Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Optimista elôrejelzés

Románia gazdasága évente mintegy 5 százalékkal növekedik 2004 és 2007 között, idén 4,5 százalékos növekedésre lehet számítani, derül ki a The Economist csoporthoz tartozó Economist Intelligence Unit (EIU) tanulmányából.

Az elôrejelzés szerint az idén növekedni fog a külföldi beruházások szintej, ugyanakkor lassul az exportok növekedésének üteme. A brit elemzôk szerint 2004-ben tapasztalhatók lesznek a gazdasági reformok eredményei, a gazdasági növekedés értéke eléri a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 5,3 százalékát, 2005-ben 5 százalékos, 2006-ban és 2007-ben pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedés várható.

A folyó fizetési mérleg deficitje a tavalyi 1,6 milliárd dollárról (a GDP 3,5 százaléka) idén 2,4 milliárdra növekedhet, ami a GDP 4,4 száalékát jelenti.

A költségvetés idei hiánya kapcsán az EIU úgy értékeli, hogy a kormány nem tudja teljesíteni célkitûzését, a GDP 2,65 százalékával egyenértékû szintet. A költségvetési bevételek begyûjtése nem éri el a kívánt szintet, így idén a GDP 2,9 százalékával, 2004-ben pedig 3,4 százalékával egyenértékû lesz a deficit.

Az EIU túlságosan optimistának tartja a kormányzat 12-13 százalékos inflációs elôrejelzését. A gazdasági elemzôk idénre 14 százalékos, jövôre pedig 11 százalékos inflációt jósolnak.

A brit elemzôk szerint csupán orientatív jellegû a Románia uniós csatlakozási dátumaként kitûzött 2007-es év. Románia számára igen nehéz feladat lesz az összes csatlakozási feltétel teljesítése, ráadásul a román gazdaság még mindig nem kapta meg a mûködôképes piacgazdaság minôsítést, áll a tanulmányban. (Mediafax)

Mindig más a hibás

Mivel hétfôtôl megkezdôdött a tavaszi nagytakarítás illetve a hét végétôl már kátyúztak Marosvásárhely fôterén - a télen felgyûlt szemét elhordásának módja valamint az utak állapota képezte a fô témát Dorin Florea polgármester hétfôi sajtótájékoztatóján.

RMDSZ-tanácsosok interpellációja

Az utak állapotáért azok a várost korábban vezetô polgármesterek felelôsek, akik a hatvanas évektôl kezdôdôen nem gondoskodtak arról, hogy Marosvásárhely fô útvonalaira tartós alapokra öntött, jó minôségû aszfalt kerüljön. Az adott helyzetben egyes utakon továbbra is csak foltozni lehet, amit, ha a felmelegedés elôtt kezdenek el, akkor nem lesz tartós. Ezért választotta
a polgármester azt az egyébként ingyenes megoldást, hogy homokos kavicsot öntöttek a gödrökbe. Ez viszont csak egy-két napig tart, és tele lesz kaviccsal, homokkal az utca - hangzott az ellenvetés. Ezzel kapcsolatban fejezték ki egyet nem értésüket az RMDSZ- tanácsosok is, akik az utak siralmas állapota miatt interpelláltak az elmúlt hét végén, amit Dorin Florea a sajtósoknak gúnyosan tett szóvá. Az interpelláció megfogalmazói szerint a hosszú távú, komoly felújításokat jelentô célok mellett a kisebb munkálatokat már évek óta nem a megfelelô szakértelemmel kezelik.

Egyébként a megkötött szerzôdés értelmében a versenytárgyalást megnyert cég elkezdte a kátyúzást - hangsúlyozta Florea, s a következô héten bonyolítják le a versenytárgyalást a fô útvonalak felújítására.

Ennek kapcsán hangzott el, hogy sikerült intézkednie annak érdekében, hogy a városnak útfelújításra ígért tízmilliárd lejbôl önkényesen levágott ötmilliárdot visszaszerezze.

Háború a szemét ellen

A tegnap kezdôdött tavaszi nagytakarítás kapcsán a lakótársulások felelôtlenségét említette Dorin Florea, aki szerint az adminisztrátorok a hibásak azért, hogy a szeméttároló konténerek tönkrementek, s azért is, ha nem szervezik meg a tömbházak körül a téli szemét összegyûjtését, amit a késôbbiekben nem lesz alkalmuk ingyenesen elszállíttatni.

A városban levô por, és az utcaseprés kapcsán elhangzott kifogások váltották ki a polgármester kirohanását a Salubriserv ellen.

Lapunk kérdésére, hogy a tanácsi határozat birtokában a polgármesteri hivatal mikor veszi át a köztisztasági vállalatot, Dorin Florea úgy vélekedett, hogy nincs mit átvennie, mert a cég csak három rozsdás konténerbôl, két utánfutó kocsiból és három rozoga teherautóból áll.

Egyébként rossz gépeket bérelnek drága pénzekért, s így a tolvajlás tovább folytatódik - jelentette ki a polgármester, aki szerint a késôbbiekben csak azért fogja átvenni a Salubriservet, hogy a székhelyét eladja, a szemeteskocsikat pedig az ócska-vastelepre dobják. Mindennek az az oka, hogy amikor egy magyar cég jön ide, attól mindenki hanyatt esik. Akik privatizálni akarták a Salub-riservet, azok kevés pénzért nagy nyereségre vágytak. Most pedig a garanciaként letétbe helyezett 15.000 dollárt perelik - állította Florea.

Kijelentései kapcsán Fodor Imre alpolgármestôl érdeklôdtünk, aki elmondta, hogy a Dél-Dunántúli Hulladékgazdálkodási Kft. az Államvagyon-kezelôi Ügynökség kiírása nyomán nemzetközi versenytárgyaláson nyerte el a cég privatizálásának jogát. A pécsi cég korszerû gépekkel akart beszállni a vállalkozásba, de amikor látták, hogy milyen nehézségekbe ütköznek, három feltételt szabtak. Az egyik az volt, hogy szüntessék meg a Salubriserv folyószámlájának zárolását, ami megvalósult. Mivel a volt tulajdonos visszaigényelte a cég udvarának egy részét, az ügy jogi tisztázását kérték, ez viszont máig sem történt meg. Lévén szakemberekrôl szó, szerették volna tisztázni, hogy a Salubriserv udvarán kerültek-e a talajba olyan környezetszennyezô anyagok, amiért a tulajdon 70 százalékának megszerzését követôen ôk lesznek a felelôsek. Mivel ez sem tisztázódott, a nehézségek láttán elálltak a "vásártól", a garanciaként letétbe helyezett pénzért pedig pert indítottak.

A külföldi példákat követôen született meg a határozat Marosvásárhelyen is, s mivel az elmúlt napokban a per is lezárult (a pécsiek vesztettek), nyitva az út, hogy a tanács átvegye a Salubriservet - vélekedett Fodor Imre.

Roppant nagy reményt fektettünk Sándor-József- Benedekbe, az idén azonban e három derék úriembernek sem sikerült megnyugtató módon rendezni a "tavaszi kérdést". A kellemesebb hômérséklettel együtt pedig késik a nagytakarítás is, s noha lassan az a veszély kezdi fenyegetni a gépkocsikat, hogy elnyelik az utcákon tátongó gödrök, a kátyúzás megkezdésének idôpontja is alaposan kitolódott.

Még szerencse, hogy az idén késôre esik a húsvét, így elvileg mégiscsak ünneplôbe öltözhetünk addig.

Vasárnap látványosan, a fôtérrel kezdôdött meg a Dorin Florea polgármester által ablakon kidobott pénznek nevezett kátyúzási mûvelet, metszô hidegben. Kivételesen egyetértünk a városgazdával, valóban jó utakra, és nem gödörtömködésre lenne szükség, ám addig is, amíg ez az egyre utopikusabbnak tûnô álom megvalósul, mégiscsak közlekedni kell valahol. Persze, ha már muszáj "kidobni a pénzt az ablakon", nem árt azt legalább jól csinálni, a fôtéri mûveletnél pedig már láttunk minôségibb tajkolást is.

Fogadjuk el azonban, hogy az idén - mint ahogy a tervekben szerepel - teljesen felújítják a városközpont aszfaltburkolatát, ezért ideiglenesen megteszi ez a munka is, csupán az idôpont megválasztása vet fel kérdéseket. Nem telt el ugyanis annyi idô, hogy ne emlékeznénk arra, amikor maga a polgármester állt - esôben-havazásban - a kátyúzó brigád élén. Azt mondták akkor, speciális aszfalttal dolgoznak, nem baj, hogy esik, nem baj, hogy fagy, a munka attól még megfelelô lesz. Úgy tûnik, mégsem lett, hát az idén megváltozott a taktika. Az új jelszó: meg kell várni a melegebb napokat. Vártunk tehát és kerülgettük a gödröket, a melegebb napok azonban csak nem jöttek el. Így a fagyos éjszakák ellenére kezdôdött el mégis a mûvelet. Lehet, hogy a mi készülékünkben van a hiba, de nem értjük: ha eddig a hideg miatt nem lehetett dolgozni, akkor most hogyan lehet, ha pedig a hideg most nem volt akadály, miért kellett mostanig várni?

A lehangoló utcakép kialakulásához azonban nem csupán a gödrök, de a lassanként mindent beborító szemét, por és törmelék is hozzájárul. A havazáskor szétszórt "érdesítô", illetve a kaviccsal "kátyúzott" (?) gödrökbôl kihordott törmelék néhol szinte földutat idéz, ennek összeseprése pedig szintén késik, pedig ez igazán nem a hômérséklet függvénye - vagy mégis?

Mint mondtuk, húsvét késik az idén, így a tavaszi nagytakarítás, városcsinosítás talán még nem késett meg végleg. Higgyük - elvégre tavasz van, az újjászületés és remény évszaka -, hogy csak addig nehéz, amíg be nem indul a munka, s majd mégis elfogadható városképpel vághatunk neki a nyárral együtt járó turisztikai szezonnak.

