig magánosít két állami gázszolgáltatót.

A gazdasági minisztérium privatizációs osztályának a helyettes vezetôje azt mondta pénteken, hogy a jövô hét elején írják ki a Distrigaz Sud és a Distrigaz Nord privatizációs pályázatát. Constantin Nedelcu hozzátette: a két gázszolgáltatóban egyenként 30 százalékos állami tulajdonhányadot adnak el, de a stratégia befektetô a részesedését akár 51 százalékra is növelheti a kibocsátott vállalati részvények megvásárlásával.

Dél-román gázszolgáltató Distrigaz Sud tavalyi nettó nyeresége 6,35 millió euró volt 450 millió euró forgalommal.

A Ruhrgas és a Wintershall német gázipari cégek, az orosz Gazprom és az olasz Enel máris jelezte érdeklôdését a két román gázszolgáltató megvétele iránt.

November 8-án, a suceavai múzeumban több mint húsz személy gyûlt össze az RMDSZ helyi szervezetének alakuló ülésén. Közel két hónapos elôkészítési munka után a suceavai kezdeményezô csoport tagjai sikerrel könyvelhették el, hogy a megye magyar közössége igényt tart az önszervezôdésre, saját érdekeinek képviseletére és védelmére. A szövetséget a szórvány és szociális kérdésekért felelôs fôosztály vezetôje, Porcsalmi Bálint ügyvezetô alelnök képviselte, aki beszédében hangsúlyozta: a magyarság alacsony számaránya a jellegzetes problémák forrása Suceava megyében és északkelet Moldvában. Ezért jogos az igény, hogy a gondokat helyi szinten, intézményesített formában próbálják kezelni az érintettek. A hiány pótlásának egyik lehetôsége a suceavai RMDSZ szervezet megalapítása, amely jogi hátteret biztosítana a helyi közösségnek, illetve lehetôvé tenné a hatékony és folyamatos kapcsolatartást a romániai magyarság országos szintû képviseletével.

Az RMDSZ-szervezet alapító nyilatkozatát harminckilenc személy írta alá. Ezt követte az ideiglenes vezetô testület kijelölése, amelynek tagjai a suceavai, falticeni-i, Vatra Dornei-i, Gura Homorului-i és Câmpulung Moldovenesc-i kezdeményezô csoportok képviselôi. A jelenlévôk dr. Hapenciuc Adriana Klárát, a suceavai kezdeményezô csoport vezetôjét bízták meg a további lépések, szervezési kérdések lebonyolításával, valamint az RMDSZ- szel való kapcsolatok kiépítésével.

Isten szemében nincs különbség, minden ember értékes, egyszeri és pótolhatatlan. Sajnos azonban az emberek nem mindig Isten szándéka szerint élnek, nem Isten szemével nézik egymást. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az emberi kapcsolatokat elôítéletek sújtják, ezek egyik legsúlyosabb formája a fogyatékosokat érintô elôítélet. Sokan még most is a szülôk, a család valamilyen rejtett bûne következményének vélik a fogyatékosságot, mint Isten büntetését. Már a Szentírásban világosan megfogalmazza Jézus az erre vonatkozó tanítást: "Sem ez nem vétkezett, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk" - mondta magyarázatképpen (Jn. 9, 3) a tanítványoknak, amikor a vakon született embert meggyógyította. Ez az értelmezés érvényes minden fogyatékosság esetében.

Isten tetteinek, jeleinek kell helyet hagyni az emberi logikával meg nem magyarázható dolgokban. Isten akaratának kell megnyilvánulnia mindannyiunk életében. Nekünk, akik egészségesek vagyunk, hálát kell adnunk ezért, és segítenünk kell a nálunk nehezebb sorsúakat. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa, hiába adatott egyiknek bármilyen különleges adomány, a másik bármikor megelôzheti a mennyország felé vezetô úton, ha jobban szeret, ha erôsebb a hite, ha több jót cselekszik.

Ebben az évben Európa figyelme a fogyatékos személyekre irányult. Nálunk is figyelemfelkeltô kampányt szervezett a Caritas, hogy a jóakaratú, másokkal törôdô emberek ráébredjenek arra, hogy saját boldogulásuk nem elég ahhoz, hogy elégedett emberek legyenek. Másoknak is segítenünk kell - minél teljesebb életet élni. A keresztény ember célja, hogy felebarátját úgy szeresse, mint önmagát - tisztelve benne Isten képét és hasonlatosságát.

Az idei Szent Erzsébet-napi gyûjtés is e célt akarja hangsúlyozni, ezúttal konkrét anyagi támogatást is kérve a figyelemfelkeltés mellett. A fôegyházmegyei Caritas, a gyûjtés szervezôje, az adományokat a fôegyházmegye területén élô fogyatékos gyermekek segítésére szánja. Amellett, hogy lehetôségeink szerint pénzadománnyal is segítjük azokat, akiknek körülményei nehezebbek az átlagosnál, a fô cél az marad, hogy ne tévesszük szem elôl annak tényét, hogy fogyatékos társaink Isten szemében ugyanolyan fontosak és értékesek, mint mi magunk!

Isten fizesse szívük jóságát!

Gyulafehérvár, 2003. november 9.

Nyárádszeredában 1993-ban kezdôdött a kertészmérnöki oktatás, miután a budapesti Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara létrehozta Nyárádszeredában levelezô tagozatát. Azóta a hét évfolyamon 205 végzôs vette át a mérnöki diplomát. Dr. Jakab Sámuelt - aki kezdettôl a levelezô tagozat vezetôje - kértük meg, ossza meg olvasóinkkal eddigi tapasztalatait, beszéljen azokról az újdonságokról is, amelyekkel a XI. évfolyam hallgatóit várták. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Nyárádszeredában kertészeti szakmérnöki diplomát szerzett volt hallgatók miként érvényesültek az életben.

- A szeptemberben indult XI. évfolyamnak 50 hallgatója van Erdély csaknem minden magyar vidékérôl. A korosztályok szerinti megoszlás tekintetében az idôsebbek vannak túlsúlyban. A legtöbb hallgatónk 30-40 éves, akiknek a felkészültségével meg vagyunk elégedve, hiszen már több-kevesebb gyakorlati tapasztalattal érkeztek hozzánk a továbbtanulás, a gondolkodás mi körülményeihez való felzárkózás igényével. Meg vagyok gyôzôdve, hogy az elsô éves hallgatókkal jól fogunk együttmûködni az évek során

- Milyen újdonsággal fogadták szeptemberben a hallgatókat?

