|
LV. évfolyam 50. (15317.) sz. |
2003. március 1., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A tegnapi videokonferencián a miniszterelnök az államfô utóbbi idôben tett nyilatkozatai miatti rosszallásának adott hangot. Az egyik kijelentés, amire reagált, az volt, miszerint a nagyjövedelmû személyekre 80 százalékos adót kellene kivetni, a másik pedig az elnöknek az a kijelentése, hogy a kormányfôn a fáradtság jelei észlelhetôk.
Az elôbbirôl az volt a véleménye, hogy a valóban 80 százalékos adózást "érdemlôk" száma elenyészô, s az ô megterhelésükbôl származó összeg édeskevés lenne a valóban rászorulók megsegítésére. Ebben az ügyben, jelentette ki a miniszterelnök, telefonon is megkereste Iliescut, és próbálta megértetni vele, hogy Románia versenyben van a környezô országokkal a külföldi tôke idecsalogatásáért, mert ettôl függ az ország fejlôdése. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter véleménye is az volt, hogy az államfô javaslatának kettôs hatása lenne. Az egyik, hogy a külföldi tôke máshova irányulna, a másik, hogy a munkaerô is elvándorolna. Adrian Nastase szerint a pénzügyminiszter lemondással fenyegetôzött, ha Iliescu tervezetét a parlament elé vinnék.
A másik elnöki kijelentésre a kormányfô irritáltan reagált, kijelentve, hogy naponta reggel fél kilenckor áll munkába, s legkorábban este tizenegykor fejezi be. Két nappal korábban például 22 találkozója és megbeszélése volt, de attól még nem fáradt. Ennek ellenére - talán az államfô megnyugtatására -, megkereste az orvosát, aki nem állapított meg rendellenességet nála. "Meg kell mondanom, hogy Sorin Oprescu a családorvosom, nem Iliescu, és ha vitaminra van szükségem, tudom, honnan szerezzem be" - tette hozzá a kormányfô.
Végül elmondta, több alkalommal is kérte az államelnököt, hogy mielôtt a nyilvánosság elôtt nyilatkozna, egyeztessenek, mert senkinek sem tesz jót, ha ellentmondásos kijelentésekkel zavarják meg a közvéleményt. Hangsúlyozta: "tudjuk, mi a kormány feladata, mi továbbra is együttmûködünk Iliescuval. Azonban meg kell értenie, hogy a gazdasági reform a szociális problémák megoldásának egyetlen útja. Ezen fogunk az elkövetkezendôkben a leghatározottabban dolgozni, mert nem engedhetjük meg maguknak, hogy fáradtak legyünk". Ezt ajánlotta egyébként a megyék vezetôinek is.
Évtizedes tanári pályafutásom alatt volt egy visszatérô álmom. Ez az álom különösen akkor jelentkezett, amikor este hét és nyolc óra között 36-os létszámú hetedik osztályokat próbáltam arra bírni, hogy a francia nyelv korántsem könnyû nyelvtani szabályait elsajátítsák. Az eredmény abban az órában a legtöbbször a teljes csôd volt, a diákok figyelmét a legváltozatosabb pedagógiai módszerekkel is alig-alig lehetett néhány percre lekötni. Ahogy estérôl estére ránéztem a zajongó, megbolydult, fáradt gyerekseregre, arról álmodoztam, hogy talán nálunk is eljön az idô, amikor meleg, kellemes környezetben délelôtt járhat minden kis- és nagyobb gyerek iskolába. Ami a civilizált világban természetes és megszokott dolog, s emiatt csodálkoznak el a Romániában megforduló külföldi pedagógusok azon, hogy nálunk még mindig két, sôt három váltásban folyik némely "iskolagyárban" az oktatás. Holott délután a gyakorlati jellegû tevékenységekre, játékra, sportolásra, illetve igény szerint a hosszított program megszervezésére kellene használni az iskolát. Az osztálytermeket pedig az esti órákban bérbe lehetne adni azok számára, akik igényt tartanak erre.
Ezzel szemben lehangolónak tûnik, hogy a megyei tanfelügyelôség nemrég megdicsért szervezni tudásából annyira futja, hogy meg akarják szüntetni azt az iskolát, ahol a mindenkori vezetôség gondoskodása és a szülôk támogatása révén a kényelmi feltételek, és az oktatói munka során megvalósult az, amit az európai uniós szabványok szerint is "normalitásnak" tekinthetünk.
A fôtanfelügyelô érvei szerint azért kell felszámolni a marosvásárhelyi 11-es számú iskolát, mivel ott az elôírások szerinti 20 gyerek helyett az I-IV. osztályokban 11-15, az V-VIII. osztályokban a 25-30 helyett 17-20 diák tanul. Mivel a szakminisztérium szándéka az, hogy ôsztôl a tanintézmények finanszírozása a diáklétszám arányában történjen, a fôtanfelügyelô szerint megengedhetetlen a közpénzek elpazarlása olyan iskolákra, ahol létszám alatti osztályokkal dolgoznak.
Tagadhatatlan, hogy a finanszírozás módjának megváltozása valóban cselekvésre kell ösztönözze a megyei tanügy vezetôit, és az iskolák vezetô testületeit is. Az azonban furcsa, hogy olyan körülmények között, amikor vannak marosvásárhelyi iskolák, ahol továbbra is fennáll a zsúfoltság, megszüntessenek egy tanintézményt. Ha mindenképpen a haladás irányába tartunk, akkor a körzetesítés felszámolására, a diákok arányos újraelosztására kellene törekedni, hogy kiküszöbölhetô legyen az iskolákban a három, sôt a közeljövôben még a két váltás is, ami az átkosban megszokott gyakorlat miatt egyesek számára ma is természetesnek tûnik, s a jelek szerint a normalitás hat zavaróan. Az iskolák korábban kilátásba helyezett önrendelkezési jogáról pedig mindenki elfeledkezni látszik.
Mivel az államosított egyházi javakra a visszaigénylési kérések benyújtási határideje a 2002. évi 501-es törvény, illetve a 2000. évi 94-es sürgôsségi kormányrendelet alapján március 2-án lejár, és március 1-2. szünnap, a közigazgatási minisztérium elhatározta, hogy a kérvényeket szombaton és vasárnap is elfogadják. Az okiratokat postán is el lehet juttatni a minisztérium technikai igazgatóságához. A minisztérium nyilvántartása szerint február 27-ig országos szinten 6178 egyházi ingatlan- visszaigénylési kérvényt iktattak. Ezek közül 590 az ortodox, 317 a római katolikusok, 1783 a görög keleti, 1774 az izraelita, 821 az erdélyi református, 693 az evangélikus egyházak, míg 20 jogos igénylés más vallásfelekezetek képviselôitôl érkezett - tájékoztatta lapunkat a közigazgatási minisztérium sajtóirodája.
Az elnök szerint az ENSZ-felhatalmazás hiánya se akadály
Románia támogatja az Egyesült Államok Irak ellen készülô háborúját, és ENSZ- felhatalmazás nélküli támadás esetén is kész részt venni az arab ország elleni katonai akcióban, mert úgy ítéli meg, hogy ez növelné az ország nemzetközi tekintélyét - erôsítette meg Ion Iliescu elnök a Realitatea TV magántelevíziónak adott nyilatkozatában.
Célzott rá, hogy az ország anyagi elônyöket is remélhet e szerepvállalásától: a háborús részvétel jót tenne Románia nemzetközi intézményekhez, köztük fontos pénzügyi szervezetekhez fûzôdô kapcsolatainak is - mondta, feltehetôleg a Világbankra és a Nemzetközi Valutaalapra célozva.
A parlament február 12-én jóváhagyta mintegy 300 román katona részvételét az Egyesült Államok vezette koalíció esetleges háborújában, és engedélyezte a román légtér és a román katonai repülôterek használatát az amerikai légierônek. Harcoló alakulatokat nem küld Románia az egyre valószínûbbnek látszó iraki háborúba; vegyvédelmi alakulatokkal, aknamentesítésre kiképzett mûszaki csapatokkal, katonai rendészeti osztagokkal és egészségügyi katonákkal szándékozik támogatni az amerikai vezetésû katonai erôk iraki hadmûveletét - írta bukaresti jelentésében az AP.
A múlt héten mintegy ezer amerikai katona érkezett Constantai katonai repülôterére, hogy ott készüljön egy esetleges iraki bevetésre.
Szili Katalin romániai látogatása
Ion Iliescu államfôvel, Adrian Nastase miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszéléseket látogatása elsô napján Bukarestben Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke.
A román államfôvel tartott találkozón az EU-csatlakozásról és a globalizációs kihívásokról esett szó, annak fényében, hogy az egységesült Európa milyen további lehetôséget nyújthat a nyelvi, kulturális értékek megôrzéséhez.
Adrian Nastase miniszterelnökkel több konkrét kérdést vitatott meg az Országgyûlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényhozás közötti együttmûködési program a kormányzati együttmûködést segítheti. Példaként említette azt a miniszterelnöki szinten történt megegyezést, hogy a két ország közösen kér pénzügyi támogatást az Európai Uniótól a IV. európai közlekedési folyosó megépítéséhez. A román miniszterelnök tájékoztatta Szili Katalint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendészeti törvény módosításáról hozott korábbi sürgôsségi rendeletét, s ennek megfelelôen 100 ezer euróról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföldi beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában meghatározott gazdasági tevékenység folytatására.
Szili Katalin a találkozón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson figyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására.
Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélésén Szili Katalin gratulált Markó Bélának szövetségi elnökké történt újraválasztásához. Üdvözölte, hogy Aradon az önkormányzat eldöntötte a Szabadság szoborcsoport köztéri visszahelyezését.
- Magyarország a szoborcsoport felújításához szakmai és anyagi segítséget kíván nyújtani - tette hozzá.
Markó Béla a találkozón egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a IV. európai közlekedési folyosó részeként Erdély déli részén épülô autósztráda mellett prioritásnak kellene tekinteni az Erdélyt Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó nyomvonalon átszelô autósztrádát is. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ és a kormánypárt együttmûködési megállapodásának eredményeként a román törvényhozás ezt a tervet a nemzeti prioritások között fogadta el.
Pénteken folytatódott a magyar országgyûlés elnöke, Szili Katalin által vezetett magyarországi küldöttség hivatalos romániai látogatása. A Képviselôházban került sor az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjaival való találkozóra. A frakció részérôl jelen volt dr. Kelemen Atilla, a képviselôházi frakció elnöke, Borbély László, a Képviselôház Állandó Bizottságának titkára, Szabó Károly, a szenátusi frakcióvezetô-helyettes, Pataki Júlia képviselôházi frakciótitkár, Tokay György és Makkai Gergely képviselô.
A találkozón Szili Katalin elnök asszony tájékoztatta a jelenlévôket a csütörtöki találkozókról, szólt a környezô országok parlamenti elnökeivel Budapesten, március 14-re idôzített találkozóról, amelynek célja az együttmûködési formák kialakítása az európai integráció folyamatában. A Magyar Országgyûlés elnök asszonya az eseményre meghívta a parlamenti frakciók tagjait is. A megbeszélés során több aktuálpolitikai kérdés merült fel. Dr. Kelemen Atilla részletesen ismertette a mezôgazdasági gondokat. Borbély László az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya gyakorlati megoldásáról tájékoztatta a jelenlevôket, valamint javasolta a két parlament közötti, szakterületenkénti szakmai tapasztalatcserét. Pataki Júlia frakciótitkár felhívta a figyelmet arra, hogy más szakterületeken is fontos lenne az együttmûködés, így a család-, egészség-, ifjúságügy területén, illetve a férfiak és nôk közötti esélyegyenlôség megteremtésének témakörében is. A parlamenti elnökök budapesti találkozójával kapcsolatban pedig javasolta ennek intézményesített formában való folytatását, az európai integrácios bizottságok idôszakos tanácskozásait. Tokay György képviselô az aradi Szabadság szobor ügyére tért ki, amit az "összmagyarság szimbólumának" tekint, és egyúttal megköszönte a magyar állam által nyújtott segítséget e terv kivitelezéséhez. Markó Attila államtitkár-helyettes az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott rövid beszámolót. Makkai Gergely képviselô kitért a Nyárádszeredában már tíz éve mûködô Szent István Kertészeti Távoktatási Egyetem helyzetére, és kérte a további támogatást, emellett hangsúlyozta a Kárpát-medence egységes környezetvédelmének szükségességét, amely politikai szükségletként is megfogalmazódott.
Negyvenöt éve, 1958. március 2-án reggel fél 6-kor szólalt meg elôször a Székelyföld hamarosan népszerûvé vált rádiója. Magyarul 30, románul 15 perces mûsort sugárzott. Ma csupán a magyar adás heti 50 órában szól értünk, rólunk. A parafrazált reklámmottó, amit felcímként is kiemeltünk, egyben a szerkesztôség legfôbb célját, hitvallását is megfogalmazza. Ez a tegnap délelôtti jubileumi eszmecserén is kiderült a Bernády Házban, ahol a rádió magyar szerkesztôségének képviselôi helyi sajtósokkal találkoztak.
Jelen voltak az ünneplô médiumot köszönteni érkezett testvérintézmények reprezentánsai is, Perjés Klára, a budapesti Kossuth rádió fôszerkesztôje, Merza Jenô fôszerkesztô- helyettes, Bánlaki Annamária, a Magyar Rádió külügyi osztályának munkatársa, Papp Sándor, a Szlovák Rádió Magyar Nyelvû Adásának vezetôje, Végh József, a Muravidéki Magyar Rádió fôszerkesztôje. A Román Rádió Igazgatótanácsát Ágoston Hugó képviselte.
A találkozó résztvevôit üdvözlô Borbély Melinda, a vásárhelyi rádió aligazgatója intézményük arculatformáló, hallgatottságát folyamatosan növelni szándékozó törekvéseikrôl beszélt. Az eltelt négy és fél évtized rádiós eseményeit a régiek ma is aktív szóvivôje, Jászberényi Emese idézte fel. Elsôsorban neki köszönhetô az a ritka felvételekbôl összeállított CD is, amely az aranyszalagtárból tartalmaz mintegy másfél órás válogatást. A Marosvásárhelyi Rádió székvárosában a felmérések szerint a médiapiacon magasan vezet, adáskörzetében 36 városban és 1100 faluban vételezhetô jó minôségben, és jóval messzebbrôl, külföldrôl is vannak hallgatói visszajelzések, tudhattuk meg a megbeszélésen.
Szót kaptak a meghívottak is. Papp Sándor elmondta, hogy a 75 éves szlovákiai rádiózás jelentôs tényezôje a heti 56 órában sugárzó pozsonyi magyar adás, amely a maga 45 alkalmazottjával külön költségvetésbôl, külön frekvencián dolgozik. Saját parlamenti stúdiója és tudósítója is van.
A szlovéniai magyarok rádiója is 45 éves lesz az idén. A kezdeti heti 3x10 percnyi adás szinte egész naposra bôvült. Ennyit biztosítanak az ott élô 8600 magyarnak. A mintegy 30 mûsorkészítô rövidesen új épületbe költözik. Irigylésre méltó lehetôségeket vázolt a fôszerkesztô.
Perjés Klára már nem lehetett ilyen derûlátó, amikor szóba került, hogy vidékünkön rosszul vételezhetô a Kossuth rádió. Politikai megoldásra, pénzre van szükség ahhoz, hogy a helyzet orvosolható legyen. A Duna TV csatornáján a rádiómûsort is sugározzák, ezen a téren viszont a kábeltársaságok még mindig adósak közönségükkel szemben.
Egyébként a vásárhelyi rádió adásterületén is sok még a fehér folt, a mûsor több tájegységben nem hallható. Ágoston Hugó szerint 2004-tôl várható a teljes lefedettség. Ez az RMDSZ programjába is beiktatott, megvalósításra váró egész napos romániai magyar rádiózás szempontjából is fontos.
A jubileumi rendezvény tegnap délután díszelôadással folytatódott a Kultúrpalotában. A mûsort 16 órától élôben közvetítette a rádió.
Ígéretes hangverseny elé néz Marosvásárhely tágabb értelemben vett zenekedvelô közönsége. Március 4-én, kedden este hét órától a Kultúrpalota kistermében énekes és hangszeres zene társul. Olyan mûfajból, zenés mûvekbôl hangzanak fel részletek, amelyeket mi, vásárhelyiek mindig is szívesen hallgattunk - jegyeztük meg Papp Mária egyetemi adjunktusnak, a marosvásárhelyi Mûvészeti Iskola tanárának.
- Mindig is ezt reméli az ember, bár ez nagyon sok mindentôl függ - folytatta a gondolatot a tanárnô. Elsôsorban a szereplôk egészségi állapotától, a hangulatától. Mi nagyon készültünk erre az estre, és amennyiben minden úgy alakul, mint szeretnénk, valóban értékes mûsorral fogadjuk a közönséget.
- Mihaela Ana Târu szopránénekesnô, aki a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vegyes karának tagja, harmadéves hallgató Kolozsváron canto fôszakon, Alexandru Farcas és Ana Rusu növendékeként Szerekován János tenorszólista, a budapesti Magyar Rádió énekkarának tagja, akiket zongorán Ávéd Éva kísér, és fellép az iskola zongorakatedráján dolgozó tehetséges fiatal Csikos Dániel is, aki szintén harmadéves Kolozsváron. Zongoratanára Niculai Adrian. És ezzel máris szólhatunk a hangverseny mûsoráról is. Operaáriák és kettôsök hangzanak el Mozart Figaro házassága és a, Varázsfuvola címû operájából, Gounod Faust, Puccini Bohémélet, Turandot, Erkel Bánk bán, valamint, tekintettel a Verdi-évre, több Verdi-mûbôl - Traviata, Rigoletto, Trubadúr - is. Ami pedig a zongoradarabokat illeti, Csikos Dániel egy-egy Beethoven-, Chopin-, illetve Debussy-mûvet ad elô.
A mûsorfüzetet György Imola állította össze, neki köszönhetô a benne olvasható Verdi- megemlékezés is.
- Ezek a gyerekek együtt dolgoznak és sikerük - reméljük, errôl beszélhetünk majd - közös munkájuk eredménye - mondotta a tanárnô. - Annál is inkább, mivel valószínû, hogy az elkövetkezendô években ôk lesznek azok, akik az idôsebb nemzedékbeliektôl a stafétabotot átveszik. Jó, ha megszokják tehát, hogy lehet jól is együtt munkálkodni.
A kormány arról döntött, hogy március elsejétôl emelik azokat a nyugdíjakat, amelyek nem haladják meg a 6.797.103 lejt. Ez az összeg 2003. február 28- án évi 3 átlag nyugdíjpontnak felel meg. Az új nyugdíjpont értéke a 3,5%-os indexálást követôen 2.345.001 lej lett.
