|
LV. évfolyam 259. (15526.) sz |
2003. november 5., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A Román Televízió (RTV) marosvásárhelyi területi stúdiója 2004 márciusában megkezdheti mûködését - közölte kedden Borbély László RMDSZ-képviselô. A Maros megyei parlamenti képviselô szerint a kormány már elfogadott egy határozatot a marosvásárhelyi Unirea mozi épületének felújításáról, a tévéstúdió mûködéséhez azonban szükség van egy másik ingatlanra is.
Borbély elmondta, hogy a területi stúdió vezetése ügyében a Román Televízió- társaság igazgatójáé a végsô döntés.
- Ez egy közszolgálati televízió lesz, amely román és magyar nyelven sugároz majd. Én azt hiszem, Marosvásárhely megérdemel egy területi tévéstúdiót - tette hozzá Borbély László.
A nyugati országrészben levô termôföldek több mint 80 százalékát Romániában bejegyzett, külföldi tôkével mûködô cégek vásárolták meg, hasonló a helyzet a nagyvárosokban mûködô üzlethelyiségek kapcsán is - jelentette ki Petrisor Morar, az Ingatlanügynökök Országos Szövetségének (UNAI) elnöke. - Elsôsorban az EU-beli részvényesekkel mûködô cégek mutatnak érdeklôdést, ezek a vállalatok a rtészvényes magánszemélyek tulajdonába utalhatják a földeket Románia uniós csatlakozása után. Egyes cégek csak azért vásárolnak földterületeket, hogy aztán eladják más külföldi cégeknek - fejtette ki Morar a FinMedia által rendezett, Lízingpiac címû szemináriumon. Az UNAI elnöke elmondta, a külföldi befektetôk a többi országrész felé is orientálódnak majd, a mezôgazdasági uniós támogatásokra, vagy a területek árának emelkedésére számítva. A hatályos törvények nem teszik lehetôvé, hogy külföldi állampolgárok földet vásároljanak, a korlátozás azonban nem érvényes a Romániában bejegyzett, külföldi tôkével mûködô cégekre, mivel ezek romániai jogi személyek.
Az októberi népszavazást követôen a három korrupciós botrányba keveredett miniszter, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetôségének lemondása után a napokban újabb fejek hullottak. Ezúttal az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti igazgatóságának három "jeles" vezetôjét váltották le. Az ok a gyógyszerforgalmazásban érdekelt rokonaik miatti érdekösszefonódásokban rejlik, aminek eredményeképpen a hazai gyógyszerek immár a külföldi orvosságok árát is túlszárnyalják.
A fenti vezetôségcsere tekinthetô az Országos Ellenôrzési Hatóság vezetôje, Ionel Blanculescu, ideiglenesen megbízott egészségügyi tárcavezetô elsô korrupcióellenes intézkedésének. Ezt követte egy-két kórházban a pénzügyi visszaélések feltárása, majd az egészségbiztosítási pénztár kintlevôségeinek (27.000 milliárd lejrôl van szó) az Állami Vagyonkezelô Ügynökség hatáskörébe utalása, ami megkönnyíti az adós cégek elleni kényszervégrehajtási eljárások megindítását. Elôször az adós cégek könnyen értékesíthetô ingatlanait - üdülôházakat, szállodákat, luxusgépkocsikat - foglalják le, ígéri a rendcsinálási lázban égô miniszter.
Mindeddig nem tapasztaltuk azonban, hogy a nagy tisztogatási sertepertében (amely általában még minisztériumi szinten elakad) mûködne a dominóelv. A minisztériumi illetékesek által kiderített rendellenességek nyomán történt megtorló intézkedések megyei szintû lecsapódásáról van szó, amely még várat magára. Nehéz hinni ugyanis, hogy kizárólag néhány, Bukarestben kulcspozícióban levô személy gazdálkodik a pénzzel, kénye-kedve szerint.
Kíváncsian figyeljük hát, hogy a fontosabb fejhullásoknak lesznek-e a dominóelv szerinti következményei helyi és megyei szinten, ahol ugyancsak bôven van rendbe tenni való. A reform ugyanis nem abban áll, hogy a minisztériumokban idônként új arcok jelennek meg, amit az ellenfelek, abbeli igyekezetükben, hogy az általuk kedvelt személyt tolják elôre, egykettôre "kicsinálnak", lejáratnak. Más kérdés, hogy az új arc kiválasztása sem sikeres, hiszen általában zsarolható, érdekeket kiszolgáló személyek kerülnek pozícióba. Így történhet meg, hogy a sorozatos botrányok ellenére a betegek szempontjából semmi nem változik. Tovább tart a gyógyszerbotrány - csak egy példa: csupán 1 év alatti gyerekeknek bocsátanak ki ingyenes gyógyszereket a patikák. Hihetetlen, felháborító. A lakosság, tetszik-nem tetszik, egyészségügyi biztosított, jövedelmének 14 százalékát vonják le erre a célra. A 10 éves gyereknek éppúgy jár az ingyenes gyógyszer, mint a félévesnek. Akár diszkriminációnak is nevezhetô jelenség. A patikák elôtt a hónap elején kígyózó sorok látványa az átkosbeli idôkre emlékeztet. Mindenki "igyekszik" a hónap elsô hetében megbetegedni, késôbb nem jut hozzá kedvezményes árú gyógyszerhez, amihez állítólag joga van. Ami pedig a kórházi ellátást, javulásról nem beszélhetünk. A betegek szenvedik el a mindenféle hiányokat és az egészségügyi ellátás üzletté süllyedésének minden következményét.
Lassan nem is ázsiai, hanem egyenesen afrikai színvonalúvá süllyed a romániai egészségügy, a folyamat visszafordítása pedig délibábnak tûnik.
Ritka, szinte egyedülálló jelenség az, amit egy öreg, élete alkonyán alkotó mûvész végrehajt. Joseph Haydn, egy új világ ajtaját kinyitva, annak igényeit, érzékenységét, ízlését, színeváltozásait követi, annak folyamatába lép és óriási erôfeszítéssel alkot, teremt, új útra lelve. A két nagy oratórium - a Teremtés és az Évszakok - közül az elsô pontosan 205 évvel ezelôtti bécsi bemutatója után ma sem mondhatunk mást: beszédes, nemes humorú, invenciózus, bölcs muzsika ez. Az egész estét betöltô remekmûvet belga karmester, Michael van den Bossche vezényelte, közremûködött az enghieni Oratóriumkórus, kiegészítve a filharmónia vegyes karát.
Számos részletében élvezhetô, pillanatonként magával ragadó elôadás teremtésének részesei voltunk, a mû végeredményben összeállt. Lehet, hogy a karmester a mûhöz, ehhez a csodálatos alkotáshoz teljes alázattal és erôbedobással közelített, de karmesteri adottságait, tudását messze meghaladta a feladat. Kezdve azzal, hogy a zenekar nem hangolt és természetesen így a fúvósok hamisan intonáltak, a belépések pontatlanok, szétesôek voltak, a dinamikai és karakterkontrasztok sem mindig érvényesültek. A részletes kidolgozás hiánya bizony nagyon érezhetô volt.
Az egyesített kórus és a szólisták - Borsos Edit, Szilágyi Zsolt, Marius Manyov - hite, biztosan intonált dallamformálása, lendülete, a polifon struktúra áttekinthetô szólamvezetése, biztos kezû, ökonomikus felépítése telt zengésû, döbbenetes freskók létrehozásának voltak meghatározó részesei. A szólisták közül csupán eggyel volt némi baj, Marius Manyov nem eléggé pontosan intonált basszusával, mely sokszor inkább a hangképzést és a vibrátót, mintsem a konkrét hangmagasságot tette hallhatóvá. Szilágyi Zsolt Uriel szólamában hibátlan vokális teljesítményét pontosság és kidolgozottság jellemezte, elôadásmódját tartás és személyes hitel tette értékessé. Borsos Edit Gabriel szólamában reveláció. Hangja hajlékony, könnyû, intonációs és terjedelmi problémák nélkül, magas koloratúrában és középregiszterben egyaránt szép. Nem véletlen, hogy a közönség többször is úgy érezte, nem hagyhatja taps nélkül megszólalását. Éneklése különlegesen érzékeny, indulatgazdag, szuggesztív. Nagy ígéret a pályán.
Noha az Alter-Native 11 Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál hivatalos fesztiválnyitójára csak csütörtök este kerül sor, és a versenyprogram is csütörtöktôl indul, a kiegészítô programok már ma elkezdôdnek.
A Kultúrpalota nagytermében 16.30-18.15 óra között a Schilling Árpád, Török Ferenc, Bodó Viktor, Pálfi György, Mundruczó Kornél nevével fémjelzett Jött egy busz... címû játékfilmet vetítik elsôként a fesztiválon szereplô alkotások közül. Az elvárt katarzist a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia egyórás koncertje követi, majd este 21.15 órától Maciej Dejczer 300 mérföld a mennyország címû filmje következik.
Csütörtökön 15.30 órától kezdôdnek a filmes események, ekkor indul a versenyprogram kilenc blokkjából az elsô a nagyteremben. 17-18.10 óra között versenyprogram, második blokk (szintén a nagyteremben), majd 18.15 órától a Romániai motívumok a lengyel plakátokon címû kiállítást nyitja meg Roland Chojnaki és Stanislav Godun, a bukaresti Lengyel Intézet két munkatársa a Kultúrpalota kiállítótermében. 18.40- tôl kerül sor a harmadik versenyprogramblokkra, mely háromnegyed nyolcig tart, nyolc órától hivatalos fesztiválmegnyitó. 21 órától Calin Netzer Maria címû filmjét láthatják a nagyteremben, 23-tól pedig a Folyóméter videoinstalláció kiállításmegnyitója kezdôdik a kiállítóteremben.
A csütörtöki kistermi programok: 17.30-19.10 óra között a Filmtett és a Duna Mûhely idei évi alkotótáborának filmjei láthatók, este 21-23 között pedig Best of Mediawave, a Mediawave fesztivál legjobb filmjeinek bemutatója.