- Legszembetûnôbb változás, hogy rákapcsolódtunk a világhálóra, az internetre. Tizennégy számítógépet helyeztünk üzembe. Tízet az informatika-laboratóriumban, egyet-egyet a nagy elôadóteremben és a könyvtárban. Ily módon tágabbra nyílt számunkra a világ. Közvetlen kapcsolatot tudunk teremteni ugyanakkor a budapesti anyaintézettel, a Szent István Egyetemmel. (Neve 2004. január 1-jétôl megváltozik, Corvinus Egyetem lesz.) Hallgatóink közül bárki kérhet az egyetem kertészettudományi karáról információkat, a könyvtárból szakanyagokat. De kapcsolat teremthetô más könyvtárakkal is, többek között a Magyar Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Intézettel. Az internetre való kapcsolódásunkkal nyilvánvalóan felgyorsul az információcsere. A harmad- és negyedéves, szakdolgozatokat készítô hallgatók számára ez nagy elôny, mert a szakirodalmat könnyen be tudják szerezni.

Ugyancsak a változások sorába említhetem, hogy a növény-, talajminta-gyûjteményeink, szemléltetô eszköztárunk állandó folyamatként fokozatosan bôvül, gazdagodik. 8000 kötetes könyvtárunkat az idén korszerûsítettük, a teljes könyvállomány nyilvántartását számítógépre visszük, ami amúgy is eléggé hosszú folyamat. További jó irányba mutató változás, hogy sikerült minden idôsebb oktató konzulens tanár mellé egy fiatalt állítani, akik doktorandusok vagy már doktoráltak. Megkerestük azokat a jól felkészült fiatal szakembereket, akik az idôsebb oktatók nyugdíjba vonulása esetén átvehetik a stafétabotot. Ezzel az volt a célunk, hogy ne következzen be törés az oktatás folyamatában.

- Az anyagi-informatikai-személyi háttér javulása miként tükrözôdik a Konzultációs Központban folyó oktatás színvonalának emelkedésében?

- A színvonal egyik mércéje lehet, hogy mennyire keresettek a végzettjeink. Végzôs hallgatóink tudásszintje versenyképes, különösen olyan magyarországi cégek keresik ôket, amelyek itt, Romániában szándékoznak beruházni, vállalkozásokat indítani. A szakmai felkészültség mellett elôny, hogy hallgatóink ismerik az állam nyelvét, így hatékonyan segíthetik a magyarországi vállalkozókat. Tény, hogy akik eljutnak a negyedév végére és átveszik az oklevelet, komoly felkészültséggel rendelkeznek. Ilyen szempontból eddig még panasszal nem fordult hozzánk senki.

- Az eddigi hét évfolyamon 205-en vették át a kertészmérnöki diplomát. Tud-e olyanokról, akik itthon maradtak, dolgoznak, netán vállalkozást indítottak?

- Erre szemléletes példa a három évvel végzett Szilágyi Leventéé, aki Marosvásárhelyen a vegyi kombináttal szemben hozott létre Garden Center néven vállalkozást. Dísznövényt termel és forgalmaz. Leventével négy volt hallgatónk dolgozik. Ha új munkaerôre van szüksége, csak a Nyárádszeredában végzetteket alkalmazza. Említhetném Kluzsán Attilát is, aki a Blondy cég marosvásárhelyi fiókegységének a vezetôje, három volt tanítványunkat vitte az egységhez. Ne feledkezzünk meg
Seprôdi József pincemesterrôl, a vámosgálfalvi Borháznak a vezetôjérôl. De említhetném Gál Máriát, aki Gyergyóalfaluban laskagomba tenyésztésébe kezdett. A nulláról indult, s kitûnô eredménnyel termel. Arra vagyok büszke, hogy Máriának sikerült az, ami éppen a Konzultációs Központ mûködésének egyik célja: a végzettek hazatérnek és a szülôfalujukban nemcsupán termelnek, hanem szaktanácsokkal is ellátják a környékbelieket.

Gál Mária példája ragadós a környéken, hiszen azóta még három család indított el gombatenyésztést. Továbbá Bíró Zoltán neve jut eszembe, aki Szovátán gyógynövénytermesztéssel és forgalmazással foglalkozik, vagy Raffai Lóránt Hármasfaluból a szovátai vendéglôket látja el zöldséggel, Moldován Csaba pedig a kölpényi szôlészeti farm vezetôje. És a sort még folytathatom.

- A Szent István Egyetemen szerzett oklevelet elismerik külföldön?

- Minden országban elismerik. Itt Romániában honosítják a diplomákat, nem kell semmilyen különbözeti vizsgát tenni. A múlt héten voltam Magyarországon, találkoztam ott dolgozó volt hallgatóinkkal is. A cégvezetôktôl hallottam, hogy elégedettek a Nyárádszeredában szakképesítést nyert fiatalokkal.

- Végezetül, közelebbrôl szeretnénk megismerni Jakab Sámuelt, az embert. Azt tudom és tapasztaltam az évek során, hogy hatalmas munkaerôvel bír. Kedden, amikor telefonáltam, felesége azt mondta, útban van Magyarország felé, de pénteken este itthon lesz. Szombaton, vasárnap Nyárádszeredában, a Konzultációs Központban tanít, kedden utazik Kolozsvárra, ugyancsak oktatni az egyetemen, aztán a hét vége újból Szeredában telik. Még meddig?

- Amíg az erôm bírja. Két hét múlva, Erzsébet napján töltöm a 72. évemet. Az, amit csinálok, nem fáraszt. Értelmét látom a munkámnak, mert az eredmény mindig megmutatkozik, ez újabb kedvet, erôt ad a folytatáshoz. Számomra az is öröm, ha a diákok például virágot hoznak a feleségemnek. Elégtétel, hiszen így érzem azt, hogy munkámat elismerik. Ezt a munkát másképpen nem lehet végezni. Ezt a munkát nem szabad pénzért végezni, csak belsô indíttatásból. Akiben ez nincs meg, ne is kezdjen hozzá. Nagyon remélem, hogy tanítani fogom majd a XV. elsô évfolyamot is.

A múlt héten Siralmas állapotok Marosjárában címmel panaszt közöltünk, amelyben olvasónk kifejtette, hogy Körtvélyfájától a településig vezetô 6 kilométeres útszakasz, majd a Kisillye fele vezet út nagyon rossz állapotban van. Errôl november 5-én fotóriporterünk társaságában mi magunk is meggyôzôdtünk, ekkor egyetlen munkagép sem volt a "terepen".