Románia gazdasága évente mintegy 5 százalékkal növekedik 2004 és 2007 között, idén 4,5 százalékos növekedésre lehet számítani, derül ki a The Economist csoporthoz tartozó Economist Intelligence Unit (EIU) tanulmányából.

Az elôrejelzés szerint az idén növekedni fog a külföldi beruházások szintej, ugyanakkor lassul az exportok növekedésének üteme. A brit elemzôk szerint 2004-ben tapasztalhatók lesznek a gazdasági reformok eredményei, a gazdasági növekedés értéke eléri a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 5,3 százalékát, 2005-ben 5 százalékos, 2006-ban és 2007-ben pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedés várható.

A folyó fizetési mérleg deficitje a tavalyi 1,6 milliárd dollárról (a GDP 3,5 százaléka) idén 2,4 milliárdra növekedhet, ami a GDP 4,4 száalékát jelenti.

A költségvetés idei hiánya kapcsán az EIU úgy értékeli, hogy a kormány nem tudja teljesíteni célkitûzését, a GDP 2,65 százalékával egyenértékû szintet. A költségvetési bevételek begyûjtése nem éri el a kívánt szintet, így idén a GDP 2,9 százalékával, 2004-ben pedig 3,4 százalékával egyenértékû lesz a deficit.

Az EIU túlságosan optimistának tartja a kormányzat 12-13 százalékos inflációs elôrejelzését. A gazdasági elemzôk idénre 14 százalékos, jövôre pedig 11 százalékos inflációt jósolnak.

A brit elemzôk szerint csupán orientatív jellegû a Románia uniós csatlakozási dátumaként kitûzött 2007-es év. Románia számára igen nehéz feladat lesz az összes csatlakozási feltétel teljesítése, ráadásul a román gazdaság még mindig nem kapta meg a mûködôképes piacgazdaság minôsítést, áll a tanulmányban. (Mediafax)

Geoana német és brit látogatáson

Mircea Geoana külügyminiszter március 24-25-én hivatalos látogatást tesz Németországban és Nagy-Britanniában, ahol az iraki helyzetrôl folytat eszmecserét Joschka Fischer német, illetve Jack Straw brit külügyminiszterrel, tákékoztat a külügyi tárca. Németországi látogatása során Geoana megbeszélést folytat Joschka Fischerrel és Peter Struck szövetségi honvédelmi miniszterrel. A román diplomácia vezetôje találkozik továbbá Volker Rühevel, a Bundestag külügyi bizottságának elnökével, valamint Bernd Mutzelburggal, a német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsdójával, a nemzetközi ügyek fôosztályának vezetôjével.

A nagy-britanniai látogatás keretében Mircea Geoana eszmecserét folytat Jack Straw brit külügyminiszterrel és Denis MacShane európai ügyekért felelôs miniszterrel. Ezt követôen megbeszélésekre kerül sor Peter Hain Wales-i ügyekért és az Európai Egyezményért felelôs államtitkárral, valamint Sir David Manning és Sir Stephen Wall miniszterelnöki tanácsosokkal.

Mircea Geoana részt vesz a Symons bárónô, nemzetközi kereskedelemért felelôs miniszter által adott díszebéden, amelyen tekintélyes brit üzletemberek is jelen lesznek.

A Külügyminisztérium szerint a megbeszélések témái között szerepel az iraki helyzet, a román- brit kétoldalú kapcsolatok Románia uniós csatlakozása tükrében, valamint a gazdasági együttmûködéssel kapcsolatos kérdések. (Mediafax)

Konstanca újabb szerepben?

Az amerikai hadsereg szakemberei hétfôn felmérték Konstanca baleseti sebészetét, hogy megállapítsák, képes-e a kórház sebesült, illetve fertôzô betegségben szenvedô amerikai katonákat fogadni.

A kórházat a közeli Mihail Kogalniceanu román katonai repülôtéren kialakított amerikai katonai támaszpont orvosai keresték fel, s a mûtôk mellett a sürgôsségi, az intenzív, a plasztikai sebészeti és égési sérüléseket kezelô osztályt vizsgálták át. Különösen nagy figyelmet fordítottak a kórház vérkészletére, valamint arra, hogy milyen körülmények között történik a vérátömlesztés.

A konstancai kórház igazgató fôorvosa elmondta, hogy amerikai katonákat csak akkor fogadnak majd, ha a Kogalniceanu támaszpont már képtelen lesz több sebesültet ellátni.

Eddig még nem jelentek meg hírek arról, hogy az iraki harcokban megsebesült amerikai katonákat szállítottak volna a Konstanca melletti támaszpontra. Korábban a támaszpont amerikai vezetôi arról tájékoztatták a sajtót, hogy a Romániába érkezett amerikai katonák soraiban semmiféle megbetegedés, sérülés nem történt.

Az amerikai és a román illetékesek a Romániában kialakított amerikai támaszpont szerepérôl úgy nyilatkoztak, hogy az az összeköttetést biztosítja a Perzsa-öböl térségében felvonult amerikai haderô és a Nyugat-Európában lévô amerikai katonai támaszpontok között.

A kanadai magyarok megdöbbentek az MVSZ döntésén

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) Kanadai Országos Tanácsa megdöbbenéssel értesült arról, hogy az MVSZ elnöksége azt ajánlja a magyar állampolgároknak: szavazzanak nemmel az EU- csatlakozásról döntô népszavazáson.

Az MVSZ elnöksége - amely szombaton egyetlen ellenszavazattal hozta meg állásfoglalását - megerôsítette a magyarság Nyugat iránti elkötelezettségét, de úgy vélte, a "nem" szavazattal meg lehet teremteni annak lehetôségét, hogy egy újratárgyalással jobb csatlakozási feltételeket érjen el az ország.

A kanadai tagszervezet MTI-hez vasárnap eljuttatott nyilatkozata tartalmazza: Magyarország európai uniós csatlakozása kifejezetten a Magyarországon élô magyar állampolgárok egyéni választási joga.

Abba felelôtlenül a világ magyarsága nevében ne szóljon bele az a MVSZ, amely nem kapott felhatalmazást a szórványban élô magyarságtól, és amely a nyugati országos tanácsok önfelfüggesztései és kilépései miatt nem képviselheti és nem is képviseli a világ magyarságát - olvasható.

A kanadai országos tanács szerint a jelenlegi MVSZ, mivel nem képviseli a szórványban élô magyarságot, nem is nevezheti magát a Magyarok Világszövetségének.

Az MTI-hez eljuttatott dokumentum tartalmazza: a jelenlegi MVSZ alapszabály-ellenesen mûködik, tehát minden határozat, amit a jelenlegi vezetôség hozott, érvénytelen.

A nyilatkozat szerint a fentiek arra kényszerítik a Kanadai Országos Tanácsot, hogy ideiglenesen felfüggessze tevékenységét a MVSZ-ben, fenntartva azt a jogot, hogyha helyreáll a törvényes mûködés, tevékenységét azonnal aktiválja.

Miközben a fél világ Szaddám Huszein sorsával kapcsolatos spekulációkba bocsátkozik, akadnak és nem is kevesen, akik pénzt tesznek rá: az egyik internetes bukmékernél bô fél év alatt 1 millió dolláros fogadási "forgalma" volt az iraki elnöknek.

Bár a legnagyobb bukmékerek Londontól Las Vegasig ízléstelennek tartják fogadni a háborúval kapcsolatos eseményekre, vannak olyan internetes oldalak, amelyek lehetôséget adnak a megrögzött fogadóknak pénzük kockáztatására e témában is.

A Tradesports.com honlapon például 10 dollárért lehet tippelni különbözô világeseményekre. Ilyen volt vasárnapig az Oscar- díj is. A legnépszerûbb tétel azonban jelenleg az a feltevés, hogy Szaddám Huszein március végén már nem lesz Irak vezetôje. Múlt pénteken, amikor elterjedt a hír, hogy az iraki diktátor életét vesztette a bombázásokban, akárcsak a tôzsdéken, itt is nagy mozgás indult el: március elején még csak 20 százalékot adtak ennek az esélynek, múlt csütörtökön már 65-öt, másnap viszont már 79 százalékot.

A tippeket eladni és venni is lehet. Mint John Delaney, a Tradesports.com igazgatója a Reuters brit hírügynökségnek elmondta, Szaddám Huszein sorsával kapcsolatban több mint 1 millió dollárt tettek meg és csereberéltek tavaly szeptember óta, amikor a tippet felvetették. E forgalom oka, hogy a játékosok többsége a pénzügyi- kereskedelmi világból való, akik mindennapi foglalatosságukat folytatják "játékos" formában. Ezzel a kereslettel az iraki elnök a második legnagyobb tipptétel lett a hagyományosan elsô amerikai fôiskolai kosárlabda-bajnokság után.

Azért ennek az üzletnek is van határa: Delaney leszögezte, hogy nem lehet például fogadni a háború áldozatainak számára - bár akadtak, akik még erre is játszottak volna.

Nem a Tradesports.com az egyetlen fogadási honlap, amely manapság Irakból él. A Costa Ricai központú Betonsports.com például eddig 300 ezer dollárt inkasszált a konfliktusból. A többség 5-10 dolláros téteket tett, de volt, aki 500 dollárt is megkockáztatott.

Képviselôházi tudósítás

E hét során jelentôs politikai döntést hozott az RMDSZ képviselôházi frakciója, amikor eldöntötte, hogy tagjainak aláírásával kezdeményezôje lesz annak az alkotmánymódosító törvénytervezetnek, melyet az alkotmány felülvizsgálatával megbízott különleges bizottság készített el.

A döntés azért is fontos, mert több mint tíz év múltán lehetôség nyílt az általunk igencsak kifogásolt és 1991-ben elutasított alkotmány módosítására, javítására, magyar közösségünket és a társadalom egészét érintô alapvetô kérdések alkotmányos szintû felvetésére.

Kétségtelen, hogy hosszas vita elôzte meg a döntést, ugyanakkor az érvek túlnyomó többsége amellett szólt, hogy támogatnunk kell ezt a kezdeményezést, különösen hogy kidolgozásában aktívan részt vettünk, vannak elfogadott javaslataink és elutasított indítványaink, melyeket a vitában a két ház plenáris ülésein fenntarthatunk.