Mindezek után szabadprogram, a vár- és bástyabeli Cafe Tutun fesztiválkocsmában lehet beszélgetni, tapasztalatot cserélni, mulatni és hasonlók. A pénteki, szombati, vasárnapi programot szintén ismertetni fogjuk, addig is kellemes csemegézést.
Negyedik alkalommal szervezték meg az elmúlt hét végén az RDS NET Club címû rendezvényt, amelyre a szervezô - a marosvásárhelyi Romania Data Systems (RDS) - több kommunikációs szakembert hívott meg.
Szakszerû elôadásokat hallhattunk különbözô számítógépes programokról, kommunikációs újításokról mintegy másfél órában, amely hosszabbra is nyúlhatott volna, ha sikerül megteremteni a demonstratív jellegû videokonferencia lebonyolításához szükséges kapcsolatot Bukarest és Marosvásárhely között. Ez utóbbi azonban, bármennyire is igyekeztek a szakemberek, mûszaki okok miatt elmaradt, a szervezôk és az érdeklôdôk legnagyobb sajnálatára.
A résztvevôket Dragos Pahontu, az RDS megyei kirendeltségének igazgatója köszöntötte, majd Lucian Bumbuc, az IT Stylmex Group igazgatója Alpina Stylmex - intelligens VPN-megoldások címmel tartott elôadást a VPN típusú kapcsolatok megvalósításáról, mutatta be az általa vezetett céget. Az elôadás lényege a biztonságos, gyors és kevésbé költséges kommunikáció megvalósítása, amit a VPN rendszerrel biztosítanak. Leegyszerûsítve, egy privát számítógépes, internetes alapon mûködtetett hálózatról van szó (IPSEC- rendszer használata), ami biztosítja a biztonságos adatátvitelt. A módszer igen elônyös például a vegyes-vállalatok esetében.
A marosvásárhelyi Procardia Kft.-t képviselô Kacsó Károly projektmenedzser Medprax - az egységesített egészségügyi rendszerre vonatkozó adatbázis címû elôadása érdekesnek bizonyult. Az egészségügyben tapasztalt információhiány késztette a Procardia szakembereit, hogy a Medprax nevû programot kidolgozzák. A szoft lehetôvé teszi, hogy az orvos gyorsan jusson a páciens adataihoz. A program a családorvos-kórház-szakorvos közötti gyors, biztonságos, minôségi adatátvitelt, ugyanakkor különféle, jelenleg nem elérhetô kimutatások, statisztikai jelentések, jövôbeni stratégiák elkészítését is lehetôvé teszi. Mindennek feltétele, hogy a szóban forgó szoftot (egy központi szerverhez csatlakozva) használják az orvosok. Az elhangzottak szerint az országban mintegy 500 egészségügyi kabinet illetve kórház használja. Kérdésünkre Kacsó Mihály elmondta, hogy bár már egy éve mûködôképes a rendszer, a megyében alig 10-15 családorvosi, 4 szakorvosi rendelôben, valamint egy kórházban használják a Medpraxot. A megyei kórház például más számítógépes rendszert használ, egyelôre nem érdekelt a Medprax megvásárlásában.
Az elôadássorozatot Dragos Popescu, a Lotus Telecom eladási igazgatója zárta, a videokonferencia lebonyolítására alkalmas berendezésekrôl. A videokonferencia - mint kommunikációs módszer - elônyeit, mûszaki feltételeit ismertette, amit már csak a személyes kapcsolat múl felül. Az ilyen berendezés ára, az igényektôl függôen 3.500-15.000 euró között mozog.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapszabályzata értelmében, 2003. november 6-án, csütörtökön 13 órára, az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházába (Marosvásárhely, Brailei u. 9. sz.) összehívom az Elnökök Konzultatív Tanácsának alakuló ülését a következô napirendi pontokkal:
1. Az EKT elnökének megválasztása;
2. Politikai tájékoztató;
3. A referendum kiértékelése;
4. Az önkormányzati választások elôkészítése.
A baj ott kezdôdik, ha valaki olyasmivel foglalkozik, amihez nem ért. Még nagyobb baj akkor lesz, ha felelôs beosztásban teszi, s majd egy egész ország issza a (rohadt káposzta) levét. Nem kétlem, a nemes golyvaûzô szándék vezette a kormányt a tavalyi 568-as határozatának meghozatalában, amelyben elôírja, hogy a kereskedelemnek háztartási célokra kizárólag jódozott sót szabad forgalmaznia. Akkor megmosolyogtuk s legyintettünk: eggyel több balfogás, buzgólkodás, amit nem érdemes komolyan venni, biztos akad egy szaki, aki megtorpedózza s visszavonják, vagy, ahogy a legtöbb blôd intézkedéssel lenni szokott, okosan elhallgatják (mert a baklövést beismerni nem férfias és alkalmazott eljárás mifelénk). Csakhogy alább se igen fô az ész, s a felsôbb utasításokhoz szokott "mirelit" hivatalnokhad, akiket nem fûszereztek se jódos, se jódmentes sóval, teszi a parancsot vakon és engedelmesen. Így történhetett, hogy a háziasszonybarát kereskedôket illetékesnek mondottak keményen bírságolni kezdték golyvafavorizáló, azaz jódmentes só árusítása miatt. Mert köztudott, hogy a romániai jövedelmek miatt (EU- szabványt EU-s bérekkel egyeztessenek!) az ország java része - magad uram, ha pénzed nincs sok -, beszerez és eltesz télire, amit csak lehet, többek között savanyúságokat és káposztát is. Az is köztudott, hogy jóddal, klórral (klóros csapvízzel) nem lehet tartósítani, csak rohadt lágyság lesz a zöldségbôl.
Így hát azt fontolgatom, ki találta ki és emelte kormányrendelet erejûre a marhaságot, mert ha csak tudatlanságból tette, bocsánatos bûn (már amennyiben jóvátétel történik a kárvallott kereskedôk javára), de az sem lehetetlen, hogy leleményes, konzervgyári érdekeltségû minisztériumi mindenható így próbál vásárlásra kényszergetni, vagy sóbányarészvényesként felugrasztani a jódmentes só feketepiaci árát, vagy sóskáposzta-iparban kíván monopolhelyzetet megkaparintani). Ebben az esetben hordóba vele, hadd lágyuljon jobb belátásra, saját halogénes levében!
Most attól fut végig a hideg a hátamon, nehogy háziasszonyi véleményemmel újabb bürokratikus folyamat lavináját hozzam mozgásba, hogy a zöldségtartósító állampolgároktól polgármesteri vagy egyéb hivatalokban láttamozott szegénységi bizonyítvány alapján, s szezonban emiatt hosszan kígyózó sorállások árán lehessen "eltevô sóhoz" jutni, mert az eddig megértek alapján nálunk minden lehetséges, vagyis semmi sem lehetetlen. Talán csak az, hogy - mondjuk - az üzletekben lehessen kapni ilyen meg amolyan sót is, és a vásárló döntse el, hogy hagyja-e jóddal etetni magát vagy sem. Ahogy normáliséknál ez bevett szokás.
A napirend elôtti felszólalások során dr. B. Garda Dezsô RMDSZ-képviselô elmondta: a parlament kéréseket és korrupciót kivizsgáló bizottsága, a Mezôgazdasági, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Ôrség és a Pénzügyôrség 2003. június 25-26-i együttes ellenôrzésének végkövetkeztetéseit döntô módon befolyásolta Dan Aldeanak, az Állami Erdôügynökség képviselôjének részvétele.
A mezôgazdasági minisztériumi jelentésben, a Parajdi Erdészeti Hivataltól származó bélyegzôkalapácsok beiktatásának hiányáért az erdészeti hivatal fôkönyvelôjét büntették meg, holott az 1997- ben kibocsátott 225. számú miniszteri parancs értelmében mindez az erdészeti hivatal vezetôjének feladatköre.
A képviselô szerint a legnagyobb visszaélésnek Bratu Sabinnak, az Állami Erdôügynökség ellenôrzô csoportja tagjának magatartása tekinthetô, aki a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatalnál és a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóságnál tapasztalható törvénytelenségek kivizsgálása helyett utólag csupán formális "ellenôrzést" végzett. Nyilatkozata végén a képviselô Ion Dumitru vezérigazgatóhoz intézett kérdést: meddig fogja tolerálni, hogy alkalmazottai a törvénytelenségeket és a lopást fedezzék, az illegalitások kivizsgálása helyett?
Nagyon aggasztónak tartja Romano Prodi, az Európai Bizottság vezetôje azt a közvélemény- kutatási eredményt, amely szerint az európaiak az összes felsorolt ország közül leginkább Izraelt gondolják a világbékét fenyegetô veszélynek.
Prodi kedden kiadott közleményében leszögezte: ez az eredmény nem egyezik sem a bizottság álláspontjával, sem politikájával.
Az adatsor hatalmas viharokat kavart, fôleg Izraelben, és sok nyilatkozó a bizottságot vádolta, mert az EU közvéleménykutató-intézete, az Eurobarométer ezen testület fennhatósága alatt mûködik. Prodi most úgy nyilatkozott, hogy a közvélemény-kutatás eredményei "olyan elôítélet továbbélését jelzik, amelyet minden habozás nélkül el kell ítélni. Ha pedig ez az eredmény a héber világgal kapcsolatos, még mélyebb és még általánosabb elôítélet jele, akkor a mi visszautasításunk is még radikálisabb" - mondta, hozzátéve: "abban az Európában, amely a háború és a holokauszt szörnyûségeire való reagálásként jött létre, nincs semmiféle hely, semmiféle tolerancia az antiszemitizmus számára."
Bár a bizottság már hétfôn elhatárolódott a közvélemény-kutatási eredményektôl, mondván, hogy a testület nem tudja megszabni a közvéleményt álláspontját, de politikáját nem ezek az adatok határozzák meg, a Le Soir címû belga lap keddi számában úgy véli, hogy a bizottság mindenképpen bakot lôtt: azt ugyanis nehéz elképzelni, hogy illetékes szervei ne vettek volna részt a kérdések összeállításában. Márpedig nem lehet egy sorba állítani Izraelt, az Egyesült Államokat, no meg mondjuk Iránt és Észak-Koreát. "Európa elmulasztott egy alkalmat a hallgatásra" - mondta a lapnak egy név nélkül nyilatkozó bizottsági illetékes.