Az érintettség jogán a cikk megjelnése után Balogh József, a Multiprod Impex Kft. vezetôje azzal vádolt, hogy valótlanságokat írtunk, mert az út nem rosszabb mint máshol - hát ez nem érv -, s a munkagépek - egy autógréder, egy úthenger és egy talajgyalu, amelyek napi bére tíz millió lej - a cikk megjelenésének napján már a helyszínen voltak, így más fényképfelvétel nem is készülhetett, mint ami megjelent.

- Nem a cikk nyomán fogtak neki dolgozni, a munkálat már rég tervbe volt véve, a cikk megjelenése elôtt is dolgoztak. A községi út karbantartását a Multiprod ingyen vállalta - RMDSZ kampány keretében, hiszen minden szavazat számít! - , a munkálatok értéke 100 millió lej. Eddig Kisillyébe 20, Járába 20, Erdôcsinádra 10, Kisszederjesre és Nagyszederjesre 20-20 autó követ szállítottak. Egy kocsi kô, ami 8 köbméter 1,5 millió lejbe kerül. A járaiak ahelyett, hogy elvezetnék az úton levô tócsákból a vizet, inkább panaszkodni járnak. De arról nem szólnak, hogy egyesek úgy meg voltak részegedve, hogy nem tudták elteríteni a kiszállított kavicsot.

- Ha a cikk megjelenése elôtt beszélgettünk volna, másképp látták volna a helyzetet - pontosított Incze Jenô, Gernyeszeg község polgármestere. - A járai út rendbetétele stratégiánk volt, de idén a község útjaira - összesen 70 kilométer - 200 millió lejjel rendelkezünk. Higyje el, a lelkemen hordom a járaiak sorsát, de a község kilenc településérôl kell gondoskodnom. Arról nem beszélt senki, hogy leköveztük a mellékutcákat, a temetôbe példéul esôs idôben nem lehetett kimenni. Leszögeznén, hogy a Multiprodnak a polgármesteri hivatallal semmilyen szerzôdése nincs, de mivel az útjavítás szívügyünk, jövô héten már jó lesz az út - mondta a polgármester.

Akár ott voltak a gépek, akár nem, most már nem lehet nem megjavítani a Marosjárába vezetô utat.

Marosszentgyörgy

A mûkedvelés a színház igazi bölcsôje, mondotta dr. Kovács Levente rendezô, a színiakadémia rektora vasárnap Marosszen- györgyön. A magyar hivatásos színjátszás 213 éves múltra tekint vissza - de saját kutatásaiból tudja, hogy már 1748-ban volt mûkedvelô színjátszás Marosvásárhelyen, a Cigánymezôn, a vár mellett. (A szerepjátszók nem átallották kifigurázni az élet fonákságait, a helyi potentátokat sem kímélték, és emiatt bizony fájdalmas konfliktusba kerültek a hatalommal.) Három évi szünet után vasárnap ismét találkozott Marosszentgyörgyön néhány mûkedvelô csoport. A megmérettetést szorgalmazta a Maros megyei tanács mellett mûködô Népi Alkotások Központja (képviseletében Constantin Cotârlan igazgató köszöntötte a csoportokat), a Vízi József polgármester vezette helyi önkormányzat, a mûvelôdési otthon (melynek nemsokára lesz igazgatója is), és nem utoslsó sorban a helybeli református és római katolikus egyházak. A mûsort a közmûvelôdés két fáradhatatlan szervezôje, a helytörténész Ilarie Opris és Kilyén Emma tanárnô vezette.

A délután a derû, a humor és a szatíra jegyében zajlott. Hét csoport mutatkozott be a népes és nagyon hálás, túlnyomó részt fiatalokból álló marosszentgyörgyi közönség elôtt. A fellépés sorrendjében: a Nagy László vezette Ripacsok (a református egyházközség keretében alakult csoport) Karinthy: Visszakérem az iskolapénzt címû jelenetével; a római katolikus egyházközség Fazakas Attila és Fazakas Csaba vezette kis csapata Nyirô József: A per címû tréfájával (róluk egy korábbi kis jegyzetemben már szót ejtettem); a marossárpataki kultúrotthon színjátszói Méhes György: Egy roppant kényes ügy címû vígjátékából adtak elô egy részletet (rendezte Márton Emma); a helyi Mozaik csoport Rejtô Jenô: Akrobat, ej! címû bohózatával aratott fergeteges tapsot (rendezte Nagy László); a szászrégeni Népszínház Tamás Ibolya vezette csoportja Dosztojevszkij-adaptációval jelentkezett (Két férfi az ágy alatt, II. jelenet, rendezte Tatay Sándor színmûvész); a megfiatalított szászrégeni Orizont (zsenge tagjai közül többen itt néztek elôször farkasszemet "az ezerarcú szörnyeteggel" - szöveg- és zeneszerzô, rendezô Fülöp Levente) a legnehezebbel kísérletezik: Pléhpofa címû zenés bohózatából adott ízelítôt a szentgyörgyieknek; a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia kebelében mûködô Kolping Család csoportja pedig Fejér István: Az alkohol öl címû bohózatával zárta a találkozót (rendezte Birtalan Melinda, szakirányítók Baricz Lajos és Birtalan István), amelyrôl egyértelmûen állítják hivatalosságok és szakemberek, hogy kitûnôen sikerült. Délután háromtól csaknem este nyolcig nagyszerûen szórakozott a hallgatóság; és mivel nem volt verseny jellegû, mindenki nyert, legtöbbet a T. közönség. Kovács Levente megható együttérzéssel beszélt a mûkedvelésrôl. - Azért jövök el mindig szívesen ide, mert egykor magam is mûkedvelôként kezdtem a pályát - hallottuk a neves színházi szakembertôl. Hiszen itt a mûkedvelô színjátszás hagyománya eleven, és ma az utánpótlás is jelentkezett, mind szászrégeni, mind helyi viszonylatban. A látottak alapján valószínû, hogy Marosszentgyörgyön is népszínház alakul a közeljövôben.

Ami a legfontosabb: a játszók higgyenek abban, hogy a színpadon ugyanolyan természetesen kell viselkedni, mint az életben.

Hiányoltuk a dicsôszentmártoniakat (népszínházuk, miután két oszlopuk - Vitális Ferenc, majd Puskás György is - kidôlt, összeomlani látszik); de talán ott lesznek az év második hasonló szemléjén, Erdôszentgyörgyön.