Összegezve, lássuk tehát, melyek azok a javaslatok, amiket elfogadtak, akár kifejezetten, ahogy az RMDSZ javasolta, akár oly módon, hogy javaslatunk lényege részben vagy egészében megtalálható a bizottsági szövegekben.

1. Az alkotmány 32-es, az oktatásra vonatkozó cikkelyének kiegészítését javasoltuk a következô megfogalmazásban: "Az oktatás valamennyi szinten (fokon) állami, magán és felekezeti oktatás keretében zajlik". Ez a szövegjavaslat ebben a formában lett elfogadva és jóváhagyása esetén azt jelenti majd, hogy a felekezeti oktatás önálló oktatási formaként jelenik meg. Másrészt pedig, a felekezeti oktatás valamennyi szinten biztosított, az óvodától az egyetemig. Kétségtelen, hogy ez az alkotmányos rendelkezés a közösségi autonómia egy rendkívül fontos eleme, magyar közösségünk számára pedig nélkülözhetetlen önazonosság-megôrzô feltétele.

2. A 119-es cikkely kiegészítéseként javasoltuk, és a bizottság hosszas viták után elfogadta a következô szöveget: "Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek jelentôs arányban élnek, az alaptörvényben elôírt feltételek mellett biztosított anyanyelvük használata szóban és írásban a helyi és decentralizált közigazgatási egységekkel való kapcsolatukban."

Ez az elôírás lehetôvé teszi azt, ami korábban az alkotmányban nem, de a rendes törvénykezés szintjén is csak korlátozott formában volt elismerve, nevezetesen, hogy a cikkelyben megjelölt feltételek mellett nemzeti közösségünk két külön kategóriába tartozó közigazgatási hatóság (önkormányzatok és decentralizált szervek) elôtt használhatja, szóban és írásban, anyanyelvünket.

3. Ugyancsak az anyanyelvhasználat körébe illeszkedik a 127-es cikkely második bekezdésének módosítása, mely szerint "A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy az alaptörvényben elôírt feltételek mellett anyanyelvükön fejezzék ki magukat az igazságszolgáltató hatóságok elôtt."

Ez a bizottság által elfogadott szöveg megteremti a hatóságok egy harmadik kategóriája elôtti anyanyelvhasználat jogát, jelesül a bíróságok elôtt.

4. Az 55-ös cikkely módosítása keretében a bizottság elfogadta a szakosodott ombudsman (nép ügyvédje) létrehozásának általunk javasolt gondolatát.

Az RMDSZ eredeti indítványában nevesítette is azokat a területeket (közöttük a kisebbségvédelmi ombudsman létrehozását), a bizottság azonban általános megfogalmazást fogadott el, ami azt jelenti, hogy az intézményt szabályozó törvény módosításával megjelenhet a kisebbségvédelmi ombudsman is.

5. Hasonlóképpen javasoltuk és a bizottság egy egyeztetett formában elfogadta a nép ügyvédje valamint az alkotmánybíróság intézményeinek a megerôsítését, hatásköreinek kiszélesítését, ami rendkívül fontos, hiszen az elsô esetben a nép ügyvédje az állampolgárokat védi a közigazgatási hatóságok esetleges visszaéléseivel szemben, az alkotmánybíróság pedig az egyetlen, a parlament fölött álló igazságszolgáltató hatóság, mely a törvények alkotmányosságára felügyel.

6. Javasoltunk egy sor államszervezéssel kapcsolatos módosítást. Mindenekelôtt a hatalommegosztás elvének a tételes megfogalmazását, melynek eddigi hiánya az alaptörvény szövegébôl számos, a hatalmi ágak közötti intézményi és funkcionális zavart, esetenként konfliktust okozott. A különbözô hatalmi ágak vonatkozásában indítványoztuk mûködésük hatékonyabbá tételét. Így a parlament két háza vonatkozásában a hatáskörök pontosabb, a jobb mûködés irányába történô különválasztását, a törvényhozási eljárás felgyorsítását. Az elfogadott megoldás kétségtelenül ezt a gondolatot, illetve szükségszerûséget követi, de lehetett volna sokkal jobb megoldást is találni.

A végrehajtó hatalom esetében a parlamenti rendszer bevezetését és a jelenlegi félelnöki rendszer eltörlését javasoltuk. A jelenleg érvényben lévô megoldás sok esetben diszfunkcionalitást okozott államelnök és kormány (miniszterelnök) között. A magunk részérôl a megoldást a parlamenti rendszerben láttuk volna, melynek keretében az elnököt a törvényhozás választja, a végrehajtó hatalom igazi feje pedig a mindenkori kormányfô. Ez egy sokkal tisztább képlet lett volna a végrehajtó hatalmon belül, de nem fogadták el.

Javasoltuk a sürgôsségi kormányrendeletek mint sajátos törvényerejû jogalkotás alkotmányos lehetôségnek a törlését, tekintettel arra a törvénykezési káoszra, amit az indokolatlanul elszaporodó sürgôsségi kormányrendeletek elfogadása jelentett. A határozott, radikális megoldásunkat nem fogadták el, hanem olyan bizottsági javaslat született, mely korlátozni próbálja bizonyos eljárási szabályokkal a sürgôsségi kormányrendeletek kibocsátását.

Helyi közigazgatás vonatkozásában javasoltuk a prefektus intézményének törlését, valamint a szubszidiaritás elvének mint a helyi közigazgatás egyik alapelvének az elfogadását. Az elsô esetben nem egyeztek bele a prefektus intézményének a törlésébe (mely a helyi autonómiát szélesítette volna), hanem pontosították hatáskörét. A második esetben pedig, annak ellenére, hogy a szubszidiaritás a jelenlegi, mûködô helyi közigazgatásban érvényesülô rendezô elv, nem tartották idôszerûnek (a fogalom nemzetközi szintû jogi kidolgozatlansága miatt) az elfogadását.

Kétségtelen, hogy ezekben a kérdésekben tapasztalható pozitív elmozdulás, de korántsem a körülmények által kívánt, ajánlott, helyenként megkövetelt mértékben.

7. Végül, de nem utolsósorban kell megemlítenünk az Európai Unióhoz való csatlakozást elôsegítô integrációs javaslataink elfogadását, különös tekintettel a szuverenitás egyes jogosítványainak az átruházására az uniós intézmények irányába, illetve a közösségi joganyag elsôbbségének elfogadását a belsô jogrendszerrel szemben.

Kétségtelen, hogy vannak olyan javaslataink is, melyeket nem fogadott el a bizottság, de ezeket a plénum vitájában fogjuk majd fenntartani.

Ezen javaslatok közül a legfontosabbak, hogy nem fogadták el a 148-as cikkely törlésére vonatkozó indítványunkat, azon cikkelyét, mely megtiltja bizonyos alkotmányos elôírások módosítását. Értelemszerûen ebbôl következik, hogy nem vették figyelembe az 1-es cikkelyre, a nemzetállam fogalmára vonatkozó törlési javaslatunkat sem, mely az elôzô tiltás hatálya alatt áll.

Javasoltuk a szuverenitás fogalmának alapvetô átértékelését akkor, amikor azt a meghatározást indítványoztuk a 2-es cikkelynél, hogy "a szuverenitás a román állampolgárokat illeti", ahelyett a jelenlegi megfogalmazás helyett, mely szerint "A nemzeti szuverenitás a román népé..." A mi javaslatunk a szuverenitás polgári jellegû megközelítése, míg a jelenleg is érvényben lévô és nem módosított megfogalmazás etnikai tartalmat ad a szuverenitásnak.

A 3-as cikkely vonatkozásában, mely az ország területi közigazgatási felosztását határozza meg, kiegészítésként javasoltuk, hogy a jelenlegi meglévô közigazgatási egységek (község, város, megye) mellett más típusú közigazgatási egység is (pl. régió) létrehozható legyen. Ezt annak ellenére nem fogadták el, hogy az integrációs minisztérium támogatta és minden bizonnyal a regionalizálódás elkerülhetetlen folyamat lesz Romániában, amit az alkotmány szintjén is kell rögzíteni.

Nem fogadták el, de fenntartjuk és bízunk benne, hogy esetleg elfogadják a 6-os cikkelyre vonatkozó módosításainkat. A 6-os cikkely a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozza, megítélésünk szerint nem megfelelô, nem elégséges formában.

Indítványunk értelmében a nemzeti kisebbségeket államalkotó nemzeti közösségként kell meghatározni. Ez biztosítaná számára a közjogi jogalanyiságot és a közösségi jogok alkotmányjogilag garantált lehetôségét. Ugyanennek a cikkelynek a harmadik bekezdésében a jogegyenlôség elve mellett az esélyegyenlôség és a diszkrimináció-ellenesség elvének az alkalmazását szorgalmazzuk, mely a pozitív diszkrimináció gyakorlatát honosíthatja meg. Végül a negyedik bekezdésben javasoltuk, hogy "A nemzeti közösségek etnikai, nyelvi, kulturális, vallási identitásának megôrzése, fejlesztése és kifejezése céljából létrehozott intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elvei alapján szervezôdnek." E szövegjavaslattal a személyi elvû közösségi autonómia alkotmányos formában történô kifejezését fogalmaztuk meg, alkalmazva az RMDSZ programjának vonatkozó elôírásait.

Feladatunk a következôkben ezen javaslatoknak a plénum elôtti fenntartása, illetve az elfogadottak megvédése.

Az alkotmánymódosító kezdeményezést a képviselôházi frakció öt ellenszavazattal elfogadta, és ezek kivételével aláírásával is támogatta.

A Tolerancia Hete

A Pro Európa Liga Tolerancia Hete rendezvénysorozatának Szélsôségesség a mai Romániában címû szombati kollokviumán közismert bukaresti, kolozsvári és marosvásárhelyi értelmiségiek folytattak dialógust az extrémizmus hazai jelenségérôl. A rendezvényre eljött Gabriel Andreescu politológus, ismert polgárjogi aktivista, Bányai Péter politológus, Bíró Béla publicista, Adrian Moraru szociológus, Roth András egyetemi tanár, Haller István, a liga marosvásárhelyi emberjogi irodájának munkatársa. A vitavezetô Smaranda Enache volt.