A végéhez közeledik az ENSZ nemzetközi személyzetének kivonása Bagdadból és zajlik világszervezet biztonsági elôírásainak módosítása - jelentette ki hétfôn Kofi Annan.
Az ENSZ fôtitkára elmondta: Ciprusra küldték a világszervezet azon külföldi állampolgárságú munkatársait, akik a nemzetközi személyzet tagjai közül utolsóként még az iraki fôvárosban tartózkodtak. Az alkalmazottak tulajdonképpen már el is hagyták Bagdadot, illetve úton vannak a földközi-tengeri szigetország felé. Cipruson a New York-i ENSZ- székház biztonsági embereinek csoportja fogadja ôket, s késôbb döntenek az iraki fôvárosba való esetleges visszatérésükrôl - tette hozzá az AFP hírügynökség szerint.
Kofi Annan múlt pénteken ígérte meg a biztonsági elôírások módosítását az ENSZ személyzetéhez intézett nyílt levelében. Elôzôleg bírálatok érték a világszervezetet azon mulasztások miatt, amelyek megkönnyítették az ENSZ bagdadi irodája ellen augusztus 19-én elkövetett, 22 halálos áldozatot követelô robbantásos merényletet. Az ENSZ-alkalmazottak szakszervezete követelte, hogy a fôtitkár teljes mértékben tárja fel a mulasztásokat és tegye közzé az üggyel kapcsolatos összes, belsô használatra szánt iratot.
Annan a múlt héten döntött a világszervezet külföldi állampolgárságú munkatársainak Bagdadból való visszavonásáról, miután a vöröskereszt bagdadi székháza ellen 12 halálos áldozatot követelô robbantást követtek el.
Az NLP-DP Szövetség javasolni fogja a politikai pártoknak, az üzletembereknek és a civil társadalomnak egy középtávú országos fejlesztési stratégia kidolgozását - jelentette ki kedden, sajtótájékoztatón Ionut Popescu közgazdász, Theodor Stolojan NLP-elnök tanácsadója. A jelenlegi, Brüsszelben benyújtott és elfogadott középtávú fejlesztési stratégia 2004 végéig szól. Mi javaslatot teszünk egy 2005-2007-re, illetve 2007-2009-re szóló stratégia kidolgozására, remélve, hogy ebben az idôszakban Románia az EU tagjává válik - mondta Popescu. A tanácsadó kifejtette, az NLP és a DP nem kívánnak a stratégia "tulajdonosai" lenni, ezért minden társadalmi szegmenst felkérnek a hozzájárulásra. Adrian Videanu, a DP alelnöke leszögezte: a pártszövetség nem dolgozhat ki kormányprogramot a fejlesztési stratégia nélkül. - Az NLP-DP Szövetség kormányprogramja komolytalan lenne, ha nem tagolódna be egy országos fejlesztési stratégiába. Ennek kidolgozását mielôbb meg kell kezdeni, hogy a jövô év elsô felében a dokumentum elkészülhessen - tette hozzá Videanu.
(MTI) - A néhai Diana hercegnô földi maradványainak exhumálását követelik a francia igazságügyi hatóságok Nagy- Britanniától - írta a Sunday Express.
A vasárnapi londoni tömeglapnak név nélkül idézett francia igazságügyi illetékesek azt mondták: a britek annak idején elrendelték, hogy a párizsi katasztrófa után a francia orvosszakértôk még a teljes körû boncolás elôtt a test bomlását megakadályozó eljárásnak - a lap szóhasználatával bebalzsamozásnak - vessék alá a hercegnô holttestét. Az idézett illetékesek szerint ez a Franciaországban törvénybe ütközô eljárás alkalmas annak megakadályozására is, hogy az elhunyt esetleges terhességét késôbbi vizsgálatokkal kimutassák, mert a használt vegyszer minden nyomot eltüntet.
Az 1997. augusztus végi baleset után széles körben elterjedt híresztelések egyike szerint Diana akkor már három hónapja terhes volt szeretôjétôl, Dodi Fajedtôl, Mohamed Fajednek, a londoni Harrods luxusáruház és a párizsi Ritz szálló milliárdos tulajdonosának fiától, aki vele együtt halt meg az összeroncsolódott Mercedesben. Ezt azóta is rendre cáfolják.
A Sunday Expressnek nyilatkozó francia illetékesek szerint az akkori párizsi brit nagykövet, Sir Michael Jay által továbbított, "magasabb helyrôl" származó brit rendelet értelmében a francia orvosszakértôi vizsgálat végül is csak annak rögzítésére szorítkozott, hogy Diana sérülései halálosak voltak.
A lap szerint a franciák azért is szeretnék elérni Diana exhumálását, mert reményeik szerint ez igazolná, hogy a mentôsök és a kórházi személyzet mindent megtett a hercegnô életének megmentésére. A francia hatóságok különösen arra a visszatérô bírálatra érzékenyek, hogy a balesethez kivonult mentôegységnek több mint egy órájába telt a végzetesen sérült Diana eljuttatása a közeli Pitié Salpetriere kórházba.
Az elhunyt hercegnô jelenleg a család althorpi birtokának mélyén, egy tó száraz lábbal megközelíthetetlen kis szigetén nyugszik. A sír pontos helyét Diana öccse, Charles Spencer gróf a rendkívül szûk körben megtartott temetés óta titokban tartja; a zarándokok csak a tó partjáról vethetnek pillantást a sûrû növényzettel benôtt szigetre.
A Diana-ügy már két hete ismét komoly hullámokat vet Nagy-Britanniában, miután a hercegnô volt inasának új könyve újjáélesztette a baleset óta folyamatosan keringô összeesküvés-elméleteket. Paul Burrell felfedte: Diana hercegnô tíz hónappal a végzetes párizsi autószerencsétlenség elôtt azt írta neki, hogy gyanúja szerint merényletet terveznek ellene, mégpedig autóbaleset megrendezésével.
A merényletelmélet híveinek fô érve szerint a brit titkosszálgálat nem volt hajlandó elnézni, hogy a trónörökös pár elsôszülött - és így szintén trónörökös - fiának, Vilmos hercegnek a közvetlen családi környezetébe egy hithû muszlim - Dodi Fajed - kerül. Diana és Dodi soha meg nem erôsített hírek szerint házassági terveket dédelgetett.
Talán több mint különös az a levél, amely szerkesztôségünk birtokába jutott. Ebben a Szekuritáté Archívumát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS), dr. Gheorghe Onisoru elnök pecsétes aláírásával ellátott levélben válaszol Király Károly 2001. július 25-i beadv-nyára, amelyben azt kérte, közöljék vele, milyen szekuritátés dossziék foglalkoztak a személyével.
És most jön a meglepetés. A 2003. szeptember 23-i keltezésû válaszban értesítik, hogy "az archív alapokkal rendelkezô intézményeknél végzett kiegészítô ellenôrzések nyomán, a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) közölte velünk, hogy nem találtak egyetlen, az ön nevére szóló dossziét sem".
Ki hiszi ezt el? Mikor nem csak a romániai magyar közvélemény elôtt, de az annál sokkal szélesebb körben is ismert Király Károly 1989 elôtti szerepe és az ô akkori diktatórikus hatalom általi megítélése. Magyarán, a CNSAS válaszlevele a lehetetlent állapítja meg, mert azt írja, hogy "a Külügyi Hírszerzô Szolgálat (SIE), illetve a Katonai Dokumentumok és Archívum Szolgálat (SADM) is közölte, hogy náluk sem találhatók az ön személyére vonatkozó dossziék". Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a kérésre továbbra is odafigyelnek, és, a volt szekuritáté teljes archívumának átvétele után, ha esetleg találnak Király Károlyra vonatkozó iratokat, értesítik majd.
Mindebbôl mire következtethetünk? Gondolhatjuk
például azt, amit a levélben a tanács
értésünkre ad, vagyis, hogy még jókora
mennyiségû dokumentum van, ami nem jutott a birtokukba, így
abba bele sem nézhettek, bár alig hihetô, hogy a '90-es
évek elején aktív politikai és közéleti
szerepet vállaló Király Károllyal kapcsolatos
dokumentumok valahol ott kallódnának még a sorra nem
került akták között.
Inkább arra gondolhatunk, hogy ha a válaszlevélben
említett intézmények egyikében sem találtak
Király Károlyra vonatkozó dokumentumokat, akkor
léteznie kell egy olyan
"raktárnak", amelyrôl sem a tanácsnak, sem
másnak nincs egyelôre tudomása. Egyfajta
"aranytartalék", amibe belenézni - a jelek szerint - ma
élô halandónak kevés esélye van. Van-e, hol
van, kinek a birtokában lehet?
Végül még azon csodálkozhatunk el, hogy a
szóban forgó tanácsnak nem tûntek fel az imént
említett vonatkozások. Ki hiszi el,
hogy Király Károlyról egyetlen ívnyi dokumentum
sem létezik,
amikor jól tudjuk, hogy a diktatúra
elfogultságában barátot és ellenséget
egyaránt szigorúan nyilvántartott?
Marosvásárhelyen 2300 gazdasági tevékenységet folytató kisvállalkozónak, családi vállalkozásnak kellene megújítania engedélyét a 2002. évi 507-es törvény 4- es cikkelye alapján. Mivel november 6-án jár le e határidô, a hét elsô napján nagy volt a zsúfoltság a polgármesteri hivatalban.
Amint a hétfôi sajtótájékoztatón kiderült, a 2300-ból mindössze 400 vállalkozásnak sikerült megújítania az engedélyét. Marius Pascan, a polgármesteri hivatal szóvivôje szerint, bár év eleje óta ismerték a törvényt, késôn ébredtek fel a vállalkozók, ugyanis az engedély kiváltásához a szakképesítést igazoló okirat is szükséges. Ehhez pedig egyeseknek tanfolyamot kellett volna végezniük, amit nem lehet egyik napról a másikra megtenni.