Visszapillantó

Vasárnap a délutáni istentisztelet keretében fennállásának 15. évfordulóját ünnepelte a marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközség kórusa. Az ünnepségre meghívták Lászlóné Varga Judit alapító karvezetôt, Varga Lászlót, a gyülekezetépítô nyugalmazott lelkipásztort. Igét hirdetett Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese.

Nehéz idôkben, 1988-ban kezdett el énekelni a Cserealji Kórus, amikor az egyház által a Zsidó Vértanúk utcájában megvásárolt családi házban még csak álmodtak a templomról. A lelkes gyülekezeti tagok az építôanyag halmok mellett, a templommá alakításra váró családi házban próbáltak. Lélekbôl énekeltek, erôs közösség kovácsolódott össze, s már az elsô vártemplomi nyilvános fellépésen sikeresen szerepeltek - mondta visszaemlékezésében Lászlóné Varga Judit. A vár- és kistemplomi profi kórusok után a harmadikok lettek - tette hozzá Varga László lelkész.

Nagy Ferenc, a Kárpát-medencei Kórusszövetség elnöke szerint örvendetes az a tény, hogy Erdély-szerte egyre többen kapcsolódnak be a kórusmozgalomba, s az itteni kórusok négyszólamú éneklése lekörözi az e téren hatszáz éves múlttal rendelkezô nyugatiakét is, akik most már ide járnak tapasztalatot szerezni. A díszbeszéd helyett az elnök azt hangsúlyozta, hogy lelkileg kell befogadni egy-egy kórus énekét, a zene üzenetét.

- Soha egyetlen, külföldön fellépô énekkarunk nem vallott szégyent, a Cserealji Kórus is szép élményeket mondhat magáének, elég, ha csak a mezôcsáti, simontornyai, sárrétudvari vagy a debreceni fellépésekre gondolunk - emelte ki Ötvös József esperes.

Az ünnepen Márton Zsolt karvezetô irányításával a kórus Hässler-, Wertler- , Szokolay-, Schubert-, T. L. de Victoria-mûveket adott elô. Szavalt Berekméri Melinda lelkész.

Ritkán esik szó mifelénk kortárs drámairodalomról, ritkán láthatjuk kortárs mûvek színházi adaptációját. Az a kevés, ami mégis eljut hozzánk általában nyugat-európai, vagy amerikai szöveg, a közép- európaiakról, kelet-európaiakról azonban nagyon keveset tudunk. Nem véletlen, hogy az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál szervezôi idén Lengyelországot hívták meg a fesztivál vendégeként, jövôre pedig Csehországot szándékozzák bemutatni. És ha már a lengyel filmek, mint a vendégország filmjei is bemutatkoztak, a szervezôk más programokkal is igyekeztek felújítani a régi kulturális kapcsolatokat. Plakátkiállítással, kerekasztal- beszélgetéssel. Ez utóbbit Paszt Patrícia (Krakkói Magyar Központ), Jaroslaw Godun (Bukaresti Lengyel Intézet) és Bocsárdi László rendezô részvételével a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen. A rendezvényre az elôbbiek mellett egy könyv bemutatása is okot adott: a Paszt Patrícia által fordított drámakötet öt kortárs lengyel drámaíró munkájának magyar fordítását tartalmazza. A könyv kapcsán terelôdött a szó S. Mrožekre, a kortárs lengyel drámaírás legnagyobb alakjára, írásainak ma már idôszerûtlen stílusára, mondandójára, a régi "nagy" generációt követô fiatalabbakra - írásaikból állt össze a kötet. Megismerhettük a mai lengyel színházi- és drámaírói és filmes világ jellegzetességeit, gondjait, a kortárs drámaíró és rendezô generáció munkáját, stílusbeli, munkamódszerbeli különbségeit. Bocsárdi László, mint a nagy sikernek örvendô Ilja próféta címû elôadás rendezôje vett részt a beszélgetésen. A kortárs lengyel író, Tadeus Slobodzjanek mûve egy isten háta mögötti faluban játszódik, ahol a falu népe elhatározza, hogy megfeszíti az általuk Krisztus megtestesülésének tartott, a faluban lakó Ilját, a prófétát. Félúton Ilja felé találkoznak egy zsidó kereskedôvel és elhatározzák, hogy, mintegy próbaképpen, ôt feszítik meg elsônek. Ha jól sikerül, mennek Ilja után. Mindezt azért teszik, hogy a feltámadásnál elsôk legyenek, mivel segítették a krisztusi történet beteljesedését. Persze, a próba nem sikerül, és kezdôdik a bonyodalom.

A rendezô elmondta, öt éve találkozott elôször a szöveggel Magyarországon, ahol senkinek sem kellett. A vallási tematika, a zsidó szereplô jelenléte kényesen érintette a magyarországi színházi világot.

- Holott ez a szerzô legsikerültebb szövege. Megdöbbentett, hogy ennyire meredek témához nyúl, ennyire vakmerôen. És az is megdöbbentett, ahogy bebizonyítja: a világnak ezen a részén él még a hit. A szövegbôl hiányzik a cinizmus, az a mély emberszeretet jellemzi, amelyre csak a nehéz életû emberek képesek, hisz a szerzô is Szibériában született, számûzött szülôk gyermekeként. A történet igaz történet, a szerzô mesélte, hogy valóban volt egy ember, akit egy kis faluban 3-4-szer keresztre akartak feszíteni, de megúszta. Úgy gondolták, ha segítenek neki keresztre feszülni, akkor az örökéletben kiváltságosak lesznek. Meglepô megértéssel nyúl ehhez a tragikomikus témához, én pedig végig úgy éreztem, mintha itt, Erdélyben játszódna a történet, hiszen elsôsorban ránk, közép- és kelet-európaiakra jellemzô. Az emberi egyszeriség oldaláról nyúl ahhoz a hithez, amely még megvan minálunk. Tôlünk nyugatabbra már nincsen.

Humor, derû, hit - ebben látom a lengyelek erejét. Amikor Krakkóban voltam, minden kocsma tele volt fiatalokkal, akik lelkesen vitáztak valamirôl, de ugyanakkor minden templom tele volt - ugyancsak fiatalokkal, pedig mise sem volt. Más szinten kezelik a hit kérdését, mint nálunk. Ezért erôs a színházuk is. Hiszen a színház is a hit meghosszabbodása - zárta szavait a rendezô.

Végéhez közeledik a cukorrépa elszállítása a Sáromberke-Sárpatak között lévô begyûjtôközpontból. Legtöbb egy hétig üzemel még a marosludasi cukorgyár, addig az utolsó répakupac is eltûnik a mérlegház mellôl.