Köztudott, Marosvásárhelyen a rendszerváltás után közvetlenül román és magyar értelmiségiek ültek asztalhoz az extrémizmus megfékezésére, ám tudjuk, mi követte az értelmiségi kerekasztalt. Ismeretes, pár napra rá miként vált néhány román értelmiségi a szélsôségesség országos zászlóvivôjévé. Azóta a romániai közélet megnyugtatóan csendesebb lett, noha az extrémizmus, a nacionalizmus és az ultranacionalizmus nem tûnt el a romániai politikai közélet porondjáról, sôt jelen van a parlamentben, a vidéki közéletben. Így gondolja ezt Gabriel Andreescu, aki a kollokviumon a jobboldali nacionalizmussal kívánt behatóbban foglalkozni. A politológus az extrémizmust és fundamentalizmust mint világjelenséget hozta kontextusba, hiszen a médiumok naponta közölnek híreket neonáci megmozdulásokról szerte a világból. Megjelent az Antonescu-kultusz, megjelentek a legionárius új mozgalmak. Rávilágított arra, miként jelentkezik az extrémizmus választások idején, lásd a Nagy- Románia Párt aggasztó térhódítását. Bár vannak jelek demokratikus nyitásra, Andreescu úgy véli, a nacionalizmus egyik legfôbb melegágya az ortodox egyház fundamentalizmusa, intoleráns, agresszív magatartása a kisebb vagy a neoprotestáns egyházak irányába. A polgárjogi aktivista úgy véli, Romániában a jobboldali extrémizmusnak volt mindig nagyobb erôtere.

Bányai Péter a volt és a mai román titkosszolgálat politikai kurzusa közt vont párhuzamot, fenntartva, hogy a mai titkosszolgálat nem hagyott fel elôdje politikai praktikáival. Sérelmezte, hogy a magukat demokratikusnak beállító központi napilapok, hetilapok, mint például a 22, elôítéletektôl hemzsegô, nacionalista töltetû írásokat közölnek. Bíró Béla nem tesz különbséget jobboldali és baloldali nacionalizmus között. Akárcsak a többségi nemzetnek, a kisebbségi közösségeknek is megvannak a saját nacionalistái. A publicista értelmezése szerint mindkét pólus a múltat saját olvasatában magyarázza. Ez a tulajdonság mindkét nép extrémizmusában azonos. Haller István a deklarált romániai kisebbségi jogvédelem és a jogi gyakorlat közötti ellentmondásokat emelte ki. Az igazságügy és bûnüldözés nagy közömbösséggel kezeli a kisebbségek jogsérelmeit.

Adrian Moraru Bukarestbôl érkezett, a nemrég alapított Politika és Közélet Intézet munkatársaként dolgozik. Elmondta, olyan jelenségeket vizsgálnak tudományos eszközökkel, mint a nacionalizmus bánsági térhódítása, a Piatra Neamt-i cigánygettó kérdése, szociológiailag vizsgálják a szegénység és az extrémizmus közötti összefüggéseket, a Zsil- völgyi társadalmi jelenségeket. Roth András kolozsvári egyetemi tanár is úgy véli, nincs se visszafogott, se extrém nacionalizmus. Szerinte az idegengyûlöletben nem lehet határvonalat húzni, a demokratikus felfogás és kurzus nem ismer extrém partnereket.

A kollokviumon szó esett a közszolgálati médiumok felelôsségérôl, arról, hogy bizonyos, mértéktartónak mondott központi napilapok átvették a nacionalista, rosszabb esetben az ultranacionalista sajtó gyakorlati ismérveit, retorikáját.

Végezetül Smaranda Enache vonta le a konklúziót, megjegyezve: "a küzdelmet természetesen nem adjuk fel."

A pénteki videokonferencián Adrian Nastase kormányfô egyebek között a Tiszta Románia programról szólva elégedetlenségének adott hangot az ország tisztaságát, imázsát illetôen. Mert milyen például Bukarest "névjegykártyája", tette fel a szónoki kérdést, s azonnal válaszolt is rá. Csupán tíz kilométeren, Otopeni és a fôváros között, a külföldi látogató azt hihetné, Törökországba tévedt. Útszéli bazárok, autótemetô, szemét fogadja az arra tévedôt.

A miniszterelnök éppoly elégedetlen a falvak arculatával is. Véleménye szerint elsôsorban a lakosságnak kellene gondoznia, csinosítania a háza táját: kiássa a sáncot, lemeszelje a ház falát, de a legnagyobb felelôsség mégis a hely- hatóságoké. Ugyanis a polgármestereket azért választották, hogy
"helységgazdálkodjanak", amibe igazán "belefér" a faluszépítés is. Kijelentette: gyakrabban kellene külföldre utazniuk, hátha ragadna valami rájuk a civilizációból. Akkor talán nem építkeznének összevissza, hogy egyik ház az országút mellett, a másik nyolc méterrel beljebb, és így tovább, nem készítenének huszonöt féle kerítést, hanem a külföldön látottakhoz hasonlóan, csak két- három félét, tisztán tartanák a házuk elejét, sorolta Adrian Nastase. Megoldásként ajánlotta a megyei tanácsoknak: ne adjanak pénzt azoknak a polgármestereknek, akik nem teljesítik a kötelességüket (például - mondta - a garantált minimáljövedelem erre való). Hangsúlyt kell fektetni a falvak modernizálására, hiszen a lakosság 47%-a falun él. Ezt akarja elôsegíteni a villamosítási program, az útkövezés, az, hogy felfüggesztették a földadót, megduplázták, s tovább emelik majd a mezôgazdasági nyugdíjakat.

Mondhatná valaki, hogy nem ez a legfontosabb az ország számára e pillanatban, de ennek is van jelentôsége. A Tiszta Románia program az életminôség javítását szolgálja, s a gazdasági, az egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi reformokkal együtt civilizációnak nevezik, mondta végül Adrian Nastase.

A Látó Irodalmi Színpadán:

Szombat este a Látó székházában párizsi íróvendéget fogadott a közönség. Nagy Pál, a párizsi Magyar Mûhely alapító szerkesztôje jött Marosvásárhelyre. Érdekes, nagy tudású ember. Papp Tiborral és Bújdosó Alpárral évtizedekig szerkesztette a magyar nyelvû folyóiratot, írt szépirodalmat, egy párizsi román ember nyomdájában faragta az ólmot, miközben az eltelt idô lassan történelem lett. A magyar irodalomtörténet fontos fejezete.

Nagy Pál, az emigráns magyar irodalom jelentôs képviselôje is ötvenhatos ember, Salgótarjánból indult. Pontosabban az egri tanárképzô fôiskolán várta meg a forradalmat. Miskolcon, ahol sortüzek dördültek el, mindössze 3 napot töltött, de elegendô idôt arra, hogy halálra ítéljék. Megszabadult, kalandos úton átmenekült a magyar-osztrák határon, ahol ellenforradalmi elit alakulat lövöldözött a menekülô magyarokra. Nem kívánt elmenni, de be kellett látnia: szabad országban többet tehet a nemzetért, mint börtönben, a szovjet csapatok által elözönlött Magyarországon. Barátai, akik maradtak, 8-10 évet ültek. Elmondta, Nyugaton a magyar forradalomnak óriási visszhangja volt, a Nyugatra érkezett magyarok voltak a hôsök. Otthon sortüzek dördültek el. Salgótarjánban legalább 80 halott maradt.

Párizsban a Sorbonne-ra jártak Nagyék, eldöntötték, lapot kell csinálni. 1962 májusában megjelent a Magyar Mûhely elsô száma, 1996-ig 100 lapszámot ért meg a Mûhely, amikor átadták a lap szerkesztését fiatal magyar íróknak. Ma a folyóirat 41. évfolyamánál tart. A hallgatás éveiben a Magyar Mûhelyben közölt Füst Milán, Kassák Lajos, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Tandori Dezsô. Esterházy Péter elsô novelláját is a párizsi Magyar Mûhely közli.

Írónkat a kelet-európai sors Nyugaton sem kerülte el. Párizsban találkozik egy Dobrudzsából Franciaországba emigrált román nyomdatulajdonossal, aki az elôítéleteket levetkôzve felveszi Nagy Pált és társait nyomdásznak, mert nem felejtette, hogy valahol, kalandozásai során magyar hentesmester mentette meg az éhezéstôl.

A Magyar Mûhely ma már vaskos irodalomtörténet. Nagy Pál részt vett az 1972-ben induló D’atelier címû francia folyóirat és könyvkiadó létrehozásában. Munkáit az avantgárd irodalmi törekvések jellemzik. Párizsi mûhelyükben megfordult Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár és Farkas Árpád is. Ana Blandiana és más román írók is találkoztak a nyugati magyar irodalom párizsi képviselôivel. Az író részleteket olvasott fel a Journal in-time címû könyvébôl, majd videoszövegeket, úgynevezett írásvetítôvel készült munkájából is bemutatott részleteket.

Az EMKE Maros megyei szervezete és a Kántortanító-képzô Fôiskola szervezésében került sor a múlt héten a Megy a gyûrû címû népi gyermekjáték- és táncdallamokat tartalmazó daloskönyv bemutatójára. A dallamokat Szabó Éva válogatta, a számítógépes kottaírást Sinkó András végezte. Elôszót írt Barabás László, míg a fényképeket Bálint Zsigmond fotómûvész készítette.

A megyei EMKE elsô kiadványát dr. Ábrám Zoltán elnök méltatta, majd Barabás László ismertette a fôiskola keretén belül mûködô Gyöngyharmat népdal és -zene szakkör tevékenységét, melynek a gyûjteményébôl összeállt a kötet.