Az ügyben Borbély László képviselô a Munkaügyi Minisztériummal folytatott tárgyalásokat, Kerekes Károly parlamenti képviselô pedig kérdést intézett a kormányhoz, amelyben arra kért választ, hogy miképpen szerezhetnek kompetencia-bizonyítványt azok a kisvállalkozók, akik olyan mesterséggel foglalkoznak, amelybôl jelen pillanatban sehol sem szerveznek képesítô tanfolyamot (mint például a kéményseprés vagy népmûvészeti tárgyak elôállítása többek között).
A kérdésre, hogy a szervezési hiányosságok
kiküszöbölése érdekében nem kellene-e
meghosszabbítani az engedélyek kiváltására
megszabott határidôt, a Maros megyei képviselô
kedvezô választ kapott. A Kis- és Közepes
Vállalkozások és Szövetkezetek Országos
Ügynöksége, a Munkaügyi, Társadalmi
Szolidaritási és Családügyi Minisztérium,
valamint a Közigazgatási és Belügyminisztérium
sürgôsségi kormányrendeletet dolgozott ki, amelynek
értelmében,
ha minden fél aláírja, 2004. június 30-ig
halasztják el az engedélyek kiváltásának
határidejét. Ezenkívül az érintett szakmai
szervezetek képviselôinek intézményközi
munkacsoportja az 507-es törvény és az arra vonatkozó
gyakorlati útmutató módosításán
dolgozik, és a
szakmai tanúsítvány kérdését is
megvitatják.
Amint az ügynökség elnökének válaszából kiderül, a sürgôsségi kormányrendelet kibocsátása azért szükséges, mivel országos szinten is nagyon kevés engedélyt sikerült a határidô lejárta elôtt felújítani, így sok vállalkozó nem folytathatná törvényes módon a tevékenységét, ami kedvezôtlen befolyással lehet az üzleti életre.
A Hivatalos Közlönyben nemrég jelent meg a Mezôgazdasági, Élelmezésügyi, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium 682-es számú rendelete. Ennek értelmében azok az állattenyésztôk, akik 400 kilogrammon felüli, exportra szánt hizlalt bikákat tenyésztenek, az elôsúly kilogrammjáért 4000 lej állami támogatást igényelhetnek. A szakminisztérium rendeletérôl Trasculescu Emiliát, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság állattenyésztési igazgatóját kérdeztük.
- Az exporttámogatást feltételekhez kötötte a szakminisztérium, csak a jogilag bejegyzett és megyei szintû képviselettel rendelkezô egyesületek tagjai igényelhetik. A növendéket felvásárló kereskedelmi cég törvényes kiviteli engedélyekkel kell rendelkezzen. Nagyon fontos feltétel: külföldön csak fülszámozott egyedek értékesíthetôk.
- Gyakorlatilag miként kérvényezhetô az állami támogatás?
- Az állattenyésztônek egy típuskérvényt kell kitöltenie, amelyet a törzskönyvvel együtt bead az egyesület vezetôségéhez. A kereskedelmi cég kötelessége az állattenyésztési egyesület rendelkezésére bocsátani a felvásárlási aktákat, a kifizetésrôl szóló jegyzéket, az exportot bizonyító iratokat és az egyedek fülszámainak lajstromát. Az egyesület vezetôsége az iratcsomót, az állattenyésztôk egyéni kéréseivel együtt a Mezôgazdasági Minisztériumba továbbítja. A támogatást a minisztérium az egyesület címére utalja át, a gazdák tehát az egyesületnél vehetik azt át.
A marosvásárhelyi Azomures vegyipari kombinát Alternativa 2002 szakszervezete tiltakozik a vállalat többségi tulajdonosának idôhúzási taktikája ellen, ami a kombináthoz tartozó fényérzékenyanyag-gyárban dolgozók tömeges elbocsátásához vezethet. A szakszervezeti elnök szerint a török tulajdonos - nem tudni milyen érdekektôl vezérelve - szándékosan viszi csôdbe a Fotógyárat. Ovidiu Natea prefektus bizakodó: az Állami Vagyonkezelô Hatóság (ÁVH) érdekelt a Fotógyár átvételében és újraprivatizálásában, de ehhez vagyonfelmérési elemzés szükséges. A fényérzékenyanyag-gyár sorsáról a prefektus ma tárgyal Bukarestben az ÁVH képviselôivel.
Bár ezer személy felvonulására volt meg az
engedély, tegnap csupán mintegy 100 fotógyári
alkalmazott vonult transzparensekkel a prefektúra épülete
elé, úgymond meghúzni a vészharangot az üzem
egyre bizonytalanabbá váló sorsa miatt.
"Tönkreteszik az egyetlen termelôegységet", "Ki
akarja a végünket és miért?", "Az üzem
bezárása évi
10 millió dollárjába kerül az
egészségügynek, közpénzbôl",
"Élet-képesekké válhatunk" vagy "Ne
szabotálják az egészségügyet!" -
csupán néhány a táblákon levô
feliratokból, a felvonulók pedig füttykoncerttel adtak
hangsúlyt követeléseiknek. Ezt megelôzôen a
szakszervezetisek sajtótájékoztatón
ismertették álláspontjukat. Részletezték a
többségi tulajdonos és a ÁVH közötti
meddô levelezést, aminek furcsasága, hogy miután
augusztusban a kombinát igazgatótanácsa közli az
ÁVH-val, hogy kész átengedni a Fotógyárat az
ÁVH által birtokolt részvénycsomag ellenében,
közel három hónapig a török tulajdonos
részérôl semmilyen lépés nem
történt. Október 30-án a tulajdonos újabb
adatokat kért az ÁVH-tól, miközben közeledik
november 12-e, amikortól több mint 300 alkalmazott
számára kezdik meg a felmondási
értesítések kiküldését.
A szakszervezet vezetôi kitértek a kombinát 1997-es privatizálására is, hangsúlyozva, hogy a Fotógyár átvételében már indulásból nem volt érdekelt a török tulajdonos, az eltelt idôszakban nem is ruházott be az üzembe, mellesleg a magánosítási szerzôdés sem kötelezte erre. A (jelenleg 50 miliárd lejre rúgó) veszteségek miatt döntött úgy a tulajdonos, hogy bezárja az üzemet, ami a szakszervezet szerint elhamarkodott döntés, hiszen a Fotógyár látja el a belföldi piac 75 százalékát röntgenfilmmel, az importtermékekénél jóval alacsonyabb áron. - A gyár bezárása és az ÁVH-val való tárgyalások esetében az idôhúzási taktikákat látva kérdezzük: milyen érdekek állnak a háttérben? - vetették fel a szakszervezetisek. A Népújság kérdésére Maria Dandarau, az Alternativa 2002 szakszervezet vezetôje kijelentette: a tulajdonos szándékosan akarja csôdbe juttatni a Fotógyárat, és tény, hogy a röntgenfilmek gyártásának szünetelése óta a konkurens cégek megháromszorozták áraikat. Cozos Grigore, a fotógyári szakszervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy gyakorlatilag júniustól leállt a fényérzékeny papírok, röntgenpapírok elôállítása, jelenleg csak vegyi reagenseket gyártanak és a meglévô készletek felszámolását végzik. A Fotógyár legutoljára a belföldi felvásárlók mellett Pakisztánnal, Törökországgal, Indiával, Kanadával és az Egyesült Államokkal voltak szerzôdései ahova röntgenfilmpapírt exportált, reagenseket pedig Angliába és Pakisztánba.
A szakszervezet vezetôi a felvonulás ideje alatt a prefektusnak átadtak egy, a kormányfôhöz címzett nyílt levelet, kérve, hogy lépjen közbe az üzem megmentése érdekében. Ovidiu Natea ezt megígérte. Hangsúlyozta azonban, hogy mindaddig, míg nem születik szakértôi felmérés a fotógyár vagyoni helyzetérôl, amit az ÁVH felkérésére a Rotschild nemzetközi szaktanácsadó cég végez, nem lehet nyélbeütni a cserét. Erre csak akkor van reális esély, ha a fényérzékenyanyag-gyár értéke egybeesik az ÁVH tulajdonát képezô részvénycsomagéval. Hogy mikor születik meg a szakértôi véleményezés eredménye, talány, de a prefektus bizakodik: november folyamán megoldódik a gyár és az alkalmazottak helyzete.
A Fotógyár bezárásának szociális vetületei is vannak: az Egyesülés negyedbeli lakók távhôszolgáltatása válna lehetetlenné, "amivel egyetlen felelôs városvezetô sem érthet egyet" - jelentette ki Natea. A prefektus ma tárgyal az ÁVH vezetôivel, pénteken már lehetséges, hogy az érdekelt felek választ kapnak a Fotógyár sorsát illetôen.
A marosvásárhelyi általános iskolák és középiskolák vezetôivel folytat megbeszéléseket az RMDSZ Maros megyei vezetôsége, a megyei szervezet székházában. Dáné Károly oktatásügyi alelnök öt rendben találkozik a tanintézmények igazgatóival és aligazgatóival, illetve ahol nincs ilyen rangú magyar tisztségviselô, a tagozat felelôsével. A megbeszélések célja az iskolák magyar tagozatainak szervezeti erôsítése. A megbeszélések rendjén a következô témákat érintik:
a 2004-2005-ös beiskolázási tervek; a magyar tagozat vezetésének sajátos kérdései - az aligazgatók munkaköri leírásának tisztázása; a magyar osztályokban román nyelven oktatott tantárgyak kérdése. A találkozókon felleltározzák a marosvásárhelyi magyar nyelvû oktatás sajátos gondjait. Az elsô gyûlés november 3-án volt, a következôt tegnap tartották az általános iskolák képviselôivel. A további megbeszélések idôrendi sorrendje: november 5., 18 óra (általános iskolák); november 6., 17 óra (líceumok: faipari, mezôgazdasági, Avram Iancu, Gheorghe Sincai, Traian Vuia, kémiai, építészeti, Elektromaros); november 10., 17 óra (líceumok: Bolyai, református, mûvészeti, pedagógiai, Papiu, Unirea).