- Idén még félannyi cukorrépát sem termeltek a környékbeli falvakban, mint tavaly, amikor körülbelül 8000 tonnát szállítottak le. November 7-én 3700 tonnánál tartottak. Csúcsidényben is csupán napi 400-500 tonna érkezett be a kistermelôktôl, akik saját költségükön maguk fuvarozták a termést pótkocsin, lószekéren, ahogy tudták. Nagytermelô, aki hektáron felül foglalkozna cukorrépával, nemigen van. A termelés - köztudottan - azért esett vissza, mert a termelônek nem éri meg, hiszen egy tonna répára 50 kilogramm cukrot kapnak, azaz kapnának, de levonják belôle a hozzáadottérték- adót, s így az öt kilogrammból csak 42 kilogrammot mérnek ki neki. A nagytermelônek viszont - mivel az ô esetükben mérik a répa cukortartalmát is -, kijön a 6-7 kilogramm, lévén, hogy az idén nagyon magas a répa cukortartalma - mondta Vajda Katalin a begyûjtô- központban, aki 1975 óta minden ôsszel szolgálatot teljesít itt.

Ottjártunkkor a termelôk, jobbára idôs, a nehéz mezei munkától megtört bácsik a nekik járó malátarészért jöttek. A leszállított cukorrépa-mennyiség 20 százalékának megfelelô malátát olcsóbban vásárolhatják meg, 335 lejért kilogrammonként. Amit ezen felül szeretnének, azt már 573 lejért adják.

Megbosszulta anyja halálát

Emberölési kísérlet alapos gyanújával vették ôrizetbe a 27 éves hodáki C. Constantin Mirceát, aki a szombatra virradó éjszaka 14 késszúrást mért falustársára.

A Maros Megyei Rendôr-felügye-lôség sajtóirodájának tájékoztatása szerint szombaton éjjel 1 órakor kezdôdött a nézeteltérés az elkövetô és áldozata, a 44 éves F.Z. között. A szóváltást tettlegesség követte, s ennek hevében a fiatalabb bicskát rántott, amellyel életveszélyesen megsebesítette F. Z.-t. Az áldozatot a megyei kórházba szállították. A rendôrségi kivizsgálás szerint mindkét férfi ittas állapotban volt. A botrány azért robbant ki, mivel F.Z. 1997-ben meggyilkolta C.C. anyját, akivel élettársi viszonyban élt. Büntetése letöltése után 2002-ben szabadult. A sérelmek az ital hatása alatt kerültek felszínre, s a fiú úgy gondolta, eljött az idô, hogy megbosszulja anyja halálát.

A Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség 30 napos letartóztatási parancsot bocsátott ki az elkövetô nevére.

Halott a szeméttárolóban

A megyeszékhelyi Balcescu utcai szeméttárolóban találtak rá a 41 éves B. A. holttestére. Dr. Hecser László, a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet fôorvosa elmondta, a tegnapi boncolás során kiderült, a férfi májcirózisban szenvedett, halálát valószínûleg hipotermia okozta. A tünetek alapján ítélve B. A. pénteken délután vagy este halt meg.

Tüzek és életmentés

Sûrû volt a hétvége a megyei tûzoltók számára, hiszen három alkalommal kérték a segítségüket. Szombaton délután a segesvári Braite-tisztáson oltották el az egyik tölgyfa odújából kicsapó lángokat. A helyszíni vizsgálat szerint ismeretlen személyek aznap piknikeztek, s nem oltották el a tüzet, amely továbbterjedt.

Ugyanaznap, pár perccel éjfél elôtt a vásárhelyi Kossuth utca 72. szám alá szálltak ki, ahol az emeletes magánház tetôzetén ittasan táncoló 19 éves R. Cs.-t szóval próbálták jobb belátásra bírni. A kétségbeesett szülôk korábban a rendôrség és a mentôk segítségét kérték, sikertelenül. A tûzoltólétrán egy katona megközelítette a 10 méter magasságban levô fiút, aki közel egyórás rábeszélés eredményeképpen önszántából jött le a háztetôrôl.

Vasárnap kora este a marosvásárhelyi 1918. December 1. út 1. szám alatti tömbházhoz hívták a tûzoltókat, mivel az épület alatti szeméttárolóból sûrû, fojtogató füst gomolygott ki. A tüzet valószínûleg a hulladéktárolóba hajított cigaretta okozta.

Elv szerint a szennyezô fizet

Módosították és mûködôképessé tették a környezetvédelmi, illetve a 2000-ben kibocsátott 73-as törvény által meghatározott Környezetvédelmi Alapot, amelybe azon gazdasági egységek, illetve esetenként magánszemélyek utalják át pénzt, amelyek/akik tevékenységükkel szennyezik a környezetet. Ugyanakkor ebbôl az alapból támogatják a környezetvédelmi tervek megvalósítását - legalábbis ez derült ki tegnap délelôtt a Megyei Környezetvédelmi Kirendeltség székhelyén tartott sajtótájékoztatón.

Stefanescu Danut fôfelügyelô ismertette a Környezetvédelmi Alapról szóló törvényt módosító 2003. évi 86-os sz. kormányrendeletet, amely október 3-ától érvényes. Tulajdonképpen ezáltal vált mûködôképessé az alap. A kormányrendelet értelmében a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium keretében létrehozták az önálló jogi személyiséggel rendelkezô Környezetvédelmi Alap Közigazgatóságát (Administratia Fondului pentru Mediu), amely a következôkért felel: kezeli a pénzösszegeket, összeállítja az évi költségvetést, kiválogatja és követi a támogatandó projektek megvalósítását. Az Alap Közigazgatósága egy engedélyezô és vezetôtanácsból áll. A törvény értelmében a Környezetvédelmi Alapba kell utalják jövedelmük 3 %-át azon jogi és/vagy magánszemélyek akik/amelyek hulladékot gyûjtenek, dolgoznak fel. A legtöbbet
"adóznak" a szennyezô gazdasági egységek. Új hulladéklerakók létesítésekor a fenntartó cég forgács, ill. fûrészpor tárolásáért négyzetméterenként évi 3000 lejt, az alkoholgyártásból származó cefréért 500, valamint a salakért 10.000 lej adót fizet. A különbözô terméket piacra bocsátó cégek mindenfajta csomagolóanyag kilogrammjáért 10.000 lejt kötelesek a Környezetvédelmi Alapba irányítani. Ugyanígy, a veszélyes vegyi anyagok forgalmazásáért a jövedelem 2%-át, a gyomirtó szerek esetén 0,5 %-ot, míg a felvásárolt faanyag értékének a 3 %-át is kötelezôen a szóban forgó alapba kell utalni. Ezenkívül adományokat, támogatást is szívesen fogadnak az alapot kezelôk. A pénzösszegeket minden hónap 25-éig kell törleszteni, mulasztásért a magánszemélyeket 10-20, a jogi személyeket pedig 100 - 500 millió lej között bírságolhatja a környezetvédelmi ôrség. A környezetvédelmi alapból elsôsorban a környezetszennyezés csökkentését célzó, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, a biodiverzitást megôrzô, valamint környezetnevelô terveket támogatnak, vissza nem térítendô és visszafordítható hitelek formájában. Az elôbbi esetén legtöbb 20.000, míg az utóbbi kategóriában 300.000 euróig lehet pénztámogatást igényelni. A vissza nem térítendô hitel 50 %-a, hosszú távú kölcsönkor pedig a megpályázott érték 75%- a fedezhetô a Környezetvédelmi Alapból.