3,5%-os nyugdíjemelésben részesülnek azok a nyugdíjasok, akik 1998. január elseje és 2000. december 31. között, továbbá 2%-os emelést kapnak azok, akik 2001. január elseje és 2001. március 31. között vonultak nyugállományba. A 2001. április elseje elôtt megállapított katonai nyugdíjakat szintén 3,5 százalékkal emelik. Ugyanilyen arányban nô az IOVR- nyugdíj, a 90 nap munkaképtelenségért járó táppénz, a gyermek kétéves koráig a gyereknevelési pótlék, hároméves korig a hátrányos helyzetû gyerekeket nevelôknek járó pótlék, a 118/1990- es törvény és a 105-ös kormányhatározat, valamint a 49/1991-es és a 44/1994-es törvény haszonélvezôinek járó pótlékok.
Az idôleges munkaképtelenségre járó pótlék, a terhességi pótlék csak abban az esetben nô, ha a havi jövedelem nem haladja meg a bruttó átlagbér háromszorosát, azaz 2003-ra a 20.886.000 lejt. A gyereknevelési pótlékot is csak akkor emelik, ha az anyának kisebb a jövedelme, mint az országos bruttó átlagbér, azaz 6.962.000 lej.
A jelenlegi nyugdíjemeléssel az állami átlagnyugdíj 1.798.406 lej lett (nôtt 3,45%-ot), a korhatáros és teljes munkaidôs átlagnyugdíj 2.416.714 lej lett (nôtt 3,43%-ot), a mezôgazdasági átlagnyugdíj 372.750 lej lett (nôtt 3,5%-ot).
A nyugdíjemelés havi 300 milliárd lejjel terheli az állami költségvetést.
Tiszteletes úr! Mi adakoztunk, miért nem tetszett kiolvasni minket? - kérdezték a meglepôdött lelkésztôl vasárnapi istentisztelet után.
A történet szombaton kezdôdött, amikor a fôúttól távolabb esô településen megjelent egy idegen. Inkább fiatal, mint középkorú, szegényes, de tiszta öltözetû. Felkereste a helybéli lelkészi hivatalt. Illedelmesen beköszönt, s a lelkész holléte iránt érdeklôdött. - Elutazott - mondta a fiatalasszony, s megkérdezte segíthet-e. - Egy egyházi pecsétre lenne szükségem, hogy bizonyíthassam, hogy keresztyén vagyok. - Sajnos, nem segíthetek, az egyház hivatalos pecsétje a lelkésznél van - mondta az asszonyka, kitessékelve a hívatlan látogatót. Az elsô hiábavaló kopogtatás nem keserítette el a férfit. Házról házra járt, egy összegyûrt, felismerhetetlen pecséttel ellátott lapot mutogatott, s kéregetett. Azt mondta a helybélieknek, hogy a lelkész felhatalmazásával koldul, s azokat, akik adakoznak, kiolvassák a vasárnapi istentiszteleten. Állítását senki nem vonta kétségbe, inkább arról érdeklôdtek, hogy a szomszédok mennyit adtak, hogy arányosan segíthessenek ôk is. A férfi hol 50.000, hol 100.000 lejes gyorssegélyt emlegetett, s így legtöbb helybéli adománya megközelítette, esetenként túlhaladta az összeget. Volt, aki az idegen távozása után átszaladt a szomszédhoz, hogy megtudhassa, ô pontosan mennyit adott.
Az események a vasárnap délelôtti istentisztelet után csúcsosodtak, amikor kiderült, hogy a kéregetô nem a lelkipásztor által felhatalmazott, rászoruló személy volt, hanem egy közönséges csaló. S tegyük hozzá, szemfüles csaló.
Naponta választanunk kell. Adunk-e pénzt a kolduló gyerekeknek? Egyetértünk-e a környezetünkben élô emberek véleményével, vagy kitartunk a sajátunk mellett? - mind olyan kérdések, amelyekre néha pár másodperc alatt kell választ adnunk, szóval vagy tettel. Tegyük mindezt egészséges kételkedéssel felfegyverkezve, legjobb tudásunk szerint, saját értékeink alapján.
Ha adakozol, ne tudja a te bal kezed, hogy mit adott a jobb.
A csütörtökön Szászrégenben megalakult hegyvidék-fejlesztési egyesület mindenekelôtt azokat a gazdasági és humán erôforrásokat szeretné kiaknázni, amelyek értékesítésével az EU követelményeinek megfelelô színvonalra emeli a hegyvidéket. Az alakuló ülésen jelen voltak azok az érintett intézmények, nemkormányzati szervezetek vezetôi, illetve a megye három (Felsô-Maros mente, Görgény völgye, Szováta és környéke) hegyvidéki övezetében levô településeinek polgármesterei.
A tanácskozáson elôször Liviu Timar mérnök, a mezôgazdasági igazgatóság vezérigazgatója ismertette az egyesületet, ennek célkitûzéseit. Ezt követôen Emilia Trasculescu mérnök, az igazgatóság fôfelügyelôje elôterjesztette az egyesület alapszabályzatát, amelyet a jelenlevôk megvitattak és helyenként módosítottak. Megválasztották az új nemkormányzati szerv vezetôtanácsát, amelyben többek között a prefektúra, a megyei tanács, a mezôgazdasági igazgatóság, a mezôgazdasági tanácsadó hivatal, a fajállat- nemesítô és szaporodás-biológiai hivatal, a szászrégeni állattenyésztési kísérleti állomás, az állattenyésztôk egyesületei, valamint gazdasági egységek képviselôi kaptak helyet. Az egyesület alapító tagjai Tiberiu Stef mérnököt választották meg elnöknek.
Emilia Trasculescu mérnök lapunknak elmondta, a hegyvidék-fejlesztési egyesület létrehozásának gondolata már a tavaly ôsszel a Hegyvidék Éve alkalmával Dédabisztrán szervezett találkozón fogalmazódott meg. Ezt egy ehhez hasonló találkozó követte Erdôidecsen. Az erdôidecsiek testvértelepülése, a franciaországi Aude képviselôitôl származik az ötlet, hogy az ott már létezô, hasonló célú egyesületet hozzanak létre nálunk is. Tiberiu Stef a szászrégeni ülésen már a két szervezet közötti együttmûködési szerzôdést is bemutatta. A Maros megyei hegyvidék-fejlesztési egyesület - az elfogadott alapszabályzat szerint - olyan nemkormányzati szervezet, amelynek tagjai elsôsorban a hegyvidéken élô lakosságot szeretnék támogatni gazdasági, oktatási és kulturális téren. Mindezeket elsôsorban a sajátos foglalkozások, szakmák promoválásával, tapasztalatcserék, szakmai tanácskozások szervezésével, mûszaki, technikai asszisztenciával, tanulmányi ösztöndíjjakkal. Az egyesület titkársági teendôit a mezôgazdasági igazgatóság vállalta fel. Legközelebb a vezetôtanács ülésén döntik el, hogy a törvényszéki bejegyzés után milyen konkrét rendezvénnyel rukkolnak elô.
Március elsejétôl gyakorlatilag változatlan módszerekkel dolgozik a Maros megyei közúti rendôrség: a szabálytalankodó sofôröket megállítja és le is filmezi. Ellenôrzés miatt csak szervezett akció keretében állítják le a gépkocsivezetôket.
A megyei közúti rendôrség eddig is használta a filmezéses módszert, amely igen hatásosnak bizonyult a bírságolást kifogásoló személyekkel szemben - nyilatkozta lapunknak Viorel Cazan rendôr-fôbiztos, a közúti rendôrség parancsnoka. Október óta mûködik az a hat, a közúti forgalmat felügyelô készüléknek nevezett berendezés, amely képes a gépkocsi sebességének megállapítására. Az elmúlt öt hónapban ezzel a módszerrel mintegy 500 esetben róttak ki bírságot. Azoknak az autóvezetôknek, akik hitetlenkednek, kifogásolják a forgalmi rendôr által kirótt bírságot, és óvást tesznek le (bôven vannak ilyen személyek), a forgalmi rendôrség postán küldi el a szabálytalankodást bizonyító fényképet. Ezek után már senki nem emelt óvást - tette hozzá a parancsnok.
A forgalmi rendôrök mától kezdve is megállíthatják a sofôröket, ha kihágást követnek el, például mobiltelefonnal a kezükben vezetnek, biztonsági öv nélkül utaznak, túllépik a megengedett sebességet stb. Ezt abban az esetben teszik, ha van elegendô számú forgalmi rendôrtiszt. Ellenkezô esetben lefilmeznek egy teljes útszakaszt, és a késôbbiekben azonosítják azokat a személyeket, akik nem tartották be az elôírásokat; nekik postán érkezik a kihágásról szóló értesítés és a megfelelô bírság. A szabálytalankodóknak az értesítés kézhezvételétôl számított 48 óra áll rendelkezésükre a büntetés kifizetésére, ez idô alatt az új forgalmi szabályzatban a szóban forgó szabálysértésért megállapított minimális bírság értékének felét kell kifizetniük.
A parancsnok szerint februártól, az új forgalmi szabályzat érvénybe lépése után, a megnövekedett bírságok ellenére sem csökkentek jelentôsen a szabálysértések, ezek között a fô helyet az ittas állapotban való vezetés foglalja el.
Két nappal ezelôtt Lucian Savu, a megyei közpénzügyi igazgatóság vezérigazgatója bejelentette, hogy ellenôrzést kezdeményeznek a megyei egészségügyi biztosítási pénztárnál. A tegnapi videokonferencián jelen volt Csíky Zsuzsanna, a pénztár igazgatója, aki újságírói kérdésre, miszerint mi a véleménye az ellenôrzésrôl, azt válaszolta, hogy ki kellene terjeszteni az ellenôrzést a gyógyszerszállítókra és orvosi szolgáltatókra, a kórházakra, a gyógyszerekre is.