Az Aquaserv megengedhetetlen módon késett a hálózati-felújítási munkálatokkal, amelyeknek a szerzôdésben foglalt határideje október 31-én lejárt - hangzott el a Marosvárhelyi Polgármesteri Hivatalban tartott hétfôi sajtótájékoztatón. A Szabadság utcai munkálatok kivitelezésével megbízott câmpinai Fibec cég nem tartotta be vállalásait, s a polgármesteri hivatal ellenôrei olyan filmfelvétellel is rendelkeznek, amelyen jól látható, hogy napokig senki nem dolgozott a felbontott útszaka-szokon. Ahol a vezetékcsere megtörtént, például a RAR és a Nicolae Balcescu utca közötti szakaszon, az útfelületet nem hozták helyre. Az 5,2 milliárd lejes felújítási munkálatokat, amelyekkel október végéig kellett volna elkészülniük, valószínûleg csak a jövô évben fejezik be. Mindez késleltette a polgármesteri hivatalt, hogy a szóban forgó útszakaszokon elvégezze az idénre tervezett aszfaltozási munkálatokat - hangzott a szemrehányás.
Toma Aurelia, az Aquaserv beruházási osztályának vezetôje elmondta, hogy nem a vízszolgáltató tehet a késedelemrôl. A 2001. évi 60-as kormányrendelet értelmében nyílt versenytárgyalást kellett szervezniük a kivitelezô kiválasztása érdekében, amelyen bármely cég részt vehetett. Mivel a legolcsóbb árajánlatot a câmpinai Fibec cég tette, ôk nyerték el a kivitelezés jogát. Megkötötték a szerzôdést, és a vízszolgáltató július 17-én át is adta a terepet. A szerzôdésben négy szakaszra osztották a munkálatokat, a RAR és a Balcescu utca között augusztus 15-ig, a Cuza Voda és a Bôség utca között szeptember 15-ig, a Tudor Vladimirescu és Savinesti utca között október 15-ig, a Savinesti és a Balcescu között október 31-ig kellett volna elvégezni a vezetékek cseréjét. Kezdetben a cég bizonyította, hogy rendelkezik elegendô munkaerôvel és gépekkel, aztán leálltak. Idôközben a polgármesteri hivatal a szerzôdés módosítását kérte, annak érdekében, hogy a Bôség és a Balcescu utca közötti szakaszon az út mindkét oldalán fektessenek le vízvezetéket, hogy az utat átszelô bekötéseket kiküszöböljék, megkönnyítve ezzel az úttest helyreállítását. Az újratervezés miatt a polgármesteri hivatalban megkötött megállapodásban még júliusban leszögezték a határidôk módosítását. A kivitelezô cég idôközben újabb haladékot kért az Aquaservtôl, arra hivatkozva, hogy rendôrségtôl nem kapnak engedélyt a Szabadság utca lezárására, mivel a környezô utcákban és a városközpontban útjavítások folynak. Egy másik okként az importalkatrészek beszerzésének nehézségét jelölték meg.
Jelenleg az egyetlen elkészült szakaszon állítják helyre az útburkolatot, amit az új vezeték próbája késleltetett. Kérdésünkre Toma Aurelia elmondta, hogy a történtek alapján a vállalat jogászai fontolgatják, hogy elfogadják-e a szerzôdés meghosszabbítását, vagy annak felbontásáról döntsenek.
A volt Csurgó utcában (T. Popescu), ahol a marosvásárhelyi SOCOT RT. dolgozik, szintén október végén járt le a kivitelezési határidô, de ebben az utcában is azért késtek, mivel az útlezárásra a környéken folyó útfelújítási munkálatok miatt a rendôrségtôl nem kaptak engedélyt. A Grigorescu utcában sem készült el a vízvezetékek cseréje, mivel ott egy százéves gyûjtôcsatornával adódtak gondok, ami elôre nem látott munkálatokat jelent - tájékoztatott az Aquaserv beruházási osztályának vezetôje.
Kegyetlen tények: hogyan (nem) óvja egészségét a magyar társadalom
Táplálkozási szokásaink valamelyest javultak az utóbbi évtizedekben
Tompa Anna a Mindentudás Egyetemén
TOMPA ANNA orvos a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1970-ben szerzett általános orvosi diplomát. 1979- tôl 1989-ig az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet tudományos munkatársaként, 1998-ig pedig az intézet humán citogenetikai osztályának vezetôjeként dolgozott. 1998 január 1. óta vezeti az Országos Kémiai Biztonsági Intézet Toxikológiai Fôosztályát, október 1-jétôl az intézet igazgató fôorvosának nevezték ki. 1996-ban habilitált, s 1999-tôl a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Egyebek között tagja a Magyar Onkológusok Társaságának, a Magyar Humángenetikai Társaságnak, a Magyar Patológus Társaságnak, a Magyar Biológiai Társaságnak, a Collegium Ramazzininek és az Európai Környezeti Mutagenezis Társaságnak. Munkásságát 2000-ben Batthyány- Strattmann-díjjal ismerték el.
Léteznek a világon olyan földrajzi területek (például Tibet vagy a Kaukázus), ahol az emberek várható életkora száz évhez közelít, és nyolcvanéves kor alatt alig fordulnak elô krónikus betegségek, így a rosszindulatú daganatok is rendkívül ritkák.
Ezeknek az apró népcsoportoknak a közös jellemzôje a félnomád pásztorkodó, nyugodt életmód, a hideg éghajlat, a vegetáriánushoz közelítô táplálkozási szokások (tejtermékek, sajt, vaj, és ahol van, a hal képezi a táplálék fô alkotórészeit). Nem ismeretes közöttük a dohányzás, illetve a mértéktelen alkoholfogyasztás sem. Magyarország minden értelemben távol esik ezektôl a vidékektôl. Itt közel 1 millió ember küzd alkoholproblémával, ugyancsak 1 millió azok száma, akik depressziósak, 400 ezer honfitársunk esetében akut fázisban van a betegség. 50%-kal több cigarettát szívunk el évente, mint az Európai Unió tagállamai átlagosan (2300-2400 darabot). A dohányzás évente 30 ezer ember halálát okozza, az alkohol pedig 17-18 ezerét, vagyis naponta átlagosan 100 fô hal meg az alkohol- és a nikotinszenvedély áldozataként. Tompa Anna az egészségtudat hiányainak megdöbbentô helyzetképével szembesítette hallgatóságát a Mindentudás Egyetemén.
Azokban az idôszakokban, amikor az emberiség táplálkozását az idôjárási viszonyok határozták meg, aszályos idôkben földrészek éheztek és betegedtek meg, mivel a legyengült szervezetek nehezebben küzdötték le a kórokozókat. A táplálék egyenlôtlen elôállítása és elosztása olyan egyedek kiválasztódását segítette, akik képesek voltak a bôséges idôszakokban a táplálékot raktározni a zsírtartalékokban, majd szükség esetén ezeket mobilizálták. Vagyis a hízásra hajlamos egyének olyan mutációkat hordoznak, amelyek lehetôvé teszik, hogy az alanyok jól bírják az éhezést. Ha ezek a személyek sokat esznek és nem éheznek, óhatatlanul elhíznak, és könnyen cukorbetegségük alakul ki. Azoknak a leszármazottai, akik a középkorban az éhezést jól bírták, ma jórészt túlsúlyosak vagy kövérek.
A civilizált országokban manapság a mozgásszegénység és a túltáplálás jellemzô, aminek eredményeként a gyermekek egynegyede túlsúlyos. Az egészségesebbé váló világ, a fertôzések leküzdése és a táplálkozás modernizálása (kellô vitamin- és fehérjebevitel) az ember genetikai adottságainak jobb kihasználását tették lehetôvé. (Ennek ellenére fôleg serdülôk körében a testkép zavaraival összefüggésben emelkedik a szándékosan éhezôk, fogyókúrázók száma, ami túlzott mozgással kapcsolódva extrém soványságot, anorexiát idéz elô).
Az élelmiszerfogyasztás terén a civilizált
világban egyre inkább a minôségi élelmiszerek
elterjedése a kívánatos. A mennyiségi
termelés helyett olyan élelmiszereket részesítenek
elônyben, amelyek tápértéke mellett biológiai
hasznosságuk is számottevô. Ezért a
fogyasztásra szánt termékeknél ma már szem-
pont azok vitamin-, rost- vagy flavonoidtartalma és mikroelemszintje.
Például a cékla nagyon egészséges ugyan, de a
Magyarországon honos óriáscékla biológiai
értéke jelentôsen alulmarad a Lengyelországban,
Ukrajnában honos bébi változathoz képest. Vagy: a
paradicsom karotintartalma fajtánként és termelési
helytôl függôen igen változó. A magyar paradicsom
likopin- (karotin-) tartalma lényegesen magasabb, mint a nyugat-
európai változatoké. A hús- és a
gabonafajták alkalmazásánál sem mindegy, hogy milyen
a fehérjék aminosav-összetétele vagy a zsírok
típusai. Így pl. a mangalica (zsírdisznó)
zsírösszetétele bizonyos vonatkozásban jobb, mint a
hibridmalacok (húsdisznó) zsírösszetétele.
Hasonló különbségek tapasztalhatók a
szárnyasok között. A mesterséges
körülmények között nevelt baromfi húsa,
zsírja és tojása nem tartalmaz olyan mennyiségben
biológiailag hasznos anyagokat, mint vegyes tápon tartott,
szabadban kapirgáló társaiké.
A hazai táplálkozási szokások az utóbbi 20 évben jó irányban fejlôdtek, és a csökkenô életszínvonal sem fordíthatja vissza teljesen ezt a tendenciát. A hús- és tejfogyasztás csökken, és a zsírt lassan kiszorítja az étolaj. Emelkedik a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, ami a szezonális különbségek eltûnésével sokkal kiegyenlítettebbé vált. Ezért a magyar lakosság esetében nem beszélhetünk jelentôs vitamin- vagy fehérjehiányról.
A magyar konyha zsírban, szénhidrátban, fûszerekben gazdag, rostokban szegény; a lakosság jelentôs részében túlsúlyosság figyelhetô meg. Ugyanakkor a szénhidrátokból nyert felesleges energia nem raktározódik. Mindenkinek javasolható, hogy hazaérkezése után gyümölcsöt, joghurtot vagy salátát fogyasszon, késôbb pedig következzék fehérje- és rostdús meleg vacsora: fôzelék sült hallal, szójás fasírttal, csirkével.