A fôfelügyelô tájékoztatása szerint 2002. június 7. és 2003. szeptember 30. között Maros megyébôl 11,6 milliárd lejt utaltak át a Környezetvédelmi Alapba. Megyénkbôl mindeddig 7 pályázatot nyújtottak be, többségében hulladék-újrahasznosítással foglalkozó cégek, illetve nevelô tevékenység támogatására az Avram Iancu líceum. Az érdeklôdôk a mappm.ro/apm internetes honlapról tölthetik le az ûrlapokat. Gyakorlatilag a megadott témákban bárki pályázhat, azok kivételével, akik tartoznak az államnak, illetve a Környezetvédelmi Alapnak, vagy környezetkárosító tevékenységet támogatnak.

A Népújság azon kérdésére, hogy utaltak-e már át pénzt pályázóknak, a fôfelügyelô azt válaszolta: információi szerint csak ebben a hónapba kezdték meg a tervek felülvizsgálatát, így még várni kell, amíg a Környezetvédelmi Alap érezhetôen mûködôképes lesz.

Marosvásárhelyen vendégszerepel a budapesti József Attila Színház november 19-én, szerdán.

* Délután fél 5-tôl Petôfi Sándor A helység kalapácsa címû hôskölteménye kerül színpadra Besenczi Árpád elôadásában, rendezô: Sztarenki Pál.

* Este 7 órától, a meghirdetettôl eltérôen, Horváth Péter Kilencen, mint a gonoszok címû vígjátékát mutatják be a fôvárosi mûvészek: Sztankay István, Vándor Éva, Mihályi Gyôzô, Ullmann Móni, Besenczi Árpád, Kocsis Judit, Bodrogi Gyula, Sághy Tamás és Háda János. Rendezô: Léner Péter.

* Este 10 órától a Koltai-kabaré kerül színpadra Koltai Róbert elôadásában, ami Csehov, Darvas Szilárd, Dés László és Koltai Róbert mûveibôl, valamint az aznapi közönség beláthatatlan improvizációiból áll össze.

Jegyek a színház jegypénztárában válthatók hétköznap: 10-13 és 17-19 óra közt, szombaton és vasárnap: elôadások elôtt egy órával. Tel: 212-335/118.

A több mint hatvan marosvásárhelyi értelmi fogyatékos gyerek, fiatal és az ôket körülvevô szülôk egyesülete tegnap nyílt napot szervezett a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A világszerte 32, városunkban 14 éve mûködô Hit és Fény Közösség célja az, hogy a nyílt napok alkalmával felhívják magukra a figyelmet, hiszen feltevôdik a kérdés: a családon kívül a nevelésükbôl, oktatásukból vállal-e valamit a társadalom, teremtenek-e számukra esélyegyenlôséget vagy sem.

A nyílt napi találkozóra székely ruhába öltöztek a fiatalok, még azok is, akik tolókocsival érkeztek. Simó Ágnes, a romániai magyar Hit és Fény nyugati régiójának felelôse és dr. Borsos Szabolcs filozófiatanár rövid, az emberi méltóságról szóló története után maguk a sérültek léptek fel. Szavaltak, énekeltek, népi táncot jártak, "képzômûvészeket" mutattak be: Nagy Krisztinát, Szilágyi Zsoltot és Kelemen Attilát, akik portrékat, festményeket, agyagszobrokat állítottak ki. Ez utóbbi az "egész- ségesekhez" szólt, hogy forduljanak magukba, szakítsanak egy kis idôt ebben a rohanó világban, s gondolkodjanak el az élet igazi értelmén, a hátrányos helyzetûek pedig ne lázadjanak a sors ellen, hiszen mindenkinek lehet esélye a boldoguláshoz.

Az Oituzului utcában lévô székházban a foglalkozásokat Borsos Katalin, Pápai Angéla, Fábián Réka és Deák Marika vezeti.

A nap eseménye a csoport egyik tagja Életem regénye címû könyvének bemutatása volt. Csernátoni Gyöngyike a fogyatékossággal járó nehézségeket, de mindenekfölött az ezek leküzdéséhez szükséges hit és szeretet hatalmát írja le. Arra a kérdésre, hogy mit kívánna a jó tündértôl, ha az hirtelen megjelenne, azt válaszolta: azt várom, hogy szeressenek!

• az összeférhetetlenség kiküszöbölése érdekében

• a kincstárban visszatartott összegek felszabadítását kérik

• biztonsági receptek olcsóbban

• ingyenes panaszvonal a biztosítottak számára

• a 2004-es keretszerzôdés újdonságai

Dr. Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetôje felszólította a pénztáraknál vezetô funkcióban levôket, hogy nyújtsák be lemondásukat, ha érdekellentét áll fenn tisztségük és esetleges vállalkozásaik között - hangzott el a fôvárosban tartott sajtótájékoztató során.

Az országos pénztár valamint az Egészség- és Családügyi Minisztérium azt a kérést intézte a kormányhoz, hogy a biztosítottaktól begyûjtött járulékot kizárólag csak az egészségügyben használják fel. A két intézmény az új alkotmány 138. cikkelyének elôírására hivatkozva fogalmazta meg a kérést. A szóban forgó cikkely elôírja: "Az egyes alapok létrehozását szolgáló összegek a törvény értelmében csak rendeltetésszerûen használhatók fel." A képviselôház pénzügyi bizottsága támogatja a kérést.