A könyvbemutató rendhagyó volt azáltal, hogy programjában gazdag mûsor szerepelt. Gyermek- és népdalokat énekeltek a Szabó Éva által irányított Gyöngyharmat kör tagjai, az Unirea Nemzeti Kollégium ötödikesei, akiket Józsa Hajnal tanárnô irányított, továbbá a Szent Miklós plébánia gyermekkórusa - Hompoth Zolnai Péter kántor vezetésével - és az utcagyerek- missziót felvállaló Pici Ház gyerekei, akiket Csíki Ibolya tanítónô állított színpadra. A Kántortanító-képzô Fôiskola elsô- és másodéves hallgatói katonadalokat adtak elô. Muzsikált a fôiskola zenekara, valamint a Mûvészeti Líceum Cinige együttese, irányítójuk Sinkó András tanár. Gyermektáncokat jártak a Mûvészeti Líceum második osztályos tanulói.

Barabás László oklevelet adott át Szabó György Pálnak, Szabó Évának a közmûvelôdésért kifejtett tevékenységükért, valamint a Kántortanító-képzô Fôiskola zenekarának beindításáért, illetve a néprajzkör vezetésében kifejtett tevékenységükért. Dr. Ábrám Zoltánt a Szabó házaspártól átvett tevékenység folytatásáért illette hasonló elismerés.

Thália hódolói minden év március 27- én ünneplik a színházi világnapot. Ez az esemény alkalmat ad jeles rendezvények megszervezésére is.

Ebbôl az alkalomból idén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata színészbált szervez, melyre 2003. március 29- én, szombaton este 8 órától kerül sor. A rendezvény mûvészi mûsor és báli programot jelent. A mûvészi mûsor elôadói: B. Fülöp Erzsébet, Darabont Mikold, Fodor Piroska, Fülöp Bea, Györffy András, Henn János, Kilyén Ilka, László Zsuzsa, Makra Lajos Szentgyörgyi-díjas, Nagy Dorottya, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, Somody Hajnal, Szabadi Nóra, Tatai Sándor, Zayzon Zsolt és a meghívottak. Az elôadás zenei munkatársa: Orbán András m.v., a báli program zenéjét az Autostop együttes biztosítja. Díszlet-jelmez: Szabó Annamária. A bál háznagya: Györffy András.

A részvételi díj a mûvészi mûsor, a báli program és a svédasztalos szabadbüfé kínálatát fedezi. Jegyek elôvételben a színház jegypénztárában válthatók, tel: 212-335/119.

A színészbál alkalmával kerül sor a Hunyadi László Baráti Köre Társaság tombolasorsolására melynek teljes bevételét a társaság céljaira fordítják, amely célok között szerepel minden évad végén egy-egy fiatal színész illetve színésznô, egy idôs színész kolléga, valamint egy mûszaki dolgozó jutalmazása. A nyeremények között Kulcsár Erzsébet képzômûvész bôrplasztikája, Puskás Sándor kerámiaplakettje, Szélyes Andrea egyedi ruhakreációja, a Mentor Kiadó könyvcsomagja, valamint egy 6 millió lej értékû íróasztal is szerepel. Ugyanott árverésre kerül Simon Endre képzômûvész Árnyékos fák címû pasztellképe is. A 25.000 lejes tombolajegyeket a belépôvel együtt, de a bálon külön is meg lehet váltani.

Az iraki háború füstje elhomályosította (befeketítette!) a hétvége minden más eseményét, képtelen voltam nyugodtan végignézni egy focimeccset, folyton átugrottam a hírtévékre. Volt ebben valami bûnös várakozás - mikor érkeznek már a B-52-esek? -, akciófilmekhez szokott szemem rutinosan nyelte a katapultált pilóták "elkapását" a Tigris hídja alatt. Végül a lincselésre készülôdô civilek hoppon maradtak; elmenekítették ôket, az élô pilóta többet ér.

Feltûnt, hogy a péntek estéli nagy bombázás után már alig lehetett összefüggô képeket látni a háborúról (állóképet igen); késôbb valakik elmondták, miért. Egyrészt mert 2001. szeptember 11. óta az a tapasztalat, hogy katasztrófahangulatban az amerikai fogyasztó igencsak visszafogja magát. A nagy áruházak forgalma jelentôsen csökkent a Discovery ûrsikló felrobbanása után is, a derék állampolgárokon szorongás lett úrrá, valósággal étvágytalanná váltak. A háborús fenyegetettség is árt a jó kedélynek: miután beszerezte gázmaszkját meg az ilyenkor ajánlott egyéb védelmi kellékeket, és élelmiszerbôl, vízbôl és ecetbôl, üdítôbôl és szeszes italokból rendesen feltöltötte a speizot, az átlagamerikai leállt. És akkor kitört a háború, és jöttek az elsô dicsôséges hírek, és úgy nézett ki, hogy minden oké; de elestek az elsô harcosok, bekerítették az elsô tengerészgyalogosokat, amcsi rakéta brit gépet talált, lelôtték a bazi helikoptereket, szóval kezdett valóságossá válni, hogy a háború fájdalmas áldozatokkal, pótolhatatlan veszteségekkel jár. És ha ezeket a - horrorfilmet megszégyenítô - képeket a halottakról, sebesültekrôl, az iraki civil lakosság áldozatairól, gyerekekrôl, idôsekrôl, nôkrôl - beadják, akkor nemcsak a fogyasztás csökken tovább, hanem a béketüntetések is még inkább fölerôsödnek.

Úgyhogy akik elpártoltak a háború kedvéért a román Big Brothertôl, valószínûleg ismét ráfanyalodnak, akik pedig valami huszonnégyórás jöttem-bombáztam- gyôztem típusú sikersztorit reméltek az élôben közvetített háborútól, lassan elunják, és egyebet választanak. Mert a nézô olyan, mint a gyermek: mihelyt nem tetszik valami, leteszi, eldobja, tovább lép, kattint.

Rómában boldoggá avatták Batthyány- Strattmann Lászlót, a szegények orvosát. Gyönyörû idô volt a Szent Péter téren, a szentmisét közvetítette a Duna Tévé, Mádl Ferenc államelnök is ott volt Dalma asszonnyal. (Amitôl viszont tartottam, be is következett. A Szentatya bezzeg ki tudta mondani a herceg-orvos nevét, helyesen, a magyar hölgy pedig, aki a spanyol, francia, angol, német nyelveken szóló világi hívekkel egy sorban olvasott, nem.)

Mint "koldus, rossz álmú zsellér", hajnalban felriadok, és elkapom az Oscar-díjak gáláját, a hetvenötödiket, a Kodak Színházban, Los Angyalosban. Szívbôl sajnálom a pompás sztár hölgyeket, akik nem vehették föl legizgatóbb ruhakölteményeiket. Nem neheztelek a német Caroline Linkre, aki a legjobb nem amerikai filmnek járó díjat nyerte Sehol Afrikában címû alkotásával, de nem linkségbôl maradt távol... Nagyjából az lett, amirôl harangozott a média, a hetvenéves Peter O’Toole életmûdíjas, és hát tarolt a Chicago. Nicole Kidman (Az órák) a legjobb nôi és Adrien Brody (29 évesen a legifjabb oszkáros) a legjobb férfi színész (A zongorista). Caterine Zeta-Jones (Chicago) és Chris Cooper (Adaptation) a legjobb epizódszereplôk - Katinak nem ment el a magzatvize, simán vehette át a szobrocskát, ó, és mégis mindenki ott volt, elenyészô kivétellel, aki csak számít, Kirk Douglas nagypapi, Michael Douglas apuka... Egy hatalmas család, a filmvilág krémje. Mégiscsak tudnak ünnepelni azok a fránya hollywoodi csudaszépek és csudagazdagok! (És csudairigyek.)

A Chicago címû musical vitte el a legjobb filmnek járó Oscart. Rendezte Rob Marshall. Ez a film kapta a legjobb nôi mellékszereplésért, a legjobb látványtervért és díszletért és a legjobb jelmezért járó díjat is. De a legjobb rendezésért Roman Polanski alkotását, A zongoristát díjazták. A Gyûrûk ura - A két torony, melyet
"csak" hat kategóriában jelöltek, megkapta a legjobb képi hatásért járó Oscart.

Körülbelül ennél a résznél koppanhatott le a szemem... Amint felébredtem, elsô dolgom az volt, hogy átkapcsoljak. Hová? Véletlenül Verebes Istvánra, amint éppen sajátmagával, másik (képi) énjével kíván felvidítani bennünket. Kíván, de nem akar. És mivel semmit sem tehet a világ mostani állapota/helyzete, vagyis az öldöklés, az elszabadult pokol ellen, rezignáltan kezdi a napot: a mosoly humortalanságával tüntet.

Hát jó, gondolom. Ez is valami. És azonnal: mohón, mint egy kiéhezett drogos, rárobbanok a CNN-re.

(Folytatás március 19-i lapszámunkból)

Amszterdamba december 30-án jutottunk el. Hanna is velünk tartott, és mindenkivel jött valaki a háziak közül. A központban parkoltunk, szemben az állomás épületével, a csatorna partján. Amit legelôször megpillantottunk, a kerékpár-parkoló volt. Két emelet magasságban sorakozott több ezer kerékpár. Azt hiszem, egész Romániában nincs annyi, mint ahányat ott tárolnak a munkába igyekvôk. Hollandiában elsôsorban a kerékpárosokra kell figyelnie a járókelônek, mert mindenütt ott vannak, és mindig nekik van elsôbbségük, a gyalogosokkal szemben is. A modern villamos csengetett vagy megállt, de a kerékpáros jött a számára kijelölt sávon, s ha odatéved az ember, nemigen volt kegyelem. Márpedig lévén, hogy a kerékpársáv épp a járda mellett van, könnyû volt rátévednie a bárgyú kelet-európai turistának. A kikötôbe rohantunkban bizony nemegyszer rángattuk el egymást egy-egy dolgára igyekvô kerékpáros elôl.