A jellegzetes magyar ételek nem feltétlenül egészségtelenek. A legfontosabb szempont a zsírtartalom csökkentése és a növényi olajok használata. Ha a töltött káposztát vagy a lecsót olajjal és sovány hússal készítjük el, a gasztronómiai élmény megmarad, ám a zsírbevitel töredékére csökkenthetô. A másik kérdés, hogy az elfogyasztott mennyiség a hazai kínálási szokások miatt többszöröse a valós igényeknek.
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Mentálhigiéné Programiroda kérésére nemrégiben megvizsgálta a szenvedélybetegségek társadalmi elfogadottságát. A felmérés szerint a társadalom kevésbé toleráns az alkoholizmussal, mint a dohányzás terjedésével szemben. A társadalom épségét és jövôjét fenyegetô veszélyek közül az alkoholizmust a harmadik, míg a dohányzást csak a hetedik helyre tették. A legfontosabb gondnak az elszegényedést és a közbiztonság romlását tartották; a kábítószer, az öngyilkosság és még a prostitúció társadalmi veszélyességét is súlyosabbnak vélték, mint a dohányzásét. Ez a sorrend nincs arányban a veszélyeztetettek számával, hiszen ugyancsak alábecsüli a dohányzás okozta társadalmi károkat. Ez az aránytévesztés a helytelen tömegtájékoztatás következménye.
Az egészségre ártalmas kockázati tényezôk közül ugyanis a dohányzás a legveszélyesebb. A WHO statisztikái szerint a dohányzás okozta éves halálozások száma meghaladja a drog, alkohol, fertôzô betegségek és a balesetek okozta halálozásokét együttvéve. 1999-ben a világon 1,25 milliárd ember dohányzott, ami a 15 évnél idôsebb lakosság egyharmadát jelenti. A fejlett országokban a férfiak 42%-a, a fejlôdô országokban 48%-a dohányzik. A fejlett országokban a nôknek mintegy 24%-a dohányzik, a fejlôdô országokban azonban a nôknek csak 12%-a dohányzó. A fejlett országokban a dohányzás az utóbbi években csökkent, aminek oka az egyre sikeresebb egészségügyi felvilágosítás, a dohányzás elleni kampányok, a dohánytermékek reklámozásának korlátozása, továbbá a dohányfüstmentes munkahelyek, közlekedési eszközök és szórakozóhelyek számának szaporodása lehet. A jövôben a fejlôdô országokban a dohányzók számának emelkedése várható a nôk és gyermekek körében.
Magyarországon 2,6 millió ember dohányzik, és minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg. Magyarországon az utóbbi 5 év átlagában évenként több mint 25 milliárd cigarettát szívtak el, ami azt jelenti, hogy az újszülötteket és gyermekeket is beleértve mind a 10 millió magyar állampolgár 1 doboz cigarettát fogyaszt el három nap alatt. A Gallup Intézet felmérése szerint a 12 évesek 15%-a, míg a 14-18 évesek 50%-a aktív dohányzó Magyarországon. A KSH adatai alapján 1999-ben 28-30 ezer ember halt meg a dohányzás következtében, többek között ezzel is magyarázható az ország rossz halálozási statisztikája.
Az orvosoknak nagy esélyük van a dohányzók elérésére és befolyásolására. Hatásos lehet az egészségügyi ellenôrzéskor meghatározni a vér szén-monoxid szintjét egy dohányosnál és összehasonlítani egy nem dohányzóéval. Ugyancsak elképednek a dohányzók, ha kiszámolják az orvossal együtt, hogy életükben eddig hány szál cigarettát szívtak el, és ezek után mennyi kátrány maradt a tüdejükben.
Magyarországon elôkelô helyet foglal el az alkohol okozta halálozás. Becslések szerint legalább 800 ezer felnôtt, de egyesek szerint legalább 1 millióan küzdenek alkoholproblémával. Ez a felnôtt férfilakosság 20%-át és a 15 év feletti nôk 5,2%-át jelenti. A nôk között sok a zugivó. Ez napi 1 liter bort, 3 üveg (1,5 liter) sört, vagy 2-3 deciliter tömény szeszt jelent (kb. napi 100 g tiszta szesz). A férfiak 43%-a sört, 41%-a bort vagy pezsgôt, 16,5% röviditalt fogyaszt. A nôk 53,2%-a a bort, 22,7%-a a sört, 24,1%-a a röviditalt kedveli. A nemzeti rövidital- és borfogyasztás ezzel együtt 1985 óta csökken, ám a sörfogyasztás 11,2%-kal emelkedett. Ráadásul a kereskedelmi forgalomban nem lévô, magántermelôk által gyártott pálinkák és rossz minôségû borok fogyasztása nem is szerepel a statisztikákban. Egy átlagcsalád 2001-ben 16 500 Ft-ot költött alkoholos italokra. A kontrollvesztett alkoholisták száma, akik állandó orvosi kezelést igényelnek, legalább 50-60 ezer. Az alkoholfüggô betegek gyógykezelése bármely betegség miatt 35%-kal többe kerül, mint egy átlagbetegé.
Az alkohol elsôsorban az idegrendszert, a májat, a vesét és a szívet károsítja, tehát az összes életfontosságú szervünket. E szervek épségének köszönhetôen tudunk alkalmazkodni a változó világhoz. A máj például képes közömbösíteni a mérgezô anyagok hatásait, de ha alkohollal megmérgezzük, akkor a szokásosnál alacsonyabb dózisú vegyszerek is kárt okozhatnak a szervezetünkben.
Tágabb értelemben a kábítószerek közé sorolható a nikotin és az alkohol is, mivel függôséghez és túlzott használathoz vezethetnek. Szûkebb értelemben azonban csak azok a függôségre vezetô anyagok tartoznak ide, melyek termelése vagy elôállítása, forgalmazása és használata jogi eszközökkel tiltott vagy erôsen korlátozott (orvosi ellenôrzés mellett vagy kizárólag egészségügyi intézményekben gyógyszerként adható).
A legfontosabb kábítószerek a természetben elôforduló, elsôsorban növényekbôl izolálható vegyületek, ma már azonban forgalomban vannak ezek szintetikusan módosított változatai és a természetben elô nem forduló, mesterséges pszichoaktív vegyületek is. A központi idegrendszer mûködését befolyásoló gyógyszerek, illetve vegyületek nagy része egyben kábítószernek is minôsül, ugyanakkor a központi idegrendszer mûködését befolyásoló gyógyszerek, illetve vegyületek mindennapi életünk részei: például pszichiátriai, neurológiai megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszerek, nyugtatók, szorongásgátlók, depresszió elleni szerek, altatók, érzéstelenítôk, koffein, részegítô hatású oldószerek formájában.
A kábítószerek elsôsorban az idegsejtekre és az idegi kapcsolatokra hatnak. Bénítják a gátló funkciókat, és ezzel felszabadítanak olyan kapcsolatokat, amelyek normális körülmények között nem realizálódhatnak. A kábítószerek hatására megváltozik az "éntudat", csökkennek vagy megszûnnek a gátlások, s e szerek a gyönyörközpont aktiválásával földöntúli élvezetet biztosítanak használói számára. A függôvé válás azonban a hatás kiváltásához szükséges dózis emelését kényszeríti ki a kábítószerélvezôbôl, miközben lépésrôl lépésre lerombolja magánéletét és szociális kapcsolatait.
Elhangzott 2003. szeptember 22-én a Duna tévében
Azt ugyanis tudjuk, hogy hová tartanak.
Nos, a székelyek váratlanul ütötték fel a fejüket a napi politizálásban, szervezkedô püfölésben (handabandában). Pedig itt vannak már vagy ezer éve, vagy alig kevesebb, mint kilenc-tíz százada.
Nem kívánunk kitérni az éppen kibontakozó belmagyar viszályra, még arra az ízetlen vetélkedôre sem, hogy ki volt itt elôbb bérchavaskoszorúzta Erdélyünkben? (Ui. ilyenkor az emésztés végtermékeinek lebocsátása után keletkezô ingerrel szokták falfirkákon kérdezni, ki kit szart elébb.)
Arra a döbbenetre kell utalnunk, mely román körökben fogadta a székelyek feljövetelét.
A tudatfelszín alatt mindig is számoltak azzal, hogy valahol
(körül jól nem írható erdélyi zugokban,
mély magányos völgyekben) még elôfordulnak
székelyek, de ezek valamilyen almagyarok, ha nem éppen a magyarok
ünnepi, narcisztikus-rusztikus-etnográfiai alteregói.
Sôt, a megboldogult pártfôtitkár midôn kedvezni
akart a magyar népsarjnak 1968 körül, Máramarosszigetnek
odaadták a Sighetul Marmatiei pompázatát (addig csak
Sighet vala), Udvarhely is feltehette hivatalos román kalapja
mellé a Secuiesc bokrétát. Aztán volt
Secuiana gyár és köményes pálinka (a
másikat, a kovásznai gin összevont nevét, a co-vagint
gyorsan elfelejtették pornográfiai írásmód-
ja miatt), sôt Székelykeresztúr is lehetett Cristuru
Secuiesc, s ezzel a dolog el is lett volna intézve.
Ha nincs Fazekas János és vele együtt egy kis ál-székely pártromantika, autonómia- illúzió, midôn folyt a Magyar Autonóm Tartomány szétcsontolása. Egy kis történetírói szabadság is elôbukkant, lehetett írni a székelyekrôl, holott tulajdonképpen az utalások az erdélyi magyarságról szóltak. Mert néhány ügyes és talpraesett férfiú kihasználta a pártfunkcik rövidlátását. Csôlátását. Ha ugyanis székelyt és nem magyart írtak a közleményeikben a kutatók, akkor kevesebb akadályba ütközött a nemzetiségtörténet (mûvelôdés és társadalomtörténet) mûvelése.