- Mi késztette önöket az akcióra, kérdeztük Lucian Savu igazgatótól?
-Az elmúlt hetekben több tárgyalásunk is volt, egyfelôl a civil szféra képviselôivel, másfelôl a családorvosokkal és a gyógyszerészekkel. Ezeken elég súlyos, az egészségügyi hálózat finanszírozására vonatkozó problémákat vetettek fel. Ezért határoztunk úgy, hogy idôszerû lenne egy újabb ellenôrzést tartani a megyei egészségügyi biztosítási pénztárnál. Már tartottunk egy ellenôrzést, amely során fôleg a pénztár beruházásait vizsgáltuk meg. Ezúttal mindenekelôtt a közpénzek felhasználása érdekel. Az ellenôrzést február 27-én kezdtük el, folytatjuk a jövô héten, és szükség esetén március hónap folyamán.
Fontos megjegyezni, hogy március elsô két hetében felmérjük a pénztár helyzetét, megvizsgáljuk az összes pénzügyi aspektust, utána kiterjesztjük a kontrollt a többi költségvetési hitel-utalványozóra: a kórházakat, fôleg a megyei kórházat keressük fel, amely hatalmas alapokat használ, ellenôrizzük az egészségügyi programokat, gyógyszertárakat. Egész sor ilyenszerû kritérium alapján végezzük március folyamán az egészségügy ellenôrzését.
Tiltakozó megmozdulásokat hirdet a Sanitas Szövetség
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség vezetése pénteken bejelentette, hogy március második felétôl tiltakozó megmozdulásokat szervez az egészségügyi rendszer válsága miatt. Marius Petcu, a Sanitas elnöke szerint március 12-én tiltakozó közgyûléseket tartanak a prefektúrák és a közegészségügyi igazgatóságok elôtt, március 21-én pedig a 42 megyei és fôvárosi szervezet nagygyûlésen vesz részt a bukaresti Alkotmány téren. A szakszervezeti szövetség követelései között szerepel az egészségügyi rendszer finanszírozása, a kórházi és orvosi rendelôi kiadások szigorú ellenôrzése, a munkahelyek védelme az egészségügyi reform során, a teljes bérek kifizetése a törvényes feltételek és a kollektív munkaszerzôdések szerint, élelmiszerjegyek biztosítása, az éves prémium kifizetése 2003 elsô negyedévében, valamint egy specifikus egészségügyi bérezési rendszer kidolgozása.
Kormányprogram a községi utak kövezésére
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a községi utak kövezési programját, melynek értéke 50 millió dollár, közölte a miniszterelnök a pénteki távértekezleten. Adrian Nastase elmondta, "a költségvetésbôl nehézségek árán" elkülönített összeg tízszer nagyobb, minta a községi utak feljavítására eredetileg kiutalt alap. Nastase leszögezte: az útjavításra kiutalt összeget csakis anyagvásárlásra kell fordítani, és helybéli munkaerôt kell alkalmazni.
A határon átnyúló együttmûködési megállapodást írt alá Arad és a magyarországi románság központjaként számon tartott Gyula városa - közölte a Rompres hírügynökség. Az 1,8 milliárd lej értékû Panorama Arad-Gyula nevû program a határ menti fiatalok, valamint a két ország hagyományainak kölcsönös megismerését célozza. A program konkrét tervei között szerepel a határ menti vidék látványosságait népszerûsítô kétnyelvû turisztikai anyagok megjelentetése. A program 9 hónapos futamidejû, és a felek óhaja szerint meghosszabbítható. Megvalósítását az Európai Unió a PHARE CB programján keresztül finanszírozza.
Határrendészeti vád RMDSZ-es képviselô ellen
Nyolcszáz magyar igazolványt akart szabálytalanul behozni az országba Tamás Sándor RMDSZ-es képviselô - jelentette csütörtökön a Mediafax román hírügynökség. A hírforrás Florian Rugeát, Bihar megye határrendészeti felügyelôségének vezetôjét idézve közölte, hogy "szerda este a borsi vámnál feltartóztatták Tamás Sándor RMDSZ- képviselôt, aki 800 magyar igazolványt akar becsempészni Romániába". Mint a határrendészet illetékese rámutatott, az RMDSZ- képviselô nem rendelkezett az igazolványok behozatalához szükséges kísérô iratokkal, és a román területre történô belépésekor nem jelentette a vámosoknak a nála található igazolványokat. Ezért Tamás Sándor parlamenti képviselô kénytelen volt visszafordulni Magyarországra, ahol az összes magyar igazolványt leadta a debreceni román konzulátuson - közölte a Bihar megyei határrendészet vezetôje. A hírügynökségi beszámoló szerint Tamás Sándor tagadta az ellene felhozott vádakat.
Bagdad megkezdi a tiltott rakéták leszerelését
Irak szombaton megkezdi asz-Szamúd rakétáinak megsemmisítését - jelezték bagdadi források. - Bagdad igazságtalannak tartja a követelést, mert az úgy tûnik, hogy politikai célokat követ, de azért teljesíti az ENSZ fegyverzetellenôrzô bizottságának követelését és "már szombaton megkezdôdhet a rakéták leszerelése" - idézte a meg nem nevezett iraki forrásokat az AP és a Reuters.
Támadás az USA karacsi konzulátusa ellen
Fegyveres támadás érte az Egyesült Államok karacsi konzulátusát péntek délelôtt; három rendôr életét vesztette, hét megsebesült. Ismeretlen támadók csupán néhány méterrôl, egy füves-bokros területrôl automata fegyverekbôl tüzet nyitottak az épülethez tartozó rendôrposztra, majd motorkerékpáron elmenekültek. Az AFP rendôrségi forrásból úgy értesült, hogy a lövöldözés akkor kezdôdött, amikor az ôrök igazoltatni akarták a késôbbi támadót. Tavaly nyár óta szigorították a konzulátus védelmét, mert akkor robbantásos merényletet követtek el az épületnél, megölve 12 pakisztáni személyt és megsebesítve további 40 embert.
A világ legmagasabb épülete a WTC helyén
A világ legmagasabb épülete emelkedik Dél-Manhattan fölé a 2001. szeptember 11-én lerombolt Világkereskedelmi Központ helyén Daniel Libeskind amerikai építész terve szerint. New York-ban bejelentették, hogy a Berlinben élô építész nyerte el az Alsó-manhattani Fejlesztési Társaságnak a terület újrahasznosítására kiírt pályázatát. A terv szerint az 530 méter magas toronyépületet öt mértani alakzatú alacsonyabb felhôkarcoló, valamint további kisebb, kulturális célokat szolgáló épület venné körül. A fôépület tornyának tûhegyet formáló csúcsa 1776 láb (541 méter) magas lesz, ami az Egyesült Államok megalakulására, a függetlenségi nyilatkozat évére és a "demokrácia tartósságára" utal. A 70. emelet fölötti szinteken kialakítandó zárt terû, üvegházszerû kertek az "élet igenlését" jelképezik.
Ausztráliát is fenyegeti egy Afrikából behurcolt hangyafaj, amely a közeli Karácsony-szigeteken rövid idô alatt megtizedelte egy értékes rákfaj állományát. Mint David Kemp környezetvédelmi miniszter pénteken közölte, az egy centiméter hosszúságú és csapkodó mozgásuk miatt sárga ôrült hangyának elnevezett rovarok (tudományos néven Anoplolepis gracilipes) csípésükkel vakítják meg áldozataikat. Az Indiai-óceánban fekvô Karácsony-szigeteken, ahol a 90-es években robbanásszerûen elterjedtek e hangyák, másfél év leforgása alatt hárommillió vörös rákot öltek meg. A helyi hatóságoknak csak ötévi megfeszített kampánnyal, méreg kiszórásával sikerült megfékezniük az agresszív rovarok terjeszkedését, amely már a teljes rákpopulációt és ezzel a helyi ökoszisztémát fenyegette.
Nyitott kapuk a színmûvészetin
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Nyitott Kapuk Napokat szervez a színész szak hallgatóinak, illetve a bábszínész szak I. éves hallgatóinak részvételével. Vasárnap este 7 órától a Stúdió Színházban a Szentgyörgyi István tagozat I.éves hallgatói Színészmesterség címmel mutatnak be részleteket a vizsga anyagából. A színésznövendékeket Farkas Ibolya és Sebestyén Aba készítette fel.
Könyvtári délután Szászrégenben
1848 jelentôsége a társadalom életében címmel tart elôadást dr. Spielmann-Sebestyén Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetôje. Az elôadásra március 5- én, szerdán délután 17 órától kerül sor a szászrégeni Petru Maior városi könyvtárban.
A Radnóti Polgármesteri Hivatal, a lakók kérésének eleget téve, mától meghosszabbította ügyfélfogadási programját. A hivatalt ügyes-bajos gondjaikkal felkeresô személyeket hétfôn és szerdán 7-14, kedden és csütörtökön 7-17, míg pénteken 7-13 óra között fogadják. A rendelkezés értelmében azoknak a fiataloknak, akik hétköznapokon, az ügyfélfogadási órákon kívül szeretnének házasságot kötni, fizetniük kell a szolgáltatásért.