Az országos pénztár vezetôtanácsának november 3-i ülésén, amelyen Ionel Blanculescu egészségügyi miniszter is részt vett, arról határoztak, hogy a pénztár és a szakminisztérium kérni fogja a kormánytól, hogy egy évre halasszák el az Országos Begyûjtési Ügynökség létrehozását. A pénztár kéri továbbá, hogy az összegyûjtött biztosítási járuléknak a kincstárban visszatartott összegét szabadítsák fel.

Az OEBP vezetôje bejelentette, hogy az Országos Nyomda nyerte el a biztonsági receptek nyomtatási jogát. Ennek következtében egy nyomtatvány (vény) ára a korábbi megyénként 400-2000 lejes összegrôl 320 lejre csökken.

Dr. Cristian Celea kijelentése szerint az elkövetkezô idôszakban szeretnék elérni, hogy a biztosítottak kerüljenek a pénztárak figyelmének középpontjába. Ennek érdekében egy állandóan mûködô ingyenes telefonvonalat létesítenek, amelyen a biztosítottak elmondhatják problémáikat. Bár az igazgató szerint kezdetben sok egyéni jellegû panasz is elhangzik majd, idôvel a vonal a hatékony egészségügyi nevelést is elôsegítheti.

A pénztár a szaktárcával szorosabb együttmûködésben hatékony egészségügyi politikát szándékszik kidolgozni - hangzott a további ígéret.

Folyamatban van a kórházak minôsítése az általuk biztosított ápolás és ügyeletek színvonala alapján. Mivel a helyszínen megállapították, hogy az ügyeleteket nem egyeztetik kellôképpen, a jövôben intézkednek, hogy az e célra fordított költségek arányban legyenek a hatékonysággal.

Véglegesítették a 2004-re szóló keretszerzôdést, amit kormányhatározatban szentesítenek. Az egészségügyi szolgáltatókkal megkötött ideihez képest az új keretszerzôdésben a távlatokra is gondoltak, például a kórházak esetében, amelyek többéves szerzôdéseket is köthetnek a gazdaságosabb menedzsment érdekében. Más újdonságok: rögzítik a biztosítással nem rendelkezô személyek számára nyújtandó szolgáltatásokat (sürgôsségi esetek, fertôzô betegségek); meghatározzák a biztosítottak számára nyújtandó szolgáltatáscsomagot, hasonlóképpen azt is, hogy mire jogosultak az ideiglenesen Romániában tartózkodó személyek; az Interferonnal kezelt személyek vírusfertôzöttségi szintjének megállapítását vezetik be a járóbeteg- rendelésben végezhetô laboratóriumi vizsgálatok közé; a családorvos által kiadott küldôcédula mellé csatolni kell a diagnózist bizonyító laboratóriumi vizsgálat eredményét; a családorvosok feladatkörét az otthongondozási szolgáltatással egészítik ki; módosítják a cukor-betegek és más anyagcsere- betegségben szenvedôk ellátására szolgáló országos programot - hangzott el többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár múlt heti sajtótájékoztatóján.

Jegyzet

Olvasom a rendôrség sajtóközleményében, hogy egy 21 éves személyt tetten értek rablás közben, egy napig fogva tartották, majd szabadlábra helyezték, mert nem jelentett veszélyt a társadalom számára. Tették ezt annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben 32 alkalommal vették ôrizetbe lopás, csalás, megfélemlítés miatt. A rendôrség letartóztatta, az ügyészség szabadon engedte.

Valószínûleg ilyen példa állt azon tyúktolvajok lelki szemei elôtt is, akik az elmúlt hetekben Maroskeresztúron és Nyárádtôn garázdálkodtak. Több házhoz is besettenkedtek, megpakolták a szekerüket, gépkocsijukat mindazzal, ami mozdítható, ehetô volt, s vitték. Nyárádtôrôl két gazdaságból 37 szárnyast vittek el. A kivilágított fôút melletti kis utcában egy köteg kukoricakóré és pár tollu jelezte, hogy arra jártak. A zsákba rejtett tyúkokat szekérre tették, rá a kukoricakórét, s nyomtalanul eltûntek vele.

Az idôs házaspár tinója úgy maradt meg, hogy a férj a kutyaugatásra felébredt, villanyt gyújtott, gereblyét fogott, s kiment az istállóba. Ott lapult a tolvaj, egy fiatalember, de megúszta néhány ütéssel. - Elszaladt, nem várta meg, hogy adjak még párat a hátára - meséli az öregember, hozzátéve: idegen volt, a mieinket mind ismerem.

A garázdálkodóknak bottal üthetik nyomukat. Hiába hoznak képzett farkaskutyákat, hiába faggatnak ki néhány gyanúsítottat, mindenki marad a kárral. S még csak most, a hideg, a tél közeledtével kezdôdik az idény, a tyúklopások ideje. Elôször eltûnnek a tyúkok, aztán a füstölôbôl a hús, a kasból a kukorica, a pincébôl a burgonya. S miért állnának meg az udvaron?

S miért félnének, ha legtöbbször a községi rendôrügynökök az áldozatoktól érdeklôdnek, hogy van-e fejlemény az ügyben, megkerültek-e az ellopott javak. Miért félnének, ha a román igazságszolgáltatás, a jogi rendszer lehetôvé teszi, hogy egy visszaesô, több tucatszor tetten ért, azonosított rabló megússza egy büntetés kifizetésével?

A címben szereplô kérdést mindenki kedvére megválaszolhatja.

A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébániatemplom Laudate Dominum ifjúsági kórusa és karnagya, Hajdó Károly szeretettel várja a zenebarátokat november 15-én, szombaton a 18 órai szentmisét követôen, a Zúgjatok, harangok! címû rendezvényre, a Deus Providebit Tanulmányi Házba.

- Mit hallhat a közönség? - kérdeztük a karnagy urat.

- Több más alkotás mellett felcsendül (CD- felvételrôl) Páter Tamás Alajosnak, az egyházzene apostolának Nándorfehérvár 1456 címû oratóriuma. Ez a nagyszabású kompozíció népes elôadógárdát igényelt: szimfonikus nagyzenekart, felnôtt vegyes kart, gyermekkart és hat szólistát. Méltó módon emlékezik meg Hunyadi János és hadseregének történelmi tettérôl, a nándorfehérvári gyôzelemrôl, amely elôtt a nyugati civilizáció a déli harangszóval tiszteleg immár hatodik évszázada.

A rendezvényen közremûködik a Laudate Dominum Ifjúsági Vegyes Kar, Nagy Ildikó zongorán, Bakos Emília-Margit fuvolán, szólót énekel Bereczki Kati-Noémi, videovetítéssel segít Dóczy Tamás és Bereczki Sándor.