Szerencsésen odaértünk a hajóhoz. Beültünk a jóképû, barna, bajuszos Edward kapitány fedett sétahajójába, aki végigvitt bennünket, ha nem is minden csatornán, de ami abba a kb. másfél órába belefért, mindent megmutatott. És mesélt, kedvesen, szellemesen, a tiszteletes úr híven fordította, amit mondott. Mindent csak egy pillanatig láttunk, és suhantunk tovább. Érdekes volt látni a Jordán-csatornán horgonyzó lakóhajókat. Az elsôk a 60-as években, a hippi- mozgalom idején horgonyoztak le oda, de ma már annyira divatossá váltak, hogy több tízezer eurót is fizetnek egy-egy ilyen, egészen modern lakóhajóért. Nem csoda, hiszen a város szívében élhetnek, igaz, tenyérnyi területen, de közmûvesített minden, azaz összkomfortos. Ha nincs szárazföld, toldd meg egy arasz lakóhajóval - lehetne a szlogenjük.

Amszterdamról minden útikönyvben, tévéfilmben olvashatjuk, láthatjuk, hogy Észak Velencéje. Ezres nagyságrenddel több a hídja és csatornája, mint az olasz városnak. Csak az éghajlata nem olyan kedvezô, de ez nemigen riasztja a Keletrôl érkezôket. Kínaiak, vietnamiak, és sok hindu meg néger szaladgál az utcákon napi dolga után. Már szinte többen vannak, mint a hollandok.

A hajókázás után a város közelében lévô Zaanshe-Schansba, azaz skanzenbe vittek. Fapapucs-múzeum, sajtmúzeum, ezüstmûves öntöde, szélmalom, aranyos kis házak, egyik- másikban laktak is - minden volt, ami Hollandiát és népét jellemzi. Hazaérkezvén a gyülekezeti házba, következett a kínai vacsora, amirôl már szóltam.

Még egy ilyen nagy kirándulást szerveztek számunkra Arnhembe, a Burgers Loo állatkertbe. Aki annyit nézi a tévében az Animal Planetet, mint én s mindig sóvárog, hogy csak egy "olyan" állatkertet láthatna, annak a csoda valóra válása volt. Hollandiában sok az erdô, ez az állatkert is egy erdô szívében van, közel a német határhoz. Sivatag és óceán, szafari, van itt minden. Az ôserdôben ebédeltünk, ahol teknôsök, gyíkok, szövômadarak éltek, vízesés zuhogott, és lépten-nyomon fedeztem fel olyan növényeket, amelyekért itthon drága pénzt fizetünk, hogy lakásunkban gyönyörködhessünk bennük.

Ez volt az utolsó napunk. Ahogy a programfüzetben állt - mert ezt is készítettek számunkra -, ezt a kirándulást is egy kedves esttel fejeztük be a Sola Gratia öregotthon dísztermében. A közelünkben ült Tóth bácsi, a scoonhoveni magyar. Ide is jutott közülünk. Tóth bácsi 87 éves, friss, mozgékony üzletember. A városközpontban láttuk az üzletét, és elmondta, hogy nemrég nyitott egyet Utrechtben is. 1920-ban került Hollandiába kisgyerekként. Akkoriban, vagyis az elsô világháború végén - ahogy mesélte - sok gyereket ültettek fel a vonatra, ô Hollandiában ébredt fel, s azóta is itt van. Családjával, azaz testvéreivel tartotta mindig a kapcsolatot, ezért is van az, hogy sosem felejtette el anyanyelvét, de - ahogy mondta -: Én öt-hat nyelven beszélek, nekem ez nem volt probléma soha. Amikor Romániában jártam, a románokkal spanyolul beszéltem. Madárcsontú, filigrán kis felesége is megtanult magyarul valamennyire, annyira mindenképpen, hogy a dohányzásért magyarul dorgáljon meg.

Eljött a hazaindulás napja. Mindenki mindenkitôl elbúcsúzott. Vendéglátóink még kamasz gyerekeiket is elhozták búcsúzni, hogy a cukorfalatokról ne is beszéljek. Jó utat kívántak, és mi, a két Marcival, a fiúval és apjával, sofôreinkkel, nekivágtunk a 2000 km-es útnak. Áldja meg az Isten ôket, hogy kétnapi út után minden baj és nehézség nélkül hazaértünk.

Felébredtem. S ha visszagondolok, négy szó maradt meg bennem mélyen, ha a hollandokra gondolok.

Föld. Víz. Nép. Hit.

Ilyen földet és ennyi vizet csak olyan nép tudott meghódítani és megtartani, amelyik önmagába és Istenbe vetett hittel látott hozzá a munkához, s ebben a hitben él ma is.

Milyen beruházásokat terveznek 2003-ban? - kérdeztük Floare Gheorghetól, Nagysármás polgármesterétôl.

- Elsôsorban infrastruktúra-fejlesztésre szánunk pénzt az idén, nagyrészt községi utak kövezésére. Ehhez a Román Fejlesztési Alaptól pályázunk újabb összegekre, a dokumentációkat még el kell készítenünk. Tervben van továbbá a polgármesteri hivatal épületének tetôfelújítása. Ezt ideiglenesen megjavítottuk, mert fennállt a veszély, hogy beomlik, de sokáig nem fog tartani. Folytatni fogjuk a kultúrotthon fûtôrendszerének korszerûsítését, tervezzük a mozi épületének rendbetételét is. Elkülönítettünk pénzt a polgármesteri hivatal elôtti útszakasz leaszfaltozására, 200 méter helyett 500 méteren terítünk le aszfaltszônyeget és járdakövezésre is beszereztünk már 12.000 burkolatkövet. Ha pedig sikerül létrehozni egy hulladéktárolót a községközpont közelében, amihez még számos engedély szükséges, ide utat is kell építeni.

- Mire számíthatnak a község falvai?

- Csehtelkén a Román Fejlesztési Alaptól pályázattal nyert pénzbôl számítunk utat kövezni, Lárgában még 5 kilométer utat kövezünk le, Kissármáson helyi költségvetésbôl javítunk majd utat, Báldon folytatjuk az útkövezést. Az erre megvásárolt anyag egy részét a tél folyamán ellopták, de sikerült visszaszerezni, úgyhogy nem lesznek gondok. Végül Bánffytanyán az ortodox templom építésének befejezésére utalunk ki pénzt.

Tavaly nyolc új számítógépet, két nyomtatót és egy szervert vásárolt a polgármesteri hivatal. A versenytárgyaláson 4 cég vett részt, egy szebeni vállalkozó nyert. A beruházás értéke 250 millió lej volt. A programokra azonban csak nemrég szervezték meg a licitet, erre 50 millió lejt költ az önkormányzat. Egyelôre még nem végleges az eredmény, óvási idôszakban vannak. Floare Gheorghe polgármester szerint a teljes adatbázist számítógépre viszik fel, megkönnyítve, gyorsítva mind a lakossági ügyintézést, mind az alkalmazottak munkáját. Az internet-szolgáltatást is bevezették, és készülôben van a község
weboldala. A megyei tanács illetékesei egyébként nemrég felszólították a községeket, hogy rövid idôn belül készítsenek el egy tájékoztató anyagot a helységrôl, ami szerepelne a megyei tanács honlapján.

Ami hiányosságként könyvelhetô el, a megyei önkormányzattal folytatott elektronikus levelezés nem mûködik, erre a célra továbbra is a telefon, fax és jobb esetben a floppy vagy a CD-lemez szolgál. Felvételünkön az egyik számítógépesített hivatali iroda látható.

"Korainak tartom a 6 éves korú kötelezô iskolakezdést. A gyerekek érdeklôdését ebben a korban inkább a didaktikai játékok kötik le. Olvastam olyan véleményeket, hogy európai viszonylatban is ez a gyakorlat, utána meg kiderült, hogy nem egészen így van" - válaszolja érdeklôdésünkre Szkolka Attila, a helybeli líceum aligazgatója. A 6 éves korúak ôsztôl bevezetésre kerülô iskolakezdése miatt valószínûnek tartja, hogy a négy óvónôi állás közül egy megszûnik, ám annyi magyar gyerek nincs, hogy 2 elsô osztályt indítsanak és az állás nélkül maradt, egyébként kettôs képesítéssel rendelkezô óvónô tanítónôként dolgozhasson tovább. Nem tudhatjuk azt sem elôre, hogy hány szülô gondolja meg magát és orvosi igazolvány birtokában halasztja el egy évvel gyereke iskolakezdését. Nem mindenik hatéves gyerek érett arra, hogy elkezdje az iskolát. Ha pedig mi, pedagógusok nem vagyunk egy véleményen, mit mondjanak a szülôk? - tette fel a kérdést az aligazgató, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a tanterven is elvégzik a megfelelô változtatásokat, a gyerekek képességeihez igazítva azt.

A megközelítôleg 40 százaléknyi magyar lakosságú Nagysármás mindkét bejárata (Báld és Kissármás) felôl lefestett kétnyelvû helységnévtábla látványa fogadja az ide érkezôt. A tavaly kitett tábla magyar nyelvû feliratát már mintegy két héttel az elhelyezése után "ismeretlen" tettesek bemázolták. Ismeretlenek, hiszen senki ellen nem indult nyomozás, vizsgálat, bár van, aki tudni véli, kik a festegetôk. - Vannak, akik tanúi voltak a történteknek. Jeleztük a rendôrségnek, tanácsnak, polgármesternek, de választ nem kaptunk - mondta Sallai Imre helyi RMDSZ-elnök. A táblák azóta is változatlan állapotban vannak, kicseréltetésük sokba kerülne. Sallai Imre szerint egyszerûbb lenne keresni egy ügyes kezû embert, levenni a táblákat, természetesen az útügyi hatóság engedélyével és kijavítani a feliratot. Mellesleg nem is érdemes új táblákat kitenni, hisz úgyis lefestik, véli az RMDSZ-elnök.

Sallai Imre szerint a községben a románok és magyarok közti viszony nem rossz, de mindig akad egy-két viszálykeltô személy.

Ami az intézmények kétnyelvû feliratozását illeti, amint lesz rá pénz, ezekre az épületekre is kikerül a kétnyelvû tábla. A község jegyzôje, Rusu Maria elmondta: következô lépésként Lárga, Marócháza és Titiána településeken helyezik ki a kétnyelvû helységnévtáblákat.

Sármáson jártunkkor kíváncsiak voltunk, milyen szabadidôs szórakozási lehetôségekkel rendelkezik a helybéli fiatalság.