A Szászrégeni Munkaerô-elosztó és - átképzési Ügynökség március 7- én, a nôk nemzetközi napja alkalmával szervez állásbörzét a helyi Szabad Szakszervezetek Házában. A kirendeltségnél egyelôre csupán egy cég jelentkezett, 20 készruha- összeállító állást ajánlva fel a jövô heti állásbörzére. A hivatal székházában kifüggesztett jegyzék szerint a szászrégeni cégek 63 személyt alkalmaznának, fôként asztalosokat, kômûveseket, szabászokat, varrókat és nevelôket (az elhelyezési központba) .
Az Ariel Színház a Pontban Hatkor (6 Fix) kávézóval közösen ma 16 órától megnyitja a 4 O’CLOCK TEA angolnyelv- klubot. A szervezôk célja: lehetôséget teremteni az angol nyelvet beszélô, tanuló gyerekeknek, fiataloknak, hogy fejlesszék nyelvtudásukat, s szakkönyvekhez, folyóiratokhoz jussanak - tájékoztatott Gavril Cadariu igazgató, aki azt is elmondta, hogy az érdeklôdôk a 215-184-es telefonszámon kérhetnek bôvebb felvilágosítást.
A nyárádszentbenedeki kultúrotthonban ma 16 órától folytatódik a Nyárád menti Vándorcsizma Tánctalálkozó. A házigazda Reménység táncegyüttes mellett fellép a márkodi- berekeresztúri Aranyos együttes, a szentháromsági Tüzes tánccsoport, valamint az ákosfalvi Forrás együttes. Tánctudásukat bizonyítják a backamadarasi gyerekek is. Zenél a nyárádszeredai Bekecs zenekar.
A dicsôszentmártoni RMDSZ és a Kis- Küküllô Alapítvány húshagyókeddi mulatságot szervez március 4-én, kedden délután 5 órától a helybéli Târnava (Fényes) vendéglôben. Muzsikál a szászcsávási Rajkó zenekar.
A Deus Providebit Tanulmányi Ház, a remeteszegi és a cserealji katolikus ifjúsági csoportok szervezésében március 3-án, hétfôn este 7 órai kezdettel megtekinthetô a Magnificat a Kárpátokban címû musical a megyeszékhelyi Deus Providebit Házban.
Gyalogátjárón kelt át a 35 éves dicsôszentmártoni D. Cornelia-Dorina, akit Dacia személygépkocsijával a 45 éves, németországi lakhelyû Sz. István gázolt el. A dicsôszentmártoni Avram Iancu utcában szerdán késô délután történt balesetben a gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett.
A Sangeet Laharee tánccsoport indiai táncokat mutat be ma délután 18 órától a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Házban. A belépés díjtalan.
Emilia Leah, a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetôje tájékoztatja a fogyasztókat, hogy hétfôn 15-17 óra között tart fogadóórát. A fogyasztókat panaszaikkal, észrevételeikkel hétköznapokon 8-16 óra között fogadják a hivatal Jeddi utca 7. szám alatti székházában. A vásárlók a 254.625-ös telefonszámon is reklamálhatnak (16 óra után az üzenetrögzítô fogadja a hívásokat). Az Országos Fogyasztóvédelmi Ügynökség ingyenes telefonszolgáltatást biztosít a fogyasztóknak, akik a 021-80.80.999-es számot tárcsázhatják.
Rablás bûntette miatt indítottak rendôrségi eljárást a 26 éves M. Suraj és 20 éves B. Marcel ellen, mindketten marosludasi illetôségû, foglalkozás nélküli, visszaesô bûnözôk. A két fiatalember február 19-én este betört egy maroskecei asszony gazdaságába, ahonnan nyulakat és récéket próbáltak ellopni. Amikor a házigazda tetten érte ôket, megverték.
Wass Albert-dombormûvet avattak Debrecenben
Emlékünnepséget rendezett Debrecenben a gróf Wass Albert Társaság az író halálának 5. évfordulójára. Ez alkalomból felavatták az író féldombormûvét Debrecen-Pallagon.
Wass Albert a kolozsvári református kollégiumban végzett középfokú tanulmányai után a Debreceni Gazdasági Akadémián tanult. Itt szerzett tudását a németországi Hohenheimban, majd a párizsi Sorbonne-on egészítette ki, ahol többek közt Le Corbusier tanítványa volt. Táj- és kertépítési oklevelet szerzett, így tért haza gazdálkodni az egykori Szolnok-Doboka megyei, a "román világban" már judetul Somes-nak nevezett - ma Kolozs megyében található - családi birtokra, Vasasszentgotthárdra.
Az emlékünnepség Debrecen-Pallagon kezdôdött, ahol az egykori gazdasági akadémia helyén a Balásházy János Mezôgazdasági Szakközépiskola mûködik. A dombormû - szemben a paddal, amelyen Wass Albert is idôzött fôiskolai hallgató korában - ugyanarra a falra került, melyre korábban ugyancsak a gróf Wass Albert Társaság egy fekete gránit emléktáblát helyezett el a következô szöveggel
A Debreceni Gazdasági Akadémia
hallgatója volt 1928-1931 között
gróf WASS ALBERT
(1908-1998)
a magyar irodalom kiváló képviselôje,
aki számûzetésben élt haláláig.
Hû tisztelôi és olvasói nevében
állíttatta e táblát
a gróf Wass Albert Társaság.
1998.
"A víz szalad, a kô marad."
A dombormûvet Gábor Emese Anna fiatal budapesti keramikusmûvész készítette Wass Albert fiatalkori fényképei alapján. A mûvésznô az ünnepségre néhány gondolatot küldött: "Amikor hozzákezdtem az alkotáshoz, elôször egy sugárkoszorú alakult ki az agyagból, körülbelül olyan, mint a Szentlélek- ábrázolások a templomokban. Mivel a sugárnyalábokat nem szabad körbezárni egy szimmetrikus formával, ezért aszimmetrikusan hagytam a szélét, hadd fussanak ki, terjedjenek képzeletben a gondolat sugarai. Az egész forma így egy fatönkszelethez vált hasonlatossá, amely szimbolizálhatja azt a fatönköt, melyen Wass Albert írógépét tartva az erdôben oly sok mûvét alkotta meg".
Wass Albert ugyanis a németországi emigrációban, a bajorerdei erdészkedése idején fatönkre helyezve gépelte le A funtineli boszorkányt, s az amerikai katonák, akik írás közben meglepték, jámbor bolondnak vélték. Wass Albert, akkor még gyér angol tudásával így mutatkozott be nekik: - I’m the Hungarian Shakespeare.
A leleplezési és koszorúzási emlékünnepséget dr. Vincze Piroska, a gróf Wass Albert Társaság elnöke vezette. Koszorút helyezett el még a Debreceni Városvédô és - szépítô Egyesület, a Balásházy János Szakközépiskola, a Debreceni Egyetem Mezôgazdasági Kara, a Debreceni Református Kollégium, a FIDESZ polgári párt és a Pro Patria Alapítvány. A Wass családot az író unokahúga, a Budapesten élô Wass Kornélia Aliz képviselte, valamint Simó József, a Czegei Wass Alapítvány magyarországi elnöke.
Az ünnepség a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában folytatódott. Simó József, Wass Albert ismeretlen mûveinek kutatója tartott elôadást. Az ünnepséget Pál Ibolya és Horváth Gyula csángó ének- és zenemûvészek színesítették. Tárogató szólalt meg, és erdélyi néptáncot láthattak a résztvevôk. A Debreceni Református Kollégium X. osztályos tanulója, Erdei József nagy sikerrel adta elô a Bujdosó imája címû verset.
Simó József tolmácsolásában részletek hangzottak el a Jönnek!, a Kard és kasza, valamint a Csaba címû regényekbôl, Wass Albert ismert és ismeretlen elbeszéléseibôl, visszaemlékezéseibôl - felelevenítve azt a felolvasói hagyományt, amelyet hatvan évvel ezelôtt, az anyaországhoz "visszatért" Erdély írói is követtek. 1942-ben ugyanis a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság Sényi László szervezésében országos vendégszereplésre vitte Kemény Jánost, Molter Károlyt, Asztalos Istvánt, Tompa Lászlót és Wass Albertet. Velük járta Soprontól Budapesten és Debrecenen át Sátoraljaújhelyig, Kassáig az országot Jancsó Adrienne elôadómûvész is, az erdélyi líra megszólaltatója, magával vive verseiben az akkor már nem élô Reményik Sándort és Dsida Jenôt is.
Simó József is hasonlóképpen emlékezett meg "a mi igazi Nobel-díjas írónk"- ról, kiemelve fontos gondolatként Wass Albert elképzelését a krónikás szerepérôl: "Az Úristen az igazság ügyét bízza arra, akit nagy feladatra szánt." Wass Albert élete ennek a megbízatásnak a jegyében telt el.
Az ünnepség végén Wass Kornélia Aliz, az író unokahúga emlékezett vissza arra az "Albert bácsira", aki tudta, hogy nem mindenki szereti úgy a földet, mint aki megmûveli. S bár ô sem tartozott azokhoz az emberekhez, akik ilyen módon kötôdtek a földhöz, hiszen ô embereket mûvelt - szülôföldjét mindennél jobban szerette. Szerény körülmények között élt, mert mindenét arra költötte, hogy a mi hírünket jobbá tegye.
"Nincs halál, csupán az élet színe- változása" - ez volt a mottója a telt ház elôtt zajló emlékünnepségnek. A gróf Wass Albert Társaságot dr. Vincze Piroska nyugalmazott orvosnô hívta létre az író emlékének ébrentartása, életmûvének megismertetése céljából. (A társaság címe: 4026 Debrecen, Honvéd u. 17.)