- Ki volt tulajdonképpen Páter Tamás Alajos?

- Kollár Éva ismertetôjét hívjuk segítségül: Tamás Gergely Lajos 1915-ben született egy Bács-Kiskun megyei apró faluban, Öregcsertôn. Kivételes adottságai hamar kitûntek. Fiatalon a ferences szerzetbe lépett, és Kodály Zoltán biztatására zenei tanulmányokat folytatott a budapesti Zeneakadémián. A második világháború végén, 1945-ben alapította legendás együttesét, a Kapisztrán Jánosról elnevezett Kapisztrán Kórust, amelyhez késôbb zenekart, gyermekkart és gyermekzenekart is létrehozott.

Alajos atya, "Lojzi bácsi" csodálatos ember, nagyszerû pedagógus volt: gyermekekkel és felnôttekkel, falusi emberekkel és világjáró mûvészekkel egyaránt baráti kapcsolatot tartott. Énekesei, tanítványai rajongva szerették.

Istent dicsôítô zenéjével olyan történelmi korban éltette hívô közösségét, amikor az súlyos politikai bûntettnek számított. Minden veszélyt vállalt, mindenkin segített, aki rászorult. A zene szeretetére és egymás megbecsülésére nevelt, ugyanakkor mûvészi élménnyel ajándékozta meg, akik vele muzsikáltak. Huszonkét éven át vezényelte a Kapisztrán Kórust és zenekart a budai ferences templomban. Bemutatta a zeneirodalom legnagyobb oratorikus mûveit, Bach János passióját és h-moll miséjét, Händel Messiását, Haydn és Mozart miséit, Mozart és Verdi Requiemjét. Akkoriban ilyen mûvek sehol sem hangozhattak föl Magyarországon. Sztravinszkij Miséjét is vezényelte. A hangversenyeken a legkiválóbb magyar énekes szólisták és hangszeres muzsikusok mûködtek közre, maguk is kockázatot vállalva a templomi föllépéssel.

Tamás Alajos saját mûveiben a magyar népzenei és egyházzenei hagyományokat ötvözte. Alkotásainak nagy része liturgikus szolgálatra készült. Mindig úgy komponált, hogy az elôadásban énekesei is, a hívek is áhítatos örömöt találjanak. A nándorfehérvári gyôzelem 500. évfordulójára írt oratóriuma nevezetes idôpontban, 1956. október 22-én, a forradalom elôestéjén hangzott fel elôször. Késôbbi mûvei: a Lacrimae Petri címû oratórium, a Kapisztrán mise, az ifjúságnak írt Missa Juventutis és számtalan gyönyörû motetta.

Tamás Alajos 1967-ben, 52 évesen halt meg. Mûvészi példája a zeneszeretô hívek ezreiben él tovább.

- Karnagy úr, ön nemcsak és nem elsôsorban a Laudate Dominum ifjúsági kórust vezeti, hanem a nagy hírû marosszentgyörgyi Soli Deo Gloriát is. Milyen évad elôtt áll a dalkar?

- November 23-án, Krisztus király napján, 11 órakor mûködünk közre az ünnepi szentmise liturgiájában. Decemberben adventi és karácsonyi hangversenyeket tartunk a szórványban, együtt a Jubilate és a Laudate Dominum ifikórusokkal. Rendezvényeinket az Illyés Közalapítvány támogatja, melyért ezúton is köszönetet mondok. Hasonlóképp köszönet illeti Halász Béla szatmárnémeti vállalkozót, aki a kórus öltöztetéséhez járult hozzá hathatósan.

Notesz

Elindult útjára A Hét új folyama, csörgedezik csendesen, szinte észrevétlenül, a maga medrében. Az elsô szám vezércikke "a hagyomány és idôszerûség, a folytonosság és a megújulás" ígéretét hangsúlyozta. Egykori munkatársként, körültekintô meggondolások birtokában, csak rábólinthatok egy ilyen kiegyensúlyozott, széles ölelésû programra. Bár az is való, hogy az eddigi három lapszám hasábjain - szerintem - nemigen érzékelhetô sem a hagyomány, sem a folytonosság jelenléte.

Van azonban itt egy és más, ami izgató tûnôdésre - sôt, fejcsóválásra késztet, talán nem csak engem. Most - egyelôre és hirtelenjében - arra a rövid közleményre gondolok, például, melynek szerzôje szerint "a helyzet úgy áll, hogy a posztnemzeti kultúrák, a transznacionális világ egyben a nemzetállami kultúra fenntartásához szükséges térszerkezet összeomlását is magával hozta". A média szerepérôl szólva ugyanitt ilyenképpen vélekedik e cikkecske írója: "A Transzindex például nem pusztán egy egyszerû portalsite, hanem megítélésem szerint a romániai magyarok kulturális identitásának egyik legfontosabb lehetôsége, a kibontakozás eddig nem sejtett útja".

Így áll tehát a helyzet, nem másképpen. S A Hét jámbor olvasói szerte a kis és nagyvilágban megtudhatják végre, hogy mi a kibontakozás útja minálunk, meg azt is, hogy a Transzindex szoros összefüggésben van "a Transzközép ironikus posztmodern gegjével (…).

Csupa fontos információ egy új folyamú "közéleti és kulturális kritikai lap" oldalain.

Legyen szabad még néhány apró szövegrészt idéznem a Marosvásárhelyen szerkesztett magyar nyelvû kiadvány már említett közleményébôl. A sorok olvasása közben találkozhatunk "a textuális
kánonok normatív és formatív" rendszerével "az identitás-struktúrában"; értesültünk továbbá arról a súlyos bûncselekményrôl, miszerint "a nemzeti államok térszerkezete eltûnt, mert a technológia ellopta", s fény derül arra is, hogy "van ok az aggodalomra - a szövegek sorsa a könyvekben - és van ok az örömre: a szövegek sorsa a multimédiás kontextusban".

Ami igaz, igaz: aggodalomra - gyakran - s örömre - ritkán - lehet okunk manapság, amikor szerencsére él még és virágzik a Gutenberg-galaxis; amikor még tudják a kisdiákok is, hogy ezt ki írta le: "Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak"; amikor (idén) a frankfurti könyvvásáron 110 ország 6400 kiadója összesen 335 ezer címet mutatott be az érdeklôdôknek, s ugyanitt 2200 rendezvényt tartottak a nyomtatott betû szellemkörében. (Ezeket az adatokat is A Hét 3-as száma közölte.) És bízvást reméljük: lesznek látogatói, vásárlói a napokban sorra kerülô vásárhelyi könyvvásárnak is.