Na persze, ez a székelység nem önállóan cselekedett. Fenét, hangsúlyozni illett, hogy testvéri összeforrottságban élt és dolgozott a serény és derék, harnicul és talentatul-lal. Fôleg a román és idegen nyelvû írásokban. S akkor csôlátnokék tudták, hogy tulajdonképpen románokról van szó, akik valami olyanok, mint az avasiak vagy a máramarosiak, csak másutt avasodnak, ámbátor Má-rmarosnak, Márszamosnak, Dunának, Oltnak egy a hangja.
A székelyekrôl (és csángókról) tehát akár kilencven évi együttélés után sem tud semmit a román közvélemény. Értetlenül állnak bármely publicisztikai vagy tudományos magyarázat elôtt. (A székelyföldi románok hivatalosai pedig csak elnyomásról beszélnek és ködfejlesztô buzgalommal növelik a zavart és hintik a ködben a konkolyt. Holott ôk lehetnének a szükséges tudás egyik biztos forrása. Hivatalosék nem együtt szeretnének élni, úgy látszik, hanem behelyettesítôleg, kizavarólag.) Most már kétféle magyar van? - kérdi a mezítlábas közvélemény huzatos elôszobájában Európának. Egyik a másiknak ellensége, barátja? Milyen nyelven beszélnek, kik ôk, hol élnek, mi az a Tinutul Secuiesc, és miért van éppen a Párizsban ajándékba kapott hon kellôs közepén? Ôk is frankofonok vagy vod(k)afonok? És járnak-e még a fonóba a lányok?
Iorga szerint elmagyarosított románok. Utóbb errôl lemondtak, majd körmönfontabb magyarázatokat kerestek belsô önnyugtató használatra. A tankönyvek nem sokat bolygatták a székelyeket. Annál többet az l977- es népszámlálók. Ôk voltak ugyanis az elsôk 1930 után, akik a nemzetiségre kérdezve külön rovatban szerepeltették - a demokratikus szemkápráztató intézet ötletére - a magyart és a székelyt. Természetesen találtattak kétes tudatú kivagyiak és balekok, akik beugrottak a kérdésnek. Ekképpen mindjárt csökkenteni lehetett az erdélyi magyarok számát. Azóta persze van jobb módszer: a gazdasági kényszer.
Szóval elkelne egy kis füzet románul arról, hogy kik a székelyek. Mi írnók a tudomány mai állása szerint, s a délibábos, sumírfogó múltat hagynók a ködevô zürichi ôsjósoknak magánhasználatra.
Nem rovásírással, nem rohanvást. Hanem európai nyelveken, megfontoltan. Talán elfogy egy-két évtized alatt a könyv, s egyszer még hatni is fog a közvéleményre. Amikor pl. ki kell menni uniós ünnepélyességgel Budapestre pityókát vetni a ciuci és odorheiu-moldovenesc-i székelyek emlékére. Zárt e-vel.
Nem vagyok már sem elég fiatal (sajnos!), sem kellôképpen nyughatatlan (szerencsémre!) ahhoz, hogy csigaésszel kifundált történeteket még laposabbakká serítsek, és emiatt a 2004-es választási év prológusát - protézisra utaltságomra hivatkozva - ráérôsebben emésztem, mint jó névhangzású, profi pályatársaim. Spanyolviaszból amúgy is jól bespájzoltam, készletem kitart az EU-s piacokra szóló belépôm kézhezvételéig, a "ki vagy te, mi vagy te?" billogot meg, habitusom szuperérzékenysége folytán, nem hagyom magamra süttetni. Így hát türelmesen kivártam, míg elnyíltak a völgyben a kerti virágok, s a nyárfa is besárgult az ablakom elôtt, és a szeptember végén ölünkbe hullt DA-t (Dreptate si adevar), a két, alig pislákoló ellenzéki párt, a PNL és PD választási szövetségét sem reagáltam le azonnyomban. Kóstolgattam, ízlelgettem csupán a szinonima-túltengésben szenvedô új képzôdmény propagandisztikus céllal megfogalmazott és közzétett ajánlatait, s rájöttem, hogy ígéreteikben ôk sem pipálják le az összes többi, rókalyukakból ránk irányított szlogeneket. Ôk is a holtbiztos euroatlanti integrációt és a posztkommunista, takonyképlékenységû tranzíciós folyamat végleges lezárását biggyesztették horogvégre csalinak, ugyanúgy, mint rovott jelenû fô ellenfeleik. Az intenzív Viagra forte-kúrára fogott Stolojan-Basescu company népszerûségi mutatója (25,8%) lassan emelkedik, és könnyen elképzelhetô, hogy a jövô nyárra betervezett ejakuláció - objektív okok miatt - elnapoltatik még egy mandátum erejéig.
A napokban császármetszéssel létrehozott SZNT
(Székely Nemzeti Tanács) KT-ja (Kezdeményezô
Testület) ide-odaadása folytán jobb
procentuális mutatókkal büszkélkedhetik. Persze
szûkre szabott vadászterületén
belül. A lajstromba vett nyolc szék 429
településén 117-ben alakultak meg a helyi
fíliák, és ez a tény a kegyetlen aritmetika
szabályai szerint mindössze 36,66 %-os
ráhangolódást jelent a lóhalálában
lebonyolított kampányra.
"A kicsire (többségre!) nem adunk" elv által
vezéreltetve, a hevenyében összetákolt, feszes
menetrend szerint, divatjamúlt, idejében deresedô
papókák összehozták azért a gittegyletet,
arról feledkezvén meg csupán, hogy fô
célkitûzésükkel: a
Székelyföld autonómiájának
intézményesítésével tulajdonképpen
nyitott kapukat döngetnek, hisz az elképzelés
nemzetközösségünk megvalósításai
folytán méltán legitimizált
képviselôjének, az RMDSZ-nek programjában
már rég szerepelt. De hát milyen a sokat megélt,
sokat lenyelt politikai veterán: türelmetlen, nyugtalan,
kielégítetlen, megszenvedte már a múltat és
hirtelen gerjedt mazochizmusában a jövendô
vesszôfutásaira is benevez. Félô, hogy a
kérlelhetetlen versenybíróság, a
különutasságra mindig pipás parlament
könyörtelenül szemétkosárra ítéli
ebbéli törekvéseiket. Fonnyadóban lévô
protokollokon innen és túl. S meglehet, hogy Orbán
Viktor, Tôkés László, Eva Maria Barki
ajánlóleveleire sem dôl kardjába a
szôrösszívû
zsûri.
Felhôtlenül boldog emberek viszont azok, akiket semminemû egyezségek nem befolyásolnak. Közismert példát mondok: jelenlegi és eljövendô polgármesterünk. Aki nem áll egyetlen párt szolgálatában sem, mégis PSD-s, PNL-s, PD-s, PRM-s, PUNR-s és ki tudja még milyen P...-s támogatottságot élvez. A nyolc évre koncepiált nagy mûvet befejezendô, megszegi 2000-ben tett ígéretét, miszerint példát mutatni elég számára egyetlen megbízatás és fejet hajt a közkívánatnak. Üsse kô! Ellenfeleirôl sem érdekvédelmieink, sem ciklikus perfúzióra fogott szabad demokratáink, sem magát az igazság és önzetlenség bajnokának kikiáltó EMPSZ még nem gondoskodott. A kotyvasztáshoz épphogy elkezdték hasogatni az aprófát. Az Energomurnak is van mit tôlük tanulnia.
Idôhúzásukat látván, magam sem bírtam tovább cérnával. Meghirdettem sutyiban az AEP (Adj egy puszit!) mozgalmat. Terebélyes családom hölgytagjait már mind befûztem. Fejenagyné a negyedikrôl meg a tömbházunkon, sôt kvártálunkon kívül is felvállalta a tagtoborzást. Munkabírása lankadatlan, meggyôzô ereje lenyûgözô. Venceremos!
Az RMDSZ csúcsvezetése azt sulykolja, hogy nincs más választás, kizárólag csak az apró lépések politikájával lehet sikereket elérni. Azonnal kezdik is sorolni a sikerlistát, úgy állítván be a dolgokat, mintha minden eredmény az ô kizárólagos érdemük lenne. Két dologra szeretném felhívni az olvasók figyelmét: a közbirtokossági erdôket visszaszolgáltató törvényt "Lupu"-törvénynek hívják és a Sapientia egyetemet az Orbán- kormány hozta létre, továbbfinanszírozását pedig a Medgyessy- kormány állja, fenntartásához a romániai magyarság adólejei nem járulhatnak hozzá.
Azt se feledjük, hogy a kis lépések politikájának a kizárólagosságát folyamatosan kritizáló, elmozdított tiszteletbeli elnök egyetemügyben és szoborügyben is sikeresebb volt. Beindította a Sulyok István fôiskolát (új nevén: Partiumi Egyetem) és felállíttatta Bethlen Gábor szobrát, a Szabadság-szobrot pedig - protokollum ide vagy oda, nem sikerült visszaállítani.
Mit lehet és kell nekünk másként csinálni?
1. Nem szabad lemondani a romániai magyar
külpolitikáról. Történelmi egyházaink
püspökeinek tavalyi strasbourgi látogatása
kimozdította a holtpontról az egyházi ingatlanok
visszaszolgáltatásának ügyét. Ez az eset
ismételten rávilágított arra, milyen hiba volt
saját külpolitikánkról 1996-os kormányba
lépésünk alkalmával lemondani. A romániai
magyar külpolitika hiánya és az önfeladó
belföldi politizálás vezetett oda, hogy
külföldön az a hamis látszat alakult ki, hogy a
romániai kisebbségi politika "mintaszerû".
Úgy néz ki, hogy az alkotmány-kozmetikázás is
elsôsorban a román hatalom
"jófiúságát" kell
külföldön igazolja. A kormányzatnak a romániai
magyarsággal szembeni jelenlegi magatartása, a
plakátragasztók elleni alkotmánytipró
fellépése, az aradi Szabadság-szobor fasiszta
emlékmûként való megbélyegzése stb.
mindenestre arra utal, hogy a román hatalom kisebbségi
politikáján továbbra sem hajlandó érdemben
változtatni. Azt hiszem, ha nem létezne a
"mintaszerû" helyzetünk nemzetközi tévhite,
könnyebb lenne az EU-s alkotmányba bepréselni a
kisebbségvédelemrôl szóló passzust is.