Balázs Ildikó
A farsang utolsó szombatjának estjétôl húshagyókedd éjfélig tartó idôt nevezik farsangfarkának. A rangos bálokat, összejöveteleket ilyenkorra idôzítették.
Az úri társadalom számára elsôsorban a farsang volt a bálozás ideje. Serdülô lányaikat ilyenkor mutatták be elôször táncmulatságokon - ôk az elsôbálosok.
Ezt a nem mindennapi eseményt többen megörökítették. Ilyenrôl olvashatunk Kemény János önéletrajzi írásában, ahonnan megtudhatjuk, hogy "...az enyedi, évente megismétlôdô diákbál, a tanítóképzô meg a Bethlen Kollégium rendezésében országos hírû, parádés esemény volt, papi, tanári, tanítói családok leányainak, asszonyainak évi nagy felvonulása".
Idestova egy emberöltô távlatából, megsárgult levelekbôl és öreg könyvek lapjairól tûnik elô a kincses város életében kimagasló eseménynek számító híres Kolozsvári Bál. A rendezvényrôl gazdag emlékanyag maradt fenn, ebbôl adunk ízelítôt a következôkben.
1924 januárjában Szentimrei Jenô levelében értesíti Benedek Eleket: "...Most még egy nagy fába vágtam a fejszémet. Bált rendezek a Haladás javára. Amikor csak az irodalmat adtam, az olimpiászon, a kutyának se kellett. Most nem adok semmi irodalmat, csak talp alá való muzsikát. Felbolondítottam az egész várost, s úgy látszik, máris nagyon tetszik a népeknek az eszme. Gyógyuljon meg március elsejére, Bátyám, akkor lesz a híres-nevezetes Kolozsvári Bál."
Februárban Szentimrei megismétli kérését: "Ha csak egyetlenben egy lehetôsége van, ó, jöjjön fel a bálra, ... ezzel az egy feljövetellel nagyobbat tudnánk lendíteni az egész erdélyi irodalmon, mint tizenöt Haladás-gyûléssel vagy irodalmi olimpiásszal." (Az irodalmi olimpia a Kolozsvári Magyar Színház közös rendezvénye volt 1923. november és 1924. január között a nagyváradi, marosvásárhelyi és bánsági írócsoportokkal; gyôztes a marosvásárhelyi csoport. Cél: az induló romániai magyar irodalom megismertetése.)
Benedek Elek februárban Csûrös Emiliának írt levelébôl aztán megtudjuk, hogy "... bár ott illenék lennem a Kolozsvári Bálon mint díszelnöknek, de semmiképpen sincs bálozó kedvem." A nagy port kavart eseményt hosszas elôkészítési munkák elôzték meg.
A rendezôség már február elején szétküldte a meghívókat:
A Haladás lapjai köré csoportosult írók és képzômûvészek elhatározták, hogy KOLOZSVÁRI BÁL címmel országos jellegû író- és mûvészbált rendezünk március 1- én a kolozsvári New York szálló termeiben.
Szeretettel felkérünk, hogy a bál sikerét legalább nevednek a fôrendezôk névsorába való beiktatásával segítsd elô, és ha teheted, erre az egy napra személyesen utazz be Kolozsvárra, hogy jelenléteddel is dokumentálni tudjuk azt a szoros együvé tartozást, amely egyedül eszköze Erdélyben az irodalom és mûvészet megizmosodásának.
A rendezôbizottság nevében: szeretettel hívunk és várunk
Ebben az elôkészítô szakaszban a bizottság elnöke Szentimrei, de végül is Kuncz vállalta fel a fôrendezô szerepét.
Mielôtt továbbmennénk, szót kell ejtenünk Tabéry Géza két írásáról, aki elôbb színdarabot írt, majd ugyanez nyomtatásban is megjelent Kolozsvári Bál címen. Errôl írta Robotos Imre: "Kolozsváron valóságos «társadalmi eseménnyé» nôtt a bemutató és az ezt követô «kolozsvári bál» megrendezése, amely Kuncz Aladár elnöklete alatt az erdélyi irodalom anyagi támogatását tûzte ki célul." Majd késôbb "A bál ötlete - írták a korabeli lapok - egyenes továbbfejlesztése volt a színmûnek."
Más szerzôk véleménye szerint viszont a nagyszabású mûvészbál egyfajta továbbfejlesztése volt a már említett irodalmi olimpia eszméjének.
S most térjünk vissza a bálhoz. A New York fényes termeibe a fôúri rendezôség 18. és 19. századi viseletben érkezett, tarsolyában az elegáns meghívóval és táncrenddel. Szerencsésnek mondhatta magát az a 25 hölgyvendég, aki elsônek érkezett, ugyanis Tabéry kívánságára kaptak egy- egy példányt a Kolozsvári Bál-ból a mellékelt jókívánsággal. Évekkel késôbb Tabéry dokumentumértékû Emlékkönyvében is ír az eseményrôl: "Ezen az igazi kolozsvári bálon egyfelvonásosom korának, a XIX. század elejének színes, szépséges viseletében jelentek meg Erdély számottevô dámái és lovagjai. Úgy éreztem, ezért az éjszakáért és csakis ezért az éjszakáért, melyen Erdély múltja szinte újra feltámadt e felleges idôkben, mégis érdemes volt részt vennem az irodalmi akadályversenyen".
Aztán felcsendültek a zene elsô akkordjai s a nyitó táncot "...Wesselényi István-néval Kuncz Aladár lejtette."
A Táncrend szerzôje és grafikai kivitelezôje Kós Károly, de rajta kívül más neves mûvészek rajzai is láthatók és sok jeles író sorai olvashatók benne. Többek között Reményik Sándor szép alkalmi verse:
Benézett a havas kéken Kolozsvárra,
öreg fején már megmozdult a hó...
A legtömörebb fogalmazás Indig Ottótól származik: "Ti hölgyek és urak! Az erdélyi magyar mûvészettel eddig csak kokettáltatok, ma táncoltok vele, talán egyszer még bele is szerettek."
Az 1989-es rendszerváltás után lelkes emberek szûkebb pátriánkban és váro-sunkban is életre keltették a szép hagyományt, a farsang végi bálokat (Bethlen Kata, Lorántffy Zsuzsanna stb.). Közeledik a farsang farka. Ország, világ táncol, mulat, de csak amíg beáll a böjt.
Adamovits Sándor
A napokban hiába kerestem több marosvásárhelyi könyvesboltban Kovács András Ferenc Aranyos vitézi írák címû verseskötetét, rég elfogyott. A Mentor 2002-es kiadványa a budapesti Palládium Alapítvány kuratóriumához szerencsére idejében eljutott, így szerzôje kiemelkedô múlt évi teljesítményét a Szilágyi Ákos költô, mûfordító, esztéta elnökölte testület a napokban díjazhatta. Megírtuk, a költô egy jó hete vette át a Palládium-díjat a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár központi székházában. Laudációját Spiró György író, kuratóriumi tag tartotta. Amint hozzájutunk a szöveghez, igyekszünk bemutatni olvasóinknak.
Jelentôs az elismerés, anyagilag is komoly súlya van. Kovács András Ferenc hazatértekor elmondta, azért is nagyon fontos számára a díj, mert nem a hiva- talosságoktól, hanem a civil szférától kapta.
Az alapítvány másik költô kitüntetettje ugyancsak erdélyi, a Kolozsvárról Budapestre áttelepedett Balla Zsófia. A Jelenkor Kiadónál megjelent, A harmadik történet címû könyvét jutalmazták. Díjazott Molnár Antal történész, Varga Patrícia Minerva festômûvész és Rugási Gyula bibliakutató is.
A kuratórium tagja még ügyvezetôként Bíró Péter író, Szüts Miklós festômûvész, szerkesztô és Czoch Gábor történész, szerkesztô.
Magánkezdeményezés alapján, 2001-ben jött létre az alapítvány, fô célkitûzései közé tartozik az elôzô év legkiemelkedôbbnek ítélt szépirodalmi, társadalomtudományi és képzômûvészeti teljesítményeinek jutalmazása.
Szilágyi Ákos kuratóriumi elnök a díj kapcsán leírta: a Palládium eredetileg Pallas Athéné szobra volt Trójában. Késôbb Rómában, a Vesta templomban ôrizték.
Legalábbis a rómaiak azt állították, hogy a Palládium náluk van, mert a Tróját ostromló görögöknek annak idején csak a szobor másolata jutott. A Palládium arra szolgált, hogy oltalmazza a várost.
Bizonyos értelemben a Palládium Alapítvány is azért jött létre, hogy védelmezze a Várost, szellemi hazánkat - tette hozzá.
Elsô alkalommal négyen vehették át a Palládium-díjat, valamint az azt szimbolizáló, üvegbôl készült mûalkotást, amely Péter Vladimir ötvös- és szobrászmûvész munkája.
A kitüntetésben akkor Tóth Krisztina költô, Térey János költô, író, Nádor Tibor festô- és grafikusmûvész, valamint Sonkoly Gábor történész részesült.
Gratulálunk a díjhoz Kovács András Ferencnek, aki újabb versét adta közlésre a Múzsának.
S mi volnánk épp a szajhák?