Meglepetésünkre szinte egyhangúlag panaszáradat fogadott. C. M. szerint a sármási diszkó egy alvilági hely, teljesen kultúramentes. "A magyar közösségnek, ha ritkán is, de vannak lehetôségei: bálokat szerveznek, a román lakosság nemigen hajlik erre. A mozit bezárták, úgy látták, nem nyereséges. Két évvel ezelôtt kértük a mozi újranyitását, de akkor semmiféle intézkedés nem történt a községvezetés részérôl. A 17 éves fiam barátaival találkozgat, otthon rendezett be magának egy sporttermet, ahol body buildingezik. Volt egy internetklub is, de bezárt. Van egy könyvtár, kíváncsi lennék hányan kölcsönöznek ki könyveket. Mindenképpen az iskolának és a polgármesteri hivatalnak kellene tennie valamit, gondolnia a fiatalok civilizált és színvonalasabb szórakozási lehetôségeinek megteremtésére."

A. M. színjátékról beszélt, az otthon- munkahely-otthon közötti mindennapos út ismétlôdésérôl, ezen kívül nincs hova mennie. Maradnak az esküvôk, az otthoni tévézés, másoknak a kocsma, vagy a diszkó, ahova a 15-16 évesek járnak el. Idônként Kolozsvárra, esetleg Marosvásárhelyre utazik, ahol megnéz egy-egy színdarabot, elôadást. A 18 éven felülieknek semmilyen szórakozási lehetôségük nincs. "Lassan már egy jobb könyvet sem tudok vásárolni, sokba kerül".

M. E. szerint a magyar fiatalok kevesen vannak, széthúznak. Bálokon, a helyi táncegyüttes elôadásain lehet csak kikapcsolódni, színházi elôadással már évek óta nem jött egy társulat sem Sármásra. "Hiányoznak a kulturális elôadások, de kevesen vannak, akik valaha megnéztek egy színdarabot, az operát pedig legtöbben nem is ismerik. Néha összejövünk a barátokkal, bulizunk."

Floare Gheorghe polgármester kérdésünkre azt válaszolta, mindent megtettek azért, hogy az emberek szabadidejüket kellemesen töltsék. Ha bált akartak szervezni, megadták a lehetôséget a kultúrotthonban. De a legtöbben nyáron a mezôgazdasági munkákkal vannak elfoglalva, nemigen van kedvük szórakozni. A mozival kapcsolatban szintén mindent megtettek annak érdekében, hogy a jelenleg a kolozsvári Radef adminisztrálásában levô épületet átvegye a polgármesteri hivatal.

- A szóban forgó épület tönkrement, veszélyezteti az emberek biztonságát. Az elmúlt években feltörték az ajtókat, ellopták a vetítôberendezés tartozékait. A polgármesteri hivatal sem fektetett bele pénzt, hiszen nem a tulajdona. A dokumentációt benyújtották az illetékesekhez, már csak kormányhatározatra várnak, amelynek alapján a tanács átvenné az épületet. Ha ez megtörténik, sor kerülhet a feljavítására, amire már elkülönítettünk bizonyos összeget - jelentette ki a polgármester, hozzátéve, a felújított épületben majd sporttermet, fitnesztermet rendeznek be.

Floare Gheorghe szerint szinte értelmetlen meghívni különféle színtársulatokat Sármásra, az érdeklôdés nagyon gyenge. Az emberek inkább otthon ülnek, nézik a televíziót. A társulatok pedig nem jönnek ingyen, ha pedig az emberek nem mennek el az elôadásokra, bevétel sincs.

Ami a diszkót illeti, a polgármester beismerte: valóban nem a legjobb hely a mûvelôdésre. A fiatalok hangoskodnak, rendetlenkednek. Az alkoholfogyasztást már megtiltották a diszkóban, most következik a dohányzás betiltása, mert ez "más, súlyosabb dolgokhoz vezethet". Például marihuána-fogyasztáshoz. A távolság város és falu közt nem túl nagy, nem kell sok, hogy a rossz szokások itt is elterjedjenek - aggódik a polgármester.

A nagysármási Omnia gyógyszertár 40 km-es körzetben az egyedüli, mintegy 13.000 lakost szolgál ki. Ámde néhány hete a betegek csak készpénzért vásárolhatnak gyógyszert - jelentette ki Feier Maria, a patika tulajdonosa. - 2002-re eleinte 350 millió lejes keretet kaptunk, amit év végére 500 millióra növeltek, végül 1 milliárd lejt is meghaladó adóssággal zártuk az évet - mondja a gyógyszerésznô. Idénre a patika még nem kötötte meg a szerzôdést az Egészségbiztosítási Pénztárral, de nem számítanak pozitív változásra. Még ha félmilliárd lejes keretet is kapnak, ez csupán a tavalyi adósság törlesztésére lesz elég, ártámogatott recepteket továbbra sem fogadnak el a lakosságtól. A tartozások kifizetése egyre sürgetôbb, hiszen a gyógyszerszállítóktól csak készpénzért tudnak vásárolni, egyes lerakatok pedig perrel fenyegetôznek.

A gyógyszerésznô elmondta: a gyakoribb használatú orvosságok mellett a drágább termékeket is igyekeznek megvásárolni, de csak kis mennyiségben sikerül. Az emberek szegények, többségük képtelen megvenni a drága, krónikus betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszereket, a patika pedig még a szociális program szerint jogosultaknak sem tud ártámogatott orvosságokat biztosítani. - Várjuk, hogy a pénztár fizessen. Nem vagyok hajlandó bankkölcsönt felvenni, hogy az államot finanszírozzam - összegezett Feier Maria.

Február közepén nagy értékû adományt kapott a nagysármási óvoda magyar részlege. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség pályázatot hirdetett, ezt nyerte el az óvoda. A 28,7 millió lej értékben kapott színes TV-t, videolejátszót, CD-lejátszót, mesefilmeket tartalmazó videokazettákat, gyerekdalokat, zenét tartalmazó CD-lemezeket, könyveket, játékokat az Apáczai Csere János Alapítvány finanszírozta. Kecskés Izabella igazgatónôtôl megtudtuk, a készülékeket csupán a napokban szerelik be, miután a szülôk segítségével az óvoda ablakaira, ajtóira rácsokat szereltettek.

- Milyen a jövôképük? - kérdeztük a nagysármási fiatalokat.

Trombitás Sándor 28 éves, kômûves: - Körülbelül kilenc hónapja dolgozom itt, szeretnék házhelyet vásárolni, házat építeni. Magyarországról is van segítségem, de mégsem tudom, hogyan jön össze ennyi pénz. Gondoltam arra, hogy kimenjek külföldre dolgozni, jó szakmám van, jobban megfizetik, de két kisgyerekkel nehéz mozogni. Azt szeretném, hogy biztos munkahelyem legyen. Azt is el tudom képzelni, hogy, mivel jól ismerem a mesterséget, kiváltok egy vállalkozói engedélyt. Ha így sem alakulnak kedvem szerint a dolgok, egyedül fogok elmenni az országból, például Magyarországra.

Chertes Marius 41 éves, orvos, a helyi kórház igazgatója: - Nehéz válaszolni e kérdésre. Reménykedtem, hogy az eltelt 13 év alatt gyökeresen megváltoznak a dolgok. Optimista vagyok, még mindig reménykedem. Most kezdem látni a fényt az alagút túlsó végénél, érzékelek olyan jelzéseket, hogy jobb irányba kezdünk haladni. A jövôm a kórházhoz kapcsolódik. Ha felszámolnák a kórházat, valószínûleg elmennék innen. Rengeteg energiát fektettem ebbe a kórházba, ha ez sem maradna, örökre kiábrándulnék.

Méder Enikô 20 éves, helyettesítô óvónô: - Egyetemre járok, román-angol szakra Marosvásárhelyen, közben tanítok is. Nagyon szeretném, ha el tudnám végezni az egyetemet és a jövôben tanárként dolgoznék. Sajnos Nagysármáson nincs lehetôség tanári állás betöltésére, esetleg más városban tudnék tanítani, de meg szeretném próbálni, külföldön milyen az élet. Mindig is kívánkoztam külföldre, nagyon jól mennek az idegen nyelvek. Kezdetben csak dolgozni szeretnék kint, pár évig, majd hazajönnék, itthon alapítanék családot, két gyereket szeretnék. Meg persze megfelelô munkahelyet itthon is, hogy családomnak biztosíthassam a megélhetést.

Gherman Daniel 26 éves, mentôautó-sofôr: - Eléggé kilátástalannak látom a jövôt, figyelembe véve, hogy nemigen van munkalehetôség, sôt a létezô munkahelyeket is felszámolják. Legalábbis az hallatszik, hogy 150-200 embert készülnek Sármáson elbocsátani. Nem mennék el semmiképpen Sármásról, én itt látom a jövômet. Laktam városon is, iskolába jártam, katonáskodtam. Nem mondom, hogy nem tetszett, de megszoktam a falusi életmódot, szeretném, ha saját farmom lenne, akár vállalkozóként, hogy több embernek munkát adhassak. Szeretném, ha rendesen el tudnám tartani családomat. Egy éve vagyok nôs, gyerekem még nincs, remélem, a közeljövôben bôvül a család.

Nasalean Alina 25 éves, egészségügyi asszisztens: - Nem nagyon látok magamnak fényes jövôt, a fiatalságnak nincs sok esélye itt. Városról jöttem Sármásra, Hunyad megyébôl, tanultam, mindent megtettem, hogy munkahelyem legyen, pénzt keressek. Az a helyzet, hogy éppen csak egyik napról a másikra élünk, a fizetés kicsi, az állásom akár holnap megszûnhet. Nemigem látom, hogyan alakul az elkövetkezendô 50 év számomra. Szeretnék családot, egy házat. Olyan országba szeretnék menni, ahol biztos állásom lenne, jól megfizetnek, és elôbb-utóbb visszatérhetek.

Az elmúlt két évben több mint 6 millió euró vissza nem térítendô összeget nyert Maros megye európai uniós pénzalapokból. A pályázatokat a megyei tanács program, prognózis és régiófejlesztési szakosztályának alkalmazottai készítették.