A marosvásárhelyi fekete március döbbenete után, 1990 májusában a francia és az osztrák külügyminiszter közös sajtóértekezleten fejtette ki azt, hogy létre kell hozni egy kisebbségvédelmi kódexet, amelynek betartatását nemzetközi bíróság kellene felügyelje. Ma sem találok ennél jobb megoldást, de sajnos, ez ma már (vagy még?) szóba se jön.
2. Nem szabad lemondani az autonómia létrehozásáról.
Az utóbbi tíz esztendôben bekövetkezett kétszázezres számbeli fogyásunk annak is betudható, hogy az életünket nem szervezhetjük meg, az aktív korú lakosság nem érezheti azt, hogy sorsának formálója, azért felelôséggel tartozik. Ez a perspektíválatlanság az ifjúság elvándorlásának egyik oka lehet. Ezért van az, hogy sokan minden balsikerért a többségi társadalmat okolják, azokért is, amelyekért saját tunyaságunk, kiábrándultságunk, tehetetlenségünk okolható. Ebbôl is következik az, hogy gondjainkra, beleértve a gazdasági elôrelépést is, csak az autonómia és a megfelelô regionalizálás lehet a megoldás.
Az autonómiaügyben egyre újabb, kedvezô
nemzetközi lépések történtek. A svájci
euroképviselô, Andreas Gross EU-s autonómia-javaslata
után Mikko Elo finn képviselô többedmagával
olyan keretszabályozást terjesztett elô Strasbourgban, amely
útmutató lehet a területi, kulturális és helyi
autonómiák létrehozásában. A Székely
Nemzeti Tanács tehát európai úton jár, ezen
minden európai gondolkodású honfitársunk velünk
tarthat. Fel kell tehát világosítanunk a romániai
közvéleményt arról, hogy mit is jelent az
autonómia és hogy mit jelent a regionalizálás. Nem
hinném, hogy az az elvárásunk, hogy a pénzek
elosztásáról, az infrastrukturális
beruházásokról stb. helyben, területi szinten
döntsenek, ne a fôvárosban, sok magyarázatra szorulna.
A területi
(régió-) vezetésnek az európai gyakorlat szerint
politikai, gazdasági és kulturális
kérdésekben valós hatáskörrel kell
rendelkeznie, a központi kormány hatásköreinek
jelentôs részét át kell adnia a polgárokhoz
legközelebb álló döntéshozóknak. A helyiek
mindig sokkal jobban tudják, mit kell tenniük, mire van
szükségük.
A romániai magyarság rendelke-zik egy olyan autonómia- statútumtervezettel, amelyet alapos dokumentálódás után már 1996-ban kidolgozott Csapó József akkori szenátor. (Kritikusai azóta sem tudtak egy jobb tervezetet kidolgozni). A felújított, az említett euroképviselôk munkásságát, a szak- és politikai irodalom legújabb vívmányait figyelembe vevô, jobbított autonómia-tervezetet azért is feltétlen be kell terjeszteni a román parlamentbe, hogy a román közvélemény, a politikai gondolkodás szokja meg az autonómia gondolatát, vegye észre, hogy az nem az ország területi épsége ellen irányuló mesterkedés. Ugyanakkor kézenfekvô, hogy autonómiaigényünket és -tervezetünket nemzetközileg is el kell fogadtatnunk, támogatókat kell szereznünk. Hathatós EU-s és euroatlanti támogatással a regionális autonómia Romániában megvalósítható lehet.
Amikor az autonómiát szülôföldünkön való megmaradásunk zálogának nevezem, a dél- tiroli német ajkú közösség sorsa jár eszemben. Az elsô világháború után, amikor Dél-Tirolt Olaszországhoz csatolták, az etnikai arányok olyanok voltak, mint Trianon idején a Székelyföldön (90% német, 10% olasz). Egy másik diktatúra, a fasiszta betelepítési politikájának a következtében az arányok 60- 40%-ra módosultak. Miután a dél-tiroli német ajkúak kiküzdötték az autonómiát, a népesség aránya 75-25 %-ra változott. S ami a leglényegesebb és fontos üzenet a többségi társadalomnak is: azóta Olaszországban a legmagasabb életszínvonal Dél-Tirolban van, s ott a legnagyobb az adófizetési hajlandóság is. Közismert, Fábry Zoltán felvidéki író is megírta, hogy az elégedett számbeli kisebbség állampolgári kötelezettségét nagyon lelkiismeretesen teljesíti.
Az agg Cato régi latin mondását parafrazálva: egyébként pedig az autonómiáról egy percig sem szabad megfeledkezni, nem szabad választási kampánytémává szûkíteni.
Marosvásárhely, 2003. november 2.
Természetfotó-kiállítás
A héten zárul a Milvus Csoport - Madár- és Természetvédelmi Egyesület A hegycsúcsoktól a tengerpartig címû természetfotó- kiállítása, mely a szegedi Szabad Tér Galériában került megrendezésre Koros L., Kerekes I. és Sándor K. A. egyesületi tagok mûveibôl.
Ünnepély Sárpatakon
Sárpatakon november 8-án, szombaton délelôtt Miholcsa József szobrászmûvész ünnepélyes keretek között átadja a helybeli iskolának készített dombormûvét. Az ünnepélyre hivatalosak a megyében tanító magyartanárok is. Az érdeklôdôk szombaton 9 órakor a Ballotrans irodája elôl induló autóbusszal juthatnak el a helyszínre.
Folyóméter - videoprojekciók
Az Alter-Native Nemzetközi Filmfesztivál kiegészítô programjaként a Képzômûvészek Szövetségének kultúrpalotai kiállítótermében november 6- án este 11 órakor kiállítás nyílik Folyóméter címmel. A kiállító mûvészek: Bartha József, Birtalan Kölök Zsolt, Bob József, Irsai Zsolt, Pál Péter, Sajnár György, Sebesi Sándor, Szabó Zoltán.
Kincstárjegyek válthatók
A Közpénzügyi Minisztérium két új típusú, 90 illetve 180 napos lejáratú kincstárjegyet bocsát áruba. A 90 napos lejáratú kincstárjegyekre évi 15 százalékos, míg a 180 naposra 15,5 százalékos kamatot számolnak. Az elsô típusú kincstárjegyeket november 4, 5, 6, 7, 11, 12, 13, 14, 18, 19, 20, 21, 25, 26, 27 és 28-án, míg a másodikat november 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27 és 28-án lehet kiváltani. A kincstárjegyek 1, 5, 10, 20, 50 millió lejes címletûek, de a 90 napos lejáratúból 100 millió lejest is forgalomba hoznak.
Nyárádszeredában a Nemzeti Színház
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata november 9-én, vasárnap este 7 órától Nyárádszerdában vendégszerepel. Barta Lajos Zsuzsi címû vígjátékát a mûvelôdési otthonban mutatják be. Jegyek elôvételben a pénztárnál kaphatók.
Festett tálak és rézdomborítások kiállítása
A marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében - Bolyai u. 13. szám - november 9-én 12 órakor megnyitják Ötvös Vilma festett tálakból és rézdomborításokból álló kiállítását. A mûvész pályájáról, a kiállított alkotásokról Hunyadi László szobrászmûvész beszél, majd Lôrinczi György gitármûvész és tanítványa, Virlics Katalin barokk zenét ad elô. A kiállítás november 21-ig tekinthetô meg, naponta 9-17 óra között.
Elejtett szavak nyomában
A Juventus Kiadó gondozásában megjelent Erôss Attila Elejtett szavak nyomában címû válogatása az 1948-2003 között megjelent publicisztikai írásaiból. A kötet bemutatására 2003. november 8-án, szombaton 12 órakor kerül sor Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központ Eminescu utca 28. szám alatti Bocskai termében. Bevezetôt mond Szucher Ervin újságíró, a Juventus Kiadó igazgatója. A könyvet Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes fôszerkesztôje méltatja. A bemutatót beszélgetés követi, a szerzô dedikálja legújabb kötetét.
A Koinónia Kiadó felolvasóestje
Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Visky András olvas fel november 6-án, csütörtökön este 7 órai kezdettel a Színmûvészeti Egyetem Stúdiótermében. Viola da gambán közremûködik Salat-Zakariás Soma. A belépés díjtalan.
István, a király Marosludason
A marosludasi római katolikus plébánia meghívására november 8-án este 8 órakor, az Andrási Gyula Házban, a marosszent-györgyi római katolikus egyházközség Jubilate csoportja bemutatja Szörényi Levente-Bródy János István, a király c. rockoperáját.
Szüreti bál
AZ RMDSZ marosvásárhelyi szervezete szüreti bált szervez november 8-án 20 órai kezdettel a Bolyai Farkas Líceum étkezdéjében. A részvételi díj 170.000 lej, ami magába foglalja a vacsorát is. Bôvebb felvilágosítás a 267-116-os telefonon vagy a városi szervezet Dózsa György utca 9. szám alatti székházában.
Elôadás a szivacstökrôl
A marosvásárhelyi Biokertész Csoport megszokott csütörtöki összejövetelének meghívottja Marton Hilda kertészmérnök, aki egy különleges növényrôl, a szivacstökrôl tart elôadást. A rendezvény 17 órakor kezdôdik a Liliom utca 22. szám alatti Fókusz közösségi teremben.
Szünetel a vízszolgáltatás
A marosvásárhelyi Aquaserv Kht. november 6-án, csütörtökön 8-16 óra között a Szabadság utcában végzett munkálatok, a vízvezeték-csere miatt szünetelteti a vízszolgáltatást a Szabadság utcának a Nicolae Balcescu u. és a Repülôklub közötti szakaszán, valamint a Ion Heliade-Radulescu utca 2. szám alatt. Az Aquaserv felhívja a figyelmet arra, hogy a hálózat üzembe helyezése után a víz a vezetékekben található lerakódások miatt elszínezôdhet és zavaros lehet, de azért háztartási célra alkalmas.
Nem gyilkosság áldozata a besztercei férfi