Pázsintos udvaron lakik a szegénység, muzsikál bennem szomorúan a Náci bácsi sóhaja, mikor - Réti Imolára gondolva - végigsuhanok a völgyön; Náci bácsi pontosan megjósolta a falu kihalását. Régebben szaporábbak voltunk az óriásvarangynál, szokta mondogatni, valahányszor hozzá menekültem rosszkedvû munkában eltöltött hétköznapjaim elôl, és kijött belôlem a frajd; most meg a lopakodó kulturális idiotizmus fáraszt, ahogyan visszacsempészik életünkbe a közeli múlt "eszmeiségét", és megint eláraszt mindent a tunya középszer. Náci bácsi ott ül a tornácon, megkérdem, na, mit csinál, öreg, megcéloz az ép szemével (a másikat vadászaton verte ki egy visszacsapódó ág), és azt mondja, hát itt né, puncogok, mint a dalai láma. Náci bácsi nem téveszti össze az alzheimert a parkinsonnal, az élet tiszteletét és alázatát nem önkéntes budimosással tanulta, bányászott hadifogolyként Szibériában, építette a szocializmust Romániában, cukorgyári ügynökként (répaázsentnek hívták) fejezte be szürke karrierjét, közben állhatatosan mûvelôdött, olvasta például Jannisz Kirakadész nagysikerû könyvét (Utazás Bazakóniában), melynek a magamfajta ordas értelmiségi hírét sem hallotta akkoriban.
Itt andalogtunk Réti Imolával, szerelemfáradtan, ültünk a füves marton, szemben az Ördögágya méregzöld karéjával, tombolt a tavasz koncertje, fenn az égen kószabandi fellegek kóvályogtak, mikor csak megállt elôttünk egy árnyék, Adjon az Isten jó napot, köszöntött, és hamisan pisolygott ránk, mint egy cserealji vadalma.
Réti Imola?, kérdezte, és már dicsérte is a szeretômet: Centaurea jacea, mondta, majd ugyanolyan tudós képpel hozzátette: pézsmakóré.
Kirobbant belôlünk a kacagás, pézsmakóré, pézsmakóré, de az öreg többet is tudott, tudta, melyik a Rapsóné rózsája, a lapostetûfû, a méreggyilok (dühüfû), a macskatökûlapi, a peselôfû. Sétáltunk vele a réten, majd a havas templomában, a legelôn, és belénk költözött az értelmes élet nyugalma. Elkísértük a házáig, és ittunk a kertje végében fakadó forrás vizébôl.
Ez az alacsony, piros arcú ember volt a támpontunk, ahonnan mindig el tudtunk indulni valahová.
Most magam is mulatnék a világon, akárcsak Rabelais. Aki "a felfelé nézô századok után" néhány más szerzôvel "fölfedezte a földi világot, és úgy találta, hogy nincs értelme. És ezen a meglepetésen mulatott aztán olyan kétségbeesetten". (Szerb Antal)
Náci bácsi ül a lakodalomban, voltaképpen feszeng a fapadon, távol az ifjú pártól, mert a gyermekei, unokái szégyellik az öreget. Ép félszeme is megromlott, vastag lencséjû szemüveget hord, a másik lencse szürkére satírozva mered a vakvilágba. Parkinson úr is meglátogatta, napok óta nem evett, és itt, a mulatságon sem képes táplálkozni, holott telemerik a tányérját finom tyúklevessel, de annyira reszket a keze, hogy az aranyló zsírcseppek fehér ingére telepednek, egy menyecske megszánja, és elviszi elôle a tányért, másikat hoz, sültet rak rá krumplipürével, de Náci bácsi azzal sem boldogul.
Studér, a fia, arrafelé se néz. Haragszik nagyon. Ránk is haragszik, inkább énrám, mint Réti Imolára, miért hoztuk magunkkal a lakodalmi sátorba az öreget. Hiszen haragban vannak már évek óta. Jól van, Studér, mondom egészen halkan, de különös nyomatékkal: nôsül a fiad, az apád kedvenc unokája - és nem hívjátok meg az esküvôre? Réti Imolát és engem, két nem- rokont bezzeg elvártok (mint a család barátait, persze), de az édesapádat meg sem ismered az utcán? Aztán pedig miféle lakodalom ez, hogy sem fiad, sem menyed nem tud az édesanyád nyelvén?
Studér hallgat. Csúfnév ez, Pistának hívják, de haragszom rá, és így büntetem. Náci bácsiból nem tudom kivájni az összekülönbözés okát. Legyint, és vágyakozva nézi a sültet. Imola segítene, szájába tenné a falatot, de az öreg tiltakozik. Azt azonban megengedi, hogy egy pohár pálinkát az ajkához vigyek. Aztán még egyet és még egyet.
Ha mi nem beszéljük rá, eszébe sem jut eljönni. Jóval az esküvô elôtt érkeztünk, hozzá szálltunk, kitakarítottuk a szobáját, és megborotváltam. Olyan borostája volt, mint egy háromnapos halottnak.
Nem várhattuk meg a lagzi végét, odaadtuk az ajándékot, elbúcsúztunk. Hetek múltán kaptuk a hírt: meghalt. Igencsak zavaros körülmények között. A lagziban leitatták, aztán hazavitte valaki, de még ugyanazon az éjszakán hívatlan vendége érkezett: valaki rátörte az ajtót, kutakodott a holmijai közt, Náci bácsi felébredt, és tolvajt kiáltott, a rabló kereket akart oldani, de beesett a pincébe. Azok a régi faházak úgy készültek, hogy télvíz idején nem kellett kimenni a havas udvarra, ha pityókát, zöldséget, bort akart felhozni a gazda; fölemelte a tisztaszoba padlóba épített csapóajtaját, és a grádicsokon csendben leballagott, majd ugyanott vissza is jött. A rabló ezt az ajtót is felnyitotta, úgy feledte, aztán pedig beleesett.
Az öreg összekiabálta a szomszédokat, azok fogták el a tolvajt. Aki nem más volt, mint éppen a Náci bácsi frissen nôsült unokája. A kicsi Studér. (Máskülönben az is Pista.)
Néhány nappal az eset után halva találták Náci bácsit. A vizsgálat erôszakra utaló külsérelmi nyomokat nem talált.
Pázsintos udvaron lakik a magány is, suhanok végig a kihalt falun, itt lakott Komán Józsi, itt lakott Hammas Régina, itt lakott Ferkô Pali bá, itt lakott Jépurás Gyuszi, itt lakott Finánc Ámádé, itt lakott Minyuca Ica, itt lakott Dregics Athanáz közlegény, itt lakott Tulipán Rokolya Zsuzsi, itt lakott...
Úgy éltek tegnap még itt az öregek, mint a cövek. Úgy élnek most, mint a kövek. Ötven méterrel feljebb. Végleges hazájuk a magasban. Itt nyugszik Hammas Régina, itt nyugszik Komán József, itt nyugszik Varga F. Pál, itt nyugszik Iepure Iuliu, itt nyugszik...
Réti Imolát már csak úgy szeretem, mint Petrarca az ô Lauráját, gondolok rá, emlékezem rá, magam mellé képzelem - ebben az aktusban találom gyönyörûségemet; szonettet nem tudok írni róla.
A múltkor tükörbe néztem, és elképedtem. Akromegáliás tüneteket fedeztem fel az arcomon. Lóg az orrom, nyúlnak a füleim.
És az emlékeimet is benövi a pázsint. Néha kinyílik mégis egy-egy táj, ilyen arcokkal, mint a Náci bácsié. Suhanok a fényes hullámtartományban, leszállok egy szénaboglyára, térképezem a mezôt, mint a rétisas.
Tavaszok friss szellôi lobogtatják a képeket.
Aztán elillan minden, mint tétova novellaötlet kora hajnalon.