- A program, prognózis és régiófejlesztési szakosztály 2000 szeptemberében alakult meg, feladata a megyei gazdasági-szociális fejlesztési programok és stratégiák kidolgozása, PHARE-, ISPA- és SAPARD- pályázatok összeállítása - válaszolja kérdésünkre Bataga Valer osztályvezetô. A két év alatt elnyert több mint 6 millió euró vissza nem térítendô összeget öt gyermekjogvédelmi program, a nyárádtôi ipari park, valamint az Európai Információs Központ finanszírozására fordítják.

- A nyárádtôi ipari park egyedüli, 5,2 millió eurós beruházás a 7-es központi régiót alkotó megyékben, a kivitelezésére kiírt versenytárgyalást a német Wilhelm Geiger GmbH.Co nyerte el. Az említett projekteken kívül az osztályunk még jó néhány pályázatot készített, amelyek értékelése folyamatban van. Az uniós alapokból elnyert összeg nagysága szempontjából a 7-es régió keretében Maros megye elsô helyen áll. Országos viszonylatban szintén az élvonalban található, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 19, fôként Moldvában, délen és északon levô megye nyert PHARE-alapokból pénzt ipari park létrehozására.

- A pályázatírásokhoz érteni kell, szokták mondani fôleg akkor, amikor sikertelennek bizonyul a pénzszerzésre irányuló próbálkozás.

- Kezdetben az volt az érzésem, hogy szélmalomharc lesz ez a munka. Úgy gondoltam, hogy a pénzalapok megszerzéséhez, a sikeres pályázatokhoz nem elég a szakértelem, kapcsolatokra és egyéb kulisszák mögötti "intézkedésekre" van szükség. Most már bizton állíthatom, hogy - legalábbis a közigazgatásokra vonatkozó pályázatok esetében - a "harc" szinte olimpiai szellemben zajlik. Ha "jó" vagy, könnyen nyerhetsz uniós pénzalapokat. "Jónak" lenni egyenlô a pályázati dokumentáció helyes értelmezésével, a részletekre való odafigyeléssel, és kitartás is szükséges. A mechanizmus nem túl bonyolult, minden azon múlik, hogy pontos információkkal rendelkezzünk a pályázati lehetôségekrôl a dokumentációban felhasznált adatokkal kapcsolatban. A közigazgatási intézményekre vonatkozó pályázatok esetében nem panaszkodhatom: a legnagyobb nyitottságot tapasztaltam mind a megyei tanács vezetôsége, mind egyes állami intézmények részérôl. Summa summárum: menet közben, munkahelyen tanultam-tanultuk meg - hiszen az osztályon négy személy dolgozik - a pályázatírást. Mellesleg szerencsések is voltunk, mert sikerült mindjárt az elején jó néhány olyan pályázatot elnyerni, ami premierszámba ment a helyhatóságok esetében.

- Hogyan tájékozódnak a pályázati lehetôségekrôl?

- Állandó jelleggel kapcsolatot tartunk a régiófejlesztési ügynökséggel, amely, valahányszor egy újabb pályázat beindul, tájékoztat. Még akkor is, ha nem helyhatóságokat, hanem például nemkormányzati szervezeteket érintô-érdeklô pályázati lehetôségrôl van szó. Ezek közül válogatunk.

Másrészt, az elmúlt két év alatt elegendô tapasztalatra tettünk szert az információforrások felkutatásában. Egyik ilyen forrás például az Internet, amelyen bizonyos site- okat megkeresve lehet információhoz jutni. Bárki számára elérhetôk az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége, a SAPARD-ügynökség, az Infoeurópa és más intézmények weboldalai.

- Mire pályázik a megyei tanács a közeljövôben?

- Természetesen létezik egy prioritáslista. Jelenleg intenzíven dolgozunk a Samtid elnevezésû programon, amellyel a kis- és közepes méretû városok (Marosvásárhely nem tartozik ezek közé) infrastruktúrájának (út-, víz-, csatornahálózat) felújítására lehet PHARE-alapokból vissza nem térítendô hiteleket szerezni. Ezzel a pályázattal mintegy 8 millió euró elnyerésére számítunk. A program áprilisban indul be, a pályázat beküldési határideje május vége.

Összefogásra szólítottak

Kezelés nyomán meggyógyultam, te is csak így gyógyulhatsz meg ! - hangzik az Egészségügyi Világszervezet idei üzenete, mivel a

a Koch-bacilus okozta fertôzés továbbra is közegészségügyi problémát jelent az egész világon. Romániában 2002 folyamán százezer lakosból 138,7 betegedett meg tuberkulózisban. A betegek száma megyénkben az elmúlt év során csökkent, százezer lakosra 108,1 eset jutott, amivel országos szinten a 35. helyen állunk.

A tébécé minden korosztályra és minden társadalmi csoportra veszélyt jelentô súlyos fertôzôbetegség. Leginkább a tüdôt támadja meg, de érinthet más szerveket, a csontozatot, vesét, mirigyeket és a nemi szerveket is.

A fertôzött személy tüsszentés, beszéd vagy éneklés közben millió bacilust szór szét a levegôben, amelyek fertôzhetik a környezetében levô személyeket. A beteg szarvasmarhák a tejen keresztül fertôznek. A tuberkulózis kórokozói akkor okoznak fertôzést, ha a szervezet ellenálló- képessége nem megfelelô, s emiatt nem tudja felvenni a küzdelmet a betegséggel. Általában a fertôzött személyek 10-20 százaléka betegszik meg, az esetek többségében ugyanis a szervezet legyôzi a kórt. A fertôzés elkerülhetô a helyes táplálkozással, a dohányzás és alkoholfogyasztás mellôzésével és a szervezet számára szükséges pihenés biztosításával.

A betegség jelei, amelyek nyomán a családorvoshoz kell fordulni: a három hétnél tovább fennálló száraz köhögés, véres köpet, fáradtságérzet, étvágytalanság, testsúly-csökkenés, állandó hôemelkedés, légzési nehézségek, mellkasi fájdalom, éjszakai izzadás. Ha idôben felfedezik, a tébécé az elsô kezeléssel gyógyítható, ha azt a megfelelô módon végzik.

A kezelés ingyenes.

A megyei helyzet javítása érdekében szorosabb együttmûködésre van szükség a család- és szakorvosok között, folytatni kell az egészségügyi nevelô munkát, s a jobbára szociális esetet jelentô betegek ellenôrzésében a nemkormányzati szervezetek is hathatós segítséget nyújthatnak. Szükség lenne továbbá, hogy a helyi önkormányzat anyagilag támogassa a Tüdôkórház járóbeteg- rendelôjét, hogy az jobb körülmények között mûködhessen, valamint arra, hogy a szakemberek a beteggondozás terén is számíthassanak a nemkormányzati szervezetek segítségére - olvasható többek között dr. Maria Babu tüdôgyógyász fôorvos, a tébécé-ellenôrzés megyei menedzserének közleményében.

Nagyszabású rendezvénynek adott otthont pénteken este a Kultúrpalota kisterme. A kecskeméti és Maros megyei rendôrség, valamint az anyaországi és helyi önkormányzat vezetôi elôtt mutatkozott be és ismertette termékeit a magyarországi Blue Light Team Információs és Bûnmegelôzési Iroda.

- A bûnmegelôzési iroda Magyarországon már több mint 10 éve tevékenykedik a biztonsági szolgáltató szférában. Mára országos lefedettséget és színvonalas, teljes körû, komplex vagyonvédelmi szolgáltatásokat biztosítunk - mondta köszöntôbeszédében Héja Zoltán, az iroda ügyvezetôje. Hozzátette: e héttôl a cég leányvállalata, a Professional Protecting Service (PPS) Romániában marosvásárhelyi központtal kezdi meg tevékenységét, regionális igazgatóság létesül Nagyváradon, Kolozsvárt, Brassóban, Temesváron és Ploiesti-en is.

A következôkben a felszólaló a cégük által forgalmazott biztonságtechnikai felszereléseket mutatta be, amelyekkel a vagyonvédelmet és a bûnmegelôzést biztosítják. Az ôrzô- védelmi üzletág az ügyfelek részére ipari- kereskedelmi-mezôgazdasági objektumok teljes körû ôrzését és védelmét, rendészeti feladatok ellátását, továbbá pénz, érték szállítását, kísérését, rendezvények biztosítását, valamint személyvédelmi feladatok ellátását is vállalja.

- Meggyôzôdésem, hogy a rendôrség és a szakosodott cég közötti együttmûködés gyümölcsözô lesz - mutatott rá beszédében Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, hozzátéve: azért támogatta a cég vásárhelyi kirendeltsége létrehozásának ötletét, mivel "a bûnmegelôzést jelölték meg céljuknak, s ez jó referenciának számít Marosvásárhelyen". Dr. Horváth Zsolt, Kecskemét alpolgármestere a cég tevékenységét méltatva elmondta, Kecskeméten több eseményt, kiállítást, vásárt biztosított sikerrel a Blue Light Bûnmegelôzési Iroda. Kovács István alezredes, a Bács-Kiskun megyei Rendôr- fôkapitányság szervezett bûnözés elleni osztályának vezetôje kijelentette: "tevékenységükkel úgy segítik a rendôrséget, hogy az ôrzünk-védünk szlogen valósággá váljon". Majd valamennyi résztvevô meglepetésére, a két rendôrség közötti kapcsolattartásban nagy szerepet játszó Rus-Pop Nicolae rendôr-fôbiztosnak, a Megyei Rendôrfelügyelôség sajtószóvivôjének Kossuth-kardot nyújtott át "megbecsülésünk és hálánk jeléül".

A rendezvény fénypontja az önvédelmi elemekbôl összeállított gyakorlatsor bemutatása volt. Lapunknak nyilatkozva, Héja Zoltán elmondta, Marosvásárhelyen is indul önvédelmi tanfolyam, amelyre húszan iratkoztak fel. A másfél hónapos kurzus elvégzése után, melyen a résztvevôk elméleti és gyakorlati tudnivalókat sajátítanak el, a sikeresen vizsgázók különbözô c&eacu