Magyarországon ma egy átlagember napi négy órát tölt televízió-nézéssel. Az a kérdés, hogy a televízióban van-e esély arra, hogy találkozzon magyar filmmel - nem feltétlenül mozifilmmel, lehet tévéfilm vagy tévéjáték is. Szeretnénk újra feléleszteni a tévéfilm-, tévéjátékgyártást, amelynek nagy hagyománya volt az 1990 elôtti Magyarországon, és a rendszerváltás után gyakorlatilag elhalt ez a mûfaj, elsôsorban a televízió forráshiányai miatt. Szeretnénk újra elindítani a Közszolgálati Tévével, az ORTT-vel együtt a tévéfilmet, tévéjátékot támogató rendszert. (Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány fôtitkára) * "Adaptáció az egész világ", adaptálhatnánk Shakespeare jócskán elcsépelt frázisát ehelyütt. A filmadaptáció egyszerûnek tûnô klasszikus formulájától mára már odáig jutottunk, hogy az adaptáció jelenséggé lett: nem csupán filmkészítési mechanizmus, értelmezési stratégia vagy intertextuális hommage, hanem intézményesült piaci szisztéma - kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy feltörekvô iparág, mely felélve lehetséges nyersanyagait, újratermeli azokat. (Dragon Zoltán) * ...a hollywoodi adaptáció az ideális midcult: egyaránt szól azoknak, akik a könyvet olvasták, és kíváncsiak a megfilmesítésre, esetleg valami "könnyebbre" vágynak, és azoknak, akik számára a film csupán egy szerelmi melodráma, amely alkalmasint helyettesíti az eredeti szöveg olvasását. Például a Brontë-nôvérek és Jane Austin regényeibôl készült adaptációk kiváló háziolvasmámy-helyettesítôk. (Király Hajnal) * A kihallgatás egyik mélypontján, amikor nyomozó és gyanúsított eltérô történetváltozatai kioltják egymást, csak a két jellegzetes alakot látjuk, amint egymással szemben ülnek, az író váratlanul és hallatlan pontossággal idézni kezd egyik könyvébôl. A felügyelô ámulata nôttön-nô, kénytelen megadni magát az ázott figura rejtôzködô identitásának... (Virginás Andrea) * A Jadviga párnájának filmbéli változata ekként két szék között marad: a megfilmesítés érdekében többször eltér a regénytôl, az eltérések azonban nem illeszthetôk be a szöveg stratégiájába (hogy lépcsôzetesen tárja fel a viszonyrendszert mozgató titkokat), és nem is gondolják tovább a mûvet magát. (Papp Sándor Zsigmond) * A mi osztályunk meleg kapcsolatokat ápol a marosvásárhelyi színi akadémiával, jártunk oda nagyon sokat dolgozni, és megismertünk sok embert a fôiskoláról is, meg a színházakból is. Ez egy jó lehetôség, mert így egy rendezônek nagyobb a merítési lehetôsége, nem csak itthoni színházakból, hanem határon túli színházakból is lehet választani. Azt akartuk, hogy minél kevésbé ismert színészek játsszanak a filmben. És a magyarországi közönség gyakorlatilag nem ismeri az erdélyi színészeket. (Miklauzic Bence rendezô) * A nyolcvanas évek végén Sándor Pál felhagyott a filmrendezéssel, s megalapította saját gyártó cégét, a Novofilmet. Azóta csak egyszer tért vissza a rendezés-hez, 1995-ben (több szempontból is úgy tûnik: a csapat kedvéért). Az Ég a város, ég a ház is csapatmunka része, a Szeressük egymást, gyerekek címû film egyik epizódja (a másik kettôt Makk Károly és Jancsó Miklós rendezte), s az alkotótárs ismét Tóth Zsuzsa. A mesebeli hajléktalanok története ismét amolyan bohóctréfa, melyben újra vannak burleszk elemek. De nem tudhatjuk, hogy a film végén sóbálvánnyá váló szereplôk most minek a végét is jelentik valójában. Én csendben remélem, hogy nem egy nagyszerû rendezôi pálya befejezését. (Vincze Teréz) * Az Alter- Native fesztivál történetében több alkalommal elôfordult, hogy a Duna Mûhely különdíját, amelyet a leghelyesebb lehetôségként értelmezünk egy újabb és nagyobb lélegzetû film elkészítésére, nem használták fel az alkotók. Így a beszélgetésen jelen levô Schneider Tibor sem, aki jelenleg televíziósként tevékenykedik. S innen ágazott le egy újabb vitatéma: kell-e, szabad-e az elektronikus médiában dolgozóktól várnunk az erdélyi filmet, vagy a két oldal - film és média - között jobb, ha nem feltételezünk átjárást. (Boné Ferenc - Jankó Szép Yvette) * FILMTETT (mozgóképes havilap, 2002. február)
B.D.
a csupasz földre hull…
sok bomló rügyben féltve áld -
biztat: ne félj, eredj tovább…
Mai mellékletünk képzômûvészeti anyagát a marosvásárhelyi festômûvész vázlatfüzetébôl válogattuk. Ceruza- és tusrajz, filctollas falu- és városkép, akvarelltáj kicsinyített mása bôven található benne. Fekete Zsolt folyamatosan dolgozó mûvész, sûrûn születnek újabb és újabb képei. Kiállításokon is gyakran szerepel, mindegyre hallhatunk Magyarországon és másutt rendezett egyéni tárlatairól, csoportos bemutatkozásokon való jelentkezéseirôl. November-decemberben például Sopronban az Erdélyi Házban volt sikeres kiállítása az ugyancsak vásárhelyi Koródi Szász Alberttel. És festményei ott voltak a Kárpát-medencei képzômûvészek novemberi százhalombattai tárlatán is. Decemberben a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt Bolyai emlékkiállításon szerepelt munkája. És a sor folytatható. A most közölt vázlataiból is többet biztosan nagyobb kompozícióként látunk majd viszont különbözô jövôbeli rendezvényeken.
Életmû kiteljesedésének vagyunk szemtanúi: a népballadakutató Faragó József az utóbbi idôben két monumentális balladáskönyvvel lepte meg a szakkutatást és a népi értékek iránt fogékony olvasókat. 1998-ban jelent meg az Ószékely népballadák, 2002-ben pedig a Csángómagyar népballadák. Mind a kettô "összesítô válogatás Faragó József gondozásában, bevezetô tanulmánnyal és jegyzetekkel". A Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot.
A könyv gondozója teljességében, azaz "széltében-hosszában" is fölmérte az eddigi kutatómunka eredményeit. Úgy összegzett, hogy egyben kaput is nyitott az újabb kutatónemzedékek továbblépése elôtt. Faragó a napokban tölti 81. életévét. Az idô mit sem számít: tudtommal újabb balladaválogatást készít a régi erdélyi (tehát nem csak székelyföldi) balladákból, de szándéka szerint a népmesékre is ki szeretné terjeszteni alapvetô jelentôségû vizsgálódásait. Legyen hozzá kegyes a sors, hogy mindannyiunkat megörvendeztessen újabb "összesítô" mûvekkel.
A Csángómagyar népballadák valójában az elsô kísérlet "… a csángó balladák együttes megismerésére". Egyik fô cél a mûfaj költôi értékeinek tudatosítása.
A moldvai csángómagyarok eredetének taglalásában Faragó mellôzi "…a kevésbé tudományos vagy egészen délibábos találgatások és magyarázatok" terjedelmessé duzzadt sorát, s csak a kézzelfogható, bizonyítható tények bemutatására alapoz. A csángó név megfejtésekor hangsúlyozza, hogy "A szónak a népcsoport nevévé válása összefügghet a csángók Erdélybôl való, a középkor végén kezdôdô kiköltözésével, elkóborlásával". S mindjárt idézi is a 18. században élt Zöld Péter egyértelmû történelmi adatát: "Urunk 1420-dik esztendejében (mint álló híre vagyon a moldvai magyaroknál) Erdélyországból sok szász és székely méne által Moldovába…" Én "ménének" a madéfalvi veszedelem (1764) elôtt és után is, s vitték magukkal hagyományos erdélyi kultúrájukat, amit aztán az új körülmények között - már csak titokban - tudtak éltetni, de máig ható kisugárzással. Ez a magyarázata annak, hogy népköltészetünk "… legarchaikusabb rétegeit" itt találhatja meg a kutató, hiszen "a szóbeliség állapotában" jobban megôrzödtek patinás szövegeink, dallamaink. S hadd iktassam ide nyomban egyik újabb felismerésemet: a székelyföldi magyar ajkú cigány mesemondók szövegeiben olyan fordulatokra, kifejezésekre, szófûzésekre, szavakra lettem figyelmes, amelyek kódexirodalmunk korának nyelvezetére vezethetôk vissza. A csángó szövegek vizsgálata ezt csak megerôsíteni tudja.
A bevezetô tanulmány legterjedelmesebben kidolgozott része a csángó népköltészet kutatástörténetét vázolja. Nem is csak "vázolja": az apró részletekig alámerülve ad kései "elégtételt" mindazoknak, akik a moldvai-gyimesi néphagyomány megmentésén fáradoztak. Magunk itt fôleg a gyûjtômunka kezdeti fázisára utalunk. Gegô Elek 1836-ban járt Moldvában, s rögzítette a Szilágyi és Hagymási balladás történetnek prózává oldódott változatát. 1841-43-ban Petrás Ince János gyûjt egészen terjedelmes anyagot, amelynek kivételes jelentôségét igazában most tudatosítja Faragó. Ezt írja: "… a tudatos magyar balladagyûjtés idôszámítása nem Krizával és/vagy Gyulaival, hanem Petrással kezdôdik". Munkájának "korszakosabb" a jelentôsége, hiszen gyûjtött anyagában "… egy falu folklórjának körvonalai kezdenek fölsejleni." Aztán nevek egész sora következik, akik - fölismerve a csángóság szellemi értékeit - ebben a "jellegzetes és gazdag tartományban" is gyûjtöttek. Itt csak néhánynak a nevét említjük közülük: Domokos Pál Péter, Veress Sándor, Lükô Gábor, Csûry Bálint, Kallós Zoltán, Pozsony Ferenc, a kolozsvári Folklór Intézet munkaközössége stb.
Milyen balladákat tartalmaz a kötet? "… csak a régi nagy klasszikus balladákat", no meg a balladás dalokat is, amelyek "lírai balladák" néven futnak. Faragó minôségi válogatásra törekedett, a "hiánytalan-hibátlan" változatokat részesítette elônyben. A kötet összesen 216 szöveget tartalmaz, ezeket 56 balladatípusba sorolta. "Mindenik típuscím után ábécé-jelöléssel sorakoznak a típus változatai."
Három rendkívül jelentôs folklórjelenségre még föl kell hívnunk az olvasó figyelmét. "Adalékokat" kapunk a Faragó által fölfedezett balladarögtönzésrôl, a kétszemélyes balladaéneklésrôl, valamint arról, hogy például 219 ballada adatközlôje (énekese) közül "… mindössze 15 (!) a férfi, a többi nô". Tehát elsôsorban a nôi társadalom tartotta fönn balladás örökségünket.
A könyv borítója azonos az Ószékely népballadákéval. Ez is jelzi, hogy itt valóban életmûsorozat második kötetérôl van szó.
Ráduly János
ELADÓ azonnal beépíthetô telek Backamadarason. Érdeklôdni a 27-es backamadarasi (Pasareni) telefonszámon, 18-20 óra között. (53234)
ELADÓ 22 ár nagyságú szôlôskert gyümölcsfákkal. Tel. 0265/216-920. (53313)
NYÁRÁDSZEREDAI cég elad holland import származású Holstein fajteheneket. Tel. 0745-624-348. (53359)
ELADÓ 81-es évjáratú, magánszemélyre beírt VW Passat 1,6 Diesel gépkocsi megkímélt állap